A STEP 7 programozás alapjai

SIMATIC A STEP 7 programozás alapjai STL (utasításlista) A legfontosabb alaputasítások ismertetése angol nyelvű STEP 7 szoftvert használóknak Ez a segédlet a SIMATIC S7-300, S7-400, C7, ET-200 IM CPU és az embedded, illetve PC-based (WinAC szoftver PLC) kontrollerek programozásához használható.

Siemens Zrt. Ipari Szektor Industry Automation & Drive Technologies Copyright © Siemens Zrt. 2009. STEP 7 STL utasításlista (angol rövidítésekkel)

1

Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Részletes gépkönyvek és további dokumentumok világnyelveken letölthetők az Internetről: www.siemens.com/automation/service&support Magyar nyelvű segédletek letöltési címe: www.siemens.hu/ad Katalógusok letöltési címe: www.automation.siemens.com/infocenter

STEP 7 STL utasításlista (angol rövidítésekkel)

2

A Siemens SIMATIC S7-es készülékeit a STEP7 szoftverrel három megjelenítési módban lehet programozni: STL (utasításlista), LAD (áramútterv) és FUP (funkcióterv). (Vannak további programírási lehetőségek is: S7-SCL, S7-GRAPH, S7-HiGraph, CFC). Az áramútterv és a funkcióterv grafikus megjelenítési mód, ami adott esetben (főleg tisztán vezérlési műveleteknél) jelentősen megkönnyíti a programozást. Első alkalommal mi mégis az STL utasítások bemutatásával kezdjük, és ennek oka, hogy a PLC természetesen csak ezt a módot ismeri, pontos, tényleges működését ezzel lehet a legjobban magyarázni, és a legtömörebb programot is ebben a megjelenítésben lehet írni. A grafikus megjelenítés csak a fejlesztőprogramban létezik (a programozó készüléken), ami minden kész függvényt azonnal STL-re fordít, és a PLC-be az ebből létrehozott MC7-es gépi kód kerül. Ha azonban a programot grafikus megjelenítési módban írták, akkor a fordításkor olyan utasítások is bekerülnek a PLC-be, amelyek csakis a visszaolvasott program ismételt grafikus megjelenítése érdekében vannak ott. Mindez természetesen nem von le semmit a grafikus megjelenítés létjogosultságából, sőt a STEP5höz képest a STEP7-et a grafikus megjeleníthetőség irányában ki is bővítették, ami majd e két grafikus mód ugyancsak kiadásra kerülő segédletében látható lesz.

E bevezetés után néhány, talán nem magától értetődő alapfogalmat kell tisztázni, amelyek azok számára, akik először találkoznak a SIMATIC rendszerrel sokat fognak segíteni az utasítások megértésében.

RLO (Result of the Logic Operation) logikai műveleti eredmény

Az RLO fizikailag a processzor státuszregiszterének egyik bitje. A programban, főleg annak vezérlési részében kitüntetett szerepe van. Ha valami a programban bekapcsol, akkor az RLO miatt kapcsol be, ha nem kapcsol be, akkor az RLO miatt nem kapcsolt be. Igen fontos tudni, hogy milyen viszonyban vannak az egyes utasítások és az RLO. STEP 7 STL utasításlista (angol rövidítésekkel)

3

Eszerint van:

RLO-t befolyásoló utasítás (A, AN, O, ON stb.) RLO-függő utasítás (=, S, R stb.) RLO-t határoló utasítás (=, S, R ha utána lekérdezés történik) RLO-független utasítás (L, T, stb)

Gyakori félreértés pl.:

A

I 2.2

L

MW2

Az L MW2 utasításra az A I2.2 semmiféle hatással nincs, mert az első utasítás ugyan befolyásolja a RLO-t, a második azonban fügetlen attól. Tehát a fenti programban az L MW2 minden ciklusban vérehajtódik az I 2.2 állapotától függetlenül.

Lekérdezés (Abfrage)

Az operációs rendszer számára az A, AN, O, ON stb. alaphelyzetben nem csupán egy ÉS, VAGY stb. művelet, hanem kérdés, amit az utasítás vérehajtásakor a rendszerproram tesz fel az utasításban lévő operandus (változó) állapotára vonatkozóan. Önmagában a fenti műveletek mindegyike egy un. „lekérdezés”. A lekérdezésnek természetesen eredménye is van, ami az RLO-bitben (státuszregiszter) tárolódik.

Első lekérdezés

Minden logikai lánc elején található az első lekérdezés. Az első lekérdezést a rendszerprogram akkor érzékeli (és jegyzi meg a státuszregiszterben), ha a fentemlített RLO-határoló művelet után lekérdezés történik.

Pl.

=

Q12.1

O M24.2


(RLO-határoló művelet) (lekérdezés)

4

Az első lekérdezésnél a rendszerproram nem figyel logikai utasítás fajtájára, csak a kérdés ponált ill. negált volta érdekes (a VAGY-művelet egy változóval logikailag nem lenne értelmezhető, ebben az esetben a VAGY nem is játszik szerepet). Az első lekérdezésnél az RLO-be átkerülő eredmény attól függ, hogy a kérdésre adott válasz milyen, ha igen, akkor az RLO 1, ha nem akkor 0.

A logikai lánc második műveleténél már nem csak a lekérdezés ponált vagy negált volta érdekes, hanem a logikai művelet milyensége is, és ez a logikai művelet tulajdonképpen nem a két változó hanem az éppen vizsgált utasítás általa létrehozott RLO és az előző RLO között történik. Nem szabad elfelejteni, hogy az előző RLO az adott láncban eddig megoldott összes utasítás eredménye.

Uta

Operandus

St

Megjegyzés

=

Q12.1

U

M24.2

1

első lekérdezés - RLO az első lekérd eredménye

U

I 2.2

0

RLO a két logikai művelet eredménye

U

I 2.6

1

RLO a három (végeredmény)

=

M8.3

0

A RLO (végeredm) hozzárendelése az státuszához

RLO-határoló művele

logikai

művelet

eredm

Lényegében a műveleti lánc eredménye úgy alakul, mint az un. kalkulátorban a számítási eredmény, vagyis minden közbenső eredményhez hozzádódik a következő érték, és a lánc végén rendelkezésre áll a végeredmény. Egyetlen különbség, hogy az előbbi logikai lánc, míg ez utóbbi számtani.

Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti példa egyszerű lánc mindenféle zárójelek nélkül. A zárójelezés a helyzetet kicsit bonyolítja, amit azonban itt ismertetni nem lenne helyénvaló.

Azok számára, akik a grafikus mejelenítést szeretik (az ehhez szükséges dokumentáció kiadása a későbbiekben tervbe van véve), ugyancsak fel kell hívni a figyelmet, hogy a fenti „logikai lánc” (Verknüpfung) tulajdonképpen egy hálózat (Netzwerk) vagy másképpen egy hálózat egy logikai lánc. STEP 7 STL utasításlista (angol rövidítésekkel)

5

Élfigyelés

Az élfigyelés azt jelenti, hogy érzékelni akarják azt a pillanatot, amikor egy bitváltozó állapotát megváltoztatja (0 - > 1 vagy 1 -> 0). Ezt csak úgy lehet érzékelni, ha a program minden ciklusban összehasonlítja az előző és az aktuális jelállapotot. Ehhez meg kell mindig jegyezni az aktuális jelállapotot, hogy a következő ciklusban mint előzőt fel lehessen használni. Erre szolgál az FN vagy FP utasítás melletti segédváltozó, amelynek természetesen szabadnak változónak kell lenni, és minden ciklusban meg kell maradni (NEM lehet TEMP!!!) és semmi másra nem használható. Az él bekövetkezését nem ez a változó, hanem az ebben a sorban keletkező RLO jelzi. Akkumulátorok Az S7-es vezérlőkben a belső adatmozgatásban (L, T) ill. a számítások elvézésében az akkumulátorok (a processzor erre a feladatra kijelölt regiszterei) vesznek részt. Az S7-300 két darab 32-bites az S7-400 néy darab 32 bites akkumulátorral rendelkezik, a fenti funkciókat azonban mindkettő lényegében az első két akkumulátorral hajtja végre. Az alábbi szövegben a következő jelölések fordulnak evvel kapcsolatban elő:

……………….H……………… H-H Bit:

31…………24

H-L 23…………16

…………….L………………… L-H 15………..8

L-L 7……………0

Számlálók, időműveletek Az utasításlistában található számláló és időműveletek un. S5-tipusú műveletek, amelyek ismertségük miatt kerültek az S7-es rendszerbe. Bizonyos korlátokkal rendelkeznek, amelyek ma már időnként (ritkán) szűknek bizonyulnak. Az S7-es rendszer természetesen rendelkezik ezeken túlmenő idő- és számláló funkciókkal, amelyek megfelelnek a mai igényeknek. Ezek azonban nem műveletek, hanem függvényhívások, így ebbe az ismertetésbe nem kerülhettek.


6

1.1

A

ÉS-művelet

Formátum A Operandus

Adattipus

Tárterület

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az A utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 1-es állapotára, és az eredményt ÉSkapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. Az ÉS-művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, AO, BR.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

x

x

x

1

Példa STL-Program

Relé-kapcsolás Áramvezető sín

A

I 1.0

I 1.0 1-es jelállapot

Záróérintkező

A

I 1.1


Záróérintkező

=

Q 4.0

Q 4.0 1-es jelállapot

Tekercs

A zárt érintkezőt jelzi


7

1.2

AN

ÉS-NEM-művelet

Formátum AN Operandus

Adattipus

Tárterület

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az AN utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 0 állapotára, és az eredményt ÉSkapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. Az ÉS-művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, UO, BR

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

x

x

x

1

Példa STL-Program

Relé - kapcsolás Áramvezető sín

A

I 1.0

I 1.0 0 jelállapot

Záróérintkező

AN

I 1.1


Nyitóérintkező

=

Q 4.0

Q 4.0 0 jelállapot


Tekercs

8

1.3

O VAGY-művelet

Formatum O Operandus

Adattipus

Tárterület

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az O utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 1-es állapotára, és az eredményt VAGYkapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. A VAGY-művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, UO, BR

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1

Beispiel STL-Program

Relais-kapcsolás Áramvezetősín

O

I 1.0

O

I 1.1

=

Q 4.0

I 1.0 1-es jelállapot záróérintkező

Q 4.0 1-es jelállapot

I 1.1 0-ás jelállapot záróérintkező

tekercs

A zárt érintkezőt jelzi


9

1.4

ON

VAGY-NEM művelet

Formátum ON Operandus

Adattipus

Tárterület

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az ON utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 0 állapotára, és az eredményt VAGYkapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. A VAGY-NEM -művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, UO, BR

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1

Példa STL-Program


O

I 1.0

I 1.0 0 jelállapot

ON

I 1.1


=

Q 4.0

Q 4.0 1 - jelállapot


záróérintkező nyitóérintkező

tekercs

10

1.5

X KIZÁRÓ-VAGY

Formátum X Operandus

Adattipus

Tárterület

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az X utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 1-es állapotára, és az eredményt KIZÁRÓ-VAGY-kapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. A KIZÁRÓ-VAGY műveletet többször is használhatja egymás után. Ekkor a közös logikai műveleti eredmény (RLO) akkor 1, ha a lekérdezett operandusok páratlan mennyisége adja az 1-es logikai eredményt. A KIZÁRÓ-VAGY -művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, UO, BR

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1

Példa STL-Program


X

I 1.0

I 1.0 kontaktus

X

I 1.1

I 1.1 kontaktus

=

Q 4.0

Q 4.0 tekercs


11

1.6

XN

KIZÁRÓ-VAGY-NEM

Formátum XN Operandus

Adattipus

Tártartomány

BOOL

I, Q, M, L, D, T, C

Működés Az X utasítás kérdést tesz fel a címzett bit logikai 0 állapotára, és az eredményt KIZÁRÓVAGY-kapcsolatba hozza a státuszregiszter RLO-bitjével. A KIZÁRÓ-VAGY-NEM művelettel közvetlenül logikai műveletet lehet végrehajtani a státuszszó bitjeivel. Ehhez a következő utasításokat kell használni.: ==0, <>0, >0, <0, >=0, <=0, OV, OS, UO, BR

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1

Példa STL-Program

Relékapcsolás Áramvezető sín

X

I 1.0

I 1.0 – ás kontaktus

XN

I 1.1

I 1.1 – es kontaktus

=

Q 4.0

Q 4.0 tekercs


12

1.7

O

ÉS a VAGY előtt

Formátum O

Működés A VAGY-művelet (paraméter nélkül) ÉS-kapcsolatok VAGY-műveletét hajtja végre az ÉS a VAGY előtt szabály szerint. (az értelmezőprogram, zárójel nélkül is, előbb az ÉS-műveleteket hajtja végre, és azok eredményét hozza VAGY-kapcsolatba)

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

x

1

-

x

Példa STL-Program


A

I 0.0

A

M 10.0

M 10.1

I 0.0 I 0.2

O A

I 0.2

A

M 0.3

M 10.0 M 0.3

O

M 10.1

=

Q 4.0

Q 4.0 tekercs


13

1.8

A(

ÉS elágazással

Formátum A(

Működés Az A( (ÉS elágazással) művelet a RLO és OR biteket valamint a műveleti jelet tárolja a zárójel-veremtárban. A zárójel-veremtár maximum 7-es mélységgel rendelkezik (a zárójel egymásbaágyazási mélysége maximum 7 lehet).

