Sikos László ADOBE PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV

By CsHuszi!

Sikos László

ADOBE

PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV

Sikos László

ADOBE

PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV

BBS-INFO, 2006.

Photoshop zsebkönyv

4

Szerző: Sikos László Szerkesztette: Bártfai B a r n a b á s BBS-INFO Kiadó, 2006. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak máso lása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával tör ténhet. A könyvben Bártfai Bamabás-Sikos László: ECDL képszerkesz tés c. könyvéből felhasznált részletek a szerzők hozzájárulásá val történt. A betűtípus elnevezések, az Adobe, a Photoshop, a PostScript, a Microsoft, a Win

dows, a Windows logo bejegyzett védjegyek.

A könyv nagyobb mennyiségben megrendelhető a kiadónál: BBS-INFO Kft. 1630 Bp. Pf. 21. Tel.: 407-17-07 A könyv megírásakor a szerző és a kiadó a lehető legnagyobb gondossággal járt el. Ennek ellenére a könyvben előfordulhatnak hibák. Az ezen hibákból eredő esetleges károkért sem a szerző sem a kiadó semmiféle felelősséggel nem tartozik, de a kiadó szívesen fogadja, ha ezen hibákra felhívják figyelmét.

ISBN

Kiadja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf. 21. Felelős k i a d ó : a BBS-INFO Kft. ügyvezetője N y o m t a t t a és kötötte a Kaposvári N y o m d a Kft. - 261426 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató

Tartalomjegyzék

5

Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.2. 1.2.3. 1.2.2. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 1.4. 1.4.1. 1.5. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.6.4. 1.6.5. 1.7.

Előszó A képszerkesztés alapjai A képek használata A digitális képek előnyei A digitális képek korlátai A képszerkesztő programok alapfunkciói A digitális képek fő jellemzői A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) A képfelbontás fogalma Egy kis színismeret Afontosabbfogalmak Színrendszerek Színpaletták A Panton e színskál a Grafikus formátumok Képformátumok Képek átalakítása Képek előállítása Szkennelés Digitális fényképezés Letöltés internetről Rajzolás Képernyőfelvétel Lehetőségek a feldolgozás során

10 12 12 13 14 15 15 17 17 19 19 23 28 29 30 31 35 38 38 40 41 42 42 43


6 1.8. 2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4. 5.3.5. 5.4. 6. 6.1. 6.1.1. 6.2. 6.3. 7.

Képek archiválása A Photoshop indítása A Photoshop felülete A menürendszer Az eszköztár Alapvető funkciók Különböző formátumú fájlok megnyitása Képfájl létrehozása Váltás megnyitott fájlok között Képfájl mentése különböző formátumban Képfájl bezárása kilépés nélkül Kép görgetése Súgó funkciók használata A Photoshop bezárása Beállítások A nézet-változtatás és a nagyító eszköz Nagyítás Kicsinyítés Méret-változtatás húzással A kép megtekintése eredeti méretben Maximális helykihasználás Előtérszín, háttérszín kiválasztása Rácsok és vezetők Rács vagy vezető megjelenítése és elrejtése Vezető elhelyezése Vezető mozgatása Vezető rögzítése Vezetők eltávolítása Képrészletek Képek beolvasása és mentése Szkennelő program indítása, szkennelés Előnézet, szkennelési paraméterek Aktív ablak képernyőtartalmának használata... Kép beolvasása digitális fényképezőgépről Kijelölések

44 45 46 47 47 48 48 49 51 52 56 57 58 60 62 62 63 64 64 65 65 66 66 68 69 69 70 70 70 72 72 74 77 78 81

Tartalomjegyzék 7.1. 7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.2.4. 7.2.5. 7.2.6. 8. 8.1. 8.1.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2. 8.5.3. 8.5.4. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.4.1. 9.4.2. 9.5. 9.6. 9.7. 9.8. 9.8.1. 9.8.2. 9.8.3. 9.8.4. 9.8.5.

Teljes kép kijelölése Képrészlet kijelölése A téglalap/ellipszis-kijelölő Színtartomány kijelölése varázspálcával Szabadkézi kijelölés lasszóval Sokszög alakú terület kijelölése lasszóval Intelligens kijelölés mágneses lasszóval A kijelölő eszköz tulajdonságai Képátalakítás Kép újraméretezése, felbontás módosítása Képátméretezés nyomtatáshoz Kép vagy kijelölés forgatása, vágása Kép vagy kijelölés kétszerezése Kép vagy kijelölés mozgatása Láthatóság és színek Világosság Kontraszt Színtelítettség Színegyensúly Rétegek A réteg fogalma Réteg létrehozása Réteg duplázása Réteg törlése Linkelt réteg törlése Rejtett réteg törlése Rétegsorrend beállítása Rétegek összevonása Rajzolt objektum raszteressé konvertálása Rétegtulajdonságok Rétegnév Láthatóság Zárolás Átlátszóság Fedési mód

7 81 82 82 84 86 86 87 90 92 92 95 95 97 98 98 99 99 100 101 102 102 103 105 107 107 108 108 109 110 111 111 112 112 113 114

8

Photoshop zsebkönyv 10. Szövegek 10.1. Szöveg létrehozása 10.2. Szöveg duplázása 10.3. Szöveg törlése 10.4. Szövegigazítás 10.5. Karakterformázások 10.5.1. Betűtípus választása 10.5.2. Betűcsalád és stílus kiválasztása 10.5.3. Betűméret 10.5.4. Betűszín 10.5.5. Egyetlen betű színének megváltoztatása 11. Rajzoló eszközök 11.1. Egyenes vonal, görbe és szabadkézi rajz 11.2. Alakzatok ; 11.3. Rajzolt objektum módosítása 12. Festőeszközök 12.1. Színválasztás a pipettával 12.2. Képrészlet kitöltése 12.3. Az ecset használata 13. Szűrők, hatások 13.1. Művészi hatások 13.1.1. Festett üveg 13.1.2. Mozaik 13.1.3. Dombormű 13.2. Elmosás 13.2.1. Gauss-i elmosás 13.2.2. Bemozdulás 13.3. Torzítások 13.3.1. Szél 13.3.2. Fodrozás 13.4. Render hatások 13.4.1. Megvilágítás 13.4.2. Becsillanás 14. Kimenetek 14.1. Nyomtatás

121 122 123 124 125 126 127 128 129 131 132 133 133 134 136 137 137 138 139 141 142 142 143 144 144 145 145 146 146 146 147 147 148 149 149

Tartalomjegyzék 14.2. Nyomtatási előnézet 14.2.1. Nyomtatási tulajdonságok 14.2.2. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón 14.3. Publikáció a Webre 15. Gyakorlati fogások 15.1. Kész képek minőségének javítása 15.1.1. Szkennelt kép javítása 15.1.2. Általános képjavítási fogások 15.1.3. Interpoláció hibáinak csökkentése 15.1.4. Nagy érzékenységű képzaj csökkentése 15.1.5. Helytelen exponálása kép javítása 15.1.6. Digitális géppel készített kép javítása 15.1.7. Képrészletek kiemelése 15.2. A legfontosabb képjellemzők módosítása 15.3. Speciális képek készítése 15.3.1. Háttérkép készítése 15.3.2. Áttetsző kép készítése 15.3.3. Digitális fényképek előkészítése előhívásra 15.4. Képi információk módosítása 15.4.1. Fénykép objektumának eltüntetése 15.4.2. Fénykép ellipszis körbevágása 15.4.3. Részlet eltüntetése fényképről 16. Függelék 16.1. Színkeverési módok 16.1.1. Színmodellek 16.1.2. Az RGB színmodell 16.1.3. Az CMYK színmodell 16.1.4. A HSB színmodell 16.2. A JPG tömörítés hatása a képminőségre 16.3. Photoshop szűrők

9 150 150 151 152 154 154 154 155 156 157 158 159 161 163 165 165 166 167 168 168 172 173 174 174 174 176 178 180 181 182


10

Előszó E kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is, így kényelmes, de tartalmilag mindazt tartalmazza, amit a Photoshop program kezelésének alapjaihoz tudni szükséges, mivel lényegében az ECDL képszerkesztés c. kiadvány Photoshop fejezetének tartalmával azonos. Egy olyan képszerkesztő alkalmazás, mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. A képek javítása, létrehozása, előkészítése, elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet, a program a képek módosítása terén szin te korlátlan lehetőségeket kínál. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. A képbe tetszés szerint belejavít hatunk, kitörölhetünk belőle részeket, hozzáadha tunk más dolgokat, átcserélhetünk részleteket, régiessé tehetjük, elhalványíthatjuk, hátteret cse rélhetünk, stb. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az

Előszó elvégezhető műveletek körének. Érdemes tehát megismerni a program szolgáltatásait, melyhez segítséget e könyv nyújthat. A könyv első fejezete azokat az alapokat ismer teti, amelyek a képek kezeléséhez nélkülözhetetle nek. Nem tartalmazza azonban a számítógép használatához szükséges alapvető tudnivalókat, így az operációs rendszer kezelését sem. Ha valaki nek ilyen ismeretekre is szüksége van, azoknak ezt előbb el kell sajátítaniuk, például a Windows XP zsebkönyvből. A könyv középső, legnagyobb része magának a Photoshop programnak a használatát részletezi, azt k ö v e t ő e n pedig néhány gyakorlati fogást m u t a t u n k be. A könyv végén lévő színes függelék segítséget nyújt a színek kezelésében, illetve számos hasznos szűrőt mutat be. Egyszóval amilyen kicsi a könyv annyira hasz nos is lehet egyben.

11

12


1. A képszerkesztés alapjai 1.1. A képek használata A számítógépen létrehozott, tárolt és használt képek sokfélék lehetnek. Ezek minőségi jellemző ikben, megjelenésükben, tárfoglalásukban és egyéb paramétereikben különbözőek. A digitális fénykép sok mindenben különbözik hagyományos társától. Míg a hagyományos ké peknél egyszerű felhasználóként nem kellett a kép paramétereivel foglalkoznunk, addig a digitális technika igazi kihasználásához ez elengedhetetlen. Míg ha egy hagyományos képet technikailag jól készítettünk el, jó képet kaptunk, addig egy digitá lis fénykép minőségét számos egyéb dolog is be folyásolja. A legfontosabbak az alábbiak: • felbontás: minél nagyobb, annál nagyobb mé retben reprodukálható a kép. • képformátum: minél kisebb a tömörítés, annál szebb a kép. A tömörítetlen képek megjelenés ben csak viszonylag kicsit térnek el az alig tö-

A képszerkesztés alapjai mörített fájloktól, méretük viszont így is 6-8szorosa lehet a tömörítettekének. • színmélység: általában 3 x 8 bit, vagyis színen ként 256 árnyalat, ami 256 x 256 x 256 16,7 millió szín • oldalarány: általában 4:3, de mivel a hagyomá nyos papírképek oldalaránya 2:3, a profi készü lékek támogatják ezt az arányt is.

1.1.1. A digitális képek előnyei A digitális képeknek számos előnyük van. Ha például készítünk egy plakátot vagy névjegykár tyát, azt korlátlan számban kinyomtathatjuk, nem kell egyesével elkészíteni az ábrákat. Megfelelő programokkal olyan grafikákat készíthetünk, me lyek minőségromlás nélkül nagyíthatók vagy ki csinyíthetők, így ugyanazt a logót elkészíthetjük néhány cm-es és A / 0 - s méretben is. Egy weblapon nyugodtan használhatunk gyö nyörű, színes fényképeket is, ha a fizikai méret nem lesz túl nagy (ez ugyanis a szerveren a tárolás költségét, valamint a letöltéshez szükséges időt is növeli). A Weben nincs többletköltség abból, hogy egy színes oldalt készítünk (egy egyszerű szöve geshez képest), ellentétben például a nyomtatással. Mivel nem kell várni az előhívásra, a digitális fényképeket készítésük után néhány percen belül elküldhetjük e-mail-ben a világ bármely pontjára vagy megoszthatjuk azt weblapunkon. A legegy-

13

14

Photoshop zsebkönyv szerűbb színes nyomtatókkal is közel fényképmi nőségben nyomtathatunk. És akkor még nem is beszéltünk a feldolgozás sorári tapasztalható lehetőségekről (Ld.1.7.) A lehetőségek száma szinte végtelen.

1.1.2. A digitális képek korlátai A rengeteg előny mellett természetesen vannak hátulütők és korlátok is. Az egyik legjelentősebb probléma, hogy a legtöbb digitális képet nem lehet minőségromlás nélkül nagyítani. A jó minőségű képek tárolásához nagy háttértár, feldolgozásuk hoz nagy memória szükséges. Az igazán jó minő séghez elengedhetetlen a nagy felbontás, ami vi szont megnöveli a fájl méretét, így körülménye sebben tárolható, nehezebb vagy lehetetlen elkül deni e-mail-ben, weblapra nem feltétlenül lesz érdemes kirakni, mert a letöltési ideje kivárhatatla nul hosszúra nyúlik. Nagy felbontás mellett nem szokás tömörítetlen képekkel dolgozni, hacsak erre nincs külön okunk (pl. profi anyag nyomdai előké szítése). A tömörítés viszont rontja a kép minősé gét, sőt a leggyakrabban alkalmazott algoritmusok visszavonhatatlanul kihagynak egyes információ kat a képekből. A digitális képek egyik legnagyobb korlátja tehát az, hogy ha igazán jó minőséget sze retnénk, akkor komoly hardverre és szoftverre van szükség. Igaz viszont az is, hogy a ma használatos számítógépek szinte kivétel nélkül képesek a digi-

A képszerkesztés alapjai tális fényképek tökéletes megjelenítésére, a komo lyabb videókártyáknak pedig egy kis szerkesztés sem jelent problémát. A technikai korlátok tehát egyre kevésbé akadályozzák a minőség szem előtt tartását.

1.1.3. A képszerkesztő programok alapfunkciói A képszerkesztő programok eltérő képességű ek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. A kép szerkesztők általában többféle fájltípust képesek kezelni. A legfontosabb funkciók közé sorolható az átméretezés (különféle mértékegységekkel adható meg), a képmanipulációk (retusálás, por- és karcel tüntetés, tömörítési hibák csökkentése, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, élesítés, szín telítettség módosítása, különleges effektusok), a webre való előkészítés, a nyomtatás, a tetszőleges formátumba mentés, stb.

1.2. A digitális képek fő jellemzői Amíg egy papírképet fogunk a kezünkben, nem jut eszünkbe azon gondolkodni, hogy a kép milyen pici építőelemekből áll össze, hogy szemünk azt egységként érzékelje. A digitális képeknél annál inkább előjön ez a kérdés, mert ezek a képek kép pontokból épülnek fel, melyek a különböző eszkö-

15

16


zökön (monitor, nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép) más és más méretűek, így a minő séget számos tényező befolyásolja. A képek tárolásának több módja alakult ki és folyamatosan születnek új formátumok is. A kü lönböző formátumok más és más módon tárolják a kép adatait. Van olyan képfájl, ahol fentről lefelé, másokban ellenkezőleg, lentről felfelé vannak tá rolva a kép „sorai". Az egyes formátumokat nem csak az esetleges kiterjesztés, hanem az első né hány karakter is azonosítja. Így elképzelhető, hogy egy képszerkesztő programmal megnyitva egy képfájlt az hibát ad, mert a formátum nem megfe lelő. Sajnos a szabványok ellenére is lehetnek prob lémák egyes formátumokkal, ezért előfordulhat, hogy egy komoly fotószerkesztővel sem tudunk megnyitni egy JPEG fájlt. És akkor még nem is beszéltünk a profi digitális fényképezőgépek RAW formátumáról, mely szinte minden márkánál mást és mást jelent. A digitális képeknek rengeteg jellemzője van. Ezek befolyásolják a felhasználhatóságát, a minő ségét, a nagyíthatóságát, a részletgazdagságát, tartalmának láthatóságát stb. Egy digitális kép legfontosabb tulajdonságai: felbontás, színezet, színtelítettség, fényesség, színegyensúly, színmély ség, átlátszóság, kontraszt, világosság, gamma, használt színrendszer, zajtartalom, tömörített¬ ség/tömörítetlenség, tömörítés mértéke, minősége

A képszerkesztés alapjai és algoritmusa, élesség/homályosság, formátum. Ezek együttesen befolyásolják a képfájl méretét.

1.2.1. A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) A digitális képek közös vonása, hogy képpon tokból épülnek fel. A digitális képek pontok két dimenziós tömbjeként képzelhető el. A kétdimen ziós rács egy pontja a képpont (pixel, pel - a picrure element, azaz képelem rövidítéséből). Alapesetben a képpont négyzet alakú. (3D-s terek ben a pixel helyett voxel-ekkel dolgozunk /volume element/.)

1.2.2. A képfelbontás fogalma A felbontás elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. Például egy digitális fényképezővel készített 3 megapixel felbontású kép 2048x1536 pontból áll össze. Persze ettől eltérő méretarányok is előfor dulnak. Ez a felbontás tökéletesen jó egy 10x15 cmes fénykép kidolgoztatásához, vagy otthoni ki nyomtatásához, mivel kellően részletes ahhoz, hogy az apró képpontokat már ne vegyük észre. Internetre viszont vétek lenne feltölteni, mert a monitoron való megjelenítés úgysem tenne lehető vé ekkora felbontást. Ilyen célra sokszor bővel elegendő még egy 0,1 megapixeles kép is.

17

18


A felbontást mint kifejezést a digitális képeknél azonban kétféle kontextusban használják. 1. A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata, vagyis a kép mérete. Mértékegysége leggyakrabban a pixel, de lehet cm, hüvelyk, pica stb. is. Ha egy weblapra készítünk egy 50x100 pixeles logót, akkor a képpont lesz a mértékegység, ha viszont pontosan A/4-es mé retű grafikát készítünk, akkor a cm vagy mm (ebben az esetben 210x297 mm). 2. Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hü velykjén (vagy cm-én) hány képpontot külön böztetünk meg. Mértékegysége a dpi, vagy dot per inch (pont/hüvelyk). Ezt az egységet hasz náljuk például a szkennelés minőségének beállí tásánál, illetve a nyomtatásnál. A 600 dpi körüli felbontás már elegendő ahhoz, hogy szemünk ne érzékelje a képpontokat. Nyomdai célokra akár több ezer dpi-s felbontásig is elmennek. A Webre publikált képek esetén azonban elegen dő a 75 dpi, mert ennél többet a monitorokon nem nagyon lehet megjeleníteni. A számítógép monitorán alkalmazott felbontás többféle is lehet. Ezek általában szabványos (vagy annak tekintett) értékek (pl. 800x600, 1024x768, 1280x1024, 1600x1200 stb.). Ugyanaz a kép na gyobb felbontáson értelemszerűen kisebb lesz, de rajzolata is finomabbá válik.

A képszerkesztés alapjai

1.3. Egy kis színismeret 1.3.1. A fontosabb fogalmak 1.3.1.1. A színárnyalat, színezet A színárnyalat (hue) az egy objektumon áthala dó vagy onnan visszaverődő szín. A standard színkörön való hellyel fejezhető ki (0 és 360° közöt ti értéket vehet fel). A gyakorlatban a színárnyala tot leggyakrabban egy színnévvel azonosítják (vö rös, narancssárga, fekete, zöld stb.).

1.3.1.2. A telítettség A színtelítettség (saturation, szaturáció, króma) a szín erőssége vagy tisztasága. A színben a szürke szín mennyiségét fejezi ki. Értéke 0%-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített szín) terjedhet. A standard színkörön a telítettség bentről kifelé növekedik.

1.3.1.3. A fényesség A fényesség (brightness) a szín relatív világos sága vagy sötétsége. Mértékegysége a százalék, a 0% a fekete, a 100% a fehér.

1.3.1.4. A színegyensúly A színegyensúly (Color Balance) egy kép színe inek keverési arányát határozza meg (általános színkorrekció). Ha a cián mennyiségét növeljük, akkor kevesebb lesz a vörös a képben és fordítva.

19


20

Ugyanez elmondható a magenta-zöld és a sárga kék színpárokról is.

1.3.1.5. A színmélység A színmélység (color depth) azt határozza meg, hogy egy adott színábrázolási rendszerben hány bit szükséges egyetlen képpont színének meghatá rozásához. A legfontosabb színmélységek: • 1 bites kép: csak fekete és fehér képpontokat tartalmaz (kétféle, azaz 2 1 féle „szín"). Elsősor ban grafikus formátumban tárolt szöveg menté sére alkalmas. • 8 bites kép: 256 (28) (szürke)árnyalat tárolására alkalmas. A multimédia minimuma. • 16 bites kép: 65536 (216) árnyalat megkülönböz tetésére használható. Közel fotórealisztikus ké pet eredményez. • 24 bites kép: csatornánként 256 árnyalat (3*8 bit), azaz 256*256*256 16,7 millió árnyalat tá rolására képes, így alkalmas fotórealisztikus képek tárolására is. Az ennél nagyobb (32, 48 bites) színmélység értelemszerűen szintén fotórealisztikus. A mai számítógépeknél a leg gyakoribb a 24, illetve a 32 bites színmélység használata. Mivel a színmélység nagymértékben befolyásol ja a képfájl méretét, fontos azt pontosan igényeink nek megfelelően beállítani. Egy Webre készülő néhány színt tartalmazó grafikus szöveg esetén

A képszerkesztés alapjai például nem indokolt (sőt ésszerűtlen) a 8 bitnél nagyobb színmélység, míg egy digitális fényképnél a 24 bit alá nem érdemes menni, mert akkor a szín árnyalatok között jól látható erős határok alakul nak ki (durva kvantálás).

1.3.1.6. Az átlátszóság Sok esetben van szükség olyan grafika készíté sére, mely különböző háttereken is ugyanolyan jól mutat. Ha egy grafika különleges alakú, akkor a probléma abból adódik, hogy - mivel minden digi tális kép négyszögletes - az alak körül nem lehet eldönteni, hogy milyen kitöltést kell tenni. Ha ugyanis kiválasztunk egy színt, akkor ugyanezt az alakot egy másik háttérre helyezve a háttérszín azt „nem follya körül". Ez rendkívül csúnya hatást eredményez. A fenti eset pedig egy egyszerű we bes logó esetén is előfordulhat. A problémára megoldást jelenthet az átlátszó felület, hiszen azt bármire is helyezzük rá, a felüle ten keresztül a megfelelő háttér fog látszani. Egy képrészlet azonban nem csupán átlátszó vagy nem átlátszó lehet. Az átlátszóság (opacitás) mértéke változtatható, így készíthetünk olyan gra fikát is, ahol a háttér színe látszik valamennyire, de nem valós színében (pl. olyan, mintha egy tejfehér üvegen keresztül néznénk a kép megfelelő részeit).

21


22

1.3.1.7. A kontraszt A kontraszt relatív fényerősség-eltérés, illetve a szürkeségek (vagy árnyalatok) szórása. Egy kép világos és sötét részeinek különbségét határozza meg. Növelésével általában jobban láthatóvá vál nak a kép egyes részei, valamint valósághűbbé válik a kép (természetesen nem növelhető korlát lanul).

1.3.1.8. Világosság A kép világossága azt határozza meg, hogy a színekben mennyi a fehér. Ha növeljük a világos ságot, akkor fehéret adunk a színekhez, ha csökkentjük, akkor feketét.

1.3.1.9. Fehéregyensúly A fehéregyensúly azt jelenti, hogy a fehér része ken minden alapszínnek azonos súllyal kell részt venni. Ha ez nem így történik, akkor eltértünk az egyensúlyi állapottól, így az eredetileg fehér terüle tek kékes, vagy vöröses szín felé tolódnak el. Min den kép egyfajta színezetű. Ha például egy képet fénycső mellett készítünk, és nem állítjuk be a fehér egyensúlyt az adott fénytípushoz, akkor az ered ményként kapott kép kékes-zöld színezetű lesz.

