SARKALATOS TÖRVÉNYEI,

^4\>*\

5St9^5!lW^

MAGYARORSZÁG

SARKALATOS TÖRVÉNYEI, S

ÁlLAMJOGI FEJLDÉSE 1848-ig.

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN HAGYOMÁNYAIBÓL.

PEST, MDCCCLXrV.

EGGENBERGERFERDINÁND akad. könyvkereskedése.

:

;

„Elejcít

valami

abiKiriiiis

létnek, gyógyszerét valain-

nyavalytró állapotnak .... csak upy vehetni n
,

:

:

—

—

Gróf Széchenyi István ,,

Politikai

programmtöredék 1847".

J/V

^5

Peiit,

1864. Nyomatott Pollák testvéreknél 2 sas utcza 24. sz.

A „LEGNAGYOBB MAGYAR" ELSSZÜLÖTTJÉNEK,

SÁRVÁRI FELSVIDÉKI

GRÓF SZÉCHENYI BÉLA

ÚE,

PÖLÖSKE ÉS SZENT GYÖEGY-YÁR ÖRÖKÖS KAPITÁNYA

Ö

MÉLTÓSÁGÁNAK,

A KEGYELET ÉS RAGASZKODÁS HSEGÉVEL AJÁNLJAK

A

KÖZL

ÉS KIADÓ.

E L

S Z O. alkotmányos rehabilitatió

Valamint az 1790-dik évi

—

felejthetetlen korszaka,

éppen ugy jelenleg országló szere-

Urunk Királyunk O Felségének

tett

delmi

t

ö r

t

é

ne

ga1ap

t i j

kotmány birtokába visszahelyezni

i

r

da

1

államjognak

m

terére

átvitte a

is

szándékozott

tudományos

és

munkásságot,

si

az

n,

csak a gyülésteremekben élénkítette a politikai az

feje-

1860-Jik évi october 20-dikán Ma-

okmánya, mely

gyarország népeit a

azon

—

,

vitákat, s

a

al-

nem de

magyar

rendszeres megállapítását, az

életben és iskolában, tetemesen elmozdította.

Innét van, hogy a

nagy

részét az 1790 körüli

utóbb 1847-ig, (st is,

kitnbb magyar közjogi munkák

Barta

1,

gróf

még

Cz

i

évekbl

birjuk,

s

hogy az

e téren

a 48-dik évi események közben

r á

k y,

és

V

i

r o z s

i 1

vels

s

után

tollaikból)

VI.

latin

nyelven

közjogi

munkák

müvek nyomán

jolesb

nK';j;)elont

minil uj

mind

a korábbi classikus iratok

magyarításában a Icgörvcndetesb

verseny keletkezett, ugy

annyira

Írásában,

hogy tudományos

,

ezen

irodalmunk

ága,

fal-

kotmányos önérzetünk becsületere legyen mondva), jelenleg bármely más európai nemzet hasonló munkásságával bátran merközlietik.

S azon kiváló részvét e

téren

fogadtatik, egyike azon

gyar nemzet a vósságát,

minden

irodalmi tevékenység

az

,

mellyel hazánkban

,

1

k

f)

nu'ly

s

t

,

különösen

ujablj

terméke

jellemz vonásoknak, melyek

mányos

a

ma-

öntudatát, politikai életszi-

ragaszgodását

si

i

n

s t

i

u

t

t i

ó

i

ho z

visszatükrözik.

8 eme részvétnek és

hasznos

táplálékot

véltem én nyújtani,

is

midn

ujabl)

igen

azon szives engede-

lem folytán, melyet a halhatatlan emlékezet gróf

nyi Istvánt ó csáthatására vázolatot lyet a

is

még

tetlen

hséggel

kiengesztelésén sén

életében nyertem, azon érdekes

„legnagyobb magya r", tanakodva,

midn már

azon

elhatározám, me-

az ország

nehéz

közjogi

legkitnbb

napokban

álb'tott

megtört szivvel ugyan, de egyenlen

Királya s

Széche-

többrendbeli kiadatlan kéziratai közrebo-

az olvasó közönségnek átadni

státusférfiaival

egybe,

1,

kedves

és

Nemzete

iránt,

sér-

a fejedelem

a nemzet alkotmányos életének megmenté-

tndött.

Els

pillanatra kitnik,

hogy a

dicsült eme

latban, kerülve a szokott rendszert és részletes

vázo-

kiterjeszke-

vn dést,

egyedül

történeti össze f ti ggésében,

könnyen

s

emlékezetben tartható vels rövidséggel, kivánta az si ma-

gyar államjait

egybe

és

foglalni, ismertetni.

S épen az mely

közjog fejldését és legnevezetesb sarkpont-

ily

szerkezetben rejlik azon

közügyekkel

dolgozatot

e'

elny

érdem,

és

vagy tanulni

foglalkozó

szeret hazánkfiai számára különösen becsessé teendi

nak megjelenésére tani

mint

,

alig lehetett

midn már

mint

pragmatica sanctio törvényeink horderejét,

jogainak

s

melyeknek

tését az

min érdekünkben

si

el-

alkuba

is

sarkalatos törvényeinknek,

s

a

végett,

óvatos

—

hogy a

szellemében megitélni tudjuk alap-

v

é

dn

i

azokat, melyek a korona

az ország autonómiájának biztosítása

idegeníthetleuek, kat,

alkalmasb pillanatot válasz-

történeti jogalapnak,

a

an-

bocsátkoznunk a körülmények hatalmával,

ismeretével bii-nuuk

s teljes

s

nemzeti életünk további sorsának

döntése halaszthatlanná levén, kell mulhatlanúl

;

s

szemügyre venni azo-

viszont

módos

í t

á

el-

végett

s

á

t

vagy kiegészí-

összes monarchia alkotmányossága,

vagy

helye-

is

sebben mondva, a központi hatalom alkotmányos kezelése a nagy egésznek érdeke

Midn

tehát

a

elkerülhetetlenné

s

teszen.

-legnagyobb magyar"

gondos

honszeretetének ez ujabb nevezetes emlékét közrebocsátva,

annak számára a nemzet méltó kegyeletét igénybe veszem,

— mind a magyar közjog barátinak dynasticus mivelöinek kedves

smind

tenni, az által,

hogy

,

mind a hazai

szolgálatot

e könyvhez, a

véltem

történet

egyszer-

vállalkozó

szel-

VTIT

hiiu'i

kiadó áldozatkeszsofi^eböl,

(ogyroszbon

nyokat

a

nicg kiadallan)

végett

Í8

függelék

ljccfi<'s

gyanánt, némely

közjogi történeti

csatoltam, hogy azok együtt,

s

okmá-

könnyen

feltalálhatók legyenek.

Pest, october

If),

1864.

Török János. a

magyar akadémia

tagja.

IMAGYARORSZÁG sarkalatos törvényei 1848-ig.

OSSZERZODES.

A

magyar alkotmány

d é s képezi, melyet a ^B nevezet alatt ismeretes néptörzs

hiag-yar

e' 1

ir

^'ezérei

,

amaz ö

alapját

s s z e r z

a király ne'vtelen jeg-yzoje' bizonyítása szerint, a hét

midn

éppen

elfoglala:i-

d(5k

voltak mostani hazánkat, Magyarországot

más

közt a következ feltételek alatt kötöttek

els

-

,

egy-

:

hogy mig éltök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak is, fejedelmük mindig Almos nemzetségébl legyen. ,,Az eskü

Az eskü

má

jt munkájokkal

s

állapotja

od

-

így vala

állapotja

szerezhetnek,

vala

így

senki

:

valami

:

közülök ki ne

legyen zárva belle.

Az eskü harmad- állapotja így azon fejedelmi ratjokból

soha a

bl

személyek, kik

választották

fejedelem

egyátalában

ki

urokká,

Almost se

valaki

lem

és

és

se

tanácsából és az ország

fiaik

tisztjé-

ne rekesztessenek. vala

utódaik közül htlenné lenne a ellen,

hogy

:

szabad aka-

maguk,

Az eskü négy ed -állapotja így személye

vala

:

hogy ha

fejedelem

meghasonlást mívelne a fejede-

rokonai közt,

a

vétkesnek

vére

ontassék, 1

,

verk

mikép az

fejedelemnek

omlott az eskübeu, melyet Almos tettének.

Az eskü ö (ul-iíllüpolja í^y vala hogy ha vaAlmos fejedelem c's a többi fejedelmi szemét

laki

:

lyek utódaiból esküjük állapotjait

meg akarná

szegni,

átok alá legyen vetve mindörökké." (Lásd a jegyzetek közt

Az Almos gek

1-s

sz.

ezen alapon felépített magyar alkotmány, az

A r pádtól

fiától,

és királyok,

magyar

a.)

származott magyar herce-

nevezetesen pedig

virágzásnak örvendett; de trónraléptekor megesküdött

ország jógáit és a történetirók

tisztelni

által

II.

István els

sz.

és ennek több utóda

király

arra,

áldásdds

alatt

Eudre

király,

hogy

habár

fentartja az

fogja a korona méltóságát

összhangzólag elismert

sége és rósz gazdálkodása, valamint az

gyenge-

hogy

által,

a pénzügyek vezetését zsidókra és izmaelitákra bízta, és

végre udvaroncainak eltrt önkényuralma

által

az

országot a végpusztukís, romlás örvényéhez vezette.

AZ AUANY BULLA.

Ezen fenyeget veszély

nos

elhárítása

végett Já-

esztergami érsek a papirend és nemesség több

tagjával

szövetkezett, és ezek által támogattatva, rá-

vette a kiráUt arra, ellátott, és ez

lájának'

okból

hogy egy függ arany

^11.

nevezett, és

Endre király

pecséttel

aran

harmincegy cikkbl

}'

bu

1-

álló okle-

vélben, mint maga a király ennek bevezetésében mondja,

mind a nemeseknek, mind pedig országa többi lakosainak visszaszolgáltatta a sz. I s t v á n els magyar király

adott szabadságokat, és egyéb rendelkezéseket

által

melyeket az ország javára szolgál andknak

tett,

A

magyar nemzetnek

ekkép

ezen,

is

hitt.

keletkezett, és

Magyarországnak ,,Corpus Juris Hungarici" nevezet dr

törvénytárában

ismeretes

alatt

e a e

R eg

11.

i

d ecre

s

cím

e

um

t

(II.

alatt

,,An-

:

Endre

király

törvénykönyve)" elforduló nagy chartájából közöljük ezennel

lényeges

a

hogy a

(s

erV

en

t

cikkeket,

Akarjuk azt

azon megjegyzéssel

e s) nevezet alatt

nemesek

ben mindig a ,,

i

értendk.

úgymond hogy sem mi

is,

:

a latin idézetek-

(a ki-

sem utódaink le ne tartóztassák és el ne nyomha csak elbb meg nem idéztettek és a törvény rendé szerint el nem maraszrály),

ják a nemeseket,

taltattak." (2

cikk.)

2.)

„Semminem adót nem örökségein

meg nem

hacsak

szállunk,

népeitl

;

szedetünk a nemesek sem házaikban, sem falvaikban meg nem

is

tünk be."

teljességgel (3.

c.)

hivatunk.

Az egyházak

semmi adót nem

szede-

3.)

,,Ha valamely nemes figy érmek nélkül hal meg, leányát

birtokának

illesse

felett

tetszése

bejött

halála

szerint

miatt

legközelebb teljességgel száll."

(4.

,,A lett

álló

negyedrésze,

rendelkezzék

nem

rendelkezhetik,

rokonokra szálljon az

semmi nemzetsége c.)

és

,

nincs,

a

a többi

ha a ;

hozzá

ha

és

királyra

4.)

megyei

ne hozzanak

fispánok Ítéletet."

(5.

a nemesek birtokai c.)

fe-

5.)

,,Ha a király sereget akar az országon vezetni, a

köz-

kivül

nemesek ne tartozzanak vele menni 1*

,

ha

— nem

csak

;i

költségén.

ö

z

—

4

(ellenséges) sereg jöne nz országra,

tartoznak.

állani

akarunk

gyünk

valumennyien

ki-

ha az orsztlgon kivül

Továbbá,

magunk mevalamennyi várispányok a mi költsé-

azzal,

tartoznak velünk menni."

(7.

minden

ntldor országunk

,,A

ha

király) hadsereget vezetni, és

(a

günkön

pedicr,

Ellenben

6)

c.)

emberei

fe-

lett különbség nélkül bíráskodjék; a nemeseknek

ben és birtokban járö nélkid,

üg}'eit,

ne végezhesse."

el

,,Ha külföldiek,

a királynak tudomása c.)

(8.

7.)

az ország tanácsa nélkül

jönek az országba,

c.)

8.)

vagy

,,A természetes halállal kinnilöknak,

,,A

más okból elhalóknak nejeik ne

vagy

meg

hitbéröktöl." (12.

furak ugy kövessék a

a szegények

fosztassanak." (13. ,,

c.)

viseli

hogy ne

ki

állása

oly

ország színe

az

méltságától, és

adja vissza

eltt

tisz-

vagy

kivánja,

fosztassék meg, ha

bizon)'ul ellene,

c.)

fispán nem

magát, mint

várnépeit sanyargatja,

lük." (14.

9.)

király udvarát,

10.)

Továbbá, ha valamely

tességesen

c.)

ne nyomattassanak általuk és

el

Ítélet

vagy pedig párviadalban

folytán háláira Ítélteknek,

fosztassanak

emberek,

tudniillik tisztességes

méltóságokra ne emeltessenek." (11.

elesteknek,

f-

ez be-

csiiíságosan

nekik, a mit

elvett

t-

11.)

,,Azon birtokaitól, nielyeket valaki jogos szolgálata által

n\'er,

soha

meg

ne fosztassék." (17.

c.)

12.)

István király várjobbágyokkal a Ital s érzett s z a b a d s á g szerint kell h)áiini; liasoidóképen a külfiildiekkel, bármin nemszent

,,A

;i

7.

— legyenek

zetbeliek

,,A

a kezdettl fogva

is,

mányozott szabadság

ö

szerint kell bánni." (19.

püspökök

számára, sem

ket behordani. Továbbá, serte'seink a

és 22.

pénzügyek kamar a gr

ne válhassanak." (24.

izmaeliták és

;

c.)

c.)

f jai

-

gunk nemesei legyenek

a kirá-

nemesek erdi-

ben vagy rétéin ne legelhessenek." (21.

,,

13.)

ne tartozzanak tizede-

birtokokba azok emberei

,,A

c.)

a nemesek öröklött birtokairól

ne adjanak tizedet lovaink lyi

nekik ado-

14.)

orszá-

zsidk azokká

15.)

Továbbá, fekv birtokok az országon kivüiiek-

nek (külföldieknek)

ne

Ha

adományoztassanak.

ily

birtokok adományoztattak vagy eladattak, az ország

népének adassanak cikk.)

megváltás

vissza,

végett."

(26.

16.) ,,

Azt, ki a

taltatott

el,

mazhassa." (28. ,,

törvény

rendje

semmiféle hatalmas c.)

a

ember ne

király

s

kivül, tudniilHk

a királyné

két méltóságot senki se viseljen." (30.

,,Hogy ha mi

bármikor

lyike

oltal-

17.)

Továbbá, ezen négy fm'on

a nádor, a bán,

marás z-

szerint

(a király)

:

udvarbirái, c.)

18.)

vagy utódaink valame-

ezen rendeletünk ellen véteni akar-

szabadságukban minden htlenségi vétek nélkül mind a püspököknek, mind más uraknak nánk, álljon

és az ország

lenleg

és

nemeseinek, összesen és egyenkint, je-

jövben nekünk

és

utódainknak

gülni és ellenmondani örökre." (31.

c.)

ellensze-

19.)

Ezen, az arany bulla záradékának (clausula Bulhie aureae) nevezete alatt hiressé vált, az ország nemességét a törvényszeg király elleni ellenszegülésre

fel-

— zárcikk

liatalniíizó

nu'g-

1231-ki orszíígg-y ülésen

hogy

a

—

(í

Kiidi'e

ÍI.

oila ni

megsért

t(">i\L'n}t

sek által egyházi

tilalom

do

(>

s

kii;íly

az

itatott ugyan,

í

az esztergami

kir;íly

ér-

az említett

vettessék;

alá

nlutt

cikk azonban kezdetleges szövegében, és pedig mint

a nemesség egyik

sarkalatos joga, mégis

felvétetett

Verböczy

Hármnskönyvébe (I, rész 9. c. G. §.), ausztriai házbi származott els Ferdinánd, mind [)edig utódai által egé-

és e szerint király,

szen

I.

I.

mind az

Liptig

az arany bulla

tartalmával

többi

egyetemben a koronázási eskü letételekor megersíttetett

végre

;

I.

L

i

p

lG87-ki országgylésen a

ország

az

alatt

t

törvénycikk

4.

rendjei

az

§-ban az

1.

arany bullának kérdéses záradékát megszntnek n y V á n í t á k ugyan, de azon vilái 1

gos kikötéssel, hogy a többire nézve az arany bulla csonkítatlanul

fentartassék, és

dai az ország rendjeit ,,az

váltságaikban

,

k

si

szabadságaikban,

örökké fenntartsák, giis,

hogy a király

ipsorum

(in

j

o g

aikban,

ki-

törvényeikben

és

avitis juribus,

libertatibusque et legibus in

és utd-

privile-

omne tempus

con-

servaturi sint.)"

A MAGYAR NEMZET (MINDENFÉLE AJKÚ NEMESSÉG) SARKALATOS JOGAL

A

Magyarország

védbástyáiul

szabadságának

alkotmányos

tekintend alaptörvények

és

szerzdé-

sek idrendi sorzatában az arany bulla után

lítendk a rétl,

ság

királyi tör vény hal

Verböczy

meghagyásábl

Is

t

ván

t

kidolgozott, az

1

megem-

eg}'kori itélmeste-

II.

U

1

á s z

1

király

lol4-ki országgylés

úliíd

j\áliagyott és három részbl

vénykönyvnek

tattatott ezen fölirat

de

liungarici-be

jnris

alatt

is

beik-

,,Opus tripartitum Juris

.

Regni Hungáriáé,

Az els

1)

auctore

Stephano

9-dik cime a

nemeseknek els

az arany bulla idézve,

rész

2.

vagy perbe

híva

folyamodására, vagy

sehol és

szabadsága (öszhangzólag

cikkével) az,

elmarasztalva nincsenek,

§.)

nemesek föjo-

:.

,,A

(1.

tör-

Vérb ez."

gairl

is

magyar

vonatkozó liatározmányai, mely

erre

törvénykönyv a Corpas

consuetudinarii

álld

senki

által

hogy k, hacsak elbb

a törvény rendje szerint

s

szeméi yökben

bárkinek

panaszára, vagy kérelmére, le

nem

tartztattathatnak."

20.)

szabadság, hogy az egész ország ne,, Második

mesei senki más hatalma

vényesen megkoronázott fejedelmünk

is

alatt

nincsenek, mint a tör-

fejedelemé

alatt, és

valakinek puszta panaszára és

maga sutto-

gására, senkit közülük törvény utján kívül és a sik félt

meg nem

hallgatva,

má-

személyében vagy va-

gyonában rendes hatalmánál fogva meg nem háboríthat."

(4.

§.)

21.)

Harmadik

hogy törvényes jogaikkal, és földbirtokaik határin belül fekv minden jövedelmeikkel tetszésök szerint mindenkor szabadon élhetnek, és (rendszerint) minden szolgalmaktól, adalékok és ,,

gyüjtelmek

az,

ad, vám

és

harmincad fizetésétl egészen

mentesek, és kivétetvék; csupán az

mére

katonáskodni tartoznak."

,,A negyedik és

(5.

ország védel§.)

22.)

utols (mely azonban, mint már

— fennebb 1.

í^.

az 1687 ki ország-gy ülésen

enilitük,

eltöröltetett)

által

néhai

niehike

Endre

—

8

nz,

lioj^y

második,

.a

4.

Jeruzsálemi

c.

melléknevii

fejedelem átalános

kiníly ur, fenséges

t.

királyaink vala-

jia

\6g-

zeményében (melynek megtartására minden magyar mieltt a szent koronával

király,

nyilvánított

szokott letemii)

hitet

tik,

nemesi szabadságuk

ellen

nemeseknek)

ellenmondani." ,,A

lós

urakat,

és

szabadságukban

áll

annak mindenkor ellenszegülni

és

(6.

nemesek

kifejezett

e's

valamit termi fognia, akkor

minden htlenség vétke nélkül fa

megkoronázta-

feje

§.)

alatt

23.)

pedig minden

fpap

a többi országnagyokat

szágnak más frendéit

értsd." (7.

§

és

és zász-

ezen or-

24.)

)

A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖZÖSSÉG JOGA.

A törvénykönyv második törvényhozás jogárl 2)

a

részének

:

,,Azon kérdés merül

fel,

alkothat-e törvén veket,

gától

a nép beegyezése

is

járuljon hozzájuk?'*

önkényesen

végzéseket (törvényeket és alaptörvényeket)

hanem a nép egybehivása

váljon

nem?

neki kik

az

olyan

midn

azt

és

törvények felelik,

tetszenek-e

hogy igen

Többnyire pedig maga a nép

miket a közjóra hasznosaknak határoz,

s

vél,

nem

hoz-

megkérdezésével

végzések aztán törvényekül tartatnak." ,,

ma-

váljon a fejedelem

vagy szükséges, hogy

,,A fejedelem (király) jószántából és

hat,

címe

3.

(3. is

:

:

vagy

az ilyen §.)

25.)

némelyeket,

egyhangúlag

el-

írásban a fejedelemnek benyújt, esedezvén,

— hogy azok

iránt

maga

fejedelem

helybenhagyja

:

—

törvény alkottassák. És ha a

neki is

9

az ilyetén végzéseket elfogadja

akkor azok törve'nyeröt nyernek

törve'nyekül tekintetnek."

f-i.

e's e's

26.)

§.)

— CSAK A SZABAD EMBER TARTOZOTT A NÉPHEZ.

A NÉP ESZMÉJE EÉGENTE.

3)

A

második rész

4.

címe

elbbi címben

az

elforduld ,,nép" (popnlns) értelmérl

nép

,,A

nevezete

alatt

:

pedig e

helyütt

e'rtsd

csupán a fpap, zászls és más országnagy urakat, és

minden nemeseket, de nem a nem-nemeseket."

27.)

A KIRÁLYT VÁROSOK.

Miután azonban

Zsigmond

kora

király

mint ennek 1405-diki rendeleteibl a Corpus

éta,

Juris

Hungarici-ban, nevezetesen pedig ez utbbi bevezetésének

3.

§-b(51

látható,

azon szokás

szabad k r. városok s a u a k az országgylésekre,

hogy

a

i

szággylés a koronázás

utáni

jött

megh

is

az

(post

divatba,

1

i

va

s-

608-ki or-

coronationem)

I-s cikkében törvényileg is kimondá ezt, az országos Rendeknek, mint Magyarország törvényhoz testületének fogalmát következleg határozván törvény

meg

:

,,Az ország

rendéi megkivánták határozni,

értessenek az ország Karai és Rendéi nevezete és kiknek kelljen

gylésére

kir.

felsége által az

kik

alatt,

oiszdg köz-

felsége királyi meghivó levelei

—

10

birniükV'^

tal

ós az

nie<2^1iivatinok

;ílt;il

(1.

orsziígo^yüléscn

szavazat-

28.)

§.)

,,Mintliogy Magyarorszjíg Karai ós Kendéi

rendbeli országlakosokbdl, azaz

sokból vagyis országnaoyokból,

:

négy

föpapokb()l, zászló-

nemesekbl

és

sza-

bad városükb.n állnak,'^ (2. §.) 29.) ,,hogy H szabad városok is, kiváltságaikban

és

a

Karok

Kendek szánníban megtartassa-

és

nak, igazságosnak

az országos Kendek; és liogy

Ítélik

követeik az országos Kendek közt lielylyel és szavabirjanak

zattal

azt

,

szág Rendéi." (10.

méltányosnak

is

tartják

az

or-

30.)

§.)

A TÖRVÉNY KÖTELEZ EREJE.

A második ki) telez erejérl 4)

„Ha

rész

5.

címe a

törvények

:

kérdeztetik, kiket

köteleznek a rendeletek

(törvények) és végzemények? Tudni

kell,

hogy el-

ször kötelezik magát a fejedelmet, ki azokat a nép kí-

vánatára kibocsátotta, ,,

aztán köteleznek minden, a fejedelem törvény-

hatósága

levket." 31.)

alatt

KORONÁZÁSI ESKÜ.

]\Iiiitliogv

azonban

a királyok az

ország alaptörvé-

nyeinek csonkítatlan fentartására egy szentebb kötelezettség által II.

és III.

is

ösztönöztetve érezték magukat, idvel

Endre

királyok példájára, kiknek elsbbike,

—

—

11

megkoronáztntása aikalmával, a mi némelyek szerint azeltt szokásban nem volt, esküt tett arra, liog-y or-

szágának jogait és koronájának méltságát fenntartandja

;

se'rtetlenlü

az utóbbi pedig azonkivül az országos

Rendeket jogaik megrzését illetleg egy külön koronázási kötlevél (decretum inaugm-ale) által

— ezen

után — mondom —

elzmények

ve'nyleg behozatott,

hogy a

is

biztosítá

idvel

tör-

megkoronáztatá-

király,

sakor, mint Angliában, különös eskü letétele mellett

fogadalmat tegven és

arra,

bogy az ország

szabadságait, különösen pedig

zik az

Endre

II.

arany bulláját sértetlenül fentartandja

törve'nyeit

király

erre vonatko-

;

következ két pontja nemesek senki másnak hatalma alatt nin-

els

,,A

rész 9-dik cimének

:

csenek, mint a törvényesen megkoronázott fejedelemé (királyé)

alatt

(4.

melynek

§.);

(II.

aranybullájának) megtartására minden

mieltt a szent koronával tet szokott) letenni." Kétséget

vegben a

,,

tartozik),

(kell,

nem

sólet"

§.j

király i-

32.)

szenved, hogy ige

király

magyar

megkoronáztatnék, h

feje (6.

Endre

itt

az eredeti szö-

egy jelentség a ,,debet"-tel

minthogy egy

szokásról van sz; már

srégi törvényes

pedig a törvényes

kások, ha valahol, ugy bizonyára

és

szo-

kivállag Ma-

gyarországban ugyanazon kötelez ervel birtak, mint a legjobb alakban kibocsátott

Ez állása,

volt

törvények.

Magyarország alapjogainak

midn

ausztriai

irott

I.

Házbi,

Ferdinánd, a

és

Rendéinek

mint els király az

mohácsi gyászos napon

elesett

— Líijos

II.

rályi

lialííhi

iílt.'il

111

cg

ii

mag-yar

kijzjoo-

galommal

nin^^vni'

1

ii 1

ki-

szempontjáb<jl bizvást liallga-

mellüzliet a türténetirk

t;íssal

es

r

lépett.

tr(»iir;i

A

—

12

fejtegetett és

idben

a legújabb

dalról megpendített ke'rdés

:

nagy buz-

oly

által

váljon

I.

is

több

ol-

Ferdinánd

a magyar országos Rendek szabad választása folytán, vagy pedig egy, az ö vagy atyjai. Miksa császár

U

és II.

1

ás

z

magyar

1 (j

szerzdés

dési

erejénél

király közt kötött

fogva

a

lépett-e

trnra? Minthogy kétséget nem

örökösö-

magyar

szenved, hogy ö épp

ugy, mint minden utódai az ausztriai Házból egészen I,

t

Lipótig n ö rök 1

r ó

bezárólag, ki alatt az ausztriai é s e

határoztatott,

Magyarországban országg)

tek

által

is

vonatkozva

I.

örzí")

I.

királyainak

tárták,

szolgáltatja

ennek,

Ferdinándra,

Hungarici, melynek sura mellett,

ülésileg el-

hanem

Ferenc

nem az

nevezetesen

Corpus

a

alatt

és

Háza

császár és király

kibocsátott

jogait oly

világosan

az

mondatik,

buzgón

különös

törvények

szabaI.

bevezetéséül

I.

meg válasz tátik,"

hogy ,,már iránta hajlammal viseltet majdnem szes (5.

országnagy oknak ujböl király lyá §.)

33.J

Fer-

Ferdinándról hogy ,,Magyar ország

szolgáló történeti jegyzetekben,

királyává helyesen

Juris

csak szigorúan kezelt cen-

dalmával 1822-ben eszközlött kiadásában, az

dinánd

az or-

és

ilyenek gyanánt tekintettek és ismertet-

bizonylatát

el;

fi-

— magukat Magyarország nem örökl,

hanem választott szág

Ház

és

ösz-

kikiáltatik."

—

13

—

KORONÁZÁSI ESKÜ.

Miután választatott,

F e r n á o d ekként midn 1527-ik e'vi nov. I.

királylyá

cl i

meg-

3-án Székes-Fe-

hérvárott megkoronáztatnék, a következ esküt tettele,

mely a Corpus Jmús Hnngarici-ba ,,Mi

Ferdinánd

szünk, liogy

Istennek

is

Magyarország

beigtattatott

királya,

:

eskü-

a fpapokat, zász-

egyházait,

városokat és minden or-

lósokat, nemeseket, szabad

száglaksokat mentességeikben

szabadságaikban,

és

jogaikban, kiváltságaikban, és régi

s

jóváhagyott szo-

kásaikban megtartandjuk és mindnyájuknak igazságot

fogunk

szolgáltatni

néhai fenséges

;

rály rendeleteit (arany bulláját)

gyarországunk

határait, s

joggal vagy címmel m'tjük,

lünk dent

meg nem

kitelik,

II.

András

ki-

megtartandjuk, Ma-

bármin nem idege-

mindazokat, a mik

hozzá tartoznak,

el

hanem, a mennyiben t-

csorbítjuk,

növelni és kiterjeszteni fogjuk, és min-

megteendünk,

Magyarországunk közja-

a mit

vára, tiszteletére, és gyarapítására igazságosan

meg-

tehetendünk." 34.)

hogy ezen esküben I. Ferdinánd örököseinek kötelezettségérl semmi említés nem tétetik; mert, minthogy Ferdinánd az akkor Magyarországban még gyakorolt szabad Egészen rendjén

van,

királyválasztási jog mellett fennálló

féltékenyen védett elvének

sem

praejudicalhatott

tartására

az

:

még

esküt

sem

alkotmány

saját örökösei javára

tehetett

annak meg-

részükre, mire csak azon

lehetett volna kötelezni ezeket,

magyar királyokká elre

ezen

esetben

ha megválasztatásuk

biztosíttatott volna.

—

14

A BÉCSI BÉKEKÖTÉS. Küriilményes fejtegetése azon eseményeknek és ország fels

okoknak, melyek nevezetesen az keire kimondhatatlan

B o c sk ay

-

fé

1

e

nyomort

elbeszélése igen hoszadalmas

és ezen fejtegetés lendeltetésével itt

jegyeznünk, hogy, a

árasztott

elidézték, valamint

po^gárhábort

magának a háborúnak szeegycztethet,

Ínséget

és

\\(\é-

korántsem levén üsz

meg-

mellzzük. Elég csak azt

midn Rudolf

második romai császár) az

király

néven

(e

1604-ki magyar or-

szággylésen hozott törvénycikkekhez még egyet, a 22-ket, a vallásügyeket illetleg, az országos Rendek

magát

tudta és beleegyezése nélkül és mint ,,j tolt,

szántából,

királyi

teljhatalmábl"'

kifejezte

:

hozzácsa-

az elégületlenségnek ürügyül szolgált, az ország

éjszakkeleti

melynek lem

és

megyéiben

azon

fegyveres

B o c s k a y István

élére

felkelésre,

erdélyi

fejede-

állott.

Az

ellenségfeskedések

kudozások ]\íátyás

ausztriai

dolf meghatalmazottja,

késbb nádorrá

meo-szüntetését

és

fherceg mint

Bocskay

megválasztott

1

1 1

vezettek.

Minthogy

Bécsi

békekötés"

Iliingarici-ban

,,

nensisj cím alatt

elforduló,

és

az

a

al-

Ru-

megbizottja a

é s

közt szíivettek, és a Bécsben 1606. jun.

Ijékektésre

célz

h á z y István 23-kdn

Corpus

Juris

(Pacificatio

1608-ki

aláirt

Vien-

ország-

gylésnek a koronázás eltt hozott törvénycikkeiben tüzetesebben értelmezett békekötés, Magyarország alkotmányos

szabadsilgíinak.

fleg a vallásügyben

uj

—

—

15

magyar

biztosítékokat nyújtott, és mint ilyen, a

al-

kotmány alajDtörvényei közé sorolandó adjuk a következkben annak ide vonatkozó határ ozmányait, :

elhagyván

a kevésbé lényegeseket

Miután minden

egyébb eltt, mint fennebb em-

lítk, a király által az 22.

tolt tett

1604-ki

a következ

cikk

t.

törvényekhez szavakkal

csa-

eltörölte-

:

Minthogy az

,,

1604-ki 22. törvénycikk) az

(az

országgylésen kivül

és az ország beleegyezése nél-

kül igtattatott be: azért

—

:

el

is

(l.c.)35.):

töröltetik.''

a többire nézve az határoztatott, hogy

Minden Karoknak

:

vallásuk szabad gyakorlata megengedtessék; mindazonáltal a romai katholika vallás rövidsége nélkül; és hogy a katholikusok papsága, ,,

templomai

és

Rendeknek

egyházi községei sértetlenek és szaba-

dok maradjanak, mindkét részrl

és

a

melyek a zavarok idejében

elfoglaltattak,

szaszolgáltassanak"

rozmány

és

cikk,

(1.

kölcsönösen ismét visz2. §.)

36.),

az említett 1608-ki országgylés

ben következleg értelmeztetett bvebben vallás

mely hatá-

gyakorlata mind

a

bároknak,

:

1.

cikké-

,,Hogy a

országnagyok-

mind pedig a szabad városoknak valamennyi országos Karoknak és Rendeknek a

nak, nemeseknek, és

maguk

és

a közkincstár jószágain, valamint Magyar-

ország végvidékein

egyiknek

is

saját vallása

a magyar és hite,

katonáknak, mind-

nemkülönben a

bad városoknak és falvaknak, melyek és

szabadon

el

ezt

sza-

önkényt

akarják fogadni, mindenütt szabad

le-

—

—

16

gyen, és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki se gátoltassék bárki által."

nádor

,,A

(az

halála ti,

tehát

mnga méltóságával tartandó

pedig ö kelhet

gének

alkotmány fötáma szadi szolgáld

Nádasdy Tamás

nádori méltóság történt

.37.)

ö.si

46 éven

nádornak 1562.

át betöltetlen volt)

szokás szerint a legközelebb

Magyarországon nem

és kir. felsége

hogy

annakokáért elhatároztatott,

:

Minthogy

országgylésen megválasztassék. cs.

a

(Mátyás fhercegnek)

kinek meghatalmazottja

az ö felsége által neki

volt)

szé-

fensé-

(Rudolf, adott

telj-

hatalma szerint Magyarország ügyeiben a Nádor és

magyar cs.

és

tanácsosok kir.

felsége

eladni,

delkezni,

mindazokban,

végezni, cselekedni és ren-

elitélni,

mik

országlakosok

szükségeseknek

fognak

badsága legyen."

(3.

Ezen cikknek

kiUönben, mintha ö

személyesen jelen volna, ügyeket

hallgatni,

tására és az

nem

által,

Magyarország

nyugalmára

láttatni,

cikk.)

fentar-

javára

és

teljhatalma

és sza-

38.)

vonatkozó ha-

a nádorválasztásra

tározmányaaz 1608-ki országgylés

cikkében követ-

3.

kezleg van bvebben körülirva ,,0 kir. felsége ar mai kalliolikus rendbl két egyént és ugyanannyit az :

ev^angelikus hitvallásnak közül jelölend ki, kik közül a

Karok

és

Rendek bármelyiket választhatják;

felsége

MZ uj nádor megválasztásáraegy év alatt a nádor halála

közországgyülést hirdetend

;"

hogy

után

kiÜön

[)edig

ne függjön a király iJnkényétl, a nádori mél-

39.)

tóság betöltését, mint addig történt, bizonytalan idre elhalasztani, elhatároztatott

felsége megtenni

(az

továbbá

:

,,A

mit ha

országgylést nádorválasztásra

— nem

egybehívni)

nek, tisztségének

tott

nádor választásra

:

1608-ki

4.

(melyet

a király visszatar-

megválasztatnának

és

az

,

(4.

c),

azoknak kezei közt,

cikk szerint)

annak rzésére világiak

közül

or-

egybehívni." 40.)

és

korona,

magánál) Magyarországba visszahozassák

és (az

kik

országbir<5-

tárnokmester-

és hivatalainak tökéletes elvesztése

szággylést hirdetni ,,Hogy a

az

létében, a

hatalom adatik

mellett,

akkor

akarna,

n a k, vagy ennek nem

—

17

magyarok

született

országban

hagyas-

sék." 41.)

Kincstárnokká

magyarok és világiak választassanak (5. cikk), és hogy külfajbeliek, (t. i. a'kik nem közvetlenül a magyar ,,

mindenkor

született

szent koronának erre qualificált alattvalói.) ezentúl az

ország

semminem jövedelmeibe

kat" (az 1608-ki országgylés ,,0

részeket

kir.

be ne avassák magu-

5. cikke) 42.)

Magyarországot

felsége

magyarok

született

és

Továbbá: a kapcsolt

által

kormá-

mind nagyobb mind kisebb hivatalait, a végrhelyek kapitányságait is magyaroknak adományozza minden valláskülönbség nélkül, nyozza, az

országnak

(9. és 10. cikk.)

43.)"

— „Gondoskodik

nehogy idegen nemzetek

mányok

(az

kir. felsége

osztrák örökös tarto-

más nemzetek emberei magukat a magyar kormányzásba beavassák, és hogy mag}-ar ügyekben, ne másoknak, mint magyaroknak tanácsával, minden valláskülönbség nélkül, éljen fellakosai) és

.

sége." (1608-ki 10. ,,A panaszosok,

cilck.)

44.)

sérelmeik iránt a törvény utján

tegyék keresetöket, és (egybehangzlag az

I.

rész

2

9.

-

másként, mint

címével) senki tetve

ne

törvényeivel

(11.

c.)

mel)'ek legköze-

javíttassanak

ki."

45.)

Midn kekötés

idt'z-

elniíirasztalva,

ellenkeznek, a

országgylésen

tartandó

lebb

utjfin

Az országos végzemények,

büntettessék.

az orszííg régi

törvényesen

rend

a törvénykezési

e's

—

18

mi

itt

mindent mellzünk, a

okmány ál.)an helyén

vonatkozik,

mi a bé-

személves viszonyokra

tisztán

találjuk,

,,a

mi Bocskay ur

személyét és az (quod personam

nem

kielégíttetését illeti, Dom. Bocbkay ejusque contentatio-

concernit)'* feliratú

31. cikkbl csak a 21. és 27.

§ okkal foglalkozni, melyeknek elsejében ez

Bocskay

mindazok, kik

hségéhez

Felségének

úrhoz csatlakoztak,

visszatérjenek,"

utóbbiban pedig azun Ígéret

foglaltatik,

gyarország rendéi és megyéi

hségére ván

:

,,az

gükben

kir.

46.)

hogy

az

,,

Ma-

:

magukat,"

egyúttal viszont

—

kimondat-

ország jogainak és szabadságainak

tartása mellett,"

kir.

—

felségének örök

és engedelmességére kötelezik

mindkét szakaszban

de

áll :., hogy

épsé-

47.)

Végre, miután a 26. §-ban megígértetett, „hogy

mindezek nagyobb szilárdsággal megersíttessenek,

ersen megígéri, s mellette Csehország is, az ausztriai fhercegség, a Morva rgrfság, a sziléziai hercegség, és fenséges Ferdinánd herceg, a s t

királyi felsége ezen oklevelével

i.

r

i

a

i

hercegséggel

felsége a magyarokkal kir. hogy kiegyezkedést minden részeiben sértetlenül meg-

nak nyújtani tett

egyetemben biztosítékot fog-

tartandja,

és

:

a szomszéd

oiszágok és

tartományok

19

mi a szomszédság jogát

semmit,

nem

kedni nak,

fognak.

Szileziának,

—

48.)

egyesült

csele-

Morvá-

Csehországnak,

Lausitznek

és

sérthetné,

rendéi

a

magyarországi rendekhez 1606. september 16-dikán inte'zett

átiratukban szintén biztosíták ezen békekötés

sértetlen

san

ezen

fenntartását,

mondván

ezt

§-ban világo-

5.

hozzájárulván

ö

felhatalmazása,

szabadon

,,

:

átirat

kir,

felségé-

nek

beegjezése

nem

erltetve fogadjuk, és Magyarországnak valamint

Erdélynek ö

karait és rendéit

felsége a

kir.

nemcsak

dést

és

sértetlenül

szersmind

Csehországnak

és rendéi

is

gyarok hetné

ellen,

;" 49.)

országi,

a mi a

morva,

ezen kiegyezke-

tett

megtartandja,

hanem

cselekedni a

megsért-

Magyarország rendéi

és a cseh-

sziléziai és

lausitzi

rendekhez 1606.

23-án intézett válaszukban megigérték

az

felségével és a tett

ma-

szomszédság, jogát

sept.

mányokkal

egy-

tartományainak karai

és

semmit sem fognak

— mire

hogy

biztosítjuk arrl,

magyarorokkal

és

,

szomszéd országokkal

kibékülést szintén

minden részeiben megtartandják."

:

,,hogy

és tarto-

sértetlenül

és

50.)

LTNCZI BÉKEKÖTÉS,

A bécsi békekötés

némely,

nevezetesen a

vállá sügyela'e

vonatkozó cikkei alkalmazása idvel uj

surldásoki'a

szolgáltatott

különböz vallások

böz mdon

okot,

hivei és az

minthogy azokat a államhatalom külön-

értelmezték, a felmerül

pártálláspon-

tokhoz képest azoknak különböz, majd tágabb, majd korlátoltabb értelmet tulajdonítván, a minek folytán

2*

— nchc'zse'o-ek

s'/.erf'eletti

kpleíke^tf^lc

súrlódások

Kzeii

sítiLsában.

ellenségeskedésekké,

nyilt

midn

tak,

I.

Rákczy

lem azon ürügy

1644 ben

III.

azoknak

Ferdinánd

alatt

st i)olgárháboriivá fajulGyörg-y erdélyi fejede-

vallási és politikai szabadságát,

Magvarországra,

betört

fopi-nnnto-

hogy megakarja uvnl a hazá-

alatt,

nak veszélyben forgó gyéknek

—

20

és

fels

a

me-

a tiszai Nidéknck hozzá csatlakozó, kivá-

s

lólag protestáns nemessége fegyvert ragadott. Miután

a változó szerencsével folytatott háború a III d i n á n d és

Rákóczy

tal

Gy.

1645. aug.

lyére vonatkozólag,

a vallási

befejeztetett,

í^'er-

közt, ez utóbbinak szemé8-áti

kötött béke ál-

viszályok

kiegyenlítésére

még ugyanazon évi decemb. Linczben, mely napon aláiraliiiczi békekötés.

vonatkozó alkudozások 16-ig folytattattak tott

a jiíressé vált

A

békekötésnek ezen

bocsátott 1B4()

—

felirat

III.

a Corpus Juris

és

1047-ki országgylés alatt

:

,,A

Ferd

i

nánd

Hungarici-ba, ötödik

által ki-

mint az

törvénycikke e

nagyságos erdélyi Fejede-

lemmel, U á k ó c z y György úrral kötött béke kir ály ok e el e" 51.) beigtatott okmánya 1

i

\

Magyarország alkotmányának a 1 a p t ö r v tartozik. Föh-itározmányai a következk ,,Az

ország

minden

é

ny

e

i

li

e z

:

karai és rendéi, a szabad

városok, kiváltságos mezvárosok, és a

magyar ka-

tonák az ország véghelyein Nallásuk szabad gyakorlatával birjanak mindenütt, a

templomok,

és temetkezés szabad Insználatával együtt,

vallása

szabad

ne gátoltr.ssék."

harangok és

senki

gyakorlattlban ne liáborgattassék és (5.

§.)

52.)

21

,,Hogy a földnépe

béke e'rdekében

a

is.

és

az

ország nyugalmáért, bármely földesuraknak és a közkincstárnak jószágain

vagv ennek

ö kir. felsége,

guk

szabad gyakorlatában

vallása

földesurai által ne háborgattassék

lyoztalhassék ríttettek,

és

:

nek,

pedig

háborgatottak

használatát ismét

felvenni,

és az ö vallásukkal

vagy

akadályozottak,

eddig

az

vagy a ma-

ministerei,

szabad

vallásuk

folytatni

és

akadá-

kénysze-

engedtesse-

ellenkez szertartások kö-

vetésére ne szoríttassanak.'' (6. §.) 53.) ,,A lelkipásztorok, által

vagyis

bárkik

hitszónokok

elmozdítatni és kizavartatni semmi képen ne en-

pedig elmozdíttattak volna,

gedtessenek: a kik

sza-

bad legyen azokat visszahozni, vagy helyökbe másokat beállítani." ,,A

(7.

vallás

§.)

54.)

ügyét és

a

templomok

illet sérelmek a legközelebb

tartandó

sen kiegyenlíttessenek, nehogy

foglalások történjenek.

ezentúl

Azon templomok

elfoglalását

országgylétemplom-el-

me-

pedig,

lyek a zavaroknak ezen idejében (a Rákóczy-háhoru alatt)

mindkét részrl

evangehkasoknak

is

visszaadassanak,

elfoglaltattak,

valamint

az ka-

a

Azon sérelmeket pedig, melyek a a vallás ügyében mind a katholikusok,

tholikusoknak

jövben

erszakkal

is.

mind az evano-ehkus hitvalláson levk részérl felmerülnének, valamint más sérelmeit is mind az evanFelsége orgélikusoknak mind a kathohkusoknak szágg\ ülésenként

teljesen

..Hasonlóképen

elintézendi."

elhatároztatott,

(8.

55.)

§.)

hogy a

többi

mindkét részrl ezen békekötésben sürgetett és gyalt

kérdésekb.m,

milyenek

:

az

országos

tár-

tisztsé-

— sdgeknck

^s

92

liivattil(jknak

vnll;ísklili)iibs(?g

minden

való osztogatásáról,

ni'lkiil

Magyarországot

illet

békealkudozásoknak a törökökkel, vagy bármely más

szomszéd nemzetekkel szabadságait

roztassék, vagy a

—

mindj;irt

bizonyos

valami

k'o-közelebbi orszáfíffN' ülésen

ál-

minden más, a haza

szlk,

iig\ekrl

illet

magyarok

született világi

úgyszintén

tárgyalásár(51,

tal

már határozottak ugyanott

a

liatá-

tettleg

foganatosíttassanak." (11. §.) 50.)

Végezetül a békeokmány zárszakaszában (14. III.

F érdi

n á n d nemcsak magát

nak épségben fenntartására, vében

is

hogy

megigérte,

szág törvényes

,,

an-

hanem utdainak

ne-

ennek

utdainkat

nak) megtartására

§.)

kötelezte

is,

(a

békeokmány-

azaz,

Magyaror-

kötelezetteknek lenni akar-

királyait

juk.- 57.)

Habár ekként

különböz

a

vallásfelekezetek hí-

veinek jogviszonyai mind egymás közt, mind az

Magyarország alkotmányá-

lamhoz, az e tekintetben

nak alaptörvényei gyanánt tekintend bécsi czi

békekötések

elrendeztetfek,

által

késbbi országgylések,

uj, és

és lin-

mégis a

az említett békekötések-

ben eléggé meg nem oldott kérdések felmerülése oda

indítatva

179%1-diki a 2G. 3.

törvénycikkben,

uj törvényeket

magukat

érzék

— az

—

nevezetesen az

1843-ki és 1844-ki pedig

bocsássanak

ki;

inkább

telmezését és egyes esetekre

magukban a

megállapított

,

által

a

— hogy a vallásügyekre vonatkozó

nek határozmányai

lalják

ál-

minthogy azonban ezekcsak

val

fennendíteít

elveknek;

elég,

ha

határozottabb

alkalmazását két itt

ér-

fog-

békekötésben csak átalános-

— ságban említjük

—

23

azokat, és \gy részletes tartalmuk-

fel

nak közlését bízvást mellzhetjük. AZ ELSSZÜLÖTTSÉGI TRÓN-ÖRÖKÖSÖDÉS MEGÁLLAPÍTÁSA FLÍGON.

Az eddig eladottak Magyarországnak viszonyait egészen az 1687-ki

el, melynek

tik

tozást szenvedtek,

rályság az

országgylésig tünte-

folyamában azok

jelentékeny vál-

minthogy az eddig fennállott

ausztiiai

Ház

királysággá alakíttatott

alkotmányos

közjogi

fi

át,

jogainak

ágához

ki-

tartoz örökös

de az ország minden többi

Midn

mellett.

biztosítása

ugyanis az említett évben egybeült országos rendek I.

Lipót

jóváhagyásával,

ennek

elsszülött

Józsefet, a szokásos koronázási eskü királylyá

ifjabb

megkoronázták,

visszaemlékezéssel kodása

alatt,

nak fvárai,

fiát,

letétele

I.

után

hálás Lipót ural-

egyúttal

hogv 1. az ország egy nagy részén kívül, annevezetesen pedig, a magyar királyokarra,

nak srégi lakhelye, Buda vára, visszahódíttattak a törököktl,

—

az ausztriai ház fiágának trónöröklési

megalapító

jogát

kesztek

második cikket következleg szer-

:

„Magyarország

és a hozzákapcsolt

szes karai és rendéi kinyilatkoztatják

senkit mást, mint

cs.

és

kir.

felsége

fiörököseinekels szülöttjét örökre

törvényes

gyülésileg

e

királyokul

ösz-

hogy ezentúl (L

Lipót)

tartandják mind-

urokul,

és

ország-

Magyarországon annak rendje szerint

megkoronázandják;" ,,és

és

:

részek

58.)

—

de ezen hozzáadással

:

mindannyiszor, valahányszor koronázás történik,

24

niindio-

a

csátandd elfogadjísa, felett

cikl< éknek

(liitlevólheli)

(lij)loiiKii

leteend eskü

azt eldei tették."

biztosítiísn,

kir;íl\i

vapj-v

elüreboaz e

s

azon alakban, melyben

mellett,

59.)

A KORONÁZÁSI HITLEVÉL, (DIPLOMA.)

Ezen

most említett

alkotmányos

élet

Magyarországban az ,,

diplomái

vonatkoz(51ag meg-

cikkekre",

dij^lomatici,)

(articnli

és

,

egyik ftdnyezöje't ke'pz

jegyzend, hogy Mfigyarország Rendéi, elhárítandk surldásokat, melyek a király és nemzet

a sokszerii

alkotmányos

közt az

származliatnának, példájára, iránt

támaszkodva

Endre

idvel azon szokást zandó király

hozták be,

király

megvása

jogaik

koronázási diploma által

kiiliin

ságainak

III.

Rendéit

az ország

ki

ingatagságábl

alaptörvények

biztosította,

is

hogy a megkoroná-

részint az ország szabad-

elé bizonyos,

részint pedig a régi visszaélé-

biztosítását,

sek megszüntetését tartalmazd pontokat terjesztettek; a király aztán megkoronáztatása alkalmával, azon kí-

hogy az ország jogainak

vül,

tartását,

vel

mint Angliában

gyakorlatban van, eskü-

Ígérte, az említett pontokat,

gyanánt

azoknak eskü tin

is

és szabadságainak fenn-

a

szerkesztve, sértetlen

megtartására magát

által szentesített királyi

kifejezés ez

Ezen nál fogva

:

királyi :

,,

nak (Diploma

külön királyi

törvénjtárba

,,in

okmány

beigtatá,

a

és

koronázási

szavával (a szokásos la-

verbo nostro regio") kötelezte.

okmány,

kibocsátásának

szent diplomának, koronázási sacrnni,

indoká-

diplomá-

l)i})loma coronationale,

vagy

,

inaugnrale)",

a benne

s

—

25

foglalt

biztosításnál fogva

„királyi biztosításnak (assecuratio regia)",

pedig e sztól

jai

beli)

cikkeknek

A

:

(articuli

diplomatici)"

koronázási diploma

említsünk, adja az

annak pont-

— „diplomái

„diploma"

példáit,

(hitlevél-

neveztetnek.

bogy többet ne

országgylés 2-dik,

1622-ki

az

1638-ki országgylésnek 1-sö, és az 1659-ki ország-

gylésnek

szintén

1-sö cikke

Ferdinándnak, a nándnak, és a harmadik II.

zási

melyek közül az els második III. Ferdi,

I.

Lipótnak

koroná-

diplomáját foglalja magában.

A

mi

e tekintetben

korábban si szokás

volt,

forg 1687-ki 2. c. törvény nyé alaminthogy a magyar korona öröklési jogát

azt a kérdésben

kítá I.

át,

Lipt

fiutdaira ruházván,

nek elörebocsátand tosításai,

és

,,a

elfogadását

azonkívül

az

eskü

diplomái

vagy

cikkek-

királyi

biz-

a meg-

letételét"

(Lásd

koronáztatás mellzhetetlen

feltételeiííl rendeli.

az 58 sz. alatti jegyzetet.)

Az 1687-ki második

vénycikk e szerint valamint egyrészrl

tör-

az Uralkodó

Háznak biztosítá a trnöröklést fiágon, épp ngy más részrl örök idkre biztosítá a magyar nemalkotmányának fenntartását,

zetnek

is

utbbit

azáltal,

hogy az

I.

Lipt

által

és pedig

mind

ez

saját

mind utdai nevében jóváhagyott ezen törvény világosan meghatározza, hogy az ö utódai csak ugy és akkor juthatnak a magyar szent korona, mint a királyi hatalom symboluma feltevése mellett a törvényes joggyakorlat címéhez, ha és miután letették az ország jogainak fenntartását igér esküt, és errl az or-

szág Rendéi a királyi koronázási oklevél

által

még

kü-

— lön(5sen

biztosítv.i

vénvcikk a

ág

kotmányos eírv

—

20

lettek.

Sz/val, az

trónöröklesi jogát és az

alá

az alkotmány alap-

fejtegetett, és

törvényeihez lartoz 1687-ki

törvénycikk kie-

2-dik

gészítéséül szolgjíl a mindjárt utána

mely igy hangzik

„Ha fi

cs

:

felségének

és kir.

következ 3-dik

L

(I.

i

p

t

ivadék a meg találna fogyatkozni:

az ekképen tovább szálland és öröklése

—

al-

ugyanazon

helvzi.

Az épp most

t(")rvénycikk,

2- tör-

ország"

megrzésit

szabadságainak

oTiirantia

lG87-ki

szintén

elleges

n a k)

akkor

felveend országlás

mdon

fennirt

a

és

elre bocsátandó királyi biztosítás és az emiétett hitlevél béli cikkelyek elfogadása és a reájok teend eskü mellett

Károly

fenséges

11.

nak

ausztriai

(az

háramoljék

és

szálljon

át

urnák, Spanyolország királyá-

háznak

II.

Fülöp spanyol kimaI. Ferdinánd

rályti, V.

Károly

gvai* király

unokaöcsétl származó spanyol ága utols

fiátl, és

ivadékának) szintén fi-ivadékára."

60.)

Az

említett

megó-

törvénycikk végre az ország egyéb jogainak vására

vonatkozólag ezt mondja;

,,Azon esetben,

nek

(I.

spanyol

Lipótnak),

ha mind

mind a

és kir.

cs.

királynak íimagva szakadna,

Magyarország Karainak benhagyott törvényes

Rendéinek

szokása

és

érvénybe lép srégi,

eljoga a

a királyok megkoronázása körül."

választás és

Ezen

és

két

másodszülött

íia,

tíh-

vény cikkely folytán

III.

Károly

felségé-

fennemlített fenséges

(e

helykirály61.)

Lipótnak

néven a hatodik

— midn

római császár), rökös

21-én e cím

történt

,,

Rendéihez

és

fiö-

ma-

halála után

1712-május

Királyi oklevél, melyet

megkoronáztatása

Karaihoz

Józsefnek

I.

megkoronáztatott,

alatt;

felsége,

szág

—

fivérének,

hátrahagyása nélkül

gyar király lyá kir.

27

cs. és

alkalmával, intézett,"

az or-

—

63.)

a

Corpus Juris Himgarici-ba az 1715-ki országgylés gyanánt a következ koronázási

2-dik törvénycikke

oklevelet io-tattatá be:

Károly

„Mi

Magyarország ,,1)

római választott

császár,

mint

királya, elismerjük:

Hogy

a hajdankorból leszármaztatott királyi

trónöröklésen és koronázáson kívül, a többire nézve

Magyarországnak összes és egyes

geit,

és

hozzá

a

közszabadságait, mentessé-

kiváltságait,

jogait, törvényeit

Részeknek

kapcsolt

végzeményeit,

és törvényes

Magyarország néhai dics

közönséges

melyeket

szokásait,

királyai és

dics emléke-

zet eldeink engedményeztek és megersítettek, ugy jövben engedményezendket és általunk meger-

a

sítendket

(melvekre

rítva birják a

alapítva,

mondott Karok

kiterjesztve és

Rendek

szövegét, mely a néhai felséges fejedelem,

dinánd

ur

,

könyvei elején üdvözült

tdik

II.

e

király

ezerkétszáz

évi rendelete cikkelyének

szavakig:

örökre"j

az

eskü

I.

Fer-

dics emlékezeti! Eldünk törvényvan ;) kirekesztve azonban és mellzve

Endre

igy kezddik:

és szo-

huszonket-

azon záradékát, mely

..Hogy ha pedig mi" stb. egészen ,,ellen állni és ellen mondani

minden pontjaikban,

cikkelyeikben, a

záradékaikban

hogy azoknak alkalmazása

és

és értei-

-

Karok

inezt'se iránt a Kirj'ily cs

ersen

tooiiak állapodni,

mások

meg

által

fogjuk tartatni." ,,

Az ország

(5.

or.szííggxiilc'sileo'

és

egyenként

§.)

G3.)

koronáját

szent

meg

szentül niegtartandjuk, és

es

összesen

is,

—

28

séitlietlenül

az országlakk

régi törvényes szokása és a hazai törvények szerint,

az

kebelökböl eoNhano-ulao* választott és mejíbizott

<")

bizonyos világi személyek

juk riztetni."

(6.

§.)

„Ezen országnak

és a hozzákapcsolt

eddig visszahdított, és

fog-

Részeknek

segedelmével

Isten

tartományait

visszah(5dítand(5

országban

az

által

64.)

az

részeit

és

ezentúl

eskü-

Magyarország-

forma (koronázási eskü)

értelmében

ba és a hozzá

Készekbe a törvények és

kapcsolt

kiváltság-ok alkalmazásának és

módozata

emhtett (7.

§.)

ben (mitl Isten Rendéinek

magvaszakadásunk

való

rizzen) i

ország Karainak

az

,

r á

1

eseté-

y

^^

á

1

a

s z t

á

s r

a

és és

régi érvényébe és állapotába vissza-

Magyarország,

mellett sértetlenül ,,

egészben bekeblezzük,"

szerint

eljoga a k

koronázásra és

fenn-

G5.)

,,Hogy fiágon

lép

értelmezésének

és

a

megmarad."

Részek

hozzákapcsolt (8.

66.)

§.)

Valahányszor királyi koronázás Magyarország

területén

idk

folytán

ülend lesz, trnutdaink a jö-

országgyülésileg

mindannyszor fiuörököseink és

,

vendbeli újonnan koronázandó örökös királyok, kötelesek a jelen hitlevélbeli F.zonkíviil

,,Mi

biztosítás elfogadására és

az eskü letételére." (9. tehát

Magyarország

és

§.)

a

67.)

hozzá

kapcsolt

;

— Részek egyetemes

29

Karul

e's

— Rendéi fennérintett

ké-

relmét kegyelmesen elfogadván, lelkünk kegyes haj-

lama

nekik

és a

kegyesen

a feunbeigtatott minden cikkelyeket, és min-

szerint,

den azokban foglaltakat összesen seknek

kedveseknek

,

és

,

és

egyenként helye-

elfogadottaknak

kegyelmes jóváhagyásunkat

azokhoz

sunkat adtuk, és kal

akarásunk

kedveskedni

vallván,

és hozzájárulá-

azokat, minden bennök foglaltak-

egyetemben kegyelmesen elfogadtuk, helyeseltük,

szavunk-

jóváhagytuk és megersítettük; királyi

kal megígérvén és biztosítván az országos Karokat és Rendeket, hogy minden fennebbleket mind J\linmagunk megtartaudunk mind pedig minden más hü ,

alattvalóink

által,

bármin rangúak

állapotúak

és

meg fogjuk tartatni." (10 és 11. §.) 68.) Károly király aztán az I. Ferdinándéti a

legyenek

is,

fennebbi koronázási hitlevélben elöfordul szavakban

eltér következ koronázási esküt ,,Mi

Károly római

Magyarországnak rálya, az

él

és a

Istenre

,

tette

le:

választott császár stb. mint

hozzá kapcsolt Részeknek legszentségesebb

anyja

ki-

Szííz

minden Szentekre esküszünk, hogy Isten egyházait, a fpap, bár urakat, országnagyokat, nemeseket, szabad városokat, és minden országhikkat

Máriára,

és

mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban, vényeikben

,

kiváltságaikban és régi

j

és

tör-

jóváha-

gyott törvényes szokásaikban, a mint azoknak értel-

mezése

és

alkalmazása iránt a Király és Karok or-

szággyülésileg

egyhangúlag meg

fognak

megtartjuk és mindenkinek igazságot néhai fenséges

Endre

állapodni,

szolgáltatunk

ku'ály rendeletét (aranybulla-

— sócikkelynek azon

1687-ki

az

4.

mellzve belle a

mégis és

kirekesztve

ját)

záradékát

törv. cikk.

(ez

mint már

,

1.

mely igy kezddik:

dig mi"

e szavakig:

—

mondani örökre" gunknak

határait

jog vagy cím nítjíík

,

nem

pe-

Magyarorszá-

megtartjuk;

a mik bármely

,

hozzá tartoznak,

alatt

kisebbítjük,

öregbítjük és

„Hogyha

„ellenállni és ellen-

mindazokat

és

,

említk,

§-ban megszüntettetnek

nyilvánítatott), stb.,

31-(lik

nem

el

hanem tehetségünk

kiterjesztjük

és mindazt

,

idegeszerint

megtesszük,

miket minden Karoknak és egész Magyarországunk-

nak közjavára, diszére

és

gyarapitására igazságosan

tenni foghatunk. Isten és

minden szentek bennünket

ugy

segéljenek." 69)

Ezen eskünek

és az

megelz

ezt

koronázási

hitlevélnek tüzetesebb értelmezésére, különösen pedig

minden kételyeknek érintett

trnöröklési

jogot illetleg és

nek horderejére és azoknak ge're

melyek az azokban

elhárítására,

törvények-

országgylési jelentsé-

vonatkozó eme záradék íolytán

nak értelmezése és alkalmazása rok országgyülésileg

a

:

,,a

mint azok-

iránt a király és ka-

egyhangúlag

meg fognak

álla-

podni/' 70.) keletkezhetnének, szerkesztetett azl715-ki

országgylésnek 3-dik törvénycikke, melyben, miután a va,

trnöröklési jogra vonatkozólag

ki

van mond-

hogy: ,,0 cs.

és kir.

kegyelmesen elhatározta,

felsége

si trnöröklését kegyes koronázási talma szerint intézni és királ}tl

hogv az

el, s

leszármaz

ausztriai

fi-ág

Háznak

hitlevelének tar-

a néhai felséges

Lipdt

cs.

magvaszakadtával (mint-

az

lG87-ki

3.

t.

cikkben

:

— említett spanyol íi-ága

31

—

még

I.

Lipótnak

életében

Károly királylyal kihalt, arról itt többé említés nem tétetik) királyválasztás és koronázás

11.

Karoknak

körül a

benhagyott

és

srégi,

Rendeknek

törvényes

szokását

foglalandónak kinyilatkoztatta",

és Hely-

eljogát

és

71.) a kérdéses

radékot illetleg világosan kimondatik, hogy ország

,,Az

Karai

Rendéi

és

helyt zá-

:

felett

a

ki-

máskép nem akar uralkodni és kormányozni mint magának Magyarországnak eddig hozott, vagy jövendben országgyülésileg hozandó felség

rályi

,

saját törvényeinek megtartásával." ,,

Mely legkegyelmesebb

(1.

72.)

§.)

királyi kinyilatkoztatással,

mint a törvények értelmezése és gyakorlata iránt a király és Karok és Rendek közös egyetértéssel országgyülésileg meg fognak állopodni" az ország területének minden csonkí-

jelesen e záradékra nézve: ,,A

tása, kös ellen,

és

annak egyéb tartományok módjára

tartományok)

vélt

(az osztrák örö-

kormányzása

az országos Karokat és Rendeket eléggé

tosítottakká teszi."

73).

Ezen záradék egyébiránt azon

sbb

változatlanul

koronázási által

8.

t.

újból következleg ,,

c.

az

okból,

hogy

ké-

Mária Therezia

1741-ki

8.

törvénycikk

a sarkalatos jogok megrzésérl)

értelmeztetett

Magyarország Karainak sarkalatos jogai, sza-

badságai,

már

beigtattatott

hitlevelébe,

(1741.

biz-

mentességei,

az iránt

,

és

kiváltsíigai

—

kik

is

hogy más tartományok módjára nem

koniiííiiyüztcitni

tn;4'n-'^"^

különben

által)

,

1715-ki

nem

Ezen záradék végre

nánd- uak

(az

a

8.

—

74.)

késbbi királyoknak, mint

Ferdi-

V.

és

igtattatott

törvénycikk

vénynek intézkedése;"

be:

,,

Épségben

azokra nézve, mik

által kivétetnek,

eme

tör

75.) de koronázási esküikbl,

Mária Theresiaébl

mint már korábban

kép

záradék

,

vétethetnek."

maradván mindazonáltal mindig 1741-ki

a törvé-

szdM

koronázási hitleveleibe mindig csak ezen

megszorít hozzáadással az

—

vannak

Ferencnek

I.

törvénycikk

3.

és értelmezésérl

értelme alá semmikép

Liptnak,

—

biztosítva

is

nyek gyakorlatáröl

II.

32

vég-

is,

ki hagyatott.

HONVÉDEOn KÖTELESSÉG, ADÓ MEGAJÁNLÁST

A

Káro

III.

1

y koronázási

názási esküjét maglikban foglal fejtegetésénél

nem mellzhet

hitlevelét

JOG.

és koro-

1715-ki törvények

figyelemmel

Magyar-

ország alkotmányos szabadságainak két fsarkpoutja,

—

tudniillik

jogot

és

a

ama törvényeknek az a d hadi szolgálatot tárgyaz

megajáidási 8 dik cikke,

melynek lényeges határazniányai a következk ,,

Minthogy

tonáskodni

a

nemesek az ország védelmére ka-

tartoznak,

cs.

és kir. felsége azt,

vonatkozólag szentesített törvények is

kívánhatja";

zólag az aranybulla

mével

,.az

172.'>-ki

(1. §•) 7. 6.

76.)

eddig

az

lahányszor szükségesnek találandja,

túl

:

értei aiében

—

erre

ezen-

mit egybehang-

cikkével és az törvéjiycikk

va-

I.

Kész

9. cí-

a 2-dik §-ban

— tározottabban

igy fejezi ki

mesi jogokkal biruak, verre

—

33

ország

az

tartoznak."

kelni

„Mindnyájan,

:

77

kik ne-

védelmére

fegy-

.)

„Minthogy pedig minden eshetségre rendes katonaságot

hogy

is kell

ezt zsold nélkül

eltartani

nem

pedig adófizetés nélkül ki az erre

szükséges

s

ub

országgyülésileg rozandó." ,,

(2.

Midn

egyszersmind kétségtelen,

tartani; de

§.)

s

a

i

nem

din

m

és

karokkal

ennélfogva

:

a d d k anyagja

meghatá-

lesz

78.)

pedig

váratlan

rendkívüli esete merülne

fel,

betörésnek

ellenséges

vagy a

hirtelen és ké-

nem szenved háború oka a ügy rendes alakját meg nem engedné: sedelmet

a karok

tárgyalandó ily

rendek szükségesnek Ítélték:

és

zsoldot

lehet,

teremthetni

ország Nádora

esetekre

hogy,

az

Prímása, valamint a fpapok, országzászlsok, a királyi ítél tábla, megyék, a királyi és szabad városok a lehet legnagyobb számban, az országon belül, nem p e d g k í v ü e g y b e h v a tés

i

tassanak,

kik ily

vén, ilyszerü

adófizetés

nem más

véletlen

i

1,

szükség okát elismer-

tárgyában, és az országnak

ügyeiben, határozhassanak, végezhessenek;"

79.) az

adómegajánlás ezen

§.)

ját

azonban az 1741 -ki 22 törvénycikk

egyetlen

mód-

rendkívüli

(4.

ezen

csak

esetben engedi meg: ,,Ha vagy váratlan

ellenséges betörés

Magyarországba, vagy egyenesen

ezen országot érdekl sürg^s háború oka az országa-

gylés rendes egybeülését gátolná", 80.) és minden más körülmények közt erre nézve megkívánja a rendes törvényes orszáorovülés határozatát.

A

fennemlí-

3

— u — tett

1725-ki

törvénycikk

C^.

nemeseknek személyes hadi a

támaszkodvjín

hogy:

,,a

az

egyébiránt tekintettel a

szolgálati kötelezettségére,

Kész 9-dik cimére

I.

nemesi jogokkal bír(5k minden

mentesek maradjanak."

(1.

§.)

rendeli,

,

adtl

örökre

81.)

Végezetül nz ITl-ki törvénycikkek sorozatából,

mint

még

különösen fontos kiemelend az egyik és

a másik

országgylés közti határidt

határoz

14-ik cikk,

Ferdinánd,

három

mely öszhangzlag a

valamint

I.

veleiben foglalt Ígéretekkel,

Lipt s

koronázási

biztosításokkal,

1655-ki 49.

törvénycikkel, e tekintetben

zt

meg

állapítja

,,Hógy

II.

évre

és III. hitle-

és

az

a követke-

:

ezentúl az országnak

közgylése min-

den harmadik évben, vagj ha az ország közjava és szüksége igényelné, hamarább

mely törvény 1791-ki

alább

az

1723

:

7.

is

megtartassék.'' 82.)

és az

körülményesebben

törvénycikkben ismételve

—

1790-diki és

tárgyalandó

13.

meg újíttatott.

A TRÓNÖRÖKÖSÖDÉSI JOG ÁTRUHÁZÁSA A FELSÉGES URALKODÓ HÁZ LEÁNYÁGÁRA IS AZ KLÍ^SZC'LÖTTSÉG SZERINT, VAGYIS A PRAGMATICASANCTIO.MINT KÉTOLDALÚ SZERZDÉS. ,

Magyarország közjogi viszonyait illetleg idszakot alkotott az 1722. június 20-tl elkezdve 1723. június 19-ig

Pozsonyban

tartott

országgylés, melynek

folyamatában Magyarországnak Karai és Rendéi hálásan elismervén a hatodik

r.

azt,

hogy

III.

Károlynak,

(e

néven

császárnak) mint azon idbeni királynak

nralkodása alatt a magyar szent koronához taitoz raellékországok jelentékeny része a törököktl vissza-

— hdíttatott,

—

ln,

és

az

—

35

országban

az

Felség-e

a béke

is

még 1713-ban

által

nagy államtanácsban formulázott, az

ni

ágát

is

sanctio

trdnöröklésre jogosító,

nevezete alatt híressé

tartományok

trák örökös

biztosítva

a

tartott

ausztriai

Ház

pragmatica a német-osz-

vált, és

már 1720-ban, Er-

által

dély által pedig 1722-ben elfogadott trénörökösödési

végzeményt országos törvénynyé emelték.

A

magyar alkotmány

sorolandó

alapjogaihoz

ezen törvény az említett 172o-ki országgylés 2.

1.

és

törvénycikkeiben foglaltatik, melyeknek, nevezete-

sen pedig a pragmatica

tartalmát értelmez

sanctio

els cikknek lényeges határozmányai a következk felséges

,,A

Annak,

a

és

Tle

n-ivadéka

Ház

ausztriai

leszármazók

mányok

örökösévé

Részek összes Karai

tával cs.

kikiáltatik,

kir.

országok és tartoés a hozzá kapcsolt

Rendéi

szabad szavaza-

és

azon Karoknak és Rendeknek

Bécsbe menesztend

lyes küldöttsége által meghivatik," ,,Es

gyelmesen

ez és

ajánlást

hálás

és az ezen

az ország

és

felségéhez

is,

magvaszakadtáig

Magyarország királyi koronája, szent koronához tartozó Részek,

:

(1.

Felsége indulattal

ünnepé-

§.)

nem

fogagadni

csak ;

ke-

hanem

egyszersmind Magyarország szent koronája területén, és

a hozzákapcsolt

Részek,

országok

és

tartomá-

rendet, a is az ilyetén t r ó n ö r ö k 1 é s férfinemi elsszülöttség során, az felségének Németországon belül és kivül fekv nyokban

többi

örökös

már

rendezett,

i

országaiban és tartományaiban általa megállapított,

kihirdetett

és elfoga-

3*

:

— (ltt

kok

el v

szerint,

mc5(l

eljoga mellett kivánja tetni."

(3.

köse, ki a

1

an

u

a

(?s

1,

fo-

azon egy ág fi-ivadekának

intéztetni, megtartatni és

hogy

felségének azon

felse'ges

n, vagy

Ház mondott

ausztrini

mdja

említett elsszülöttség

e's

örököse

tliat

riz-

fi-örö-

országai-

tartományainak a felséges ausztriai Házban

e's

bevett

jis z

1

§.)

,,Ugy,

nak

;í

mellett

lia.sonltjsága

—

3()

szerint leend

ugyanazon trnrend szerint ezen

:

jövend

és 8

örökösödési joggal, a Magyarország hozzá kapcsolt, szintén f elo sz thatlanok-

esetekben és a

nak

értend

Részek csalhatatlan királyául

sék és koronáztassék."

A

tartas-

(4. §.)

pragmatica sanctionak törvényert kölcsönz

második cikknek pedig igy hangzanak határozmányai

„Magyarország

Karai

Rendéi

és

Károlynak)

felségének (IH.

cs.

és kir,

magvasza-

íi-ivadéka

kadtával (de a mit Isten legkegyelmesebben elhárítani

trn öröklési

méltztassék) a

jogot Magyaror-

szágban és koronájában, és a hozzá tartozó részek,

tartományok mével m;ír

—

—a

felségtl

kir.

dicsült J

(5

vagy még

visszafoglaltattak,

landk lesznek, d ék ár a is cs,

melyek Isten segedel-

országokban,

és

és pedig ;

z s e ft

gyar király

I.

felséges ausztriai

(III.

kifogytával,

Káro

Józsefnek

1

i

p

le s z

lású

yna

nevezett

nélkül kimúlt fivérétl); és ezeknek

L

Ház n-iva-

els helyen a most országid

aztán ennek 1

visszafogla-

is

a néhai

k,

mint ma-

és

fi-utdok

kihalásával a

t

(Hl.

Károly

ár

maz

törvényes, római k a t h. valk é t n e m ü utódokra, ausztriai f-

m

i

nd

atyja)

császárti és királyti

— hercegekre,

ö cs.

—

37

országl felsége

kir.

metországon belül

Né-

által

és kivül fekv örökös

szágaiban és tartományaiban

is,

Magyarországgal

orés a

katlanul és elés együtt örökösödésileg birandkban, már megállapított elsszülöttségi rend szerint átteszik és az említett hozzá kapcsolt Részekkel eloszt

kölcsönösen

választhatlanul,

trnöröklést elfogadják."

6.

(5.

7.

8,)

„És eképpen ugyanazon n ö ági a felséges ausztriai Házban

mely

merve van, Magyarország Karai rend szerint

:

,,

nö

r

r

behozva

ök1 é s és

t,

elis-

Rendéi a fennirt

és

megállapítják;"

hozzáadással

gos

t

88.) de ezen vilá.

reá

kiterjesztvén

ni

(a

trn-

öröklésre) most, akkor helyett, az 1687. 2. és 3. va-

lamint az 1715

:

2,

és

cikkek, mint azoknak látszik,

hitlevél

3.

cikkeket,"

fennebb eskü

a koronázási

(9.

közlött

letételére,

a

§.)

mely

tartalmából

koronázási

szabadságainak és

kibocsátására, az ország

Ház kihalásának

jogainak biztosítására, és a királyi

esetében ismét visszatéreüdö szabad királyválasztásra

vonatkoznak. ,,Az

Karai

ország

ugyanazon

és Rendéi

ni

trnöröklést a mindkét nembeli ausztriai fhercegek,

mint

utódok

a fennebbi által

mdon

és

trnörökösök

és

elfogadtatni, helyben hagyatni,

és az ország és az

tal

kijelentett

ahhoz kapcsolt Részek Karainak

Rendéinek elrebocsátott és

cs.

kir. felsége

ál-

hasonlóképen legkegyelmesebben megersített hit-

más szabadságai- és eljogaival minden következ idkben megtartatni

le véli- és együtt,

határozzák;

és

csak

a

ni

ág

végképi

kihalása

— utánra tartják fenn

—

38

maonknak

Karok

a

Rendek

cs

ö s r é gés bevett törvényes szo kasokat és eljogukat a királyok választásában és koronázásában." (10, és 11. §.) i,

helyben] lat^y ott

Hogy

pedig az ország jogainak és alkotmányos

szabadságainak az országos Karok

Háznak 2.

által,

az ausztriai

noi tr(jnöröklése megállapításakor az

cikkének fennidézett

10.

9.

kétely

harmadik Károly nem csak ön-

ne merülhessen, alkottatott az 1723-ki

törvénycikk, mely által Hl.

magát, hanem minden utdait a

:

11. §§-aiban vilá-

és

gosan fenntartott biztosítását illetleg semmi fel

1723

következ szavakban

kötelezi

felsége

,,0 cs. kir. csolt

örök idkre,

is,

erre

:

ország és a hozzákap-

az

Részek összes hü Karainak és Rendéinek ugy

hitlevél béli, (a koronázási hitlevelekben foglalt), mint egyéb jogait, szabadságait és kiváltságait, mentességeit,

hozott

eljogait,

törvé-

nyeit és helybenhagyott törvényes szokásait koronázási

esküjének

megersíti

értelmében

meg-

és

tartandja." „Hasonlóképen az ö u

nak

koronázandó

királyai,

Részek Karait

da

t

E

és Rendéit

(1,

szerint az

és a

az ország

§.)

1723

hozzákapcsolt

ugyanazon eljogokban,

az elrebocsátott mentességekben

tartandják."

Magyarország-

is,

i

Részeknek törvényesen meg-

és a hozzákapcsolt

és

sértetlenül meg-

(Lásd 83—02.) :

szerzdést tartalmaznak,

1.

3.

cikkei kétoldalú

által

a király a ko-

és

2.

mely

ronázási eskü szent fogadalma mellett, és általa

személyében összes utódai

is

az

,

s

az

ország jogainak

— es

—

39

alkotmányos szabadságainak

fenntartá-

sértetlen

ép oly jogervel köteleztettek,

sára ép oly szentül,

mint az országos Karok és Rendek, az általuk jdés a ni ág trnörököpragmatica sanctio meg-

szántukbl helybenhagyott, megalapító

södesét

tartására,

Mária T h e r e s Mária, ki roly után

i

mint magyar királyné

a,

fi-utódok nélkül meghalt atyja,

törvények aegise

a fennidézett

pett a ti'nra,

II.

IlL Káalatt

lé-

kormányzási diplomájának és esküjé-

nek értelmében az ország szabadságait és alkotmányos jogait valamint a többiben, ugy abban is fenn-

hogy uralkodásának kezdetétl fogva 1765-ig, dacára annak, hogy ezen id alatt egész tevékeny-

tartotta,

majdnem

ségét

kizárólag az

örökösödési és a hét

éves háború vette igénybe, háromszor, úgymint 1741.

1751. és 1764-ben tartatott országgyléseket;

hogy ezen országgylés 1780-ig

terjedt

utolsó tizenöt évében miért maradt akarni,

lyek

s

uralkodása az

az

uralkodásának

azt meghatározni

alkotmány fenntartása iránt addig de

,

alatt teljesen

Mária

Therezia sze-

gondtalanságba merült,

rködés kötelmei iránt közömagyar mágnásokban, részint pe-

alkotmányos

nyösebbekké vált dig

de

conjecturák körébe vág; ennek oka néme-

a

szerint

nagy buzgalmat tanúsító lid

el,

—

ama

befolyásban

is

kereshet, melyet a

Mária

Thereziának 1765-ben meghalt férje, lotharingiai Ferenc helyébe, német császárrá megválasztott,

és anyja által

száglással

Magyarországot illetleg társor-

megbízott

ügyek vezetésére azon

fia,

id

II.

József

a

kormány-

óta gyakorolni kezdett.

— Mária Th erezi fiának,

II.

(>

.1

sabb

korszaka

nyos

életnek.

halála utáni

z

—

40 a

ní;in

lialála

sefii

ek

volt

Magyarországban

tr(>nralc'pett

,

uralkodása leggyászo-

tizcvi

az

alkotnuí-

mindjárt az anyja Habár ugyanis napon a magyar megyékhez intézett ira-

tában, biztosítá a nemzetnek szabadságai femitartását,

meg

is

sem azon

nem

iratban

megkoronáztatásárdl, sem pedig, tio

és az

17 2o-ki

3.

említést

tett

(a

leend

pragmatica sanc-

törvénycikk folytán reá liároml

kötelezettségnek ellenére, és azon szándékban, hogy

meg

a koronázási eskü által magát le ne kösse,) soha

nem

koronáztatta magát

st

;

a magyar nemzet eltt

ennek nyolcszázados eseménydús fennállása CiTN

szersmind

harcokat

az érette

tekintve

küzdelmeket

és

alatt, és

számtalan

kiállott

annyira becsessé

is,

vált,

nemzeti kincs és szent ereklye gyanánt tekintett, és ez

okbl

rök

országgyülésileg külön e

gondosan rzött

által

választott

magyar koronát

bécsi császári kincstárba vitette ket,

célra

;

—

Karokkal

sohasem

és

tartatott,

Rendekkel

és

közösen

a

országgylése-

dacára ebbeli kötelezettségének és gyakran

Ígéreteinek,

is

igy

az

tett

országos

gyakorlandó

tör-

vényhozási hatalmat önkénvleo- eo-yedül majrának

tu-

lajdonítá; az alkotmány fvédbástyájául tekintett ná-

dori méltóságot

betöltetlenül hagyá;

ügy yi teli nyelvül mind az országos közkormányzati a, mind pedig a netán

tartand országgylésre nézve,

szágban idegen nyelvet,

a németet határozta;

az or-

—

a

megyéknek szabad gyülekezési jog

és igazgatási köz-

legeik

biztosított önkor-

független

mányzatát és

választása

niiniici[)alis

által

szerkezetét

önhatalmúlag

— felfiiggeszté,

hatságok

—

41

é» azokat az általa

alá helyzé, és

német-osztrák

szerint a

e

kormány-

felállított

örökös tartományokban létezett kormányzási a maofvar nemzetnek,

— végre

igyekezett,

összes

biztosítások

adott

mellett

Eldei

mdot,

által eskületétel

ráerszakolni

ellenére,

az általa megkezdett török há-

ború folytatására, a nélkül, hogy az erre vonatkozó és

már

fennebb

tüzetesen

alkotmányos

fejtegetett

alapjogok értelmében magát érintkezésbe

volna

tette

az országgyléssel, önhatalmilag adókat hajtatott be és újoncokat állíttatott.

jogérzetét nehéz próbára

Ezen a nemzet faggatások több

csendháborításokat idéztek

helyütt

el, melyeknek lecsillapítására

József ama megyék-

ben, hol az izgalmak legnagyobb nultak,

gyléseket

rábban ö maga

tartatott,

tiltá

tev

mérvben

nyilvá-

dacára annak, hogy ko-

be azoknak tartását

ezen

:

gy-

lésekben igyekezett a megyei rendeket szelídebb esz-

közökkel

kivánatainak

teljesítésére,

megajánlására

újoncok

adók

és

gyei

rendek, kijelentvén, hogy

mind

ezen,

nevezetesen az

rábirni

de a me-

;

erre joguk

mind más sérelmeknek

nincs, és

az alkotmá-

és

nyos jogok megsértésének megszüntetése végett országgylést sürgettek st némelyek közülök fel;

szólíták az ország biráját, hogy

József

erre rá

nem

azon

kötelezettségnél fogva hirdesse

zati

azonkívül a rendszert

törölték;

a

József a

megyei

által

ha

1608-ki

birathatnék, az

idézett 3, törvénycikkben ráruházott

—

esetre,

11.

fen-

kiváltságnál és

ki az országgylést;

behozott uj kormány-

rendek

több

helyütt

német nyelv a közigazgatásból

el-

kizára-

-

— ismót

es

tott,

—

42

megyék

a

liel}Teállíttatott

önkor-

mányzata.

Minthogy Józsefnek ama, jogot nem kimólö, csak rövidliít államfe'rfiak, njítk és tanácsadtJk veszélyes

ismeretes eljárása

sugallatára indított

gon

kivUl

Tirolba n,

Magyarorszá-

Belgiumban

és kiválólag

is,

hol a császári helytíirt kiszorítása után az ország füg-

getlensége kikiáltatott, nehezen lecsillapítandó zavaro-

el, József, habár késn, belátta, hogy

kat idézett

egész kormányren;í szere,

s

nem

meghiúsultak; ezen

ideális tervei

28-án,

reltetve, 17'JU. jan,

a történeten alapuló

meggyzdéstl

midn már

halálos ágyán

okmányában visszavonta

feküdt, kibocsátott

vezé-

a

magyar

alkotmányt megsért minden rendeleteit. Ezen okmány egyszersmind azon ünnepélyes nyilatkozatot foglalta

magában

.

miután Magyarország alaptörvé-

,,hogy,

nyei szerint a törvényhozási jog

meg van

országfejedelem és a karok közt,

(II.

országos tandja,

el

ben

Eldeitl

a mint

és azt,

93

rendelte,

visszatartott

— liogy

vára b a, nek, mely

dött

)

és

ennek

és

az

jelvények

országjelvényei

fvárosába,

ország

a törvények

ott

folytán

Magyarországnak Bécs-

értelmében

Buda

riztesse-

három nappal József

halála

1790. február 17-én, Bécsben az e célra kikül-

mágnások

által

átvétetvén,

az

örömujongása közt és kimondhatlan séretében, az sel

az

átvette csonkítat-

koronája és egyéb

visszaszállíttassanak

eltt,

József)

karoknak ebbeli jogát sértetlenül fenntar-

lanul hátrahagyandja utódainak;" is

osztva az

hirdet

egész

nemzet

ünnepélyek

ki-

esemény fontosságát ötszáz ágyúlövés

Buda

várába vissza

is

szállíttattak.

— A

—

43

MAGYAR ALKOTMÁN? UJABB MEGSZILÁRDÍTÁSA JÓZSEF CSÁSZÁR HALÁLA UTÁN. J

II.

(5

azonnal

után

z s e f halála

megye

több

Rendéi kijelentették, bogy, miután a nemzet egyrészt

azon

felte'tel

hagyta helyben az

alatt

no ági trónöröklés ét,

Ház

ausztriai

ha az országfejedelem az

országgylés egybehi vasával, törvényes megkoronáztatásával és

a szokásos

fogná megkezdeni

koronázási eskü

uralkodását,

és

letételével

minthogy

ezen

Jzsef

részé-

kétoldalú szerzdés a feltételeknek

II.

rl

lényeges

elmulasztása

történt

szenvedett

:

sarkalatos joguk rint ezentúl

folytán

csorbát

lakosainak kötelessége azon

ország

az

védelme végett felszllalni, misze-

a törvények pontosan teljesítetnének, és

hogy ellenkez esetben a nemzet ne hibáztathassék, ha jogainak és szabadságainak oltalmát, si jogainak ujabb visszakövetelésében fogná keresni ugyan;

akkor után

a

trónörökös

trónra

nélkül

meghalt

Lipót

lépett II.

József

II

azonban,

lecsillapí-

tandó a felizgult kedélyeket, mindjárt trónraléptekor,

különösen

az országos

karokat

biztosította

rendeket jogaik és szabad-

és

ságaik fenntartásáról,

és

ennek

tettleges

bizonyíté-

1790. mart. 29-én kibocsátott királyi

kául,

h i V ó levele

által

tában

meg-

az országgylést ugyanazon év

Buda r a,

melynek folyamaPozsonyban, hova az országgylés idköz-

június 6-ra egybehívta

ben

iratában

kibocsátott

célra

e

áthelyeztetett,

a koronázási hitlevél

bocsátása és a szokásos

eskü

elleges

leiétele után,

november 15-én megkoronáztatott,

és ez

ki-

1790-ik

által

a

II.

:

— séfnek

JtW.

feliz«iiílt

önkényes

évi

tiz

—

44

alkotmdnyos

orszjíg

rendszabzlyai

rendes

és

által

állapotába

visszahelyeztetett.

Az 171)0— 17*Jl-ki Lijxjt

11.

koronázási

oálö bevezetés

ronázási

—

törvénycikkben

2.

Mária Therezia

élén áll

azon

sásrra

nézve a trónörökösnek

megnyugtatásul szolgáljon

örökös

elösz(5tél

szándékban, hogy

kiviil

,

az,

—

a

nemzetnek

Lipót

koronázási

fejtegeti

megkoronáztatását,

kötelességeit:

názási hitlevél kibocsátását, és

ko-

kétség-

alkotmányos-

az

intésül,

—

mondjuk,

bevezetése

hitlevelének

esküjére szol-

hitlevelére és

eltérve a

hitlevelének

fog-lalt és

a tróna koro-

az eskületételt illet-

a kiWetkez szavakban

leg,

,,Magyarorsz{ígnak és a hozzá kapcsolt Részek-

nek ö felsége

megkoronáztatása végett ország-

által,

gylésre egybehivott Karai nek

arról,

end

Részekben,

csatolt

tomány okban az áttétetett,

Rendéi megemlékez-

hogy a trónöröklési jog Magyarországban

hozzá

és a

és

és

országokban

Háznak

ausztriai

hogy az elöszabott törvény

koronázás alkalmával

mindig

hitlevélbeli cikkek elfogadása

tán, azt, kit a trónöröklés

és

tar-

nöivadékára szerint

te-

elörebocsátandó

és az eskü letétele foly-

illet,

tíirvénves királvuknak

fogják tartani, és megkoronázottnak nyilvánítani." 94.)

Minthogy

Lipót

II.

koronázási

talmára és nagyrészt szövegére r

o1y n ak

és

hitleveleivel, ni tal

:

i\I jÍ

r

i

a

is

Therez

i

hitlevele tar-

megegyez IIL ának

annak közlését bizvást

el

absolutismusról a IL

koronázási

lehetne hagy-

de minthogy átmenetet képez a IL megkisértett

K á-

József álLipót alatt

— hatályába

egész

idbl fbb

származó

alkotmányos

visszahelyezett

igy

rendszerre, és

—

45

a

magyar alkotmánynak

biztosítékot

nynjt,

ujabb

annak

adjuk

határozmányait, kiemelvén egyúttal azon helye-

azok

Káró Ívnak

ket,

melvekben

már

közlött koronázási hitlevele szövegétl

Hogy

,,1)

a

III.

a királyi trnöröklésen

kivül, a többiben

son

elütnek

:

és koronázá-

Magyarországnak

és

hozzá

kapcsolt Részeinek összes és egyes

szabadságait,

mentességeit, kiváltságait^

rendszabásait, kö-

zönséges

jogait,

és törvényes szokásait,

törvényeit

melyeket Magyarországnak

dics

néhai

királyai és

dics emlékezet Eldeink eddig engedményeztek és megersítettek, ugy jövben engedményezendket és Általunk megersítendket minden pontjaikban, zá-

radékaikban

és

cikkelyeikben, a

miképen azok-

nak alkalmazása és értelmezése iránt a Király és Karok egyetértve országgyülésileg megállapodni fognak — ersen és megtartandjuk, és mások

szentül és

által

egyenként sértetlenül megtartatandjuk

összesen

is,

;"

94.) de a

ritkított betkkel nyomott, a törvények horderejére és

országgylési jelentségére vonatkozó határozmányt illetleg,

mint már említk, a

zási hitlevelétl eltér,

III.

Károly

következ megszorító

koronátoldat-

maradván mindazonáltal azokra nézve, a mik az 1741 kivétettek, által 8. cikke ama törvénynek intézkedése;" 95.) mely hozzáadás-

tal

:

,,

épségben

:

áltál

valamint átalában biztosítattak az ország jogai

és szabadságai,

ln

az

:

ugy

különösen és

hogy Magyarország

soha

újból

biztosítva

sem fog korma-

—

Ház

nvoztatni az ausztiiai

ját

német

és többi

örökös

kormányforma, hanem

szokásos

tartoma'nyaiban

—

46

alkotmányos törvényei

sa-

szerint.

A KORONARÖK.

,,2)

Magyarországnak szent koronáját a hazai

törvények szerint, az országlakk

kebelébl minden

valláskülönbség nélkül

\nlági

választott

ezen országban fogjuk riztetni

által

a III.

Károly

koronaörök

nélkül''

személyei

tulaj-

,,minden valláskülönb-

donságaira vonatkozó: séor D

pont

még el nem

koronázási hitlevelében

forduld, a választandó

személyek

96,) ezen

;

ln

hozzátétellel

bvítve.

AZ ORSZÁG INTEGRITÁSA

,,3)

újbóli III.

Lipt

II.

egyesítését

Károly

ban elforduló szággylési

egyszeren ,,Ezen

a visszahódított

illetleg

koronázási

vonatkozó

fenntartás

orsz%nak eddig

illet pontjá-

horderejére

és a törvénj-ek

minden

országrészek

végkép elhagyván a

hitlevelének

jelentségére és

—

és

or-

—

záradékot

nélkül

ezt igéri

:

visszafoglalt és Isten sege-

delmével ezentúl visszafoglalandó bármely tartozékait és Készeit a koronázási

esküminta értelméhez képest

egészben ezen országba be fogjuk keblezni." 97.) A MAGVASZAKADÁSI CLAUSULA. „4) ausztriai

Hogy azon

esetben,

fhercegeknek

ha

magva

a

mindkét

szakadna,

(az

nem erre

— vonatkozó pont

47

—

Károly

III.

nem

minthogy akkor me'g

koronázási esküjében

ni

behozva a

volt

választás és koronázás joga visszalép,

Magyarország

és

ág

király-

trónöröklése, csak a fi-ágról tesz említést) a

régi érvényébe

a hozzákapcsolt Ré-

és

szek számára sértetlenül megmarad." 98.)

A KORONÁZÁSI ESKÜ ÉS HITLEA'ÉL. ,,5)

A

mint

elrebocsátatott

fennebbi beve-

(a

zetésben), valahányszor királyi koronázás ]\Iagyaror-

idk

szág területén lesz (III.

folytán

mindannyiszor

,

Károly

országgyülésileg

örököseink

és

ülend

trnntódaink,

koronázási hitlevelében az akkor fen-

állott trénöröklési

törvény

szerint igy áll

:

örö-

,,fi

jövend njra-koronázandó örökös királyok kötelesek a jelen hitlevélbeli biztosítást elfogadni, és reá az esküt le-

köseink")

tenni."

a

99.)

,,Mi tehát

kegyelmesen

a

fennbeiktatott

javalltuk,

elfogadtuk,

és megersítettük;

—

összes

cikkelyeket

helybenhagytuk

megigérvén, és biztosítván az

királyi szavunkkal, hogy minden elrebocsátottakat mind Minmagunk megtartandjuk mind alattvalóink által megtartatni ország

karait

és

rendéit

,

fogjuk.'' 99.)

Az

erre tett koronázási eskü, kivéve azt,

belle, mint

vények

hogy

már említk, végkép kihagyatott a

horderejére

vonatkozó következ

és

országgylési

záradék

:

.,a

tör-

jelentségére

mint azoknak

(a

törvényeknek) értelmezése és alkalmazása iránt a Ki^

;

— i'iilv

c's

Karok

közeoyeti'rté'sscl

orszáo'pfyiilc'sile*^ niej^-

tökéletesen

egyíorniáii hanp-zik a

állnpotlni togiiak,"

a

Károly

III.

koronázási esküjével, mint ez annak

következ szövegébl

látliat

:

LIPÓT KIRÁLY KORONAzASI ESKÜJE.

II.

Lipót romai

,,Mi II.

Magyarországnak

mint

—

48

választott

Szz

sebb anyja

stb.

hozzákapcsolt Részek-

és a

él

nek királya, esküszünk az

császár

legszentsége-

Istenre,

Máriára, és minden Szentekre, liogy

fpap, báró urakat, országnagyonemeseket, szabad város<jkat és minden ország-

Isten egyházait, a kat,

lakosokát mentességeikben

gaikban,

t<)rvényeikben,

kiváltságaikban,

jo-

,

és régi

j

megtart-

törvényes szokásaikban

és helybenhagyott

mindnyájoknak igazságot szolgáltatunk, né-

juk, és

hai fenséges bullát)

szabadságaikban

és

—

Endre

király

törvénykönyvét (arany

kirekesztve mégis és

mellzve

azon

tör-

vénykönyv harmincegyedik cikkelyének azon záradékát,

mely

dani nak

szavakig

e

stb.,

kezddik

igy

ö r ö k re"

,,IIogyha pedig mi"

,,ellen állni

megtartjuk

;

ellenmon-

és

Magyarországunk-

mik hozzá bármely jog vagy cim

és a

tartoznak, Ijítjük,

:

—

;

határait

hanem

terjesztjük,

el

nem

telietséf;ünk

és mindazt

idegenítjük,

nem

szerhit

kiseb-

szerint öregbítjük és ki-

megtesszük

miket

minden

Kniok és egész Magyarországunk közjavára, díszére és gyarapodásiéra igazságosan tenni foghatunk. Isten

minket ugy segéljen és minden Szentek!" 101.)

Az

1790

— 1701

-ki

országgylés

alatt

II.

Li-

—

:

49

koronázásán

p(5t

mány is

az

kivül,

alkot-

más törvénycikk

több

biztosit

fenntartását

alkottatott,

eskületételén

és

melyeket a következkben adunk

A MAGYAR KIRÁLY MEGKORONÁZTATÁSÁNAK HATÁRIDEJE. JÓZSEF KIVÁLTSÁGAI CSAK MEGKORONÁZOTT KIRÁLYI UTÓDJA MEGERSÍTÉSE ÁLTAL NYERTEK TÖRVÉNYES ÉRVÉNYT.

Xehog) a trónörökös, megkoronáztatását ezzel

kapcsolt

alkotmány fenntartására

eskünek az

letételét

bizonytalan

1791-ki

3.

és az

idre

lialaszthassa,

1790

az

törvénycikkben megállapíttatott.

,,Hogy a király koronázása, az uralkodás min-

den eg^es változásával hat

bnap

alatt,

király halálnapjátl számítva, mulhatlanul sék,

kimúlt

a

megtétes-

épségben maradván mindazonáltal a közben az

örökös királynak összes jogai, melyek az országnak

alkotmányszerü

tartoznak;

közigazgatásához

váltságok osztogatás! joga azonban ezentúl

is

a

ki-

egye-

dül a törvényesen megkoronázott királyé maradand;" 101.)

J

—

z sef

,

mely mint

törvénynyel

meg nem

bocsátott kiváltságokról

cikkében rendeltetett gai,

adta

ha

a mennyiben ki,

koronázott király

a

II.

által ki-

ugyanazon országgylés 32. „az ö

ezeket

csak akkor

felsége, a

:

egybehangzólag,

(II.

J

a törvény

z s e f)

kiváltsá-

mdja

nyerendnek törvényes

szerint érvén}' t,

most uralkodó, törvényesen megko-

ronázott magyar király által

megersíttettek"

102.)

4

:

—

50

magyaroaszAg saját consistentiAja önkormáxyzasi joga. Hog:y pedig'

í>

egybehang-zlag a fenn-

korraányforiiia szerint,

iílézett

1745:

es

3.

1741:

1-ki országg-} lilás 10.

szág

törvény cikke'ben

öröködése az

felséges

1723-ki

Magyarországban azon fejedelmet rend

rand

Magyaror-

a következkben

á ja

Rendéi alázatos

felterjesz-

Felsége kegyelmesen elismerni mélt(5ztatott)

hogy, ámbár a

lési

—

ki

,,Az ország Karai és tésére,

i

178U

az

cikkével,

8.

autó n o m

törvényes

mondatott

kormányoztatliassék

más örökös tartományaiban szoká-

az ausztriai fláz sos

ne

ország-

riz

s

többi,

tománvokban

és

kit

t"rvénycikkei által

Részekben ugyan-

megállapított

a

trnörök-

és

oszthatatlanul

bi-

kiviil

fekv örökös

tar-

elválaszul

Németországon :

2.

és a hozzákapcsolt

illeti,

szerint

1.

Ház ni ágának

ausztriai

Magyarország mindazonáltal kapcsolt

Részeivel szabad

ország,

és

kornuínyzatának

egész

semmi más országti avagy néptl nem függ, hanem tuannálfogva a lajdon állással és alkotmánynyal bir

törvényes

alakzatára

nézve független, azaz,

;

maga törvényesen megkoronázott örökös tehát tal,

felsége és utdai,

saját törvényei

Magyarország és

királya által, királyai

ál-

törvényes szoká-

nem pedig más tartományok (a német-osztrák örökös tartományok mdjára, korsai

szerint,

mányzand

és

igazgatand." 104.)

—

—

51

A MAGYAR SZENT KORONA TERÜLETÉNEK FELOSZOLHATLANSÁGA.

Ide tartozik továbbá az 1790

gylésnek

az

tását parancsold

cikke

11.

melyek

felsége

tattak, királyi

is:

Magyarországnak

bogy

Részeknek határszélei

fenntar-

kötelességeinek lenni nyilvá-

,,0 felsége királyi nította,

— 1791-ki ország-

ország határsze' leinek

el

a hozzákapcsolt

és

ne idegenítessenek,

más örökös tartományaihoz

és

a

csatol-

hatalommal visszaszolgáltassanak." 105).

TÖRVÉNYHOZÁSI JOG, S A VÉGREHAJTÓ HATALOMNAK A TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN VALÓ GYAKORLATA.

A

király és az országos

Karok

és

Rendek közt

megosztott törvényhozási jogról, továbbá végrehajtó hatalomról, tekintettel a

1790

az

— 1791-ki

II.

csolt

joga

Rész

3.

cimére,

12 cikkben ez van mondva:

,,IIogy a törvények hozása,

mezésének

biri és

a

és

eltörlése,

Magyarországban

és

a

értel-

hozzákap-

Részekben a törvényesen megkoronázott fejede-

lemmel

és

az

országgylésre törvényesen

összese-

reglö országos Karokkal és Rendekkel közös legyen, és

azonkívül nem

is

sége önkényt és magától kijelentette,

taudja, lott

,

tandja

és

ugy ;

gyakorolható ehsmeri

;

és

—

•

ö

fel-

kegyelmesen

hogy a Karok e jogát sértetlenül megtarmikép az dicsült Eldeitl reá szálfelséges

Utódaira

is

sértetlenül átszállí-

biztosítván az ország Karait és Rendéit, hogy,

soha edictumok, vagyis úgynevezett pátensek által, melyek átalánfogva soha az 4*

:

—

—

52

ország ti) r V e n y h a t 8 á g a által el nem fogadhatók, az ország és a kapcsolt Részek nem lesznek korm ányz andók." (5

„A

i

t()rvényszékeknek tijrvény által megállapított

vagy megállapítandó alakja megváltoztattatni

fog

,

hatalommal nem

királyi

sem a törvényszer

Ítéletek

vagy sem a törmások által gátohatása megengedtetni vényszékek törvényszeríí Ítéletei nem fognak megmásítatni, söt sem királyi átvizsgálás, sem bármely végrehajtása parancsolatok

által meggátoltatni, ,

hatóság

politikai

hanem

által

átvizsgálás

az eddig alkotott vagy

nélkül

valláskülönbség

fognak a törvényszékek

rehajtó hatalom mében, ö

alá

királya

nem

vettetni,

jövendben alkotandó

az ország bevett törvényes

törvények, rint,

által

szokása sze-

választandó itél-birák megtartatni

által

;

a vég-

pedig, egyedül a törvények értel-

felsége

által

gyakoroltatni."

107).

ORSZÁGGYLÉS TARTÁSA MINDEN HARMADIK ÉVBEN.

Hogy szabályok

pedig a netalán teend önkényszerü rend-

mentségéül

fel

ne hozattathassék az

szággylés nem tartása: hivatkozva idézett

1655:

alkottatott az

49

1790

1715:

és

14.

— 1791-ki

or-

a már fennebb

1723:

7 cikkeire

13, törvénycikk,

mely

rendeli

„Minden

harmadik

évben, vagy ha az ország

közhaszna és szüksége megkívánná, is

még korábban

királyi felsége közországgyülést hirdetend,

a Karok és Rendek

meg fognak

gylési ügyeket törvényes

melyre

jelenni és az ország-

szabadsággal

tárgy aland-

— ják.

Hogy

—

53

pedig a tárgyalt királyi elterjesztvények-

kel jRz ország

Karainak és Rendéinek összes igazsá-

minden egyes országgylésben mul-

ságos sérelmei

hozand

hatlanul elintéztessenek, és a

—

ganatosítassanak, nél fogva

A

arrél

ö

felsége

törvények királyi

fo-

tisztjé-

minden jöv idkben gondoskodni fog." 108.)

KIR.

HELYTARTÓTANÁCS FÜGGETLENSÉGE.

Továbbá, hogy az ország kormányzatával megbizott

magyar

lensége

Helytartótanács

kir.

minden idegen befolyásti megvassék, az

1790—1791:

14. törvénycikkben rendeltetett:

magyar királyi Helytartótanács, fogva is, minden törvényes hatalommal

szervezésé-

,,A

nél

törvények

elhárítására szükséges,

gvarországban legfbb törvények

erejénél

goktól független, alá."

és

csak

is

minden

,

és

,

és

mely a azok

mint Ma-

batság, a fennálló

politikai

fogva

bir,

eszközlésére

foganatosításának

megsértésének

tik

függet-

kir.

más

hatósá-

felségének rendelte-

109.)

MINDEN IDEGEN NYELV KIZ.ÍRÁSA A KORMÁNYZATBÓL.

Hogy

pedig a H.

József

által

behozott német,

vagy bármely más idegen nyelv az ország közigazgatásából kizárassék, az

1790—1791:

16.

törvény-

cikk ezt mondja:

„Ö

felsége

biztosítja

hogy bármely ügyek fog behozatni." 110.)

a Karokat

vitelébe

idegen

és

Kendeket,

nyelv nem

54

ADÓ ÉS UJONCZOK MEGAJÁNLÁST JOGÁNAK MEGERSÍTÉSE. Végre felhozandó

még

itt

1790—1791:

az

mely hivatkozva az

törv(?nycikk,

—

fennebb már k\ózeit

1715:

vonatkozó

ide

8. és

19.

1741: 22.

és tör-

mngyar alkotmány egyik leglényegesebb alapjogát, az adó- és újonc m e g a j á nlási jogot, az országgylésnek a követk erteljes ve'ny cikkekre,

a

kifejezésekben biztosítja: ,,

Nemkülönben

arról

felsége az ország

tóztatott

szek Karait és Rendéit,

gedelmek

,

akár

pe'nzben

mél-

teljesen biztosítani

is

a hozzákapcsolt

Re'-

hogy bármely nevezet

se-

e's

akár termesztményekben,

,

vagy újoncokban sem a Karokra

és

Rendekre,

sem

nem fognak rovagy bármely más cim nem fognak szf)rgal-

nemtelenekre, királyi íjnkényszerint vatni

,

sem szabad

ajánlat

országgylésen

alatt

kiviil

Mennyisége pedig a közadónak, mely az állandó katonaság fenntartására rendeltetett, mindenmaztatni.

kor az országgylésen, egyiktl a másikig, fog meghatározni."

111).

jMiután II. Lipótnak rövid, de örökre emlékezetes

uralkodása

badsága ezen helyeztetett,

az

alatt

Magyarország alkotmányos

alkotmányos

,

mart.

védbástyák

1-én

1792

I.

második

utolsó

és

els gondja nyesen 20-ra

egyátalában vala,

oltalma alá

történt

Ferencnek

után trónra lépett fiának,

római

sza-

(e

halála

néven

császárnak)

a magyar országgylést, a törvé-

meghatározott

határid

alatt,

1792. Budára egybehivni, a hol

azaz

—

május miután

— az

—

55

els pontban, a koronázást

bnap

hat

trnral epés után megtartatni parancsold 1790

alatt

a

— 1791:

3. törvénycikkre e szavakkal: ,.A koronázást az 1790.

és

1791-ki országgylés harmadik

telmében

megtartandjuk," 112.)

kozó, a többiben pedig

gére nézve

L

II.

i

p

(5

törvénycikke

—

ér-

világosan hivat-

mind tartalmára, mind szövekoronázási hitlevelével tökéle-

1

tesen

nemcsak megegyez, de még határozottabb

telm

koronázási diplomáját

sos esküt letette,

pélyesen

meg

is

ugyauazon

ér-

kibocsátá, és a szokáévi

6-án

jiinius

ünne-

koronáztatott.

MAGYAROESZÁG SARKALATOS JOGAINAK MEGÚJÍTOTT MEGERSÍTÉSE I.

Ferenc

ezen

id óta

1811-ig, a

majdnem

kadatlanul tartó háború fegyverzaja közt

országgylést

tartott

1808. és

késbb

az országgylés mellzésével

tott ki,

és újoncoztatott

De minthogy ságba hozta,

s

még

is

külön

,

is

hat

1796.

1811-1812-ben

1805. 1807.

biztosok

,

ugvan, és nevezetesen

1802.

zett királyi

is

sza-

;

de

adókat rova-

e célra

kineve-

által.

észrevehet

ez az országot

izgult-

a Karok és Rendek e miatt érzékeny pa-

naszt tettek mind a megyegyüléseken, mind pedig a

tizenhárom évi szünetelés után 18 25 ben Pozsonyba egybehivatott és 1827-ig tartott I.

az

Ferenc

lecsillaj^itandó

egybegylt

országos

intézett leiratokban

és

tásáról biztosítani,

a nyugtalan

Karokhoz

nemmulasztá

alkotmányos formák

országgylésen,

ezeiitúli

el

és

—

kedélyeket,

Rendekhez

ezeket a törvém-ek

sérthetetlen megtar-

mely biztosítások törvénycikkekké

:

—

—

5ü

szerkesztve nz 1825-1827-ki országg-yiilésen alkotott

törvényeknek következ három cikket képezik AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNYEK PKRTHKTETLEN MEGT AKT.Í SÁ R( )L ÁTA LÁ B AN.

„A Karoknak

és

Rendeknek az alnptörvények

érvényökben fenntartása iránt

ményekbl

(az

adt

ftnnebb említett

és

való

ujoncc-ást

és

a nmlt

illetleg

orszííg-g-yiilésén kiviili

ese-

tett

és

rendszabályok-

száimaz aggodalmuk megnyugtatására: O felmeg levén gyzdve a fell, hogv

ból)

sége tökéletesen

a király és ország

boldogsága a törvén}ek

megtartásán és épségén alapszik, és ha

pontos

vagy a

ki-

rály vagy az ország Rendéi jogaiból valami elvonatik,

a törvények és az ország' törvényes rendszerének

százados gyakorlat ásatik,

által

megersített építménye alá-

kegyelmesen kinyilatkoztatni mélt-'-tatott

:.

lioo^y

legfbb gondjai közé sorozza az országnak, koronázási esküjével

megersített alkotmányát minden id-

ben oltalmazni 10.

és

12.

megtartani, és azért az

és

19

törvény clkkekket

(az

lenségérl, a törvényhozási, biri és

talomrl, és

szl

t.

által

A FENNEMILTETT

„O

felsége

hogy bármely akílr

végrehajt ha

az országgylés ad()megajánlási jogárl

cikkeket)

mind mások

179*Vi-ki

ország függet-

pénzben,

mind maga állandóan megtaitandja, ismegtartatandja" (1827.

III.)

113.)

19. TÜRVÉNVCIKK SÉRTETLEN MEGTARTÁSÁRÓL.

179"/, -KI

bizto.«5Ítja

nevezetíi nkfír

a

Karokat

adó és

és

Rendeket,

segedelmek tárgya,

természetményekben, vagy ujon-

— cokbau

esetekben

reudkiviüi

mégr-

seniQii,

-oi

megvonatui az országgylési tárggyalástl

seoi íoof

sem

;

pe-

dig azon adóval, euaek országgyülésileg meghatározott

nemét

és

országgylésen

mennyiségét illetleg,

semmi változás sem fog tétetni, hanem az, a mint egyik országgyléstl a másikig, az országgy-

kiviil

meghatároztatik

lésen

—

114.)

behajtandó."

lesz

,

(IV.

c.)

Végre ORSZÍGGYÜLÉSXEK MINDEN HÁROM ÉVBEN MEGTARTÁSÁRÓL.

AZ

tf

,,0 felsége

Karokat és

a

biztosítja

Rendeket,

hogy azokat, a mik az ország törvényeivel, neveze-

179% -ki

tesen

13.

t.

cikkel a tartandó

országgylé-

sekrl

rendeltettek, mulhatlanul foganatosítni fogja."

(V.c.)

U5).)

A

mit

a

tartá,

I.

Ferene

mi abból

kezett az erre

is

itt

ígért,

kiszabott id,

1830

midn

és

1836-ban

is

folyvást

tartott,

I.

is

bekövet-

1832-ben

szággyléseket hivatott egybe; ez utóbbi

még

meg

pontosan

hogy,

kitetszik,

alatt,

or-

mely

Ferenc

1835. mart. 2-án kimúlt.

Atyjának dics példáját V. is

Ferdinánd

király,

(mint ausztriai császár e néven els) hiven követé;

ugyanis

még

atyjának életében az 1830-ki pozso-

országgylésen történt megkoronáztatásakor nem csak hogy kibocsátotta az , mind magát, mind utódait az ország alkotmányának és szabadságainak sér-

nyi

tetlen íilatt

megtartására kötelez, a koronázást hat hónap a trónralépés

1832-1836-ki

után

megtartatni

országgylés

rendel, és az

törvénytárába els cikk

:

—

—

58

gyanánt beigtatott koionázási

hogy

letette

liitlcvel^t, és

csak

hanem alkotmányos

a koronázási esküt,

kh'álynak ekként magára

nem

kötelességei e'rzeté-

vállalt

ben mindannyiszor, valahányszor az erre törvényesen meghatározott

id

1832-ben

hogy az 1836-ban

nevezetesen, mint-

bekövetkezett,

országgylés csak

egybehivott

1839—40. 1843—44.

be,

fejeztetett

1847-ben országgyléseket

is

tartatott,

éa

és az orszá-

gos ügyek vezetésében pontosan követte a korábban

vagy az ö országlása

fenállott,

alatt tartott ország-

gylések által hozott törvényeket. Azon számos üdvös törvények között melyek V.

Ferd

i

n á n d király, hazánk

idézni látszd országlása alatt,

nek alkotmányos és legnagyoVjb

Az 1844.

a magyiir nemzet

számíthatí:

II.

c.

t.

a

méltán a sarkala-

s

közé

nézve

fejldésére

nemzetiségi

hordervel birnak,

tos törvények

aranykorát vissza-

— ,

—

a következk

magyar nyelv

és

nemze-

tiségrl; (116).

Az 1844. Az 1844. ségröl;

t.

IV.

c.

c

t.

a vallásügyben; 117.)

az

átalános

birtokképes-

118.) és

Az 1844. rl.

III.

119.)

V.

t.

c.

az átalános

hivatalképesség-

:

:

iz idézett helyek és okmányok eredeti szövege. A

1)

rint,

Béla király névtelen jegyzjének VI. fejezete

sze-

az összerzödés latin szövege

iuramenti

Primiis status

tam

raret,

ipsis,

quam etiam

sic

fit

quamdiu vita dusemper duceui

ut

:

posteris suis,

haberent de progenie Almi ducis.

Secundus status iui'amenti

eorum acquirere

labores

Tertius status iuramenti

personae,

qui

elegerant,

quod

et

fit

sic

possent,

quidquid boni per

:

nemo eorum expers fit

sic

ut

:

isti

sua libera voluutate Almuiu ipsi et

íilii

sibi

eorum nuuquam a

íieret.

principales

dominum

consilio ducis

honore regni omnino privarentur.

Quartus status iuramenti

eorum

infidelis fieret

facérét inter

ducem

et

deretur, sicut sangvis

fecerunt

Almo

sic

fit

ut

:

quis de posteris

si

contra personam ducalem, et discordiam

cognatos suos, sangvis nocentia fun-

eorum fit fusus

in

iuramento, quod

duci.

Quintus status iuramenti

sic

fit

ducis Almi et aliarum personarum

ut

:

si

quis de posteris

principalium

iuramenti

statuta ipsorum infringere voluerit, anathemati subiaceat in

perpetuum.

A

II.

—

András decretumából vagy

is

az aranybullából idézett

szakaszok 2)

Volumus

etiam,

quod nec

nos,

nec

posteri

nostri

servientes capiant vei destruant favore alicuius potentis, nisi

prius citati fuerint et ordine judiciario convicti. (2. §.)

— 3.

Xiillain fdllcitam (adó) eolligi fíiciemus su])i-a prafdia

)

scrviontium oati.

—

00

noe

;

dumus noc

iii

villás

SiipiT populos ctiani occdcsiaruin

doscondcmus,

vo-

nisi

ip.sannn )iidlam pcui-

tus culiectain faeieinus. (3. §.) 4.) Si quis serviens siue

tém

possosxionis

disponat, et

iiiorte

si

qui

piiKjiii

.siii,

nullám

penitiis

praovontus disponere

quartam par-

non

gcnerutiouem

rex

haLiicrit, (a

pro-

poterit,

magis contingunt, obtiueant.

euin

Comites parochiaui

5.)

non

dccesserit,

Hlio

obtineat, de residuo, sicut ipse voluerit,

filia

Et

si

obtineLit. (4, §.)

fispánok) praedia servientum

discutiant. (5. §.)

autem rex extra rcgnum exercitum ducere voluerit, ip.so iro non teneantnr, nisi pro pecunia ipver cxercitus (hostilis) venerit supra regnum, omnes

G.) Si

servientcs sius. Si

cum

universaliter ire teneantur. Item

cere voluerimus,

comitatus

et

cum

si

extra

regnum exercitum du-

exercitu ipse iverimus, omnes, qui

habén t, pru pecunia nostra nobiscum

ire

teneantur

(T. §.)

omnes liumincs rcgni

7.) ]^ilatinus

discutiat vei

;

uostri

indiíferentcr

sed causas nobilium, quae ad perditionem capitis,

ad destructionem

regis terrainare

non

possessionura

pertinent,

sine

scientia

possit. (8. 5.)

8.) Si liospites, videlicet

nerint, sine consilio regni

homines, ad regnum

boni

ve-

ad diguitates non promoveantur.

ai.§-) 0.)

Uxores decedentium vei

damnatorum ad mortem

per sontcntiam, vei in duclo succumbentium, vei ex quacun-

que

alia causa,

10.)

non fraudentur dote sua.

Jobagiones

(a

fnemesek)

(12. §.

)

ita sequantui' curiara

quocunque proficiscuntur, ut pauperes per cos opprimantur uec spolicntur. (13. §.) gis, vcl

11.)

Item

sui qualitatcm sui,

si

quis

non

comcs honorofice

liabucrit,

vei

se

destruxerit

re-

non

juxta comitatus

populos

castri

couvictus supcr hoc coi*am omni regno dignitate sua tur-

piter spolietur,

cum

restitutione ablatorum. (§. 14.)

:

—

—

61

quas quis justo servitio obtinuerit,

12.) Possessionibus,

aliquo tempore non privetur. (i7. §.) 13.)

Jobagiones castrorum

libertatém a sancto rege

teneantur seciinclum

institutam, sirailiter et

hujuscunque nationis, secundum concessam teneantur. (19. §.)

hospites, (bevándorlók)

bertatém ab

(rastici,)

Stephano

initio eis

14.) Episcopi, super praedia servientium

decimas non dent, nec ad praedia regalia

nostris

eqiiis

eorundem

populi

decimas suas apportare teneantur. Item porci nostri iu vei

pratis

servientium

eorum. {22. és 22. regni nostri sint 1

;

pascantur contra

silvis

voluntatem

§.)

camerarii (tárnokok) monetarum uobiles

Comites

15.)

non

li-

ismaelitae et judaei id

fieri

non

possint. (24. §.)

Item possessiones extra regnum (extraneis, azaz

6.)

külföldieknek) non conferantur. Si sünt aliquae collatae vei venditae extraneis, populo regni ad redimendum

reddantui'.

(26. §.)

17.) Si quis ordine judieiario fuerit condemnatus, nul" lus

potentium possit

eum

defendere. (28. §.)

18.) Item praeter hos quatuor jobagiones^ scilicet palatinum, banum, comites cui'iales regis et regínae, duas dig-

nitates nullus teneat. (30. §.)

Quod

19.)

rum

aliquo

tam

nos (rex), vei abquis successorum nostrohuic

dispositioni

liberam habeant, sine nóta,

traire voluerit, tatis,

si

unquam tempore

episcopi,

quam

alii

nostrae

alicujus

et contradicendi

infideli-

jobagiones ac nobiles

universi et singuli, praesentes et futuri, posterique

con-

regni

resistendi

perpetuum

nobis et nostris successoribus in

facultatem. (31. §.)

Hármaskönyve

Verböczy

Része

I.

címének a

IX-dik

nemesség (nemzet) szabadságáról szóUó eredeti szövege 20.) Prima nobilium libertás

mum

citati vei vocati,

rint, in

res,

eorum

personis,

aut preces,

(1. §.)

est,

quod

ipsi,

nisi

pri-

ordineque judieiario condemnati fue-

ad quorumvis instantiam,

nusquam

et

per

ueminem

A^el

detineri

clamo. possint.

— 21.)

Secunda

—

62

libertás, quorl nobiles totius regni

nulliiis

|)raoterquam principis legitimé coronati subsint potestati, ip.so

quoquo princeps

no.stcr,

ad siniplieem

nistram suggestionem alicujus, juris, et altéra

querolam

nominom eorum

et

praeter

ct si-

viam

parte non audita, in persona vei rebus suis,

ordinaria auctoritate inipcdire potest. (4. §.) 21.) Tertia est:

quod

juslis

eorum

«

jiiribus et

omnibus

provcntibus intra terminos territoriorum suorum adjacentibu.s,

liberam scmpcr, prout volunt, frtiendi liabent potesta-

tcm, ab omuiquc servituto, ac datiaruni, et collectarum,

tri-

butorum, vectigalium, tricesimarumque solutione per omuia immiines

exempti habentur

et

;

militare

duntaxat pro regni

delensione tenentur. (5. §.) 23.)

Quarta

et iiltima

quod

est,

si

quispiam

regum

nostrorum libortatibus nobilium in generáli decrcto excollentissimi pi'incipis

quondam Domini secundi Andreáé

regis,

cognoniento Hierosolymitani (ad quod observandum quilibet

regum Hungáriáé, priusquam suum sacramentum praestare

coronaretui*,

caput sacro diademate sólet,) declaratis

et

ex-

pressis contravenire attentaret, tunc sine nóta alicujus infide-

liberam

litatis

illi

resistcndi, et contradicendi

petuum íacultatem.

habent

in per-

(G. §.)

Per nobiles autem universos Dominos Praelatos, Barones, caeterosque Magnates, ct alios hujus regni Proceres 24.)

intcllige. (7. §.)

A Hármas pontjai

könyv

II.

R.

3. C.

a törvényhozásra vonatkozó

:

25.)

Quaestio oceurrit, utrum Princeps per se possit

condere leges

V

an opus

sit,

ut populi quoque accedat con-

sensus V 25.) Princeps (rex) proprio

ti(mes (leges et statuta) facere

rogatoque populo

responderent quod observantur.

si

:

ei tales

sic,

(3. §.)

tales

motu

non

et

absolute constitu-

potest, sed accersito intcr-

leges placeant, an ne ? qui

cum

postea sanctioncs pro legibus

:

—

—

63

26.) Plernmque autem et popiilus nonnullaj quae ad publicum bonum conducere arbitratur, unanimi consensu decernit, in scriptisque Priucipi porrigit, su^Dplicans

leges sibi statui.

Et

Princeps

si

ij)se

super

illis,

ejusmodi sanctiones ac-

vim

legis sortiantur,

et

Xomine autem populi hoc

in loco intellige

solum-

ceptaverit et approbaverit, tunc

pro

legibus reputantiir, (4. §.) 27.)

modo

praelatos, barones et alios

nobiles, sed

non

n. Mátyás

mának kat

is

magnates, atque quoslibet

ignobiles. (27. §.)

király 1808 diki koronázás utáni

a törvényhozó elemeket meghatározó,

1-sö

decretu-

a királyi városo-

s

ide számító 1-sö czikke

28.) Visum est regnicolis concludere, quinam sub nomine Statuum et Ordiniim Eegni intelligi, quive per Suam Majestatem Regiam ad publica Regni Comitia per Suae Majestatis

Regales vocari,

habere debeant 29.)

Cum

et

vota sua in publica Reg-ni Diaeta

? (1. §.)

Regni Hungáriáé Status

tuor conditionis regnicolis,

Magnatibus, Xobilibus

nempe

Ordines ex qua-

et

Praelatis,

Baronibus, seu

et Liberis Civitatibus constent, (2. §.)

30.) üt Liberae Civitates quoque in suis privilegiis et numero Statuum et Ordinum conserventur, dignum judicant

Regnicolae, et ut earuni nuncii inter Regnicolas locum et vota

habeant, dignum quoque censent Regnicolae. (10.

Á Hármaskönyv

II.

R.

5.

§.)

címe, mely a törvény kötelez

erejének kiterjedését magyarázza: 31.)

Si quaeratur, quos ligent constitutiones (leges)

et

decreta ? Sciendum, quod primo ligent Principem (regem), qui eas populo postulante edidit,

deinde tos. (1. §.)

ligant

omnes

jurisdictioni

principis

subjec-

:

— A Hármas

könyv

R.

I.

—

fi4

címe mikép magyarázza a ma-

9.

gyar nemzet alattvalói viszonyát királyához? 82.) Nobilis nulliuR, praotorqiiam

II.

Principis (Regis)

Kegis) obsorvaiulmn,

quilibct

le-

Andrcao

coronati suLsint potcstati, ad quofl (clccrotum

rjitinic

Kcguin Hungáriáé, prius-

quain sunin taput sacro diademate corouaretur, sacramentiiin

pracstarc

A

s

o

1

c

t.

(G. §.)

Corpus juris-nak

elszavának

Ferdinánd királyt illet biographiai

I.

kifejezései a király megválasztatásáról

Tam 33.) In Regem Hungáriáé rite e 1 g t u r omnibus fere preceribus in ipsum inelinatis Rex denuo a ci

c

1

am

a

u

t

r.

Xo

.

.

.

,s

király esküje a Corpus Juris szerint:

Ferd

i

na ndu

s,

Rex

quod Ecclosias Dei, praelatos, baroncs,

omnes regnicolas

ra.s et

.

(5. §.)

Els Ferdinánd 34.)

i

?Iungariae, juramus, nobiles, civitates libe-

in .suis innnunitatibus et libertatibus,

juribus, privilegiis, ac in antiquis et approbatis consuetudini-

bus conservabinius, omnibusquc justitiam faciemus simi

cundani

Andreáé

Regis

regní nostri Hungáriáé, et titulo pertinant,

poterinius,

decreta

quae ad

serenis-

;

observabimus

illud

([ucxiuo

fines

;

juro

aut

non alienabinius, nec niinuenius, sed quoad

augebinui.s,

et

cxtcndcmus, oniniaque facieiuus,

quae pro bono publico, honore

et

incremento

regni

nostri

Hungáriáé justc facere potcrinius.

Az rozatai

bécsi

békekötés

némely

sarkalatos

hatá-

:

35.J

sinc

1606-diki

Cuni

is

(ncnipc Art. 22. 1G04.) extra Diaetam, et

Regnicolarum assensu adjectus

íiierit

;

propterea etiam

tollitur. (1. §.)

3G.)

Omnibu.s Statibus

ct

Ordinibus regui

liber

reli-

:

:

65 ipsorum usus

gionis

tamen praeju gi

o D

s

i

et ut clerus,

;

et

exercitium permittetnr

clicio

ab

:

Catholicae Eomanae

templa

tacta et libera jjermaneant

Catholicorum

ecclesiae

et

que reli-

s

in-

atque ea, quae hoc distiirbioriim

;

tempore iitrínsque occupata

fuerint, rursurn eisdem restituanösszefüggleg az 1608. koronázás eltti

tur. (1. §.) (Ezzel

decretum

§. ezt

1.

Ut

37.)

bus, Nobilibus, Statibiis et

határozza

:

tam Baronibus, Magnati-

religionis exercitium

quam etiam

liberis

ac iiniversis

civitatibus,

Ordinibus regni in suis ac

fisci

bonis

item in

;

quoqiie regni Hungáriáé militibus Hungaris,

coniiniis

cujusque religio

et confessio,

nec non oppidis

siia

eam

et vilhs

sponte ac Übere acceptare volentibus, iibique liberum relinquatui',

nec quisqiiam in liberó ejusdem usu et exercitio a

quoqiiam impediatur.) 38.) Palatínus eligatur

quitus consueto, in proxime

cum sua

more antiQuia ver

dignitate,

celebranda

diaeta.

sua Caesarea ac Regia Majestas in Hungária residere nequit ideo statútum

tiam

sibi

per

quod sua Serenitas secundum plenipoten-

est,

Suam Majestatem

Hungáriáé per Palatinum cus,

ac

Sua Caesarea,

si

praesens adesset,

concessam, in negotiis regni

Hungaros, non

et consiliarios

Regiaque

Majestas

audiendi, proponendi, judicandi,

dendi, agendi et disponendi, in omnibus

iis,

conclu-

quae ad conser-

vandum regnum Hungáriáé, ejusdemque Regnicolarum tem,

testatem et facultatem habeat.

(A

— (Ugyanezen határozatot

decretum 3-dik czikke 39.)

mano,

et

1. §.

bécsi békekötés

3-dik

az 1608. koronázás eltti

következleg

egészítette ki:

Sua regia Majestas duas ex Statu Catholico Rototidem evangelicae confessionis personas proponat;

ex quibus Status jestas intra

et

Ordines quemcumque eligent

annum ab

peculiarem generalem Regni diaetam vén mindjárt a 3-ik szakaszban

Quod

si

j

Sua Ma-

obitu Pala tini pro electione növi Pala-

tini

40.)

quie-

videbuntur esse necessaria, plenariam po-

et utilitatem

cikke.)

se-

personaliter

facere

Sua Majestas

indicet,

hozzá

te-

tum Judici

nollet,

5

—

—

r.6

Curiae Regiae, vei ipso non existente, Magistro Tavernico

rum, plonaria

amissionc honoris ot offifiomiu

.snb

auctoritas tribuitur

ac promulgaudi. k.

1(1U8.

o.

Ut corona

41.)

.suoruni,

diaotani ad Palatini ulcgtionem inilicendi

:

c. 2. §.)

.'}.

in regnuin

4. e.) et in nianibus coruni qui

Hungaris saocularibus

Hungáriáé reducatur,

(h. b.

ad cjus custodiam ex nativis

delecti liierint

,

regno reliuquatur.

in

(k. c. 1G08. 4. c.)

42.) In Thesaurariuni nativi ITungari

culares eligantur, (b. b

5. c.) et ut

scmper, et sae-

exterae nationes deinceps

omnino regni proventus se ingorant. (k. e. 1(308. 5,) 43.) Sua regia Majestas Hungáriám ct partes ei annexas per Hungaros nativos possidcbit, tam majora quam

ií.

nullos

minora

ofticia rcgni,

etiam coníiniorum praefccturas Hungaris,

nullo interposito religionis discrimine, conferet.

(

b.

b.

'J.

10. c.)

44.) Caveat Sua Majestas regia, ne exterae nationes

nationis

alterius

homines

gubernationem Hungaricam se

in

ingerant, neve in rebus Hungaricis

rorum

consilio

utatur. (k.

e.

absque

I. t. \).)

convictus

legibus regni

aliorum,

quam Hunga-

discrimine

Sua Majestas

suas juris

ordine

c.)

Quaerulantes

45.)

quantur, ot (P. ordine

religionis

1008. 10.

et

injurias

nemo,

puniatur.

nisi

pi'ose-

legitimé citatus, jurisque

quae antiquis proxima emendeutur.

Decreta regni,

contrariantur, in diaeta

(b. b. 11. c.)

Ut omnes,

4G.)

fidelitatem

sorum

qui

Suac regiae

liegis

redeant

Dominó Bochkayo adhaeserunt, tamquam 1 e g t m

Majo.statis,

i

i

i

in ip-

et reeipiautur. (b. b. B. 21. §.)

47.) Regni Hungáriáé regnicolae

et comitatus

Suae

regiae Majestati ad perpetuam íidcm et observantiam se ob-

ligabunt ni)

—

neque

(salvis

sempcr juribus

— unquam defectionem,

contra

Suam

et libertatibus reg-

rebellionem, insurrectionem etc.

Majestatem, contra

bouum

regni

etc.

in aeter-

nura attentabunt. (b. b. B. 27. §.) 48.)

Ut haec oninia majori robore firmentur, Sua regia firraiter promittet, et penes eandem

Majestas diplomate suo

—

—

67

Reg-niim quoque Boliemiae, Archiducatus Austriae, Marchio-

Dux

Moraviae^ Ducatus Silesiae, et Serenissimiis

natiis

cum

dinandus

cum Hungaris

Majestas reconciliationem

omni sua parte observabit,

ter in

Fer-

Diicatu Stiriae assecurabiint, quod Siia regia factam, inviolabili-

et vicina

quoque regna ac

provinciáé nihil, quod vicinitatis jus possit laedere,

attenta-

bunt. (b. b. B. 26. §.) 49.)

Accedente consensu

et

Sacrae regiae

auctoritate

Majestatis libere, et non coacte spondemus, et Status ac Ordines Hungáriáé et Transylvaniae assecuramus, quod

cum Hungaris

Majestas hanc reconciliationem

solum

inviolatibiter observabit, sed etiam Status et

regni

Bohemiae,

Hungaros, quod

ejusdemque vicinitatis

provinciarum

contra

jura laedere possit, attentabunt.

Boh.)

(Lit.

Quod

50.)

reconciliationem

nis regnis et provinciis

observabunt.

51

cum

factam

békekötés.)

Illustrissimo Principe

initae(1647. 5.

Omnes

52.)

cum

sua Majestate et

inviolabiliter, et in

t.

Diploma regium

Transylvaniae,

Pacificationis

Dominó

et

milites

Hungarici

confiniis

in

re-

habeant ubique suae religionis exercitium, cum

gni, liberum

liberó

templorum, campanarum

quam

in liberó religionis suae exercitio turbetur,

diatur. (1647. 5.

Ut

nec quis-

et sepulturae usu,

aut impe-

c. 5. §.)

rustici

quillitatem regni in

quoque propter bonum pacis

et

tran-

quorumcunque dominorum terrestrium Sua Ma-

bonis in hbero suae religionis exercitio a

et fisci

jestate regia, vei ejusdem tribus

Greorgio

c.)

Status et Ordines regni, liberae civitates,

oppida privilegiata,

53.)

vici-

omni parte

Hung.)

(Lit.

(Linczi

)

Rákóczy

diti,

non

Ordines

nihil

,

Sacra

factara

non

ministris,

aut dominis suis terres-

tui'bentur, aut impediantur; hactenus

coacti et turbati liberum religionis

sumere

et

continuare

permittantur,

autem impe-

ipsorum usum

ncque

ad

alias

reasreli-

gioni ipsorum contrarias ceremonias peragendas compellantur. (1647. 5. c. 7. §.)

5*

—

—

08

Ecclcsiae paetoros, sivc concionatores, per quos-

54.)

c-iiiKjUf amt»vc'i-i vt oxtur1»ari

iK'Utiqiiam ])0ssint;

haetnius aim»ti tuisscnt, eus licrat reiluecre,

ipsorum

ix'ducoi'e.

Ur)4T. V.

5.) Gravaniina,

!^.

autcm

qiii

vol

lovo

alios

§.)

nogotiuui

rcligionis

et

occupationes

temploruní conconientia, in pruxima celebrauda regni diaeta c()niplanontur,nec ultra occupationes temploriun íiant.

Ea autem

tomporé violenter

utrinque

tompla, qua(^ Imc

occupata licis.

di.sturbioruni

evangolicis

i'ucrunt,

restituantur, prout etiam catlio-

Gravaniina auteni futuris quoque tcmporiljus in negotio

rc4igionis eincrgcntia

tam

quani etiam cvauge-

(.'atliolicoruni,

quam etiam alia gravaniina tam evangelicorum, quam catliolicorum Sua Majestas singulis honiinum

licae coufessioni.s

;

diaetis plenarie complanabit.

(1647. V.

8. §.)

56.) Caetera sub hac paciíicatione

utpote de diötributionibus

tractata,

regni sine rcligionis

Hungáriáé,

tione

discrimine, de

cum

Turcis

vei

utrinque agitata et

honorum

et

ofíiciorum

omnium tractatuum quibusvis

aliis

natiouibus per nativos Hungaro.s seculares institutione, aliis

ra-

vicinis et

de

etiam onniibu.s, libertatcs patriae cuncernentibus negotiis

conclusum

est

:

ut primis statim comitiis aliquid certi de

iis

sta-

veljam statuta ibidem de facto effectuentur. (V. 11. §.) Ad quod (pacificationis dijjloma) observandum, etiam succes.sores nostros, legitimo.s sciliect Hungáriáé Reges

tuatur,

57.)

obligatos esse volumus. (1647. V. 14. §.)

Az

elsszülöttségi trónörökösödés fiágon.

58.) Universi .Status

et

Partium eidem

annexarum

nemiuem

alium,

quam

(Leopoldi

1.)

quoties

quod

:

Hungáriáé in

regiae

Siiae caesarcae et

masculorum haeredum jirimogenitum

tuum pro legitimé rege suo hoc regnum Hungáriáé rite ties,

regni

(Jrdines

declarant

inauguratio

sint luibituri,

instauranda

Majestatis in

perpe-

diaetaliter intra

et

coronaturi. 59.)

et

posterum

Erga semper

érit,

to-

praemittendam

Articulnrum rlipldiiiaticorum accejjtatiunem, seu regiam Asse-

)

—

deponencTumque superiude jnramentum,

curationem,

qua

a

majoribus suis praestitum GO.) Qiiodsi

(Leopoldi t

i

—

G9

ngere

I.) t,

s

e

esset,

forma. (1687.

ejusdem caesareae men mascu1inu

extiinc

et

regiae

m

d

devolvendi

istiusmodi

in

ea,

II. 1. §.)

Majestatis c o n-

e fi c e r e

et suscipiendi re-

giminis successio rendimdet et ti'anseat in Serenissimi

H

i

s-

u 111 R e g i s Domiiii C a r o i íl. pariformiter maserga aeque praeviam, praedeclaratoque ciiniim semen modo praeiiiittendam regiam af f i da tion e m et acccpan

i

ar

l

:

,

ptandos praementionatoS d i p standiim desiiper

Suae caesareae fati

j

ura

ra e

1

o

ma

u t u m.

et regiae Majestatis

t i

61.)

e o

Eo

s

articulos et prae-

quo tam

iu casu,

(Leopoldi

1.)

qaam

prae-

Serenissimi Hispaniarum Regis masculiniim semen deíi-

ceret, avita et vetus,

approbata consuetudo, praerogativaque

Statuiim et Ordinum Hungáriáé in regum locum liabeat (1687. UI.

electione

coronatione

et

Diploma regium per Regiamque Majestatem tempore suae Co-

&2.) (ül. Károly koronázási hitlevele.)

•Sacram Caesaream

ronationis Statibus et Ordinibus regni dátum. (1715.

II.)

63.) Nos Carolus Electus Romanorum qua Hungáriáé Rex agnoscimus etc. Primo. Quod praeter ab antiquo deductam regiam hae-

Imperátor,

reditariam successionem coronationemque; in reliquo univer-

communes Regni Hungáriáé, Partiumque eidem annexarum libertates, immunitates, privilegia, statuta, communia jura, leges et consuetudines, a divis quondam Hungáriáé regibus, et gloriosissimae memósas

et

singulas

riáé praedecessoribus nostris hacteniis

concessas,

confir-

et

matas, in futurumque concedendas, et per Nos confirmandas (ad quas et quae dicti Status et Ordines formulám quoque

jurameuti ad initium decretorum Serenissimi

Domini

Ferdinandi Primi,

olim Priucipis,

gloriosae

reminiscentiae

Antecessoris Nostri positam, extensam, et reduetam

exclusa tamen et semota articuli

deereti

Divi

Regis secundi, de anno millesimo ducentesimo cundo, elausula incipiente

:

habent);

Andreáé vigesimo

„quod siveroNos"

—

se.

usque

—

m

m ;" in

punctis, clausulis et artieulis, prout supcr

omnibus eorum usu ct

cummuui Statuum conscnsu

diaetaliter cou-

ad verbíi siiis

—

70

^i

:

n

pc

intollcctii rogio et

r

pe

u u

t

fa

veiituin í'uerit, Hnnitor et sancte

omnes

u

i-

1

(;">.

coronam

regiii

t

c

per aliosque

observabiinus,

et singulos observari faciemus.

64.) Saerain

a

1

§,j

juxta veterem consve-

tudiuem ipsoruui Regiiicolarum, legcsque patrias per certas de eorum medio unanimiter ad hoc

delectas,

Hacteuus recuperata

65.)

cuperanda

quaevis

tenuta et partes,

hujiis

ct

expost

iutellcctu

de totó reincorporabimus.

(7. §.)

a

et

t

i

o

ni

penes

illibate

Icgum

et

privilegiorum,

casum defectus masculini sexus seminis et co róStatuum et íJrdinum regni in pristinum vigorem, in

s

Reguum Hungáriáé,

remanebit.

inaugiu-atio

successivis

haeredes

érit, toties

et

annexas

ejusdem

partes

(8. §.)

G7.) Quoties

Hungáriáé

regia

tcmporibus

iutra

ambitum

diaetaliter

regni

instauranda

et successores nostri masculi, futuri ueo-

coronaudi haereditarii reges, praemittendam sentis

annexaruni

ei

praerogativa regiae electionis

nostri tt

adjuvante, re-

sub modalitate supradictae

partibiis,

interpretationis de usu et

Quod

(6. §.)

ad menteni juramentali.s íbrmuhie eidem

regno et eidem annexis

66.)

Deo

Partiumque

regni

deputatas

et

persouas saeculares in hoc regno conservabimus.

liabebunt prae-

diplomaticae Assecuraticmis acceptationem,

dumque superinde juramentum.

f9

depouen-

§.)

G8.)Xos itaque pracdicta universorum statuum et Or-

dinum regni Hungáriáé tia

benigne

admissa,

Partium eidem annexarum instan-

et

pro benigna animi nostri propensione,

ipsisque benigne gratificandi

voluntate, praeinsertos univer-

sos articulos, ac omnia, et singula in

iis

contenta, ráta, grata

et acceptata habentes,

pari tor et

eisdem nostrum eonsensum, benevolum assensum praebuimus, et illos, ac quaevis in eis

contenta clementer acceptavimus, approbavimus, ratiíicavimus et

coníirmavimus; promitteutes et assecurantes Status et Ordi-

ues regni in v c r b o u o

a

t

ro

Reg

i

o,

quod praemissa omnia

!

— tam nos

ipsi

71

observabimus,

—

quam

per alios fideles subditos

nostros^ cujuscuuque Status et conditionis existant, observari

faciemus.

(10. 11. §.)

(Jur

69.)

áment m Caroli

NosCarolus

III.)

II

qua Regni Hungáriáé Electus Eomanornm Imperátor^ ac partium eidem annexarum Rex: juramusper Deum Vivum, áriam ac per ejus Sacratissimam Genitricem Virginem etc.

M

omnes Sanctos, quod Ecclesias Dei, dominos praelatos, barones, magnates, nobiles, civitates liberas et omnes regnicolas in suis

immunitatibus

legiis,

ac in

et libertatibus^

antiquis bonis

et

juribus, legibus, privi-

c

mmun

ventum faciemus

;

cousuetudinibus,

approbatis

prout supereorum intellectu

et u

s

regio ac

u^

S t a t u u m c o n s e n s u d i a e t a 1 i t e r c o nfuerit, conservabimus, omnibusque justitiam

i

Serenissimi

quondam Andreáé

regis

decreta

—

exclusa tamen et semotaart. 31. ejusdem decreti clausula incipiente

:

,,Q

uod

perpetuum

s

i

v

fa c

no

e ro

u11a

t

e

s"

etc.

verba

usque ad

—

m, "

observabimus

:

;

regni nostri Hungáriáé, et quae ad illud quocunque jure

„i

n

fines

aut

sed

titulo pertinent, non abalienabimus, nec minuemus, omniaque illa quoad poterimus, augebimus et extendemus, faciemus, quaecunque pro bono publico, honore et incremento omnium Statuum et totius regni nostri Hungáriáé justefacere

—

poterimus. 70.)

— Sic nos Deus adjuvet,

et

Prout super eorum intellectu

Omnes

et

usu

Sancti

regio

ac

com-

muni Statuum consensu diaetaliter conventum fuerit. 71.) Sua caesarea, Regiaque Majestas successionem haereditariam juxta tenorom benigni diplomatis dirigendam,

ter declaratam, clementer resolvit

demum

sui, suíficien-

et

deficieute

masculino sexu, a divo quondam Leopoldo Imperaet v e t e r e m, approbaavita

m

tore et rege descendente,

tamque consuetudinem, praerogativamque Statuum et Ordinum in electione et coronatione Rogum locum

suum

habitui'am esse. (1715. III.) 72.)

Nec Status

et

Ordines regni, eadem Sacra Regia yult, quam observatis proprüs

Majestas secus régi aut dirigi

::

—

—

72

ipsius regiii Tlungnriao liactcnus factis, vei taliter constituendis legibus. (J.

Qua

73.)

in

t'utuinmi

diao-

i^.)

regia clcmontissiina

deelaratione, circa claii-

tsulam „Prout s u p c r intellcctu et iisu leguni, Rcgii) et c o m in u 11 S t a t u u ni conscusu diaetaliter c u V c n t u 111 f u e r t/ de o m u i a r c g n o a v u lsione, ac ad niorcin aliaruni provinciaruni supposito :

i

i

gub

e r

n

o

i

Status ct Ordines rogni .sufficienter praecautos

—Ezzel összcfügaz 1741. VIII. következ immunitates, jura, praerogativas Statuum regni Hungáriáé, — qui super

tai'tahna:

reddit.(2. §.)

Fundanientalia

74.)

libertates,

et

eo,

quod ad normáin aliarum provinciaruni non gubernabuutur, alioquin assecurati suut, intellcctu

—

.sub

sensuni clausulae, de usu et

legum sonantis, nullatenus

.sumuii posse.

—

S erre vo-

natkozik a késbbi királyok hitleveleiben a következ passus ^Salva tanien seraper

7;"),)

8.

quoad

ea,

quae per articulum

1741. excepta sünt, ejusdein legis dispositione.

Quandoquidom

76.)

tari tencantur, id

sum

nobilcs pro

regni

defensione

caesarea regiaquc Majcstas, quoties neces-

judicavcrit, in conforniitate Icguin hactenus superinde san-

citarum, in posterum quoque desiderare poterit. 1.

niili.

(1715. VIII.

§.)

77.) Quivis nobilitari praerogativa gaudentes militare

pro regni defensione tencantur. (1723. VI.

Quia tainen

78.)

et regulata

intertenenda veniret, quain

haec

tum

ver esset

sine contributione :

cessariorum érit.

hinc subsidiorum

matéria

(1715. VIII. 79.)

hostilis

Ubi

cum

militia

sine

rei

stipendiis

subsistere,

comparare non posse, indubitaet

diaetaliter

contributionum eatenus ne-

cum

statibus

deliberanda

2. §.)

ver

extraordinarius inopinatae

casus emerserit, aut improvisi

ordinariam

2. §.)

pro omui eveutu,

tractandae

formám non

flagrantis

admitteret

irruptionis belli :

ratio

pro ejus-

modi casibus Status et Ordines nccessarium esse statuerunt ut Palatínus et Primas regni, item praclati, barones, tabula judiciaria regia, comitatusque et regiae

ac

liberae

civitates

—

—

73

quo freqiientiori numero fieri poterit, iutra, et non extra regnum convoceuturj qui cognita hiijiismodi inopinatae ueces. causa,

sitatis

aliorum

piincto

in

liujusmodi

contributiouis,

non

et

regni uegotiorum, deliberare et decernere possint.

(4. §.)

inopina hostilis

80.) Ubi. vei

irruptio, vei flagrantis,

ordinarium

ratio

in

regnum Hungáriáé

regnum hoc

directe

tangentis^

belli

concursum impediret. (1742.

diaetalem

XXII.) 8

1

Quosvis nobilitari praerogativa gaudentes ab omni

.)

contributione

VL

(1723.

esse.

1. §.)

Ut

82.)

immunes conservandos

perpetuum

in

posterum

in

generális

regni

quovis

diaeta

trienuio, vei publica regni utilitate aut necessitate

exigente,

etiam citius celebretur. (1715. XIV.)

(83—91.) PRiGIIATlCi SiXCTlO. (III.

Károly király

Art. ti

u

mque

1.

e

i

d

II.

decretumának

Status e

m

et

I.

és III dik törvénycikke 1723.)

II.

Ordines Regni,

a n n e X a r u m, S a c r a e

Caes

Par-

are a

e,

Regiae Maiestati pro Libertatum, et Praerogativa r u m, E a r u n d e m p a t e r n a, e t C e m e ntissimaConfirmatione; et Suae in médium Statuum Sacratissimae Personae adventu; et

1

gratias quammaximas referunt. Patemam sane, et Clementissimam Sacratissimae sareae, et Regiae Maiestatis

erga Status, et Ordines Regni,

in praesenti Diaeta, felicissime,

ViX a

nem

;

1 i

et

quandQ v

i

s

et

in fr e

numero

o

Cae-

quen ti s simo,

congregatos propensio-

ad permansionem Eorundem, ac incrementum pu-

blici Status

Regni Hungáriáé, Partiumque

rum, proque stabilienda in

omnem

casum,

eidem etiam

annexac o

n

t

r a

— V m ox torna

Unione,

rcditariis

consorvamla

ct

sollicitudincin

et

(lin'i'tain c-uraiii,

Caesaroae

.Sac-ratissiinae

Hae-

vicinis Rojjnis, ct l^rovinciií^

ciiiii

111,

i

-

74

(loino.stica

ox

;

traiiquillitate

Eiusdoni

bonignis

Rogiac Maiostatis, ad Status

et

et

Ordines Regni, Partiuraque eidera annexarum Clementissirae

L it e r

emanatis

positionibus,

i

s

Rega

1 i

devoto sane

zelo, et constanti fervore

b us

ac novissime factis Pro-

honiagialis

Eorimdem

Fidelitatis

intelligentes

huinilliiiio

Eosdem Clementissime

erga

;

pro

;

hoc

exhibito Paterni affectus Gra-

quodve non obstantibus in adversum gravissimis, Sacruin Ronianuni Impérium, et Euro-

tiaruni siiigulari voto,

quibiisvis

paeam quietem tangentibus

laboribus. in

et

curis,

médium

et Eosdem in Statuum suorum semet conferre Altissima iisdem summe Veneranda Persona sua, paterne consolari et primum, ac ante omnia, nullaquepraevia íideliuiii Statuum, et Ordinum eatenus praemissa hummillima

fideliura

;

;

Supplicatione, ex puro erga sos Status

Eosdem paterno

Regni

Ordines

et

affeetu, univer-

Haereditarii

sui

Hungáriáé,

Partiumque, Regnorum, et Provinciarum eidem annexarum,

D

ma

quam aliis quibusvis Juribus, Libertatibus, Privilegiis, Immuuitatibus, Consvetudinibus, Praerogativis et in

omnibus tam

Leg

i

bu

8,

i

p

1

o

t i

c

i

s,

hactenus concessis, et conditis, ac in praeseuti

Diaeta, et in futurum etiam. Diaetaliter condendis, conser-

vaturum

oíferrc

;

et

easdem ac

earundem singulas

tissime confirmare dignata fuisset

possunt, tati

;

hu

m

i 1 1 i

m a s,

clemenet

quam

maximas Sacratissimae Caesareae, ac Regiae Maies-

ideo etiam §. 84.

gusti8s Eiusdem,

i

gratias referunt:

F a e m u e u m q u o q u e Sex u m A uQ m a e D o m u s S u a e A u s r a c a e, usque ad u od

i

t

et

ab eodem Descendentium

giam Hungáriáé Coronam,

i

defectum,

Partesquc,

ad

Regna

Reet

eandem Sacram Coronam pertinentes, unanimi Universorum Statuum et Ordinum Regni, Partiumque eidem annexarum liberó voto proclamatum; et per solemnem Eorundem Statuum et Ordinum ad Sacratissimam

Provincias, ad

;

;

—

—

75

Regiam Majestatem putationem vocatum

Caesaream

et

,

Viennam expeditam De-

;

Et ejusmodi oblatiouem tam p i e e t elemengra to q u e a ni m o a c c e p t a r e et fidelium Statuuin r Ordinum suorum piis, ac Salutaribus Votis, non tantum §. 85.

e

t

et

,

;

,

annuere dignata esset

ejusmodi

Sed

§. 86.

in Sacra Regni Hungáriáé Co-

rona, et Partibus^ Regnis, et Provinciis eidem annexis S u c-

eessionem, t

u

r a e

r

eodem, quo

din

Ma

s

c

u1

secundum normám

e,

jestatis Sacratissimae

Regnis

o r

um

Pr

in reliquis

i

m ogen

haereditariis,

et Provinciis

i-

Suae Main,

extra Germaniam sitis, iam per Eandem o r d inatam, stabilitam, publicatam, et acceptatam, insepa rabiliter, habitaque in graduimi aequalitate, et

ejusdem Lineae

Praerogativae Masculorum

ratione,

dirigi, servari et custodiri vellet

§. 87. Ita, ut

re

Regnorum

normám ptam

et

a,

Ve

1

Ma

s c

Provinciarum

;

s

Ejusdem

juxta

Haeres,

Primogeniturae, in Augusta

existet

u1u

praemissorum Augustae Domus

qui, vei quae,

s,

cae

i 1 1

Domo

eodem Successionis,

Austi'ia-

memoratam

Austriaca pro

H a erece-

his, et futuris

Haereditario jure, etiam pro infallibili Rege Hungáriáé, Partiumque, Regnorum, quibuscunque casibus,

et

Provinciarum eidem annexarum, aeque indivisibiliter

intelligendarum,

habeatur, et coronetur.

Art. 2. De Regia Haereditaria Sacratissimae Caesar eae, etRegiae MajestatisSexus Faeminei Augustae Domus Austriacae in Sacra Regni Hungáriáé Corona, et Partibus eidem ab antiquo annexis, continua Success

i

o

n

e.

Tametsi Suae Sacratissimae Caesareae, et Regiae Majestatis Fideles Status et Ordines Regni Hungáriáé, Partiumque optimeque constieidem annexarum vividam et florentem tutam Aetatem, Vires et Valetudinem conspicientes Di\nnaeque Benedictioni quam optime conüsi Eandem Magnis et ,

,

;

;

;

;

;

— írloriosií*

Soxns

fidt'limn suíjruin

íusas

,

(it

SuccrssorihuM

]\r.nsculiiii

Statmnu

iiu't'seantíir

l'undcnda.s

§, 8>». (^uia

Roges paritor, talitatis

vei iiiaxiuKj confiderent

,

iiiature

:

proindc

Lodpoldi (iouitoris

Kegum

,

;

Joscphi

et

tum

,

íVatris

,

Siiae

Sa-

Divoruni olim

Gloriosissimorum

,

maximé prupria

vol

luor-

consulto

et

ciun l^-aedecessorum

,

cratissimae Caesareae ct Rogiae Majostatis

Iluiigariac

;

ordino lidcles

aequali aliormn hoiniuuui

,

esse

tot et tauta

,

boncdirondaiii

largissiuu;

,

quoque

ojjtiimnn

voro apprinie etiain píM-spectinn haberent;

et Priucipes

subiectos

síirti

porpondentos

jjituh-cs

llacrfdiun suorum lorc

C'ons»ilaii
Ii«';4ni

ad

,

I)KUM Tor

cu Hno ad

,

üt indcsiiKMiti ]\ra.sculorum

Status

—

70

Clemontiíssime

Kognantis Suae Sacratissimae Caesareae et Rogiae Majostaprove üdeliuni Cipro ineremonto Boni Patrii publici ti.s ,

,

suorum porenni .sahite Bollo aoque ac Pace, exantlata Gloriosissima Aeta et Facta dum uon modo Haereditarium Rognum hoc suum Hungáriáé Partesque Regna et Proviuin

,

;

,

,

viucia.s

Praedecessores suos positum conservavit

am

,

oidem aunexas, in statu per praeattactos Gloriosos

novissimi

í

;

sed occasione

eti-

)ttomanici belli, contra fervontissimos eju.sd(ím

impotus, idem aniniose tutata

;

felieibusque Ar-

victricibus,

annexa eidem Regna, et Provincias cum immortali 8ui Nominis Glória, Statuumque et Ordinum, ac privatorum Rogni Civium perenni securiiate protonderit ut successivis quibusvis temporibus, ab omnibus externis, et etiam domesimo in alma, ot tici.s confusionibus, et poriculis praeserNari mis, in

,

:

;

continua

tranquillitate,

vcrsus

o

ac sincera

animorum Unione,

m n e m Vim etiam ex tornám

a d-

felieistsime

perennare possit §.

89. Quosvis

et facilo oriri

solita,

ipsis

antiquo optinio cognita I n

cavere cupientes 4?.

90.

internes

praeterea etiam Statibus et t

e r r e

gn

i

Mo

t

u

s,

Ordinibus Regni ab

ma

1

a, sollicite

prae-

;

^Majorum suorum

l.-uulabilibus

Exemplis

in-

citati §. 91.

Volentesque erga Saci'atissimam Caesaream et

;

;

;

;

—

77

;

;

—

Regiam Majestatem, Dominum Dominiim Eorum Clementissi-

mum

gratos et fideles semet humilime exhibere

;

§. 92. I

n

defectu Sexiis Masculini

simae Caesareae

et

Sacratis-

Regiae Majestatis íquem defectum Deiis

Ha

ditarium Coronam, ad eademque Partes pertinentes, Provincias et Regna, iam Divino auxilio recuperata, et recuperanda etiam in Sexum Augustae Domus Suae Austriacae Faemineum, primo loco quidem ab Altefata modo Regnaute Sacratissima Caesarea clementissime avertere dignetur) J u

Succedendi

in

Hungáriáé

s

Regniim,

e r e

et

;

et

Regia Majestate

Dein in hiijus defectu a Divo olim Josepho His quoque deíicientibus ex Lumbis Di^d olim Leopoldi, Imperatorum, et Regum Hungáriáé Descendent e s, Eorundemque legitimos, Rom ano-C a tho lico s S u c c e s s o r e s u t r i u s q u e S e x u s A u s t r i a e A r§. 93.

;

§. 94.

;

chiduces, juxta stabilitum

per Sacratissimam Cae-

saream ac Regiam Regnantem Majestatem

in

quoque

aliis

inét extra Germán a m sitis Primogeniturae Or dinem, Jure et Ordine praemisso, indivisibiliter ac insep a rabiliter, invicem, et insimul, ac una cum Regno suis

Regnis

et Provinciis Haereditariis,

i

Hungáriáé,

Regnis, et Pro\nnciis eidem annexis,

et Partibus,

haereditarie possidendis, regendam dam transferunt §. 95. §. 96.

Augusta

et

gubernan-

Et memoratam Successionem acceptant Taliterque

Domo

,

eandem Successionem Faemineam

et agnitam (extenad eam nunc pro tnnc Ai'ticulis 2. et 3. Anni 1687. et pariter 2. et 3. Anni 1715.) juxta Ordinem supradictum stabil i u n t §.97. Per praeattactum Faemineum Sexum Augustae Domus ejusdem praevio modo declaratos Haeredes et Successores utriusque Sexus Ai-chiduces Austriae a c c ep t a n d a m, r a t i h a b e n d a m, et una cum praemissis, aeque

in

Austriaca introductam

,

sis

;

,

;

modo

prat'vio por

Sacratissimam Caesaream

et

Regiam Ma-

;

:

78 jestatem clementissime confirmatis

Di p 1 o m

a

t i

c

i

aliisque

s,

Statuum et Ordinum Regni, Partivimque, Regnoruin, et Provinciarum eidem annexarum L b o r t a t ib u s et P r a e r o g a t V s, ad tenoréin praecitatoruni Articulorum, futiiris semper temporibus, oceasione Coronatiouis praedcclaratis

i

i

i

observandam determinant; Et nonnisi pest omnimodum praedicti Sexus det a m e t v e t e r e m, approbatamque, et rece-

§. 98.

íVctum

aV

i

ptam C o n s V e t u d n e m Praerogativamque Statuum et Ordinum, in Electione, et Coronatione Regum, i

locum habitui'am

Art.

3.

,

reservant intelligendam.

;

Jura, P r a

e r o

et

i,

i

r,

t

i

e, e t L b e r t a t e s Partiumque eidem

gativa

Ordinum Regn annexarum c o n f r m a n u Statuum,

Sacratissima Caesarea et Regia Majestas, universorum

Statuum et Ordinum Regni, Partiumque eidem annexarum, omnia tam D p 1 o m a t i c a quam alia quaevis

íidelium

i

;

Jura, L b

e r

i

t

a

t

e

8,

Pr

e t

i

v

i 1

e

g

i

a,

I

mmun

i

t

a

t

e

s,

Praerogativas, Legesque conditas^ et approbatas Consvetudines (conformitate Articulorum

sensu Articulorum

in

1. et.

et 3.

1. 2.

2.

Anni

modernae Diaetae, 1715. Formulaeque

Juramenti ibidem contentae, intelh'gendorum) clementer c o n1' i

r

mat

e

o b

t

W.

§.

Hungáriáé,

s e r

vab

i

t

Paritorque S u c c e ot

s s

o r e

s,

legitimé coronandi

partium eidem annexarum Reges, in iisdem

Praerogativis et praemissis Immunitatibus et Legibus, Status et Ordines Regni, 1

ab

i

1 i

§.

tissima

t

Partiumque eidem annexarum

e r c o n s e r v a

Quas

100.

per

s

u

observari faciet.

s

bun

i

nv

i

o-

t

et quae, praeterea

Sua Majestas Sacra-

cujuscunque

gradus

status,

et oonditionis

;

;

— 92. n.

Jósef

—

79

királyi intéz vénye

a magyar királyi hely-

tartónácshoz, mely által az országgylés egybehivatása elrendeltetik,

január 28. 1790.

Josephus secundus etc. etc. Reverendissimi, Reve rendi, Spectabiles ac Magnifici etc. Fi-

—

deles Kobis Dilecti! tem Hungaram complectimiu",

Páter ni affectiis,

quo Genpublicum edere cupi-

entes Doeumentiim, clementer decrevimus sis

Xostri,

iit

:

celebranda in

regni Comitatibus qiioad

univer-

facta

sequente

Anno

1791. Greneralia Regni Comitia in verbo Xostro Regio appromissione,

cunctae Administrationis

interea etiani

reique lustitiariae Partes in

quo eae fueruut,

Dominae

dum Anno

1780. post fata Serenissimae

Imperatricis Viduae ac Regináé Apostolicae Matris

Xostrae desideratissimae exarati hoc fine

Xostri

publicae,

ad eum pláne Statum reponantnr,

Copiam

ad

Regni

universos

Gubernacula adivissemus Regni

Comitatus

Vestris eo Benigno

Fidelitatibus

Rescripti

cum Man-

dato hisce facimus, ut ipsae etiam dictos Regni Comitatus de

hacce Altissima Resolutione certiores reddere, atque una curare uoveriut, ne usque

quae hodie subsistunt

ulteriores Ordines

Institutis,

quidpiam

ad vitandam

omnem

de

iis,

negotio-

rum conturbationem mutetiu' quum alioquin constitutum Xobis sit, usque 1-mam venturi Mensis Maji cuncta ad priorem Statimi reponere. Quibus in reliquo Gratia etc. Dátum in ;

Archi-Ducali Civitate

Mensis Januaiii 1790. Pálfiy

mp. Alexander

Vieuna Austriae, Die 28-va Josephus m. p. Comes Carolus Pásztori mp. Reverendissimo, ReveNostra

rendis etc. etc. N. N. Praesidi,

Regii (L. S.)

—

caeterisque

Locumtenentialis Hungarici

Ex

Oflicio.

Consilii

Consiliariis etc.

Nostri

Budae

;

80

-

József

II.

mely

királyi

mcgstmmisiti, jan. 28.

Vc

Ív e

r e

nd

quorum

(Joniitia,

leirata

i,

Honorál n'los

etc.

Quum

Vobis

celebratioiiom

Generállá Regui

Verbi

Rogii

No-stri

Die qiiippe 18. Decenibris Anni

elapsi 1789. pollieiti eramus,

a Legali Xostri Corona-

inauguralisque Diplomatis ad menteni

tione,

megyéihez,

17*J0.

.sponsiune iuterposita, nuper,

nunc

Magyarország

minden korábbi, az alkotmányba ütköz rendeleteit

által

art.

1723.

2.

Expcditionc, auspicari, atquc ideo dictis Regni Coniitiis ipsi in

persona praeesse velinuis, inde factuni

dcm

est,

quod eornn-

celebrationem ad pacata tempóra remittendám dnxe-

rimus

;

quippe Xobiscum repntantes, Nos Cnris Belli

soluto.s,

recuperatisque, quae nunc vi Morbi labefactatae sünt

Nos

biis,

totós curandis

viri-

Comitiorum Regni negotiis consecra-

re posse Ne tamen Vos exspectatione incerti adhuc agendorum Regni Comitiorum temporis diutius sollicitos teneanuis constitutum Nobis est, haecce Comitia non ultra Annum insequentem 1791. differe. Atque ideo Nos hisce Verbo ;

;

Xostro Regio certos reddimus, vcnturo

Anno Generalia Re-

gni Comitia per Nos certo indicenda, eaque ratione per Leges praescripta celebranda esse.

Non tamen his adhuc teneritudinem patcrni Gentem Hungaram animi Limitibus constringore ut

hoc ctiam, quod adhuc ad

tjiiruni

decrcvimus tratiouem

,

,

,

ultro proprio Cordis Nostri

publicam Regni

ciim

1.

,

^latris

capessivoramus

ComiVestris

motu Clementer

dum Anno

eum pláne Statum

1780. post Decessura

Serenissimae Dominac Imperatricis Viduae ttdicae

Regni

Reique Justitiariae Adminis-

venturi Mensis Maji ad

reponere, in quo ea fuerat,

in

volentes

exiguo temporis intervallo, Votis

iiitcrcedit,

penitus satisliat

celebrationem

Nostri

et

Regináé Apos-

Xostrae desiíleraíissimae Regni Gubernaeula ,

Administrationis

íjuii)pe qui iiule

provehendae communis

eum

instituta

quaepiam publicac

ab cxordio Re^iminis Nostri, studio íelicitatis

,

eaque spe iramutanda du-

—

—

81

quod ea Yobis usn edoctis piacitura essent nunc de Vos priscam Admiuistrationis formám malle atque in ea sola Vestram et qiiaerere et invenire felieitatera nihil moramiu* hac etiam in parte Vestris deferre desideriis nempe cum unice prosperitatem Regimini Xostro concreditarum Xationum ardenter cupiamus illa ad hanc obtineudam via Nobis gratissima est quam certius eo duc e xerimus

,

,

eo certiores redditi

,

,

,

;

,

,

,

re

communi

ííationis consensione intelligimus.

Quare cunctis Regni Comitatibus in suam pristinam et Legalem auctoritatem tam quoad uegotia in Generáli vei Particulari Cougregatione pertractanda, quam et lega liter legendum Magistratum restitutis reddita Liberis Regiisque ,

,

;

item

Civitatibus,

separatas

Districtibus

prisca sua ac Legali

Portás babentibus

Activitate, reliquas etiam Ordinationes

inde a Regimine Xostro elargitas, quae sensu

communi Le-

gibus adversari videbuntur, hisce pro sublatis, et extra vigo-

rem positis, declaramus Volentes uihilominus, ne interea, donec de earum Individuali Sublatione ulteriores, de quarum ;

adornatione

jam Mandata dedimus,

ad

Vos

Dispositiones

ad vitandam publicae Admiuistrationis Conturbationem, quidpiam sponte immutetur, proiit etiam Vos, dopertigerint,

Supremus Comes, quem de recipiendis-

nec

pr o xi mi US t

i

o re

m

r e

Mun eri s

d d

i

XB. quoad S up

r e

m

i

t i s

ub

e

i

t

i

e

i

ni

cer-

s,

dicendum

:

r es

pec

t i

vi

s,

Comitatui

Adm

functiouibus una

sui

mu

unitos Comitatus

m Com

Pestiensi

C

j

s t r

ponendum a

1

:

Officii

Supremi

r,

Comitatibus, in quibus Supremus

Comes Vacat

:

que

m

prohocceComitatuillico nomiuaturi sumus, Legalem suam Auctoritatem exercere

potuerit,

dorúi Vestri Fungentis Supremi Comitis inviationibus

a

mo-

tantis-

per praestolari debeatis.

Caeterum decrevimus, ne vigori Decreti Xostri Toleitem quod Parochiarum Regulationem concernit, denique relate ad Subditos, eorumque nonmodo 6 rantialis uuucupati,

:

— tractandi rationem, sed et

nexum cum Dominis eoruin Terquum aUttquin haec et cum

restribus quidpiani deccrpatur

Lcg

bu

i

s

1"

et Croaticis

i

t

e c

<»

dcpuseat

qiia ;

ipsds pro

u

|j

Coiiiitatibus

acquitati iiniitaiitur ^>^|^^tnllll,

111

l'ni

;

—

82

11

i

;

p

()

.s

s

cxniitteiida) ac

Patiuni

iiiuuus

X'cstra

lii.sce

ctiaiii

a Xobis

liabercnms, Vos

caeteroquin persuasum

N(»bÍ5J(|ue

a<'(jiiaiiiiiiitat('

Naturali

tichiarmn Ivc^ulatidm'iii autciii

Ecck-siaiiiiii

iSuiiiiiii

(Nlí. pro Selnvonicis

ii t,

i

.subti-nrta

Ürdinationibiis

Xostri.s

peiiitiis acMpiicviís.so.

Denique ne ad .Síuninam Votoruin

\'e.str()i-uin

(piidpiam

Saerani Kegni Coroiiain, ac (Jaetera Cleuudia ad tcnipu.s in Caesareum Xostruin Gazophylacium deposita primo quoque tciuporc Budám in Arcem Xostram desiderari patiainur,

;

Reg-iam tran.síerenda, todieuda decrevimu.s

tunus pro

Ex nova

iis liis

rite

dcdimusfjue in Mandatis

,

conservandis

per Nos

l'aterni Xostri

,

Logis Dispositionem cus-

ibiíjuc juxta

illico

iu

taliter

,

ut

oppur-

apparetur Locu.s.

.sequelain

Legum

decretis,

quo Genteui Hungaram coniplectimur

Monumcnta

autem una irrefragabile, atque in perpetua valiturum tempóra Docunieutum, quod Xo.s Loguin íereiidanim pote.statem, quia illa vigorc aífectus aceipietis

Fuudamciitaliiiiu Kegni

;

aecipietis

Coiistitutioiium

que Regiii oninium Ordinum Status

Priiifipeni

ratione

at-

divisa

hoc Statuum Jus illibatum servabimus atque prout Ipsi

íoret, illuíl

iiiter

aequa ;

a Divis Majoribu.s Nostris accepimus, ita etiam ad Suc-

cessores No.stros inviolatuin ti-ansmitteiiuis

Vos otiam opoin .Militi.s

in

illiu.s

Oaiiqti

Datuni Vieiinae 28. Januári!

Lipót

por

Tyronum

Ductii

auxiiiaturos

esse.

IT'JU.

király koronázási diplomájának kivonata

03.) Status et <,)rdines Rcgni

iR'xaniiM

ot

quani c-onvcnicnti.s.siniam existimavcritis ra-

pro currentis Anni

II.

Sperantes aeque

Sccuritatcm excubantis aliinento^

Statutione, ca, tione,

;

Ve.strain ini])loraiiti Patriae et Frngilju.s pro

Suam

Hungáriáé

et

Partiuui an-

Majcslatcni pro sui coronatione ad diae-

— am

convocati recordantur

regno Hungáriáé

sionis in

eidem annexis latum

,

in

—

83

quod jus haereditariae

,

,

partibusque

,

succes-

regnis et provinciis

sexum foemineum domus Anstriacae

trans-

quodque erga semper praemittendam occasione iuaugiu-ationis ad praescriptam legem suseipiendae diplomafuerit,

,

ticorum arrticulorum acceptationem juramenti que depositio,

nem

eum quem eadem

,

,

rege se habituros

successio respicit

pro legitimo suo

,

et coronatiu'os declaraverint. (az 179"/i II«

a bevezetésben.)

Quod

94.)

praeter haereditariam regiam successionem,

eoronationemque

Hungáriáé

nitat e

,

,

in

universas

reliquo

singulas

et

partiumque aunexarum libertates,

p r i V i 1 e g i a, statvita, communia jura cousvetudines a divis quondam Hungáriáé regibus s

,

,

regni

immuleges et et glorio-

,

memóriáé praedecessoribus nostris hactenus concesin futurumque concedendas et per nos confirmandas in omnibus suis punctis clausulis et articulis,

sissimae sas

,

confirmatas

et

,

,

prout super eorundem usu et intellectu regio et communi Statuum consensu diaetaliter conV en

t

u

m

fu e r

que omnes

firmiter et sancte observabimus, per alios-

(179Vi- H. 1. §.) Salva tamen semper quoad ea, quae per articulum

9,'),)

8.

i t,

et singulos observari faciemus.

1748 excepta

sünt,

ejusdem

legis dispositione. (Ugyanott.)

Sacram regni Hungáriáé

96.)

patrias per certas de

medio

coro

conservabimus,

et

expost

cuperanda quaevis hujus regni tenuta

discrimine

98.)

Deo adjuvante read mentem

et partes

etiam juramentalis formuláé, eidem regno

porabimus.

de

totó

reincor-

(3. §.)

Quod

in casu defectus utriusque sexus Ai-chiducum

praerogativa regiae electionis coro-

Austriae,

n

juxta leges

(2. .§)

Hactenus recuperata

97.)

o

m

sine

ad hoc delectas personas saeculares in hoc regno

religionis

nati

na

regnicolarum

i

s

q u e in pristinum vigorem redibit, et penes reet aunexas ejusdem partes illibate rema-

gnum Hungáriáé nebit. (4. §.)

6*

!

.

9^.)

Ut praemiseum

—

84

est,

quoties inauguratio regia

intra

anibitum regni Hungáriáé, successivis teniporibus diaetaliter instauranda

n e u-c u

hab

r

e b u

<»

érit

n a

p

11 1

d

s e

t

ii

i

tionis acceptatione

ráment u m. 100,) in«Mitor

i

]j

o m a

1

i

e

m

tt e n d

i

a

c a e

s s

am

u r a-

ec

dcponendumque superinde

iii,

Nos itaque praoinsertos

—

;

t

j u-

(5. §.)

aceeptaviiiiu.s,

tinnaviiims

d

s

pr a

rogcs

luuTcditarii

i

a e

r

haerodes et Biicccssores nostri, futuri

tuties

:

11

Ordinea regui

omnia tam nos

proinittentes

n ve

i

ipsi

iinivcrsos

a])}jnil)aviiiius,

bo no

r

cle-

ct

coii-

Status

assccurantes

et

s t r

articiilos

ratitic-aviiniis,

o

r e

g

quam

observabimus,

i

o,

et

quod praemissa

per subditos nostros

observari faciemus. (Ugyanott.)

n. Lipót király koronázási esküje 101.)

Leopoldus

Nos

:

secundus,

Ronianoruni

Electus

Hungáriáé ac partiuin eidem annexarum Rex juramus per Deum vivum, per ejus Sacratissimam Genitricem Virginem Mariam, ac omnes Sanctos, quod Eeclesias Dei, Domiuos Praelatos, Barones, Magnates, Imperátor, etc, qua

rcgui

:

Kobiles, Civitates liberas, et

omnes regnicolas

juribus,

nitatibus et libertatibus,

legibus,

in suis

privilegiis

immuac

in

antiquis bonis, et approbatis consvctudiiiibus, conservabimusj

omnibus justitiam faciemus; Regis

decreta

—

exclusa

sereiiissimi

tamen

et

Andreáé

condara seraota

articuli

3

1

ver

nos", ejusdem decreti clausula incipiente „Q u o d s i etc. usque ad verba „in perpetuum facul tatem," observabimus fincs regni nostri Hungáriáé, et quae ad :

—

illud

—

;

;

quocunque jure, aut

mus, nec minucmus,

extendemus, oraniaque

sed illa

titulo

quoad

pcrtinent,

poterimus,

non abalienabiaugcbimus et

faciemus, quaecunque pro bonc

publico, honore et incremento

omnium

Statuum,

ac

regni nostri Hungáriáé juste facere poterimus. Sic nos adjuvet, et

omnes Sancti

totius

Deus

—

85

A z 1790 1-diki országgylésen hozott némely sarkalatos törvények: Ut coronatio regia cum singula regiminis mutatione iutra sex mensium a die obitus defuncti regis computandum spatium inomisse suscipiatur, salvis tamen inter102.)

medio tempore omnibus juribus haereditarii regis, quae ad publicam, constitutionique couíbrmem regni admiuistrationem pertiuent,

pi'ivilegiorum

quoque peues

solum

sura. (ITíO/l. III.

t.

niliilominiis

collatione in

coronatum

legitimé

posterum

regem

perman.

haec

ad prae-

c.)

103.) Privilegia ejusdem, iu

qiiautum

scriptum legis elargitus fuisset, nonnisi

tunc legalem obtine-

biint vigorem, quando per Suam Majestatera, nunc regnan. tem legitimé corouatum Huugariae Regem, fuerint conlirmata

(xxxn.

t.

c.)

Erga demissam Statuum et. Ordiniim regni propositionem Sua Majestas benigne agnoscere diguata est, quod, licet Succeá-sio Sexus foeminei Aiigiistae Domus 104.)

Aiistriacae per articulos

1. et

2.

1723 in regno Hungáriáé,

Partibu.sque eidem annexis stabilita,

eundem, quem

quis regnis et ditionibus haereditariis in et extra sitis,

juxta stabilitum

et indivisibiliter

succesaiouis

possidendis,

ordinem

in reli-

Hungáriám

inseperabiliter

Principem eoncernat

;

H u u-

garianihilominus cum partibus adnexis sit b e r u m, e t r e a t e a d t o t a m legalem re gn um regiminis formám independens, idest nulli alteri regno aut populo obnoxium, sed propriam habens consistentiam et constitutionem, proinde a legitimé coronato haereditarioregesuo, adeoqueetiam a Sua Majessuccessoribusque ejus tate sacra tissima, Hungáriáé regibus propriis legibus et con1 i

1

svetudinibus, non ver ad normám rum regendum

et

aliarum provincia-

gubernandum. (1790. X.)

—

Sua Majostas ad partes regii lu- motao legni Himgariac,

105.)

dcrlaravit

—

80

,

sui

eroportin

officii

partiiinique annoxa-

Suac Ma-

runi abalieneiitur, ot avuLsa, in (piantuni ad alias jestatis ditiones hacrcditarias applicita forcnt, regia

auctori-

tate restituantiir. (1790. XI.)

Leges

00.)

1

í'e r

e u d

ab

i,

r o

gand

i,

n

i

t

e r

p

r e-

tandi potestatem in regno Hungáriáé, partibiisqiic annexis legitimé coronato Principi ct Statibus ac

( )

r

d

i

nibu

communem

esse,

Sua Majestas illibate

s

regni, ad

coinitia

extra

nee

confluentibus

legitimé

illa

e

x

i p o s s e, hoc Statuum

e rc e r

ultro et spoute agnoscit, et se jus

conservaturam,

et

prout illud a Divis suis Majoribus

acceperat, ita etiam ad Augustos successores suos inviolatum

transmissuram bcnigne declaravit securos reddens, tales,

—

nmiquam per

Status et Ordines regni

;

edicta, seu

patcn-

dictas

sic

quae alioquin in nuUis unquani regni judiciis accep-

—

tari possunt,

regnum

adnexas gubernandas fre-

et partes

Proinde 107

Forma judiciorum

.)

lege

stabilita aut

stabilienda

regia non immutabitur, nec legitimarum

autoritate

tiaruni executiones

mandatis inipedientur, aut per

senten-

im-

alios

pediri admitteutur, nec sententiae legitimae fororum judici-

ariorum

alterabuntur,

imo nec

in

revisionem regiam, aut

ullius dicasterii politici pertrahentur, sed

hucusque, aut in futurum condendas leges

secundum conditas et

consvetudinem, judicia per judices, absque gionis deligendos, celebrabuntur

nonnisi in sensu logum, per

;

receptam regni discrimine

reli-

executiva autem potestas?

Regiam Majestatem

exerccbitur-

(1790. XII.) 108.)

Singido

triennio, aut publica

regni

necessitate exigente etiam citius per Majestatem nerális

regni

diaeta

indicetur,

eomparituri, diaetaliaque

ad quam Status

negotia legali

cum

et

regiam geet

Ordiuea

libertate per-

Ut autem pertractatis propositionibus gi'avaniina Statuum et Ordinum regni in

tractaturi sünt.

cuncta Justa

utilita+e

bet diaeta iuomisse toUantur, legesque condendae

regiis,

quali-

effectuen-

:

— tur Majestas regia

futuris

siii regii ciu-atiira est.

Co n s

109.)

Hungaricum,

ex

i 1 i

—

87

quibiisvis

temporibus vi mimeri&

(179U. XIII.) II

m

iiistituto

r e

m

giu

etiam

siio,

o c iim

1

omni

ed e n

t

legali,

t i

a

1

e

quae ad

eíFeetum legura procurandum, antevertendamque illarum laesioneni necessaria est, activitate gavisurum, velut politieuui in

u m q u o q u e I e g u ni, a b o m n i b u s a I riis independens, regiae Majestati t

supreraum

regno Hungáriáé dicasterium, vi praeexisten-

i

i i

s

di

c a

s t

e-

subordiuatur.

(1790. XIV.) 110) Sua Majestas Status

Ordines de non introducenda

et

quibuscumque liugua peregrina

pro negotiis

securos

XVI.) Ml.) Xon absimiliter et de eo plene securos reddere dignata est Sua Majestas Status et Ordines Regni, Partiumque eidem annexaruni, quod subsidia cujuscunque noniiuis

reddit. (1790.

nec

sive in aere, sive in naturalibus, aut tyronibus,

Statibus

et Ordinibus, nec ignobilibus, arbitrio regio imponentur, imo

nec praetextu liberae

oblationis,

aut

alio

extra diaetam sollicitabuntur. Quantitas

quocunque

ver

titulo,

co itributionis

pro intertentione stabilis militiae destinatae, semper in Comitiis

remii ab una Diaeta ad aliam detei-niinabitui'.

Kivonat

I.

Ferenc király végzeményeiböl

mentem

112.) Coronatiouem ad

articuli

anni 1790 et 1791. observabimus. (1792. 113.)

eventibus

et Ordinum de conservanfundamentalibus sollicitudinem, ex

ortam

:

Sua Majestas de eo

plene

Regis et Regni exacta legura obserincolumitate nitatur, atque si juribus seu Regis seu

pensvasa, quod vantia et

Diaetae

Ad toUendam Statuum

dis in suo vigore legibus

praeteritis

tertii

III.)

felicitas

Regni Statuum quidpiara decerpatur, legum et legális Regni systematis compages Seculorura usu roborata subruenda sit^ benigne declarare dignata

est:

quod

curis, constitationem regni, inaugurali suo

praecipuis accenseat

juramento firmatam

:

— umni tomporé

—

88

ac consorvnrc.

tucri,

10. 12. et 19. 1790. et 1791.

tura, qiiam per alios observari factura 14.)

1

idco

ac

tam ipsa

8ua Majcstas Status

et

etiani

articulos

cDiistanter

observa-

8Ít.

(182*/7. Hl.)

Ordines

seeuros

qiiod matéria contribiitionis, et subsidiorum minis, seu

aere,

in

seu

in

et

sit

neque cum cadcm contributione,

;

aut

tyronibus, a

oxtraordinariis etiam casibus avo-

diactali trae.tatu in nullis

canda

naturalibus,

reddit,

cujuscuLiquc no-

ad ppeeiom

relate

quantitatem comitialitcr doterminatam, quaej)iani extra

diactam miitatio suscipienda, verum haec, prout ab una diaeta

ad aliam,

in Cumitiis

Regni determinata

exigenda

fueritj ita

veniat. (I82V7. IV.) 11;").)

se

Sua Majestas Status

quae

illa,

et 1791.

logibu.s rogni, et

et

Ordines seeuros reddit

nominantor articulo

inomisse deducturam esse. (182Vt V.

V. Ferdinánd

l

(1844

IG. j

:

2.

t.

c.)

némely sarkalatos törvényei.

A magyar nyelv törvénye.)

e s

Az ország Rendéi

nemzetiségrl. kegyelmes

ö Felsége

megegyezése hozzáj árulta val meghatározták, liogy 1.

§.

Az országgyléshez

mes királyi leiratok,

intézvények adassanak 2. §.

ezentúl

bocsátandó minden kegyel-

eladások, válaszok, és egyedül magyar nyelven

A törvénycikkek, is

valamint már a jelen or-

egyedül magyar nyelven alkottattak, és er-

meg ugy :

ezentúl

kegyelmes jóváhagyással gyar nyelven fognak. 3. §.

:

ki.

szággylésen síttettek

1790.

13.

de comitiis celcbrandis constituta sünt, ad eífectum

is

mind

meger

alkottatni, s í 1 1 e t

Országgylési nyelv

leg a ni a g y a r leszen, teinek engedtetvén meg

nyelvben jártasok

nem

n

i

mind

királyi

egyedül

ezentúl

ma-

kirekeszto-

egyedül a kapcsolt Részek köve. :

hogy azon esetben, ha a magyar

lennének, a közelebbi hat évek alatt

—

—

89

országgyülésekan szavazataikat

tartandó

nyelven

latin

is

kijelenthessék.

A magyar udvari

4. §.

e a

n

c e

a r

1 1

i

a utján az

akár

ország határain belül bocsátandó minden iratokban,

akár nevében adassanak

ki,

és igy a magán folyamodásokra kelend rendeletekben határozatokban is, szinte a magyar nyelv haszuáltassék.

és

legyenek ö Felsége

által aláirva,

A királyi helytartó tanács mindennem

5. §.

viend jegyz-

foglalkozásairól

hivatalos

tárgyalásaiban,

könyveiben, valamint ö Felsége eleibe terjesztend

felírásai-

ban, és az ország határain belüli minden hatóságokhoz bo-

csátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja;

azon levelezések, melyeket a királyi helytartótanács a hadi

f-

Felsége örökös tartományaibeli polgári törvény-

és az ö

székekkel

nem

külországi törvényhatóságokkal folytatand

s

ide

értetvén. 6. §.

A

királyi udvari

f

t

ör v

é

ny s z ék

nyelve

az ország határain bell indított minden perekre nézve, va-

minden ítélszékek, Székeknek nyelvök is, a

lamint az ország határain belli

szent

következéskép a

magyar

leszen

egyéb dolgaik 7. §.

is

s

;

azon itélöszékeknek hivatalos minden

magyar nye Íven

folytatandók.

A kapcsolt Részekbeli

a magyarországi törvényhatóságoknak,

irt

leveleiket

válaszszal lássák 8

.

§.

O

magyar nyelv

fogadják

is

magyar

törvényhatóságoknak

dig a kapcsolt Részekbeli

ven

törvényhatóságok,

el,

—

ezek pe-

latin

nyel-

tárgyalják, és azokat ill

el.

Felsége

már kegyelmesen

a kapcsolt Részekbeli f-,

hogy a minden közép-

elrendelte, és

iskolákban (akadémia- és gymnasiumokban) mint rendszerinti

tudomány taníttassék 9. §.

tenni

már

O

;

— nemkölöuben

:

Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket

az iránt

is,

hogy

az ország határain belli isko-

lákban közoktatási nyelv a magyar legyen. 117.)

Vallási póttörvény.

(1844:

3.

t.

c.)

A

b

é-

— esi

('s

1

i

n

i'

90

l»<'kok()t('sck

i

sj.

s

1791.

nz

nlni»jáii

következon(lükl)en bvíttetik 1.

—

dig íerjhezmenetelk után, habár

ertek

is,

2.

még

tf.

eld-

nszemélyek peel nem

ezen idkort

sem maguk, sem maradékaik,

nem

többe

:

hogy azok, kik 18 eves koruk

Kijcloiitetik,

az evagolika vallásban neveltettek, a

n'ticig

törvény

20.

illetleg módosíttatik

vallásos

alá

k(''rd('s

ví'tethctnek.

A

keletkez azon

jelen törv('ny kihirdetése után

vegyes házasságok

is,

melyek evangélikus lelkipásztor eltt

köttetnek, törvényesek. 3. §.

Azou vegyes házasságok, melyek romai

katholi-

kus és ez evangelika vallás bármelyikéhez tartozó felek köZ(>tt

az 1830. évi martiu>< 1844. évi

folyó

lO-dik

november

najjjátol

lO-ik napjáig

kezdve,

köttettek,

a

most

és

nem

római katholikus, hanem az evangelika vallás bármelyiké-

nek lelkipásztora

által

adattak össze, törvényesítetteknek

je-

lentetnek ki. 4. §.

Az

illet törvényhatóságok kötelesek a jelen tör-

vény kihirdetésétl számítandó egy év kat hitelesen összeiratni

jöv

alatt

ily

házasságo-

az összeírást a felek ús maradékaik

:

biztosítása végett levéltáraikba betétetni,

s

mennyiben a

házasságok az illet egyházi anyakönyvbe beírva nem nének, ezen anyakönyvbe 5. §.

A

beii'atní.

római katholíka vallásból az evangelika vallá-

sok bármelyikére leend tetik

len-

átmenet

eseteit

illetleg

rendel-

:

(').

§.

Az átmenni kívánó

tal választott k('t

szándékát önmaga

ál-

tanú jelenlétében az:>n vallásbeli lelkipász-

tor eltt, kinek egyházi

koztassa

ebbeli

községéhez addig

tartozott,

nyilat-

ki.

Ezen els kinyilatkoztatástól számitandó négy vagy más, szinte általa meghívott két tanú jelenlétében, ugyanazon egyházi községnek lelkihogy átmeneti elpásztora eltt, ujolag nyilatkoztassa ki 7.

§.

hét eltölte után ugyanazon,

:

tkéllett szándéka mellett továbbá 8. §.

is

megmaradott.

Az átmenni akaró mind els mind

másod-izbeni

—

—

91

nyilatkozata felöl azon lelkipászortól, ki eltt átmeneti szán-

déka irányt nyilatkozott

,

mindkét izben kíüön-külön bizony-

ságlevelet kérjen.

Ha

9. §.

a lelkipásztor a kivánt bizouyságlevelet akár

a 6-dik, akár a

dik §§-ok esetében bármi oknál fogva

nem adná mind

azonnal ki tett

7-

az els mind a másod ízben

:

nyilatkozat felöl bizonyságlevelet a jelenvolt taniik ad-

janak,

Az átmenni akaró

10. §,

lete szerint vett

tornak

,

ez által

—

tetett.

vagy a

a S-ik

9-ik

§.

rende-

bizouyságleveleket azon vallásbeli lelkipász-

mely vallásra általmenni szándékozik, bemutatván? az átmenet egy vallásról a másikra teljesen befejezEzen bizonyságlevelek elömutatása nélkül azonban

meg nem

az átmenet

A

11. §.

történhetik.

megtörtént átmenetek esetei az illet püspöki

hivatalok által a helytartótanács utján tudomás végett félévenkiut fognak

(1844

4.

:

Felségének bejelentetni.

Az általános

118.)

c.

t,

terjesztésérl.) tett,

A

bir tokképesség r öl.

nemesi javak birhatásának nemesekre

— Az

állandóan lakó,

országban s

ki-

kapcsolt Részeiben szüle-

s

törvényesen bevett bármely vallású

nem-nemes honfiak, szerzett,

általuk bármi cimen eddig vagy jövben szerzend nemesi javakra nézve, ne-

ügyuton ezentúl nem

messég hiánya miatti uem-birhatási háborgattathatnak.

Az általános hivatalképességrl,

19.)

1

(1844

:

5.

t.

c,

A

nem-nemeseknek

lehet alkalmazhatásáróL) szekben

mely tástól

született,

vallású

vagy

—

minden közhivatalokra

is

Az országban

honosított,

lakosoknak, akár

s

az,

hogy a

toznak, akadályul nem

kapcsolt Ré-

kinevezéstl, akár válasz-

függ minden közhivatalokra

mázasában

s

törvényesen bevett bár-

nemesi szolgálhat.

leend alkal' nem tar-

osztályhoz

e

g g

íi

é k.

l

i.

Azon beszéd eredeti szövege, vözült gróf C

á k y bibornok és kalocsai érsek tartott,

s

országos küldöttség élén, 1723.

általa vezetett

országgylésnek a

pozsonyi

szólló határozatát,

összes

cs. kir.

melyet Istenben üd-

Bécsben,

s

an

III.

c t

i

o

midn

az

július ;)-kán a,

é.

pragmatica elfogadásáról

Károly

király ö Felségének az

udvari fméltóságok jelenlétében, felterjeszté.

Sacratissima Caesarea, Regiaq.

]\Iajesta^s,

Domine, Do-

mine Clementissime Ubi Majestas Vestra Sacratissima per benignas Refrales suas Universos Regni Hungáriáé Status et Ordines pro junii ad Generálom Regni flie 20. proxime praeteriti Mensis !

,

Diaetam

in

Regiamque

Liberam

clementer convocari

fecisset,

Civitatem

iidemquc pro

Majestatem Vestram obligamine eum in

debito,

finem

fidcliter,

nu-

uuquam, nunc ibidem comparuissent, de Rogno hoc Apostolico usitato, Divinoque Numini

merosissimoque

more

in

Posoniensem

homagiali erga

si

ab invocatione ejusdem gratiae

et auxilii

negotiorum

tractatum exordiri volontes, ipso die proxime praeterito Divi Ladislai, ol^m aeque liberali et

Hungáriáé Rcgis (cujus munificentia ac

opera Episeopatus meus Vai'adiensis fundatus,

Capitulum

Praepo.siturae

in

riosissimae reminiscentiae Pracdecessores ex Majo.stati.s

Majestas

Una

Templo Sancti Martini Episcopi non absimiliter meae, ubi nempc plerique gloextitit)

Vestrae Vestra,

Augustissima

Domo, Progenitorcsque, ac Ipsamet etiam Una cum Augustissima Domina Nostra,

Sacro Regni Diademate

redimiti

:

persolutis

de obligamine

:

— Deo tali

93

eoque primo Regnicolarum Diae-

laudibus, in proximo, consessii

aflatu

non absqne

(certe

— Divini

singiilari

Spiritus

per merita haurl clubié Sancti Regis, cuju8 in fest

Sanctum,

Spiritum

me

Christi,

Corporis

Sanctissimi

expositione

ciim

Pontificalia exercente, invocavimus) omnes om-

Un a voce, votoque, Uno Corde, et ore, s ponté, non inducti, non persuasi, libere, delib er a teque, acbenevole in id con s ens er un t, de eoque Majestati Vestrae Sacratissimae nino Regni Status et Ordines

Humillime supplicandum esse censuerunt

Ut

Haered

i t

ar

i

u

m M aj e s

t

a

t

i

s

Vestrae pro

sexuMaseulino Hungáriáé Regnum cum

omui-

bus Regnis ac Provinciis ad Sacram ejus Coronam pertinenrecuperatis, et Deo auspice recuperandis, in Casu (quem Deus optimus maxinius clementer avertere dignetur)

tibus,

defectus sexus Masculini, nunc pro tunc et in Perpetuum, etiam pro sexu Foemineo clementer acceptare dignetur, servato et

semper per

stirpes

Primogeniturae Jure

Ordine.

Suadebant

id

summa

gloriosissimae raemoriae Proge-

nitorum, et Praedecessorum, ipsiusquemet Majestatis Vestrae merita, fatigia curae, ac sollicitudines in eliberando e Bar-

barorum jugo, dilatando item, ac sublevando Regno hoc suo Apostolico impensae.

quoque temporibus Paterna pláne Regno summo cum solatio, vei ex ipSuadebat

sis

Rogalibus

inaestimabilis

innotescens

pro suecessivis

Providentia

secucitatisque

,

,

et

Tranquillitatis interuae, ac externae sana ratio.

Suadebat exitiosa fatalium praecautio Interregnorum. Suadebat praeteritorum, praesentium, futurorumque memoratio, ac observatio, quo nempe in statu ctive

sit,

esseque vicissitudiue rerum popsit

calamitatibus

ab

ipsis

fuerit,

re-

ac respe-

Regnum

hoc, tot

Sancti Protho-Regis Stephani

tem-

poribus agitatum.

Suadebat firmissima

Clementiam

lides,

ac spes.

in Majestatis

Vestrae Grratiam

et

—

—

94

Suiulcbaut denique, persuaseruntque

quod

ponitutí,

consentaueum

ratioui

dum

omnia,

iu conlrariiim

nihil

oeciir-

sit,

reret.

Et sane, cui enini

quam

liuugaria,

ritc ponsatis,

Rcguni

ct

Iin])<'r;itoruni,

ac per-

devovcret

feiieÍLi.s

Augustitssiniae Majcstatis Vestrae

Gioriosissiuiuruui

tut

onniibus

ultcri,

Coruuainque síuun Angolicaui

seuiet

p( nsis

Domui,

faeciindae

]\Iatri y

Convenicbat non aliud ex onini Parte Consilium, ut sacra liaec Corona,

tatiunes per Gloriosissimos IMajcstatis res,

quam

tot inter vicissitudines, et sui Pericli-

Vestrae Praedecesso-

perque Ipsammet Majestatcm Vestram defensa, tutata,

Domus

couservata, sacrisque Augustissimae

Austriacae ver-

non

ticibus tot saeculis ininterrupte inliaercns,

quam Augustissimae

íinem saeculorum siuu,

usque in

alio

Majestatia Ves-

trae l^osteritatis etiani conquiesceret.

Cui naiuque se conlidere securius, ti

usV hinc

quem amore

in

quaerere consultius potuit

liniiari

?

ubi

suaque

quam

stabilius ?

quo sperare

tu-

quem

debuit ardentius ?

ferri

se,

in

ubi

stabilire firmius V

in Eucharistica

Majestatis

Vestrae Domo Augustissima, in q u a non habét quod metuat, seu Reguum Apostolieo-M a r a n u m, seu Coronam Angelicam in aliud, quam Religionis Romauo-Cathoi

et

nunc unquam devol-

credit,

speratque Hungária,

licae Caput, sicut erat in Principiu,

vendam. Exinde etenim firmissime t.iia

quam

suaiii,

aliuiimi

^lajestatis

Vestrae Reguorum

Provinc'iarum líaereditariarum felieitatem,

si

et

,

sub Gloriosis-

simo Majestatis Vestrae Successorumque suorum utriusque sexus gubernio constituta, Sanetissime praemeditatam,

cum

iisdem nanciscatur Unionem.

Credit 111

r

o

o d o

ga

1

1

a V

i

t

V a

r

u

nis firmius

riorcm

e

n q u a

i

a r u

ni a

iii,

s

m

t

a b

m

s ii

il

,

speratque n d u b e non u m L b e r t a t u m, e t Pra e-

r

u

t

c

n

t

io n

m

e

n

t

u m,

i

i

i

u a

,

i

i

s,

e

t

C

on

s

e r v a

vcrum ctiam

t

i

o-

ube-

Páter ni Majestatia Vestrae Sacra-

—

95

—

S u c ce s s orum qu e s uo rum u t ri u s que i m a e, X u s g r a t i a r u ni m o n u m e n t a m p 1 i o r i r e s e r atione, Donor um et gratiarum fertilitatem. Tiim elemm felices nos, si votis Xostris annuat Ma-

t

i

s s

s e

i

praesentes hiinc in

jestas Vestra, reputabimiis

gaudium

tati,

et

Consolationem etiam cum

illis,

finem depu-

quorum

pari-

bus votis hie existimus, communicaturi. Ringatur oriens, Európa miretur, censurent utut

libet,

ac explicent factum uostrum aemuli, vei felicitatum Augustissimae

Domus

invidi,

semel pro semper suölcit,

imo

parura,

nihil

Deo Auctore

interest

;

Nobis,

Couclusa, Majestatis-

que Vestrae Sacratissimae gratia, concludenda, firmiter constanterque amplecti.

Suscipe proinde clementissime Domine, vota precesque

animi argumentum populi non vi, non non a r m s, non f a c t o n e, vei p r a e o c c upatione aliqua, nec Consilio, aut exemplo, sincerae erga Majestatem Vestram De veti onis ab aliis sumpto, ve rum sponte propria, libere, benevoleque, ac delibe rate, amore Majestatis Vestrae a secapto, seque Majestati Vestrae, et ejusdem utriusque sexus Posterigratissimi

et

me

t

a

t

u,

Suscipe vei

i

Perpetuum

in

t i,

,

i

umbra

Corda, et

s

ubj

i

c

i

e

n

t i s.

animos, omni prorsus Diífidentiae

depuratos.

Consolare vei per id Hungáriám aliunde Tuam, ac de-

mum,

Intende prospere, procede, et regna Divinumque (Cujus

haec Providentia, ac Dispositione mirabili acta suut) auxilium maneat semper Nobiscum.

—

Ámen.

II.

Ikládi 1722-diki

Szluha Ferenc

országgylésen a

pragmatica

beszéde Sanctio

mellyel az

az

elfogadását in-

ditványozá.

Quibus impense tantis,

commendant

ut

perspectis,

tot.

et

Augustae domus Austriacae, signanter ver Augus-

;

— tissinii Imijorntoris, et

Regis Ungariae Caroli VI. Beneficüs

propriis viriljus, Neccssitatis, et (K'fcctu.s sexu.s ]\ra.sc-iilini

et

Keguonmi ac

—

96

ratione

iitilitatis

pro Caáii

;

Sacra Kcgui Ungariae Curona,

iii

ad

PronviiKiariuii,

cantlein pertinentiuni,

succeíöionem, servatis praeprimis, rognantis Augustae Doniiis

haereditaric

Doeuisset oquidcni,

:

uequidem

;

pectoris

Ita

nisi

valucrini.

audiri

ex hoc enim Vcstro,

!

ingeuuus

ct

pnllu-

V(•ro^^ Virtutis acstiinatores,

Paraniniphorvun, amoris Flaninias,

Inclyti

nisi

Quemadniodum

túdó sufFuudit ruborem

dcri, ct

I

eniui mihi, operis magniVos status Inclyti, ardere videó, jjraeclarissimorum Virorum, et Tripudii hujus

praeponderaret

ut intor tot

Patriae tripudio,

lú-gni Inclyti

ninriei

apud

vestitui,

hoc

jtnldictt

in

()r(lin('.s

lans aninioruni ardor cui(pie Piirjjurato

ita

.stalnliaiit.

luetuni fxncre, Status vt

anior,

deferant, ct

Faciiiiuouni

Priniogenitui'ae Jiire, in scxiini

eandem

in

PuUato

Accipio

Bonum

iudutus,

Ómen

vi-

Status

Patriae Publicum,

plenam sccuturae Felicitatis serenitatcm, Primus quippe evigilantis Phoebi Oculus, prognosticor caetera Diei screnitate, riderc sólet amoenior. Accedo ad atf'ectus

ardore

;

:

rem propius lis,

et

tot

!

Pátriám conspicio nostram

retro ante

;

Rcgis uosri Clemeutissirai, Caroli VI. Virtute, pcriculosis

Belli Turcici, subductani

excurrit, tranquillae

Procellis,

Pacis

ct

in

viccuali,

:

ritatc et

Finitimorum reflorescat

etiam, Augustae uniatui*.

Domus

aniicitiis

ingcntia, et :

ac quod vicinis

gloriosa

externa secu-

Imo ipsiusmet

Austriacae, Paterno aftcctus nexui,

Nunquani siquidem

subditorum animi,

gratam

locatam

Portu,

Vos reddere Principibus ut post tot tamcn Bella, IMajore, Domestica nimiruni, velle

et

saccu-

malis quassatam, gloriosa Augustissimi Inipcratoris,

quam

felieius si

solidantur,

Principuni

ab ineunte quasi aetatc, Te-

Foemcllarum Principuni suaruni Fasciae, allimihi successum ita gentur. Quod ut ex animo voveo nellae, etiam

;

poUiceor

clyti

,

:

Sed unde Xobis incipiendum V cum venia, Status InKcm magnani movimus. Onerariam ducturus, vada

:;

— prius explorat, ne

computat

Nihil

:

sphaeram

activitatis

Opus

Quies

est

!

allidatur amfractibus

sabulosis

quod supra

assummit

ultra posse,

—

97

vires

Nihil

:

Virtus etiam Causae

Politicus.

Dux

suae operatur.

euiiii,

sumptus

;

cainpi ductor

est,

et Tranquillitas

intra

Nobis, et Auctor,

Perpetua,

Constan-

tem Protectorem Pax contiuua, solida, et perpetua Arnia Floreutem, et vigentem Militem ac Regiam successionem, adeo exigit immortalem ut nisi cadente, inter tiu'bulentos ;

;

;

fortunae Impetus, aut ex naturae Debito, Nauclero,

succedat turae, ita

Regnorum tentetur

;

qui

"sit,

Praeda fluctuum sumus siquidem vitio Nacomparatum esse legimus, ut nulla sufficiens sit,

altér.

;

Regum

securitas, nisi eontinua

nulla adeo firma Pax,

successione

sus-

quae Bellum non generet

Nulla tara fundata quies, quae vei Inter-Regni malis inquietari,

vei

Fide,

fluxa

illico,

vicinae

Tyrannidis

a

semet oceasio praebuerit,

ut

suspecta

saeculis

infringi

facile

non possit, rectius dixero, non soleat Nisi indissolubili, Augustae Domus Unioni, et continuae successionis Regiae iirmitati, colligetur. Eece inflat Auster, protendenda vela, :

solvenda est Oneraria,

ut

externorum

Domesticorum

aeque

passim jactata

Domus

dudum

nostrae

Bellorum

una

sub

tiurbines,

semper

felicitas

securitatis Portu,

Austriacae Rege,

diversos

inter

saeculis,

tot

Reipublicae

optato, anhelatae tae

ac

a

in

sub uno Augus-

Lege,

successionis

conquiescat in Pace.

Cujus haereditariae, continuae, nativaeque successionis

commoda, coram

tam

sapienti,

gressu, recensere, Muneris mei

Inclytorum Statuum Con-

non

autumo

;

quae

Hoc unum addo Duo potissimum

perspexistis.

pridem

videri,

:

sta-

Perpetuum successionis Regiae, etiam quod sexum Foemineum fundamenta Neccessitatem, et utilitatem. Quomodo utrumque Nobis conveniat multis, non opus est dicere, cum res ipsa loqueretur. Si enim maturius perbiliendae in

:

'?

penderimus vires y

,•

cujus in vicinia

quis utriusque,

pugnandi ardor

'?

et

siti ?

quae

illius ?

quam numerosus

qui Thesauri singulorum ?

quae nostrae Miles qui

7

?

quis

omnium

V

--

quantum

Tyranni

—

98

gentem Ungaram

erga

hiista palaui facicnt

si

;

ódium

?

qaod

Regnorum Annales

terrae nostrae desideriuni ? pleni sünt

et

praetermissis antiquionbus fatalibus

pláne casibus, tautumniodo ad tompora Zapolyiana, et nosmet ipsos, reflexerimus.

Utilitatem conímciulaut

Domesticae Fortunáé,

:

Foci, Uxores, Charissimi Liberi

Patria

culari

viudicata suae Majestatis sacratissimae Ár-

:

mis, Regni Captivitas

restitutae

triáé

tam

;

protensi Fines

Partes,

ürbes

;

;

est

me

tacente,

Vitae et Fortu-

:

Tropliaea,

tot

et Christianitatis

quot

reportatae,

contra

Capitalem hostem,

Cervi-

per saecula inhiantem Turcam,

praedicarent

ut, sine

succesio,

in Art. 3.

Domo

cujus singularem in Pátriám amo-

cibus nostris, :

ubertim

et

Regni Status, ab Augusta,

totam quasi Európám librante

tot saeculis felicissime,

Nobis vicinum,

;

promanans exinde,

:

Regni

amplissimae Pá-

quod Caput

et

extimas

in

et et

in uuivorsos Inclyti

Austriaca, Prosperitás

rem,

ampli,

pulchcrrimae,

naruni iutegerrima securitas

promanatura,

Arae,

a Jugo ultra sae-

liberata

;

Victoriae de-

Calculo Ingratitudiuis, in sacra corona

A.

lí)87.

et

1715

pro

casu

defectus

Masculorum (quem Deus avertat) Regno Libera, Augustae Regnantis Primogcnitae, Ejusdemque, et in horum defectu, etiam aliarum stirpium, usque

dum

Imo perorantibus

erga Rcgnuin palam

Paternis

pensa Nobis usu

testatis,

et successoribus nostris,

mox deducendo

descen-

superfuerint,

dentibus, denegari non posse.

tot et tantis

Bencíiciis

pro

;

perenni salute

;

im-

proque

semper Primogeniturae Jure)

(servato

omnino videatur. Nec me morari poterit, fors aliquando Tenella, nec Foeminea proles non Foeminea si Mariam, Ludovici Regis Filiam et Annales Patrios inspicio, quam erga Proceres et totum Regnum,

dcferri debere,

!

Bello aeque ac Pace,

eorundam dignitas

;

commcndavit,

erga merita Patris, Grratitudo navit

:

!

Reges

?

per

et reciproca

Juvenem

quid ergo per Augustos, ex

saeculis

Anior

Parcntis

habitus

Domo

Sacratissimam

;

conservata

regnicolarum

Tenellam coroAustriaca, lectos a et

Regiam Majestatem

:, ;; !

— Nostram, Bello pariter Acta, et Facta

Fortimarum Quid uostra (qiios

ita

dignum

secnritas

;

Nobisque

sibi,

illum

succedere

vei a solio uatus triáé Fructus,

qvio

Praedecessorum)

colitis

:

Vitae et

;

conservatio

non movebit vestrorum aemiatio qui semper !

in

qui

solio,

tunc fortes, et felices

si

;

in

solio

Libertatis

Pá-

etiam ultra septa protendissent. Ita Gloriosus

Marcliionem Brande-

Ludovicus, optima Indole Principem,

Generum

burgenseni Sigismundum, in

Dux

Albertus

providit. Ita

impuberem ad-

fere

sciscendo, et Filiae Mariae desponsando

pestive

Clloriosissima

Patria

Libertatum

sperata

exigit Gratitudo ?

rati,

exantlata

Pace,

ac

restituta

;

—

99

de successore tem-

;

Austriae,

per Elisabe-

tbam Sigismuudi Filiara, electus, et corouatus. Ita Ladislaus Postbumus Trimestris Regius Puer, in Cunis Rex factus pro quo Comes Ciliae, Ejusdem Avunculus, Juramentum praestat. Ita Ludovieus Uladislai Filius, vix Annos duos natus adbuc vivente Patre, coronatur

Pugnae Mobácsiensis

felici

Auuam,

:

fato presso

usque

dum eodem,

Ferdinandus

:

Uladislai Regis Filiam, et memorati

I.

in

per

Ludovici soro-

feliciter potiretui'. Ecce Status InEcce gloriosissime regnantis Regiae

rem, saera Regui Corona sexus Foeminei

clyti

!

Majestatis Nostrae, ad nos usque feliciter derivata successio

Quid vobis videtur ? adbuc ne egemus Testibus Testis est antenatorum vestrorum, in sanguinem Regium, etiam Faenon opus mineum, ita extra Fines Regni protensus amor jam, cum magnis illis Praedecessoribus Vestris, ad remotas aliorum Reguorum oras, excurrere * in Vicinia, imo Domi, !

!

;

et in

Regia veneremur, convenit

•

Quem

Regium quaesive-

etiam amatum, Patres Vestri, sanguinem re

;

Non

genei-ant

Imbellem

nascuntur Fortibus estis,

Status Inclyti

Ecbo

;

necesum

est

Filii

:

:

magnorum

Quem

nem regium

,

Columbam

et

:

Fortes,

olim Patriae Patrum

Aviticarum Yirtuíum,

seu Imago,

seu

nos id exprimere, a quo procedimus

Nani vei ipsa Poma, radicem piunt.

Aquilae

a procul

tantopere,

:

suam aquae scaturiginem

sa-

Patres Vestri, erga procul existentcm sanguiostendere

Virtutis

Zelum

,

eundem 7*

in

Re-

;

— aemulemur

gia

Amaiitis enim

praevcrtere

est,

—

100

aemulemur

et

;

!

aemulemur

cito,

quam

Dieni,

potius

hodie totuni

oxporiri.

Xun

ino otiniu taugit, alKjnaiKlo ínrtc ueciir.sura

consideratiu

ritiidiiiis

Pumonae partus

Tenelli

Habaeis

,

ineti.sibu.s

tatis

rUmsortes,

aliud

'i

vium

;

is

halant suaviu.s

,

hoiiorem obtinet,

Glória eerte est

asseqiiitur

est.

quippc, ct

Primula veris

Inter pliires Digui-

:

qiii

Primatuiu. Et quid

Priini uccupautis

,

Priuceps

,

l^riuii

gratiures eveiiiunt:

,

Iciie-

,

qiiia iiun diliért

:

scntentiam, sed praeeipitat.

Tt'iupu.-, et occasiu

Dona

sed cuiiimeiulat potiius

Qui Prinius Bra-

:

Atalanta cepit cursu

Pomum

Aureum Qiiidni et Augustissinii, ac Invictissimi C a r o 1 Romanorumm Iperatoris et Regis nostri Clementissimi

VI.

i

;

,

mogenitae, eurundeiiique et aliarum stirpium

,

,

Pri-

desceudentes,

Regni Mariani Aureum preheuderint V Nemo lianc Augustae Gentis Primogeuiturae descendcntiam, aut felicem,

Pomum

,

aut Gloriosam dubitet ? et rit.

Satis dixi

:

Diem

si

Prima HercuHs Incunabvüa sermone et Postulato vox ,

ullu.s

cui ineiderit

!

succenseat, felicissime

,

Prinuim memiue-

'i

quippe, qualis veniet

,

Aurora nuuciat.

Virtutem probant. Eftari

sine

,

ad Regem Hungáriáé nec progressuram cui Paterna Virtus est

!

,

!

per luiiiHeorum Trophaea, stratum fecit, Polivit Acinace.

Cumque viam poterint

aliam

quidem Jure Foeminas tria

optinio

et

Vo.s

,

,

Nostri ,

eam

qui

,

,

semper

qui

:

est

Ad

pracficit

felix,

A

!

,

gradi non

:

Félix Magister Verbö-

comprobo

qui

!

fcliciores

Status enim Regni in Diaeta Con-

Pruvocatio

liljera

dudum optatum

sünt experturi

Pateruam

—

Virum

.

et

non esse Páter. Vir in Fucmina Lex etenim Fundamentális Pa-

,

scripsit*?

qui conürmatis

gregatos

tum

in

,

I

ezius

quam Regiam

,

nequit vei unica

,

,

Felicissimi Posteri

;

optimae Lcgis perennem fruc-

o íbrtunatos kStatus

quae Gens

!

Lex

,

quae

ipsum Legisinter Jura latorem Vires exerit, Alii Principes Lege solvi at Tenellam nostra elevat nunc ^lajcstates computant;

Natio nostra

!

saeculis Nobis posita

,

in

!

,

Augustam Foeminarum Primogenituram, Quanta Loguni Patriae vis, quae talcm

,

in

Virum, Regem

efíicit

1

metamorpho-

!

— sim

!

—

101

quidem

vei exinde digna, ne in Litera

proinde in Lege,

gare ausit

mittenda

mea

fundaretur Oratio

omnium

quidui Consensu

;

est,

consequentia

eveniat

rentur? adeoque, qui jurát o

Legem

eolitis,

Quidni ad-

'?

cujus praemissae in

;

Cum

varietur.

hocque nemo ne-

;

Lege funda-

sentimentum sub-

Haec est enim Majorum Vestrorum aemulatio, Haec Procerum sententia Haec Populi expectatio universi subscribite.

;

;

Sed quid inde ? securitas Amplius vos, Inclyti Status, non distineo contra vim exteram Quies Domestica sincera animoruni Unió Alma Pax Populorum Fortuna Procerum, et Xobilitatis Diguitas ac totius Regni Beatitudo non exspectabitur, scribite

:

;

;

;

;

;

;

;

;

sed palpabitur. Inde obstupeseet, ob

amorem

Nos, et nostra mirabitur

Propria praevertet

Consilia

;

Patriae, Orbis

quae undique poliuntur Arma, rubigine obsolescent levoli, lent.

quid aliud facere poterunt,

quam

Et quam de nobis conceperant

ponent

:

dum

buntiu-

;

ita

felicitate

mirari ?

;

:

et

:

ac ma-

Quod

nol-

notam, de-

difíidentiae

Beatos Posteros nostros, sicut revere-

augmentum

indubie obsequii nostri Glóriám, in

Eu Félix, ad nos usque, Patrum En nostro Calculo, in perpeextendenda, Augustae Domus sexus Foemi-

Gratiae cessam, suspicient.

vesti'orum suíFragio derivata

tuum, nei,

et

merito

usque

dum

supererit,

regnatm'a, successio

!

:

Primogeniturae

Jure,

Ergo pereunet ad *D

Populorum suorum salutem,

et sicut Dixi,

e

i

felicissime

Glóriám,

et

Vivát

III. II.

(IT.

Lipót

kir.

Lipót király vallástörvénye. törvényk. 26. cikke

:

A

vallás ügyérl.)

Miután a Karok és RR. egymást közt megállapítandó örök öszhangzás és egyesülés tekintetébl, igazságosnak ismerték fel hogy a Vallás ügye csak Magyarország határai ,

,

közt, az 1608. és 1647. évi törvények sék,

s

hogy

k"vetkezésképen a Helvét

állására s

visszatétes-

az Ágostai hitval-

:

—

-

102

lásu Evanji'cliku.s oi'dzá<j;lakúk örök

bad

alapjául

valliisigyakurlata

búkekötésnek, az 1608. évi

vények

1.

idkre

visszaállított sza-

íoudamcntuiiiaul

es

cikkelyben idézett

a

s

bi'csi

a

Tör-

soi'ába felvett tartalma, ugyszinte az lG47-ki 5. cik-

kelybe beiktatott

linci

békekötésé megujítassék

;

Felsége kegyelmes hozzájárultával (az Egyházi m*ak likus világiak

legszents. s

a katho-

egyrészének ellentmondásai ellen nem állván,

örökké semmi érvi'nynyclnem birvánj határoztatik

süt soha 1.)

Hogy

tekintetbe

nem vévén

az utóbbi törvényeket

valamint a szabadalmakat, leiratokat és explanatiokat, ezentúl a vallás

gyakorlata, a templomok, tornyok, harangok és

iskolák, sírkertek és

temetk szabad

országzáözlósoknak, frendeknek

és

használatával mind az

nemeseknek,

mind a

szabad városoknak is, és minden rendüeknek saját jószágaikon és a közügyész javain, s a mezvárosoknak és falvak-

nak mindenütt szabadságukban hagyassék, és senki, bármirend és állapotú legyen is, annak szabad használatában Felsége, vagy más, és gyakorlatában semmi ürügy alatt bármely földesúr által, semmi módon ne zavartassék vagy akadályoztassék, a földmvelk is, legyenek azok akár me-

n

zvárosiak, akár falusiak,

bármin

jószágain, az ország közbékéje és

földesúr és

nyugalma

a közügyész

végett, a vallás

szabad gyakorlatában és használatában, és hasonló módon Felsége vagy miniszterei, avagy földesuraik által semmi mó-

don

semmi ürügy

és

alatt

zavartassanak

ne

vagy akadá-

lyoztassanak.

lat

2.) Az ekkép kinyilatkoztatott szabad vallásgyakorbvebb megszilárdítása végett továbbá kijelentetik, hogy

már

sem magános, hanem mindenütt nyilvános, s annálfogva a magányos és nyilvános gyakorlat közötti különböztetés megsznvén, szabadságukban áll az Evangélikuaz

sehol

soknak, az alább megirt módon

melyek eddig fiókhelyeknek

jövben azon helyekre

tekintettek,

és

is,

mindazokban,

hol az evangélikusok szükségesnek tartandják, egyházi szol-

gákat 8

beállítni,

templomokat tornyokkal vagy azok nélkül,

lelkészlakokat és iskolákat,

valamint

különbség

nélkül

— azon helyeken

hol gyakorlatuk vau,

is.

lyamodvány nélkül tosítás mellet

—

103

felállítani,

minden további

vagy azokat

javítani,

azonban, hogy mivel az adózó nép helyeken,

a közigazgatás fö feladata, azon

fo-

azon bizfentartása

ezentúl a

hol

szabad vallásgyakorlat behozatalával valamely új templomot vagy imaházat kellene építeni, vagy egyházi szolgát kellene

s

kiküldendö vegyes

által

bizott-

püspök befolyása nélkül, a szükséges költségekiadásokat, és az adózó nép erejét, valamint az ott

mány, de ket

megye

az illet

beálh'tani,

a

állandó lakhelylyel biró lelkek vagy családok

nyilvános vallásgyakorlat földesm-aság

fentartására

közbeujárulásával

a megyének jelentse

,

mely

,

,

azontúl a

képes számát, a

is

megvizsgálja

arról bizonyítványt

,

elismerje, és

adván

,

hogy

elegend alap van, valamint a vallás-gyakorlat fentartására kell szám sem hiányzik, a földesúi' csak alkalmas bels telket köteles az egyház, egyházi szolga és iskola számára adni, a kath. községek pedig az ily egyházak vagy iskolák felállításához költséggel, vagy igás, avagy kézi napszámmal járulni semmikép sem kényszeríthetk, mi a földesurak és

evangélikus községek részérl

is

meg

fog tartatni a

kath. újon építend egyházak vagy lelkészlakok iránt

nemesek

és

evangélikus földesurak joga

,

;

r.

a

a szabad vallás-

gyakorlat behozatala, valamint a templomok és lelkészlakok építése

nak

vagy javítása

iránt

egyszer mindenkorra korlátlan-

és határtalannak nyilváníttatván.

Az evangehkusokat

3.)

következtében,

más akármin rend badalmait

illet szabad vallásgyakorlat azok akár mesteremberek vagy és sorsú emberek, a céhek sza-

legyenek

sem

véve

tekintetbe

,

sem misére

,

sem

k e-

resztj áratokra sem más szertartásokra s vallásukkal ellenkez cselekvényekre semmi szin alatt és semmi büntetéssel se kényszeríttessenek, vagy bármin nev, ily szin alatt teljesítend 4.)

,

tartozásokra ne köteleztessenek.

Mind a két

hitvallású evangélikusok azokban, me-

lyek a vallásra tartoznak, egyedül vallásuk felsöségeitl függjenek, hogy azonban ezen fokozatos felsség a vallás tár-

— gyában fentartja

a

maya bizonyos magának, mind

nu'nd a többi íegyolmi

—

104

rcnd('ben álljon

minden

re.szt illoti'ílcg,

ü

i'cnn,

a nevezett felsösc'g

Folsc^ge

rendezését,

esetre a vallás-

szabadság érintetlen hagyásával, oly rendet állapítani meg,

mely azon

vallás

mind

tagjainak

világi

mind

,

vallási

gáinak közhelyeslesevel leginkáljb egyeznek fog

Ennélfogva ö császári királyi Felsége, az

fbb

felgyelesi hatalomnál fogva

evangélikusokat továbbá

meg

,

rendeltetik,

mind a kei

rend állapíttassék

hogy az

öt illet

leg"

hitvallású

fogja hallgatni, egyúttal gon-

doskodni fog, hogy e tárgyban bizonyos, veihez alkalmazott

szol-

tartatni.

vallásuk

az

s

meg

el-

addig továbbá

;

ö hitvallású zsinataik által

maguk módja

kánonok, melyeknek ugyanis jelenleg használatában vannak, s az ezentúl ezen törvény által meghatározandó módon alkotandók, sem kormányszéki parancsok, szerint alkotott

sem

királyi rendeletek által ne lehessenek

tók; szabadságukban álland tehát

mindennem

idrl idre mind

ezentúl nemcsak hanem zsinatokat is, elre

nekiek

consistoriumot tartani,

meghatároztatván azonban

megváltoztatha-

királyi apostoli

az azokban résztvev

mind a tárgyalandó ügyek, azon

Felsége

személyek

által

száma,

melyet ö Felsége

helyre,

elzetes beleegyezésével választanak, sszehivni, ugy azonban,

hogy az egyik vagy másik hitvallású evangélikusok

mondva

egyház-kerületeinek ezen, mint

elre bejelentend

zsinataira,

ha

szeni, valláskülönbség nélkül királyi

igazgatás vagy

elnöklés,

befogadni tartozzanak,

s

Felségének

volt,

Felségének ugy fog

embert

hanem csupán

is,

tet-

nem ugyan

felügyelés végett,

az igy alkotott kánonok és szabályok,

csak miután a királyi ffelügyelésen átmentek , és helybenhagyást nyertek, birjanak érvényességi ervel, mindenesetre

mindenben ment maradván a királyi legfelsbb felügyelési, az ország törvényes kormányszékei után gyakorlandó hatalom, valamint a többi királyi jog a

két hitvallású

evangeliomi

is, melyek ö Felségét, mind egyház ügyei körül illetik,

melyeknek Felsége soha sem fogja legkisebb megsértését sem elszenvedni.

—

—

105

mind grammatikai iskoláikat, 5) Nemcsak mind alsó melyekkel birnak, megtarthatják, hanem mindamellett, hol szükségesnek tartatik, ujabbat es felsbbeket is, ezek iránt el,

zetesen kir. jóváhagyás járulván, állíthatnak,

s

azokba meste-

reket, tanárokat, igazgatókat, aligazgatókat hivni, azokat

azoknak számát növelni vagy kevesbíteni, valaiskoláik igazgatóit avagy gondnokait, mind a helybelieket, mind a felsbbeket es legfelsbbeket saját hitvallásu.k embereibl választani, a tam'tás és tanulás elbocsátani,

mindennem

mint

módját, szabályait és rendjét (ezen iskolák irányában és ment

maradván

Felségének, mint elre bocsátva van, az ország

törvényes kormányszékei által gyakorlandó, legfbb felügyelési

hatalma) elrendezni, a

jövben mindig szabad

két hitvallású evangélikusoknak; a jesztése tási

nyomán

ö Felsége

Rendek

meghatározandó közokta-

által

rendszer azonban ezen iskolákra

nem

leend a

alázatos felter-

is

ki fogván terjesz-

melyeknek minden vallásra nézve a sajátuknak kell maradni. Tanulóiknak továbbá nemcsak adományért és egyházi szolgaságra leend tetn',

de ide

értve a vallási tárgyakat,

segélyezésért jóltevöikhöz biztosan járulhatni,

végett külföldi akadémiákra

hanem

tanulás

minden akadály nélkül me-

is

hetni, s a számukra ott létez alapítványokat felvehetni, szabad legyen. S mind symbolicus, mind hitíani, s az ájtatos-

ság gyakorlatára tartozó könyveiket a

lend

s

maguk

által rende-

a királyi tanácsnak név szerint bejelentend hitvalá-

sukbeli saját censor

felügyelése

alatt

hatni, azon feltétel alatt azonban,

szabadon kinyomtat-

felszabadíttatnak

,

hogy

ezen könyvekbe a katholika vallás ellen semmi gúny vagy

ne iktattassék, ezen gúnyok és sértések iránt a kinyomatás alá bocsátókra hárulván a felelsség terhe s a kh\ sértés

;

rendelkezés, hogy az uján nyomatott tartótanács utján

három példány mindig

Felségének, ezen könyvekre 6)

A

könyvekbl

is

a kir. hely-

felterjesztessék ö

kiterjesztetvén.

pap- és ágybérek, melyeket eddig az evangéliku-

sok katholikus lelkészeknek és mestereknek, avagy más egyházi szolgáknak vagy készpénzben, vagy termesziméuyek-

—

lOC)

-

vagy munkákban szolgáltattak jövre teljesen meg s ezen országgylés törvényeinek kihirdetése utj'in szánn'tanfló évnegyed múlva sehol seiii lehet azokat többé követehii, hacsak az evangélikusok a nevezett lelké-

ben

,

,

fognak sznni,

mködésével önkényt nem élnek, mely esetben azokért katholikusokkal egyenl papbért tartoznak letenni. Mikép

szek a

kártalaníttassanak pedig a katholikus lelkészek ezen elvesztett

jövedelmekért

gattatni, de

kép

V eziránt a helytartótanács

egyszersmind az

is

meg

ki fog jelentetni

fog

hall-

annak, mi-

soha sem fog ahhoz járulni, hogy ezen kár-

Felsége

színe alatt vagy az adózó népre vagy a királyi kamarai kincstárra valamely teher háruljon. A templomok, lelkészlakok és iskolák építése vagy javítása alkalmával pedig sem a katholikus nép az evangélikusoknak, sem az evan-

pótlás

,

gélikus nép a katholikusnak kézi vagy igás napszámot

nem

síteni

töróltnok 1)

fogoly

köteles,

s

el-

tekintend.

Mind

a két hitvallású evangélikus szolgák, beteg és

rendrségi óvatosság alkal-

hitsorsosaikat, a szokott

mazása

telje-

minden eziránt kötött szerzödvény

mellett,

mindig

és

hatják, halálra készíthetik,

mindenütt szabadon meglátogats

kivégzés helyén nyilvánosan

megjelenhetnek, a

r.

a kivégzésre

Ítéltek

de beszédet

is,

nem

kath. lelkészeknek pedig,

tegek foglyok és kivégzendk szokott óvakodás melletti,

által

mellett a tarthatva,

midn

a be-

hivatnak, a rendrségi

megjelenhetésök semmikép

meg

ne tagadtassék. 8)

Mind a felsbb mind az alsóbb közhivatalokra nézve hogy azok a magyar állam iránt érdemes s a tör-

rendeltetik,

vények által kivánt kí'pességekkel biró hazaíiakuak, minden valláskülönbség nélkül adassanak. 9) Az evangélikusok a törvényes eskü letételétl is menteknek nyilatkoztattatnak a záradékra nézve (a boldogságos

szz Máriára 10.) Az s

az

házaik,

Istennek szentéire és választottaira.)

evangélikusok alapítványai, melyek egyházaik,

szolgáik, és s

bármin nev

iskoláik, kórházaik, árva-

mindazok, melyek az ágostai és helvetiai hitvallású

— szegények

—

107

és ifjúság részére

vétessenek,

sem az

szin alatt ki ne

ö

vagy jövben alais, tülök semmikép el ne az ö kezelésk alól semmi

alapíttattak,

píttatnak, valamint az alamizsnák

kezeikbl

és

vétessenek, továbbá ezen alapítványok igaz-

kebelökbl helyesen

gatása azoknál, kiket ez az

épségben és érintetlenül

megillet,

meghagyassék, azon alapítványok

melyek a két hitvallású evangélikusoktól az utóbbi

pedig,

országlás alatt netalán elvétettek, azonnal visszaatlassanak

a

kh'ályi ffelügyelés,

;

hogy ezen alapítványok az alapítók

célja szerint kezeltessenek és osztassanak ki, ezekre is kiter-

jesztetvén.

evangélikusok minden há-

11.) ]\Iind a két hitvallású

zassági ügyének ehtélése

az

saját

egyházi székeikre ha-

gyassék, ö Felsége azonban, királyi hivatalához képest, ma-

gukat mind a két hitvallású evangélikusokat meghallgatván,

hogy nemcsak a perleked felek minden oldalú biztosságára kellen szerveztessenek ezen egyházi székek, hanem hogy azon elvek is, melyek szerint ezen egyházi székek annak idejében a házasalkalmas

modi-ól

fog

gondoskodni,

sági ügyeket itélni fogják, felügyelés és megersítés

végett

neki fölterjesztessenek. Addig pedig ezen házassági ügyek a közelebb múlt években világi

székek

által Ítéltetni,

divott

a

saját törvényszékekkel ellátott

elvek

szerint

megyékben

fognak

ugyanis,

és

a a

kerületekben azok törvény-

bányavárosokban pedig, azok tanácsai eltt, feumaradván a királyi s illetleg a hétszemélyes táblához is a fölebbezés annak világos megjegyszékei által, a szabad királyi

és

;

zésével azonban, hogy az elválási Ítéletek csak polgári ha-

tásuk iránt tekintessenek mindenütt érvényeseknek,

pököket pedig az résére,

s

lezhetik.

sok elvei

ily

a püs-

kötések érvénytelenségének megisme-

ennek a katholikusokra kiterjesztésére nem köte-

Mi

a hazai törvények

által

gedélyezést

pedig

illeti,

által

tiltott,

Felsége az

evangéliku-

evangélikusokat, az ilyetén

engedélyeknek, a harmadik és negyedik keresésétl, mikép

az

megengedett fokozatokban leend enfokozatban

nála

már korábban boldog emlékezet

felsé-

— ges

II.

—

108

József császár es király, szeretett testvére

ren-

által

egyszer mindenkorra felmenti.

delve volt,

A

12.)

ket hitvallású evangélikusok mindenkép

az ekkcp

tosíttatván

rendelkezése által vallásuk

maik, iskoláik,

megtartása

szabad

gyakorlata,

valamint

lelkészlakaik,

ds

iránt,

örökké tartandó

alkotott es

biz-

törvény templo-

s

alapítványaik

hogy nu'ginkább megszilárdíttassék köz-

tük és a rom. kath. vallást követ országlakosok között a

hogy a nevezett templomok, iránt (épségben maradván azonban a Szirmay Hrabovszky, valamint Apafiialapítványok iránt, mennyiben azt próbákkal bizonyíthatják, az evangélikusok követelése) mindkét részrl a jelen birtokállapot vétessék zsinórmértékül oly móddal, hogy ezenbéke

és egyetértés, rendeltetik

:

iskolák, lelkészlakok és alapitványok

túl a

katholikusok alapit ványai a katholikusok, az evangé-

likusok alapitványai pedig az evangélikusok díttassanak

;

számára

meg jövre ezeknek

további visszakövetelése,

hanem ezentúl

semmiféle ürügy alatt semmi elfoglalása se engedtessék a

templomoknak, iskoláknak

nézve

pedig, kik

az

;

meg

azokra

erszakos foglalásokban bünösílkké

ily

hatszáz magyar forint büntetés

Mivel

lelkészlakoknak

és

teszik magukat, az lG47-ki 14.

13.)

for-

annálfogva nemcsak mindkét részrl sznjék

áttérés

melyikre a békekötések

által

t.

cikkben

marad a

meghatározott

fenn.

katholika vallásról

vala-

bevett evangeliomiak közül, a

katholika vallás elveivel ellenkezik, nehogy az

vakmeren

eljövend

Felségének

történjék,

az

ily

lesznek megjelentendk

;

esetek

királyi

szigorú büntetés alatt meghagyas-

sék továbbá, hogy végre senki se merjen valamely katholikust az evangeliomi

vallás követésére

bármin

eszközzel

kecsegtetni.

Már

ki lön nyilatkoztatva, hogy az evangélikusok ezen jogai egyedül Magyarország kebelében birnak érvénynyel, Dalmatia, Horvátország és Slavonia 14.)

többször

tehát helyhatósági törvényeik

további használatában meghagyatnak, annálfogva az evangélikusok azon országokban

— sem

109

-

sem köz avagy magánhivatali képességgel nem szabadságukban maradjon azonban az ágostai és

birtok,

bimak

;

hitvallású evangélikusoknak ösi birtokjogaikat a törvény rendes utján azon országok kebelében is visszakövetelni, s ha valamely birtokot nyernek azokban, ö Felsége helvetiai

magának

fentartja

vábbá

az

azon néhány

Slavoniában

alsó

kárpótlásukról

ö

gondoskodni,

részint

to-

ré-

ágostai,

követ község továbbá is ne csak semmikép ne bántassék, hanem a szabad vallásgyakorlatszint helvetiai hitvallást

ban, azon módon, melylyel jelenleg élnek,

hagyassék

;

ban maradjon mind a két leti

ezentúl

is

meg-

végre kereskedés és gyárak végett szabadságuk-

jogon lakást tartani

hitvallású evangélikusoknak bér-

ott,

következleg

minden

nemesi

vagy polgári vagyon tulajdonossága nélkül. 15.) A vegyes házasságokból, melyek mindig katholikus lelkész eltt lesznek kötendk, melyek ellen azonban

bármin ürügy

alatt

valamely akadályt emelni

van,

tiltva

származandó gyermekek, ha az atya katholikus, az sát kövessék, ha pedig az anya katholika, akkor csak a

valláliu

gyermekek követhessék atyjok vallását, 16.) Mindazon házassági ügyek, melyek már a kötés idejében vegyesek voltak, mindazok, melyek valamelyik az evangeliomi vallásról a katholika vallásra áttéré-

félnek

sével lettek vegyesekké,

gos szentségrl

van

szó,

mivel mind a két esetben valósáa

katholikusok szent széke

elé

tartoznak. 17.)

életben,

A romai katholikusok most meglev ünnepeit, a köz-

nem azonban magán

körben, hol a zajos

munkákon

kivül minden mást lehet folytatni, a közbáutalom elkerülése végett megfogják tartani az ágostai és helvetiai hitvallásnak,

ehhez adatván, hogy a földesuraknak és minden családfnek akár katholikus akár tiszti kereset terhe alatt tiltva, van ,

evangélikus jobbágyaikat és cselédeiket ünnepeik megtartásában,

és

dályozni.

szertartásaik-,

valamint

ájtatosságaikban

aka-

-

—

110

IV.

A nem (11.

O

17'.il.

kir.

T.-.rv.'iiyk.

cikke.)

'27.

kegyelmesen helyeselni hogy az ország nemogyosült görög szertartású,

legszents. kir. apóst. Felsége

méltóztatott,

ez

Lijx'.t

egyesült Görögökrl.

országiján polgári j«»ggal mogajándélcozott, lakosai, cltö.

röltetvén az ellenkez Törvények, a

mennyiben ezek a nem

egyesült görög szertartásuakra vonatkoznak, mint az cgyi'b

országlakük,

e

Magyarországiján

szágok szerzésére és bírására

s

s

a

kapcsolt Készekben jó-

niindcnneuiii

hivatalok vise-

lésére képesek legyenek.

A

többiben ö

melynek

lás,

Felsége jogai a papság, egyház, val-

kir.

gyak(jrlata rajok nézve teljesen szabad leszen,

alapítványok, tanulmányok és iíjuság nevelése ügyeiben,

nem

kiváltságaik körül, melyek az ország alaptörvényeivel nem ellenkeznek, miképeu különben

azokat ö legszents. Felsége dicsséges emlékezet Eldeitl

ugy a fenmondott

átvette,

nézve

királyi Felsége

is,

épségben

fenmaradván.

Horvátország kormányzásáról Lipót

(II.

kir.

s

közadójáról.

T'irvóiiyköiiyvénck 58. és 59. cikke 17'JI.)

Cikkely. A m a g y a r ki r. h e y r hatóságának Dalmát, Horvát és 8 z

58.

ná c v

s

») 11

l

o r s z

A

i

t

e rj e s z

t

é s é

r

•')

asszony

által

íéláilítutt királyi

vették,

1

a-

a-

Má-

Dalmát, Horvát és .Sziavon orszátanács

kai utasításaikat azonközben a

rendeltetik,

t

1.

különben

is

szüntetve, valamint azon (Jrszágok vármegyéi

tól

t

kegyeletes emlékezet felséges apostoli Királyné,

ria Tere'zia

gokban

ág okra k

t .i

magyar

már meg levén minden

politi-

kir. helytartótanács-

ugy ö legszents. Felsége kegyes beleegyezésével hogy a feunirt országok vármegyéi azokat ezen-

—

111

magyar

tul is az elébb említett

—

kir. helytartótanácstól

vegyék,

hogy továbbá mind azon tanács kebelében^ mind az alárendelt személyzetben, azon országokbeli egyének igazságos arányban alkalmaztassanak. Azonkivül amaz országok Bánjának, midn azon helytartótanácsnál megjelenhetik, abban méltóságával

egyez

ülés

és

szavazat adassék; az azon or-

szágokat összesen illet tartományhatósági ügyek, ezentúl

is

azon országoknak, elleges királyi megegyezéssel tartandó,

közgylésében levén tárgyalandók. 59. Cikkely Horvátország és Fels Szlavonország hár om vármegyéje k ö z adójának Magyarország országgylésén leend tárgy a1

á

s

áró

O

1.

Felségekegyes beleegyezése is hozzájárulván, végeztetett, hogy ezentúl Horvátország és Fels Szlavonorúgymint Zágráb, Krös és Vaszág három vármegyéjének legsz.

,

rasdnak,

köz a dója

országgylésén,

mindenkor Magyarország

mindazáltal Magyarország közadójától

hogy ezentúl Magyarországközgyülésénkivül félne emeltettárgyaltassék,

elkülönöz ve,

s

hessék. VI. Erdély viszonya Magyarországhoz. 1791.

(Az

évi

Erdélyi Törvénykönyv

Cikkelyeinek

hatodika

*•

Erdélynek Magyarországgal való összeköttetésérl, s e Nagyfejedelemségnek saját, és semmi más országnak alá nem vetett, alkotmányáról).

O kegyes

legszents. Felsége, múlt évi leirata

májushó

7.

kibocsátott

folytán kegyelmesen elismerni méltóztatott,

hogy Erdély, dicsséges emlékezet Császár és Magyarország Királya, dicsült I. Lipótnak 1688. május 9. tett, s a fennirt Császár és Király által 1688. június

december

4. kiadott

Diplomája

által

17,

s

utóbb 1691.

elfogadott ünnepélyes

nyilatkozata erejénél fogva, azon Felséges ur, atyai és hat-

hatós oltalmát

magához karolva, ama

fennirt Császárt, és

:

— annak Utódait u g y

ni

,

i

n

Királyait, fogadta

az

l(')8T-ki

M a g y a r o r s z á g törvényes

t

F vj

el

ausztriai ház trúnüröklesot

o

d

elmeiül,

Magyarország

elször

i'gyczök'g, ugyanis

—

112

s

a fdséges

törvénycikkeivel

évi nyilatkozata

lü!^8.

pozsonyi országgylés

és

2.

3.

szerint,

cikkelye

értel-

a férfiivadékra nézve, annakutánna pedig az 1744-ki

mében

3 ujabb cikk

Magyarország 1723-ki törvénycikke

által

rint a

nnemre

is

cnni'k

folytán,

e

kiterjesztve elfogadta,

sze-

és megállapította

törvények és alkvások erejével, mind ö

mind a

legszents. Felsége,

leend

ausztriai házból

felséges

Utódjai, mint i\I a g y a r o r s z á g t ö r v é n y e 8 királyai Erdélyt, mint a szent Koronához tartozót, ugyanazon uralkodási és t r ó n ö r ö k é s jogon birandj ák, és mint saj át, semmi más országnak alá nem vetett alkotm ány ny al birót, saját törvény1

i

szerüleg megersített törvényei és végzeményei szerint, n e

pedig

a többi

örökös T ar to m

m á n y o z a n dj á k és

á

m

ny o k m ódjára k or-

fonmaradván minden többi Országok

;

csak az egyszersmind kölcsönös v é d e e m re szer-

tartományokkal való, de

birtoklásra

v a \ó

zett, eloözthatatlan és

tetése,

és

1

elválaszthatatlan egyesülési összeköt-

a Tragmatica Sauctio szerint, az 1744. évi

értelmében. *)

Azon

királyi oklevélre nézve pedig,

Nagyfej edelemségi

Cimrl

kegyesen

hogy

kijolcuti,

adatott ki,

az, e

3.

tcikk

mely a

legszents. Felsége

Nagyfejedelemség formája

tör-

solia ez s hogy az minden más országtól független Erdélyi Fejedelemség jogainak rövidségére vagy kárára ueni szol-

állásának értelmében veend,

vényes

önnálló

,

és

,

gálhat.

*)

L. a XIII. s/. alatt, u

188—201.

II.

:

—

113

—

vn. Fiume becikkelyeztetése. 1S07. Fiume város és ki(I Ferenc kii-. V. Törvényk. 4. cikke kötje becikkelyeztetik, a fiumei kormányzó pedig a frendi táblánál, Fiume város követei pedig a KK. és RR. táblájánál üléssel és szavazat-

ruháztatnak

tal

O

fel.)

Felsége

beleegyezve'n, miszerint az ország Karai-

is

nak

e's

zia,

külön Dijjloma

Rendéinek lángoló óhajtását többé ne késleltesse, jelen cikkely által kinjilatkoztattatik, hogy Fiume városa és kikötje, melyet a dics Császárné és Királyn, Mária Teréáltal

már

bekebelezett az országba, éhez

Egyszersmid pedig Országgylés alkalmával a iiumei kormányzónak a Frendeknél, Fiume városa követeinek pedig a Karoknál

tartozik.

1. §.

és

Rendeknél

illetékes ülés és szavazat fog

adatni.

VIII. Ferenc római császár

I.

augusztus 17 -dikéröl tudatja

hogy az

,

szóló

s

magyar király

leirata,

mely

által

ausztriai császári

szentkorona rövidsége nélkül

1804-dik

évi

Magyarországgal

cimet a

magyar

felvette.

„F ranciscus Secuudus electus Romanor

um

imperátor

riae etc. Rex

—

H u n g aQuamquam Xos di-

semper Augustus, Germauiae, Reverendi etc.

vina favente clementia, et per electionera Romano-Germanici imperii Electorum

nentiam

:

titulorum

,

ad tantam pertigerimus

dignitatis

emi-

ut Xobis, pro augusta persona Xostra nulla amplius

splendorisque

accessio

desideranda supersit

;

—

Xostra attamen, qua domus, et monarchiáé austriacae reguautis

principis

illa

Titiili

,

cura, et sollicitudo eo dirigi debuit, ut perfecta

haereditariaeque dignitatis

cum maximé

conspi-

Europae regnantibus manuteneatur constabiliaturque aequalitas, quae Austriae Principibus, tum ob augustae domus suae splendorem ab autiquissimis repeteudum tempori-

cuis

,

—

— bus

—

lU

cum ver ob nmplitudinom, populationemque monarchiáé

:

hujus,

compluribus illustribus Regnis, ac independentibus

e

principntibus consistentis coinpctit, perqiic loiigacvuni in jure gcntiiini

radieatum excrcitium, publicosque tructatus asserta

habeatur. Pro finniter constabiliendo

itaque perfecto iathoc

aequali dignitatis ordiue, exemplisque priori ab hinc saeculo aula imperialis Russica

gnans dedere

—

,

ver novus

recoutius

permoti

Galliae Re-

Xos quoque, jure Xobis

:

p e t e n t c, Augustae Austriacae domui Xostrae, relate a e r e d i t a r i i I ni p cad iudcpcndentes cjusdem ditioues, peraeque assaniendum esse duximus. r i s t i t u 1 u r a 1

c

()

ni

H

m

Ma-

Cujiis in consequentiani praemissa matui'a deliberatione

jestati Nostrae visum est, pro Nobis, Nostrisque in inseparabili regnorum, et independentium ditionum Nostrarum Regimine,

Succcssoribus, toris Auötriac,

— tituluin ct dignitatcm Haereditarii Inipora— utpotc augustae domus Kostrae cognoinine, :

— quam solennissime hisce — stabilire

ea tamen ratione assumere ct

ut univcrsa Regna, priucipatus, et provinciáé Xo-

:

ac juribus

etrae, titulis, constitutionibus, praerogativis, nexu,

quibus hactenus gaudebant, in posterum quoque citra

suis,

Huic pruindc altissimae

mutationoni illibate fruantur. sioui

benignacquc declarationi Nostrac íinuiter

,

deci-

insistentcs,

mandamus": Nostrum, qua electi Romano-

sequentia hisce clementer praecipimus, et

„1 — 0.

Ut immediate post Genuanici Imperatoris tituluin Imperatoris titulus inseratur

;

—

,

huic

öerraanie, Hungarie, Bohciniae etc striae,

Ducis Styriae

Xostraruiu

po

s s

e s s

<

mutationes

—

sint, taiii

mus

tituli,

per

susceptü

»

r

X^^os i

i

s

etc. et aliaruin

Austriae

,

ditionum

hacrcditariarum ditionum

Xostrarum

a

iiule

gubernaculo

Augustae domus X o s t r a e,

enatac,

—

qua Rcgis, Archiducis Aureliqui Nostri,

sua serié excipiant. Cuin iuterim

i

n

variac

solennibusque tractatibus constabilitae

hinc advolutum juxta niodernuin statum neoregula-

titularcm funnaiu ;

Haereditarii

ver

—

liÍ8C(í

uiin clenionter

pruuiulgandam benigne disponi-

praecipientcs

:

ut

nova isthaec

tituli

—

—

115

posterum loco praevigentis introducatur

ratio in

,

et

adhi-

beatur."

„2

mus

—

Tam

0.

Xostris,

austriacae regimine

quam Nostrorum

—

Principum

caesareo-regiorum

descendentibus

nes titulum Austriae Archiducum

Caesareo-Regiarum

„3

—

Cum

0.

tribui,

autem

et dari

non

nec

,

mis

relate

ad

est Tituli sui

,

mano-Grermanico esse

;

in

ita id impri-

— siquidem

—

;

nec non relate ad

quae cum imperio

Roimmediato nexu subsistunt, intelligendum

istae deliiuc

Imperio Romano-Germanico,

etiam

— juxta

eodem cum

in

fato

concessa per Nostros

Romano-Germanico praedecessores, augusdomui Nostrae, privilegia, praehabito nexu ultro

in dicto imperio

tae

Constitutiones :

percharum Nostrum Hungáriáé

partesque eidem adnexas

haereditarias ditiones Nostras,

illas

pe-

Celsitudinum

debeat."

hactenus vigentes inaiteratae manere debeant

R e g n u m,

Titulus

singulis haereditariis regnis Nostris,

ut praeniissum

provinciisque,

augustae do-

in

successorum sexus utriusque

quoque praestiturae sint." „4 0. Ulteriori altissimae

—

nationem,

—

—

resolutioni

Nostrae determi-

illarum hisce clementer reservamus solennita-

tum, quas Majestati Nostrae pro

Nobis,

Nostrisque

succes-

ad qualiter suscipiendam haereditarii imperatoris coronationem defigere visum fuerit. Coronationibus illis, quae apud Nos, antecessoresque Nostros, ut Hunsoribus, in ordine

gáriáé et Bohemiae Reges obtinuerunt, futuris etiam temporibus

absque mutatione, formaque praescripta, locum sor-

tituris."

„Hanc

benignam Resolutionem, declarationemque Nostram, Vobis eo cum mandato clementissime bisce itaque

in gremio Vestri solita promulgandam, publicandam, ac observandam procuretis nulli caeteroquin dubitantes, quod universum percliarum Regnum Nostrum Hungáriáé praesentem, in con-

significandum esse duximus, ut illám

ratione

:

—

uniti haereditariarum ditionum Nostrarum corporis splendorem, directam disposistabiliendum

—

—

116

tionem Nostram ciim gratitutline, patrioticoque solatio tanto plus

excepturiim

sit

quocl

;

seraper,

sicut

nu.strae

niatit-ae

a.sseeurationis,

inaiij,ui"ali.s

flt'nuMiter respexisse

quod

ut

:

nunc quoque

ita

Nos, nieni<»ros

apertissiuuini tlociiinontiim (UMlorinuis.

(lipl(j-

hoc ctiam

iu

augciuliun majoreni

:\d

tutius

monarchiáé splendorem, dignitat(nnque sitscijjiendum decre-

—

vinnis, c

(»

n

s t

i

8

u

t

t

i

a

V

1

i

on e

p c

s c ni

8

p

e r c

a

li

r

r i

u

j

r e

r

bu

i

gn

partiunique adnexarum

riae,

iiquo etc. Franciscus

m.

s,

gib u

e

1

Nos

i

t

r

e

g,

un g

Vobis

fiat.

Conies Carolus Pálffy

p.

II

i

ni.

t

a-

in

ic-

p.

Ig-

natius Almásy, m. p."

IX.

I.

Ferenc ausztriai császárés

1806. évi september 7-kéröl

hogy a

_F

r

a n c

i

s

c

n

Kex

etc. etc.

Apo8tolicus,

-

u

8

e

1

—

c c

t

iit

conditionibus

.satisfacianius,

diviiiitus

pacem

nobis

r

i

u

Au

s

-

Bohemiae

cou8veta

restitutam

a

Reverendi

tractatu

populis

t

Gernianiae, Hungáriáé,

cura, et sollicitudo direeta fuerat,

ad aniu.ssim

i

Archidux Austriae

Conclusa pace Posoniensi, pactatÍ8

tudatja,

által

Románom ni

us

Haered

augustus,

i

mely

cimet végkép letette.

1 1

3

Imperátor semper 8 tr a e Imperátor; etc.

szóló

római császári

magyar királynak

leirata,

etc.

eo tota Nostra

cuuctis in

eodem pacis

fidei

integi'itate

cxoptatam pacis tranquillitatem

subjectis

adferamus,

feliciterque

magis atque magis consolidemus,

et

ab

eventu praestolemur nunc essentiales, quae in imperio Romano-Germanico pacem hanc secutao sünt mutationes porro 5

etiam Nobis mo(biin admissurac electionis (.•apilulationem, pi-rii capiti,

Xobis,

incunibentes explerc

sint,

ut

graves

—

juxta

qua supremo ejusdom p05!8ÍiiiU8

obligationes.

iiii

—

—

—

117

Venitn consectariaj quae ex pluribus Posoniensis pacis articulis;

inde ab eorum publicatioue, in praesens

tebantur,

usque nec-

publico notae, in imperio intercedentes muta-

et

Nos plene convictos reddiderunt, stantibus moderuis obligationes ex pactis conventis proflurerum entes exequendi potestatem Xobis amplius haud supermantiones,

—

adjunctis,

—

suram. Etiamsi casus emergerent,

remotis

ut

involutionibus, praesentes aspeetiis aliam faciem

conveutio nihilominus, qua

—

status Imperii,

—

;

praecipui

— posteaquam

;

haec

12-a

subscripta, et a coucernentibus partibus

a. c. Parisiis est,

complures

viuculo unionis soluto in peculiarem con-

foederationem coaluerunt

habita

mediante

politicis

induerent

omuem

conceptam

eatenus

spem

Julii rati-

inter-

cidit."

„Cum simus

:

proinde de eo praeviis motivis intimé convicti

quod partes

Nostri,

officii

qua Supremum Imperii

—

caput, amplius explere nequeamus,

tudo

et dignitatis

animi Nostri

Nostrae ratio a Xobis deposcit

nae renunciemus, quae tamdiu

tantum

cipes, status, et reliqua imperii

carunt, correspondere,

—

et

pretium

quam commembra

Kostris habere potuit, donee fiduciae,

:

recti-

ut Coroin

oculis

Eiectores, in

prin-

Xobis collo-

assumtis obligationibus

satis-

facere Xobis integrum fuerat."

„Qua

propter

vinculum hucadusque, Xos,

corpori Status Romano-Germanici imperii alligans pro soluto babemus. DignitateDi, et offiunionem confoederatorum Xosque per id ab omnibus assumtis erga Impérium romano-germanieum oblicium Supremi Imperii

capitis per

Rhenanorum Statuum pro gationibus

absolutos

cessante,

consideramus.

—

Imperii Romano-G-ermanici,

adusque gestam prout serié

depon

„Hac

i

—

et

—

Coronam proinde

motivo hujus dignitatis huc-

Régimen ejusdem imperii harum

m u s."

occasione una

Electores,

Principes,

et

Status,

nec non omnes ad praefatum impérium spectantes, specialiter

ver commembra

etiam

supremorum imperialium

judi-

;

— ciorum

qiia legali

tutionem obstricti eraut,

1

a n

i

c a s

mper

bus

i

suis,

riura

—

ot rcliquos imperii servitores

quibiis NobÍ8,

111

118

a

e c o 1

e 3

quas

d in

nv i

t

ab obligationibus

supremo imperii

—

e r s o

r

u v

i

nc

.sub

s

omnibus obligationi-

o n e s vicissim ab

i

praoseus

a

i

—

G e rN o s t r a s, e t

benignc absolvimus. p

suis,

per consti-

capiti

quocuiique

erga

titulo

irape-

Roinano-germanieuiu habuerunt, immunes declaramus,

unione suacum Integro Austriaco Status corpore, ut Imperátor Austriae (ime e

eosdemque in

szavakkal compingáltatott az austriai birodalom) penes

re-

cum omnibus potentiis, et vicinis statibus pacifica rerum adjuncta, ad eum felicitatis, et prosperitatis gr adum perducere aduitemur stituta, et subsistenlia

qu

s e

i

et finis

o p u s o m n u m d e s i d e ri o praecipuae curae Nostrae n u i

r 1

u 1

m Nos

t

non

e

o

t

um mpore

r o r

fut ur u s e s t." „Hanc proinde altissimam resolutionem, et deelarationem Nostram vobis penes coramunicationera neo-regulati

modernum statum Tituli Nostri pi'O futuro observandi cum mandato clementissime hisce signiíicandum esse,

juxta

eo

duximus

gandam

:

ut illani in

gremio Vestri

ac publicandam procuretis.

Franciscus

m.

Névery m. p."

p.

Comes

Carolus

solita

ratione

Vobis

in

Pálfíy

m,

promul-

reliquo p.

etc.

Alexius

—

119

—

X.

Kivonat országgylés jegyzökönyvébl,

a z 1807-ki

vitatkozások eredményérl, melyek ott az a u

szári cím

felvétele

s t

r

a

i

i

azon

csá-

elfordultak.

felett

A Harok és Reiiflek ülése. XLV-dik szám XLIII-dik

Az

ülésben.

ország Kérései és Nehézségei Kidolgozására rendelt De-

putatió által rendbe szedett Sullyai

Kívánságai az Or-

és

szágnak. Xr.

Gravamina

XLV.

et Postulata

Sessione

Gravaminibus Deputationem

50-mo

:

Ea Suae

XLEL

Regni, proiit per ordinatam in Regni in

Ordinem redacta

sünt.

Majestatis Sacratissimae Benigno Re-

mediante Genti Hungarae, Orbique manifestata Pa-

scripto

terna teneritudo, et Clemeutia, qua titulo Haereditarii Austriae Imperatoris lis

Augustae Domus Suae assumto inaugiu'a-

Diplomaticae Assecurationis clementer reminisci, eoque

respicere diguata est, ut id,

quod praevio modo ad augen-

dum dum

decrevit, salvis

tione

Regni Hungáriáé, Partiumque adnexarum

Monarchiáé splendorem, dignitatemque suscipiensemper Jm'ibus, Legibus et Constitu-

totius

ter art. 10. 1790.

,

ad Legum Tabulas

A Marok és Reudek Hetvenliarmadik Ülés. Szent-András Havának

Az

7.

50-dik Számhoz, hogy

felvételéböl

Magyarországra

semmi uj kötelesvagy akármi követ-

Ad Xrum 50-um: Xe

ex

Suam

Majesta-

tem Sacratissimam

haeredi-

assumto per

tarii

ségek,

tulo, ulla

hozódhassanak,

ülése.

Die 7-ma Xovembris.

való nézve

kezések ne

cohaereu-

Sessio Septuagesima Tertia.

Napján.

az Austriai Császári Xé\Tiek

fiat,

referri desideratur.

Austriae Imperatoris

gariae

super

nova

ti-

Regnum Huu-

Obligatio,

aut

— O

ánilc'ir ii^yaii

Kegyelmes

Levele

iránt bizonyn.sokká

ez

j'iltal

Fcl.s('gt'nek

Kiiályi

niiiidazoniiltal

t('tettek,

melyek a 88.

líK.

es

né-

közül

kívántak ez iránt a Törvénybe is,

az

l<)-dik

12(1

— dcmum

eujnscunfjue

nominis

dimanet, quamvis ea*

seíjiicla

tcnus per l'enignas

LittiM-as

securí redditi habeantur

illis

lTí>l-dik

esztenflöbeli

{riam Art. 10. 17Í>1. in Lcjríbus

Tiiiveny

Cikkelynek

etiam mentionem hiijus faci-

képest emlékeze-

ertehiK'liez tet tetetni.

El

is

olvastatott ez

88-uak es RK. Írásba Kívánságok. Kívánták tett ezt az SS. es RR. közül némelyek annál inkább helyben hagyatni, hogy ez iránt Ország Reiidgyei már az 180r)-dik esztendben megiránt a

állapodtak, es csak az akkori

kidönös környülállások

oko-

hogy ez akkor a Törvénybe nem iktattatott. Kérik ezt most is különösen nézák,

endam

Lectum etiam 88. et OO. in

esse.

quod

fit

hanc rem

Scríptum rede-

in

gerant. Scriptumque hoc ad-

adurgebant,

Comitiis anni serint, et

tantum per peculia-

rcs ejus temporis circumstau-

quod in Legura Tabulas relatum non sít. Sünt tías evenerit,

e Comitatibus, qui id

pl üres

nunc

exposcunt

et

scopus

non

minus

;

Equidem per Benignas

O

Levele

nyossá tétettünk,

gyar

Országra

ebbl semmi sem kezni

;

is.

Igaz

Felsége K. bizo-

által

hogy való

j\la-

nézve

fog követ-

mindazonáltal

el lehet

idvel ezen Királyi K. Levelet felejteni.

tosabb volna

Csakugyan biza Törvényben

in

1805. consen-

lend, de szükséges ugyan, hogy

quod

jam

Regnieolae

eatenus

Postulati

;

00.

probari alíqui e 8S. et eo magis

Vármegyék és ezen kérésnek tárgya nemcsak ilmely

Királyi

88.

tamen ex desiderabant, ad Analononnulli

et (X).,

hujus

conveniens ac necessarius

est.

Litte-

ras Regias securos nos reddítos esse

:

quod accessio haec

növi Tituli nullás intuituRegui

Hungáriáé habitura las.

Nihilominus

hae Litterae Regiae oblivíníonem

sit

seque-

Beníguae ftxcile

in

venire possunt.

Tutius itaque foret mentionem ejus in Codice

Legum

lieri.

errl emlékezetet tenni. Mert

Quemadraodum

enim antea

valamint azeltt

de successione

Domus Au-

az Austriai

;

121

Háznak

az Országokban

örökösödés

jussáról,

Pragmatica

úgynevezett

Sanctióról

kérde's támasz-

ugy idvel

tatott,

lév

vagyis

A

eziránt

is

hogy O Felsége sem mint Római, sem mint Austriai Császár Magyar Országban nem pakérdés

lehet.

rancsol.

De

való,

mégis

a

külön-

nevezés és titulázás id-

féle

vel is a

Maradéknál kétséges-

kedéseket és kérdéseket okoz-

Midn

hat.

az Országnak kö-

striae in

Regnis haereditariis,

sic dicta

Sanctione

Pragmatica

quaestio ob-

mota fit,

futurum Ti-

seu de

in

ita

de quo sermo

tulus,

quaestionem

est,

vocari

Verum quidem

est

in

posset.

SuamMa-

Romauorum,

jestatem nec ut

neque ut Austriae Imperato-

rem

in

Regno Hungáriáé dotamenhaec

minari. Diversitas in

nomenclatione

et

titula-

tura facile apud posteros dubiis

et

queationibus

ansam

Dum

de Car-

zönséges Jussai fennforognak,

praebere posset.

semmi Törvényes Óvást felesleg valónak nem lehet mondani. Mások ellenben azt tartották, hogy sem a Törvényben, sem a Törvények eltt

dinalibus Regni Juribus sermo

elbocsátani

praefatione Decreti praemitti

szokott beveze-

est,

verso propugnabant rei hujus

nec in Legibus

solita,

Satis utique

Levél

tos esse

elégséges bátor-

ságban vagyunk

;

nincsen

is

nékünk ezen dologhoz semmi közünk.

midn

St

ugy sem

ez iránt

gettetünk,

st

ebbe avatkozni,

nem

is

sür-

tanácsos

ipsis,

memóriám

tésben errl emlékezetet tenn^

nem szükséges. Mink a Királyi által

Cautela su-

nulla legális

perflua diei potest. Alii ex ad-

fieri

nec

in

debere.

tutos nos reddi-

per

Benignura

Re-

scriptum Regium, et alioquin

Titulum illum nos immediate nec

concernere.

cousultum

dum

Immo

nec

videri, ut nos ipsi,

nec provocamur,

ultro

veszedelmes is. A mi Törvényhozásunk módgyában

immittamus periculo potius id quoad futuras sequelas, obnoxium esse. Ko-

ez újság volna

vitas haec esset in

a

következésekre

nézve

való

;

és különbféle

vetélkedésekre alkalmatosságot nyújtanánk. vezett

Az úgy

ne-

Pragmatica Sanc-

in id nos

;

'modo Le-

gislationis nostrae, multisque

disceptionibus tura.

Sanctio

ansam sic

praebi-

dicta Pra-

:

:

— t

i

ú

t

ehhez dppen nein lehet

A

—

122

gmatica non potest huic

assi-

mi Országunk alkotmányával, óa Magyar Oi'-

milari.

szági szabadságokkal mi köze

tione Rogni nostri, quid

az Austriai Császárnak

Hungáriáé Commune habét? Nobis ver in

hasonh'tani.

künk pedig csak az

V

Ne-

a köteles-

ségünk, hogy amazt megersítsük. Azért

is

csak ugyan töb-

RR. közül abban a Vélekedésben, hogy az errl való emlékezet, mind a Törvénybl, mind a szokott élbeszédbl kimaradgyon.

ben voltak a SS.

és

A Karok Hetvenötödik

Constitu-

eum

libertatibus

id

saltem

incumbcndum

est,

Plurima

ita-

ut has íirmemus.

que vota in eo convenerunt, ut

memória hujus tam

gibus

quam

,

e Le-

Praefatione

e

emaneat.

Reiitlek ülése.

D

Napján.

10.

cum

Imperatoris

Sessio Septuagesima Quinta.

ülés.

Szent-András havának

A

i\s

Quid dignitas Austriae

í

e

N o

lü-in a

v e

m

b

r

i

s.

törvényszékben Helytar-

Altér Personalis Praesentiae

tónak második ítél Mestere

Regiae in Judiciis Locumte-

olvasta

Ülésben

tegnapi

a

meghatározott Feleletét a SS-

nak

RR. a F-Rendek

és

utóbbi Izenetére az Országnak

némely Kívánságai ségei iránt, itten

és

a mint

Nehézis

következnek

ezek

nentis Protonotarius legit

ad

posterum Procerum Nuncium ratione

Regni

nonnulorum

Gravaminum etPostulatorum, hesterno in

Consessu

deter-

minatum SS. atque 00. Responsum est tcnoris sequentis ;

Cum de Jui'ibus, Libertatibus et IndepenDiploma Inauguráló, et Juramentum oceasione Coronationis praestitum, suíficienter cautum sit et T u u s I m p e r a t o r a e D g n t a t s per „Punctum

dentia Regni

50.

jjer

i

;

t

1

i

i

i

i

Suam Majestatem Sacratissimam pro decore Domus Suae assumtus quemadmodum respectu Hungáriáé in mutua Regni ad Suam Majestatem relatione nullám penitus muta,

tionem induxit

,

vei inducere potuit,

ita

Juribus Regni

:

—

—

123

derogareprorsus nonpossit, nis iuarticiilatione

a clesiclerata Resolutio-

praescindendum existimatur."

.

A Frendek ülése* Hetvennyolcadik

Sessio Septuagesima

ülés.

Napján.

Die

Ezen egybeülésnek elején jelentödött a SS. es RR. ré-

Cum

Szent-András Havának

szérl

l9.

emlékeztetése

még

az 5-ik Szakaszbéli Or-

szág SúUjai

s

szerént,

Kivánságaihoz

hátra vágynak a Fö.

Exordio Sessiouis hu-

Regni Gravamina

sis

Rendek

tulata

a Törvényszékben

nalis Praesentiae

Itélö

Helytar-

Mestere e

per

tonotarium

ál-

szerént:

et Pos-

Primarium Perso-

hae

tal felolvastattak

decla-

nonniiUas reflexiones,

Táblájának észrevételei; ezek tónak els

00.

ratum est: etc. Quia interim Praeses observasset, adbuc restare Procerum Tabulae ad 5-tae Clas-

Mivel azonban az Elöülö-

nek

Octava.

Novembris.

jns e parte SS. et

stb.

:

19-n a

Regiae Pro-

lectae sünt,

ta-

liter

•Relate ad Puncta 50. 564. et 26 nulla reflexió."

XI. Országgylési

tárgyalások

V.

Ferdinánd

király

név-

száma miatt. (I.

Izenete a K. K. és R. Rendekk. Ö Felségéhez az iránt

teend

felirás

király

V.

tárgyában, hogy mint

Ferdinánd

névvel

élni

Magyar

apostoli

méltóztassék, a

felséges

Mgos Fren-

dekhez.)

(A felirás javallatja.) Az idknek három századot már felülhaladó ama nevezetes szakaszától fogva, mióta a magyar szabad nemzet önkényti szabad akaratából, s a kölcsönös kötések változhatlan szentségébe vetett bizalommal

— —

1

—

L'4

kormányát vs koronáját a cliesseg^psen országló felséges háznak ke.söbb s/.inlo szabados akaratából tulajdo-

Austriai

örökös jussal adta

nított

által

a

;

16.

es 17.

századokban

Ferdinánd nevet

viselt

királyai névsora

megtartásánál fogva tehát már akkor

niidön fels('geduek

uegy király

koronáját,

fejere tette

meg dics emlékezet

atyja életében tör-

tént szerencsés megkoronázásakor közörvendezések és d<jg

remények közt hódolva

s

is,

—

tisztelkedett

bol-

Felségedben,

mint jövendbeli törvényes királyában, ezen néven V. Ferdinándot üdvezlette a Nemzet.

Ezen koronázási

nemzeti közös ünnep em-

királyi és

veretett pénzeket

lékére

is

az V. Ferdinánd felséges név

nem lehet, hogy szorgos aggodalmat ne gerjeszmagyar hiv nemzetben az, hogy miután néhai fel-

ékesítvén,

szen a

kormányát

séges atyja elhunytával az ország

általvette Felséged, tapasztalás szerint a

jelent,

magyar

8

—

királyi

címek

alatt

valósággal

már eddig

is

meg-

költ diplomatikai né-

Felségednek dics neve I-s Ferdinánd mely iratokban nevezettel van kifejezve. Ilálátadólag tiszteljük ugyan mi is az isteni gondvisemely Felségednek több más nemzetek és orlés jóságát ,

szágok koronáit

is

országló ház és a

tésekben az ország

viselni engedi

;

de mivel a dicsségesen

magyar nemzet között készült szent kösi szabadsága és függetlensége nyilván

továbbá az ITOVi- 10. sarkalatos törvénycikkely igen világos szavai szerint jóllehet a felséges

és örökre feltartatott,

Austriai házi leányágnak

cikkelyek dí'lmet

fekv

által

illeti

;

az 1723-ki

1.

és

megállapított örökösödése

kire a több

több egyéb

s

Németországban

az örökösödés

2-dik

törvény-

ugyan azon fejebenn és kívül

megállapított

rendsora

szerint elválaszthatlauul, és megoszolhatlanul birandó orszá-

gok

és

örökös tartományok néznek.

Magyarország mind-

azáltal a

hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad

minden

kormányszékeit^

igazgatásának

egész

(s

ide értve

törvényes

semmi más egyéb ország, vagy nemzet alá vetve nem lév, hanem oly ország mely

alakjára nézve független, azaz

,

125

alkotmánynyal

önállással és

megkoronázott

örökös

következ

Magyarország szokásai,

nem pedig

törvénycikkelyek

is

;

következéskép törvényesen

a mint az 1715

s fiúi

igy Felségedtl,

és

királyaitól

rendelik, a

szerint kormányoztathatik,

viseltet alattvalói

bir

királyától,

s

:

3. és

a

1741

:

8. k.

ll-ik

más tartományok szabályai

igazgattathatik. Felséged iránt

nyilt bizalomnál fogva

elmellözhet-

dics

tartjuk Felségednek mindjárt

len kötelességnek

s

törvényei és

saját

is

száglása kezdetével, azon nemzeti

törvényes

or-

igazságos

és

hogy mint Magyarország királya, a Magyarországot s éhez tartozó részeket érdekl s illet diplomatikai és közigazgatási bármely iratokban, ugy a polgári és katonai minden címekben kivánatot tiszta egyenességgel kinyilatkoztatni

és jelekben is

egyéb

V. Ferdinánd névvel

élni,

és

hív magyarjai és ezen

is,

viseltet

fejedelmi

s

törvényei

a

ezzel

sem

koronái jussai rövidségére különben

móddal

,

s

több

szolgáló

jussai

iránt

igazságszeretetének fényes, és

atyai

egyszersmind törvényes példáját nyújtani kegyelmesen méltóztassék.

Kik egyébiránt

CCXXX.

(II.

sat.

(L.

1836.

országyülési

acták

sz. a.)

A

Fejedelmi cím tárgyában teend ujabb

javallat.) Felséges Császár,

mesebb Urunk

Midn

és Apostoli Király,

felírási

Legkegyel-

esztend Augustus 19-én feláltal aggodalmunk fontos okait, melyeket a haza iránti hség — és a Fejedelem eránti bizodalom elhallgatnunk nem engedett Felségednek Atyai terjesztetett

!

e folyó

alázatos felírásunk

—

keblébe öntöttük, és a

Törvényeinkre,

s

diplomaticai

Hazánk törvényes

s

történeti

valóságra.

függetlenségére támasz-

tisztelettel kértük Felségedet, hogy mint Magyar király a Magyar Országot, s éhez tartozó részeket illet diplomaticai s közigazgatási bármely iratokban, úgy a

kodva, hódoló

polgári és katonai

minden Címekben, jelekben

ö-ik Ferdi-

12ü

nánd névvel liittünk,

gos

semnnt oly bizonyosnak nem hogy Felséged az Országnak ezen igazsá-

élni méltóztassék,

mint

azt,

kegyelmesen

kivánatát

teljesíteni

azonban aggodalmunkhoz, melynek riMnénylettük,

—

még

kescríi

méltóztatik.

megszüntetését

tüsténti

fájdalom

IMost

járul

is

—

midn

hogy Felségednek Aügustiis 31-én kiadott királyi válasza által a Nemzetnek ezen forró és igazságos kivánata látjuk,

is

megtagadtatott.

Igaz ugyan, hogy Felséged Királyi személyében Ma-

gyar Ország azon Fejedelemnek hódol, kit egyszersmind az Austriai és

Császárságban kötések

kölcsönös

illet

a fhatalom

de törvényeink,

;

hogy jdagyar Ország

bizonyítják,

mind az uralkodás formájára, mind törvényeire,

és törvé-

nyes egész alakjára nézve, az austriai Császárságtól teljesen

— független,

és semmi más nemzetnek alája Ezen törvényes függetlenség legnagyobb kincse Hazánknak, melyhez teljes ernkbl ragaszkodni soha meg nem sznünk, mert semmi sincs mélyebben be-

különbözvén

vetve

nincsen.

azon Hazánk iránti leggyengédebb

oltva kebleinkbe, mint érzés, melylyel

annak a Nemzeti közboldogsággal szorosan mindenkor sértetlenül kívánjuk

összesztt függetlenségét

—

fentartani.

Azok, miket Felséged utóbbi Királyi Válaszában Hazánk függetlenségérl, és a Törvényekrl, melyeken ezen

—

függetlenség alapúi tatott

nem

—

a

jövend

szüntethetik

vényeken az,

söt

éppen

azért,

mert

Hazánknak Tör-

és kölcsönös kötéseken alapúit függetlenségét két-

ségbe hozni

mind

;

kegyelmesen kinyilatkoztatni méltózbennünk támadott aggodalmat meg

eránt

nem

a mit

lehet

—

igazságos

— st

szükséges, hogy

a függetlenségnek tekintete

valósággal teljesedésbe

is

menjen

a végrehajtás ád leginkább

ert

;

—

megkíván,

mert a Törvényeknek s

— is

valóban ha az ország-

nak, vagy Fejedelemnek jussai szóval úgy ki volnának jebizolentve de tettlegi gyakorlatba nem vétetnének

—

,

nyosan a polgári Társaság közboldogsága

semmivé

lenne.

is

— csakhamar

;

—

127

—

A

példák, melyekre ugyanazon kegyelmes Kir. Válasz hivatkozik, e jelen körülményekhez éppen nem hasonlók.

Ugyanis Felségednek dicsült Attyát Magyar Országon a királyi névsornak éppen azon száma illette, melyet az Ausztriai Császári címnek felvétele után mint austriai Császár viselt. Xem vala tehát aggodalomra olyan okunk, mint A mi pedig illeti azon királyainkat, kik jelenleg van.

—

egyszersmind a Római

koronáját

Császárság

is

viselték,

ezek noha címzeteikben ök is egyedül azon számot használták, mely a Császárság névsorán következett, mindazonáltal

más

tekintetet érdemelnek.

Mert a Római Császárság-

nak, hajdan az egész keresztény világon

legkitnbb nem vérségi

méltó-

vala

nem lévén, az hanem csak a Fejedelmek szabad választásából és nem is mindenkor egy fejedelmi Házelnyerhet

nak

adatott által.

sága, senkinek öröksége

södés utján,

Xem

örökö-

—

hogy Magyar Ország miután azonban a a Római birodalomhoz fog számíttatni Római Birodalom több százados viszálkodások által meglehetett tehát tartani attól,

—

rázkódtatva, végre a harcok és szerencsétlenségek özönébe elenyészett,

— Felségednek dicsült

At\-ja pedig az Austriai

Császárság örökös Címzetét magái'a, és uralkodó fejedelmi

Házára ruházta,

—

ha csak törvényes függetlenségünk min-

—

megküls jelei gyakorlatba nem vétetnek történhetik, hogy Magyar Ország is az Austriai Császárság Nekünk tehát, kik törvény alá tartozónak fog tekinteti. semmi lévén kötések szerint függetlenek kölcsönös és minis más nemzetnek alája vetve nem vagyunk, jövendre den törvényes módon ügyelnünk kell arra hogy miután a nem hasonló példákból is könnyen következések huzatnak den igazai

és

—

—

:

Ougondatlanságunk, és az

id

viszontagságai által e példák-

— — melyek a gyakorlatból és külsó jelekbl pedig olyan jussok ból,

különösen a küls

jeleki'e

nézve valamely gyakorlat

törvényes függetlenségünkkel ellenkeznének, valaha ne vonattassanak,

s

igy

Hazánk törvényes alakjában megváltozva,

Austriai Császárság alá ne vettessünk.

az

128

Törvényeink

—

szabadságunk

Orözájj törvényes

az

8

és

a fejedelmi jussok

alakja,

— nem

nemzeti jelen

a

idkben támadtak, banem a bajdankorból származtak reánk

;

ninesen tebát összebangzásban ezekkel az

mi eímzet, mely

által

minden basonló

nak endéke elmellöztetvéu, pen a múlt idk endéke

— is

uj

nevti

új fejedel-

Magyar

névsor kezdetik

által

—

Királys

ekké-

mintegy szándvivetve van,

kötésekre mutatnak, vagy azt

jelentik

—

—

vagy ujabb bogy az Ország

mert a fejedelmi új eímzctek és uj névsorok :

törvényes alakja megváltozott, ezek pedig

Hazánkban

csak-

ugyan nem történtek. Ugyanazért Felségednek Atyai szivében és igazságkódoló tisztelettel ismét könyörszeretetében bizakodva ,

bogy azokat, a miket utóbbi alázatos Felirásunkban kegyelmesen elfogadni, és a tárgy eránt felterjesztenie

günk e

:

—

jövendk

eránt

bennünk támadott súlyos aggodalmat ekké-

megszüntetni

pen

CCCXLVIII.

(III. alatt.

méltóztassék

A

kik

(Lásd

u.

o.

ü.)

CCCXLII. Ülés Augustus

Hatodik

sat.

5-én.

CCCIII. zám

izenete a k. k. és R. K. a Felirások borítékán

basználandó V. Ferdinánd címzet Bizonyítják a Mélt.

F RK.

(!ránt,)

a jelen tárgy eránt váltott

hogy az V. Ferdinánd címnek törvényességét elannak a felir.isok borítékán leend használata ellen, okul egyedül a szokásnak tettleges változtatását hozták fel. Erre nézve megmutatták a k. k. és R. R. több rendbeli i/,en(;tjeikben, mely kevéssé lehet a törvényes címnek a Felirások borítékán két ízben használt változtatását, mely

izenetjeik, ismervi'-n,

ugy a jelen Országgylésen is folytagyakorlat ellenére, minden végzés, és nyilvános felolvatíirvényes erej szokásnak állítani. nélkül történt;

az 183(J-ik esztendei, tott

sás

—

—

Megmutatták továbbá, hogy nem a k. k. és R. R. kivámely az eddigi gyakorlaton alapúi, de a Mélt. Fren-

nata,

— dek

örökségül felhívott két ízben használt címzet fog-

által

magában

lalja

Mindezek

a törvényes szokásnak tettleges változtatását.

Frendek

ellen a Mélt.

nyilatkoztatván

meg

—

129

:

hogy

a k. k.

üzenetjekben

utolsó

már

okaira

R. R.

és

azt

elébb

—

ezen puszta állításuknál fogva az elbbi vélemények mellett megmaradtak. Midn tehát egy részrl a két Tábla között nem sikerülhet egyesség miatt a legérdekesebb Felirások nem lévén felterjeszthetk, az Országvolt felelve,

gylések rendes Menetele k. k. és R.

a

R

csak

pedig a

azon törvényes cimzetnek megtartására, mely

Magyar Királyt az Ország

nem

más részrl

gátoltatik,

meggyzdések

nál fogva köteleztetnek

is

fttgetlenségénél fogva

—

de utasításaik-

által vezéreltetnek,

nem marad egyébb

,

illeti

hátra, mint

Frendek kiket vélemények feláldozásától hasonló tekintetek nem tiltanak — a közállapodásnál fogva már ela Mélt.

,

az

egyesülés

folyamatja

ez

és

ily

Táblának különböz Mirenézve

tessék.

O

cs. k.

ván

;

nemzeti érdek

,

Mélt.

—

megszün-

meg

Rendeket

a k. k. ,

melyet

az

szinte

általok

ál-

szokásnak vonná maga után, készeknek nyilatkoztataz V. Ferdinánd címnek használatától azokat az

—

•

tettlegi

változtatásból

merített

ok

—

többé

tartóztathatja.

DLXXXVir. szám

alatt.

gylésének

-^^

írásai.

praesentíum

Comitiorum

ad

Pag.

1836.)

Benignum Reseríptum Regíum quoad termínum clusi

mivel

Fö R. R. magokat más

(IV. 1836. évi Magyarország

296.

két

a

felett

kérik

F

a Mélt.

rendes

közaggoda-

nevelhet,

biztosabban és

elfogadására

eddig felhozott

nem

pedig azon

értelme méltán

annál

a jelen kérdésre nézve a

lított

mind

világos

F Hercegségét

módoknak

Országgylésnek

az

által

eszközöltessék,

melyet egy

lom,

cimzetnek használatához járulván, mind

törvényes

ismert

S.

S.

et

prae-

O. 0. Regni

diaetaliter congregatos dímissum.

9

!

— FERDIXAXDUS

—

130

i)rimuf=i

,

Austi'iao Iinporator, et llinigariac Apostolirus

:

Kovt-rcndi.ssiiui,

Rovorendi,

H<)n(>ra1)ilcs,

justitiam

Momentis ratiouum, ex

!

mentem nostram,

Comitiorum horiun üuein

regiac de 23. aug.

a. p.

iihhIío

praesens usque evolutum

eoque amplissimo

ut Comitiis

liis

Quod ipsum dum

aiixit

est

circa acceleran-

benignae Reeolutionis

ipsum

Dilectioni,

illud, qiiod

exiude

temporis intervallum ulte-

pondere, benigne decrevimus,

2-a mensis maii

die

qui con-

ac subin Dilectioni, Fidelitatibu.squc

vestris identidem declaravimua, per

riori,

qui-

censentes,

et

reddi flagrantissime desiderant,

sibi

digno rcspectu, benignara

in

Ma-

Spectabiles ac

bus, habito quoque ad administrationem,

dinii

Ke\

etc.

nobis carissime

item et Egregii, nec non priulcntes ct Cir-

cunispecti, lidclcs nobis dilecti

tandem

Qiiintus

iioiniiiis

Archidux Patrue

Scrcnissime

gnitici, ]\Iagnilici

Divina favontc Clomentia liujiiü

a.

c.

finis

imponatur.

Fidelitatibusque vestris scopo

quae Xobis substernenda habent, indilate submittant, Colloctioni articulorum semet accingant, cum co notum

eo, ut et

reddimus. Nos die praeexposita in augusta persona nostra adfuturos, diaetalesque articulos sanctione nostra Regia

maturos

esse.

Quibus

in reliquo

gratia et

fir-

Clementia nostra

Caesareo Regia benigne, jugiterque propensi manemus. Dá-

tum

in imper.

Anno Domini mus líoviczky

1

'^30.

nip.

Vieuna Austriae die 28-a mensis martii. FERDINAXDUS. mp. Comes Ada-

—

Gcorgius Barthal mp. (L.

Magyarország

(V.

Pag. 155.

A

rbe

—

gylésének

S.)

jegyzökönyve

1836.

448. ülés 30-ik martiin.

Nádor

O

Cs.

sebes postán érkezett

Kir.

Fö Hge

az éppen e pontban

DLXXXVII. számú

Kir.

leiratot

is,

mely az országos Gylési határnapot tárgyazza ugyanazon itélömesternek felolvasás végett általadván, a mint az

itélö-

mester annak címjét ekkép kezdette volna olvasni: „Fer-

dinandus primus Divina favente clementia

—

131

Austriae Imperátor által

míg

et

Rex

Rendek harsogó

Qiiintus*' a

— H.

hujus nominis

számtalan

további olvasásban akadályoztatván, a

Rendek

felolvasását

zajló

örömük kevéssé

folytathatta

:

midn

éljenkiáltásaik

azzal felhagyott,

lecsillapodván,

annak

ismét az érdeklett királyi

leiratnak azon tartalmát olvasta volna, hol ö felsége legke-

gyelmesebb királyunk azon szándékát méltóztatik kijelen-

hogy az ország gylése berekesztésén tulajdon legmagasabb fejedelmi személyében jelen kivan lenni, az orszáteni,

gos Rendek forró szeretete

s

tantor íthatlan

ragaszkodása újra harsogó éljen kiáltásokbantört ki hséges keblekbl, egyesítve volt ezen hála

s

örömérzésükben boldogító emlékezete

lemnek,

ki jelen országgylését, a

mányjavára

nemzet

fej ede-

és alkot-

megnyitván, azt atyáskodó bölcseséggel ve-

nagy munkának közepette nyerte jutalmául

zetve, e lét

azon

dicsségét, kinek földi élete hódoló népeinek,

a jobb-

st a

világ

egy részének jutalmául adatott, azon szinte bebizonyodott kielégít meggyzdéssel, hogy hségesen szeret népei bol-

dogságán törekv nagy fejedelmünknek csak a neve változott. Lecsendesedvén valamennyire az örömzaj, az olvasást az itélmester tovább folytatva elvégezte.

Ezen felolvasott királyi válaszokat a Rendek Tábláján leend ujabbi felolvasás végett a királyi személynök a Nádor

O

Cs. Kir.

f

Hgtl

kikérvén,

abban részérl meg-

egyezett.

A

termükben összejvén. Az ellül a nádori itélmester által mindenek eltt felolvastatta a határnap iránti királyi leiratot, melyet u j o 1 a g is h a rsogó éljen kiáltásokkal fogadván a Rendek, a többi tárgyakban érkezett királyi válaszokat ujabban is felolvas-

Rendek

tehát tulajdon

tattaknak lenni elfogadták, melyeket

is

sat. sat.

!

—

132

XII.

Miksa

I.

kimutatja, hogy

magyar lóval

császár,

magyar

földön született,

a

s

tartott

nem

ennélfogva,

ünnepélyes óvástétele mellett

király

magyar vérbl

királyoktól,

kijelenti,

ellen nem

ülaximiliaiius

et

—

hogy az löOlVik évi septrónörö-

mint született

fordítható. (Gerecz, april 18. 1506.

Romanorum Rex,

divina favente clementia

futurus Imperátor, semper Aiigustus,

ac Hungáriáé, Dal-

raatiae, Croatine etc.

Rex, Archidux Austriae,

diáé, Brabantiae ete.

Comes Palatínus

et

etc.

Dux BurgunPromotor Mi-

öeorgií contra íníideles, Venarabilibus, Illustríbus,

litiae S.

Magnifit'is, Hcniorabilibus, Prudoiitíbus, et sinccre tÍ8

Ulász-

II.

szerzdést,

magyar országgylésnek az idegenek

kösödése körül hozott határozata, Ö ellene,

magyar

nagyatyja,

veszi eredetét,

tekintve a

vonatkozó

trónörökösödésre

kölcsönös

temberben

Ferdinánd

I.

Nobis diloc-

Archiepíscopís, Epíscopis, Ducibus, Comítíbus, Baronibus,

Proceribus, Comitatibus, Consulíbus, Officíalibus, Capítaneís, Praefectís, riáé, et

caeteri.sque Subditis,

tatibus, Rectoríbus, et

nostram regiam,

et

Sedibus

dicti

omne bonum.

gnííici, Praenobiles, Nobilcs,

Satís,

et

Hungá-

Statibus Regni

Partium Suarum, nec non omníbus Regni

Síngulís Comi-

et

gratiam

in specie

Venerabiles, Illustres,

Prudcntes Xobis sincere

superque oinriibus notum

et

dilectí

manifestum esse arbitra-

mur, Praedecessores Nostros Archíduces Austriae, nía nostra Australia, multis anuís

Ma-

magnam

et

Domi-

famíliaritatem et

quotídiana commercia, sicuti bonis vicinis convenit, ínter se se habuisse, et

frequenter

contraxisse, et exínde

cordiam subortam

stríctissimas

esse, ut

invicem

affinítates

tantam benevoientiae utraque Dominia,

et ot

amoris con-

Regna Hun-

garica scílícet, et Australia, frequenter uno Rege, vei saltem

ex eadem família rint,

et

sauguine descendente, gubernata fue-

Jusquc successionis Regni Hungáriáé

Australi

rcmanserit, prout longo

tempore

in

in

Domo

Nostra

eadem

sine

133 aliqua

contradictione perseveraverit.

Ladislai Regis Hungáriáé, et Austriae,

felicis

quaedam

simi,

successit,

ver

paucis

annis

Consanguinei nostri Charis-

recordationis,

ex maligni

divisio

A

condam Serenissimi Domini Bohemiae Eegis, Ai'chiducis

obitum

circa praesertim post

orta

tsuggestione

spiritus

quae ad hodiernum usque diem perseveravit, post-

quam sanetissimum

ud opus assumendum, expeditionem coutra Thurcos, immanissimos Cliristiani nominis hostes, qui perpetuo bello

111

et

liostilitate

Hungáriám,

et

Dominia

Nostra Australia devastant, hactenus impeditum, et tate

praefatorum Regnorum,

usque nondum proraissum (provisum) per Treugas quasdam et

exstitit,

inductiones

quodam modo

se

ipsos

utri-

sed duntaxat

(inducias)

gravi iactura et Australium usque in hodiernum cario

secui'i-

Dominiorum nostrorum

et

non sine diem pre-

praeservare potuerunt.

Quod

non solum durabile, verum etiam cuni summo periculo ambarum Provinciurum, et tandem totius Christianitatis futurum omnes iudicare possunt. Propterea cum utraque praedieta omnibus notandum sit, quod post obitum tandem Domini Matthiae Regis, inter nos, et serenissimum fratrem Nostrum Dominum Wladislaum modernum Regem

tamen

in íine

Hungáriáé,

cum

voluntate et conseusu

omnium Praelatorum,

Baronum, Procerum, et Statuum Regni Hungáriáé in oppido Poson tractatum, conclusum, et concordatum, ac promissum, iuratum, et ex prae .... semper districte, et inviolabiliter observatum fuerit, quidquid nos superioribus temporibus,cum certiores faeti

essemus distrahere,

Christianis subditis

tractatu Posonii

Regnis Dalmatiae

in

dictorum Regnorum

cum

praefato fratre Xostro

praestando auxilium conati fuerimus,

ctorum Regnorum

illata

in propria

et

in

et Croatiae

sequendo

Rege Hungáriáé

pro defensione

di-

persona cumpluribus delectis

magna Artelleria, et promisomnium Christianorum Regum et Principum

equestribus, et pedestribus, ac

sionibus fere

opem,

pro liuiusmodi expeditioue

proficisci voluerimus, et eo tunc

etiam malignitate praefata,

nos sequendi, et

fei'endi

ac diabolica suggestione

quadam

falsa suspicione, in

Regno

— Hungáriáé ndversus nos

—

i;34

excogitata, omnia nostra

e vestigio

pia ct sancta desidcria ac proposita inipcdita fuerint,

honure nostro,

quasdani novas Trcugas

periculis,

cuui

Tliurcis tractatuni

asöunierc, et interteuere, ct acieni gladii nostri iuterini

aemulos

tra

et

N()nnull(»8

:

Dco, et lioniinibus perspeex Kcgno Hungáriáé iteruni iiescimus quo ulterius, iino

spiritu seductos, contra foedera, et

con-

malevolos nostros convertere coacti fucrimus.

Edoccmui* autem ctinn

pro

Christianae Reipublicae

pro evitandi-s praescntibus

proinde

ct

uostrorum, et

ac indenipnitatc duniiniuruni

iusiuranduni praestitum

ac

proprium honoreni, ac christiauitatem suani

proximo

in

,

Conventu Generáli Regni demenseíSeptembri habito, teniere, et abtjque uUa ratioue contra nos, et Jus successionis Donius Austriacae conspinon solum Nos a

r a s 8 e, et

dicta successione excludere,

sed

ctiam per eorum huiusmodi factiones, et malivolorum macliinatiunes, Decreto Publico Regni, neque

ex

quaia

Regni

a

1

i

c

n

q u a

a,

nioderamina

Quod

neque

etsi

Hungarica

ni

adniittere,

(Regnuni) iugo, proh dolor velle.

!

nos,

et

is

proinde

a

t

i

queni-

on e

ad

uobilissiniuni

exponere, et subiicere

dies

in

neque

frivolum pene, et ex omni parte temerarium,

ulla ratione

suífultum

sit,

tamen virtutem adversus

saaet potest, cum non solum ex nos originem ducere, et titulo Regni una cuni geuitore nostro colendissimo divae memóriáé absque aliouius contradictione usos esse, et inscripsisse, P r o V n c a ni q u c A u s t r a e ab a n t q u o c o g n om n e Paiiiioníaiu Siippcrioreni appellatam esse constet, H('(\ ctiani Nuva Ci vitás nostra patrinioiiium

nos habere non debet, guiiie

Keguni Hungáriáé

i

i

i

i

i

R e g s H u n g a r a e q u d a la ex Rraedecessoribus nst r is Archiduci Au-

de Regiio Hungáriáé f i

s t r

i

a e

ne

mpe

1 i

Ju

ae

r

i

iorum nostro rum

s

i

i

dic

t

i

o

ne

m

n o

s t r

i

a m, e

t

ma

-

concesserit, majoresque filia Regis Hungáriáé

nostri ex praefata descendentes etiam

abautiquo ex rero saiigrine, et Stcmmate Re-

135

ginem,

nosque et praecl ux érint; avus noster divae memóriáé in Castro nostro praedictae Novae Civitain Turri quae in hodiernum diem et per t i 8 multa anno rum spatia et curricula ob rei

gum

ori

}luug.triae

fatus genitor

et

,

,

memóriám nun

e

upa

t

lluiigarica

u r, n a

etiam lingua Germanica

,

t i,

in

lucem

editi

qi

vani illorum motus, et opiuiones, nituntur, ab omnibus, qui saniori tur, iui'e et

mentum,

merito

reiici

possunt

sumus

propter quod

;

per hoc nos excludere

ducun-

et ratione

eonsilio

neque etiam propter

;

iura-

quod fortassis temere et contra praemissum iusiui'andum et honorem et conscientiam suam cum manifesto periculo Regui et totius Oliristianitatis ab eis exactum et praestitum fuisset, moveri debent iusta enim non poterit esse ij^sorum causa cum nos non u t e x t r a n e u m s e d verum et naturalem Hungar u-m e t ex s a nsi

;

,

,

,

guine Re gum Hungáriáé procreatum, tam propter haereditaria iura nostra, quam novissimos tractaobitum

tus iureiurando firmatos, post

masculis, quod

fratris nostri Wladislai,

Deus diu

avertat, pro eorum dominó recipére et admittere debeant et teneantur. Quodsi in malignaiam dicta opinione et diabo-

sine aptis

filiis

Rege

et legitimo

lica

suggestione

,

;

cum

ceteris perseveraverint

coniunxerint, volumus per praesentes vobis, baec

tamquam bono

Christianorum Capiti,

et

et

qui

,

se

et

illis

nostras testatum esse

Catholico

Summo

Principi,

Regno Hungáriáé

quadam sanguinis inclinatione

nat uráli

afifecti

sumus

molestissimum esse, et proinde decernimus iura nostra non prae-

aemulosque nostros,

terire,

et

adversarios

,

qui se

nobis

in

Regno Hungáriáé opponere niterentm*, perpetuo exosos habere, donec nobis satisfactum fuerit, non desistere cum ,

Turcisque securas, et tutas, et durabiles convertereque in vos arma pere ,

Roma no

Treugas et

susci-

gladium

dum cum aemuconsequemur divina cooporatione ac nutu dispouente parati, et qui una cum ex-

n

o

s t

lis et

r

u m. Xunc

in

Sacro

adversariis nostris

Imperio,

securitatem

,

13G teniU Principibus,

Granatae

Duce

iXmiiiit) Pliilipint

Kcgr Caste

Aragonum

et Arcliiduec

,

et

,

Burguntliae, P>rabantiao ctc. Hliu

unigonito, neonon fratribus no-stris

paniaruni, Angliáé,

et

llae

clinns.sinio et

iio.stro

(lilccti8sinii.s,

eonlra

Poitugalliae

luetanos ultra maritinias nianseras, et

Legioniset

utriusque Siciliae,

liegibu.s HÍ8-

Maho-

infideles

j\Iauritana

ad perse-

(jucnduni íelieos .sueee.ssus, rpiod in dies intelliginius, dirigcre et etiani

obviare novis 8ophi.staruni Ivegis conatibus, qui in dies infcrt elades, et Christianis

hometanis ingentes

et aniicitiani quotidie oífert, ct

nam

cuni quibiis ad

pro Corona Xostra Imperiali, et

]\Ia-

pacem

Urbem Romá-

deinde ad praedietas

expeditioncs proficisci volcbamiis, qiiae vobis per has nostras

altius considerare, tari. et si

lum

hortantes et ammonente.s, ut

duximus, vos

signiíicanda

et

in

archano pectorÍ8

ve.stri

quid apud vos contra nos gestum

depont're, et

ab

aliis

illa

praemedi-

non

íuisset,

so-

deponi facere, sed etiam apud Sere-

nissimum Dominum Regem Hungáriáé, fratrcm cliarissimum,

omni

studio, opera,

ut

litis,

et diligentia

apud subditos suos severius

praemissa nobis iureiurando, ac

literis et sigillis

veutur, et tur,

neque

rona

pro viribus maniíestare ve-

si

in

nostra

curet,

hoe

itinere nostro

Imperiali,

(Jhristianae facturos

deinde contra

et

proprium.

abolea-

íuisset,

in

infideles,

tam

opereimpediamur; prout vos pro

coníidimus.

XVllL Április ver XVU.

Hungáriáé

quod

ad Urbem (Romám) pro Co-

singulari vestra prudentia et beneficio

Gereez die

eííiciat,

corroborati, illacsi, et inviolabiliter obser-

quid in contrariuni attcmptatum

sancto, pio, et pernecessario

etc.

et

et tractatus solenniter conclusi,

communi Reipublicae

Dátum

in

Oppido Nostro

lon. Regnorum nostrorum XXI. Ad mandátum Dom in Reg is i

137

—

XIII.

Ferdinánd

I.

ségre

királyi

Zápolya bitorlásai

tiltakozik

kifejtvén,

hogy mind

megválasztatásánál

törvényes

a törvényes

birván egyedül

melyben

levele,

nyilt

mind

születésénél,

ellen,

s

hatalmat és a

fogva

ö

méltóságot,

h-

magyar nemzetet

inti.

Ferdinandus dei grutia Hungáriáé. Bohemiae, Dalmatiae,

Croatiae

etc.

thiae, Carnioliae,

chio Moraviae, et

Rex, infans Hispauiarum. Archidux

dux Burgundiáé,

striae,

Goritiae,

Imperii

Slesiae, Brabantiae, Stiriae,

Wittenbergae

etc.

Comes Habspurgi,

Princeps Sveviae, Mar-

Tirolis Ferretis,

super

Anasum,

universis,

Egregiis

et

Xobilibus,

cujuscunque

Hungáriáé

Kyburgi,

Landgravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani et

Burgoviae, Dominus Marchiae

Slavonicae, Portus Naonis, et Salinarum etc. stris

Au-

Carin-

singulis

Prudeutibus,

status, et conditionis

et partibus

eidem

Fidelibus

Dominis, Prelatis, Circumspectis,

hominibus

in

subjectis, ubivis

no-

Baronibus, Providis,

Regno nostro constitutis,

et

existentibus salutem, et beuevolentiam, ac gratiam nostrain

Regiam,

et

serabilem,

omne bonum. Credinaus vos minimé latere miac prematurum serenissimi quondam Ludovici

Regis Hungáriáé,

et

Bohemiae, aliorumque complurium

vi-

rorum fortium, qui cum eo ad dubiani belli aleam exieraut, interitum, et cladem proxima aestate per immanissimi Turcarum Tyrauui victoriam acceptam, quique illius impulsor, et suasor fuerit, cui denique illa placuerit, vei ne. Et qualiter (sicut etiam ex literis nostris patentibus, quas ad vos dedimus, abunde intellexistis) tam nos quam serenissima Domina Anna Regina Hungáriáé, et Bohemiae etc, consors nostra dilectissima vigore pluriuni contractuum jam pridem per Serenissimos Principes, Dominos Fridericum, et Maximilianum Romanorum Imperatores, Dominos, ac Pi'oavum, et Avum, uostros Charissimos felicis memóriáé erectorum, in

—

—

138

quos Pracdeccfi.sores vcstri conseuscrunt, cosque sigillis

cuiToboraruiitj tuiu

ni

a e

u

t

r

veri

11

a

t

u

r

a

e 8 e t

1

1

gi

e

t

i

partim

suis

jure successionis

m Kegn i

et

gé-

II

i

u n-

g a r a e h e r e d e s s iii u s. Et licet pust casuiii tain lamenlabilem vigore praenoniiiiatorum eoutractuuin, juriumque i

i

hcreditarioruin,

tani

Dominae,

serenissimae

quaiii

iiobi.s,

Consorti Xüstrae praefatae, versus regnuiu Hungáriáé, vario multiplieique nornine Cüinpetentiiim, possessionem, administra-

tionemque

liegiii praedicti adipisci

cogitantes elaboraverimus,

ut Serenissiiua Princeps Duniina Maria Regina et

Boheniiae

Spectabili,

de

et

Bathor

dice tiira

Vidua, Soror

;

Magniíico

rcgni

nostra

Hungáriáé

Comanorum, juxta ritus, Geueralem per omnes

indixcrit, et conseripserit,

ctandum,

et

tus,

nec

una cuin Stephano

dilecto

Palatino

decreta Regni

ejusdem

status

ad comparendum

ac

,

illius

celebraudura,

ac

in ea,

tra-

eidem

et necessitatibus

Tamon Johannes Comes

Ju-

conven-

Scepusiensis

olira

Transsylvaniensis, vei hoc minimé perpenso, quod

sibi diéta ista, specialiter uti

fuerit,

et

Comite

concludenduni de rebus,

incumbentibus.

Wayvoda

nobis

íideli

Hungáriáé

dileetissima,

ei

Regni Hungáriáé subdito indicta

displicuerit, suismet

complicum aliquot factionem

simum Regni

et

studiis,

coegerit,

praedicti privilegiorum,

et

conatibus frein

libertatum,

evidentiset consue-

tudinum ab antiquo laudabiliter hactenus observatarum praejudicium; conciliabulum quoddam, sive praetensam dietani, cujus indictio,

et

convocatio

tempore

interrcgni,

nemini

preterquam Comiti Palatino praedicto spectare dignoscitur,

ad Civitatem nostram Albe Regalis indixit, inibique se in assertum Hungáriáé Regem per complicum suorum acclaniationes eligi, coronarique fecit, nobis

tibus nisi

Regni inobedientes efficiendo exactione

gravi.ssima,

vestris imposito, vos

subinde aliquot ex

Nec hoc

inauditoquc

sta-

saciatus fit,

tributo

cervicibus

hoc pláne deglubere statuisset, ac deni-

que muhi sanguinis Xtiani absentia nostra durante, hactenus in hoc regno efFusi praecipuus autor, et causa fuerit. Haec

enim ea omnia impediverunt, quae pro instauratione damni,

—

—

139

cladisque sic, ut praemissum est, acceptae per nos contra praenomiuatum Tiircam et pie et officiose pposita fuere. Quamvis igitiir eo tunc, quando se Comes ante dictus in regnum illud injuste intrusit, magis quani ipse Comes hoc idem re-

gnum

nostrismet viribus adipisci

juribus

nostris

liereditariis

omnino

volentes

inniti

praefati regni

statuta

,

decreta

,

in

niliilominus

ante facto

et contractus

,

;

contractibus

prorsus

nihil

,

potiiissemus

et

dictis

conti'a

saepe dictos,

quibus patet, quid circa electionem regum Hungáriáé, atque

proposuerimus

alias fieri debeat, agere, aut facere

sed po-

;

Couventu

tius vobis statibus, nobis obedientibus, in

Grenerali

per Comitem Palatinum praememoratum indicto congregatis,

jura na

e

t

no

a

m

s t

no r a e,

s t r

a

qua

m

S

e r e

n

i

praefatae, Hereditaria,

s s

et

mae Dom

i

ante

contractus

Commisarios nostros ad hoc

dictos per Oratores, et

i-

suffici-

mandato suffultos insinuare, et liquidare voluimus, in quidem qua diaeta sano desuper consilio, maturaque delibeenti

arbitrium et beneplacitum

ratione praehabita, juxta potentis dei,

omni-

pure, libere, et spontanee in ve rum

Regem

a s s u m p t i, Hungarig t 1 e g i t i m u m electi, et publicati fuimus, unde pi'aetensam Joan-

e

nis Comitis Scepusiensis electionem, utpote privato studio vio-

lenter et ambiciose factam

nullamque prorsus

et

,

justis rationabilibusque causis moti,

habuerimus,

sicuti etiani

occasionem amplissimam

superiobus mensibus satis instructi

eramus, ad invasionem, debellacionem, Comitis, complicumque et velut

Rex

et

et

adhaerentium ejusdem

tam, cordi accepiraus, cujus similem fieri

;

nos tam

(si

Xominis hoste

fac-

in facto persistere-

posse formidabamus, nobisque subjectis, et partes

nostras sequentibus parcere, ditaria,

subjectionem ipsius

Princeps Xtianus sanguinis eíFusionem, simul

et patriae devastationem, recens a Xtiani

mus)

momenti,

nullius eflficaciae, aut

invalidam esse constat. Et propterea

nunc ad

manum

praedictaque jura nostra here-

existentia,

post eiusmodi

nostram

electionem multiplici via petére maluimus, nec etiam detrecta-

vimus, adintercessionem, etcomplacentiam Serenissimi Prin-

;

—

—

140

Dni Si^ismundi Regis Poloniae, Magiii Duciá Lithvaniae,

cipis

ac Kussiae, Pnis.siaeque otc. fratris, simi,

(liaeta

(1(>

uiiK-oiisi.

ex

Sororii

ot

conoordare, quao mipcr

inícM*

nus ex uua,

et

(

altéra, celebrata est, iu qiia curain Sercuissiiui

ac veram nostri electioneni

jma

;

nostra Olopartibus

Viiiitem pracdietuni,

Poloniae praeniemorati Oratoribus supervacue

CharÍ8-

iio.stri

in ('ivitatc

Dui Regis

et ultra

;

rectam

haereditaria, con-

nostra

tractuumque desuper erectoruni, vera originaria per Oratores nostros cxliibori, oi.sdcinque insinuari et

mus

ea

,

cabilem

quippe

spo

animu

atqiie

,

qiiod

,

jussi-

ad

aiui-

illud

Regni Hungáriáé

per quaiu uobis,

conipositionem,

explanari

eum liacteuus usm'pati, coronam cederet, maximé congruere deberet quae ver sic amicabilinullum penitus apud eum locum et tentata, et aeta,

iujuáto titulo per

quain ter,

,

habuero, quod ingrato quidem animo ipsius, et complicum

ejusdem gratia potiusque obedientiae consulatur,

que

nostri,

videmus, vei

assistentium

praedicti,

id

oIj

nil nisi

aut causa nobis obedientor

maximé quod ex hoc

incolarum

ejusque

nisi

Xtiani sanguinis effusio, Regnidevastatio, et perditio,

quibus tamen hucusque clemeuter abstinuimus, sequi possit.

Cum ces,

itaque haec

omnia Comes ante

dictus, ejusque

locum minimé reperiant, quin potius nobis,

cum

juribus,

uostris,

tam

gáriáé,

divino,

bis pertinentem

ver ,

et

cedere

Regno fert,

illi

,

aut

relaxare neutiquam intendant,

impios animadvertere

;

Supremus Hungáriáé Rex,

vimus paucos intra

dies

vim

idcirco et

vi

repellere,

tanquam

Priuceps

le-

decre-

nostrum exercitum magnó apparatu

inducere, juraque

manifestissima,

ad coronam Hungáriáé divinitus,

tentia prosequi,

liquidissimis

;

jura, legesque naturae dictent

et ipso facto in

gitimus

et

tum Serenissimae Conthoralis nostrae, impugnare coronamque regni Hunqiuim humano jure, multifariamque no-

se se opponere, illaque

cuncta

Compli-

adhaerentes pro nihilo ducant, debitumque apud eos

et

et

nobis, ut prae-

humanitus compe-

Subditosque nobis obtemperantes suscipere

sperantes item quod sicut boni,

templatione jurium

fidelesque subditi

nostrorum multiplicium,

tam con-

et ipsius

etiam

—

—

141

electionis rite et legitimé factae

,

quam omnium aliorum

rau-

nimentorum, adhoc deservientium, nobis, tanquam ver, naturaliqiie Dominó Vestro, qui vobis contra quoscunque nobis et

elementiae uostrae refragantes, au.suque temerario resissatageutes, adsistere, auxiliarique iuteudimus, addicare,

tere

devovere, subiieereque debeatis, quo facto gratiose volumus,

quod

et offerimiis,

et

soliim a violentiis,

antea

superque fecimus

satis,

et molestissimis

ctionibus eximere, et liberare

Comitis ante

,

verum etiam omnes

;

vos non

dicti

eos,

in omnibiiSj et singulis

se gratiae nosti'ae obtulerint,

statutis, privilegiis, decretis, juribus, et

exaqui

eorum

eonsuetudinibus con-

omnibusque Regni hujus inhabitatoribus incolis et bonum, expeditumque jus, et justitiam administrare, ordineque et regimine vobis ita praeesse, ut non solum a veruni etiam in Tureis, aliisque non impeti, aut expelli perpetua tranquillitate, pace, et prosperitate, permanere vaservare,

accolis

;

leatis

ut

,

et

hü,

vei

censentur

aeque

qui

censu

tenui

ae

praepotentes

Urbibus habitant,

victum suum

,

qiii ,

,

,

qualescunque

juribus

nostris

sint

ilP

vei

ipsa

aut

,

luce

in

niedioeri

arcibu.s, eastris,

eoque

frui

polliceri

de-

quaerere,

quod sibi quisque de nobis Sed si contingat aliquem vei

possint bet.

aut

foitunaque

,

certo

(quicunque,

aliquo

non

existant)

clarioribus

attentis

electioneque

,

ordinaria, et justa praeterea exhibitione, oblátioneque nostra

tam gratiosa

,

nos in adeptione

Rcgni nostri

et aquisitione

Hungáriáé, vei etiam in minimo atteutare, contrafacere, aut

quoquo modo se opponere, vei praefato Comiti Johanni ad ejus requisitionem, et mandátum, quod nunc injuste nimis alias

et

illieite

facit

,

auxilium

in

,

et assistentiam ire

vellent, a

quo etiam vos tanquam verus Rex Hungáriáé per praesentes revocamus, vobisque sub poena gravissimae indignationis nostrae,

ne quid eorum

omnibus,

ct singulis

attentetis,

et notificamus expresse

Dno

inhibemus.

Ea

propter vobis

per has nostras signiücamus, intimamus, ,

quod nos una cum

Illustri

Casimiro Marehio Brandenburgensi Sororio

rissimo,

Principe

nostro cha-

tanquam Supremo, caeterisque Capitaneis,

et genti-

—

—

142

bu8 nostris iu eosdem ipeo faeto severius animadvei'tere,

que

quae sünt

ea,

íMHívcnic'iitcr

jun's

hu-uinbiint

,

et

í'acoro

,

at-

actionuin bellicarum, nobisque

vohimus,

et inteudiinus, ut

Iniidcm inobeíbeute.s, ot rcbcllcs ad Sanctaiii obodientiani rcregnuiiique illud, atque vos et Vcstri in pace, otio,

di'j;;aiitur,

ct tranquillitate constabiliri, et colloeari,

connnodius

,

et aniniosiiis,

posthac c o

atque nobisciun una

m ni u n O r i

h o d o-

t

xae fidei nostrae inimico resistere possitis. Quac

sic universis, et singulis intiniata, et notificata esse vo-

quos ctiani hoc praesenti literarum edicto monemus,

luiniis,

et

avisanuis,

Dátum

iit

sibi

damno praejudicioque cavere

a

sciant.

Xostra Wienua, die vicesima noná men-

iu Civitate

anno Dni Millesimo quingentesimo vicesimo SepKegnorum nostrorum primo.

sis Juuii,

timo,

FerdiiiaiMliis

mp.

Ad mandátum Dni

Regis

proprium Jo Maius mp.

XIV. I.

Ferdinánd

nos körébl

ered

király

Zápolya

a

visszautasítva

gyanúsításokat, biztosítja a

Já-

magyar nem-

nyelvét és nemzetiségét nem meghanem inkább megmenteni szándéka, s azért ragadott

zetet, hogy annak semmiteni, fegyvert,

magyar

hogy a

küls elnyomok ellenében Fordniaiuhis

tiac

,

(Jruiitian,

Austriae,

Dux

dei

ne mz et szabadságát bels

biztosítsa.

(Bécs, július 17. 1531.)

gratia Hungáriáé,

ctc Rex,

Burgundiáé

lul'ans etc.

és

liobemine,

Dalma-

Hispaniaruui, Archidux

Marchio Moraviae

etc.

Comes

Tyrolis etc, Imperialis Locumtcnens Generális etc. Fidelibus nostris, universis

et

Singubs Dominis

,

Prelatis,

Baronibus

Egregiis, Oircumspoctis, providis, cuiusciinquc status et conditiouis horainibus, in

oidem

roguo nostro Hungáriáé

subiectis, ul>ivis constitutis, salutem, ac

Regiam,

et

omne

et

partibus

gratiam nostram

bonuni. Ivanues de Zapolia

Comes Scepu-

— siensis;

Waywoda

quondíim

nunquam

—

143

Transsilvaniae, et ejus complices^

cessant inter vos

eas

quibus

spai^gere novitates,

universam nationein Vestram in aliquod discrimen precipitcnt

enim

neqiie

:

sanguine vestro, qui hoc anno

est contentus

quorum omues scitis, occasionem illis prestitit. Id nunc laborat, ut reliquie quoque Vestre funditus intereant, modo Regium nomen, qiiod per vim, et dolum contra libertatém Vestram, et manifestissima per Tliurcas, per intestinas cedes,

vei author

fiiit

utcunque vestro periculo

jura nostra usurpavit, possit nere

;

n

o

perdere

n

i

n

t

aliis literis nostris

e

nd

simus, ut amotis Tji'anuis,

tam

quam

domesticis,

bertatém Vestram tantum

a

et

,

malis, et

reti-

jam pridem innationem, et linguam Vestram serva-

nos ver, sicuti ex

tcUexistis, r e,

et bella est eíFiisuS;

ipse Joannes, vei, ut

s s

e r a

m u s.

,

Vestri

,

generis

vos in

Hortamur itaque

qui consorcio

,

:

nam

factioni

,

,

Nostri hostes et

li-

fidelitatem

ne quis aut metu, aut fraude

rumoribus seducatur

futuri sünt

Et idcirco arma sump-

s.

externis oppressoribus,

monemus

fictis

mu

i

ac crudelissimis

aut lii

partibus Joan-

alioqui vos omnes domi commodis providere poteritis. Noster enim exercitus abstinebit ab omni inJLiria, et damno nis predicti pertinatius

Vestre quiescere

,

et

eorum, qui se nobis

adherebunt

;

privatis

fideles,

atque

obedientes

exliibebunt.

Pervenit insuper ad nostram noticiam prefatum Joaunem de

Zápolya post inicium

belli

hujus villás et pagos

aliquot in-

cendio devastare, atque culpam posthac in nos et Germauos,

tanquam

ejus rei autores, transferre velle.

injungimus, ut super ea re

Quare vobis denuo

bonam advertenciam

liabeatis, et

siquos reperietis, qui hoc attentare presumerent, comprehendatis,

et

detineatis,

ubicunque

potei-itis,

ut debita posthac

Nostram in eo omnimodam executuri Dátum in Civitate nostra Vienna die XVII. Mensis Julii Anno Dei millesimo quingentesimo trigesimo primo Regnorum nostrorum primo. Feriliiiaiuliis mp. Ad mandátum Dni Regis proprium pena

plecti

possint.

voluntatem.

Jo Maius

P. L.

—

—

144

XV.

A

szathmári békekötés.

Miután igy 1711. april 2T-k<'u

confoedcratió

;i

-Szíith-

Rákócz

y e n kívül, még 24 tanácsos székének üres voltát fájdalommal szemlélték a jolenvoltak) még egyszer megvitattak a békepontok, azoknak latin nyelvrl magyarra fordítása Bory Gábor és iiiár

városában egybegylt, (hol

Titlnay János urakra

—

28-kán s végre april egyhangúlag elfogadtattak. Az irományok és oklevelek elkészíttetvén, a békepontok 1711-dik évi május l-ö napján aláírattak, s ekkor l>izatutt,

szóbeli alkudozás után kiegészítve,

—

mind

Károlyi Sándor, mind

gyar-és erdélyországi vezeti,

regnek a majthényi

mezn

mind végre a szövetséges

fegyverében

mintegy 12 ezer emberre

lított, s

szág királyának a

(Pulay János

hség

esküjét,

men a

díszben

teljes

se-

felál-

dereka Magyaror-

következ formában

János titoknoka vala,

által, ki Páltly

ma-

confoederátiónak

a

—

elol-

vastatván) letette:

él Istenre, MenyTeremtjére minek utáuna Császár és koronás Király kegyelmes Vruuk eö Felsége az eö kiváltképpen való kegyelmességebül Mlgos Gróíf Erddi Pálffy „En N.

nek

N. esküszöm az Mindenható

földnek

és

Dramnak

,

(Tit.j engedtetett

nek, és Jószágunknak, és Declaratiói

szerént,

Plenipoteutiája mellett Fejünk-

már

a

régen kiadott és Publicalt

mostani

a

nézve tellyes

liáborúra

uemkülönbe n Erdélynek is Törvéezen Magyarságnak, és nyeit és Szabadságait, mind Politicumi, mind

Amnystialis

Gratiat

adni

tartományi, mind ]{

e

1 i

g

i

ó

k d

o

1

g á b a n,

méltóztatott,

pedig az egyházi bevett maga, és S u c c e s o r á Ital i

megtartani igérte,

sott Corfirmationalis

megküldeni fogadta.

Azért ennek

utolsó

Csép

véremig

— ,

eö

utánna

Felségének

Successorinak igaz híve leszek, és az

Ratiíicatióját

,

e

és

az

mindenkor,

e

Felsége

Felségéhez tartozó

:

—

145

—

sem titkon, sem nyilván magam vagy mások ingerlésébl semmit nem cselekszem, hanem mindazokat fogom igazán elkövetni Szóval és alázatos kötelességem ellen,

indulattyábul,

cselekedettel

,

valamik az én alázatos

tökéletességemhez illendk lesznek.

és

engedelmes hív

— ügy esküszöm,

foga-

dom, és magamat Háromság egy Isten ugy Segéllyen."

ezekre Szentül kötelezem, a tellyes Szent

A togatott

hely.szinéu felolvasott és hiteles

másolatban szétosz-

békeszerzdés igy hangzott

A Békességnek Punctumi. Mellyek Császár e

)

és

et

Koronás Király Kegyelmes Vrunk

Flge Kegyes Pleuipotentiája mellett, ezen Magyar Ország

Erdély

sára,

s

nyugodalmának,és Csendességének visszahozatá-

megersíttésére Fejedelem

Vramnak,

és

követinek a

fellyül

Rákóczy Ferencz emiétett

Magyar

és

Er-

dély Ország Statussainak és Rendéinek resolváltattak.

Elször: Fellyül emiétett Fejedelem Rákóczy Ferencz Vramnak a Fellyeb irtt Császári, és Királyi Plenipotentiának ereje mellett Eletének és minden ingó, és ingatlan Jószáginak, kivévén azokat, a

kik Praesidiumok-

hoz tartozandók volnának, az egész magyar korona alatt

lévknek, az Országban mellette lév Szolgáival és Vdvarával edgyütt való bátorságos maradásával gratia, és engedelem adattatik, mellynek véghez menetelére, ha a Fejedelem ,

e

Felsége Gratiaját venni, de az hivségre való Esküvésé-

nek

letételét halasztani akarja,

az aláb

irtt

lálván három héti Terminus engedtessék

;

Datumtiil szám-

ugy mind az

ál-

hogy ha ne talán az alább irtt formula szerént leteend Esküvés haladni találna, az üd alatt valami némö Ersségek keze és hatalma alatt vannak olly állapottal a mint tal,

most találtatnak

e

Felsége hadait bé vévén, igaz hit alatt

lév Commendánsoknak kemény képen Parancsoltassék meg, és egyszersmind egész benn lév Hada exauthoraltatván bocsáttassék el,

adattassanak kézhez, avagy a benn feladása

az

mert ellenben igértetik hogy azon várok a kik a Fejedelem

10

—

—

146

jövedelem iránt semmi Praejuvagy kárt nem vallanak, hanem a Felséges Csá-

Jószágiban volnának, az (liciuinot

szárnak

saját.

]\íinfl('zekn('k

pedig a fcllyeb nevezett Terminus ideje

véghez vitetudni

alatt kelletik

nem

Ila

;

pedig mindezeken által

az Országban maSzabad akarattya hagyattatik, hogy a fellyül irtt riitnek letétele után akar Lengyel Országban maradhasson, az hdl fenn emiétett Kegyelmes Vrunkhoz eö Felségéhez tartozó Hivségének megsértédösétol illik magát tartoztassa;

esvén a Fejedelemnek

tetezenék

itt

i'adni,

igazán clhivén Fiainak

fellyül irtt Conditiokat

IMegtartván a visza adatása

Magyar Ország

meg nem

az Felscíges Udvartul

is

Másodszor

Vri

:

,

és

Papi

,

fö

,

és

tagadtatik.

Nemessi rendben lév

mind az három natioju Erdélyi vitézek-

a kik mostanság az Országban

Fejedelem mel-

nek

,

lett

vannak, ámbár ha szintén némellyek közülök ez eltt

és a

,

agokrul Reversalis Levelet adtak volna

valakinek

sonlóképpen a megirtt Terminus közben Fejeknek den Józsíigoknak Amnystialis Grátiájok lészen azokrul

nem értetdik

,

,

a mellyek

talán egy

is

visszajötte-

nek. Itten pedig értetdik az ollyan Jószágoknak

adatása

min-

melly

a

,

már ennek eltte

a kik

ha-

is

és

,

vissza-

is

vagy más Titulussal

a

,

vagy

Jussal valakinek conferáltattanak, eladattanak, vagy inscribáltattak,

hogy azok

mások

actu

és

üd

az

is

által

alatt bevett

birattatnak

is

Jövedelmeken

,

tudni

,

és

illik

haszno-

és Cameralis Tisztekre kon kivül mind a í^iscalis s közönségessen minden vármegyékre és Szabad Királyi Várassokra ii'andó Leveleink ereje mellett mindgyárt és minden üd vontatás és tétovázás nélkül elfoglaltathassák Ingyek ,

,

,

,

se féllyenek a

;

neo-aquistica Comissiotul

,

és ilyen nevel

ne-

vezni Szokott Jószágoktul, mert az Amnystialis Gratia min-

midn

den illyen vélekedéseket kirekeszt, a igazán

vahi vissza adatása igértetik

m<''lt<'tii,'ik

nem

ifé'ltetik,

fizethetné

clvcsztí-síHcI

.

a ;i

li<»gy

földes

a'

midn

;

a

a'

Jószágoknak

Hasonlóképpen nem Parasztság az

adót

vrak bíintettettnének jószágoknak

Fegyver letételének

Igeit pedig

nem ugy

—

—

147

nem szabad volna valakinek fegyvert hanem hogy ellenségeskedést ne kövessen. Szabad lészen azért az Yraknak és nemességnek módgya szerint, a fegyvervisellésben maga Szokássával Szabadossan élni, és értetödnek mintha

viselni

járni,

,

csak a megbántásra okot ne

adgyon.

—

Ha

valaki az Eperjesi Theatrumnak félelmét hozná elé

pedig ,

azzal

Császár, és Koronás Király Vrmik eö Felsége Kegyelmességének éppen megsértödése okoztatnék, mert az eö attyaí kegyelmessége hasonló Processust Szokásban venni nem enged. Az alab való renden lév Vitézl Rendnek pedig a fellyül megmondott Amnystialis Gratia hasonlóképpen adattatik, senkinek is közülök erö Szak nem tétetik, hogy el-

—

hagyván a mostant, a Felséges és Király hadi Szolgalattyának felvételére keutelenittettnének, csak hogy le tévén hivségre való Esküvéseket, Hazájokban mennyének, és ott gazdálkodgyanak, s magokat békével visellyék, az küls Nemzetbi való vitézl Rendek, ugy mint Sveciisoknak, Olaszoknak, Németeknek, s másoknak is Szabad Passus engedtetik, Felekezottyekhez való vissza menetelre, ki vévén azokat, a

kik a Császár Regimenttyeibül elszöktenek volna, azoknak is

mind az

a mit Regementtyek elhagyásaért érdem-

által,

lettek volna,

büntetések

el

engedtetik, de az eö elöbbeni

Zászlói alá vissza menni tartoznak. ^Ha pedig edgyik vagy

másik a közül Csekély szolgálatban valamely urnái volnának, csak ne legyenek a Felséges Császár Vitézi közé bé Írva,

helyben maradhasson

Hogyha

ebben semmi

végtére a Nemtelen renden

lév

kétség nincsen. vitézek,

ezen há-

borúban magokat az elmenetelre érdemesseké tették volna, az ollyanok azért hogy már az eltt a rendek, és Communitás által, szabadosoknak lenni ismertettek. Kegyelmes Vrunk, eö Flge Plenipotentiája szerént most is ollyanoknak resolváltatnak,

mindazáltal a Feldes

Vrak Praejudiciuraa

nélkül.

Harmad

s

z or

;

Császár és Koronás Kh'ály Kegyel-

mes Vrunk e Felsége a vallásoknak dolgában Országunknak Törvényét megtarttya, ugy, annak gyakorlását, ezen 10=^

-

—

148

—

Ország vegezf'SP, és Articulussai Szerént, mind Magyar Országban, s mind Erdélyben ahoz tartozandó beneficiumokkal edgyütt Törvény Szerént megengedi, nem gátolván uttyokat azoknak a kik mostan Gratiára vissza jöttek, hogy a Felséges Vdvarnál,

vagya Diaotán Gravamennyei

iránt

magokat

bé jelentsék.

Negyedszer: Hogy

ezen háborúban megholtaknak

Árvái, és közvedgyei (kikhez eö

Felsége magával született

Kegyplmességbül kiváltképpen való emlékezettel viseltetik) Minthogy az eö Felsége Kegyelmességével dicsekedhetnek másként is, az Amnystialis Gratia csupán csak a Királyi Ke ;

gyelmességtül származik, ezen köz vegyek, árvák, ésSuccessori-

minden Jószági, mellyek még valakinek nem conferáltattak, nem distrahaltattak, vagy el nem adattanak, adatassanak vissza. Az oUyan Jószágok mindazon által, a mellyek már másoknak conferáltattak, vagy eladattak,

nak

is

abban a részben a melly csak éppen a megholtakat illeti, a mi némü állapotban vannak, ugy hagyattatnak, minden módon mindazáltal igyekezni fognak, hogy a jövend Ország Gylésében ezek is minden gondolható jó móddal megvigasztaltathassanak, és Successiójokban részesek lehesHogy pedig ezen Császár és Koronás Király Kesenek :

gyelmes Vruuk eö Felsége Kegyes Gratiája soha többé Con sequentiára, és Példára ne vétettessék, igy declaráltatik, hogy különb okának kell k-nui az oUyan Árváknak, és Successoroknak, a kik akár Gyermekek, akár Leányok ha szintén már Férjhez adattak is, a Mlgos Fejedelem Párttyán mostan volnának, mert ezeknek amnystialis gratia szerént egész

Jussok,

Jószágban

és

való

Síiccessiójok

egészen

megha-

gyattatik.

Ö

t

hellyes és

A

kik azonban az Országbul kimenteSzomszéd Tartományokban vették, s Törvényes akadállyok miatt, a vagy életeknek

ö d

s

z ö r

nek, és magokat

:

a

nyilván való veszedelmére nézve, ekkoráig a

minusra szerént

ki nem jöhettek, ha voltaképpen, meg bizonyithatják eddig lett Kin

felülirtt

a fellyülirtt

Ter-

okok

maradásokat, és

—

—

149

az Felséges Udvarnál, xíxgy Mlgos fö Generális Plenipotentiarius

Vram

eltt, mentül

hamarébb

lehet

magukat bé

je-

azoknak az Igasságnak meg ismeréssé szerént a második Punctumban foglalt Amnystialis Gratia meg nem tagadtatik Másokra ollyanokra is értetdik ezen lentik,

;

gratia, a

—

kik idegen Országokoa,

akar Követségbe,

akar

tanulásnak vagy kereskedésnek Kedvéért most foglalatus-

—

kódnak, valamikor magokat illendképpen bé jelentik. Azoknak pedig, a kik tavulyabb lév Esztendkben a Fegyverkezésben bé keveredtek vala, tani gratia, fejének, és

s

most

is

élnének,

e

mos-

az amnystia megadatik, Jószágihoz

sem praecludaltatik Tévén az a Felséges Udvarnál illend Instantiáját az Erdélyi Vrak, és Nemesség végett, a kik magokat Moldovaba, vagy Havas alföldiben venni kéntelenittettek, s most is ott mulatnak, tudni kell hogy ide Magyar Országba, nagy költséggel és fáradsággal jönni ne kéntelenittessenek, meg van hagyva General Gróflf Steinville Vramnak, hogy azok a midn magokat a fellyül irtt Terminus alatt emiitett Generális vramnál insinuállyák, valamint Magyar Országban, ugy és Fejeknek, és minden Jószágoknak grátiájok lészen Ezt hozzá adván hogy ne talántán valamelly akadállyok történne, a kik Hazáj okban való visszajöveteleket halasztanák, az ollyanoknak visszajö vételekre való elégséges modrul és bávaló jutásnak reménsége

;

iránt

;

torsági-ul fog Provideáltatui,

Hogy

pedig anynyival

ezen békesség csinállásának munkája Erdélyben

e

is

is

inkább

Kegyel-

mes Vrunk Felsége Kegyelmes szándéka szerént azon móddal és renddel a mint itten véghez vitessék, ezen Aetaknak Originálisát, emletett Generális Steinville Vramnak pro Directione megküldvén fog Kegyelmével communicáltatni. A Magyar Országi és Erdélyi Vraságnak, és Nemességnek, mellyekkel ezen háború eltt éltének ide ne értessenek, mint hogy a Jószágok közé nem Számláltathatnak, ezzel, mind az által a Felséges Vdvarhoz nyújtandó Supphcatiónak uttya nem gátoltatik, st ottan minden lehetséges móddal általimk fog segittetni. Mivel azonban az Erdélyi,

e

—

— nem

és niindeu

megKirályi Kegyelmességébe

lakosinak Törvényei

tartásába, eö Felsége Császári seninii kétség

—

150

nem

Szabadsági

azon Fejedelemségnek, elrendelése,

lehet,

és helyre állétasa az

és

i's

Országnak

régi

Szokássai és Törvén-

Felséges Vdvaniál mindenképpen fog segéttetni általunk, a mint Ígérjük is magunkat A mennyire a Jászoknak, Kunoknak, és Ilajduvárosoknak Privilegiumi megsértettenek, annyibul azoknak is a jövend Ország gylésében fog providealtatni. Hatodszor: Ezen Amnystialis Gratiaban részeseké tétetnek mindenféle állapotban lévü és hadakozásban fognyei,

s a]iproljált

eonstitutioi

szerént a

:

''

ságban

esett hazabeliok.

Hetedszer: A mi

némi'í

károk a frigynek

désétül fogvást valakinek tétettek,

végére járván

el

a

kez-

dolog

valóságának, mind kétt részrül bonificáltassanak.

Nyolczadszor: A

kételkedés és hitetlenség

eltá-

voztatása okáért a kegyeimessen resolvált Fejek; és Jószá-

gok Amnystialis gratiája, rendes Expeditiobéli írásban vétetvén mentül hamaréb a Fejedelemnek, és minden ötett követinek (annak erejét minden Vrakra, Nemessekre, Polgárokra, Szabadosokra, Vitézekre, és Parasztokra, akar mi némü renden lév Magyarok, vagy három uatioju Erdélyiek legyenek, a fellyül

irtt

Conditiok szerént terjesztvén) min-

den kétség nélkül a Felséges Udvartul megcrosittetvén, és minden vármegyére, és minden Magyar Országnak és Erdélynek pro Consolatione certiori ki adattasék, meg szerezzük,

K

i 1

e

n

c z e

d

s

z e r

:

Hogy Császár

és

Koronás Király

Kegyelmes Vrunk eö Felsége Magyar Ország és Erdélynek, minden Törvénnyeit, Szabadságit, és immunitásit, Szentül és erszak nélkül megtarttya, s nem is engedi, s nem is fogja engedni, hogy ezen amnystialis Gratiája ellen, ujabb veszekedésekkel és Pöi'ökkel ok adatassék, vagy akár kinek valakit alkalmatlanságokkal illetni, és gyalázni, vagy megsérteni, mód nyujtassék, stt ezen Kegyelmes Amnystialis Gratiának erejével, hogy valakik magokat becstelenségek-

— kel, gyalázatokkal,

—

151

vagy veszekedésekkel

animadversio alatt megtiltatik, a

illessék,

okbul

rnelly

a

kemény

nem különben

Tisztek és helységbeli Commendáusai,

hadi

fö

és

fö-

vice-Ispányok, Szolgabirák, és városi Magistratusok, ez iránt

kiadandó kemény

Parancsolatokkal

hogy

felébresztetnek,

az ellent állóknak, és külömbet követöknek megzabolására

szorosan szolgáltassák ki az igazságot.

Tizedszer: Mindennek

hatalma lészen a jövend

Országh G-yülésében a több Grravameneket nem csak elmik az Nemzetség boldogulására, és böcsületére, hasznosoknak találtatnak is, Szabad vox Szerint kegyelmes venni, de

Vrunk eö

Felségétül kérni,

és

hogy bizonyára

sürgetni,

senki abba ne kételkedgyék, hogy eö Felsége mind a

vénynek megtartásában mind az

Hazafiainak

alkalmaztatásokban,

való

Tiszteire

az

az

Tör-

Ország-

egész Körösztyén

világnak nyilván valóvá akarja tenni, miképpen ezen Magyar Országhoz, és Erdélyi Fejedelmességhez való azon eö Felsége

Attyai indulattyába semmi hátra

több annál ne is felette

is

nem maradván,

kivántathassék, a mint viszont eö Felsége

igen kévánj a, hogy a Magyar, és akar mellyNemzet-

ségbül való Erdélyi lakosok az eö Tövénnyeik szerént vélek

bánván, királyokhoz való hivségekbeu egy Nemzetnek sem enged.

Az ez

is

eö Felsége

Kegyelmességének

hozzá adatik, hogy eö Felsége a

nak, Nemességnek és fels

kik ekkoráig

Rákóczy

s alsó

utolsó befejezésére

fellyül emiétett

vrak-

renden lév vitézeknek, a

Párttyán voltának, a fellyül

irtt

Jószágoknak amnystialis Gratiájok engedtetik, és ha az emiitett Fejedelem e rendelt Terminusra vissza nem jönne, és a mondott amnystialis Oonditiok

szerint

gratiát venni

közlött

Embere

nem

formula által le

Fejeknek

és

akarná, tartozó szerént

tenni

nem

homagialis

elégségesképpen akarná,

hívséget,

a

Plenipotentiált

kegyesen

reménli

e

Felsége, hogy a fellyül emiétett Vrak, és rendek, elhagyván Rákóczy Párttyát, hivségekben megmaradnak, s minden-

képpen az Haza Csendességére vigyáznak,

és

Rákóczy

— Practicainakj

s

—

152

igyekezetiuek helyt

iioin

st

adnak,

valamire

magokat köteleztek Hazánk Törvénnyé szereut meg akarják

Ha

tartani.

pedig az Fejedelem helyes okoktul akadályhoz-

tatván Személlyé szereut kitinek, es az

végben

vitelére jelen

Plenipotentiariussa

meg

lehetne,

az

Lelkii

cö

kemény Parancsolatokkal

—

elrendelhesse.

Nem külömben

Fejedelem az Várok tásátt, és

fel

adássát,

ha

végben

igazán

és

Ersségeknek

az

hugy

engedtetik ismeretire

amnystialis gratiát amplectalhassa,

vihesse, tett

nem

által,

Cunditioknak

fel tett

fel-

feladatását

törtennék,

vitézl Rendnek

hogy

az

elbocsát-

a fellyül emiétett foi'mula szeréut való hitének

le

vagy három hétnél toáb hallasztaui akarná az Herczegségéuek Császár és Koronás Király Kegyelmes Felsége nagy Kegyességét tekéntvéu, a mint Vrunk

tételét, kétt

e

e

fellyebb mondatott, megengedtessék, kinek mostis avisszajö-

vetelyre Királyi Szó alatt tellyes Secui'itás adatik.

Mclly dolgokat a mint

a

fellyül

Punetumokban

irt

igazán feltéve és foglalva vannak, Kegyelmes Vrunktul

Felségétl engedtetett Plenipotentiánk szeiben és Clausulaiban

fogyatkozás és

örökké,

és

helyben hadgyuk, nagyobb

minden

megtartani

nélkül állandóképpen

e

minden réfogás vagy

Szerint,

bizonyságára

fogadgyuk, nézve

saját

kezünk Írásával és titkossab Pecsétünkéi meg ersítvén, a megnevezett Fejedelemnek és minden ekkoráig volt köveKölt Szathmártt, dje tinek ezen írásunkban kiadjuk.

—

29. Április 1711.

Császár és Koronás Király Klmes Vrunk Titok Tanácsa, Komornikja, mezei

f

e

Felsége

marschallya, Horváth

Országnak Bánnya, Kassai f Grális, egy vasas Regimentnek Obristere, és Magyar Országi Pleuipotentiarius f Commendérozó Generális Commendansa Gróíf PálÖ'y János mk. (L. S.) Lindenheimb Locher Károly m. p. (L. S.) Ezen Császár és Koronás Király Kegyelmes Vrunk

e

Felsége fellyül

Országnak

irtt

maga

Plenipotentiariussi

minden részeinek, Erdélynek,

Rendéinek, Várassainak fels

s alsó

és

által

Magyar

azok minden

állapotban

lév

Vité-

— zenek,

s

—

153

lakosinak, sött az Parasztságnak

is

Kegyelmessen

Békesség Punctumit, mi

kiadott amnystiális gratiáját, és

aláb irttak, az egész communitás nevével,

is

vezárlö Fejedel-

minden alázatossággal megköszönvén, és helybenhagyván mindazokat régi kívánságunk Szerént bé vesszük, és eö Felségének tartozó homagiumunkat a fellyebb irtt Esküvésnek formulája szerint le tesszük, nem kételkedvén benne, hogy eö Felsége is, mindezeket helyben

münk

távul létében

is,

hadgya, és minden részeiben tészen.

— Költ Károlyban

Clausulaiban nékiek eleget

s

dje

1.

May

1711.

Magyar Ország S.),

Pereni Miklós

(L. S.), Szentpéteri

Kókay Márton

r é s z é r ü 1. Károly Sándor (L. Révay Gáspár (L. S.)^ Révuy Imre

(L. S.),

Imre

(,L.

S.),

Szatthmári Miklós (L.

Imre (L.

(L. S.), Illosvaj

S.),

S.),

Pikó Demeter

Sigmond (L. S.), Vay László (L. S.), CsaNyúzó Mihály (L. S.), Krucsa János (L. Péter Eddig Rakóezhoz tartozó ErHalász (L. S.).

(L. S.j, Beniczki

jági János (L. S.),

S.),

—

délynek rendelt Plenipotentiariussa. Dániel István,

—

azok-

nak a kik Erdélyben, Moldovában, Trasalpinában mulatnak Deputatussa. (L.

S.).

Dunántúl valók részérül

:

Rátki Dániel (L.

S

),

Semse Miklós

László (L.

S.),

(L. S.),

Erdélyiek részérül

Mihály (L. S.),

:

Imre (L.

Ilosvai

Cseplész János (L.

Vas Dániel

Barcsay Mihály

(L. S.), Rhédei

Belez-

S.),

Domahidi

S.).

Barcsa Ábrahám (L.

S.),

S.),

Ötlik Sándor (L.

nai János (L. S.), Ocskai Sándor (L. S.),

Ádám

(L.

S.),

Teleki

Jósika István (L,

S.),

(L. S.), Dániel Jósef

(L. S.), Pongrátz Gryörgy (L. S.).

Marmaros Vgye

részérül

Plenipot.

:

Sztojka László

(L. S.), Ajtai Dániel (L. S.).

Ennek eltte Rákóczy Erdélyi Vitézl Rendé részérül: B. Haller Gábor (L. S.), Jósika Dániel (L. S.), GróíF Gyulai István (L. S.),

Künn

Péter (L.

S.),

Kárándi Mihály (L.

István (L. S.).

S.),

Rácz

S.),

Tardi Ferencz (L.

András

(L.

S.),

Balogh

,

—

—

154

Királyi és Mez Városok rdGyörgy, fels Bányai Biró (L. S.) Mily hségesen ragaszkodott mind Károlyi Sán-

Magyar Országban lév

szerül

do s

íSzász

:

mind a többi összes coníoederatió Rákóczy Fcrenczhcz,

r,

ers

mily

János

volt Pálífy

nyomát

eltörölni, s a

Bercsényit

s

meghatalmazottnak

királyi

a

hazafiúi akarata, az országról

minden

szerencsétlenség

béke áldásiban mind Rákóczyt, mind

többi vele menekülteket részesíteni,

—

kit-

nik a fentebbi szerzdés els pontjából, melyben Rákóczy és

három

hivei visszatérhetésére ujabban s

azon

ideig,

héti

id

engedtetett

a békeszerzdés egyik eredeti példánya Ká-

—

Fájdalom, nem tudni bizalSándor kezébe tétetett le, matlanságból-e, vagy érthetetlen következetességbl, Rákóczy Fercncz nem tért többé vissza, s miután I. József király már april. 17-kén himlben meghalt, III. Károly rolyi

még akkor Spanyolországban

pedig dést tette

Eleonóra Magdolna, meg

lépett III.

máj. 26-kán

a békeszerz-

mely értelemben azt azután a trónra-

;

Károly király

is

helybenhagyta.

Ezen nevezetes oklevél az hangzik

—

volt,

a király édes anyja ersí-

eredeti

szöveggel így

latin

:

Xos

Dei gratia Romanorum

Eleonóra nagdaieiia Theresia

Imperatrix vidua

et

corouata Hungáriáé, Dalmatiae, Croa-

tiae et Sclavoniae Regina, utpote Serenissimi et potentissimi

Domini Caroli

Principis ac

Indiarumque

necnon

III.

Dei

Hungáriáé,

gratia

Hyspaniarum Dalmatiae,

Bohemiae,

Croatiae, Sclavoniae etc. Regis, Filii nostri dilectissimi nunc unici

regnorum ejusdcm pro tempore Rectrix notum et singulis signanter autem íidelibus reverendis, houorabilibus, spectabilibus et magni-

mater

et

facimus universis nostris ficis,

tibus

magnificis item egregiis et nobilibus nec non pruden-

ac

dicibus

que

circumspectis

nobilium

,

supremis

et juratis

universitatibus

et

vicecomitibus

asssessoribus

dominorum

ac

praelatorum

totis ,

Judeni-

baronum

maguatum et nobilium praefati rcgni Hungáriáé et partium eidem adnexarum quorumvis comitatuum non secus libera-

—

-

155

privilegiatorum, item oppidorum

rum ac regiarum civitatum

viliaram possessionumque magistris civium judicibus toribiis

juratis

et

Hungáriáé

conditionis homiuibus in praenotato regno

busque eidem annexis, degentibus notitiam habituris.

Quod posteaquam

parti-

commorantibiis prae-

et

sentes lecturis, aut légi audituris vei

sena-

cujuscunque

etiam

civibus ac inferioris

earum quocuuque modo recenter transactis

his

temporibus Sacratissimus quondam princeps et dominu.s Josephus

Romanorum

Bohemiae filius

Imperátor, ac Germaniae,

Dalmatiae

,

Croatiae

,

Hungáriáé,

Sclavoniaeque

,

etc.

Rex

noster gloriosae reminiscentiae desideratissimus pro in-

genita sua clementia et benignitate qua erga afflictum hoccc

Hungáriáé

Reguura

tot

calamitatibus

exagitatura,

plusquam paterno

intestiuorum

motuum

vicissitudinibus,

et

affectu ferebatur, concitatorum

compositioni restituendaeque regno op-

tatae quieti et tranquillitati semper et uuice nostro, nobis sincere dilecto

Erdd

Joanni Pálffj ab Croatiae

et

merario

spectabili ac magnifico

comiti

praefatorum regnorum Dalmatiae,

campi mareschallo nec non

Sclavoniae bano

praelibatae sacrae

intentus. Fideli

quondam Caes. ac Reg.

Majestatis Ca-

et consiliario intimo, unius regimis cataphractorum

colonello,

confiniorum cassoviensium generáli et in praefato

regno Hungáriáé plenipotentiario commendanti nec non Ca_ roló

Locher de Lindeheim

consiliario intimo

potentiae suae caes. reg.

praemissum

est,

dicti

quiete et tranquillitate

dam

reg. consilii aulae bellici

caes.

referendario vigore clementissimae

pro reducenda

regni

cum

Hungáriáé illustri

Francisci Principis Rákóczy

asseclis, universis et quibusvis

regnicolis couveniendi

et

pleni-

stabiliendaque ut et

Transylvaniae

Francisco alterius con-

filio

ejusdemque hactenus

Hungáriáé

omnimodam

et

Transylvaniae

trausigendi dedisset

clementerque impertitus fuisset potestatis facultatem speciali eatenus emanato iisdemque

in originali

genuinis paribus communicato benigno vigore cujus menioratus ad.

Comes Joannes

invicem diversis mutuisque

remonstrato

et

in

mandato íirmatam, Pálfly praehabitis

coUoquiis et tractatibus, tan-

—

—

150

puncta abutrinque condescendis-

(lem nd cortíx conventionis

oademquo otinm, prout uberius ex

8ont

pntebit subscripsi.ssont

tionibiLs

subinsortis subscrip-

lieet

et

,

medio tcmpore

duni haoc agerentur alté titulatuni Sacratissimum principem

Joscphum

dnmiiiiiiu

Romaiitiruin

Hungáriáé, Bolieiniae

iiiae,

etc.

Iiiiperatorem,

regem

et

Genna-

nostrum piae

íilium

reeordationi.s desidcratissimum de hac mortali vita ad beatae

sempiteniac

et

tig'iaset

iiumoi-talitatis sccui-ain

;

domiuum Carolum

tentissimum principem

niarum

Indiarum

et

regem

Josephi Imperatoris et Regis tissimae olim imperatoriae

gáriáé

Behomiae

,

consortis nostri

praelibati

germanum

et

po-

tertium

Hyspa-

condam

domini

fratrem et augus-

Romanoruni ac Germaniae, Hun-

Regiae Maje.statis domini Leopoldi

ete.

beatae reminiscentiae desideratissimi

nostrum -dilectidsiunim et

quietem transire con-

qua tamen Divina providentia serenissimum

supcrstitem

íiliuni

haereditariuui videlicet

immediatum sacrae regni Hungáriáé coronae regnorum-

que eidem subjectorum, successorem vit

;

clementissime reserva-

usquedum Deo

eujus nioderna in absentia,

pria sua in persona adesse et aetuale

partiumque modofati

sibi

inter

valeat,

ejusdem Regnis cum consilio

manus admovimus. Et

primum

ut

et

salutarium

in

reducenda quiete

regni Hungáriáé caosareo regiarum

,

et

praelibati

liun-

fieri potuit,

supremos etiam maternae compassionis maerores

marum

Nos

Mater ae etiam coronata Regina Hun-

gáriáé, interea suprafatis

garico regendis

propitio pro-

regni Hungáriáé

annexarum régimen capessere

nostri

filii

dicti

piisi-

tranquillitate

condam

fiiij

non ignarae, easdem pro bcnigna Regnum hoc Hungáriáé propensione omni

nostri Jotsephi intcntionem

etiam nostra

in

raodo secundare cupientes, praedeclaratas benignas caes. regias meraorato Comiti Joanni

clementissime

omnia cepti ter et

nes

elargitas

PálfFy

praemissum in finem non solum per

pb nipotentiales

verum suafine terminandum clemenexprease demandavimus. Hinc praefatus Comes Joanbenigne approbavimus

tractatus

Pálfly

et

ratificavimus

nogotium optato

pi'aeattacta

previe

jam

divino

favente

nu-

,

— mine

initae

—

157

sub dato Szatmarini die

et

center elapsi mensis április anni

modo

conventiouis puncta nobis pro

conclusae

noná

vigesima

re-

currentis infrascripti

benigna

ratifica-

submisit quae nos clementer mente suspicientes, quamtum ex huJusraodi conventione per hanc quoque restabilienda pace et tranquillitate hic regno Hungáriáé et Transylvaniae ac vicinis etiam provinciis accessm-iim sit commodum et emolutione etiam nostra liiimillime

perpendentes

•

et altiori

mentum, eandem praesentibus benignis litteris nostris patencomprehendenda et in ipsa substantia exprimenda, ac in forma benig-nae ratificationis et confirmationis sub nomine tibus

emananda esse duximus usque dum per summcfatum serenissimumprincipemdominum Carolum tertium Hyspaniarum Indiarum et Hungáriáé etc. Regem filium nostrum dilectissimum Deo propitio propediem veníarum, de plenitudine regiae suae authoritatis denuo iterumque beuigue ratibabeantur et confirnostro

mentiu'j superinde universos et singulos quos supra firmiter as-

securantes ac id ipsum nos omnino

eífectuaturas

in

verbo

nostro reginali et fide publica spondentes et appromittentes.

Ac

proinde primo

mertetett

(itt

pontjai

következtek a békekötésnek fennis-

részletesen

,

melyek után a confoedera-

részérl ezen aláírások következtek

tió

:)

Deputati liueusque Trausyl-

Ex

parte Hungarorum. ,

.

TT

,

Casparus de Réva,

Emericus de Réva,

Emericus Szent Pétery, Szathmáry Miklós,

Kokay Márton, Illosvay Imre, -TV

riko Demeter,

Deák

tium plenipotentiarii.

1

Alexander Karoly, Perényi Miklós,

-r..,

vanorum Rakoczio adhaeren-

Ferencz,

Benskits Sigmond,

S t e p h a n u s Dániel d ep u t a t u s e o r u m qu i in o 1 d aT r a ns y 1 v a n i a

M

via et Transalpiua com-

moran Ex

t

u

r.

(L. S.)

Maramaro... ... plenipotentiarn.

parte Cottus .

siensis

'

^

Ladislaus Stoyka,

Dániel Ajtay,

:

— Ex partibus

-

158

Ex

Transdanubianis.

parte militiae

Rakoezianae

Dániel Rátky,

ante liac

Ti-ansylvanica.

Joaunes Beloznai,

L. B. Gábriel Haller,

Oeskay Sándor, Alexander Ötlik,

Dániel Jósika,

Nicolaus Semsey,

Oomes Ötepliauus Gyulay, Domahidi László,

niosvai Imre,

Cseplesz János.

Ladislaus Vay,

Ex

Joannes Csaja,

parte Transylvanorum.

Nyúzó Mihály

Barcsay Mihály,

Joannes Krucsa,

Michael Teleky,

Halász Péter.

Abrahamus Barcsay,

Dániel Vass,

Stephanus Jósika.

Adamus Redl ? Redej

Ex

?

parte interessatoruni regni

Josephuü Dániel,

Hungáriáé oppidorum

Georgius Pongrácz,

Michael Karaudy,

rarum Regiarum Civitatum. Stephanus Hunyady.

Franci.seus Tordi V

Judex. Liberae Regiae Civi-

Kun

István,

tis

et

Xagy-Bányeueis.

Andreas Rácz,

Georgius

Pctrus Bal(»ah.

Fölsö-Báuyaiensis.

Ezon ünnepélyes békekötést

vetkez 1712-dik sítette

évi

III.

30-kán

niartius

Libe-

Szász

Judex

Károly király a köily

diplomával er-

meg Romanorum ImRex Germaniae, Castellae,

„ Nos Carolus VI. Dei gratia electus perátor sem per Augustus

ac

Aragonum, Legionis utriusque li.ic,

Toleti,

Piolieniiao,

Dalniatiae, Gallitiae,

V^-iieiitiae,

niae, Cordul)ae (Jorsitiac

Siciliae,

Hierusalem, Hunga-

í'roatiae,

Xavarrac Granatai^,

Majonianornni

Arehidux Austriae,

Dux

Stiriao, Carintliiac,

r\irniolia(',

et

inf'erioris

Princep.-5 Svetiae,

Sardi-

Terrae firmae Maris (Jceani

Cnbraltaris, Insularum ac

superioris

ITispalis

Murtiae Grennis Algarbii Algecirae etc.

Burgundiáé, Brabantiae, Mediolani, Silesiae,

Marchio

saeri

Luxemburgi, Virtembergae, vVthenaruni

et

Neopatriae?

Romani Imperii Burgoviae,

— Moraviae

superioris

Flandriáé,

piirgi,

Coritiae,

et

—

inferioris

et

Landgravius

Caritaniae,

et

et

Mechliniae

Dominus

Comes Gorczani,

Sclavonicae Portus Naonis Biscajae polis

Comes

Lusatiae,

Habs-

Tyrolis, Barchinonae Feretis, Kjburgi,

Rossilionis

Marchio Orisfani

159

Alsatiae

Marcliiae

Salinarum Tri-

íí^olini

Memóriáé commendamus

etc.

tenoré

presentium significantes quibus expedit universis qiiod postea-

quam

fidelis

Magnificus

noster

nobis

Comes Joannes

sincere

PálíFy

regnorum nostrorum Dalmatiae

Spectabilis ac

dilectus

ab

Erdd

Croatiae

praefatorum

et

Sclavoniae

Re-

Baniis Mareschallus et Consilarius noster intimus unius

giminis Cataphractorum

sium Generális

Colonellus Confiniorum Cassovien-

armorum nostrorum in praefato Regno Commendansque Generális, nec non Ca-

et

nostro Hungáriáé

Locher de Lindenheimb Consilarii

rolus

Aulae

nostri

Belliéi

Consilarius et Referendarius vigore benignarum Sacratissimi

condam Principis Domini Josephi Romanorum Imperatoris ac Germaniae Hungáriáé Bohemiae etc. Regis Fratris nostri gloriosae memóriáé desideratissimi litterarum plenipotentialium pro intestinis in praefato Regno nostro Hungáriáé, integro quasi octennio cum ingenti Regni ruiua et copiosa Cristiani sanquinis effusione protractis

componendis

rnotibus sopiendis

et

Transylvaniae

ac tranquillitate

quiete

Francisco Rákóczy ejusdemque antehac asseclis plenam

agendi habuissent potestatis facultatem ac

vi

certa quoque reducendae quietis publicae puncta

subscripta devenissent et condescendissent

;

haec agerentur altetitulato olim Impei'atore

Dominó Fratre gáriáé

Corouam eidemque

subjecta

abutrinque

interea et

ver dum

Rege Josepho

ad sacram Regni Hun-

Regna

legitimé herede immediate succedentibus dissitis

ejusdem ad

nostro desideratissimo ad aeternae beatitudi-

nis glóriám divinitus evocato nobisque

ac in

et

pro reducenda stabiliendaque ejusdemRegui

Hungáriáé

nostri

cum

et

et Ditiones

sed

velut

ob abscntiam

regni nostri Hispaniarum partibus occupationem

nostram actuale

dicti

Regni nostri Hungáriáé partiumque

annexarum régimen eo tunc statim personali praesentia

sibi

adire

— nequountibua Augustiseinin niina Elofmora

—

160

Romanorum Imperatrix

Magdaléna Theresia

honoratissima suprafatis

gáriáé ete. doniina genitrix nosti'a

aiithnritate per

nootris reginali et rectricia

provinciits

liaereilitarii.s regni.s et

subsecutum

vidua Do-

coronata Regina Hun-

etiani

consensum,

et

expressam

voluntatem nostram firmata, usque ad felicem nostrum

ad-

manus admovisset non solum praedeclarapracfato Comiti Joanni Pálffy praemissum

ventiim regendis tas caes. regias in fineni

benignc elargitas

clementer apro-

plcnipoteutiales

basset et ratificasset veruni susceptum negotium optato íine

terminandiun clementer

et

expresse demandasset,

dictus Cunies Joaunes PálíFy praeattaeta

Xumine

vino favente

cendae publicae

initae et

ac denium

jam

praeviae

ab utrinque

subscriptae redu-

puneta altefatae suae majestati

quietis

di-

et

benigna

dilectioni dorain e genitrici nostrae dilectissimae pro

ojuödeni ratiiicatione liumillinie subniississet; quibus per altctitulatani .strani

jMajestatem et

dileetioneni

dominam

genitricem no-

reginali et rectricia autlioritate confirmatis et ratificatis

ac solenni et publico instrumento per expeditiouem

Aulicae emanato

Cancellariae no3trae Hiingaricae substantia et essentia insertis

vidiiaruiii,

(

tuni

in ipsa etiani in

ac in faverem

uberioris clcmeutiae et benignitatis,

signuni

qiie

tum eoruudem

Regiae ,

)rphanurLim et legitiniorum snccessoruni aliorum-

ad debitani nobis fidelitatem reversorum concíolatiouem

amplioruni gratiariim

et

conccssionum clementer adjectarum

observationcm ac oninium praemissorum per Majestatem quo-

que nostram,

iit

primum

íicri

potest regia authoritate nostra

novam

et potestatis plenitudine ulteriorem, et

et coiifirmationcm praelibata sua

Genitrix

no.stra

in

verbo suo

et

íidc publica

et

approniisÍ88Ct.

Cum

tis

diebus

Deo etiam Romano Imperio

pi'o.spere

iK-ribus ac in

sacro

rationo ceterisque

regiam utpote

augustae doniiis

Viennam

autem

emensis

negotii.s

ratiliabitionem

Majestas ctDilectio

nostris

nos

his

Domina

spopondissct

rccenter

evolu-

propitio longissimis

iti-

gloriosa inaugu-

faustissime peractis caes*

iiustra<> solitani

resideutiam urbem

Aiistriae feliciter attigissemus

jamque

prae-

—

—

161

sentes haereditarii etiam Regui nostri

Hungáriáé

partium

et

régimen anspicati teneamus. Hinc prae-

eideni adiiexarum

decLiratae reducendae

quietis

pnblicae

puucta praenotato

modo ante hac eoníirmata et ratihabita Majestatinostrae per Regiam Cancellariam nostram Himgaricam aulicam eum in demi.sse

íinera

mentem etiam lectionis

exbiláta et repraesentata sünt qiiatenus alteíalae caesareo reginalis Majestatis

dominae

gcnitricis nostrae superinde

íirmationis es assecurationis

gula ibidem conteuta nos

elargitae

instrumentum omniaque

quoque

regia

nostra

ad Di-

et

con-

et

sin-

autboritate

ac pubHco instrumento de verbo ad verbum inserenda denuo atque iterura roborare et confirmare dignaremur. Cujusquidem instrumenti et superinde

clementer ratibabere ,

subsecutae benignae primaevae coufirmationis tenor verbális

bunc niodum Xos Eleonóra Magdaléna etc Xos tum salutarium altefati olim Imperatoris et Regis Jo-

Sí'quitur in

itaque

:

sephi domini Iratris et praedecessoris nostri gloriosae riáé desideratissimi in

reducenda Regni Hungáriáé

memó-

et

Trau-

sylvaniae quiete tranquillitateque Intentiouum ac ad eas se-

cundandas elargitae plenipotentiae subsecutae ejusdem per

et vigore illius

praelibatam

ac

Dilectiouem domiuam genitricem nostram reginali et cia autboritate de subsecuto etiam

consensu

et

ver ejusdem

nitricis nostrae

hoc in passu datae assecurationis

sionis ac eateuus factae tionis

condigna

et

apud nos

speciali-

Dominae

suae Majestatis et dilectionis

et

rectri-

expressa vo-

luntate nostra firmata roboratorum et ratificatorum ter

etiam

suam Majestatem

et

Gre-

spon-

interpellationis et requisi-

benigna reflexione habita nec non paterno

quoque desiderio gloriosum

in

Regno nostro Hungáriáé

Regnis eidem anuexis régimen uostrum a pace tate feliciter cupientes et per

et

et tranquilli-

hanc eadem Regna

et Ditiones

ac provincias nostras a tot calamitatum procellis ac adversitatibus,

Deo

opitulante

vindicare pristinoque florenti

non secus pro singulari tum regnum nostrum Hungáriáé

restituere

nae subjecta regna

et

nostra, et

statu

qua erga praefa-

Sacrae ejusdem coro-

Ditiones ducimur propensione prae-

11

;

—

1

.

—

i(;2

nipnioratuni ab altclata sua Matté ct

Doinina

p^eni-

trice no.stra clargituní instniinontinn ac in oo oxjjrcs.sas

^ra-

tias ct

coucessioncs praescnlibus

)il('c1iuno

I

de vt-rbo ad

liitcris nostris

verlnmi insertas rogia autlioritate

iio.sti'a

bcnignc approba-

nius ct ratificainii8. Univcr^os ot singulos quos praesens ncgotiimi qudcjuo iihmIo taiigeret, in verbo iio^tro regio et íi(l<^

bona

publice assecuraimis quod praonotatos oimies et singulos

articulos in oninibus eorunidein puncti.s et clausulis, tani nos ipsi sanc'te ct

invi(»labiliter observabinius,

quormn

onincs alios subditos nostro.s oböcrvai'i

Harum

faeienuis.

scriptione et secreti

quam

vei

interest,

Dátum

sinio

Anno Domini Millesimo

uti-

litcivinnn

Vicnna Austriae

in civitate noistra

gesima niensis jMarty

sub-

quo ut Rex Hungáriáé

niur appressione roborataruiii vigore ^t testiniunio

mcdiante.

intercrit,

nostraruui nianus nostrae

sigilli nostri

per

etiani

die

tri-

scptingente-

duodccimo. Kcgnorum nostrorum roniani primo, Hispa-

niarum nono Hungáriáé ver anno itidem primo. C a r o u s m. p.

Bohemiae

et

et

reliquorum

1

(L. 8.)

Com

Lad

A Pozsonyban

N

e s s

i

tartott

i

au

1

c o s

1

a

u

s

1

1

e s

Hunyady

li

á z y m. p.

m. p

17l5-ki országgylés aszathmári

békekötést (Compositio Szathmariensis) helybenhagyolag tu-

domásul vévén, mind a hüségretéröket illet rehabilitatióra, mind a makacsok számkivetésére nézve a következ törvényt hozta:

Amnystia pro Roducibus ad terminum per SzathmaCompositioncm pracíixum et Proscriptio aliorum, qui ad eundem terminum non rediorunt. riensem

;

Ar

t

i

c

u

1

u

s

49.

Tametsi novissimac Kebellionis Oapita, Rákoczius, et Bcrchénius, nec non uuiversi et siuguli eujuscunque status et conditionis

sem

eorundem Asseclae, ante initam Szatthmarien-

Compositioncm diaetaliter

pronunciati, et declarati fuissent

proscripti,

pro

talibusque

— §.

1.

-

103

Quia nihilominus Sua Caesareo-Regia Majestas,

pro ingenita Aiistriacorum PriDcipum Pietate, et Clementia, seposita etiam p

1 ii

r

i

mor m M ii

i 1 1 i

o

n u m Suae damnifi-

ex solo unionis animorum, desiderataeque consecutiouis iiiotivo, rigorem liujusmodi

cationis reflexioue,

pacis

celerioris

eandem C

Proscriptionis, per

mpos

o

i

t i

o

n

e

marie nseni temperare dignata est (qiiam ma Sacratissimae Caesareo-Regiae Majestatis solita

sua virtute

prudentia militari

et solerti

m

S

z a

1 1

h-

ex benignissiPleuipotentia,

atque in rebus

,

pro plenario Suae Majestatis saEjusdcmque Clementissima in omnibus punctis et Clausulis Ratiíicatioue Excellentissimus Domiuus Conies Joannes Pálffy Generális Campi Mareschallus, et Inclytae Caesareo-Regiae Militiae per Hungáriám gerendis habita dexteritate cratissimae Coutento

,

,

,

Commendans

,

ac

Regnorum Dalmatiae

,

Croatiae et Sclavo-

Banus feliciter exoperatus est). Et licet eandem ratificationem, Sua Sacratissima Majestas, aliis etiam benignissimis Patentibus suis, palám facere dignata sit tenoré quorum iisdem Capitibus atque universis et singulis eorundem ad debitam et instanti eotum Asseclis non modo qui mox niae

;

,

,

,

,

,

Regiae Majestati fidem

,

et iidelitatem

Terminum occasione memoratae

,

sed et

aliis

Amnystiam cu Grratia, omniumque excessuum,

praefixum rediissent generalem

sis

Vitae

et

Bonorum

damnorum tam Regiae ,

si

,

ad

Compositionis Szattlimarien-

Majestati,

quam

,

m et

Eljus Fidelibus illa-

—

torum perpetua oblivione clementer elargita fuisset §. 2. Quia tamen ad praefixum Terminum, consequenipse R á k 0terque amplectendam Amuystiam et Gratiam c z i u s e t B e r c li é u i u s ac nonnulli etiam alii non rediissent imo in nefando Atrocis Perduellionis Cri5

,

,

,

;

m

i

ne

,

universi

in ,

praesens etiam pertinaciter perseverareut

et singuli

absentarunt

,

,

qui se

vei modalitate

praevia non rediverunt

que etiam de praesenti abessent tis

Capitibus

,

et

;

Ideo

usque ad praenotatum Terminum

Antesignanis

,

,

Reg is, etPatriae publici

una cum

suis

,

adeo-

praenomina-

tanquam 1 e g i t i m i s u i Plostes, Perduelles, 11*

:

— legitimé p r o

ti

s c r

i

p

t

meritnm Juris poenam persequcndi iii iii <» a c vére eorundem iii o 1)

Keg

c u

i (»

a p p

3.

('iiiii

i^.

C o m in e r e a

t

i

e a

ii il

de

,

1)

i

1

a dcecniuutiir

,

(juibus

lu

i

C

oiiuiis

.-íinipliei

,

u r r e

et plaim

a

i

p u u de n

imiversis

,

F

,

i

s-

dcelararunt

et «

Róna

:

uiiiver.sa

t

i

a

,

ct

et singu-

,

lacsac Maje-

Criniiiii.s

iiiterdieitur.

>s

\cru

4. Ilii

sj.

sitionis

i

t

i

sub poena

Regnieulis

lis

s t

u

i

I

1

ipsis de-

captivandi

et

,

i

Statu-

praesentis

vi

ubique ad iuíligendain

et

i ,

:

—

lOt

Libertatis Eversores,

veriKHjue

;

ante ipsam

tiiinies, <jui oeeasiniie

praef'atae

Trnuiiium eunim pnieíixiun

vei ante

,

(Jompo-

aut etiain

,

Coiupüsitiouem et in praesens u.sque redieriint

ac Juramentuni íidelitatis deposuerunt

ab eadem Proscrip-

;

Generális hujusmodi AmnyCaesaré o-R e g a e jiixta traetatuni

tione absoluti, et insuper stiae

,

e

t

(

f r

a

t

i

ae

i

,

eundeni Szattnuirienseni partieipes

eííieiiuitiu-

annexo ut Res m u b iactu exstantes, a Pus-

§. 5. llue iiiliiluniiuiis hie loei

les sub

earundeni

.sessoribiis

non

implicitos

i

s

(I

r

Ac

6.

{?•

V

luotibus aniissae

liis

e s

,

,

et

per priores Doininos

,

via Juris a e q u

r

i

po

i

s s

B(jnuruni

ac

,

,

,

,

et

liis

usuni

illius teniporis ,

tamtii

,

in

subjiciantur.

similes

Institutum

sive

,

,

miminc, [\n

nimi-

([ui

Bnna vei quantum

non essent

,

vei in

principalium

suo-

mm

IVoventus ejusmedi se eonvertisse probare

possont) r e d d e n

eialium

t

administrarunt

siiae Fidei euncreditos

videlieet a Prineipalibus suis vei absoluti

rum

n

Offieiales (Joniitatuuni Proetiani A d minist r a t o r e s Bono-

,

publicum

i

motibus iisdem

,

insuper* nt

rum L't Proventuum Cameralinm rum pnblico vei privatu alieno Proveutus

;

t

i

s

l)cnigiiis (^L.

Ra

t

i

o n

etiam

Hazánk,

11.

i

b u

s

adinstar aliorum

Amnystialibus kötit.j

(

>fti-

execptorum

—

165

XVI.

A

dics

Mária Theresia

Magyarország királyi

helytartójának

berezegnek örömét jelenti a

bánságot

'

h

o

—

„c'est n g r i e.

cellier

szász-tescheni

,

—

deputation in

s

jour

le toiit

illiricis est

—

a

halhatatlan.

avec vous

b ana

mon

t.

chau-

le

cher

fils.

si

l'avoit

depuis

si

que sous votre gouvernement

peii de tems. je suis contente

que

qiii

la

nmé

incorporee de merne et palfy

tont ces ameliorations se font

i

aujourJliui p o u r

vice chanocllier. je n'ose penser a celui

se conter plus lieureux

mes

e

magyar-

igaz

s

látván e tekintet-

befejezve

la question est resolue sur le

viendra concerter

Albert t

hogy szive elismeréssel van

nyugodtan várja halálát

uu grand

melyben

,

hogy sikerült a

,

kinyilatkoztatja,

a magyar nemzet iránt,

ben müvét,

1

felett

Magyarországba vissza kebeleznie,

nak vallván magát, telve

töveiének töredéke

,

et

que ce

de vaut. j e

.seul s

ui

s

royaume

peiit

b o n n e h o n-

groise. mon coeurestpleinde reconnoisance p o u r cetté n a t o n. je peiix dire asteur, c o n s u m a t u m i

est, na

et

ni e

tre 11 e."

Theresia.)

r a

ng

—

e r

(L.

a

mon

Wolfi";

re

das

pos te Hofleben

ni

po

r e

uuter

1

o

u

Maria

TARTALOM. Magyarország sarkalatos törvényei 1848-ig. Lap.

Osszerzödés

1

-

Az arany bulla A magyar nemzet (nemesség)

2

törvényhozási közösség joga

A A A

nép eszméje régcnre.

8

Csak a szabad ember

tartozott a néjjhez.

királyi városok

10

eskü

10.48

14

bécsi békekötés

Linczi békekötés

Az elsszülöttségi

A

19 tróu-iirrikíísödés

koronázási hitelevél,

megállajiítása

....

iiágon

trónörökösödési jog

nyágára ctio,

is,

23

24

(dijdoiiia'

Honvédelmi kötelesség, adómegajánlási jog

A

9 9

törvény kötelez ereje

Koronázási

A

—

6

sarkalatos jogai

A

.32.54

átruházása a felséges Uralk(»dó

Leá-

liáz

az elsszülöttség szerint, vagyis a j»ragmatic;i san-

mint kétoldalú szerzdés

A magyar alkotmány

ujaljl)

34

megszilárdítása

József

császár

ha-

lála után

43

A koronarök

46

Az ország

4G

integritása

A magvaszakadási clausul.i A magj'ar király megkfironáztatásának

46 határideje.

József kiváltsá-

gai csak megkoronázott királyi utódja megersítése által nyer-

49.52

tek törvényes érvényt

Magyarország

A magyar

saját consistcntiája s

önkormányzási joga

....

szent korona területének feloszolhatlansága

Törvényhozási jog,

s

a végrcliajtó

hatalomnak

...

kir.

51 ^3

helytartótanács függetlensége

Minden idegen nyelv kizárása a kormányzatból.

51

értel-

a ti'n-vények

mél)en való gyakorlata

A

50

.

.

^,

.

.

.

53

167 Lap.

...

53

sérthetetlen megtartásáról átalában.

56

Magfrarorszáor sarkalatos jogainak megújított megersítése

Az alkotmányos alaptörvények

A

fennemlitett ITO'g-ki

törvénycikk

19.

Az országgylésnek minden három évben

megtartásáról

56

.... 52.57

Az idézett helyek és okiuáiijok eredeti szövege. névtelen jegyzjének VI. fejezete szerint, az összer-

Béla király

zödés latin szövege

n.

megtartásáról.

sértetlen

András kaszok

59

:

decretumából

vagy

is

az aranybullából

idézett

sza-

59

:

A Hármas könj-^- I. A Hármaskönyv II.

...

61

jiontjai:

62

R. IX. ciuie a nemzet szabadságairól

R. 3.

C

törvényhozási-a

a

vonatkozó

n. Mátyás király 1808-diki koronázás utáni 1-sö decretumának a törvényhozó

A

meghatározó,

elemeket

számító l-sö czikke

Hármaskönyv

11.

R.

5.

könyv

I.

R.

63

9.

63

:

cime mikép magyarázza a magyar nem-

zet alattvalói viszonyát királyához

Els Az

ide

is

cime, mely a törvény kötelez erejének

kiterjedését magyarázza

A Hármas

a kir városokat

s

:

V

.

,

Ferdinánd király esküje a Corpus Juris szerint

.

.

....

:

1606-diki bécsi békekötés némely sarkalatos határozatai

:

.

.

Linczi békekötés fiágon

-

IH. Károly koronozási hitlevele.

s

királyi

e f

nácshoz

n.

mely

,

deltetik,

József

73 intézvénye az

által

a

magyar

országgylés

Lipót

leirata

1

elren-

79 megyéihez, mely

Magyarország

28.

rendeleteit

által

megsem80

1790

király koronozási diplomájának kivonata

n. Lipót király koronázási esküje

Az

helytartóta-

egybehivatása

minden korábbi, az alkotmányba ütköz misíti, jan. II.

királyi

január 28. 1790 királyi

790/1-diki

82 84

:

országgylésen hozott némely

sar-

kalatostörvények: Kivonat

I.

Ferenc király végzeményeiböl

V. Ferdinánd

65 87

:

némely sarkalatos törvényei

88

Függelék. Azon beszéd eredeti szövege,

melyet

Istenben üdvö-

á k y bibomok és kalocsai érsek tartott, midn az általa vezetett országos küldöttség élén, 172V3- é. július

vözlt gróf C

68 69

Pragmatica Sanctio

Jó

64

64 67

Az elsszülöttségi trónörökösöoés

U.

64

s

3-kán a pozsonyi országgylésnek a

sanctio pragmatica

elfogadásáról szóUó határozatát, Bécsben III.

Károly

ö Fel-

168 Lap.

,

scíTÓnok

üsszps os.

;iz

kir.

U(lv;irl

j<"lonlét(''l)tMi,

f('!iiu''lti'isá<,'-()k

92

fVltcrjcs/.t.'í

Ikládi S z

1

II

{ryiilrspu 11.

A

F

a

li

c r

n

i-

hcszódc, imllyíl az az 1722-(liki orszAg-

e

a inajíiuatica

iiiditváiiydzú

.sanutio l•lf()J,^•ulását

..

.

110

iioin-Cf^yoMilt Ciürö^íiikr/íl

llorvátorszáfr

kiiriiiáuyzá.s/ir('il

110

kíizadújáiúl

s

...

Erdi'dy viszonya MapfyarorxzAglioz

Fiume hocikkidyeztotósc I.

Ferenc

szóló leirata, mely

IT-dikéröl

1.

F

s z t r

k

r

ii

u

s

(I

r

()

u a

e r e u c a

v

i

z

i

d

t r

a

a

f^-

a

r

i'i

a

iii

k ü

1

ma

y a

}?

szent

r

113

felvette

1

m a gyár

ki

r

á

1

y n ak

T-kéröl szóló leirata, mely által tudatja,

császári

i

cimet a

i

c s á s z á r és

i

1806, évi so]ptemhcr li<(;;y

n é

e

r

l8(>4-dik évi augusztus

ilatryarország-gal tudatja,

által

c s á s z a

i

s é i

111 \\'^

n'miai császár s ma}>yar király

hoiry az a u

'J5

101

Li]:út király vallást.iirvt'uyo

cimet véjjkéj) letette

.

.

.

11'.)

.

Kivonat az lS07-diki ország'gyülés jegyzökönyvébl, azon vitatko-

melyek

kozá.sok eredményérl,

császári cim

az ausztriai

ott

felvétele felett elfordultak

-

Országgylési tárgy.alások V. Ferdinánd király uévszánia miatt 1.

Miksa

császár,

F

I.

d

e r

i

.

119 123

n á u d király nagyatyja, iinnejiélycs

hogy az 1.50C-ik évi septembermagyar országgylésnek az idegenek tróiuirökfisö-

óvástétcteh' mellett kijelenti,

Iku

I.

tartott

dése iránt iiozott

határozata,

magyar

nem

Ferdinánd nél,

e

1

1

e

n

nyilt levele,

melyben

király

polya bitorlásai ellen,

Ferdinánd bl ered liogy

i

s

a

132

születés-

ö birván egyedül

magyar nemzetet hségre

király visszautasítva

a

Zá pólya

mag

y a

r

inti

.

.

137

János köré-

nemz e

t

e

t,

nyelvét és nemzetiségét nem megsem-

királyi

.

,

Mária T h e r e s

i

a

levelének

helytartójának

berezegnek örílmét jelenti a

bánságot

zületett

liatalmat és méltó.ságot, tiltakozik Zá-

hanem inkább megmenteni szándéka

gyarország

s

hogy mind

kifejtvén,

szathmári l)ékckötés

dics

t

.........

gyanúsításokat, biztosítja a

aunak

míteni,

A A

min

ellene,

mind türvényes megválasztatásánál fogva

a törvényes

1.

(3

fordítható.

felett,

,

......

töredéke,

melyben

szász-tescheni

hogy sikerült a

Magyarországba vissza kebeleznie

142 146

-

Ma-

Albert t c m e s

i

I4r>

.:zvh?/&

JN 2061

S9

Széchenyi, István Magyarország sarkalatos törvényei

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

POCKET

THIS

OF TORONTO

LIBRARY

L^VWnr "W '^I^''^~ "^T5^:.^^T-3Ti^
Tl^