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

1

-

0

Példa

STL-Program


A( O O )

I 0.0 M 10.0

I 0.0

A( O O )

I 0.2 M 10.3

I 0.2

A

M 10.1

=

Q 4.0


M 10.0

M 10.3

M 10.1

Q 4.0 tekercs

14

1.9

=

Hozzárendelés

Formátum = Operandus

Adattipus

Tártartomány

BOOL

I, Q, M, L, D

Működés Az = utasítás beírja a logikai műveleti eredményt (RLO) a megcímzett bitbe. Ha az eredmény 1, akkor a bit értéke is 1, ha 0 akkor a bit értéke 0.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

-

0

Példa STL-Program A

I 1.0

=

Q 4.0

Relékapcsolás Áramvezető sín I 1.0

Jelállapot - diagram I 1.0

1 0

Q 4.0

1 0


Q 4.0 Spule

15

1.10

FN Negatív (lefutó) él figyelése

Formátum FN Operandus

Adattipus

Tártartomány

BOOL

I, Q, M, L, D

Az FN utasítás utáni bit tárolja a RLO állapotát az előző ciklusból

Működés Az FN utasítás segítségével egy változó lefutó élét lehet érzékelni, amikor azon a jelállapot 1 – ről 0 – ra vált. Ekkor az FN utasításnál a RLO egy ciklusra 1-es állapotot vesz fel. Minden programciklus alatt összehasonlításra kerül a figyelt változó állapota az előző ciklus állapotával. Így megállapítható, hogy a változón jelváltás történt-e. Az összehasonlításhoz az értelmező program az előző ciklus állapotát az un. élváltozóban, az FN utáni bitben tárolja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1


16

Impulzusdiagram

Felfutó él

Lefutó él

RLO 1 0

Idő

Példa Ha a PLC az I1.0-ás bemeneten negatív (lefutó) élt érzékel, akkor az Q4.0 kimenetet egy ciklusra 1-be kapcsolja. STL-Program

Impulzusdiagramm

A

I 1.0

I 1.0

1 0

FN

M 1.0

M 1.0

1 0

=

Q 4.0

Q 4.0

1 0 1

ciklusok:

2

I 1.0

a figyelt változó

M 1.0

élváltozó (segédváltozó)

Q 4.0

az élről működtetett bit

3


4

5

6

7

8

9

17

1.11

FP Pozitív (felfutó) él figyelése

Formátum FP Operandus

Adattipus

Tártartomány

BOOL

I, Q, M, L, D

Az FP utasítás utáni bit tárolja a RLO állapotát az előző ciklusból.

Működés Az FP utasítás segítségével egy változó felfutó élét lehet érzékelni, amikor azon a jelállapot 0 – ról 1 – re vált. Ekkor az FP utasításnál a RLO egy ciklusra 1-es állapotot vesz fel. Minden programciklus alatt összehasonlításra kerül a figyelt változó állapota az előző ciklus állapotával. Így megállapítható, hogy a változón jelváltás történt-e. Az összehasonlításhoz az értelmező program az előző ciklus állapotát az un. élváltozóban, az FP utáni bitben tárolja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

x

x

1


18

Definíció

Felfutó él

RLO

Lefutó él

1 0

Idő

Példa Ha a PLC az E1.0-ás bemeneten pozitív (felfutó) élt érzékel, akkor az A4.0 kimenetet egy ciklusra 1-be kapcsolja.

STL-Program

Jelállapotdiagramm

A

I 1.0

I 1.0

1 0

FP

M 1.0

M 1.0

1 0

=

Q 4.0

Q 4.0

1 0

A ciklusok száma:

1

2

3


4

5

6

7

8

9

19

1.12

?I

Egészszámú (integer) összehasonlítás (16 Bit)

Formátum ==I, <>I, >I, =I, <=I

Működés Az összehasonlítási műveletek az AKKU2-L tartalmát hasonlítják össze az AKKU1-L tartalmával. A két akkumulátor tartalmát a rendszerprogram 16 bites egészszámként értékeli. Az összehasonlítás eredményét a RLO és a státuszszó megfelelő bitje jelzi. A RLO 1-es értéke azt jelenti, hogy az összehasonlítás által feltett kérdésre a válasz igen, a 0 RLO azt jelenti, hogy nem. Az A1 és A0 státuszbitek a “kisebb mint”, “egyenlő” vagy “nagyobb mint” viszonyokat jelzik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

0

-

0

x

x

1

A RLO értékei Összehasonlítási műveletek

RLO, ha

AKKU 2 > AKKU 1 AKKU 2 = AKKU 1

RLO, ha

RLO, ha AKKU 2 < AKKU 1

==I

0

1

0

<>I

1

0

1

>I

1

0

0

0

0

1

>=I

1

1

0

<=I

0

1

1

Példa STL L L >I =

MW10 IW24 M 2.0

Kommentár //Az MW1 tartalmának töltése az AKKU1-be (16 Bit-egészszám). //Az IW24 tartalmának töltése az AKKU1-be (16 Bit-egészszám). //Az AKKU2 és AKKU1 összehasonlítása //RLO = 1, ha MW10 > IW24.


20

1.13

BTI

BCD szám átalakítása (16 bites) egészszámmá

Formátum BTI

Működés A BTI-utasítás az AKKU1-L tartalmát háromjegyű binárisan kódolt decimális számként értékeli, és ezt átalakítja 16-bites egészszámmá (integer). Az eredmény az AKKU1-L-ben marad. Az AKKU1-H és AKKU2 nem változik. A BCD-szám az AKKU1-L-ben: a megengedett értéktartomány -999....+999. A 0-ás bit...11-es bit tartomány tartalmazza a számot, a 15-ös bit az előjelet (0 = pozitív, 1 = negatív). A 12-es ….14-es biteket az átalakítás figyelmen kívül hagyja. Ha egy decimális számjegy (egy 4-bites tetrád BCD-megjelenítésben) a 10…15-ös meg nem engedett tartományba kerül, az átalakító művelet hibát okoz, ami CPU-leállást okoz. Ezt a leállást az OB121-es hiba-OB segítségével lehet kezelni (mit tegyen a CPU hiba esetén).

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L BTI T

MW10 MW20

Kommentár //A BCD-számot tölti az AKKU1-L-be. //a BCD-számot átalakítja //Transferiere das Ergebnis (Ganzzahl, 16 Bit) nach MW20.

"+"

"9"

15... MW10

0

0

"1" ...8

0

0

BTI

1

0

0

1

"5"

7... 0

...0 0

0

1

0

1

0

1

"+915" BCD

0

1

1

"+915" Egészszám

BCD átalakítása egészszámmá MW20

0

0

0

0

0

0

1

1

1

0

0


1

0

21

1.14

ITB

Egészszám (16 Bit) átalakítása BCD-számmá

Formátum ITB

Működés Az ITB utasítás az AKKU1-L tartalmát 16-bites egészszámként (integer) értékeli ki, és ezt átalakítja háromjegyű binárisan kódolt decimális számmá (BCD) alakítja. Az eredmény az AKKU1-L-ben tárolódik. A 0...11-es bitek adják a BCD-szám értékét. A 12...15-ös bitek az előjelet jelenítik meg (0000 = pozitiv, 1111 = negativ). Az AKKU1-H és AKKU2 nem változik. A BCD-szám tartománya -999...+999". Ha a szám a megangedett tartományon kívül van, akkor a státuszszó OV és OS bitjei 1-re kerülnek.

Stázuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa STL L ITB T

MW10 MW20

Magyarázat //Egészszám töltése az AKKU1-L-be. //Egészszám átalakítása (16 Bit) BCD-számmá, tárolása az AKKU1-L-ben. //Az eredmény átvitele az MW20-ba.

15... MW10

1

...8

1

1

ITB

1

1

1

1

0

7... 0

...0 1

1

0

0

0

1

1

"-413" egészszám

16-bites egészszám átalakítása BCD-számmá MW20

1

1

1

"-"

1

0

1

0

"4"

0

0

0

0

"1"


1

0

0

1

1

"-413" BCD

"3"

22

1.15

BTD

BCD szám átalakítása (32 bites) egészszámmá

Formátum BTD

Működés A BTD-utasítás az AKKU1 tartalmát hétjegyű binárisan kódolt decimális számként értékeli, és ezt átalakítja 32-bites egészszámmá (dupla-integer). Az eredmény az AKKU1-ben marad. Az AKKU2 nem változik. A BCD-szám az AKKU1-ben: a megengedett értéktartomány -9999999 .... +9999999. A 0...27-es bit tartomány tartalmazza a számot, a 31-es bit az előjelet (0 = pozitív, 1 = negatív). A 28...30-as biteket az átalakítás figyelmen kívül hagyja. Ha egy decimális számjegy (egy 4-bites tetrád BCD-megjelenítésben) a 10…15-ös meg nem engedett tartományba kerül, az átalakító művelet hibát okoz, ami CPU-leállást okoz. Ezt a leállást az OB121-es hiba-OB segítségével lehet kezelni (mit tegyen a CPU hiba esetén).

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L BTD T

MD10 MD20

Magyarázat //A BCD-szám betöltése az AKKU 1-be. // a BCD-számot átalakítja, és tárolja az AKKU1-ben. //Az eredményt átviszi az MD20-ba.

"+" 31... MD10

BTD

"0"

"1"

"5"

"7"

...16 15...

"2"

"1" ...0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1

BCD átalakítása egészszámmá

MD20

"8"

"+157821"

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 1 0 1 0 0 0 0 1 1 1 1 1 0 1

"+157821"


23

1.16

ITD

16-bites egészszám átalakítása 32-bites egészszámmá

Formátum ITD

Működés Az ITD utasítás az AKKU1-L tartalmát 16-bites egészszámként értékeli ki, és alakítja 32bites egészszámmá. Az eredményt az AKKU1-ben tárolja, az AKKU2 nem változik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L ITD

MW12

T

MD20

Magyarázat //Az egészszámot (16 Bit) az AKKU 1-L-be tölti. //A 16-bites egészszámot 32-bites egésszszámmá alakítja és az eredményt az AKKU 1-ben tárolja. //Az eredményt az MD20-ban tárolja.

Példa: MW12 = "-10" (16-bites egészszám): Tartalom

AKKU1-H

Bit

31 . . . . .

AKKU1-L ..

. . . 16 15 . . .

..

..

...0

Az ITD végrehajtása előtt

XXXX

XXXX

XXXX

XXXX

1111

1111

1111

0110

Az ITD végrehajtása után

1111

1111

1111

1111

1111

1111

1111

0110

(az X jelű bitek az átalakítás szempontjából lényegtelenek)


24

1.17

DTB

Egészszám (32 Bit) átalakítása BCD-számmá

Format DTB

Működés A DTB utasítás az AKKU1 tartalmát 32-bites egészszámként (integer) értékeli ki, és ezt átalakítja hétjegyű binárisan kódolt decimális számmá (BCD). Az eredmény az AKKU1-ben tárolódik. A 0...27-es bitek adják a BCD-szám értékét. A 28...31-es bitek az előjelet jelenítik meg (0000 = pozitiv, 1111 = negativ). Az AKKU2 nem változik. A BCD-szám tartománya -9999999...+9999999". Ha a szám a megangedett tartományon kívül van, akkor a státuszszó OV és OS bitjei 1-re kerülnek.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa STL L DTB T

MD10 MD20

Magyarázat // Az egészszámot (32 Bit) az AKKU 1-be tölti. // Egészszám átalakítása (32 Bit) BCD-számmá, tárolása az AKKU1-ben. // Az eredmény átvitele az MD20-ba.

31... MD10

...16 15...