1.3.1.10. A gamma A gamma egy eszköz (pl. számítógép-monitor) által alkotott vagy fényképre értelmezett középtó nusú értékek kontrasztjának és fényességének mér-

A képszerkesztés alapjai téke. Egy magasabb gamma érték egy mindenhol sötétebb képet eredményez. A Gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. Ezáltal a pontos részletek a sötétben játszódó jeleneteknél jobban láthatók, és a kép mélysége is megmarad. Ha a Gamma korrekció értéke magas, a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, míg ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet. A Windows rendszerek általában nagyobb gamma értékeket használnak (2.2), mint a Mac OS rendszerek (1.8). Ennek következménye, hogy ugyanazon kép egy Windows rendszeren észreve hetően sötétebb, mint Macintosh-on. A Mac OS alatt készített képeknél ezt figyelembe kell venni. A gamma érték módosításával kompenzálhatjuk a Windows és a Macintosh rendszerek közötti kü lönbséget.

1.3.2. Színrendszerek Mint korábban láttuk a szín nem más, mint a fény frekvenciája vagy hullámhossza. A látható színek azonban ennél kissé bonyolultabban épül nek fel, ugyanis egy tárgyrészletnek, vagy érzékelt pontnak nem csupán a színe, hanem a fényessége és a telítettsége is meghatározó. Ha egy képpont színét elfogadható módon tárolni szeretnénk, úgy tehát jóval több információt kell róla eltárolni, mint

23


24

az adott szín frekvenciáját. Ennek megfelelően többféle modellt is létrehoztak a színek számítógé pen való tárolására és reprodukálására. (Megjegy zendő, hogy bizonyos színek - pl. áttetsző anyagok színei, arany, ezüst, stb. - még így sem reprodu kálhatók tökéletesen.) Ahhoz, hogy ki tudjuk vá lasztani a leginkább megfelelő formátumot ismerni kell a színkezelési lehetőségeket, amely eltérő módszer szerint történik, attól függően, hogy mo nitorra vagy nyomtatóra kerül-e a kép. Photoshop-ban új kép létrehozásánál öt szín¬ modell közül választhatunk (Bitmap, Grayscale, RGB, CMYK, Lab). A Photoshop színpalettáján négy elterjedt színrendszer szerint keverhetünk színeket (HSB, RGB, CMYK, Lab).

1.3.2.1. Bitmap A bitmap vagy bittérképes grafika minden képpontja 1 biten kerül tárolásra. Az ilyen képeken tehát kétféle szín lehet, fehér (0) vagy fekete (1). Ez a legkisebb helyigényű ábrázolás, de csak korláto zottan alkalmazható. Egy első ránézésre „feketefehérnek" tűnő vonalrajzhoz vagy tusrajzhoz is célszerűbb a szürkeárnyalatos mód használata, mert lényegesen szebb eredményt kapunk.

1.3.2.2. Grayscale A grayscale vagy szürkeárnyalatos mód min den képpontot 8 biten tárol. Ez pixel tehát a szürke szín 256 árnyalata közül ábrázolhatja valamelyiket,

A képszerkesztés alapjai a feketétől a fehérig. Fekete-fehér fényképekhez hasonló grafikák esetén érdemes használni.

1.3.2.3. HSB A HSB színmodell neve a Hue (színárnyalat), Saturation (színtelítettség) és Brightness (fényes ség, fényerő) angol kifejezésekből ered. Ebben a modellben minden színt a három jellemző tenge lyén történő elmozdulással írhatunk le. Az egyes komponensek értéktartománya: • színárnyalat: 0-360 (a szín színkörön való helye) • telítettség: 0-100 (0% a szürke, 100% a teljes színtelítettség) • fényesség: 0-100 Az emberi szem érzékelésének legjobban ez a modell felel meg. A H, S és B értékeket eltérő rész letességgel is tárolhatjuk, mivel az emberi szem is eltérő mértékben képes a különböző jellemzőket megkülönböztetni. A modell hátránya, hogy nem alkalmas sem a monitoron, sem a nyomtatókban közvetlen képelőállításra, mivel azok működési elve teljesen eltérő, így az ilyen modell alapján tárolt képeket a feldolgozás során mindenképp át kell alakítani, ami kisebb mértékű eltéréseket okozhat. A Photoshop-ban a HSB modell színdefiniálás hoz használható (a színpalettán vagy a színfelvevő párbeszédablakban), de képek létrehozásához és szerkesztéséhez nem érhető el a HSB mód. (A program a HSB színmodell színeit CMYK színekké alakítja.)

25


26

1.3.2.4. RGB Az RGB színmodell neve a red, green, blue (va gyis vörös, zöld, kék) színnevek rövidítéséből származik. A videórendszerekben és számítógépes kijelzőkön leggyakrabban alkalmazott színkeverési mód. Bármely színt is jelenítjük meg a monitoron, az a vörös, zöld és kék színek megfelelő arányaiból áll össze. Ezt nevezzük additív (összeadó) színke verésnek (az egyes komponensek egymásra vetíté sével áll elő a kívánt szín). A sugárzott fényekre jellemző, hogy minél nagyobb a fényerejük, annál világosabbak. Jellemző ez a napfényre, a diavetí tőkre, és a monitorokra is. Értelemszerűen az ösz¬ szes szín nagy fényerővel való sugárzása fehéret, a sugárzás hiánya a feketét adja. A színképzés során az összetevők megfelelő arányából alakul ki a kí vánt szín. Ha mindegyik szín teljes fényerővel világít, úgy fehér színt kapunk. Az RGB színrendszer mindhárom komponense 0 és 255 közötti értékeket vehet fel, az ábrázolható színek száma tehát 256*256*256, azaz 16777216. Az így tárolt képeket tehát közvetlenül tudjuk monitoron való megjelenítésre használni, így az RGB formátum a számítógépes feldolgozás során a legelterjedtebb formátummá vált.

1.3.2.5. CMYK A tárgyak, illetve a fényelnyelő anyagok eseté ben a színek jelentése pontosan fordítva működik, mint a fényt kibocsátó készülékeknél. Itt ugyanis

A képszerkesztés alapjai minél nagyobb egy szín intenzitása, annál sötétebb az adott szín. A nyomtatóknál és egyéb eszközök nél az RGB színmodell párját, a CMYK-t használ ják. Ennek lényege, hogy mások az alapszínek. A betűszó a cián (kékeszöld, türkisz), magenta (bíbor, fukszin, egyfajta lila), sárga és fekete rövidítéséből ered. Az RGB színmodell egyfajta ellentettje a CMYK, ami kivonó színkeverés. Az RGB színmodell alapszíneit páronként összekeverve megkapjuk a CMYK színmodell alapszíneit (zöld + kék = cián, vörös + kék = magenta, vörös + zöld = sárga). Mivel azonban a nyomdai festékek minőségéből adódóan a három alapszín összekeverése nem hozza meg a kívánt sötétségű fekete színt, a nyom tatóknál, illetve a nyomdaiparban a három alap színen felül egy külön feketét is használnak, így a cián (Cyan), a bíbor (Magenta), a sárga (Yellow) és a fekete (Black) színekből áll össze a kép (CMYK). Az alapszínek egyforma arányú keveréke adja a feketét, ha nem nyomtatunk semmit, úgy a tárgy fehér marad. A nyomtatóra, vagy nyomdai levilágításra ke rülő képek esetében tehát ez a modell a legalkal masabb. A tökéletes színkeveréshez (négyszín nyomásos nyomdatechnikához) a nyomdákban is előszeretettel használják a CMYK színmodellt, így nyomdai előkészítéshez érdemes ezt alkalmazni. A színes tintasugaras nyomtatók is a CMYK alapszí neiből állítják elő a nyomatot.

27


28

Ha színenként egy-egy bájtot használunk, úgy 32 bites színkezelésről beszélünk, amely több mint négymilliárd féle szín megjelenítését biztosítja.

1.3.2.6. Lab A Lab színrendszer három betűje a három komponenst rövidíti: • Lightness - fényesség, értéke 0-100% közötti lehet. • a - zöld-vörös átmenet, -128 és 127 közötti értékkel, • b - kék-sárga átmenet, szintén -128 és 127 között vehet fel értéket. A Lab színrendszer elméletileg lefedi az RGB és a CMYK színmodellek teljes színtartományát. Az egyes színek a színhenger palástján felvett pontokkén értelmezhetők. Bár a modell a különböző grafikai programok ban használatos, mégsem elterjedt, pontosan a HSB modellre is jellemző megjelenítő eszközökön való nehézkes használat miatt.

1.3.3. Színpaletták Mint láttuk a számítógépen a képeket 24 vagy 32 bit színmélységben célszerű tárolni, ami kép pontonként 3, illetve négy bájtot jelent. Ez azonban óriási kapacitásigényt jelentene, ami ráadásul ki használatlan is, mivel az emberi szem úgysem képes megkülönböztetni ennyi féle színt. A kisebb színmélységek esetén a gép úgy dol gozik, mint a festő palettája, hiszen az összesen

A képszerkesztés alapjai használható színek száma szinte végtelen, ám ezekből a palettára csupán néhány kerül, ami még is elegendő ahhoz, hogy teljesen élethű képet le hessen alkotni. A 16, 256 vagy 65 ezer színt tartal mazó képek palettával dolgoznak, amelyre a teljes színkínálatból kerül megfelelő számú egyedileg kiválasztott szín. Ennek megfelelően akár 16 biten is tökéletes képet tárolhatunk, hiszen a 65 ezer szín is több az emberi szem által érzékelni képesnél. (High-color szabvány). A kisebb színmélységek (pl. 256 szín) azonban már nem elegendőek a meg felelő minőség előállításához, ezért különféle trük köket kell bevetni a vizuálisan élvezhető színvisz¬ szaadáshoz.

1.3.4. A Pantone színskála A színek egyértelmű azonosítása már a számí tógépek elterjedése előtt is fontos feladat volt, hi szen számos esetben nem engedhető meg a legki sebb eltérés sem. Az egyértelmű színazonosításnak szinte etalonjának vehetjük a pantone színskálát, hiszen ha biztosan azt a színt szeretnénk a nyomtatásban viszontlátni, amit a megrendelő kér akár látatlanban is, akkor a pantone skálákat érdemes használni. A PANTONE skálán

29

30


összegyűjtve láthatjuk, hogy az adott technológiá val mely színeket lehet kikeverni, így a skála azo kat a színeket is tartalmazza, amelyek a fenti tech nikákkal nem állíthatók elő. A színek azonosítására nemzetközileg egységesített számok szolgálnak (pl. PANTONE 128 CVC).

1.4. Grafikus formátumok A képfájlok számos fajtája alakult ki az idők so rán. Ezek többféle szempont szerint is csoportosít hatók. Más formátumban érdemes letárolni egy névjegykártyát vagy egy digitális fényképet, és más formátumban egy óriásplakátot vagy egy weblap grafikai elemét. A számítógépen használt digitális képek feldol gozása és tárolása szempontjából két jól elkülönít hető grafika-típus létezik. A pixelgrafika (rasztergrafika) képpontokból áll, az egyes képpon tok minden jellemzőjét egyesével letárolják. Ennek előnye, hogy min den egyes képpont egyedileg mó dosítható, így például kiválóan alkalmas retusálásra, manipulációkra. Ezen képek nek vannak azonban hátrányai is. Tárolásukhoz nagy lemezterület szükséges, továbbá nagyításuk során minőségromlás jelentkezik. Ha digitális fényképezővel készítünk fotót, vagy szkennerrel olvasunk be képet, ilyen formátumot kapunk.

A képszerkesztés alapjai A képek másik nagy csoportja a vektorgrafika. Ez matematikai egyenletekkel írja le a képet. Ebből következik, hogy fényképek tárolására nem alkalma sak. A vektorgrafika óriási előnye, hogy korlátlanul nagyítható minő ségromlás nélkül. Egyes bittérképes programok képesek rétegeket is kezelni, ami annyit jelent, hogy a kép több egy máson lévő különböző módon átlátszó és színeket tartalmazó rétegekből vagy objektumokból áll, amelyek külön-külön szerkeszthetőek, így egyesí teni lehet a bittérképes és vektorgrafikus képfor mátum előnyeit.

1.4.1. Képformátumok A következőkben néhány elterjedt képformá tum legfőbb jellemzőit nézzük meg a teljesség igé nye nélkül:

1.4.1.1. BMP A Windows operációs rendszereken elterjedt, tömörítetlen, egyszerű szerkezetű, de nagyméretű fájlokat eredményező formátum. A kép 1, 4, 8 és 24 bites színmélységű lehet, és kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használhatja, ami alacsonyabb színmélység esetén gond lehet.

31


32

1.4.1.2. GIF Jó veszteségmentes tömörítési algoritmussal rendelkező elterjedt, interneten is használható bittérképes formátum. A kép 1, 4 és 8 bites lehet, azaz maximum max. 256 színű, vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos kép tárolható ebben a formátum ban. A GIF formátumnak két verziója létezik, a GIF87-tel szemben a GIF89a képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF), va lamint az Internetes böngészőkben a lassabb háló zatokon hasznos azonnali (de nem részletes) meg jelenítésre, majd a kép finomítására.

1.4.1.3. JPG, JPEG Igen elterjedt formátum. Fényképek, nem kont rasztos nagyfelbontású képek tárolására legalkal masabb veszteséges, de nagyon jó hatásfokú tömö rítést használó bittérképes fájlformátum. A tömörí tés hatásfoka széles határok közt változtatható, amelyből kifolyólag tetszőleges képméretet, és vele arányos minőséget kapunk. A formátumot minden internetes böngésző támogatja. 8, 24 és 32 bites színmélységet is képes kezelni, így alkalmas szür keárnyalatos RGB és CMYK képek tárolására is. A tömörítési eljárás az emberi szem becsaphatóságán alapul, és mivel adatvesztéssel jár, az nem vissza alakítható.


1.4.1.4. PNG Bittérképes, az interneten is használható nem liszencelt veszteségmentes tömörítést alkalmazó bittérképes formátum a Portable Network Graphics rövidítésből. Folyamatosan válik egyre népszerűbbé. Tervek szerint a GIF formátum alter natívájaként készült. Színmélysége a megszokott formátumokhoz képest sokkal tágabb határok közt változhat.

1.4.1.5. PSD Az Adobe Photoshop saját natív bittérképes fájlformátuma. 1, 8, 24, 32 és 48 bites színmélységet támogat. A formátum támogatja a program legtöbb funkcióját.

1.4.1.6. EPS Encapsulated Postscript - nyomdai előkészítés hez használatos, az Adobe által kifejlesztett PostScript szabványt használó lapleíró formátum, mely a nyomtatást vezérlő, szabványos nyomtató parancsokat tartalmazó PostScript részen kívül tartalmazhat a fájlban egy előnézeteti képet is.

1.4.1.7. TIF, TIFF Tagged Image File Format - PC és Macintosh környezetben használt bittérképes formátum. Tá mogatja a szürkeárnyalatos, a 16 és 24 bites színes palettát, a CIELab, RGB és CMYK színmodelleket. Tömörítetlen, vagy RLE, LZW, Packbits, ill. JPEG

33


34 típusú tömörítést használhat. program ismeri és kezeli.

Számos

grafikus

1.4.1.8. RAW A fényképezőgéppel készített képek egyedi, nagyméretű fájlformátuma. A fájlban a CCD érzé kelő által érzékelt értékek kerülnek tárolásra. A RAW úgynevezett nyers formátum, tömörítetlen és feldolgozatlan. A fájlban lényegében a CCD-n lévő adatokat tároljuk le egy az egyben. Utólagos fel használása körülményes.

1.4.1.9. Egyéb képformátumok A fentieken túl számos egyéb képformátum is létezik, sok program használ saját formátumot, de ezekkel bánjunk óvatosan, mert könnyen előfor dulhat, hogy rajtunk kívül mások nem fogják tudni kezeim.

1.4.1.10. PDF A formázott szövegeket, képeket, táblázatokat és egyéb részeket tartal mazó dokumentumok speciális formá tuma a PDF. A három betű a Portable Document Format, azaz hordozható dokumentum formátum kifejezés rövidítése. Univerzális fájlfor mátum. A PDF fájl készítése során beállítható a képek minősége, tömörítésének mértéke.


1.5. Képek átalakítása A képformátumok többségénél lehetőség van V, 4, 8,16, 24, 32 és 48 bites színmélység használatára is. Számos formátum azonban nem támogat mindenféle színmélységet. A jpg például csak 8, 24 és 32 bites, a gif 1, 4 és 8 bites, a psd 1, 8, 24 és 32 bites, a bmp 1, 4, 8 és 24 bites, a pcx pedig szintén 1, 4, 8 és 24 bites színmélységet támogat. Ha tehát egy 24 bites képet gif formátumban szeretnénk tárolni, úgy át kell alakítanunk 8 bitesre, amely jelentős minőségromlást okoz. Ez a folyamat nem visszaállítható, ezért az eredeti fájlt is célszerű megtartanunk. Szintén gondban lehetünk a nyom tatásra szánt 32 bites, CMYK képekkel, ez ugyanis az elterjedt formátumok közül szinte csak a jpg és psd formátumokban használható. A konvertálás pedig itt sem célszerű, mert sok program az RGBből való átalakítást követően, illetve az RGB képek nyomtatásánál gyenge, kevésbé telített színeket eredményez. Mint láttuk nem csak lehetséges, hanem néha szükséges is a képeket egyik formátumból a má sikba átalakítani, konvertálni. A konvertálás azon ban számos esetben nem visszaalakítható folyamat. A színmélység megváltoztatása szinte kivétel nél kül visszafordíthatatlan, a méretváltozás csak az egész számú többszörösre való nagyítás esetén fordítható meg, a különböző veszteségmentes for-

35

36

Photoshop zsebkönyv mátumokba való átalakítások viszont biztosítanak visszaalakítási lehetőséget. A 16 színű (4 bites) képek palettája kétféle lehet, rendszerszínű (system) és adaptív (adaptive). A rendszerszínű képek csak előre meghatározott színekből állhatnak, az adaptív színkezelés esetén pedig a képben lévő leggyakoribb 16 szín kerül a palettára. Hasonló a helyzet a 8 bites képekkel is, bár itt kissé jobb a helyzetünk, hiszen a rendszer paletta is többféle lehet, és az adaptív színek száma is jóval nagyobb, ami sok esetben egy kevésbé részletgazdag kép esetén még elegendő is. Ha egy képet átalakítunk egy gyengébb formá tumba, úgy a programok különféle lehetőséget biztosítanak a kieső színek leképzésére. A legrosz¬ szabb eset az, amikor a kieső szín helyett a hozzá legközelebb eső szín kerül alkalmazásra, ennél jobb a rácsos leképzés, melynek számos alfaja léte zik. A legérdekesebb és egyben a leglátványosabb módszer a diffúziós hibára alapuló algoritmus, amely a szín árnyalatának megfelelő távolságra szórja szét látszólag véletlenszerűen a képponto kat. Bár az, hogy melyik módszer a legjobb nem minden esetben egyértelmű, hiszen mindez függ a kép méretétől, nagyításától, és színmélységétől is.


37

eredeti kép

rács nélkül

ráccsal

diffúziós algoritmussal

További megfontolás tárgya lehet az is, hogy a képet hova szánjuk. Interneten ugyanis csak gif, png és jpg képek jeleníthetők meg, mert ezek a leghatékonyabb tömörítésűek. Ekkor azonban cél szerű az eredeti fájl megtartása mellett egy kisebb méretű variációt is elkészíteni. Nagy általánosság ban elmondható, hogy fotókhoz a jpg, rajzolt áb rákhoz, kisebb, kevesebb színt tartalmazó, de éle sebb képekhez pedig inkább a gif formátum java solt. Egyes formátumok azonban rendelkezhetnek olyan különleges tulajdonságokkal is, mint az át látszóság és az animált megjelenítés.


38

1.6. Képek előállítása Amennyiben számítógépes képet kívánunk ké szíteni, úgy több lehetőségünk is kínálkozik. Az egyik az, amikor magunk rajzoljuk meg a képet, a másik pedig az, amikor digitális fényképezőgép pel, szkennerrel, vagy valamilyen egyéb eszközzel bevisszük a képet a számítógépbe. Az így bevitt képek többnyire bittérképes formában tárolódnak. Természetesen a meglévő képek utólag is módosít hatók, alakíthatók, vagy konvertálhatók. Ha a számítógépben rendelkezésre áll egy kép, úgy azzal számos dolgot végezhetünk: Kinyomtat hatjuk, kidolgoztathatjuk egy digitális fotólabor ban, elküldhetjük e-mailben ismerőseinknek, ügy feleinknek, feltehetjük az internetre, stb. A felhasz nálás jellege azonban meghatározza a kívánt kép jellemzőket is, így lehet, hogy egy képet többféle méretben is célszerű eltárolni.

1.6.1. Szkennelés A szkenner segítségével a számítógép közvet lenül képes feldolgozni (pontokra bontva, az adott ponthoz tartozó szín- vagy szürkeség-értéket to vábbítva a központi egység felé) a papíron lévő képeket, így a szkennerek kiválóan alkalmasak képek számítógépre vitelére (pl. régi fényképeink rögzítésére, újságból képek beolvasására, stb.).

A képszerkesztés alapjai Az alapértelmezett szkennelési beállítások az esetek többségében nem mindig hoznak megfelelő eredményt, ezért nem árt azokat ellenőrizni, illetve módosítani. A legfontosabb a felbontás és a szín mélység helyes beállítása, képkorrekcióra többnyi re a programokból is van lehetőségünk. A beállít ható felbontás-értékek szkennertől függően változ nak, többnyire 75 és 19200 dpi közt állítható. Szí nes fényképnél, újságoknál nem érdemes 300 dpinél nagyobb értéket választani, többnyire a 150 dpi megfelelő. Viszont ha fekete-fehér, kontrasztos anyagot, szöveges részt is tartalmazó oldalt kívá nunk beolvasni, úgy a 600 dpi körüli érték az op timális. A színmélység (kimeneti típus) szintén szkennertől függően változik. Az alapértelmezés a 24 esetleg 32 bites formátum, de választható más is. Ha fényképet szeretnénk szkennelni, úgy min denképpen a legjobb értéket válasszuk, ha nincs szükségünk színes képre, vagy ha szöveget olva sunk be, úgy a szürkeárnyalatos formátum is meg felelő. Ez ugyanis sokkal kisebb fájlméretet ered ményez. Számos szkennernél van lehetőség auto matikus fotójavításra, átméretezésre, világosításra, sötétítésre, élesítésre és színkorrekcióra is. E funk ciók mindig az adott szituációtól függnek, s szük ségességük mértéke a használat során derül ki. Gyakran a beolvasás után vesszük észre, hogy világosítani kell még a képet, így ismét be kell azt olvasni. Ettől ne ijedjünk meg, nagyon gyakori

39

40

Photoshop zsebkönyv dolog az, hogy egy szkennelést meg kell ismételni, mert nem voltak optimálisak a beállítások.

1.6.2. Digitális fényképezés A digitális fényképezőgépek első ránézésre olyanok, mint a hagyományosak, annyi különb séggel, hogy a képeket nem filmen, hanem egy me móriakártyán tárolják, s a gépen lévő kis képer nyőn azt azonnal vissza is nézhetjük. Így a felesle ges képeket letörölve, a jókat pedig számítógépre mentve újból fényképezhetünk a memóriakártyára. Az újabb operációs rendszerek már közvetlenül háttértárként kezelhetik a számítógéphez kötött fényképező memóriáját, de mivel a kártyaolvasó is egyre inkább elterjedt részegysége a számítógé peknek, a képek beolvasása azzal is lehetséges. A fényképek a memóriakártyán külön fájlokban táro lódnak, amelyeket könnyedén áttölthetünk a szá mítógépünkre, hogy ott aztán kedvünkre szerkesz¬ szük azokat. A digitális fényképezés előnyeiről itt most rész letesen nem szeretnénk szólni, arról szól a szerző Digitális fényképezés a mindennapokban könyve, de néhány gondolatot meg kell említenünk a grafi kai feldolgozhatóság feltételeivel kapcsolatban. Nem árt tudni, hogy jó képet, csak jó alap anyagból lehet készíteni, tehát egy hiányzó fejet igen nehéz utólag pótolni, egy rosszul exponált,

A képszerkesztés alapjai kisfelbontású képpel pedig nemigen fogunk tudni mit kezdem. Nagyon fontos tehát, hogy már a kép elkészítésénél figyeljünk oda a részletekre, ismer jük meg a fényképezőnket, annak lehetőségeit és kezelését. Ha jó képeket készítünk, azoknak a fel dolgozása is könnyebb. Még egy dolgot azonban meg kell említenünk, mégpedig a dátumozást. Erre ugyanis figyelnünk kell, a későbbi feldolgozás miatt. Ha kérünk dátu mozást, úgy az a kép alsó sarkában apró betűkkel a készítés dátumát is rögzítjük. Ez azonban nem egy külön információ, a dátum ugyanis a képre kerül rá, így az a képfájlban is rögzül, ezért utólag nem tüntethető el, mert a képen kitakarja a mögötte lévő képrészletet. Ez gondot okozhat olyan esetek ben is, amikor a képet vágjuk, és annak csak egy részét dolgoztatjuk ki. Ilyenkor előfordulhat, hogy a dátum lemarad, vagy rosszabb esetben annak csak a fele látszódik.

