SELMECBÁNYA SPORT: AKTÍV PIHENÉS LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK VENDÉGLÁTÁS SELMECBÁNYA 7 CSODÁJA INFORMÁCIÓK HAGYOMÁNYOK KÖZLEKEDÉS

B A R Á T S Á G

H A T Á R O K

N É L K Ü L

SELMECBÁNYA D I Á K Ú T I K A L A U Z

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK

SPORT: AKTÍV PIHENÉS

SELMECBÁNYA 7 CSODÁJA

VENDÉGLÁTÁS

HAGYOMÁNYOK

INFORMÁCIÓK

ESEMÉNYEK-RENDEZVÉNYEK

KÖZLEKEDÉS

Partnerséget építünk

Kedves Olvasók! A Selmecbánya és Sopron közti kapcsolat hosszú időre nyúlik vissza. Összeköti a két várost a történelem, a bányászmúlt és a Bányászati Akadémia, a későbbi Egyetem a diákhagyományokkal. Történelmi „adósságot” törlesztve lett 2008-ban Selmecbánya hivatalosan Sopron testvérvárosa. A testvérvárosok közötti együttműködés kiszélesítésére, és a két város polgárai között létrejött személyes kapcsolatok kialakulására adott lehetőséget a „Barátság határok nélkül – Spoločne bez hraníc” elnevezésű projekt, melynek részeként 10 soproni és 10 selmecbányai középiskolás diák látogatott el a szlovákiai, illetve magyar városba. Azok, akik 2010 márciusában és áprilisában töltöttek el egy-egy hetet a két településen, nem csak megismerték azok természeti, építészeti és kulturál is értékeit, hanem feljegyezték a főbb tudnivalókat is. Ennek a közös munkának az egyik eredményét, a soproni fiatalok által Selmecbányáról írt diákkalauzt ajánlom most szíves figyelmükbe. Remélem, hogy olvasása kapcsán kedvet kapnak majd ellátogatni ebbe a sok látnivalót nyújtó városba. Üdvözlettel:

Dr. FodorTamás Sopron Megyei JogúVáros Polgármestere

2

Selmecbánya Diákútikalauz


1

Selmecbánya 2


Röviden Selmecbányáról Selmecbánya Közép-Szlovákiában, Soprontól kb. 270 km-re, a Selmeci-hegységben fekszik. Az 1009 méter magas Szitnya-hegyről a festői szépségű város más-más szinten elterülő, teraszos utcáinak látványa tárul elénk. A város alapításának legendája egy Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Ó-hegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst, a másik arany színben csillogott. Ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. A város története minden szálon összefügg a bányászat történetével. A régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy Selmecbánya közelében az ezüst és másfajta ércek felfedezése a kelták korára tehető. Az aranyat a patakokból mosták, azokon a helyeken pedig, ahol az érctellérek kibújtak a felszínre, letelepedtek, és szezonális jelleggel termelték ki az ércet. A termelés olyan mélységre terjedt ki, amelyet rövid tárnákkal és aknákkal könnyebben el lehetett érni. A későbbiek során, miután a könnyen hozzáférhető lelőhelyeket kitermelték, a bányászok kénytelenek voltak nagyobb mélységekben kutatni. Egyre nagyobb gondot okozott a mélyülő fejtések aládúcolása és a vízelvezetés. A problémák orvoslására Kálmán és II. András magyar királyok a XII. század derekán szakembereket hívattak Tirolból és Szászországból. Átvették a bányák irányítását, új bányászati technológiákat vezettek be, és ezzel a bányászatban megkezdődött az új korszak – a mélységi bányászat, egyben a város fejlődése. A településről az első írásos emlék 1217-ből való: neve ekkor Bánya (latinul Argentifodina) volt, ehhez tapadt később a Selmecpatak neve. A bányászat fejlődését egy rövid időre megzavarta a tatárjárás, de utána ismét megújult a bányatevékenység. Virágkorát a XIV–XVIII. században élte. A tatárjárás után a települést IV. Béla telepítette be német bányászokkal, és 1238-ban a városnak bányavárosi jogokat adott, amely később mintaként szolgált a többi felvidéki bányavárosnak is (Besztercebánya, Körmöcbánya). A bányajog kezdetben a városi polgárokat, a Waldbürgereket illette meg,

2



3

a kincstár csak Károly Róbert idejében szerezte meg ezt a jogot. 1443-ban súlyos földrengés rázta meg a várost és környékét. A XV. és XVIII. század között Selmecbánya a bányászati újítások egyik fontos színtere lett. A bányászatban itt alkalmazták először a puskaport 1627-ben, a XVII. században itt épült az egészen 1906ig leghosszabb alagútként nyilvántartott, a fölösleges bányavizet a Garamba elvezető voznicai (II. József ) tárna. Selmecbánya további története szorosan összefügg iskoláinak fejlődésével, tanárainak tudományos munk ájával. A bányászképzésről szóló első adatok 1605-ből származnak. A bányahivatalnokokat, az „expektantusokat” a bányahivatalokban képezték, és csak azokat véglegesítették, akik a gyakorlatban is beváltak. 1735. július 12-én a bécsi udvari kamara rendeletével megalakult a selmecbányai bányásziskola (Berg Schola). Az iskola első tanára Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia az iskolát felsőfokú tanintézetté nyilvánította, majd akadémiai rangra emelte. Ez a tanintézet első volt Európában. 1919-ben a bányászati és erdészeti főiskola elköltözött Sopronba. A város 1786-ban II. Józseftől megkapta az országos vásárok rendezésének jogát. Selmecbánya a XVIII. században Pozsony és Debrecen után Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, számos iskola működött itt, több költőnk, írónk – pl. Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán – is itt tanult. A XIX. századtól kezdve, de leginkább a XX. században, a bányászat hanyatlásával, a bányák kimerülésével folyamatos népességcsökkenés jellemzi a települést. Selmecbánya története sokáig összeolvadt a magyar történelemmel, hiszen egészen az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződésig Magyarország szerves része volt. Ma már az önálló Szlovákia részét képezi. A természetvédelmi oktatás és a kultúra szlovákiai központjává vált. A város 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Bár a bányászat ma már nem játszik szerepet Selmecbánya életében, a városnak ezt az arcát számos múzeumi tárlat és a nyílt téri Bányászati Múzeum is bemutatja, és őrzik a napjainkban is élő hagyományai.

4



3

Fobb nevezetességek Selmecbányáról minden magyarnak először az egyetem jut eszébe, pedig ez a gyönyörű város rengeteg érdekes látnivalóval kecsegtet. Ahogy beérünk a városba, elénk tárul a megannyi csodálatos látnivaló. Az óváros teljes egészében műemléki védelem alatt áll, 1993 óta a világörökség része. A hangulatos utcák sétára csábítják a látogatót. A házak tükrözik a középkori polgárosodást, gazdagodást. Láthatjuk az eredeti gótikus házak részleteit, a gyönyörű és változatos graffito vagy festett geometrikus díszítésű homlokzatokat, a toszkán oszlopos lodzsákkal szegélyezett udvarokat. Aki már járt a selmeci hegyek között, végigsétált a „girbegurba” macskaköves utcákon, járt a skanzenben mélyen a föld gyomrában, felkapaszkodott a Kálváriára, beszívta az ősi város levegőjét, az tudja: Selmecbányát elmesélni nem lehet; látni, érezni kell.