...0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1

DTB

32-bites egészszám átalakítása BCD-re

MD20

"-701" egészszám

1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1

"-"

"0"

"0"

"0"

"0"

"7"

"0"

"1" "-701" BCD


25

1.18

DTR 32-bites egészszám átalakítása lebegőpontos számmá (32 Bit, IEEE-FP)

Formátum DTR

Működés A DTR utasítás az AKKU 1 tartalmát 32-bites egészszámként értékeli, és átalakítja azt lebegőpontos számmá (32 Bit, IEEE-FP). Amennyiben szükséges, a művelet kerekíti az eredményt (egy 32-bites egészszám nagyobb pontossággal rendelkezik, mint a 32-bites IEEE-FP lebegőpontos szám). Az eredmény tárolódik az AKKU1-ben.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L DTR T

MD10 MD20

MD10

Magyarázat //Az egészszám betöltése az AKKU1-be //Az egészszám átalakítása lebegőpontos számmá, és tárolása az AKKU1-ben //Az eredmény átvitele az MD20-ban.

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 0 1 0 0

Az egészszám átalakítása lebegőpontos számmá

DTR

31 30...

MD20

22...

"+500" egészszám ...0

0 1 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Exponens, 8 Bits 1 Bit A mantissza előjele


Mantissza, 23 Bits "+500" IEEE-FP

26

1.19

INVI

16-bites egészszám 1-es komplemense

Formátum INVI

Működés Az INVI utasítás az AKKU1-L tartalmának 1-es komplemensét képzi. Ennek során az eredeti tartalom minden bitjének értékét megfordítja, azaz a nullákat 1-essel, az 1-eseket nullákkal helyettesíti. Az átalakítás eredményét az AKKU1-L-ben tárolja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L INVI T

IW8 MW10

Magyarázat //Az érték betöltése az AKKU1-L-be. //Az egyeskomplemens képzése (16 Bit). // Az eredmény átvitele az MW10-be.

Tartalom

AKKU1-L

Bit

15 . . .

..

..

...0

Az INVI végrehajtása előtt

0110

0011

1010

1110

Az INVI végrehajtása után

1001

1100

0101

0001


27

1.20

INVD


Formátum INVD

Működés Az INVD utasítás az AKKU1 tartalmának 1-es komplemensét képzi. Ennek során az eredeti tartalom minden bitjének értékét megfordítja, azaz a nullákat 1-essel, az 1-eseket nullákkal helyettesíti. Az átalakítás eredményét az AKKU1 -ben tárolja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L INVD T

ID8 MD10

Magyarázat //Az érték betöltése az AKKU1-be. //Az egyeskomplemens képzése (32 Bit). // Az eredmény átvitele az MD10-be.

Tartalom

AKKU1-H

Bit

31 . . . . .

AKKU1-L ..

. . . 16 15 . . .

..

..

...0

Az INVD végrehajtása előtt

0110

1111

1000

1100

0110

0011 1010

1110

Az INVD végrehajtása után

1001

0000

0111

0011

1001

1100 0101

0001


28

1.21

NEGI


Formátum NEGI

Működés A NEGI utasítás az AKKU1-L tartalmának 2-es komplemensét képzi. Ennek során az eredeti tartalom minden bitjének értékét megfordítja, azaz a nullákat 1-essel, az 1-eseket nullákkal helyettesíti, majd hozzáad 1-et. Az átalakítás eredményét az AKKU1-L-ben tárolja A 2-es komplemens képzése művelet a -1-gyel való szorzásnak felel meg. Az A1, A0, OS és OV státuszbiteket az operációs rendszer 1-be állítja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A státuszbitek képzése:

A1

A0

OV

OS

eredmény = 0

0

0

0

-

-32768 <= eredmény <= -1

0

1

0

-

32767 >= eredmény >= 1

1

0

0

-

eredmény = 2768

0

1

1

1

Példa STL L NEGI T

IW8 MW10

Magyarázat // Az érték betöltése az AKKU1-L-be. //A ketteskomplemens képzése (16 Bit). // Az eredmény átvitele az MW10-be.

Tartalom

AKKU1-L

Bit

15 . . .

..

..

...0

A NEGI végrehajtása előtt

0101

1101

0011

1000

A NEGI végrehajtása után

1010

0010

1100

1000


29

1.22

NEGD


Formátum NEGD

Működés A NEGD utasítás az AKKU1 tartalmának 2-es komplemensét képzi. Ennek során az eredeti tartalom minden bitjének értékét megfordítja, azaz a nullákat 1-essel, az 1-eseket nullákkal helyettesíti, majd hozzáad 1-et. Az átalakítás eredményét az AKKU1-ben tárolja A 2-es komplemens képzése művelet a -1-gyel való szorzásnak felel meg. Az A1, A0, OS és OV státuszbiteket az operációs rendszer 1-be állítja.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A1

A0

OV

OS

A státuszbitek képzése: Eredmény = 0

0

0

0

-

-2.147.483.648 <= Eredmény <= -1

0

1

0

-

2.147.483.647 >= Eredmény >= 1

1

0

0

-

Eredmény = 2 147 483 648

0

1

1

1

Példa STL L NEGD T

ID8 MD10

Magyarázat // Az érték betöltése az AKKU1-be. //A ketteskomplemens képzése (32 Bit). // Az eredmény átvitele az MD10-be.

Tartalom

AKKU1-H

AKKU1-L

Bit

31 . . . . .

..

. . . 16

15 . . .

..

..

...0

NEGD végrehajtása előtt

0101

1111

0110

0100

0101

1101

0011

1000

NEGD végrehajtása után

1010

0000

1001

1011

1010

0010

1100

1000


30

1.23

NEGR

Lebegőpontos szám negálása

Formátum NEGR

Működés A NEGR utasítás (32 Bit, IEEE-FP) negálja az AKKU-1-ben lévő lebegőpontos számot. A művelet megfordítja az AKKU-1 31-es bitjének (a mantissza előjele) állapotát. Az eredmény az AKKU1-ben található.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L NEGR

ID8

T

MD10

Magyarázat //Az érték betöltése az AKKU 1-be (példa ED8 = 1.5E+02). //a lebegőpontos szám negálása (32 Bit, IEEE-FP), és az eredmény tárolása az AKKU 1-ben. // Az eredmény átvitele az MD10-be (Példa, eredmény = -1.5E+02).


31

1.24

RND

Lebegőpontos szám kerekítése egészszámmá

Formátum RND

Működés Az RND utasítás az AKKU1 tartalmát lebegőpontos számként (32 Bit, IEEE-FP) értékeli ki, és átalakítja egészszámmá (32 bit). Átalakításkor az eredményt a következő egészszámra kerekíti. Ha a szám a megengedett tartományon túl van, akkor az op. rendszer az OV és OS státuszbiteket 1-be állítja. Ha hiba lép fel (NaN vagy olyan lebegőpontos szám, amelyet nem lehet 32-bites egészszámként megjeleníteni), akkor az op. Rendszer az utasítást nem hajtja végre, hanem túlcsordulást jelez.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa STL L RND

MD10

T

MD20

Magyarázat //A lebegőpontos szám betöltése az AKKU1-be (32 Bit, IEEE-FP). //Átalakítja a lebegőpontos számot (32 Bit, IEEE-FP) egészszámmá (32 Bit) és kerekíti az eredményt, majd elhelyezi az AKKU1-ben. //Az eredményt átviszi az MD20-ba.

Értéke az átalakítás előtt

Értéke az átalakítás után

MD10 = "100.5"

=> RND =>

MD20 = "+100"

MD10 = "-100.5"

=> RND =>

MD20 = "-100"


32

1.25

TRUNC

Lebegőpontos szám kerekítése levágással

Formátum TRUNC

Működés TRUNC utasítás az AKKU1 tartalmát lebegőpontos számként (32 Bit, IEEE-FP) értékeli ki, és átalakítja egészszámmá (32 bit). Átalakításkor az eredmény az átalakított számból csak az egészszámú részt őrzi meg, a tört részt egyszerűen levágja. Ha a szám a megengedett tartományon túl van, akkor az op. rendszer az OV és OS státuszbiteket 1-be állítja. Az eredmény az AKKU1-be kerül. Ha hiba lép fel (NaN vagy olyan lebegőpontos szám, amelyet nem lehet 32-bites egészszámként megjeleníteni), akkor az op. Rendszer az utasítást nem hajtja végre, hanem túlcsordulást jelez.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa STL L TRUNC

MD10

T

MD20

Magyarázat // A lebegőpontos szám betöltése az AKKU1-be (32 Bit, IEEE-FP).. // Átalakítja a lebegőpontos számot (32 Bit, IEEE-FP) egészszámmá (32 Bit) és kerekíti az eredményt, majd elhelyezi az AKKU1-ben. // Az eredményt átviszi az MD20-ba.

Érték az átalakítás előtt

Érték az átalakítás után

MD10 = "100.5"

=> TRUNC =>

MD20 = "+100"

MD10 = "-100.5"

=> TRUNC =>

MD20 = "-100"


33

1.26

RND+ Lebegőpontos szám átalakítása egészszámra felfelé kerekítéssel

Formátum RND+

Működés RND+ utasítás az AKKU1 tartalmát lebegőpontos számként (32 Bit, IEEE-FP) értékeli ki, és átalakítja egészszámmá (32 bit). Az eredményt kerekíti arra a legkisebb egészszámra, amely nagyobb vagy egyenlő az átalakított lebegőpontos számmal (IEEE-Rundungsmodus "Round to +infinity"). Ha a szám a megengedett tartományon túl van, akkor az op. rendszer az OV és OS státuszbiteket 1-be állítja. Az eredmény az AKKU1-be kerül. Ha hiba lép fel (NaN vagy olyan lebegőpontos szám, amelyet nem lehet 32-bites egészszámként megjeleníteni), akkor az op. Rendszer az utasítást nem hajtja végre, hanem túlcsordulást jelez.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa: STL L RND

MD10

T

MD20

Magyarázat // A lebegőpontos szám betöltése az AKKU1-be (32 Bit, IEEE-FP). // Átalakítja a lebegőpontos számot (32 Bit, IEEE-FP) egészszámmá (32 Bit) és kerekíti az eredményt, majd elhelyezi az AKKU1-ben. // Az eredményt átviszi az MD20-ba.



MD10 = "100.5"

=> RND+ =>

MD20 = "+101"

MD10 = "-100.5"

=> RND+ =>

MD20 = "-100"


34

1.27

RND- Lebegőpontos szám átalakítása egészszámra lefelé kerekítéssel

Formátum RND-

Működés RND- utasítás az AKKU1 tartalmát lebegőpontos számként (32 Bit, IEEE-FP) értékeli ki, és átalakítja egészszámmá (32 bit). Az eredményt kerekíti arra a legkisebb egészszámra, amely kisebb vagy egyenlő az átalakított lebegőpontos számmal (IEEE-Rundungsmodus "Round to -infinity"). Ha a szám a megengedett tartományon túl van, akkor az op. rendszer az OV és OS státuszbiteket 1-be állítja. Az eredmény az AKKU1-be kerül. Ha hiba lép fel (NaN vagy olyan lebegőpontos szám, amelyet nem lehet 32-bites egészszámként megjeleníteni), akkor az op. Rendszer az utasítást nem hajtja végre, hanem túlcsordulást jelez..

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

x

x

-

-

-

-

Példa STL L RND

MD10

T

MD20

Magyarázat // A lebegőpontos szám betöltése az AKKU1-be (32 Bit, IEEE-FP). // Átalakítja a lebegőpontos számot (32 Bit, IEEE-FP) egészszámmá (32 Bit) és kerekíti az eredményt, majd elhelyezi az AKKU1-ben. // Az eredményt átviszi az MD20-ba.



MD10 = "100.5"

=> RND- =>

MD20 = "+100"

MD10 = "-100.5"

=> RND- =>

MD20 = "-101"


35

1.28

FR A számláló újraengedélyezése

Formátum FR <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

Z

Működés Az FR <számláló> utasítás törli azt az élváltozót, amely a címzett számlálót előre ill. hátra számláltatja, amikor a logikai műveleti eredmény (RLO) 0-ról 1-re vált. A számláló engedélyezése nem szükséges, ha a normális számlálási funkció kerül végrehajtásra. Ez azt jelenti, hogy az előreszámláló (CU) vagy hátraszámláló (CD) ill. előbeállítási (S) bemeneten folyamatosan fennálló 1-es jel ellenére a számláló engedélyezése után a művelet ismét végrehajtásra kerül.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL A FR

I 2.0 C3

Magyarázat //Lekérdezi az I 2.0 cím állapotát. //Újraengedélyezi a C3-as számlálót, ha a RLO "0"-ról "1"-re vált.


36

1.29

L A számláló aktuális értékének betöltése az AKKU1-be egészszámként (bináris formátumban)

Formátum L <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés Az L <számláló> utasítás az AKKU1-L-be tölti a címzett számláló aktuális számlálási értékét egészszámként, miután az AKKU1 tartalmát átmásolta az AKKU2-be.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L

C3

Magyarázat //A C3 számláló tartalmának töltése bináris formátumba az AKKU1-L-be.