1.6.3. Letöltés internetről A képek „beszerzésének" legegyszerűbb, bár nem mindig legális módja az internetről való letöl tés. Az internetes képekkel azonban az a gond, hogy azok felbontása többnyire kicsi, sokszor oly annyira, hogy az minden feldolgozásra alkalmat lan. Persze lehet, hogy találunk megfelelő témájú és minőségű képet, amit aztán saját háttértárolónk ra menthetünk. Amennyiben tehát a letöltött web-

41


42

lapról egy képet saját háttértárolónkra szeretnénk menteni, úgy kattintsunk a képen a jobb egér gombbal, majd a helyi menüről válasszuk a Kép mentése más néven menüpontot. Számos oldalon találunk nagyon szép háttérképeket, de a keresők többsége is biztosít lehetőséget külön a képekre való keresésre.

1.6.4. Rajzolás Aki érez magában művészi hajlamot, vagy ösz¬ sze tud állítani képet a grafikai programok által nyújtott rajzeszközök alkalmazásával is, az saját maga is elkészítheti a képeket. Ehhez kiindulási alapként használhat egy üres fehér hátteret, vagy valamely már meglévő képet, részletet, textúrát, esetleg egyéb objektumot.

1.6.5. Képernyőfelvétel Kiindulási alapként sok esetben használható az éppen aktuális képernyőtartalom is. A képernyő tartalmat nagyon egyszerűen bemásolhatjuk a rajzolóprogramokba, ugyanis a PrtScr gomb a tel jes képernyőt, az Alt-PrtScr billentyűkombináció pedig az aktuális ablakot helyezi vágólapra. A vágólap tartalma pedig már igen egyszerűen beil leszthető bárhová.


1.7. Lehetőségek a feldolgozás során A képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói a képek javítása, létrehozása, előkészítése elküldésre vagy webre helyezése csak a kezdet. A különféle grafikai programok egy digitális kép utólagos átszerkesztésére, montírozására szin te korlátlan lehetőségeket kínálnak. A legegysze rűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig min den megvalósítható. A képbe tetszés szerint bele javíthatunk, kitörölhetünk belőle részeket, hozzá adhatunk más dolgokat, átcserélhetünk részleteket, régiessé tehetjük, elhalványíthatjuk, hátteret cse rélhetünk, stb. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az elvé gezhető műveletek körének. Érdemes tehát megis merni a programok szolgáltatásait. Ha tehát szégyelljük a sörhasunkat a nyaralási fotón tüntessük el azt a kidolgozás előtt. Dicseked ni akarunk barátunknak egy nemlétező nyara lásról, montírozzuk magunkat egy hawaii háttér elé. Nem szeretnénk, hogy ismerőseink is megtud ják, hogy az anyósunk is velünk volt a nászúton, tüntessük el őt a fotókról. Lézerkardozni szeret nénk, rajzoljunk magunknak egyet. Elmaradt a gyerek születésnapi fotózása, montírozzunk gyer tyát a tavalyi fotóra. Az összes plakát, film hasonló

43

44


trükkökkel készül, szinte minden magazinban retusálják a fotókat, sokszor olymértékben, hogy az már csak éppenhogy hasonlít a modellre.

1.8. Képek archiválása Ha képeinket hosszú távon is meg szeretnénk őrizni, akkor valószínűleg nem a memóriakártyán vagy a merevlemezen való tárolás a legoptimáli sabb. Sokkal jobb megoldás, ha a képeket CD vagy DVD lemezre másoljuk. Ez ma már nem okozhat problémát, mivel szinte minden gépben található CD vagy DVD író, de ha mégsem úgy tízezer forint alatti áron beszerezhetjük, ráadásul a hozzá való lemezek ára is százforintos nagyságrendbe esik. Archiválásnál célszerű a képeket mappákba ren dezni, például nyaralásaink vagy egyéb témakörök alapján. Fontos, hogy mindig tároljuk el az eredeti fájlt is, ne csak az esetlegesen módosított változa tot. A teljes információ ugyanis csak az eredeti képben van meg, ha bármit módosítunk, - mégha javítunk is a képen - azzal csak elveszünk a kép ből, így ha netán más műveletet is kívánunk a ké sőbbiekben végezni, úgy szükséges, hogy az erede ti kép rendelkezésünkre álljon.

A Photoshop indítása

2. A Photoshop indítása A program indítása többféleképpen is történhet. A telepítés után Windows rendszerben a Start menüben is megje lenik egy hivatkozás a programra. Érte lemszerűen ilyen hivatkozás lehet az Asztalon is. Ezek dupla kattintással indíthatók. A program jellegéből adódik, hogy lehetőség van különféle, a Photoshop által támogatott grafi kus fájlok Photoshop-ban történő megnyitására is, mégpedig a jobb egérgombbal előhívható helyi menüben az Edit with Photoshop lehetőség kivá lasztásával. A programhoz társított kiterjesztésű fájltípusok ikonjának kiválasztásával a fájl automa tikusan a Photoshop-ban nyílik meg.

45

46


3. A Photoshop felülete A program felülete alapesetben a legfontosabb és leggyakrabban, legáltalánosabban használt képszerkesztési funkciókat mutatja. Az egyes programrészeket azonban eltüntethetjük, helyettük másokat jeleníthetünk meg, tehát a Photoshop felülete testreszabható.

A Photoshop felülete

47

3.1. A menürendszer A Photoshop menürendszere hasonlít más szabványos alkalmazásokéhoz, a menüsor elején a File (Fájl) és az Edit (Szerkesztés), a végén a Help (Súgó) menü található. Ezek között vannak a prog ram specifikus menüi, az Image (Kép), a Layer (Réteg), a Select (Kiválasztás), a Filter (Szűrő), a View (Nézet) és a Window (Ablak).

3.2. Az eszköztár A PhotoShop eszköztára az ablak bal oldalán rajzoló és szerkesztő eszközöket tartalmaz: ugrás a program honlapjára kijelölő lasszó körülvágó festékszóró másoló radír homályosító útvonal-komponens kijelölő toll megjegyzés kéz előtérszín alapértelmezett színek ikonja

mozgató varázspálca daraboló festékecset "emlékező" ecset színátmenet manipuláló szöveg alakzat-rajzoló pipetta zoom színek felcserélése háttérszín

szerkesztés standard módban

szerkesztés gyors maszk módban

teljes képernyős mód menüvel

teljes képernyős mód ugrás az Image Ready programra

48


4. Alapvető funkciók 4.1. Különböző formátumú fájlok megnyitása A Photoshop által támogatott fájltípusok: • Acrobat retusált kép (*.PDF, *.AI, *.PDP) • Általános EPS (*.AI3, *.AI4, *.AI5, *.AI6, *.AI7, *.AI8, *.PS) • Általános PDF (*.PDF, *.PDP, *.AI) • BMP (*.BMP, *.RLE, *.DIB) • Cineon (*.CIN, *.SDPX, *.DPX, *.FIDO) • CompuServe GIF (*.GIF) • EPS TIFF előnézet (*.EPS) • Fényképezőgép RAW nyersfájlja (*.TIF, *.CRW, *.NEF,*.RAF,*.ORF) • Filmsáv (*.FLM) • JPEG (*.JPG, *.JPEG, *.JPE) • Large Document Format (*.PSB) • PCX (*.PCX) • Photo CD (*.PCD) • Photoshop (*.PSD, *.PDD) • Photoshop DCS 1.0 (*.EPS)

ő

Alapvetőfunkciók • Photoshop DCS 2.0 (*.EPS) • Photoshop EPS (*.EPS) • Photoshop PDF (*.PDF, *.PDP) • Photoshop Raw (*.RAW) • PICT (*.PCT, *.PICT) • Pixar (*.PXR) • PNG (*.PNG) • Scitex CT (*.SCT) • Targa (*.TGA, *.VDA, *.ICB, *.VST) • TIFF (*.TIF, *.TIFF) • Wireless Bitmap (*.WBMP, *.WBM) A fájlmegnyitás során ezek a fájlok típusonként szűrhetők.

4.2. Képfájl létrehozása Új képet Photoshop-ban a File menü New... menüpontjával hozhatunk létre. Ekkor a kép leg fontosabb paramétereit azonnal beállíthatjuk. Megadhatjuk a nagyságot, azaz a magasságot és a szélességet számos mértékegységben (pixel, hüvelyk, cm, mm, pont, pica). Szintén a létrehozáskor meghatározhatjuk a kép felbontását is, vagyis azt, hogy a kép egyetlen hü velykjén vagy cm-én belül hány képpontot szeret nénk tárolni. A Photoshop-ban számos színmód közül vá laszthatunk (bitmap, szürkeárnyalatos, RGB, CMYK, Lab). A színmélység 1, 8 vagy 16 bites lehet (a választott színmódtól függően).

49

50


A Photoshop-ban a színmélység csatornánként értendő! Ha belegondolunk, ez egyértelmű. Egy csatornánként 8 bites (256 színes) BMP kép (ami ugyebár RGB modellt használ) tehát 24 bites (16,7 millió színű)! Ugyanez a 8 bites beállítás CMYK színmodellnél már 32 bites (4,3 milliárd színű). A kép háttere fehér, adott színű vagy áttetsző lehet. További lehetőség egy színprofil kiválasztása, továbbá a pixel alakjának meghatározása (alapér telmezésben négyzet). A beállítások csoportjait (preset) el is menthet jük későbbi használatra, így például az egyéni képméretet és egyéb jellemzőket nem kell állandó an beírogatnunk.

A különféle beállítások nagyban befolyásolhat ják a kép fizikai tárfoglalását (méretét), így már

Alapvetőfunkciók

ezen a párbeszédablakon látható egy adat a fájl méretére vonatkozóan. A végleges kép fizikai mé rete természetesen ettől eltérő is lehet, ha a szer kesztések befejezése után tömörítjük vagy más formátumba exportáljuk a képet.

4.3. Váltás megnyitott fájlok között A Photoshop mint professzionális képszerkesz tő természetesen lehetővé teszi egyidejűleg több fájl megnyitását és kezelését (ún. multifájl-editor kategóriába tartozik). A megnyitott képek önálló ablakban vannak, így azok tetszés szerint átmére¬ tezhetők. Arra is van lehetőség, hogy a program automatikusan elrendezze nekünk az egyes képek ablakait, hogy azok tartalma látható legyen. A Window menü Arrange (Elrendezés) menüpont jából választhatjuk ki az elrendezés módját. A Cascade egymást átfedő (egymás mögött elhelye zett) képelrendezést jelent, a Tile (Csempe) pedig akkorára méretezi át az ablakokat, hogy mind lát ható legyen. Annak a képnek az ablakát, melyre aktuálisan nincs szükségünk, leikonizálhatjuk a Kis méret ikonjával. Ekkor csak az ablak címsora ma rad látható és lekerül a munkaterület bal alsó sar kába. Ha több leikonizálásunk is van és azokat elmozgattuk a bal alsó sarokból, akkor az Arrange Icons (Ikonok rendezése) opcióval rendszerezhet-

51

52

Photoshop zsebkönyv jük őket a sarokba. A Match Zoom lehetőséggel az aktív ablak nagyításának (ami a címsorán is látha tó) megfelelő nagyítású lesz a többi ablak tartalma is. A Match Location az aktív ablak tartalmához képest mozgatja a többi ablak tartalmát. A Match Zoom and Location kiválasztásával az előző két funkció egyszerre hajtható végre. A New Window for ... lehetőséggel az aktív ablakba benyitott fájl egy új ablakba nyitható (a régi is megmarad).

4.4. Képfájl mentése új néven, különböző formátumban Ha egy szerkesztett fájl menteni akarunk, hasz nálhatjuk a Save parancsot a File menüből (vagy a

Alapvetőfunkciók Ctrl + S billentyűket). Ekkor a program az aktuális formátumba ment, egyszerűen felülírja a korábbi változatot. A File menü Save As... parancsával (vagy a Shift + Ctrl + S billentyűkombinációval) a program által ismert formátumokba, adott névvel ment hetjük (konvertálhatjuk) az adott képet. Mivel az egyes formátumok tulajdonságai eltérnek, a kép minősége, mérete és egyéb paraméterei is ennek megfelelően változhatnak a mentési folyamat so rán. Ha a szerkesztett képünket a későbbiekben is rétegek szintjén szeretnénk szerkeszteni (pl. ugyanarra a képre a későbbiekben más és más szövegeket szeretnénk írni), akkor célszerű a Photoshop saját formátumát, a PSD-t (PDD-t) használni. A Save As paranccsal a képet Photoshop PDF formátumba is menthetjük. A PDF fájl készítése során akár 128 bites titkosítást, sőt jelszót is beállít hatunk. A kódolás ZIP vagy JPEG lehet (a bitmap képek automatikusan CCITT tömörítéssel kerülnek kódolásra, ekkor a PDF opciókat tartalmazó párbe szédablak meg sem jelenik). Ebben a formátumban az áttetszőség is menthető. Az Image Interpolation segítségével a kisfelbontású képek szélei lágyítha tók nyomtatás során. Az Include Vector Data érde kessége az Embed Fonts, ami lehetővé teszi, hogy olyan számítógépen is helyesen jeleníthessük meg a fájl szövegét, amelyen az adott betűtípus nincs

53

54

Photoshop zsebkönyv telepítve. A PDF fájlhoz beállítható, hogy a fel használó módosíthatja-e a fájlt, illetve azt is, hogy kinyomtathatja-e vagy sem. A beállítások egy része Acrobat-verziófüggő. Az általános PDF és a Photoshop PDF formá tum némileg eltér egymástól. Az általános PDF több képet is tartalmazó többoldalas dokumentum vagy diákból álló prezentáció is lehet. Nem Photoshop-ban, hanem más programokban (pl. Adobe Acrobat vagy Illustrator) készül. Megnyitá sakor a Photoshop raszterizálja a képet. A Photoshop PDF formátum a Photoshop-ban készül és csak egyetlen képet tartalmazhat. Ez a formá tum támogatja az összes színmódot, ami a Photoshop saját formátumában elérhető. A prog ramban mindkét PDF formátum megnyitható, de csak az utóbbi menthető. A File menü Save a Version... menüpontja csak a Version Cue Workspace segítségével manipulált képek esetén választható. Ezzel a lehetőséggel egy fájlnak különböző változatait menthetjük el, mind egyiket magyarázatokkal ellátva. A Save for Web... opció (vagy az Alt + Shift + Ctrl + S billentyűkombináció) segítségével a Webre optimalizálhatjuk képünket. A fájl formátuma és fizikai mérete mellett a letöltési időt is láthatjuk. A választható formátumok: GIF, JPEG, PNG-8, PNG24, WBMP. A Webre optimalizált mentés az ImageReady programban tovább szerkeszthető.

Alapvetőfunkciók Beállítható a böngészőink listája, amelyből a tetsző leges programmal ellenőrizhetjük a végeredményt. A tesztelés során a választott böngésző új ablakot nyit, benne megjelenik a szerkesztett kép, annak paraméterei, valamint a megjelenítésére szolgáló HTML kód (természetesen nem feltétlenül kell ezt használni, ha a mentés után a képet feltesszük egy weblapra). A Save for Web... ablak segítségével e-mail-ek mellékleteit is előkészíthetjük. Ekkor a fájlméretet minimalizálni kell, a lehető legjobb képminőség megtartása mellett. A Save for Web... opcióval átméretezhetjük a képet és különböző optimalizá lásokat hasonlíthatunk össze. Így az eredeti kép valódi módosítása nélkül többféle változatot néz hetünk meg és kiválaszthatjuk a számunkra legin kább megfelelőt. A Save for Web párbeszédablakban kattintsunk a 4-Up fülre, így négy különböző optimalizálási beállítás eredményét hasonlíthatjuk össze (az ere deti kép mellett három, különféle beállítású előné zet látható). Egy előnézetet kiválasztani az arra történő kattintással tudunk. Ezután választani kell egy előre beállított fájlformátumot a Preset legör dülő listából, hogy láthattuk a minőségbeli eltéré seket. Azt, hogy melyik formátumot érdemes vá lasztani, a képünktől függ. A GIF animációkhoz, kevés színt tartalmazó képekhez és ismétlődő szí nekhez (pl. vonalrajzok, logók) jó választás. Tá-

55

56

Photoshop zsebkönyv mogatja az áttetszőséget is. A JPEG folyamatos színátmenetes, fotórealisztikus képek tárolására használatos. A tömörítés mértéke állítható. Áttet sző képek tárolására nem alkalmas. Ha át szeretnénk méretezni a képet, kattintsunk az Image size lapfülre a párbeszédablak jobb olda lán. Adjuk meg a kívánt szélességet (Width) és magasságot (Height), majd alkalmazzuk az Apply gombbal. A fájl mentésekor a program csak az optimalizált verziót menti. Válasszuk a számunkra leginkább megfelelő előnézetet, majd a Save-vel mentsük el. A Save Optimatized As párbeszédablakban ha tározzuk meg a mentés helyét, valamint a fájl ne vét. A Save-re kattintva a fájl mentésre kerül. Megjegyzendő, hogy a csatornánként 16 bites képek a Save As paranccsal csak az alábbi formá tumokba menthetők: Photoshop, Photoshop PDF, Photoshop Raw, Large Document Format (PSB), Cineon, PNG és TIFF. Ha csatornánként 16 bites képet optimalizálunk a Webre a Save for Web paranccsal, a program a képet automatikusan csa tornánként 8 bitesre konvertálja.

4.5. Képfájl bezárása a Photo¬ shop-ból való kilépés nélkül A Photoshop-ban minden egyes megnyitott képfájl külön ablakot kap. Ennek mérete alapeset-

Alapvetőfunkciók ben a rendelkezésre álló területnek megfelelő. Eb ből következik, hogy így az utoljára megnyitott kép letakarja a korábban megnyitottakat. A kép ablakának ikonizálójával kis méretűre zsugorítható a kép, így csak az ablakának a címsora látszik. Ha egy képfájlt szeretnénk bezárni, miközben a prog rammal még szeretnénk tovább dolgozni, akkor az adott képfájl ablakát kell bezárni annak X ikonjá val. Ekkor a Photoshop és az esetlegesen abban megnyitott fájlok változatlanul rendelkezésünkre állnak, az a fájl, amire nincs szükség, pedig bezá rásra kerül. Ha a képfájl ablakát maximalizáltuk, akkor magának a Photoshop ablakának az ikonjai alatt látható a képfájl ablakának ikonsora a jobb felső sarokban. Ekkor tehát az alsó sorban levő ikonnal tudjuk a képfájlt, a felsővel magát a prog ramot bezárni. Ha módosítottuk valamely fájlt, de nem mentettük, akkor a képfájl ablakának (vagy a Photoshop ablakának) bezárásakor a program felkínálja a mentés (Yes), a mentés nélküli kilépés (No) és a programba való visszatérés (Cancel) lehe tőségét.

4.6. Kép görgetése Photoshop-ban a képeket az egér mellett billen tyűvel is finoman görgethetjük. Felfelé a PageUp, lefelé a PageDown gombot használhatjuk. A Home és az End a bal felső, illetve a jobb alsó sarokba

57

58

Photoshop zsebkönyv gördít. A Shift + PageUp és a Shift + PageDown balra, illetve jobbra gördít. A PhotoShop azon ritka programok egyike, amelyik engedélyezi a gördítést és a nagyítást a legtöbb dialógusablak beállításai alatt is. Ez akkor lehet nagyon hasznos, ha szűrőket vagy egyéb módosításokat alkalmazunk párbeszédablakból.

4.7. Súgó funkciók használata Mivel a Photoshop rengeteg szolgáltatással rendelkezik, többféle segítséget is kapunk mun kánk során. A program súgó funkciói a Help me nüben érhetők el. A Photoshop Help... almenü egy böngészőab lakban nyitja meg a program Súgóját. Az egyes témákra, fogalmakra stb. alapvetően négyfélekép pen kereshetünk rá. A Contents a Súgó témáinak cím szerinti rendezése. Mivel webes felületen va gyunk, minden cím egy hivatkozásként működik. Bármelyikre rákattintva a jobb oldali ablakrészben megjelenik az adott téma vagy leírás. Az Index kiválasztásával a Súgó kulcsszavainak kezdőbetűk szerinti rendszerében kereshetünk. A Site Map a webes felületű Súgó „oldaltérképe" (a fejezetek és a bennük levő témák hivatkozás-listája). A Search (Keresés) a Súgó általános kifejezés keresője. Segítségével egy adott szó, kifejezés ke reshető a Súgóban. Az eredmény a Súgó összes

Alapvetőfunkciók olyan oldala, ami tartalmazza a keresésünk tár gyát. Magának a Súgónak a használatában segít a Using Help opció. A Photoshop számos más programhoz hasonló an rendelkezik üdvözlőképernyővel is. Ez a képer nyő elsősorban a kezdő felhasználók számára lehet hasznos, így megjelenése kikapcsolható (a program indulásakor a felugró ablak bal alsó sarkában kell kivenni a pipát). Az üdvözlőképernyő a Help menü Welcome Screen... opciójával bármikor előhívha tó. Innen érhető el néhány alapfogalmat bemutató Súgó-oldal. Az About Photoshop... a program verzióját, ké szítőit és az alkalmazott technológiák védjegyeit írja le. Az About Plug-In az elérhető beépülő modulok ról ad rövid leírást. Az Export Transparent Image... opcióval speci ális, áttetsző részeket tartalmazó képeket exportál hatunk (értelemszerűen áttetsző réteg szükséges hozzá). A Resize Image... segítségével nyomtatáshoz, illetve hálózati felhasználásokhoz optimalizálhat juk képünk méretét. A System Info... a rendszerünkről, annak a program szempontjából meghatározó szoftver komponenseiről ad információkat. A Photoshop webes támogatottsággal is rendel kezik. Az Activate... segítségével aktiválhatjuk

59

60


termékünket. Az Updates... opcióval a program hoz elérhető frissítéseket tölthetünk le annak web lapjáról, a Registration... használatával pedig re gisztrálhatjuk termékünket. A Photoshop Online... a program webhelyére (http://www.adobe.com/photoshop) repít minket (alapértelmezett böngészőnkben új ablakot nyitva). A How to (hogyan) kezdetű opciók a legfonto sabb témákhoz tartozó Súgó-rész tematikus rend szerezései: • How to Create Web Images (hogyan hozhatunk létre képeket webes felhasználásra) • How to Customize and Automate (testreszabás és automatizálás) • How to Fix and Enhance Photos (fényképek minőségének javítása) • How to Paint and Draw (festés, rajzolás) • How to Prepare Art for Other Applications (gra fika készítése más alkalmazásokhoz) • How to Print Photos (nyomtatás) • How to Work with Color (színkezelés) • How to Work with Layers and Selections (réte gek és kijelölések) • How to Work with Type (szöveg) • How to Create How Tos ( H o w to-k létrehozása)

4.8. A Photoshop bezárása Ha a megnyitott képe(ke)n nem módosítottunk, akkor a program más alkalmazásokhoz hasonlóan

Alapvetőfunkciók

további kérdések nélkül bezárható a szokásos mó don (a bezárás X ikonjára kattintva, a program címsorának bal végén duplán kattintva vagy ugyanitt a vezérlő menüt lenyitva és kiválasztva a Bezárás parancsot, a tálcán a program reprezentá cióján a jobb egérgombbal előhívott vezérlőmenü ből kiválasztva a Bezárás parancsot, esetleg az Alt + F4 billentyű-kombinációval). Ha valamely megnyitott képen módosításokat hajtottunk végre, akkor a programból nem léphe tünk ki a megjelenő kérdés megválaszolása nélkül. Vagy elmentjük a módosításokat (Yes) vagy nem (No), esetleg mégsem lépünk ki és folytatjuk to vább a munkát (Cancel).

61

62


5. Beállítások 5.1. A nézet-változtatás és a nagyító eszköz Mivel a képek mérete változó, a megnyi tott képek számának függvényében a ren delkezésre álló hely csökken, a képmanipulációk során egyes képrészleteket erősebb nagyításban kell látni, munkánk során elengedhetetlen a nézet változtatása. Photoshop-ban erre többféle lehető ség is van. Az egyes képek ablakának címsora százaléko san mutatja az aktuális nagyítás mértékét. Ez csak akkor nem lesz látható, ha az alak mérete annyira kicsi, hogy a címsora nem fér ki. A százalékérték egyébként a programablak alján látható állapotso ron is megjelenik. A 100%-os nagyítás a kép mére tének megfelelő nézetet adja (a kép és a monitor felbontásának megfelelően jelenik meg).

Beállítások

5.1.1. Nagyítás A nagyításra számos lehetőség közül választha tunk. Válasszuk ki a nagyító eszközt (Zoom Tool). Ekkor a mutató egy nagyítóvá változik, ami¬ nek a közepén egy összeadásjel látható. Ezzel kattinthatunk a nagyítandó képrészletre. Minden kattintás eggyel növeli a nagyítás mértékét (az előre beállított értékekkel). Ha a nagyítás mértéke eléri a maximális 16-szoros (1600%-os) értéket, a nagyító ikonja üressé válik. Ha a nagyítás mértéke kisebb, mint 100%, akkor erre a méretre egyetlen kattintással felnagyíthatjuk a képet, ha magán az eszköztáron kattintunk a korábban már kiválasztott nagyító ikonjára. A nagyítás a View menü Zoom In menüpontjá val is nagyítható. További lehetőség a képre mért jobb egérgom bos kattintás, amivel az előugró helyi menüből többféle méretezés is választható: • Fit on Screen: a rendelkezésre álló képernyőte rületre nagyítja ki a képet • Actual Pixels: 100%-ra méretezi át a képet (ki csinyíti vagy nagyítja) • Print Size: nyomtatási méretre méretezi át a képet • Zoom In: nagyít a képen • Zoom Out: kicsinyít a képen

63


64

5.1.2. Kicsinyítés A nagyításhoz hasonlóan a kicsinyítésre is több féle lehetőségünk van. Az Alt (Macintosh-on az Option) billentyű nyomvatartása mellett a nagyító eszköz kicsinyítésre használható, a benne látható össze adásjel kivonássá változik. A képernyő tetején (a menüsor alatt) látható op ciós panelen a kicsinyítés ikonjára kattintva a na gyító eszköz kicsinyítésre használható eszközzé válik, az előzőekben említett kivonás látható a közepén. Ha elérjük a kicsinyítés minimális értékét (0,16%), akkor az eszköz közepe üressé válik. Itt is alkalmazható a View menü, ahol most a Zoom Out opciót kell kiválasztanunk. A nagyításnál ismertetett (a képre jobb egér gombbal kattintva előhozott) helyi menü a kicsi nyítésnél is használható. Ha görgetős egerünk van, akkor a gördítőtárcsa forgatásával is nagyíthatjuk, illetve kicsinyíthetjük a képet.

5.1.3. Méret-változtatás húzással Ha a kép egy részletére szeretnénk ráközelíteni, akkor azt az egérgomb nyomva tartása mellett az adott terület körbekerítésével is megtehetjük. Így eljárva a nagyítás a szóköz billentyű nyomva tartá-

Beállítások sa mellett mozgatható (ezalatt az eszköz ikonja a kéz, vagyis Hand Tool ikonja).

5.1.4. A kép megtekintése eredeti méretben A korábbiakban tárgyalt nagyítási-kicsinyítési lehetőségek között már szerepelt a 100%-os méret ben történő megjelenítés valamely lehetősége. A 100%-ra történő átméretezés más módon is megvalósítható. Az eszköztár nagyító ikonjára duplán kattintva a kép eredeti méretében jelenik meg.

5.1.5. Maximális helykihasználás A kép aktuális képernyőn rendelkezésre álló te rületre történő kinyújtására több módszer is léte zik. A nagyításnál említett Fit on Screen is hasz nálható, de emellett más lehetőség is kínálkozik: a View menü Fit on Screen menüpontja, továbbá az eszköztár kéz eszközén (Hand Tool) történő dupla kattintás. Bármelyik lehetőséget is válasszuk, a program a képfájl ablakának méretét és a nagyítás mértékét is a rendelkezésre álló képernyőterü lethez igazítja.

65

66


5.2. Előtérszín, háttérszín kivá lasztása A Photoshop a rajzolásokhoz, festésekhez, kitöl tésekhez az előtérszínt használja. A színátmene tekhez, törlésekhez, illetve a kitörölt területekhez tartozik a háttérszín. Az előtérszín és a háttérszín speciális szűrőkhöz is használható. Új előtérszín vagy háttérszín a pipettával (Eyedropper Tool), a színpalettával, a minta-palettával és az Adobe Color Picker-rel is megadható. Az alapértelmezett előtérszín a fekete, a háttérszín pedig a fehér (alpha-csatornánál fordítva). Az eszköztáron az aktuális előtér- és háttérszín már messziről látszik. A közöttük levő hajlított nyíllal a két szín felcserélhető. Az ábra bal alsó sar kában az alapértelmezett értékek láthatók. A Photoshop-ban új fájl megnyitásakor a Background Contents lenyílólistából választhatunk háttérszínt. Ez fehér (White), háttérszín (Background Color) és áttetsző (Transparent) lehet.

5.3. Rácsok és vezetők Photoshop-ban a képmanipulációink segítésére lehetőség van nem nyomtatandó elemek megjelení tésére és elrejtésére.

Beállítások A vezető (Guide) olyan egyenes, ami az egész kép fölött van. Tetszőleges pozícióba helyezhető, így segítve pozicionálási munkáinkat. Mozgatható, áthelyezhető és a véletlenszerű áthelyezés megelő zése érdekében zárolható. A rács (Grid) elemek szabályos, szimmetrikus elhelyezésére alkalmas. A rács alapértelmezésben nem kerül nyomtatásra (de képpontokként is meg jeleníthető). Mivel a különféle munkákhoz más és más mé retű rácsozatra van szükség, ennek mérete (más paraméterekkel egyetemben) állítható. Az Edit menü Preferences almenüjének Guide, Grid and Slices opciójával előhívható párbeszédab lakban állíthatók be a vezetők, a rácsok és a kép részletek tulajdonságai. A vezetőnek a színe néhány előre beállított ér ték közül választható vagy tetszőlegesre állítható (Custom). Stílusa vonal (Lines) vagy szaggatott vonal (Dashed Lines) lehet. A rács színe is néhány értékből választható vagy ha nem tetszik, akkor a Color Picker-rel fel vett (vagy a különböző színrendszerek megfelelő komponenseit számszerűen meghatározva kike vert) színt is beállíthatunk. A rács stílusa vonal (Lines), szaggatott vonal (Dashed Lines) vagy pon tozott (Dots) lehet. A rácsozat sűrűsége számérték kel pontosan meghatározható, az ehhez tartozó mértékegység pedig szintén rajtunk áll: megadható

67

68

Photoshop zsebkönyv képpontban, hüvelykben, cm-ben, mm-ben, pont ban, pica-ban és százalékosan (alapból 25 mm). Az áttekinthetőséget javító albeosztás is megadható (alapból 4). A rácsok és vezetők viselkedése hasonló. A kije lölések és azok kerete, illetve az eszközök akkor igazodnak egy vezetőhöz vagy rácshoz, ha 8 kép ernyőponton (nem képponton!) belül húzzuk. A vezetők akkor is igazodnak a rácshoz, ha mozgat juk őket. A vezetők elhelyezése, valamint a vezetők és a rácsozat megjelenítése egy képre jellemző tu lajdonság. A rácsköz, továbbá a vezetők és rácsok színe és stílusa ugyanaz minden kép esetén.

5.3.1. Rács vagy vezető megjelení tése és elrejtése Válasszuk a View menü Show almenüjében a Grid opciót a rácsozat, illetve ugyanitt a Guides opciót a vezetők megjelenítéséhez. A View menü Extras opciójával a kijelölések, a célútvonalak, a képrészletek és a megjegyzések jeleníthetők meg vagy rejthetők el. A View menü Show almenüjében az All lehető séggel az összes segédeszközt megjeleníthetjük, a None-nal az összeset elrejthetjük.

Beállítások

5.3.2. Vezető elhelyezése Ha a vonalzók nem láthatók, jelenítsük meg azokat a View menü Rulers opciójával. A pontos munkához lehetőség szerint 100%-os nagyítást al kalmazzunk vagy használjuk az Info palettát. Vezető a View menü New Guide opciójával hozható létre. A párbeszédablakban válasszunk a vízszintes (Horizontal) és a függőleges (Verticai) elrendezés közül, adjuk meg a pozíciót, majd kat tintsunk az OK-ra. Más lehetőségek is vannak vezetők létrehozásá ra. Ha a vízszintes vonalzót megragadjuk az egér rel és elkezdjük lefelé húzni, vízszintes vezetőt hozhatunk létre. Ugyanezzel a módszerrel függő leges vezetőt is készíthetünk. Ha az előző művele teket a Shift billentyű nyomva tartása mellett vé gezzük, a vezető a vonalzó legközelebbi beosztá sára kerül. Egy vezető pozíciója később is megváltoz tatható. Ha fölé mozdítjuk az egeret, akkor a kurzor kétirányú nyíllá alakul. Ekkor az egérgomb nyomvatartása mellett a vezető arrébb húzható.

5.3.3. Vezető mozgatása Válasszuk ki a mozgató eszközt (Move tool) az eszköztáron vagy tartsuk lenyomva a Ctrl (Macintosh-on a Command) billentyűt az esz köz aktiválásához (utóbbi esetben a billentyűt

69


70

nyomva kell tartani, mert ez az aktuális eszköz ideiglenes cseréje). Az egérkurzort mozgassuk a vezető fölé, ekkor a mutató kétirányú nyíllá válto zik. A vezető így már a szokásos módon húzható. A vezető vízszintesből függőlegessé alakítható (vagy fordítva), ha az Alt (Macintosh-on az Option) billentyűt lenyomva tartjuk és úgy húzzuk a veze tőt. A vezető a Shift gomb nyomvatartásával és az eközben végzett húzással utólag is a vonalzó be osztásához igazítható (de csak akkor, ha a rács látható és a View menü Snap To almenüjében a Grid opció ki van jelölve).

5.3.4. Vezető rögzítése A véletlenszerű elmozdítás megelőzésére az összes vezető rögzíthető a View menü Lock Guides opciójával.

5.3.5. Vezetők eltávolítása Ha egy képről el szeretnénk távolítani egy veze tőt, egyszerűen húzzuk ki azt a kép ablakából. Ha már egyetlen vezetőre sincs szükség a képen, akkor válasszuk a View menü Clear Guides opcióját.

5.4. Képrészletek A Photoshop-ban, a Save for Web párbeszédab lakban és az ImageReady-ben lehet megtekinteni

Beállítások képrészleteket (slice). A különféle tulajdonságok alapján lehet különbséget tenni a képrészletek kö zött. A képrészleteket határvonal veszi körül. A fo lyamatos vonal a felhasználói vagy réteg-alapú képrészletet jelöl, a pontozott vonal pedig az auto matikusan kijelölt képrészletet. Az első két kép részlet-típusnak a színe is más, mint az automati kusan kijelölt részeké. Alapértelmezésben a fel használói, illetve réteg-alapú részletek kék, az au tomatikusak pedig szürke színnel vannak jelölve. A képrészletek számozása 01-től kezdő dik balról jobbra, fentről lefelé. Ha megvál toztatjuk az elrendezést vagy a képrészletek szá mát, a részletek számozása frissítődik. A számozás elrejthető, ha az Edit menü Preferences almenüjében a Guides, Grid and Slices opció kivá lasztásával megjelenő párbeszédablakban a Slices résznél a Show Slice Numbers jelölőnégyzetéből kivesszük a pipát. A képrészletek határvonala a View menü Show almenüjének Slices opciójával jeleníthető meg vagy rejthető el.

71

72


6. Képek beolvasása és mentése 6.1. Szkennelő program indítása, szkennelés Mielőtt nekiállnánk a szkennelésnek, telepíte nünk kell a szükséges szoftvereket. A driverek mellé általában mellékelnek egy képszerkesztő programot is, ami képes a szkenner (és a meghajtóprogram) kezelésére. Természetesen ezt is használhatjuk, de a Photoshop-ban is van lehető ség a szkennerrel beolvasott képek közvetlen fel dolgozására. A munka megkezdése előtt ismerkedjünk meg a szkenner képességeivel, a felbontásával, a szín mélységével és egyéb paramétereivel. A hasonló jellegű képeket együtt beolvasva a képfeldolgozás könnyebbé válik. Egy kisméretű képet nagyobb felbontásban beolvasva, egy na gyobb méretűt pedig kisebb felbontásban beolvas-

Képekbeolvasásaésmentése va jobban feldolgozható képfájlokat kapunk, mint ha óriási felbontásban olvasnánk be a nagyméretű képet is. Ha egy kép viszonylag sötét, a másik pe dig jóval világosabb, akkor azokat is célszerűbb külön szkennelni.

Ha a megfelelő szoftvereket telepítettük, akkor a Photoshop-ban a File menü Import almenüjében megjelenik a szkennerünk neve. Ezt kiválasztva az eszközhöz telepített kezelőprogram nyílik meg, amiben a szkennelés paramétereinek beállítása után beolvashatjuk a képet. Ha például egy Canon

73

74


CanoScan N670U szkennerünk van, akkor az eh hez mellékelt program, a ScanGear CS-U indul el. A közvetlen szkennelésre minden olyan szken ner alkalmas, ami rendelkezik Photoshopkompatibilis beépülő modullal vagy támogatja a TWAIN interfészt. Ha egyik eset sem áll fenn, ak kor használjuk a szkenner-gyártó saját programját, majd a beolvasott képet mentsük BMP, TIFF, PICT vagy a kívánt minőségű formátumba. Végül ezt a képet nyissuk meg a Photoshop-ban.

6.1.1. Előnézet, szkennelési paraméterek Mivel nemcsak szabványos (pl. A/4-es) méretű képeket szkennelhetünk, annak méretét és egyéb paramétereit meghatározni nem mindig könnyű. Ebben segíthetnek a program vonalzói (ha vannak ilyenek), valamint az előnézet, ami lényegesen gyorsabban lekérhető, mint ameddig a tényleges beolvasás folyamata tart. Ha egymás után ugyan akkora méretű képeket szkennelünk, akkor nyilván nem kell módosítani a beolvasás méretén, így ilyenkor nem kell minden képhez előnézetet kér nünk.

Képekbeolvasásaésmentése

A beolvasott kép minőségét számos tényező be folyásolja. Mivel a digitális képeknek sok paramé tere van, ezek legfontosabbjait a beolvasáskor is meg kell határozni, mert azok nagyban befolyásol ják az eredményt. Ha egy bélyeg méretű logót ké szítünk, akkor általában fölösleges a több száz dpis felbontás, hiszen a képet végül úgyis leméretez nénk. Persze fontos eltalálni a megfelelő felbontást, mert a digitális fényképek ugyebár nem nagyítha tók minőségromlás nélkül. Tehát inkább egy kicsit legyen nagyobb a beolvasott kép, mintsem kisebb.

75

76


A beolvasás másik fontos paramétere a szín mélység. Egy fekete-fehér szöveges oldal beolvasá sához teljesen fölösleges a 24 bites vagy még na gyobb színmélység, a 256 szürkeárnyalat tökélete sen elegendő, de valamikor még ez is sok, és a fekete-fehér üzemmódot használjuk. Egyes prog ramokban a fényképek és a színes dokumentumok színkezelését külön lehet beállítani. A választható színmélység a szkennerünktől függ. Napjainkban nem ritka az akár 48 bites színmélység sem. Az újságok, színes nyomatok szkennelésénél különösen nagyobb felbontásban - a színösszete vők láthatókká válnak, egyes esetekben helytelen színmintázatok jelennek meg a képen (Moire ha tás). A szkennelőprogramokban általában lehető ség van ennek a kellemetlen hatásnak a csökkenté sére is. A szkennelési paraméterek átgondolása és beál lítása tehát azért rendkívül fontos, mert nagyban befolyásolja a beolvasott kép minőségét, így a vég eredményt (és a kép későbbi feldolgozhatóságát is). A túl nagy méretben, eltúlzott felbontásban vagy színmélységben beszkennelt kép óriási fizikai méretű lesz (akár több tíz MB), ami felesleges, ha végül úgyis kisebb méretben, gyengébb minőség ben mentjük el a képet. A beállítások eltúlzása ráadásul rengeteg többletidőt is igényel. Ha pedig a beállításokat túl gyengére állítjuk, akkor a képet

Képekbeolvasásaésmentése kevesebb célra tudjuk felhasználni, illetve a mi nősége nem felel majd meg az elvártnak. A beolvasott kép automatikusan kap egy saját ablakot a Photoshop-ban, így az a szokásos módon feldolgozható, majd kívánt formátumba és minő ségben, adott névvel és kívánt helyre menthető.

6.2. Aktív ablak képernyőtar talmának használata Bizonyára mindenki készített már az aktuális munkájáról képernyőképet. Ez Windows alatt egy PrtScr billentyűlenyomással is megoldható, de vannak speciális programok is erre a célra. Az így „lelőtt" képernyőkép beilleszthető a Photoshop-ba, ott szerkeszthető és tetszőleges formátumba ment hető. A vágólapon keresztül történő másolással más programokból (pl. Paint) is importálhatunk képeket, képrészleteket. A Photoshop képes a vá gólapon levő kép vagy képrészlet felbontásának detektálására is. Így a File menü New menüpontjá val előhívott párbeszédablakban az előre beállított méretek (Preset) között szereplő vágólap (Clipboard) beállítással egy új kép létrehozásakor a vágólapon levő kép méretével hozhatjuk létre az új képet.

77

78


6.3. Kép beolvasása digitális fényképezőgépről A digitális fényképezőnél egy kicsit hasonló a helyzet, mint a szkennernél: a beolvasáshoz leg többször használhatjuk a géphez mellékelt szoftve reket. A merevlemezre felmásolt képfájlokat aztán utólag bármely azokat kezelni képes képszerkesz tőben megnyithatjuk. A digitális fényképezőgépek memóriakártyái hoz léteznek ún. kártyaolvasók, melyek képesek a kártyán tárolt fényképek beolvasására. Ha ilyent használunk, magára a fényképezőgépre nincs szükség a képek számítógépre történő másolásá hoz. A napjainkban használatos digitális fényképe zőgépek egyre jobban kompatibilisek a modern operációs rendszerekkel. Ma már nem számít rit kaságnak, hogy egy számítógéphez csatlakoztatott fényképezőgép memóriakártyája cserélhető lemez ként olvasható akár a Windows Sajátgépéből is. Komolyabb gépeknél a képhez járulékos, ún. metainformációk (felbontás, minőségi beállítás, záridő, apertúra stb.) is tárolásra kerülnek a fény képezés során. Ezeket nem minden program tudja maradéktalanul kezelni, így indokolt esetben ez lehet az egyik oka, hogy a fényképezőgéphez mel lékelt programot használjuk a képek számítógépre való feltöltéséhez.

Képekbeolvasásaésmentése

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Photoshop ne lenne képes képeket importálni digitális fény képezőgépekről. Ehhez TWAIN meghajtót hasz náló fényképezőgépre vagy WIA (Windows Image Acquisition) technológiát támogató eszközre van szükség. Ha a fényképezőgépet megfelelően konfigurál tuk, akkor a Sajátgépben kitallózhatjuk a memó riakártyát, illetve egyes gépeknél megjelenik a My Digital Camera rendszermappa is. Photoshop-ban a File menü Browse parancsával jeleníthetjük meg a tallózásra szolgáló ablakot. Innen kiválaszthatjuk a megfelelő fájl(oka)t. Természetesen a többi fájl megnyitásához használt File menü Open opcióját a digitális fényképezőgéppel készült képek megnyi tásánál is használhatjuk. WIA eszköz esetén a File menü Import almenüjében válasszuk ki a WIA Support... opciót és ott importáljuk be a fényképeket. (A WIA tech nológia csak Windows XP alatt érhető el!) Adjuk meg a fájlok mentési helyét. Győződjünk meg róla, hogy az Open Acquired Images ki van pipálva. Ha nagymennyiségű képet szeretnénk importálni, illetve ha csak később akarjuk a képeket szerkesz teni, vegyük le a kijelölést. A Unique Subfolder kijelölésével az importált képeket közvetlenül az aktuális dátummal elnevezett mappába másolhat juk. Kattintsunk a Start-ra és válasszuk ki azt a digitális fényképezőgépet, amiről a képeket be

79

70


szeretnénk olvasni. Ha a gép neve nem jelenik meg az almenüben, ellenőrizzük a szükséges szoftverek meglétét, megfelelő telepítését, valamint azt is, hogy a készülék csatlakoztatva van-e. Válasszuk ki az importálandó képeket, majd kattintsunk a Get Picture-re az importálás megkezdéséhez. Akárhogy is töltjük fel a képeket, ha egyszer a számítógépen vannak a képfájlok, akkor a Photoshop-ba (vagy azt kezelő más programba) megnyitva szerkeszthetjük őket. A Photoshop a digitális fényképezőgépek között legnépszerűbb JPEG formátumot alapból támogatja, de egy TIFF fájl megnyitása sem jelenthet neki gondot. Más a helyzet a komolyabb fényképezőgépek nyersfájlja ival, a RAW fájlokkal, ami sajnos nem szabványos, így nem minden esetben nyithatjuk meg (ilyenkor a géphez mellékelt programot leszünk kénytelenek használni).

Kijelölések

81

7. Kijelölések Képszerkesztéseink során egyáltalán nem ritka, hogy olyan műveletet szeretnénk végezni, ami csak a kép egy részére vonatkozik. Ilyen esetekben pon tosan meg kell határozni a szóban forgó képrészt. A kijelölés lehet szabályos alakú vagy szabadkézi, adott színekhez kapcsolódó stb. A kijelölések ellen tétessé tehetők, elvethetők, mozgathatók és egyéb műveletek végezhetők velük.

7.1. Teljes kép kijelölése Teljes kép kijelölése a Select menü Select All parancsával vagy a Ctrl + A billentyűkombináció val lehetséges. Ugyanez a képre jobb egérgombbal kattintva előhívott helyi menüből kiválasztott Select All paranccsal is megvalósítható. A kijelölések elvetése a Select menü Deselect opciójával vagy a Ctrl + D billentyűkkel történhet. Az elvetett kijelölés újbóli kijelölése a Select menü Reselect parancsával, illetve a Shift + Ctrl + D bil lentyűkombinációval érhető el.


82

A kijelölés megfordítása a Select menü Inverse parancsával vagy a Shift + Ctrl + I billentyűkkel történhet.

7.2. Képrészlet kijelölése Ha nem a teljes képet szeretnénk kijelölni, ak kor a különféle kijelölőeszközökkel a kép egyes részeit is kijelölhetjük. Gyakori a szabályos alakú kijelölés, de szükség lehet szabadkézi és egyéb szabálytalan kijelölésekre is (pl. egy alak körvona lának követésénél).

