SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

A SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

2008-2013.

Készítette: Aros Andrea Sárospatak, 2008. augusztus 5. Felülvizsgálat időpontja: 2010. november 24.

Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás

Közoktatási Intézkedési Terv

"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor )

2



TARTALOMJEGYZÉK

I.

A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása I.1. I.2. I.3.

II.

Jogi háttér Megalakulása A Társulási Megállapodásban foglalt feladatok

Helyzetelemzés

4 oldal 4 oldal 4 oldal 4 oldal

6 oldal

II.1. A Sárospataki Kistérség földrajzi elhelyezkedése II.2. A Sárospataki Kistérség demográfiai adatai II.3. A Sárospataki Kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai II.4. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben II.4.1. Az óvodai feladatellátás II.4.2. Az általános iskolai feladatellátás II.4.3. Alapfokú művészeti oktatás II.4.4. A középiskolai oktatás II.4.5. Családsegítő és pedagógiai szakszolgálat III. Változások a közoktatási feladatellátásban III.1. Kenézlői Intézményfenntartó társulás III.2. Bodrogolaszi Intézményfenntartó társulás III.3. Várható létszámadatok IV. Célok, feladatok

6 oldal 7 oldal 9 oldal 9 oldal 10 oldal 19 oldal 31 oldal 32 oldal 35 oldal

36 oldal 36 oldal 36 oldal 38 oldal

39 oldal

IV.1. Óvodai nevelés IV.2. Általános iskolai nevelés, oktatás

40 oldal 41 oldal

V. Esélyegyenlőségi program

43 oldal

VI. Az Intézkedési Terv érvényessége

51 oldal

3



I. A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása I.1. Jogi háttér A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 9.§. (4), az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 87. §. (1), 88. §. (3) és 96. §. (1-2), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 10. §., 14. §., 15. §., 17. §., a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló többször módosított 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a területfejlesztésről ás területrendezésről szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény alapján a sárospataki kistérséget alkotó települések önkormányzatai – határozatlan időre – Többcélú Kistérségi Társulást alapítanak. I.2. Megalakulása A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 1-jén jött létre, önálló jogi személyként. A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás tagjai: Bodrogolaszi Község Önkormányzata Erdőhorváti Község Önkormányzata Györgytarló Község Önkormányzata Háromhuta Község Önkormányzata Hercegkút Község Önkormányzata Kenézlő Község Önkormányzata Komlóska Község Önkormányzata Makkoshotyka Község Önkormányzata Olaszliszka Község Önkormányzata Sárazsadány Község Önkormányzata Sárospatak Község Önkormányzata Tolcsva Község Önkormányzata Vajdácska Község Önkormányzata Vámosújfalu Község Önkormányzata Viss Község Önkormányzata Zalkod Község Önkormányzata. I.3. A Társulási Megállapodásban foglalt feladatok A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás működésének alapjául szolgál a Társulási Megállapodás. A Megállapodást a 2/2005. (01.14.) számú határozattal hagyta jóvá a Társulási Tanács.

4



Az egységes szerkezetbe foglalt Megállapodásban az alábbi célokat határozata meg: - szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, - az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése ( térségi feladatellátás ), - egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, ellátása ( ágazati feladatellátás ), - a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálása. A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás feladatköre: - Közoktatási feladatellátás - Szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás - Egészségügyi feladatellátás - Belső ellenőrzési feladatellátás - Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer - Természet- és környezetvédelmi feladatellátás - Területfejlesztési feladatellátás. A Közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátása vonatkozásában a többcélú kistérségi társulás intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladatellátásban résztvevő önkormányzatok saját, vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézményei megfeleljenek a jogszabályban előírt feltételeknek. A Közoktatási, pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetése az alábbi területeken működik: 1., Nevelési tanácsadás 2., Logopédiai ellátás 3., Gyógytestnevelés 4., Pályaválasztási tanácsadás A feladatok ellátására a Társulás szerződést kötött Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselőtestületével, hogy a feladatot az intézménye lássa el külön megállapodás szerint.

5



II. Helyzetelemzés II. 1. A Sárospataki Kistérség földrajzi elhelyezkedése A Sárospataki Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén, a hajdani történelmi Zemplén vármegyében helyezkedik el. A kistérség területe 478 km2, a 16 településen 27.056 fő él, székhelye Sárospatak. Sárospatak távolsága Budapesttől 251 km, Miskolctól 69 km, Nyíregyházától 65 km. A kistérség területe az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozásánál helyezkedik el – közel a magyar-szlovák határhoz -, melyet a Bodrog folyó köt össze. A kistérség keleti része a Bodrogközi kistájhoz tartozik, míg a nyugati része a Hegyaljai kistáj részét képezi. Sárospatak egy ősrégi település, Imre királytól kapott városi rangot 1201-ben. A térség települései között is van néhány, amelyet már az 1300-as években is laktak.

6



II. 2. A Sárospataki Kistérség demográfiai adatai* 2007. január Sárospatak

0-2

3-5

6-13

14-17

18-54

55-59

60-69

70-79

80-X

Összesen

13 794

316

346

1 094

713

7 591

1 022

1 315

964

433

13 794

1 001

29

32

105

53

547

59

69

70

37

1 001

Erdőhorváti

672

14

21

76

35

311

37

79

65

34

672

Györgytarló

628

21

24

81

33

298

32

41

67

31

628

Háromhuta

161

2

3

17

4

47

12

34

24

18

161

Hercegkút

723

17

17

59

38

371

50

63

70

38

723

1 436

51

63

172

109

708

77

116

92

48

1 436

Komlóska

338

7

6

25

15

178

15

36

37

19

338

Makkoshotyka

962

34

22

120

71

524

49

61

61

20

962

1 769

54

67

204

103

891

99

174

117

60

1 769

267

5

2

27

14

117

14

34

31

23

267

Bodrogolaszi

Kenézlő

Olaszliszka Sárazsadány Tolcsva

2 010

44

66

208

122

1 091

116

171

150

42

2 010

Vajdácska

1 356

58

54

145

88

713

67

110

83

38

1 356

Vámosújfalu

872

23

20

81

47

466

51

107

54

23

872

Viss

772

33

26

99

45

361

41

65

69

33

772

Zalkod

295

3

8

18

10

132

20

37

40

27

295

27 056

711

777

2 531

1 500

14 346

1 761

2 512

1 994

924

27 056

Összesen

*MÁK adatai szerint

A demográfiai adatok vizsgálata alapján kiderül, hogy a születések száma még mindig csökkenő tendenciát mutat. Ez fokozatosan érezhető az oktatási intézmények létszámánál. Ennek oka lehet, hogy a fiatal korosztály elvándorlása a térségből az utóbbi időben növekedett. A végzett diákok kevés hányada telepszik le a régióban. A vidéki lakosság nagy része az ország fejlettebb, központi területeire költözik. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, az 55 év felettiek száma eléri a 27 %-ot, míg a 18 év alattiak száma csak a 20%-ot. A Sárospataki Kistérségben a roma lakosok aránya magas, jelentős részük szegregáltan, külterületi részeken él, mivel nem képesek, illetve nem hajlandóak a társadalmi normák szerinti alkalmazkodásra, együttélésre.

7



Regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben ( 2007. szeptember 15. ) Település Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Háromhuta Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárazsadány Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Zalkod Összesen:

Reg. 67 60 101 5 22 163 10 147 223 36 803 245 193 59 107 28 2269

Iskolai végzettség Nincs Alap Szakm. Közép 2 19 27 17 9 17 27 6 14 45 36 5 0 1 3 1 0 5 9 5 6 78 61 16 0 5 3 1 6 86 44 9 28 109 55 27 4 17 13 2 45 244 244 203 21 95 83 39 21 98 55 17 2 16 28 9 7 59 36 3 0 14 10 4 165 908 734 364

Felső 2 1 1 0 3 2 1 1 4 0 60 4 2 4 1 0 86

Nem Férfi Nő 33 34 38 22 62 39 5 0 11 11 86 77 6 4 91 56 125 98 25 11 421 382 124 121 109 84 38 21 69 38 10 18 1253 1016

8

..-20 2 3 7 0 1 6 0 8 6 2 52 8 9 2 10 2 118

21-30 18 13 16 1 6 47 3 42 63 4 265 81 62 12 35 7 665

Életkor 31-40 16 18 28 3 3 40 1 45 53 16 173 60 54 15 31 7 563

41-50 22 13 22 0 3 45 5 31 58 9 168 56 42 22 20 7 523

50-.. 9 13 28 1 9 25 1 21 43 5 145 40 26 8 21 5 400



II. 3. A Sárospataki Kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai A kistérség települései két földrajzi tájegységbe sorolhatók, természeti, elsősorban talaji és domborzati viszonyait tekintve. A Zemplén hegység délkeleti 3-5 km-es peremlépcsőjét nevezzük Hegyaljának, a Bodrog és a Tisza által határolt területet Bodrogköznek. A 16 településből a hegyaljai kistájhoz 6 ( Erdőhorváti, Háromhuta, Hercegkút, Komlóska, Makkoshotyka, Tolcsva ), a bodrogközi területhez 6 ( Györgytarló, Kenézlő, Sárospatak, Vajdácska, Viss, Zalkod ) település tartozik. Öt Bodrog parti település a két kistáj határán fekszik, így mindkettő jellegét magán viseli ( Bodrogolaszi, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Vámosújfalu ). Közlekedésének fő tengelye a 37. számú főközlekedési út, amelyen keresztül a megyeszékhellyel, a miskolci, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi térséggel teremthet kapcsolatot. A közlekedési viszonyokat tekintve a térség központja Sárospatak, amely egyben kistérségi autóbusz-közlekedési csomópont is. A vasúti fővonal a 37. számú főközlekedési úttal párhuzamosan fut érintve néhány hegyaljai települést. A bodrogközi vasutat megszüntették, a közlekedés csak közúton megoldott személyautóval, illetve menetrendszerinti autóbuszjáratokkal. II. 4. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, valamint a közoktatásról szóló törvény 86. §-a határozza meg. Ezek szerint a községi, a városi önkormányzat köteles gondoskodni: - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról, valamint - a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. Ez a kötelezettség magában foglalja a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Mindkét törvény a feladatellátásról rendelkezik, és nem intézmény létesítéséről és fenntartásáról. Így az önkormányzat eldöntheti, hogy a helyi igényeket és érdekeket figyelembe véve a kötelező feladatokat milyen módon és formában látják el. A települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataikat önálló intézmény fenntartásával, társulásban való részvétellel, illetve más önkormányzattal kötött megállapodás útján láthatják el. 9



II. 4. 1. Az óvodai feladatellátás A közoktatási törvény 86.§. (l) bekezdése alapján „ a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról ”. Az óvodai ellátás tehát az önkormányzatoknak törvény által előírt kötelező szolgáltatása. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló, a családi nevelést kiegészítő nevelési intézménye. Az óvodai nevelés célja az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:   

az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

Az óvodák 1999. szeptember 1-jétől kezdődően az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának figyelembevételével készített helyi nevelési program alapján végzik a nevelőmunkát. Az alapprogram az érvényesítendő elveket tartalmazza, miközben tág teret biztosít a nevelési programok sokféleségének, a programok egymás melletti létezésének. Az óvodák önállóan határoznak nevelési programjukról, melyet a fenntartó hagy jóvá. A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás területén lévő települések közül Háromhuta, Sárazsadány és Zalkod településeken nincs közoktatási intézmény. A többi településen – fenntartástól függetlenül – helyben maradt az óvodai intézmény. Így az óvodáskorú gyermekeket nem kell utaztatni. Az óvodai feladatellátást többféle szervezeti formában látják el a települések. Önálló óvodai intézmény van Makkoshotykán, Tolcsván és Vissen. Többcélú intézmény közös igazgatású közoktatási intézményeként működik az óvoda Bodrogolasziban, Hercegkúton, Sárospatakon és Vajdácskán. Többcélú intézmény általános művelődési központ ( ÁMK ) keretein belül működik az óvoda Komlóskán és Vámosújfalun. Társulásban működik az óvoda Bodrogolasziban, Kenézlőn, Olaszliszkán és Vajdácskán. Az Olaszliszkai székhellyel működő intézményfenntartó társulás tagjaként Erdőhorvátiban tagóvoda van. A Vajdácskai székhellyel működő társulás tagóvodája Györgytarlón üzemel.