2

15

2

14

2

13

2

12

2

11

2

10

2

9

2

8

2

7

2

6

2

5

2

4

2

3

2

2

2

1

2

0

2

2

1

2

0

A C3 számláló tartalma a tárban Számlálási érték (0 bis 999) bináris formátumban L C3

Az AKKU1-L tartalma a töltési utasítás után 2

15

2

14

2

13

2

12

2

11

2

10

2

9

2

8

2

7

2

6

2

5

2

4

2

3

2

mind"0"


37

1.30

LC A számláló aktuális értékének betöltése az AKKU1-be BCD-számként

Formátum LC <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés Az LC <számláló> az AKKU1-L-be tölti a címzett számláló aktuális számlálási értékét BCD számként, miután az AKKU1 tartalmát átmásolta az AKKU2-be.

Státuszszó

írja: STL LC

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Magyarázat // AKKU1-L-be tölti a címzett számláló aktuális értékét BCD számként.

C3

2

15

2

14

13

2

2

12

11

2

2

10

9

2

2

8

2

7

2

6

2

5

4

2

2

3

2

2

1

2

1

2

2

0

A C3 számláló tartalma a tárban Számlálási érték (0 bis 999) bináris formátumban LC C3 Az AKKU1-L tartalma a töltési utasítás után

0 2

15

0 2

14

0 13

2

0 2

12

11

2

2

10

9

2

2

8

102 százasok

2

7

2

6

2

5

101 tizesek

4

2

2

3

2

2

2

0

100 egyesek

Számlálási érték BCD számként


38

1.31

R Számláló törlése

Formátum R <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés Az R <számláló> utasítás "0" –át tölt a címzett számláló tárterületére, ha a RLO = 1.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL U R

I 2.3 C3

Magyarázat //Lekérdezi az I 2.3-as bemenet állapotát //A C3-as számláló tárterületére 0-át tölt, ha a RLO = 1 (I2.3 = 1).


39

1.32

S A számláló indulási (előbeállítási) értékének beírása

Formátum S <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés Az S <számláló> utasítás betölti a az AKKU1-L tartalmát a címzett számláló tárterületére, ha a RLO 0-ról 1-re vált. Az AKKU1-ben a töltendő értéknek BCD számként kell rendelkezésre állni 0 és 999 között.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL U L S

I 2.3 C#3 C1

Magyarázat // Lekérdezi az I 2.3-as bemenet állapotát. //betölti az AKKU1-L-be az indulási értéket. //a C1-es számlálót 3-ra állítja, ha a RLO 0-ról 1-re vált.


40

1.33

CU Számlálás előre

Formátum CU <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés A CU <számláló> utasítás megnöveli a címzett számláló értékét a tárterületen 1-gyel, ha a RLO 0-ról 1-re vált és az érték még nem érte el a 999-et. Ha az érték a tárterületen a 999 határértéket elérte, akkor a művelet már nem növeli továbbb a számláló értékét, és a túlcsordulási bit (OV) sem billen 1-be a státuszregiszterben.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL A CU

I 2.1 C3

Magyarázat // Lekérdezi az I 2.1-es bemenet állapotát. //A C3 tartalmát 1-gyel megnöveli, ha a RLO 0-ról 1-re vált.


41

1.34

CD Számlálás visszafele

Formátum CD <számláló> Operandus

Adattipus

Tártartomány

<számláló>

COUNTER

C

Működés A CD <számláló> utasítás csökkenti a címzett számláló értékét a tárterületen 1-gyel, ha a RLO 0-ról 1-re vált és az érték még nem érte el a 0-át. Ha az érték a tárterületen a 0 határértéket elérte, akkor a művelet már nem csökkenti továbbb a számláló értékét, mivel a számláló a negatív tartományban nem működik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL A CD

I 2.1 C3

Magyarázat // Lekérdezi az I 2.1-es bemenet állapotát. //A C3 tartalmát 1-gyel csökkenti, ha a RLO 0-ról 1-re vált.


42

1.35

OPN Adatmodul (adatblokk) megnyitása

Formátum OPN Operandus

Adatmodul tipusa

Cím

DB, DI

1 ... 65535

Működés Az OPN utasítás globális (DB) vagy instant-adatmodult (DI) nyit meg. Egyidejüleg egy globális és egy instant adatmodul lehet nyitva.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL OPN L T OPN L T

DB10 DBW35 MW22 DI20 DIB12 DBB37

Magyarázat //Megnyitja a DB10-es adatmodult globális adatmodulként. //A DBW35 címzésű adatszót tölti a megnyitott adatmodulból az AKKU1-L-be. //Átviszi az AKKU1-L tartalmát az MW22-be. // Megnyitja a DB20-as adatmodult instant adatmodulként. //Betölti a DIB12 bájtot a megnyitott instant adatmodulból az AKKU1-L-L-be. //Az AKKU1-L-L tartalmát átviszi a megnyitott gobális adatmodul DBB37 adatbájtjába.


43

2

Ugrások

2.1

Az ugrásutasítások áttekintése Az ugrásutasítások lehetővé teszik a program futásának egy adott ponton való megszakítását, és egy másik ponton folytatását. Ha a LOOP utasítást használják, akkor egy programdarabot többször is végrehajthatnak ugyanabban a ciklusban, vagyis hurkot képezhetnek. Az ugrási művelet ill. a LOOP utasítás operandusa egy un. ugrási cimke . Az ugrási utasítás max. 4 karakterből állhat, amiből az első karakternek betünek kell lenni. A célnál elhelyezett cimke kettősponttal folytatódik, majd a végrehajtandó utasítás következik. Megjegyzés Figyelni kell arra, hogy az S7-300-CPU-k esetében ugrási műveletnél az ugrási célnak mindig a logikai lánc elején kell lenni (nem vonatkozik a 318-2 tipusra). A cél nem lehet a logikai láncon belül.

A következő utasításokkal lehet a program futását feltétlenül megszakítani: • JU • SPL

Feltétel nélküli ugrás Többszörös elágazás

A következő utasításokkal lehet a program végrehajtását egy feltételtől függően megszakítani. Az ugrás végrehajtása a RLO-től függ, amit az előző utasítás képzett. • JC

ugrik, ha RLO = 1

• JCN

ugrik, ha RLO = 0

• JCB

ugrik, ha RLO = 1 és a RLO-t elmenti a BR státuszbitbe

• JCNB

ugrik, ha RLO = 0 és a RLO-t elmenti a BR státuszbitbe


44

A következő utasítások a programvégrehajtást megszakítják a státuszszó megadott bitjeitől függően. • SPBI

ugrik, ha BR = 1

• SPBIN

ugrik, ha BR = 0

• SPO

ugrik, ha OV = 1

• SPS

ugrik, ha OS = 1

A következő utasítások a programvégrehajtást megszakítják a számítás eredményétől függően. • SPZ

ugrik ha az eredmény = 0

• SPN

ugrik ha az eredmény <> 0

• SPP

ugrik ha az eredmény > 0

• SPM

ugrik ha az eredmény < 0

• SPPZ

ugrik ha az eredmény >= 0

• SPMZ

ugrik ha az eredmény <= 0

• SPU

ugrik ha az eredmény érvénytelen


45

2.2

JU Feltétel nélküli (abszolút) ugrás

Formátum JU Operandus

Megnevezés

Az ugrási cél szimbólikus neve.

Működés A JU utasítás függetlenül a RLO-től megszakítja a lineáris programvégrehajtást és a megadott célra ugrik, majd ott folytatja a programutasítások végrehajtását. Az ugrás célját cimkével kell megadni. Ugrani lehet előre ill. hátra, de a programmodul (programblokk) határain nem lehet átugrani (más programmodulba). Tehát a programutasításnak és az ugrási célnak ugyanabban a programmodulban kell lenni. A célnak egyértelműnek kell lenni, vagyis csak egyszer szabad előfordulni. Ezt a programszerkesztő természetesen ellenőrzi. A maximális ugrási távolság -32768 ill. +32767 szó. Szem előtt kell tartani, hogy a programutasítások hossza különböző (egy, kettő vagy három szó).

Státuszszó

Írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL

DELE: FORW:

Magyarázat A A JC L INC T JU L T A

I 1.0 I 1.2 DELE MB10 1 MB10 FORW 0 MB10 I 2.1

//ugrik, ha a RLO = 1, a DELE ugrási címre.

//Feltétel nélüli ugrás a FORW cimkére.

//A program az ugrás után itt folytatódik.


46

2.3

JL Többszörös elágazás

Formátum JL Operandus

Megnevezés


Működés Az SPL < ugrási címke > utasítás lehetővé teszi egy célból kiindulva több eset (case) közüli választás, másként kifejezve a tösszörös elágazás programozását. A választható célok rögtön az SPL utasítás után következnek, számuk max. 255, és befejeződnek azon a célon, ami az SPL utasítás mellett áll. Minden ugrási cél egy SPA utasításból áll. Az ugrási utasítás számát (0...255) a program az AKKU1-L-L-ből veszi. Ameddig az akkumulátor tartalma kisebb mint az SPL utasítás és a mellette megadott ugrási címke közötti ugrási célok száma, az SPL művelet az SPA utasítások valamelyikére ugrik. Ha az AKKU1-L-L nulla, akkor a program az első SPA utasításra ugrik, ha 1, akkor a másodikra stb. Ha az ugrási cél száma az AKKU1-ben nagyobb mint a ténylegesen létező célok száma, akkor a program az utolsó SPA utasítás utáni utasításon folytatódik. Az SPL utasítás után a többszörös elágazást biztosító SPA utasítások között egyéb utasításnak nem szabad lenni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-


47

Példa STL

LSTX: SEG0:

SEG1:

SEG3:

COMM:

L JL JU JU JU JU JU * * JU * * JU * * JU * *

MB0 LSTX SEG0 SEG1 COMM SEG3 COMM

Magyarázat //Az ugrási cél számának (0...255) betöltése az AKKU1-L-L-be. //Ugrási cél, ha AKKU1-L-L > 3. //Ugrási cél, ha AKKU1-L-L = 0. //Ugrási cél, ha AKKU1-L-L = 1. //Ugrási cél, ha AKKU1-L-L = 2. //Ugrási cél, ha AKKU1-L-L = 3. //utasítás.

COMM //utasítás. COMM //utasítás. COMM


48

2.4

JC Ugrik, ha RLO = 1

Formátum JC Operandus

Megnevezés


Működés Ha RLO = 1, akkor a JC utasítás megszakítja a lineáris programvégrehajtást és a megadott ugrási címkére ugrik. A program végrehajtása itt folytatódik. Az ugrás történhet előre is és hátrafelé, de a programmodulból (programblokkból) kiugrani nem lehet. Tehát az ugrási utasításnak és a címkének ugyanabban a programmodulban kell lenni. Az ugrási utasításnak egyértelmünek kell lenni, a címke tehát csak egyszer fordulhat elő egy adott programmodulban. A max. ugrási táv 32768 ill. +32767 utasítás-szó lehet. A tényleges maximális utasítás, amit a program át tud ugrani, az utasítások kombinációjától függ (egy-, két- vagy háromszavas utasítás. Ha a RLO = 0, akkor az operációs rendszer nem hajtja végre az ugrást. A RLO-t 1-re állítja, és a program folytatódik a megszakítás helyétől.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

1

1

0

Példa STL

JOVR:

Magyarázat A A JC L T A

I 1.0 I 1.2 JOVR IW8 MW22 I 2.1

//Ugrik, ha RLO = 1, a JOVR címkére. //Itt folytatódik a program ha az ugrás nem hajtódik végre. //Ha az ugrás végrehajtódik, akkor a program itt folytatódik.


49

2.5

JCN Ugrik ha RLO = 0

Formátum SPBN Operandus

Megnevezés


Működés Ha a RLO = 0, akkor a JCN utasítás megszakítja a lineáris programfutást és az ugrási címkénél folytatja. Az ugrás történhet előre is és hátrafele, de a programmodulból (programblokkból) kiugrani nem lehet. Tehát az ugrási utasításnak és a címkének ugyanabban a programmodulban kell lenni. Az ugrási utasításnak egyértelmünek kell lenni, a címke tehát csak egyszer fordulhat elő egy adott programmodulban. A max. ugrási táv -32768 ill. +32767 utasítás-szó lehet. A tényleges maximális utasítás, amit a program át tud ugrani, az utasítások kombinációjától függ (egy-, két- vagy háromszavas utasítás). Ha a RLO = 1, akkor az operációs rendszer nem hajtja végre az ugrást. A RLO-t 1-re állítja, és a program folytatódik a megszakítás helyétől.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

1

1

0

Példa STL

JOVR:

Magyarázat A A JCN L T A

I 1.0 I 1.2 JOVR IW8 MW22 I 2.1

// Ugrik, ha RLO = 0, a JOVR címkére. // Itt folytatódik a program ha az ugrás nem hajtódik végre.. // Ha az ugrás végrehajtódik, akkor a program itt folytatódik.