7.2.1.

A téglalap/ellipszis-kijelölő

A kijelölések egyik gyakori formája a szabályos, téglalap (négyzet) vagy ellipszis (kör) alakú kijelö lés.

Kijelölések

83

A téglalap/ellipszis kijelölő eszköz négy alvál tozata: Négyszögletes Ellipszis egyszerű sor egyszerű oszlop Gyakorlásképpen készítsünk egy olyan képet, mely egy ellipszis alakban körbevágott virágot ábrázol. A kép szélén körben legyen a fehérbe át menő áttűnés!

1. A File menüből válasszuk az Open lehetőséget és nyissuk meg a szerkesztés alapjául szolgáló képfájlt. 2. Válasszuk ki az ellipszis alakú kijelölőeszközt és az egérgomb lenyomása közben jelöljük ki a


84

3.

4.

5.

6.

kívánt területet. (Az így megadott kijelölés az egérrel megragadva mozgatható, de át nem mé retezhető.) Ha nem sikerült pontosan azt kije lölnünk, amit szerettünk volna, a kijelölést a Select menü Deselect parancsával vethetjük el. Ezután újra nekiállhatunk a kijelölésnek. A Select menü Feather... parancsával készít hetjük el az áttűnést. Adjuk meg a kívánt érté ket (pl. 15 pixel). Kattintsunk az OK-ra. A Select menüből válasszuk az Inverse lehető séget. Ekkor a korábban kijelölt ellipszis alakú terület helyett a kép többi része lesz kijelölve (az eredeti kijelölésen kívüli részek). Most már tetszés szerinti színnel kiszínezhetjük ezt a területet. Az Edit menüben válasszuk a Fill opciót. A Contents részben a legördülő listából válasszuk most a White lehetőséget. Az OK megnyomása után a terület fehérré változik. A Select menü Deselect parancsával elvethet jük a kijelölést.

Megjegyzendő, hogy az áttűnést az ellipszis alakú kijelölés előtt is beállíthatjuk az opciós palettán.

7.2.2. Színtartomány kijelölése varázspálcával A Photoshop-ban lehetőség van színtartomá nyok kijelölése is. A Select menü Color Range... menüpontjával adott színtől a megengedettnél ke-

Kijelölések vésbé eltérő színű képpontokat jelölhetjük ki és azokkal végezhetünk különféle manipulációkat (pl. átszínezhetjük őket). A varázspálca (Magic Wand) segítségével egy adott színt jelölhetünk ki a képen. Azt, hogy az általunk megadott színhez képest mekkora lehet az eltérés, a tolerancia (Tolerance) határozza meg. Értéke 0 és 255 között lehet, alap értelmezésben 32. Kisebb érték esetén a megadott hoz közelebb eső színárnyalatok kerülnek kijelölés re. A kijelölést helyettesíthetjük más színnel. Ehhez a kijelölést követően az Edit menü Fill opcióját kell kiválasztani, majd a kívánt színt meghatározni a Contents résznél.

85

86


Az eszközzel a kép azonos színű területeit egy mozdulattal átszínezhetjük más színűre a kijelölés után a Select menü Similar (hasonló) opcióját vá lasztva. Egy csillogó vízfelületen például a hullá mok hátának azonos színét egyszerűen megváltoz tathatjuk.

7.2.3. Szabadkézi kijelölés lasszóval Sokszor van szükség nem szabályos ala kú területek kijelölésére. Ezek legáltaláno sabb formája a szabadkézi kijelölés, melyet Photo¬ shop-ban a lasszó eszközzel végezhetünk. A lasszó eszköz használata nem nagy ördön gösség. Az eszközt kiválasztva a kezdeti pozíció ban lenyomott egérgombot nyomvatartva kell kör bekeríteni a kívánt területet. A kezdő- és a végpon tot nem kell pontosan egymásra tenni, hiszen a két pont közötti szakaszt a program képes egy egye nessel összekötni, vagyis bezárni a kijelölést. Az egérgomb felengedése után a kijelölt terület fekete és fehér mozgó görbékkel jelenik meg, hasonlóan a program más kijelöléseihez.

7.2.4. Sokszög alakú terület kijelölése lasszóval Ha egyenesekkel határolt területet sze retnénk kijelölni, nem szabadkézi kijelölés-

Kijelölések sel kell pontosan „végigrajzolni" a területet. He lyette használhatjuk a sokszög alakú terület kijelö lésére alkalmas lasszót, mellyel tetszőleges szögű szabálytalan sokszög alakú területet jelölhetünk ki.

7.2.5. „Intelligens" kijelölés mágne ses lasszóval A lasszós kijelölés legérdekesebb fajtája a mágneses lasszó. Ezzel az eszközzel olyan kijelölést készíthetünk, ahol a kijelölendő területet nagyjából körberajzoljuk, a program pedig figye lembe véve a kijelölés környezetét intenzitáskü lönbségek vagy két szín határán megpróbálja pon tosan vezetni a kijelölést. Ezzel a módszerrel egy madarat ábrázoló fényképről a többi módszernél könnyebben és pontosabb tudjuk kivágni a ma darat vagy egy új rétegre másolni. Most ez utóbbi feladatot nézzük meg közelebbről. 1. A File menü Open parancsával nyissuk meg a kívánt fájlt. 2. Kattintsunk az eszköztáron a lasszó esz közre és tartsuk nyomva az egérgombot, amíg az altípusok meg nem jelennek (vagy kattintsunk jobb egérgombbal a lasszó esz köz ikonjára). Válasszuk ki a mágneses lasszót. 3. Kattintsunk a mágneses lasszóval és rajzol juk körbe a kívánt területet. Ezalatt az

87


88

egérgombot nem kell nyomva tartani. Ha a program nem a megfelelő irányba folytat ná a kijelölést (egy nem túl éles körvonal esetén ez előfordul), akkor a megfelelő he lyeken egy-egy vezető pontot letehetünk egérkattintással. Ha a kijelölés nem sikerült úgy, ahogy azt szerettük volna, akkor az Esc billentyű megnyomásával elverhetjük azt (a Select menü Deselect parancsa, il letve a Ctrl + D billentyűkombináció itt nem használható).

4.

Ha kijelölés befejezéséhez próbáljuk meg a lehető legpontosabban kijelölni a kiindulá si pontot. Ekkor egy kis kör fog megjelenni

Kijelölések a mágneses lasszó ikonja mellett, ami jelzi, hogy egy egérkattintással a kijelölés bezár ható. 5. Ekkor a más programokból (pl. Microsoft Excel) is ismerős „menetelő hangyák" ve szik körül a kijelölést. Az Edit menüből vá lasszuk a Copy lehetőséget. 6. A File menü Open parancsával nyissunk meg egy másik fájlt, amire a kijelölést rá szeretnénk tenni. 7. Az Edit menüből válasszuk a Paste lehető séget. Ekkor madarunk (vagy más kijelölé sünk) az adott képen egy új rétegként jele nik meg (a Layers palettán is látható). 8. Ha rétegünk mérete nem megfelelő, akkor az Edit menü Transform opcióját kell kivá lasztani, majd a Scale-t. Egy keret jelenik meg a rétegünk körül. A Shift gomb nyomvatartásával és a keret egérrel törté nő mozgatásával a madár arányainak meg tartásával átméretezhető. Új rétegünket át is helyezhetjük, ha a mozgató eszközre (Move Tool) kattintunk, majd a réteget a kívánt helyre húzzuk.

89

90


7.2.6. A kijelölő eszköz tulajdon ságai, kijelölések relációja A választott kijelölőeszköz tulajdonságai a kép felett, az opciós palettán láthatók. Ezek némileg eltérnek egymástól, az eszköztől függően. A téglalap/ellipszis-kijelölő egyedi tulajdonsá ga a stílusa (Style), ami tetszőleges (Normal), rögzí tett oldalarányos (Fixed Aspect Ratio) és rögzített méretű (Fixed Size) lehet. Az utóbbi két lehetőség nél állítható a szélesség (Width) és a magasság (Height). Mágneses lasszónál a kijelölés szélessége (Width), szélének kontrasztja (Edge Contrast), frekvenciája (Frequency), valamint a toll-nyomás (Pen Pressure) állítható. A fentieken kívül a lasszó/sokszög-kijelölős lasszó, valamint a varázspálca közös tulajdonságai az adott eszköz kijelöléseinek kapcsolata, valamint a kijelölés éleinek lágyítása (Feather és Anti¬ aliased). A kijelölések kapcsolata négyféle lehet: • új kijelölés (New selection): a régi kijelölés elvetése és egy új kijelölés készítése • hozzáadás a kijelöléshez (Add to selection): unió a korábbi kijelölésekkel kivonás a kijelölésből (Subtract from • selection): az aktuális és a korábbi kijelölés különbsége

Kijelölések •

metszet a kijelöléssel (Intersect with selection): a kijelölések közös része kerül ki jelölésre Sokszor van szükség a kijelölések széleinek lá¬ gyítására. Alapvetően kétféle lehetőség van: • Anti-aliasing: az egyenetlen, csipkés szélű ki jelölés lágyítható a szélen levő képpontok és a háttér közötti színátmenettel. Mivel ekkor csak a szélen levő képpontok változnak, nem veszik el képrészlet. Ez a lehetőség al kalmazható kijelölések másolásánál, kivágá sánál és beillesztésénél. Az ellipszis kijelölőnél, a lasszó mindhárom változatánál és a varázspálcánál érhető el (az opciós pa nelen beállítható a pipával). Az Anti-aliasing tulajdonságot az eszköz használata előtt kell megadni. Utólag egy kijelöléshez nem adha tunk Anti-aliasing tulajdonságot. • Feather: elmossa a széleket a kijelölés és az akörüli képpontok közötti színátmenettel. Ezzel a módszerrel némi képrészlet-vesztés következik be a kijelölés széleinél. Használ ható a szabályos kijelölőeszközöknél és a lasszó eszközöknél. A szélek elmosása a kije lölés másolásakor, kivágásakor, mozga tásakor vagy színnel történő kitöltésekor vá lik láthatóvá.

91

92


8. Képátalakítás 8.1. Kép újra méretezése, fel bontás módosítása A digitális fényképezőgéppel készült és Photo¬ shop-ba importált fénykép, a beszkennelt vagy az internetről letöltött kép mérete és felbontása sok esetben nem felel meg igényeinknek. A Photoshop-ban a képek átméretezése az Ima ge menüből elérhető Image Size... menüponttal előhívható ablakban állítható be. A kép mérete ekkor megadott pixel széles ségűre vagy magasságúra méretezhető át. Ha az egyik értéket megadjuk, a másik az oldalarányok megtartása végett automatikusan kiszámításra kerül. A két érték közül tehát csak az egyiket lehet megadni. Ezek egymástól való függőségét jelzi a mértékegységek mellett a láncszem. A dokumentum mérete az új fájl létrehozásakor megadható paraméterekhez hasonlóan változtat ható százalékosan, hüvelykben, cm-ben, mm-ben,

Képátalakítás pontban, pica-ban (a szélességnél oszlopban is). Az ablak alján a rögzített oldalarány (Constrain Proportions) pipáját kivéve a két szélessége és ma gassága egymástól függetlenül is állítható, így a kép a megadott méretűre torzítható.

A képek méretezésének másik, speciális módja, ha egyes képrészleteket elhagyunk a képről, vagyis méretre csonkoljuk azt. Az Image menü Canvas Size... opciójával előhívott ablakban a kép kívánt szélességét és magasságát egymástól függetlenül állíthatjuk be. Azt, hogy a kép mely részeit vágjuk le és melyek maradjanak meg a kívánt méretben, az Anchor résznél határozhatjuk meg. A kilenc részre felosztott négyzet azon részére kell kattinta-

93

94


ni, amit meg szeretnénk hagyni (ekkor a nyilak ebből a kis négyzetből indulnak ki). Alapér telmezésben a kép közepe marad meg, tehát a kí vánt méretű rész ebből a képrészből készül, felette, alatta és a széleken pedig levágja a maradék képré szeket. A Canvas Size... opcióval azonban nemcsak csonkolhatjuk a képet, hanem ki is egészíthetjük adott színű pixelekkel a képet, hogy az kívánt mé retű legyen. A színt a Canvas Size... ablakában a Canvas extension color résznél adhatjuk meg (alapértéke a Background, vagyis háttérszín, ami legtöbbször fehér). Ha képünk háttere áttetsző, akkor a hozzáadott vászon is áttetsző lesz. A gyakorlatban a legtöbbször a képeken először egy oldalarányos Image Size átméretezést, majd azt követően egy kézzel megadott (kijelölt) cson kolást végzünk. Sok esetben azonban szükség lehet a pontos méretre vágásra (Canvas Size) is. Az átméretezésben mellesleg segítségünkre siet a Help menü Resize Image opciója is, ahol a nyom tatáshoz és a hálózati felhasználáshoz optimalizál hatjuk a képet. Ne felejtsük el, hogy a méretezés a bittérképes képek felbontás-függősége miatt minőségromlást okoz! Csak a vektorgrafikus képek méretezhetők át a minőség megtartása mellett.

Képátalakítás

8.1.1. Képátméretezés nyomtatáshoz Ha nyomtatni szeretnénk képünket, akkor az átméretezés főbb lépései az alábbiak: 1. Válasszuk az Image menü Image Size... menü pontját. 2. Ha a Resample Image ki van jelölve, vegyük le kijelölését. 3. Adjuk meg a szélességet vagy magasságot. Az egyik érték módosítása mellett a Photoshop a másik értéket automatikusan kiszámítja az ol dalarányok megtartásához. 4. Ha a kép felbontása kb. 240 kép pont/hüvelyknél (240 pixels per inch, 240 ppi) kisebb, jelöljük ki a Resample Image lehető séget és növeljük a felbontást egy nagyobb érték megadásával. Az átlagos nyomtatókhoz 240-300 ppi közötti értéket érdemes megadni. 5. Kattintsunk az OK-ra.

8.2. Kép vagy kijelölés forgatása, vágása A vágóeszköz (Crop tool) használata előtt nö veljük a dokumentum-ablak méretét (vagy csök kentsük a kép méretét), hogy legyen egy kis hely a kép körül. Jelöljük ki az eszköztáron a Crop tool-t. Az opciós panelen ellenőrizzük, hogy a

95

96

Photoshop zsebkönyv szélességhez (Width), a magassághoz (Height) és a felbontáshoz (Resolution) nincs megadva érték (ha szükséges, a Clear gombbal törölhetjük őket). Ke rítsük körbe a kép azon részét, amit meg szeret nénk tartani. A többi rész lesötétül:

Ha szükséges, a kijelölt rész változtatható. Az egérmutatót a sarkokhoz mozgatva a téglalap át méretezhető a kettős végűvé változott mutatóval. Ha távolabb mozdítjuk az egeret (a sötétebb részek fölé), akkor a mutató ívessé változik, jelezve, hogy a kijelölés forgatható. Az elforgatás középpontja alapból a kijelölés közepén van, de ez arrébb is helyezhető. A kijelölés fölött a mutató egy balra felfelé mutató tömör nyíllá változik. Ha megfelel a kijelölés, az Enter (Macintosh-on a Return) gomb lenyomásával elkészíthetjük a kije lölésből az új képet. Ha a kijelölés ferde (elfor-

Képátalakítás gatott) volt, a képen az „kiegyenesítve" jelenik meg (ha az elforgatás szöge a vízszinteshez áll köze lebb, akkor arra dől, ha a függőlegeshez, akkor arra). A Photoshop-ban lehetőség van automatikus kivágásra is, a File menü Automate almenüjében a Crop and Straighten opció kiválasztásával.

8.3. Kép vagy kijelölés kétszerezése Egy kép teljes egészében duplikálható a rendel kezésre álló memóriába rétegeivel, rétegmaszkjai val és csatornáival (lemezre mentés nélkül). 1. Nyissuk meg a duplikálandó képet. 2. Válasszuk az Image menü Duplicate almenüjét. 3. Adjunk meg egy nevet a duplikált képnek. 4. Ha a duplikálás során nem szeretnénk egyesí teni a rétegeket, vegyük le a Duplicate Merged Layers Only kijelölését. 5. Kattintsunk az OK-ra. Ha a duplikálás alatt az Alt (Macintosh-on az Option) gombot is nyomva tartjuk, a fájlnév auto matikusan copy (másolat) lesz.

97

98


8.4. Kép vagy kijelölés mozgatása Kijelölés az alábbi módon mozgatható: 1. Bármely kijelölőeszközt is használjuk, jelöljük ki az új kijelölés (New selection) lehetőséget az opciós panelen, majd pozí cionáljuk a mutatót a kijelölésen belülre. Ekkor a mutató átváltozik, ezzel jelezve, hogy a kijelölés mozgatható. 2. Húzzuk a kijelölés keretét a kép egy másik ré szének körbezárásához. A kijelölés másik kép ablakára is áthúzható. A kijelölés mozgatásának vezérlése: • Ha az irányt 45°-onként szeretnénk változtatni, a húzáskor tartsuk lenyomva a Shift gombot. • A kijelölés 1 pixelenkénti mozgatásához hasz náljuk a nyíl-billentyűt. • A kijelölés 10 pixelenkénti mozgatásához hasz náljuk a nyíl-billentyűt a Shift nyomvatartása mellett.

8.5. Láthatóság és színek A fényképek manipulálásának legfontosabb és leggyakrabban előforduló műveletei között szere pel a világosság, a kontraszt, a színtelítettség és a színegyensúly beállítása.

Képátalakítás

8.5.1. Világosság A kép világossága az Image menü Adjustments almenüjének Brightness/Contrast opciójával állít ható. A megjelenő ablakban a Brightness résznél a csúszka elmozdításával vagy a kívánt érték meg adásával módosíthatjuk a világosságot. Az értékek -100 és +100 közöttiek lehetnek. Ha a Preview (előnézet) jelölőnégyzet ki van pipálva, akkor a képen azonnal látjuk a módosítás eredményét. Ha ez nem megfelelő, akkor tovább módosíthatjuk a képet vagy a Cancel gombra kattintva el is vethet jük a módosítást.

8.5.2. Kontraszt A kontraszt állítása ugyanott történik, mint a vi lágosságé, vagyis az Image menü Adjustments almenüjének Brightness/Contrast opciójával elő hívható ablakban. Ennek oka, hogy a két képjel lemző szorosan összefügg. A kontraszt növelésével a sötét részek túlságosan sötétek, a világosak pedig túl világosak lehetnek. Ez némileg kompenzálható a világosság módosításával.

99


100

8.5.3. Színtelítettség A kép színtelítettsége fontos jellemzője, hiszen ez határozza meg, mennyire élénkek a színek. Az Image menü Adjustments almenüjében a Hue/Sa¬ turation opcióval hívható elő az az ablak, ahol mó dosíthatjuk a színtelítettséget. A színárnyalattal (Hue) és a fényességgel (Lightness) nem véletlenül van egy ablakban a telítettség állítása, hiszen a három jellemző állítása befolyásolja egymást. Lehe tőség van az egyes színcsatornák ezen jellemzőinek külön-külön történő állítására is, az Edit legördülő¬ menüben a kívánt szín kiválasztásával (alap értelmezés a Master, ami az összes színt jelenti). Ha fakó egy fényképünk, akkor a színtelítettség növelésével annak színei élénkebbé tehetők. A -100 és +100 között állítható jellemző -100-as értéknél értelemszerűen a színes képből szürkeárnyalatos („fekete-fehér") képet készít.

Képátalakítás

8.5.4. Színegyensúly A színegyensúly a kép színösszetevőinek ará nyát fejezi ki. Módosításával teljesen át lehet szí nezni a képet. A cián-vörös, a magenta-zöld és a sárga-kék aránya egy csúszkával állítható be. Mi vel a páronként megadott színek egymás kiegészí tő színei, így az egyik színösszetevő csökkentésével a párja nő és fordítva.

101


102

9. Rétegek Aki már dolgozott egy egyszerű bitképes rajzo lóprogrammal (pl. Paint), annak ismerős lehet a probléma, hogy egy fényképre egy szöveget írt, majd a későbbiekben ezt módosítani már nem tud ta. Ennek oka, hogy a szöveg a kép részévé vált, a fénykép pixelei helyett a szóban forgó helyeket a szöveget alkotó képpontok kerültek tárolásra. Ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzésére alkalmas az ún. rétegek kezelése.

9.1. A réteg fogalma Egy-egy réteget úgy képzelhetünk el, mint egy vásznat vagy papírt (lehet átlátszó is!), amire raj zolhatunk, festhetünk vagy képeket helyezhetünk el rajta. Ezek a rétegek egymás alatt (mögött) he lyezkednek el, egy bizonyos sorrendben. Ez a sor rend tetszés szerint változtatható. Ha például két kép részben fedi egymást, akkor a fedésben levő kép lesz az alsó (hátsó) rétegen. A képek réteges kezelésének előnye, hogy az egyes rétegek tartalmát más rétegek tartalmának

Rétegek

103

módosítása nélkül változtathatjuk meg. A rétegek lehetnek átlátszók is, így az alattuk levő réteg tar talma is láthatóvá tehető. Az áttetszőséggel meg oldható, hogy szabálytalan alakú képrészeket is külön kezeljünk. A rétegek csoportosíthatók, sor rendjük változtatható.

9.2. Réteg létrehozása Réteg vagy rétegcsoport létrehozására és tulaj donságainak beállítására többféle lehetőség közül választhatunk: • Válasszuk a Layer menü New menüpont¬ jának Layer (vagy Layer Set) opcióját. • Válasszuk a New Layer (vagy New Layer Set) lehetőséget a Layers panelről. Ezeket a parancsokat a panel jobb oldalán látható, jobbra mutató bekeretezett nyíllal előhívott menüben találjuk meg.

•

Az Alt (Macintosh-on az Option) gomb nyomvatartása mellett kattintsunk a Create

104


New Layer (8) vagy a Create New Set (a) gombra a Layers panelen. • A Ctrl (Macintosh-on a Command) gomb le nyomása mellett kattintsunk a Layers panel Create New Layer, illetve Create New Set gombjára. Ekkor az aktuálisan kijelölt réteg alatt hozunk létre egy új réteget (rétegcso portot).

Miután kiválasztottuk, hogy réteget vagy rétegcsoportot szeretnénk készíteni, meg kell adni an nak paramétereit. A Name a réteg azonosító neve. A Use Previous Layer to Create Clipping Mask bejelölésével az előző (alsó) réteg felhasználásával hozhatunk létre csonkolást (rétegcsoportoknál nem elérhető). A Color a réteg(csoport) színe. A Mode a rétegek egymás közötti viszonyát határozza meg (alapértelmezésben Normal). Az Opacity az áttet szőséget adja meg százalékosan (alapból 100%).

Rétegek

9.3. Réteg duplázása A rétegek duplázása egy egyszerű megoldás tartalom másolására a képen belül vagy különböző képek között. Utóbbi esetben érdemes szem előtt tartani, hogy a másolt tartalom kisebb vagy na gyobb lehet a másik képen, ha annak felbontása nem egyezik meg az első képével. Válasszuk ki a másolandó réteget vagy réteg csoportot a Layers panelen, majd az alábbi lehető ségek valamelyike szerint járjunk el: • Húzzuk a réteget vagy rétegcsoportot a New Layer gombra. • A Layer menüből (vagy a Layers panel menüjé ből) válasszuk a Duplicate Layer, illetve Duplicate Layer Set opciót. A név megadása után kattintsunk az OK-ra. • Az Alt (Macintosh-on az Option) nyomvatartása mellett húzzuk a réteget (rétegcsoportot) a New Layer, illetve New Layer Set gombra. Az elne vezés után kattintsunk az OK-ra. A képek között a rétegek, rétegcsoportok az alábbi módon duplikálhatók: 1. Nyissuk meg azt a képet, ahonnan szeretnénk duplikálni, valamint azt, amelyikre át szeret nénk vinni a tartalmat. 2. Az eredeti kép Layers paneljén válasszuk ki a kívánt réteget (rétegcsoportot). 3. Válasszunk az alábbi lehetőségek közül:

105


106

• •

Húzzuk a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelről a célképre.

Válasszuk a mozgató eszközt (Move tool ), majd vonszoljunk. A duplikált réteg (réteg csoport) az aktív réteg felett jelenik meg a célkép Layers paneljén. Ha a húzás közben a Shift gombot nyomva tartjuk, akkor a kép tartalom pozíciója is másolásra kerül (ha ugyanakkora a két kép), illetve a duplikálás a kép közepére kerül (ha a két kép méretei különböznek). • Válasszuk a Duplicate Layer (Duplicate Layer Set) lehetőséget a Layer menüből (vagy a Layer panel menüjéből). Válasszuk ki a cél dokumentumot majd kattintsunk az OK-ra. • Jelöljük ki a réteg összes képpontját (Select menü All, Ctrl + A), majd az Edit menü Copy parancsát. Váltsunk át a célképre, majd az Edit menüből a Paste opcióval illesszük be a tartalmat. Tetszőleges kijelölésből is hozhatunk létre új ré teget. A kijelölésre jobb egérgombbal kattintva előhívott helyi menüből (vagy a Layer menü New almenüjéből) választhatjuk a Layer via Copy, illetve a Layer via Cut lehetőségeket. Az első a kijelölés másolásával, az utóbbi annak kivágásával hoz létre új réteget. A Layer menü New almenüjének Layer

Rétegek

From Background... parancsával a kép hátteréből hozhatunk létre új réteget.

9.4. Réteg törlése Azokat a rétegeket (rétegcsoportokat), melyekre már nincs többé szükségünk, érdemes törölni, hogy ne növeljék fölöslegesen a képfájlunk méretét. Első lépésben jelöljük ki a törlendő réteget (ré tegcsoportot), majd válasszuk az alábbi lehetősé gek közül: • Használjuk a Layers panel kuka (9) gombját. Másik lehetőség a Layer menü (illetve a Layers panel) Delete Layer (Delete Layer Set) paran csa. Ekkor a törlési műveletet egy megerősítő kérdés előzi meg. • Ha a réteget ráhúzzuk a kuka ikonra, a törlés megerősítő kérdése nem jelenik meg.

9.4.1. Linkelt réteg törlése Linkelt réteg törlésére alapvetően két lehetőség van: 1. A Layer menü (vagy Layers panel menü) Delete Linked Layers parancsával. További lehetőség a réteg kuka gombra húzása a Ctrl (Macintosh-on a Command) nyomvatartása mellett. 2. Megerősítés nélküli törlési lehetőség a réteg kuka gombra húzása a Ctrl és az Alt (Macintosh-

107


108 on a Command és nyomvatartása mellett.

az

Option)

gombok

9.4.2. Rejtett réteg törlése A Layer menü (vagy a Layers panel menü) Delete Hidden Layers opciójával törölhetjük a rej tett rétegeket.

9.5. Rétegsorrend beállítása A rétegek egymáshoz viszonyított sorrendje ha tározza meg, hogy egy réteg vagy rétegcsoport a kép mely elemei előtt, illetve mögött jelenik meg. A rétegsorrend módosítására többféle lehetőség is kínálkozik: • Húzzuk a réteget vagy rétegcsoportot feljebb vagy lejjebb a Layers panelen. Az egérgomb nyomvatartása és mozgatása alatt a potenciális helyeken egy egyenes jelzi, hogy oda beilleszt hető a réteg. Ahol megfelelő, ott engedjük fel az egérgombot. • Ha egy réteget egy rétegcsoportba szeretnénk át helyezni, húzzuk a réteget a rétegcsoport mappá jára ( ). A réteg a rétegcsoport aljára kerül. • Jelöljük ki a réteget vagy rétegcsoportot, majd válasszuk a Layer menü Arrange almenüjéből a kívánt parancsot:

Rétegek

° Bring to Front (Shift + Ctrl + ]): az elemet a rétegsorrend elejére helyezi ° Bring Forward (Ctrl + ]): az elemet a rétegsor rendben eggyel előrébb hozza ° Send Backward (Ctrl + [): az elemet a réteg sorrend végére helyezi (a háttér fölé) ° Send to Back (Shift + Ctrl + [): az elemet a ré tegsorrendben eggyel hátrébb küldi A háttér-réteg (Background layer) mindig a ré tegsorrend alján van. A Send to Back parancs tehát a kijelölt elemet közvetlenül a háttér-réteg fölé helyezi.

9.6. Rétegek összevonása Ha befejeztük az egyes rétegek tartalmának szerkesztését, egyesíthetjük azokat, így ugyanab ból a képből akár különböző változatokat is készít hetünk. A képfájljaink méretét is szabályozhatjuk így, mivel az alsóbb rétegek fedésben levő részei nem kerülnek tárolásra. Az áttetsző felületek met szete természetesen áttetsző marad. Lehetőség van csak a meghatározott rétegek összevonására is. A folyamat során használhatunk kitöltést is. Figyelem! Ha csak az összevont dokumentumot mentjük el, az egyes rétegek örökre elvesznek!

109

110


Két réteg vagy rétegcsoport összevonása az alábbi módon történik: • Az összevonandó rétegeket (rétegcsopor tokat) helyezzük egymás mellé a Layers pa nelen, és győződjünk meg róla, hogy mind két elem láthatósága engedélyezett (látható előtte a szem ikon). • Válasszuk ki a pár felső elemét. • Ha a felső elem egy réteg, válasszuk a Merge Down lehetőséget a Layer menüből (vagy a Layers panel menüjéből). Ha a felső elem egy rétegcsoport, a Layer menü (vagy Layers panel menü) Merge Layer Set parancsára van szükség. A Layer menü (vagy Layers panel menü) Merge Visible parancsával egyesíthetjük a kép összes lát ható rétegét és rétegcsoportját.

9.7. Rajzolt objektum raszte ressé konvertálása A festőeszközöket és egyes szűrőket a vektor grafikát tartalmazó rétegeken nem használhatunk. Ehhez először raszterizálni kell ezeket a rétegeket. Egy egyszerű réteg két lépésben tehető raszteressé: 1. Válasszuk ki a megfelelő réteget. 2. Válasszuk a Layer menü Rasterize almenüjében a kívánt parancsot.

Rétegek Összetett rétegek raszterizálása a Layer menü Rasterize almenüjének Linked Layers parancsával lehetséges. Az összes vektorgrafikát tartalmazó réteg raszterizálása a Layer menü Rasterize almenüjének All Layers parancsával történik.

9.8. Rétegtulajdonságok A rétegek kezelését könnyíti meg és teszi lehe tővé a rétegek elnevezése, láthatóságának engedé lyezése vagy tiltása, a rétegek zárolása, opacitásá¬ nak, valamint fedési módjának beállítása.

9.8.1. Rétegnév Mikor egy réteget adunk egy képhez, érdemes azt a tartalmára utaló névvel ellátni. Minél jobban leírja, jellemzi a neve a réteget, annál könnyebben választhatjuk ki (találjuk meg) azt a munkánk so rán a Layers panelen. A réteget (rétegcsoportot) nemcsak létrehozá sakor nevezhetjük el, később is módosíthatjuk ne vét. Kattintsunk duplán a réteg (rétegcsoport) ne vén a Layers panelen, majd adjuk meg az új nevet. További lehetőség, hogy a duplakattintást az Alt

111


112

(Macintosh-on az Option) gomb nyomvatartása mellett végezzük el a réteg(csoport)néven, majd a felugró tulajdonság-ablakban adjuk meg a nevet. Ugyanez az ablak a Layer menü (vagy Layers pa nel) Layer Properties (Layer Set Properties) opció jával is elérhető. A név megadása után kattintsunk az OK-ra.

9.8.2. Láthatóság Egy réteg láthatósága alapértelmezésben enge délyezett (neve előtt látható a szem ikon a Layers panelen). Ha el szeretnénk rejteni, akkor kattintsunk az ikonon. Ennek hatására a szem el tűnik a sorból, a réteg rejtetté válik.

9.8.3. Zárolás A rétegek tartalma azok teljes vagy részleges zárolásával védhetők. Ha például végzünk egy réteg szerkesztésével, akkor annak zárolásával megelőzhetjük a véletlenszerű módosításokat. Egy másik rétegnek megfelelő az áttetszősége és a stílu sai, de a pozicionálásán még változtatni szeret nénk, akkor részlegesen zároljuk azt. Ha egy réteget zárolunk, a neve mellett egy la kat ikon jelenik meg. Ha a réteget teljesen zároltuk, a lakat kitöltött ( ), ha csak részlegesen, akkor üres ( ).

Rétegek

113

Egy réteg vagy rétegcsoport összes tulajdonsá gának zárolása az alábbi módon történik: • Kiválasztjuk a réteget (rétegcsoportot). • A Layers panel Lock All ( ) ikonjára kattintunk. Ha egy réteg egy zárolt rétegcsoporton egyedi zárolási tulajdonságokkal rendelkezik, akkor a zárolás ikonja leszürkül ( ). Réteg részleges zárolásának lépései: • Válasszuk ki a réteget. • Válasszuk ki a megfelelő zárolási ikonokat és kattintsunk rájuk a Layers panelen. Három le hetőségünk van (kombinálhatók is): Lock Transparency (áttetszőség zárolása): a réteg áttetsző részeinek szerkesztését tiltja Lock Image (kép zárolása): a réteg képpont jainak véletlenszerű módosítását előzi meg Lock Position (pozíció zárolása): a réteg pi xeleinek mozgatását tiltja A betűs rétegek esetén az első két opció alapból be van jelölve és ezt a bejelölést nem lehet levenni.

9.8.4. Átlátszóság Egy réteg áttetszősége határozza meg, hogy a mögötte levő rétegek milyen mértékben látszanak a rétegen keresztül. Az 1%-os opacitás szinte telje sen áttetsző, a 100%-os egyáltalán nem átlátszó réteget jelent.


114

Egy réteg vagy rétegcsoport átlátszóságának ál lítása: 1. Válasszuk ki a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelen. Háttér-réteg vagy zárolt réteg opacitása nem állítható. (A háttér-réteg azonban átkonvertálható általános réteggé, ami már tá mogatja az áttetszőséget.) 2. Válasszunk az alábbi lehetőségek közül: • A Layers panelen adjunk meg egy értéket az Opacity szövegdobozban vagy kattintsunk egyet és a megjelenő csúszkát mozgassuk a kívánt értékre. • Válasszuk a Layer menü Layer Style almenüjében a Blending Options opciót. A megjelenő párbeszédablakban a General Blending résznél gépeljük be a kívánt értéket vagy mozdítsuk el a csúszkát. Ugyanez a di alógusablak a Layers panel alján található Add a layer style ikonnal ( ) előhívható menüből is elérhető. • Válasszuk ki a mozgató eszközt (Move tool) az eszköztáron és gépeljünk be egy számot (százalékban értendő értéket) a billentyűze ten.

9.8.5. Fedési mód Egy réteg fedési módja meghatározza, hogy an nak pixelei milyen kapcsolatban legyenek a kép

Rétegek alsóbb képpontjaival. Számos különleges effektus érhető el csupán a fedési mód megváltoztatásával. Alapértelmezésben egy rétegcsoport fedési módja a Pass Through, ami azt jelenti, hogy a ré tegcsoportnak nincsenek saját fedési tulajdonságai. Ha egy más fedési módot választunk egy rétegcso portnak, megváltoztatjuk a rétegek kompozíciójá nak sorrendjét. Az összeállított rétegcsoportot ek kor egy egyszerű képként kezelhetjük és a fedési mód a kép nagy részén a választott mód lesz. Ha az alapértelmezéstől eltérő fedési módot használ nunk a rétegcsoporthoz, akkor a rétegcsoportra alkalmazott fedési módok a csoporton kívüli réte gekre nem vonatkoznak. Photoshop-ban a fedési módok széles választé ka áll rendelkezésünkre: • Normal: minden képpont szerkesztése, festése a megfelelő színt eredményezi. Ez az alapértel mezett mód (bitképes vagy indexelt képnél Threshold a neve). • Dissolve: áttűnés, melynél az eredményül ka pott színek az alapszínekkel, illetve a fedési színekkel történő véletlenszerű pixelcserékből adódnak (az áttetszőségtől és a pixelek helyétől függően). • Behind: csak a réteg áttetsző részeit módosítja. Csak akkor használható, ha a Lock Transparency nincs bejelölve.

115


116

•

Clear: minden képpontot áttetszővé tesz. Ez a mód a Line tool gió

•

•

•

•

•

eszköznél (ha a kitöltési ré

ki van jelölve), a Paint Bucket tool

,a

Brush tool , a Pencil tool eszközöknél, valamint a Fill és a Stroke parancsoknál érhető el. Használatához a Lock Transparency nem le het bejelölve. Darken: megvizsgálja minden csatorna színin formációit és vagy az alapszínt, vagy a fedési színt adja eredményül (annak megfelelően, hogy melyik a sötétebb). A fedési színnél vilá gosabb pixelek kicserélődnek, a sötétebbek pe dig nem változnak. Multiply: megvizsgálja minden csatorna színin formációit, majd az alapszínt összeszorozza a fedési színnel. Az így eredményül kapott szín mindig sötétebb. Bármely szín szorzása feketé vel feketét ad. Bármely szín szorzása fehérrel változatlanul hagyja a színt. Color Burn: megvizsgálja minden csatorna szín információit, majd sötétíti az alapszínt a fedési szín kiemeléséhez (növeli a kontrasztot). Fehér re végezve nincs változás. Linear Burn: hasonló, mint a Color Burn, csak csökkenti a kontrasztot. Fehérre végezve nincs változás. Lighten: megvizsgálja minden csatorna színin formációit és vagy az alapszínt, vagy a fedési

Rétegek

•

•

•

•

•

117 színt adja eredményül (annak megfelelően, hogy melyik a világosabb). A fedési színnél sö tétebb pixelek kicserélődnek, a világosabbak pedig nem változnak. Screen: megvizsgálja minden csatorna színin formációit, majd az alapszín és a fedési szín in verzét összeszorozza. Az így eredményül ka pott szín mindig egy világosabb szín. Feketére változatlanul hagyja a színt. Fehérre fehéret ad. Color Dodge: megvizsgálja az egyes csatornák színinformációit, majd világosít az alapszínen (a kontraszt csökkentésével). Feketére végezve nem változik a szín. Linear Dodge: megvizsgálja a csatornák színin formációit és fényesít az alapszínen a fedési színhez képest (a fényességet növeli). Feketére nem változik. Overlay: az alapszíntől függően ugyanaz a hatá sa, mint a Multiply, illetve a Screen fedésnek. Az alapszínt nem távolítja el, viszont keveri a fedé si színnel az eredeti szín világosságának/sö tétségének megfelelően. Soft Light: sötétíti vagy világosítja a színeket, a fedési színtől függően. A hatás ahhoz hasonlít, mintha egy lámpával megvilágítanánk a képet, szórt fényt eredményezve. Ha a fedési szín (ami a fényforrásnak felel meg) az 50%-os szürkénél világosabb, a kép olyan lesz, mintha a Dodge módot alkalmaztuk volna (világosabb lesz). Ha


118

• •

•

•

•

ennél sötétebb, a kép sötétebb lesz (a Burn módhoz hasonlóan). Hard Light: pontszerű megvilágításhoz hasonló eredményt produkál. Vivid Light: a Burn vagy Dodge módnak megfe lelően módosítja a színeket a kontraszt növelé sével vagy csökkentésével, a fedési színtől füg gően. Ha a fedési szín („fényforrás") világosabb az 50%-os szürkénél, a kép világosabb lesz (kontrasztja csökken). Ellenkező esetben a kép sötétebb lesz (kontrasztja nő). Linear Light: a Burn vagy Dodge módnak meg felelően módosítja a színeket a kontraszt csök kentésével vagy növelésével, a fedési színtől függően. Ha a fedési szín („fényforrás") világo sabb az 50%-os szürkénél, a kép világosabb lesz (kontrasztja nő). Ellenkező esetben a kép söté tebb lesz (kontrasztja csökken). Pin Light: a fedési színtől függően cseréli a szí neket. Ha a fedési szín („fényforrás") világo sabb az 50%-os szürkénél, a fedési színnél söté tebb pixelek cserélődnek, a világosabbak nem módosulnak. Ha a fedési szín sötétebb az 50%os szürkénél, a fedési színnél világosabb színek cserélődnek, a sötétebbek pedig nem. Különle ges effektusok készítésére alkalmas. Difference: megvizsgálja minden csatorna szín információit, majd az alapszínt kivonja a fedési színből vagy fordítva, attól függően, hogy me-

Rétegek

lyik színnek nagyobb a fényessége. Fehérre vé gezve az alapszín-értékek invertálódnak, feke tére nem történik változás. • Exclusion: hasonló hatást eredményez, mint a Difference mód, de a kontraszt kisebb lesz. Fe hérre végezve invertálja az alapszíneket. Feke tére nem történik változás. • Hue: az alapszín fényerősségével és telítettsé gével, valamint a fedési szín színárnyalatával állítja elő az eredményt. • Saturation: az alapszín fényerősségével és szín árnyalatával, valamint a fedési szín telítettségé vel állítja elő az eredményt. Ebben a módban szürkével (0 telítettséggel) festve nem történik változás. • Color: az alapszín fényerősségével, valamint a fedési szín színárnyalatával és telítettségével ál lítja elő az eredményt. Hasznos monokróm ké pek színezésére és színes képek átszínezésére. • Luminosity: az alapszín színárnyalatával és telí tettségével, valamint a fedési szín fényerőssé gével állítja elő az eredményt. A Color mód in verzét eredményezi. Megjegyzendő, hogy nem minden esetben érhe tő el az összes fedési mód. Így például a Color Dodge, a Color Burn, a Darken, a Lighten, a Difference és az Exclusion módok Lab képekhez nem használhatók.

119

120


A fedési mód meghatározása az alábbiak sze rint történik: 1. Válasszuk ki a réteget (rétegcsoportot) a Layers panelen. 2. Válasszunk egy fedési módot. A Layers pa nelen kattintsunk az Add a layer style ikonra ( ), majd az előugró menüből a Blending Options kiválasztásával előhívott párbe szédablakban a Blend Mode legördülőlistájából válasszuk ki a számunk ra megfelelő fedési módot. Ugyanez az ablak előhívható a Layer menü Layer style almenüjének Blending Options opciójával is.

Szövegek

121

10. Szövegek A szöveg (type) a Photoshop-ban matematikai képletekkel leírt karakterekből, betűkből, számok ból és szimbólumokból állhat. A program támo gatja a leggyakoribb szövegtípusokat, a Type 1 (Postscript), a TrueType, az OpenType, a New CID és (japán szövegnél) a CID típusokat is. A Photoshop CS/CS2 CE (Central European, azaz közép-európai) változatában a használt ope rációs rendszer nyelvétől (magyar, cseh, görög, lengyel, orosz és török) függően speciális karakte reket is támogat, így a számunkra érdekes magyar karaktereket, továbbá a Unicode szabvány 16 bites karakterkészletét is. (A Photoshop 5.0-s, a 2002-ben megjelent 7.0-s, a 2004-es CS (8.0), illetve a 2005-ös CS2 (9.0) változata magyarul is megjelent.) Ha egy képfájlra szöveget írunk, majd azt el mentjük, akkor a szöveg pixelekből áll és felbontá sa a kép felbontásával megegyezik. Ekkor a szöveg felbontás-függő, a kép nagyításakor, kicsinyítése kor a szöveg minősége romlik.


122

A Photoshop azonban képes a szövegek vek torgrafikus feldolgozására is. Így PDF vagy EPS formátumba mentve vagy PostScript nyomtatón nyomtatva a szövegek minősége a méret változta tásával sem veszít minőségéből, tehát felbontás független. Egy képen bárhol létrehozhatunk vízszintes vagy függőleges szövegeket. A szövegbeviteli esz közök használatától függően pont- vagy bekezdés szöveg hozható létre. A pont típusú szöveg egyet len szó vagy sor bevitelénél hasznos, míg a bekez dés egy vagy több bekezdésből álló, hosszabb szö vegek készítésére alkalmas. Szöveg létrehozásakor egy új szöveg-réteg is készül és az megjelenik a Layers panelen. Ez alól kivételt képeznek azok a képek, amelyek üzem módja (többcsatornás, bitkép, indexelt szín mód) nem támogatja a rétegeket. Ezeknél a szöveg a háttéren jelenik meg.

10.1. Szöveg létrehozása Photoshop-ban szöveg létrehozásához az esz köztár Type tool ( ) eszközét használjuk. Ennek négy alváltozata van: • Horizontal Type Tool ( ): vízszintes szöveg eszköz • Verticai Type Tool ( köz

): függőleges szöveg esz

Szövegek

•

Horizontal Type Mask Tool ( veg maszk

123

): vízszintes szö

• Verticai Type Mask Tool ( ): függőleges szö veg maszk Ha kiválasztjuk a szöveg eszközt és egy képre kattintunk vele, akkor az eszköz szerkesztő módba vált. Ekkor írhatunk és szerkeszthetünk karakte reket (valamint néhány menüparancsot is végre hajthatunk). Annak eldöntésére, hogy szerkesztő módban vagyunk-e, nézzük meg az opciós panelt a menü alatt. Ha látjuk a Commit ( ) és a Cancel ( ) gombokat, akkor a szöveg eszköz szerkesztő módban van. Ha a begépelt szöveg megfelel, akkor a Commit gombbal fogadhatjuk azt el. Ha a begé pelés nem felel meg, a Cancel gombbal vethetjük azt el. A szöveg szerkesztésének befejezésével az a képen húzzással mozgatható. Ha később szeretnénk módosítani a szöveget, ak kor a megfelelő eszközt kiválasztva és azzal a szöveg re kattintva az újra szerkeszthetővé válik.

10.2. Szöveg duplázása Ha a teljes szöveget meg szeretnénk duplázni, akkor egyik lehetőségünk, hogy magát a szöveget tartalmazó réteget duplikáljuk, hiszen így a szö vegből még egy példány (egy másolat) készül egy másik rétegen.


124

Ha egy szövegrészt szeretnénk megkétszerezni, akkor azt - szerkesztő módban - az egérrel kijelöl ve a Copy parancsot kell kiadni a jobb egér gombbal előhívott helyi menüből vagy az Edit me nüből. Ha az eredeti helyen a szövegrészre nincs szükség, akkor az előző művelet annyiban módo sul, hogy a Cut parancsot adjuk ki. Egy vágólapra helyezett szövegrész a Tool eszközzel megjelölt új helyre új szövegként is beilleszthető a jobb egér gombbal előhívott helyi menüből (vagy az Edit menüből) kiválasztott Paste paranccsal.

10.3. Szöveg törlése Teljes szöveg törölhető az adott szöveg-réteg tör lésével vagy a teljes szöveg kijelölésével (egérrel vagy jobb egérgomb után kiadott Select All-lal, eset leg a Select menü All parancsával), majd a jobb egérgombbal előhívott helyi menüből (vagy az Edit menüből) a Clear parancs kiadásával. A kijelölt szövegrész törlése a helyi menüből vagy az Edit menüből kiadott Clear paranccsal történik. Értelemszerűen, ha az opciós panel Can¬ cel gombjával fejezzük be a szöveg szerkesztését, a változások nem lépnek érvénybe. A törlés egyéb ként a szerkesztés alatt is visszavonható az Edit menü Undo Clear Text parancsával.

Szövegek

10.4. Szövegigazítás A folyamatos és hosszabb szövegeknél elkerül hetetlen a szöveg igazítása. Photoshop-ban is használhatjuk a szövegszerkesztőknél megszokott igazítási formákat: a jobbra, a balra és a Középre igazítást, valamint a sorkizárást.

A szöveg eszköz kiválasztásával az opciós pa nelen az első három formázás jelenik meg. Ezek használata értelemszerű: az a bekezdés, amiben a kurzor aktuálisan villog, a kívánt igazítási formát veszi fel (nem szükséges a bekezdést kijelölni). Az egymás utáni bekezdések tehát egymástól függet lenül formázhatók. (Új bekezdés az Enter gomb lenyomásával hozható létre.) A Toggle the Character and Pharagraph palet tes nevű formázó panel az opciós panel megfelelő gombjára kattintva ( ) vagy a Window menü

125

126

Photoshop zsebkönyv Character opciójával hozható elő. Itt a Paragraph lapfülön a korábbiaknál jóval többféle bekezdés szintű formázást találunk. Az ikonok önmagukért beszélnek. Az első három a szöveg eszköz opciós palettáján már látott balra, középre és jobbra igazí tás. A következő három ikonnal olyan sorkizárt szöveget készíthetünk, aminek utolsó sora balra, középre vagy jobbra zárt. A jobb szélen látható ikonnal teljesen sorkizárt szöveget készíthetünk. Az ikonok alatt a bal margó, a jobb margó és az első sor behúzása állítható be (begépelve vagy az egeret jobbra-balra húzva). Az alsó két szö vegmező a bekezdés előtt, illetve után határoz meg térközt. A Hyphenate jelölőnégyzetével automati kus elválasztást állíthatunk be.

10.5. Karakterformázások A szövegek formázásának két fontos kategóriá ja a bekezdésszintű, illetve a karakterszintű formá zások. Míg a korábbiakban tárgyalt szövegigazítás például bekezdésszintű, addig egy szövegrész félkövérré változtatása karakterszintű formázás. A továbbiakban a legfontosabb karakterformázásokat nézzük meg, a betűtípus kiválasztásától az egyes karakterek színének megváltoztatásáig.

Szövegek

10.5.1. Betűtípus választása Egy betűtípus azonos jellemzőjű (szélességű, magasságú, stílusú) karakterek (betűk, számok, szimbólumok) halmaza. A betűtípusok (fontok) különféle fontcsaládokba sorolhatók. Jól elkülö níthető például a talpas és a n e m t a l p a s betűk ka tegóriája. A fontoknak stílusuk is van. A leggyakoribb stí lusok a normál (Regular), félkövér (Bold) és a dőlt (Italic). Az egyes fontok esetén választható egyéb stílusok magától a betűtípustól függnek. Ha a font nem tartalmazza azt a stílust, amit szeretnénk, használhatjuk a félkövér, a dőlt, a felső és alsó in dex, a folyamatos nagybetűs vagy folyamatos kis betűs stílusok szimulált változatát (ún. faux stílu sok) is.

127

128

Photoshop zsebkönyv A rendszerünkre telepített betűtípusok mellett a Photoshop-ban Windows operációs rendszer ese tén a Program Files\Common Files\ Adobe\ Fonts, míg Macintosh-on a Library/Application Support/Adobe/Fonts helyi mappákban található fontok érhetők el. Ha ezen Fonts mappákba telepí tünk Type 1, TrueType, OpenType vagy CID fon tokat, azok csak az Adobe alkalmazásokban lesz nek elérhetők.

10.5.2. Betűcsalád és stílus kiválasz tása Válasszunk egy betűcsaládot a Character panel Font Family menüjéből vagy az opciós panelről. (Ha a Character panel nem látható, akkor a Win¬ dow menü Character opciójával jeleníthető meg.) Ha a fontnak több változata is telepítve van gé pünkre, a font nevét egy rövidítés követi. A T1 a Type 1, a TT a TrueType, az OT az OpenType fon tokra utal.

A betűcsalád és a stílus a név szövegmezőbe történő begépelésével is kiválasztható. Gépeléskor a leütött betűvel kezdődő fontra vagy stílusra ugorhatunk, majd a legközelebbi ilyen kezdetű névhez jutunk. Ha így adjuk meg a fontot/stílust, a

Szövegek szöveg gépelésének elkezdése előtt győződjünk meg róla, hogy a fontnév kijelöltségét levettük. Egy fontstílus választására többféle lehetőség kínálkozik: • A Character panel Font Style menüjéből vagy az opciós panelről válasszunk stílust. • Ha a választott fontcsalád nem tartalmaz félkö vér vagy dőlt stílust, kattintsunk a Faux Bold gombra ( ), illetve a Faux Italic ( ) gombra a Character panelen (vagy válasszuk a Faux Bold, illetve Faux Italic lehetőséget a Character panel menüből). • Használhatunk forróbillentyűket is. Ezek kizá rólag szerkesztő módban érhetők el a Faux Bold, Faux Italic, All Caps, Small Caps, Superscript, Subscript, Underline és Strikethrough formázásokhoz. Megjegyzendő, hogy Faux Bold félkövérítést nem alkalmazhatunk íves szövegekhez.

10.5.3. Betűméret A betűméret határozza meg, hogy a szöveg mi lyen méretben jelenik meg a képen. A Photoshopban a betűméret alapértelmezett mértékegysége a pont (point). Egyetlen Postscript pont 1/72 inchnek felel meg (72 ppi-s képen). A programban a PostScript és a hagyományos pont is használható.

129

130


A mértékegységek alapértelmezett értéke az Edit menü Preferences almenüjében a Units & Rulers opcióval előhívató ablakban állítható át.

Bár a folyamatos szövegeknél a szövegszerkesz tőkben a 10-12 körüli betűméret a szokásos (betű családtól függően), a nagyfelbontású képeken en nél jóval nagyobb méretű szövegek is előfordulnak (ha a kép végül csak kisebb változatában kerül publikálásra, gondoljunk arra, hogy a szöveg mé rete is kisebb lesz, így az olvashatóság veszélybe kerülhet).

Szövegek

10.5.4. Betűszín A begépelt szöveg színe az aktuális előtérszín. A szöveg színe azonban megváltoztatható, akár a begépelése előtt, akár azután. Egy szöveges réteg szerkesztésekor a réteg teljes szövegének vagy akár egyetlen karakterének színe is változtatható (lásd később). A teljes szöveg színének megváltoztatása több féle módon is történhet: • Kattintsunk a színkijelölő dobozra az opciós panelen vagy a Character panelen, majd a pi pettával jelöljünk ki egy színt. • Forróbillentyűkkel is színezhetünk. Windows alatt az Alt + Backspace, Macintosh-on az Option + Delete kombinációval tölthetünk az előtérszínnel. Ugyanez a háttérszínnel a Ctrl + Backspace, Macintosh-on a Command + Delete billentyűkkel történhet. • Alkalmazzunk egy átfedő réteget a szöveg ré tegre. Ez a szövegréteg összes karakterére vo natkozó formázás (egyedi karakterek színezésé re nem alkalmas módszer). • Kattintsunk az eszköztáron az előtérszín ikonjá ra, majd válasszunk egy színt a pipettával (vagy kattintsunk egy színre a színpalettán vagy a Swatches palettán).

131


132

10.5.5. Egyetlen betű színének megváltoztatása Az egyedi karakterek színének megváltoztatása kissé másként történik, mint a teljes szöveg színé nek módosítása. 1. Válasszuk

a

vízszintes

szöveg

eszközt

(Horizontal Type Tool ) az eszköztáron. 2. A Layers panelen válasszuk ki a szöveget tar talmazó réteget. 3. A dokumentumablakban jelöljük ki a módosí tandó karakter(eke)t. 4. Az opciós panelen kattintsunk a szín-mintára. 5. A Color Picker párbeszédablakban válasszuk ki a megfelelő színt. 6. Kattintsunk az OK-ra. A kijelölt karakter(ek) színe a választottra változik. (Az igazi szín ad dig nem látszik, amíg a karakterek ki vannak je lölve.)

Rajzolóeszközök

11. Rajzoló eszközök 11.1. Egyenes vonal, görbe és szabadkézi rajz Photoshop-ban a rajzolási műveletek eszköze az eszköztáron található Pencil Tool (ceruza ).

Egyenes vonalak, görbék és szabadkézi rajz egyaránt készíthetők. Az eszköz használata során

133


134

kulcsfontosságú a stílusa, színe, vastagsága. Ezen tulajdonságok beállítása az opciós panelen lehetsé ges. A Brush (ecset) lefelé mutató nyilacskájára kattintva beállíthatjuk az átmérőt (Diameter), a keménységet (Hardness), valamint a stílust is. A program más résziből már ismert átfedési módok a Mode résznél válaszhatók ki, az át tetszőség mértéke pedig az Opacity szövegmezőnél adható meg begépeléssel vagy rákat tintva a megjelenő csúszka mozgatásával.

11.2. Alakzatok Az alakzatok rajzolásához az eszköztár alábbi eszközei használhatók: • Rectangle Tool ( ): téglalapok rajzolására alkalmas. A Shift nyomvatartása mellett négy zetet is készíthetünk vele. • Rounded Rectangle Tool ( ): lekerekített négyszög-rajzoló • Ellipse Tool ( ): ellipszis rajzolására alkalmas. A Shift-et nyomvatartva kör is készíthető vele. • Polygon Tool ( ): szabályos sokszög-rajzoló. A sokszög oldalainak száma az opciós panelen ál lítható a Sides (oldalak) szövegmezőben.

Rajzolóeszközök

•

Line Tool ( ): egyenesek készítéséhez hasz nálható eszköz. Shift nyomvatartásával 45 fo konként dönthetjük az egyenest (hasonlóan pl. a Paint-hez). • Custom Shape Tool ( ): különféle szabályta lan alakú rajzok, ábrák készítésére alkalmas. Pillanatok alatt készíthetünk vele egy ollót, egy villanykörtét vagy egy kottajegyet is. Az opciós panel Shape (alak) részénél lehet megadni a kí vánt formát.

Azt, hogy az alakzat milyen tulajdonságokkal bír, az opciós panelen állíthatjuk be. Ez határozza meg azt is, hogy az alakzatnak csak körvonala legyen, milyen legyen a kitöltése stb.

Az alakzatok készítése során minden egyes alakzat külön réteget kap, melyek viszonya a szo kásos módon változtatható. Ha valamely alakzatra nincs szükség, a rétegének törlésével eltüntethető.

135

136


Mivel az így készített alakzatok vektorgrafiku sak, szabadon átméretezhetők minőségromlás nél kül.

11.3. Rajzolt objektum tulaj donságainak módosítása Egy korábban elkészített objektum tulajdonsá gai sok esetben nem felelnek meg igényeinknek. Természetesen a tulajdonságok utólag is módosít hatók. Ehhez a megfelelő alakzat rétegét kell kivá lasztani, majd az alakzat készítéséhez használt eszközt. Ekkor a kép fölött megjelenik az eszköz nek megfelelő opciós panel, amelyben a különféle tulajdonságok (stílus, szín stb.) tetszés szerint mó dosíthatók. A mozgató eszközt kiválasztva az esz köztáron az objektum át is helyezhető. A tulajdon ságok módosításának lehet akadálya is, ha például az objektum rétege zárolva van, akkor nem tudjuk módosítani. Ha egy réteg tartalma nem szerkeszt hető közvetlenül, akkor nem tudjuk használni a rajzolóeszközöket (először raszterizálni kell).

Rajzolóeszközök

12. Festőeszközök 12.1. Színválasztás a pipettával Egy szín felvétele a képről a pipetta (Eyedrop¬ ) eszközzel történik. Miközben a pipettát a per kép felett mozgatjuk, az Info panelen a mutató alatt aktuálisan fellelhető pixel színinformációit láthat juk a különféle színrendszerekben, valamint a kép aktuális koordinátáit. Ha bármely szín fölött meg nyomjuk a bal egérgombot, akkor az lesz az előtér színe (az eszköztáron is látszik). A Photoshop különféle részeméi is találkozha tunk a Color Picker ablakkal (pl. a háttérszín mó dosításánál). Itt is egyfajta pipettával jelölhetjük ki a kívánt színt (vagy az összetevők megadásával), de ha az ablak fölül a képre mozgatjuk a kurzort, akkor az a szokványos pipetta alakot veszi fel, így a képről felvett szín a Color Picker ablakban jelenik meg, különböző színrendszerbeli megfelelő össze tevőinek kiírásával.

137

138


12.2. Képrészlet kitöltése Photoshop-ban alapjában véve kétféle módon tölthetünk ki képrészleteket: színnel (Fill) vagy színátmenettel (Gradient). A kitöltés eszköz (festékesvödör, Paint Bucket Tool ) akkor hasznos, amikor egy adott színnel szeretnénk egy képrészletet kifesteni vagy csak egy képrészletet nem akarunk kifesteni, a kép többi részét viszont igen. (A kijelölés megfordítható.) A varázspálcánál (Magic Wand) már megismert módon (Tolerance) adhatjuk meg, hogy egy színárnyalat mennyire térhet el attól, amit ki szeretnénk festeni.

Rajzolóeszközök

A színátmenet eszközzel ( ) számtalan előre elkészített, több színből álló színátmenettel fedhet jük le a képet vagy annak egy részét. Az átmene teknél gyakori az áttetszőség is, így igen kü lönleges hatások érhetők el. Az átmeneteknél ter mészetesen lehetőség van saját színátmenetek készí tésére és elmentésére is. Egy szivárványt ábrázoló kép esetén ez úgy néz ki, hogy a kitöltés eszközzel a szivárvány főbb színeit (átmeneteikkel együtt) egy-egy színsávra cserélhetjük, így a kép olyan lesz, mintha filccel rajzolták volna. A színátmenettel viszont akár egy teljesen új szivárvány is rajzolható.

12.3. Az ecset használata A festéshez használható ecset (Brush Tool ) használata hasonlít a ceruzához. A két eszköz kö zötti különbség a hatásukban van: míg a ceruzával készített rajz vonalainak szélei élesek, addig az

139

140


ecset esetén a hatás olyan, mintha valóban egy ecset sörtéi készítették volna. Ha nagyon kis vonalvastagsággal dolgozunk, akkor ez a különbség alig látható, nagyobb méretben viszont annál inkább. Az ecset paramétereinek állítása - a ceruzához hasonlóan - az opciós panelen történik.

Szűrők,hatások

13. Szűrők, hatások A Photoshop a professzionális fényképszer kesztés egyik leginkább emlegetett programja. Magától értetődő, hogy a szokványos fotószerkesz tési eljárásokon (méretezés, kontraszt-változtatás, konvertálás stb.) kívül speciális hatásokkal is képes szűrni a képet. Az elérhető szűrők a Filter menüben találhatók csoportosítva. Lehetőség van az egyes szűrőhatá sok összevetésére, illetve a leginkább megfelelő szűrő egyszerű kiválasztására, ha a Filter menüben kiválasztjuk a Filter Gallery... (szűrőgaléria) opciót. Itt nemcsak az összehasonlításra van lehetőség. Az egyes filterek csoportosítva vannak (elsősorban a művészi hatású szűrők láthatók itt, nem az összes). Az egyes csoportokon belül a különféle konkrét szűrőkről egy-egy kis képecske ad némi útmuta tást. Az aktuálisan szerkesztett képünkön megnéz hetjük a szűrő hatását, tetszőleges közelítésben (alapból 100%). Ha nem tetszik vagy másra gon doltunk, nem kell fölöslegesen alkalmazni a szűrőt. Az ablak jobb oldalán az adott szűrő különféle

141


142

paraméterei is beállíthatók, hatásuk szinte azonnal látszik (egyes esetekben lehet némi késleltetés, különösen akkor, ha óriási felbontású képet szer kesztünk). Azok a szűrők, melyek a galériából nem érhe tők el, csak a Filter menüből, saját ablakot nyitnak kiválasztásukkor. Azok, amelyek a filtergalériában fellelhetők, magát a galériát nyitják meg, a szóban forgó szűrőhöz lapozva. A szűrők alkalmazása előtt érdemes a képfájl ból egy másolatot készítem (illetve az eredetit megőrizni), hiszen a szűrők sokszor információ vesztést okoznak a képen, így az eredeti fájl a men tés után később már nem állítható vissza. Tekintettel a Photoshop-ban elérhető szűrők rendkívül gazdag választékára, itt csak a legfonto sabbakat említjük meg.

13.1. Művészi hatások A Photoshop-ban rengeteg művészi hatás hasz nálható. Most ezek közül ismerkedünk meg a leg népszerűbbekkel.

13.1.1. Festett üveg A festett üveg jellegű hatást a Filter menü Distort almenüjének Glass opciójával (vagy a szűrőgaléri ából kiválasztva) érvényesíthetjük a képen.

Szűrők,hatások

Hatására a kép életlenebbé válik, a körvonala inál pedig kisebb leszakadások keletkeznek, mint a valóságos üvegfestésnél.

13.1.2. Mozaik A kép apró részekké bontására, mozaikká vál toztatására többféle lehetőségünk is van. A klasszi kus értelemben vett mozaikkép a Filter menü Texture almenüjének Mosaic Tiles lehetőségével

143


144

(vagy a szűrőgalériából történő kiválasztásával) érhető el. A paraméterek módosításával a mozaik darabjainak mérete (Tile Size), a mozaikdarabok közötti hézagok szélessége (Grout Width) és vilá gossága (Lighten Grout) módosítható.

13.1.3. Dombormű Érdekes hatású képet készíthe tünk a dombormű szűrővel, mely a Filter menü Sketch almenüjének Bas Relief opciójával (vagy a szűrő galériából kivá lasztva) adható ki a képre. Egy szikla fényképén ezzel a szűrővel olyan tér hatást érhetünk el, ahol a legapróbb részletek is kiemelkednek.

13.2. Elmosás A két fontosabb elmosással, a Gauss-i és a bemoz¬ dulást utánzó elmosással ismerkedünk meg.

Szűrők,hatások

13.2.1. Gauss-i elmosás A gauss-i elmosás a kijelölés gyors elmosása, melynek mértéke állítható. Az eljárás egy harang alakú karakterisztikára utal, melyet a program a képpontok súlyozott átlagának számításakor gene rál. A szűrő az alacsony frekvenciájú képrészleteket emeli ki (ködszerű hatást kelt). A Filter menü Blur al menüjében a Gaussian Blur... opcióval érhető el.

13.2.2. Bemozdulás Érdekes hatást érhetünk el a bemozdulás szi mulálásával. A mozgás ha tását két para méterrel fi nomíthatjuk: a fokban meg adott irányá val (Angle, vagyis szög), valamint a pixelben meg határozott in tenzitásával (Dinstance, azaz távol ság).

145


146

A szűrő segítségével egy mozgó tárgyat ábrázoló képen a tárgy nagyobb sebességűnek tüntethető fel (elmosható). A másik lehetőség a háttér elmosása, ekkor olyan a hatás, mintha a kép készítője is a moz gó tárgy sebességével haladna. A Filter menü Blur almenüjének Motion Blur... lehetőségével érhető el.

13.3. Torzítások 13.3.1. Szél Ha a süvítő szelet akarjuk utánozni a képün kön, akkor használjuk a Filter menü Stylize almenüjében fellelhető Wind... opciót. Hatására a kép egyes részei az adott területnek megfelelő „színcsíkot" húznak, ezzel keltve a szél benyomá sát. A szél iránya (Direction) állítható: lehet jobbról (From the Right) vagy balról (From the Left). Mód ja (Method) szintén állítható. Fokozatai: szél (Wind), széllökés, szélroham (Blast), óriási szél (Stagger).

13.3.2. Fodrozás Vízfelületek fodrozását utánozza a Filter menü Distort almenüjében a Ripple... opciónál elérhető szűrő. A fodrozás mértéke és mérete állítható.

Szűrők,hatások

13.4. Render hatások 13.4.1. Megvilágítás Különféle megvilágításból adódó fényhatásokat utánozhatunk a Filter menü Render almenüjében elérhető Lighting Effects... szűrőkkel. Számos előre beállított megvilágításból válogathatunk, azokat kedvünk szerint módosíthatjuk, valamint saját beál lításokat is készíthetünk és azokat el is menthetjük, így ugyanazt a fényhatást több képre is alkalmaz hatjuk.

Az egyik legfontosabb beállítás a fény típusa, ami háromféle lehet:

147


148

• irányított (Directional), • középre súlyozott (Omni), • pontszerű megvilágítás (Spot). Beállítható a csillogás mértéke a mattól a csillo góig (Matte, illetve Shiny). Az anyag (Material) a műanyagtól (Plastic) a fémes felületig (Metallic) változtatható. További érdekes tulajdonság az Exposure (ex pozíció), amivel alulexponálttá (Under) vagy túl exponálttá (Over) lehet tenni a képet.

13.4.2. Becsillanás Ha szemből jön a napfény, fényképezés során becsillanhat a lencse. Ezt a hatást utánozhatjuk a Filter menü Render almenüjének Lens Flare op ciójával. A szűrővel olyan helyre is varázsolhatunk fényt, ahol az eredetileg nem volt. A fényesség (Brightness) mellett a lencse típusa (Lens Type) is beállítható, hiszen ez nagyban befolyásolja a becsil lanás alakját.

149

Kimenetek

14. Kimenetek 14.1. Nyomtatás Bár a fényképek papírra történő reprodukálása otthoni körülmények között viszonylag drága és legtöbbször még minőségileg is elmarad a képek előhivatásától, számos esetben szükség lehet a szerkesztett kép kinyomtatására. Egyszerű példa lehet erre az az eset, amikor teljes mértékben sze mélyes jellegű képet akarunk papíron viszontlátni és nem szeretnénk, ha azt mások (az előhívás so rán) megnéznék. Egy másik példa: azonnal kellene a kép és nincs időnk beadni előhívásra. Persze még az is előfordulhat, hogy fotóminőségben tudunk nyomtatni hőszublimációs nyomtatónkkal vagy többrétegű nyomatot készítő tintasugaras printe rünkkel. Ez annál is inkább kevésbé meglepő, mert napjainkban egyre jobb minőségű nyomatokat készíthetünk egyre olcsóbb készülékekkel, egyre jobban megfizethető áron.

150


14.2. Nyomtatási előnézet Mivel a nyomtatás idő- és anyagigényes művelet, a folyamat elindítása előtt érdemes egy előnézeten megnézni, hogy a kép várhatóan hogyan fog kinézni az aktuális nyomtatási beállításokkal. A File menü Print with Preview... opciójával (vagy az Alt + Ctrl + P billentyűkkel) indítható az összetett nyomtatási folyamat, melynek során nem csak a nyomat előnézetét nézhetjük meg, hanem a nyomtatási paramétereken módosítva azok hatását is. Az ablak egyéb beállítási lehetőségei: • a kép középre igazítása (Center Image) • megadott százalékkal vagy szélesség-magasság meghatározásával történő átméretezés (Scale) • legjobb kitöltés (Scale to Fit Media) • keret a kép körül (Show Bounding Box) Ugyanebből az ablakból elérhető: • az operációs rendszer nyomtatási beállítás ab laka (Print...) • a rendszer oldalbeállítás ablaka (Page Setup...) A módosítások után a nyomtatás elvethető (Cancel) vagy folytatható (Done).

14.2.1. Nyomtatási tulajdonságok A nyomtatási tulajdonságok (papírméret, tájo lás) a File menü Page Setup... opciójával elő hívható oldalbeállítás ablakban állítható be. (Ez az

Szűrők,hatások

151

ablak a rendszer Oldalbeállítás ablaka, tehát angol nyelvű Photoshop és magyar nyelvű Windows esetén magyarul jelenik meg.) Ugyanez az ablak a Shift + Ctrl + P forróbillentyűvel is elérhető.

Az ablak alján a Nyomtató... gombra kattintva a számítógépen elérhető bármely nyomtatót kivá laszthatjuk a nyomtatáshoz.

14.2.2. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón Azonnali nyomtatás a File menü Print... opció jával (vagy a Ctrl + P billentyűkkel) indítható.

152


Ha a nyomtatandó kép mérete nagyobb, mint a nyomtatható terület a papíron, akkor jóvá kell hagynunk, hogy egy kép egy része el fog tűnni a nyomtatás során.

14.3. Publikáció a Webre Ahogy a nyomtatónkhoz is elő kell készíteni a képeket, úgy a hálózati felhasználásra, Webre szánt képeinkkel is hasonló a helyzet. Itt persze mások a szempontok, így a minimális méret mel lett maximális minőség elérésére törekszünk. En nek oka, hogy a kisméretű képfájl tárolási költsége kisebb, valamint a hálózaton könnyebben átvihető, letölthető, mint nagyobb méretű társa. Ha a letölté si idő túlságosan elnyúlik, a látogató esetleg meg unja a várakozást és egy másik, hasonló témájú honlapot keres fel. A Web-re történő publikálás során a legfontosabb képjellemzőket úgy vál toztatjuk meg, hogy a minőség minimális romlása mellett a minőség a nézegetéshez tökéletes legyen. Ehhez nemcsak a kép felbontását és színmélységet kell optimalizálni, hanem kulcsfontosságú a megfe lelő formátum kiválasztása és a tömörítés mértéke

Szűrők,hatások

is. Egyes esetekben egy triviális (pl. egy áttetsző felületet tartalmazó logó célszerű formátuma a GIF, a fényképek többsége pedig JPG), addig egy ikonnál már nem biztos, hogy a JPG a legjobb vá lasztás, esetleg a PNG vagy más formátum célsze rűbb (a nagyon kis felbontású képecskék, ikonok készítésénél a JPG tömörítés nem működik haté konyan). Tömörítés nélküli fájlokat pedig (TIFF, BMP stb.) nem lehet internetes galériáknál alkal mazni, így azt csak kivételes esetekben használjuk (ha pl. egy fényképezőgép legjobb képminőségét mutatjuk be egy az egyben). Egyes formátumok (pl. a BMP) azért sem jók, mert csak a Windows környezetekben támogatott, míg a Web-et a Linuxos vagy Macintosh-os világban is használják. A megfelelő színmélység beállítása azért rend kívül fontos, mert a honlapokat felépítő kisebb grafikák (pl. logók, ikonok) esetén általában egyál talán nincs szükség több millió színre, így a fájlmé ret minőségromlás nélkül töredékére csökkenthető. A Photoshop a Webre optimalizálás lépéseit összefoglalja, így sietve segítségünkre az ilyen jellegű munkáink során. Erről korábban, a fájlok mentésénél már volt szó (File menü Save for Web... opciója).

153

154


15. Gyakorlati fogások 15.1. Kész képek minőségének javítása 15.1.1. Szkennelt kép javítása A szkennerrel készített képek az esetek többsé gében számos hibával rendelkeznek. Ezek számá nak csökkentéséhez az első és legfontosabb dolog a szkennelő program megfelelő beállítása. A felbon tás, a színmélység, a papír minősége stb. mind befolyásolják a kép minőségét. Külön problémát jelent, ha a képet egy újságból (magazinból) szeretnénk beszkennelni, mert ekkor a nyomdai eljárás során felhasznált színkeverési módszer láthatóvá válik a képen, ráadásul olyan mintázatok is megjelenhetnek, melyeknek nem kellene ott lenniük (Moire-hatás). Utóbbi a legtöbb esetben egy jelölőnégyzettel csökkenthető magán a szkennelő programon. A szkennelt kép szélei a legtöbb esetben túl nyúlnak az igazi képen és csak azért szkenneltük

Gyakorlatifogások

be őket, nehogy a kép érdemi részeiből hagyjunk le valamit. Ezeket a fölösleges és zavaró részeket természetesen utólag le kell vágni. A szkennelt kép talán legelső szerkesztése ezért a méretezés. A másik ok, amiért érdemes ezzel kezdeni: ha kisebb méretben készítjük el a végleges képet, mint aho gyan beszkenneltük, akkor fölösleges a nagyobb méretű képen végezni a számításigényes feladato kat. Sokkal gyorsabb és kényelmesebb a kisebb képfájl kezelése (a fényképszerkesztés közben akár több tíz megabájtos ideiglenes fájlok is készülhet nek a háttérben). A képhibák egy része (pl. a szín összetevők jól láthatósága) ráadásul a méretezés során akár teljesen el is tűnhet, így azzal már nem is kell bajlódni. A megvilágítás és az eredeti kép a legritkább ese tekben tökéletes, így a kontraszt, a fényerő, a színte lítettség beállítása szinte sohasem kerülhető meg. A szkennelés során - bármennyire is vigyázunk - a képre porszemek és egyéb zavaró hatást okozó szennyeződések kerülhetnek. Ezeket utólag javít hatjuk a poreltávolító szűrőkkel, melyek sokszor a karcokat is képesek eltávolítani (Photoshop-ban a Dust&Scratches szűrő).

15.1.2. Általános képjavítási fogások A gyakorlat nagyban eltér az elmélettől. Sok szor olyan szűrőkkel érhetjük el a legjobb ered ményt, ami tulajdonképpen nem is a szóban forgó

155

156


feladatra készült. Idővel mindenki megtanulhatja az általa használt képszerkesztő(k) olyan trükkjeit, melyekkel a hétköznapi vagy éppen a speciális célra készülő képeit jobbá varázsolhatja. Ha példá ul keresünk egy olyan szűrőt, ami homályosít, de az éleket nem életleníti jelentősen, akkor élesí téskor az élesebb eredmény mellett a JPEG tömörí tés hibái nem erősödnek fel jelentősen.

15.1.3. Interpoláció hibáinak csökkentése Egyes digitális fényképezőgépeken készíthe tünk az érzékelőnél nagyobb felbontású képeket is, úgynevezett interpolációval. Ez azt jelenti, hogy egy a gép egy algoritmussal nagyobb felbontású képet készít, mint amit a beérkező fényből feldol goz, mégpedig úgy, hogy „kipótolja" a hiányzó pixeleket a valódi pontok között. Ezek színe nem mindig a legmegfelelőbb. Az interpoláció hibáinak csökkentése többféle képpen is megvalósítható, attól függően, mekkora a kép és mire akarjuk használni. Ha például egy 6 megapixeles interpolált képet leméretezünk 2-3 megapixelesre, akkor az interpolálási hibák már nem is annyira jelentősek. Persze nem azért készí tünk nagyméretű képet, hogy utána leméretezzük. Ha eredeti méretben akarjuk használni, akkor az interpolált képre olyan szűrőt kell alkalmazni, ami a képzajt csökkenti, de a kép élességét nem rontja

Gyakorlatifogások

(pl. a PhotoDeluxe program Remove Graininess parancsa).

15.1.4. Nagy érzékenységből szár mazó képzaj csökkentése Ha magas érzékenységet (ISO 800, 1600, 3200) használunk az erre alkalmas fényképezőgépen, akkor a gyenge megvilágítás mellett jobban látható részleteket kapunk (nagy/végtelen távolságban, ahol nem lehet vakuzni). A módszer hátránya vi szont, hogy megnövekszik a képzaj. Ennek jellege a kép témájától, a megvilágítástól és a beállítások tól függ. Egy sötét, esti felvételen például vöröses képpontok is megjelenhetnek véletlenszerű elren dezésben. Ezek redukálását nagyban befolyásolja a kép felbontása. Egy zajos képből kis méretű, elfo gadható minőségű képet az egyszerű átméretezés¬ sel is kaphatunk. Nagyobb a baj, ha eredeti vagy annál nem sokkal kisebb méretben szeretnénk használni a zajos képet. Photoshop-ban például a Luminance Smoothing funkcióval csökkenthetjük a szürkeárnyalatos zajokat, a Color Noise Reduction opcióval pedig a színeseket (Camera Raw párbe szédablak Detail lapfüle).

157

158


15.1.5. Helytelen exponálású kép javítása A fényképek készítése során előfordulhat, hogy a kép túlexponált vagy alulexponált lesz. Ezen segíthetünk az expozíció manipulálásával. Photo¬ shop-ban a Camera Raw párbeszédablak Adjust¬ ments lapfülén az Exposure csúszkával állíthatjuk az expozíciót. Balra mozgatva a kép sötétebb, jobb ra pedig világosabb lesz a kép. A módosítás értékei megegyeznek a fényképezésben használatos fértékekkel (a +1.50-ös módosítás tehát megegyezik az apertúra másfélszeresre nyitásával és fordítva, a -1.50-ös változtatás az apertúra 1 1/2 lépéssel való csökkentésének felel meg.) Az Alt (Macintosh-on az Option) nyomvatartása mellett mozgatva a csúsz kát a kép előnézetét is megnézhetjük. Ugyanezen az ablakok állíthatjuk be az expo zíciós hatást befolyásoló négy másik paramétert is: • Shadows: azt határozza meg, hogy a végső ké pen mi legyen a fekete. • Brightness: az Exposure és a Shadows együttes használata helyett alkalmazható a kép sötétsé gének meghatározására. • Contrast: a kép középtónusait határozhatjuk meg. • Saturation: a színtelítettséget állíthatjuk be vele -100 (teljesen színtelen szürkeárnyalatos) és +100 (a telítettség duplája) között.

Gyakorlatifogások

15.1.6. Digitális fényképezőgéppel készített kép javítása A digitális fényképezőgéppel készített képek főbb hibái a kép témájától, a megvilágítástól és a gép kü lönféle beállításaitól* nagymértékben függnek.

15.1.6.1. Portré javítása Ha személyt fényképezünk, a kész kép egyik jellemző hibája a vörösszem-effektus. Ezt a fény képszerkesztő programokban általában fellelhető vörösszem-eltávolítóval tüntethetjük el. Ha ilyen nem áll rendelkezésre (vagy nem mű ködik megfelelően az adott képen), használhatjuk azt a módszert is, hogy a kép egy megfelelő színét (pl. a hajszínt) felvesszük az arra szolgáló eszköz zel (pipettával), majd „művileg rajzoljuk át" a szi várványhártyát. Ha erős nagyításban dolgozunk, az eredményül kapott képen a manipuláció jó eredményt adhat (és nem lesz látható, hogy nem eredeti a szem). Az emberek fényképeinek másik gyakori hibája, hogy a kép készítésekor a fotóalanyunkon különfé le bőrhibák vagy pattanások vannak. Ez a legtöbb ször nemkívánatos részei a képnek, így el szeret nénk tüntetni. *A digitális fényképezéssel részletesen foglalkozik Sikos László: Digitális fényképezés a mindennapokban c. könyve

159

160


Gyakorlatifogások A művelethez célszerű ismét erős nagyítást al kalmazni. A hibás bőrrész körüli jó felületből kell színt felvenni, majd a klónozás eszközzel (Clone / Clone Stamp Tool) átfesthetjük a hibás részt. Ha szükséges, még el is maszatolhatjuk egy kicsit (Smudge).

15.1.7. Képrészletek kiemelése A kép egyes részeit speciális megoldásokkal emelhetjük ki. Ez nagyban függ a kép témájától és jellemzőitől. Egy hegyet például elhomályosítha tunk az előtere mögött a Photoshop Lens Blur szű rőjével, de arra is van lehetőség, hogy a kép egyes színösszetevőit, illetve tónusait emeljük ki. Erre alkalmas a hisztogram megjelenítése és manipulá lása. Photoshop-ban az Image menü Adjustments almenüjének Levels opciójával (vagy a Ctrl + L billentyűkombinációval) jeleníthetjük meg a mó dosítható hisztogramot. A hisztogram széthúzásá nak vagy összenyomásának hatása a képen azon nal látható, valamint a jobb oldali panel hisztogramján a beállítástól függően akár az egyes összetevők (Colors) hisztogramjának módosulását is figyelemmel kísérhetjük.

161

162


A képrészletek kiemelésének egészen más ered ményt produkáló módja a kép élesítése (Sharpen). Hatására a kép élesebbnek fog tűnni. Az élesítést nagyban befolyásolja a felbontás, mert óriási felbon tásban alig, kisméretű képen annál inkább látható a hatása. Természetesen nem lehet a végtelenségig élesítem egy képet. Sőt bár első hallásra furcsának tűnhet, de néha akkor szebb a felvétel, ha kevésbé éles (lágyítjuk). PhotoDeluxe-ban ezt például a Blur speciális fajtája, a Soften végzi el. Photoshop-ban is számtalan Blur közül választhatunk.

Gyakorlatifogások

A fényképekből készíthetünk olyan képeket is, melyek azt utánozzák, hogy úgy rajzolták őket. Ehhez és más hasonló felhasználásokhoz alkal mazható az élkiemelés (Edge Detection). A külön féle élkiemelő algoritmusok más és más képrészle teket tesznek jobban láthatóvá.

15.2. A legfontosabb képjel lemzők módosítása A kép méretén és felbontásán kívül vannak olyan tulajdonságai, melyek más szempontból fontosak, mint a fizikai paraméterek. A kép készí tésének folyamata (képrögzítés, letapogatás stb.) szinte sohasem optimális keretek között zajlik. Természetesen a kép tulajdonságait nagymér tékben befolyásolhatjuk a kép készítéséhez hasz nált készülék megfelelő beállításával. A kép azon ban ettől még nem feltétlenül lesz tökéletes. Gon doljunk csak a szkennelés során egy gyenge minő ségű lapra, aminek hibáit a kép tartalmazni fogja vagy egy manuálisan nem (vagy csak egyes para métereiben) állítható digitális fényképezőgéppel készült fényképre! A szóban forgó tulajdonságok a képek nagy ré szénél kisebb-nagyobb mértékben hibásak, de viszonylag könnyen korrigálhatók. Ezek a követ kezők: a színegyensúly, a fényesség, a kontraszt, a színárnyalat, a telítettség és a világosság.

163

164


A komolyabb programok ezen tulajdonságokat akár automatikusan is képesek korrigálni egyesével vagy csoportosan (néha egészen jó eredménnyel). Ilyen például a Picture Manager Automatikus javítás funkciója, az Adobe PhotoDeluxe Instant Fix parancsa vagy a Photoshop Auto Contrast és Auto Color opciói. A fényképszerkesztésre specializálódott programok nemcsak az egyes színek arányának beállítására képesek, hanem az egyes színek arányának változtatásával kapott módosítások összevetésére is. Photoshop-ban például az Image menü Adjustments almenüjének Variations... opciójával juthatunk hozzá ehhez a hasznos ablakhoz.

Gyakorlatifogások

További lehetőségeink is vannak. Elég csak a Photoshop File menüjében elérhető Automate almenü opcióira gondolnunk. Pillanatok alatt ké szíthetünk webes fotógalériát, de akár több fény képünkből egyetlen panorámaképet is.

15.3. Speciális képek készítése 15.3.1. Háttérkép készítése Szinte mindennapos igény, hogy egy digitális fényképet háttérképnek szeretnénk elkészíteni. Ez egy nem túl nehéz képszerkesztési feladatsort kíván meg tőlünk. Értelemszerűen először is meg kell határoz nunk, mekkora felbontású monitorra (kijelzőre) készítjük a hátteret. A képet ennek megfelelően arányosan át kell méreteznünk. Ha a kép oldalará nya nem egyezik meg a kijelző oldalarányával (pl. 4:3, 16:9 stb.), akkor szükséges lehet a kép kis mértékű csonkolása is (ami a látványt nem befo lyásolja, de biztosítja, hogy a kép teljesen lefedje a képernyőt). Érdemes a háttér pixelekben kifejezett felbontását alapul venni. Ha a méretet előkészítettük, akkor érdemes a képet halványítani (pl. Lightness növelésével), mert a túlságosan élénk és telt színeken az ikonok nem fognak jól látszani. Ugyanez igaz a kontrasztra is. A képet csak annyira érdemes redukálni, hogy az olvashatóságot elősegítse, de minősége ne romoljon.

165

166


Ilyen jellemzők mellett érdemes egy megfelelő formátumot és egy ehhez ideális tömörítési arányt választani (pl. 80%-os JPEG). Más a helyzet, ha nem teljesképernyős „hátte ret" szeretnénk beállítani. Ekkor a képre esetleg nem is jut ikon, így az a legszebb beállításokkal pompázhat a képernyő közepén.

15.3.2. Áttetsző kép készítése Áttetsző kép készítéséhez a legtöbbször a rend kívül precíz kijelölés a legfontosabb. Ha egymástól teljesen eltérő felületek határán kell kijelölni, akkor jól jöhet a mágneses lasszó. Érdemes erős nagyí tásban dolgozni. A kijelölt részből külön réteget készíthetünk (pl. Photoshop-ban a kijelölésre jobb egérgombbal kattintva előhozott helyi menü Layer via Copy funkciójával). Ha a másik részt eltüntet jük, akkor a háttér áttetszővé varázsolható. Így például egy barlangot ábrázoló képen különböző színű vízzel is körülfolyathatjuk a sziklákat.

Gyakorlatifogások

15.3.3. Digitális fényképek előkészí tése előhívásra Aki digitális fényképezőgépet használ, annak mindennapos igény a képek előhívásra történő előkészítése. Ha erre nem szánunk időt és a fény képeket úgy adjuk be, hogy a nyersfájlokat rajta hagyjuk a memóriakártyán vagy felírjuk újraírható CD-re, akkor a kép esetleges hibái megmaradnak vagy akár fel is erősödnek az előhívás során (néha előfordul az ellentettje is). A kép azonban nagy valószínűséggel javítható lenne, tehát jobb papír képet kaphatnánk a manipulált képből, mint az eredetiből! A számítógépek világában elterjedt 4:3 oldal arányt számos digitális fényképezőgép követi. Ha ezt így adjuk be előhívásra, a képet csonkolni fog ják. Ha már mindenképpen le kell vágni a képből, akkor döntsük el mi magunk, mit hagyunk le róla! A legtöbbször látvány romlása nélkül tudjuk elvé gezni ezt a szerkesztést. A Picture Manager-ben a nevezetes képméretekre azok kiválasztásával tud juk optimalizálni a képet, így még a számolással sem kell bajlódnunk. A képzajok vagy a vörösszem eltüntetése, a kontraszt, a színtelítettség és egyéb jellemzők meg felelő módosítása nélkül tulajdonképpen nincs is értelme beadni a képet előhívásra. A minőség drasztikusan javítható ezzel a néhány alapvető

167

168


képszerkesztési funkcióval. Azzal azonban mindig számolni kell, hogy a papírkép és a monitoron látott kép sohasem lesz ugyanolyan (a monitor színei világítanak, a kontraszt óriási, de papíron mások a színek is).

15.4. Képi információk módosítása 15.4.1. Fénykép objektumának eltün tetése, áthelyezése Tegyük fel, hogy szükségünk lenne egy kismé retű képre, amin egy hattyú látható. Van is egy képünk, csak az a baj, hogy a madár mögött min denféle zavaró részlet van. Ezt el kellene tüntet nünk. A feladat többféleképpen is megoldható, így az egyik megoldás Photoshop-ban: 1. Megnyitjuk a képet. 2. Ráközelítünk (pl. nagyítóval) 3. Jobb egérgombos helyi menü: Layer via Copy. 4. Elmozgatjuk új helyre (Move Tool), ahova jól illeszkedik. 5. Egyesítjük a rétegeket (Layer menü Flatten Image). 6. Crop Tool (kijelölés, majd duplakattintás a ké pen). 7. Leméretezés az Image menü Image Size... op ciójával.

Gyakorlatifogások

8. A kép mentése a kívánt formátumba. A munkánk során valamely réteg zárolt, akkor érdemes készíteni róla egy másolatot és azzal dol gozni. A munkafázisok által előállított állapotok tehát a következők:

169

170


Gyakorlatifogások

171

172


15.4.2. Fénykép régiessé tétele homá lyos ellipszis körbevágással A munka menete a következő: 1. A File menüből válasszuk az Open pontot és nyissuk meg a szerkesztés alapjául szolgáló képfájlt. 2. Válasszuk ki az ellipszis alakú kijelölőeszközt és az egérgomb lenyomása köz ben jelöljük ki a kívánt te rületet. (Ha nem sikerült pontosan azt kijelölnünk, amit szerettünk volna, a kijelölést a Select me nü Deselect parancsával vethetjük el.) 3. A Select menü Feather... parancsával készít hetjük el az áttűnést. Adjuk meg a kívánt érté ket (pl. 20 pixel). Kattintsunk az OK-ra. 4. A Select menüből válasszuk az Inverse lehető séget. Ekkor a korábban kijelölt ellipszis alakú terület helyett a kép többi része lesz kijelölve (az eredeti kijelölésen kívüli részek). 5. Most már tetszés szerinti színnel kiszínezhetjük ezt a területet. Az Edit menüben válasszuk a Fill opciót. A Contents részben a legördülő listából válasszuk most a White lehetőséget. Az OK megnyomása után a terület fehérré változik. 6. A Select menü Deselect parancsával elvethet jük a kijelölést. 7. Mentsük el a képet.

Gyakorlatifogások

15.4.3. Részlet eltüntetése fényképről Válasszunk ki egy képet a fotóink közül és tün tessünk el róla egy személyt! 1. A már ismert módszerrel nyissuk meg a szer kesztés alapjául szolgáló képfájlt. 2. Vágjunk ki a képből olyan részeket, amelyek beilleszthetők az eltüntetni kívánt személy he lyére. Ezt valószínűleg több lépésben és több helyről kiemelt részletekkel tudjuk csak meg tenni. 3. Kissé maszatoljuk el a beillesztett részletek szé leit, hogy eltűnjön a hibás kontúr. 4. Mentsük el más néven az új képünket.

173


174

16. Függelék 16.1. Színkeverési módok 16.1.1. Színmodellek

Függelék

A színek a következők szerint helyezkednek el a látható fény spektrumában: ibolya 400-420 nm, kék 420-490 nm, zöld490-575 nm, sárga 575-585 nm, narancs 585-650 nm és vörös 650-750nm.

175

176


16.1.2. Az RGB színmodell (Additív színkeverés)

Függelék

177

RGB szín keverési minták sárga: fehér: lila: szürke: cián: fekete: Stb.

100% zöld + 100% piros 100% zöld + 100% piros + 100% kék 50% kék + 50% piros 50% zöld + 50% piros + 50% kék 50% kék + 50% zöld 0% zöld + 0% piros + 0% kék

178


16.1.2. A CMYK színmodell (Additív színkeverés)

Függelék

CMYK színkeverési minták kék: 100% cián + 100% bíbor piros 100% sárga + 100% bíbor = piros. zöld: 100% cián + 100% sárga = zöld, barna: 40% bíbor + 100% sárga + 40% fekete fekete: 100% cián + 100% bíbor + 100% sárga (nem javasolt). fekete: 100% cián + 100% bíbor + 100% sárga + 100% fekete középkék: 100% cián + 40% bíbor + 10% fekete Stb.

179


180

16.1.4. A HSB színmodell

Függelék

181

16.2. A JPG tömörítés mértékének hatása a képminőségre 10%-os tömörítés

50%-os tömörítés




182

16.3. Photoshop szűrők

Eredeti kép

Ecsetvonás szűrők:

Árnyékolás

Döntött ecsetvonás

Elkent tónus

Filctoll

Függelék

183

Fröcskölt

Hangsúlyos szegélyek

Sötét tónusok

Toll kontúr

Felület szűrők:

Festett üveg

Foltminta


184

Mozaiklapok

Textúrázó (saját mintával)

Képelemekre bontó szűrők:

Foltok

Kristályosítás

Pointilista

Színes raszterrács

Függelék

185

Művészi szűrők:

Akvarell

Kenőkés

Kivágás

Mázolás

Műanyag borítás

Szivacs


186

Rajz szűrők:

Conté Crayon

Dombormű

Gipsz

Merített papír

Raszterrács

Tépett szegélyek

Függelék

187

Stilizált szűrők:

Domborítás

Kontúrozás

Mozaiklapok

Neon perem

szegélyek megkeresése

Szélfúvás


188

Torzító szűrők

Fodrozás

Gömb

Hullám

Örvény

Polárkoordináták

Üveg

Tisztelt olvasó! E kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is, így kényelmes, de mindazt tartalmazza, amit a Photoshop program keze lésének alapjaihoz tudni szükséges. Egy olyan képszerkesztő alkalmazás, mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. A képek javítása, létrehozása, előkészítése, elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet, a program a képek módosítása terén szinte korlátlan lehetőségeket kínál. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a legle hetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fan táziánk és a tudásunk szab határt az elvégez hető műveletek körének.

By CsHuszi!

Sikos László ADOBE PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV

Recommend Documents