10



Többcélú intézmények: Település Bodrogolaszi Hercegkút

Intézmény neve Bodrogolaszi Általános Iskola és Óvoda , Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Mese Óvoda és Bölcsőde, Általános Iskola Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Általános Művelődési Központ

Sárospatak Vajdácska Komlóska Vámosújfalu

Társult intézmények: Székhely település Bodrogolaszi

Társult település

Intézmény neve Bodrogolaszi Általános Iskola és Óvoda

Sárazsadány Kenézlő

Napköziotthonos Óvoda Zalkod Kerekerdő Óvoda

Olaszliszka Erdőhorváti Háromhuta Vajdácska

Általános Iskola Györgytarló

Szervezeti formák szerinti csoportosítás: Szervezeti forma Önálló intézmény Közös igazgatású ( nem ÁMK ) Közös igazgatású ( ÁMK ) Összesen:

Intézmények száma 5 4 2 11

Fenntartók szerinti csoportosítás: Fenntartó

Intézmények száma 7 4 11

Települési önkormányzat Társult önkormányzatok Összesen:

Az óvodai feladatellátásra még mindig a kizárólagos önkormányzati fenntartás a jellemző, legyen az önállóan, vagy társulásban ellátva. A kistérségben ez idáig még nem jelentkeztek a fenntartás más formái ( egyházi, alapítványi, stb. ). 11



Azok a települések, amelyek már nem tartanak fenn óvodát, társulás útján látják el ezt a kötelező feladatot. Ahol létrejött a társulás, ott lehetőség van a plusz normatívák igénybevételére. A sárospataki Mese Óvodának van 2 tagintézménye, mely egységek szintén Sárospatakon működnek. 2007. augusztus 1-jével került sor a három intézmény összevonására úgy, hogy saját szakmai önállóságukat megtarthatták. A kistérség óvodáinak nevelési programja széles palettát kínál. Helyet kap benne a német, a ruszin, a szlovák nemzetiségi és a cigány kulturális nevelés is. Minden óvoda igyekszik sajátos arculatot kialakítani, melyben az egyéni képességfejlesztés és fejlesztőpedagógia, valamint a környezeti nevelés kerül előtérbe. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága - kistérségi szinten - településenkénti bontásban Település Bodrogolaszi Erdőhorváti Györgytarló Hercegkút Kenézlő Komlóska Makkoshotyka Olaszliszka Sárospatak Tolcsva Vajdácska Vámosújfalu Viss Összesen

A maximálisan felvehető gyermeklétszám 50 40 50 25 50 20 30 140 460 100 55 60 23 1103

Gyermekek száma *

Csoportszobák száma *

Kihasználtság %-ban

31 22 38 23 64 10 25 83 407 62 52 37 19 873

2 2 2 2 2 2 2 4 17 4 2 2 1 44

62 55 76 92 128 50 83 59 88 62 95 62 83 79

* 2007. október 1-jei statisztika szerint

A fenti táblázatból kiderül, hogy az óvodák kihasználtsága mennyire alacsony. Hét településen a 80 %-ot sem éri el. Kivételes helyzetben van Kenézlő, ahol viszont magasabb a gyermeklétszám a maximális férőhelynél. Sajnos a demográfiai adatok alapján nem várható, hogy az óvodák kihasználtságában növekedés állna be. A gyermeklétszám csökkenése miatt az utóbbi években több településen is történt csoport megszüntetés, ennek vonzataként pedagógus elbocsátás. Ezek már az átszervezés első lépései voltak.

12



Óvodai csoportok

Intézmény neve

Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda (Kenézlő)

Első nevelési évbe tartozó csoportok száma 1

Első nevelési évbe tartozó óvodások száma

Második nevelési évbe tartozó csoportok száma

Második nevelési évbe tartozó óvodások száma

Harmadik nevelési évbe tartozó csoportok száma

Harmadik nevelési évbe tartozó óvodások száma

11

Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Napköziotthonos Óvoda Kerekerdő Óvoda (Olaszliszka) Mese Óvoda és Bölcsőde (Sárospatak) Tolcsvai Napköziotthonos Óvoda Általános Iskola Óvoda Tagintézménye ( Vajdácska ) Általános Művelődési Központ ( Vámosújfalu )

2

1

49

1

25

1

28

24

Óvoda (Viss)

Összesen

4

84

1

25

1

13

28

Vegyes életkorú csoportok száma

Vegyes életkorú csoportokba tartozó óvodások száma

Átlagos csoportlétszám

1

20

16

1

23

23

2

64

32

1

10

10

1

25

25

5

105

21

13

305

24

3

62

21

3

66

23

2

37

19

1

19

19

33

736

22

Az óvodai ellátás összesítő táblázata kistérségi szinten Óvodai csoportok Első nevelési évbe tartozó

Második nevelési évbe tartozó

Harmadik nevelési évbe tartozó

Vegyes csoportba tartozó

Összes

csoportok száma

4

óvodások száma

84

csoportok száma

1

óvodások száma

25

csoportok száma

1

óvodások száma

28

csoportok száma

33

óvodások száma

736

csoportok száma

39

óvodások száma

873

átlagos csoportlétszám

22

A fenti két táblázat jól mutatja, hogy az alacsony gyermeklétszám miatt szinte minden településen csak vegyes életkorú csoport indítására volt lehetőség. Sárospatak az egyedüli, ahol mindhárom nevelési évbe tartozó csoport indításához elegendő a gyermeklétszám. A kistérségben működő óvodák feladatellátása Település Bodrogolaszi

Intézmény neve Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi

Hercegkút

Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Feladatellátás - óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése, - alapfokú nevelésben részesülők étkeztetése, - szociális étkeztetés, egyéb munkahelyi étkeztetés. - óvodai nevelés, - nemzeti, etnikai kisebbség nevelése ( német ) - óvodai intézményi étkeztetés.



Kenézlő

Napköziotthonos Óvoda

Komlóska

Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ

Makkoshotyka

Makkoshotykai Napköziotthonos Óvoda

Olaszliszka

Kerekerdő Óvoda

Sárospatak

Mese Óvoda és Bölcsőde

Tolcsva

Tolcsvai Napköziotthonos Óvoda

Vajdácska

Általános Iskola Óvoda Tagintézménye

Vámosújfalu

Általános Művelődési Központ

Viss

Óvoda

15

- óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi étkeztetés. - óvodai nevelés, - iskolai életmódra való felkészítés, - ruszin nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatása, - tehetséggondozás, képességfejlesztés, - erdei óvodáztatás, - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, - óvodai, bölcsődei intézményi étkeztetés, - nappali gyermekjóléti és szociális ellátás. - óvodai nevelés, - cigány kulturális nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi közétkeztetés. - óvodai nevelés, - szlovák, cigány kulturális nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi közétkeztetés. - óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi közétkeztetés, - bölcsődei ellátás. - óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi étkeztetés. - óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - fejlesztő felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportban, - óvodai intézményi étkeztetés. - óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. - óvodai nevelés, - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, - óvodai intézményi étkeztetés.



Az óvodás gyermekek megoszlása sajátos nevelési igényeik és szociális helyzetük szerint Minden településen, ahol még működik intézmény, ellátott az óvodai nevelés feladata. Ahol a gyermekösszetétel megkövetelte, ott a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését is biztosították. Ez a térségben 5 főt jelent. Sajnos nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma ( 407 fő ). Ez az összlétszám 46,6 %-a. Ennek oka a nem megfelelő szociális háttér, amelyben ezek a gyermekek élnek. További negatívumként jelentkezik a szülők iskolázatlansága, ami a halmozottan hátrányos helyzethez vezet. Az ilyen körülmények között élő gyermekek létszáma 151 fő, ami az összlétszám 17,3 %a. Ezeket a tényeket az alábbi táblázat adatai mutatják. Ebből

Intézmény

Sajátos nevelést igénylő

Integráltan nevelt

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

Nemzeti, etnikai nevelésben résztvevő

óvodás gyermekek száma

Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda (Kenézlő)

0

0

18

3

0

0

0

0

0

23

0

0

36

5

0

0

0

0

0

10

0

0

22

12

27

1

1

87

74

67

2

2

127

30

0

Óvoda (Tolcsva)

0

0

0

0

0

Általános Iskola Óvoda Tagintézménye (Vajdácska)

2

2

77

23

0

Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu)

0

0

25

4

0

Viss

0

0

15

0

0

Összesen

5

5

407

151

127

Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Napköziotthonos Óvoda Kerekerdő Óvoda (Olaszliszka) Mese Óvoda és Bölcsőde (Sárospatak)

16



A bejáró óvodás gyermekek A 2007/2008-as nevelési évben a kistérség óvodáiban összesen 78 gyermek volt bejáró. Ez az összlétszám 9 %-a. 64 %-ukat a szülők szállítják saját gépjárművel, a fennmaradó 36 %-ot – szervezetten – iskolabusszal szállítják az intézményekbe. A bejárás oka nagy részben szülői döntés, hisz három kivétellel minden településen működik az óvoda. Létszámadatok a bejáró gyermekekre vonatkozóan

Intézmény

Bejáró gyermekek száma

A bejáró gyermekek közül iskolamás busszal megoldással utazó gyermek száma

Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

2

0

2

5

0

5

Napköziotthonos Óvoda ( Kenézlő ) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ

4

4

0

5

0

5

Makkoshotykai Napköziotthonos Óvoda

0

0

0

Kerekerdő Óvoda (Olaszliszka)

3

0

3

Mese Óvoda és Bölcsőde (Sárospatak)

32

0

32

Tolcsvai Napköziotthonos Óvoda Általános Iskola Óvoda Tagintézménye (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu)

0

0

0

12

12

0

15

12

3

Viss

0

0

0

78

28

50

Összesen

17



Az óvodákban alkalmazottak adatai a 2007/2008-as nevelési évben Óvodapedagógusok Települések

