Selyemréti Általános és Magyar Angol Két Tanítási. Nyelvű Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

A Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola

Selyemréti Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Miskolc 2009. augusztus 31.

Összeállította: Harsányi Sándorné igazgató


Tartalomjegyzék 1.

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya

2.

Az iskola alapadatai

3.

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola szervezete 3.1.1. Az iskola igazgatósága 3.1.2 Az iskola kibõvített vezetõsége 3.1.3 Az iskola dolgozói 3.2

4.

Az iskola szervezeti egységei

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség 4.2.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

4.3.

A nevelõk közösségei 4.3.1. A nevelõtestület

4.4.

A szülõi szervezet (közösség)

4.5.

A tanulók közösségei

4.6.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

5.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

6.

Az iskola működési rendje

7.

A tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon mûködésére vonatkozó általános szabályok 7.2.

2

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok


8.

Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

9.

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje

10. Az iskolai könyvtár működési rendje 11. A mindennapi testedzés formái 12. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 13. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói-és gyermkbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésével kapcsolatosan 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elõírásai alapján 14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 15. Az iskolai tankönyvellátás rendje 16. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 17. Az intézményben folytatható reklámtevékenység 18. Tanítási időkeret elszámolás

Záró rendelkezések Mellékletek 1. sz. melléklet Az iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata

2.sz. melléklet Adatkezelési szabályzat

3


1. A SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza valamely intézmény (szervezet) számára a struktúra és a mûködés alapvetõ irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: • a szervezeti felépítettség kialakítását, • a mûködés közben megvalósítandó rendezettséget, • az alkalmazottak számára követendõ magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ jogszabályi alapja: 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet: A Kjt végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 217/1998. évi (XII. 30.) Kormányrendelet: Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésrõl Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)

A szabályzat hatálya: Az SZMSZ és a mellékletét képezõ szabályzatok (vezetõi utasítások) betartása kötelezõ érvényû az intézmény minden közalkalmazottjára. Az SZMSZ -t az intézményvezetõ terjeszti elõ, és a nevelõtestület fogadja el a szülõi szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idõre szól. Ezzel egyidejûleg hatályon kívül kerül az elõzõ SZMSZ.

4


2.

AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az államháztarásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88.§ (1) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37§ (5) bekezdésében foglaltak alapján a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi alapító okiratot adja ki: Az intézmény neve : Selyemréti Általános és Magyar -Angol Két Tanítási Nyelvû Iskola Az intézmény OM azonosítója: 028954 Az intézmény törzsszáma: 472483 Az intézmény székhelye: Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Címe:3527 Miskolc, Éder György út 1. Az intézmény alapító szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Címe:3525 Miskolc, Városház tér 8. Az alapítás éve: 1964 Az intézmény fenntartója és irányító szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (mint jogutód) Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása Az intézmény típusa: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény 8 évfoyammal működő nevelési- oktatási intézmny Tagozat megnevezése: nappali tagozat, esti tagozat Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:

Éder György út: 448 fő

Az intézmény 2009. december 31-ig érvnyes TEÁOR besorolása és megnevezése: -

8520- Alapfokú oktatás

-

8551- Sport, szabadidős képzés

-

8560- Oktatást kiegészítő tevékenység

-

8891- gyermekek napközbeni ellátása

-

9101- Könyvtári, levétári tevékenység

5


-

5629- Közétkeztetés

Az intézmény 2009. december 31-ig érvényes államháztartási, szakágazati besorolása: -

852010- Alapfokú oktatás

Az intézmény 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatai: -

801214- Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskoai nevelés- oktatás

-

801225 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

-

805113 Napköziotthonos,iskolaotthonos és tanulószobai ellátás

-

805212 Pedagógiai szakszolgálat

-

552323 Iskolai intézményi közétkeztetés

-

552411 Munkahelyi vendéglátás

-

751845 Város- és községgazdálkodási szolgáltatás

-

751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása

-

924036 Diáksport

-

801236 Általános iskolai felnőttoktatás

Az intézmény 2010. január 1-jétől érvényes szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR) és szakfeladat szerinti besorolása: 8520-Alapfokú oktatás -852011-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évf.)

-852012-1

Sajátos nev igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,

oktatása (1.-4. évf.) -852013-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rend. ált. isk.

nevelése,oktatása (1.-4. évf.) -852014-1

Általános iskolai felnőtoktatás (1.-4. évf.)

-852021-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. évf.)

6


-852022-1

-Sajátos nev igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,

oktatása (5.-8. évf.) -852023-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rend. ált. isk.

nevelése,oktatása (5.-8. évf.) -852024-1

Általános iskolai felnőtoktatás (5.-8. évf.)

8559-M.n.s. egyéb oktatás -855911-1

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

-855912-1

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

-855913-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi othoni nevelése

-855914-1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

-855915-1

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

-855916-1

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai

nevelése 8560-Oktatást kiegészítő tevékenység -856011-1

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

-856099-2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

5590-Egyéb szálláshely-szolgáltatás -561000-2

Éttermi, mozgó vendéglátás

-56210-2

Rendezvényi étkeztetés

5629-Egyéb vendéglátás -562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

-562917-1

Munkahelyi étkeztetés

6820-Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése -682001-2

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

-682002-2

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Alaptevékenysége:

7


-Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, a továbbtanulásra -A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat

szervez,

felzárkóztatás,

fejlesztés,

tehetséggondozás

konzultáció, speciális illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben -1. évfolyamtól felmenõ rendszerben angol-magyar két tanítási nyelvû nevelés és oktatás -1. évfolyamtól testnevelés emelt szintû oktatása -1. évfolyamtól emelt szintû mûvészeti oktatás -A tanulók részére napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása -Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás, gyógy-testnevelés, szakszolgálati körzeti feladat ellátása -Sajátos nevelési igényû tanulók ellátása: a.) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása -Általános műveltséget megalapozó iskoarendszerű felnőttoktatás a nem tanköteles tanulók részére 1.-8. évfolyamon, esti tagozaton -Képesség kibontakoztató felkészítés -Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás -Tehettségkibontakoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

8


-Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerû nevelés oktatás -Kulturális, egyéb szabadidõs és egészségfejlesztési feladatok ellátása -Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása -Bejáró tanulók ellátása -Szervezett intézményi étkeztetés” Alaptevékenységet kiegészítő, végezhető tevékenysége: -Iskolarendszeren kívüli oktatás -Helyiségek, eszközök bérbeadása -Tanfolyamok szervezése -Vendégétkeztetés -Szolgálati lakás fenntartása Az

intézmény

kiegészítő

tevékenysége

az

alapfeladatok

ellátását

nem

veszélyeztetheti. Az intézmény feladatelltási funkciója: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Önállóan gazdálkodó, előirányzataival teljes jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési intézmény Az intézmény vezetője: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által nyilvános pályázat útján határozott időre megbízott igazgató Az intézményre vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyt szabályozza: 1992. évi XXXIII.tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII: tv. a Munka Törvénykönyvéről 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

9


1.1 Belső szervezeti egységek Az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a belső szervezeti felépítés a következő: Igazgató (intézményvezető) Harsányi Sándorné Igazgatóhelyettes (intézményvezető-helyettes) Erdei Gyuláné Gazdasági vezető

10

Harcsik Mihályné


Igazgató

Iskolatitkár Általános igazgatóhelyettes alsós tanítók felsős tanárok napközis nevelők oszályfőnöki alsós munkaköz. vez. munkaköz. vez. szakmai napközis munkaközösség munkaközösség vez. vez. szabadidőszervező tanulószobai csoportvezető Ifjúságvédelmi felelős DÖK vezető tanár

Gazdasági vezető. gazd.ügyintézők élelmezés ügyintéző élelmezésvezető konyhai dolgozók karbantartók

technikai dolgozók közhasznú dolgozók


3. TEVÉKENYSÉGI KÖR Alapító okiratban meghatározott feladatok alaptevékenységei: lásd alapító okirat Az intézménynek vállalkozási tevékenysége nincs. Az intézmény szakágazati besorolása és megszervezése: 80121-4 általános iskola nappali rendszerű nevelés, oktatás 80511-3 napköziotthon és tanulószobai foglalkozás 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 75176-8 intézményi vagyon működtetése 751845 város és községgazdálkodás Felnőttoktatás

Utalványozási jog Gyakorolja Igazgató

Hatásköre korlátozás nélkül

Ellenjegyző gazdasági vezető

Kötelezettségvállalási jog Igazgató

korlátozás nélkül

gazdasági vezető

Kimenő levelek aláírási joga Gazdasági hatással járó ügyiratok: Egyéb szakmai, oktatási ügyiratok:

igazgató + gazdasági vezető igazgató + aláírási joggal rendelkező igazgatóhelyettes


I. Általános rendelkezések 2. Az intézmény jellege: - Önálló költségvetési intézmény - Maradványérdekeltségű gazdálkodást folytat - Önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik - Az CIB Bank Zrt-nél vezetett költségvetési elszámolási számla száma: 10700086-48361705-51100005 - Gazdasági eseményekről kettős könyvvitelt vezet 3. Gazdasági csoport jogállása: Munkáltató: Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3527. Miskolc, Éder Gy.u.1. Felügyeleti szerv:

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közoktatási Sport és Civil Kapcsolatok Osztálya, és Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Ellenőrzési Osztály

A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola gazdasági csoportjának dolgozóit az igazgató nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói ellenőrzési jogkört. II. Gazdasági csoport feladatai: 1. a./ Költségvetés tervezése Az igazgató irányításával a gazdaságvezető elkészíti, összeállítja az iskola költségvetését, a költségvetési beszámolót, és a szöveges elemzést. Gondoskodik a költségvetésben megtervezett feladatok végrehajtásáról, költségvetési keret betartásáról. Kimutatásokat vezet a költségvetési előirányzat módosításairól ennek alapján az igazgatónak rendszeresen beszámol az előirányzat felhasználásáról. A költségvetés tervezése során nagy figyelmet fordít arra, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok fő összege egymással megegyezzenek. b./ Pénzellátás Megtervezi a működési feladatok elvégzéséhez szükséges pénzellátást. Felelős a pénzügyi fegyelem megtartásáért, a pénzügyi előírások betartásáért.