50

2.6

LOOP Hurok programozása

Formátum LOOP Operandus

Megnevezés


Működés A LOOP (az AKKU1-L tartalmának csökkentése, és ugrás, ha az AKKU1-L <> 0) utasítás egyszerűbbé teszi a hurkok programozását. A hurokszámláló előjel nélküli 16-bites egészszám, és az AKKU1-L-ben kell lennie, amikor a LOOP utasítás következik. A LOOP utasításnál a program visszaugrik a LOOP után megadott címkére. Az ugrás mindaddig folytatódik, ameddig az AKKU1-L nem lesz nulla. A programnak azt a részét, amelyet többször akarnak végrehajtani az ugrási címke és a LOOP utasítás közé kell írni.

Státuszszó írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa

STL

NEXT:

L T L T

L#1 MD20 5 MW10

L * T L LOOP

MD20 D MD20 MW10 NEXT

L L >I

MW24 200

Magyarázat //Állandó töltése az AKKU 1-be. //Az AKKU 1 tartalmának átvitele az MD20-ba (inicializálás). //A hurokszám töltése az AKKU1-L-be //Ugrási cimke = a hurok kezdete / az AKKU1-L betöltése a hurokszámlálóba. //Az MD20 tartalmának szorzása az MB10 tartalmával //Az eredmény átvitele az MD20-ba. //A hurokszámláló töltése az AKKU1-be. //Az AKKU 1 tartalmának csökkentése eggyel és ugrás a NEXT címkére, ha az AKKU1-L > 0. //A hurok befejezése után a program itt folytatódik.


51

2.7

+I Az AKKU 1 és 2 egészámként történő összeadása (16 Bit)

Formátum +I

Működés A +I utasítás összeadja az AKKU1-L tartalmát az AKKU2-L tartalmával és az eredményt tárolja az AKKU1-L-ben. Az összeadás során az AKKU1-L és AKKU2-L tartalmát a program 16-bites egészszámként értékeli. A müvelet nem befolyásolja és nem veszi figyelembe a RLO-t. Az A1, A0, OS, és OV státuszbit az eredménytől függően változik. A két akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az AKKU2 tartalma változatlan marad. A négy akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az operációs rendszer az AKKU3 tartalmát az AKKU2-be, az AKKU 4 tartalmát az AKKU 3-ba másolja. Az AKKU 4 tartalma nem változik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A1

A0

OV

OS

A státuszbitek képzése Összeg

=

0

0

0

0

-

-32768

<=

összeg <

0

0

1

0

-

32767

>=

összeg >

0

1

0

0

-

összeg

=

-65536

0

0

1

1

65534

>=

összeg > 32767

0

1

1

1

-65535

<=

összeg < -32768

1

0

1

1

Példa STL L L

IW10 MW14

+I T

DB1.DBW25

Magyarázat //az IW10-ben lévő érték az AKKU1-L-be kerül. //Az MW14 tartalmának betöltése az AKKU1-L-be. Ekkor az AKKU-1 korábbi tartalma átmegy az AKKU2-L-be. //összeadja az AKKU2-L és a AKKU1-L tartalmát, az eredményt az AKKU1L-ben tárolja //Az AKKU1-L tartalma átmásolódik a DB1 DBW25-es szavába.


52

2.8

-I Az AKKU1 kivonása az AKKU2-ből (16 bit)

Formátum -I

Működés A -I utasítás kivonja az AKKU1-L tartalmát az AKKU2-L tartalmából, és az eredményt az AKKU1-L-ben tárolja. A kivonás során az AKKU1-L és AKKU2-L tartalmát a program 16bites egészszámként értékeli. A müvelet nem befolyásolja és nem veszi figyelembe a RLO-t. Az A1, A0, OS, és OV státuszbit az eredménytől függően változik. A két akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az AKKU2 tartalma változatlan marad. A négy akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az operációs rendszer az AKKU3 tartalmát az AKKU2-be, az AKKU 4 tartalmát az AKKU 3-ba másolja. Az AKKU 4 tartalma nem változik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A1

A0

OV

OS

A státuszbitek képzése különbség

=

0

0

0

0

-

-32768

<=

különbség

<0

0

1

0

-

32767

>=

különbség

>0

1

0

0

-

65535

>=

különbség

> 32767

0

1

1

1

-65535

<=

különbség

< -32768 1

0

1

1

Példa STL L L

IW10 MW14

-I T

DB1.DBW25

Magyarázat // az IW10-ben lévő érték az AKKU1-L-be kerül. // Az MW14 tartalmának betöltése az AKKU1-L-be. Ekkor az AKKU-1 korábbi tartalma átmegy az AKKU2-L-be //Az AKKU1-L kivonása az AKKU2-L-ből,az eredmény tárolása az AKKU1-Lben. // Az AKKU1-L tartalma átmásolódik a DB1 DBW25-es szavába.


53

2.9

*I AKKU1 és AKKU2 szorzása egészszámként (16 Bit)

Formátum *I

Működés A *I utasítás az AKKU2-L tartalmát szorozza össze az AKKU1-L tartalmával. A szorzás során az AKKU1-L és AKKU2-L tartalmát a program 16-bites egész-számként értékeli. Az eredmény az AKKU1-ben tárolódik. Ha az OV 1 = 1 és OS = 1, akkor az eredmény túllépi a 16-bites egészszám határát. A müvelet nem befolyásolja és nem veszi figyelembe a RLO-t. Az A1, A0, OS, és OV státuszbit az eredménytől függően változik. A két akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az AKKU2 tartalma változatlan marad. A négy akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az operációs rendszer az AKKU3 tartalmát az AKKU2-be, az AKKU 4 tartalmát az AKKU 3-ba másolja. Az AKKU 4 tartalma nem változik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A1

A0

OV

OS

0

0

0

-

A státuszbitek képzése szorzat

=

0

-32768

<=

szorzat <

0

0

1

0

-

32767

>=

szorzat >

0

1

0

0

-

1.073.741.824

>=

szorzat >

32767

1

0

1

1

-1.073.709.056

<=

szorzat <

-32768

0

1

1

1

Példa STL L L

IW10 MW14

*I T

DB1.DBD25

Magyarázat // az IW10-ben lévő érték az AKKU1-L-be kerül. // Az MW14 tartalmának betöltése az AKKU1-L-be. Ekkor az AKKU-1 korábbi tartalma átmegy az AKKU2-L-be. //Az AKKU2-L szorzása azAKKU1-L-lel,az eredmény tárolása az AKKU 1ben. // Az AKKU1 tartalma átmásolódik a DB1 DBD25-ös duplaszóba.


54

2.10

/I Az AKKU2 osztása az AKKU1-gyel (16 Bit)

Formátum /I

Működés A /I utasítás elosztja az AKKU2-L-t az AKKU1-L tartalmával. Az osztás során az AKKU1-L és AKKU2-L tartalmát a program 16-bites egész-számként értékeli. Az eredmény az AKKU1-ben tárolódik, és két egészszámból áll (16 Bit): a hányados és az osztás maradéka. A hányados az AKKU1-L-ben, a maradék pedig az AKKU1-H –ban található. A müvelet nem befolyásolja és nem veszi figyelembe a RLO-t. Az A1, A0, OS, és OV státuszbit az eredménytől függően változik. A két akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az AKKU2 tartalma változatlan marad. A négy akkumulátorral rendelkező CPU-k esetében az operációs rendszer az AKKU3 tartalmát az AKKU2-be, az AKKU 4 tartalmát az AKKU 3-ba másolja. Az AKKU 4 tartalma nem változik.

Státuszszó BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

x

-

-

-

-

A státuszbitek képzése

A1

A0

OV

OS

hányados = 0

0

0

0

-

írja:

-32768

<=

hányados <

0

0

1

0

-

32767

>=

hányados >

0

1

0

0

-

hányados

=

32768

1

0

1

1

1

1

1

1

Osztás nullával

STL L L

IW10 MW14

/I T

MD20

Magyarázat //Az IW10 értéke betöltődik az AKKU1-L-be. //Betölti az MW14 tartalmát az AKKU1-L-be, és áttolja az előző tartalmat az AKKU2-L-be //Az AKKU2-L osztása az AKKU1-L tartalmával, az eredmény tárolása az AKKU1ben: AKKU1-L: hányados, AKKU1-H: maradék //Az AKKU 1 tartalma (eredmény) átmásolódik az MD20-ba.


55

2.11

+ Egészszámú állandó hozzáadása (16, 32 Bit)

Formátum + <egészszámú állandó> Operandus

Adattipus

< egészszámú állandó >

állandó, (16 ill. 32 Bit)

Működés A + < egészszámú állandó > utasítás egészszámú állandót ad az AKKU1 tartalmához , és tárolja az AKKU1-ben. A művelet a státuszbitek befolyásolása nélkül kerül végrehajtásra. A + < egészszámú állandó, 16bit > utasítás egészszámú állandót ad az AKKU1-L tartalmához (tartomány -32768 ... +32767), és tárolja az AKKU1-L-ben. A + < egészszámú állandó, 32 bit > utasítás egészszámú állandót ad az AKKU1 tartalmához tartomány -2.147.483.648 bis 2.147.483.647, és tárolja az AKKU1-ben.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L L

IW10 MW14

+I + T

25 DB1.DBW25

STL L L +

IW12 IW14 100

>I SPB

NEXT

Magyarázat // Az IW10 értéke betöltődik az AKKU1-L-be. // Betölti az MW14 tartalmát az AKKU1-L-be, és áttolja az előző tartalmat az AKKU2-L-be. //összeadja az AKKU1-L és AKKU2-L tartalmát, az eredményt tárolja az AKKU1-L-ben. //25-öt ad az AKKU1-L-hez, és tárolja az AKKU1-L-ben. // Az AKKU1 tartalma átmásolódik a DB1 DBD25-ös szóba..

Magyarázat

//Összeadja az AKKU1-L-t és a 100-at, az eredményt tárolja az AKKU1-Lben. //Ha AKKU 2 > AKKU 1 ill. IW 12 > (IW14 + 100), //akkor ugrás a NEXT címkére.


56

2.12

L Töltés

Formátum L Operandus

Adattipus

Tárterület

Címtartomány

BYTE

I, Q, PI, M, L, D, Pointer, Parameter

0...65535

WORD

0...65534

DWORD

0...65532

Működés Az L utasítás betölti a címzett bájt, szó vagy duplaszó tartalmát az AKKU1be. A töltés előtt a korábbi tartalom átkerül az AKKU2-be.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L L L L L

IB10 MB120 LD252 P# I 8.7 P# ANNA

Erläuterung //az IB10 betöltése az AKKU1-L-L-be. //az MB120 tartalmának betöltése az AKKU1-L-L-be. //az LD252 lokális adat betöltése az AKKU 1-be. //mutató (pointer) töltése az AKKU1-be //betölti a megnevezett (ANNA) paraméterre mutató mutatót (pointer) az AKKU1-be (ez az utasítás betölti a megnevezett paraméter címeltolását. Ha a multiinstant-FB-ben az instant adatmodul tényleges címét akarják megkapni, akkor ehhez az értékhez hozzá kell adni az AR2 címzőregiszterben lévő értéket).


57

Az AKKU1 tartalma Az AKKU1 tartalma

AKKU1-H-H

AKKU1-H-L

AKKU1-L-H

AKKU1-L-L

A töltési művelet végrehajtása előtt

XXXXXXXX

XXXXXXXX

XXXXXXXX

XXXXXXXX

Az L MB10 (L ) utasítás végrehajtása után

00000000

00000000

00000000

<MB10>

Az L MW10 (L <szó>) utasítás végrehajtása után

00000000

00000000

<MB10>

<MB11>

Az L MD10 (L ) utasítás végrehajtása után

<MB10>

<MB11>

<MB12>

<MB13>

Az L P# ANNA utasítás végrehajtása után (FB-ben)

<86>

< Az ANNA bit-eltolása (offset) az FB-kezdet-hez képest>.

Az L P# ANNA utasítás végrehajtása után (FC-ben)

X = "1" vagy "0"


58

2.13

T Átvitel

Formátum T Operandus

Adattipus

Tártartomány

cím

BYTE

I, Q, PQ, M, L, D

0...65535

WORD

0...65534

DWORD

0...65532

Működés A T utasítás az AKKU1 tartalmát viszi (másolja) át a paraméterben megadott címre. Az AKKU1-ből másolandó bájtmennyiség attól függ, hogy mekkora méret (bájtmennyiség) van megadva a célcímben. Az AKKU 1 az adatokat az átviteli folyamat után is tárolja. Ha az átvitel közvetlenül a kimenetre megy, akkor az átvitt érték a kimeneti folyamati tárképben is megjelenik. A müvelet nem befolyásolja és nem veszi figyelembe a RLO-t.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL T T T

QB10 MW14 DBD2

Magyarázat //az AKKU1-L-L tartalma kerül az QB10-be. // az AKKU1-L-L tartalma kerül az MW14-be. // az AKKU1-L-L tartalma kerül a DBD2-be.


59

3

Programvezérlés

3.1

A programvezérlési műveletek áttekintése

Az S7-es PLC-ben a következő programvezérlési műveletek állnak rendelkezésre • BE

programmodul (blokk) vége

• BEC

programmodul (blokk) vége, feltételes

• BEU

programmodul (blokk) vége, abszolút

• CALL

programmodul (blokk) hívása

• CC

programmodul (blokk) hívása, feltételes

• UC

programmodul (blokk) hívása, abszolút


60

3.2

BE programmodul (blokk) vége

Formátum BE

Működés A BE utasítás lezárja a program futását az adott programmodulban, és visszaugrik arra a modulra, amely ezt hívta. A program futását a hívási utasítás utáni első utasításon folytatja. A lezárt modul lokális adatterületét felszabadítja, és a hívó modul lokális adatterülete lesz aktuális. Ha volt adatmodul megnyítva a hívás pillanatában, az újra aktuálissá válik. A RLO az aktuális programmodulból átkerül a hívó modulba. A BE utasítás nem függ semmiféle feltételtől. Ha a program a BE utasítás átugorja, akkor a végrehajtás az adott modulban folytatódik. A BE utasítás hatása kis mértékben eltér az S5-ös rendszerben betöltött szerepétől: az S7es rendszerben a BE hatása teljesen megegyezik a jelenlegi és korábbi BEU utasítás szerepével.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

Példa STL

NEXT:

Magyarázat A JC L T A A S BE NOP 0

I 1.0 NEXT IW4 IW10 I 6.0 I 6.1 M 12.0

//a NEXT címkére ugrik, ha a RLO = 1 (I 1.0 = 1). //itt folytatódik, ha az ugrás nem hajtódik végre.

//modulvége. // itt folytatódik, ha az ugrás végrehajtódik.


61

3.3

BEC programmodul (blokk) vége, feltételes

Formátum BEC

Működés Ha a RLO = 1, akkor a BEC utasítás befejezi a programvégrehajtást az adott programmodulban és visszaugrik arra a modulra, amely ezt hívta. A program futását a hívási utasítás utáni első utasításon folytatja. A lezárt modul lokális adatterületét felszabadítja, és a hívó modul lokális adatterülete lesz aktuális. Ha volt adatmodul megnyítva a hívás pillanatában, az újra aktuálissá válik. A RLO (= 1) a befejezett programmodulból átkerül a hívó modulba. Ha a RLO 0, akkor a BEC nem hajtódik végre, az operációs rendszer a RLO-t 1-re állítja, és a program a következő utasításon folytatódik.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

x

0

1

1

0

Példa STL A BEC L T

I 1.0 IW4 MW10

Magyarázat //Ha az I1.0 = 1, akkor a program befejeződik. //Ha az I1.0 = 0, akkor a BEB nem hajtódik végre. //és a program ennél az utasításnál folytatatódik).


62

3.4

BEU programmodul (blokk) vége, feltétel nélküli

Formátum BEU

Működés A BEU utasítás lezárja a program futását az adott programmodulban, és visszaugrik arra a modulra, amely ezt hívta. A program futását a hívási utasítás utáni első utasításon folytatja. A lezárt modul lokális adatterületét felszabadítja, és a hívó modul lokális adatterülete lesz aktuális. Ha volt adatmodul megnyítva a hívás pillanatában, visszatéréskor az újra aktuálissá válik. A RLO az aktuális programmodulból átkerül a hívó modulba. A BE utasítás nem függ semmiféle feltételtől. Ha a program a BE utasítás átugorja, akkor a végrehajtás az adott modulban folytatódik. .

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

Példa STL

NEXT:

A JC L T A A S BEU NOP 0

I 1.0 NEXT IW4 IW10 I 6.0 I 6.1 M 12.0

Magyarázat Ha az I1.0 = 1 //akkor a NEXT //ha az I1.0 = 0, akkor a program itt folytatódik.

//Feltétel nélküli modulvége. //ha az ugrás végrehajtódott, akkor itt folytatódik a progr.


63

3.5

CALL Programmodul hívása

Formátum CALL

Működés A CALL utasítás függvények (FC) funkciómodulok (FB) ill. a Siemens által szolgáltatott rendszerfüggvények (SFC, SFB) hívására szolgálnak. A CALL művelet azt az FC-t, SFC-t, FB-t vagy SFB-t hívja, amit az utasítás paraméterében megadtak. A hívás a RLO-tól ill. minden más feltételtől függetlenül történik. Ha FB-t vagy SFB-t hívnak, akkor a hívásban a függvényeket Instant-DB-vel kell ellátni. A hívás után a hívott függvény kerül végrehajtásra, majd folytatódik a hívó program feldolgozása. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel. Az SFB-/SFC-hívás után a regiszterek tartalmát az operációs rendszer visszaállítja.

Példa: CALL FB1, DB1 ill. CALL FILLVAT1, RECIPE1 Kódmodul

Modulfajta

A hívás szintaxisa (abszolút cím)

FC

Függvény

CALL FCn

SFC

Rendszerfüggvény

CALL SFCn

FB

Fukciómodul (funkcióblokk)

CALL FBn1,DBn2

SFB

Rendszer-Funkciómodul

CALL SFBn1,DBn2

Megjegyzés Ha az STL (utasításlista) szerkesztővel dolgozik, akkor a hívásoknak már meglévő FC-kre ill FB-kre kell hivatkozniuk, ill. A szimbólikus neveket előzőleg definiálni kell.


64

Paraméterek átadása A hívó programmodul a hívott programmodullal a paramétereken keresztül adatokat tud cserélni. A paraméterlistát a programszerkesztőben híváskor elhelyezi a STEP7 fejlesztőprogram CALL utasítást beadásakor. Az FC-k vagy SFC-k hívásakor a paraméterekhez (formális paraméterekhez) aktuális paramétereket kell hozzárendelni. Az FB-k és SFB-k esetében nem kötelező minden paramétert abszolút címhez hozzárendelni, mert az alapértelmezés szerinti átadási hely az FB instant-DB-je. Ha a paramétereknél (formális operandusoknál) nincs abszolút cím megadva, akkor az átadott adat az instant-DB-ben található, és a program is innen veszi, vagy ide teszi. Az IN-paraméterek esetében állandók vagy abszolút ill. szimbólikus címeket lehet megadni, az OUT- ill. IN-OUT paramétereknél természetesen abszolút vagy szimbólikus címeket lehet meadni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden cím ill. állandó esetében a program egyezteti az adattipusokat, és az eltérést elutasítja. A CALL utasítás a B-Stack-ben tárolja a visszatérési címet, a két megnyitott adatmodul címét valamint az MA-bitet. Ezen túlmenően létrehozza a hívandó programmodul TEMP (Lokal-Stack) adatterületét.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

1.Példa: Paraméterek hozzárendelése az FC6 hívásánál CALL c

FC6 Formális paraméter NO OF TOOL TIME OUT FOUND ERROR

Aktuális paraméter := MW100 := MW110 := Q 0.1 := Q 100.0

2.Példa: Az FB99 hívása a DB16-os adatmodullal (mint instant-DB) CALL

FB99,DB16 Formális paraméter MAX_RPM MIN_RPM MAX_POWER MAX_TEMP

Aktuális paraméter := #RPM1_MAX := #RPM1 := #POWER1 := #TEMP1


65

3,Példa: Az FB99 hívása a DB2-es adatmodullal (mint instant-DB)

CALL



Megjegyzés Minden FB- ill. SFB-híváshoz meg kell adni egy un. Instant-DB-t a fenti példában látható módon.


66

3.6

FB hívása

Formátum CALL FB n1, DB n1

Működés A művelet FB-k hívására szolgál. A hívott modul címét a CALL utasítás után kell írni, amely így a RLO-tól és minden egyéb feltételtől függetlenül megtörténik. A CALL utasítással hívott FB-k esetében az FB címe után egy DB-t is meg kell adni. Ezt a DB-t instant-DB-nek nevezik. A hívás után a hívott függvény kerül végrehajtásra, majd folytatódik a hívó program feldolgozása. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.

A paraméterek átadása (un. Inkrementális üzemmódan***) A hívott programmodul a hívó programmodullal a formális paramétereken keresztül tud adatokat cserélni. Az IN, OUT vagy IN_OUT csoportba tartozó paramétereket a programszerkesztő automatikusan felírja a CALL után, ha egy paraméterezett programmodult a CALL utasítással meghívnak. A program írójának csak a formális paraméterekhez tartozó aktuális paramétereket kell megadni. A futás után minden paraméter megmarad az FB instant-DB-jében. Ha az aktuális paraméter DB-változó, akkor annak teljes címét meg ell adni (pl. DB1.DBW2). Az IN-csoportba tartozó paraméterekhez állandókat ill. abszolút vagy szimbólikus címeket, az OUT ill. IN_OUT csoportba tartozó paraméterekhez abszolút vagy szimbólikus címeket lehet aktuális paraméterként megadni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden címnek ill. állandónak olyan adattipussal kell rendelkezni, mint a formális paraméternek. A CALL utasítás a B-Stack-ben tárolja a visszatérési címet, a két megnyitott adatmodul címét valamint az MA-bitet. Ezen túlmenően létrehozza a hívandó programmodul TEMP (Lokal-Stack) adatterületét.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

1.Példa: Az FB99 hívása a DB16-os adatmodullal (mint instant-DB) CALL




67

3.7

FC hívása

Formátum CALL FC n Megjegyzés Ha STL-szerkesztővel dolgoznak, akkor az „n“-adatnak már meglvő programmodulra kell vonatkozni. A szimbólikus neveet is előzőleg kell definiálni.

Működés A művelet FC-k hívására szolgál. A hívott modul címét a CALL utasítás után kell írni, amelynek hívása a RLO-tól és minden egyéb feltételtől függetlenül megtörténik. A hívás után a hívott programmodul kerül végrehajtásra, majd folytatódik a hívó program feldolgozása. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.



68

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

Példa: az FC6 hívása, a paraméterek hozzárendelése CALL

FC6 Formalparameter NO OF TOOL TIME OUT FOUND ERROR

Aktualparameter := MW100 := MW110 := Q 0.1 := Q 100.0


69

3.8

SFB hívása

Formátum CALL SFB n1, DB n2

Működés A művelet a Siemens által a CPU-ba beépített rendszer-FB-k (SFB) hivására szolgálnak. A hívott modul címét a CALL utasítás után kell írni, amelynek hívása a RLO-tól és minden egyéb feltételtől függetlenül megtörténik. A CALL utasítással hívott SFB-k esetében az SFB címe után egy DB-t is meg kell adni. Ezt a DB-t instant-DB-nek nevezik.A hívás után a hívott programmodul kerül végrehajtásra, majd folytatódik a hívó program feldolgozása. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.

A paraméterek átadása (un. Inkrementális üzemmódan***) A hívott programmodul a hívó programmodullal a formális paramétereken keresztül tud adatokat cserélni. Az IN, OUT vagy IN_OUT csoportba tartozó paramétereket a programszerkesztő automatikusan felírja a CALL után, ha egy paraméterezett programmodult a CALL utasítással meghívnak. A program írójának csak a formális paraméterekhez tartozó aktuális paramétereket kell megadni. A futás után minden paraméter megmarad az FB instant-DB-jében. Ha az aktuális paraméter DB-változó, akkor annak teljes címét meg ell adni (pl. DB1.DBW2). Az IN-csoportba tartozó paraméterekhez állandókat ill. abszolút vagy szimbólikus címeket, az OUT ill. IN_OUT csoportba tartozó paraméterekhez abszolút vagy szimbólikus címeket lehet aktuális paraméterként megadni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden címnek ill. állandónak olyan adattipussal kell rendelkezni, mint a formális paraméternek. A CALL utasítás a B-Stack-ben tárolja a visszatérési címet, a két megnyitott adatmodul címét valamint az MA-bitet. Ezen túlmenően létrehozza a hívandó programmodul TEMP (Lokal-Stack) adatterületét. .

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

Példa CALL

SFB4,DB4 Formalparameter IN: PT: Q: ET:

Aktualparameter I0.1 T#20s M0.0 MW10


70

3.9

SFC hívása

Formátum CALL SFC n Megjegyzés Ha STL-szerkesztővel dolgoznak, akkor az „n“-adatnak már meglvő programmodulra kell vonatkozni. A szimbólikus neveet is előzőleg kell definiálni.

Működés A művelet a Siemens által a CPU-ba beépített rendszer-FC-k (SFC) hivására szolgálnak. A hívott modul címét a CALL utasítás után kell írni, amelynek hívása a RLO-től és minden egyéb feltételtől függetlenül megtörténik. A hívás után a hívott programmodul kerül végrehajtásra, majd folytatódik a hívó program feldolgozása. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.


Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

Példa: Paraméter nélküli SFC hívása STL CALL

SFC43

Magyarázat //az SFC43 hívása a ciklusfigyelési idő újraindítására (paraméter nélkül).


71

3.10

CC Feltételes programmodul hívás

Formátum CC

Működés A CC utasítás hívja a megadott című programmodult, ha a RLO = 1. A hívott modul paraméter nélküli FC vagy FB lehet. A CC utasítás hasonlít a CALL utasításhoz azzal a ülönbséggel, hogy ennél paraméterátadás nem lehetséges. A CC utasítás a B-Stack-ben tárolja a visszatérési címet, a két megnyitott adatmodul címét valamint az MA-bitet. Ezen túlmenően létrehozza a hívandó programmodul TEMP (Lokal-Stack) adatterületét. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

1

0

Példa STL A CC A

I 2.0 FC6 M 3.0

Magyarázat //Az I2.0 bemenet jelállapotának lekérdezése. //Hívja az FC6-ot ha az I 2.0 = 1. //Ez az utasítás hajtódik végre, ha az I2.0=1 –nél a hívott függvény (FC6) befejeződik, vagy ha az I 2.0 = 0 –nél az FC6 nem hajtódik végre.

Megjegyzés Ha a CC-vel vagy UC-vel hívott programmodul FB, akkor nem lehet és nem is kell a hívásban DB-t megadni. A CC- ill. UC hívás nem tud paraméterátadást végrehajtani.


72

3.11

UC Feltétel nélküli programmodul hívás

Formátum UC < a kódmodul címe >

Működés Az UC utasítás hívja a megadott című programmodult, függetlenül RLO -től. A hívott modul paraméter nélküli FC vagy FB ill. SFC, SFB lehet. Az UC utasítás hasonlít a CALL utasításhoz azzal a ülönbséggel, hogy ennél paraméterátadás nem lehetséges. A CC utasítás a B-Stack-ben tárolja a visszatérési címet, a két megnyitott adatmodul címét valamint az MA-bitet. Ezen túlmenően létrehozza a hívandó programmodul TEMP (LokalStack) adatterületét. A hívott kódmodult meg lehet adni aszolút vagy szimbólikus címzéssel.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

0

0

1

-

0

1.Példa STL UC

Magyarázat //az FC6 hívása (paraméterek nélkül).

FC6

2.Példa STL UC

SFC43

Magyarázat // az SFC43 hívása (paraméterek nélkül).

Megjegyzés Ha a CC-vel vagy UC-vel hívott programmodul FB, akkor nem lehet és nem is kell a hívásban DB-t megadni. A CC- ill. UC hívás nem tud paraméterátadást végrehajtani.


73

3.11.1

SLW A szó tartalmának eltolása balra (16 Bit)

Formátum SLW SLW Operandus

Adattipus

Működés

Előjel nélküli egészszám

Bitszám, amellyel a szót el kell tolni,; tartomány 0... 15

Működés Az SLW utasítás az AKKU1-L tartalmát tolja bitenként balra. Azokba a bitekbe, amely az eltolás miatt megüresednek, nullák kerülnek. Az utoljára eltolt bit a státuszregiszter A1 bitjébe kerül. Az eltolandó bithelyek számát vagy az operandus (paraméter), vagy az AKKU2-L-L tartalmazza. SLW : az eltolandó bithelyek számát a Operandus tartalmazza. Megengedett a 0...15-ös tartomány. Az A0, és OV státuszbiteket az operációs rendszer 0ra állítja, ha a paraméter nullánál nagyobb. Ha a nulla, akkor a művelet megfelel egy NOP műveletnek. SLW: Az eltolandó bitek számát az AKKU2-L-L –ben lévő érték adja meg. A megengedett értéktartomány 0 ... 255. Ha az eltolási szám nagyobb mint 16, akkor az eredmény mindig ugyanaz: AKKU1-L = 0, A1 = 0, A0 = 0, OV = 0. Ha 0 < eltolási szám <= 16, akkor az A0 és OV státuszbitek "0" –ra állítódnak vissza. Ha az eltolási szám nulla, akkor a művelet megfelel egy NOP műveletnek.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

-

-

-

-

-


74

Példák Tartalom

AKKU1-H

Bit

31 . . .

..

..

. . . 16

15 . . .

..

..

...0

az SLW 5 végrehajtása előtt

0101

1111

0110

0100

0101

1101

0011

1011

az SLW 5 végrehajtása után

0101

1111

0110

0100

1010

0111

0110

0000

STL L SLW T

MW4 5 MW8

STL L L

3 MW20

SLW SPP

NEXT

AKKU1-L

magyarázat //az érték betöltése az AKKU 1-be. //a bitek eltolása az AKKU 1-ben öt hellyel balra. //az eredmény átvitele az MW8-ba.

magyarázat // +3 betöltése az AKKU 1-be. //az MW20 tartalmának betöltése az AKKU1-be, egyidejüleg a korábbi érték áttolása az AKKU2-be //az eltolási érték az AKKU2-L-L tartalma. Lásd az első utasítást //Ugrik a NEXT cimkére, ha a legutoljára eltolt bit (A1) = 1.


75

3.11.2

SRW A szó tartalmának eltolása jobbra (16 Bit)

Formátum SRW SRW < bitszám > Operandus

Adattipus

Magyarázat

< bitszám >

egészszám, előjel nélkül

Bitszám, amellyel a szót el kell tolni,; tartomány 0... 15

Működés Az SRW utasítás az AKKU1-L tartalmát tolja bitenként jobbra. Azokba a bitekbe, amely az eltolás miatt megüresednek, nullák kerülnek. Az utoljára eltolt bit a státuszregiszter A1 bitjébe kerül. Az eltolandó bithelyek számát vagy az operandus (paraméter), vagy az AKKU2-L-L tartalmazza. SRW : az eltolandó bithelyek számát a Operandus tartalmazza. Megengedett a 0...15-ös tartomány. Az A0, és OV státuszbiteket az operációs rendszer 0ra állítja, ha a paraméter nullánál nagyobb. Ha a nulla, akkor a művelet megfelel egy NOP műveletnek. SRW: Az eltolandó bitek számát az AKKU2-L-L –ben lévő érték adja meg. A megengedett értéktartomány 0 ... 255. Ha az eltolási szám nagyobb mint 16, akkor az eredmény mindig ugyanaz: AKKU1-L = 0, A1 = 0, A0 = 0, OV = 0. Ha 0 < eltolási szám <= 16, akkor az A0 és OV státuszbitek "0" –ra állítódnak vissza. Ha az eltolási szám nulla, akkor a művelet megfelel egy NOP műveletnek

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

x

x

x

-

-

-

-

-


76

3.12

Időműveletek (Timer), bevezetés

Tártartomány Az időműveletek végrehajtásához a PLC külön tárterülettel rendelkezik. Minden egyes időművelet számára egy szó van fenntartva ezen a tárterületen. Az időműveletek lehetséges mennyisége a CPU tipusától függ. Ezt és az ilyenjellegű adatokat a konfigurációs programon (HWKonfig) keresztül ki lehet olvasni az adott CPU-ból.

Időérték Az időművelet tárterületén rendelkezésre álló szó 0....9-es bitjei tartalmazzák az időértéket, amely bizonyos egységek mennyiségét adja meg. Az időművelet aktualizálása ezt az időértéket csökkenti mindig egy egységgel, és ez az időalapban megadott időközönként történik. A csökkentés mindaddig folytatódik, amíg az időérték nulla nem lesz. A következő módon lehet egy időértéket a tárba tölteni, ha az változó (IW,MW,DBW stb.): • L w#16#txyz -

t = időalap

-

xyz = az időérték BCD-formátumban

A következő módon lehet egy időértéket a tárba tölteni, ha az állandó: • L S5T#aH_bM_cS_dMS -

H (óra), M (perc), S (másodperc), MS (ezredmásodperc);

-

Ebben az esetben az időalapot az operációs rendszer határozza meg, és az értéket lefele kerekíti.

A maximális beadható idő 9990 másodperc, azaz 2H_46M_30S.


77

Időalap Az idő megadásához a tárban lefoglalt szavak 12-es és 13-as bitjei tartalmazzák az időalapot. Az időalap azt az időközt rögzíti, amelyenként az időértéket egy egységgel csökkenteni kell. A legkisebb időalap 10 ms, a legnagyobb 10 másodperc. Időalap

Az időalap bináris kódja

10 ms

00

100 ms

01

1s

10

10 s

11

A megadott időtartamok nem léphetik túl a 2H_46M_30S értéket. Az értékeket adott esetben a fejlesztőprogram kerekíti. Az S5TIME adattipusnál érvényes határértékek a különböző időalapok esetében a következők. Felbontás

Tartomány

0,01 mp

10MS .... 9S_990MS

0,1 mp

100MS ..... 1M_39S_900MS

1 mp

1S ..... 16M_39S

10 mp

10S ...... 2H_46M_30S

Bit-Konfiguráció az AKKU1-ben Amikor a program szerint egy időművelet indítása megtörténik, akkor az AKKU1 0...11-es bitjeiben BCD-formátumban megadott érték kerül időértékként felhasználásra. Az időalap a 12 és 13-as bitekben található. A következő ábra mutatja az AKKU1-L tartalmát, amikor időértékként a 127-et, időalapként pedig az 1 másodpercet adták meg.

15... xx10

...8 7... 0010

0001 1

Időalap 1 mp

...0 0111 2

7

Időérték BCD-formátumban (0 ... 999)

Ezeket a biteket az operációs rendszer nem veszi figyelembe,


78

A megfelelő időművelet kiválasztása Az alábbi ismertetés az 5 lehetséges időműveletről segit Önnek, hogy a céljainak megfelelő időt ki tudja választani. I 0.0

Q 4.0 SI t

Q 4.0 SE t

Q 4.0 SD t

Q 4.0 SS t

Q 4.0 SF t

Időművelet

Ismertetése

SI Impulzusképzés

Ha az indítójel az I0.0-án „1“ , akkor az Q4.0 kimenőjel bekapcsol a megadott t időtartamra

SE Meghosszabbított impulzus

A kimenet „1“-es jelszinten marad a programozott ideig függetlenül attól, hogy az indítójel mennyi ideig van jelen a bemeneten.

SD Bekapcsoláskésleltetés

A kimenőjel csak akkor „1“, ha a beállított idő lefutott, és a bemeneten a jelszint még mindig „1“.

SS Tároló bekapcsoláskésleltetés

A kimenőjel akkor „1“, ha a beállított idő lefutott, és függetlenül attól, hogy a bemenőjel meddig volt „1“.

SF Kikapcsoláskésleltetés

A beállított idő mérése akkor történik, amikor a bemenőjel „1“-ről „0“-ra vált. A kimenőjel akkor „1“, ha a bemenőjel „1“ vagy fut az időmérés.


79

3.13

FR Az időművelet engedélyezése

Formátum FR Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

TIMER

T

Az időművelet száma; a tartomány a CPU-tól függ

Működés Az FR < időművelet száma > utasítás törli azt az élváltozót (az élfigyelés segédváltozóját) amely szerepet játszik a megcímzett időművelet elindításában, amikor a bemeneten a RLO 0-ról 1-re vált. Ha a RLO egy FR művelet előtt 0-ról 1-re vált, akkor a megcímzett időművelet újból indíthatóvá válik. Az idművelet engedélyezése (FR) az idő indígtásához em szükséges. A műveletet csak arra használják, hogy adott esetben egy futásban lévő időműveletet újraindíthassanak. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha az FR után az indítási műveletet újra végrehajtják. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


80

Példa STL A FR A L SI A R A = L T

Magyarázat I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1 MW10

//(újra) engedélyezi a T1 időt. //betölti az idő értékét az AKKU_1-be. //Elindítja a T1 időműveletet impulzusként. //Megállítja a T1 időt. //Lekérdezi a T1 idő állapotát. //A T1 aktuális értékét bináris számként betölti az akkumulátorba.

RLO az engedélyező bemeneten I 2.0

2

1

3

RLO az indítóbemeneten I 2.1 RLO a törlőbemeneten I 2.2 Az időművelet reakciója

t

t

Lekérdezi az időművelet kimenetét Q 4.0

Betölti a futó időműveletet. L, LC t = a programozott időtartam

(1) Ha az engedélyező bemeneten a RLO "0"-ról "1"-re vált az idő futása közben, akkor a megnevezett időművelet újraindul. A programozott idő az aktuális idő az újraindított időművelet számára is. Ha az engedélyező bemeneten a RLO "0"-ról "1"-re vált, az semmiféle hatással sincs. (2) Ha az engedélyező bemeneten a RLO "0"-ról "1"-re vált és az idő nem fut, mialatt az indítóbemeneten a RLO "1“, akkor az idő a programozott hosszban impulzusként elindul. (3) Ha az engedélyező bemeneten a RLO "0"-ról "1"-re vált, mialatt az indítóbemeneten a RLO "0“, akkor az semmiféle hatással sincs az időműveletre.


81

3.14

L Az aktuális időérték betöltése az AKKU_1-be (egészszám)

Formátum L Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

< időművelet >

TIMER

T


Működés Az L < időművelet > utasítás betölti időalap nélkül az aktuális (végrehajtandó) időértéket a megcímzett időszóból egészszámként az AKKU1-L-be. Előzőleg az AKKU1 tartalma áttolódik az AKKU 2-be. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-


82

Beispiel STL L

Magyarázat // betölti időalap nélkül az aktuális (végrehajtandó) időértéket a megcímzett időszóból egészszámként az AKKU1-L-be.

T1

15

2

A T1-es időművelet időszava a tárban

2

14

2

13

2

12

11

2

10

2

2

9

2

8

Időalap 00 = 10 ms 01 = 100 ms 10 = 1 s 11 = 10 s

Az AKKU-1-L tartalma az utasítás után

15

2

2

14

13

2

2

12

mind "0"

2

11

2

7

2

6

2

5

4

2

3

2

2

2

2

1

2

0

Időérték (0 ... 999) bináris kódban L

10

2

2

9

2

8

2

7

2

6

2

5

T1

4

2

3

2

2

2

1

2

2

0

Időérték (0 ... 999) bináris kódban

Megjegyzés Az L az aktuális időértéket az időalap nélkül tölti az AKKU1-L-be bináris kódban. A betöltött időérték az eredetileg megadott időérték és a már eltelt idő különbsége.


83

3.15

LC Az aktuális időérték betöltése az AKKU_1-be (BCD szám).

Formátum LC Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

TIMER

T


Működés Az LC < időművelet > utasítás betölti időalappal együtt az aktuális (végrehajtandó) időértéket a megcímzett időszóból BCD-számként az AKKU1-L-be. Előzőleg az AKKU1 tartalma áttolódik az AKKU 2-be. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-


84

Beispiel STL LC

Erläuterung // betölti időalappal együtt az aktuális (végrehajtandó) időértéket a megcímzett időszóból BCD-számként az AKKU1-L-be.

T1

15

A T1-es időművelet időszava a tárban

Az AKKU-1-L tartalma az utasítás után

2

2

14

2

13

2

12

11

2

10

2

2

9

2

8

Időalap 00 = 10 ms 01 = 100 ms 10 = 1 s 11 = 10 s

0

0

0

15

14

13

2

2

2

2

7

2

6

2

5

4

2

3

2

2

2

1

2

1

2

2

0

Időérték (0 ... 999) BCD kódban LC T1

0 2

12

2

11

10

2

2

9

2

8

2

7

2

6

2

5

4

2

3

2

2

2

2

0

(LC T1) Időalap 00 = 10 ms 01 = 100 ms 10 = 1 s 11 = 10 s

102 Százas

101 Tizes

100 Egyes

Időérték BCD-formátumban


85

3.16

R Az időművelet törlése

Formátum R Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

TIMER

T


Működés Az R befejezi az aktuális időműveletet és törli a címben megadott időszó időértékét és időalapját, amikor az R bemeneten a RLO „0“-ról „1“-re vált. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

Írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0

Példa STL A R

I 2.1 T1

Erläuterung //Lekérdezi az I 2.1-es bemenet jelállapotát //Ha a RLO „0“-ról „1“-re vált, törli a T1-es időt.


86

3.17

SI Impulzusképző időművelet

Formátum SI Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

TIMER

T


Működés Az SI utasítás elindítja a megcímzett időműveletet , ha az utasítás előtt a RLO „0“-ról „1“-re vált. A programozott idő mindaddig fut, amig a RLO „1“. Ha a RLO „0“ lesz mielőtt az idő lefutott volna, akkor az idő visszaszámlálása megáll. A művelet végrehajtásakor az AKKU1-L-ben az időértéknek és az időalapnak BCD-formátumban jelen kell lenni. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


87

Példa STL A FR A L SI A R A = L

I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1

Magyarázat

T LC

MW10 T1

T

MW12

//Engedélyezi a T1 időművelet újraindítását. //Beállít 10 másodperces időt az AKKU 1 -ben. //A T1 időművelet indítása impulzusképző funkcióval. //Törli a T1 időműveletet. //Kérdés a T1 időművelet jelállapotára. //A T1 időművelet aktuális értékének betöltése az AKKU1-L-be bináris számként. // A T1 időművelet aktuális értékének betöltése az AKKU1-L-be BCD számként.

Engedélyezés

I 2.0

Indítás

I 2.1

Törlés

I 2.2

Az idő t Kimenet

Q 4.0

Az idő töltése: L, LC t = a programozott időtartam


88

3.18

SE Meghosszabbított impulzusképző időművelet

Formátum SE Operandus

Adattipus

Speicherbereich

Beschreibung

TIMER

T


Működés Az SE utasítás elindítja a megcímzett időműveletet , ha az utasítás előtt a RLO „0“-ról „1“-re vált. A programozott idő lefut akkor is, ha az utasítás előtt a RLO „0“-ra vált, mielőtt az idő letelt volna. Ha a programozott idő lefutása előtt az utasítás előtt a RLO ismét „0“-ról „1“-re vált, akkor az idő újraindul. Az utasítás végrehajtása előtt az AKKU1-Lnek tartalmaznia kell az időértéket és az időalapot BCD-formátumban. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


89

Példa STL A FR A L SE A R A = L

I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1

Magyarázat

T LC

MW10 T1

T

MW12

// Engedélyezi a T1 időművelet újraindítását. // Beállít 10 másodperces időt az AKKU 1 -ben. // A T1 időművelet indítása meghosszabbított impulzusképző funkcióval. //Törli a T1 időműveletet. //Kérdés a T1 időművelet jelállapotára. //A T1 időművelet aktuális értékének betöltése az AKKU1-L-be bináris számként. // A T1 időművelet aktuális értékének betöltése az AKKU1-L-be BCD számként.

Engedélyezés

I 2.0

Indítás

I 2.1

Törlés

I 2.2

Az idő Kimenet

t Q 4.0

Az idő töltése: L, LC t = a programozott időtartam


90

3.19

SD Bekapcsoláskésleltető időművelet

Format SD Operandus

Adattipus

Tárterület

Leírás

TIMER

T


Működés Az SD utasítás elindítja a megcímzett időműveletet , ha az utasítás előtt a RLO „0“-ról „1“-re vált. A programozott idő mindaddig fut, amig a RLO „1“. Ha a RLO „0“ lesz mielőtt az idő lefutott volna, akkor az idő visszaszámlálása megáll. A művelet végrehajtásakor az AKKU1-L-ben az időértéknek és az időalapnak BCD-formátumban jelen kell lenni. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


91

Példa STL A FR A L SD A R A = L

I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1

Erläuterung

T LC

MW10 T1

T

MW12


Engedélyezés I 2.0 Indítás

I 2.1

Törlés

I 2.2

Az idő Kimenet

t

t

Q 4.0

Az idő töltése: L, LC t = programozott időtartam


92

3.20

SS Tároló bekapcsoláskésleltető időművelet

Formátum SS Operandus

Adattipus

Tártartomány

Leírás

< időművelet >

TIMER

T


Működés Az SS utasítás elindítja a megcímzett időműveletet , ha az utasítás előtt a RLO „0“-ról „1“-re vált. A programozott idő lefut akkor is, ha az utasítás előtt a RLO „0“-ra vált, mielőtt az idő letelt volna. Ha a programozott idő lefutása előtt az utasítás előtt a RLO ismét „0“-ról „1“-re vált, akkor az idő újraindul. Az utasítás végrehajtása előtt az AKKU1-Lnek tartalmaznia kell az időértéket és az időalapot BCD-formátumban. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


93

Példa STL A FR A L SS A R A = L

I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1

Magyarázat

T LC

MW10 T1

T

MW12


Engedélyezés

I 2.0 I 2.1

Indítás I 2.2 Törlés Az idő

t Q 4.0

Kimenet Az idő töltése: L, LC

t = programozott időtartam


94

3.21

SF Kikapcsoláskésleltető időműveletFormat SF Operandus

Adattipus

Tárterület

Leírás

TIMER

T


Működés Az SF utasítás elindítja a megcímzett időműveletet , ha az utasítás előtt a RLO „1“-ről „0“-ra vált. A programozott idő lefut, ha az utasítás előtt a RLO „0“. Ha a programozott idő lefutása még nem fejeződött be, és az SF utasítás előtt a RLO ismét „0“ról „1“-re vált, akkor az idő visszaszámlálása megáll. Az utasítás végrehajtása előtt az AKKU1-L-nek tartalmaznia kell az időértéket és az időalapot BCD-formátumban. Ha az időt nem is indítják el, az AKKU1-L-ben valamilyen számnak BCD-formátumban kell állni.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

0

-

-

0


95

Példa STL A FR A L SF A R A = L

I 2.0 T1 I 2.1 S5T#10s T1 I 2.2 T1 T1 Q 4.0 T1

Magyarázat

T LC

MW10 T1

T

MW12


Engedélyezés

I 2.0

Indítás

I 2.1

Törlés

I 2.2

Az idő Kimenet

t

t

A 4.0

Az idő töltése: L, LC

t = programozott időtartam


96

3.22

DEC Az AKKU 1-L-L dekrementálása

Formátum DEC <egészszám, 8 Bit> Operandus

Adattipus

Beschreibung

<egészszám, 8 Bit> állandó (egészszám, 8 Bit)

állandó, amit a program az AKKU1-L-L-ből kivon; tartomány 0 .... 255

Működés A DEC <egészszám, 8 Bit> utasítás kivonja az egészszám paraméterben megadott értéket az AKKU1-L-L –ből és az eredményt tárolja az AKKU1-L-L-ben. Az AKKU1-L-H, AKKU1-H und AKKU 2 nem változik. A művelet a státuszbitek figyelembe vétele ill. megváltoztatása nélkül hajtódik végre. Megjegyzés Ez az utasítás nem alkalmas aritmetikai műveletek végrehajtására (16 vagy 32 Bit), mivel az AKKU1 alacsonyabb helyiértékű szavának alacsonyabb helyiértékű bájtjából nem történik átvitel a magasabb helyiértékű bájtba. Használja inkább a –I ill. –D utasításokat.

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Példa STL L DEC T

MB250 1 MB250

Magyarázat //Az MB250 értékének betöltése az AKKU-1-be. //Az AKKU1-L-L dekrementálása 1-gyel,az eredményt tárolja az AKKU1-L-L-ben. //Az AKKU1-L- L tartalmának (eredmény) visszahelyezése az MB250-be.


97

3.23

NOP 0 nincs művelet

Formátum NOP 0

Működés A NOP 0 művelet nem hajt végre semmiféle tényleges műveletet, és nem befolyásolja a státuszbiteket. A műveleti kód bitmintát tartalmaz 16 nullával. A művelet csak a programozókészülék szempontjából lényeges, amikor a programot megeleníti.

Státuszszó

írja:

3.24

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-

NOP 1 nincs művelet

Formátum NOP 1

Működés A NOP 1 művelet nem hajt végre semmiféle tényleges műveletet, és nem befolyásolja a státuszbiteket. A műveleti kód bitmintát tartalmaz 16 eggyel. A művelet csak a programozókészülék szempontjából lényeges, amikor a programot megeleníti..

Státuszszó

írja:

BR

A1

A0

OV

OS

OR

STA

RLO

/ER

-

-

-

-

-

-

-

-

-


98

A STEP 7 programozás alapjai

Recommend Documents