Vezető állásúak

Felsőfokú végzettségűek

Középfokú végzettségűek

Dajkák

Más munkakörben foglalkoztatottak

Összesen

Bodrogolaszi

1

4

0

1

4

9

Erdőhorváti

1

1

1

1

0

3

Györgytarló

1

3

0

0

0

3

Hercegkút

1

3

0

0

0

3

Kenézlő

1

4

0

2

0

6

Komlóska

0

2

0

1

2

5

Makkoshotyka

1

4

0

1

1

6

Olaszliszka

2

10

0

4

0

14

Sárospatak

3

36

0

17

3

56

Tolcsva

2

6

0

4

0

10

Vajdácska

1

4

0

2

0

6

Vámosújfalu

1

4

0

2

0

6

Viss

1

2

0

1

0

3

16

83

1

36

10

Összesen

130

Az alkalmazotti adatokat tekintve látható, hogy az óvodapedagógusok 1 fő kivételével felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Az ellátás biztosítása szakmailag megfelelő színvonalon történik. Intézmény székhelye

Pedagógus létszám

Óvodások létszáma

Egy pedagógusra jutó gyermek

Bodrogolaszi

4

31

7,75

Hercegkút

3

23

7,6

Kenézlő

4

64

16

Komlóska

2

10

5

Makkoshotyka

4

25

6,25

Olaszliszka

12

105

8,75

Sárospatak

36

407

11,3

Tolcsva

6

74

12,3

Vajdácska

7

90

12,85

Vámosújfalu

4

37

9,25

2 84

19 885

9,5 10,5

Viss Összesen

Az egy pedagógusra jutó gyermekek aránya Kenézlő esetében a legmagasabb. A településen a férőhely kihasználtsága is túllépte a 100 %-ot. A többi adatnál szembetűnő, hogy mennyire alacsony gyermeklétszámmal működik egy-egy intézmény. 18



II. 4. 2. Az általános iskolai feladatellátás A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás területén a 2007/2008-as tanévet tekintve 14 általános iskola kezdte meg működését, a tanulói létszám 1860 fő, az indított osztályok száma 105. Sárospatakon egy önkormányzati, egy egyházi, egy megyei fenntartású, valamint egy a Miskolci Egyetem által fenntartott intézmény van. A sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola működik önkormányzati fenntartásban. Egyházi fenntartásban a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona jelenleg 1-4. évfolyammal látja el az általános iskolai nevelést, oktatást. Az intézmény keretein belül az általános iskolai oktatás 2004. szeptember 1-jétől indult, felmenő rendszerben. Az Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium feladatellátását Sárospatak 2007-ben átadta megyei fenntartásba. Ez az intézmény biztosítja az enyhe és középsúlyos értelmi, testi fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását. A Miskolci Egyetem a fenntartója az Árvay József Gyakorló Általános Iskolának, mely szervesen kapcsolódik a tanítóképző főiskolához. Ez a kínálat a szülőknek választási lehetőséget biztosít, viszont a fenntartók helyzetét megnehezíti. Előfordulhat, hogy a keresettebb intézmény osztálylétszáma jóval magasabb, mint egy másik iskola azonos osztálylétszáma. Az egyik fenntartónak ez kedvező, a másiknak viszont nem. Intézményfenntartó társulás által fenntartott intézmény működik Olaszliszkán. Olaszliszka a székhely, tagintézménye az erdőhorváti általános iskola. Ez a társulás látja el Háromhuta község gyermekeinek nevelését, oktatását is, ugyanis a településen nincs iskola. ( Az Olaszliszkai Óvoda és Iskolafenntartó Társulás 2007. július 27-én jött létre. ) Szintén intézményfenntartó társulás keretein belül működik a kenézlői iskola. Az iskolába járnak a vissi 5-8. osztályos tanulók, valamint a zalkodi gyermekek, ahol nincs intézmény. A vissi 1-4. osztály önálló maradt. ( A Társulási Megállapodás 2007. szeptember 1-jétől hatályos. ) Intézményfenntartó társulás keretein belül működik az iskola vajdácskai székhellyel, melynek tagintézménye a györgytarlói iskola. ( A Vajdácska és Györgytarló Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2007. augusztus 16-án jött létre. ) A fent említett intézmények 1-8. évfolyammal működnek, kivétel a vissi 1-4. osztályos iskola. Társulási megállapodás alapján Bodrogolaszi község látja el a közoktatási feladatokat Sárazsadány vonatkozásában, ahol szintén nincs oktatási intézmény. ( A Bodrogolaszi Óvodafenntartó-Iskolafenntartó Társulás 2007. augusztus 1jén jött létre. )

19



Hercegkúton az oktatás 1-4. évfolyamon történik önkormányzati fenntartásban, a felső tagozatos tanulók általános iskolai nevelését, oktatását a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola látja el. Komlóska iskolája 1-6. évfolyammal, összevont tanulócsoportokkal látja el a feladatot, önkormányzati fenntartásban. Makkoshotykán szintén önkormányzati fenntartásban 1-8. évfolyammal, összevont osztályokkal működik az iskola. A tolcsvai intézmény önálló fenntartású, 1-8. évfolyammal működő intézmény. Vámosújfalu iskolája önálló fenntartású, az ÁMK keretein belül 1-8. évfolyammal működő intézmény. A kistérséghez tartozó iskolák fenntartó szerinti bontásban Fenntartás Intézményi társulás Intézmény neve

Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Önálló

Székhely

Tagintézmény

Társulásban résztvevő település

Bodrogolaszi ( 1-8.) Sárazsadány

Hercegkút ( 1-4. ) Kenézlő ( 1-8. )

Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola

Viss ( 5-8. ) Zalkod

Komlóska ( 1-6. ) Makkoshotyka ( 1-8. ) Olaszliszka ( 1-8. ) Erdőhorváti (1-8.)

Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak)

Sárospatak ( 1-8. )

Tolcsvai Általános Iskola

Tolcsva ( 1-8. )

Háromhuta

Általános Iskola Vajdácska Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu) Vámosújfalu ( 1-8. ) Általános Iskola (Viss) Viss ( 1-4. )

Vajdácska ( 1-8. ) Györgytarló (1-8.)

20



Az intézmények létszámadatai *

Intézmény Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ( Sárospatak ) Általános Iskola (Tolcsva) Általános Iskola Vajdácska

Maximálisan felvehető gyermeklétszám

Gyermeklétszám

Osztályok száma

Tantermek száma

Kihasználtság %-ban

224

90

9

6

40

60

29

4

4

48

224

211

13

8

94

15

9

3

2

60

100

57

7

4

57

300

262

22

18

87

700

631

36

26

90

230

190

16

11

83

424

212

17

16

50

127

10

8

85

42 1860

7 133

2 105

84 77

Általános Művelődési Központ 150 (Vámosújfalu) Általános Iskola 50 (Viss) 2477 Összesen *2007. október 1-jei állapot szerint

A kihasználtság mutató alapján egyértelmű, hogy az intézmények a meglévő létszámnál sokkal több gyermek nevelését, oktatását lennének képesek ellátni. A gyermeklétszám folyamatos csökkenése a térségben nagyon érezhető. Ennek eredményeképpen három településen nincs iskolai intézmény. Több olyan település is van, ahol az oktatást összevont osztályokkal végzik. Ilyen Bodrogolaszi, Komlóska, Makkoshotyka, Viss. Makkoshotykán nemcsak az alsó tagozatban, hanem a felső tagozatban is osztályösszevonásokra kényszerültek.

21



Osztályokra vonatkozó létszámadatok intézményenkénti bontásban Gyermeklétszám Alsó összesen 5. 6. 7.

Intézmény 1.

2.

3.

4.

Felső Mindösszesen összesen

8.

Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi

11

9

5

15

40

11

14

17

8

50

90


14

7

3

5

29

0

0

0

0

0

29

Körzeti Általános Iskola (Kenézlő)

24

20

24

23

91

38

29

29

24

120

211

1

2

4

0

7

2

0

0

0

2

9

9

7

2

8

26

8

7

9

7

31

57

38

33

28

40

139

31

23

41

28

123

262

59

61

70

83

273

80

99

102

77

358

631

20

19

21

24

84

26

31

22

27

106

190

25

28

29

28

110

28

25

27

22

102

212

14

19

18

17

68

10

18

13

18

59

127

15

8

11

8

42

0

0

0

0

0

42

909 234 246 260 211

951

1860

Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) Általános Iskola (Tolcsva) Általános Iskola (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu) Általános Iskola (Viss)

Összesen

230 213 215 251

A kistérségben működő iskolák feladatellátása Település Bodrogolaszi

Intézmény neve Általános Iskola és Óvoda

22

Feladatellátás - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása, - képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, - napköziotthonos és tanulószobai ellátás, - diáksport, - teleház működtetése, - alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése,



Hercegkút


Kenézlő

Körzeti Általános Iskola

Komlóska


Makkoshotyka

Makkoshotykai Általános Iskola

Olaszliszka

Hegyalja Általános Iskola

23

- szociális étkeztetés. - iskolai intézményi étkeztetés, - munkahelyi étkeztetés, - iskolás korúak általános iskolai oktatása, - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamon, - nyelvoktató kisebbségi oktatás (német), - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, - napköziotthoni ellátás. - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, - sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, - iskolai intézményi étkeztetés, - diáksport. - általános iskolai műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás 1-6. évfolyammal, összevont tanulócsoportokkal, - ruszin nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatása, - integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, - fejlesztő felzárkóztató oktatás, - erdei iskoláztatás. - általános iskolai nappali rendszerű nevelés, - cigány és szlovák kisebbségi oktatás, - integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, - fejlesztő, felzárkóztató oktatás, - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, - napköziotthon és tanulószobai foglalkozás, - diáksport, - általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, - cigány és szlovák kisebbségi oktatás, - integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztés, - fejlesztő, felzárkóztató oktatás, - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása integráltan, - napköziotthon és tanulószobai



Sárospatak

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

Tolcsva


Vajdácska

Általános Iskola

Vámosújfalu

Általános Művelődési Központ

Viss

Általános Iskola Viss

24

foglalkozás, - diáksport, - iskolai intézményi közétkeztetés. - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, - integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása, - napköziotthon, iskolaotthon és tanulószobai ellátás, - diáksport, - iskolai intézményi étkeztetés, - intézményi vagyon működtetése. - 1-8. évfolyamos nappali rendszerű oktatás, - különleges gondozás keretében nyújtott nappali rendszerű oktatás, - napköziotthonos foglalkozás, - különleges helyzetben lévő gyermekek támogatása, - szervezett intézményi étkeztetés, - diáksport egyesület. - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, - integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása, - napköziotthon és tanulószobai ellátás, - diáksport, - iskolai intézményi étkeztetés. - általános iskolai műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, - integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, - fejlesztő, felzárkóztató oktatás, - tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése - napköziotthon és tanulószobai ellátás, - diáksport, - iskolai intézményi étkeztetés. - általános iskolai műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, - integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, - iskolai intézményi étkeztetés.



