SEGÉDLET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGÉÉRT DÍJ MODELLEN ALAPULÓ ÖNÉRTÉKELÉS ELVÉGZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGÉÉRT DÍJ MODELLEN ALAPULÓ ÖNÉRTÉKELÉS ELVÉGZÉSÉHEZ

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET 2002

Készítette a Nemzeti Szakképzési Intézet munkabizottsága

Témavezető Marton József A munkabizottság tagjai Molnárné Stadler Katalin Sugár Karolina Csiszár Miklós Dániel Péterné Köntösné Rajnai Annamária Janzsó Antal Horváth Antal Szakértők Bogdány Zoltán Meskóné Tóth Ágota Nyelvi lektor Szilágyi Edit

Szerkesztő Nádráné Tóth Borbála

ISBN

Kiadja a Nemzeti Szakképzési Intézet Felelős kiadó: Dr. Köpeczi Bócz Tamás Készült a Grafika Typopress nyomdaüzemében 1500 példányban Felelős vezető: Farkas Tamás

5

Előszó

„A XXI. századot a minőség évszázadának fogják nevezni” J. M. Juran

Ha visszatekintünk az elmúlt néhány évre, igazolva látjuk e mondat igazságát, mert gyorsan terjed a minőségszemlélet és teljesítményünk objektív, önkritikus elemzése, értékelése. Az utóbbi öt évben a magyar közoktatásban is általánossá vált a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazása. Az oktatási tárca az egész oktatásra dolgozta ki a minőségfejlesztési politikát, hiszen az oktatási intézmények szerepe egyedülálló: kezükben van a jövőben minőséget előállítani és szolgáltatni képes generációnak nevelése, a vevőké, akik már igénylik a minőséget, meg tudják fogalmazni igényeiket és elvárásaikat. A Nemzeti Szakképzési Intézet fontos feladatának tekinti a minőségirányítási rendszerek bevezetésének, a minőségkultúra elterjesztésének elősegítését a szakképzést folytató intézményekben. A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program alkalmazásával egyre több intézmény jut el arra a szintre, hogy a legjobbak között, sikerrel pályázhatnak a Közoktatás Minőségéért Díjra. Jelen kiadványunk elsődleges célja, hogy segítse a KMD modelljeinek minél pontosabb megértését, elsősorban a szakképző intézmények számára. Reméljük, kiadványunkban egyaránt hasznos segítségre lelnek a KMD pályázat iránt érdeklődők, és azok is, akik csupán egy szervezeti önértékelési eszközt keresnek intézményük számára.

Dr. Köpeczi Bócz Tamás főigazgató

6

Bevezető

A már két éve útjára indított COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program és a törvényi előírások hatására mára minden közoktatási intézmény elindította minőségfejlesztési tevékenységét. Az intézmények természetes érdeklődésük folytán szeretnék tudni, hogy megfelelő irányba haladnak-e, és hogy milyen módon fejleszthetnék tovább tevékenységüket, ezért fokozott figyelmet fordítanak a minőségfejlesztési munka hatékonyságát és hatásosságát értékelő minden módszer iránt. Ehhez az iránykereséshez nyújtott segítséget az Oktatási Minisztérium a COMENIUS 2000 Programba bekapcsolódott intézmények számára a munkajelentésekről történő visszacsatolással, a helyszíni szemlékkel, és ebben próbál segíteni a Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) pályázathoz tartozó önértékelési módszertannal minden közoktatási intézmény számára. A Közoktatás Minőségéért Díj célja – az oktatási miniszter, a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelete alapján – a közoktatási minőségfejlesztés területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó közoktatási intézmények tevékenységének elismerése. A KMD azonban nem csupán a legkiválóbb intézmények elismerésére teremt lehetőséget: a díjhoz kapcsolódó modell és önértékelési rendszer egy új, komplex módszertani eszközt ad a közoktatási intézmények kezébe. A díjhoz kapcsolódó önértékeléssel olyan módszertanhoz jutnak az intézmények, amelynek segítségével önállóan és folyamatosan értékelni tudják tevékenységüket és eredményeiket. A módszer használata megalapozhatja a minőségfejlesztési tevékenységek hosszú távú fejlesztését, valamint az intézmény stratégiai szintű tervezését. A gyakorlati tapasztalatok alapján a módszer eredményes használatához elengedhetetlen az alkalmazandó modell megértése. Ezért elsődleges célunk, hogy segítsük a Közoktatás Minőségéért Díjhoz tartozó modell minél pontosabb megértését, elsősorban a szakképző intézmények számára. Terveink szerint azonban ez a kiadvány bármely oktatási intézmény számára is hasznos lehet, mivel a modellel kapcsolatos általános, minden intézményben felmerülő kérdésekre is megpróbál válaszolni.

7

A kiadvány struktúrája

A kiadvány szerkezetét a fent vázolt célnak megfelelően alakítottuk ki. Először magát a modellt és annak fő struktúráját mutatjuk be, ami segít átlátni a modell belső logikáját és megérteni filozófiáját. A következő részben az önértékelést mutatjuk be, mivel a modell sikeres alkalmazásának másik kulcseleme az önértékelés módszerének elsajátítása. Jelen kiadványunkban a többféle önértékelési módszer közül a díj típusú önértékelést ismertetjük, mivel ez a módszer segíti a legalaposabban a modell értelmezését, és ez adja a legpontosabb értékelést az intézmény számára. A KMD pályázat kiírásával a díj típusú önértékelés egyértelműen a legaktuálisabban alkalmazandó módszerré válik. Végül a kiadvány fő tartalmi része a modell értelmezését és annak a szakképzésben megjelenő specialitásait tartalmazza. Minden kritériumnál és alkritériumnál szerepeltetjük a KMD modell eredeti szövegezését, melyet a szakképzés specifikumaival, illetve a modell értelmezésével egészítünk ki. Az egyes kritériumokhoz és alkritériumokhoz tartozó oldalak felső sorában a KMD kritérium és alkritérium száma és címe, alatta bal oldalon a kritérium kifejtése, illetve alkritérium esetén az alkritériumhoz tartozó alpontok szerepelnek a KMD modell eredeti szövegezésében. Ehhez kapcsolódva jelenik meg a jobb oldalon a KMD modellhez kapcsolódó értelmezés. Jelen struktúrát az 1-2. ábra mutatja be.

8

Kritérium száma és címe (KMD modell eredeti szövege) Alkritérium száma és címe (KMD modell eredeti szövege)

1. VEZETÉS 1. a) Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, valamint hogyan mutatnak példát a intézmény teljes működésére vonatkozó „kiválóság kultúra” elterjesztésében KMD modell Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

személyes részvétel az intézmény pedagógiai/nevelési programjának és az ehhez tartozó küldetésének és jövőképének kialakításában; személyes részvétel a partnerközpontú intézményi kultúrát támogató alapelvek és értékrend kialakításában, példamutatás ezek megvalósításában;

Kritériumok bevezetésénél a kritérium kifejtése, míg az alkritériumoknál az alkritériumhoz tartozó alpontok (KMD modell eredeti szövege)

1. ábra: Kiadvány modell értelmező részének struktúrája

9

Kritérium száma és címe (KMD modell eredeti szövege)

Alkritérium száma és címe (KMD modell eredeti szövege)

1. VEZETÉS 1. a) Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, valamint hogyan mutatnak példát a intézmény teljes működésére vonatkozó „kiválóság kultúra” elterjesztésében Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritérium a vezetők személyes szerepét vizsgálja az intézmény stratégiai terveinek, jövőképének és értékrendjének kialakításában és megvalósulásának támogatásában. Itt kell bemutatni továbbá a vezetők személyes elkötelezettségét a minőségfejlesztés, ezen belül a folyamatos fejlesztés és a szervezeti kultúra ………………………………… Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában:

Az iskolavezetés hogyan vesz részt a különböző iskolai feladatokban, az értékrend kialakításában és továbbfejlesztésében? Hosszú távú tervek (Pedagógiai program, helyi tanterv, szakmai program, továbbképzési, minőségfejlesztési stb. tervek) Szakmastruktúra fejlesztése (új szakképzések indítása) Beiskolázás (dokumentumkészítés, pályaválasztási fórumok) ……………..

Kritérium/Alkritérium értelmezése, az önértékelést segítő kérdések témakörök

2. ábra: Kiadvány modell értelmező részének struktúrája

10

A kritériumok estében a modell értelmezését tartalmazó jobb oldalon történik a kritériumhoz tartozó definíciók magyarázata. Itt pontosítjuk, hogy mely területekre, illetve partneri körökre vonatkozik a kritérium. Ahol szükséges, magát a kritériumot is értelmezzük az oktatásinevelési intézmények számára, illetve hivatkozunk a törvényi előírásokban és a COMENIUS 2000 intézményi modelljében lévő kapcsolódási pontokra. (A KMD modell struktúrájának részletes bemutatását a kiadvány következő része tartalmazza.) Egyes kritériumok esetében a belső alkritériumok struktúráját is részletesebben kifejtjük, hogy rávilágítsunk az alkritériumok közötti kapcsolódásokra, illetve megadjuk azokat az alkritériumokat, amelyek a modell alkalmazási tapasztalatai alapján nehezebben szétválaszthatóak. Először magát az alkritériumot értelmezzük, ez az alkritérium tömören megfogalmazott címének kifejtését jelenti. Ezután a következő szerkezeti részben az alkritériumhoz tartozó alpontokat vesszük sorra, illetve ahol szükséges, a szakképzés területéről vett értelmező példákkal segítjük a megértést. A példaadás során, a KMD modell alpontjainak felsorolásához hasonlóan nem törekedtünk teljességre. Jó néhány esetben egyedi példákat ragadtunk ki az intézménynél alkalmazható több módszer vagy eredménymutató közül, melyek nem a legjobb módszert adják meg, csupán a választható módszerek és mutatók közül esetlegesen kiemelt példák. Az intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a saját módszertani és szervezeti kultúrájukhoz legjobban illeszkedő és legeredményesebben alkalmazandó módszereket és mutatókat. Az utolsó szerkezeti részben végül azokat a dokumentumokat próbáltuk meg összegyűjteni, amelyekben megtalálhatóak az alkritérium elemei. A felsorolt dokumentumokból az intézmények ötletet nyerhetnek az egyes alkritériumokhoz kapcsolódó módszerek kialakításához, valamint ezek a dokumentumok szolgálhatnak az alkalmazott módszerek és eredmények bizonyítékaiként. A dokumentumok felsorolásánál nem törekedtünk a teljességre. Természetesen, a felsorolt dokumentumokon kívül, az adott intézmény belső dokumentációs és szervezeti kultúrájának függvényében más írásos anyagok is igazolják a módszerek alkalmazását, illetve az intézmény eredményeit. (Fontos megemlíteni, hogy nem lehet és nem is szükséges minden esetben írásos dokumentummal igazolni a módszerek és eredmények meglétét. Ugyanakkor minden esetben meg kell vizsgálni, hogy milyen bizonyítékai vannak a módszerek alkalmazásának, illetve az intézmény eredményeinek.) Ki kell emelnünk, hogy jelen kiadvány nem helyettesíti a modellt. A modellt alkalmazó intézményeknek elsősorban a saját szervezetükre kell a KMD modellt értelmezniük, ebben az értelmező munkában jelenthet segítséget e kiadvány.

A KMD modell struktúrája és értelmezése A Közoktatás Minőségéért Díj pályázatot két kategóriában hirdették meg; a két kategóriához két különböző modell tartozik. A COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díj kategóriában azon intézmények teljesítményét kívánja a díj alapítója elismerni, amelyek a partnerközpontú működés, a partnerekkel való párbeszéd kialakításában értek el kiváló eredményeket, s ezáltal szilárd alapot teremtettek a teljes intézményt átfogó tudatos fejlesztési tevékenység elindításához. A COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díj kategória ezen céljai megegyeznek a COMENIUS 2000 I. intézményi modell (“Partnerközpontú működés”) célrendszerével.

11

A COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategóriában azon intézmények teljesítményét kívánja a díjalapító elismerni, amelyek az intézmény teljes körű működésében kiváló eredményeket értek el, és az elért eredmények az intézményi működés más területein, az intézmény oktatási-nevelési tevékenységén kívül is megjelennek. A COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategória ezen céljai megegyeznek a COMENIUS II. intézményi modell (“Teljes körű minőségirányítás alkalmazása”) célrendszerével. A kategóriák céljainak különbözőségét a Közoktatás Minőségéért Díj pályázat rendszere az azonos alapokon nyugvó, de eltérő részletezettségű modellek alkalmazásával biztosítja. Minthogy a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategória a szervezet teljes körű működésének kiválóságát ismeri el, ezért itt a teljes intézményi működés értékelésére vonatkozó modellt kell alkalmazni. Ennek megfelelően e kategóriában az Európai Minőségi Díj teljes követelményrendszerének adaptációja alapján kell a pályázóknak önértékelésüket elkészíteniük. A partnerközpontúság terén elért eredményesség bemutatásához elsődleges a partnerközpontú működést megalapozó módszerek és eredmények vizsgálata és értékelése. Ennek megfelelően a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategóriában alkalmazott modell egyes elemeinek (például a kulcsfolyamatok rendszerének) vizsgálata nem követelmény a COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díj kategóriában pályázatot benyújtó intézmények számára. Továbbá, a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj modell olyan elemeket is tartalmaz (például a munkatársak elismerése és motivációja), amelyek csak közvetett módon segítik az intézmény eredményességét a partnerközpontúság terén. Ezért a COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díjra pályázó intézménynek a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategóriában alkalmazott önértékelési modell szűkített követelményrendszere alapján kell a pályázatát elkészítenie. Például, a COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díj modellből kikerült az 5. a) alkritérium, amely az intézményi folyamatok menedzselésével foglalkozik. Egyes alkritériumok pedig, amelyek a partnerközpontúság megítéléséhez közvetett módon kapcsolódnak (mint például a 3. e) alkritérium, amely a munkatársak elismerésével és motivációjával foglalkozik), alacsonyabb pontszámmal szerepelnek. Kiadványunkban a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategóriához tartozó KMD modellt elemezzük, ennek értelmezése alapján a COMENIUS 2000 Partnerközpontúság Díj kategóriához tartozó modell is érthetővé válik, csupán a nem alkalmazott alkritériumokat kell elhagyni az önértékelés során a vizsgálatból. Továbbá a Kiválóság Díj kategóriához tartozó modell alapján végzett önértékelés során a partnerközpontúságot célul kitűző intézmények is átfogóbb képet kaphatnak a továbbfejlődés irányairól. Ezért számukra is indokolt lehet a COMENIUS 2000 Kiválóság Díj kategóriához tartozó modell alkalmazása. (A két díjkategória közötti eltéréseket a KMD pályázati útmutató részletesen tartalmazza.) A KMD modell, mint ahogyan azt a következő, 2. ábra mutatja, kilenc kritériumból áll, melyek két nagyobb tematikus egységre, az “adottságokra” és az “eredményekre” bomlanak. A két jól elkülönülő egység különböző területek vizsgálatát jelenti, ennek következtében eltérő értékelési struktúrát és szempontrendszert követnek. Ugyanakkor a két jól elkülöníthető tematikus egység szervesen kapcsolódik egymáshoz, így az értékelés során is ennek megfelelően kezelendők.

12

ADOTTSÁGOK

EREDMÉNYEK

7. Munkatársakkal

3. Emberi erőforrások 90 pont 1. Vezetés

100 pont

2. Stratégia 80 pont

4. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 90 pont

kapcsolatos eredmények

5. Folyamatok 140 pont

90 pont 6. Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények 200 pont

9. Kulcsfontosságú eredmények 150 pont

8. Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont

INNOVÁCIÓ és TANULÁS

3. ábra: A KMD modell kritériumrendszere és pontértékei Az egyes kritériumok minden esetben további alkritériumokra bomlanak; összesen 30 alkritériumot tartalmaz a modell. Eddig a szintig minden egyes alkritériumot meg kell vizsgálnia a modellt alkalmazó intézménynek, amennyiben a teljes szervezet működését szeretné értékelni. Ezáltal biztosítható a szervezet teljes tevékenységének és működésének mindenre kiterjedő vizsgálata, hogy ne maradjon ki egyetlen terület se az önértékelés során. A modellben szereplő nyilak egy dinamikus fejlődést jelképeznek: a szervezet az eredményeit az adottságain keresztül éri el. Az eredmények rendszeres értékelésével, elemzésével a szervezeten belül egy állandó javítási, innovációs és tanulási képesség alakul ki, s ez az alkalmazott mód-szerek fejlesztését, az eredmények javulását hozza magával. Mindez egy „tanuló szervezetet” jelképez, amely képes a szervezet működésének folyamatos jobbítására, a megújulásra, a változó partneri igények folyamatos figyelésére és a partnerek elégedettségének növelésére. Az adottságok és az eredmények azonos súllyal, 500–500 ponttal szerepelnek a modellben. Ezen belül azonban az egyes kritériumok – az intézmény kiválóságában betöltött szerepük alapján – eltérő súllyal szerepelnek, amit az egyes kritériumokhoz rendelt pontszám jelenít meg.

13

Az adottságokhoz tartozó kritériumokon belül az alkritériumok súlyozása azonos mértékű, azaz a kritériumon belül minden alkritérium azonos súllyal szerepel. Azonban a kritériumok eltérő súlyától és az alkritériumok számától függően az alkritériumok minden kritériumon belül más-más pontértékűek. Így például az „1. Vezetés” kritériumon belül az 1. a) jelű alkritérium pont-értéke 25 pont, mivel a „Vezetés” kritérium pontértéke összesen 100 pont, ami a négy alkritérium között egyenlően oszlik meg. Az eredmények kritériumainál az alkritériumok súlyozása szinte minden egyes alkritérium esetében változó. Míg például a 6. és a 7. kritériumnál 75–25 százalékos az „a)” és „b)” alkritériumok közötti megoszlás, addig a 9. kritériumnál ez az arány 50–50 százalék. A nyolcadik kritérium nincs további alkritériumokra bontva. Az alkritériumok pontszámait a következő, 1. táblázatban foglaltuk össze. Adottságok: Alkritérium Pontszám Összesen

1.a 1.b 1.c 1.d 3.a 3.b 3.c 3.d 3.e 4.a 4.b 4.c 4.d 25 25 25 25 18 18 18 18 18 18 18 18 18 100 90 90 Alkritérium

5.a

5.b

5.c

5.d

5.e

Pontszám Összesen

28

28

28 140

28

28

4.e 18

Eredmények: Alkritérium

6.a

6.b

7.a

7.b

8 9.a 9.b

Pontszám Összesen

150 50 67,5 22,5 60 75 75 200 90 60 150

1. táblázat: Alkritériumok pontértékei Az alkritériumok további alpontokat tartalmaznak, melyek az egyes alkritériumok kifejtését segítik. Az alpontok ugyanakkor a közoktatási intézményekre általában vonatkoznak, azaz nem veszik figyelembe az intézmények egyediségét. Mivel a minőségfejlesztés minden esetben az intézmény helyi környezetében valósul meg, ezért annak elemei intézményenként más és más képet mutatnak. Ennek megfelelően a KMD modell megpróbált olyan szinten maradni, hogy lehetőleg minden közoktatási intézményre alkalmazható legyen. Ez a kritériumok és alkritériumok szintjén teljes mértékben megvalósult, tehát az összes alkritérium alkalmazható bármely közoktatási intézményre. Ugyanakkor az alpontok tekintetében ez nem mindig valósítható meg, mivel az alpontok már az intézményi megvalósítás részleteibe mennek bele.

14

A modellhez megadott alpontok példák arra vonatkozóan, hogy az adottságok esetében milyen módszerek bemutatása tartozhat az adott alkritériumhoz, illetve az eredmények esetében milyen mérőszámok segítségével értékelheti az intézmény az eredményességét. Ebből eredően sok alpont nem értelmezhető egyes intézményeknél. Ezért az alkritériumok alatt található alpontok bemutatása nem kötelező a pályázatban. Az intézménynek magának kell eldöntenie, hogy mely alpontok értelmezhetőek a számára. Megemlítjük, hogy az alkritériumok értékelésére az intézmény más módszereket is választhat, illetve más eredményességi mutatókkal is mérheti a teljesítményét, melyek nem szerepelnek a modell alpontjai között. Az intézménynek minden esetben azt kell figyelembe vennie, hogy a modell értelmezése és az önértékelés során végig az alkritériumokra, s azok megvalósítására koncentráljon. A modellt használó intézmények számára mindig elsődleges szempont az alkritérium értelmezése az intézményre magára, amely egyúttal azt jelenti, hogy nem cél az alpontoknak való megfelelés. Ebből következik, hogy az egyes alpontoknak nincs külön pontértékük, és nem jelent pontlevonást, ha az intézmény valamely alpontot nem alkalmazza. Összegzésképpen elmondható, hogy a KMD modell bár általános, minden közoktatási intézményre alkalmazható elemeket tartalmaz, de annak értelmezése az adott megvalósítási környezetben minden intézménynek saját feladata. A KMD első öt kritériuma az „adottságokhoz” tartozik. Ezek az alábbiak: 1. Vezetés 2. Stratégia 3. Emberi erőforrások 4. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 5. Folyamatok Az adottságok értékelésekor azt kell vizsgálni, hogy az intézmény hogyan éri el eredményeit, milyen módszereket alkalmaz a vezetés emberi és más erőforrásainak menedzselésére, valamint a folyamatok irányítására. A módszerek értékelésénél több szempontot kell figyelembe venni, például: mennyire megfelelő módszert alkalmaz az intézmény; vagy az alkalmazott módszer milyen mértékben vált a napi működés részévé. Ezen értékelés elvei az alábbiakban foglalhatók össze. Az „ADOTTSÁGOK” kritériumai közt be kell mutatni, hogy - az alkalmazott módszereket világosan követhető okok alapján alakították ki, azaz megfelelő módszereket alkalmaz az intézmény, amelyek az érdekeltek elvárásaira épülnek és megfelelően definiáltak (megalapozottság); - az alkalmazott módszerek megfelelő módon támogatják az intézmény nevelési/pedagógiai programjának megvalósulását, és kapcsolatban vannak az intézményen belül alkalmazott más módszerekkel, azaz szervesen beépülnek az intézmény működési rendszerébe (integráltság); - a módszertani eszköztárat az intézmény minden releváns területén alkalmazzák, vertikálisan és horizontálisan is bevezették az intézményen belül (bevezetettség); - a módszertani eszköztárat strukturált módon vezették be, melynek következtében a módszerek a napi munka részévé váltak az alkalmazott területeken (szisztematikusság); - az alkalmazott módszerek hatékonyságát mérik, s e mérés a módszerek felülvizsgálatának alapja (mérés); - a mérések értékelése során szerzett információkat felhasználják és a szervezet más területein is hasznosítják (tanulás); - az alkalmazott módszerek kiértékelésének eredményei alapján fejlesztési, javítási folyamatot indítanak el az intézményen belül (értékelés és felülvizsgálat). 15

Mint az az értékelés szempontjainál látható, az értékelés a PDCA-elvet tükrözi az egyes módszerek esetében is, ami biztosítja a módszerek továbbfejlesztését és ezen keresztül az intézmény folyamatos fejlődését. Az adottságok esetében a fent vázolt szempontok alapján kell az intézménynek megvizsgálnia módszereit és azok alkalmazását. Amennyiben valamilyen szempontból nem megfelelő a módszer alkalmazása az intézménynél, úgy az bekerül a fejlesztendő területek közé. A modell másik felében, az eredmények értékelésekor azt kell vizsgálni, hogy az intézmény milyen eredményeket ért el a partnerek elégedettsége, az oktatás-nevelés és az intézmény működtetése terén, valamint az intézmény társadalmi hatásával kapcsolatban. Ennek figyelembevételével az eredmények vizsgálatának a szempontjai az alábbiakban összegezhetők: Az „EREDMÉNYEK” kritériumai közt be kell mutatni, hogy az intézmény milyen eredményeket ért el a kiválóság terén. Az eredményeket az alábbi jellemzők támaszthatják alá: -

a bemutatott eredmények több éve pozitív tendenciát mutatnak, illetve több éve magas teljesítményt jeleznek (tendenciák, trendek); az intézmény eléri, illetve megközelíti a maga által kitűzött céljait, melyeket szisztematikusan határoztak meg (célok); az intézmény eredményei más intézményekkel összehasonlítva is igazolják sikerességét (összehasonlítás); az eredmények az alkalmazott módszereknek, az intézményben kialakult szemléletnek köszönhetőek (okok); a bemutatott eredmények kiterjednek minden lényeges területre, és lehetővé teszik az intézmény eredményességének egyértelmű megítélését (kiterjedtség).

Az okok vizsgálata az értékelés azon összetevője, amely közvetlenül megteremti a modellen kívül is a kapcsolatot az adottságok és az eredmények között. Az értékelésnek igen fontos eleme, hogy az értékelők megállapítsák, mennyire állnak összhangban az intézményben alkalmazott módszerek a módszerek által elért eredményekkel. Vagyis, az értékelés során vizsgálniuk kell, hogy az intézményen belül mérik-e a módszerek eredményességét, és – a másik oldalról nézve – az elért eredményeket alátámasztják-e az intézményben alkalmazott módszerek. Az önértékelésnek tehát egyik igen fontos mozzanata, hogy értékeljük az adottságok és az eredmények alkritériumai közötti kapcsolatokat. Ez a modell struktúrájának is szerves részét képezi. A modell részletes vizsgálata során ugyanis feltárható az a széles kapcsolatrendszer, amely az adottságok és az eredmények kritériumai és alkritériumai között fennáll. A kritériumok közötti kapcsolatra az egyik legjellemzőbb példa az adottságok közül a 3. kritérium, amely az emberi erőforrás-menedzsmenttel foglalkozik, párja pedig az eredmények oldalán a 7. kritérium, amely a munkatársakkal kapcsolatos eredményekre vonatkozik. Másik példa az alkritériumok összekapcsolódására: az 5. kritérium utolsó három alkritériuma (5. c), 5. d) és 5. e) alkritériumok) a közvetlen partnerek igényeinek kielégítésére vonatkozik (tervezés, szolgáltatás és kapcsolattartás), ezekkel az eredmények oldalon a 6. kritérium alkritériumai (6. a) és 6. b)) alkotnak párt, amelyek a közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredményekre vonatkoznak.

16

Ugyanakkor nem helyes csak ezen alkritériumok közötti kapcsolatokra koncentrálnunk, a teljes önértékelés során a modell egészében kell gondolkodnunk, mint ahogy az intézmény működését is szerves egészként kell felfognunk. Ha csak egyes elemeket és egyes különálló belső kapcsolataikat ragadjuk ki, akkor minden bizonnyal egy szűkebb képet kapunk az intézmény valós tevékenységéről és eredményeiről. Ezért az önértékelés során is a modell egészében kell gondolkodnunk, és a teljes intézményt, mint komplex rendszert kell értékelnünk.

Az önértékelés módszerének bemutatása Mindig is komoly feladatot jelent a szervezet teljes körű áttekintése, melyet a vezetői értékeléstől kezdve az ISO belső auditrendszeren keresztül az EFQM1 önértékelésig igen sokféle módszerrel végezhet el az intézmény. Az EFQM modell alapján a szervezet önértékelésének többféle módja alkalmazható sikeresen. Ezek különböző erőforrásokat, módszertani ismereteket igényelnek az intézmény részéről, és ennek megfelelően eltérő pontosságú értékelést adnak az azt alkalmazók számára. Először is, fontos megkülönböztetnünk az önértékeléshez kapcsolódó modellt és magát az önértékelés módszerét, mivel ezek a köztudatban gyakran összemosódnak. Az önértékelés módszere lehet például egy kérőív kitöltetése, aminek az eszköze maga a kérdőív. Ugyanezen analógiát felhasználva: jelen kiadványunkban az önértékelés módszere a díj típusú önértékelés, melynek eszköze esetünkben a KMD modell. A KMD modell tulajdonképpen azt határozza meg, hogy milyen szempontok szerint, milyen bontásban kell elvégezni az intézmény értékelését. Az önértékelést más modellre is építheti bármelyik intézmény, például az amerikai Minőség Díjhoz kapcsolódó Malcolm-Baldrige-modellre. Ekkor hasonló elvek alapján, de más területekre bontva történik az intézmény tevékenységeinek és eredményeinek vizsgálata. Mindkét modellnél fontos, hogy az önértékelés során az intézmény teljes tevékenységét és minden eredményét lefedjék, amelyek így belső kapcsolatrendszerükkel lehetővé teszik az intézmény rendszerszerű vizsgálatát is. A legegyszerűbb önértékelési módszer a már említett kérdőíves felmérés. Alkalmazása nem igényel különösebb módszertani ismereteket, ugyanakkor ez a módszer adja a legkisebb pontosságú értékelést, és hátránya, hogy a kész kérdőív alkalmazása nagyon kis mértékben veszi figyelembe az adott intézmény sajátosságait. A kérdőív szervezetspecifikus kialakításával növelhető az értékelés pontossága, ez már azonban a modell mélyebb ismeretét is feltételezi. Ez az önértékelési módszer azon szervezetek számára ajánlott, amelyek kis erőforrásbefektetéssel szeretnének gyors pillanatképet nyerni a szervezetről, és nem rendelkeznek mélyebb önértékelés-módszertani ismeretekkel, sem komolyabb minőségfejlesztési előélettel.

1

EFQM – European Foundation for Quality Management/Európai Minőségfejlesztési Alapítvány 17

Az önértékelési módszerek másik pólusán a díj típusú önértékelés található, amely a legnagyobb erőforrás-befektetést és módszertani ismereteket igényli, és ennek megfelelően a legpontosabb értékelést is ez adja. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a díj típusú önértékelés egyben igen hatékonyan felhasználható az önértékelésnél alkalmazott modell minél mélyebb megismerésében is. Ezért azon szervezeteknél, amelyek már komolyabb minőségfejlesztési tevékenységet végeztek, és rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, mindenképpen a díj típusú önértékelés alkalmazása ajánlott, a modell értelmezése szempontjából is. A két pólus között más önértékelési módszerek is megtalálhatóak (mátrix típusú önértékelés, csoportmunka módszer, “proforma” stb.), jelen kiadványunkban azonban a díj típusú önértékelést mutatjuk be részletesen, mivel ez a Közoktatás Minőségéért Díj pályázat alapja. Mint minden, a minőségfejlesztésben alkalmazott önértékelési folyamat a díj típusú önértékelés is – a PDCA-elvet követve – négy fő fázisra bontható: a tervezés, a végrehajtás, az értékelés és a korrekció fázisaira. Az önértékelés lépéseit a 3. ábra tartalmazza.

1. Önértékelési modell és módszer kiválasztása (pl. díj típusú önértékelés a KMD modell alapján) 2. Önértékelő teamek kijelölése 3. Önértékelés menetének megtervezése 4. Önértékelő teamek felkészítése, képzése 5. Önértékelés - Tények, adatok összegyűjtése - Tények, adatok összesítése, elemzése - Önértékelési anyag összeállítása 6. Önértékelési anyag értékelése (írásos anyag elemzése) 7. Az önértékelés során felmerült kérdések tisztázása. 8. Értékelés összegzése - Erősségek - Fejlesztendő területek - Az alkritériumok szerinti értékelés számszerűsítése 9. Önértékelés módszerének áttekintése 10. Önértékelés módszerének módosítása, fejlesztése 11. A fejlesztési prioritások meghatározása 12. Fejlesztések elindítása 13. A fejlesztések hatékonyságának mérése, ellenőrzése

3. ábra: A díj típusú önértékelés lépései

18

Az első tervezési fázisban kell kiválasztanunk az önértékeléshez alkalmazandó modellt – ami jelen esetben a KMD modell – és az önértékelés módszerét, például a díj típusú önértékelést. Ezután kell kijelölnünk az önértékelési munka résztvevőit, és meg kell terveznünk az önértékelés további menetét. A következő fázis maga az önértékelés végrehajtása. Itt, amennyiben a modellt és a módszert nem ismerik behatóan az értékelésben részt vevők, mindenképpen az értékelést végzők képzésével, felkészítésével kell a munkát kezdenünk. Az önértékelés maga két jól elkülöníthető fázisra bontható. Az első fázisban történik a modellhez kapcsolódó tények, adatok összegyűjtése. Ez azt jelenti, hogy az értékelő csoport az adottságokhoz tartozó kritériumok és minden egyes alkritérium esetében összegyűjti az intézmény által alkalmazott módszereket, valamint az eredmények kritériumainál az intézmény eredményeit. Már az adatok gyűjtésénél is figyelembe kell vennünk, hogy az adottságok és az eredmények kritériumcsoportjai szerinti önértékelés két egymástól eltérő, különböző típusú anyag elkészítését jelenti. Az adottságokhoz tartozó öt kritériumban azt kell összegyűjtetnünk, hogy az intézményben milyen módszereket és hogyan alkalmazunk, milyen rendszerességgel vizsgáljuk azokat felül; hogy az alkalmazott módszer a mi szervezetünk esetében megfelelő-e, eredményes-e, és amennyiben nem a kívánatos eredményt kapjuk, milyen új módszert alkalmazzunk. A második fázisban történik az összegyűjtött adatok szintetizálása, ami nem más, mint az adatok rendszerszerű összesítése a belső kapcsolódások és hatáskapcsolatok figyelembevételével. Az adatok gyűjtését, elemzését követi a szöveges összefoglaló készítése kritériumonként, és az egyes kritériumok közötti kapcsolatok, összefüggések és hivatkozások meghatározása. Mind az adottságok, mind az eredmények kidolgozásánál fontos figyelembe vennünk a módszerek és az eredmények értékelésére vonatkozó szempontokat, melyeket a KMD modell értelmezésére vonatkozó fejezetben részleteztünk. Ennek a fázisnak a végeredményeként születik meg az intézmény önértékelési dokumentuma. Ez a dokumentum írásos összefoglalása mindannak, mely a KMD modell egyes alkritériumaiban meghatározott kérdésekre adott válaszokból született az intézmény működésével és eredményeivel kapcsolatosan. Az így elkészült írásos anyag – mint az intézmény önértékelési dokumentuma – eredményeképpen készülhet el az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek listája. Az önértékelési anyag ilyen irányú feldolgozását mindenképpen képzett, a modellt ismerő és az adott szakmaterületen jártas szakemberek közreműködésével célszerű elvégeznünk.

19

Adott esetben lehetséges, hogy ugyanazon személyek végezzék az önértékelési anyag értékelését is, mint akik azt elkészítették. (Az értékelők szakmai felkészültsége nagymértékben befolyásolhatja az értékelés eredményességét.) Minthogy az önértékelési anyag az intézmény működésének, eredményeinek írásos összefoglalása, sok esetben hagyhat nyitott kérdéseket, melyek tisztázásához további vizsgálatra van szükség. Ezért már az írásos anyag értékelése során külön kategóriába kell azokat a kérdéseket gyűjteni, melyek tisztázásra várnak az intézmény működésének és eredményeinek pontos megítéléséhez. Ezeknek a kérdéseknek a megbeszélésére teremt megfelelő lehetőséget a KMD folyamatában az egynapos helyszíni szemle. A helyszíni szemle során az értékelők az intézménynél személyesen tisztázhatják az írásos anyag alapján felmerült kérdéseiket. Az intézmény önértékelése során is meg kell teremteni a lehetőséget a felmerült kérdések tisztázására. A kérdések tisztázásával befejeződik az értékelés folyamata, végeredményeként pedig megszületnek az oktatási intézmény alkritériumonkénti erősségei és fejlesztendő területei. Az ily módon értékelt területek további elemzésével, rangsorolásával kell az intézménynek kijelölnie a következő fázisban elindítandó fejlesztéseit. A fejlesztések kijelölésénél figyelembe kell venni a fejlesztendő területnek az intézményen belüli fontosságát, a fejlesztés megvalósíthatóságát és erőforrásigényét is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy sok apró fejlesztést már igen kis ráfordítással is végrehajthatunk, amelyek azonban nagymértékben hozzájárulhatnak az intézmény működésének javításához, és gyors sikerélményt jelenthetnek a fejlesztésben részt vevők számára. Ezért nem feltétlenül a legnagyobb feladatba kell belekezdeni. Az elindítandó fejlesztések kijelölésénél egy másik fontos szempontra is oda kell figyelnünk. Az önértékelés közben az intézmények gyakran megfeledkeznek a szervezet meglévő erősségeiről, melyek jövőbeli alapot jelenthetnek az intézmény életében. A fejlesztések megvalósítása során tekintettel kell lennünk arra, hogy az intézmény már meglévő erősségei ne gyengüljenek. Ezért kiemelt fontosságú az értékelés során az intézmény erősségeinek azonosítása, a fejlesztések során pedig megtartása. A fejlesztések kijelölése után meg kell terveznünk azok végrehajtását a lehető legprecízebb bontásban, majd hozzá kell látnunk azok megvalósításához és megvalósításuk után az eredmények értékeléséhez és korrekciójához. Még ezzel sem fejeződik be azonban az önértékelés folyamata. Igen gyakran megfeledkeznek a szervezetek az önértékelés módszerének felülvizsgálatáról és javításáról. Az önértékelés folyamata csak akkor zárulhat le, ha az alkalmazás tapasztalatai alapján megtörténik az önértékelés módszerének továbbfejlesztése is, amely biztosítja az egyre hatékonyabb és hatásosabb önértékelés megvalósítását. Természetesen, maga az önértékelés egyfajta ciklikusságot feltételez, ami nagymértékben hozzájárul alkalmazásának eredményességéhez. Bár az önértékelés önállóan, egyedi esetekben is megfelelő eredményeket hozhat s hozzájárulhat a szervezet eredményességének növeléséhez, módszertani sajátosságai folytán azonban hosszú távú, rendszeres alkalmazása hoz maximális eredményeket.

20

A gyakorlati tapasztalatok alapján az önértékelést évente, illetve kétévente alkalmazzák a gazdasági szférában. Az oktatási intézmények létszámára és struktúrájára tekintettel az 1–2 éves ciklus az oktatásban elfogadható rendszerességnek tekinthető, amellyel lehetőség nyílik az oktatási intézmények számára eredményességük folyamatos és rendszeres nyomon követésére.

A díj típusú önértékelés eredményei A díj típusú önértékelés alkalmazása azonkívül, hogy segít az intézmény számára feltárni fejlesztendő területeit és azonosítani a továbbfejlesztés alapjául szolgáló erősségeit, nagyon sok és jelentős eredményt hoz alkalmazói számára. Fontos erőssége a módszernek, hogy tényeken, és nem egyéni véleményeken alapul, és a szervezet minden tevékenységére és eredményére kiterjed. Így az intézmény – felmérése alapján – pontosan látja a helyzetét, ami segít stratégiájának pontosításában, illetve a stratégiájára épülő célok kijelölésében. Mivel a KMD modell alapjául szolgáló EFQM modellt Európában és hazánkban széles körben alkalmazzák, ezért óriási lehetőséget jelent a hazai szervezeteknek teljesítményük egymással való összehasonlítására, az intézmények közötti benchmarking tevékenységekre. Ezt az összehasonlítási lehetőséget az önértékeléshez tartozó pontozás számszerű összemérési lehetőségei is megerősítik. Az alkalmazás a csoportokban történő munkának köszönhetően lehetőséget ad a munkatársak bevonására és erősíti az intézményen belüli „csapatszellemet”, amelyre igen sok szervezet tudatosan épít. A munkatársak ezenfelül lehetőséget kapnak az intézmény teljes működésének áttekintésére és az intézmény stratégiájának részletes megismerésére, ami tovább erősíti a munkatársak elkötelezettségét és az intézményen belüli értékrend egységessé válását és erősödését. A módszer és a modell másik alkalmazásának másik fontos hozadéka, hogy az intézményi gyakorlat áttekintésével segít megérteni a TQM filozófiáját, illetve láthatóvá teszi a TQMhez tartozó alapelvek beépülésének fontosságát az intézmény mindennapi munkájába. A módszer segítségével egyfajta belső benchmarking tevékenységet végezhet az intézmény, azzal, hogy belső vizsgálatai során felszínre kerülnek az intézményen belül alkalmazott egyedi, jó módszerei, melyek elterjesztésével tovább növelheti eredményességét. Végül, de nem utolsósorban, mivel a Közoktatás Minőségéért Díj pályázat alapját képezi a kiadványban elemzett modell, ezért igen komoly elismerési lehetőséget jelent alkalmazói számára. Ehhez azonban nem szabad elfelejteni, hogy a KMD a kiváló intézmények elismerésére törekszik, elérése azonban hosszú éveken át tartó munkát igényel. Az északír minőségügyi szervezet felméréseiből levonható tapasztalat, hogy egy az önértékelésben elinduló nonprofit szervezetnek – komoly minőségfejlesztési előélet nélkül – általában 5-6 év szükséges a kiválósági szint eléréséhez.

21

Reméljük, kiadványunk és a KMD modellhez tartozó önértékelés segítségével az Ön intézménye lesz egyike azoknak, amelyek az északír statisztikában leírt 5-6 évet tovább csökkentik, jelezve azt, hogy a magyar közoktatás felzárkózott a nyugat-európai nonprofit szektor fejlődéséhez.

22

1. VEZETÉS

KMD modell Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény küldetését és jövőképét, és hogyan segíti elő annak megvalósulását. Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki értékrendjét, illetve személyes részvételével hogyan mutat ebben példát, valamint hogyan biztosítja az intézmény irányítási rendszerének kialakítását és működtetését. A Vezetés kritériumnál a vezetés személyes szerepvállalását kell bemutatni az egyes tevékenységekben, nem magát a tevékenységeket. Az egyes tevékenységek részletes bemutatására a későbbi alkritériumokban van lehetőség.

23

1. VEZETÉS Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Vezetés alatt a modellben az intézmény azon munkatársait értjük, akik rendszeresen vagy bizonyos előre meghatározott esetekben befolyásolják a szervezet tagjainak vagy a szervezet egyes csoportjainak viselkedését, szervezeti, illetve csoportos szintű célok és cselekvési tervek kijelölésével. A vezetőknek megvan a lehetőségük a szervezet, illetve a csoportok céljainak kijelölésére, és megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a szükséges erőforrások hozzárendeléséhez is. Az intézmény vezetésébe – a modell értelmezése szerint – nemcsak az első számú vezetők tartoznak bele, hanem az intézmény teljes vezetői köre. Ennek megfelelően a vezetésbe tartozhatnak az intézmény felső vezetésén (igazgató és igazgatóhelyettesek) kívül a tagozatvezető(k), munkaközösségek vezetői, a kollégiumi vezető(k), a gazdasági vezető(k), a műhelyvezető(k), a minőségfejlesztési tevékenység vezetője és egyes esetekben a műszaki vezető(k) is. A vezetői kör minden esetben az intézmény szervezeti felépítésétől és vezetési struktúrájától függ. Adott szervezeti felépítés esetében, ahol magasabb a delegálás szintje, az alsóbb szintű vezetők is beletartozhatnak az intézmény vezetésébe. Az oktatási intézmények számára segítséget jelent a vezetői kör meghatározásához az intézmény szervezeti és működési szabályzata, melyben az intézmény meghatározza vezetői struktúráját. A vezetésnek az intézmény életében minden esetben kettős szerepe van. A vezetői feladatokon kívül a folyamatok végrehajtásában is tevékenyen részt kell hogy vállaljanak (pl. a teammunkában, mint teamtagok, vagy a munkaközösségben mint munkaközösségi tag). A vezetés kritériumában elsősorban a vezetői szerepvállalásból adódó feladatokat kell bemutatni, ugyanakkor a vezetői példaadás bemutatására értékes információkat hordoz a vezetők részvétele az intézmény életében.

24

1. VEZETÉS 1. a) Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, valamint hogyan mutatnak példát a intézmény teljes működésére vonatkozó „kiválóság kultúra” elterjesztésében

KMD modell Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

személyes részvétel az intézmény pedagógiai/nevelési programjának és az ehhez tartozó küldetésének és jövőképének kialakításában; személyes részvétel a partnerközpontú intézményi kultúrát támogató alapelvek és értékrend kialakításában, példamutatás ezek megvalósításában; személyes és aktív részvétel a továbbfejlesztési tevékenységben; a vezetés személyes példamutatása (például részvétele az intézményen belüli oktatási és minőségfejlesztési tevékenységekben); az intézményen belüli együttműködés kezdeményezése, ösztönzése, bátorítása; a vezetés szerepének értékelése a szervezeti kultúra fejlesztésében az intézményi önértékelés keretein belül; a vezetés hatékonyságának felülvizsgálata és javítása, módszereinek továbbfejlesztése; új vezetési módszerek megismerése és értékelése a vezetés eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében; a vezetés személyes teljesítményének, hatékonyságának növelésére irányuló új módszerek bevezetése és alkalmazása.

25

1. VEZETÉS 1. a) Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, valamint hogyan mutatnak példát a intézmény teljes működésére vonatkozó „kiválóság kultúra” elterjesztésében

Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritérium a vezetők személyes szerepét vizsgálja az intézmény stratégiai terveinek, jövőképének és értékrendjének kialakításában és megvalósulásának támogatásában. Itt kell bemutatni továbbá a vezetők személyes elkötelezettségét a minőségfejlesztés, ezen belül a folyamatos fejlesztés és a szervezeti kultúra fejlesztése iránt, valamint az ezekben a tevékenységekben és a TQM-kultúra elterjesztésében vállalt aktív szerepét. A személyes példamutatás keretében fontos hangsúlyt kap a vezetők saját munkájának önellenőrzése, a vezetés hatékonyságának felülvizsgálata és a vezetési módszerek továbbfejlesztése is. A pedagógiai program, a hosszú távú tervek kialakítását a 2. a) és a 2. b) alkritériumban kell bemutatni Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az iskolavezetés hogyan vesz részt a különböző iskolai feladatokban, az értékrend kialakításában és továbbfejlesztésében? Hosszú távú tervek (Pedagógiai program, helyi tanterv, szakmai program, továbbképzési, minőség-fejlesztési stb. tervek) -

Szakmastruktúra fejlesztése (új szakképzések indítása) Beiskolázás (dokumentumkészítés, pályaválasztási fórumok) Elismerési rendszerek (jutalmazás, minőségi bérezés alapelvei) stb. kialakításában, továbbfejlesztésében, mint ◊ tervező, szervező, koordináló, ◊ teamtag, ◊ szaktanár stb.

Az iskolavezetés hogyan mutat személyes példát? Vezetőként -

a TQM kultúra terjesztésében (partnerközpontúságban, folyamatos fejlesztésben és felhatalmazásban) a kollégák bátorításában a fejlesztő tevékenységben és teammunkában való részvételre (pl. ötletnap szervezése, okfeltáró team) az iskola hírnevének öregbítésében (publikálás, előadások tartása), az iskola képviseletében jó iskolai légkör megteremtésében (intézményen belüli együttműködés ösztönzése) minőségpolitika megvalósításában (elkötelezettség) új vezetői módszerek megismerésében, alkalmazásában az új kezdeményezésekre való nyitottságban proaktivitásban, önképzésben stb. Szaktanárként a korszerű tanári módszerek alkalmazásában tanulmányi versenyre, érettségire, továbbtanulásra való felkészítésben tanár-diák viszony alakításában szakmai ismeretei gyarapításában stb.

Hogyan vizsgálják a vezetői módszerek hatékonyságát és hogyan végzik el a kapott eredmények alapján a szükséges módosításokat? Például: önértékeléssel, munkatársi elégedettség mérésével, hatékonysági mutatók elemzésével stb. új vezetési módszerek kialakításának, bevezetésének bemutatásával Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például: munkatervek (pedagógiai program, helyi tanterv, szakmai programok elkészítésének, beiskolázási munka szervezésének, minőségbiztosítás dokumentációja) publikációk, előadások anyagai, tanulmányok, tankönyvek, tanári segédanyagok továbbképzési terv bizonyítványok, vezetői tréningek, továbbképzések tanúsítványai dolgozói elégedettségmérések adatai

26

1. VEZETÉS 1. b) Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését


a vezetés személyes részvétele az intézmény pedagógiai/nevelési programját megvalósító szervezeti felépítés kialakításában; személyes részvétel az intézmény vezetési rendszerének, struktúrájának kialakításában, működtetésében (beleértve a vezetői ellenőrzések rendszerét is), és ezen vezetési struktúra beépítése az intézmény szervezeti és működési szabályzatába (SZMSZ); az intézmény belső működési rendjének biztosítása a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával (például felelősségek, hatáskörök meghatározása, belső dokumentálás kialakítása); személyes részvétel az intézmény pedagógiai/nevelési programjának kidolgozását, intézkedési tervekre történő lebontását és aktualizálását biztosító folyamat kialakításában és bevezetésében; személyes részvétel az intézmény éves tervezését biztosító, az éves munkatervének kidolgozására vonatkozó folyamat kialakításában és működtetésében; személyes részvétel az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók figyelemmel kísérésének biztosításában.

27

1. VEZETÉS 1. b) Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az intézmény belső működési rendjének kialakítását, működtetését és folyamatos továbbfejlesztését

Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritériumban azt kell bemutatni, hogy az intézményvezetés hogyan vesz részt személyesen a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósításában. A bemutatásban – a pedagógiai programban megfogalmazottakból kiindulva – vizsgálni kell a vezetőknek a működés hosszabb távú elemeivel (szervezeti felépítés, folyamatok, vezetési struktúra), az éves tervezéssel és a mindennapi tennivalókkal (működési rend, jogi szabályozások, eredmények mérése) kapcsolatos személyes teljesítményét, valamint be kell mutatni az alkalmazott módszereket és az egyes módszerek alkalmazásának kiterjedtségét. Azt, hogy az intézményben hogyan alakítják ki, milyen rendszerben működtetik és fejlesztik tovább a folyamatokat, az 5. a) és az 5. b) alkritériumban kell bemutatni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában:

Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen az iskolai folyamatok irányítási rendszerének kialakításában, működtetésében és továbbfejlesztésében? Például:

Vezetői felelősség (vezetési szerkezet, hatáskörök, munkaköri leírások),

Oktatás-nevelés:

- pedagógiai tervezés - tanári módszerek korszerűsítése - osztályozás-értékelés egységesítése - külső, belső továbbképzések

- helyi tantervek, szakmai programok kifejlesztése

Oktatást-nevelést segítő folyamatok: - infrastruktúra-fejlesztés, épületfelújítás, karbantartás - gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztése - eszközfejlesztés

Gazdasági-pénzügyi folyamatok: - költségvetés készítése - dokumentációs és bizonylati rend (könyvelés, számvitel, munkaügy) kialakítása

Az intézmény vezetése hogyan vesz részt személyesen a folyamatok mérésének, ellenőrzésének, értékelésének kialakításában, működtetésében és továbbfejlesztésében?

Különböző tervek koordinálása (belső ellenőrzési terv, óralátogatási terv stb.) Személyes részvétel az értékelésben A mérések és ellenőrzések szervezése stb.

Az intézmény vezetése hogyan biztosítja személyes részvételével az iskola zökkenőmentes működését?

Az iskolai dokumentumok elkészítési, felülvizsgálati rendjének ütemezése A működést szabályozó dokumentumok összehangolása (pedagógiai program, minőségfejlesztési terv, SZMSZ, házirend, továbbképzési program, pénzügyi szabályzatok stb.) A különböző szintű tervek egymásra épülésének biztosítása (pedagógiai program, tanévenkénti munkatervek: iskolai, munkaközösségi, tanári) stb. Az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók figyelemmel kísérése (pl. közlönyök igazgatói átnézése, jogszabályok érintettekhez való eljuttatása)

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését?

28

az iskolai dokumentumok elkészítési, felülvizsgálati rendjének ütemtervei, munkatervei jegyzőkönyvek, feljegyzések munkatervek, intézkedési tervek az iskolai folyamatokat szabályozó dokumentumok (SZMSZ, kollektív szerződés stb.) vezetői munkaköri leírások stb.

1. VEZETÉS 1. c) Az intézmény vezetése hogyan működik együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel


a vezetők személyes részvétele az intézmény partneri körének feltérképezésében, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében; személyes részvétel a partnerkapcsolatok kialakításában és működtetésében, például az alábbi tevékenységek során: felvételi tájékoztatók megtartása, napi kapcsolattartás az intézmény kiemelt partnereivel, részvétel az intézményi nyílt napokon stb.; személyes részvétel a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, Iskolaszék) történő kapcsolattartásban; a partnerekkel közös fejlesztések, együttműködés kialakítása és közös rendezvények megtartása, valamint részvétel ezeken; az eredményesen együttműködő, illetve kiemelt teljesítményt felmutató partnerek egyéni és csoportos elismerése; aktív részvétel a különböző – különös tekintettel a minőségfejlesztési tevékenység intézményen belüli ösztönzését szolgáló – szakmai szervezetek munkájában, konferenciákon és szemináriumokon való részvétel, valamint előadások tartása; olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja a közvetlen környezet, a szűkebb közösség működésének, feltételeinek javítása, továbbá az intézmény társadalmi szerepvállalásának növelése.

29

1. VEZETÉS 1. c) Az intézmény vezetése hogyan működik együtt az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel

Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritériumban a vezetők személyes szerepvállalását, részvételét kell bemutatni az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel való kapcsolatok kialakításában és működtetésében. Itt kell bemutatni az egyes partnerekkel való kapcsolattartás módját, valamint azt, hogy a vezetés hogyan vonja be a partnereit és működik velük együtt a folyamatos fejlesztési tevékenységekben. A közvetlen partnerkapcsolatok folyamatait a 3. a) és az 5. e) alkritériumban, a közvetett partnerkapcsolatok menedzselését pedig a 4. a) alkrité-riumban kell kifejteni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az iskolavezetés hogyan vesz részt személyesen a partnerek azonosításában?

tantestületi tagként részt vesz a munkában szervező, irányító stb.

A vezetés hogyan vesz részt személyesen a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében, elemzésében, értékelésében?

a felmérés irányítása, szervezése, eredményének értékelése kérdőívek összeállítása, interjúkészítés intézkedési terv készítése stb.

A vezetés milyen módszereket alkalmaz a partnerekkel való kommunikációban?

szülőkkel (pályaválasztási tájékoztató, szülői értekezlet, iskolaszék, fogadóóra stb.) tanulókkal, diákönkormányzattal (DÖK-ülés, diákparlament, iskolarádió, iskolaújság) tantestülettel (fórum, kerekasztal-beszélgetések, értekezletek, személyes megbeszélések) egyéb partnerekkel (iskolai tájékoztatók, személyes megbeszélések) stb.

A vezetés hogyan vesz részt személyesen a partnerekkel való együttműködésben?

felsőfokú intézményekkel közös pályázatok, képzések (konzorciumok, AIFSZ-képzések, tanárképzés, kutatás stb.) vállalatokkal, munkaügyi központtal közös képzések (tanfolyamok, továbbképzések, átképzések, mesterképzés stb.) NSZI, ASZI-val tantervfejlesztés, OKJ-korszerűsítés, szakmai versenyek (világbanki program, kerettanterv, szakmai követelmények, OSZTV-, SZKT-versenyek) konferenciák szervezése, előadások, publikációk szakmai szervezetekben, bizottságokban való részvétel (MSZT, MMT, COMENIUS 2000 Klub stb.) olyan tevékenység támogatása, amellyel a környezet közösségeinek működési feltételeit segíti (pl. városi rádióamatőr-klub befogadása, társastánc-kör működési feltételeihez hozzájárulás) stb.

A vezetés hogyan ismeri el a partnerek tevékenységét?

iskolai díjak, oklevelek, plakettek, kitüntetési javaslatok ösztöndíjak, tanulmányutak stb.

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például: intézkedési tervek, együttműködési megállapodások, szerződések, felkérések, Minőségügyi kézikönyv

30

1. VEZETÉS 1. d) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket


a vezetés hogyan közvetíti a munkatársak számára az intézmény küldetését, jövőképét, értékrendjét, politikáját és pedagógiai/nevelési programját, terveit és céljait; a vezetés elérhetősége, odafigyelés és válaszadás a munkatársak kérdéseire; munkatársak segítése és támogatása terveik és feladataik teljesítésében, céljaik elérésében; a munkatársak bátorítása, segítése és felkészítése a továbbfejlesztési tevékeny-ségekre; az intézmény valamennyi szintjén dolgozó egyének és teamek erőfeszítéseinek megfelelő, differenciált és időben történő elismerése (például kitüntetésekre való felterjesztések, alkalmazott jutalmazási elvek, a teljesítmény folyamatos vezetői értékelése).

31

1. VEZETÉS 1. d) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket

Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban kell bemutatni, hogy az intézmény vezetése milyen személyes szerepet vállal a munkatársak ösztönzésében, motiválásában és elismerésében. A bemutatásban ki kell térni arra, hogy a vezetés hogyan vállal felelősséget az intézményben dolgozó munkatársakért, hogyan támogatja a munkatársak részvételét a folyamatos fejlesztési tevékenységekben, és hogyan ismeri el az egyének és a teamek ez irányú erőfeszítéseit. A munkatársak ösztönzési, motiválási rendszerét a modell 3. e) .alkritériumában, a munkatársakkal történő kommunikációs rendszer bemutatását a modell 3. d) alkritériumában, míg az intézményen belüli kommunikációs rendszert a modell 4. e) alkritériumában kell bemutatni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: A vezetés hogyan közvetíti az intézmény stratégiai/hosszú távú terveit, céljait?

a vezetés a munkatársakkal rendszeresen kommunikál az intézmény stratégiájáról stb.

A vezetés hogyan hasznosítja a munkatársakkal való kapcsolatát a motiválásban?

a vezetők odafigyelnek a dolgozók észrevételeire, és megfelelő időn belül reagálnak azokra

A vezetés hogyan segíti, motiválja munkatársait?

a problémák megoldásában (iskolai, egyéni) szakmai kérdésekben (módszertani, nevelési, tantervfejlesztési) továbbképzésben (karrierlehetőségek, önképzés, továbbtanulás tervezése) pályázatokban, fejlesztési munkákban, tanügyi dokumentumok korszerűsítésében teammunkában való részvétel (egyének és teamek) elismerése stb.

A vezetés hogyan ismeri el a munkatársak, csoportok erőfeszítéseit?

anyagi elismerések (jutalmazás, kitüntetés, minőségi bérezés alapelveinek kidolgozása) erkölcsi elismerések (oklevelek, plakettek, dicséretek) a tanműhelyi és egyéb intézményi bevételek felhasználása a munkatársak ösztönzésére, érdekeltségi szabályzat kidolgozása stb.

A vezetés hogyan járul hozzá a munkahelyi légkör javításához?

az intézményvezetés nyitottsága a dolgozók felvetéseire közérzetfelmérés (klímateszt) munkahelyi légkört javító intézkedések (tárgyi feltétel, munkakörnyezet javítása, az adminisztráció ésszerűsítése, oktató-nevelő munkát segítők alkalmazása, közös rendezvények szorgalmazása) panasz- és konfliktuskezelés

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például: jegyzőkönyvek, feljegyzések, fényképek, előterjesztések, Minőségügyi kézikönyv, klímateszt, kollektív szerződés (jutalmazási, minőségi bérezési alapelvek)

32

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés)

KMD modell Az intézmény hogyan valósítja meg küldetését és jövőképét, a partnerekre összpontosító pedagógiai/nevelési program és a programhoz kapcsolódó hosszú távú tervei segítségével.

33

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára

A stratégia olyan hosszú távú, a környezet változásaira reagáló terv, amely szerves egységben magában foglalja a szervezet fő céljait, irányelveit és az ezek megvalósítása érdekében tervezett tevékenységeket és a tevékenységekhez tartozó erőforrások rendszerét. Az oktatási intézmények első számú stratégiai dokumentuma az intézmény pedagógiai programja, mely a szakképző intézmények esetében a szakképzési program szerves részét képezi. A stratégia szerves része az intézmény jövőképe, küldetésnyilatkozata és minőségpolitikája. A felsorolt stratégiai elemek részét képezhetik az intézmény pedagógiai programjának, de ezek különálló dokumentumként is megjelenhetnek. Továbbá, az oktatási intézmények különálló stratégiai dokumentumai közé tartozhatnak a tantestület számára készítendő, 5 évre szóló továbbképzési programok, valamint a hosszú távú felújítási és fejlesztési tervek, amennyiben ilyeneket készít az intézmény. Az intézmény pedagógiai programjára vonatkozó törvényi követelményeket a közoktatási törvény 44 –50. §-ai tartalmazzák.

34

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. a) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket


az intézmény működését befolyásoló olyan gazdasági, demográfiai és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése, amelyek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését; az intézmény közvetlen és közvetett partnerei igényeinek, elvárásainak és elégedettségének megértésére és látens szükségleteinek megismerésére vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és értelmezése; az országos mérési rendszerből származó adatok, valamint a jogi környezet változását jelző információk értékelése; más intézmények működésének és teljesítményének, az általuk alkalmazott módszereknek az elemzése; a helyi és országos oktatáspolitika változására vonatkozó információk értelmezése és a felismerhető alternatívák előrejelzése; az intézmény működésének belső teljesítményére vonatkozó mutatók, az intézményi indikátorrendszerből származó adatok összegyűjtése és elemzése (például költséggazdálkodási adatok, tanulmányi eredmények, tervek teljesülésére vonatkozó adatok); az intézményen belüli fejlesztésekből, saját pedagógiai innovációkból származó információk összegyűjtése és feldolgozása; az oktatási és nevelési folyamatra vonatkozó új módszerek hatásainak elemzése, a helyi és országos pedagógiai kutatásokból származó információk felhasználása; az intézmény pedagógiai/nevelési programjából származó információk értékelése; a vezetői ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

35

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. a) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogy hogyan történik az intézmény céljainak, stratégiai célkitűzéseinek meghatározásához releváns/meghatározó információk szervezett és rendszeres gyűjtése, azaz ki, hogyan és milyen gyakorisággal, illetve milyen forrásokból gyűjti a tervezéshez szükséges adatokat, információkat és ezeket hogyan dolgozza fel és hogyan elemzi. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában:

Milyen adatgyűjtések, felmérések előzik meg a stratégiai tervek elkészítését? Például: Külső dokumentumok, mutatók: OM, gazdasági kamarák, szakmai szervezetek oktatásra, szakképzésre vonatkozó stratégiai jellegű dokumentumai megyei, városi közoktatási fejlesztési tervek, fenntartók oktatásra-nevelésre vonatkozó stratégiai tervei a megyei munkaügyi központ jelentései a munkaerőpiac alakulásáról, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről a megyei statisztikai hivatal adatai (demográfiai adatok, a szakképzés területére vonatkozó adatok stb.) intézményi rangsorok (tanulmányi versenyek eredményei, felsőoktatási felvételi eredmények alapján) szakmai kiadványok, publikációk, melyek stratégiai jellegű információkat tartalmaznak (pl. új módszerek, fejlesztések bemutatása, értékelése stb.)

Belső dokumentumok és mutatók:

-

a szakképző intézmény közvetlen és közvetett partnerei igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének mérési eredményei, az értékelések dokumentumai (tanulók, szülők, alkalmazottak kérdőíves felmérései, interjúk, SWOT-analízis, célcsoportos felmérések stb.) a szakképző intézmény belső működésére vonatkozó adatainak és teljesítménymutatóinak (pl. oktatás, nevelés, humán erőforrás-gazdálkodás, eszközgazdálkodás, finanszírozás, szervezetikultúra-fejlesztés, folyamatos fejlesztés indikátorainak) gyűjtése. Az adatok elemzésének, értékelésének dokumentumai. A kitűzött célok, feladatok, intézkedések teljesülésének értékelése (pl. félévi, tanév végi tantestületi értekezlet dokumentumai) az intézményen belüli fejlesztések, innovációk eredményei (pl. kísérleti program, szaktanterem kialakításának értékelő dokumentumai) az intézmény pedagógiai programja végrehajtásának, értékelésének dokumentumai a belső vezetői ellenőrzésekből származó információk dokumentumai (pl. vezetői jelentések félévenként) Hogyan értékelik, elemzik a stratégiához összegyűjtött információkat és a mérések eredményeit?

tartalomelemzés, trendek vizsgálata, adatok közötti belső összefüggések elemzése, ellenőrző lista, problémamegoldási eljárások, szakmai vita, benchmarking stb.

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését a szakképző intézményben? Például:

36

Minőségügyi kézikönyv vonatkozó fejezetei, SZMSZ vonatkozó részei és a szabályozás működését bizonyító dokumentumok (értékelések, elemzések, jelentések, jegyzőkönyvek stb.)

37

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. b) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket


38

a pedagógiai/nevelési program kialakításának folyamata, módszerei; az intézmény pedagógiai/nevelési programjához gyűjtött adatok, információk felhasználása; az intézmény pedagógiai/nevelési programjának vizsgálata abból a szempontból, hogy az intézményi stratégia minden elemére megfelelő módon és mélységben kiterjed-e; a munkatársi kör bevonása az intézmény pedagógiai/nevelési programjának kialakításába, valamint e dokumentum legitimitásának biztosítása; a különböző érdekeltségű partnerek igényeinek és elvárásainak egyensúlyba hozatala; az intézményi működés sikeressége szempontjából kulcsfontosságú tényezők azonosítása; alternatív stratégiai tervek kialakítása az előre jelezhető kockázatok kezelésére, valamint a kulcsfontosságú sikertényezők beépülése az intézmény stratégiai tervezésébe; az intézmény pedagógiai/nevelési programjának, hosszú távú terveinek összehangolása a partnere stratégiájával és hosszú távú terveivel; a Teljes Körű Minőségirányítás (TQM) alapelveinek tükröződése az intézmény pedagógiai/nevelési programjában; az intézményvezető programjának figyelembevétele az intézmény pedagó-giai/nevelési programjának értékelése során; az intézmény pedagógiai/nevelési programjának értékelése, felülvizsgálata a munkatársak bevonásával.

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. b) Az intézmény vezetése hogyan motiválja , támogatja az intézmény munkatársait és hogyan ismeri el erőfeszítéseiket Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban kell feltárni azokat az elveket és módszereket, amelyekkel az intézményben kialakítják, rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén módosítják, aktualizálják céljaikat, hosszú távú terveiket, pedagógiai/nevelési programjukat. Be kell mutatni azt is, hogyan vonják be a munkatársakat és a partnereket a pedagógiai/nevelési program kialakításába, valamint a célkitűzések, tervek megvalósulásának értékelésébe és módosításába. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Kik és hogyan készítették a pedagógiai programot? Például

vezetés, tanári teamek, tantestület, munkamegosztás alapján, műhelymunka keretében stb. DÖK, iskolaszék, szülői munkaközösség, vállalati partnerek, fenntartó, külső szakértő bevonásával

Hogyan alakítják a pedagógiai program tartalmát?

a 2. a ) alkritériumban felsorolt gyűjtött és feldolgozott adatok, információk elemzésének és értékelésének felhasználásával, az igények vizsgálatával különböző érdekeltségű partnerek igényeinek egyensúlyba hozásával a partnerek stratégiájának figyelembevételével mérhető célok megfogalmazásával sikertényezők meghatározásával a TQM-alapelvek érvényesítésével az intézményvezetői programhoz való kapcsolódással alternatív tervek készítésével a kockázatok kezelésére stb.

Hogyan ellenőrzik a pedagógiai program megfelelőségét?

a törvényesség, az igények, elvárások teljesülésének, az iskolai hagyományok folytatásának ellenőrzése a hosszú távú tervek összhangjának ellenőrzése (pedagógiai program, küldetésnyilatkozat, jövőkép, minőségfejlesztési terv, szakmastruktúra korszerűsítési terv, igazgatói pályázat) stb.

Hogyan vizsgálják felül és aktualizálják a pedagógiai programot?

a felülvizsgálat gyakorisága, módszere az aktualizálás folyamata, módszere, stb.

Hogyan készülnek az intézmény egyéb hosszú távú tervei, például a továbbképzési program?

a folyamat, a módszer, a munkatársak bevonásának bemutatása stb.

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például:

A pedagógiai programra felkészítő intézkedési és ütemtervek, a programírás feladatterve Minőségügyi kézikönyv

39

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. c) Az intézmény hogyan bontja le és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját, céljait és küldetését a kulcsfontosságú folyamatok rendszerén keresztül


40

az intézmény pedagógiai/nevelési programjának lebontásához szükséges kulcsfolyamatok keretrendszerének meghatározása és kialakítása; az intézmény oktatási-nevelési céljainak, valamint küldetésének megvalósításához szükséges kulcsfontosságú folyamatok azonosítása; a meghatározott kulcsfolyamatok megtervezése; a kulcsfolyamatok egymásra gyakorolt hatásainak, azok rendszerbe épülésének elemzése, értékelése; a kulcsfolyamatok gazdáinak egyértelmű kijelölése; a kulcsfolyamatok eredményességének értékeléséhez szükséges mutatók meghatározása; a kulcsfolyamatok hatékonyságának felülvizsgálata és az ehhez szükséges értékelési rendszer kialakítása.

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. c) Az intézmény hogyan bontja le és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját, céljait és küldetését a kulcsfontosságú folyamatok rendszerén Értelmezés, kiegészítés akeresztül szakképző intézmények számára Itt kell bemutatni, hogyan biztosítják az intézményben a pedagógiai/nevelési programban foglalt célkitűzéseik megvalósítását a kulcsfolyamatok keretrendszerén keresztül. A bemutatás magában foglalja a stratégiai célkitűzések és a megvalósításukhoz szükséges kulcsfolyamatok meghatározásának, a közöttük lévő kapcsolat(ok) feltárásának módját, valamint azt, hogy hogyan mérik és vizsgálják felül a kulcsfolyamatok hatékonyságát. A kulcsfolyamatok működtetését az 5. a) alkritériumban kell bemutatni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan bontják le az intézményben a pedagógiai program célkitűzéseit kulcsfolyamatokra? Például:

Kik és hogyan azonosítják a kulcsfolyamatokat? (Tanári teamek, munkaközösségek, igazgatótanács, tantestület.) Hogyan határozzák meg a kulcsfolyamatok keretrendszerét?

Hogyan határozzák meg a kulcsfolyamatok egymásra való hatását? Mi alapján határozzák meg a kulcsfolyamatokat?

pl. a kulcsfolyamatok működtetési elveinek meghatározása kulcsfolyamatok gazdáinak egyértelmű kijelölése igények, elvárások (partnerek, munkaerőpiac, társadalom) oktatáspolitikai célok (országos, régió, helyi) az iskola oktatási-nevelési színvonala (felmérések, vizsgaeredmények, versenyek) iskolai hagyományok, specialitások stb.

Hogyan alakítják ki a kulcsfolyamatok eredményességének mutatóit? Hogyan vizsgálják a kulcsfolyamatok hatékonyságát?

Hogyan vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját a stratégiai célokkal?

a felülvizsgálat gyakorisága, módszere, a partnerek bevonása stb.

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például:

intézkedési, ellenőrzési, munkatervek, jegyzőkönyvek

Kulcsfolyamat: Kulcsfolyamatoknak nevezzük azon folyamatokat, amelyek létfontosságúak az intézmény hosszú távú sikeressége szempontjából. A kulcsfolyamatok az intézmény stratégiájához, jövőképéhez kapcsolódnak, annak megvalósítását közvetlen módon támogatják. Általában a kulcsfolyamatok nagy és komplex folyamatok, melyek alfolyamatok sokaságából épülnek fel. Ugyanakkor nem a nagyságuk, hanem fontosságuk alapján határozhatóak meg. Az oktatási intézményekben ilyen kulcsfolyamat lehet a pedagógiai program kialakításának folyamata vagy az oktatás-nevelés folyamata. Jellemző kulcsfolyamatok pl.: beiskolázás, tanmenetfejlesztés, mérések, értékelések, vizsgák szervezése, minőségbiztosítási folyamatok stb.

41

2. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. d) Az intézmény hogyan ismerteti és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját és hosszú távú terveit


42

az intézmény pedagógiai/nevelési programjának lebontása éves munkatervre az intézmény minden szintjére, és ezen munkaterv megismertetése, közzététele és tudatosítása az intézmény minden szintjén; a pedagógiai/nevelési program megismertetése, értelmezése és tudatosítása az intézmény partnereivel; az intézmény pedagógiai/nevelési programjának felhasználása tevékenységeinek megtervezéséhez, céljai kitűzéséhez; a tervek és célok összehangolása, egyeztetése, rangsorolása és megismertetése, az intézmény teljes tevékenységét átfogóan; a pedagógiai/nevelési program elérhetőségének biztosítása a partnerek és az érdekelt felek számára; a pedagógiai/nevelési program ismertségének, megértettségének és tudatos használatának ellenőrzése, értékelése.

3. STRATÉGIA (hosszú távú intézményi tervezés) 2. d) Az intézmény hogyan ismerteti és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját és hosszú távú terveit Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritérium keretén belül azt kell bemutatni, hogyan valósítják meg az intézmény stratégiai céljait tartalmazó pedagógiai/nevelési programját és más, az intézmény működése szempontjából fontos hosszú távú terveit, azaz hogyan bontják le azokat éves munkatervre, valamint egyénekre, munkaközösségekre vonatkozó feladatokra. Itt kell bemutatni azt is, hogyan ismertetik meg, kommunikálják és teszik elérhetővé pedagógiai/ nevelési programjukat az intézményen belül és kívül. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan ismertetik meg és tudatosítják pedagógiai programjukat? Például: Partnerek tájékoztatása: közvetlen partnerek - értekezleteken (tantestületi, munkaközösségi, szülői, DÖK, iskolaszék) egyéb kommunikációs csatornákon (hirdetőtábla, iskolaújság) közvetett partnerek - tájékoztató kiadványokban (beiskolázási tájékoztató) pályaválasztási fórumokon A pedagógiai program elérhetősége: nyomtatott és elektronikus formában (könyvtárban, vezetői irodában, titkárságon) A program ismeretének, tudatos használatának ellenőrzése: felmérések, személyes megbeszélések, belső ellenőrzések stb. Hogyan valósítják meg a pedagógiai program célkitűzéseit? Iskolai munkaterv készítése és megvalósítása: Kik és hogyan végzik a helyzetelemzést? (tanári, munkaközösségi, igazgatói, tantestületi szinteken) Hogyan jelölik ki a javítandó és fejlesztendő területeket? Hogyan valósítják meg a hosszú távú célok (pedagógiai program) tanévenkénti feladatokra bontását? Hogyan biztosítják a különböző szintű munkaterveik egymásra épülését? Hogyan ismertetik meg a munkaterveket? A munkatervi feladatok teljesülésének elemzése, értékelése: Kik és hogyan végzik az elemzést? (tanár, munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató) Milyen eredményeket vizsgálnak? Hogyan épülnek egymásra a különböző szintű elemzések? (munkaközösségi, iskolai, fenntartói) Milyen fórumokon és hogyan elemeznek, értékelnek? (munkaközösségi megbeszélések, vezetőtestületi, tantestületi értekezlet) Hogyan dokumentálják a munkatervi feladatok teljesítését, értékelését? (munkaközösségi jelentések, félévi és év végi jegyzőkönyvek) Milyen dokumentumok bizonyítják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például:

43

44

értekezletek jegyzőkönyvei, beiskolázási tájékoztató, Minőségügyi kézikönyv, felmérés a program ismeretéről, munkaközösségi jelentések.

3. MUNKATÁRSAK

KMD modell Az intézmény hogyan irányítja, fejleszti és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit és képességeit egyéni, csoportos és intézményi szinten. Az intézmény hogyan tervezi meg a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai/nevelési programjának és folyamatainak támogatása és hatékony működése érdekében.

45

3. MUNKATÁRSAK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A munkatársak közé tartozik minden, az intézmény által foglalkoztatott személy, aki közvetett vagy közvetlen módon hozzájárul az intézmény által nyújtott szolgáltatások megvalósításához, beleértve a teljes- vagy részmunkaidőben, illetve a szerződéssel ideiglenesen alkalmazott dolgozókat is.

46

Ezen definíció alapján a kritériumban a teljes munkatársi kört kell a munkatársak alatt érteni, nem csak a pedagógiai munkatársakat (beleértve a vállalati, gyakorlóhelyi szakoktatót, szakmai óraadót). Ide tartozhatnak a pedagógiai munkát támogató munkatársak, mint például a konyhai dolgozók, a portafelügyelet, a takarító személyzet, a gazdasági ügyintézők vagy – speciálisan a szakképzésben – a tanműhelyek, tangazdaságok dolgozói.

3. EMBERI ERŐFORRÁSOK 4. a) Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti tovább a munkatársak irányítási rendszerét


az emberi erőforrás politika, stratégia és tervek kidolgozása; a munkatársak és képviselőik bevonása az emberi erőforrás politika, stratégia és tervek kidolgozásába; a munkatársakkal kapcsolatos továbbképzési koncepció kidolgozása; az emberi erőforrás tervek összehangolása az intézmény jövőképével és pedagógiai/nevelési programjával, az intézmény szervezeti felépítésével és a kulcsfontosságú folyamatok rendszerével; a munkatársak kiválasztására és betanítására vonatkozó rendszer kialakítása és működtetése; a munkatársak személyes szakmai fejlődésének, előmenetelének tervezésére vonatkozó rendszer kialakítása és menedzselése (karriertervezés); egyenlő elbírálás és esélyegyenlőség biztosítása minden területen; a bérezés, a munkaerő-átcsoportosítás, a túlfoglalkoztatás és más foglalkoztatási kérdések összehangolása az intézmény pedagógiai/nevelési programjával; a munkatársak körében végzett felmérések és más visszacsatolási módszerek alkalmazása a munkatársak igényeinek és elégedettségének megismerésére, a munkatársakkal kapcsolatos stratégia és hosszú távú tervek továbbfejlesztéséhez; a munkatársak irányításával kapcsolatos feladatok ellátása, az intézményen belüli munkarend megszervezése (például tantárgyfelosztás, órarendkészítés, ügyeleti rend kialakítása, szabadságolások).

47

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. a) Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti tovább a munkatársak irányítási rendszerét Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban a stratégiai tervek megvalósításának emberi erőforrásoldalát, feltételeit kell bemutatni. Az alkritérium feltételezi a stratégiai tervekből, az intézmény szervezeti struktúrájából következő, a munkatársakkal egyeztetett emberi erőforrás-politika, stratégia létezését. Ezek határozzák meg Például: az új munkatársak kiválasztásának kritériumait és betanítási rendjét, a személyes karriertervezést, a munkaerő-gazdálkodást. Be kell mutatni továbbá az emberi erőforrás-tervezés összhangját az intézmény pedagógiai/nevelési programjával, valamint a munkatársak igényeinek és elégedettségének megismerésére alkalmazott módszer(eke)t. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában:

Hogyan történik az emberi erőforrások tervezése?

Hogyan és kiknek a bevonásával készül a stratégiából lebontott továbbképzési koncepció? Hogyan biztosítják a munkatársak igényeinek megjelenítését az emberi erőforrással kapcsolatos stratégia és hosszú távú tervek kialakításához, továbbfejlesztéséhez? (felmérések, személyes interjúk stb.) Hogyan történik az új munkatársak kiválasztása, betanítása? Hogyan és milyen irányelveket, kritériumokat határoztak meg az új munkatársak kiválasztásához (a jogszabályi követelményeken túl)? Kiterjednek-e ezek minden munkakörre? A szükségletek, igények ismeretében hogyan működik a munkaerő-betanítás rendje? az alkalmazottak számára kialakított betanítási rend a munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismertetése az intézményi hagyományok, közösen elfogadott és képviselt értékek megismertetése Hogyan biztosítják az intézményben a személyes karriertervezés lehetőségét, az esélyegyenlőséget? Hogyan működtetik a személyes karriertervezés alapjául szolgáló rendszert? Milyen módon érvényesülnek benne a személyes motivációk és a szervezet céljai? Milyen módon érvényesül, milyen biztosítékokkal rendelkezik az intézménynél az egyenlő elbírálás elve, az esélyegyenlőség biztosítása (pl. kiválasztás, előrelépés, bérezés, területén)? Hogyan történik a munkatársak irányítása? Hogyan szervezik meg az intézményen belüli munkarendet? Hogyan hangolják össze a foglalkoztatási kérdéseket (bérezés, munkaerő-átcsoportosítás, túlórázás stb.) az intézmény pedagógiai/nevelési programjával? bérezés kapcsolódása a halmozottan hátrányos gyerekekkel való foglalkozáshoz, új módszerek bevezetéséhez, új képzési program indításához a helyettesítési rend és a túlórák felosztásának rendszere Hogyan alkalmazzák a munkatársak igényeinek és elégedettségének felmérését a munkatársakkal kapcsolatos hosszú távú tervek továbbfejlesztéséhez? továbbképzési terv módosítása az igények változása alapján érdekeltségi szabályzat korrekciója a munkatársak elégedettségének felméréséhez kapcsolódóan stb. Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium teljesülését? emberi erőforrás-politika és stratégia kiválasztási szempontok, kritériumok karrierterv SZMSZ, munkaköri leírások Megjegyzés: A munkaerő-gazdálkodás eszközei közül csak az intézményi hatáskörbe tartozó lehetőségek bemutatására kell vállalkozni (bérezés, munkaerő-átcsoportosítás stb.).

48

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. b) Az intézmény hogyan méri fel, hogyan tartja szinten és fejleszti tovább a munkatársak szakmai tudását, felkészültségét?


a munkatársak szakmai ismereteinek, szakértelmének és alkalmasságának meghatározása és ezen szempontok rögzítése; a munkatársak képességeinek és szakmai tudásának értékelése és összehangolása az intézmény igényeivel, hosszú távú oktatási-nevelési céljaival; oktatási és szakmai képzési és fejlesztési tervek készítése és megvalósítása annak érdekében, hogy a munkatársak képességei és szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelen és jövőbeli igényeinek, elvárásainak; az éves beiskolázási tervek összehangolása az intézmény továbbképzési koncepciójával; a kötelező továbbképzésre vonatkozó tervek összehangolása az intézmény célkitűzéseivel; egyéni, csoportos és szervezeti szintű tanulási lehetőségek, képzési programok megtervezése és támogatása, a képzésben való részvétel ösztönzése; a pedagógus-továbbképzési rendszer és a belső képzési lehetőségek kihasználása a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek fejlesztésére; a munkatársak képességeinek, tudásának fejlesztése a munkatapasztalatok megosztása és hasznosítása révén (például munkaközösségi tevékenységek szervezésével); a team-munkában való jártasság fejlesztése; egyéni és csoport-célok kitűzése és összehangolása az intézmény célkitűzéseivel; az egyéni és csoport-célok felülvizsgálata és aktualizálása.

49

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. b) Az intézmény hogyan méri fel, hogyan tartja szinten és fejleszti tovább a munkatársak szakmai tudását, felkészültségét? Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban a munkatársak készség- és képességfejlesztését és az ahhoz kapcsolódó továbbképzési rendszert kell bemutatni. Az alkritérium feltételezi, hogy léteznek szempontok a munkatársak szakmai ismereteinek és alkalmasságának mérésére és értékelésére, valamint ezek alapján elkészített erőforrás- és képzésiigény-elemzés. A továbbképzések rendszerét az ebből fakadó intézményi igények, valamint az egyéni és a csoportcélok egyeztetése révén lehet kialakítani és továbbfejleszteni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan történik a meglévő szakmai kompetenciák és a stratégiai célok összehangolása?

Hogyan alakították ki az intézménynél az egyes foglalkozásokra jellemző szempontokat? Hol vannak ezek rögzítve? Hogyan történik a munkatársak szakmai ismeretének, alkalmasságának a meghatározása (belső ellenőrzés, feladatellátás mennyisége, minősége, problémamegoldási készség stb.)? A jelenlegi szakmai kompetenciákból és az intézmény igényeinek összevetéséből hogyan fogalmazza meg az intézmény szakmai képzési és fejlesztési terveit? Kiterjednek-e ezek az intézmény minden fontos munkaterületére? Mennyire vannak ezek összhangban az egyéni- és a csoport- (pl. munkaközösségi, konyha, tanműhely stb.) célokkal?

Hogyan alakítják ki az intézményben továbbképzési tervüket?

Hogyan hangolják össze az éves beiskolázási tervet az intézmény továbbképzési koncepciójával? Az intézményben hogyan irányítják a munkatársakat konkrét képzési programokra, továbbképzésekre (kötelező továbbképzés, támogatás, motiválás, ösztönzés stb.)? Hogyan kapnak tájékoztatást a munkatársak a továbbképzési lehetőségekről? Hogyan alakítják ki a munkatársak továbbképzési rendjét?

pedagógus-továbbképzési rendszer belső képzési rendszer

Hogyan alakítják ki a tapasztalatok átadásának és az együttműködési készség fejlesztésének rendszerét?

-

munkaközösségi bemutató órák, hospitálás, módszertani bemutatók, esetmegbeszélések, teammunka stb. Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését?

képzési, éves beiskolázási terv

Megjegyzés:

50

A költségvetésből támogatott pedagógus-továbbképzésekre a 277/1997.(XII.22) sz. kormányrendelet vonatkozik. Ez ötévente továbbképzési program, évente pedig beiskolázási terv összeállítását írja elő. Vizsgálni kell, ezek miképpen teljesítik az alkritérium szempontjait.

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. c) Az intézmény hogyan biztosítja a munkatársak bevonását és felhatalmazását


az egyének és a csoportok, teamek részvételének bátorítása, támogatása a továbbfejlesztési tevékenységekben, módszertani fejlesztésekben; a munkatársak bevonásának ösztönzése, támogatása az intézményen belüli konferenciák, rendezvények és ünnepségek szervezésével; a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba; a munkatársak bevonását ösztönző, az innovatív, kreatív gondolkodást és magatartást támogató lehetőségek biztosítása (például ötletnap, ötletláda); a munkatársak felelősségének és kompetenciájának meghatározása, valamint felhatalmazásuk; a munkatársak bátorítása a teamekben történő munkavégzésre.

51

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. c) Az intézmény hogyan biztosítja a munkatársak bevonását és felhatalmazását Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban a munkatársak készség- és képességfejlesztését és az ahhoz kapcsolódó továbbképzési rendszert kell bemutatni. Az alkritérium feltételezi, hogy léteznek szempontok a munkatársak szakmai ismereteinek és alkalmasságának mérésére és értékelésére, valamint ezek alapján elkészített erőforrás- és képzésiigény-elemzés. A továbbképzések rendszerét az ebből fakadó intézményi igények, valamint az egyéni és a csoportcélok egyeztetése révén lehet kialakítani és továbbfejleszteni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan történik a meglévő szakmai kompetenciák és a stratégiai célok össze-hangolása?

Hogyan alakították ki az intézménynél az egyes foglalkozásokra jellemző szempontokat? Hol vannak ezek rögzítve? Hogyan történik a munkatársak szakmai ismeretének, alkalmasságának a meghatározása (belső ellenőrzés, feladatellátás mennyisége, minősége, problémamegoldási készség stb.)? A jelenlegi szakmai kompetenciákból és az intézmény igényeinek összevetéséből hogyan fogalmazza meg az intézmény szakmai képzési és fejlesztési terveit? Kiterjednek-e ezek az intézmény minden fontos munkaterületére? Mennyire vannak ezek összhangban az egyéni- és a csoport- (pl. munkaközösségi, konyha, tanműhely stb.) célokkal?

Hogyan alakítják ki az intézményben továbbképzési tervüket?

Hogyan hangolják össze az éves beiskolázási tervet az intézmény továbbképzési koncepciójával? Az intézményben hogyan irányítják a munkatársakat konkrét képzési programokra, továbbképzésekre (kötelező továbbképzés, támogatás, motiválás, ösztönzés stb.)? Hogyan kapnak tájékoztatást a munkatársak a továbbképzési lehetőségekről? Hogyan alakítják ki a munkatársak továbbképzési rendjét?

pedagógus-továbbképzési rendszer belső képzési rendszer

Hogyan alakítják ki a tapasztalatok átadásának és az együttműködési készség fejlesztésének rendszerét?

-

munkaközösségi bemutató órák, hospitálás, módszertani bemutatók, esetmegbeszélések, teammunka stb. Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését?

képzési, éves beiskolázási terv

Megjegyzés:

52

A költségvetésből támogatott pedagógus-továbbképzésekre a 277/1997.(XII.22) sz. kormányrendelet vonatkozik. Ez ötévente továbbképzési program, évente pedig beiskolázási terv összeállítását írja elő. Vizsgálni kell, ezek miképpen teljesítik az alkritérium szempontjait.

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. d) Az intézmény hogyan alakítja ki és tartja fenn belső kommunikációs rendszerét KMD modell Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

az intézményen belüli kommunikációs igények felmerése és meghatározása; az intézményre vonatkozó kommunikációs koncepció és tervek kidolgozása; a vertikális (a vezetés és a munkatársak közötti) és a horizontális (munkatársak, munkaközösségek és intézményen belüli szervezetek/csoportok közötti), kétirányú kommunikációs csatornák kialakítása és alkalmazása; a munkatársak közötti kommunikációra vonatkozó követelmények megfogalmazása és az ehhez kapcsolódó keretek kialakítása

53

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. d) Az intézmény hogyan alakítja ki és tartja fenn belső kommunikációs rendszerét Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogy hogyan tervezték meg és hogyan működik az intézményen belüli rendszeres és hatékony (kétirányú) kommunikációt biztosító kommunikációs rendszer. Hogyan biztosítják, hogy a szervezet minden tagja hozzájusson a munkája elvégzéséhez szükséges információhoz; illetve a munkatapasztalatokról, az észrevételekről, a javaslatokról szóló információ hogyan jut el az illetékesekhez (munkatársak, vezetők). Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan alakítják ki az intézményen belüli kommunikáció rendszerét?

Az intézmény hogyan méri fel a kommunikációs igényeket? Hogyan, milyen módon dolgozzák ki a kommunikációs koncepciót és tervet (pl. az SZMSZ és az éves munkaterv kommunikációra vonatkozó része)?

Hogyan működik az intézményi kommunikáció?

Hogyan, milyen fórumokon folyik a kommunikáció (vertikális és horizontális, pl. munkaértekezletek, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek, vezetői megbeszélések stb.)? Milyen módon vonják be az érintetteket az információk terjesztésébe? Milyen kommunikációs csatornák alkalmazása a jellemző az egyes alkalmazások esetében (írásbeli, szóbeli, számítógépes hálózaton keresztül megvalósuló stb.)? Milyen követelményei vannak az intézményen belüli kommunikációnak a kiterjedtségre (a szervezet minden részlegére vonatkozik-e?), a rendszerességre stb. vonatkozóan?

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például: SZMSZ, pedagógiai program, kommunikációs terv, éves munkaterv stb. Megjegyzés: Az információs rendszert a 4. e) alkritériumban kell bemutatni.

54

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. e) Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról


teljes munkatársi kör munkájának értékelésére vonatkozó rendszer kialakítása és működtetése, megismertetése az érintettekkel; munkatársak ösztönzését szolgáló anyagi és erkölcsi elismerési rendszer kialakítása és működtetése, a differenciálási lehetőségek kihasználása a munkatársak bevonásának és felhatalmazásainak támogatása érdekében; a munkatársak ösztönzési rendszerének összehangolása a helyi szinten kiépülő értékelési és ösztönzési rendszerekkel; a munkatársak tudatosságának és részvételének erősítése, támogatása az egészségvédelemmel, munkabiztonsággal, környezetvédelemmel és a társadalom iránti felelősséggel kapcsolatos kérdésekben; a juttatások körének meghatározása (például az intézmény infrastruktúrájának használata, hosszabb idejű fizetés nélküli szabadság biztosítása); szociális és kulturális tevékenységek támogatása (például iskolai kirándulás vagy színházlátogatás támogatása).

55

3. EMBERI ERÕFORRÁSOK 3. e) Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan alakították ki, működtetik és ismertetik meg az intézményben az érintettekkel a munkatársak értékelési, anyagi és erkölcsi elismerési és ösztönzési rendszerét, valamint azt, hogy milyen más módszereket alkalmaz az intézmény a munkatársakról való gondoskodás érdekében. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az intézményben hogyan alakították ki a munkatársak értékelési rendszerét? Például:

a munkatársak értékelési rendszere összhangban van-e az intézmény pedagógiai programjával és küldetésnyilatkozatával?

Az intézményben hogyan alakították ki az alkalmazottak ösztönzési rendszerét?

Az intézményben hogyan építik be saját értékelési és ösztönzési rendszerükbe az országos, a helyi szintű és a Minőségi Díj-értékelési rendszer elemeit? Hogyan teljesíti ez a rendszer a differenciálással, az ösztönzéssel kapcsolatos követelményeket (pl. minőségi bérpótlék megítélésének szempontrendszere)?

Milyen egyéb juttatási formákat alkalmaznak az intézményben? Például:

eszköz- és szerszámkölcsönzés, kirándulások, közös programok, kedvezményes fuvarozás, üdülési csekk, ajándékcsomagok, szolgálati lakás, kollégiumi szálláshely kedvezményes igénybevétele

Az intézményben hogyan növelik a munkatársak tudatosságát az egészségvédelemben, a környezetvédelemben és a munkabiztonság területén? Például:

egészségnap a tanárok körében, szelektív hulladékgyűjtés és hatásainak ismertetése


56

SZMSZ, munkaköri leírások kollektív szerződés

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK

KMD modell Az intézmény hogyan tervezi meg és menedzseli közvetett partnerkapcsolatait és belső erőforrásait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében.

57

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A kritériumban az intézmény erőforrás-menedzsmentjét és annak elemeit kell bemutatni. A kritériumban az intézmény erőforrásai közé az alábbi elemek tartoznak: közvetett partnerkapcsolatok (mint kívülről bevonható erőforrások); pénzügyi erőforrások; ingatlanok, berendezések, eszközök; az intézmény oktatási-nevelési módszerei; információ és tudás. A közvetett partnerkapcsolatoknál azt kell az intézménynek bemutatnia, hogy a közvetett partnereket és a velük kialakított kapcsolatot hogyan hasznosítják mint bevonható külső erőforrásokat az intézmény céljainak elérésében. A közvetlen partnerkapcsolatok bemutatásával – a modell felépítése miatt – egy másik kritériumban külön alkritérium, az 5. e) alkritérium foglalkozik (lásd 5. e) Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait). Az emberi erőforrásokkal és az emberi erőforrás-menedzsment elemeivel mint kiemelt erőforrással egy teljes kritérium, a 3. kritérium foglalkozik (lásd 3. Munkatársak). A pénzügyi erőforrások bemutatásánál törekedni kell az intézmény lehetőségeiből adódó specialitások megjelenítésére, például az önálló, illetve nem önálló gazdálkodásból eredő sajátosságok bemutatására.

58

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. a) Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról


a közvetett partnerek azonosítása, a kulcsfontosságú partnerek kijelölése és a lehetséges stratégiai fontosságú partnerkapcsolatok meghatározása az intézmény tevékenységével és pedagógiai/nevelési programjával összhangban; a közvetett partnerek, kiemelten a kulcsfontosságú partnerek igényeinek és elégedettségének megismerése, az elégedettségük okainak feltárása; a közvetett partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszer megtervezése, kialakítása és működtetése (formális és informális kapcsolattartási lehetőségek egyaránt), beleértve a panaszkezelést is; a közvetett partnerek megfelelő informálását biztosító rendszer kialakítása és működtetése; a különböző szervezeti kultúrák összekapcsolhatóságának és az ismeretek megosztásának biztosítása a közvetett partnerekkel; a kölcsönös fejlődést elősegítő együttműködés kialakítása és támogatása a közvetett partnerekkel; a kreatív és innovatív gondolkodás ösztönzése és támogatása a partnerkapcsolatok révén; a fontos beszállítók (például étkeztetés, tankönyv és taneszköz ellátás) értékelési rendszerének kialakítása és működtetése.

59

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. a) Az intézmény hogyan jutalmazza munkatársait, hogyan ismeri el tevékenységüket és milyen más módon gondoskodik a munkatársakról Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan azonosítják az intézményben közvetett partnereiket, hogyan alakítják ki velük a kapcsolattartás és a tájékoztatás rendszerét, hogyan ismerik meg igényeiket, és hogyan vonják be őket (erőforrásaik közé) a folyamatos fejlesztés érdekében. Az alkritérium hangsúlyt helyez a kapcsolat kétirányúságára és a bevonásra. (A „közvetett partnerek” fogalmának értelmezését lásd a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program, I. intézményi modell leírásának 2.1 pontjában.) Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan alakították ki kapcsolatrendszerüket a közvetett partnerekkel?

Az intézményben – tevékenységükből és stratégiájukból kiindulva – hogyan határozzák meg a fontos, közvetett partnereiket (kamarák, szakmai és fejlesztő intézetek, munkaadói és munkavállalói szervezetek stb.)? Hogyan alakították ki kapcsolati rendszerüket, együttműködésüket (formális, informális; alkalmak, fórumok, személyek stb.) a stratégiai partnerkapcsolatok vonatkozásában? Hogyan alakították ki követelményrendszerüket, értékelési eljárásukat a legfontosabb beszállítókkal (tankönyv-, taneszköz-, élelmiszerszállítók stb.) kapcsolatban? Hogyan vonják be őket az intézmény fejlesztésébe? Hogyan gyűjtik az adatokat és elemzik a felmérések adatait a közvetett partnerkapcsolatok kialakításához és fejlesztéséhez (kérdőíves felmérés, interjú, az elégedettség okainak feltárása stb.)?

Hogyan működtetik közvetett partnereikkel kialakított kapcsolatrendszerüket?

Hogyan alakították ki a felelősi rendszert, amely biztosítja a folyamatok zavartalan működését? Hogyan alakították ki a közvetett partnerek informálását biztosító rendszert? (Pl. tájékoztató levelek, hírlevelek, partnertalálkozók ) Milyen együttműködéseket alakítottak ki a kölcsönös fejlődés elősegítésére? (pl. innovációs pályázat)


60

értékelések, elemzések, jelentések jegyzőkönyvek, megállapodások partnerlista, panaszkezelés dokumentumai stb.

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. b) Az intézmény hogyan irányítja pénzügyi folyamatait, hogyan kezeli pénzügyi erőforrásait


az intézmény pénzügyi erőforrásainak felhasználása pedagógiai/nevelési programjának támogatására és az intézmény oktatási-nevelési tevékenységéhez közvetlenül és közvetve kapcsolódó feltételek biztosítására, finanszírozására; az intézmény pénzügyi stratégiájának és az ebből származó pénzügyi terveinek, költségvetésének kialakítása; az intézmény pénzügyi stratégiájának és terveinek egyeztetési folyamata a fenntartóval; a pénzügyi folyamatok értékelése, a pénzügyi mutatók felhasználása az eredményes és hatékony erőforrás-felhasználás biztosítására; alternatív pénzügyi lehetőségek (például pályázatok, tantermek bérbeadása, szakképzési alap hozzájárulása) feltárása és alkalmazása az intézmény működtetéséhez.

61

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. b) Az intézmény hogyan irányítja pénzügyi folyamatait, hogyan kezeli pénzügyi erőforrásait Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritérium az intézmény azon sajátosságait vizsgálja, amelyet az saját hatáskörében tenni tud a pénzügyi erőforrások irányítása terén, annak érdekében, hogy biztosítsa a pedagógiai/nevelési program megvalósításához szükséges feltételeket és az intézményi működését. E célból mindenképpen hosszabb távú gondolkodásra, pénzügyi stratégia és pénzügyi tervek kidolgozására, pénzügyi elemzésekre, a pénzügyi erőforrás-felhasználás hatékonyságának mérésére, valamint többlet-források feltárására van szükség. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan alakítják ki pénzügyi stratégiájukat (forrásnövelés, kiadásracionalizálás stb.), pénzügyi terveiket a fejlesztésekkel és a működésükkel kapcsolatban?

Hogyan gyűjtik az adatokat és hogyan elemzik azokat a pénzügyi stratégia és az ebből származó pénzügyi terv kialakításához? Az információk forrása lehet: OM-, BM-rendeletek önkormányzat elfogadott éves költségvetése, fenntartói gazdálkodási tervek Szakképzési Alapról szóló törvény rendelkezései intézményen belüli fejlesztési, innovációs tervek az intézmény pedagógiai programja belső vezetői ellenőrzésből származó információk dokumentumai az intézmény alapítványi lehetőségei az intézmény bevételi terve belső ellenőrzés dokumentumai, revizori jegyzőkönyvek munkaközösségek fejlesztési dokumentumai, éves eszközigény-rendelések szállítók kiválasztásának lehetősége a gazdálkodásban stb. Hogyan egyeztetik a pénzügyi terveket és a költségvetést a fenntartóval? Hogyan szolgája a pénzügyi terv a pedagógiai program céljainak megvalósulását?

Hogyan menedzselik a pénzügyi folyamatokat az intézményben?

Hogyan és milyen mutatók alapján értékelik a pénzügyi folyamataikat (likviditás, tervköltség elemzés, időarányos felhasználás stb.)? Szükség esetén hogyan avatkoznak be a pénzügyi folyamatokba? Milyen előre megtervezett és kialakított felelősi rendszer biztosítja a pénzügyi folyamat zavartalan működését?

Milyen lépéseket tesznek az intézményben az alternatív pénzügyi források bővítésére?

Például: alapítvány, bevételnövelés, termék-előállítás, szolgáltatás, rendezvények, Szakképzési Alap forrásai stb. Hogyan használja fel ezeket a további forrásokat az intézmény céljai érdekében?


62

Például: értékelések, elemzések, jelentések, jegyzőkönyvek, megállapodások, pénzügyi terv, költségvetés és a fent említett dokumentumok.

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. c) Az intézmény hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, felszereléseit és eszközeit


a működéshez szükséges infrastruktúra és tárgyi eszközök beszerzésének, bővítésének megtervezése, beruházási terv készítése és az eszközök biztosítása a fenntartóval közösen; az ingatlanok és tárgyi eszközök bővítésére vonatkozó igények felmérése a kötelező taneszköz felmérés rendszerén túl; az intézmény eszközeinek hasznosítása pedagógiai/nevelési programjának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében; az ingatlanok és tárgyi eszközök üzemeltetésének, állagmegóvásának és karbantartásának menedzselése a megfelelő élettartam elérése érdekében; az intézménynél használt eszközök biztonságosságának és biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei esetén); az intézménynél használt eszközök (például fénymásoló, tanműhelyek berendezései) bármilyen, a tanulókra, a munkatársakra és az intézmény környezetére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mérése és kezelése (ideértve az egészségvédelem és a munkabiztonság kérdéseit is); az intézményi működés során felhasznált anyagok, készletek mennyiségének optimalizálása (például fénymásolópapír, tisztítószerek, oktatást-nevelést segítő eszközök); az intézmény közüzemi fogyasztásának optimalizálása; az intézmény működése során keletkező hulladék megfelelő kezelése, csökkentése és újrahasznosítása.

63

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. c) Az intézmény hogyan menedzseli ingatlanjait, berendezéseit, felszereléseit és eszközeit Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az intézményben csak megfelelő tárgyi feltételrendszer (ingatlanok, berendezések, felszerelési tárgyak, eszközök) birtokában tudják teljesíteni kitűzött stratégiai céljaikat. Az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan alakítják ki az infrastrukturális és a tárgyi eszközök biztosításának rendszerét, hogyan biztosítják fejlesztésük lehetőségeit, működtetésük optimalizálását, a velük kapcsolatos egészségügyi és munkavédelmi előírások betartását, valamint megóvásuk, karbantartásuk megszervezését. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az intézményben hogyan alakítják ki az infrastuktúra és a tárgyi eszközök biztosításának rendszerét?

Hogyan határozzák meg az intézményben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos igényeket? Miképpen kapcsolódnak ezek az intézmény céljaihoz? Például: A munkaközösségek elkészítik a helyi tantervhez kapcsolódó kötelező eszközjegyzéket. Hogyan készítenek hosszabb időszakra szóló beruházási, beszerzési, fejlesztési terveket? Hogyan valósítják meg ezeket (a fenntartóval együttműködve)?

Az intézményben hogyan menedzselik tárgyi erőforrásaikat?

Hogyan biztosítják az ingatlanokkal, berendezésekkel, felszerelésekkel és eszközökkel történő ésszerű, takarékos gazdálkodást? Például: a kihasználtság, működtetés adatainak gyűjtése, elemzése A felmérések, dokumentumelemzések, értékelések, konzultációk eredményei hogyan épülnek be az intézményi eszközgazdálkodás irányításába? Hogyan mérik a tárgyi eszközök hasznosításának hatékonyságát, a pedagógiai programnak való megfelelőségét? Miképpen gondoskodik az intézmény a tárgyi feltételrendszer megóvásáról, karbantartásáról? Hogyan alakítják ki a felelősi rendszert, amely biztosítja a gazdálkodási folyamat zavartalan működését? Hogyan biztosítják az intézményben a tárgyi eszközök használatával kapcsolatos munka- és egészségvédelmi, valamint környezetvédelmi követelmények betartását? Mit tesznek a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésére? Milyen eljárások biztosítják a gyakorlati oktatáshoz használt anyagok, készletek (pl. tanműhelyi raktárkészlet), közüzemi fogyasztások (pl. gáz, víz, villany) optimalizálását? Hogyan biztosítják az intézménynél a keletkező hulladék szakszerű kezelését, csökkentését, újrahasznosítását (veszélyes anyagok, vegyszerek, ételmaradék, a szakképzési feladathoz tartozó hulladékanyag stb.)?

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését? Például: értékelések, elemzések, jelentések, jegyzőkönyvek, megállapodások, közvetlen és közvetett partnerek igénye és elégedettsége, az intézmény felújítási, fenntartási, karbantartási terve, az intézmény energiagazdálkodási dokumentumai, megkötött szerződések, kötelező karbantartási szerződések, eszköz-nyilvántartási rendszer, leltár és selejtezés dokumentumai, eszközkihasználás fokának elemzései, erkölcsi és technikai amortizáció mértékének elemzése stb.

64

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. d) Az intézmény hogyan alakítja ki, alkalmazza és fejleszti tovább oktatási-nevelési módszertanát, eljárásait és ezzel kapcsolatos eszköztárát


az új oktatási-nevelési módszerek, eljárások megismerése és értékelése az intézmény pedagógiai/nevelési programjával összhangban; az intézmény cél- és feladatrendszeréhez illeszkedő oktatási-nevelési módszerek, eljárások és azok összetételének meghatározása, portfoliójának kialakítása; az alkalmazni kívánt új oktatási-nevelési módszerek, eljárások azonosítása, bevezetésük megtervezése és alkalmazásuk (ide tartozik a munkatársak felkészítése az új módszerek alkalmazására); az alkalmazott oktatási-nevelési módszerek, eljárások értékelése és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása; az oktatási-nevelési módszerek, eljárások továbbfejlesztése a belső tudás és innováció kiaknázásával; a nem eredményes vagy nem kellően hatékony oktatási-nevelési módszerek, eljárások azonosítása, kiváltásuk megtervezése és megvalósítása.

65

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. d) Az intézmény hogyan alakítja ki, alkalmazza és fejleszti tovább oktatási-nevelési módszertanát, eljárásait és ezzel kapcsolatos eszköztárát Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan alakítják ki és fejlesztik tovább az intézményben oktatási-nevelési módszer- és eszköztárukat, továbbá azt, hogy hogyan ismerik meg, vezetik be és értékelik az új oktatási-nevelési módszereket és eljárásokat, valamint hogyan használják fel azokat a tanítási-tanulási folyamatok megújítására és a hatékonyság növelésére. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan alakítják ki és fejlesztik tovább az intézményben nevelési-oktatási módszereiket és eljárásaikat?

Hogyan gyűjtik és elemzik az intézményben alkalmazott nevelési-oktatási módszereket? Az intézmény tantestülete milyen új nevelési-oktatási módszereket ismert meg és hogyan építette be azokat az intézmény munkájába? (Pl. projektmódszer, multimédiás oktatás, tevékenységközpontú oktatás, csoportmunka.) Az intézményben milyen forrásokra támaszkodva és hogyan ismerik meg az új oktatásinevelési módszereket, eljárásokat? Miképp értékelik ezeket, hogyan tervezik meg az indokoltak bevezetését (külső- és belső továbbképzések, tréningek, benchmarking stb.)? Az intézményben hogyan ítélik meg az alkalmazott oktatás-nevelési módszerek, eljárások eredményességét, hatékonyságát (indikátorok, tanulmányi eredmények elemzése, megfigyelések, stb.)? Miképpen döntenek kiváltásukról? Hogyan szervezik a belső fejlesztő munkát az oktatási-nevelési módszerek továbbfejlesztése érdekében? Hogyan adják tovább a bevált nevelési-oktatási módszereket az intézményen belül és kívül?


66

Például: nevelési-oktatási módszertani gyűjtemény (portfólió), pedagógiai program, értékelések, elemzések, jelentések, jegyzőkönyvek, megállapodások

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. e) Az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, valamint hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását


az információ és az intézményen belül felhalmozott tudás összegyűjtése, rendszerezése és menedzselése a pedagógiai/nevelési program támogatása érdekében; megfelelő hozzáférés biztosítása a szükséges információkhoz és ismeretekhez az intézmény partnerei számára; az intézménybe kívülről érkező információk és az intézményen belül felhalmozott információk belső továbbítási rendszerének kialakítása és működtetése, a szükséges adminisztrációs rendszer kialakítása mellett; az információk érvényességének, sértetlenségének és biztonságosságának biztosítása, és ezen tulajdonságok javítása; az intézményen belül keletkező egyedülálló szellemi tulajdon ápolása, fejlesztése és védelme; az innováció és a kreatív gondolkodás ösztönzése az intézményen belül a lényeges információs és tudásforrások kihasználásával; törekvés a tudás és az ismeretek hatékony megszerzésére, gyarapítására és felhasználására; a módszertani tapasztalatok, az intézményen belül alkalmazott legjobb gyakorlat és tudás megosztása.

67

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK ÉS ERŐFORRÁSOK 4. e) Az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, valamint hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan mérik fel az információs igényeket, milyen módon gyűjtik és terjesztik az információt, a megszerzett ismereteket és tapasztalatokat, az oktatás-nevelési eredményeket stb., hogyan biztosítják az ezekhez való hozzáférést a belső és a külső felhasználók számára, és hogyan fejlesztik tovább információs rendszerüket a tudás és a tapasztalatok legjobb hasznosítása érdekében. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az intézményben hogyan alakítják ki az információs rendszert?

Hogyan mérik fel az alkalmazottak információs igényeit? Hogyan történik az intézménynél a rendelkezésre álló információk és tudás összegyűjtése, rendszerezése? Hogyan biztosítják az intézményben a meglévő információkhoz való hozzáférést, azok továbbadását, a szakmai tudás, az alkalmazott legjobb gyakorlat megosztását? (Pl. nevelési értekezlet, munkaközösségi fórumok, hospitálások, tréningek.)

Hogyan működtetik az intézményben az információs rendszerüket?

Hogyan, és milyen módon mérik az információs rendszer hatékonyságát? Hogyan jutnak információhoz a belső és külső felhasználók? Milyen módszereket, eljárásokat, szoftvereket alkalmaznak az információ áramoltatására? Hogyan védik a személyiségi jogokat? Hogyan biztosítják a az intézményen belül a titokvédelmet? Hogyan történik az intézményen belüli szellemi tulajdon védelme? Milyen csatornákat és hogyan működtetnek az új ismeretek, információk továbbítására? Milyen módszerek és eljárások biztosítják a felhalmozott, megszerzett tudás átadását? Például: belső tapasztalatcserék

intézményen belüli tanári továbbképzések publikációk a szaksajtóban innovációs fejlesztések terjesztése új nevelési és oktatási módszerek kidolgozása, alkalmazása bekapcsolódás a minőségbiztosítási folyamatába

Hogyan biztosítják a tudás, az információk érvényességét, biztonságosságát, sértetlenségét? Hogyan fejlesztik tovább ezeket az intézményben? Milyen módon, milyen eszközökkel ösztönzik az innovációt, a kreatív gondolkodást a tudás növelésére és felhasználására?

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését a szakképző intézményben?

68

Például: értékelések, elemzések, jelentések, jegyzőkönyvek, megállapodások tervek, portfóliók, szabályozások, adatbázisok stb.

5. FOLYAMATOK

KMD modell Az intézmény hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, illetve a partneri elégedettség és a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából.

69

5. FOLYAMATOK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A kritérium első két alkritériuma az intézmény folyamatainak általános menedzsmentjével foglalkozik, mely nem minden intézménynél értelmezhető. Ezen alkritériumok elsősorban a COMENIUS 2000 II. intézményi modellhez kapcsolódnak. Fontos, hogy a folyamatokkal foglalkozó alkritériumok esetében nem magukat a folyamatokat, hanem a folyamatok kialakításának, szabályozásának és menedzselésének rendszerét kell bemutatni. Azonban ennél a kritériumnál az 5. c) és 5. d) alkritériumban jelenik meg az intézmények elsőrendű feladata, az intézmény oktatási és nevelési tevékenysége és annak fejlesztése a partnerek igényei alapján. Az 5. c) alkritériumban az intézmény oktatási-nevelési tevékenységének megtervezését és fejlesztését, azaz magát a tervezési és fejlesztési folyamatot és a hozzájuk kapcsolódó elemeket kell bemutatni. Továbbá ebben a kritériumban, az utolsó, 5. e) alkritériumban kell bemutatni a közvetlen partnerkapcsolatok menedzselését. Ebben az esetben is magát a folyamatot és a hozzá kapcsolódó elemeket kell bemutatni.

70

5. FOLYAMATOK 5. a) Az intézmény hogyan tervezi meg, alakítja ki és milyen rendszerben működteti folyamatait

KMD modell (Ezen alkritériumban nem a működés éves szintű megtervezését kell értenie, hanem a folyamatok menedzselési rendszerének megtervezését és kialakítását.) Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

az intézmény kulcsfontosságú, az oktatási-nevelési tevékenységhez kapcsolódó, valamint egyéb kiszolgáló folyamatainak megtervezése az intézmény pedagó-giai/nevelési programjának megvalósítása érdekében; az alkalmazni kívánt folyamatirányítási rendszer meghatározása és kialakítása, például különböző rendszerszabványok (például COMENIUS 2000 I. és II. intézményi modell, ISO 9001 minőségirányítási, ISO 14001 környezetirányítási, BS 8800 munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabványok) segítségével; az intézmény biztonságos és egészséges működtetéséhez szükséges folyamatok meghatározása és beépítése az intézmény folyamatrendszerébe; a kötelezően (törvényben) előírt (például munka- és egészségvédelmi rendszerkövetelmények) beépítése az intézményi folyamatok rendszerébe; a különböző intézményi folyamatok teljesítményének mérése, értékelése és a teljesítménnyel kapcsolatos célok kitűzése.

71

5. FOLYAMATOK 5. a) Az intézmény hogyan tervezi meg, alakítja ki és milyen rendszerben működteti folyamatait Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban az intézmény működéséhez szükséges összes folyamatot magába foglaló folyamatirányítási rendszer megtervezésének és működtetésének módját kell bemutatni, amelybe a stratégiai célkitűzések megvalósítását támogató kulcsfolyamatok működtetését is bele kell érteni. A kulcsfolyamatok rendszerének megtervezését a 2. c) alkritériumban kell bemutatni. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az intézményben hogyan azonosítják és tervezik meg folyamataikat?

Hogyan határozták meg a pedagógiai program stratégiai célkitűzéseihez igazodva, a partnerek igényeinek figyelembevételével az intézmény folyamatait?

-

Például: folyamattérképen, amely tartalmazza a főfolyamatokat (pl. oktatásnevelés, intézmény vezetése, partnerkapcsolatok irányítása, emberi erőforrások biztosítása, egyéb erőforrások biztosítása, biztonság megvalósítása) és az alfolyamatokat (pl. az emberi erőforrás biztosítása főfolyamat alfolyamata lehet a munkatársak kiválasztása és betanulása, a továbbképzési rendszer működtetése, az ösztönzőrendszer működtetése)

Hogyan vették figyelembe a folyamatok szabályozása és a folyamatirányítás rendszerének kialakítása során a törvényekben, rendeletekben előírt rendszerkövetelményeket?

Például: a közvetlen partnerek képviselőinek bevonásával, csoportmunkában

Hogyan mutatják be a folyamatok rendszerét?

Például: jogszabályok hozzáférhetőségének biztosítása, tájékoztatókon való részvétel, jogértelmezést segítő kiadványok, külső szakértő igénybevétele

Hogyan vették figyelembe a folyamatok szabályozása és a folyamatirányítás rendszerének kialakításakor a rendszerszabványokat?

-

Például: COMENIUS 2000 I. vagy II. modell, ISO 9001 minőségirányítási, ISO 14001 környezetirányítási szabvány Hogyan irányítják az intézményben a folyamataikat?

a folyamatok irányítási rendszerének bemutatása, beleértve a kulcsfolyamatok irányítását is (pl. folyamatgazdák, felelősi rendszer, kapcsolatrendszer, a folyamat teljesítmények mérése, ellenőrzése, értékelése) hogyan alakították ki az intézményben a teljesítménymérési és önértékelési rendszerüket a szükséges fejlesztések meghatározások érdekében (pl.: az intézmény céljaihoz, a folyamatokhoz kapcsolódó indikátorrendszer, az adatok belső statisztikai rendszere, megfelelő fórumok működtetése)

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritériumok teljesülését a szakképző intézményben?

72

Minőségügyi kézikönyv, SZMSZ és mellékletei, pedagógiai program stb. külső szervezetek törvényes működést ellenőrző vizsgálatairól készült jelentések (pl. fenntartó számára készült vizsgálati jelentés az SZMSZ, a pedagógiai program és egyéb belső szabályzatok törvényességéről, a minőségügyi auditori felülvizsgálat vagy Comenius 2000 monitoring jelentések) a folyamatszabályozás kialakításának dokumentumai (pl. jegyzőkönyvek, határozatok)

5. FOLYAMATOK 5. b) Az intézmény hogyan fejleszti tovább folyamatait a működés hatékonyságának és partnerei elégedettségének növelése érdekében

KMD modell (Ezen alkritériumban az intézmény oktatási-nevelési tevékenységét segítő, illetve az intézmény működését szolgáló, nem pedagógiai folyamatok fejlesztését kell bemutatni, ilyenek például a gazdasági és pénzügyi folyamatok vagy az egyéb kiszolgáló folyamatok.) Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

a teljesítménymérés és értékelés eredményeinek felhasználása az intézmény folyamatainak fejlesztésére és a működés során használt módszerek tökéletesítésére; az intézményi önértékelés alkalmazása a folyamatok szabályozottságának és a szabályozási rendszer teljeskörűségének értékelésére; a partnerek innovatív fejlesztési képességének és kreativitásának ösztönzése és hasznosítása az intézmény folyamatainak továbbfejlesztésében; az új folyamatok menedzseléséhez kapcsolódó módszerek és technikák felkutatása és alkalmazása; megfelelő módszerek kiválasztása a változtatások bevezetésére; az új vagy módosított folyamatok próbaműködtetése és a változtatások bevezetésének ellenőrzése; az érintettek értesítése és tájékoztatása a folyamatokban történt változtatásokról; a munkatársak képzése és oktatása az új vagy módosított folyamatok bevezetését megelőzően; annak biztosítása, hogy a folyamat változtatásai révén elérjék az elvárt eredményeket.

73

5. FOLYAMATOK 5. b) Az intézmény hogyan fejleszti tovább folyamatait a működés hatékonyságának és partnerei elégedettségének növelése érdekében Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan fejlesztik rendszeresen tovább az intézményben a pedagógiai munkát támogató (kiszolgáló) folyamataikat a teljesítménymérések, a partnerek elvárásai, az új ismeretek alapján, hogyan kezelik a folyamatokban bekövetkezõ változásokat annak érdekében, hogy biztosítsák az intézmény fõ tevékenységének (oktatásnevelés) zavartalanságát. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magába: Hogyan végzik az intézmény nem pedagógiai folyamatainak továbbfejlesztését?

Hogyan hasznosítják az intézményben önértékelési tapasztalataikat a folyamatok továbbfejlesztéséhez? Hogyan keresnek és alkalmaznak módszereket és technikákat új folyamatok menedzseléséhez? (pl. mások jó tapasztalatainak átvétele)

-

Hogyan biztosítják az intézményen belül a partnerek képességfejlesztését a folyamatok továbbfejlesztése érdekében? (pl. a folyamatok fejlesztési technikáinak, módszereinek oktatása) - Hogyan ösztönzik az intézmény partnereit a folyamatok továbbfejlesztésére? - Hogyan keresik az új módszereket és technikákat a folyamatok fejlesztéséhez? (pl. új folyamatmenedzselési módszerek felkutatása) Hogyan biztosítják, hogy a folyamatok változtatásai a kívánt eredményt érjék el?

Hogyan vonják be a változtatások kidolgozásába az érintetteket? Hogyan tájékoztatják, oktatják az érintetteket a változtatások bevezetése előtt? Hogyan mérik, követik a módosított folyamatok próbaműködését, és szükség esetén hogyan változtatnak?

Milyen dokumentumok bizonyíthatják a kritérium követelményeinek teljesülését a szakképző intézményben? Például:

74

Minőségügyi kézikönyv, az SZMSZ vonatkozó fejezetei, munkaköri leírások a folyamatfejlesztések és a változások bevezetésének dokumentumai.

5. FOLYAMATOK 5. c) Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább oktatási-nevelési tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján

KMD modell (Ezen alkritériumban kell bemutatni az oktatási-nevelési tevékenységet és az intézmény folyamatainak megtervezését és továbbfejlesztését.) Az alkritérium kifejtése – az intézmény jellegétől és működésétől függően – az alábbi alpontok bemutatását foglalhatja magában az intézménynél alkalmazott módszerek közül: (Az alkritérium kifejtésekor nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során alkalmaz. Az alkritériummal összefüggésben az itt felsorolt alpontokon kívül további módszereket is bemutathat az intézmény.)

az intézmény elemzéseiből, valamint a partnerek visszajelzéseiből származó információk felhasználása az intézmény oktatási-nevelési tevékenységével és folyamataival szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények és elvárások meghatározására; az oktatási-nevelési tevékenység és az oktatási-nevelési folyamatok fejlesztési irányainak előrejelzése és meghatározása a partnerek jövőbeni igényeivel és elvárásaival összhangban, beleértve az intézmény által nyújtandó képzési kínálat megtervezését; az oktatási-nevelési tevékenységen belüli új szolgáltatások, új képzési irányok megtervezése és kialakítása a partneri igények és elvárások kielégítése érdekében; innováció alkalmazása, a kreativitás kiaknázása versenyképes oktatási-nevelési tevékenységek kialakítására.

75

5. FOLYAMATOK 5. c) Az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti tovább oktatási-nevelési tevékenységét a partnerek igényei és elvárásai alapján Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogy az intézményben hogyan tervezik meg és fejlesztik rendszeresen tovább szolgáltatásaikat, azaz az intézmény oktatási-nevelési tevékenységét és módszertanát, tanulási-tanítási-nevelési folyamatait a partnerek és a társadalom kifejezett és látens igényei alapján, összhangban az intézmény pedagó-giai/nevelési programjával. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Hogyan épülnek be a partnerek jelenbeli és jövőbeni igényei, elvárásai és visszajelzései az intézmény oktatási-nevelési tevékenységébe és annak továbbfejlesztésébe?

Milyen adatok, partneri felmérések, elemzések előzték meg a pedagógiai programban megjelenő képzési kínálat, a helyi tanterv és helyi szakmai program, továbbá a nevelési-oktatási tevékenység továbbfejlesztését? (pl. munkaerő-piaci elemzések)

Hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben új szolgáltatásaikat és az új képzési irányokat/programokat?

pl. ECDL-vizsga lehetőségének biztosítása, CNC-képzés hogyan alakítják ki az éves beiskolázási tervet, szolgáltatásokat, igazodva a partneri igényekhez, elvárásokhoz és visszajelzésekhez (pl. elhelyezkedési lehetőségek)

Hogyan, milyen időszakonként vizsgálják felül az oktató-nevelő tevékenységet szabályozó dokumentumok illeszkedését a partneri igényekhez? Milyen dokumentumok bizonyítják a kritérium követelményeinek teljesülését a szakképző intézményben? - Minőségi kézikönyv, SZMSZ, pedagógiai program - felmérések, elemzések, fejlesztő munka dokumentumai - tantestületi értekezletek jegyzőkönyvei stb.

76

5. FOLYAMATOK 5. d) Az intézmény hogyan valósítja meg és szervezi oktatási-nevelési tevékenységét, mint partnerei számára nyújtott szolgáltatást, mindennapi működése során


az oktatási-nevelési tevékenységek megvalósítása az intézmény terveivel, pedagógiai/nevelési programjában meghatározott céljaival összhangban; közös követelmények meghatározása a tanmenetek/foglalkozási tervek tartalmi szabályozására az adott tanulócsoport előrehaladására vonatkozóan; az intézmény oktatási-nevelési munkájának megvalósításához szükséges munkaszervezés megvalósulása (például szakmai munkaközösségek rendszere, osztályfőnöki órák rendszerének működtetése, tanulók csoportbontása); az alkalmazott tanulásszervezési és nevelési eljárások és eszközök alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a tanulók/gyermekek egyéni fejlődési útjának nyomon követését; a gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények kialakítása; a mérőeszközök meghatározása az országos jogszabályok, a helyi szabályozók és az intézményi alapértékek figyelembevételével; a pedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai keretek követelményeinek meghatározása, az ezen rendszer működtetéséhez szükséges keretek kialakítása az eredményes oktatásinevelési tevékenység érdekében; az intézmény által felajánlott speciális és kiegészítő képzések megvalósulása az intézmény pedagógiai/nevelési programjában meghatározott céljaival összhangban (például felzárkóztatás, tehetséggondozás); az intézmény tevékenységének megismertetése, az intézmény marketing- és PRtevékenysége meglévő és potenciális partnerei számára, beleértve az intézményről adott tájékoztatás módszereit.

77

5. FOLYAMATOK 5. d) Az intézmény hogyan valósítja meg és szervezi oktatási-nevelési tevékenységét, mint partnerei számára nyújtott szolgáltatást, mindennapi működése során Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban kell bemutatni, hogyan valósítják és ismertetik meg az intézmény nevelési-oktatási, valamint marketing- és PR- tevékenységét az intézmény partnereivel. Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: A szakképző intézmény tervei, pedagógiai programjában megfogalmazott céljai hogyan tükröződnek az oktatás-nevelés megvalósulásában?

Hogyan kapcsolódnak a mindennapos tevékenységek az intézményi célokhoz? (pl. megalapozott szakmaválasztás segítése – pályaorientációs foglalkozások, üzemlátogatások, csoportos és egyéni tanácsadás rendszerének működtetése, lemorzsolódás csökkentése – szűrő és felzárkóztató program működtetése, tehetséggondozás – házi versenyek, versenyfelkészítések rendszerének működtetése) Hogyan vizsgálják a pedagógiai program céljai és a nevelés-oktatás összhangját?

Hogyan alakították ki a közös követelményeket az oktató-nevelő tevékenységekre?

módszertan területén pl. a projektfeladatok alkalmazására, vizsgamunkákra, a szaktantermi rendszerhez kapcsolódó tanulói kísérletezésre lehetnek közös követelmények osztályfőnöki munkára felállított követelmények, pl. az osztályfőnöki feladatok, kötelességek meghatározására, az osztályfőnöki megbízás követelményeire, az osztályfőnöki munkát segítő módszertani eszköztárra vonatkozóan tanmenetek tartalmi követelményeire, pl. munkaközösség által elkészített kerettanmenet a tanulók értékelésére és eszközeire, pl. írásbeli, szóbeli számonkérések aránya, év végi értékeléshez minimálisan szükséges osztályzatok száma

Milyen munka- és tanulásszervezési eljárásokat alkalmaznak az oktatás-nevelés megvalósításában?

szakmai munkaközösségek rendszere, működése a csoportszervezés, csoportbontás elvei, a gyakorlati csoportok munkaszervezési rendszere a pedagógusok együttműködési rendszerének megvalósítása a tanulók egyéni fejlődési, előrehaladási útjának követését biztosító rendszer

Hogyan ismertetik meg az intézményben tevékenységüket és sikereiket a meglévő és jövőbeni partnereikkel? Például: beiskolázás, pályaválasztás, kiadványok, rendezvények, PR-cikkek, sajtótájékoztatók. Milyen dokumentumok bizonyítják a kritérium követelményeinek teljesítését a szakképző intézményben? Például: SZMSZ, Minőségügyi kézikönyv, pedagógiai program, az intézményi kommunikáció dokumentumai, tanmenetek, tanügyi dokumentumok.

78

5. FOLYAMATOK 5. e) Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait


a közvetlen partnerek és képviselőik azonosítása a partnerekkel történő kapcsolattartás formájának megfelelően; a közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartás követelményeinek meghatározása a partnerek igényeinek figyelembevételével; a közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartás működtetése az intézmény által meghatározott követelményeknek megfelelően; a partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése és a napi kapcsolattartás során kapott visszajelzések, információk kezelése, beleértve a panaszokat és reklamációkat is; megelőző jellegű kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel, bevonásuk igényeik, elvárásaik és problémáik megismerése, megvitatása és kielégítése céljából; törekvés az innováció és kreativitás fenntartására a közvetlen partnerekkel kialakított kapcsolatrendszerben; felmérések és más strukturált adatgyűjtési módszerek alkalmazása, valamint a közvetlen partnerekkel a napi kapcsolattartás során összegyűjtött adatok felhasználása a közvetlen partnerek elégedettségi szintjének meghatározása és fejlesztése érdekében.

79

5. FOLYAMATOK 5. e) Az intézmény hogyan menedzseli és fejleszti tovább közvetlen partnerkapcsolatait Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az alkritérium kifejtésébe – a KMD modell értelmezése szerint – nem tartozik bele a munkatársakkal kialakított partnerkapcsolatok bemutatása, mert azzal a 3. kritérium foglalkozik. Ennek megfelelően ebben az alkritériumban azt kell bemutatni, hogyan építik ki és működtetik az intézményben a belső munkatársakon kívüli közvetlen partnerkapcsolataikat (pl. tanulók, szülők, fenntartó, tanulási út előző és/vagy következő állomása). Az alkritérium kifejtése az alábbiakat foglalhatja magában: Az intézményben hogyan azonosították a közvetlen partnereiket és képviselőiket?

Kik, milyen gyakorisággal és hogyan végzik el a közvetlen partnerek azonosítását? Milyen adatokkal azonosítják a partnereket és képviselőiket?

Hogyan építik ki és tartják fenn a kapcsolatot a közvetlen partnereikkel?

A partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit? (pl. gyakoriság, forma, módszer, alapelvek) Hogyan működtetik a kialakult kapcsolatrendszert? (pl. diákközgyűlés, szülői értekezlet, fogadónap, gyakorlati munkahely, tanulófelelősök fóruma) Milyen kapcsolatokat alakítottak ki a közvetlen partnereikkel a kölcsönös együttműködés érdekében?

Az intézményben hogyan mérik fel, értékelik a közvetlen partnerek igényeit, elégedettségét, és ezen információkat hogyan használják fel a partnerkapcsolatok fejlesztéséhez?

Milyen módon gyűjtik az adatokat? (pl. igény- és elégedettségfelmérés, egyéb visszajelzés, panasz, a napi kapcsolattartás során a közvetlen partnerektől gyűjtött információk) Hogyan mérik fel a közvetlen partnerek látens igényeit?

-

Hogyan tájékoztatják a közvetlen partnereket az igényés elégedettségfelmérések és a fejlesztések eredményéről? (pl. faliújság, internet, értekezletek, osztályfőnöki óra, levél használatával) - Hogyan vonták be a közvetlen partnereket az igények és elégedettség értékelésébe és a fejlesztésbe? Milyen dokumentumok bizonyítják a kritérium teljesülését a szakképző intézményben? Például: Minőségügyi kézikönyv, SZMSZ, megállapodások, jelentések, értékelések, feljegyzések, beszámolók, jegyzőkönyvek, közvetlen partnerlista, igény- és elégedettségfelmérés dokumentumai.

80

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

KMD modell Milyen eredményeket ért el az intézmény a közvetlen partnerek elégedettsége terén előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. Jelen kritériumnál az intézmény munkatársakon kívüli közvetlen partnerei elégedettségével kapcsolatos eredményeit kell bemutatni. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények a következő, 7. kritériumba tartoznak.

81

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A szakképző intézményeknél kiemelt figyelmet kell fordítani az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó szakma, illetve szakmai körök és képviseleti szervek elégedettségével kapcsolatos eredmények bemutatására. Ide sorolhatóak az intézmény közvetlen partnereiként azonosított cégek és szakmai szervezetek, amennyiben azok az intézmény által kínált oktatási programnak közvetlen vagy potenciális megrendelői. A közvetlen partnerek azonosításában segítséget nyújt a COMENIUS 2000 I. intézményi modell-leírás 2.1 pontja, amely tartalmazza a közvetlen és közvetett partnerek megkülönböztetésére vonatkozó útmutatást. Az intézmény közvetett partnereinek elégedettségével kapcsolatos eredményeit a 8. kritériumban kell bemutatni (lásd 8. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények). Mivel a különböző közvetlen partnerek eltérő igényeket támasztanak az intézménnyel és szolgáltatásaival szemben, ezért elégedettségük vizsgálata is eltérő módon történhet. Minden esetben hasznos információt adhat a különböző közvetlen partnercsoportok elégedettségére vonatkozó adatok szegmentálása és a különböző közvetlen partnercsoportok saját igényeihez mért elégedettségének vizsgálata és bemutatása.

82

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 6. a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről

KMD modell Az alkritériumban bemutatandó adatok arra vonatkoznak, hogy a közvetlen partnerek hogyan értékelik az intézmény tevékenységét, milyen véleményt alakítottak ki arról. Ennél az alkritériumnál a közvetlen partnerek véleményét partnercsoportonként kell bemutatni. Ezek származhatnak partneri felmérésekből, célcsoport-vizsgálatokból, illetve más partneri véleménynyilvánításokból (például szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, DÖK-fórumok viszszajelzéseiből, valamint a fenntartó által adott értékelésekből). Az intézmény jellegétől és céljaitól függően a közvetlen partnereknek az intézményről és teljesítményéről alkotott véleményét tükröző értékelések az alábbiakat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további eredményeket is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

a közvetlen partnerek feltárt igényeinek és elvárásainak kielégítésével kapcsolatos mutatók; a közvetlen partneri megkeresésekkel, felmérésekkel kapcsolatos mutatók; az intézményről alkotott általános képpel kapcsolatos értékelési szempontok:

az intézmény oktatási-nevelési tevékenységével kapcsolatos értékelési szempontok:

a gyermek/tanuló képességeinek kibontakoztatásában elért eredmények; az intézmény fő tevékenységén kívül felkínált egyéb szolgáltatások, például kulturális és sportolási lehetőségek; felkészítés a következő iskolafokozatra, a tanuló továbblépésére vagy munkába állására; az oktatás-nevelés színvonala.

az oktató-nevelő munka körülményeivel kapcsolatos értékelési szempontok:

elérhetőség; kommunikáció; proaktív (megelőző) magatartás; rugalmasság; válaszadási/reagáló-képesség.

a közvetlen partneri megkeresésre történő reagálás; a munkatársak alkalmassága és magatartása; az információáramlás és kapcsolattartás; az intézmény környezete, létesítményeinek, épületeinek megfelelősége, állaga; az intézmény tárgyi felszereltsége;

·panaszok és reklamációk kezelése.

83

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 6. a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. Az intézményről alkotott általános képpel kapcsolatos további értékelési szempontok:

A partnerek véleménye:

-

a munkaerő-piaci igények kielégítéséről, elhelyezkedési lehetőségekről.

Az intézmény oktatási-nevelési tevékenységével kapcsolatos további értékelési szempontok:


-

a szakmai versenyekről, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összhangjáról, a szakmai vizsgákról, a munkába állással kapcsolatos elvárások teljesítéséről, a szakmai gyakorlatról (iskolai tanműhely, üzemi vagy vállalkozói gyakorlóhely), a szakirányú továbbtanulásról.

Az oktató-nevelő munka körülményeivel kapcsolatos további értékelési szempontok:


-

84

a tanműhelyek, gyakorlóhelyek állagáról, felszereltségéről, a szociális létesítményekről, a szaktantermek felszereltségéről, a szaktanárok, szakoktatók felkészültségéről, a tanulóknak járó juttatásokról.

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 6. b) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről

KMD modell Ezen belső teljesítmény-mutatók a közvetlen partnerek elégedettségét jelző indirekt mutatók, amelyek mérését az intézmény maga végzi, teljesítményének értékelése, előrejelzése és fejlesztése érdekébe. Ezen alkritériumnál törekedni kell az intézmény pedagó-giai/nevelési programjában kitűzött célokkal összhangban álló mutatók kiválasztására. Az alkritériumban ki kell térni a tanulók/gyermekek, a szülők, a fenntartó, valamint a tanulási út megelőző és következő állomása elégedettségét igazoló mutatókra egyaránt. Az intézmény jellegétől és céljaitól függően a közvetlen partnerek elégedettségét jelző, az intézmény által elért eredményeket mérő teljesítmény-mutatók az alábbiakat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további mutatókat is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

az intézményről alkotott általános képpel kapcsolatos mutatók: a közvetlen partnerek részvételi aránya az intézmény által szervezett rendezvényeken, valamint az általa elindított fejlesztésekben; a közvetlen partnerektől beérkező panaszok, reklamációk száma, aránya; az intézmény által nyújtott, oktatáson kívüli szolgáltatások (például szakkörök) és opcionális oktatási szolgáltatások (például korrepetálások) mértéke és kihasználtsága; az intézmény iránti érdeklődés mértéke, amely jellemezhető például az intézménybe jelentkezők számával; az intézmény szakmai munkájára vonatkozó sajtóvisszhang; az intézmény szakmai tevékenységének elismerései és díjai, illetve az ezekre történő jelölések. a közvetlen partnerek lojalitásával, az intézmény megtartó erejével kapcsolatos mutatók: - a nem tanulmányi, illetve nevelési problémákból kimaradó gyermekek/tanulók

-

aránya (intézmény-elhagyás); az intézmény által működtetett szervezetek (például intézményi alapítvány) támogatottsága; az intézménybe járó testvérpárok aránya; nem körzetbe tartozó gyermekek/tanulók aránya; a szülői és tanulói ajánlások száma.

85

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 6. b) A közvetlen partnerek véleménye az intézményről és teljesítményéről Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. Az intézményről alkotott általános képpel kapcsolatos további mutatók:

a szakmai szakkörök területén, a tanfolyami lehetőségek területén, a szakmai házi versenyek területén, az országos versenyek területén, az intézmény szakképző évfolyamára jelentkező saját tanulók aránya, a kiegészítő szakképesítések területén, a szakmai munkára vonatkozó sajtóhírek, a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok, a szakmai díjak és elismerések területén.

A közvetlen partnerek lojalitásával, az intézmény megtartó erejével kapcsolatos további mutatók:

86

a gyakorlati képzésben együttműködő munkáltatók száma, a fejlesztési támogatást nyújtó munkáltatók száma.

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

KMD modell Milyen eredményeket ért el az intézmény a munkatársak elégedettsége terén, előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években.

87

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Mint azt már korábban említettük a 3. kritériummal kapcsolatban, a teljes munkatársi körre kiterjed a modell értelmezése. Mivel a különböző munkatársi csoportok (például iskolai tanárok, kollégiumi tanárok, nem pedagógus munkatársak) különböző igényeket támasztanak az intézménnyel szemben, ezért elégedettségük vizsgálata is eltérő módon történhet. Minden esetben hasznos információt adhat a különböző munkatársi csoportok elégedettségére vonatkozó adatok szegmentálása és a különböző munkatársi csoportok saját igényeihez mért elégedettségének vizsgálata és bemutatása.

88

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. a) A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről

KMD modell Az alkritériumban bemutatandó adatok arra vonatkoznak, hogy a munkatársak hogyan értékelik az intézmény tevékenységét, milyen véleményt alakítottak ki arról. Ennél az alkritériumnál a munkatársak véleményét munkatársi csoportonként kell bemutatni. Ezek származhatnak munkatársi felmérésekből, célcsoport-vizsgálatokból, illetve más munkatársi véleménynyilvánításokból (például munkaközösségi, nevelőtestületi és munkatársi értekezletek visszajelzéseiből). Az intézményjellegétől és céljaitól függően a munkatársaknak az intézményről és teljesítményéről alkotott véleményét tükröző értékelések az alábbiakat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további eredményeket is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

a munkatársak motivációjával kapcsolatos szempontok:

az intézmény értékrendje, küldetése, jövőképe, politikája és stratégiája; munkatársak bevonása; célok kitűzése és értékelés; elismerés; esélyegyenlőség biztosítása; a munkatársak felhatalmazása; karrierfejlesztés; képzés és szakmai fejlődés; kommunikáció; tanulási és önmegvalósítási lehetőség; vezetési stílus.

a munkatársak elégedettségével kapcsolatos szempontok:

-

a munkatársak rendelkezésére álló helyiségek, eszközök és szolgáltatások; alkalmazási feltételek; az intézményi munkatársakkal kapcsolatos adminisztratív tevékenysége; az intézmény környezetvédelmi politikája és környezetre gyakorolt hatása; az intézménynek a helyi közösségben és a társadalomban betöltött szerepe; bér és egyéb juttatások; egyenrangúság a munkaviszonyban; munka-egészségügyi és munkavédelmi körülmények; munkahelyi biztonság; munkahelyi környezet; munkaközösségek és a munkaközösségek munkájának elősegítése; pedagógiai/nevelési program és annak megvalósítása; változásmenedzsment.

89

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. a) A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. Az egyes szempontokat partnercsoportonként differenciáltan kell alkalmazni. A munkatársak motivációjával kapcsolatos további szempontok:

a munkaerő-piaci képzésekbe való bekapcsolódás, a szakmai fejlesztésekben való részvétel, a tanműhelyi termelésben való érdekeltség, a szakmai tanulmányút, szakmai továbbképzés.

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos szempontok:

90

Az alpontok az adott szakképző intézmény helyi sajátosságai alapján értelmezendők.

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

7. b) A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók (az elégedettségre vonatkozó belső indikátorok)

KMD modell Ezen belső teljesítménymutatók a munkatársak elégedettségére vonatkozó indirekt mutatók, amelyek mérését az intézmény maga végzi, teljesítményének értékelése, előrejelzése és fejlesztése érdekében. Az intézmény jellegétől és céljaitól függően a munkatársak elégedettségét jelző, az intézmény által elért eredményeket mérő teljesítmény-mutatók az alábbiakat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további mutatókat is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

az elért eredményekkel kapcsolatos mutatók:

a motivációval és a munkatársak bevonásával kapcsolatos mutatók:

a munkatársi felmérésekben való részvétel aránya; a fejlesztő teamek munkájában részt vevők aránya, beleértve a minőségfejlesztési tevékenységben részt vevők arányát is; a képzés és a szakmai fejlesztés szintje (a képzések változatossága, képzési lehetőségek biztosításának mértéke); a képzéseken részt vevő munkatársak száma, aránya; a team-munka mérhető haszna; az egyének és a teamek elismerése; a munkatársak részvétele a javaslattételi rendszerben.

a munkatársak elégedettségével kapcsolatos mutatók:

a képzés és szakmai fejlesztés eredményessége a célok megvalósulása szempontjából; az alkalmassági követelmények összevetése a meglévő képességekkel;

a munkaerő-felvétel, -alkalmazás tendenciái; a munkatársak által vállalt túlmunkák, túlórák száma, megoszlása; az intézmény által nyújtott juttatások és azok kihasználtsága; az intézmény által szervezett rendezvényeken részt vevők száma, aránya; balesetek száma és aránya; a hiányzások és megbetegedések száma és aránya; munkaerő-elvándorlás mértéke, fluktuáció; munkaügyi sérelmek, panaszok, viták; sztrájkok, munkamegtagadások.

az intézmény munkatársainak nyújtott más szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatók:

-

a képzések és eredményességük értékelése, vizsgálata; a kommunikáció hatékonysága; a munkatársi kérdésekre, kérésekre adott válaszok gyorsasága; a személyzeti adminisztráció pontossága.

91

8. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK KMD modell A társadalom, illetve a társadalmat képviselő szervek és szervezetek véleménye az intézményről, annak tevékenységéről, teljesítményéről, továbbá az intézmény társadalmi hatásával, társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos eredmények. Milyen hatást gyakorolt az intézmény a közösségre, milyen eredményeket ért el ezen a területen (helyi, regionális és országos szinten) és hogyan fejlődtek az intézmény eredményei az elmúlt években ezen a téren. A közösségi hatást az intézmény jellegéhez és méretéhez alkalmazkodva kell megadni. Például egy a megyében egyedülálló profilú intézmény hatóköre elsősorban a megye, míg egy városi óvoda hatóköre a város és esetleg annak vonzáskörzete. Ide sorolhatók az intézmény környezetének társadalmat, közösségeket képviselő közvetett partnerei.

92

8. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Az intézmény oktatási-nevelési tevékenységéből kifolyóan igen fontos társadalmi szerepet tölt be. Jelen kritériumban az intézmény alaptevékenységén kívül felvállalt feladataiból adódó eredményeit kell bemutatni. Az oktatási-nevelési és szakképzési tevékenység eredményességével a 9. kritérium foglalkozik. Továbbá, ezen kritériumban kell bemutatni az intézmény közvetett partnereinek elégedettségére vonatkozó eredményeket és mutatókat. A közösséget az intézmény jellegének és méretének megfelelően kell megadni, az intézmény vonzáskörzetének figyelembevételével. Míg egy, az országban szinte egyedülálló szakképző intézmény – például repülőgép-szerelő szakközépiskola – hatása országos szintű az iparágat tekintve, addig egy a fővárosban működő elektrotechnikai szakközépiskola hatása adott esetben a kerületre korlátozódhat. Célszerű az intézménynek tudatossá tenni, hogy miért az adott közösséggel kapcsolatos eredményeket elemzi és mutatja be.

93

8. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

KMD modell Az alkritériumban bemutatandó adatok arra vonatkoznak, hogy a társadalom, a szűkebb környezet, a társadalmat képviselő szervek és szervezetek, valamint az intézmény közvetett partnerei hogyan vélekednek az intézményről és tevékenységéről. Ezek az adatok származhatnak például társadalmi felmérésekből, közösségi találkozókon elhangzottakból, társadalmi szervezetektől és kormányzati szervektől. Az intézmény jellegétől és céljaitól függően a társadalom véleményét bemutató és az intézmény társadalmi hatásával kapcsolatos további eredmények az alábbiakat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további eredményeket is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

a társadalom véleményével kapcsolatos értékelési szempontok:

-

a közösség és a közvetett partnerek számára fontos információk megosztása; - az intézmény és képviselőinek etikai magatartása; - a társadalmi és közvetett partneri igények és elvárások kielégítése; - a társadalmat képviselő szervezetekkel és az intézmény közvetett partnereivel történő együttműködés hatékonysága;

94

a társadalmat képviselő szervezetekkel, valamint az intézmény közvetett partnereivel kialakított együttműködés, a közösen szervezett rendezvények számának alakulása és azok megítélése; a társadalomtól, illetve a társadalmat képviselő szervezetektől és a közvetett partnerektől kapott elismerések és díjak; az intézmény számára kötelezően előírt társadalmi és törvényi követelményeknek való megfelelés (például ÁNTSZ-előírások), amelyeket ezen ellenőrzéseken való megfelelések igazolnak; az intézmény társadalmi szerepvállalása és ezen szerepvállalásra adott sajtóvisszhang.

8. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. A társadalom véleményével kapcsolatos értékelési szempontok:

a helyi közösség számára nyújtott szakmai szolgáltatással kapcsolatos vélemények, a szakmai ágazati szervezetekkel és intézményekkel történő együttműködéssel kapcsolatos vélemények.

Megjegyzés: Lehetséges közvetett partnerek: pl. Oktatási Minisztérium, szakminisztériumok, NSZI, fejlesztési támogatást nyújtó vállalkozások, kamarák, MSZT, ágazati szakmai szervezetek, ágazati szakszervezetek, (sport-, környezetvédelemi, városszépítési) alapítványok és egyesületek és nemzetközi szakmai szervezetek stb.

95

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK

KMD modell Milyen eredményeket ért el az intézmény előre tervezett céljaival, teljesítményével és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. Az intézmény jellegétől, céljaitól, pedagógiai/nevelési programjától és stratégiájától függően választhatja ketté kulcsfontosságú eredményeit és kulcsfontosságú mutatóit. Ennek következtében egyes kulcsfontosságú eredmények a kulcsfontosságú mutatóknál is szerepelhetnek.

96

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára A 9. kritérium, elsősorban az intézmény oktatási-nevelési eredményire koncentrál, ugyanakkor az intézmény egyéb stratégiai céljai is beépülnek ezen eredményességi mérőszámok közé. Az intézménynek saját célkitűzései alapján, magának kell eldöntenie, hogy milyen eredményességi mérőszámok alapján értékeli teljesítményét. Alapvető szabályként elmondható, hogy azok az eredményességi mérőszámok, amelyek közvetlen módon kapcsolhatók az intézmény nevelési-pedagógiai programjához és stratégiai célkitűzéseihez, azok a kulcsfontosságú eredmények körébe tartoznak. Azok az eredményességi mérőszámok, amelyek csak közvetett módon kapcsolhatóak az intézmény nevelésipedagógiai programjához és stratégiai célkitűzéseihez, a kulcs-fontosságú mutatók közé sorolhatóak. Például egy a továbbtanulásra fókuszáló szakképző intézménynél stratégiai eredmény a továbbtanulók aránya az intézményen belül, melyhez kulcsfontosságú mutató lehet az évfolyamok átlageredményeinek alakulása a felvételit jelentő tárgyak esetében. Így az intézmény a mutatók folyamatos figyelemmel kísérésével előre tudja jelezni stratégiai céljának várható teljesülését, és romló tendencia esetén be tud avatkozni. A modell értelmezése alapján a mutató és eredmény közötti eltérés, nem az abszolút érték és viszonyszám közötti eltérést jelenti.

97

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei

KMD modell Az intézmény előre megtervezett és legfontosabbnak tartott eredményei, az úgynevezett kulcsfontosságú eredmények elsősorban az intézmény pedagógiai/nevelési programjából fakadó oktatási-nevelési feladatokra, valamint az intézmény stratégiájából adódó kiemelt célokra vonatkoznak. Az intézmény jellegétől, céljaitól, valamint az alkalmazott folyamatoktól függően ezek az alábbi eredményeket foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további eredményeket is bemutathat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

pedagógiai/nevelési program nem oktatási és nevelési céljainak teljesülésével kapcsolatos eredmények; pedagógiai hozzáadott érték; a fenntartó által végzett mérések, ellenőrzések eredményei; oktatással kapcsolatos eredmények:

neveléssel kapcsolatos eredmények:

a pedagógiai/nevelési programban kitűzött nevelési célok teljesülése; tanuló/gyermek viselkedésének fejlődésére vonatkozó eredmények, például a magatartás és fegyelem fejlődése;

az intézmény fejlesztésével kapcsolatos eredmények:

-

98

tanulás támogatási programok eredményessége (például felzárkóztatás, tehetséggondozás); tanulmányi és sport versenyeken elért eredmények; tanulmányi út eredményessége (például évismétlések, lemorzsolódás alakulása) tanulók érdemjegyeinek javulása; vizsgákon (például nyelvvizsga) elért eredmények;

az intézmény belső működésének javításával kapcsolatos eredmények; a fejlesztések eredményes végrehajtása, megvalósulása; a folyamatok és kulcsfolyamatok hatásosságának és hatékonyságának változására vonatkozó eredmények; gazdasági/pénzügyi eredmények; infrastruktúra (létesítmények és eszközök) fejlődésére vonatkozó eredmények.

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban azokat a kulcsfontosságú eredményeket kell bemutatni, amelyek a stratégiai tervek, a pedagógiai/ nevelési program célkitűzéseinek teljesítése alapján az iskola sikerességét legjobban bizonyítják. A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. A fenntartó által végzett mérések, ellenőrzések eredményei:

a munkaerő-piaci elvárások teljesülése, a bevételi tervek teljesülése.

Az oktatással kapcsolatos eredmények:

a végzett tanulók foglalkoztatási aránya, a szakmai kulcskvalifikációkban elért eredmények, szakmai tanulmányi versenyekben elért eredmények, szakmai vizsgák eredményei, kiegészítő szakmai végzettség (pl. ECDL -vizsga, szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga stb.), az akkreditált felsőfokú szakképzés eredményei.

A neveléssel kapcsolatos eredmények:


Az intézmény fejlesztésével kapcsolatos eredmények

a szakképzés-fejlesztési programokban való részvétel eredményei (szakmai és infrastrukturális), a tanterv- (világbanki, kerettanterv, szakmai programok stb.) és taneszköz-fejlesztés (pl. tankönyv) eredményei, az intézmény szakmai modellszerepének elismerése.

99

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK 9. b) Az intézmény kulcsfontosságú mutatói

KMD modell Ezek a mutatók az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek követésére, előrejelzésére és javítására, illetve az intézményi működés hatékonyságának figyelemmel kísérésére és javítására vonatkoznak. Az intézmény jellegétől, céljaitól, valamint az alkalmazott folyamatoktól függően ezek az alábbi mutatókat foglalhatják magukban: (Az alkritérium kifejtéséhez nem szükséges minden alpontot bemutatni, csak azokat, amelyeket az intézmény saját működése során vizsgál. A felsorolt alpontokon kívül további mutatókat is megadhat az intézmény az alkritériummal kapcsolatban.)

100

az intézmény egyes részeire (osztályok, évfolyamok, speciális szakok) vonatkozó mutatók, amelyek segítik az intézmény teljesítményének differenciált megítélését; az intézmény hazai és nemzetközi fejlesztésekben való részvétele, illetve ezen fejlesztések eredményei; az intézmény multiplikációs hatása és erre vonatkozó eredményei; az intézmény saját innovációjára vonatkozó eredményei (például saját kezdeményezésű konferenciák, szakmai programok vagy saját kiadványok). a folyamatokkal és kulcsfolyamatokkal kapcsolatos mutatók: a folyamatok értékelése (hatékonyság és hatásosság); a folyamatok javítása, fejlesztése, a fejlesztések hatékonysága; a folyamatok működése során feltárt hibák aránya. az intézmény partnereivel kapcsolatos mutatók: a partnerekkel közösen végzett fejlesztések száma és a fejlesztések hozzáadott értéke; a partneri együttműködés elismerésének alakulása; az intézmény beszállítóinak értékelése (ár, minőség és más szempontok alapján). az intézmény erőforrásaival kapcsolatos mutatók: a belső munkamegosztás hatékonysága (például órarend elemzésből adódó mutatók, a munkatársak leterheltségével kapcsolatos adatok); az intézmény által alkalmazott oktatási/nevelési módszerek megfelelősége és változatossága, motivációs ereje; az intézmény által feltárt alternatív pénzügyi források (például pályázatok, alapítványi pénzek, szakképzési alap) száma és mértéke; az intézmény által kifejlesztett technikák, módszerek száma és hozzáadott értéke; az intézmény infrastruktúrájának (létesítményeinek és berendezéseinek) kihasz-náltsága; az intézmény pénzügyi mutatói; az intézmény által használt eszközök meghibásodásának száma és aránya az amortizációs mutatókhoz mérten; fenntartási és karbantartási költségek mutatói.

9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK 9. b) Az intézmény kulcsfontosságú mutatói Értelmezés, kiegészítés a szakképző intézmények számára Ebben az alkritériumban a hatékonyságra vonatkozó kulcsfontosságú eredmények változásait jelző legfontosabb mutatókat és azok időbeli alakulását kell bemutatni, illetve azt, hogy az intézmény szempontjából fontos területeken – ahol korábban alacsonyabb eredményt mértek – milyen fejlődés mutatható ki. A KMD modell alpontjai részletesen és egyértelműen bemutatják az alkritérium követelményeit. Ezért itt csak néhány, a szakképzés területére vonatkozó, speciális kiegészítés található. Az intézmény egyes részeire vonatkozó további mutatók:

a szakmának megfelelő gyakorlóhelyek területén, a munkaerő-piaci képzések területén, a képzési kínálat szerkezetében.

Az intézmény hazai és nemzetközi fejlesztésekben való részvétele, illetve ezen fejlesztések eredményei:

a szakképzés-fejlesztési programokban való részvétel mutatói, a tanterv- és taneszköz-fejlesztés mutatói.

Az intézmény multiplikációs hatása és erre vonatkozó eredményei:

az intézmény szakmai modellszerepének mutatói.

Az intézmény saját innovációjára vonatkozó eredményei:

az intézmény tanműhely-fejlesztési mutatói, a helyi tanterv- és taneszköz-fejlesztés mutatói.

A folyamatokkal és kulcsfolyamatokkal kapcsolatos mutatók:

Itt a 2. c) és az 5. a) alkritériumban meghatározott mutatók alakulását célszerű bemutatni.

Az intézmény partnereivel kapcsolatos mutatók:

A díjakat és elismeréseket bemutathatják a 6. b) 8. és 9. b) alkritériumban, az elismerés témakörétől függően.

Az intézmény erőforrásaival kapcsolatos mutatók:


101

SEGÉDLET A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGÉÉRT DÍJ MODELLEN ALAPULÓ ÖNÉRTÉKELÉS ELVÉGZÉSÉHEZ

Recommend Documents