13


Ellenőrzi a számlák jogosságát, helyességét, intézi a jogos számlák átutalását, kifizetés teljesítését. c./ Vagyonkezelés vagyonnyilvántartás Befektetett eszközeit, anyagát és kis értékű tárgyi eszközeit számítógépes programon tartja nyilván. Felelős a bizonylati fegyelemért kialakítja a csoport számviteli, ügyviteli rendjét, betartatja a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat. Az intézmény eszközeit, forrásait a bizonylati rend és bizonylati szabályzat előírásai

alapján nyilvántartja Kialakítja a vagyonnyilvántartás rendjét. d./ Beszámolási kötelezettség Elvégzi a főkönyvi adatok könyvelését, évenkénti egyeztetését az analitikával. Elkészíti a féléves és az éves beszámolót az előírásoknak megfelelően. Elkészíti a negyedéves mérleg jelentéseket az időközi költségvetési jelentéseket, havi infót készít a kiadások – bevételek felhasználásának alakulásáról, melyet megküld a Felügyeleti Szervnek, valamint tájékoztatja az intézmény vezetőjét. e./ Adatszolgáltatás Beszámol és adatokat szolgáltat a felettes szervek részére. Köteles az intézmény vezetőjét hiteles, pontos adatokkal ellátni, és - minden jelentős eseményről azonnal tájékoztatni. f./ Számviteli rend Ellenőrzi a kiadások és bevételek bizonylatolását, Ellenőrzi az anyagfelhasználást, anyagkiutalást, Ellenőrzi a házipénztár kezelésének szabályosságát Ellenőrzi a térítési díjak megállapítását, beszedésének szabályosságát. g./ Technikai dolgozók ellenőrzése Elvégzi és irányítja a takarítók, konyhai dolgozók, közhasznú dolgozók, udvaros és karbantartók munkaidő beosztását, munkájuk irányítását. Gondoskodik az épületek és felszerelések kezeléséről, a hibák mielőbbi kijavíttatásáról. Gondoskodik a nyári karbantartási munkák elvégzéséről, ellenőrzi a karbantartók munkaidő felhasználását, anyagfelhasználását. 14


2./ Bérfizetési rend Gondoskodik arról, hogy a dolgozók bankszámláira a MÁK átutalja a béreket, a 13. havi illetmények is a bankszámlán keresztül kerülnek kifizetésre. 3./ Szigorú számadású nyomtatványok Gondoskodik a nyomtatványok nyilvántartásáról, és a szükséges mennyiségek beszerzéséről. A nyomtatványok mozgásáról naprakész nyilvántartást vezet. 4./ Étkeztetés Ellátja a tanulók és az alkalmazottak étkeztetésével kapcsolatos teendőket. A nevelők által vezetett adatlap alapján megrendeli a napközisek étkezését. Az ebédlősök, alkalmazottak, vendégétkezők részére az étkezést az élelmezés ügyintéző rendeli meg. A térítési díjak számlázása, nyilvántartása a Menza program segítségével történik. 5./ Házipénztár kezelése A házipénztárban 200.000.-Ft azaz kettőszázezer Ft készpénzt lehet tartani. A pénztáros köteles gondoskodni arról, hogy megfelelő mennyiségű pénzkészlet legyen a pénztárban. / bevételből, vagy OTP-től történő készpénz felvétellel/ Naprakészen vezetni kell a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat, a pénztárjelentést, és a kiadott előlegek nyilvántartását. 6./ Szabályalkotás rendje Formái: Szervezeti és Működési szabályzat Ügyrend Intézményi számlarend Bizonylati rend és bizonylati album Felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzata Leltározási szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Önköltség számítási szabályzat Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Iratkezelési szabályzat Könyvtárszabályzat Kollektívszerződés Munkavédelmi szabályzat Élelmezési szabályzat Tűzvédelmi utasítás

15


Informatikai biztonsági szabályzat Közbeszerzési szabályzat Érdekeltségi szabályzat 7./ Kötelezettségvállalás A kötelezettségvállalás olyan intézkedés, amely fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséggel jár. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a kötelezettség teljesítésére a jóváhagyott költségvetés fel nem használt kiadási előirányzata biztosítja e a szükséges fedezetet és egyéb teljesítési kötelezettség előfeltételei fennállnak e. A kötelezettségvállalás csak írásban történhet, és azt a kötelezettséget vállalóknak alá kell írni és az intézmény gazdasági igazgató-helyettesnek ellen kell jegyezni. A kötelezettségvállalás leggyakrabban előforduló formái: - alkalmazási okiratok /kinevezések, átsorolások, megbízási szerződések/ - megrendelések, - szállítási szerződések A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettség vállalás összege. 8./ Szakmai teljesítés igazolása A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt (okmány alapján) ellenőrzi szakmailag azok jogosultságát, összegszerűségét a szerződés megrendelés, teljesítését. 9./ Alkalmazás Alkalmazást csak az intézmény vezetője eszközölhet az előírt szakmai képzettség figyelembe vételével. Az alkalmazási okiratokat az igazgató utasítására az iskolatitkár tölti ki. A gazdasági csoport és a technika dolgozók munkaköri leírását a mellékletek tartalmazzák. 10./ Alkalmazási okirat Olyan okirat, amelynek segítségével a munkáltató az általa foglalkoztatni kívánt dolgozót közalkalmazotti jogviszonyának feltételeiről, alapbéréről és egyéb közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő körülményekről tájékoztatja. Az intézmény vezetője általa aláírt alkalmazási okirattal a dolgozó munkába állításáról gondoskodik. Kötelezettséget vállal arra, hogy a dolgozó részére a fennálló rendelkezések szerinti bére, és illetménye kifizetésre kerüljön.

16


A gazdaságvezető kinevezése az igazgató hatáskörébe tartozik. A munkaerő gazdálkodás követelményeit figyelembe véve a gazdasági ügyintézők, a technikai dolgozók és a közhasznú dolgozók kinevezése a gazdaságvezető véleményezése alapján az igazgató joga. Az intézmény vezetője a Munkaügyi Központtal folyamatosan tartja a kapcsolatot.Megköti a közhasznú dolgozókra vonatkozó szerződéseket, megállapodásokat. Elkészíti a közhasznú dolgozók alkalmazási okiratait, melyet megküld a MÁK ill. a Munkaügyi Központ felé. Havonként az elszámolásokat elkészíti és a továbbításról gondoskodik. 11./ Megrendelés Valamely szolgáltatás, vagy munka elvégzésére vonatkozó írásbeli intézkedés. A megrendelést iktatni kell. A szállító a megrendelésben foglalt feltételek elfogadásáról írásban értesíti az intézményt. Kisiparos munkavállalóknak „megállapodás” kitöltése szükséges. A megállapodáshoz csatolni kell az árajánlatot, amelyet a műszaki ellenőr jóváhagyott. 12./ Szállítási szerződés, megrendelés Tartalmaznia kell: -

a megrendelő ill. a szállító fél megnevezését, telephelyét, számlaszámát, a szolgáltatás tárgyát, minőségét, a fizetendő összeget, teljesítési határidőt, fizetés módját, (készpénz vagy átutalás), a teljesítés helyét, a munka átadásának, átvételének megjelölését, módját, a teljesítés biztosítékát, pl. jótállási idő kikötése, kötbér fizetése, Azok a szállítási szerződések, amely a lényeges feltételeket és a teljesítési biztosítékokat csak részben tartalmazzák, nem jogérvényesek. Egyik fél számára sem kötelező.

13./ Érvényesítés Az érvényesítés a teljesített munka, ill. a szállított áru kifizetését megelőző gazdasági tevékenység. Az érvényesítés során meg kell vizsgálni, hogy az árút, vagy a szolgáltatást megrendelték-e, megtörtént-e az áru, vagy szolgáltatás átvétele. Érvényesítési szempontok: -

a számlázott áru, vagy munka átvételének megtörténte, mennyiségileg, minőségileg a megrendeléssel megegyezik-e, az átvett anyagok, áruk bevételezése megtörtént-e, a számla ellenőrzése számszakilag megtörtént-e vizsgálni kell azt is, hogy a számlázott szolgáltatással kapcsolatban történt e előleg fizetése, illetve jogos e a követelés vizsgálni kell hogy rendelkezésre áll e a pénzügyi fedezet

17


-

meg kell győződni a kifizetés előtt a bizonylat alaki, tartalmi, számszaki helyességéről, a csatolandó mellékletek meglétéről, kifogás esetén intézkedni kell. az érvényesítés utalványrendeleten történik.

14./ Utalványozás Az érvényesítés megtörténte után kerül sor az utalványozásra. Utalványozásra az intézmény vezetője jogosult. Az utalványozásra jogosult személy mellett a rendelkezést minden esetben a gazdasági igazgató-helyettesnek is alá kell írnia, mint ellenjegyzőnek. Utalványozás csak írásban történhet.

15./ Egyéb feladatok Pályázatok Figyelemmel kíséri az intézményben a pályázatokat, azokat nyilvántartja. A nyertes pályázatok megvalósulásáért pénzügyileg felel. A kiadási – bevételi számlák kiegyenlítését felügyeli. A pályázatok elszámolását pénzügyileg ellenőrzi.

Irattározás rendje: Az intézmény iratainak iktatásáért és irattározásáért az iskolatitkár felel. Eszközök, készletek tárolása: A biztonsági szempontokat, munkavédelmi előírásokat betartva történik. Beszerzések rendje: Minden beszerzést, vásárlást az igazgató engedélyez. Az igazgató jóváhagyása után kisebb beszerzéseket az ügyintézők, karbantartók, nagyobb beszerzéseket igazgatóhelyettesek, és a gazdaságvezető eszközöl.

18


Belsőellenőrzési kötelezettségek: Minden dolgozó köteles önellenőrzésre. A belső ellenőrzés a vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében valósul meg ellenőrzési szabályzatnak megfelelően. Kézbesítés rendje: A kézbesítésről és a határidős iratok időbeni eljuttatásáról az iskolatitkár gondoskodik. A kézbesítő könyvbe minden egyes küldeményt be kell vezetni, az átvételeket aláírással igazoltatni kell. Informatikai biztonság: -

az informatikai rendszer alkalmazása során biztosítja az intézménynél az adatvédelmet, az adatbiztonságot, megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. az üzemeltetett informatikai rendszerek rendeltetésszerű használatát, gondot fordít az adatállományok tartalmi és formai épségének megőrzésére, az alkalmazott programok és adatállományok dokumentációjának nyilvántartása, gondot fordít az informatikai rendszer, valamint az e-mail rendszer zavartalan üzemeltetésére.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.

19


3.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3. 1. Az iskola szervezete 3. 1. 1.

Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezetõ beosztású dolgozók tartoznak: • az igazgatóhelyettesek, • a gazdasági vezetõ, Az iskola felelõs vezetõje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsõ szabályzatai által elõírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és idõtartamra történik. Az intézményvezetõ kiemelt feladatai: − a nevelõ és oktató munka irányítása és ellenõrzése − a nevelõtestület vezetése − a nevelõtestület jogkörébe tartozó döntések elõkészítése, végrehajtásuk szakszerû megszervezése és ellenõrzése − az intézmény mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján − munkáltatói jogkör gyakorlása − közoktatási intézmény képviselete − felnőttoktatási feladatok ellátása − együttmûködés a különbözõ közösségekkel − a gyermek- és ifjúságvédelmi munka valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelõzésének irányítása − a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése − döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény mûködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

20


Az intézményvezetõ felelõssége Az intézmény vezetõje - a közoktatási törvénynek megfelelõen – egy személyben felelõs az alábbiakért: − − − − − − − − −

a szakszerû és törvényes mûködésért az ésszerû és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a mérési, ellenõrzési feladatok elvégzéséért, a minõségirányítási program mûködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzéséért a felnõtt és gyermek egészségügyi vizsgálatok ellátásáért

Az igazgató munkáját segíti: -a székhelyen 1 fõ igazgatóhelyettes, 1 fõ gazdaságvezetõ A pedagógiai vezetõ helyettesek a törvényben meghatározott felsõfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus- munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezõ, határozatlan idõre alkalmazott személyek. A pedagógiai vezetõ helyettesek irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gazdasági vezetõ szakirányú felsõfokú képesítéssel rendelkezõ személy lehet. A gazdasági vezetõ irányítja közvetlenül a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezõk munkáját. A vezetõ helyettesek jogköre és felelõssége

. A vezetõ helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. A vezetõ helyettesek munkaköri leírását az igazgató készíti. A vezetõ helyettesek felelõssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenõen személyes felelõsséggel tartoznak az intézményvezetõnek. A vezetõ helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész mûködésére és pedagógiai munkájára, a belsõ ellenõrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintõ megoldandó problémák jelzésére. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idõre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott idõre szól. Az igazgatóhelyettesek és a más vezetõ beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 21


A vezetõk kapcsolattartási rendje: Az intézmény vezetõje és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelõ rendszerességgel tartanak vezetõi megbeszéléseket. A vezetõség a munkatervben rögzített vezetõi értekezleteket tart. Rendkívüli vezetõi értekezletet az intézményvezetõ az általános munkaidõn belül bármikor összehívhat. Az igazgatót távollétében az alábbi rend szerint helyettesítik: Székhelyen: − Az általános iskolai részlegnél az általános igazgatóhelyettes − Az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a nevelési igazgatóhelyettes − A nevelési igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az osztályfõnöki munkaközösség vezetõ,szakmai munkaközösségvezetők (humán, természettudományi, idegennyelvi ), alsós munkaközösségvezető és napközis munkaközösségvezető a fent felsorolt sorrendben. Gazdaságvezető helyettesítése: A gazdaságvezetőt akadályoztatása esetén a gazdálkodási ügyintéző helyettesíti. Az intézményvezetõ tartós távolléte esetén a teljes vezetõi jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