Ebből

Intézmény

Sajátos nevelést igénylő

Halmozottan hátrányos helyzetű

Hátrányos helyzetű

integráltan nevelt

Nemzeti, etnikai nevelésben résztvevő

iskolás gyermekek száma

Általános Iskola és Óvoda Bodrogolaszi

0

0

54

0

0


1

1

6

0

29

Körzeti Általános Iskola ( Kenézlő )

6

6

133

20

0


0

0

0

0

9

Makkoshotykai Általános Iskola

2

2

31

28

57

8

8

198

101

177

38

38

264

96

0

2

2

72

0

0

13

13

181

63

0

Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu)

4

4

79

9

0

Általános Iskola (Viss)

0

0

22

0

42

74

74

1040

317

314

Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ( Sárospatak ) Általános Iskola (Tolcsva) Általános Iskola (Vajdácska)

Összesen

A Sárospataki Kistérség intézményeibe járó gyermekek közül a sajátos nevelési igényű gyermekek száma az összlétszám 4 %-át teszi ki. Sajnos ettől jóval magasabb arányt mutat a hátrányos helyzetű tanulók száma, ami 56 %-ot jelent. Ennek 30 %-a a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, mely összesen 317 fő. Az ezekkel a gyermekekkel való foglalkozás – különösen, ha egy osztályon belül is magas a számuk, – óriási feladatot jelent a pedagógus számára. A hátrányos helyzet sok esetben egyet jelent az otthoni ingerszegény környezettel, amit az iskola nem tud teljes mértékben pótolni. Ezért is fontos, hogy a pedagógus, a gyermek és a szülő közötti kapcsolat olyan szintű legyen, hogy azzal a gyermek fejlődése megoldhatóvá váljék.

25



A bejáró gyermekekre vonatkozó adatok a 2007/2008-as tanévben

Intézmény

Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) Tolcsvai Általános Iskola Általános Iskola (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu) Általános Iskola (Viss) Összesen

Bejáró gyermekek száma

A bejáró gyermekek közül iskolamás busszal megoldással utazó gyermek száma

14

0

14

16

0

16

56

56

0

1

0

1

0

0

0

37

31

6

117

0

117

0

0

0

18

18

0

55

55

0

0

0

0

314

160

154

A bejáró gyermekek száma az összlétszám közel 17 %-át teszi ki. A viszonylag magas létszám oka a már létrejött intézményfenntartó társulásokba történő bejárás, valamint a szülő szabad iskolaválasztási joga. A bejáró gyermekek több mint fele ( 51 %-a ) iskolabusszal utazik, szervezetten, a többi gyermek más megoldást választva jut el az oktatási intézménybe. Kenézlő esetében az iskolabusz szolgáltatás kezdete 2007. szeptember 1. 26



Olaszliszka esetében 2007. július 27., Vajdácska esetében 2007. szeptember 1. Az iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók után járó kiegészítő normatíva igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon. Vámosújfalun magas a szervezetten utaztatott gyermekek száma, de mivel egyetlen intézménnyel sincs társulásban, így a kiegészítő normatíva sem a bejáró gyermekekre, sem az iskolabusszal utaztatott gyermekekre nem vehető igénybe. A gyermekek délutáni ellátására vonatkozó adatok Napközis Intézmény Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola ( Kenézlő ) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola Hegyalja Általános Iskola ( Olaszliszka ) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) Általános Iskola (Tolcsva) Általános Iskola (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu) Általános Iskola (Viss) Összesen Tanulók száma mindösszesen

Tanulószobai

Iskolaotthonos

csoportok tanulók csoportok tanulók csoportok száma száma száma száma száma

tanulók száma

1

18

0

0

0

0

1

29

0

0

0

0

2

76

1

36

0

0

0

0

1

9

0

0

1

20

0

0

2

26

5

194

0

0

3

48

7

83

0

0

12

273

3

80

0

0

0

0

4

114

0

0

0

0

4

104

0

0

0

0

1

25

0

0

0

0

29

743

2

45

17

347

1135

Mindhárom ellátási formát használják a kistérség települései. A leggyakoribb forma a napközis foglalkozás, 29 csoportban összesen 743 gyermeket látnak el ilyen formában. A tanulószobai foglalkozás keretében mindössze két csoportban 45 gyermek vesz részt.

27



Az iskolaotthonos ellátásban, 17 csoportban 347 tanuló vesz részt. A Sárospataki Kistérségben a délutáni foglalkozások valamelyikében résztvevők száma 1135 fő, ami az összlétszám 61 % - át jelenti. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében ez kifejezetten kedvező megoldásnak tűnik, hisz az otthoni felkészülés nem minden esetben megfelelő alapossággal történik. A pedagógusok – ha szükséges – javaslatot tesznek azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekének szüksége van a délutáni ellátásra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hátrányos körülmények között élő szülő is „szívesen” él ezzel a lehetőséggel. Az alkalmazotti létszámra vonatkozó adatok Oktató és nevelő munkát végzők

Intézmények Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Általános Iskola Hegyalja Általános Iskola ( Olaszliszka ) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) Általános Iskola (Tolcsva) Általános Iskola (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu)

Vezető állásúak

Középis- Általános Tanító Egyéb kolai iskolai Tanító speciális felsőfokú tanár tanár képesítéssel végzettségű

Oktató Egyéb munkát munkakörben közvetlenül Összesen dolgozók segítők

1

0

5

1

3

0

9

2

2

1

0

0

4

0

0

4

0

4

2

0

7

6

0

0

13

2

2

1

0

0

2

0

0

2

0

1

1

0

6

2

4

0

12

0

5

3

1

13

7

10

0

31

1

12

3

2

23

4

19

0

48

5

13

2

0

7

0

11

0

18

0

1

2

0

12

12

0

7

31

2

3

1

0

5

7

0

1

13

0

7

Általános Iskola (Viss)

1

0

0

3

0

0

3

0

0

Összesen

18

3

78

48

47

8

115

12

50

Az intézményekben a pedagógusok számát igazították a csökkenő gyermeklétszámhoz. Nem egy olyan iskola van, ahol az elmúlt öt évben létszámleépítés történt. Az apadó tanulói létszám kényszerítette a fenntartókat 28



arra, hogy az osztályösszevonások megtörténjenek. Ezzel párhuzamosan a pedagógusok elbocsátása is szükségszerűvé vált. A pedagógus adatok és a gyermekek létszámadatai közötti vizsgálódás nem mutatna valós számokat, hisz az intézmények pedagógus állományában azok a személyek is szerepelnek, akik hosszabb ideig vannak távol az intézménytől ( pl. GYES-en, GYED-en, táppénzen lévők ). Az osztálylétszámokból viszont kitűnik, hogy a pedagógusok településenként más és más arányú leterheltséggel küzdenek. A kistérségen belül van olyan intézmény, ahová csak 9 gyermek jár ( Komlóska ) és van olyan, ahová több mint 600. Ezek között az intézmények között nem lehet párhuzamot vonni, hisz minden egyes intézménynek meg vannak a maga sajátosságai. Intézmények Az intézmények épületeinek állaga nagyon változó. Nem egy olyan település van, ahol szükségszerű lenne a felújítás, vagy egy esetleges átépítés. Érdekesen alakul ebből a szempontból a kép, hisz van olyan település, ahol rendelkezésre áll a nemrég felépített iskola, az új tornaterem, csak éppen gyereklétszám nincs a megfelelő működtetésre. Van viszont olyanra is példa, hogy azért lenne szükség a felújításra, az átalakításra, hogy az intézménybe járó összes gyermek elhelyezése – az előírtaknak megfelelően – megoldott legyen. Sok intézménynél nyílászáró cserére, szigetelésre, állagmegóvásra lenne szükség. Ezeket a lépéseket a fenntartók próbálják pályázati úton megoldani, hisz ezt saját erőből képtelenek finanszírozni. Büszkélkedhetünk azzal is, hogy a kistérség területén már működik a XXI. század iskolája is, Olaszliszkán. Sárospatak is pályázati úton próbál javítani a gyermekek elhelyezési körülményein. Az óvoda és az iskola vonatkozásában is van beadott pályázat, amelynek elbírálása folyamatban van. A települések mindegyike rendelkezik vagy tornateremmel, vagy tornaszobával. A sportpálya használata is biztosított szinte minden településen. A könyvtárak felszereltsége igen változó. A könyvtári kötetek száma a 700 és a 12650 db között mozog. A pedagógusok rendelkezésére állnak a különböző hanganyagok ( hanglemez, kazetta, CD ), mozgóképek ( videokazetta, videodiszk ), számítógépes multimédiás anyagok, amelyek használatával színesebbé, változatosabbá tehetik az egyes tanórákat, foglalkozásokat. A technikai eszközökkel való felszereltség egyre elterjedtebb. Minőségi és mennyiségi eltérések itt is tapasztalhatók, ha az egyes intézményeket különkülön vizsgáljuk. Minden intézményben van számítógép, amely a gyermekek tanulását is elősegíti. A nyomtató, a fénymásoló szinte elengedhetetlen technikai eszközök

29



egy oktatási intézményben. Egyre több intézményben jelenik meg a projektor, az interaktív tábla, amely kiváló oktatási eszköznek bizonyult. Nemzetiségi oktatás A közoktatási törvény 3. számú melléklet II. ( 2. ) alapján „ A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. „ A kistérségen belül színes skálán mozog a nemzetiségi, kisebbségi nevelés, oktatás. Nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik ( német nyelven ) Hercegkúton. Az intézmény csak 1-4. évfolyammal működik, a 29 tanuló közül 16 bejáró. Itt látszik, hogy mennyire érvényesül a szülők szabad iskolaválasztási akarata. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Már az óvodai nevelés keretein belül megalapozzák a német nyelvet, hisz ott is a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelve szerint végzik a nevelőmunkát. A Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ intézményei – ahogy a nevében is szerepel – a ruszin nyelv megismerését, elsajátítását teszi lehetővé. Az óvodai nevelés keretein belül is oktatják a ruszin nemzetiségi kisebbségi nyelvet. Az 1-6. évfolyammal működő iskolában a ruszin nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatása folyik. Az intézménybe járó 9 főből 1 bejáróként vesz részt az oktatásban. A településen szeretnék megőrizni a régi hagyományokat, azok ápolására nagy hangsúlyt fektetnek mind az iskolai életben, mind a település programjaiban. A Makkoshotykai Napköziotthonos Óvodában a cigány kulturális nevelést magyar nyelven folytatják. Az intézményből az iskolába továbblépő gyermekek számára biztosított ennek folytatása, hisz a Makkoshotykai Általános Iskolában cigány kisebbségi oktatást végeznek. A település lakosságának jelentős része a cigány kisebbséghez tartozik, így számukra fontos, hogy a kultúrájukkal kapcsolatos ismereteket a felnövekvő generációk is birtokolják. A Hegyalja Általános Iskola a székhelyintézményében a cigány kisebbségi oktatást, míg a tagintézményében a szlovák kisebbségi oktatást végzi. A székhelytelepülésen, Olaszliszkán a lakosság nagyobb hányada cigány 30



származású, így egyértelmű, hogy a településen meg kellett szervezni a kisebbségi oktatást. A tagintézményben – Erdőhorváti településen – szlovák kisebbségi oktatás folyik. Mindkét település óvodájában kulturális nevelést folytatnak magyar nyelven. Mindezeket figyelembe véve látható, hogy a szülők és az intézmények is fontosnak tartják a nemzetiségi, kisebbségi nevelést, oktatást. A hagyományok megismerését, ápolását előtérbe helyezik. Az oktatás milyensége változó, hisz van olyan intézmény ahol csak magyar nyelven ismerkednek a kultúrával, és van olyan is, ahol magát a nyelvet is oktatják.

II. 4. 3. Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú művészetoktatás területén 1998-ban kezdődött meg a fenntartói kör bővülése, és a zeneoktatás mellett megjelentek más művészeti ágak képzései. A kistérség gesztor önkormányzatának településén a következő művészetoktatási intézmények látnak el feladatot: Farkas Ferenc Művészeti Iskola Sárospataki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ART ÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Farkas Ferenc Művészeti Iskola elődje már a 60-as években is működött. Az évek során folyamatos átalakuláson ment keresztül, figyelembe véve a szülők, a diákok igényeit. Az intézmény fenntartója Sárospatak Város Önkormányzata. A székhelyen kívül további telephelyeken lát el feladatot ( Hercegkút, Kenézlő, Vajdácska ). Az iskola ellátandó alaptevékenysége az alapfokú művészetoktatás. Ezen belül zeneművészeti ág ( hangszeres, vokális, elméleti és egyéb tanszak ), táncművészeti ág ( néptánc, társastánc ), képzőművészeti ág (grafika, festészet), valamint színművészet-bábművészeti ág ( színjáték ). Az intézménybe felvehető maximális létszám 900 fő. A 2007/2008-as tanévben összesen 53 csoportba 769 fő járt. Ez 85 %-os kihasználtságot jelent. A csoportok számának jelentős része ( 47 csoport ) Sárospatakon működik, összesen 673 fővel. A Sárospataki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója a Sipos György Alapfokú Művészetoktatási és Nevelési Alapítvány. Az intézménybe felvehető maximális létszám 3660 fő.

31



Alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége táncművészeti ágban a tanköteles korú tanulók nevelés, oktatása. Az intézmény székhelye Sárospatakon van, ezen kívül majdnem az egész kistérségben lát el feladatot ( Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Hercegkút, Kenézlő, Makkoshotyka, Olaszliszka, Tolcsva, Vámosújfalu, Viss ). A táncművészeti ágon belül néptánc, társastánc, balett és modern-kortárstánc szakon folyik az oktatás. Az ART ÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója a Sárospatak ART ÉRT Alapítvány. Az intézménybe felvehető maximális létszám 1930 fő. Feladatellátását nemcsak a kistérség településein végzi, hanem tágabb térséget ölel át. A kistérségen belül Sárospatak mellett telephellyel rendelkezik még Makkoshotykán és Bodrogolasziban. Az oktatott művészeti ágak a báb- és színművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet és a táncművészet. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona művészeti oktatását a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. Az intézmény fenntartója a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Székhelye Dédestapolcsányon van. Az összesen ellátható tanulók száma 940 fő. Indítható csoportok zeneművészet, képző- és iparművészet, színművészet és bábművészet, táncművészet.

II. 4. 4. A középiskolai oktatás A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás települései közül egyedül a gesztor önkormányzat területén végeznek középfokú oktatást. A városban három középfokú intézmény van, melyből kettő önkormányzati fenntartású. Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium a térség egyik legfiatalabb középiskolája, amely 1993-ban kezdte el működését. Fenntartója Sárospatak Város Önkormányzata. Az iskola jelenleg többcélú, közös igazgatású középfokú oktatási intézményként működik, mely ellátja a gimnáziumi nevelést, oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. A képzési formákat folyamatosan alakítják a tanulói igényekhez és az országos elvárásokhoz. A 2007/2008-as tanévben 641 tanuló kezdte itt tanulmányait. A maximálisan felvehető létszám 660 tanuló. Ez közel 100 %-os kihasználtságot jelent. Az intézmény 5 és 6 évfolyamos, összesen 21 osztállyal kezdte működését a tanévben.

32



5 éves képzés keretében folyik az Arany János Tehetséggondozó Program emelt szintű angollal. A program célja az, hogy segítse a hátrányos helyzetű tehetséges diákok továbbtanulását. A nyelvi előkészítő évfolyam után emelt szinten oktatnak angol és német nyelvet, valamint informatikát 4 évfolyamon. A 6 éves képzési formában emelt óraszámban angol és informatika oktatatása folyik. Az iskola – bár nagy múlttal még nem rendelkezik – országos elismertséggel bír. Az intézményben rendezték meg a 12. Közép-Európai Számítástechnikai Diákolimpiát, melyen 12 ország vett részt. A nevelés és oktatás feladata mellett egész éven át színes programokkal, versenyekkel, rendezvényekkel színesítik a tanulók életét. A magas színvonalú képzésnek, valamint az AJTP beindításának köszönhetően az intézménybe minden évben túljelentkezés van. Ez az intézményben folyó oktatási munka színvonalát tükrözi. A térségben csak az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium végezhet emelt szintű érettségiztetést. A másik önkormányzati fenntartású középfokú intézmény a Vay Miklós Szakképző Iskola. Az iskola többcélú, középfokú oktatási intézményként működik, amely ellátja a szakiskolai és a szakközépiskolai nevelést, oktatást, és a szakképzést is. A 2007/2008-as tanévben az intézmény 591 fővel kezdte meg a munkát. A maximálisan felvehető gyermeklétszám 650 fő. Ez 91 %-os kihasználtságot mutat. A szakközépiskolában a 8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés ( 4 év ) közlekedés és gépészet szakmacsoportban indult, évfolyamonként egy-egy osztállyal. Érettségi utáni szakképesítés megszerzésére autószerelő és épületgépésztechnikus szakmákban van lehetőség ( 2 év ) évfolyamonként egy-egy osztállyal. Válaszható szakképesítés ( igény szerint – fenntartói engedéllyel – az említettek helyett ) a magasépítő-technikus, valamint a keramikus. A szakiskolában a 8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés ( 2 év ) évfolyamonkénti száma 3. A 10. osztály elvégzése utáni szakképzés palettája nagyon színes: szakács, pincér, asztalos, festő-mázoló-tapétázó, szerkezet-lakatos, gépi-forgácsoló, karosszérialakatos, kerámiakészítő, épületburkoló. Mindegyik szakképesítés megszerzésének képzési ideje 3 év. Az évfolyamonként indított osztályok száma változó: 0,5 és 1. Választható szakképesítések ( igény szerint – fenntartói engedéllyel – az említettek helyett ) kőműves, ács-állványozó, hegesztő szakmákban ( 3 év ). Az intézmény keretein belül felnőttképzés is folyik térségi igény szerint, valamint a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön vonatkozásában. Ezen belül 33



lehetőség van kerámiakészítő, gépi forgácsoló és szerkezetlakatos szakmák megszerzésére. A képzési idő mindhárom esetben egy év. Itt kell megemlíteni a város harmadik középfokú intézményét a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthonát. Az iskola közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény, alapfokú, középfokú közoktatási feladatok ellátására, valamint diákotthoni nevelés és ellátás céljából alapított intézmény. Fenntartója a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Az intézmény nagy múltra tekint vissza. 1531-ben alapították Perényi Péter rendelkezésére. Azóta nagyon sok változáson, átalakításon ment keresztül az iskola. 1990-ben az államosítás után ismét a református egyház irányítása alá került. Történelmünk nagyjai is végeztek itt tanulmányokat. A 2007/2008-as tanév tanulói létszáma 611 fő, a felvehető maximális létszám 970 fő. Az intézményben 6 és 4 évfolyamos, valamint 5 évfolyamos két tanítási nyelvű képzés folyik angol nyelven. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően egy német nyelvi előkészítő osztályt is indítanak. Ezek mellett speciális angol nyelvi tagozatos osztály is működik, második nyelvként választható a francia, a latin és a német nyelv. 1993/1994-es tanévtől beindult a számítástechnikai osztály, ahol az informatikát emelt szinten oktatják. 2007-ben beindítottak egy biológia-kémia tagozatos osztályt, ahol a két tantárgyat emelt óraszámban oktatják. Az iskola fő feladataként a tehetséges gyermekek felkutatását, a velük való foglalkozást, a tehetséggondozást tekinti. Az intézmény általános iskolája 2004. szeptember 1-jétől kezdte meg működését. Bizonyos fokú nehézséget okoz a fenntartóknak, hogy a városban három középfokú intézmény is működik. A pedagógiai programukkal, az indított osztálytípusokkal próbálják vonzóbbá tenni iskoláikat. Kollégiumi ellátás Sárospatakon két középfokú intézményhez kapcsolódva lehet kollégiumi elhelyezésről beszélni. Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium nemcsak a saját tanulóit, hanem férőhely függvényében a Vay Miklós Szakképző Iskola diákjait is fogadja. A kollégium kihasználtsága minden évben maximális. A felvehető létszám 330 fő. A 2007/2008-as tanévben 328 gimnáziumi tanuló és 31 fő szakképzős diák ellátását biztosította. A kollégium feladata, hogy az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő összes tanuló részére biztosítsa a tanuláshoz szükséges feltételeket. A kollégiumban – az iskolaihoz hasonlóan – színvonalas szakmai munka folyik.

34



A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona is ellátja a kollégiumi nevelést. Az intézmény hat telephellyel rendelkezik a városban e feladatának ellátására. Nagy részben a gimnázium tanulóinak elhelyezéséről gondoskodik. A 300 férőhelyet összesen 285 diák vette igénybe.

II. 4. 5. Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat A Sárospatak Városi Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat már a Kistérségi Társulás létrejötte előtt is ellátta a 16 településen a fejlesztést, a logopédiai feladatokat és a gyógytestnevelést. A jelenleg érvényben lévő együttműködési megállapodásban a szakszolgálat biztosítja a nevelési tanácsadást, a gyógytestnevelést, a logopédiai ellátást, és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást. Az intézmény csak az alapellátás minimális színvonalát tudja biztosítani. Az önkormányzatok nem tudják vállalni, hogy az ellátás színvonalának megőrzéséhez, a gyermekek szükségleteinek megfelelő ellátás biztosításához anyagilag hozzájáruljanak. Így került sor az ellátandó óraszámok csökkentésére, ezzel együtt csökkent az ellátás színvonala és minősége is. Ellátottak száma ( 2007. 09. 01 – 2007. 12. 31. ) Település

Nevelési GyógytestLogopédia tanácsadás nevelés

Erdőhorváti

3

4

8

Hercegkút

10

9

15

Kenézlő

38

16

42

8

5

0

Makkoshotyka

19

11

13

Olaszliszka

25

12

25

Sárospatak

368

205

286

34

21

29

8

10

30

12

3

0

525

296

448

Komlóska

Tolcsva Vámosújfalu Viss Összesen

A bodrogolaszi, a györgytarlói és a vajdácskai gyermekek feladat ellátási helye Sárospatak. Bodrogolaszi esetében ez változhat a társulás létrejötte kapcsán. Pályaválasztási tanácsadás csak Sárospatak esetében jelentkezik, 31 fővel. Nagy előnyt jelent, hogy a gyermekek jelentős részének az ellátása helyben

35



(lakóhelyén) történik, így nem kell utazniuk. A szakszolgálat rendelkezésére áll három személyautó, amelyek segítségével a kistérség településeire való kijárás biztosított. A szakszolgálatnál 9 fő teljes munkaidős pedagógus és 15 fő óraadó dolgozik. Szakmailag a feladat ellátása biztosított, hisz a pedagógusok megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A 2011. évi költségvetési törvény tervezetében szereplő információk szerint a gyógytestnevelés ellátásában 2011. január 1-jétől változás lesz. A kiegészítő normatíva igényléséhez legalább heti két ellátásban kell részesülniük a gyermekeknek. Ezt a szakszolgálat szakember hiányában nem tudja vállalni. Azokat a gyerekeket, akiknek a szakorvos, vagy az iskolaorvos előírja a gyógytestnevelést, a szakszolgálat továbbra is ellátja, de nem abban az intézményben, ahol a gyermek tanul, hanem Sárospatakon, egyeztetve a szakszolgálat munkatársaival. Tehát az ellátás nem helyben fog történni. Mivel a szakszolgálat a heti – törvényben előírt – két órát nem tudja megtartani, így részére nem lehet kiegészítő normatívát igényelni a gyógytestnevelésben ellátottak után. A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálatnak pályázati úton lehetősége nyílt 2010 szeptemberétől 5 új kollega 2 éven keresztüli alkalmazására. A pedagóguslétszám emelkedésével a szakszolgálati feladatellátás óraszámbeli növekedésére is számolni lehet. III. Változások a közoktatás feladatellátásában A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás területén lévő fenntartók a közoktatás átszervezésével kapcsolatban a 2008/2009-es tanévre vonatkozóan többféle elképzelést is vázoltak. A finanszírozás arra ösztönzi a fenntartókat, hogy a társulás valamely formájában lássák el kötelező feladatukat. Szakértő bevonásával készített szakértői anyag segítségével próbálták átláthatóbbá tenni a működtetést. Többféle lehetőség felvázolására került sor, de a finanszírozás bizonytalansága miatt a megvalósítás meghiúsult. A kiegészítő normatíva összege társulás esetén akkor magasabb, ha a fenntartó a többcélú kistérségi társulás. Így az önkormányzat fenntartói szerepe megszűnik, az ezzel járó esetleges más jellegű bevételtől elesik, a kiegészítő normatíva viszont nem fedezi teljes mértékben a kieső részt. III. 1. Kenézlői Intézményfenntartó Társulás A Kenézlő, Viss és Zalkod Önkormányzata által 2007. szeptember 17-én keltezett oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézményi társulás Társulási Megállapodásában Viss Önkormányzata már jelezte, hogy 2008. szeptember 136



jével az eddig önállóan fenntartott intézményeivel is társulni kíván. Így az alsó tagozat 1-4. összevont osztályaival a meglévő intézményfenntartó társulás tagiskolájává válik. Az óvoda vonatkozásában szintén csatlakozni kíván a meglévő társuláshoz úgy, hogy a gyermekek mindkét esetben helyben maradnak, utaztatásra nem kerülne sor. A fent említett két változtatásra vonatkozó szándék a 2008. augusztus 28-ai keltezésű Megállapodás óvodai és iskolai intézményfenntartó társulás létesítéséről szóló dokumentum alapján megvalósult. Így a kenézlői Körzeti Általános Iskola intézménye kibővült a vissi tagiskolával, ahol 1-4. évfolyamon, összevont osztályokban folyik tovább a nevelő-oktató munka. A szintén kenézlői székhelyű Napköziotthonos Óvoda intézménye a vissi tagóvodával bővült ki. A nevelés és oktatás mindkét feladat ellátás esetében a tagönkormányzatok területén folyik tovább. III. 2. Bodrogolaszi Intézményfenntartó Társulás Bodrogolaszi és Makkoshotyka elképzelése is körvonalazódni látszik. A két településen annyira alacsony a gyermeklétszám, hogy már eddig is összevont osztályokban folyt az oktatás, Makkoshotykán a felső tagozaton is. Makkoshotyka nem rendelkezik engedéllyel a további önálló működtetéshez. Így mindenféleképpen meg kellett találni azt a lehetőséget, ami biztosítja az önkormányzat részére a kötelező feladatellátást az oktatás terén. Vámosújfalu esetében nagyon fontos volt, hogy tagja legyen valamelyik intézményfenntartó társulásnak. A településre bejáró gyermekek száma 55 fő, az erre lehívható kiegészítő normatíva jelentős anyagi forrást jelentene az intézmény számára. A bejáró gyermekek után járó kiegészítő normatívát eddig nem tudták igényelni, hisz önállóan és nem társulásban tartották fenn intézményeiket. A gyermek létszám alakulása is indokolttá tette a társulásban való részvételt. Így született meg az a közös döntés, miszerint 2008. szeptember 1-jével létrehozzák a Zempléni Általános Iskola és Óvoda intézményt, többcélú intézményként. A fenntartó a négy önkormányzat ( Bodrogolaszi, Makkoshotyka, Sárazsadány, Vámosújfalu ) által létrehozott Bodrogolaszi Intézményfenntartó Társulás. A székhely település Bodrogolaszi, tagintézményei a Makkoshotykai Tagiskola, a Makkoshotykai Óvoda, a Vámosújfalui Tagiskola és Vámosújfalu Óvoda. Bodrogolaszi természetesen az eddig ellátott sárazsadányi körzetet továbbra is ellátja. Mivel a makkoshotykai iskolában cigány kisebbségi oktatás folyt, ezért ezt a formát a továbbiakban is folytatni kívánják.

37



A makkoshotykai óvodások és az alsó tagozatos gyermekek maradnak helyben. Makkoshotykán az iskola csak 1-4. osztállyal működne, így az eddigi felső tagozat – iskolabusz igénybevételével – Bodrogolasziba utazna. A vámosújfalui gyermekeket sem az óvodai feladatellátás, sem az iskolai feladatellátás biztosítása érdekében nem kell utaztatni, tehát maradnak helyben. Így sem a gyermekekre, sem a szülőkre nem hárul plusz teher. A fenntartó kérdésének eldöntése sok időt vett igénybe. Az első elképzelés szerint a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás lett volna a fenntartó. Ebben az esetben a legmagasabb összegű kiegészítő normatívára lett volna jogosult az intézmény. Így viszont az önkormányzat más jellegű anyagi forrástól esett volna el. Ezért az érintett önkormányzatok úgy döntöttek, hogy a fenntartó ne a kistérségi társulás legyen, hanem intézményfenntartó társulás létrehozásával oldják meg ezt a kérdést. A Bodrogolaszi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában az elképzelések szerint 2008. szeptember 1-jétől működik a Zempléni Általános Iskola és Óvoda intézmény. A felvázolt tervekhez képest csak egy változás történt. A Makkoshotykai Tagiskolába nem az 1-4. osztály folytatja tanulmányait, hanem csak az 1-3. osztály, összevontan. Erre a módosításra a bodrogolaszi intézmény 1-4. osztályában lévő alacsony létszám miatt volt szükség. III. 3. Olaszliszkai Óvoda és Iskolafenntartó Társulás Magában a társulás eddigi formájában nem történt változás. A fenntartásában működő Kerekerdő Óvoda alaptevékenységei közé bekerült a bölcsődei ellátás. Ezt a feladatot az egységes óvoda-bölcsődei csoport létrehozásával látják el, a településen élők igényeinek figyelembevételével. A csoport a 2010/2011-es nevelési évvel kezdte meg működését, 5 fő második életévét betöltött gyermek nevelésével. A költségvetési törvény alapján normatíva igénylés szempontjából az egységes óvoda-bölcsőde intézményébe járó gyermekeket 2 főként kell figyelembe venni. A 2011. évi költségvetési törvény tervezete szerint – az ott leírt feltételek betartása mellett – ugyanígy kell eljárni a kiegészítő normatíva igénylés esetében is, tehát ott is 2 főként kell figyelembe venni az egységes óvodabölcsőde intézménybe járó bölcsődés korú gyermekeket. III. 4. Mese Óvoda és Bölcsőde Sárospatakon pályázati lehetőséggel bővítették a Mese Óvoda és Bölcsőde Kincskereső tagóvodájának épületét. Ez az épület lett az intézmény székhelye, amely egyben a bölcsődés korúaknak is helyet biztosít. A Szent Erzsébet utcai Carolina tagóvoda megszűnt, a József Attila úti eddigi székhelyintézményből pedig tagóvoda lett. Sárospatak Város Önkormányzata az átszervezések kapcsán 38



döntött az intézmény elnevezéséről is, így az önkormányzati fenntartásban működő intézmény neve a 2010/2011-es nevelési évtől a Carolina Óvoda és Bölcsőde nevet viseli. Az óvodai feladat ellátásban történt további változást a 2009. évi CIX. törvény 6. § (1) írja elő: „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvén 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6. §ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai élet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban, fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.” A 2011. évre vonatkozó költségvetési törvény tervezete szerint – leghamarabb a 2011/2012-es nevelési évre vonatkozóan – azok után a gyerekek után is igényelhető normatíva, akik a felvételüktől számított hat hónapon belül betöltik a harmadik életévüket. Viszont kiegészítő normatív támogatás nem vehető utánuk igénybe.

39



III. 5. Várható létszámadatok Becsült létszámadatok évfolyamonként a 2008/2009-es tanévre Gyermeklétszám Alsó összesen 5. 6. 7.

Intézmény 1. Zempléni Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola (Kenézlő)

2.

3.

4.


8.

31

34

35

25

125

40

29

39

39

147

272

5

14

7

3

29

0

0

0

0

0

29

23

39

28

35

125

23

38

29

29

119

244

2

1

2

4

9

0

2

0

0

2

11

27

38

33

28

126

40

31

23

41

135

261

56

59

61

70

246

83

80

99

102

364

610


16

20

19

21

76

24

26

31

22

103

179

Általános Iskola Vajdácska

24

25

28

29

106

28

28

25

27

108

214

842 238 234 246 260

978

1820

Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak)

Összesen

184 230 213 215

A várható létszám alakulása intézményi szinten Intézményegységek 2008/2009 2009/2010

2010/2011

Bodrogolaszi

127

114

107

Erdőhorváti

101

94

88

Györgytarló

91

86

81

Hercegkút

29

33

30

205

192

180

Komlóska

11

11

11

Makkoshotyka

26

30

32

Olaszliszka

160

158

158

Sárospatak

610

569

541

Tolcsva

179

174

156

Vajdácska

123

121

124

Vámosújfalu

119

115

109

39

31

24

1820

1728

1641

Kenézlő

Viss Összesen

40



A létszámadatok alapján látható, hogy a három év alatt a várható létszámok alapján a csökkenés 179 fő. Ez egy 8 évfolyammal működő intézmény teljes létszámát jelenti.

Becsült iskolai létszámadatok évfolyamonként a 2011/2012-es tanévre Gyermeklétszám Alsó összesen 5. 6. 7.

Intézmény 1. Zempléni Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Sárospatak) Tolcsvai Általános Iskola Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda (Vajdácska)

Összesen

2.

3.

4.

31

21

24

27

103

14

19

9

14

56

27

27

22

33

3

0

2

25

32

42


8.

32

32

28

33

125

228

109

33

25

29

25

112

221

2

7

1

1

2

9

26

22

105

36

37

32

39

144

249

41

32

34

149

51

65

61

66

243

392

13

19

15

21

68

14

22

17

21

74

142

21

21

26

26

94

20

29

30

21

100

194

691 187 211 197 205

800

1491

176 180 156 179

A 2007/2008-as (1820 fő) és a 2011/2012-es (1491 fő) statisztikai adatokat megvizsgálva látható, hogy a kistérség általános iskoláiba járó gyermekeknek a létszáma 329 fő csökkenést mutat. Ez megközelítőleg azt jelenti, mintha egy 8 évfolyamos, évfolyamonként 2 osztályt működtető intézmény szűnne meg. Amennyiben az elkövetkező években is ilyen mértékben fog csökkenni a gyermeklétszám, akkor további iskolaátszervezésekre lehet készülni.

41



Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az óvodába járó gyermekek létszáma a két évvel ezelőttihez képest térségi szinten 41 fővel csökkent, és egy településen az alacsony létszám miatt eggyel csökkentették a csoportok számát. Nevelési évek

2008/2009.

2009/2010.

Változás [2010/2011][2008/2009]

2010/2011.

Település Gyermek- Csoporlétszám tok

1 csoportra jutó gyermeklétszám

Gyermek- Csoporlétszám tok

1 1 csoportra csoportra Gyermek- CsoporGyermek- Csoporjutó jutó létszám tok létszám tok gyermekgyermeklétszám létszám

Bodrogolaszi

32

2

16

32

2

16

36

2

18

4

0

Erdőhorváti

20

1

20

19

1

19

17

1

17

-3

0

Györgytarló

40

2

20

38

2

19

32

2

16

-8

0

Hercegkút

24

1

24

31

1

31

33

1

33

9

0

Kenézlő

56

2

28

53

2

27

57

2

29

1

0

Komlóska

11

1

11

9

1

9

11

1

11

0

0

Makkoshotyka

22

1

22

28

1

28

28

1

28

6

0

Olaszliszka

82

4

21

77

4

19

75

4

19

-7

0

Sárospatak

417

17

25

397

17

23

363

17

21

-54

0

Tolcsva

60

3

20

56

3

19

56

2

28

-4

-1

Vajdácska

48

2

24

50

2

25

55

2

28

7

0

Vámosújfalu

37

2

19

44

2

22

42

2

21

5

0

Viss

24

1

24

25

1

25

27

1

27

3

0

873

39

859

39

832

38

-41

-1

Összesen:

IV. Célok, feladatok A fenntartóknak mindenképpen érdemes átgondolni a következő évekre vonatkozóan a működtetés lehetőségeit. Az átszervezéssel kapcsolatos döntések határidejét a 2010. évi LXXIX. törvény részeként módosult közoktatási törvény szabályozza. A módosítás szerint a törvény 102. §. új (11) bekezdése alapján „ A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül

42



sor, melynek az önkormányzat tagja, akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.” E törvény módosításával a 102. § egy új (4) bekezdéssel egészül ki, így a (11) bekezdés számozása (12) bekezdésre módosul. A kistérség elhelyezkedésében is központi szerepet kap a gesztor település, Sárospatak. Ezt kellene követni az oktatás területén is. A középiskolai oktatásban is kulcsfontosságú a szerepe, hisz a kistérségen belül csak itt működnek középiskolai intézmények. Ezt a szerepet lehetne bővíteni az általános iskolai oktatásban is. Előbb-utóbb ( bár az önkormányzatok ragaszkodnak a saját településükön lévő intézményeikhez ) az lesz a megoldás, hogy a város közeli, lassan megüresedő iskolák ( Bodrogolaszi, Makkoshotyka, Vajdácska ) tanulói Sárospatakon fogják folytatni tanulmányaikat – elsősorban a felső tagozatos gyermekek. Első lépésként a csatlakozást kell megfontolni. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézményeként való működés is biztosíthat olyan plusz finanszírozási lehetőségeket, amelyek igénybevételével a tagintézmény még a kistelepülésen működhet tovább. A kormányzati tendencia is a társulások felé mutat. Magasabb összegű kiegészítő normatívára jogosult az az intézmény, amelynek fenntartója többcélú kistérségi társulás. Meg kell próbálni a térségen belül úgynevezett mikrotérségeket létrehozni, amelyek oktatási központ funkciót látnának el. Ilyen központ lehetne Sárospatak, Kenézlő, ( amely település jelenleg is ellátja ezt a feladatot ), Tolcsva vagy Olaszliszka ( esetleg mindkettő ). Sárospatakon az önkormányzati fenntartásban lévő iskola felújítását és bővítését pályázati úton szeretnék megvalósítani. A bővítés során emelkedne az eddigi osztálytermek száma, amely férőhelyet biztosíthatna a környező településekről esetlegesen ideérkező tanulók számára. IV. 1. Óvodai nevelés A kistérség önkormányzatai kiemelt feladatuknak tartják az óvodáskorú gyermekek nevelését. A cél, hogy minden gyermek részesüljön óvodai nevelésben. A közoktatási törvény 65. §. ( 2 ) bekezdése alapján a kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Ezt minden fenntartónak kötelessége betartani, ezért az ehhez szükséges feltételeket biztosítani kell (megfelelő csoportszoba-, pedagógus szám).

43



A 2008. évi XXXI. törvény részeként 2008. júniusában módosult a közoktatási törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény. Ez tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának támogatására irányuló szabályozást. Mivel ez a törvény anyagi forrást biztosít az 5 éves kor alatt beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek, ezért az óvodákban fel kell készülni arra, hogy a plusz juttatás reményében több gyermeket fognak beíratni. Az óvodai nevelés célja az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegíteni az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. Fontos cél az anyanyelv, a szocializáció, a kommunikáció fejlesztése. A kompetencia alapú nevelés a játékos formában történő komplex készségfejlesztést célozta meg. Biztosítani kell minden óvodában az esélyegyenlőséget a következő területeken: - szociális hátránnyal rendelkező gyermekek esetében, - sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, - egyéb hátránnyal rendelkező gyermekek esetében. Fontos, hogy a gyermek már óvodás korban megkapja a megfelelő fejlesztéseket annak érdekében, hogy továbblépéskor kudarcmentesen tudjon haladni, de legalább kevesebb kudarcnak legyen kitéve, kevesebb kudarcot éljen át. A közoktatási törvénynek megfelelően történjen meg az óvodáztatás a hátrányos helyzetű gyermekek estében. El kell érni, hogy ne maradjon gyermek óvodai ellátás nélkül. A gyermekeket szakszerűen el kell látni a következő esetekben: - bármilyen fogyatékkal élő gyermek, - részképesség zavarral küzdő gyermek, - beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermek, - egészségügyi problémákkal ( pl. ételallergia ) küzdő gyermek. Fontos az olyan módszerek, programok alkalmazása, melyek alkalmasak az egyéni fejlesztésre, a személyre szóló gondoskodásra. Meg kell teremteni ( ahol ez még nem valósult meg ) az integrált nevelés lehetőségeit, a tárgyi és személyi feltételek biztosítását, szakmai programok szervezését. 2008. augusztus 1-jétől a sajátos nevelési igényű gyermekeknek egy része tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő minősítés alá kerül. Ezeknek a gyermekeknek a fejlesztőpedagógiai és pszichológiai ellátását az óvodai nevelés, valamint a nevelési tanácsadó keretében kell ellátni.

44



Ehhez kapcsolódóan segíteni kell a vizsgálatok lebonyolítását, valamint a rehabilitációs célú foglalkozásokat be kell építeni az óvoda munkájába.

IV. 2. Általános iskolai nevelés, oktatás Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulására, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A nemzetközi és hazai mérések eredményei azt igazolják, hogy az elszigetelt ismeretek átadása helyett a használható tudás átadására, a képességek fejlesztésére van szükség. Tovább kell csökkenteni a gyermekek felesleges ismeretekkel való terhelését, viszont a következő képességek kialakítása elsődlegessé válik: - a szövegértés és szövegalkotás képessége, - matematikai-logikai képesség, - idegennyelvi kompetencia, - szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, - életpálya-építés képessége, - kommunikációs képesség, - info-kommunikációs technológiák használatának képessége. A közoktatási törvény 133. §-a alapján az ötödik évfolyamon első ízben 2008/2009-es tanévben, majd azt követően az ötödik és a hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Ennek megfelelően kell megszervezni az oktatást a már átdolgozott helyi tanterv szerint. A törvény nem határozott meg egységesen kötelező szervezési időkeretet és oktatásszervezési, pedagógiai, módszertani előírásokat, hisz minden iskola más összetételű, eltérő képességű gyermekeket oktat. Egységes elvárás viszont a NAT-ban a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó résznek való megfelelés, többek között az 1-6. évfolyamon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása. Dönteni kell arról, hogy az egyes intézményekben ki fog tanítani a nem szakrendszerű oktatás keretein belül ( tanító vagy tanár ). A döntésnek megfelelően kell biztosítani a személyi feltételeket, ha kell, gondoskodni a szükséges képzésekről.

45



Minden tanuló számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Lényeges, hogy azok a gyermekek, akiknél az esélyegyenlőség szociális vagy egyéb körülmény miatt nem biztosított, az iskolai oktatás, nevelés időszakában olyan segítséget kapjanak, amellyel a hátrányuk a legalacsonyabb szintre vihető. Ki kell dolgozni a helyi felzárkóztatás rendszerét, és a hozzá tartozó feltételeket biztosítani kell. 2008. szeptember 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem nevezhető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásához szükséges szakmai feltételek ( személyi és tárgyi ) megteremtése minden intézmény számára nagy kihívást jelent. A kistérségben a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása, nevelése, oktatása az intézményekben már integráltan is folyik. Minden esetben az adott sajátos nevelési igényből kell kiindulni, és személyre szabottan kell az egyéni fejlesztést végezni. A felhasznált módszereknek és a pedagógiai eszközöknek a gyermek önmagához képesti fejlődését, a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést kell szolgálnia. Ennek érdekében elsődleges a hiányosságok feltárása. Ezt követően a cél: - a hiányosságok lehetőséghez mért kompenzálása, - képességek, készségek, ismeretek optimális fejlesztése, miközben biztosítani kell számukra a gyermeki lét örömeit, valamint a teljesebb emberi életre való felkészítés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális módszerekkel történő hatékony fejlesztése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a társadalomba való beilleszkedésük problémamentes legyen. Növelni kell a gyógypedagógus végzettséggel rendelkezők számát. Növelni, javítani kell az intézmények eszköz-ellátottságát az SNI-s tanulók oktatásához szükséges speciális eszközök, berendezések vonatkozásában. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek vizsgálata és megfelelő iskolatípusba történő irányítása időben megtörténjen. Ki kell terjeszteni az integrált nevelési módszertanokat az óvodákra és az általános iskolákra egyaránt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében elsődleges cél az iskolai fokozatokon belüli lemorzsolódás csökkentése. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének célja, hogy megalapozzák és fejlesszék a használható, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tudást és képességeket, valamint az ehhez mindenki számára hozzáférését biztosító közoktatást. Ennek érdekében kell fejleszteni, elterjeszteni és bevezetni a 46



kompetencia alapú oktatást lehetővé tevő programokat a közoktatás minden szintjén. Ez a cél az oktatás tartalmi megújításával, pedagógiai eszközrendszerének fejlesztésével, az oktatásban dolgozók továbbképzésével, valamint az elért eredmények tanuló, pedagógus, intézmény és kistérség szintjén történő megfigyelését és objektív összehasonlítását biztosító átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek kialakításával és fejlesztésével érhető el. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák megteremtésére és fejlesztésére irányuló közoktatási rendszer és kultúra kialakításához az oktatás célját, tartalmát és módszereit érintő átfogó szemléletváltásra van szükség. Biztosítani kell a kompetencia alapú oktatást megvalósító pedagógusok képzésének feltételeit, a kompetencia alapú oktatás és képzés megvalósításához szükséges tudás, képességek és ismeretek elsajátítását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a matematika és a természettudományos kompetenciák fejlesztésére. Erősíteni kell a környezettudatos, egészséges életmódra nevelést, és az ahhoz szükséges kompetenciák fejlesztését a közoktatásban. V. Esélyegyenlőségi program Minden gyermeknek a közoktatás intézményeiben kell megkapnia azt a tudást, illetve megszereznie azokat a képességeket, amikre alapozva továbbléphet a következő iskolafokba. Ezért fontos, hogy minden gyermek képességének, adottságainak megfelelő nevelést, oktatást, képzést kapjon. Ennek érdekében biztosítani kell az egyéni fejlesztés lehetőségét mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás terén. Biztosítani kell minden intézményben ( óvodában és iskolában egyaránt ) az esélyegyenlőséget az esélyegyenlőtlenséget okozó területeken: - szociális hátránnyal küzdő gyermekeknél, - sajátos nevelési igényű gyermekeknél, - egyéb hátránnyal küzdő gyermekeknél. Fontos, hogy a gyermek minél korábbi nevelési szakaszban részesüljön a megfelelő fejlesztésekben. A kutatások azt igazolják, hogy az iskolában is jelen vannak az esélykülönbségek. Ezt hivatott az iskola csökkenteni. Köztudott, hogy a tanulók háttere, otthoni körülményei igen meghatározóak képességeik alakulásában.