4



5

2

1

3

1. Óvár: Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templomot a templáriusok, a vörös barátok építették, majd a domonkosoké volt. Mellette állt a Szent Mihály-kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát pedig négyzet alaprajzú torony erősíti. A délkeleti oldalon lehet az építménybe bejutni. A harcias külső ellenére nehezen védhető, hiszen a föléje magasodó Paradicsom-hegyről könnyen belőhető. Fenntartották a török idők után is, sőt tovább építették. A vártemplom harangtornya barokk stílusban épült. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a XV. században. Az Óvárban a múlt század végén a városi levéltár, illetve annak leégése után városi múzeum működött. 2. A Szentháromság tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. Szentháromság-szobor : A z 1710. évi pestisjár vány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a Szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szent szobra található, köztük Szent Borbáláé, a bányászok védőszentjéé. A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1981–82. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredeti Habsburg-címert. Látható még rajta a város címere és a bányászjelvény is. Evangélikus líceum: A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827–30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet. 3. Szent Katalin-templom: Egyike a város legrégibb épületeinek. 1480 és 1491 között épült gótikus stílusban. A templom külső falá-

6



7

5

4

6

hoz 1776-ban építették a Nepomuki Szent János-kápolnát. Figyelemre méltó a templom hajójában látható késő gótikus csillaghálós boltozat, mely a szentélybe is átnyúlik. Barokk főoltára 1727-ből származik, amikor a templom a jezsuitáké volt. A kápolnák színes, festett üvegablakai a XX. század elejéről valók, Szent Istvánt, Szent Imrét és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják, és a város módosabb iparosainak, kereskedőinek adományaiból készültek. A templomban látható plasztikák, féldombor- és domborművek, illetve a freskók többsége a XV–XVI. század fordulója táján született. Ezek közül kiemelkedik az MS mesternek tulajdonított Madonna-szobor. 4. Városháza (Radnica): A korábban egyemeletes, XIV. századi épület mai alakját 1787–88-ban nyerte el, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, amelynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról. 5. Evangélikus templom: Eredetileg fatemplom volt. Mai alakja 1794–1796 között épült, késő barokk stílusban. Érdekessége, hogy a templom belsejének alaprajza ellipszis, és kupola fedi. Oltárképét (Jézus a Getsemáne-kertben) Than Mór festette 1878ban. 6. Klopacska (kopogó, lármafa, die Klopf ): Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A„bakter”a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszan, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel – kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakaiban a lámpák, majd elindult a völgy irányába a sok száz, pislogó bányamécs – kezdődött a munka. Temetéskor a harangzúgás után lassú, gyászütemben szólaltatták meg. Fájdalmas kopogása kísérte az elhunytakat is utolsó útjukra. Jelenleg teaház működik az épületben.

6



7

8. Hegybányai (Szélaknai, Piargi) kapu: A fenyegető török veszedelem elhárítására 1554-ben, reneszánsz stílusban épült, majd átépítették a barokk korban. Ez az egy maradt meg Selmec hajdani négy fő kapujából. 9. Leányvár: A leányvárat (Újvárat) a monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát.Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja, Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat – állítása szerint – egymás mellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt leányvári boszorkánynak nevezték. Vagyona mellett szépsége is messze földön híres volt, akadtak is kérői szép számmal, de ő mindegyiknek nemet mondott. Hiába figyelmeztették, hogy az ő gazdagsága is véges, két kézzel szórta a pénzt. Beledobta gyűrűjét a patakba, és azt mondta, az ő jóléte annyira biztos, mint az, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrű később egy hal gyomrából előkerült, Borbála pedig szegényen, mindenkitől elhagyatva halt meg. Temetésén óriási vihar kerekedett és az emberek a koporsót hátrahagyva elmenekültek. A holttestet kutyák falták fel. A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait. Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük. 10. Zsidó temető

8



7

11. Zsinagóga 12. Kammerhof (Kamaraház): Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. A múltban (XIII. század) a Bányakamara székhelye volt, később (XVI. század) a közép-szlovákiai bányászati kerület kamaragrófjainak a székhelyévé vált. Az épületben múzeum és állandó kiállítások vannak. A kiállítások tömörítve mutatják be a bányászat fejlődését, a bányásztudományokat és az egyszerű bányászok életét. Nagyon érdekesek a bányatechnológia és bányagépek működő modelljei. A Bányászat Szlovákiában kiállítás a Kammerhof vonzó helyiségeiben helyezkedik el, abban az épületben, amely a XVI. századig a kamaragrófi hivatal székhelye volt. A későbbi időszakokban az épület a főkamaragrófi hivatal székhelyeként szolgált. A kiállítás egyes részei teljes képet nyújtanak Szlovákia bányászatának tör ténelméről, a bányatudományról, technikáról, a Bányászati Akadémián való képzésről és Selmecbánya könyvkultúrájáról. A legérdekesebb kiállított tárgyak közé a bányai mérőeszközök, a vízszállító berendezések funkciós modelljei, XVIII. századi eredeti, ünnepélyes köpenyvariációk és bányászinszigniák tartoznak.A Kammerhof megtekintése kedvezményes belépő fejében összekapcsolható a Bányaút és a Királyút megtekintésével.

13. Nagyboldogasszony-templom: Román alapokra épült háromhajós bazilika. Egykor a dominikánusok Szent Mihálytemploma volt. Jelenlegi klasszicista külsejét a XVIII. századi átépítés során nyerte el.

8



9

14. Az akadémia épületegyüttesei és a botanikus kert A selmecbányai akadémia több része is nagyon híres. Az Erdészeti Palota (jobb oldalon): A selmeci akadémia fennállása óta küzdött a megfelelő épületek és helyiségek hiányával. Tanulmányi célra kevésbé megfelelő, bérelt épületeket kényszerültek használni. A Klauser-kert (a mai felső botanikus kert) megvásárlásának évében (1854) előtérbe került egy új épület létrehozásának gondolata. A tervezett épület a mai palota helyén állott volna, a kivitelezés azonban pénzhiány miatt meghiúsult. Egy új erdészeti épület építésének gondolatával később is foglalkoztak, de az ügy csak 1885 júniusában juthatott dűlőre Farbaky Károly, az akadémia igazgatója segítségével. Az épület 1890-ben teljesen elkészült, s az 1890/91. tanévet már itt kezdték el. Az épület ünnepélyes felavatására azonban többszöri halasztás után, csak 1892-ben került sor. A Bányászati és Kohászati Palotát (szemben) 1900-ban adták át. Az Erdészeti Palotához hasonlóan klasszicizáló stílusban készült. Ebben és a szomszédos Kémiai Palotában jelenleg vegyipari szakközépiskola működik. A Kémiai Palota (balra) 1912-ben készült el klasszicista stílusban, homlokzatán bányászkalapács és erdészcsillag látható. Nagy előadóterme a legkorszerűbb igényeket is kielégítette.

10



9

Egyéb látnivalók, tudnivalók Terasz: A város korzója, a Fő utca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík (vízszintes) területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a kiegyezés után kapták. Az elbeszélések szerint az akadémisták annak idején a teraszon állva nézték vasárnap az utcán a templomba – vagy éppen onnan hazafelé – tartó selmeci lányokat. Ez ideális hely lehetett ehhez, hiszen a terasz felső vége a Katalin-templomnál, alsó vége pedig a Nagyboldogasszony-templomnál van. A terasz északi végénél található az ún. Maflasarok, amely a balekság gyülekezőhelye volt a Schacht-tagok előtt. Kálvária: Kálváriákat a középkorban Európa-szerte építettek, Jézus szenvedéseit felelevenítendő. A Selmecbányán található kálváriát a város keleti részén emelkedő Scharfenberg város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A szóbeszéd szerint azért épült a tótok temploma a hegy alján, mert ők voltak a leglustábbak. A selmeci kálvária nemcsak szép fekvése miatt híres, hanem azért is, mert tizennégy kis kápolnájának hársfából faragott szép domborművei a keresztutat a szokásostól teljesen eltérően ábrázolják. A klasszikus tizenkét stáció helyett csak hét mutatja Krisztus szenvedéseit, a másik hét Mária szenvedéseit foglalja össze. Selmecbánya nemcsak az épületeiről híres, hanem sok neves személy is kötődik a városhoz, akik a művészetek, az irodalom és a tudomány területén alkottak sikeresen.

6



11

Selmecbánya híres szülöttei: Bulla Elma Kossuth-díjas színművésznő, Czvittinger Dávid irodalomtörténész, Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja, Galambos Márton állatorvos, orvos, honvédorvos, Hell Miksa csillagász, Hoffmann Dezső nemzetközi hírű fotográfus, Kosáryné Réz Lola író, műfordító, Kosáry Domokos történész, Ľudovít Lačný sakkfeladványszerző, Lumnitzer István orvos, botanikus, Pituk Sándor sakkfeladványszerző, itt született, élt és itt hunyt el, Pattantyús Ábrahám Géza Kossuth-díjas gépé szmérnök, műegyetemi professzor, akadémikus, Magda Vášáryová színésznő és diplomata.

Híres emberek, akik a városhoz kötődnek: az evangélikus líceum tanulója volt pl.: Petőfi Sándor költő, Mikszáth Kálmán író, Sajó Sándor drámaíró, Lahner Emil, a párizsi iskola neves festője, aki Selmecbányán szerzett mérnöki diplomát, Ipolyi Arnold, a XIX. századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja.

12



11

Selmecbánya hét csodája Selmecbányán a hó minden évben Szent Péterre és Pálra esik: Szent Péter és Pál napján ér véget az iskolai tanév és kezdetét veszi a nyár, az év legforróbb időszaka. Ez a dolog azonban nem a szentek napjaival áll összefüggésben, hanem inkább a plébániatemplom homlokzatán álló szobrokkal. Amikor tehát havazik, a hó a szentekre esik, és csodás köpennyel takarja be őket. Így már nem kétséges, hogy a városban mindig Szent Péterre és Pálra esik a hó. A kéményhez kötött kecske: A kecskéket a város szegényebb részein tartották. Ezek az állatok az étvágyukról jól ismertek, szinte bármit megesznek. Egyszerűen ki kell kötni őket valahol a kertben, és csekélyen fog csak gyarapodni a növényzet. Mindazonáltal a kertek meredekek és néha a bányászházak tetőivel egy szinten helyezkednek el. Egy ilyen ház tulajdonosa így minden gond nélkül ki tudta kötni a kecskéit a kéményhez – nem volt szüksége karóra, és nem kellett azért aggódnia, hogy kecskéi megeszik a szomszéd füvét. Amikor a víz keresztülfolyik a hídon: A hidakat az egész világon azért építették, hogy segítsék az embereket átkelni a folyókon, patakokon. Ez Selmecbányán fordítva volt – a víz folyt keresztül a hídon, és az emberek a híd alatt keltek át. A múltban építettek egy csatornát, amelyen a víz Bansky Studenecből, egy faluból egészen Selmecbányáig folyhatott, de ez mára már megszűnt és a Bansky Studenecbe vezető út bal oldalán látható. Bika a kéményben: Van-e olyan kémény a világon, amibe pontosan illeszkedik egy bika? Selmecbányán a válasz igen, bár ez a kémény nem egy ház tetején áll. Kéménynek hívják a bányák szellőzőnyílásait. Egyszer legeltetés közben egy bika a réten egy ilyen kéménybe esett és az éjszakát egy hat méter mély lyukban töltötte. Képtelen volt onnan kijutni, a bánya mentőmunkásai segítettek rajta. Az emeletek és földszintek helyet cseréltek: A selmecbányai házak hihetetlenül hegyes területre épültek. Ezért néha, amikor az útról vagy járdáról belépünk egy házba, megesik, hogy az első vagy a második emeletre érkezünk, és lépcsőkön kell

12



13

leereszkedni, hogy a földszintre érjünk. Ha kétségek merülnek fel, saját magunk is ellenőrizhetjük ezt a város szívében, a Szentháromság téren. A városháza toronyórájának misztikus mutatói: Aki Selmecbányán a toronyóráról akarja leolvasni a pontos időt, az nagyon meglepődik, ugyanis ez az óra teljesen más időpontot mutat, mint ahogy azt az ember gondolná. Erre az a magyarázat, hogy a mutatók egy másik órába voltak beszerelve, szemben ezzel az órával, így a nagymutató az órákat, a kicsi a perceket mutatja. Ez csak az egyik selmeci csoda. A XVIII. századból, a városháza renoválásának idejéből származnak más magyarázatok is. Az egyik szerint az óramester külföldi volt és náluk a mutatók ilyen módon történő üzembe helyezése volt a szokás, egy másik szerint a mester inasa helyezte el a mutatókat, akire a városatyák ügyeltek, s miután eljutott a tudatáig a felelősségének súlya, egyszerűen összekeverte a mutatókat. A hibát csak akkor vették észre, amikor az óraszerelők már elhagyták a várost. Az utolsó verzió pedig az, hogy amikor az órát megvizsgálták, többet ittak, mint szoktak, de senki sem vette észre. Végül még egy „órás” csoda Selmecbányán: Az Újvárból a kilátás révén korán hírt kaptak a hívatlan vendégekről. Egy toronyőr minden negyedórában közzétette egy kürt hangjával, hogy ő van őrségben, és hogy a várost nem fenyegeti veszély. Így megszületett az élő óra hagyománya a városban. Napjainkban ezt a hagyományt felélesztették, és a kürt hangját 15 percenként hallani. Ez nagy vonzerő a városban, és emlékezteti a lakókat, hogy milyen gyorsan repül az idő.

14



13

Selmecbánya környéke, nevezetességei Természeti viszonyok Szlovákia területének jelentős részét a Kárpátok hegyvonulatai alkotják. A földtanilag fiatal hegyláncolatban – kialakulása és szerkezete szerint – négy nagy övezetet, illetve vonulatot különböztethetünk meg. A legkülső az ún. flis (homokkő) öv, ezen belül találjuk a mészkőből felépülő szirtövet, a harmadik a kristályos öv. A legbelső a vulkáni öv, amely vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. Ehhez a vulkáni területhez tartozik a Selmeci-hegység. 20 millió évvel ezelőtt Selmecbánya mai területén egy hatalmas vulkán helyezkedett el, amelynek aktív és passzív időszakai váltogatták egymást. A vulkán az alvó időszakai során lehűlt, belseje süppedni kezdett. Az így keletkezett repedéseken a magmából eredő forró víz ömlött ki, mely a mélységben a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására ásványi anyagokkal gazdagodott. A forró víz a felszínhez közeledve fokozatosan lehűlt és a benne lévő ásványi anyagok kikristályosodtak. Mivel a különböző ásványok más-más hőmérsékleten kristályosodnak, így az egyes ásványi anyagok is a repedések különböző mélységeiben váltak ki. A felszínhez legközelebbi rétegekben arany és ezüst, mélyebbre haladva ólom, cink, illetve réz található. A vulkán gyakori aktív és passzív időszakainak váltakozása során sokfajta ásványi anyag keletkezett. Miután a vulkán végleg kialudt, utóhatásai még sokáig érezhetőek voltak. A felszínt gejzírek és iszapvulkánok fedték, amelyekre manapság a szklenófürdői (Sklené Teplice), vihnyei (Vyhne) és gyűgyi (Dudince) hővízforrások emlékeztetnek. A víz és a jég magával sodorta a megbomlasztott kőzetet, és a vulkán magassága kb. 1.000 méterrel csökkent. A szétesett és elsodort telérekből származó ércek egy része a patakokba került. A hegységet több, egymással laza összefüggésben álló csoport alkotja, amelyek nagyjából Selmecbányát veszik körül. Délnyugaton a Bakabányai-hegyek (Zsdjár – 356 m) , északnyugaton a Vihnyei-hegyek (Paradicsom-hegy – 939 m), délen pedig a vidék legszebb hegye, a Szitnya (1009 m) emelkedik. A hegység fő tömegét andezit alkotja, de helyenként riolittal és bazalttal is találkozunk.

14



15

A Selmecbánya környéki tájkép fontos meghatározói a bányatavak. A víztározó tavak kiépítése a bányászatban két művelettel is összefügg. Az egyik magának a bányavíznek az elvezetése. Ugyanakkor a bányatavakban felfogott vizet áramtermelésre, zúzóművek és szállítógépek hajtására is használták. A vízrendszer alapját az 1700-ban Hell Mátyás vezetésével megépített Evicskató (Szélaknai Alsó-tó) képezte, valamint az 1711-ben elkészült Szélaknai Nagy-tó, majd pedig a Bakomi-tó. A ma is meglévő vízgyűjtő rendszert Mikoviny Sámuel vezetésével 1738-ban kezdték el megvalósítani. A több mint 60 víztárolóból megmaradt több mint 20 tó ma kedvelt kirándulóhely. Természetesen nyáron a tavaknál kellemes a fürdés, napozás. Környékük egyben kényelmes útvonalat kínál gyalogos turisták, kerékpárosok részére, de lovaglásra és télen síelésre (sífutásra) is alkalmasak. Bacsófalvi-tó 13 hektár, tízméteres átlagos mélységű, erdők között csillogó, mesterséges bányató. Egyórányi hegyi séta innen az 1013 méteres vulkanikus Szitnya- hegytető, a környék legnevezetesebb kilátópontja. Szabadtéri Bányászati Múzeum J. K. Hella 12, 969 00 Banská Štiavnica Tel.: +421/45/691 2971 Fax: +421/45/692 0761 E-mail: [email protected] Web: www.muzeumbs.sk A XIII. század folyamán a világ ezüsttermelésének 15 százalékát a selmecbányai bányákban termelték ki. Hosszú évszázadokon keresztül Selmecbánya a legnagyobb nemesfém-kitermelő városok közé tartozott Európában. 1740-ben érte el a város a termelési csúcsot, amikor csaknem 26 ezer kilogramm ezüstöt és több mint 600 kilogramm aranyat hoztak a felszínre. Selmec aranykorában Európa bányászati központjává vált, és az itt használt bányatechnika a legfejlettebbek közé tartozott. Fejlettségi szintjével az oktatás, a tudomány és a bányaművelés terén példát mutatott az egész bányászvilágnak. Ezért nem meglepő, hogy 1927-ben Selmecbányán alakult meg az első szlovákiai bányászatra szakosodott múzeum Stúr Dénes Állami Bányászati Múzeum néven.

16



15

A mai szabadtéri bányatechnikai múzeum gondolata az 1960-as évek elején vetődött fel és 1965-ben meg is kezdődött a Szabadtéri Bányászati Múzeum kiépítésének első szakasza. A skanzen 1974-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. Centrumát az András-akna alkotja, külszíni és föld alatti részlegből áll. A kiállítás látványosan és hitelesen mutatja be a bányászat történetét, technikai fejlődését és a bányászok életét. Nagy élményt jelent a bányába való leszállás, ami által az érdeklődők bepillantást nyernek a bányászok nehéz mindennapjaiba. A Bartolomej-tárna Ez az egyedülálló föld alatti bányászati múzeum a Bartolomejtárnában, a város melletti Bányászati Természeti Múzeumban van. Mielőtt leereszkednek a bányába, a látogatók köpenyt, sisakot és bányalámpát kapnak és így felkészülve vonulnak le a bányába, ahol a 1200 méter hosszú útvonalon 33–41 méter mélyben a föld alatt megismerkednek a bányászok nehéz munkájával a legrégebbi időktől a jelenkorig. Szentantali-kastély (Svätý Anton) Selmecbányától délre található a Szentantali barokk-klasszicista kastély. A kastély az 1744–1750-es évekből származik, a Koháry és Coburg család birtokát képezte. Érdekessége az év szimbóluma – 4 bejárata, 12 kéménye, 7 árkádja, 52 szobája és 365 ablaka van. A nemzeti kulturális műemléknek számító Szentantali-kastély ma múzeumként működik. A kastélyban a Koháry–Coburg család berendezési tárgyai és gyűjteményei, továbbá a földszinten vadászati múzeum látható. A kastélyhoz tartozik egy szépséges park és erdőpark. A park romantikus hangulatát erősíti a kőpadokkal körülvett kút, a mesterségesen létrehozott barlang, a fahíd és a pavilon. Szklenófürdő (Sklené Teplice) Selmecbányától 12 km-re északra fekszik. Szlovákia legrégebbi fürdői közé tartozik. A híres fürdőhely eredetileg favágók településeként keletkezett, akik a közeli Selmecbányát látták el faanyaggal. A falunak 40–50 °C-os alkalikus, kénes gyógyvízzel rendelkező gyógyfürdője van, amelyet évszázadok óta használnak. A fürdőépületek 1835 és 1848 között épültek klasszicista stílusban, később átépítették őket. A termálvíz nagy mennyiségű magnézi umot és kalciumot tartalmaz, mozgásszervi és idegrendszeri beteg ségek, valamint

16



17

sérülések, műtétek utáni állapotok kezelésére alkalmas. Egyedülálló létesítmény a Parenica termálfürdő, ahol a látogató közvetlenül egy barlangban fürödhet, amelyben 42°C hőmérsékletű gyógyvíz fakad . Nagy élményt jelent a sóbarlangban a pihenés és a masszázs. Hodrusbánya (Banská Hodruša) A völgy a vidék legszebb utazását ígéri állandóan változó természeti képeivel, regényes fekvésű tavával. Mielőtt a tóhoz befordulnánk, nézzük meg az út jobb oldalán az egykori honvédemléket. E falu látnivalóit a régi bányászházak, bányászattal kapcsolatos épületek (klopacska) és az egyházi emlékek adják. Kálváriája – a község közepén – 1752-ből való. Legrégibb temploma, a Szent Miklós-templom 1387-ben épült. Késő gótikus oltárát a XV. században emelték, belső berendezése pedig XVIII. századi barokk stílusú. A község harmadik temploma evangélikus, amelyet 1845 óta használnak. Hodrusról az út nyugatra a Garam völgye felé vezet, de délre, a Szikence-patak irányába, Bát felé is lehet utazni. Bélabánya (Banská Belá) Selmecbánya testvérvárosa. Fő üzeme a magnezitmű. A plébániatemplom a falu legmagasabb pontján áll. XII. századi eredetű, román kori templom. A későbbi évszázadokban gótikus, majd reneszánsz stílusban átépítették. Mai formájában egyhajós, hármas tömegtagozódású templom, nyugati homlokzata előtti tornya körerkélyes, gazdagon tagolt toronysisakkal. A faluból fedett lépcsősor vezet hozzá. Vihnye – Vyhne Két régebbi települést is magába foglal. Selmec felől Peszerény volt, a Garam felől pedig tulajdonképpen Vihnye. Nemcsak 38 °C-os gyógyforrásaival vált ismertté – amelyekben Rákóczi fejedelem s Bercsényi generális is gyógyulást keresett –, hanem ezüst-, arany-, vasbányáival, vasgyárával és sörgyárával is. Az egykori panziók, vendégházak közül néhány még ma is látható. A fürdőtelepről több út vezet a gyönyörű erdőkbe, hegyekbe. A településtől északra a Kőtenger található. Érdekes, védett geológiai érték. Mintegy 500 m hosszú és 200 m széles terület, amelynek környékén források vannak. Vihnye látogatása során ne hagyjuk ki a Steiger sörgyárat.

18



17

Steiger sörgyár Cím: Pivovar Steiger, Vyhne 24 966 02 Tel.: 045/6772 005 Fax: 045/6772 234 E-mail: [email protected] A látogatók száma: min. 12 fő, max. 25 fő. A sörgyár megtekintése + kóstoló díja: diákok – 2 €, felnőtt – 3 €. Több mint 500 évvel ezelőtt az első szlovákiai sört Vyhne faluban a szerzetesek kezdték főzni. A sör nélkülözhetetlen volt a pihenéshez – elixír a nehéz bányászati munkákhoz, amit a Steiger sörgyárban megszakítás nélkül már 536 éve főznek. A Steiger sört klasszikus technológiával gyártják, felhasználva a hagyományos sörnyersanyagokat (maláta, komló, víz, sörélesztő). Az erjesztés két fázisban megy végbe. Az első erjedés 10 napig klasszikus nyitott dézsákban megy végbe, a második, ún. fekvésfekvő tankokban, pincében 30–35 napig tart.

18



19

Hagyományok Az akadémia megnyitásával és az ideérkező diákok megjelenésével számos új hagyomány született. A diákhagyományok kialakulásának megértéséhez szükséges tudnunk, hogy 1770-ben a társadalom három osztályra tagolódott: bányákat művelő bányapolgárokra, iparosokra és kereskedőkre, valamint a munkásosztályra. Az ideérkező ifjak a selmeci társadalom ezen mereven egymástól elkülönülő osztályaival találták magukat szembe. Maguk előtt látták az akkoriban virágkorát élő, társadalmi és politikai tekintetben vezető helyen álló céhrendszert. Az ifjúság részére ez a társadalmi forma kínálkozott a legmegfelelőbbnek. A selmeci Burschok hagyományos szokásai nagyon hasonlítottak a céhek szokásaihoz, sőt sok tekintetben velük azonosak voltak. A céheken belül familiáris jellegű társadalmi szokások alakultak ki, és belső életüket különösen a jókedv és a humor jellemezte. A selmeci hagyományok nem a semmiből alakultak ki. Az akadémia hallgatói más közösségek hagyományaiból merítettek, és azokból hozták létre azt a szokásrendszert, amely tipikusan az akadémisták sajátja, nem fogható semmi máshoz. Az akadémiára beiratkozó hallgatók Selmecre érkezésük előtt középfokú képesítést szereztek, valamint jó néhányan megfordultak más – nem műszaki – felsőoktatási intézményekben. Ezek a hallgatók magukkal hozták korábbi iskolájuk szokásait, a késő középkor, kora újkor diákságának sajátos hagyományrendszereit. A távolabbról érkező diákok úgynevezett kammerekben éltek. Az akadémiára azonban csak azokat vették fel, akiket arra méltónak talált mind a tanári kar, mind pedig a firmák. A jelölteket Garamberzencén fogadták, majd gyalogosan kísérték őket Selmecre. Egy idősebb akadémistát beöltöztetve elhitették velük, hogy ő az ásványtani tanszék tanársegédje. Az illető firma útközben minden nagyobb kőre rámutatott és közölte: „Ez egy valóságos kőzetritkaság, a professzor úr el lenne ragadtatva, ha látná!”Több sem kellett a balekjelölteknek, bepakolták az amúgy is súlyos poggyászaikba a nehéz köveket, és úgy tették meg a távot. Ez a tréfa csak az első volt a sorban, és nem is a legdurvább. El kellett fogadniuk a közösség szabályait, meg kellett tanulniuk a firmák tiszteletét, és azok utasításait feltétel nélkül végre kellett hajtaniuk. Az együtt végrehajtott feladatok összekovácsolták a közösséget, és ezáltal megtanulták egymást is tisztelni. Miután megtanulták a diákdalokat, elsajátították a hagyományokat,

20



19

ismereteikről a balekvizsgán adtak számot. A sikeres balekvizsgát tett setét pogányokat (balekjelölteket) balekká keresztelték, ezután iratkozhattak csak be az akadémiára. A végzős diákok, a valétálók utolsó hivatalos szakestélye a gyűrű- és kupaavató szakestély, ahol a végzősök emlékgyűrűt és a kereszteltek névsorát is tartalmazó emlékkupát avatnak. A gyűrűt, amely a barátságot, a kollegialitást és a szakmaszeretetet jelképezi, valamint emlékeztet a boldog diákévekre, egy életen át viselik. Az estély lezajlása után a valétálók megtartják a szalamandert, majd a valétabált. A szalamander eredetileg gyászmenet volt. A gyászolók fáklyákkal, bányászlámpákkal, egyes sorban, az utca egyik oldalától a másikig kígyózva kísérték a koporsót, hogy a búcsúzás minél hosszabb ideig tartson. A végzősöket a város kapujáig kísérték, ahol fenékbe rúgták őket, ezzel jelezve, hogy immáron filiszterek, nem akadémiai polgárok. A városi életet nem csak a diákhagyományok színesítik meg, vannak régebbi, népi hagyományok is, mint például a népi rönkhúzás. A rönkhúzás a farsangi ünnepkörhöz tartozó, kifejezetten csak erre a vidékre jellemző, a farsang végét jelző népszokás. Az egész hagyomány abból ered, hogy ha vízkereszttől hamvazószerdáig nem volt a faluban esküvő, akkor a falu népe férjhez adott egyet a túlkoros, pártában maradt lányok közül, és a párt egy szépen feldíszített szégyenrönkre ültetve húzta a násznép. Az évenként visszatérő esemény célja a búfelejtés, a szürkeség, a hideg elűzése. Így az emberek vidáman, jókedvűen várták a tavaszt. Ha nem volt igazi lakodalom, ahol a falubeliek mulathattak, akkor maskaralakodalmat tartottak. Hajdanán a rönkhúzással szégyeníteni, büntetni szerették volna a fiatalságot a gyámoltalanságukért, hogy nem tudtak megházasodni, férjhez menni.

Események és rendezvények Selmecbányán Selmecbánya festői, történelmi légköre szinte kínálja a lehetőséget különféle kulturális rendezvények lebonyolítására. A tereken, várudvarokon, stílusos kávéházakban és sok más helyen e g é s z é v b e n k a m a r a h a n g v e r s e ny e k e t , s z í n h á z i é s táncelőadásokat, különböző kiállításokat rendeznek. Az idelátogató minden időszakban talál az érdeklődésének megfelelő programot. Május

Trükkök, mesterségek és a szórakozás fesztiválja Hagyományos mesterségek ünnepe gazdag programokkal tarkítva. Hagyományos szlovák mesterségek, amelyeket az idelátogatók ki is próbálhatnak.

20



21

Június

Látványos tűzshow A tűzfesztivált 2. éve rendezik meg Szent Iván éjszakáján, sok más tevékenység kíséretében, amelyek a nap- és a tűzkultusz rítusait mutatják be, különleges éjszakai programmal. Selmecbányai tavi zene/vízi zene Hatodik éve megrendezett fesztivál, amely az autentikus szlovák népművészetnek szentelt ünnep. Július

Élő sakk fesztivál A történelmi város megelevenedik a középkori légkör által. A játékosok bekötött szemmel, „vakon” játszanak, középkori ruhákba öltözve. Az idelátogatók középkori kirakodóvásárt, tűzshow-t, igazi sakktáblakiállítást, vívást és egyéb különleges eseményeket tekinthetnek meg. Július-augusztus Finom zenék fesztiválja Klasszikus zene régi környezetben. A koncerteket az Óvár udvarán és a Szentantali-kastély kápolnájában adják elő. Augusztus

Selmecbányai mountain bike maraton 13. hagyományos MTB maraton. Nem elfelejtett mesterségek ünnepe Az eseményt a Szentháromság téren rendezik meg, hagyományos mesteremberek és termelők részvételével. Mindezeken felül kirakodóvásár, hagyományos ételek, zenei együttesek és rengeteg kellemes szórakozás vár az idelátogatókra. Európai kultúra fesztiválja Költemények, felolvasások, koncertek, színházi előadások gazdagítják a nemzeti kultúrát különböző országok művészeivel karöltve, a közös európai térben. Szeptember Szent Hubertusz napja Szlovák nemzeti vadászünnep. A szarvashívogató-Európa-bajnokság és a Szent Hubertusz-i mise helyszíne a Szentantali-kastély udvara. Szalamandernapok Selmecbánya városi ünnepe. Szalamanderfelvonulás, városi díjak átadása, gazdag programok és jó szórakozás. Október

Akadémisták Selmecbányán A selmecbányai Bányászakadémia öröksége folytatását kikiáltó nyilatkozat aláírásának 8. évfordulója alkalmából rendezett esemény, amely magába foglalja a városháza előtti ünnepséget, szalamanderfelvonulást és rövid ünnepségeket az alma mater intézményeiben.

22



21

Sport: aktív pihenés Selmecbányát körülölelik a hegyek, erdők, tavak, amelyek számtalan lehetőséget kínálnak a szabadidő eltöltésére, aktív pihenésre, feltöltődésre. Szinte az aktív sport minden területét ki lehet próbálni. Túrázás

Jelzett turistautak és tanösvények gazdag skálájával találkozik az érdeklődő, amelyek mindenféle igényt kielégítenek. Sziklamászásra csábítanak a Szitnya andezitfalai. Megéri a fáradságot, hisz csodálatos kilátás tárul elénk a hegy tetejéről. A kerékpározás szerelmesei számára is állandóan bővülő jelzett kerékpárút-hálózat áll rendelkezésre.

Üdülés víz mellett Több olyan tó áll a vendégek rendelkezésére, amelyekben úszni, fürödni vagy éppen horgászni is lehet. A 8–20 méter mély tavak búvárkodásra is lehetőséget adnak. Selmecbánya környéke gazdag termálfürdőkben is, amelyek a különböző betegségek gyógyítása mellett a felfrissülésben, a rekreációban is segítenek. A legismertebb SklenéTeplice. A közeli Vyhne községben aquapark kínálja szolgáltatásait. Lovaglás

Téli sport

A lovaglósport kedvelői is hódolhatnak szenvedélyüknek. Új síközpont várja a síelés szerelmeseit. Gondozott sífutópályák hálózatát alakították ki.

Egyéb sportok Íjászat Solymászat

6



23

Vendéglátás

Selmecbánya nemcsak látnivalóival várja a turistákat, hanem a különböző igényeket kielégítő szálláshelyekkel, hangulatos éttermeivel, kávézóival is. Szálláshelyek, éttermek Hostel Sv. Jura (Cserkész-ház) Anton. Pécha 5 (Az Óvár mellett) Tel.: +421 45 6921060, +421 905 382885 E-mail: [email protected] Web: www.skautskydom.sk A Sv. Juraj Hotel és Panzió felújított történelmi épületei nyújtanak szállást Selmecbánya szívében. Szolgáltatások: Internet-hozzáférés, vendégkonyha, reggeli, kártyás telefon, kerti grill, parkolás, tourinform, 24 órás portaszolgálat. Hotel 6 A. Sladkovica 6, 96901, Selmecbánya (Banska Stiavnica) A hotel a középkori bányaváros egyik kis szálláshelye a város belsejében. A hotelből csodás rálátás nyílik a Fő térre és minden híres látnivalóra, mint a Szentháromság térre, az Újvárra, a Kálváriára, a Rózsa és Ezüst utakra. A hotel eredeti épülete még a XV. században épült, és ezt a kort tükrözik az újjáalakított bútorok és szobák is. Modern szolgáltatásai és a hotel mérete is az otthon érzetét keltik. A közös helyiségek és a konyha teljesen felszerelt, és külön kerti grillező is a vendégek rendelkezésére áll. Mindez csodálatos környezetben és ingyenes parkolással. Szolgáltatások: internet-hozzáférés, faxolási lehetőség, közös helyiségek, kültéri terasz, kerti grill, mosógép/szárító, ingyenes parkolás. Kachelman Panzió Kammerhofská 18, 96900, Banska Štiavnica Tel.: +421/45/692 2319 E-mail:[email protected], [email protected] Web: www.kachelman.sk A panzió egy reneszánsz nemesi épület, ami a város alsó részén található. Felszereltsége minden igényt kielégít. Az elszállásolás 50 személy részére biztosított 22 kétágyas, 1 négyágyas szobában és két apartmanban. Minden szoba tartozéka a külön fürdőszoba, tévé, rádió. A panzióban étterem is található kitűnő konyhával. A földszinten komplexen felszerelt relaxációs központ van szaunával, vízmasszázsos medencével és pihenőhelyiséggel.

24



7

Hotel Grand-Matej Kammerhofská 5 Tel.: +421 45 6921294 E-mail: [email protected] Web: www.grandmatej.sk A hangulatosan berendezett szálloda világos szobáival biztosítja vendégei kényelmét. Összesen 41 szoba áll rendelkezésre, ebből 34 kétágyas, 4 egyágyas és 3 apartman. A szobák többségében pótágy is biztosítható, valamint a kisgyermekes családok részére gyermekágy igényelhető. A szobák felszereltsége – fürdőszoba WC-vel (zuhanyzó vagy kád), tévé szatellitantennával, minibár, rádió, telefon, nagy sebességű internet. Penzión Na Kopci Športová 8 (a futballpálya mellett) Tel.: +421 45 692 23 25, +421 905 317 122 E-mail: [email protected] Web: www.nakopci.sk Penzión Príjemný Oddych Starozámocká 3 Tel.: +421 45 6921301 E-mail: [email protected] Web: www.prijemnyoddych.sk A „Kellemes pihenés” panzió magasabb színvonalú, komplex szállást és étkeztetést biztosító létesítmény Selmecbánya központjában. Teljes szálláskapacitása 30 hely, 9 szobában, saját fürdőszobával. Továbbá étterem és 35 személyes bár áll a vendégek rendelkezésre. Penzión Starý Hostinec (Öreg vendéglő) – Szent Antal Sv. Anton 81 (a falu közepén) Tel.: +421 45 6931124 E-mail: [email protected] Web: www.staryhostinec.sk A panzió és a hozzá tartozó vendéglő Szent Antal községben található, 6 km-re Selmecbányától. Egy XIX. század eleji tradicionális falusi házból alakították ki. Az étteremben és az udvaron számos munkaeszköz, használati eszköz található, amelyek utalnak a régió népi hagyományaira. A vendégeket mindenhol a fa kellemes illata kíséri, amely megnyugvást kínál a városi élet mozgalmassága után. A panzió 28 férőhelyes, a vendégek 12 két- és háromágyas manzárdszobában nyernek elhelyezést. A szobákat a környék falvainak hagyományai alapján rendezték be. A panzió érdekessége a relaxációs központ, amely infraszaunával és különböző masszázsokkal várja a vendégeket. Az étterem befogadóképessége 35 fő, amelyhez 40 férőhelyes terasz is tartozik. A szlovák konyha, a népviseletben való kiszolgálás és a kellemes zene felejthetetlen élménnyel gazdagítja az idelátogatót.

6



25

Éttermek

Pubok

Hotel Grand-Matej Kammerhofská 5 Tel.: +421 45 6921294 E-mail: [email protected] Web: www.grandmatej.sk

Pražovňa Banská Štiavnica Kammerhofská 31, PSČ: 96901 Tel.: +421 456 920 076 E-mail: [email protected] Kínálat: gépzene, diszkó, biliárd, asztali foci.

Penzión Kachelman Kammerhofská 18 Tel.: +421 45 6922319 E-mail: [email protected] Web: www.kachelman.sk

Zubr Arena Banská Štiavnica Dolna 2, PSČ: 97401 Kínálat: gépzene, diszkó, biliárd, asztali foci.

Penzión Na Kopci Športová 8 (a futballpálya mellett) Tel.: +421 45 692 23 25, +421 905 317 122 E-mail: [email protected] Web: www.nakopci.sk

Kávézók, teaházak Art Café Banská Štiavnica Akademická 2 Tel.: +421 911 430 777 E-mail: [email protected] GPS: N 48°45.85' E 18°89.59'

Jazz Café Banská Štiavnica Kammerhofská 12 PSČ: 96901

26


Divná Pani Kávéház ul. Andreja Kmeťa 8 96901 Banská Štiavnica Tel.: 0908/867296 E-mail: [email protected] Manažér kaviarne Divná pani: Dianka Letkovičová Teaház a Klopacskához

Jelenleg teaház működik az épületben.

Cajovna Klopacka A. Sládkovièa è. 7 969 00 Banská Štiavnica Tel.: +421 905 980 499 E-mail: [email protected] Web: www.klopacka.com


7

Információk Információs irodák Városi turisztikai információs iroda

Námestie sv. Trojice 3, 969 24 Banská Štiavnica 1 Tel./fax: +421 45/6949653 E-mail: [email protected] Nyitva tartás: hétfő–péntek: 8.00–16.00, szombat–vasárnap: 10.00–15.00

Információs iroda: Geopark Námestie sv. Trojice 6 Tel./fax: +421 45 692 05 35 E-mail: [email protected]

Utazási iroda: Jantárová Cesta Tel.:+421 905 240 137 +421 45 692 0203 E-mail: [email protected] Web: www.bstiavnica.sk

Internet ALLCOM

Radničné námestie 11/1 (pri Radnici) Tel.:+421 905 157008 +421 908 273508

Pénzváltás Všeobecná úverová banka (VÚB)

Radničné námestie 15 (centrum) Tel.:+421 45 692 1107 Nyitva tartás: hétfő–péntek: 8.30–16.30

Benzinkutak Slovnaft – Svätý Anton és Hontianske

Nemce felé vezető úton Tel.: +421 45 69 13035 Nyitva tartás: nonstop

Vion – kerülő út, szemben a Drieňová lakóteleppel Selmecbánya Tel.:+421 45 69 49301Diákútikalauz Nyitva tartás: hétfő–vasárnap: 6.00–22.00 Könyvesbolt

A. Kmeťa 22 (a Fő utcán, szemben a terasszal) Tel.:+421 45 6912463, 6922412

Posta Slovenská pošta

Kammerhofská 30 (Fő utca, a Kachelman Panzió alatt) Tel.:+421 45 691 22 92

Egészségügy Városi kórház

Bratská 17 (Drieňová lakótelep) Tel.: +421 45 69 42321

Orvosi ügyeleti szolgálat Tel.: +421 45 69 42375

Fogorvos Slovenská sporiteľňa

ul. A. Kmeťa 7 (a teraszon) Tel.:+421 45 692 1044 +421 45 6921244

Dexia banka

Kammerhofská ul. 8 Tel.: +421 45 692 17 29 Nyitva tartás: hétfő–péntek: 8.00–16.00

Bankautomaták Slovenská sporiteľna –

Andrej Kmeť főutca (a teraszon)

Všeobecná úverová banka (VÚB) – a városcentrumban a VÚB épület mellett és a Drieňová lakótelepen a kórház mellett.

Dexia – a Kammerhof főutca (Grand-Matej Hotel) alatt Kerékpárüzlet (eladás, szerviz, kölcsönző) Tanadsport – Andrej Kmeť főutca (a teraszon) Nyitva tartás: hétfő–péntek: 9.00–18.00, szombat: 9.00–12.00 Tel.:+421 45 69 22410, +421 903 805 440, +421 903 493 213

MUDr. Dušan Hric Mládežnícka 6 (a„Staré ihrisko” mellett) Tel.: +421 45 69 21297

Gyógyszertárak Ametyst

Križovatka 3 (50 méterre az autóbusz-állomástól) Tel.: +421 45 69 20699 Nyitva tartás: hétfő–péntek: 8.00–16.00

Lekáreň Lipa

Bratská 17 (Drieňová lakótelep, a kórház mellett) Tel.: +421 45 69 42388 Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda, péntek: 8.00–12.30, 14.00–15.30, csütörtök: 8.00–13.00, szombat–vasárnap: 7.30–9.30 (páros héten)

Lekáreň U Spasiteľa

A. Kmeťa 13 (szemben a terasszal) Tel.: +421 45 69 21953 Nyitva tartás: hétfő–péntek: 7.30–16.00, szombat–vasárnap: 7.30–9.30 (páros héten)


27

Közlekedés Selmecbánya Szlovákia közepén terül el, ami nagy előny, mivel a város mindenhonnan közel van, és innen is lehet más helyekre kirándulásokat szervezni. Autóbusz Selmecbányának jó autóbusz-összeköttetése van a következő városokkal: Bratislava, Nitra, Levice, Žiar nad Hronom, Zvolen és Banská Bystrica. Az utolsó három a legelőnyösebb az átszállásra azoknak, akiknek nincs Selmecre közvetlen összeköttetésük. (Ez a három város van Selmecbányához legközelebb, és innen több forgalmi járat van). Az autóbusz-közlekedést ajánlatos vonattal is összekötni a Hronská Dúbrava-i és zvoleni állomásokról. Vonat Selmecbányára a festői Kozelnícky-völgyön keresztül jár a kisvonat, amit Štiavnická Ančának is hívnak (habár az eredeti Štiavnická Anča a háború előtti keskenyvágányú kisvonat volt). A vonat Selmecbányát Hronská Dúbrava és Zvolen gyorsvonatállomások k al köti össze a Bratislava–Zvolen (Banská Bystrica)–Košice (Kassa) útvonalon. Repülőgép A bratislavai repülőtér 170 km távolságra van Selmecbányától, Bratislavából egyenes autóbusz-összeköttetés van Selmecbányára.

A budapesti Ferihegyi repülőtér szintén 170 km távolságra van Selmecbányától. Budapestről nincs közvetlen autóbusz-összeköttetés Selmecbányára, a legelőnyösebb valamelyik selmecbányai személyszállító cég szolgálatát megrendelni, vagy megegyezni az elszállásoló selmecbányai intézménnyel.

A bécsi Schwechat repülőtér 220 km távolságra van Selmecbányától, erről a repülőtérről nincs egyenes autóbusz-összeköttetés Selmecbányával, Bratislavában át kell szállni, vagy pedig megrendelni valamelyik selmecbányai személyszállító cég szolgálatát, esetleg megegyezni az elszállásoló selmecbányai intézménnyel. Autó Selmecbánya egyrészt a fő közlekedési útvonalak mentén fekszik, de egyben ezeken kívül is – ennek is köszönhető a fennmaradt történelmi jellege. A legelőnyösebb közúti összeköttetések (autóútvonalak): (Bécs, Prága –) Bratislava – Nitra – Žarnovica – Banská Štiavnica (Selmecbánya) Trenčín – Prievidza – Žiar nad Hronom – Hronská Breznica – Banská Štiavnica Banská Bystrica – Zvolen – Hronská Breznica – Banská Štiavnica Košice – Zvolen – Hronská Breznica – Banská Štiavnica

28



25

Parkolási lehetőségek -

Helyben a hotelek és panziók területén: előnyös és biztonságos parkolást nyújtanak a Kachelman Panzió, a Hotel Grand-Matej, a Panzió a Dombon (Penzión na kopci) és a„Kellemes Pihenés” Panzió (Penzión príjemný oddych) parkolói.

-

A z őr zött parkolóhelyeken (csak nyáron): a volt bányásziskolánál (5 perc gyaloglás a város központjába, itt kívánságra éjjeli őrzött parkolást is lehet kérni) és az Újvár (Leányvár) alatt (kb. 10 perc gyaloglás a város központjába). Parkolókártyával ugyan a város utcáin is lehet parkolni, de a v á r o s k ö z p o n t k e l l e m e s k ö r ny e z e t é r e t e k i n t e t t e l ajánlatosabbak az őrzött parkolóhelyek.

-

Ingyenes parkolás:„Staré ihrisko, Mládežnícka ulica”

Kerékpár Lehet, hogy első látásra úgy tűnik, Selmecbánya magasan fekvő hegyesdombos vidéke nem alkalmas a kerékpározásra, ennek ellenére a város sok kerékpáros turistának a célpontja és a kerékpár itt – főleg a turisták részéről – a kedvenc közlekedési eszközök közé tartozik. Tengerszint fölötti magasság szempontjából a legelőnyösebbek az alábbi útvonalak: Hronská Breznica – Banská Štiavnica Levice – Bátovce – Banská Štiavnica Hontianske Nemce – Banská Štiavnica. A belevaló kerékpárosok számára biztosan kihívás lesz a Hodruša Hámréből vezető szerpentin (kígyózó út), a festőien szép, csendes, rejtett tájak kedvelőinek pedig a Bzenicától aVyhne falun keresztül vezető út. A környéken a kerékpározást a városból a tavakhoz (tajchokhoz) vezető utakon lehet élvezni, főleg a következő tavakhoz és községekhez vezető utat ajánljuk: Štiavnické Bane, Richňava, Počúvadlo és Banský Studenec. Kényelmes kerékpáros kirándulás lehet a Szentantoni-kastély meglátogatása is, ahol a kastély hangulatos Öreg vendéglője várja a látogatókat. A cykloturista útvonalak gyöngye a Sitno (Sitnya) körüli útvonal: Banská Štiavnica – Svätý Anton – Prenčov – Beluj – Klastava – Baďan – Počúvadlo-tó – Štiavnické Bane – Banská Štiavnica (50 km). A Štiavnicki (Selmeci-) hegyeket nyugodtan nevezhetjük a hegyvidéki kerékpározás paradicsomának. A kényelmes családi útvonalak mellett, amelyek réteken és erdőn keresztül vezetnek (lovaglás is lehetséges), igényes „singletrack“ útvonalak is vannak a belevaló kerékpárosok, „bikerek“ részére. Ajánljuk a Szlovákiáb an a legrégebbi MTB cyklomaratonok közé tartozó útvonalat, a jól ismert és igényes Banskoštiavnický horský cyklomaratont (selmecbányai hegyi cyklomaraton) – 120 km, minden évben augusztus első szombatján rendezik meg. Az útvonalat kék cykloturista jelzések mutatják, 30 km hosszú, 750 méter tengerszint fölötti magasságban. Helyi közlekedés A város kis területű, így gyalog érdemes bejárni. Mivel Selmecbánya hegyoldalra épült, sok nagyon meredek utcával rendelkezik, amelyek különösen télen nagyon csúszósak lehetnek.

28



29

Szótár Köszönések: Dobre ráno!

– Jó reggelt!

Dobrý deň!

– Jó napot!

Dobrý večer!

– Jó estét!

D'akujem pekne! – Köszönöm szépen! Prosim? – Kérem? Prepáčte, prosím. – Bocsánatot kérek. Prepacte, hovorite po anglicky? – Elnézést, beszél angolul? Prosim? – Bocsánatot kérek. Ako sa mas? – Hogy vagy? Mam sa dobre – Jól vagyok. Kde je...? – Hol van...? Kde je turisticke informačné centrum? – Hol van a turisztikai információs iroda?

Számok 1–10: 1 – Jeden

6 – Sest

2 – Dva

7 – Sedem

3 –Tri

8 – Osem

4 – Styri

9 – Devat

5 – Pat

10 – Desat

Kolko to stoji? – Mennyibe kerül? Ucet, prosim! – A számlát, kérem! Voda – víz Jablkovy dzus – almalé Pomarancovy dzus – narancslé Kava – kávé Caj – tea Víno – bor Pívo – sör Pohár – pohár Malé pívo – egy pohár sör F'laša – palack

30



29

Impresszum A kiadványt Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata készítette a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében megvalósított „Barátság határok nélkül – Spoločne bez hraníc”című projekt részeként. Felelős kiadó: Dr. FodorTamás, Sopron polgármestere. A szerkesztésben közreműködtek: a Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium diákjai: Arató Cipra, Áder Andrea, Csányi Henrietta, Farkas Petra, Kovács Anita, Márkus Krisztián, Pickl Petra, Rákos Ádám, Szényi Cintia. Segítő tanárok: Simonné Tóth Margit,Tasnádi Julianna és Kiss Gabriella. Nyomda: FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. www.husk-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. © Sopron Megyei JogúVáros Önkormányzata, 2010

Forrásjegyzék Németh Adél–Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, Panoráma kiadó, Budapest, 1999. Selmecbánya, Szabadtéri Bányászati Múzeum kiadványa. http://hu.wikipedia.org/wiki/Selmecbánya http://selmec.lap.hu/ http://www.muzeumbs.sk http://www.csalodottkenyer.hu/csak/hagyomany/selmecbanya.html http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9905/selmec.html

Partnerséget építünk

6



31

Tartalomjegyzék

32



25

SELMECBÁNYA SPORT: AKTÍV PIHENÉS LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK VENDÉGLÁTÁS SELMECBÁNYA 7 CSODÁJA INFORMÁCIÓK HAGYOMÁNYOK KÖZLEKEDÉS

Recommend Documents