22


3. 1. 2. Az iskola kibővített vezetõsége Az iskola vezetõségének a tagjai a székhelyen és telephelyen: • az igazgató, • az igazgatóhelyettesek • a szakmai munkaközösségek vezetõk, • a diákönkormányzat vezetõje, • a közalkalmazotti tanács elnöke • a reprezentatív szakszervezet vezetõje • ifjúságvédelmi felelõs • felnőttképzési felelős Az iskola vezetõsége az iskolai élet egészére kiterjedõ konzultatív, véleményezõ és javaslattevõ joggal rendelkezõ testület. Az iskola vezetõsége rendszeresen havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetõség megbeszéléseit az igazgató készíti elõ és vezeti. Az iskola vezetõségének a tagjai a belsõ ellenõrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenõrzési feladatokat is ellátnak. 3. 1. 3. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elõírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3. 2. Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelõs beosztású vezetõk állnak: Alsó tagozat: Erdei Gyuláné igazgatóhelyettes Felsõ tagozat: Erdei Gyuláné igazgatóhelyettes Napközi otthon: Erdei Gyuláné igazgatóhelyettes Gazdasági szervezet: Harcsik Mihályné gazdaság vezetõ

23


Az iskola szervezeti felépítésének és az információáramlás vázlata Iskolatitkárt az igazgató alá

Igazgató Gazdasági vezetés Igazgató helyettesek Technikai dolgozók

Iskolavezetőség Kibővített iskolavezetőségi ülés Mk. vezetők

DÖK vezetők

takarítók

konyha

szakszervezet

DÖK

Tantestületi értékelés

karbantartók

Szülői munkaközösség

Minőségi munka Vezetői kör

munkaértekezlet

MK ülések

Iskolai közösség

MK ülések

Szülők fóruma Szülői értekezlet Minőségi kör

évfolyamok

Egyes nevelők osztályok gyerekek

24

szülők

Minőségi kör


4.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4. 1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülõ, a tanulók és a felnőttoktatásban résztvevők alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4. 2.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetõségeit a magasabb jogszabályok (elsõsorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerzõdése rögzítik. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselõit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elõkésztése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatban kialakított álláspontját a javaslattevõvel, véleményezõvel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezõ személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelõséggel, egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség ( 50% +1 fõ) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

25


Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különbözõ közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetõk és a választott közösségi képviselõk segítségével- az intézményvezetõ fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözõ formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelõbben szolgálja az együttmûködést. A kapcsolattartás formái: különbözõ értekezletek, megbeszélések, fórumok, nyílt napok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idõpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belsõ kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különbözõ döntési fórumokra, nevelõtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselõt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyûlését az intézményvezetõ akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elõírja, vagy az intézmény egészét érintõ kérdések tárgyalására kerül a sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. 4. 3.

A nevelõk közösségei 4. 3. 1 A nevelõtestület

A nevelõtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltõ alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetõje, valamint az oktató-nevelõ munkát közvetlenül segítõ alábbi felsõfokú végzettségû dolgozók: A nevelõtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelõtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelõtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

26


A nevelõtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre vagy a szülõi szervezetre vagy a diákönkormányzatra az alábbi jogokat ruházza át: • A döntési jogkörök közül: Szakmai munkaközösségekre ruházza a o Tanulmányi versenyek programjáról o Szakmai továbbképzési programokról való döntéseket A szakmai munkaközösségek a döntési jogkörükbe átruházott feladatok elvégzéséről a félévi és évvégi értekezleteken számolnak be. A pedagógusok A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy : • a nevelési illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza • a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket • irányítsa, értékelje a tanulók munkáját • minõsítse a tanulók teljesítményét • hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez • a nevelõtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelõtestület tagjait megilletõ jogokat • szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa • személyét - mint a pedagógusközösség tagját - megbecsüljék; személyiségi jogait tiszteletben tartsák; nevelõ, oktató tevékenységét értékeljék, elismerjék • a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelõen megilleti az a jog, hogy állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat, más kiállítótermeket ingyenesen látogassa, szakirodalom vásárlásához támogatásban részesüljön • a munkáltató a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, a pedagógiai fejlesztõ tevékenység keretében nyújtott átlagon felüli munkateljesítményt havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítéssel ismerheti el

27


A pedagógus a munkakörében a következõ feladatokat köteles ellátni A pedagógus alapvetõ feladata a rábízott tanulók tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: • nevelõi-oktatói munkájához tantervi programot /tanmenetet, foglalkozási tervet, stb./ készíteni, • nevelõi és oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan közvetíteni, • nevelõi és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlõdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levõ tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz, • a tanulók részére az egészségük, testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyõzõdni; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtenni, • közremûködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlõdését veszélyeztetõ körülmények megelõzésében, feltárásában, megszüntetésében, • a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani • a szülõket és a tanulókat az õket érintõ kérdésekrõl rendszeresen tájékoztatni, a szülõt figyelmeztetni, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, • a szülõ és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni.

Az osztályfõnöki munkakörben a következõ feladatokat köteles ellátni • az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlõdés tényezõit figyelembe venni, • együttmûködni az osztály diák tisztségviselõivel, segíteni a tanulóközösség kialakulását, • koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és lehetõség szerint hospitálni az óráikon • aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülõi munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítõ személyekkel (gyermekvédelmi felelõssel, gyámügyi munkatárssal, gyermekjóléti szolgálattal),

28


• figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi elõmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetû tanulók segítségére • minõsíteni a tanulók magatartását, szorgalmát, minõsítési javaslatát a nevelõtestület elé terjeszteni, • szülõi értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, az ellenõrzõ könyv útján rendszeresen tájékoztatni a szülõket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elõmenetelérõl, • ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat ( az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítvány precíz vezetését, a félévi és év végi adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, igazolni a gyerekek hiányzását, stb.), •

gondoskodni osztálya kötelezõ orvosi vizsgálatáról,

• tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola elõtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közremûködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, • az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, • részt venni az osztályfõnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elõsegíteni a közösség tevékenységének eredményességét, • külön foglalkozni a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatásával és a tehetséges tanulók fejlesztésével. A sajátos nevelési igényű tanulók osztályfõnökeinek sajátos feladatai •

A tanulók egyéni fejlõdését figyelemmel kíséri, arról a szülõket tájékoztatja.

•

Folyamatos kapcsolattartás az osztályában tanítókkal, szaktanárokkal és a logopédusokkal, fejlesztõ pedagógusokkal, pszichológusokkal.

•

A felülvizsgálati, áthelyezési, tantárgyi értékelés alóli felmentésre vonatkozó kérelmek elkészítése, ezekkel kapcsolatos határidõk betartása.

•

A sajátos nevelési igényû tanulók pozitív diszkriminációja, érdekeinek képviselete.

A szakértõi bizottság javaslata, a szülõ írásban beadott kérelme alapján az iskola igazgatója a tanulót mentesítheti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek, vagy az értékelés bizonyos formáinak alkalmazása alól. Errõl hozott határozatában értesíti az érintetteket és meghatározza a felzárkóztatás formáit. A szakértõi vizsgálat kérése és annak nyomon követése az osztályfõnök feladata.

29


A napközis nevelõ feladatai A napközi otthonos csoportvezetõ olyan pedagógiai kompetenciával rendelkezõ szakember, aki a körülményekhez képest felelõsséget vállal valamennyi rábízott tanulóért. Irányítja és segítséget nyújt az egyéni fejlõdésükhöz és fejleszti képességeiket, készségüket. A csoport vezetésére az intézményvezetõtõl kapja a megbízást. A vele azonos munkakört ellátó pedagógusokkal munkaközösségben dolgozik. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Egy tanév során a nevelõtestület az alábbi értekezleteket tartja: • tanévnyitó értekezlet, • félévi értekezlet • tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • 2 alkalommal szakmai nap. Rendkívüli nevelõtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelõtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetõsége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • nevelõtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, • a nevelõtestület döntéseit – ha errõl magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és mûködési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. A nevelõtestület személyi kérdésekben – a nevelõtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelõtestületi értekezletrõl jegyzõkönyvet vagy emlékeztetõt kell vezetni. A nevelõtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

30


A nevelõk szakmai munkaközösségei A munkaközösségek célja Az azonos mûveltségi területen tevékenykedõ pedagógusok a közös minõségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenõrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek tagjaik közül tanévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetõt választanak, akit az intézményvezetõ bíz meg a feladatok ellátásával. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Székhelyen: • Alsós munkaközösség • tagjai: alsó tagozaton tanító tanítók, • Napközis munkaközösség • tagjai: napközi otthonban dolgozó nevelõk • Osztályfõnöki munkaközösség • tagjai: a felsõ tagozaton osztályfõnöki feladatokat ellátó nevelõk • Humán munkaközösség • tagjai: magyar, történelem, ének, rajz, szakos nevelõk • Természettudományi munkaközösség • tagjai: matematika, fizika, kémia, informatika, technika, biológia, földrajz , testnevelés és gyógytestnevelés szakos nevelõk • Idegen nyelvi munkaközösség • tagjai: angol, német, szakos nevelõk, valamint az idegen anyanyelvû tanár

31


A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenõrzése, • az iskolai nevelõ és oktató munka belsõ fejlesztése, korszerûsítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenõrzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belsõ vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elõirányzatok véleményezése, felhasználása, • a pályakezdõ pedagógusok munkájának segítése, • javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezetõ személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetõje részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérõl készülõ elemzések, értékelések elkészítéséhez, • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát • javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai elõirányzatának felhasználása • szervezi a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét • kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket • végzi a nevelõtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetõk jogait és feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek: • Alsós munkaközösség • Napközis munkaközösség • Osztályfőnöki munkaközösség 5-8. évf. • Természettudományos munkaközösség 5-8. évf.

32


• •

Humán munkaközösség 5-8. évf. Idegennyelvi munkaközösség 1-8. évf.

A székhelyen működő munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás felelősei: • Mk. vezetők A kapcsolattartás módja: • -Mk.–i értekezleteken, • -napi gyakorlatban Gyakorisága: • -legalább havonta egy alkalommal megbeszéléseken • folyamatosan napi gyakorlatnak megfelelően Ellenőrzés,értékelés: • Ig. • Igh.-ek Dokumentálás • Szóban, • éves teljesítményértékelésnél írásban • feljegyzés A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben (Kt. 58. § (1) )

4. 4.

A szülõi szervezet (közösség)

Az iskolában a szülõk jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülõi szervezet (közösség) mûködik. Az osztályok szülõi szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülõi szervezetei (közösségei) a szülõk körébõl a következõ tisztségviselõket választhatják: • elnök, • elnökhelyettes, • különbözõ felelõsök

33


Az osztályok szülõi szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfõnök segítségével juttathatják el az iskola vezetõségéhez. Az iskolai szülõi szervezet (közösség) legmagasabb szintû döntéshozó szerve az iskola szülõi szervezet (közösség) választmánya.. Az iskolai szülõi szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülõi szervezetek (közösségek) elnökei vehetnek részt. Az iskolai szülõi szervezet (közösség) választmánya az iskolai válaszmányi értekezleten a szülõk javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülõi szervezet (közösség) alábbi tisztségviselõit: • elnök, • elnökhelyettes, Az iskolai szülõi szervezet (közösség) választmányának elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A kapcsolattartás módja: tanévenként legalább egy alkalommal megbeszélés illetve szükség szerint előre meg nemhatározott időpontokban. Az iskolai szülõi szervezet (közösség) választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülõi szervezet (közösség) választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérõl. Az iskolai szülõi szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselõit, (döntési ) • kialakítja saját mûködési rendjét, (döntési ) • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, ( döntési) • képviseli a szülõket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, ( véleményezési ) • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, valamint a szervezeti és mûködési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülõkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, ( véleményezési, javaslattételi ) • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülõkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ( véleményezési, java

4. 5.