47



A gyermek fejlődése érdekében a család, a saját szülei tudnak a legtöbbet tenni, példát mutatni, de ez nem minden esetben történik így, ezért az iskolák egyik fő feladata a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása. Az integráltan oktatott hátrányos helyzetű tanulók fejlődése garantáltabb, mint az elkülönítetten oktatottaké. A szocializálódást is sokkal jobban segíti az együttnevelés, mint a szegregáció. Az iskolai oktatásban lényeges a szegregáció megszüntetése, a diszkriminációmentes oktatási gyakorlat kialakítása és megvalósítása. A tanulók számára hasznos és érdekes lehet más társadalmi csoport, etnikum életszokásait, hagyományait megismerni. Az iskola feladata nem a különbözőségek lefaragása, hanem az egyenlő esélyek biztosítása. Az arányokra viszont nagyon kell vigyázni. Amíg egy 25 fős osztálylétszámba 2 főt integrálunk, addig a siker garantált lesz. Amint az integráltak aránya megközelíti a nem integrálandó gyermekek számát, az eredmény kétséges lesz. Az integráció nem ad választ egy nagyon lényeges kérdésre: a tehetséggondozásra. A hátrányos helyzetű gyerekek beintegrálásával megpróbáljuk őket egy magasabb szintre felhozni, ezzel egyidejűleg lemondunk annak lehetőségéről, hogy a tehetséges gyermekekkel a pedagógus külön tudjon foglalkozni. Némileg szépít a helyzeten az Arany János tehetséggondozó program, de ez csak korlátozottan, az általános műveltséget megszerezni kívánó gyerekek /Árpád Vezér Gimnázium/ egy szűk szegmense számára elérhető. A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy milyen teendői vannak a közoktatási intézményeknek az esélyegyenlőség biztosítását illetően: - 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 4/A § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása – függetlenül annak eredményétől – nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét,

48



illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, illetve annak közoktatási intézményeiben. Fontos megvizsgálni, hogy a településen érvényesül-e a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetűek oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Azokon az egyiskolás településeken, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációját a demográfiai jellemzők okozzák, vagyis a szegregációmentesség biztosítása rövidtávon nem megoldható, a halmozottan hátrányos tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének javítása, oktatási eredményességük előmozdítása érdekében szükséges esélyegyenlőségi programot tervezni. Az esélyegyenlőség megteremtésének nagyon fontos eleme, a szülők anyagi, erkölcsi stb. eszközökkel történő rákényszerítése, hogy a gyermekek rendszeresen látogassák a közoktatási intézményeket. Ne legyen a családon belül bocsánatos bűn az iskolakerülés. Ehhez célszerű felhasználni, illetve hozzárendelni az Önkormányzatok segélyezési gyakorlatát, a segélyezést a pénzbeni juttatásról átterelni a természetbeni juttatás felé, mely temészetbeni juttatást elsődlegesen a közoktatási intézményt látogató gyerek vehet igénybe, ingyenes tankönyv, étkezés, sport felszerelés, stb. biztosítása formájában. A hátrányos helyzet felszámolásának egyedüli útja az iskoláztatás növelése. Ezen célnak kell alárendelni az összes rendelkezésre álló erőforrást önkormányzati és állami szinten egyaránt! A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás a TÁMOP-3.3.7-09/1 számú Közoktatás szakmai fejlesztése a Sárospataki kistérségben című nyertes pályázata kapcsán vállalta, hogy az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. esélyegyenlőségi szakértőjének segítségével elkészíti a kistérség Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési tervet.

49



tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

OM azonosító

028529 102952

028914

039227

028916

029280 039227

intézmény neve

Mese Óvoda és Bölcsőde II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Árvay József Gyakorló Általános Iskola Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának Általános Iskolája Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospataki Református

gyermek-, tanulólétszám az intézményben ( 2007/2008 )

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

Összesen

Összesen

Összesen

HH / HHH

SNI

HH / HHH

SNI

HH / HHH

SNI

HH / HHH

407

127/30

2

-

-

-

-

-

-

-

-

631

264/96

38

494

258/92

33

137

6/4

5

0

0/0

420

126/8

0

354

108/8

0

66

18/0

0

0

0/0

82

6/0

0

82

6/0

0

0

0/0

0

0

0/0

138

54/53

138

0

0/0

0

0

0/0

0

138

54/53

641

140/18

3

30

3/1

1

611

137/17

2

0

0/0

611

86/5

0

209

18/2

0

402

68/3

0

0

0/0

50


029324 200985

029167 028787 029168

029169

201068 201067 201116 201117 028791 029172

Kollégium Gimnáziuma Vay Miklós Szakképző Iskola Általános Iskola és Óvoda (Bodrogolaszi) Gyöngyszem Német Nemzetiségi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Napköziotthonos Óvoda (Kenézlő) Körzeti Általános Iskola (Kenézlő) Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Makkoshotykai Napköziotthonos Óvoda Makkoshotykai Általános Iskola Kerekerdő Óvoda (Olaszliszka) Hegyalja Általános Iskola (Olaszliszka) Napköziotthonos Óvoda (Tolcsva) Általános Iskola (Tolcsva)


591 340/112

0

591 340/112

0

0

0/0

0

0

0/0

121

72/3

0

90

54/0

0

0

0

0

0

0

52

6/0

1

29

6/0

1

0

0

0

0

0

64

36/5

0

-

-

-

-

-

-

-

-

211

133/20

6

211

133/20

6

0

0

0

0

0

19

0/0

0

9

0/0

0

0

0

0

0

0

27

22/12

0

-

-

-

-

-

-

-

-

57

31/28

2

57

31/28

2

0

0

0

0

0

105

87/74

1

-

-

-

-

-

-

-

-

262 198/101

8

262 198/101

8

0

0

0

0

0

62

0/0

0

-

-

-

-

-

-

-

-

190

72/0

2

190

72/0

2

0

0

0

0

0

51


029173

029175 028794 029174

Általános Iskola (Vajdácska) Általános Művelődési Központ (Vámosújfalu) Óvoda (Viss) Általános Iskola (Viss)


302

258/86

15

212

181/63

13

0

0

0

0

0

164

104/13

4

127

79/9

4

0

0

0

0

0

19

15/0

0

-

-

-

-

-

-

-

-

42

22/0

0

42

22/0

0

0

0

0

0

0

52



A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás területén működő középiskolák adatai Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt

Magántanulóvá vált

Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma

Középiskola1: Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium 3950 Sárospatak, Arany J. u. 3-7. OM: 029280 Sárospatak Város Önkormányzata, 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh 641 140 Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh 24 5 Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés 1,09 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh

Szakiskolai képzés össz. hh

Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh






hhh

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh

hhh


hhh


hhh


Gimnáziumi képzés össz. hh 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh 69 63 Gimnáziumi képzés össz. hh 137 17

hhh 18

hhh 1

hhh 0

hhh 0

hhh 6

Középiskola2: Vay Miklós Szakképző Iskola 3950 Sárospatak, Arany J. u. 5. OM: 029324 Sárospatak Város Önkormányzata, 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 424 272 80 167 68 32 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 52 0 52 2 0 2 Speciális szakisSzakiskolai képzés Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés 9,4 3,7 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh

Szakiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakiskolai képzés össz. hh hhh 8 0 8 Szakiskolai képzés össz. hh hhh 1 1 0 Szakiskolai képzés

Kollégiumi férőhelyek és kollégisták

Rendelkezésre álló férőhely: 330

Kollégisták száma: 328

össz. hh 319 220 Rendelkezésre álló férőhely: -

Szervezett utaztatási programban résztvevők száma

0

0

0

53

hhh 1

hhh 70

Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 0 0 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 2 0 2 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 3 3 0 Szakközépiskolai képzés össz. hh hhh 118 85 17 Kollégisták száma: 31 0

Gimnáziumi képzés össz. hh hhh Gimnáziumi képzés össz. hh hhh Gimnáziumi képzés össz. hh hhh Gimnáziumi képzés össz. hh hhh


Középiskola neve Címe, azonosítója Fenntartó neve, címe Tanulólétszám

Az előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt

Magántanulóvá vált

Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma


Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 1. OM: 039227 Sárospatak Város Önkormányzata, 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh 611 86 Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh 3 3 Speciális szakisSzakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi kolai képzés képzés képzés képzés 0 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh








hhh


hhh


hhh


hhh


Kollégiumi férőhelyek és kollégisták

Rendelkezésre álló férőhely: 300

Kollégisták száma: 285

Szervezett utaztatási programban résztvevők száma

0

0

Gimnáziumi képzés össz. hh 2 1 Gimnáziumi képzés össz. hh 0 0 Gimnáziumi képzés össz. hh 20 20 Gimnáziumi képzés össz. hh 139 13

hhh 5

hhh 0

hhh 0

hhh 0

hhh 0

hhh 0



hhh


Gimnáziumi képzés össz. hh hhh



hhh



Speciális szakiskolai képzés

Szakiskolai képzés

Szakközépiskolai képzés

Gimnáziumi képzés



hhh





hhh





hhh





hhh



Rendelkezésre álló férőhely:

54

Kollégisták száma:


Összesen: HH / HHH

ebből

ebből

3373 873 110 32 28 0 50 1213 185 98 56 31 1287 305 158 98

ebből

ebből ebből

ebből

ebből

A gyermekek, tanulók létszáma a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás településeinek óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)


1636/527 407/151

623/213

603/163

49

VI. Az Intézkedési Terv érvényessége Az Intézkedési Terv a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás területére készült 2008. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-ig. Az Intézkedési Tervet a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa fogadja el. Az Intézkedési Terv – szükség esetén – a Társulási Tanács döntésével bármikor módosítható, bővíthető. A nyilvánosságra hozatalának módja Az Intézkedési Terv megtalálható a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének irodájában, valamint a kistérség minden önkormányzatának hivatalában. Az Intézkedési Terv megtekinthető a fent említett helyeken hivatalos időben, továbbá a Társulás honlapján. 55



Záradék: A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a 47/2008. (IX.03.) számú határozatával fogadta el a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési tervét. Záradék: A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a 43/2010. (XII.13.) számú határozatával fogadta el a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési tervének felülvizsgálatát.

56

SÁROSPATAKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents