SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása)

© DemeGabor.wordpress.com

www.DemeGabor.wordpress.com

SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása)

Közzétéve: 2011. október 30.


SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása) 1. Program indítása:

2. Projekt létrehozása: Varázslóval File  ’New projekt’ Wizard

Közönséges létrehozással File  New…

Amit meg kell adni:  A projekt nevét (ezt a könyvtárat kapja a projekt neve is: c\Progam Files\siemens\Step7\s7prj\Teszt)  Típusát (projekt, könyvtár, multi projekt)  A projekt könyvtár elérését, ha nem az alapértelmezettet használjuk Projektablak: (fa struktúrájú)

     

Projekt (tervezet) objektum Állomás objektum Programozható készülék objektum S7/M7 Program objektum Forrás mappa objektum Programmodul objektum

Az állomás reprezentálja az S7-es készüléket, hardvert. Ebbe helyezzük el a kártyákat, programozható egységeket, a PLC-t. 2 / 19

© DemeGabor.wordpress.com 3. PLC vagy más hardver hozzáadása az állomáshoz:

Insert new object  SIMATIC 300 Station

Ez a PLC még nem tartalmaz hardver-elemeket, mint pl. CPU, I/O modulok. Ezeket nekünk kell kézzel beállítani.

4. PLC hardver-konfigurációja: Ha duplán kattintunk a Hardware elemre, elindul a HW config alkalmazás, amivel összeállítható és módosítható a hardver konfiguráció.

Itt az a feladat, hogy elemekből összeállítsuk azt a PLC konfigurációt, amivel dolgozni fogunk majd.

A hardver elemeket a "catalog"-ból lehet kiválasztani. A katalógust a előhívni, vagy a View menü Catalog pontjával (esetleg Ctrl-K).

ikonnal lehet

3 / 19


4.1. Először egy rack-et kell leraknunk, mert az alkotó elemeket csak ebbe tudjuk belerakosgatni. S7-300 esetén: SIMATIC 300  RACK-300  Rail.

4.2. Keletkezik egy táblázat, ami 11 sorból áll. Ide húzgálhatjuk be a PLC konfiguráció elemeit. Szükség lesz az alábbi egységekre: 1. Tápegységre, amit a PS-300 (power supply) alatt találunk. 2. Kell egy CPU egység, amelyek a CPU-300 könyvtárban vannak. 3. Néhány kimenet és bemenet. A digitális ki és bemeneti modulok az SM-300 (Signal Module) szekcióban vannak. 4. Társpanel hozzáadása, mint például érintőképernyő (SIMATIC PC STATION HMI) 5. Mentsük a beállításokat (File  Save) 6. Töltsük át a PLC-re a hardver beállításokat! FIGYELEM! Csak olyan hardware konfigurációt alkalmazzunk, amely a valóságnak megfelel (vagy nagyon közeli hozzá), különben a HW Config PLC-re való áttöltésekor problémákba ütközhetünk! A megfelelő hardverelemek kiválasztásához vegyük figyelembe a rendelési számot (order number)!

Ha nincs a felsorolt listában a saját hardverünk, akkor azt le is tölthetjük és telepíthetjük! A hardverek tulajdonságait (pl. címet) módosíthatjuk saját kívánságainknak megfelelően.

4 / 19


Összeköttetés PLC és PC között MPI-USB porton keresztül A Siemens S7 (300/400) PLC-k fejlett kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Mindegyik rendelkezik beépített MPI csatlakozóval (MultiPort Interface) ami RS485 alapú. A vezeték árnyékolt csavart érpárú. Más CPU típusokon van beépített Profibus illesztő is, vagy azzal egy bővítő segítségével utólag bővíthető. Az MPI porton keresztül programozhatjuk, diagnosztizálhatjuk, különféle megjelenítő eszközöket (OP, PC) kapcsolhatunk rá. Az MPI port-ra több eszközt is ráköthetünk, maximum 32-t. Összeköthetjük pl. egy automatizálási rendszer PLC vezérlőit egymással. Egy ilyen kapcsolat több előnnyel is jár:   

Lehetővé válik, hogy a busz bármelyik csatlakozópontján a buszra csatlakozva bármelyik PLC-t programozzuk, monitorozzuk, karbantartsuk, mentést készítsünk A buszra további eszközként egy HMI-t (megjelenítőt) rákötve a HMI-n a buszra kapcsolt PLC-k bármelyikéről megjeleníthető információ A buszon keresztül a PLC-k egymás közötti adatcseréje is lehetséges.

Az MPI busz Az MPI és a profibusz kábelezésekor figyelembe kell venni néhány alapszabályt. A busz sorban, eszközről eszközre fut (sín topológia). Minden eszköznek van egy címe, ami azonosítja. Egy buszon természetesen nem lehet két azonos című eszköz. MPI esetén a címtartomány 0-31, az alapértelmezett adatsebesség pedig 187.5 kbps. Ez a sebesség 1000mes kábelhosszt enged meg leágazás nélkül. A buszt le kell zárni mindkét végén, vagyis az első és az utolsó eszköznél. A Siemens speciális csatlakozói tartalmaznak lezárást, amit egy kapcsolóval lehet aktiválni.

5 / 19

© DemeGabor.wordpress.com Az összeköttetés megvalósítása: 1. A HW konfigban a CPU-ra dupla klikk. 2. Az alapbeállításokban a tulajdonságok kiválasztása. 3. A port kiválasztása, annak paramétereinek beállítása. VAGY 1. A HW konfiguráció után lépjünk vissza az összeköttetés beállításhoz (Options Configure Network)

2. A rackban lévő eszközöket ráhúzzuk a portokra (MPI, PROFIBUS, PTP, stb.)

6 / 19


Program írásához instrukciók és javaslatok A PLC programja blokkokból épül fel, amelyek logikailag külön részre oszthatóak. A program strukturális felépítése és áttekinthetősége javul, amennyiben a programkód funkcionálisan elkülönülő részeit külön blokkokba írjuk.  FC (Function) A felhasználói programot és függvényeket megvalósító program, rutinokat tartalmaz.  FB (Function Block) Általában a felhasználói program részfeladatait ellátó olyan függvényeket tartalmaz, amelyekhez kizárólagos hozzáférésű adatterület is tartozik.  OB (Organization Block) "Szervező" program blokk. Speciális program blokkok. melyek funkciója gyárilag szigorúan meghatározott.  DB (Data Block) Adatokat tárolhatunk benne. Például beállításokat, mérési eredményeket, stb. Szerkezetük tetszőleges, azokat mi határozzuk meg. Két féle adatblokkot különböztetünk meg a hozzáférést tekintve (általános [shared]: minden programblokk által elérhető, kizárólagos [instance]: a funkció blokkok használják). A blokkokat számokkal és nevekkel (Symbolic name) különbözteti meg egymástól a rendszer. Egy blokkra a számával és a nevével is hivatkozhatunk. Hívási szerkezet a felhasználói programban A felhasználói program futtatásához ezeket a programmodulokat hívni kell. Ezt egy STEP7-es művelettel, a modulhívással lehet végrehajtani. A modulhívások sorrendjét és egymásba foglalását hívási szerkezetnek, hívási hierarchiának nevezzük. A megengedett egymásba foglalási mélység CPU-függő. A következő ábra példát mutat a hívási sorrendre és egymásba foglalási mélységre egy feldolgozási ciklusban.

Szabályok a programmodulok elkészítésének sorrendjéhez:  A programmodulokat (blokkokat) sorrendben fentről lefele kell elkészíteni.  Minden modulnak, amit hívni akarunk, már készen kell lenni, különben hibajelzést kap. Ez azt jelenti, hogy egy a fenti szerkezet szerinti vízszintes sorban először a jobboldalon lévő programmodulnak kell elkészülni, és így tovább balra haladva.  Legvégül kell elkészíteni az OB 1-et.

7 / 19

© DemeGabor.wordpress.com Az S7 program a következő kész objektumokat tartalmazza:  forrásmappa (forráskódban lévő szöveges vagy grafikus programot tartalmazhatja)  program modulok mappa  szimbólumtáblázat

Organization Block (OB): Az operációs rendszer által meghívott speciális programblokkok, amelyeknek előre meghatározott funkciójuk van. Fontos szerepet kapnak a rendszer-közeli teendők elvégzésében, mint például a programhiba kezelés, kommunikációs hibák kezelése, megszakítások, stb). A program blokkok tartalmaznak lokális változókat! Alapesetben ez a terület egyszer sem lehet üres, mivel az OB-ra jellemző funkciók vannak letárolva, amelyek gyárilag előre definiált változók a TEMP területen (20 bájt indítási információ). Ezeket az operációs rendszer adja át az adott OB indításakor. Ezeket soha ne töröljük, mert a blokk futásképtelen lesz! Saját lokális változóinkat csak utánuk vehetjük fel!

Programblokkok fajtái Megszakításfajta

Szervező modul

Szabad ciklus

OB1

Időpont megszakítás

OB10 OB17

Késleltetett megszakítás

OB20 OB23

Ciklikus megszakítás

OB30 OB38

Leírás Fő ciklus. Az OB1-et a PLC operációs rendszere minden PLC programciklusban meghívja. Előre meghatározott időpontban egyszer végrehajtódó megszakítás, vagy az adott időpontban minden alkalommal (percenként, óránként, naponta, hetente, stb.) Időre késleltetett megszakítás A program egy részének (blokk(ok)) késleltetett végrehajtását tesz lehetővé. Az OB-t a rendszer meghívja az SFC32 rendszerhívással beállított (SRT_DINT) idő elteltével. A HW konfigban, a CPU tulajdonságainál beállítható időközönként rendszeresen végrehajtódó program blokk.

Priori tás 1

2

3 6 7 15

8 / 19


Külső megszakítások

OB40 OB47

DPV1 megszakítások

DB55 DB57

Többprocesszoros megszakítás

OB60

Szinkronizáció megszakítás

OB61 OB64

Redundancia hiba

OB70 OB72

OB80

OB81 Aszinkron hiba

OB82

OB83 OB84

Hardver megszakítások Jelfeldolgozó modulok (SM), kommunikációs modulok (CP) és funkció modulok (FM) állíthatók be hardver megszakítás kérésére egy bizonyos esemény bekövetkezésekor (pl. amikor egy digitális bemenet 0ból 1-re vált). Ilyen megszakítás hatására hívja meg a rendszer ezeket a blokkokat. Profibusz DPV1 slave eszközök kérhetnek ilyen megszakításokat. OB55: Működési megszakítás Ilyen megszakítást DPV1 eszközök generálnak a működési állapotuk megváltozásakor. Pl. futás módból STOP módba váltáskor. OB56: Módosítási megszakítás Az eszköz újrakonfigurálásakor keletkező megszakítás. OB57: Gyártó specifikus megszakítás Eszközfüggő. Az adott DPV1 slave leírásából kell kinyerni a megfelelő infókat ezzel kapcsolatban Multicomputing Párhuzamos feldolgozással kapcsolatos megszakítás, több CPU-t tartalmazó rendszerekben (Synchronous cycle interrupt) Állandó reakció idő biztosítása Profibus DP eszközök számára OB70: I/O Redundancia hiba OB72: CPU Redundancia hiba !!! Csak H sorozatú dupla rendszereknél!!! Futási hiba (Time Error) A rendszer akkor hívja meg ezt a blokkot, amikor a ciklus idő meghaladja a maximumot, vagy a "time of day" megszakítás kimarad a rendszer óra előre állítása következtében, vagy a késleltetés túl nagy a priority class feldolgozásakor Tápellátás hiba (Power Supply Error) A blokkot a rendszer meghívja tápegység hibánál, a memóriát tápláló elem lemerülésénél. A blokk a hiba keletkezésekor és megszűnésekor is meghívásra kerül egyszer. Diagnosztikai megszakítás (Diagnostic Interrupt) A blokk lefut, amikor diagnosztikai megszakítás következik be. A diagnosztikai megszakítást a bővítő modulok kérhetnek, amelyik erre alkalmas (HW configban állítható be) Kártya ki-be (Insert/Remove Module Interrupt) Bővítő modul leválását és visszacsatlakozását jelző megszakítás CPU készülékhiba (CPU Hardware Fault) Hardver hibát jelző megszakítás

16 23

2

25

25 28

25

9 / 19


OB85

OB86

OB87

Háttér ciklus

OB90

Felfutás (Startup)

OB100 OB102 OB121

Szinkronhiba OB122

Programfutási hiba (Program Sequence Error) A rendszer meghívja, ha egy megszakítást bekonfiguráltunk, de nem töltöttük fel a hozzá tartozó OB-t és a megszakítás bekövetkezik, vagy rendszerfunkció blokk instance adatblokkjához való hozzáférésnél hiba keletkezik, vagy hiba keletkezik a "process image table" frissítésekor Decentrális hiba (Rack Failure) Hiányzó vagy meghibásodott interfész modul, külső DP periféria tápegység hiba DP slave hiba az L2DP buszon Kommunikációs hiba (Communication Error) Ha kommunikációs funkcióblokkokkal kezdeményezett adatcsere közben hiba keletkezik (Background cycle) Amikor a CPU hardver konfigjában minimum ciklus időt állítunk be, akkor az oprendszer meghívja ezt a blokkot a holt időben Restart Újrainduláskor egyszer lefut

27

Programozási hiba (Programming error) Lefut, ha a megcímzett időzítő nem létezik, vagy a program olyan blokkot hív meg, amelyik nem létezik (nincs betöltve). Periféria hozzáférési hiba (I/O Access Error) Lefut, ha egy utasítás olyan modult próbál írni vagy olvasni amelyik nem létezik

Függvények (FC): Általában a PLC-s rendszer feladatait ellátó főprogramot, vagy annak funkcionálisan egybe tartozó részét végző programrészeket tartalmaznak, amiket az OB-kből vagy másik FC blokkból hívunk meg. Az FC blokkoknak paramétereket is át lehet adni. Ez lehetővé teszi, hogy olyan feladatokat, függvényeket írjunk FC-kben, amivel a programunk még strukturáltabbá válik. Az FC-t többféle programozási nyelven is elkészíthetjük (STL, LAD, FBD, SCL, stb). Mindig válasszuk azt a programozási nyelvet, amelyikkel az adott feladatot a leghatékonyabban tudjuk leprogramozni. Egy FC-n belül az S7-ben rendelkezésre álló globális címterületeket tetszőlegesen címezhetjük. I (bemenetek), Q (kimenetek), M (merkerek), T (időtagok), C (számlálók), DB (adatblokkok), PI (periféria bemenetek), PQ (periféria kimenetek). Minden FC blokknak van egy saját, lokális címterülete is (lokális változó terület, L) ahol olyan változókat deklarálhatunk, amelyekhez csak az FC blokkon belül léteznek. Amikor a CPU befejezi a blokk végrehajtását (kilép a blokkból) ezek a változók tartalmukkal együtt megsemmisülnek! A lokális változók közé sorolhatjuk a blokk számára kívülről átadott paramétereket és a blokk által a hívó blokk számára visszaadott eredményeket tároló változókat is.

10 / 19

© DemeGabor.wordpress.com A lokális változó területet a programszerkesztőben deklarálhatjuk, ahol az FC blokk programját írjuk (LAD/FBD/STL editor).

A lokális változók öt csoportra vannak osztva funkciójuk szerint:  IN: bemeneti változók  OUT : kimeneti változók  IN_OUT: be és kimeneti változók  TEMP: átmeneti változók részeredmények számára  RETURN: a RET_VAL visszatérési érték/hibakód, az

IEC1131-3 szabvány előírása szerint

A lokális változókat a blokkon belül ugyanúgy kezelhetjük, és ugyanúgy hivatkozhatunk rájuk, mint a közönséges globális címterületekre. A változóra hivatkozhatunk a nevével, ekkor mindenképpen kettős keresztet kell elé tenni (pl. #BE_kapcsolo). A címmel való hivatkozás viszont bonyolultabbá és nehezebbé teszi a program írását, ezért azt kerüljük! Ugyanis abszolút hivatkozásoknál, ha új változót szúrunk be egy meglévő lokális változó elé, akkor annak a címe is megváltozik, mivel a beszúrás miatt a címek eltolódnak. Ennek következtében a hivatkozott címen már nem az a változó lesz elérhető, amit mi korábban deklaráltunk. A lokális területre vonatkozó abszolút hivatkozás: L x.y - x. byte y bitje LB n - n. byte LW n - n. című word LD n - n. című double word Példa:

Az elágazási pont logikai állapotának átmeneti eltárolásához a rendszer használ egy lokális változót, amelyet STL nézetben láthatunk. Természetesen nem veszi igénybe az általunk használt változókat, de ha mi szeretnénk használni, hibaüzenetet küld. Erre figyeljünk! Soha ne olvassuk vagy használjuk fel egy lokális változó tartalmát mielőtt annak a blokkon belül értéket adnánk!

11 / 19

© DemeGabor.wordpress.com Function Block (FB): Abban térnek el az FC blokkoktól, hogy az FB-khez adattároló is tartozik, egy DB (adat blokk) formájában. Minden FB hívásakor kötelezően meg kell adni a hozzá tartozó adatblokk számát (vagy nevét) is. Az FB-hez tartozó blokkot "instance" blokknak nevezi a Siemens. Az FB-hez tartozó instance DB-ben az FB paraméterei és belső, lokális változói tárolódnak el. Ezért az FB-ben már nem vész el a lokális változók tartalma amikor a blokk végrehajtása befejeződik, ahogy az FC-nél. A következő híváskor az FB-beli belső változók őrzik a tartalmukat. A következő ciklusban mindent ugyanúgy találunk, ahogy az előző ciklusban hagytuk. Kivételt képeznek ez alól a TEMP csoporthoz rendelt változók, amik tartalma továbbra is elvész. Az instance DB belső szerkezete (felépítése) a fentiek miatt természetesen kötött és hozzáférése elvileg kizárólagos (bár meg lehet kerülni ha nagyon kell). Ez azt jelenti, hogy egy FB-hez rendelt DB (vagyis instance DB) tartalmához csak az a Funkció Blokk férhet hozzá, amelyikhez tartozik, "kívülről" más blokkból a DB tartalma nem érhető el. Létrehozásának 2 féle módja van I. Automatizált: 1. Új funkcióblokk létrehozása (Insert New Object  Function Block) 2. A program megírása megfelelő változók használatával 3. Mentés 4. A FB meghívása, beillesztése egy FC-ba vagy OB-ba 5. A DB nevének megadása 6. Létrehozása megerősítése a „Yes” utasítással 







4. pont

6. pont

5. pont

Az FB változói:









 A DB változói:

12 / 19

© DemeGabor.wordpress.com II. Manuális: 1. Új adatblokk létrehozása (Insert New Object  Data Block) 2. Adjuk meg a DB nevét, típusát [instance DB], és a Funkció Blokkot is!

A változók elérése Ezekre a változókra ugyanúgy a nevükkel lehet hivatkozni, mint egy FC-ben. Szimbolikus címzésnél mindegy hogy a változó bemeneti, kimeneti, paraméter STAT vagy TEMP csoportba tartozó változó. (Az FB TEMP változóit az FC blokknál megismert módon címezhetjük közvetlenül: L x.y, LB n, LW n, LD n) Ha azonban közvetlenül, abszolút módon akarjuk címezni ezeket a változókat, már más a helyzet mint az FC-ben. Azok eléréséhez, amelyek lényegében az instance DB-ben vannak eltárolva (IN, OUT, IN_OUT, STAT) az adatblokk megfelelő címére kell hivatkozni. De nem mint DB, hanem mint DI. Az instance DB-re külön címzésmód van: DIX x.y x című byte y. bitje DIB n

n című byte

DIW

n című word

DID

n című doubleword

Példa: Szimbolikus elérésre L #Be T #Ki L #STAT1 A #SBool1

Abszolút címzés L DIW 0 T DIW 2 L DIW 4 A DIX 6.0

13 / 19


Network (program, programrészlet) sablon Készítés lépései: 1. Készítsük el a sablonnak szánt programrészletet (ez lehet több network is). Azokhoz a hivatkozásokhoz, amelyeken változtatni kell majd a beillesztés (későbbi felhasználás) során, adjuk nekik a %01, %02 … %99 helyettesítő karaktereket. 2. Jelöljük ki a felhasználni kívánt Network-öket! 3. Edit  Create Network Template... 4. Írjunk megjegyzést, magyarázatot a sablonhoz. 5. A wildcard változóknak is adjunk megjegyzést, hogy a későbbi felhasználásakor pontosan tudjuk azonosítani a ki, és bemeneteket és markereket, stb. 6. OK. 7. Mentsük a sablont a Sources kategóriában. Ajánlott saját könyvtár készítése!

4-6. lépés

8. lépés

Felhasználás lépései: 1. Az Overviews ablakban keressük ki a megfelelő könyvtárat és sablont, majd húzzuk a programba. 2. Most kell megadni, hogy milyen változók, ki- és bemenetek, stb. szerepeljenek a helyettesítő karakterek helyén. 3. OK. Ha adtunk meg hibás váltózót, akkor azt kiemeli pirossal! Javítsuk!

14 / 19


Többnyelvű program készítése Lehetőségünk van egy kész projekt nyelvezetének a lecserélésére. Így a Step 7 segítségével többnyelvű fejlesztők is dolgozhatnak egy-egy projekten. Az alábbi szövegfajták esetében lehetséges a fordítás:  Blokk megjegyzések, címek  Network megjegyzések, címek  Line (STL utasításoknál) megjegyzések  Interface (lokális változók /var/, adat blokk, saját adattábla /UDT/) megjegyzések  Szimbolikus tábla megjegyzések A fordítás menete: 1) Kiviteli (Export) állomány készítése /*.csv = Microsoft Excel kiterjesztés/ (Options  Manage Multilingual Texts  Export…)

15 / 19

© DemeGabor.wordpress.com 2) A kiviteli állományok megnyitása és a megjegyzések lefordítása

3) A lefordított állományok beimportálása (Import) (Options  Manage Multilingual Texts  Import…)

4) Nyelv kiválasztása (Options  Manage Multilingual Texts  Change Language…)

16 / 19

© DemeGabor.wordpress.com 5) A nyelvi beállítások megfelelő módosítása (Options  Manage Multilingual Texts  Settings for Comment Management…)

6) A nyelvi beállítások újraszervezése (Options  Manage Multilingual Texts  Reorganize)

17 / 19


Nyelvi változatok Magyar elnevezés Fájl Új Varázsló Megnyitás Bezárás Kilépés Mentés Mentés másként Szerkesztés Másolás Kivágás Beillesztés Törlés Kijelölés Átnevezés Tulajdonságok Beszúrás PLC Letöltés Feltöltés Nézet Kapcsolat nélküli Kapcsolattal Frissítés Opciók Beállítások Képernyő nyelve Referencia adat Hálózat konfigurálás Állomás Általános beállítás Magyarázat Nyomon követés Képernyő Források Blokkok Jelek, szimbólumok Telepítés OK / Igen Mégse Vége Lásd bővebben Vissza Tovább

Angol File New Wizard Oppen Close Exit Save Save As Edit Copy Cut Paste Delete Select Rename Properties / Attributes Insert PLC Download Upload View Offline Online Update Options Customize Display language Reference Data Configure Network Station General Comment Debug Monitor Sources Blocks Symbols Install OK / Yes Cancel Finish Preview Back Next

Német Datei Neu Assistent Öffnen Schließen Beenden Speichern Speichern unter Bearbeiten Kopieren Ausschnieden Einfüngen Löschen Markieren Umbenennen Eingenschaften / Attribute Einfüngen Zielsystem Laden Laden in … Ansicht Offline Online Aktualisieren Extras Eingestellungen Sprache für Anzeigegeräte Referenzdaten Nezt konfigurieren Station Allgemein Kommentar Test Beobachten Sources Blocks Symbols Installieren OK / Ja Abbrechen Fertigstellen Vorschau Zurück Weiter

18 / 19

© DemeGabor.wordpress.com Bit logika Összehasonlító Konvertáló Számláló DB hívás Ugrás Egész funkció Lebegőpontos funkció Mozgatás Programvezérlés Áthelyezés/Forgatás Jelzőbit Időzítő Szó logika Blokkok Összetett példák Könyvtár Típus Méret Szerző Létrehozás ideje Utolsó módosítás Státusz / Állapot Jel / Szimbólum Cím Adat típus Megjegyzés

Bit logic Comparator Converter Counter DB call Jumps Integer function Floating-point fct. Move Program control Shift/Rotate Status bit Timers Word logic Blocks Multiple instances Libraries Type Size Author Last interface change Last modified Status Symbol Adress Data type Comment

Bitverknüpfung Vergleicher Umwandler Zähler DB-Aufruf Sprünge Festpunkt-Fkt. Gleitpunkt-Fkt. Verschieben Proggramsteuerung Schieben/Rotieren Statusbits Zeiten Wortverknüpfung Bausteine Multiinstanzen Bibliotheken Typ Größe Autor letzte SchnittstellenÄnderungsdatum Status Symbol Adresse Datentyp Kommentar

19 / 19

SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása)

Recommend Documents