34

A tanulók közösségei


a.)

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezetõ – az osztályfõnök áll. Az osztályfõnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfõnökök osztályfõnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A felnőttoktatás keretébenösszevont tanulócsoportok alakotják az osztályt. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselõket választja meg: • diák önkormányzati vezetõ • különbözõ felelõsök b.)

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidõs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mûködik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítõ nevelõ érvényesítheti. A diákönkormányzatot megilletõ javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elõtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetõségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és mûködési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítõ nevelõt a diákönkormányzat vezetõségének javaslata alapján – a nevelõtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyûlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészérõl, az iskolai munkatervrõl a tanulói jogok helyzetérõl és érvényesülésérõl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyûlés összehívását a diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi. A diákközgyûlés összehívásáért az igazgató felelõs. 4. 6.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

a.)

Az igazgatóság és a nevelõtestület

A nevelõtestület különbözõ közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetõk és a választott képviselõk útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:

35


• az igazgatóság ülései, • az iskolavezetõség ülései, • a különbözõ értekezletek, • megbeszélések, Ezen fórumok idõpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetõtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelõket. Az iskolavezetõség tagjai kötelesek: • az iskolavezetõség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseirõl, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetõség felé. A nevelõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetõjük, illetve választott képviselõik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetõségével.

36


b.)

A nevelõk és a tanulók ( felnőttoktatásban résztvevők)

A tanulókat az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról • az igazgató − az iskolai diákönkormányzat vezetõségi ülésén két havonta, −

a diákközgyûlésen évente legalább egy alkalommal,

• az osztályfõnökök az osztályfõnöki órákon, • a DÖK vezetõ tanár hetente egy alkalommal tájékoztatják. A felnőttoktatás résztvevőit az osztályfőnökük illetve a felnőttképzési vezető tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlõdésérõl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók (beleértve a felnőttoktatásban résztvevőket is) a jogszabályokban, valamint az iskola belsõ szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselõik, tisztségviselõk útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfõnökükhöz, az iskola nevelõihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülõi szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõk útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelõkkel, a nevelõtestülettel vagy a szülõi szervezettel. A felnőtképzésben résztvevők a felnőttképzésért felelős pedagóguson keresztül illetve előzetes egyeztetés után személyesen az igazgatóhoz fordulhatnak problémájukkal c.)

A nevelõk és a szülõk

A szülõket az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról • az igazgató: − a szülõi szervezet (közösség) választmányi ülésén − az iskolai szülõi értekezleten tanévenként három alkalommal, − az évközben idõközönként megjelenõ írásbeli tájékoztatón keresztül, − fogadó órán ( heti egy alkalommal-szerdán ) • az osztályfõnökök: − az osztályszülõi értekezleten, − fogadó órákon (évi három alkalommal) tájékoztatják.

37


A szülõk számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetõségek szolgálnak: • a családlátogatások, • a szülõi értekezletek, • a nevelõk fogadó órái, • a nyílt tanítási napok, • a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, A szülõi értekezletek és a nevelõk fogadóóráinak idõpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülõk a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belsõ szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselõik, tisztségviselõk útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfõnökéhez, az iskola nevelõihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelõtestületével. A szülõk és más érdeklõdõk az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mûködési szabályzatáról, intézményi minõségirányítási programjáról, illetve házirendjérõl az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektõl az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A pedagógiai program egy-egy példánya a következõ személyeknél, illetve intézményeknél található meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél • a tagintézmény igazgató helyettesénél

38


A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelõi szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyetteseinél; • az osztályfõnököknél; • a diákönkormányzatot segítõ nevelõnél Az iskolába történõ beiratkozáskor a szülõknek és a felnőttképzés résztvevőinek – a közoktatási törvény elõírásainak megfelelõen – lehetõvé kell tenni a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat,a minőségirányítási program és a házirend megismerését. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: − Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetõnek és a tagintézmény vezetõnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. − Az intézményvezetõ a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: − az egyes vezetõi döntéseinél, illetve vezetõi jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, − az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelõ súlyt kapjon. − A tagintézmény vezetõje köteles minden intézményvezetõi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idõben jelezni az intézményvezetõ felé. − Az intézményben működő felnőttoktatásért felelős személy tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ott folyó pedagógiai munkáról és a felmerülő problémákról. A kapcsolattartás formái: − személyes megbeszélés, tájékoztatás, − telefonos egyeztetés, jelzés, 39


− írásos tájékoztatás, − értekezlet, − a tagintézmény ellenõrzése,

5.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskolai munka megfelelõ szintû irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állni az intézmény fenntartójával: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése. A külsõ kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetõk, valamint az oktató-nevelõ munka különbözõ szakterületeinek képviselõi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban mûködõ intézményekhez és szervezetekhez. A gyermekjóléti szolgálattal és a környező óvodákkal egyéni megállapdási ás együttműködési szerződés a lapján tartjuk a kapcsolatot.

A kapcsolattartás formái és módjai: • Közös értekezletek tartása. • Szakmai elõadásokon és megbeszéléseken való részvétel. • Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása. • Közös ünnepélyek rendezése. • Intézményi rendezvények látogatása. • Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

40


Rendszeres külsõ kapcsolatok Az intézmény kapcsolatban áll a következõ szervezetekkel, személyekkel: • A fenntartóval. • A fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel. • A gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel (iskolaorvos, fogorvos, védõnõ). • Gyermekjóléti szolgálat (együttműködési szerződés alapján) • Önkormányzat gyámügyi csoportja • Drogambulancia. • A Családsegítõ Központtal. • A Nevelési Tanácsadó szolgálattal. • A történelmi egyházak szervezeteivel, a hitoktatáson keresztül. • A megyei és városi Pedagógiai Intézettel. • Iskolánkért alapítvánnyal. • A Városi Sportiskolával. • Az óvodákkal. • Az Iskolai Sportkörrel. • Roma Kisebbségi Önkormányzat A fent felsorolt kapcsolattartás felelõsei: igazgató, ig. hely., DÖK, ifj. véd. felelős, munkaközösség vezetők, osztályfőnök. A kapcsolattartás rendszeres, folyamatos. Intézményünk eseti kapcsolatot tart fent a rendõrséggel illetve a rendõrség ifjúsági csoportjával. A Közoktatási Törvény 39.§, 4. bekezdésének megfelelõen az iskolában párt vagy párthoz kötõdõ társadalmi szervezet nem mûködhet. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelõs. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a igazgatóhelyettes a felelõs. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelõket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes háziorvosi rendelõ egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

41


Évente két alkalommal fogászati szûrõvizsgálaton vesznek részt tanulóink a városi gyermekfogászati rendelõben. Az iskola kapcsolatot tart a városi drogambulanciával, segítségükkel felvilágosító elõadásokat szervezünk a tanulók részére. Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerzõdés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját szerzõdésben, az intézményben jelentkezõ jogos igények szerint kell rendezni. A tanulók veszélyeztetettségének megelõzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelõse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítõ Szolgálat telephelyeivel A gyermekjóléti Szolgálat munkatársai heti rendszerességgel fogadó órát tartanak az intézményben. A munkakapcsolat müködtetéséért az igazgató és az ifjúságvédelmi felelõs tanár a felelõs.

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelõzése és megszüntetése érdekében a: − családsegítõ szolgálattal, illetve − gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: − személyekkel, − intézményekkel és − hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a családsegítõ szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetõ okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a családsegítõ szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: − a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, − esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, − a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetõvé téve a közvetlen elérhetõséget, − elõadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

42


Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján lehet térítésmentesen illetve térítési díj ellenében bérbe adni. A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötõdõ szervezet nem mûködhet.

6.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskola müködési rendje vonatkozik mind a székhely, mind a telephely területére. A működési rendben az eltéréseket külön feltüntetjük.

Székhelyen Intézményünkben állandó délelõttös oktatás folyik. Az iskolát reggel 5.30 órakor nyitja és 19.30 órakor zárja a gondnok. A tanítás reggel 7.45-kor kezdődik. Igény szerint reggeli ügyeletet biztosítunk a tanulók számára. A délutáni napközis foglalkozások 17.00-kor érnek véget. A hivatali idõ reggel 8 órától délután 16 óráig, pénteken 14 óráig tart. A riasztóberendezést záráskor kapcsolja be a gondnok. Az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek: igazgató gazdasági vezetõ gondnok Az épület fõbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület fellobogózása a gondnok illetve a telephelyen a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerûen használni, • az iskola rendjét és tisztaságát megõrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tûz- és balesetvédelmi elõírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági rendszabályok a székhelyen 43


Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott fõkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási idõben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idõ alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözõket és egyéb helységeket. A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át ne juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket a hetesek illetve az ezzel megbízott tanuló köteles zárni és nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A gondnok feladata az épület ablakainak, vízcsapjainak ellenõrzése, szükség szerinti be- illetve elzárása, az elektromos berendezések áramtalanítása az épület bezárásakor. Bármi akadályozná az iskola biztonságos bezárását azt köteles azonnal jelenteni az intézmény vezetõjének vagy gazdaság vezetõjének. A látogatás rendje: Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellõ tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. Helyiséghasználat: Az iskola épületének helyiségei, sportpályája a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, a fenntartó önkormányzat rendeletében foglaltak szerinti térítés ellenében bérbe adhatóak. Az iskola helyiségeinek használatba vételére, az iskola igazgatójától írásban kell engedélyt kérni. A bérlõvel az igazgató hivatalos bérleti szerzõdést köt, továbbá ellenõrzi a bérleti díj befizetését, a bérleti szerzõdésben foglaltak betartását. Amennyiben a bérlõ akadályozza az iskolában folyó munkát, nem tartja be a vonatkozó jogszabályokat, az intézmény SzMSz-ében és Házirendjében foglaltakat, a szerzõdés felmondható. Az alkalmazottak helyiséghasználata: Az intézmény dolgozói, az intézmény helyiségeit nyitvatartási idõben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelõ-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi dolgozó a nyitvatartási idõn túl igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetõtõl írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és idõpontjának megjelölésével. A iskolában a büfé csak a erre kialakított helyiségben üzemelhet. Az iskola területén dohányozni csak az erre kijelölt helyen lehet.

44


A tanulók helyiséghasználata: A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási idõben és azután is csak pedagógus felügyeletével használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett idõben, kizárólag szaktanár jelenlétében tartózkodhatnak. Tanítási idõ után a tanulók csak szervezett foglalkozásokon vagy engedélyezett diákkörök keretében tartózkodhatnak az iskolában, hétfõtõl péntekig tanítás elõtt 6.30-tól tanítás után legkésõbb 19 óráig. Ez idõ alatt is kötelesek a házirendet betartani. A szaktermek használati rendje: A speciálisan felszerelt szaktermekben helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni.

(könyvtár,

ebédlõ

stb.)

külön

A helyiséghasználati rend a következõket tartalmazza: • A szakterem típusa, neve. • A helyiségben tartózkodás rendje. • A berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. Ügyeletet a Diákönkormányzat beosztása alapján, az osztályok és a beosztott ügyeletes nevelõk biztosítanak. Az ügyeletet az iskola vezetése és a Diákönkormányzat ellenõrzi. A tanítási órák befejezése után, a tanulók többsége megebédel, majd kezdõdik a napközi otthon, illetve a választható órák megtartása (13.20 -14.55). A gyerekek 11.30, illetve - 12.30 17.00 - ig napközis foglalkozásban részesülnek. Az esti tagozatos hallgatók a tanítás befejezése után elhagyják az iskola épületét. A tanítási idő alatt az esti tagozatos hallgatók hozzátartozói nem tartózkodhatnak az iskola épületében, a tanítást nemzavarhatják. Az iskolában a tanítás hétfõtõl péntekig tart. A tanév rendje, a minisztérium által meghatározott keretek között történik. Az iskolában térítéses, illetve tandíjas foglalkozás nincs. Az intézményben hittan tanítása folyik, a jelentkezés szülõi vagy gondviselõi, az igazgatóhoz benyújtott felekezetileg megjelölt írásbeli kérelem alapján önkéntes alapon történik. Hittant csak a történelmileg bejegyzett egyházak metodikájának alapján tanítanak. •

római katolikus

•

görög katolikus

45


•

református

Az intézményben tartózkodás rendje az anyaintézményben és a tagintézményben Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi idõben reggel 5.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésõbb 19 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben szükséglet szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtõl való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Tanterem vagy tornaterm bérelhető az intézményben. Igény esetén - díjfizetés ellenében - szerzõdést köt az intézmény, melyben rögzítik a feltételeket (idõpont, bérleti díj, stb.) Az intézményt, a tanuló tanítási idõ alatt csak az osztályfõnöke javaslatára az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el. Az iskolai viselkedést házi rendszabály határozza meg. Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók belépési és tartózkodási rendje Tanítási órára idegennek bemenni szigorúan tilos •

Ügyintézés céljából csak a megadott idõpontban, 8,00-tól 16,00-ig lehet az intézményt felkeresni.

•

Belépés után a portán be kell jelenteni az itt tartózkodás célját, és a célszemélyt. A bejelentés célját a portai szolgálatos füzetébe kell bejegyezni és aláírni.

•

A bejelentés után a portai szolgálatos a vendéget útbaigazítja, a vendég az ügyintézés után haladéktalanul távozik az intézménybõl.

•

Ha a célszemélyre annak akadályoztatása miatt várakozni kell, az erre a célra kijelölt hely a két bejárati ajtó közötti tér.

•

A portaszolgálatos a bejárati ajtót köteles zárva tartani.

•

A benntartózkodás és ügyintézés rendjét a várakozó helyen kifüggesztjük.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 46


Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelõs: •

az önkormányzati tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért

•

az iskola rendjének, tisztaságának megõrzéséért

•

az energia-felhasználással való takarékoskodásért

•

a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítási idõ után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási idõn kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülõ a tanuló tájékoztató füzetébe történõ bejegyzés útján kéri, amit az osztályfõnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az esti tagozatos képzés hallgatói is csak osztályfőnökük felügyeletével tartózkodhatnak tanítási időn túl a tanteremben. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervénnyel lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az intézmény létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A helyiségeket rendeltetésüknek megfelelõen kell használni. Az intézmény helyiségei: •

vizesblokkok

•

irodák

•

ebédlõ, könyvtár

•

tantermek

•

raktárak

•

aula

•

porta

•

tanári szoba

•

tornaszoba

•

dohányzóhelyiség

A vizesblokkok használata részletezve a munkavédelmi leírásban található.

47


Az irodák rendjéért a nevelõk és az ott dolgozók felelnek. Az ebédlõ, aula rendjéért az ügyeletes tanár és diák felel. A karbantartó mûhely rendjéért a karbantartó felelõs A könyvtár meghatározott nyitva tartás szerint üzemel, külön szabályozás alapján. A sportudvaron diákok csak ügyelet megszervezése után ügyeletes jelenlétében lehetnek. A sportudvart az alkalmazottak és diákjaink meghatározott idõben használhatják. A konyhában kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédeltetés ideje alatt a felnõttek jelenlétét, a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítani kell. Az ebédlõket, aulát, eseti rendezvényekre térítés ellenében bérbe adhatjuk. A bérlõk nem befolyásolhatják az intézmény rendjét, elsõbbséget élvez az iskola alaptevékenysége.

48


Székhelyen A berendezések használata: Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereltségi eszközeit nem lehet elvinni abból a terembõl, amelynek leltárába tartoznak. Kivételes esetekben (pl. padok, székek, asztalok) elvitelére az igazgató vagy a helyettesek engedélyt adhatnak. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérõ a tárgy átvételérõl és saját anyagi felelõsségérõl elismervényt ír alá. A kölcsönzést az igazgató rendkívül indokolt esetben engedélyezheti. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidõt. A visszaszolgáltatásakor meg kell semmisíteni az elismervényt. Minden dolgozó feladata, hogy a berendezések általa észlelt hibáikat a gazdaság vezetõ tudomására hozza. Az intézmény területén az épület felszerelési és berendezési tárgyaiban elõidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfõnök köteles a szülõt értesíteni. A gazdaság vezetõ feladata a kár felmérése és a kártérítés összegének szülõvel, gondviselõvel való rendeztetése. A számítástechnikai tanterem használata

A számítástechnikai tanterem a "C" épületszárnyban található, a legnagyobb értékeknek helyet adó egysége iskolánknak. A tanteremben kizárólag nevelõi felügyelet mellett lehet tartózkodni, az órát tartó nevelõk kötelesek zárásáról, nyitásáról gondoskodni. A nevelõk és a tanulók felelõsek a számítástechnikai eszközök szakszerû használatáért. Az esetleges károkozás tényét azonnal jelenteni kell az iskola vezetésének. Különös figyelmet érdemel balesetelhárítási szempontból a hálózati csatlakozók használata, ennek helyes módjára meg kell tanítani a diákokat. A számítógépeket csak nevelõi utasításra helyezhetik üzembe a tanulók. Az óra végeztével a szaktanár felelõs a gépek kikapcsolásáért. A számítógépekbe kizárólag nevelõi felügyelet, irányítás, ellenõrzés mellett vírusmentes dokumentum helyezhetõ el.

49


A tornaterem és a sportpálya használata A tornateremben kizárólag nevelõi felügyelet mellett vehetnek részt a sportfoglalkozásokon iskolánk tanulói. Tanári felügyelet mellett belépni, engedély nélkül sporteszközöket használni tilos és balesetveszélyes. Tornacipõ használata kötelezõ. A tornaterem bérbe adható, a bérleti szerzõdésben kötelezettséget kell vállalni a bérlõnek az állagmegóvásról, a terem rendeltetésszerû használatáról. Teljeskörû felelõsség terheli a foglalkozások vezetõit a résztvevõk testi épségéért, a foglalkozás megkezdése elõtti balesetelhárítási oktatás megtartásáért. A sportfoglalkozásokon különösen fontos a fegyelmezett magatartás megkövetelése, a tanulók figyelmét fel kell hívni saját és mások testi épségének megóvására. A tornaszertárban csak a testnevelés órát tartó tanár által kijelölt tanulók tartózkodhatnak. Minden osztály, illetve szertáros felelõsséggel tartozik a tornaterem és a szertár rendjéért. Tilos a tornaterem radiátorvédõ rácsára és a fûtéscsövekre felmászni, felülni. A tornaöltözõkben tartózkodó tanulókért 7.30 és 7.45 között, továbbá az óraközi szünetekben a tornafolyosón ügyeletes nevelõk felelõsek. Becsengetéstõl kicsengetésig a testnevelés órát tartó tanárok felelõsek, a tornaöltözõ zárásáról is õk gondoskodnak. Az iskolai sportpályát csak nevelõi felügyelettel, rendeltetésszerûen lehet használni. Bérbeadására az önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. A sportpálya használata elõtt gyõzõdjön meg a foglalkozást tartó személy a kézilabdakapu megfelelõ rögzítésérõl. A pályát védõ dróthálóra felmászni, azon átmászni, alatta átbújni tilos és balesetveszélyes. Az ebédlõ használata Iskolánk fõzõkonyhával rendelkezik. A konyhában kizárólag a konyha dolgozói tartózkodhatnak. Tilos a konyhán az átjárás. Az étkeztetés, ebédeltetési rend szerint, nevelõi felügyelet mellett zajlik. Az ebédlõbõl evõeszközöket kivinni tilos. Az ebédeltetés szabályait a házirend tartalmazza. A tízórait és az uzsonnát az e célra rendszeresített mûanyag rekeszekben letakarva vihetik a napközis csoportokba. A mûanyag edényeket más célra használni tilos. Az étkezéshez használt edények elmosásáról, fertõtlenítésérõl a konyha dolgozói gondoskodnak, csakúgy, mint a konyha rendjének az egészségügyi elõírások szerinti megtartásáról. A konyhára vonatkozó elõírásokat élelmezési szabályzat tartalmazza.

50


Székhelyen Pedagógus ügyelet A tanítás iskolánkban minden reggel 7.45-kor kezdõdik, az utolsó óra vége15,45-kor van. Szeptember elsõ hetében az osztályfõnöki munkaközösség, illetve az alsó tagozatos munkaközösség felméri, hányan igényelnek reggeli ügyeletet. Amennyiben a szülõk igénylik, (minimum 10 fõ) a 7.30-kor kezdõdõ tanári ügyelet elõtt kora reggeli ügyeletet szervezünk, felnõtt felügyelettel 6.30-tól. Az ügyeletet igénybe vevõ tanulók az e célra kijelölt tanteremben várakoznak, az iskola más termeit nem használhatják. A tanári ügyelet 7.30-kor kezdõdik, illetve a fõügyeletesé 7.25-kor. Az ügyeletes nevelõk felelõsek a tanítási órák elõtti negyedórában, valamint a szünetekben az iskola rendjéért, a tanulók testi épségéért. Az ügyeletes nevelõk kötelesek ügyeleti helyükön tartózkodni 7.30-tól 7.45-ig, illetve a szünetekben. A nevelõk, tanulói csoportok heti ügyeleti rendjét a Házirend, illetve az ügyeleti beosztás tartalmazza. Az ügyeleti rend elkészítéséért az osztályfõnöki munkaközösség vezetõje a felelõs. Az osztályfõnökök felelõsek az ügyeletes tanulók felkészítéséért. Az osztályfõnökök az ügyeleti hét végén értékelik az ügyeleti munkát. Nyári ügyelet A nyári szünetben szerdánként 9-12 óráig vezetõi ügyeletet tartunk. Ezen ügyeleti beosztásról az iskola dolgozóit a tanévzáró értekezleten, a szülõket hirdetményben értesítjük.

Alkalmi ügyelet tanév közben Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon - elõzetes igényfelmérés alapján gondoskodni kell a tanulók felügyeletérõl. Az igazgatóhelyettes összesíti az írásban felügyeletet kérõk létszámát, elkészíti a csoportbeosztást, beosztja az ügyeletet ellátó személyeket. Az ügyelet biztosítása 10 fõ esetén reális A vezetõk intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetõje vagy helyettesei, minden nap az iskola hivatalos nyitva tartásának idõtartamában, illetve amíg az iskola épületében gyerekek vannak, az épületben tartózkodik. 51


A nyári ügyeletet az iskola igazgatója és helyettesei heti váltásban látják el szerdánként 9-12 óráig. Alkalmi ügyelet tanév közben Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon - elõzetes igényfelmérés alapján gondoskodni kell a tanulók felügyeletérõl. Az igazgatóhelyettes összesíti az írásban felügyeletet kérõk létszámát, elkészíti a csoportbeosztást, beosztja az ügyeletet ellátó személyeket. Az ügyelet biztosítása 10 fõ esetén reális

52


A vezetõk intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetője vagy vezetõhelyettese minden nap az iskola hivatalos nyitva tartásának idõtartamában, illetve amíg az iskola épületében gyerekek vannak, az épületben tartózkodik. A nyári ügyeletet az iskola igazgatója és helyettese heti váltásban látják el szerdánként 8-12 óráig. Székhelyen és telephelyen A működés rendje Iskolánkban állandó délelõttös oktatás folyik a nappali és az esti tagozaton egyaránt szombatos és vasárnap tanítás nincs. Tanulóink heti órarend szerint készülnek, kivételt képeznek az iskolaotthonos osztályok. A nevelõk a tanítási órák kezdete elõtt 15 perccel, az ügyeletesek az ügyeleti beosztásnak megfelelõen, kötelesek munkára képes állapotban az iskolában megjelenni. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan mûködése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását az igazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetõhelyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely kötelezõ órákból, valamint a nevelõ-oktató munkával, vagy a gyerekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelõ foglalkozással összefüggõ feladatok ellátásához szükséges idõbõl áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a vezetõ-helyettesek állapítják meg az intézményvezetõ jóváhagyásával. A tanórák elcserélését az igazgató vagy helyettesei engedélyezhetik. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elõzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítésérõl gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetõség szerint szakszerûen kell helyettesíteni. A szakszerû helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást

53


legkésõbb az adott munkanapon az elsõ tanítási óra megkezdése elõtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetõjének vagy helyettesének. A pedagógusok számára a kötelezõ óraszámon felüli tanórák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetõ adja, a vezetõ-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetõ javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A nem pedagógus dolgozók munkarendje Az oktató-nevelõ munkát segítõ alkalmazottak munkarendjét, a távollevõk helyettesítési rendjét a gazdaság vezetõ állapítja meg az intézményvezetõ jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkaidõ-beosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenõmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdés elõtt 5 perccel kell munkahelyükön munkaképes állapotban megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdaság vezetõt vagy az iskola vezetõjét. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét a házirend tartalmazza. A munkatervben meghatározott tanítási szüneteken kívül az intézmény igazgatója rendkívüli szünetet is elrendelhet, alapos indok, jogszabályi feltételek alapján. Ha a szorgalmi idõ rendkívüli szünet miatt csökken, s a tanítási napok száma nem éri el a törvényes mértéket, akkor a tanév a tavaszi, a téli szünet vagy a heti pihenõnap rovására meghosszabbítható. Ehhez a döntés elõtt bekell szerezni a fenntartó, és a Szülõi Szervezet véleményét. Az intézményben a közoktatásról szóló törvény 40. §-ában meghatározott adatokat kell nyilvántartani. A tanulók adatai: név, állampolgárság, születési hely, idő, lakcím, telefon. A szülõk adatai:

név, lakcím, telefon.

A tanuló felvételével kapcsolatos adatok: a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minõsítése, fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, beilleszkedési zavarokra, tanulási nehézségekre, magatartási rendellenességekre, tanulóbalesetekre vonatkozó adatok. Továbbá a tanuló diákigazolványának sorszámát, a tanuló azonosító számát, TAJ számát a tankönyvellátással kapcsolatos adatok kell nyílvántartani.

A felnőttképzés keretében résztvevő hallgatók esetében ezen túl még a személyigazolvány számát is nyilván kell tartani. További adat csak az érintettek hozzájárulásával tartható nyilván.

54


A szülõket értesíteni kell a tanulói jogviszonnyal, továbbá a gyermek fejlõdésével, tanulmányi elõmenetelével kapcsolatos döntésekrõl, az iskola mûködési rendjérõl. A kiskorú tanuló szüleinek írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelybõl a szülõkre fizetési kötelezettség hárul, továbbá a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idõ megrövidítésével kapcsolatos ügyekben, valamint minden olyan kérdésrõl, amelynél jogszabály a nyilatkozat beszerzését elõírja. A felnőttképzésben résztvevő hallgatókat tájékoztatni kell az őket megillető jogokról és kötelességeikről, az iskola szabálzatairól, valamint az oktatással kapcsolatos anyagi terhekről. A tájékoztatásért az intézmény vezetője a felelős. Az iskolában hitoktatás folyik. Az intézmény a hitoktatás idejére, térítésmentesen tantermet biztosít a hitoktatóknak. A hittanra való jelentkezés a hitoktatóknál történik. A tanév rendje A tanév rendjérõl minden évben miniszteri rendelet intézkedik. A tanév szeptember 1jétõl a következõ év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjérõl a nevelõtestület határoz és munkatervben rögzíti. A tanév helyi rendje és annak közzététele A munkaterv tartalmazza az intézmény mûködésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és idõpontokat: • A nevelőtestületi értekezletek időpontját. • Az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és idõpontját. • A tanítás nélküli munkanapok programját és idõpontját. • A vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-) rendjét. • A tanítási szünetek(tavaszi, téli) idõpontját - a miniszteri rendelet keretein belül. • A nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend, balesetvédelmi elõírások) az osztályfõnök az elsõ tanítási napon ismerteti a tanulókkal, az elsõ szülõi értekezleten pedig a szülõkkel. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap, a nyitvatartás csak az intézményvezetõ által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Székhelyen és telephelyen 55


A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelõen, a tantárgyfelosztással összhangban levõ órarend alapján történik, a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák idõtartama 45 perc, az elsõ tanítási óra 7.45 órakor, illetve a telephelyen 8,00-kor kezdõdik, nulladik óra nem tartható. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket is elrendelhet. A tanítási órák látogatására, engedély nélkül, csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató vagy a helyettes adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetõ-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza.

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 7. 1. A napközi otthon mûködésére vonatkozó általános szabályok A napközi és a tanulószoba az alapképzést kiegészítõ tanórán kívüli tevékenységi formákra ad lehetõséget. A foglalkozásokat oly módon szervezzük, hogy a szülõk igényeinek megfelelõen eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggõ feladatoknak. A rendelkezésre álló idõkeret felosztását, a szülõi igényfelmérést követõen, a munkaterv tartalmazza. Napközis csoportjainkat a korban közel álló tanulókból szervezzük. A tanulószobai foglalkozás (6., 7., 8. osztályban) azon tanulók számára nyújt lehetõséget a tanórákra való felkészüléshez, akik nem igénylik a napközis ellátást. A tanórán kívüli foglalkozások kezdetére várakozó tanulók felügyeletét a tanulószobai csoport vezetõje látja el. A napköziotthoni, tanulószobai felvételt a szülõnek írásban kell kérnie, a felvételrõl az igazgató dönt a nevelõtestület, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs véleményének figyelembe vételével. Az osztályfõnökök, szaktanárok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, továbbá a családsegítõ szolgálatot ellátó személyek javasolhatják a napköziotthoni, tanulószobai felvételt olyan tanulók számára, akiknek otthoni felkészülése nem biztosított, a családban nem adottak a feltételek, illetve a tanulmányi eredmények indokolják a segítségnyújtás szükségességét. Feltétlenül biztosítanunk kell az olyan gyermekek napközis ellátását, akiknek a testi, szellemi fejlõdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, illetve a szülõ, gondozó szociális helyzete miatt gyermeke ellátásáról nem tud gondoskodni. Túljelentkezés esetén elõnyt élveznek azok a tanulók, akik több gyermekes családból származnak, akiket egyedül álló szülõ, gondozó nevel, illetve más okból hátrányos helyzetûek.

56


Térítési díj befizetésének rendje A térítési díj beszedésének idõpontja minden hónap 10-15. napja között van. A térítési díj konkrét összegérõl a tanuló szüleit a fenti idõpont elõtt az élelmezési összekötõ értesíti. Amennyiben a szülõ a gyermekére bízza a befizetést, az elhozott összegért felelõsséget vállalni csak abban az esetben tud az iskola, ha a tanuló megérkezésekor a pénzt azonnal átadja az élelmezési összekötõnek. Azon tanulók étkezési térítési díját, akik az iskolába kapják a gyermekvédelmi támogatást, a gyermek és ifjúságvédelmi felelõs fizeti be a felvett támogatási összegbõl. A térítési díj befizetésének elmulasztása az étkezés megszüntetését vonja maga után. 7. 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Szakkör A különbözõ szakköröket a magasabb szintû képzés igényével, a tanulók érdeklõdésétõl függõen indítja az iskola. A szakköröket vezetõ pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek. Errõl valamint látogatottságáról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetõje felelõs a szakkör mûködéséért. A szakkör mûködésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szülõk és tanulók igénye szerint szervezhetõ önköltséges szakkör is. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzõkörként mûködik a tantárgyfelosztásban meghatározott idõkeretben. Az énekkar célja, a megfelelõ adottságú tanulók zenei képességeinek fejlesztése, színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetõje az igazgató által megbízott kórusvezetõ tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programjait. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelõ tanárok. Iskolánk lehetõséget nyújt tanulóinak a különbözõ sportfoglalkozásokon (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, ISK stb.) és versenyeken való részvételre.

57


Felzárkóztató foglalkozások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az elsõ négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett idõpontban, az osztályfõnök javaslatára kötelezõ jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt csoportokra kötelezõ jelleggel - a szaktanár javaslatára történik. A korrepetáláson a tanuló részt vehet szülõi kérésre, szaktanári javaslatra vagy saját jelentkezés alapján. Hitoktatás A területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes. A termet és a taneszközöket az iskola ingyen biztosítja.

Székhelyen és telephelyen Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedõ teljesítményének függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésû versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelõsek lebonyolításukért. A szervezést a vezetõ-helyettes irányítja. Tanulmányi és közösségfejlesztõ kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja a Pedagógiai Program célkitûzéseivel összhangban, hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján, tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetõk. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgató-helyettesnek. Csak egynapos kirándulás szervezhetõ. A kisérõ nevelõk 8 órát meghaladó ügyeletét 50%-os óradíjjal fizeti ki az intézmény. Többnapos kirándulást az osztályfõnök csak a saját szabadidejének terhére, óradíj elszámolásának igénybe vétele nélkül szervezhet.

58


A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfõnöki tanmenetében kell tervezni. Szülõi értekezleteken kell az osztály szülõi közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és költségkímélõ megoldásait. A kirándulás várható költségeirõl a szülõket az ellenõrzõ útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétõl, tanulmányi eredményétõl függõen a kirándulás költségeihez az iskolai alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérõ nevelõt vagy szülõt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két fõt. Gondoskodni kell elsõsegélynyújtáshoz alkalmas felszerelésrõl is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idõ alatt, szorgalmi idõben a három tanítási napnál hosszabb egyéni vagy csoportos utazáshoz az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülõ, csoportos utazás esetén a csoport vezetõje, az utazás elõtt legalább egy hónappal, az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idõpontját, útvonalát, szálláshelyeit, a résztvevõ tanulók számát, nevét, a kisérõ tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, mozi, színház, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idõn kívül bármikor szervezhetõk osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási idõben történõ látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegû rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetõjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit kívánják igénybe venni, illetve amennyiben a rendezvény idõtartama érinti a tanítási idõt. A kérvénynek tartalmaznia kell a rendezvény célját és tartalmát, a rendezvény idõpontját, az igényelt helyiségek felsorolását, a rendezvény lebonyolításáért felelõs személy vagy személyek nevét.

59


8.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSÕ ELLENÕRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az iskolai belsõ ellenõrzés feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belsõ szabályzataiban elõírt) mûködését; • segítse elõ az intézményben folyó nevelõ és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elõ az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mûködését; • az iskolavezetés számára megfelelõ mennyiségû információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérõl; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elõírásoktól, követelményektõl való eltérést, illetve megelõzze azt, • szolgáltasson megfelelõ számú adatot és tényt az intézmény mûködésével kapcsolatos belsõ és külsõ értékelések elkészítéséhez. A belsõ ellenõrzést végzõ alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belsõ ellenõrzést végzõ dolgozó jogosult: • az ellenõrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenõrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenõrzött dolgozó munkavégzését elõzetes bejelentés figyelemmel kísérni; • az ellenõrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

nélkül

2. A belsõ ellenõrzést végzõ dolgozó köteles: • az ellenõrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belsõ szabályzataiban foglalt elõírásoknak megfelelõen eljárni; • az ellenõrzés során tudomására jutott hivatali titkot megõrizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenõrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenõrzött dolgozók közvetlen felettesével; • hiányosságok feltárása esetén az ellenõrzést a közvetlen felettesétõl kapott utasítás szerint idõben megismételni. Az ellenõrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenõrzött dolgozó jogosult: • az ellenõrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az 60

ellenõrzés

módjára

és

megállapítására

vonatkozóan

írásban


észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenõrzést végzõ közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenõrzött dolgozó köteles: • az ellenõrzést végzõ dolgozó munkáját segíteni, az ellenõrzéssel összefüggõ kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belsõ ellenõrzést végzõ dolgozó feladatai: • Az ellenõrzést végzõ dolgozó a belsõ ellenõrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsõ szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenõrzési tervben elõírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenõrzések teljesítésérõl, az ellenõrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenõrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenõrzést végzõ, illetve az ellenõrzött, vagy annak felettese) kéri. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenõrzést végzõnek: − a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenõrzött dolgozó figyelmét; − a hiányosságok megszüntetését újra ellenõriznie kell. A belsõ ellenõrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenõrzési feladataik: • Igazgató: − ellenõrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; − ellenõrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegû munkáját; − ellenõrzi a munkavédelmi és tûzvédelmi szabályok megtartását; − elkészíti az intézmény belsõ ellenõrzési szabályzatát; − összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenõrzési tervet; − felügyeletet gyakorol a belsõ ellenõrzés egész rendszere és mûködése felett. • Igazgatóhelyettesek: − folyamatosan ellenõrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelõ-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:

a szakmai munkaközösségek vezetõinek tevékenységét;

a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;

61


a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok eredményességét;

nevelõ-oktató

munkájának

módszereit

és

a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

• Gazdaság vezetõ: − folyamatosan ellenõrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mûszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:

az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetõképességét,

a pénzkezelés, a pénztár szabályszerû mûködését;

a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggõ tevékenységet;

az intézmény mûködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,

a vagyonvédelemmel kapcsolatos elõírások betartását,

a leltározás és selejtezés szabályszerû végrehajtását,

− folyamatosan ellenõrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerû munkavégzését, munkafegyelmét. • Munkaközösség-vezetõk: − folyamatosan ellenõrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelõ-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervezõ munkáját, a tanmeneteket; a nevelõ és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsõ ellenõrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenõrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenõrzést végzõ, illetve az ellenõrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezõ belsõ ellenõrzési terv határozza meg. A belsõ ellenõrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelõs. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevõ költségvetési szervben, belsõ ellenõrzési rendszer mûködik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelõségét illetõen. A pénzügyi belsõ ellenõrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény mûködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsõ ellenõrzés az intézmény céljai elérése érdekében 62


rendszerszemléletû megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenõrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belsõ ellenõrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belsõ ellenõrzési szabályzat szerint történik. A belsõ ellenõri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának ellenõrzési csoportja látja el.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 9.

A PEDAGÓGIAI (NEVELÕ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSÕ ELLENÕRZÉSÉNEK RENDJE

A pedagógiai (nevelõ és oktató) munka belsõ ellenõrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerû (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elõírt) mûködését, • segítse elõ az intézményben folyó nevelõ és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelõ mennyiségû információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérõl, • szolgáltasson megfelelõ számú adatot és tényt az intézmény nevelõ és oktató munkájával kapcsolatos belsõ és külsõ értékelések elkészítéséhez. A nevelõ és oktató munka belsõ ellenõrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • munkaközösség-vezetõk Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenõrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenõrzési szempontok a nevelõ-oktató munka belsõ ellenõrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme. • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelõ-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,

63


• a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelõ és oktató munka színvonala a tanítási órákon: − az órára történõ elõzetes felkészülés, tervezés, − a tanítási óra felépítése és szervezése, − a tanítási órán alkalmazott módszerek, − a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, − az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, • a tanórán kívüli nevelõmunka, az osztályfõnöki munka eredményei, a közösségformálás.

10.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Székhelyen

Az iskolai könyvtár meghatározása: Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelõ-oktató munkához, a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyûjtését, feltárását, megõrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyûjtõkörébe tartozó dokumentum vehetõ fel. (A gyûjtõköri szabályzat az SzMSz melléklete.) Az iskola tulajdonában lévõ ifjúsági és ismeretterjesztõ könyvek, kézikönyvek és tanulmányi segédletek, hangkazetták, lemezek, külön helyiségben,- a tagintézményben zárt szekrényekben az ebédlõvel egy helyiségben- a székhelyen könyvtárszobában nyertek elhelyezést. A dokumentumok szabadpolcon és zárt szekrényekben találhatók. A kölcsönzés a mellékletben meghatározott nyitvatartás szerint történik. Az iskolai könyvtár feladatai: Alapfeladata: • Gyûjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása. • Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. • Tanórai foglalkozások tartása.

64


• Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket, segédkönyveket is. Kiegészítõ feladata: • Tanórán kívüli foglalkozások tartása. • Közremûködés az lebonyolításában.

iskolai

tankönyvellátás

szervezésében,

• Tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. Az iskolai könyvtár mûködése: Az iskolai könyvtár gyûjteményét a tanulók és pedagógusok igényeinek figyelembe vételével kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt, ajándékba kapott dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtár helyiségén kívül elhelyezett dokumentumokról, lelõhely - nyilvántartást kell vezetni. Az iskolai könyvtár használóinak köre: Iskolai könyvtárunkat használhatja valamennyi dolgozónk és az iskola valamennyi tanulója. A könyvtári tagság a tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal jön létre, külön beiratkozás nem szükséges. A könyvtárhasználat szabályai minden tagra kötelezõek. A könyvtárhasználat szabályai: • A kölcsönzés tasakos kölcsönzéssel történik, a könyv katalóguscédulájának benntartásával a kölcsönzés idejére. • A kölcsönzési idõ 2 hét, kérésre a kölcsönzés lejáratának ideje meghosszabbítható. • A könyvtári dokumentumok állapotáért a tagok felelõsséggel tartoznak. Rongálódás, elvesztés esetén az oktatási törvény kártérítésre vonatkozó jogszabályai érvényesek (77§). • A dokumentumok vissza hozatalának tényét a katalóguscédula könyvbe való visszahelyezésével kell igazolni. Ezért a könyvtáros nevelõ felelõs, csakúgy, mint a könyvtári feladatok teljes körû ellátásáért. • A kölcsönzést és idõpontját a Munkaterv illetve a Házirend tartalmazza. A könyvtár nyitvatartását a könyvtár ajtajára ki kell függeszteni. A könyvtárban csak a könyvtáros felügyeletével lehet tartózkodni. 65


• Az olvasótermi használat és kölcsönzés során ügyelni kell arra, hogy mások munkáját ne zavarják a kölcsönzõk, a könyvtárhasználók tartsák be a könyvek elhelyezésének szabályait, ügyelve a rongálódás elkerülésére. A könyvtár mûködésére vonatkozó szabályokat az osztályfõnök köteles a tanulókkal tudatosítani. A nyitvatartás esetleges változását a könyvtár ajtajára kell kifüggeszteni, errõl a könyvtáros tanár gondoskodik.

11.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

Székhelyen és telephelyen Iskolai életünket úgy szervezzük, hogy az oktatási törvényben elõírt módon, a tanulók számára biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetõségét. A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük a létszámhatárokat és a felmerülõ igényeket. A szülõk igénye szerint délutáni úszásórákat szervezünk. A lányok számára ritmikus torna, aerobik foglalkozásokat tartunk. Kosárlabda, kézilabda és kispályás labdarúgó csoportok szervezõdnek igény szerint, a sportkör keretein belül. Az Iskolai Sportkör rendszeresen házi bajnokságokat szervez. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles testnevelõ tanárának átadni. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan a testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függõen - nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembevételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelõ tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik az órarendben rögzített idõpontokban. A mindennapi testedzés formáit megvalósító pedagógusok az iskola általános igazgató-helyettesével illetve a az igazgatóval tartják anapi kapcsolatot. Munkájukról a félévi és évvégi értekezleteken elemző értékelő beszámolót tartanak.

66


12.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét.

A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: − az iskolaorvos és − a védõnõ együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közremûködik még: − a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Székhely iskola Telephely iskola

Iskolaorvosi szolgáltatás 8-asés 9-es gyermekorvosi körzet 8-asés 9-es gyermekorvosi körzet

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Szerzõdéses jogviszony Az ellátást nyújtó által az intézményben Csak indokolt esetben, a csak a helyszínen töltendõ idõ elvégezhetõ eü. feladatok ellátására szükséges idõben. Az ellátás címmel)

nyújtásának

helye

(pontos Gyermekorvosi rendelõk: 3527 Miskolc, Éder Gy út 4 3527 Miskolc, Éder Gy út 4

Az ellátás nyújtása során annak a Külön szerzõdésben rögzítettek szerint. háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttmûködve történik a szolgáltatás nyújtás

67


b) védõnõi szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Székhely iskol Telephely

Védõnõi szolgáltatás 7-esés 8-as gyermekorvosi körzet 7-esés 8-as gyermekorvosi körzet

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Szerzõdéses jogviszony Az ellátást nyújtó által az intézményben Csak indokolt esetben, a csak a helyszínen töltendõ idõ elvégezhetõ eü. feladatok ellátására szükséges idõben. Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Gyermekorvosi rendelõk: 3527 Miskolc, Éder Gy út 4 3527 Miskolc, Éder Gy út 4 Az ellátás nyújtása során annak a védõnõnek Külön szerzõdésben rögzítettek szerint. (védõnõi körzetnek) a megnevezése, akivel együttmûködve történik a szolgáltatás nyújtása c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Gyermekfogászat Miskolc, Bokréta u. 1. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege A fenntartóval kötött, a fogászati ellátásra (teljes, részmunkaidõ stb.) vonatkozó szerzõdés alapján. Az ellátást nyújtó által az intézményben Megállapodás, külön intézkedés alapján. töltendõ idõ Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Az ellátási szerzõdésben foglaltak szerint.

68


13.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tûzvédelmi utasítás a tûzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelõk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott idõben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelõzési szabályokat a tanulókkal betartani.

Az osztályfõnököknek az osztályfõnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben: Az osztályfõnököknek az osztályfõnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben:

A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki órán, melynek során ismertetni kell: • • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • • a házirend balesetvédelmi elõírásait, • • a rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban. 69


Az osztályfõnöknek, illetve az illetékes szaktanárnak, pedagógusnak fel kell hívni a tanulók figyelmét a tanórán kívüli foglalkozások balesetveszélyes helyzeteire, ezek megelõzésének szabályaira nevezetesen: • • tanulmányi kirándulások, túrák, táborok, erdei iskolák elõtt, • • közhasznú munkavégzés megkezdése elõtt, • • rendkívüli események után. Az osztályfõnököknek a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulói figyelmét.

A nevelõknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegû feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elõtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezõ viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendõ magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idõpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelõnek visszakérdezéssel meg kell gyõzõdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezetõ nevelõk baleset-megelõzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi-ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. A gyermek- és ifjúságvédelem szabályai

A gyermek- és ifjúságvédelem célja

Az intézmény alapvetõ célja olyan iskolai légkör és tevékenységi formák kialakítása, mely kizárja a lehetõséget, hogy bármely diák származása, színe, neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, vagy más okból hátrányos helyzetbe kerüljön. Az iskola arra törekszik, hogy minden tanuló számára biztosítsa a testi és lelki fejlõdéshez 70


szükséges feltételeket, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, illetve – szükség esetén – leküzdhesse vagy csökkenthesse azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni, kulturális helyzete, illetõleg más ok miatt fennállnak. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, mentálhigiénés nevelése, az egészséges életmód tudatos formálása; a tanulók, pedagógusok, szülõk jelzései alapján a hátrányos helyzetû, illetve veszélyeztetett tanulók problémáinak megismerése, családi környezetének feltárása. A nevelési-oktatási intézmény közremûködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelõzésében és megszüntetésében, ennek során együttmûködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányítása és összefogása az iskola vezetõjének feladata. Az iskola vezetõje a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására és koordinálására gyermek- és ifjúságvédelmi felelõst bíz meg.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs Az iskolában félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs feladata különösen: • • Gondoskodik arról, hogy az osztályfõnökök tájékoztassák a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idõpontban fordulhatnak gyermek- és ifjúságvédelmi felelõshöz, továbbá, hogy szükség esetén az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, • • a pedagógusok, szülõk vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztetõ okok feltárása érdekében – ha szükséges családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, • • gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetõ veszélyeztetõ tényezõ megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, • • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, • • a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történõ nyújtása érdekében,

71


• • az iskolában a tanulók és a szülõk által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, • • az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, figyelemmel kíséri annak végrehajtását szükség esetén intézkedik az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújt a tanulók, a szülõk és a pedagógusok részére. • • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs javaslatot tehet a tankönyvtámogatás elosztási elveinek megállapítására.

Az iskola vezetõje gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs munkájához szükséges feltételekrõl.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs személyérõl, valamint arról, hogy milyen idõpontban és hol kereshetõ fel.

72


14.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvetõ feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13. 1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tûzvédelmi utasításnak és a tûzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelõk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelõzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfõnököknek az osztályfõnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben: • A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki illetve szaktanári órán. Ennek során ismertetni kell: − az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, − a házirend balesetvédelmi elõírásait, − rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, − a tanulók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban. • Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) elõtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

73


A nevelõknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegû feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elõtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezõ viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendõ magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idõpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelõnek visszakérdezéssel meg kell gyõzõdnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezetõ nevelõk baleset-megelõzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenõrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenõrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idõpontját, a szemlék rendjét és az ellenõrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 13. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a felnőttoktatásban résztvevő hallgatók iskolában történt balesetével kapcsolatosan Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben: • A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki illetve szaktanári órán. Ennek során ismertetni kell: − az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, − a házirend balesetvédelmi elõírásait, − rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, − a hallgatók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban. Teendők baleset esetén: A hallgatók felügyeletét ellátó nevelõnek a hallgatót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következõ intézkedéseket: • a sérült hallgatót elsõsegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tõle telhetõ módon meg kell szüntetnie, • a hallgatói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola 74


igazgatójának. E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévõ többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 13. 3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelõnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következõ intézkedéseket: • a sérült tanulót elsõsegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tõle telhetõ módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévõ többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsõsegélynyújtásban részesítõ dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetõ a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelõzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

75


13. 4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elõírásai alapján A tanulóbalesetet az elõírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrõl az elõírt nyomtatványon jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyv egy példányát az iskola õrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék ha ez nem mûködik, akkor a szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselõjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelõ és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelõzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

14.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola mûködésében rendkívüli eseménynek kell minõsíteni minden olyan elõre nem látható eseményt, amely a nevelõ és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minõsül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tûz, • a robbantással történõ fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetõ rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelõs vezetõvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelõs vezetõk: • Igazgató • Igazgató helyettes • Gazdasági vezetõ A rendkívüli eseményrõl azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tûz esetén a tûzoltóságot,

76


• robbantással történõ fenyegetés esetén a rendõrséget, • személyi sérülés esetén a mentõket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelõ rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelõs vezetõ utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolarádión keresztül, ha ez nem lehetséges, akkor riadólánc szerint értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tûzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbõl való kivezetéséért és a kijelölt területen történõ gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelõs. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következõkre: • Az épületbõl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelõnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelõ hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyõzõdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása elõtt és a kijelölt várakozási helyre történõ megérkezéskor a nevelõnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelõs vezetõnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejûleg – felelõs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplõ kijáratok kinyitásáról, • a közmûvezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételérõl, • az elsõsegélynyújtás megszervezésérõl, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendõrség, tûzoltóság, tûzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkezõ rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetõjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

77


• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrõl, • a veszélyeztetett épület jellemzõirõl, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrõl), • a közmû (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérõl, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítésérõl. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követõen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetõjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetõjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelõtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tûz esetén szükséges teendõk részletes intézményi szabályozását a „Tûzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történõ fenyegetés esetén szükséges teendõk részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tûzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történõ megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelõs. Az épületek kiürítését a tûzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplõ kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelõs. A tûzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezõ érvényûek.

15.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelõs. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelõs dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevõ iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelõs dolgozók feladatait, 78


• a szükséges határidõket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelõs dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, • a tankönyvrendelésben résztvevõ iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, • a szükséges határidõket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok elõírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjérõl – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelõtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: • A nevelõtestület döntése elõtt az iskola igazgatója – az osztályfõnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs közremûködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülõket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. • A szülõk a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylõ lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõsnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. • A felmérés eredményérõl az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelõtestületet, , az iskolai szülõi szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. • A tankönyvtámogatás módjáról a nevelõtestület dönt, és errõl az iskola igazgatója írásban értesíti a szülõket. • Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelõ számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történõ felkészüléshez. • Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezõ olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. • Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a

79


rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékbõl az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülõ tankönyveket. A nevelõtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött könyvtári könyvek, valamint a 25% terhére vásárolt tartós tankönyvek elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülõnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

16. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bõvítése, valamint az iskola jó hírnevének megõrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a Pedagógiai Program, az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó konkrét idõpontokat, iskola rendezvényeink hagyományait a munkaterv tartalmazza. A mûsorok idõpontját, a szervezési felelõsöket a nevelõtestület az éves munkatervében határozza meg. Tanulóink kötelezõ ünnepi viselete:

80

lányoknak

-

sötét szoknya, fehér blúz,

fiúknak

-

sötét nadrág, fehér ing


Rendezvényeink − − − − − − − − − − − − − − − − −

évnyitó, évzáró szaktárgyi versenyek nyugdíjas találkozó kulturális gála ifjúvá avatás sportgála idegen nyelvi karácsony Valentin nap úszó napközi nyári táborok farsangi bál ballagás alapítványi bál hangverseny Pedagógus nap Állatok Világnapja Selyemréti Napok − Madarak és Fák napja − nyílt nap − Mikulás − fenyõünnep − a Föld Napja − tanulmányi kirándulás − Zenei Világnap − Takarékossági Világnap − a Magyar Nyelv hete

Állami ünnepek: − október 6. − október 23. − március 15.

81


Tanulmányi kirándulás: õsszel és tavasszal, igény és lehetõség szerint iskolai szervezésben.

82


17.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetõ engedélyével lehetséges. Az intézményvezetõ az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezetõ önállóan, illetve az általa jelentõsnek minõsített reklámtevékenység esetében: − a nevelõtestület, − a szülõi közösség, valamint − a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezetõ köteles: − a pedagógusoktól, − a szülõktõl, − a gyermekektõl, tanulóktól érkezõ, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) az intézményi rádió, b) újságok terjesztése, c) szórólapok, d) plakátok, e) szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezetõ által kiadott engedély határozza meg.

83


18.

Tanítási időkeret

A tanítási időkeret jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg, a tanítási időkeret is két hónapra szól, amelynek megállapítása a következő: A két hónapra eső tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151.§-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen csökkenteni kell akkor, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését, amely azt jelenti, hogy összegezni kell a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott óráit. A Közokt. Tv. 1.sz. melléklet harmadik rész II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartását. Óradíj pedig a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret megállapításának teljesítése, kiszámításának menete: 1.) Elsőként az egyes pedagógusok-munkakörök tanítási időkeretének megállapítására kerül sor. Az intézményvezetőnek ki kell számítania a két hónapra jutó tanítási napokat, ezt meg kell szoroznia az adott pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. (A z egyötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi.) Rövidítések: Tanítási időkeret=tik Heti kötelező óraszám=ko Tanítási napok száma=tn ko 84


tik= —— ·tn 5 kettős munkakörben /pl.:kötelező óraszáma 0,5 részében tanár (kol), 0,5 részében napközis foglalkozást vezet (ko2) ko+ko 2

tik = —— tn 5 Amit szem előtt kell tartani az első lépés megtételekor: • Figyelemmel kell lenni arra, hogy más-más a heti kötelező óraszám a tanítónak, tanárnak és a napközis foglalkozást tartó pedagógusnak. Figyelemmel kell lenni másrészt arra is, hogy az egyötöd kötelező óraszám átlagos számítási alap. • Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek, pedagógusok kötelező óraszámát a Kt 1. sz. melléklet harmadik rész I. fejezetében rögzített kötelező óraszámokkal kell számítani. • Amennyiben a pedagógus kettős, különböző kötelező óraszámmal járó munkakört tölt be, a számítás alapja a Kt. 1.sz. melléklete harmadik rész, II/4. pontjában foglaltak szerint megállapított heti kötelező óraszám egyötöde. • A tanítási napok kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat /Kt. 52.§ (2) bek../, így az őszi, téli és tavaszi szünet munkanapjait, a munkaszüneti napokat is. 2.) A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor az intézményvezető - az egyedi nyilvántartások alapján – összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglalkozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját. Rövidítések: Tanítási időkeret=tik Ténylegesen teljesített tanítási óra=tto Tanórán kívüli foglalkozás=tkf Egyéni foglalkozás=ef 85


Kieső napok miatt levonható órák=kno Egyéni órakedvezmény=eo Teljesítménymutató=tm tm = /tto+tkf+ef+eo+kno/-tik

3.) A harmadik lépés Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni. Ha a tm=0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; Ha a tm negatív előjelű szám munkáltatói intézkedésre kerül sor a hiányzó munkaidő pótlására vonatkozóan. Ha a tm pozitív előjelű szám, akkor óradíj jár:a fennmaradó órák után. Értelmezéshez: • A teljesített tanítási órákba (tto) be kell számítani a rendszeres és eseti többlettanítási (helyettesítési) órákat. • A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt. idézett 151.§ (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. • Az egyéni órakedvezmények alatt (eo) a Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész II/7. pontjában foglalt kedvezményeket kell érteni az összese, - a Kt. 52. § (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai fogalakozás öt százaléka erejéig (osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői, stb.) heti egy óra. • A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor a következő távollétek csökkentik: Az Mt. 151.§ (2) bekezdésében meghatározott távollétek: • állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), • legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála (139.§ (2) bek.) esetén • kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, • véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, • munkaszüneti nap miatt (125.§) kiesett idő, • a szabadság időtartama, • munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama.

86


A pedagógus tanítási időkeretét csökkenti a fentartó által engedélyezett távollétek ideje (pl: versenyek) A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és mûködési szabályzat módosítása csak a nevelõtestület elfogadásával, a szülõi szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SzMSz) hatálya Személyi hatálya A szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása kötelessége az iskola vezetõinek, pedagógusainak, egyéb közalkalmazottainak, minden tanulónak. Az SzMSz-ben foglaltak tiszteletben tartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megoldásában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szabályzatban foglaltak megtartása minden iskolahasználó közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: • az alkalmazottakkal szemben az igazgató - munkáltatói jogkörben eljárva illetõleg a helyettese hozhat intézkedést, • a tanulókkal szemben fegyelmezõ intézkedés, illetõleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetõség, • a szülõket vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, értesíteni kell az igazgatót. Az SzMSz idõbeli hatálya Az SzMSz-t az iskola nevelõtestülete fogadja el. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SzMSz jóváhagyásának napja. Amennyiben az SzMSz felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybelépés napja a felterjesztéstõl számított 31. nap, illetve - ha a felterjesztésrõl a képviselõtestület dönt -, a felterjesztést követõ 30. nap utáni elsõ képviselõtestületi ülés napja.

87


Az SzMSz módosítása Jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítása csak a nevelõtestület elfogadásával és a Közoktatási Törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és mûködési szabályzat módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelõtestület, • az iskola igazgatója, • a szülõi munkaközösség iskolai vezetõsége,

Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony mûködéséhez szükséges további rendelkezéseket, - így a belsõ ellenõrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, stb. - igazgatói utasításként - önálló szabályzatok tartalmazzák, - melyek az SzMSz mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SzMSz változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elõírások, belsõ intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelõs vezetõjének megítélése ezt szükségessé teszi.

88

Selyemréti Általános és Magyar Angol Két Tanítási. Nyelvű Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents