^4\>*\
5St9^5!lW^
MAGYARORSZÁG
SARKALATOS TÖRVÉNYEI, S
ÁlLAMJOGI FEJLDÉSE 1848-ig.
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN HAGYOMÁNYAIBÓL.
PEST, MDCCCLXrV.
EGGENBERGERFERDINÁND akad. könyvkereskedése.
:
;
„Elejcít
valami
abiKiriiiis
létnek, gyógyszerét valain-
nyavalytró állapotnak .... csak upy vehetni n
,
:
:
—
—
Gróf Széchenyi István ,,
Politikai
programmtöredék 1847".
J/V
^5
Peiit,
1864. Nyomatott Pollák testvéreknél 2 sas utcza 24. sz.
A „LEGNAGYOBB MAGYAR" ELSSZÜLÖTTJÉNEK,
SÁRVÁRI FELSVIDÉKI
GRÓF SZÉCHENYI BÉLA
ÚE,
PÖLÖSKE ÉS SZENT GYÖEGY-YÁR ÖRÖKÖS KAPITÁNYA
Ö
MÉLTÓSÁGÁNAK,
A KEGYELET ÉS RAGASZKODÁS HSEGÉVEL AJÁNLJAK
A
KÖZL
ÉS KIADÓ.
E L
S Z O. alkotmányos rehabilitatió
Valamint az 1790-dik évi
—
felejthetetlen korszaka,
éppen ugy jelenleg országló szere-
Urunk Királyunk O Felségének
tett
delmi
t
ö r
t
é
ne
ga1ap
t i j
kotmány birtokába visszahelyezni
i
r
da
1
államjognak
m
terére
átvitte a
is
szándékozott
tudományos
és
munkásságot,
si
az
n,
csak a gyülésteremekben élénkítette a politikai az
feje-
1860-Jik évi october 20-dikán Ma-
okmánya, mely
gyarország népeit a
azon
—
,
vitákat, s
a
al-
nem de
magyar
rendszeres megállapítását, az
életben és iskolában, tetemesen elmozdította.
Innét van, hogy a
nagy
részét az 1790 körüli
utóbb 1847-ig, (st is,
kitnbb magyar közjogi munkák
Barta
1,
gróf
még
Cz
i
évekbl
birjuk,
s
hogy az
e téren
a 48-dik évi események közben
r á
k y,
és
V
i
r o z s
i 1
vels
s
után
tollaikból)
VI.
latin
nyelven
közjogi
munkák
müvek nyomán
jolesb
nK';j;)elont
minil uj
mind
a korábbi classikus iratok
magyarításában a Icgörvcndetesb
verseny keletkezett, ugy
annyira
Írásában,
hogy tudományos
,
ezen
irodalmunk
ága,
fal-
kotmányos önérzetünk becsületere legyen mondva), jelenleg bármely más európai nemzet hasonló munkásságával bátran merközlietik.
S azon kiváló részvét e
téren
fogadtatik, egyike azon
gyar nemzet a vósságát,
minden
irodalmi tevékenység
az
,
mellyel hazánkban
,
1
k
f)
nu'ly
s
t
,
különösen
ujablj
terméke
jellemz vonásoknak, melyek
mányos
a
ma-
öntudatát, politikai életszi-
ragaszgodását
si
i
n
s t
i
u
t
t i
ó
i
ho z
visszatükrözik.
8 eme részvétnek és
hasznos
táplálékot
véltem én nyújtani,
is
midn
ujabl)
igen
azon szives engede-
lem folytán, melyet a halhatatlan emlékezet gróf
nyi Istvánt ó csáthatására vázolatot lyet a
is
még
tetlen
hséggel
kiengesztelésén sén
életében nyertem, azon érdekes
„legnagyobb magya r", tanakodva,
midn már
azon
elhatározám, me-
az ország
nehéz
közjogi
legkitnbb
napokban
álb'tott
megtört szivvel ugyan, de egyenlen
Királya s
Széche-
többrendbeli kiadatlan kéziratai közrebo-
az olvasó közönségnek átadni
státusférfiaival
egybe,
1,
kedves
és
Nemzete
iránt,
sér-
a fejedelem
a nemzet alkotmányos életének megmenté-
tndött.
Els
pillanatra kitnik,
hogy a
dicsült eme
latban, kerülve a szokott rendszert és részletes
vázo-
kiterjeszke-
vn dést,
egyedül
történeti össze f ti ggésében,
könnyen
s
emlékezetben tartható vels rövidséggel, kivánta az si ma-
gyar államjait
egybe
és
foglalni, ismertetni.
S épen az mely
közjog fejldését és legnevezetesb sarkpont-
ily
szerkezetben rejlik azon
közügyekkel
dolgozatot
e'
elny
érdem,
és
vagy tanulni
foglalkozó
szeret hazánkfiai számára különösen becsessé teendi
nak megjelenésére tani
mint
,
alig lehetett
midn már
mint
pragmatica sanctio törvényeink horderejét,
jogainak
s
melyeknek
tését az
min érdekünkben
si
el-
alkuba
is
sarkalatos törvényeinknek,
s
a
végett,
óvatos
—
hogy a
szellemében megitélni tudjuk alap-
v
é
dn
i
azokat, melyek a korona
az ország autonómiájának biztosítása
idegeníthetleuek, kat,
alkalmasb pillanatot válasz-
történeti jogalapnak,
a
an-
bocsátkoznunk a körülmények hatalmával,
ismeretével bii-nuuk
s teljes
s
nemzeti életünk további sorsának
döntése halaszthatlanná levén, kell mulhatlanúl
;
s
szemügyre venni azo-
viszont
módos
í t
á
el-
végett
s
á
t
vagy kiegészí-
összes monarchia alkotmányossága,
vagy
helye-
is
sebben mondva, a központi hatalom alkotmányos kezelése a nagy egésznek érdeke
Midn
tehát
a
elkerülhetetlenné
s
teszen.
-legnagyobb magyar"
gondos
honszeretetének ez ujabb nevezetes emlékét közrebocsátva,
annak számára a nemzet méltó kegyeletét igénybe veszem,
— mind a magyar közjog barátinak dynasticus mivelöinek kedves
smind
tenni, az által,
hogy
,
mind a hazai
szolgálatot
e könyvhez, a
véltem
történet
egyszer-
vállalkozó
szel-
VTIT
hiiu'i
kiadó áldozatkeszsofi^eböl,
(ogyroszbon
nyokat
a
nicg kiadallan)
végett
Í8
függelék
ljccfi<'s
gyanánt, némely
közjogi történeti
csatoltam, hogy azok együtt,
s
okmá-
könnyen
feltalálhatók legyenek.
Pest, october
If),
1864.
Török János. a
magyar akadémia
tagja.
IMAGYARORSZÁG sarkalatos törvényei 1848-ig.
OSSZERZODES.
A
magyar alkotmány
d é s képezi, melyet a ^B nevezet alatt ismeretes néptörzs
hiag-yar
e' 1
ir
^'ezérei
,
amaz ö
alapját
s s z e r z
a király ne'vtelen jeg-yzoje' bizonyítása szerint, a hét
midn
éppen
elfoglala:i-
d(5k
voltak mostani hazánkat, Magyarországot
más
közt a következ feltételek alatt kötöttek
els
-
,
egy-
:
hogy mig éltök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak is, fejedelmük mindig Almos nemzetségébl legyen. ,,Az eskü
Az eskü
má
jt munkájokkal
s
állapotja
od
-
így vala
állapotja
szerezhetnek,
vala
így
senki
:
valami
:
közülök ki ne
legyen zárva belle.
Az eskü harmad- állapotja így azon fejedelmi ratjokból
soha a
bl
személyek, kik
választották
fejedelem
egyátalában
ki
urokká,
Almost se
valaki
lem
és
és
se
tanácsából és az ország
fiaik
tisztjé-
ne rekesztessenek. vala
utódaik közül htlenné lenne a ellen,
hogy
:
szabad aka-
maguk,
Az eskü négy ed -állapotja így személye
vala
:
hogy ha
fejedelem
meghasonlást mívelne a fejede-
rokonai közt,
a
vétkesnek
vére
ontassék, 1
,
verk
mikép az
fejedelemnek
omlott az eskübeu, melyet Almos tettének.
Az eskü ö (ul-iíllüpolja í^y vala hogy ha vaAlmos fejedelem c's a többi fejedelmi szemét
laki
:
lyek utódaiból esküjük állapotjait
meg akarná
szegni,
átok alá legyen vetve mindörökké." (Lásd a jegyzetek közt
Az Almos gek
1-s
sz.
ezen alapon felépített magyar alkotmány, az
A r pádtól
fiától,
és királyok,
magyar
a.)
származott magyar herce-
nevezetesen pedig
virágzásnak örvendett; de trónraléptekor megesküdött
ország jógáit és a történetirók
tisztelni
által
II.
István els
sz.
és ennek több utóda
király
arra,
áldásdds
alatt
Eudre
király,
hogy
habár
fentartja az
fogja a korona méltóságát
összhangzólag elismert
sége és rósz gazdálkodása, valamint az
gyenge-
hogy
által,
a pénzügyek vezetését zsidókra és izmaelitákra bízta, és
végre udvaroncainak eltrt önkényuralma
által
az
országot a végpusztukís, romlás örvényéhez vezette.
AZ AUANY BULLA.
Ezen fenyeget veszély
nos
elhárítása
végett Já-
esztergami érsek a papirend és nemesség több
tagjával
szövetkezett, és ezek által támogattatva, rá-
vette a kiráUt arra, ellátott, és ez
lájának'
okból
hogy egy függ arany
^11.
nevezett, és
Endre király
pecséttel
aran
harmincegy cikkbl
}'
bu
1-
álló okle-
vélben, mint maga a király ennek bevezetésében mondja,
mind a nemeseknek, mind pedig országa többi lakosainak visszaszolgáltatta a sz. I s t v á n els magyar király
adott szabadságokat, és egyéb rendelkezéseket
által
melyeket az ország javára szolgál andknak
tett,
A
magyar nemzetnek
ekkép
ezen,
is
hitt.
keletkezett, és
Magyarországnak ,,Corpus Juris Hungarici" nevezet dr
törvénytárában
ismeretes
alatt
e a e
R eg
11.
i
d ecre
s
cím
e
um
t
(II.
alatt
,,An-
:
Endre
király
törvénykönyve)" elforduló nagy chartájából közöljük ezennel
lényeges
a
hogy a
(s
erV
en
t
cikkeket,
Akarjuk azt
azon megjegyzéssel
e s) nevezet alatt
nemesek
ben mindig a ,,
i
értendk.
úgymond hogy sem mi
is,
:
a latin idézetek-
(a ki-
sem utódaink le ne tartóztassák és el ne nyomha csak elbb meg nem idéztettek és a törvény rendé szerint el nem maraszrály),
ják a nemeseket,
taltattak." (2
cikk.)
2.)
„Semminem adót nem örökségein
meg nem
hacsak
szállunk,
népeitl
;
szedetünk a nemesek sem házaikban, sem falvaikban meg nem
is
tünk be."
teljességgel (3.
c.)
hivatunk.
Az egyházak
semmi adót nem
szede-
3.)
,,Ha valamely nemes figy érmek nélkül hal meg, leányát
birtokának
illesse
felett
tetszése
bejött
halála
szerint
miatt
legközelebb teljességgel száll."
(4.
,,A lett
álló
negyedrésze,
rendelkezzék
nem
rendelkezhetik,
rokonokra szálljon az
semmi nemzetsége c.)
és
,
nincs,
a
a többi
ha a ;
hozzá
ha
és
királyra
4.)
megyei
ne hozzanak
fispánok Ítéletet."
(5.
a nemesek birtokai c.)
fe-
5.)
,,Ha a király sereget akar az országon vezetni, a
köz-
kivül
nemesek ne tartozzanak vele menni 1*
,
ha
— nem
csak
;i
költségén.
ö
z
—
4
(ellenséges) sereg jöne nz országra,
tartoznak.
állani
akarunk
gyünk
valumennyien
ki-
ha az orsztlgon kivül
Továbbá,
magunk mevalamennyi várispányok a mi költsé-
azzal,
tartoznak velünk menni."
(7.
minden
ntldor országunk
,,A
ha
király) hadsereget vezetni, és
(a
günkön
pedicr,
Ellenben
6)
c.)
emberei
fe-
lett különbség nélkül bíráskodjék; a nemeseknek
ben és birtokban járö nélkid,
üg}'eit,
ne végezhesse."
el
,,Ha külföldiek,
a királynak tudomása c.)
(8.
7.)
az ország tanácsa nélkül
jönek az országba,
c.)
8.)
vagy
,,A természetes halállal kinnilöknak,
,,A
más okból elhalóknak nejeik ne
vagy
meg
hitbéröktöl." (12.
furak ugy kövessék a
a szegények
fosztassanak." (13. ,,
c.)
viseli
hogy ne
ki
állása
oly
ország színe
az
méltságától, és
adja vissza
eltt
tisz-
vagy
kivánja,
fosztassék meg, ha
bizon)'ul ellene,
c.)
fispán nem
magát, mint
várnépeit sanyargatja,
lük." (14.
9.)
király udvarát,
10.)
Továbbá, ha valamely
tességesen
c.)
ne nyomattassanak általuk és
el
Ítélet
vagy pedig párviadalban
folytán háláira Ítélteknek,
fosztassanak
emberek,
tudniillik tisztességes
méltóságokra ne emeltessenek." (11.
elesteknek,
f-
ez be-
csiiíságosan
nekik, a mit
elvett
t-
11.)
,,Azon birtokaitól, nielyeket valaki jogos szolgálata által
n\'er,
soha
meg
ne fosztassék." (17.
c.)
12.)
István király várjobbágyokkal a Ital s érzett s z a b a d s á g szerint kell h)áiini; liasoidóképen a külfiildiekkel, bármin nemszent
,,A
;i
7.
— legyenek
zetbeliek
,,A
a kezdettl fogva
is,
mányozott szabadság
ö
szerint kell bánni." (19.
püspökök
számára, sem
ket behordani. Továbbá, serte'seink a
és 22.
pénzügyek kamar a gr
ne válhassanak." (24.
izmaeliták és
;
c.)
c.)
f jai
-
gunk nemesei legyenek
a kirá-
nemesek erdi-
ben vagy rétéin ne legelhessenek." (21.
,,
13.)
ne tartozzanak tizede-
birtokokba azok emberei
,,A
c.)
a nemesek öröklött birtokairól
ne adjanak tizedet lovaink lyi
nekik ado-
14.)
orszá-
zsidk azokká
15.)
Továbbá, fekv birtokok az országon kivüiiek-
nek (külföldieknek)
ne
Ha
adományoztassanak.
ily
birtokok adományoztattak vagy eladattak, az ország
népének adassanak cikk.)
megváltás
vissza,
végett."
(26.
16.) ,,
Azt, ki a
taltatott
el,
mazhassa." (28. ,,
törvény
rendje
semmiféle hatalmas c.)
a
ember ne
király
s
kivül, tudniilHk
a királyné
két méltóságot senki se viseljen." (30.
,,Hogy ha mi
bármikor
lyike
oltal-
17.)
Továbbá, ezen négy fm'on
a nádor, a bán,
marás z-
szerint
(a király)
:
udvarbirái, c.)
18.)
vagy utódaink valame-
ezen rendeletünk ellen véteni akar-
szabadságukban minden htlenségi vétek nélkül mind a püspököknek, mind más uraknak nánk, álljon
és az ország
lenleg
és
nemeseinek, összesen és egyenkint, je-
jövben nekünk
és
utódainknak
gülni és ellenmondani örökre." (31.
c.)
ellensze-
19.)
Ezen, az arany bulla záradékának (clausula Bulhie aureae) nevezete alatt hiressé vált, az ország nemességét a törvényszeg király elleni ellenszegülésre
fel-
— zárcikk
liatalniíizó
nu'g-
1231-ki orszíígg-y ülésen
hogy
a
—
(í
Kiidi'e
ÍI.
oila ni
megsért
t(">i\L'n}t
sek által egyházi
tilalom
do
(>
s
kii;íly
az
itatott ugyan,
í
az esztergami
kir;íly
ér-
az említett
vettessék;
alá
nlutt
cikk azonban kezdetleges szövegében, és pedig mint
a nemesség egyik
sarkalatos joga, mégis
felvétetett
Verböczy
Hármnskönyvébe (I, rész 9. c. G. §.), ausztriai házbi származott els Ferdinánd, mind [)edig utódai által egé-
és e szerint király,
szen
I.
I.
mind az
Liptig
az arany bulla
tartalmával
többi
egyetemben a koronázási eskü letételekor megersíttetett
végre
;
I.
L
i
p
lG87-ki országgylésen a
ország
az
alatt
t
törvénycikk
4.
rendjei
az
§-ban az
1.
arany bullának kérdéses záradékát megszntnek n y V á n í t á k ugyan, de azon vilái 1
gos kikötéssel, hogy a többire nézve az arany bulla csonkítatlanul
fentartassék, és
dai az ország rendjeit ,,az
váltságaikban
,
k
si
szabadságaikban,
örökké fenntartsák, giis,
hogy a király
ipsorum
(in
j
o g
aikban,
ki-
törvényeikben
és
avitis juribus,
libertatibusque et legibus in
és utd-
privile-
omne tempus
con-
servaturi sint.)"
A MAGYAR NEMZET (MINDENFÉLE AJKÚ NEMESSÉG) SARKALATOS JOGAL
A
Magyarország
védbástyáiul
szabadságának
alkotmányos
tekintend alaptörvények
és
szerzdé-
sek idrendi sorzatában az arany bulla után
lítendk a rétl,
ság
királyi tör vény hal
Verböczy
meghagyásábl
Is
t
ván
t
kidolgozott, az
1
megem-
eg}'kori itélmeste-
II.
U
1
á s z
1
király
lol4-ki országgylés
úliíd
j\áliagyott és három részbl
vénykönyvnek
tattatott ezen fölirat
de
liungarici-be
jnris
alatt
is
beik-
,,Opus tripartitum Juris
.
Regni Hungáriáé,
Az els
1)
auctore
Stephano
9-dik cime a
nemeseknek els
az arany bulla idézve,
rész
2.
vagy perbe
híva
folyamodására, vagy
sehol és
szabadsága (öszhangzólag
cikkével) az,
elmarasztalva nincsenek,
§.)
nemesek föjo-
:.
,,A
(1.
tör-
Vérb ez."
gairl
is
magyar
vonatkozó liatározmányai, mely
erre
törvénykönyv a Corpas
consuetudinarii
álld
senki
által
hogy k, hacsak elbb
a törvény rendje szerint
s
szeméi yökben
bárkinek
panaszára, vagy kérelmére, le
nem
tartztattathatnak."
20.)
szabadság, hogy az egész ország ne,, Második
mesei senki más hatalma
vényesen megkoronázott fejedelmünk
is
alatt
nincsenek, mint a tör-
fejedelemé
alatt, és
valakinek puszta panaszára és
maga sutto-
gására, senkit közülük törvény utján kívül és a sik félt
meg nem
hallgatva,
má-
személyében vagy va-
gyonában rendes hatalmánál fogva meg nem háboríthat."
(4.
§.)
21.)
Harmadik
hogy törvényes jogaikkal, és földbirtokaik határin belül fekv minden jövedelmeikkel tetszésök szerint mindenkor szabadon élhetnek, és (rendszerint) minden szolgalmaktól, adalékok és ,,
gyüjtelmek
az,
ad, vám
és
harmincad fizetésétl egészen
mentesek, és kivétetvék; csupán az
mére
katonáskodni tartoznak."
,,A negyedik és
(5.
ország védel§.)
22.)
utols (mely azonban, mint már
— fennebb 1.
í^.
az 1687 ki ország-gy ülésen
enilitük,
eltöröltetett)
által
néhai
niehike
Endre
—
8
nz,
lioj^y
második,
.a
4.
Jeruzsálemi
c.
melléknevii
fejedelem átalános
kiníly ur, fenséges
t.
királyaink vala-
jia
\6g-
zeményében (melynek megtartására minden magyar mieltt a szent koronával
király,
nyilvánított
szokott letemii)
hitet
tik,
nemesi szabadságuk
ellen
nemeseknek)
ellenmondani." ,,A
lós
urakat,
és
szabadságukban
áll
annak mindenkor ellenszegülni
és
(6.
nemesek
kifejezett
e's
valamit termi fognia, akkor
minden htlenség vétke nélkül fa
megkoronázta-
feje
§.)
alatt
23.)
pedig minden
fpap
a többi országnagyokat
szágnak más frendéit
értsd." (7.
§
és
és zász-
ezen or-
24.)
)
A TÖRVÉNYHOZÁSI KÖZÖSSÉG JOGA.
A törvénykönyv második törvényhozás jogárl 2)
a
részének
:
,,Azon kérdés merül
fel,
alkothat-e törvén veket,
gától
a nép beegyezése
is
járuljon hozzájuk?'*
önkényesen
végzéseket (törvényeket és alaptörvényeket)
hanem a nép egybehivása
váljon
nem?
neki kik
az
olyan
midn
azt
és
törvények felelik,
tetszenek-e
hogy igen
Többnyire pedig maga a nép
miket a közjóra hasznosaknak határoz,
s
vél,
nem
hoz-
megkérdezésével
végzések aztán törvényekül tartatnak." ,,
ma-
váljon a fejedelem
vagy szükséges, hogy
,,A fejedelem (király) jószántából és
hat,
címe
3.
(3. is
:
:
vagy
az ilyen §.)
25.)
némelyeket,
egyhangúlag
el-
írásban a fejedelemnek benyújt, esedezvén,
— hogy azok
iránt
maga
fejedelem
helybenhagyja
:
—
törvény alkottassák. És ha a
neki is
9
az ilyetén végzéseket elfogadja
akkor azok törve'nyeröt nyernek
törve'nyekül tekintetnek."
f-i.
e's e's
26.)
§.)
— CSAK A SZABAD EMBER TARTOZOTT A NÉPHEZ.
A NÉP ESZMÉJE EÉGENTE.
3)
A
második rész
4.
címe
elbbi címben
az
elforduld ,,nép" (popnlns) értelmérl
nép
,,A
nevezete
alatt
:
pedig e
helyütt
e'rtsd
csupán a fpap, zászls és más országnagy urakat, és
minden nemeseket, de nem a nem-nemeseket."
27.)
A KIRÁLYT VÁROSOK.
Miután azonban
Zsigmond
kora
király
mint ennek 1405-diki rendeleteibl a Corpus
éta,
Juris
Hungarici-ban, nevezetesen pedig ez utbbi bevezetésének
3.
§-b(51
látható,
azon szokás
szabad k r. városok s a u a k az országgylésekre,
hogy
a
i
szággylés a koronázás
utáni
jött
megh
is
az
(post
divatba,
1
i
va
s-
608-ki or-
coronationem)
I-s cikkében törvényileg is kimondá ezt, az országos Rendeknek, mint Magyarország törvényhoz testületének fogalmát következleg határozván törvény
meg
:
,,Az ország
rendéi megkivánták határozni,
értessenek az ország Karai és Rendéi nevezete és kiknek kelljen
gylésére
kir.
felsége által az
kik
alatt,
oiszdg köz-
felsége királyi meghivó levelei
—
10
birniükV'^
tal
ós az
nie<2^1iivatinok
;ílt;il
(1.
orsziígo^yüléscn
szavazat-
28.)
§.)
,,Mintliogy Magyarorszjíg Karai ós Kendéi
rendbeli országlakosokbdl, azaz
sokból vagyis országnaoyokból,
:
négy
föpapokb()l, zászló-
nemesekbl
és
sza-
bad városükb.n állnak,'^ (2. §.) 29.) ,,hogy H szabad városok is, kiváltságaikban
és
a
Karok
Kendek szánníban megtartassa-
és
nak, igazságosnak
az országos Kendek; és liogy
Ítélik
követeik az országos Kendek közt lielylyel és szavabirjanak
zattal
azt
,
szág Rendéi." (10.
méltányosnak
is
tartják
az
or-
30.)
§.)
A TÖRVÉNY KÖTELEZ EREJE.
A második ki) telez erejérl 4)
„Ha
rész
5.
címe a
törvények
:
kérdeztetik, kiket
köteleznek a rendeletek
(törvények) és végzemények? Tudni
kell,
hogy el-
ször kötelezik magát a fejedelmet, ki azokat a nép kí-
vánatára kibocsátotta, ,,
aztán köteleznek minden, a fejedelem törvény-
hatósága
levket." 31.)
alatt
KORONÁZÁSI ESKÜ.
]\Iiiitliogv
azonban
a királyok az
ország alaptörvé-
nyeinek csonkítatlan fentartására egy szentebb kötelezettség által II.
és III.
is
ösztönöztetve érezték magukat, idvel
Endre
királyok példájára, kiknek elsbbike,
—
—
11
megkoronáztntása aikalmával, a mi némelyek szerint azeltt szokásban nem volt, esküt tett arra, liog-y or-
szágának jogait és koronájának méltságát fenntartandja
;
se'rtetlenlü
az utóbbi pedig azonkivül az országos
Rendeket jogaik megrzését illetleg egy külön koronázási kötlevél (decretum inaugm-ale) által
— ezen
után — mondom —
elzmények
ve'nyleg behozatott,
hogy a
is
biztosítá
idvel
tör-
megkoronáztatá-
király,
sakor, mint Angliában, különös eskü letétele mellett
fogadalmat tegven és
arra,
bogy az ország
szabadságait, különösen pedig
zik az
Endre
II.
arany bulláját sértetlenül fentartandja
törve'nyeit
király
erre vonatko-
;
következ két pontja nemesek senki másnak hatalma alatt nin-
els
,,A
rész 9-dik cimének
:
csenek, mint a törvényesen megkoronázott fejedelemé (királyé)
alatt
(4.
melynek
§.);
(II.
aranybullájának) megtartására minden
mieltt a szent koronával tet szokott) letenni." Kétséget
vegben a
,,
tartozik),
(kell,
nem
sólet"
§.j
király i-
32.)
szenved, hogy ige
király
magyar
megkoronáztatnék, h
feje (6.
Endre
itt
az eredeti szö-
egy jelentség a ,,debet"-tel
minthogy egy
szokásról van sz; már
srégi törvényes
pedig a törvényes
kások, ha valahol, ugy bizonyára
és
szo-
kivállag Ma-
gyarországban ugyanazon kötelez ervel birtak, mint a legjobb alakban kibocsátott
Ez állása,
volt
törvények.
Magyarország alapjogainak
midn
ausztriai
irott
I.
Házbi,
Ferdinánd, a
és
Rendéinek
mint els király az
mohácsi gyászos napon
elesett
— Líijos
II.
rályi
lialííhi
iílt.'il
111
cg
ii
mag-yar
kijzjoo-
galommal
nin^^vni'
1
ii 1
ki-
szempontjáb<jl bizvást liallga-
mellüzliet a türténetirk
t;íssal
es
r
lépett.
tr(»iir;i
A
—
12
fejtegetett és
idben
a legújabb
dalról megpendített ke'rdés
:
nagy buz-
oly
által
váljon
I.
is
több
ol-
Ferdinánd
a magyar országos Rendek szabad választása folytán, vagy pedig egy, az ö vagy atyjai. Miksa császár
U
és II.
1
ás
z
magyar
1 (j
szerzdés
dési
erejénél
király közt kötött
fogva
a
lépett-e
trnra? Minthogy kétséget nem
örökösö-
magyar
szenved, hogy ö épp
ugy, mint minden utódai az ausztriai Házból egészen I,
t
Lipótig n ö rök 1
r ó
bezárólag, ki alatt az ausztriai é s e
határoztatott,
Magyarországban országg)
tek
által
is
vonatkozva
I.
örzí")
I.
királyainak
tárták,
szolgáltatja
ennek,
Ferdinándra,
Hungarici, melynek sura mellett,
ülésileg el-
hanem
Ferenc
nem az
nevezetesen
Corpus
a
alatt
és
Háza
császár és király
kibocsátott
jogait oly
világosan
az
mondatik,
buzgón
különös
törvények
szabaI.
bevezetéséül
I.
meg válasz tátik,"
hogy ,,már iránta hajlammal viseltet majdnem szes (5.
országnagy oknak ujböl király lyá §.)
33.J
Fer-
Ferdinándról hogy ,,Magyar ország
szolgáló történeti jegyzetekben,
királyává helyesen
Juris
csak szigorúan kezelt cen-
dalmával 1822-ben eszközlött kiadásában, az
dinánd
az or-
és
ilyenek gyanánt tekintettek és ismertet-
bizonylatát
el;
fi-
— magukat Magyarország nem örökl,
hanem választott szág
Ház
és
ösz-
kikiáltatik."
—
13
—
KORONÁZÁSI ESKÜ.
Miután választatott,
F e r n á o d ekként midn 1527-ik e'vi nov. I.
királylyá
cl i
meg-
3-án Székes-Fe-
hérvárott megkoronáztatnék, a következ esküt tettele,
mely a Corpus Jmús Hnngarici-ba ,,Mi
Ferdinánd
szünk, liogy
Istennek
is
Magyarország
beigtattatott
királya,
:
eskü-
a fpapokat, zász-
egyházait,
városokat és minden or-
lósokat, nemeseket, szabad
száglaksokat mentességeikben
szabadságaikban,
és
jogaikban, kiváltságaikban, és régi
s
jóváhagyott szo-
kásaikban megtartandjuk és mindnyájuknak igazságot
fogunk
szolgáltatni
néhai fenséges
;
rály rendeleteit (arany bulláját)
gyarországunk
határait, s
joggal vagy címmel m'tjük,
lünk dent
meg nem
kitelik,
II.
András
ki-
megtartandjuk, Ma-
bármin nem idege-
mindazokat, a mik
hozzá tartoznak,
el
hanem, a mennyiben t-
csorbítjuk,
növelni és kiterjeszteni fogjuk, és min-
megteendünk,
Magyarországunk közja-
a mit
vára, tiszteletére, és gyarapítására igazságosan
meg-
tehetendünk." 34.)
hogy ezen esküben I. Ferdinánd örököseinek kötelezettségérl semmi említés nem tétetik; mert, minthogy Ferdinánd az akkor Magyarországban még gyakorolt szabad Egészen rendjén
van,
királyválasztási jog mellett fennálló
féltékenyen védett elvének
sem
praejudicalhatott
tartására
az
:
még
esküt
sem
alkotmány
saját örökösei javára
tehetett
annak meg-
részükre, mire csak azon
lehetett volna kötelezni ezeket,
magyar királyokká elre
ezen
esetben
ha megválasztatásuk
biztosíttatott volna.
—
14
A BÉCSI BÉKEKÖTÉS. Küriilményes fejtegetése azon eseményeknek és ország fels
okoknak, melyek nevezetesen az keire kimondhatatlan
B o c sk ay
-
fé
1
e
nyomort
elbeszélése igen hoszadalmas
és ezen fejtegetés lendeltetésével itt
jegyeznünk, hogy, a
árasztott
elidézték, valamint
po^gárhábort
magának a háborúnak szeegycztethet,
Ínséget
és
\\(\é-
korántsem levén üsz
meg-
mellzzük. Elég csak azt
midn Rudolf
második romai császár) az
király
néven
(e
1604-ki magyar or-
szággylésen hozott törvénycikkekhez még egyet, a 22-ket, a vallásügyeket illetleg, az országos Rendek
magát
tudta és beleegyezése nélkül és mint ,,j tolt,
szántából,
királyi
teljhatalmábl"'
kifejezte
:
hozzácsa-
az elégületlenségnek ürügyül szolgált, az ország
éjszakkeleti
melynek lem
és
megyéiben
azon
fegyveres
B o c s k a y István
élére
felkelésre,
erdélyi
fejede-
állott.
Az
ellenségfeskedések
kudozások ]\íátyás
ausztriai
dolf meghatalmazottja,
késbb nádorrá
meo-szüntetését
és
fherceg mint
Bocskay
megválasztott
1
1 1
vezettek.
Minthogy
Bécsi
békekötés"
Iliingarici-ban
,,
nensisj cím alatt
elforduló,
és
az
a
al-
Ru-
megbizottja a
é s
közt szíivettek, és a Bécsben 1606. jun.
Ijékektésre
célz
h á z y István 23-kdn
Corpus
Juris
(Pacificatio
1608-ki
aláirt
Vien-
ország-
gylésnek a koronázás eltt hozott törvénycikkeiben tüzetesebben értelmezett békekötés, Magyarország alkotmányos
szabadsilgíinak.
fleg a vallásügyben
uj
—
—
15
magyar
biztosítékokat nyújtott, és mint ilyen, a
al-
kotmány alajDtörvényei közé sorolandó adjuk a következkben annak ide vonatkozó határ ozmányait, :
elhagyván
a kevésbé lényegeseket
Miután minden
egyébb eltt, mint fennebb em-
lítk, a király által az 22.
tolt tett
1604-ki
a következ
cikk
t.
törvényekhez szavakkal
csa-
eltörölte-
:
Minthogy az
,,
1604-ki 22. törvénycikk) az
(az
országgylésen kivül
és az ország beleegyezése nél-
kül igtattatott be: azért
—
:
el
is
(l.c.)35.):
töröltetik.''
a többire nézve az határoztatott, hogy
Minden Karoknak
:
vallásuk szabad gyakorlata megengedtessék; mindazonáltal a romai katholika vallás rövidsége nélkül; és hogy a katholikusok papsága, ,,
templomai
és
Rendeknek
egyházi községei sértetlenek és szaba-
dok maradjanak, mindkét részrl
és
a
melyek a zavarok idejében
elfoglaltattak,
szaszolgáltassanak"
rozmány
és
cikk,
(1.
kölcsönösen ismét visz2. §.)
36.),
az említett 1608-ki országgylés
ben következleg értelmeztetett bvebben vallás
mely hatá-
gyakorlata mind
a
bároknak,
:
1.
cikké-
,,Hogy a
országnagyok-
mind pedig a szabad városoknak valamennyi országos Karoknak és Rendeknek a
nak, nemeseknek, és
maguk
és
a közkincstár jószágain, valamint Magyar-
ország végvidékein
egyiknek
is
saját vallása
a magyar és hite,
katonáknak, mind-
nemkülönben a
bad városoknak és falvaknak, melyek és
szabadon
el
ezt
sza-
önkényt
akarják fogadni, mindenütt szabad
le-
—
—
16
gyen, és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki se gátoltassék bárki által."
nádor
,,A
(az
halála ti,
tehát
mnga méltóságával tartandó
pedig ö kelhet
gének
alkotmány fötáma szadi szolgáld
Nádasdy Tamás
nádori méltóság történt
.37.)
ö.si
46 éven
nádornak 1562.
át betöltetlen volt)
szokás szerint a legközelebb
Magyarországon nem
és kir. felsége
hogy
annakokáért elhatároztatott,
:
Minthogy
országgylésen megválasztassék. cs.
a
(Mátyás fhercegnek)
kinek meghatalmazottja
az ö felsége által neki
volt)
szé-
fensé-
(Rudolf, adott
telj-
hatalma szerint Magyarország ügyeiben a Nádor és
magyar cs.
és
tanácsosok kir.
felsége
eladni,
delkezni,
mindazokban,
végezni, cselekedni és ren-
elitélni,
mik
országlakosok
szükségeseknek
fognak
badsága legyen."
(3.
Ezen cikknek
kiUönben, mintha ö
személyesen jelen volna, ügyeket
hallgatni,
tására és az
nem
által,
Magyarország
nyugalmára
láttatni,
cikk.)
fentar-
javára
és
teljhatalma
és sza-
38.)
vonatkozó ha-
a nádorválasztásra
tározmányaaz 1608-ki országgylés
cikkében követ-
3.
kezleg van bvebben körülirva ,,0 kir. felsége ar mai kalliolikus rendbl két egyént és ugyanannyit az :
ev^angelikus hitvallásnak közül jelölend ki, kik közül a
Karok
és
Rendek bármelyiket választhatják;
felsége
MZ uj nádor megválasztásáraegy év alatt a nádor halála
közországgyülést hirdetend
;"
hogy
után
kiÜön
[)edig
ne függjön a király iJnkényétl, a nádori mél-
39.)
tóság betöltését, mint addig történt, bizonytalan idre elhalasztani, elhatároztatott
felsége megtenni
(az
továbbá
:
,,A
mit ha
országgylést nádorválasztásra
— nem
egybehívni)
nek, tisztségének
tott
nádor választásra
:
1608-ki
4.
(melyet
a király visszatar-
megválasztatnának
és
az
,
(4.
c),
azoknak kezei közt,
cikk szerint)
annak rzésére világiak
közül
or-
egybehívni." 40.)
és
korona,
magánál) Magyarországba visszahozassák
és (az
kik
országbir<5-
tárnokmester-
és hivatalainak tökéletes elvesztése
szággylést hirdetni ,,Hogy a
az
létében, a
hatalom adatik
mellett,
akkor
akarna,
n a k, vagy ennek nem
—
17
magyarok
született
országban
hagyas-
sék." 41.)
Kincstárnokká
magyarok és világiak választassanak (5. cikk), és hogy külfajbeliek, (t. i. a'kik nem közvetlenül a magyar ,,
mindenkor
született
szent koronának erre qualificált alattvalói.) ezentúl az
ország
semminem jövedelmeibe
kat" (az 1608-ki országgylés ,,0
részeket
kir.
be ne avassák magu-
5. cikke) 42.)
Magyarországot
felsége
magyarok
született
és
Továbbá: a kapcsolt
által
kormá-
mind nagyobb mind kisebb hivatalait, a végrhelyek kapitányságait is magyaroknak adományozza minden valláskülönbség nélkül, nyozza, az
országnak
(9. és 10. cikk.)
43.)"
— „Gondoskodik
nehogy idegen nemzetek
mányok
(az
kir. felsége
osztrák örökös tarto-
más nemzetek emberei magukat a magyar kormányzásba beavassák, és hogy mag}-ar ügyekben, ne másoknak, mint magyaroknak tanácsával, minden valláskülönbség nélkül, éljen fellakosai) és
.
sége." (1608-ki 10. ,,A panaszosok,
cilck.)
44.)
sérelmeik iránt a törvény utján
tegyék keresetöket, és (egybehangzlag az
I.
rész
2
9.
-
másként, mint
címével) senki tetve
ne
törvényeivel
(11.
c.)
mel)'ek legköze-
javíttassanak
ki."
45.)
Midn kekötés
idt'z-
elniíirasztalva,
ellenkeznek, a
országgylésen
tartandó
lebb
utjfin
Az országos végzemények,
büntettessék.
az orszííg régi
törvényesen
rend
a törvénykezési
e's
—
18
mi
itt
mindent mellzünk, a
okmány ál.)an helyén
vonatkozik,
mi a bé-
személves viszonyokra
tisztán
találjuk,
,,a
mi Bocskay ur
személyét és az (quod personam
nem
kielégíttetését illeti, Dom. Bocbkay ejusque contentatio-
concernit)'* feliratú
31. cikkbl csak a 21. és 27.
§ okkal foglalkozni, melyeknek elsejében ez
Bocskay
mindazok, kik
hségéhez
Felségének
úrhoz csatlakoztak,
visszatérjenek,"
utóbbiban pedig azun Ígéret
foglaltatik,
gyarország rendéi és megyéi
hségére ván
:
,,az
gükben
kir.
46.)
hogy
az
,,
Ma-
:
magukat,"
egyúttal viszont
—
kimondat-
ország jogainak és szabadságainak
tartása mellett,"
kir.
—
felségének örök
és engedelmességére kötelezik
mindkét szakaszban
de
áll :., hogy
épsé-
47.)
Végre, miután a 26. §-ban megígértetett, „hogy
mindezek nagyobb szilárdsággal megersíttessenek,
ersen megígéri, s mellette Csehország is, az ausztriai fhercegség, a Morva rgrfság, a sziléziai hercegség, és fenséges Ferdinánd herceg, a s t
királyi felsége ezen oklevelével
i.
r
i
a
i
hercegséggel
felsége a magyarokkal kir. hogy kiegyezkedést minden részeiben sértetlenül meg-
nak nyújtani tett
egyetemben biztosítékot fog-
tartandja,
és
:
a szomszéd
oiszágok és
tartományok
19
mi a szomszédság jogát
semmit,
nem
kedni nak,
fognak.
Szileziának,
—
48.)
egyesült
csele-
Morvá-
Csehországnak,
Lausitznek
és
sérthetné,
rendéi
a
magyarországi rendekhez 1606. september 16-dikán inte'zett
átiratukban szintén biztosíták ezen békekötés
sértetlen
san
ezen
fenntartását,
mondván
ezt
§-ban világo-
5.
hozzájárulván
ö
felhatalmazása,
szabadon
,,
:
átirat
kir,
felségé-
nek
beegjezése
nem
erltetve fogadjuk, és Magyarországnak valamint
Erdélynek ö
karait és rendéit
felsége a
kir.
nemcsak
dést
és
sértetlenül
szersmind
Csehországnak
és rendéi
is
gyarok hetné
ellen,
;" 49.)
országi,
a mi a
morva,
ezen kiegyezke-
tett
megtartandja,
hanem
cselekedni a
megsért-
Magyarország rendéi
és a cseh-
sziléziai és
lausitzi
rendekhez 1606.
23-án intézett válaszukban megigérték
az
felségével és a tett
ma-
szomszédság, jogát
sept.
mányokkal
egy-
tartományainak karai
és
semmit sem fognak
— mire
hogy
biztosítjuk arrl,
magyarorokkal
és
,
szomszéd országokkal
kibékülést szintén
minden részeiben megtartandják."
:
,,hogy
és tarto-
sértetlenül
és
50.)
LTNCZI BÉKEKÖTÉS,
A bécsi békekötés
némely,
nevezetesen a
vállá sügyela'e
vonatkozó cikkei alkalmazása idvel uj
surldásoki'a
szolgáltatott
különböz vallások
böz mdon
okot,
hivei és az
minthogy azokat a államhatalom külön-
értelmezték, a felmerül
pártálláspon-
tokhoz képest azoknak különböz, majd tágabb, majd korlátoltabb értelmet tulajdonítván, a minek folytán
2*
— nchc'zse'o-ek
s'/.erf'eletti
kpleíke^tf^lc
súrlódások
Kzeii
sítiLsában.
ellenségeskedésekké,
nyilt
midn
tak,
I.
Rákczy
lem azon ürügy
1644 ben
III.
azoknak
Ferdinánd
alatt
st i)olgárháboriivá fajulGyörg-y erdélyi fejede-
vallási és politikai szabadságát,
Magvarországra,
betört
fopi-nnnto-
hogy megakarja uvnl a hazá-
alatt,
nak veszélyben forgó gyéknek
—
20
és
fels
a
me-
a tiszai Nidéknck hozzá csatlakozó, kivá-
s
lólag protestáns nemessége fegyvert ragadott. Miután
a változó szerencsével folytatott háború a III d i n á n d és
Rákóczy
tal
Gy.
1645. aug.
lyére vonatkozólag,
a vallási
befejeztetett,
í^'er-
közt, ez utóbbinak szemé8-áti
kötött béke ál-
viszályok
kiegyenlítésére
még ugyanazon évi decemb. Linczben, mely napon aláiraliiiczi békekötés.
vonatkozó alkudozások 16-ig folytattattak tott
a jiíressé vált
A
békekötésnek ezen
bocsátott 1B4()
—
felirat
III.
a Corpus Juris
és
1047-ki országgylés alatt
:
,,A
Ferd
i
nánd
Hungarici-ba, ötödik
által ki-
mint az
törvénycikke e
nagyságos erdélyi Fejede-
lemmel, U á k ó c z y György úrral kötött béke kir ály ok e el e" 51.) beigtatott okmánya 1
i
\
Magyarország alkotmányának a 1 a p t ö r v tartozik. Föh-itározmányai a következk ,,Az
ország
minden
é
ny
e
i
li
e z
:
karai és rendéi, a szabad
városok, kiváltságos mezvárosok, és a
magyar ka-
tonák az ország véghelyein Nallásuk szabad gyakorlatával birjanak mindenütt, a
templomok,
és temetkezés szabad Insználatával együtt,
vallása
szabad
ne gátoltr.ssék."
harangok és
senki
gyakorlattlban ne liáborgattassék és (5.
§.)
52.)
21
,,Hogy a földnépe
béke e'rdekében
a
is.
és
az
ország nyugalmáért, bármely földesuraknak és a közkincstárnak jószágain
vagv ennek
ö kir. felsége,
guk
szabad gyakorlatában
vallása
földesurai által ne háborgattassék
lyoztalhassék ríttettek,
és
:
nek,
pedig
háborgatottak
használatát ismét
felvenni,
és az ö vallásukkal
vagy
akadályozottak,
eddig
az
vagy a ma-
ministerei,
szabad
vallásuk
folytatni
és
akadá-
kénysze-
engedtesse-
ellenkez szertartások kö-
vetésére ne szoríttassanak.'' (6. §.) 53.) ,,A lelkipásztorok, által
vagyis
bárkik
hitszónokok
elmozdítatni és kizavartatni semmi képen ne en-
pedig elmozdíttattak volna,
gedtessenek: a kik
sza-
bad legyen azokat visszahozni, vagy helyökbe másokat beállítani." ,,A
(7.
vallás
§.)
54.)
ügyét és
a
templomok
illet sérelmek a legközelebb
tartandó
sen kiegyenlíttessenek, nehogy
foglalások történjenek.
ezentúl
Azon templomok
elfoglalását
országgylétemplom-el-
me-
pedig,
lyek a zavaroknak ezen idejében (a Rákóczy-háhoru alatt)
mindkét részrl
evangehkasoknak
is
visszaadassanak,
elfoglaltattak,
valamint
az ka-
a
Azon sérelmeket pedig, melyek a a vallás ügyében mind a katholikusok,
tholikusoknak
jövben
erszakkal
is.
mind az evano-ehkus hitvalláson levk részérl felmerülnének, valamint más sérelmeit is mind az evanFelsége orgélikusoknak mind a kathohkusoknak szágg\ ülésenként
teljesen
..Hasonlóképen
elintézendi."
elhatároztatott,
(8.
55.)
§.)
hogy a
többi
mindkét részrl ezen békekötésben sürgetett és gyalt
kérdésekb.m,
milyenek
:
az
országos
tár-
tisztsé-
— sdgeknck
^s
92
liivattil(jknak
vnll;ísklili)iibs(?g
minden
való osztogatásáról,
ni'lkiil
Magyarországot
illet
békealkudozásoknak a törökökkel, vagy bármely más
szomszéd nemzetekkel szabadságait
roztassék, vagy a
—
mindj;irt
bizonyos
valami
k'o-közelebbi orszáfíffN' ülésen
ál-
minden más, a haza
szlk,
iig\ekrl
illet
magyarok
született világi
úgyszintén
tárgyalásár(51,
tal
már határozottak ugyanott
a
liatá-
tettleg
foganatosíttassanak." (11. §.) 50.)
Végezetül a békeokmány zárszakaszában (14. III.
F érdi
n á n d nemcsak magát
nak épségben fenntartására, vében
is
hogy
megigérte,
szág törvényes
,,
an-
hanem utdainak
ne-
ennek
utdainkat
nak) megtartására
§.)
kötelezte
is,
(a
békeokmány-
azaz,
Magyaror-
kötelezetteknek lenni akar-
királyait
juk.- 57.)
Habár ekként
különböz
a
vallásfelekezetek hí-
veinek jogviszonyai mind egymás közt, mind az
Magyarország alkotmányá-
lamhoz, az e tekintetben
nak alaptörvényei gyanánt tekintend bécsi czi
békekötések
elrendeztetfek,
által
késbbi országgylések,
uj, és
és lin-
mégis a
az említett békekötések-
ben eléggé meg nem oldott kérdések felmerülése oda
indítatva
179%1-diki a 2G. 3.
törvénycikkben,
uj törvényeket
magukat
érzék
— az
—
nevezetesen az
1843-ki és 1844-ki pedig
bocsássanak
ki;
inkább
telmezését és egyes esetekre
magukban a
megállapított
,
által
a
— hogy a vallásügyekre vonatkozó
nek határozmányai
lalják
ál-
minthogy azonban ezekcsak
val
fennendíteít
elveknek;
elég,
ha
határozottabb
alkalmazását két itt
ér-
fog-
békekötésben csak átalános-
— ságban említjük
—
23
azokat, és \gy részletes tartalmuk-
fel
nak közlését bízvást mellzhetjük. AZ ELSSZÜLÖTTSÉGI TRÓN-ÖRÖKÖSÖDÉS MEGÁLLAPÍTÁSA FLÍGON.
Az eddig eladottak Magyarországnak viszonyait egészen az 1687-ki
el, melynek
tik
tozást szenvedtek,
rályság az
országgylésig tünte-
folyamában azok
jelentékeny vál-
minthogy az eddig fennállott
ausztiiai
Ház
királysággá alakíttatott
alkotmányos
közjogi
fi
át,
jogainak
ágához
ki-
tartoz örökös
de az ország minden többi
Midn
mellett.
biztosítása
ugyanis az említett évben egybeült országos rendek I.
Lipót
jóváhagyásával,
ennek
elsszülött
Józsefet, a szokásos koronázási eskü királylyá
ifjabb
megkoronázták,
visszaemlékezéssel kodása
alatt,
nak fvárai,
fiát,
letétele
I.
után
hálás Lipót ural-
egyúttal
hogv 1. az ország egy nagy részén kívül, annevezetesen pedig, a magyar királyokarra,
nak srégi lakhelye, Buda vára, visszahódíttattak a törököktl,
—
az ausztriai ház fiágának trónöröklési
megalapító
jogát
kesztek
második cikket következleg szer-
:
„Magyarország
és a hozzákapcsolt
szes karai és rendéi kinyilatkoztatják
senkit mást, mint
cs.
és
kir.
felsége
fiörököseinekels szülöttjét örökre
törvényes
gyülésileg
e
királyokul
ösz-
hogy ezentúl (L
Lipót)
tartandják mind-
urokul,
és
ország-
Magyarországon annak rendje szerint
megkoronázandják;" ,,és
és
:
részek
58.)
—
de ezen hozzáadással
:
mindannyiszor, valahányszor koronázás történik,
24
niindio-
a
csátandd elfogadjísa, felett
cikl< éknek
(liitlevólheli)
(lij)loiiKii
leteend eskü
azt eldei tették."
biztosítiísn,
kir;íl\i
vapj-v
elüreboaz e
s
azon alakban, melyben
mellett,
59.)
A KORONÁZÁSI HITLEVÉL, (DIPLOMA.)
Ezen
most említett
alkotmányos
élet
Magyarországban az ,,
diplomái
vonatkoz(51ag meg-
cikkekre",
dij^lomatici,)
(articnli
és
,
egyik ftdnyezöje't ke'pz
jegyzend, hogy Mfigyarország Rendéi, elhárítandk surldásokat, melyek a király és nemzet
a sokszerii
alkotmányos
közt az
származliatnának, példájára, iránt
támaszkodva
Endre
idvel azon szokást zandó király
hozták be,
király
megvása
jogaik
koronázási diploma által
kiiliin
ságainak
III.
Rendéit
az ország
ki
ingatagságábl
alaptörvények
biztosította,
is
hogy a megkoroná-
részint az ország szabad-
elé bizonyos,
részint pedig a régi visszaélé-
biztosítását,
sek megszüntetését tartalmazd pontokat terjesztettek; a király aztán megkoronáztatása alkalmával, azon kí-
hogy az ország jogainak
vül,
tartását,
vel
mint Angliában
gyakorlatban van, eskü-
Ígérte, az említett pontokat,
gyanánt
azoknak eskü tin
is
és szabadságainak fenn-
a
szerkesztve, sértetlen
megtartására magát
által szentesített királyi
kifejezés ez
Ezen nál fogva
:
királyi :
,,
nak (Diploma
külön királyi
törvénjtárba
,,in
okmány
beigtatá,
a
és
koronázási
szavával (a szokásos la-
verbo nostro regio") kötelezte.
okmány,
kibocsátásának
szent diplomának, koronázási sacrnni,
indoká-
diplomá-
l)i})loma coronationale,
vagy
,
inaugnrale)",
a benne
s
—
25
foglalt
biztosításnál fogva
„királyi biztosításnak (assecuratio regia)",
pedig e sztól
jai
beli)
cikkeknek
A
:
(articuli
diplomatici)"
koronázási diploma
említsünk, adja az
annak pont-
— „diplomái
„diploma"
példáit,
(hitlevél-
neveztetnek.
bogy többet ne
országgylés 2-dik,
1622-ki
az
1638-ki országgylésnek 1-sö, és az 1659-ki ország-
gylésnek
szintén
1-sö cikke
Ferdinándnak, a nándnak, és a harmadik II.
zási
melyek közül az els második III. Ferdi,
I.
Lipótnak
koroná-
diplomáját foglalja magában.
A
mi
e tekintetben
korábban si szokás
volt,
forg 1687-ki 2. c. törvény nyé alaminthogy a magyar korona öröklési jogát
azt a kérdésben
kítá I.
át,
Lipt
fiutdaira ruházván,
nek elörebocsátand tosításai,
és
,,a
elfogadását
azonkívül
az
eskü
diplomái
vagy
cikkek-
királyi
biz-
a meg-
letételét"
(Lásd
koronáztatás mellzhetetlen
feltételeiííl rendeli.
az 58 sz. alatti jegyzetet.)
Az 1687-ki második
vénycikk e szerint valamint egyrészrl
tör-
az Uralkodó
Háznak biztosítá a trnöröklést fiágon, épp ngy más részrl örök idkre biztosítá a magyar nemalkotmányának fenntartását,
zetnek
is
utbbit
azáltal,
hogy az
I.
Lipt
által
és pedig
mind
ez
saját
mind utdai nevében jóváhagyott ezen törvény világosan meghatározza, hogy az ö utódai csak ugy és akkor juthatnak a magyar szent korona, mint a királyi hatalom symboluma feltevése mellett a törvényes joggyakorlat címéhez, ha és miután letették az ország jogainak fenntartását igér esküt, és errl az or-
szág Rendéi a királyi koronázási oklevél
által
még
kü-
— lön(5sen
biztosítv.i
vénvcikk a
ág
kotmányos eírv
—
20
lettek.
Sz/val, az
trónöröklesi jogát és az
alá
az alkotmány alap-
fejtegetett, és
törvényeihez lartoz 1687-ki
törvénycikk kie-
2-dik
gészítéséül szolgjíl a mindjárt utána
mely igy hangzik
„Ha fi
cs
:
felségének
és kir.
következ 3-dik
L
(I.
i
p
t
ivadék a meg találna fogyatkozni:
az ekképen tovább szálland és öröklése
—
al-
ugyanazon
helvzi.
Az épp most
t(")rvénycikk,
2- tör-
ország"
megrzésit
szabadságainak
oTiirantia
lG87-ki
szintén
elleges
n a k)
akkor
felveend országlás
mdon
fennirt
a
és
elre bocsátandó királyi biztosítás és az emiétett hitlevél béli cikkelyek elfogadása és a reájok teend eskü mellett
Károly
fenséges
11.
nak
ausztriai
(az
háramoljék
és
szálljon
át
urnák, Spanyolország királyá-
háznak
II.
Fülöp spanyol kimaI. Ferdinánd
rályti, V.
Károly
gvai* király
unokaöcsétl származó spanyol ága utols
fiátl, és
ivadékának) szintén fi-ivadékára."
60.)
Az
említett
megó-
törvénycikk végre az ország egyéb jogainak vására
vonatkozólag ezt mondja;
,,Azon esetben,
nek
(I.
spanyol
Lipótnak),
ha mind
mind a
és kir.
cs.
királynak íimagva szakadna,
Magyarország Karainak benhagyott törvényes
Rendéinek
szokása
és
érvénybe lép srégi,
eljoga a
a királyok megkoronázása körül."
választás és
Ezen
és
két
másodszülött
íia,
tíh-
vény cikkely folytán
III.
Károly
felségé-
fennemlített fenséges
(e
helykirály61.)
Lipótnak
néven a hatodik
— midn
római császár), rökös
21-én e cím
történt
,,
Rendéihez
és
fiö-
ma-
halála után
1712-május
Királyi oklevél, melyet
megkoronáztatása
Karaihoz
Józsefnek
I.
megkoronáztatott,
alatt;
felsége,
szág
—
fivérének,
hátrahagyása nélkül
gyar király lyá kir.
27
cs. és
alkalmával, intézett,"
az or-
—
63.)
a
Corpus Juris Himgarici-ba az 1715-ki országgylés gyanánt a következ koronázási
2-dik törvénycikke
oklevelet io-tattatá be:
Károly
„Mi
Magyarország ,,1)
római választott
császár,
mint
királya, elismerjük:
Hogy
a hajdankorból leszármaztatott királyi
trónöröklésen és koronázáson kívül, a többire nézve
Magyarországnak összes és egyes
geit,
és
hozzá
a
közszabadságait, mentessé-
kiváltságait,
jogait, törvényeit
Részeknek
kapcsolt
végzeményeit,
és törvényes
Magyarország néhai dics
közönséges
melyeket
szokásait,
királyai és
dics emléke-
zet eldeink engedményeztek és megersítettek, ugy jövben engedményezendket és általunk meger-
a
sítendket
(melvekre
rítva birják a
alapítva,
mondott Karok
kiterjesztve és
Rendek
szövegét, mely a néhai felséges fejedelem,
dinánd
ur
,
könyvei elején üdvözült
tdik
II.
e
király
ezerkétszáz
évi rendelete cikkelyének
szavakig:
örökre"j
az
eskü
I.
Fer-
dics emlékezeti! Eldünk törvényvan ;) kirekesztve azonban és mellzve
Endre
igy kezddik:
és szo-
huszonket-
azon záradékát, mely
..Hogy ha pedig mi" stb. egészen ,,ellen állni és ellen mondani
minden pontjaikban,
cikkelyeikben, a
záradékaikban
hogy azoknak alkalmazása
és
és értei-
-
Karok
inezt'se iránt a Kirj'ily cs
ersen
tooiiak állapodni,
mások
meg
által
fogjuk tartatni." ,,
Az ország
(5.
or.szííggxiilc'sileo'
és
egyenként
§.)
G3.)
koronáját
szent
meg
szentül niegtartandjuk, és
es
összesen
is,
—
28
séitlietlenül
az országlakk
régi törvényes szokása és a hazai törvények szerint,
az
kebelökböl eoNhano-ulao* választott és mejíbizott
<")
bizonyos világi személyek
juk riztetni."
(6.
§.)
„Ezen országnak
és a hozzákapcsolt
eddig visszahdított, és
fog-
Részeknek
segedelmével
Isten
tartományait
visszah(5dítand(5
országban
az
által
64.)
az
részeit
és
ezentúl
eskü-
Magyarország-
forma (koronázási eskü)
értelmében
ba és a hozzá
Készekbe a törvények és
kapcsolt
kiváltság-ok alkalmazásának és
módozata
emhtett (7.
§.)
ben (mitl Isten Rendéinek
magvaszakadásunk
való
rizzen) i
ország Karainak
az
,
r á
1
eseté-
y
^^
á
1
a
s z t
á
s r
a
és és
régi érvényébe és állapotába vissza-
Magyarország,
mellett sértetlenül ,,
egészben bekeblezzük,"
szerint
eljoga a k
koronázásra és
fenn-
G5.)
,,Hogy fiágon
lép
értelmezésének
és
a
megmarad."
Részek
hozzákapcsolt (8.
66.)
§.)
Valahányszor királyi koronázás Magyarország
területén
idk
folytán
ülend lesz, trnutdaink a jö-
országgyülésileg
mindannyszor fiuörököseink és
,
vendbeli újonnan koronázandó örökös királyok, kötelesek a jelen hitlevélbeli F.zonkíviil
,,Mi
biztosítás elfogadására és
az eskü letételére." (9. tehát
Magyarország
és
§.)
a
67.)
hozzá
kapcsolt
;
— Részek egyetemes
29
Karul
e's
— Rendéi fennérintett
ké-
relmét kegyelmesen elfogadván, lelkünk kegyes haj-
lama
nekik
és a
kegyesen
a feunbeigtatott minden cikkelyeket, és min-
szerint,
den azokban foglaltakat összesen seknek
kedveseknek
,
és
,
és
egyenként helye-
elfogadottaknak
kegyelmes jóváhagyásunkat
azokhoz
sunkat adtuk, és kal
akarásunk
kedveskedni
vallván,
és hozzájárulá-
azokat, minden bennök foglaltak-
egyetemben kegyelmesen elfogadtuk, helyeseltük,
szavunk-
jóváhagytuk és megersítettük; királyi
kal megígérvén és biztosítván az országos Karokat és Rendeket, hogy minden fennebbleket mind J\linmagunk megtartaudunk mind pedig minden más hü ,
alattvalóink
által,
bármin rangúak
állapotúak
és
meg fogjuk tartatni." (10 és 11. §.) 68.) Károly király aztán az I. Ferdinándéti a
legyenek
is,
fennebbi koronázási hitlevélben elöfordul szavakban
eltér következ koronázási esküt ,,Mi
Károly római
Magyarországnak rálya, az
él
és a
Istenre
,
tette
le:
választott császár stb. mint
hozzá kapcsolt Részeknek legszentségesebb
anyja
ki-
Szííz
minden Szentekre esküszünk, hogy Isten egyházait, a fpap, bár urakat, országnagyokat, nemeseket, szabad városokat, és minden országhikkat
Máriára,
és
mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban, vényeikben
,
kiváltságaikban és régi
j
és
tör-
jóváha-
gyott törvényes szokásaikban, a mint azoknak értel-
mezése
és
alkalmazása iránt a Király és Karok or-
szággyülésileg
egyhangúlag meg
fognak
megtartjuk és mindenkinek igazságot néhai fenséges
Endre
állapodni,
szolgáltatunk
ku'ály rendeletét (aranybulla-
— sócikkelynek azon
1687-ki
az
4.
mellzve belle a
mégis és
kirekesztve
ját)
záradékát
törv. cikk.
(ez
mint már
,
1.
mely igy kezddik:
dig mi"
e szavakig:
—
mondani örökre" gunknak
határait
jog vagy cím nítjíík
,
nem
pe-
Magyarorszá-
megtartjuk;
a mik bármely
,
hozzá tartoznak,
alatt
kisebbítjük,
öregbítjük és
„Hogyha
„ellenállni és ellen-
mindazokat
és
,
említk,
§-ban megszüntettetnek
nyilvánítatott), stb.,
31-(lik
nem
el
hanem tehetségünk
kiterjesztjük
és mindazt
,
idegeszerint
megtesszük,
miket minden Karoknak és egész Magyarországunk-
nak közjavára, diszére
és
gyarapitására igazságosan
tenni foghatunk. Isten és
minden szentek bennünket
ugy
segéljenek." 69)
Ezen eskünek
és az
megelz
ezt
koronázási
hitlevélnek tüzetesebb értelmezésére, különösen pedig
minden kételyeknek érintett
trnöröklési
jogot illetleg és
nek horderejére és azoknak ge're
melyek az azokban
elhárítására,
törvények-
országgylési jelentsé-
vonatkozó eme záradék íolytán
nak értelmezése és alkalmazása rok országgyülésileg
a
:
,,a
mint azok-
iránt a király és ka-
egyhangúlag
meg fognak
álla-
podni/' 70.) keletkezhetnének, szerkesztetett azl715-ki
országgylésnek 3-dik törvénycikke, melyben, miután a va,
trnöröklési jogra vonatkozólag
ki
van mond-
hogy: ,,0 cs.
és kir.
kegyelmesen elhatározta,
felsége
si trnöröklését kegyes koronázási talma szerint intézni és királ}tl
hogv az
el, s
leszármaz
ausztriai
fi-ág
Háznak
hitlevelének tar-
a néhai felséges
Lipdt
cs.
magvaszakadtával (mint-
az
lG87-ki
3.
t.
cikkben
:
— említett spanyol íi-ága
31
—
még
I.
Lipótnak
életében
Károly királylyal kihalt, arról itt többé említés nem tétetik) királyválasztás és koronázás
11.
Karoknak
körül a
benhagyott
és
srégi,
Rendeknek
törvényes
szokását
foglalandónak kinyilatkoztatta",
és Hely-
eljogát
és
71.) a kérdéses
radékot illetleg világosan kimondatik, hogy ország
,,Az
Karai
Rendéi
és
helyt zá-
:
felett
a
ki-
máskép nem akar uralkodni és kormányozni mint magának Magyarországnak eddig hozott, vagy jövendben országgyülésileg hozandó felség
rályi
,
saját törvényeinek megtartásával." ,,
Mely legkegyelmesebb
(1.
72.)
§.)
királyi kinyilatkoztatással,
mint a törvények értelmezése és gyakorlata iránt a király és Karok és Rendek közös egyetértéssel országgyülésileg meg fognak állopodni" az ország területének minden csonkí-
jelesen e záradékra nézve: ,,A
tása, kös ellen,
és
annak egyéb tartományok módjára
tartományok)
vélt
(az osztrák örö-
kormányzása
az országos Karokat és Rendeket eléggé
tosítottakká teszi."
73).
Ezen záradék egyébiránt azon
sbb
változatlanul
koronázási által
8.
t.
újból következleg ,,
c.
az
okból,
hogy
ké-
Mária Therezia
1741-ki
8.
törvénycikk
a sarkalatos jogok megrzésérl)
értelmeztetett
Magyarország Karainak sarkalatos jogai, sza-
badságai,
már
beigtattatott
hitlevelébe,
(1741.
biz-
mentességei,
az iránt
,
és
kiváltsíigai
—
kik
is
hogy más tartományok módjára nem
koniiííiiyüztcitni
tn;4'n-'^"^
különben
által)
,
1715-ki
nem
Ezen záradék végre
nánd- uak
(az
a
8.
—
74.)
késbbi királyoknak, mint
Ferdi-
V.
és
igtattatott
törvénycikk
vénynek intézkedése;"
be:
,,
Épségben
azokra nézve, mik
által kivétetnek,
eme
tör
75.) de koronázási esküikbl,
Mária Theresiaébl
mint már korábban
kép
záradék
,
vétethetnek."
maradván mindazonáltal mindig 1741-ki
a törvé-
szdM
koronázási hitleveleibe mindig csak ezen
megszorít hozzáadással az
—
vannak
Ferencnek
I.
törvénycikk
3.
és értelmezésérl
értelme alá semmikép
Liptnak,
—
biztosítva
is
nyek gyakorlatáröl
II.
32
vég-
is,
ki hagyatott.
HONVÉDEOn KÖTELESSÉG, ADÓ MEGAJÁNLÁST
A
Káro
III.
1
y koronázási
názási esküjét maglikban foglal fejtegetésénél
nem mellzhet
hitlevelét
JOG.
és koro-
1715-ki törvények
figyelemmel
Magyar-
ország alkotmányos szabadságainak két fsarkpoutja,
—
tudniillik
jogot
és
a
ama törvényeknek az a d hadi szolgálatot tárgyaz
megajáidási 8 dik cikke,
melynek lényeges határazniányai a következk ,,
Minthogy
tonáskodni
a
nemesek az ország védelmére ka-
tartoznak,
cs.
és kir. felsége azt,
vonatkozólag szentesített törvények is
kívánhatja";
zólag az aranybulla
mével
,.az
172.'>-ki
(1. §•) 7. 6.
76.)
eddig
az
lahányszor szükségesnek találandja,
túl
:
értei aiében
—
erre
ezen-
mit egybehang-
cikkével és az törvéjiycikk
va-
I.
Kész
9. cí-
a 2-dik §-ban
— tározottabban
igy fejezi ki
mesi jogokkal biruak, verre
—
33
ország
az
tartoznak."
kelni
„Mindnyájan,
:
77
kik ne-
védelmére
fegy-
.)
„Minthogy pedig minden eshetségre rendes katonaságot
hogy
is kell
ezt zsold nélkül
eltartani
nem
pedig adófizetés nélkül ki az erre
szükséges
s
ub
országgyülésileg rozandó." ,,
(2.
Midn
egyszersmind kétségtelen,
tartani; de
§.)
s
a
i
nem
din
m
és
karokkal
ennélfogva
:
a d d k anyagja
meghatá-
lesz
78.)
pedig
váratlan
rendkívüli esete merülne
fel,
betörésnek
ellenséges
vagy a
hirtelen és ké-
nem szenved háború oka a ügy rendes alakját meg nem engedné: sedelmet
a karok
tárgyalandó ily
rendek szükségesnek Ítélték:
és
zsoldot
lehet,
teremthetni
ország Nádora
esetekre
hogy,
az
Prímása, valamint a fpapok, országzászlsok, a királyi ítél tábla, megyék, a királyi és szabad városok a lehet legnagyobb számban, az országon belül, nem p e d g k í v ü e g y b e h v a tés
i
tassanak,
kik ily
vén, ilyszerü
adófizetés
nem más
véletlen
i
1,
szükség okát elismer-
tárgyában, és az országnak
ügyeiben, határozhassanak, végezhessenek;"
79.) az
adómegajánlás ezen
§.)
ját
azonban az 1741 -ki 22 törvénycikk
egyetlen
mód-
rendkívüli
(4.
ezen
csak
esetben engedi meg: ,,Ha vagy váratlan
ellenséges betörés
Magyarországba, vagy egyenesen
ezen országot érdekl sürg^s háború oka az országa-
gylés rendes egybeülését gátolná", 80.) és minden más körülmények közt erre nézve megkívánja a rendes törvényes orszáorovülés határozatát.
A
fennemlí-
3
— u — tett
1725-ki
törvénycikk
C^.
nemeseknek személyes hadi a
támaszkodvjín
hogy:
,,a
az
egyébiránt tekintettel a
szolgálati kötelezettségére,
Kész 9-dik cimére
I.
nemesi jogokkal bír(5k minden
mentesek maradjanak."
(1.
§.)
rendeli,
,
adtl
örökre
81.)
Végezetül nz ITl-ki törvénycikkek sorozatából,
mint
még
különösen fontos kiemelend az egyik és
a másik
országgylés közti határidt
határoz
14-ik cikk,
Ferdinánd,
három
mely öszhangzlag a
valamint
I.
veleiben foglalt Ígéretekkel,
Lipt s
koronázási
biztosításokkal,
1655-ki 49.
törvénycikkel, e tekintetben
zt
meg
állapítja
,,Hógy
II.
évre
és III. hitle-
és
az
a követke-
:
ezentúl az országnak
közgylése min-
den harmadik évben, vagj ha az ország közjava és szüksége igényelné, hamarább
mely törvény 1791-ki
alább
az
1723
:
7.
is
megtartassék.'' 82.)
és az
körülményesebben
törvénycikkben ismételve
—
1790-diki és
tárgyalandó
13.
meg újíttatott.
A TRÓNÖRÖKÖSÖDÉSI JOG ÁTRUHÁZÁSA A FELSÉGES URALKODÓ HÁZ LEÁNYÁGÁRA IS AZ KLÍ^SZC'LÖTTSÉG SZERINT, VAGYIS A PRAGMATICASANCTIO.MINT KÉTOLDALÚ SZERZDÉS. ,
Magyarország közjogi viszonyait illetleg idszakot alkotott az 1722. június 20-tl elkezdve 1723. június 19-ig
Pozsonyban
tartott
országgylés, melynek
folyamatában Magyarországnak Karai és Rendéi hálásan elismervén a hatodik
r.
azt,
hogy
III.
Károlynak,
(e
néven
császárnak) mint azon idbeni királynak
nralkodása alatt a magyar szent koronához taitoz raellékországok jelentékeny része a törököktl vissza-
— hdíttatott,
—
ln,
és
az
—
35
országban
az
Felség-e
a béke
is
még 1713-ban
által
nagy államtanácsban formulázott, az
ni
ágát
is
sanctio
trdnöröklésre jogosító,
nevezete alatt híressé
tartományok
trák örökös
biztosítva
a
tartott
ausztriai
Ház
pragmatica a német-osz-
vált, és
már 1720-ban, Er-
által
dély által pedig 1722-ben elfogadott trénörökösödési
végzeményt országos törvénynyé emelték.
A
magyar alkotmány
sorolandó
alapjogaihoz
ezen törvény az említett 172o-ki országgylés 2.
1.
és
törvénycikkeiben foglaltatik, melyeknek, nevezete-
sen pedig a pragmatica
tartalmát értelmez
sanctio
els cikknek lényeges határozmányai a következk felséges
,,A
Annak,
a
és
Tle
n-ivadéka
Ház
ausztriai
leszármazók
mányok
örökösévé
Részek összes Karai
tával cs.
kikiáltatik,
kir.
országok és tartoés a hozzá kapcsolt
Rendéi
szabad szavaza-
és
azon Karoknak és Rendeknek
Bécsbe menesztend
lyes küldöttsége által meghivatik," ,,Es
gyelmesen
ez és
ajánlást
hálás
és az ezen
az ország
és
felségéhez
is,
magvaszakadtáig
Magyarország királyi koronája, szent koronához tartozó Részek,
:
(1.
Felsége indulattal
ünnepé-
§.)
nem
fogagadni
csak ;
ke-
hanem
egyszersmind Magyarország szent koronája területén, és
a hozzákapcsolt
Részek,
országok
és
tartomá-
rendet, a is az ilyetén t r ó n ö r ö k 1 é s férfinemi elsszülöttség során, az felségének Németországon belül és kivül fekv nyokban
többi
örökös
már
rendezett,
i
országaiban és tartományaiban általa megállapított,
kihirdetett
és elfoga-
3*
:
— (ltt
kok
el v
szerint,
mc5(l
eljoga mellett kivánja tetni."
(3.
köse, ki a
1
an
u
a
(?s
1,
fo-
azon egy ág fi-ivadekának
intéztetni, megtartatni és
hogy
felségének azon
felse'ges
n, vagy
Ház mondott
ausztrini
mdja
említett elsszülöttség
e's
örököse
tliat
riz-
fi-örö-
országai-
tartományainak a felséges ausztriai Házban
e's
bevett
jis z
1
§.)
,,Ugy,
nak
;í
mellett
lia.sonltjsága
—
3()
szerint leend
ugyanazon trnrend szerint ezen
:
jövend
és 8
örökösödési joggal, a Magyarország hozzá kapcsolt, szintén f elo sz thatlanok-
esetekben és a
nak
értend
Részek csalhatatlan királyául
sék és koronáztassék."
A
tartas-
(4. §.)
pragmatica sanctionak törvényert kölcsönz
második cikknek pedig igy hangzanak határozmányai
„Magyarország
Karai
Rendéi
és
Károlynak)
felségének (IH.
cs.
és kir,
magvasza-
íi-ivadéka
kadtával (de a mit Isten legkegyelmesebben elhárítani
trn öröklési
méltztassék) a
jogot Magyaror-
szágban és koronájában, és a hozzá tartozó részek,
tartományok mével m;ír
—
—a
felségtl
kir.
dicsült J
(5
vagy még
visszafoglaltattak,
landk lesznek, d ék ár a is cs,
melyek Isten segedel-
országokban,
és
és pedig ;
z s e ft
gyar király
I.
felséges ausztriai
(III.
kifogytával,
Káro
Józsefnek
1
i
p
le s z
lású
yna
nevezett
nélkül kimúlt fivérétl); és ezeknek
L
Ház n-iva-
els helyen a most országid
aztán ennek 1
visszafogla-
is
a néhai
k,
mint ma-
és
fi-utdok
kihalásával a
t
(Hl.
Károly
ár
maz
törvényes, római k a t h. valk é t n e m ü utódokra, ausztriai f-
m
i
nd
atyja)
császárti és királyti
— hercegekre,
ö cs.
—
37
országl felsége
kir.
metországon belül
Né-
által
és kivül fekv örökös
szágaiban és tartományaiban
is,
Magyarországgal
orés a
katlanul és elés együtt örökösödésileg birandkban, már megállapított elsszülöttségi rend szerint átteszik és az említett hozzá kapcsolt Részekkel eloszt
kölcsönösen
választhatlanul,
trnöröklést elfogadják."
6.
(5.
7.
8,)
„És eképpen ugyanazon n ö ági a felséges ausztriai Házban
mely
merve van, Magyarország Karai rend szerint
:
,,
nö
r
r
behozva
ök1 é s és
t,
elis-
Rendéi a fennirt
és
megállapítják;"
hozzáadással
gos
t
88.) de ezen vilá.
reá
kiterjesztvén
ni
(a
trn-
öröklésre) most, akkor helyett, az 1687. 2. és 3. va-
lamint az 1715
:
2,
és
cikkek, mint azoknak látszik,
hitlevél
3.
cikkeket,"
fennebb eskü
a koronázási
(9.
közlött
letételére,
a
§.)
mely
tartalmából
koronázási
szabadságainak és
kibocsátására, az ország
Ház kihalásának
jogainak biztosítására, és a királyi
esetében ismét visszatéreüdö szabad királyválasztásra
vonatkoznak. ,,Az
Karai
ország
ugyanazon
és Rendéi
ni
trnöröklést a mindkét nembeli ausztriai fhercegek,
mint
utódok
a fennebbi által
mdon
és
trnörökösök
és
elfogadtatni, helyben hagyatni,
és az ország és az
tal
kijelentett
ahhoz kapcsolt Részek Karainak
Rendéinek elrebocsátott és
cs.
kir. felsége
ál-
hasonlóképen legkegyelmesebben megersített hit-
más szabadságai- és eljogaival minden következ idkben megtartatni
le véli- és együtt,
határozzák;
és
csak
a
ni
ág
végképi
kihalása
— utánra tartják fenn
—
38
maonknak
Karok
a
Rendek
cs
ö s r é gés bevett törvényes szo kasokat és eljogukat a királyok választásában és koronázásában." (10, és 11. §.) i,
helyben] lat^y ott
Hogy
pedig az ország jogainak és alkotmányos
szabadságainak az országos Karok
Háznak 2.
által,
az ausztriai
noi tr(jnöröklése megállapításakor az
cikkének fennidézett
10.
9.
kétely
harmadik Károly nem csak ön-
ne merülhessen, alkottatott az 1723-ki
törvénycikk, mely által Hl.
magát, hanem minden utdait a
:
11. §§-aiban vilá-
és
gosan fenntartott biztosítását illetleg semmi fel
1723
következ szavakban
kötelezi
felsége
,,0 cs. kir. csolt
örök idkre,
is,
erre
:
ország és a hozzákap-
az
Részek összes hü Karainak és Rendéinek ugy
hitlevél béli, (a koronázási hitlevelekben foglalt), mint egyéb jogait, szabadságait és kiváltságait, mentességeit,
hozott
eljogait,
törvé-
nyeit és helybenhagyott törvényes szokásait koronázási
esküjének
megersíti
értelmében
meg-
és
tartandja." „Hasonlóképen az ö u
nak
koronázandó
királyai,
Részek Karait
da
t
E
és Rendéit
(1,
szerint az
és a
az ország
§.)
1723
hozzákapcsolt
ugyanazon eljogokban,
az elrebocsátott mentességekben
tartandják."
Magyarország-
is,
i
Részeknek törvényesen meg-
és a hozzákapcsolt
és
sértetlenül meg-
(Lásd 83—02.) :
szerzdést tartalmaznak,
1.
3.
cikkei kétoldalú
által
a király a ko-
és
2.
mely
ronázási eskü szent fogadalma mellett, és általa
személyében összes utódai
is
az
,
s
az
ország jogainak
— es
—
39
alkotmányos szabadságainak
fenntartá-
sértetlen
ép oly jogervel köteleztettek,
sára ép oly szentül,
mint az országos Karok és Rendek, az általuk jdés a ni ág trnörököpragmatica sanctio meg-
szántukbl helybenhagyott, megalapító
södesét
tartására,
Mária T h e r e s Mária, ki roly után
i
mint magyar királyné
a,
fi-utódok nélkül meghalt atyja,
törvények aegise
a fennidézett
pett a ti'nra,
II.
IlL Káalatt
lé-
kormányzási diplomájának és esküjé-
nek értelmében az ország szabadságait és alkotmányos jogait valamint a többiben, ugy abban is fenn-
hogy uralkodásának kezdetétl fogva 1765-ig, dacára annak, hogy ezen id alatt egész tevékeny-
tartotta,
majdnem
ségét
kizárólag az
örökösödési és a hét
éves háború vette igénybe, háromszor, úgymint 1741.
1751. és 1764-ben tartatott országgyléseket;
hogy ezen országgylés 1780-ig
terjedt
utolsó tizenöt évében miért maradt akarni,
lyek
s
uralkodása az
az
uralkodásának
azt meghatározni
alkotmány fenntartása iránt addig de
,
alatt teljesen
Mária
Therezia sze-
gondtalanságba merült,
rködés kötelmei iránt közömagyar mágnásokban, részint pe-
alkotmányos
nyösebbekké vált dig
de
conjecturák körébe vág; ennek oka néme-
a
szerint
nagy buzgalmat tanúsító lid
el,
—
ama
befolyásban
is
kereshet, melyet a
Mária
Thereziának 1765-ben meghalt férje, lotharingiai Ferenc helyébe, német császárrá megválasztott,
és anyja által
száglással
Magyarországot illetleg társor-
megbízott
ügyek vezetésére azon
fia,
id
II.
József
a
kormány-
óta gyakorolni kezdett.
— Mária Th erezi fiának,
II.
(>
.1
sabb
korszaka
nyos
életnek.
halála utáni
z
—
40 a
ní;in
lialála
sefii
ek
volt
Magyarországban
tr(>nralc'pett
,
uralkodása leggyászo-
tizcvi
az
alkotnuí-
mindjárt az anyja Habár ugyanis napon a magyar megyékhez intézett ira-
tában, biztosítá a nemzetnek szabadságai femitartását,
meg
is
sem azon
nem
iratban
megkoronáztatásárdl, sem pedig, tio
és az
17 2o-ki
3.
említést
tett
(a
leend
pragmatica sanc-
törvénycikk folytán reá liároml
kötelezettségnek ellenére, és azon szándékban, hogy
meg
a koronázási eskü által magát le ne kösse,) soha
nem
koronáztatta magát
st
;
a magyar nemzet eltt
ennek nyolcszázados eseménydús fennállása CiTN
szersmind
harcokat
az érette
tekintve
küzdelmeket
és
alatt, és
számtalan
kiállott
annyira becsessé
is,
vált,
nemzeti kincs és szent ereklye gyanánt tekintett, és ez
okbl
rök
országgyülésileg külön e
gondosan rzött
által
választott
magyar koronát
bécsi császári kincstárba vitette ket,
célra
;
—
Karokkal
sohasem
és
tartatott,
Rendekkel
és
közösen
a
országgylése-
dacára ebbeli kötelezettségének és gyakran
Ígéreteinek,
is
igy
az
tett
országos
gyakorlandó
tör-
vényhozási hatalmat önkénvleo- eo-yedül majrának
tu-
lajdonítá; az alkotmány fvédbástyájául tekintett ná-
dori méltóságot
betöltetlenül hagyá;
ügy yi teli nyelvül mind az országos közkormányzati a, mind pedig a netán
tartand országgylésre nézve,
szágban idegen nyelvet,
a németet határozta;
az or-
—
a
megyéknek szabad gyülekezési jog
és igazgatási köz-
legeik
biztosított önkor-
független
mányzatát és
választása
niiniici[)alis
által
szerkezetét
önhatalmúlag
— felfiiggeszté,
hatságok
—
41
é» azokat az általa
alá helyzé, és
német-osztrák
szerint a
e
kormány-
felállított
örökös tartományokban létezett kormányzási a maofvar nemzetnek,
— végre
igyekezett,
összes
biztosítások
adott
mellett
Eldei
mdot,
által eskületétel
ráerszakolni
ellenére,
az általa megkezdett török há-
ború folytatására, a nélkül, hogy az erre vonatkozó és
már
fennebb
tüzetesen
alkotmányos
fejtegetett
alapjogok értelmében magát érintkezésbe
volna
tette
az országgyléssel, önhatalmilag adókat hajtatott be és újoncokat állíttatott.
jogérzetét nehéz próbára
Ezen a nemzet faggatások több
csendháborításokat idéztek
helyütt
el, melyeknek lecsillapítására
József ama megyék-
ben, hol az izgalmak legnagyobb nultak,
gyléseket
rábban ö maga
tartatott,
tiltá
tev
mérvben
nyilvá-
dacára annak, hogy ko-
be azoknak tartását
ezen
:
gy-
lésekben igyekezett a megyei rendeket szelídebb esz-
közökkel
kivánatainak
teljesítésére,
megajánlására
újoncok
adók
és
gyei
rendek, kijelentvén, hogy
mind
ezen,
nevezetesen az
rábirni
de a me-
;
erre joguk
mind más sérelmeknek
nincs, és
az alkotmá-
és
nyos jogok megsértésének megszüntetése végett országgylést sürgettek st némelyek közülök fel;
szólíták az ország biráját, hogy
József
erre rá
nem
azon
kötelezettségnél fogva hirdesse
zati
azonkívül a rendszert
törölték;
a
József a
megyei
által
ha
1608-ki
birathatnék, az
idézett 3, törvénycikkben ráruházott
—
esetre,
11.
fen-
kiváltságnál és
ki az országgylést;
behozott uj kormány-
rendek
több
helyütt
német nyelv a közigazgatásból
el-
kizára-
-
— ismót
es
tott,
—
42
megyék
a
liel}Teállíttatott
önkor-
mányzata.
Minthogy Józsefnek ama, jogot nem kimólö, csak rövidliít államfe'rfiak, njítk és tanácsadtJk veszélyes
ismeretes eljárása
sugallatára indított
gon
kivUl
Tirolba n,
Magyarorszá-
Belgiumban
és kiválólag
is,
hol a császári helytíirt kiszorítása után az ország füg-
getlensége kikiáltatott, nehezen lecsillapítandó zavaro-
el, József, habár késn, belátta, hogy
kat idézett
egész kormányren;í szere,
s
nem
meghiúsultak; ezen
ideális tervei
28-án,
reltetve, 17'JU. jan,
a történeten alapuló
meggyzdéstl
midn már
halálos ágyán
okmányában visszavonta
feküdt, kibocsátott
vezé-
a
magyar
alkotmányt megsért minden rendeleteit. Ezen okmány egyszersmind azon ünnepélyes nyilatkozatot foglalta
magában
.
miután Magyarország alaptörvé-
,,hogy,
nyei szerint a törvényhozási jog
meg van
országfejedelem és a karok közt,
(II.
országos tandja,
el
ben
Eldeitl
a mint
és azt,
93
rendelte,
visszatartott
— liogy
vára b a, nek, mely
dött
)
és
ennek
és
az
jelvények
országjelvényei
fvárosába,
ország
a törvények
ott
folytán
Magyarországnak Bécs-
értelmében
Buda
riztesse-
három nappal József
halála
1790. február 17-én, Bécsben az e célra kikül-
mágnások
által
átvétetvén,
az
örömujongása közt és kimondhatlan séretében, az sel
az
átvette csonkítat-
koronája és egyéb
visszaszállíttassanak
eltt,
József)
karoknak ebbeli jogát sértetlenül fenntar-
lanul hátrahagyandja utódainak;" is
osztva az
hirdet
egész
nemzet
ünnepélyek
ki-
esemény fontosságát ötszáz ágyúlövés
Buda
várába vissza
is
szállíttattak.
— A
—
43
MAGYAR ALKOTMÁN? UJABB MEGSZILÁRDÍTÁSA JÓZSEF CSÁSZÁR HALÁLA UTÁN. J
II.
(5
azonnal
után
z s e f halála
megye
több
Rendéi kijelentették, bogy, miután a nemzet egyrészt
azon
felte'tel
hagyta helyben az
alatt
no ági trónöröklés ét,
Ház
ausztriai
ha az országfejedelem az
országgylés egybehi vasával, törvényes megkoronáztatásával és
a szokásos
fogná megkezdeni
koronázási eskü
uralkodását,
és
letételével
minthogy
ezen
Jzsef
részé-
kétoldalú szerzdés a feltételeknek
II.
rl
lényeges
elmulasztása
történt
szenvedett
:
sarkalatos joguk rint ezentúl
folytán
csorbát
lakosainak kötelessége azon
ország
az
védelme végett felszllalni, misze-
a törvények pontosan teljesítetnének, és
hogy ellenkez esetben a nemzet ne hibáztathassék, ha jogainak és szabadságainak oltalmát, si jogainak ujabb visszakövetelésében fogná keresni ugyan;
akkor után
a
trónörökös
trónra
nélkül
meghalt
Lipót
lépett II.
József
II
azonban,
lecsillapí-
tandó a felizgult kedélyeket, mindjárt trónraléptekor,
különösen
az országos
karokat
biztosította
rendeket jogaik és szabad-
és
ságaik fenntartásáról,
és
ennek
tettleges
bizonyíté-
1790. mart. 29-én kibocsátott királyi
kául,
h i V ó levele
által
tában
meg-
az országgylést ugyanazon év
Buda r a,
melynek folyamaPozsonyban, hova az országgylés idköz-
június 6-ra egybehívta
ben
iratában
kibocsátott
célra
e
áthelyeztetett,
a koronázási hitlevél
bocsátása és a szokásos
eskü
elleges
leiétele után,
november 15-én megkoronáztatott,
és ez
ki-
1790-ik
által
a
II.
:
— séfnek
JtW.
feliz«iiílt
önkényes
évi
tiz
—
44
alkotmdnyos
orszjíg
rendszabzlyai
rendes
és
által
állapotába
visszahelyeztetett.
Az 171)0— 17*Jl-ki Lijxjt
11.
koronázási
oálö bevezetés
ronázási
—
törvénycikkben
2.
Mária Therezia
élén áll
azon
sásrra
nézve a trónörökösnek
megnyugtatásul szolgáljon
örökös
elösz(5tél
szándékban, hogy
kiviil
,
az,
—
a
nemzetnek
Lipót
koronázási
fejtegeti
megkoronáztatását,
kötelességeit:
názási hitlevél kibocsátását, és
ko-
kétség-
alkotmányos-
az
intésül,
—
mondjuk,
bevezetése
hitlevelének
esküjére szol-
hitlevelére és
eltérve a
hitlevelének
fog-lalt és
a tróna koro-
az eskületételt illet-
a kiWetkez szavakban
leg,
,,Magyarorsz{ígnak és a hozzá kapcsolt Részek-
nek ö felsége
megkoronáztatása végett ország-
által,
gylésre egybehivott Karai nek
arról,
end
Részekben,
csatolt
tomány okban az áttétetett,
Rendéi megemlékez-
hogy a trónöröklési jog Magyarországban
hozzá
és a
és
és
országokban
Háznak
ausztriai
hogy az elöszabott törvény
koronázás alkalmával
mindig
hitlevélbeli cikkek elfogadása
tán, azt, kit a trónöröklés
és
tar-
nöivadékára szerint
te-
elörebocsátandó
és az eskü letétele foly-
illet,
tíirvénves királvuknak
fogják tartani, és megkoronázottnak nyilvánítani." 94.)
Minthogy
Lipót
II.
koronázási
talmára és nagyrészt szövegére r
o1y n ak
és
hitleveleivel, ni tal
:
i\I jÍ
r
i
a
is
Therez
i
hitlevele tar-
megegyez IIL ának
annak közlését bizvást
el
absolutismusról a IL
koronázási
lehetne hagy-
de minthogy átmenetet képez a IL megkisértett
K á-
József álLipót alatt
— hatályába
egész
idbl fbb
származó
alkotmányos
visszahelyezett
igy
rendszerre, és
—
45
a
magyar alkotmánynak
biztosítékot
nynjt,
ujabb
annak
adjuk
határozmányait, kiemelvén egyúttal azon helye-
azok
Káró Ívnak
ket,
melvekben
már
közlött koronázási hitlevele szövegétl
Hogy
,,1)
a
III.
a királyi trnöröklésen
kivül, a többiben
son
elütnek
:
és koronázá-
Magyarországnak
és
hozzá
kapcsolt Részeinek összes és egyes
szabadságait,
mentességeit, kiváltságait^
rendszabásait, kö-
zönséges
jogait,
és törvényes szokásait,
törvényeit
melyeket Magyarországnak
dics
néhai
királyai és
dics emlékezet Eldeink eddig engedményeztek és megersítettek, ugy jövben engedményezendket és Általunk megersítendket minden pontjaikban, zá-
radékaikban
és
cikkelyeikben, a
miképen azok-
nak alkalmazása és értelmezése iránt a Király és Karok egyetértve országgyülésileg megállapodni fognak — ersen és megtartandjuk, és mások
szentül és
által
egyenként sértetlenül megtartatandjuk
összesen
is,
;"
94.) de a
ritkított betkkel nyomott, a törvények horderejére és
országgylési jelentségére vonatkozó határozmányt illetleg,
mint már említk, a
zási hitlevelétl eltér,
III.
Károly
következ megszorító
koronátoldat-
maradván mindazonáltal azokra nézve, a mik az 1741 kivétettek, által 8. cikke ama törvénynek intézkedése;" 95.) mely hozzáadás-
tal
:
,,
épségben
:
áltál
valamint átalában biztosítattak az ország jogai
és szabadságai,
ln
az
:
ugy
különösen és
hogy Magyarország
soha
újból
biztosítva
sem fog korma-
—
Ház
nvoztatni az ausztiiai
ját
német
és többi
örökös
kormányforma, hanem
szokásos
tartoma'nyaiban
—
46
alkotmányos törvényei
sa-
szerint.
A KORONARÖK.
,,2)
Magyarországnak szent koronáját a hazai
törvények szerint, az országlakk
kebelébl minden
valláskülönbség nélkül
\nlági
választott
ezen országban fogjuk riztetni
által
a III.
Károly
koronaörök
nélkül''
személyei
tulaj-
,,minden valláskülönb-
donságaira vonatkozó: séor D
pont
még el nem
koronázási hitlevelében
forduld, a választandó
személyek
96,) ezen
;
ln
hozzátétellel
bvítve.
AZ ORSZÁG INTEGRITÁSA
,,3)
újbóli III.
Lipt
II.
egyesítését
Károly
ban elforduló szággylési
egyszeren ,,Ezen
a visszahódított
illetleg
koronázási
vonatkozó
fenntartás
orsz%nak eddig
illet pontjá-
horderejére
és a törvénj-ek
minden
országrészek
végkép elhagyván a
hitlevelének
jelentségére és
—
és
or-
—
záradékot
nélkül
ezt igéri
:
visszafoglalt és Isten sege-
delmével ezentúl visszafoglalandó bármely tartozékait és Készeit a koronázási
esküminta értelméhez képest
egészben ezen országba be fogjuk keblezni." 97.) A MAGVASZAKADÁSI CLAUSULA. „4) ausztriai
Hogy azon
esetben,
fhercegeknek
ha
magva
a
mindkét
szakadna,
(az
nem erre
— vonatkozó pont
47
—
Károly
III.
nem
minthogy akkor me'g
koronázási esküjében
ni
behozva a
volt
választás és koronázás joga visszalép,
Magyarország
és
ág
király-
trónöröklése, csak a fi-ágról tesz említést) a
régi érvényébe
a hozzákapcsolt Ré-
és
szek számára sértetlenül megmarad." 98.)
A KORONÁZÁSI ESKÜ ÉS HITLEA'ÉL. ,,5)
A
mint
elrebocsátatott
fennebbi beve-
(a
zetésben), valahányszor királyi koronázás ]\Iagyaror-
idk
szág területén lesz (III.
folytán
mindannyiszor
,
Károly
országgyülésileg
örököseink
és
ülend
trnntódaink,
koronázási hitlevelében az akkor fen-
állott trénöröklési
törvény
szerint igy áll
:
örö-
,,fi
jövend njra-koronázandó örökös királyok kötelesek a jelen hitlevélbeli biztosítást elfogadni, és reá az esküt le-
köseink")
tenni."
a
99.)
,,Mi tehát
kegyelmesen
a
fennbeiktatott
javalltuk,
elfogadtuk,
és megersítettük;
—
összes
cikkelyeket
helybenhagytuk
megigérvén, és biztosítván az
királyi szavunkkal, hogy minden elrebocsátottakat mind Minmagunk megtartandjuk mind alattvalóink által megtartatni ország
karait
és
rendéit
,
fogjuk.'' 99.)
Az
erre tett koronázási eskü, kivéve azt,
belle, mint
vények
hogy
már említk, végkép kihagyatott a
horderejére
vonatkozó következ
és
országgylési
záradék
:
.,a
tör-
jelentségére
mint azoknak
(a
törvényeknek) értelmezése és alkalmazása iránt a Ki^
;
— i'iilv
c's
Karok
közeoyeti'rté'sscl
orszáo'pfyiilc'sile*^ niej^-
tökéletesen
egyíorniáii hanp-zik a
állnpotlni togiiak,"
a
Károly
III.
koronázási esküjével, mint ez annak
következ szövegébl
látliat
:
LIPÓT KIRÁLY KORONAzASI ESKÜJE.
II.
Lipót romai
,,Mi II.
Magyarországnak
mint
—
48
választott
Szz
sebb anyja
stb.
hozzákapcsolt Részek-
és a
él
nek királya, esküszünk az
császár
legszentsége-
Istenre,
Máriára, és minden Szentekre, liogy
fpap, báró urakat, országnagyonemeseket, szabad város<jkat és minden ország-
Isten egyházait, a kat,
lakosokát mentességeikben
gaikban,
t<)rvényeikben,
kiváltságaikban,
jo-
,
és régi
j
megtart-
törvényes szokásaikban
és helybenhagyott
mindnyájoknak igazságot szolgáltatunk, né-
juk, és
hai fenséges bullát)
szabadságaikban
és
—
Endre
király
törvénykönyvét (arany
kirekesztve mégis és
mellzve
azon
tör-
vénykönyv harmincegyedik cikkelyének azon záradékát,
mely
dani nak
szavakig
e
stb.,
kezddik
igy
ö r ö k re"
,,IIogyha pedig mi"
,,ellen állni
megtartjuk
;
ellenmon-
és
Magyarországunk-
mik hozzá bármely jog vagy cim
és a
tartoznak, Ijítjük,
:
—
;
határait
hanem
terjesztjük,
el
nem
telietséf;ünk
és mindazt
idegenítjük,
nem
szerhit
kiseb-
szerint öregbítjük és ki-
megtesszük
miket
minden
Kniok és egész Magyarországunk közjavára, díszére és gyarapodásiéra igazságosan tenni foghatunk. Isten
minket ugy segéljen és minden Szentek!" 101.)
Az
1790
— 1701
-ki
országgylés
alatt
II.
Li-
—
:
49
koronázásán
p(5t
mány is
az
kivül,
alkot-
más törvénycikk
több
biztosit
fenntartását
alkottatott,
eskületételén
és
melyeket a következkben adunk
A MAGYAR KIRÁLY MEGKORONÁZTATÁSÁNAK HATÁRIDEJE. JÓZSEF KIVÁLTSÁGAI CSAK MEGKORONÁZOTT KIRÁLYI UTÓDJA MEGERSÍTÉSE ÁLTAL NYERTEK TÖRVÉNYES ÉRVÉNYT.
Xehog) a trónörökös, megkoronáztatását ezzel
kapcsolt
alkotmány fenntartására
eskünek az
letételét
bizonytalan
1791-ki
3.
és az
idre
lialaszthassa,
1790
az
törvénycikkben megállapíttatott.
,,Hogy a király koronázása, az uralkodás min-
den eg^es változásával hat
bnap
alatt,
király halálnapjátl számítva, mulhatlanul sék,
kimúlt
a
megtétes-
épségben maradván mindazonáltal a közben az
örökös királynak összes jogai, melyek az országnak
alkotmányszerü
tartoznak;
közigazgatásához
váltságok osztogatás! joga azonban ezentúl
is
a
ki-
egye-
dül a törvényesen megkoronázott királyé maradand;" 101.)
J
—
z sef
,
mely mint
törvénynyel
meg nem
bocsátott kiváltságokról
cikkében rendeltetett gai,
adta
ha
a mennyiben ki,
koronázott király
a
II.
által ki-
ugyanazon országgylés 32. „az ö
ezeket
csak akkor
felsége, a
:
egybehangzólag,
(II.
J
a törvény
z s e f)
kiváltsá-
mdja
nyerendnek törvényes
szerint érvén}' t,
most uralkodó, törvényesen megko-
ronázott magyar király által
megersíttettek"
102.)
4
:
—
50
magyaroaszAg saját consistentiAja önkormáxyzasi joga. Hog:y pedig'
í>
egybehang-zlag a fenn-
korraányforiiia szerint,
iílézett
1745:
es
3.
1741:
1-ki országg-} lilás 10.
szág
törvény cikke'ben
öröködése az
felséges
1723-ki
Magyarországban azon fejedelmet rend
rand
Magyaror-
a következkben
á ja
Rendéi alázatos
felterjesz-
Felsége kegyelmesen elismerni mélt(5ztatott)
hogy, ámbár a
lési
—
ki
,,Az ország Karai és tésére,
i
178U
az
cikkével,
8.
autó n o m
törvényes
mondatott
kormányoztatliassék
más örökös tartományaiban szoká-
az ausztriai fláz sos
ne
ország-
riz
s
többi,
tománvokban
és
kit
t"rvénycikkei által
Részekben ugyan-
megállapított
a
trnörök-
és
oszthatatlanul
bi-
kiviil
fekv örökös
tar-
elválaszul
Németországon :
2.
és a hozzákapcsolt
illeti,
szerint
1.
Ház ni ágának
ausztriai
Magyarország mindazonáltal kapcsolt
Részeivel szabad
ország,
és
kornuínyzatának
egész
semmi más országti avagy néptl nem függ, hanem tuannálfogva a lajdon állással és alkotmánynyal bir
törvényes
alakzatára
nézve független, azaz,
;
maga törvényesen megkoronázott örökös tehát tal,
felsége és utdai,
saját törvényei
Magyarország és
királya által, királyai
ál-
törvényes szoká-
nem pedig más tartományok (a német-osztrák örökös tartományok mdjára, korsai
szerint,
mányzand
és
igazgatand." 104.)
—
—
51
A MAGYAR SZENT KORONA TERÜLETÉNEK FELOSZOLHATLANSÁGA.
Ide tartozik továbbá az 1790
gylésnek
az
tását parancsold
cikke
11.
melyek
felsége
tattak, királyi
is:
Magyarországnak
bogy
Részeknek határszélei
fenntar-
kötelességeinek lenni nyilvá-
,,0 felsége királyi nította,
— 1791-ki ország-
ország határsze' leinek
el
a hozzákapcsolt
és
ne idegenítessenek,
más örökös tartományaihoz
és
a
csatol-
hatalommal visszaszolgáltassanak." 105).
TÖRVÉNYHOZÁSI JOG, S A VÉGREHAJTÓ HATALOMNAK A TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN VALÓ GYAKORLATA.
A
király és az országos
Karok
és
Rendek közt
megosztott törvényhozási jogról, továbbá végrehajtó hatalomról, tekintettel a
1790
az
— 1791-ki
II.
csolt
joga
Rész
3.
cimére,
12 cikkben ez van mondva:
,,IIogy a törvények hozása,
mezésének
biri és
a
és
eltörlése,
Magyarországban
és
a
értel-
hozzákap-
Részekben a törvényesen megkoronázott fejede-
lemmel
és
az
országgylésre törvényesen
összese-
reglö országos Karokkal és Rendekkel közös legyen, és
azonkívül nem
is
sége önkényt és magától kijelentette,
taudja, lott
,
tandja
és
ugy ;
gyakorolható ehsmeri
;
és
—
•
ö
fel-
kegyelmesen
hogy a Karok e jogát sértetlenül megtarmikép az dicsült Eldeitl reá szálfelséges
Utódaira
is
sértetlenül átszállí-
biztosítván az ország Karait és Rendéit, hogy,
soha edictumok, vagyis úgynevezett pátensek által, melyek átalánfogva soha az 4*
:
—
—
52
ország ti) r V e n y h a t 8 á g a által el nem fogadhatók, az ország és a kapcsolt Részek nem lesznek korm ányz andók." (5
„A
i
t()rvényszékeknek tijrvény által megállapított
vagy megállapítandó alakja megváltoztattatni
fog
,
hatalommal nem
királyi
sem a törvényszer
Ítéletek
vagy sem a törmások által gátohatása megengedtetni vényszékek törvényszeríí Ítéletei nem fognak megmásítatni, söt sem királyi átvizsgálás, sem bármely végrehajtása parancsolatok
által meggátoltatni, ,
hatóság
politikai
hanem
által
átvizsgálás
az eddig alkotott vagy
nélkül
valláskülönbség
fognak a törvényszékek
rehajtó hatalom mében, ö
alá
királya
nem
vettetni,
jövendben alkotandó
az ország bevett törvényes
törvények, rint,
által
szokása sze-
választandó itél-birák megtartatni
által
;
a vég-
pedig, egyedül a törvények értel-
felsége
által
gyakoroltatni."
107).
ORSZÁGGYLÉS TARTÁSA MINDEN HARMADIK ÉVBEN.
Hogy szabályok
pedig a netalán teend önkényszerü rend-
mentségéül
fel
ne hozattathassék az
szággylés nem tartása: hivatkozva idézett
1655:
alkottatott az
49
1790
1715:
és
14.
— 1791-ki
or-
a már fennebb
1723:
7 cikkeire
13, törvénycikk,
mely
rendeli
„Minden
harmadik
évben, vagy ha az ország
közhaszna és szüksége megkívánná, is
még korábban
királyi felsége közországgyülést hirdetend,
a Karok és Rendek
meg fognak
gylési ügyeket törvényes
melyre
jelenni és az ország-
szabadsággal
tárgy aland-
— ják.
Hogy
—
53
pedig a tárgyalt királyi elterjesztvények-
kel jRz ország
Karainak és Rendéinek összes igazsá-
minden egyes országgylésben mul-
ságos sérelmei
hozand
hatlanul elintéztessenek, és a
—
ganatosítassanak, nél fogva
A
arrél
ö
felsége
törvények királyi
fo-
tisztjé-
minden jöv idkben gondoskodni fog." 108.)
KIR.
HELYTARTÓTANÁCS FÜGGETLENSÉGE.
Továbbá, hogy az ország kormányzatával megbizott
magyar
lensége
Helytartótanács
kir.
minden idegen befolyásti megvassék, az
1790—1791:
14. törvénycikkben rendeltetett:
magyar királyi Helytartótanács, fogva is, minden törvényes hatalommal
szervezésé-
,,A
nél
törvények
elhárítására szükséges,
gvarországban legfbb törvények
erejénél
goktól független, alá."
és
csak
is
minden
,
és
,
és
mely a azok
mint Ma-
batság, a fennálló
politikai
fogva
bir,
eszközlésére
foganatosításának
megsértésének
tik
függet-
kir.
más
hatósá-
felségének rendelte-
109.)
MINDEN IDEGEN NYELV KIZ.ÍRÁSA A KORMÁNYZATBÓL.
Hogy
pedig a H.
József
által
behozott német,
vagy bármely más idegen nyelv az ország közigazgatásából kizárassék, az
1790—1791:
16.
törvény-
cikk ezt mondja:
„Ö
felsége
biztosítja
hogy bármely ügyek fog behozatni." 110.)
a Karokat
vitelébe
idegen
és
Kendeket,
nyelv nem
54
ADÓ ÉS UJONCZOK MEGAJÁNLÁST JOGÁNAK MEGERSÍTÉSE. Végre felhozandó
még
itt
1790—1791:
az
mely hivatkozva az
törv(?nycikk,
—
fennebb már k\ózeit
1715:
vonatkozó
ide
8. és
19.
1741: 22.
és tör-
mngyar alkotmány egyik leglényegesebb alapjogát, az adó- és újonc m e g a j á nlási jogot, az országgylésnek a követk erteljes ve'ny cikkekre,
a
kifejezésekben biztosítja: ,,
Nemkülönben
arról
felsége az ország
tóztatott
szek Karait és Rendéit,
gedelmek
,
akár
pe'nzben
mél-
teljesen biztosítani
is
a hozzákapcsolt
Re'-
hogy bármely nevezet
se-
e's
akár termesztményekben,
,
vagy újoncokban sem a Karokra
és
Rendekre,
sem
nem fognak rovagy bármely más cim nem fognak szf)rgal-
nemtelenekre, királyi íjnkényszerint vatni
,
sem szabad
ajánlat
országgylésen
alatt
kiviil
Mennyisége pedig a közadónak, mely az állandó katonaság fenntartására rendeltetett, mindenmaztatni.
kor az országgylésen, egyiktl a másikig, fog meghatározni."
111).
jMiután II. Lipótnak rövid, de örökre emlékezetes
uralkodása
badsága ezen helyeztetett,
az
alatt
Magyarország alkotmányos
alkotmányos
,
mart.
védbástyák
1-én
1792
I.
második
utolsó
és
els gondja nyesen 20-ra
egyátalában vala,
oltalma alá
történt
Ferencnek
után trónra lépett fiának,
római
sza-
(e
halála
néven
császárnak)
a magyar országgylést, a törvé-
meghatározott
határid
alatt,
1792. Budára egybehivni, a hol
azaz
—
május miután
— az
—
55
els pontban, a koronázást
bnap
hat
trnral epés után megtartatni parancsold 1790
alatt
a
— 1791:
3. törvénycikkre e szavakkal: ,.A koronázást az 1790.
és
1791-ki országgylés harmadik
telmében
megtartandjuk," 112.)
kozó, a többiben pedig
gére nézve
L
II.
i
p
(5
törvénycikke
—
ér-
világosan hivat-
mind tartalmára, mind szövekoronázási hitlevelével tökéle-
1
tesen
nemcsak megegyez, de még határozottabb
telm
koronázási diplomáját
sos esküt letette,
pélyesen
meg
is
ugyauazon
ér-
kibocsátá, és a szokáévi
6-án
jiinius
ünne-
koronáztatott.
MAGYAROESZÁG SARKALATOS JOGAINAK MEGÚJÍTOTT MEGERSÍTÉSE I.
Ferenc
ezen
id óta
1811-ig, a
majdnem
kadatlanul tartó háború fegyverzaja közt
országgylést
tartott
1808. és
késbb
az országgylés mellzésével
tott ki,
és újoncoztatott
De minthogy ságba hozta,
s
még
is
külön
,
is
hat
1796.
1811-1812-ben
1805. 1807.
biztosok
,
ugvan, és nevezetesen
1802.
zett királyi
is
sza-
;
de
adókat rova-
e célra
kineve-
által.
észrevehet
ez az országot
izgult-
a Karok és Rendek e miatt érzékeny pa-
naszt tettek mind a megyegyüléseken, mind pedig a
tizenhárom évi szünetelés után 18 25 ben Pozsonyba egybehivatott és 1827-ig tartott I.
az
Ferenc
lecsillaj^itandó
egybegylt
országos
intézett leiratokban
és
tásáról biztosítani,
a nyugtalan
Karokhoz
nemmulasztá
alkotmányos formák
országgylésen,
ezeiitúli
el
és
—
kedélyeket,
Rendekhez
ezeket a törvém-ek
sérthetetlen megtar-
mely biztosítások törvénycikkekké
:
—
—
5ü
szerkesztve nz 1825-1827-ki országg-yiilésen alkotott
törvényeknek következ három cikket képezik AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNYEK PKRTHKTETLEN MEGT AKT.Í SÁ R( )L ÁTA LÁ B AN.
„A Karoknak
és
Rendeknek az alnptörvények
érvényökben fenntartása iránt
ményekbl
(az
adt
ftnnebb említett
és
való
ujoncc-ást
és
a nmlt
illetleg
orszííg-g-yiilésén kiviili
ese-
tett
és
rendszabályok-
száimaz aggodalmuk megnyugtatására: O felmeg levén gyzdve a fell, hogv
ból)
sége tökéletesen
a király és ország
boldogsága a törvén}ek
megtartásán és épségén alapszik, és ha
pontos
vagy a
ki-
rály vagy az ország Rendéi jogaiból valami elvonatik,
a törvények és az ország' törvényes rendszerének
százados gyakorlat ásatik,
által
megersített építménye alá-
kegyelmesen kinyilatkoztatni mélt-'-tatott
:.
lioo^y
legfbb gondjai közé sorozza az országnak, koronázási esküjével
megersített alkotmányát minden id-
ben oltalmazni 10.
és
12.
megtartani, és azért az
és
19
törvény clkkekket
(az
lenségérl, a törvényhozási, biri és
talomrl, és
szl
t.
által
A FENNEMILTETT
„O
felsége
hogy bármely akílr
végrehajt ha
az országgylés ad()megajánlási jogárl
cikkeket)
mind mások
179*Vi-ki
ország függet-
pénzben,
mind maga állandóan megtaitandja, ismegtartatandja" (1827.
III.)
113.)
19. TÜRVÉNVCIKK SÉRTETLEN MEGTARTÁSÁRÓL.
179"/, -KI
bizto.«5Ítja
nevezetíi nkfír
a
Karokat
adó és
és
Rendeket,
segedelmek tárgya,
természetményekben, vagy ujon-
— cokbau
esetekben
reudkiviüi
mégr-
seniQii,
-oi
megvonatui az országgylési tárggyalástl
seoi íoof
sem
;
pe-
dig azon adóval, euaek országgyülésileg meghatározott
nemét
és
országgylésen
mennyiségét illetleg,
semmi változás sem fog tétetni, hanem az, a mint egyik országgyléstl a másikig, az országgy-
kiviil
meghatároztatik
lésen
—
114.)
behajtandó."
lesz
,
(IV.
c.)
Végre ORSZÍGGYÜLÉSXEK MINDEN HÁROM ÉVBEN MEGTARTÁSÁRÓL.
AZ
tf
,,0 felsége
Karokat és
a
biztosítja
Rendeket,
hogy azokat, a mik az ország törvényeivel, neveze-
179% -ki
tesen
13.
t.
cikkel a tartandó
országgylé-
sekrl
rendeltettek, mulhatlanul foganatosítni fogja."
(V.c.)
U5).)
A
mit
a
tartá,
I.
Ferene
mi abból
kezett az erre
is
itt
ígért,
kiszabott id,
1830
midn
és
1836-ban
is
folyvást
tartott,
I.
is
bekövet-
1832-ben
szággyléseket hivatott egybe; ez utóbbi
még
meg
pontosan
hogy,
kitetszik,
alatt,
or-
mely
Ferenc
1835. mart. 2-án kimúlt.
Atyjának dics példáját V. is
Ferdinánd
király,
(mint ausztriai császár e néven els) hiven követé;
ugyanis
még
atyjának életében az 1830-ki pozso-
országgylésen történt megkoronáztatásakor nem csak hogy kibocsátotta az , mind magát, mind utódait az ország alkotmányának és szabadságainak sér-
nyi
tetlen íilatt
megtartására kötelez, a koronázást hat hónap a trónralépés
1832-1836-ki
után
megtartatni
országgylés
rendel, és az
törvénytárába els cikk
:
—
—
58
gyanánt beigtatott koionázási
hogy
letette
liitlcvel^t, és
csak
hanem alkotmányos
a koronázási esküt,
kh'álynak ekként magára
nem
kötelességei e'rzeté-
vállalt
ben mindannyiszor, valahányszor az erre törvényesen meghatározott
id
1832-ben
hogy az 1836-ban
nevezetesen, mint-
bekövetkezett,
országgylés csak
egybehivott
1839—40. 1843—44.
be,
fejeztetett
1847-ben országgyléseket
is
tartatott,
éa
és az orszá-
gos ügyek vezetésében pontosan követte a korábban
vagy az ö országlása
fenállott,
alatt tartott ország-
gylések által hozott törvényeket. Azon számos üdvös törvények között melyek V.
Ferd
i
n á n d király, hazánk
idézni látszd országlása alatt,
nek alkotmányos és legnagyoVjb
Az 1844.
a magyiir nemzet
számíthatí:
II.
c.
t.
a
méltán a sarkala-
s
közé
nézve
fejldésére
nemzetiségi
hordervel birnak,
tos törvények
aranykorát vissza-
— ,
—
a következk
magyar nyelv
és
nemze-
tiségrl; (116).
Az 1844. Az 1844. ségröl;
t.
IV.
c.
c
t.
a vallásügyben; 117.)
az
átalános
birtokképes-
118.) és
Az 1844. rl.
III.
119.)
V.
t.
c.
az átalános
hivatalképesség-
:
:
iz idézett helyek és okmányok eredeti szövege. A
1)
rint,
Béla király névtelen jegyzjének VI. fejezete
sze-
az összerzödés latin szövege
iuramenti
Primiis status
tam
raret,
ipsis,
quam etiam
sic
fit
quamdiu vita dusemper duceui
ut
:
posteris suis,
haberent de progenie Almi ducis.
Secundus status iui'amenti
eorum acquirere
labores
Tertius status iuramenti
personae,
qui
elegerant,
quod
et
fit
sic
possent,
quidquid boni per
:
nemo eorum expers fit
sic
ut
:
isti
sua libera voluutate Almuiu ipsi et
íilii
sibi
eorum nuuquam a
íieret.
principales
dominum
consilio ducis
honore regni omnino privarentur.
Quartus status iuramenti
eorum
infidelis fieret
facérét inter
ducem
et
deretur, sicut sangvis
fecerunt
Almo
sic
fit
ut
:
quis de posteris
si
contra personam ducalem, et discordiam
cognatos suos, sangvis nocentia fun-
eorum fit fusus
in
iuramento, quod
duci.
Quintus status iuramenti
sic
fit
ducis Almi et aliarum personarum
ut
:
si
quis de posteris
principalium
iuramenti
statuta ipsorum infringere voluerit, anathemati subiaceat in
perpetuum.
A
II.
—
András decretumából vagy
is
az aranybullából idézett
szakaszok 2)
Volumus
etiam,
quod nec
nos,
nec
posteri
nostri
servientes capiant vei destruant favore alicuius potentis, nisi
prius citati fuerint et ordine judiciario convicti. (2. §.)
— 3.
Xiillain fdllcitam (adó) eolligi fíiciemus su])i-a prafdia
)
scrviontium oati.
—
00
noe
;
dumus noc
iii
villás
SiipiT populos ctiani occdcsiaruin
doscondcmus,
vo-
nisi
ip.sannn )iidlam pcui-
tus culiectain faeieinus. (3. §.) 4.) Si quis serviens siue
tém
possosxionis
disponat, et
iiiorte
si
qui
piiKjiii
.siii,
nullám
penitiis
praovontus disponere
quartam par-
non
gcnerutiouem
rex
haLiicrit, (a
pro-
poterit,
magis contingunt, obtiueant.
euin
Comites parochiaui
5.)
non
dccesserit,
Hlio
obtineat, de residuo, sicut ipse voluerit,
filia
Et
si
obtineLit. (4, §.)
fispánok) praedia servientum
discutiant. (5. §.)
autem rex extra rcgnum exercitum ducere voluerit, ip.so iro non teneantnr, nisi pro pecunia ipver cxercitus (hostilis) venerit supra regnum, omnes
G.) Si
servientcs sius. Si
cum
universaliter ire teneantur. Item
cere voluerimus,
comitatus
et
cum
si
extra
regnum exercitum du-
exercitu ipse iverimus, omnes, qui
habén t, pru pecunia nostra nobiscum
ire
teneantur
(T. §.)
omnes liumincs rcgni
7.) ]^ilatinus
discutiat vei
;
uostri
indiíferentcr
sed causas nobilium, quae ad perditionem capitis,
ad destructionem
regis terrainare
non
possessionura
pertinent,
sine
scientia
possit. (8. 5.)
8.) Si liospites, videlicet
nerint, sine consilio regni
homines, ad regnum
boni
ve-
ad diguitates non promoveantur.
ai.§-) 0.)
Uxores decedentium vei
damnatorum ad mortem
per sontcntiam, vei in duclo succumbentium, vei ex quacun-
que
alia causa,
10.)
non fraudentur dote sua.
Jobagiones
(a
fnemesek)
(12. §.
)
ita sequantui' curiara
quocunque proficiscuntur, ut pauperes per cos opprimantur uec spolicntur. (13. §.) gis, vcl
11.)
Item
sui qualitatcm sui,
si
quis
non
comcs honorofice
liabucrit,
vei
se
destruxerit
re-
non
juxta comitatus
populos
castri
couvictus supcr hoc coi*am omni regno dignitate sua tur-
piter spolietur,
cum
restitutione ablatorum. (§. 14.)
:
—
—
61
quas quis justo servitio obtinuerit,
12.) Possessionibus,
aliquo tempore non privetur. (i7. §.) 13.)
Jobagiones castrorum
libertatém a sancto rege
teneantur seciinclum
institutam, sirailiter et
hujuscunque nationis, secundum concessam teneantur. (19. §.)
hospites, (bevándorlók)
bertatém ab
(rastici,)
Stephano
initio eis
14.) Episcopi, super praedia servientium
decimas non dent, nec ad praedia regalia
nostris
eqiiis
eorundem
populi
decimas suas apportare teneantur. Item porci nostri iu vei
pratis
servientium
eorum. {22. és 22. regni nostri sint 1
;
pascantur contra
silvis
voluntatem
§.)
camerarii (tárnokok) monetarum uobiles
Comites
15.)
non
li-
ismaelitae et judaei id
fieri
non
possint. (24. §.)
Item possessiones extra regnum (extraneis, azaz
6.)
külföldieknek) non conferantur. Si sünt aliquae collatae vei venditae extraneis, populo regni ad redimendum
reddantui'.
(26. §.)
17.) Si quis ordine judieiario fuerit condemnatus, nul" lus
potentium possit
eum
defendere. (28. §.)
18.) Item praeter hos quatuor jobagiones^ scilicet palatinum, banum, comites cui'iales regis et regínae, duas dig-
nitates nullus teneat. (30. §.)
Quod
19.)
rum
aliquo
tam
nos (rex), vei abquis successorum nostrohuic
dispositioni
liberam habeant, sine nóta,
traire voluerit, tatis,
si
unquam tempore
episcopi,
quam
alii
nostrae
alicujus
et contradicendi
infideli-
jobagiones ac nobiles
universi et singuli, praesentes et futuri, posterique
con-
regni
resistendi
perpetuum
nobis et nostris successoribus in
facultatem. (31. §.)
Hármaskönyve
Verböczy
Része
I.
címének a
IX-dik
nemesség (nemzet) szabadságáról szóUó eredeti szövege 20.) Prima nobilium libertás
mum
citati vei vocati,
rint, in
res,
eorum
personis,
aut preces,
(1. §.)
est,
quod
ipsi,
nisi
pri-
ordineque judieiario condemnati fue-
ad quorumvis instantiam,
nusquam
et
per
ueminem
A^el
detineri
clamo. possint.
— 21.)
Secunda
—
62
libertás, quorl nobiles totius regni
nulliiis
|)raoterquam principis legitimé coronati subsint potestati, ip.so
quoquo princeps
no.stcr,
ad siniplieem
nistram suggestionem alicujus, juris, et altéra
querolam
nominom eorum
et
praeter
ct si-
viam
parte non audita, in persona vei rebus suis,
ordinaria auctoritate inipcdire potest. (4. §.) 21.) Tertia est:
quod
juslis
eorum
«
jiiribus et
omnibus
provcntibus intra terminos territoriorum suorum adjacentibu.s,
liberam scmpcr, prout volunt, frtiendi liabent potesta-
tcm, ab omuiquc servituto, ac datiaruni, et collectarum,
tri-
butorum, vectigalium, tricesimarumque solutione per omuia immiines
exempti habentur
et
;
militare
duntaxat pro regni
delensione tenentur. (5. §.) 23.)
Quarta
et iiltima
quod
est,
si
quispiam
regum
nostrorum libortatibus nobilium in generáli decrcto excollentissimi pi'incipis
quondam Domini secundi Andreáé
regis,
cognoniento Hierosolymitani (ad quod observandum quilibet
regum Hungáriáé, priusquam suum sacramentum praestare
coronaretui*,
caput sacro diademate sólet,) declaratis
et
ex-
pressis contravenire attentaret, tunc sine nóta alicujus infide-
liberam
litatis
illi
resistcndi, et contradicendi
petuum íacultatem.
habent
in per-
(G. §.)
Per nobiles autem universos Dominos Praelatos, Barones, caeterosque Magnates, ct alios hujus regni Proceres 24.)
intcllige. (7. §.)
A Hármas pontjai
könyv
II.
R.
3. C.
a törvényhozásra vonatkozó
:
25.)
Quaestio oceurrit, utrum Princeps per se possit
condere leges
V
an opus
sit,
ut populi quoque accedat con-
sensus V 25.) Princeps (rex) proprio
ti(mes (leges et statuta) facere
rogatoque populo
responderent quod observantur.
si
:
ei tales
sic,
(3. §.)
tales
motu
non
et
absolute constitu-
potest, sed accersito intcr-
leges placeant, an ne ? qui
cum
postea sanctioncs pro legibus
:
—
—
63
26.) Plernmque autem et popiilus nonnullaj quae ad publicum bonum conducere arbitratur, unanimi consensu decernit, in scriptisque Priucipi porrigit, su^Dplicans
leges sibi statui.
Et
Princeps
si
ij)se
super
illis,
ejusmodi sanctiones ac-
vim
legis sortiantur,
et
Xomine autem populi hoc
in loco intellige
solum-
ceptaverit et approbaverit, tunc
pro
legibus reputantiir, (4. §.) 27.)
modo
praelatos, barones et alios
nobiles, sed
non
n. Mátyás
mának kat
is
magnates, atque quoslibet
ignobiles. (27. §.)
király 1808 diki koronázás utáni
a törvényhozó elemeket meghatározó,
1-sö
decretu-
a királyi városo-
s
ide számító 1-sö czikke
28.) Visum est regnicolis concludere, quinam sub nomine Statuum et Ordiniim Eegni intelligi, quive per Suam Majestatem Regiam ad publica Regni Comitia per Suae Majestatis
Regales vocari,
habere debeant 29.)
Cum
et
vota sua in publica Reg-ni Diaeta
? (1. §.)
Regni Hungáriáé Status
tuor conditionis regnicolis,
Magnatibus, Xobilibus
nempe
Ordines ex qua-
et
Praelatis,
Baronibus, seu
et Liberis Civitatibus constent, (2. §.)
30.) üt Liberae Civitates quoque in suis privilegiis et numero Statuum et Ordinum conserventur, dignum judicant
Regnicolae, et ut earuni nuncii inter Regnicolas locum et vota
habeant, dignum quoque censent Regnicolae. (10.
Á Hármaskönyv
II.
R.
5.
§.)
címe, mely a törvény kötelez
erejének kiterjedését magyarázza: 31.)
Si quaeratur, quos ligent constitutiones (leges)
et
decreta ? Sciendum, quod primo ligent Principem (regem), qui eas populo postulante edidit,
deinde tos. (1. §.)
ligant
omnes
jurisdictioni
principis
subjec-
:
— A Hármas
könyv
R.
I.
—
fi4
címe mikép magyarázza a ma-
9.
gyar nemzet alattvalói viszonyát királyához? 82.) Nobilis nulliuR, praotorqiiam
II.
Principis (Regis)
Kegis) obsorvaiulmn,
quilibct
le-
Andrcao
coronati suLsint potcstati, ad quofl (clccrotum
rjitinic
Kcguin Hungáriáé, prius-
quain sunin taput sacro diademate corouaretur, sacramentiiin
pracstarc
A
s
o
1
c
t.
(G. §.)
Corpus juris-nak
elszavának
Ferdinánd királyt illet biographiai
I.
kifejezései a király megválasztatásáról
Tam 33.) In Regem Hungáriáé rite e 1 g t u r omnibus fere preceribus in ipsum inelinatis Rex denuo a ci
c
1
am
a
u
t
r.
Xo
.
.
.
,s
király esküje a Corpus Juris szerint:
Ferd
i
na ndu
s,
Rex
quod Ecclosias Dei, praelatos, baroncs,
omnes regnicolas
ra.s et
.
(5. §.)
Els Ferdinánd 34.)
i
?Iungariae, juramus, nobiles, civitates libe-
in .suis innnunitatibus et libertatibus,
juribus, privilegiis, ac in antiquis et approbatis consuetudini-
bus conservabinius, omnibusquc justitiam faciemus simi
cundani
Andreáé
Regis
regní nostri Hungáriáé, et titulo pertinant,
poterinius,
decreta
quae ad
serenis-
;
observabimus
illud
([ucxiuo
fines
;
juro
aut
non alienabinius, nec niinuenius, sed quoad
augebinui.s,
et
cxtcndcmus, oniniaque facieiuus,
quae pro bono publico, honore
et
incremento
regni
nostri
Hungáriáé justc facere potcrinius.
Az rozatai
bécsi
békekötés
némely
sarkalatos
hatá-
:
35.J
sinc
1606-diki
Cuni
is
(ncnipc Art. 22. 1G04.) extra Diaetam, et
Regnicolarum assensu adjectus
íiierit
;
propterea etiam
tollitur. (1. §.)
3G.)
Omnibu.s Statibus
ct
Ordinibus regui
liber
reli-
:
:
65 ipsorum usus
gionis
tamen praeju gi
o D
s
i
et ut clerus,
;
et
exercitium permittetnr
clicio
ab
:
Catholicae Eomanae
templa
tacta et libera jjermaneant
Catholicorum
ecclesiae
et
que reli-
s
in-
atque ea, quae hoc distiirbioriim
;
tempore iitrínsque occupata
fuerint, rursurn eisdem restituanösszefüggleg az 1608. koronázás eltti
tur. (1. §.) (Ezzel
decretum
§. ezt
1.
Ut
37.)
bus, Nobilibus, Statibiis et
határozza
:
tam Baronibus, Magnati-
religionis exercitium
quam etiam
liberis
ac iiniversis
civitatibus,
Ordinibus regni in suis ac
fisci
bonis
item in
;
quoqiie regni Hungáriáé militibus Hungaris,
coniiniis
cujusque religio
et confessio,
nec non oppidis
siia
eam
et vilhs
sponte ac Übere acceptare volentibus, iibique liberum relinquatui',
nec quisqiiam in liberó ejusdem usu et exercitio a
quoqiiam impediatur.) 38.) Palatínus eligatur
quitus consueto, in proxime
cum sua
more antiQuia ver
dignitate,
celebranda
diaeta.
sua Caesarea ac Regia Majestas in Hungária residere nequit ideo statútum
tiam
sibi
per
quod sua Serenitas secundum plenipoten-
est,
Suam Majestatem
Hungáriáé per Palatinum cus,
ac
Sua Caesarea,
si
praesens adesset,
concessam, in negotiis regni
Hungaros, non
et consiliarios
Regiaque
Majestas
audiendi, proponendi, judicandi,
dendi, agendi et disponendi, in omnibus
iis,
conclu-
quae ad conser-
vandum regnum Hungáriáé, ejusdemque Regnicolarum tem,
testatem et facultatem habeat.
(A
— (Ugyanezen határozatot
decretum 3-dik czikke 39.)
mano,
et
1. §.
bécsi békekötés
3-dik
az 1608. koronázás eltti
következleg
egészítette ki:
Sua regia Majestas duas ex Statu Catholico Rototidem evangelicae confessionis personas proponat;
ex quibus Status jestas intra
et
Ordines quemcumque eligent
annum ab
peculiarem generalem Regni diaetam vén mindjárt a 3-ik szakaszban
Quod
si
j
Sua Ma-
obitu Pala tini pro electione növi Pala-
tini
40.)
quie-
videbuntur esse necessaria, plenariam po-
et utilitatem
cikke.)
se-
personaliter
facere
Sua Majestas
indicet,
hozzá
te-
tum Judici
nollet,
5
—
—
r.6
Curiae Regiae, vei ipso non existente, Magistro Tavernico
rum, plonaria
amissionc honoris ot offifiomiu
.snb
auctoritas tribuitur
ac promulgaudi. k.
1(1U8.
o.
Ut corona
41.)
.suoruni,
diaotani ad Palatini ulcgtionem inilicendi
:
c. 2. §.)
.'}.
in regnuin
4. e.) et in nianibus coruni qui
Hungaris saocularibus
Hungáriáé reducatur,
(h. b.
ad cjus custodiam ex nativis
delecti liierint
,
regno reliuquatur.
in
(k. c. 1G08. 4. c.)
42.) In Thesaurariuni nativi ITungari
culares eligantur, (b. b
5. c.) et ut
scmper, et sae-
exterae nationes deinceps
omnino regni proventus se ingorant. (k. e. 1(308. 5,) 43.) Sua regia Majestas Hungáriám ct partes ei annexas per Hungaros nativos possidcbit, tam majora quam
ií.
nullos
minora
ofticia rcgni,
etiam coníiniorum praefccturas Hungaris,
nullo interposito religionis discrimine, conferet.
(
b.
b.
'J.
10. c.)
44.) Caveat Sua Majestas regia, ne exterae nationes
nationis
alterius
homines
gubernationem Hungaricam se
in
ingerant, neve in rebus Hungaricis
rorum
consilio
utatur. (k.
e.
absque
I. t. \).)
convictus
legibus regni
aliorum,
quam Hunga-
discrimine
Sua Majestas
suas juris
ordine
c.)
Quaerulantes
45.)
quantur, ot (P. ordine
religionis
1008. 10.
et
injurias
nemo,
puniatur.
nisi
pi'ose-
legitimé citatus, jurisque
quae antiquis proxima emendeutur.
Decreta regni,
contrariantur, in diaeta
(b. b. 11. c.)
Ut omnes,
4G.)
fidelitatem
sorum
qui
Suac regiae
liegis
redeant
Dominó Bochkayo adhaeserunt, tamquam 1 e g t m
Majo.statis,
i
i
i
in ip-
et reeipiautur. (b. b. B. 21. §.)
47.) Regni Hungáriáé regnicolae
et comitatus
Suae
regiae Majestati ad perpetuam íidcm et observantiam se ob-
ligabunt ni)
—
neque
(salvis
sempcr juribus
— unquam defectionem,
contra
Suam
et libertatibus reg-
rebellionem, insurrectionem etc.
Majestatem, contra
bouum
regni
etc.
in aeter-
nura attentabunt. (b. b. B. 27. §.) 48.)
Ut haec oninia majori robore firmentur, Sua regia firraiter promittet, et penes eandem
Majestas diplomate suo
—
—
67
Reg-niim quoque Boliemiae, Archiducatus Austriae, Marchio-
Dux
Moraviae^ Ducatus Silesiae, et Serenissimiis
natiis
cum
dinandus
cum Hungaris
Majestas reconciliationem
omni sua parte observabit,
ter in
Fer-
Diicatu Stiriae assecurabiint, quod Siia regia factam, inviolabili-
et vicina
quoque regna ac
provinciáé nihil, quod vicinitatis jus possit laedere,
attenta-
bunt. (b. b. B. 26. §.) 49.)
Accedente consensu
et
Sacrae regiae
auctoritate
Majestatis libere, et non coacte spondemus, et Status ac Ordines Hungáriáé et Transylvaniae assecuramus, quod
cum Hungaris
Majestas hanc reconciliationem
solum
inviolatibiter observabit, sed etiam Status et
regni
Bohemiae,
Hungaros, quod
ejusdemque vicinitatis
provinciarum
contra
jura laedere possit, attentabunt.
Boh.)
(Lit.
Quod
50.)
reconciliationem
nis regnis et provinciis
observabunt.
51
cum
factam
békekötés.)
Illustrissimo Principe
initae(1647. 5.
Omnes
52.)
cum
sua Majestate et
inviolabiliter, et in
t.
Diploma regium
Transylvaniae,
Pacificationis
Dominó
et
milites
Hungarici
confiniis
in
re-
habeant ubique suae religionis exercitium, cum
gni, liberum
liberó
templorum, campanarum
quam
in liberó religionis suae exercitio turbetur,
diatur. (1647. 5.
Ut
nec quis-
et sepulturae usu,
aut impe-
c. 5. §.)
rustici
quillitatem regni in
quoque propter bonum pacis
et
tran-
quorumcunque dominorum terrestrium Sua Ma-
bonis in hbero suae religionis exercitio a
et fisci
jestate regia, vei ejusdem tribus
Greorgio
c.)
Status et Ordines regni, liberae civitates,
oppida privilegiata,
53.)
vici-
omni parte
Hung.)
(Lit.
(Linczi
)
Rákóczy
diti,
non
Ordines
nihil
,
Sacra
factara
non
ministris,
aut dominis suis terres-
tui'bentur, aut impediantur; hactenus
coacti et turbati liberum religionis
sumere
et
continuare
permittantur,
autem impe-
ipsorum usum
ncque
ad
alias
reasreli-
gioni ipsorum contrarias ceremonias peragendas compellantur. (1647. 5. c. 7. §.)
5*
—
—
08
Ecclcsiae paetoros, sivc concionatores, per quos-
54.)
c-iiiKjUf amt»vc'i-i vt oxtur1»ari
iK'Utiqiiam ])0ssint;
haetnius aim»ti tuisscnt, eus licrat reiluecre,
ipsorum
ix'ducoi'e.
Ur)4T. V.
5.) Gravaniina,
!^.
autcm
qiii
vol
lovo
alios
§.)
nogotiuui
rcligionis
et
occupationes
temploruní conconientia, in pruxima celebrauda regni diaeta c()niplanontur,nec ultra occupationes temploriun íiant.
Ea autem
tomporé violenter
utrinque
tompla, qua(^ Imc
occupata licis.
di.sturbioruni
evangolicis
i'ucrunt,
restituantur, prout etiam catlio-
Gravaniina auteni futuris quoque tcmporiljus in negotio
rc4igionis eincrgcntia
tam
quani etiam cvauge-
(.'atliolicoruni,
quam etiam alia gravaniina tam evangelicorum, quam catliolicorum Sua Majestas singulis honiinum
licae coufessioni.s
;
diaetis plenarie complanabit.
(1647. V.
8. §.)
56.) Caetera sub hac paciíicatione
utpote de diötributionibus
tractata,
regni sine rcligionis
Hungáriáé,
tione
discrimine, de
cum
Turcis
vei
utrinque agitata et
honorum
et
ofíiciorum
omnium tractatuum quibusvis
aliis
natiouibus per nativos Hungaro.s seculares institutione, aliis
ra-
vicinis et
de
etiam onniibu.s, libertatcs patriae cuncernentibus negotiis
conclusum
est
:
ut primis statim comitiis aliquid certi de
iis
sta-
veljam statuta ibidem de facto effectuentur. (V. 11. §.) Ad quod (pacificationis dijjloma) observandum, etiam succes.sores nostros, legitimo.s sciliect Hungáriáé Reges
tuatur,
57.)
obligatos esse volumus. (1647. V. 14. §.)
Az
elsszülöttségi trónörökösödés fiágon.
58.) Universi .Status
et
Partium eidem
annexarum
nemiuem
alium,
quam
(Leopoldi
1.)
quoties
quod
:
Hungáriáé in
regiae
Siiae caesarcae et
masculorum haeredum jirimogenitum
tuum pro legitimé rege suo hoc regnum Hungáriáé rite ties,
regni
(Jrdines
declarant
inauguratio
sint luibituri,
instauranda
Majestatis in
perpe-
diaetaliter intra
et
coronaturi. 59.)
et
posterum
Erga semper
érit,
to-
praemittendam
Articulnrum rlipldiiiaticorum accejjtatiunem, seu regiam Asse-
)
—
deponencTumque superiude jnramentum,
curationem,
qua
a
majoribus suis praestitum GO.) Qiiodsi
(Leopoldi t
i
—
G9
ngere
I.) t,
s
e
esset,
forma. (1687.
ejusdem caesareae men mascu1inu
extiinc
et
regiae
m
d
devolvendi
istiusmodi
in
ea,
II. 1. §.)
Majestatis c o n-
e fi c e r e
et suscipiendi re-
giminis successio rendimdet et ti'anseat in Serenissimi
H
i
s-
u 111 R e g i s Domiiii C a r o i íl. pariformiter maserga aeque praeviam, praedeclaratoque ciiniim semen modo praeiiiittendam regiam af f i da tion e m et acccpan
i
ar
l
:
,
ptandos praementionatoS d i p standiim desiiper
Suae caesareae fati
j
ura
ra e
1
o
ma
u t u m.
et regiae Majestatis
t i
61.)
e o
Eo
s
articulos et prae-
quo tam
iu casu,
(Leopoldi
1.)
qaam
prae-
Serenissimi Hispaniarum Regis masculiniim semen deíi-
ceret, avita et vetus,
approbata consuetudo, praerogativaque
Statuiim et Ordinum Hungáriáé in regum locum liabeat (1687. UI.
electione
coronatione
et
Diploma regium per Regiamque Majestatem tempore suae Co-
&2.) (ül. Károly koronázási hitlevele.)
•Sacram Caesaream
ronationis Statibus et Ordinibus regni dátum. (1715.
II.)
63.) Nos Carolus Electus Romanorum qua Hungáriáé Rex agnoscimus etc. Primo. Quod praeter ab antiquo deductam regiam hae-
Imperátor,
reditariam successionem coronationemque; in reliquo univer-
communes Regni Hungáriáé, Partiumque eidem annexarum libertates, immunitates, privilegia, statuta, communia jura, leges et consuetudines, a divis quondam Hungáriáé regibus, et gloriosissimae memósas
et
singulas
riáé praedecessoribus nostris hacteniis
concessas,
confir-
et
matas, in futurumque concedendas, et per Nos confirmandas (ad quas et quae dicti Status et Ordines formulám quoque
jurameuti ad initium decretorum Serenissimi
Domini
Ferdinandi Primi,
olim Priucipis,
gloriosae
reminiscentiae
Antecessoris Nostri positam, extensam, et reduetam
exclusa tamen et semota articuli
deereti
Divi
Regis secundi, de anno millesimo ducentesimo cundo, elausula incipiente
:
habent);
Andreáé vigesimo
„quod siveroNos"
—
se.
usque
—
m
m ;" in
punctis, clausulis et artieulis, prout supcr
omnibus eorum usu ct
cummuui Statuum conscnsu
diaetaliter cou-
ad verbíi siiis
—
70
^i
:
n
pc
intollcctii rogio et
r
pe
u u
t
fa
veiituin í'uerit, Hnnitor et sancte
omnes
u
i-
1
(;">.
coronam
regiii
t
c
per aliosque
observabiinus,
et singulos observari faciemus.
64.) Saerain
a
1
§,j
juxta veterem consve-
tudiuem ipsoruui Regiiicolarum, legcsque patrias per certas de eorum medio unanimiter ad hoc
delectas,
Hacteuus recuperata
65.)
cuperanda
quaevis
tenuta et partes,
hujiis
ct
expost
iutellcctu
de totó reincorporabimus.
(7. §.)
a
et
t
i
o
ni
penes
illibate
Icgum
et
privilegiorum,
casum defectus masculini sexus seminis et co róStatuum et íJrdinum regni in pristinum vigorem, in
s
Reguum Hungáriáé,
remanebit.
inaugiu-atio
successivis
haeredes
érit, toties
et
annexas
ejusdem
partes
(8. §.)
G7.) Quoties
Hungáriáé
regia
tcmporibus
iutra
ambitum
diaetaliter
regni
instauranda
et successores nostri masculi, futuri ueo-
coronaudi haereditarii reges, praemittendam sentis
annexaruni
ei
praerogativa regiae electionis
nostri tt
adjuvante, re-
sub modalitate supradictae
partibiis,
interpretationis de usu et
Quod
(6. §.)
ad menteni juramentali.s íbrmuhie eidem
regno et eidem annexis
66.)
Deo
Partiumque
regni
deputatas
et
persouas saeculares in hoc regno conservabimus.
liabebunt prae-
diplomaticae Assecuraticmis acceptationem,
dumque superinde juramentum.
f9
depouen-
§.)
G8.)Xos itaque pracdicta universorum statuum et Or-
dinum regni Hungáriáé tia
benigne
admissa,
Partium eidem annexarum instan-
et
pro benigna animi nostri propensione,
ipsisque benigne gratificandi
voluntate, praeinsertos univer-
sos articulos, ac omnia, et singula in
iis
contenta, ráta, grata
et acceptata habentes,
pari tor et
eisdem nostrum eonsensum, benevolum assensum praebuimus, et illos, ac quaevis in eis
contenta clementer acceptavimus, approbavimus, ratiíicavimus et
coníirmavimus; promitteutes et assecurantes Status et Ordi-
ues regni in v c r b o u o
a
t
ro
Reg
i
o,
quod praemissa omnia
!
— tam nos
ipsi
71
observabimus,
—
quam
per alios fideles subditos
nostros^ cujuscuuque Status et conditionis existant, observari
faciemus.
(10. 11. §.)
(Jur
69.)
áment m Caroli
NosCarolus
III.)
II
qua Regni Hungáriáé Electus Eomanornm Imperátor^ ac partium eidem annexarum Rex: juramusper Deum Vivum, áriam ac per ejus Sacratissimam Genitricem Virginem etc.
M
omnes Sanctos, quod Ecclesias Dei, dominos praelatos, barones, magnates, nobiles, civitates liberas et omnes regnicolas in suis
immunitatibus
legiis,
ac in
et libertatibus^
antiquis bonis
et
juribus, legibus, privi-
c
mmun
ventum faciemus
;
cousuetudinibus,
approbatis
prout supereorum intellectu
et u
s
regio ac
u^
S t a t u u m c o n s e n s u d i a e t a 1 i t e r c o nfuerit, conservabimus, omnibusque justitiam
i
Serenissimi
quondam Andreáé
regis
decreta
—
exclusa tamen et semotaart. 31. ejusdem decreti clausula incipiente
:
,,Q
uod
perpetuum
s
i
v
fa c
no
e ro
u11a
t
e
s"
etc.
verba
usque ad
—
m, "
observabimus
:
;
regni nostri Hungáriáé, et quae ad illud quocunque jure
„i
n
fines
aut
sed
titulo pertinent, non abalienabimus, nec minuemus, omniaque illa quoad poterimus, augebimus et extendemus, faciemus, quaecunque pro bono publico, honore et incremento omnium Statuum et totius regni nostri Hungáriáé justefacere
—
poterimus. 70.)
— Sic nos Deus adjuvet,
et
Prout super eorum intellectu
Omnes
et
usu
Sancti
regio
ac
com-
muni Statuum consensu diaetaliter conventum fuerit. 71.) Sua caesarea, Regiaque Majestas successionem haereditariam juxta tenorom benigni diplomatis dirigendam,
ter declaratam, clementer resolvit
demum
sui, suíficien-
et
deficieute
masculino sexu, a divo quondam Leopoldo Imperaet v e t e r e m, approbaavita
m
tore et rege descendente,
tamque consuetudinem, praerogativamque Statuum et Ordinum in electione et coronatione Rogum locum
suum
habitui'am esse. (1715. III.) 72.)
Nec Status
et
Ordines regni, eadem Sacra Regia yult, quam observatis proprüs
Majestas secus régi aut dirigi
::
—
—
72
ipsius regiii Tlungnriao liactcnus factis, vei taliter constituendis legibus. (J.
Qua
73.)
in
t'utuinmi
diao-
i^.)
regia clcmontissiina
deelaratione, circa claii-
tsulam „Prout s u p c r intellcctu et iisu leguni, Rcgii) et c o m in u 11 S t a t u u ni conscusu diaetaliter c u V c n t u 111 f u e r t/ de o m u i a r c g n o a v u lsione, ac ad niorcin aliaruni provinciaruni supposito :
i
i
gub
e r
n
o
i
Status ct Ordines rogni .sufficienter praecautos
—Ezzel összcfügaz 1741. VIII. következ immunitates, jura, praerogativas Statuum regni Hungáriáé, — qui super
tai'tahna:
reddit.(2. §.)
Fundanientalia
74.)
libertates,
et
eo,
quod ad normáin aliarum provinciaruni non gubernabuutur, alioquin assecurati suut, intellcctu
—
.sub
sensuni clausulae, de usu et
legum sonantis, nullatenus
.sumuii posse.
—
S erre vo-
natkozik a késbbi királyok hitleveleiben a következ passus ^Salva tanien seraper
7;"),)
8.
quoad
ea,
quae per articulum
1741. excepta sünt, ejusdein legis dispositione.
Quandoquidom
76.)
tari tencantur, id
sum
nobilcs pro
regni
defensione
caesarea regiaquc Majcstas, quoties neces-
judicavcrit, in conforniitate Icguin hactenus superinde san-
citarum, in posterum quoque desiderare poterit. 1.
niili.
(1715. VIII.
§.)
77.) Quivis nobilitari praerogativa gaudentes militare
pro regni defensione tencantur. (1723. VI.
Quia tainen
78.)
et regulata
intertenenda veniret, quain
haec
tum
ver esset
sine contributione :
cessariorum érit.
hinc subsidiorum
matéria
(1715. VIII. 79.)
hostilis
Ubi
cum
militia
sine
rei
stipendiis
subsistere,
comparare non posse, indubitaet
diaetaliter
contributionum eatenus ne-
cum
statibus
deliberanda
2. §.)
ver
extraordinarius inopinatae
casus emerserit, aut improvisi
ordinariam
2. §.)
pro omui eveutu,
tractandae
formám non
flagrantis
admitteret
irruptionis belli :
ratio
pro ejus-
modi casibus Status et Ordines nccessarium esse statuerunt ut Palatínus et Primas regni, item praclati, barones, tabula judiciaria regia, comitatusque et regiae
ac
liberae
civitates
—
—
73
quo freqiientiori numero fieri poterit, iutra, et non extra regnum convoceuturj qui cognita hiijiismodi inopinatae ueces. causa,
sitatis
aliorum
piincto
in
liujusmodi
contributiouis,
non
et
regni uegotiorum, deliberare et decernere possint.
(4. §.)
inopina hostilis
80.) Ubi. vei
irruptio, vei flagrantis,
ordinarium
ratio
in
regnum Hungáriáé
regnum hoc
directe
tangentis^
belli
concursum impediret. (1742.
diaetalem
XXII.) 8
1
Quosvis nobilitari praerogativa gaudentes ab omni
.)
contributione
VL
(1723.
esse.
1. §.)
Ut
82.)
immunes conservandos
perpetuum
in
posterum
in
generális
regni
quovis
diaeta
trienuio, vei publica regni utilitate aut necessitate
exigente,
etiam citius celebretur. (1715. XIV.)
(83—91.) PRiGIIATlCi SiXCTlO. (III.
Károly király
Art. ti
u
mque
1.
e
i
d
II.
decretumának
Status e
m
et
I.
és III dik törvénycikke 1723.)
II.
Ordines Regni,
a n n e X a r u m, S a c r a e
Caes
Par-
are a
e,
Regiae Maiestati pro Libertatum, et Praerogativa r u m, E a r u n d e m p a t e r n a, e t C e m e ntissimaConfirmatione; et Suae in médium Statuum Sacratissimae Personae adventu; et
1
gratias quammaximas referunt. Patemam sane, et Clementissimam Sacratissimae sareae, et Regiae Maiestatis
erga Status, et Ordines Regni,
in praesenti Diaeta, felicissime,
ViX a
nem
;
1 i
et
quandQ v
i
s
et
in fr e
numero
o
Cae-
quen ti s simo,
congregatos propensio-
ad permansionem Eorundem, ac incrementum pu-
blici Status
Regni Hungáriáé, Partiumque
rum, proque stabilienda in
omnem
casum,
eidem etiam
annexac o
n
t
r a
— V m ox torna
Unione,
rcditariis
consorvamla
ct
sollicitudincin
et
(lin'i'tain c-uraiii,
Caesaroae
.Sac-ratissiinae
Hae-
vicinis Rojjnis, ct l^rovinciií^
ciiiii
111,
i
-
74
(loino.stica
ox
;
traiiquillitate
Eiusdoni
bonignis
Rogiac Maiostatis, ad Status
et
et
Ordines Regni, Partiuraque eidera annexarum Clementissirae
L it e r
emanatis
positionibus,
i
s
Rega
1 i
devoto sane
zelo, et constanti fervore
b us
ac novissime factis Pro-
honiagialis
Eorimdem
Fidelitatis
intelligentes
huinilliiiio
Eosdem Clementissime
erga
;
pro
;
hoc
exhibito Paterni affectus Gra-
quodve non obstantibus in adversum gravissimis, Sacruin Ronianuni Impérium, et Euro-
tiaruni siiigulari voto,
quibiisvis
paeam quietem tangentibus
laboribus. in
et
curis,
médium
et Eosdem in Statuum suorum semet conferre Altissima iisdem summe Veneranda Persona sua, paterne consolari et primum, ac ante omnia, nullaquepraevia íideliuiii Statuum, et Ordinum eatenus praemissa hummillima
fideliura
;
;
Supplicatione, ex puro erga sos Status
Eosdem paterno
Regni
Ordines
et
affeetu, univer-
Haereditarii
sui
Hungáriáé,
Partiumque, Regnorum, et Provinciarum eidem annexarum,
D
ma
quam aliis quibusvis Juribus, Libertatibus, Privilegiis, Immuuitatibus, Consvetudinibus, Praerogativis et in
omnibus tam
Leg
i
bu
8,
i
p
1
o
t i
c
i
s,
hactenus concessis, et conditis, ac in praeseuti
Diaeta, et in futurum etiam. Diaetaliter condendis, conser-
vaturum
oíferrc
;
et
easdem ac
earundem singulas
tissime confirmare dignata fuisset
possunt, tati
;
hu
m
i 1 1 i
m a s,
clemenet
quam
maximas Sacratissimae Caesareae, ac Regiae Maies-
ideo etiam §. 84.
gusti8s Eiusdem,
i
gratias referunt:
F a e m u e u m q u o q u e Sex u m A uQ m a e D o m u s S u a e A u s r a c a e, usque ad u od
i
t
et
ab eodem Descendentium
giam Hungáriáé Coronam,
i
defectum,
Partesquc,
ad
Regna
Reet
eandem Sacram Coronam pertinentes, unanimi Universorum Statuum et Ordinum Regni, Partiumque eidem annexarum liberó voto proclamatum; et per solemnem Eorundem Statuum et Ordinum ad Sacratissimam
Provincias, ad
;
;
—
—
75
Regiam Majestatem putationem vocatum
Caesaream
et
,
Viennam expeditam De-
;
Et ejusmodi oblatiouem tam p i e e t elemengra to q u e a ni m o a c c e p t a r e et fidelium Statuuin r Ordinum suorum piis, ac Salutaribus Votis, non tantum §. 85.
e
t
et
,
;
,
annuere dignata esset
ejusmodi
Sed
§. 86.
in Sacra Regni Hungáriáé Co-
rona, et Partibus^ Regnis, et Provinciis eidem annexis S u c-
eessionem, t
u
r a e
r
eodem, quo
din
Ma
s
c
u1
secundum normám
e,
jestatis Sacratissimae
Regnis
o r
um
Pr
in reliquis
i
m ogen
haereditariis,
et Provinciis
i-
Suae Main,
extra Germaniam sitis, iam per Eandem o r d inatam, stabilitam, publicatam, et acceptatam, insepa rabiliter, habitaque in graduimi aequalitate, et
ejusdem Lineae
Praerogativae Masculorum
ratione,
dirigi, servari et custodiri vellet
§. 87. Ita, ut
re
Regnorum
normám ptam
et
a,
Ve
1
Ma
s c
Provinciarum
;
s
Ejusdem
juxta
Haeres,
Primogeniturae, in Augusta
existet
u1u
praemissorum Augustae Domus
qui, vei quae,
s,
cae
i 1 1
Domo
eodem Successionis,
Austi'ia-
memoratam
Austriaca pro
H a erece-
his, et futuris
Haereditario jure, etiam pro infallibili Rege Hungáriáé, Partiumque, Regnorum, quibuscunque casibus,
et
Provinciarum eidem annexarum, aeque indivisibiliter
intelligendarum,
habeatur, et coronetur.
Art. 2. De Regia Haereditaria Sacratissimae Caesar eae, etRegiae MajestatisSexus Faeminei Augustae Domus Austriacae in Sacra Regni Hungáriáé Corona, et Partibus eidem ab antiquo annexis, continua Success
i
o
n
e.
Tametsi Suae Sacratissimae Caesareae, et Regiae Majestatis Fideles Status et Ordines Regni Hungáriáé, Partiumque optimeque constieidem annexarum vividam et florentem tutam Aetatem, Vires et Valetudinem conspicientes Di\nnaeque Benedictioni quam optime conüsi Eandem Magnis et ,
,
;
;
;
;
;
— írloriosií*
Soxns
fidt'limn suíjruin
íusas
,
(it
SuccrssorihuM
]\r.nsculiiii
Statmnu
iiu't'seantíir
l'undcnda.s
§, 8>». (^uia
Roges paritor, talitatis
vei iiiaxiuKj confiderent
,
iiiature
:
proindc
Lodpoldi (iouitoris
Kegum
,
;
Joscphi
et
tum
,
íVatris
,
Siiae
Sa-
Divoruni olim
Gloriosissimorum
,
maximé prupria
vol
luor-
consulto
et
ciun l^-aedecessorum
,
cratissimae Caesareae ct Rogiae Majostatis
Iluiigariac
;
ordino lidcles
aequali aliormn hoiniuuui
,
esse
tot et tauta
,
boncdirondaiii
largissiuu;
,
quoque
ojjtiimnn
voro apprinie etiain píM-spectinn haberent;
et Priucipes
subiectos
síirti
porpondentos
jjituh-cs
llacrfdiun suorum lorc
C'ons»ilaii
Ii«';4ni
ad
,
I)KUM Tor
cu Hno ad
,
üt indcsiiKMiti ]\ra.sculorum
Status
—
70
Clemontiíssime
Kognantis Suae Sacratissimae Caesareae et Rogiae Majostaprove üdeliuni Cipro ineremonto Boni Patrii publici ti.s ,
,
suorum porenni .sahite Bollo aoque ac Pace, exantlata Gloriosissima Aeta et Facta dum uon modo Haereditarium Rognum hoc suum Hungáriáé Partesque Regna et Proviuin
,
;
,
,
viucia.s
Praedecessores suos positum conservavit
am
,
oidem aunexas, in statu per praeattactos Gloriosos
novissimi
í
;
sed occasione
eti-
)ttomanici belli, contra fervontissimos eju.sd(ím
impotus, idem aniniose tutata
;
felieibusque Ar-
victricibus,
annexa eidem Regna, et Provincias cum immortali 8ui Nominis Glória, Statuumque et Ordinum, ac privatorum Rogni Civium perenni securiiate protonderit ut successivis quibusvis temporibus, ab omnibus externis, et etiam domesimo in alma, ot tici.s confusionibus, et poriculis praeserNari mis, in
,
:
;
continua
tranquillitate,
vcrsus
o
ac sincera
animorum Unione,
m n e m Vim etiam ex tornám
a d-
felieistsime
perennare possit §.
89. Quosvis
et facilo oriri
solita,
ipsis
antiquo optinio cognita I n
cavere cupientes 4?.
90.
internes
praeterea etiam Statibus et t
e r r e
gn
i
Mo
t
u
s,
Ordinibus Regni ab
ma
1
a, sollicite
prae-
;
^Majorum suorum
l.-uulabilibus
Exemplis
in-
citati §. 91.
Volentesque erga Saci'atissimam Caesaream et
;
;
;
;
—
77
;
;
—
Regiam Majestatem, Dominum Dominiim Eorum Clementissi-
mum
gratos et fideles semet humilime exhibere
;
§. 92. I
n
defectu Sexiis Masculini
simae Caesareae
et
Sacratis-
Regiae Majestatis íquem defectum Deiis
Ha
ditarium Coronam, ad eademque Partes pertinentes, Provincias et Regna, iam Divino auxilio recuperata, et recuperanda etiam in Sexum Augustae Domus Suae Austriacae Faemineum, primo loco quidem ab Altefata modo Regnaute Sacratissima Caesarea clementissime avertere dignetur) J u
Succedendi
in
Hungáriáé
s
Regniim,
e r e
et
;
et
Regia Majestate
Dein in hiijus defectu a Divo olim Josepho His quoque deíicientibus ex Lumbis Di^d olim Leopoldi, Imperatorum, et Regum Hungáriáé Descendent e s, Eorundemque legitimos, Rom ano-C a tho lico s S u c c e s s o r e s u t r i u s q u e S e x u s A u s t r i a e A r§. 93.
;
§. 94.
;
chiduces, juxta stabilitum
per Sacratissimam Cae-
saream ac Regiam Regnantem Majestatem
in
quoque
aliis
inét extra Germán a m sitis Primogeniturae Or dinem, Jure et Ordine praemisso, indivisibiliter ac insep a rabiliter, invicem, et insimul, ac una cum Regno suis
Regnis
et Provinciis Haereditariis,
i
Hungáriáé,
Regnis, et Pro\nnciis eidem annexis,
et Partibus,
haereditarie possidendis, regendam dam transferunt §. 95. §. 96.
Augusta
et
gubernan-
Et memoratam Successionem acceptant Taliterque
Domo
,
eandem Successionem Faemineam
et agnitam (extenad eam nunc pro tnnc Ai'ticulis 2. et 3. Anni 1687. et pariter 2. et 3. Anni 1715.) juxta Ordinem supradictum stabil i u n t §.97. Per praeattactum Faemineum Sexum Augustae Domus ejusdem praevio modo declaratos Haeredes et Successores utriusque Sexus Ai-chiduces Austriae a c c ep t a n d a m, r a t i h a b e n d a m, et una cum praemissis, aeque
in
Austriaca introductam
,
sis
;
,
;
modo
prat'vio por
Sacratissimam Caesaream
et
Regiam Ma-
;
:
78 jestatem clementissime confirmatis
Di p 1 o m
a
t i
c
i
aliisque
s,
Statuum et Ordinum Regni, Partivimque, Regnoruin, et Provinciarum eidem annexarum L b o r t a t ib u s et P r a e r o g a t V s, ad tenoréin praecitatoruni Articulorum, futiiris semper temporibus, oceasione Coronatiouis praedcclaratis
i
i
i
observandam determinant; Et nonnisi pest omnimodum praedicti Sexus det a m e t v e t e r e m, approbatamque, et rece-
§. 98.
íVctum
aV
i
ptam C o n s V e t u d n e m Praerogativamque Statuum et Ordinum, in Electione, et Coronatione Regum, i
locum habitui'am
Art.
3.
,
reservant intelligendam.
;
Jura, P r a
e r o
et
i,
i
r,
t
i
e, e t L b e r t a t e s Partiumque eidem
gativa
Ordinum Regn annexarum c o n f r m a n u Statuum,
Sacratissima Caesarea et Regia Majestas, universorum
Statuum et Ordinum Regni, Partiumque eidem annexarum, omnia tam D p 1 o m a t i c a quam alia quaevis
íidelium
i
;
Jura, L b
e r
i
t
a
t
e
8,
Pr
e t
i
v
i 1
e
g
i
a,
I
mmun
i
t
a
t
e
s,
Praerogativas, Legesque conditas^ et approbatas Consvetudines (conformitate Articulorum
sensu Articulorum
in
1. et.
et 3.
1. 2.
2.
Anni
modernae Diaetae, 1715. Formulaeque
Juramenti ibidem contentae, intelh'gendorum) clementer c o n1' i
r
mat
e
o b
t
W.
§.
Hungáriáé,
s e r
vab
i
t
Paritorque S u c c e ot
s s
o r e
s,
legitimé coronandi
partium eidem annexarum Reges, in iisdem
Praerogativis et praemissis Immunitatibus et Legibus, Status et Ordines Regni, 1
ab
i
1 i
§.
tissima
t
Partiumque eidem annexarum
e r c o n s e r v a
Quas
100.
per
s
u
observari faciet.
s
bun
i
nv
i
o-
t
et quae, praeterea
Sua Majestas Sacra-
cujuscunque
gradus
status,
et oonditionis
;
;
— 92. n.
Jósef
—
79
királyi intéz vénye
a magyar királyi hely-
tartónácshoz, mely által az országgylés egybehivatása elrendeltetik,
január 28. 1790.
Josephus secundus etc. etc. Reverendissimi, Reve rendi, Spectabiles ac Magnifici etc. Fi-
—
deles Kobis Dilecti! tem Hungaram complectimiu",
Páter ni affectiis,
quo Genpublicum edere cupi-
entes Doeumentiim, clementer decrevimus sis
Xostri,
iit
:
celebranda in
regni Comitatibus qiioad
univer-
facta
sequente
Anno
1791. Greneralia Regni Comitia in verbo Xostro Regio appromissione,
cunctae Administrationis
interea etiani
reique lustitiariae Partes in
quo eae fueruut,
Dominae
dum Anno
1780. post fata Serenissimae
Imperatricis Viduae ac Regináé Apostolicae Matris
Xostrae desideratissimae exarati hoc fine
Xostri
publicae,
ad eum pláne Statum reponantnr,
Copiam
ad
Regni
universos
Gubernacula adivissemus Regni
Comitatus
Vestris eo Benigno
Fidelitatibus
Rescripti
cum Man-
dato hisce facimus, ut ipsae etiam dictos Regni Comitatus de
hacce Altissima Resolutione certiores reddere, atque una curare uoveriut, ne usque
quae hodie subsistunt
ulteriores Ordines
Institutis,
quidpiam
ad vitandam
omnem
de
iis,
negotio-
rum conturbationem mutetiu' quum alioquin constitutum Xobis sit, usque 1-mam venturi Mensis Maji cuncta ad priorem Statimi reponere. Quibus in reliquo Gratia etc. Dátum in ;
Archi-Ducali Civitate
Mensis Januaiii 1790. Pálfiy
mp. Alexander
Vieuna Austriae, Die 28-va Josephus m. p. Comes Carolus Pásztori mp. Reverendissimo, ReveNostra
rendis etc. etc. N. N. Praesidi,
Regii (L. S.)
—
caeterisque
Locumtenentialis Hungarici
Ex
Oflicio.
Consilii
Consiliariis etc.
Nostri
Budae
;
80
-
József
II.
mely
királyi
mcgstmmisiti, jan. 28.
Vc
Ív e
r e
nd
quorum
(Joniitia,
leirata
i,
Honorál n'los
etc.
Quum
Vobis
celebratioiiom
Generállá Regui
Verbi
Rogii
No-stri
Die qiiippe 18. Decenibris Anni
elapsi 1789. pollieiti eramus,
a Legali Xostri Corona-
inauguralisque Diplomatis ad menteni
tione,
megyéihez,
17*J0.
.sponsiune iuterposita, nuper,
nunc
Magyarország
minden korábbi, az alkotmányba ütköz rendeleteit
által
art.
1723.
2.
Expcditionc, auspicari, atquc ideo dictis Regni Coniitiis ipsi in
persona praeesse velinuis, inde factuni
dcm
est,
quod eornn-
celebrationem ad pacata tempóra remittendám dnxe-
rimus
;
quippe Xobiscum repntantes, Nos Cnris Belli
soluto.s,
recuperatisque, quae nunc vi Morbi labefactatae sünt
Nos
biis,
totós curandis
viri-
Comitiorum Regni negotiis consecra-
re posse Ne tamen Vos exspectatione incerti adhuc agendorum Regni Comitiorum temporis diutius sollicitos teneanuis constitutum Nobis est, haecce Comitia non ultra Annum insequentem 1791. differe. Atque ideo Nos hisce Verbo ;
;
Xostro Regio certos reddimus, vcnturo
Anno Generalia Re-
gni Comitia per Nos certo indicenda, eaque ratione per Leges praescripta celebranda esse.
Non tamen his adhuc teneritudinem patcrni Gentem Hungaram animi Limitibus constringore ut
hoc ctiam, quod adhuc ad
tjiiruni
decrcvimus tratiouem
,
,
,
ultro proprio Cordis Nostri
publicam Regni
ciim
1.
,
^latris
capessivoramus
ComiVestris
motu Clementer
dum Anno
eum pláne Statum
1780. post Decessura
Serenissimae Dominac Imperatricis Viduae ttdicae
Regni
Reique Justitiariae Adminis-
venturi Mensis Maji ad
reponere, in quo ea fuerat,
in
volentes
exiguo temporis intervallo, Votis
iiitcrcedit,
penitus satisliat
celebrationem
Nostri
et
Regináé Apos-
Xostrae desiíleraíissimae Regni Gubernaeula ,
Administrationis
íjuii)pe qui iiule
provehendae communis
eum
instituta
quaepiam publicac
ab cxordio Re^iminis Nostri, studio íelicitatis
,
eaque spe iramutanda du-
—
—
81
quod ea Yobis usn edoctis piacitura essent nunc de Vos priscam Admiuistrationis formám malle atque in ea sola Vestram et qiiaerere et invenire felieitatera nihil moramiu* hac etiam in parte Vestris deferre desideriis nempe cum unice prosperitatem Regimini Xostro concreditarum Xationum ardenter cupiamus illa ad hanc obtineudam via Nobis gratissima est quam certius eo duc e xerimus
,
,
eo certiores redditi
,
,
,
;
,
,
,
re
communi
ííationis consensione intelligimus.
Quare cunctis Regni Comitatibus in suam pristinam et Legalem auctoritatem tam quoad uegotia in Generáli vei Particulari Cougregatione pertractanda, quam et lega liter legendum Magistratum restitutis reddita Liberis Regiisque ,
,
;
item
Civitatibus,
separatas
Districtibus
prisca sua ac Legali
Portás babentibus
Activitate, reliquas etiam Ordinationes
inde a Regimine Xostro elargitas, quae sensu
communi Le-
gibus adversari videbuntur, hisce pro sublatis, et extra vigo-
rem positis, declaramus Volentes uihilominus, ne interea, donec de earum Individuali Sublatione ulteriores, de quarum ;
adornatione
jam Mandata dedimus,
ad
Vos
Dispositiones
ad vitandam publicae Admiuistrationis Conturbationem, quidpiam sponte immutetur, proiit etiam Vos, dopertigerint,
Supremus Comes, quem de recipiendis-
nec
pr o xi mi US t
i
o re
m
r e
Mun eri s
d d
i
XB. quoad S up
r e
m
i
t i s
ub
e
i
t
i
e
i
ni
cer-
s,
dicendum
:
r es
pec
t i
vi
s,
Comitatui
Adm
functiouibus una
sui
mu
unitos Comitatus
m Com
Pestiensi
C
j
s t r
ponendum a
1
:
Officii
Supremi
r,
Comitatibus, in quibus Supremus
Comes Vacat
:
que
m
prohocceComitatuillico nomiuaturi sumus, Legalem suam Auctoritatem exercere
potuerit,
dorúi Vestri Fungentis Supremi Comitis inviationibus
a
mo-
tantis-
per praestolari debeatis.
Caeterum decrevimus, ne vigori Decreti Xostri Toleitem quod Parochiarum Regulationem concernit, denique relate ad Subditos, eorumque nonmodo 6 rantialis uuucupati,
:
— tractandi rationem, sed et
nexum cum Dominis eoruin Terquum aUttquin haec et cum
restribus quidpiani deccrpatur
Lcg
bu
i
s
1"
et Croaticis
i
t
e c
<»
dcpuseat
qiia ;
ipsds pro
u
|j
Coiiiitatibus
acquitati iiniitaiitur ^>^|^^tnllll,
111
l'ni
;
—
82
11
i
;
p
()
.s
s
cxniitteiida) ac
Patiuni
iiiuuus
X'cstra
lii.sce
ctiaiii
a Xobis
liabercnms, Vos
caeteroquin persuasum
N(»bÍ5J(|ue
a<'(jiiaiiiiiiitat('
Naturali
tichiarmn Ivc^ulatidm'iii autciii
Ecck-siaiiiiii
iSuiiiiiii
(Nlí. pro Selnvonicis
ii t,
i
.subti-nrta
Ürdinationibiis
Xostri.s
peiiitiis acMpiicviís.so.
Denique ne ad .Síuninam Votoruin
\'e.str()i-uin
(piidpiam
Saerani Kegni Coroiiain, ac (Jaetera Cleuudia ad tcnipu.s in Caesareum Xostruin Gazophylacium deposita primo quoque tciuporc Budám in Arcem Xostram desiderari patiainur,
;
Reg-iam tran.síerenda, todieuda decrevimu.s
tunus pro
Ex nova
iis liis
rite
dcdimusfjue in Mandatis
,
conservandis
per Nos
l'aterni Xostri
,
Logis Dispositionem cus-
ibiíjuc juxta
illico
iu
taliter
,
ut
oppur-
apparetur Locu.s.
.sequelain
Legum
decretis,
quo Genteui Hungaram coniplectimur
Monumcnta
autem una irrefragabile, atque in perpetua valiturum tempóra Docunieutum, quod Xo.s Loguin íereiidanim pote.statem, quia illa vigorc aífectus aceipietis
Fuudamciitaliiiiu Kegni
;
aecipietis
Coiistitutioiium
que Regiii oninium Ordinum Status
Priiifipeni
ratione
at-
divisa
hoc Statuum Jus illibatum servabimus atque prout Ipsi
íoret, illuíl
iiiter
aequa ;
a Divis Majoribu.s Nostris accepimus, ita etiam ad Suc-
cessores No.stros inviolatuin ti-ansmitteiiuis
Vos otiam opoin .Militi.s
in
illiu.s
Oaiiqti
Datuni Vieiinae 28. Januári!
Lipót
por
Tyronum
Ductii
auxiiiaturos
esse.
IT'JU.
király koronázási diplomájának kivonata
03.) Status et <,)rdines Rcgni
iR'xaniiM
ot
quani c-onvcnicnti.s.siniam existimavcritis ra-
pro currentis Anni
II.
Sperantes aeque
Sccuritatcm excubantis aliinento^
Statutione, ca, tione,
;
Ve.strain ini])loraiiti Patriae et Frngilju.s pro
Suam
Hungáriáé
et
Partiuui an-
Majcslatcni pro sui coronatione ad diae-
— am
convocati recordantur
regno Hungáriáé
sionis in
eidem annexis latum
,
in
—
83
quod jus haereditariae
,
,
partibusque
,
succes-
regnis et provinciis
sexum foemineum domus Anstriacae
trans-
quodque erga semper praemittendam occasione iuaugiu-ationis ad praescriptam legem suseipiendae diplomafuerit,
,
ticorum arrticulorum acceptationem juramenti que depositio,
nem
eum quem eadem
,
,
rege se habituros
successio respicit
pro legitimo suo
,
et coronatiu'os declaraverint. (az 179"/i II«
a bevezetésben.)
Quod
94.)
praeter haereditariam regiam successionem,
eoronationemque
Hungáriáé
nitat e
,
,
in
universas
reliquo
singulas
et
partiumque aunexarum libertates,
p r i V i 1 e g i a, statvita, communia jura cousvetudines a divis quondam Hungáriáé regibus s
,
,
regni
immuleges et et glorio-
,
memóriáé praedecessoribus nostris hactenus concesin futurumque concedendas et per nos confirmandas in omnibus suis punctis clausulis et articulis,
sissimae sas
,
confirmatas
et
,
,
prout super eorundem usu et intellectu regio et communi Statuum consensu diaetaliter conV en
t
u
m
fu e r
que omnes
firmiter et sancte observabimus, per alios-
(179Vi- H. 1. §.) Salva tamen semper quoad ea, quae per articulum
9,'),)
8.
i t,
et singulos observari faciemus.
1748 excepta
sünt,
ejusdem
legis dispositione. (Ugyanott.)
Sacram regni Hungáriáé
96.)
patrias per certas de
medio
coro
conservabimus,
et
expost
cuperanda quaevis hujus regni tenuta
discrimine
98.)
Deo adjuvante read mentem
et partes
etiam juramentalis formuláé, eidem regno
porabimus.
de
totó
reincor-
(3. §.)
Quod
in casu defectus utriusque sexus Ai-chiducum
praerogativa regiae electionis coro-
Austriae,
n
juxta leges
(2. .§)
Hactenus recuperata
97.)
o
m
sine
ad hoc delectas personas saeculares in hoc regno
religionis
nati
na
regnicolarum
i
s
q u e in pristinum vigorem redibit, et penes reet aunexas ejusdem partes illibate rema-
gnum Hungáriáé nebit. (4. §.)
6*
!
.
9^.)
Ut praemiseum
—
84
est,
quoties inauguratio regia
intra
anibitum regni Hungáriáé, successivis teniporibus diaetaliter instauranda
n e u-c u
hab
r
e b u
<»
érit
n a
p
11 1
d
s e
t
ii
i
tionis acceptatione
ráment u m. 100,) in«Mitor
i
]j
o m a
1
i
e
m
tt e n d
i
a
c a e
s s
am
u r a-
ec
dcponendumque superinde
iii,
Nos itaque praoinsertos
—
;
t
j u-
(5. §.)
aceeptaviiiiu.s,
tinnaviiims
d
s
pr a
rogcs
luuTcditarii
i
a e
r
haerodes et Biicccssores nostri, futuri
tuties
:
11
Ordinea regui
omnia tam nos
proinittentes
n ve
i
ipsi
iinivcrsos
a])}jnil)aviiiius,
bo no
r
cle-
ct
coii-
Status
assccurantes
et
s t r
articiilos
ratitic-aviiniis,
o
r e
g
quam
observabimus,
i
o,
et
quod praemissa
per subditos nostros
observari faciemus. (Ugyanott.)
n. Lipót király koronázási esküje 101.)
Leopoldus
Nos
:
secundus,
Ronianoruni
Electus
Hungáriáé ac partiuin eidem annexarum Rex juramus per Deum vivum, per ejus Sacratissimam Genitricem Virginem Mariam, ac omnes Sanctos, quod Eeclesias Dei, Domiuos Praelatos, Barones, Magnates, Imperátor, etc, qua
rcgui
:
Kobiles, Civitates liberas, et
omnes regnicolas
juribus,
nitatibus et libertatibus,
legibus,
in suis
privilegiis
immuac
in
antiquis bonis, et approbatis consvctudiiiibus, conservabimusj
omnibus justitiam faciemus; Regis
decreta
—
exclusa
sereiiissimi
tamen
et
Andreáé
condara seraota
articuli
3
1
ver
nos", ejusdem decreti clausula incipiente „Q u o d s i etc. usque ad verba „in perpetuum facul tatem," observabimus fincs regni nostri Hungáriáé, et quae ad :
—
illud
—
;
;
quocunque jure, aut
mus, nec minucmus,
extendemus, oraniaque
sed illa
titulo
quoad
pcrtinent,
poterimus,
non abalienabiaugcbimus et
faciemus, quaecunque pro bonc
publico, honore et incremento
omnium
Statuum,
ac
regni nostri Hungáriáé juste facere poterimus. Sic nos adjuvet, et
omnes Sancti
totius
Deus
—
85
A z 1790 1-diki országgylésen hozott némely sarkalatos törvények: Ut coronatio regia cum singula regiminis mutatione iutra sex mensium a die obitus defuncti regis computandum spatium inomisse suscipiatur, salvis tamen inter102.)
medio tempore omnibus juribus haereditarii regis, quae ad publicam, constitutionique couíbrmem regni admiuistrationem pertiuent,
pi'ivilegiorum
quoque peues
solum
sura. (ITíO/l. III.
t.
niliilominiis
collatione in
coronatum
legitimé
posterum
regem
perman.
haec
ad prae-
c.)
103.) Privilegia ejusdem, iu
qiiautum
scriptum legis elargitus fuisset, nonnisi
tunc legalem obtine-
biint vigorem, quando per Suam Majestatera, nunc regnan. tem legitimé corouatum Huugariae Regem, fuerint conlirmata
(xxxn.
t.
c.)
Erga demissam Statuum et. Ordiniim regni propositionem Sua Majestas benigne agnoscere diguata est, quod, licet Succeá-sio Sexus foeminei Aiigiistae Domus 104.)
Aiistriacae per articulos
1. et
2.
1723 in regno Hungáriáé,
Partibu.sque eidem annexis stabilita,
eundem, quem
quis regnis et ditionibus haereditariis in et extra sitis,
juxta stabilitum
et indivisibiliter
succesaiouis
possidendis,
ordinem
in reli-
Hungáriám
inseperabiliter
Principem eoncernat
;
H u u-
garianihilominus cum partibus adnexis sit b e r u m, e t r e a t e a d t o t a m legalem re gn um regiminis formám independens, idest nulli alteri regno aut populo obnoxium, sed propriam habens consistentiam et constitutionem, proinde a legitimé coronato haereditarioregesuo, adeoqueetiam a Sua Majessuccessoribusque ejus tate sacra tissima, Hungáriáé regibus propriis legibus et con1 i
1
svetudinibus, non ver ad normám rum regendum
et
aliarum provincia-
gubernandum. (1790. X.)
—
Sua Majostas ad partes regii lu- motao legni Himgariac,
105.)
dcrlaravit
—
80
,
sui
eroportin
officii
partiiinique annoxa-
Suac Ma-
runi abalieneiitur, ot avuLsa, in (piantuni ad alias jestatis ditiones hacrcditarias applicita forcnt, regia
auctori-
tate restituantiir. (1790. XI.)
Leges
00.)
1
í'e r
e u d
ab
i,
r o
gand
i,
n
i
t
e r
p
r e-
tandi potestatem in regno Hungáriáé, partibiisqiic annexis legitimé coronato Principi ct Statibus ac
( )
r
d
i
nibu
communem
esse,
Sua Majestas illibate
s
regni, ad
coinitia
extra
nee
confluentibus
legitimé
illa
e
x
i p o s s e, hoc Statuum
e rc e r
ultro et spoute agnoscit, et se jus
conservaturam,
et
prout illud a Divis suis Majoribus
acceperat, ita etiam ad Augustos successores suos inviolatum
transmissuram bcnigne declaravit securos reddens, tales,
—
nmiquam per
Status et Ordines regni
;
edicta, seu
patcn-
dictas
sic
quae alioquin in nuUis unquani regni judiciis accep-
—
tari possunt,
regnum
adnexas gubernandas fre-
et partes
Proinde 107
Forma judiciorum
.)
lege
stabilita aut
stabilienda
regia non immutabitur, nec legitimarum
autoritate
tiaruni executiones
mandatis inipedientur, aut per
senten-
im-
alios
pediri admitteutur, nec sententiae legitimae fororum judici-
ariorum
alterabuntur,
imo nec
in
revisionem regiam, aut
ullius dicasterii politici pertrahentur, sed
hucusque, aut in futurum condendas leges
secundum conditas et
consvetudinem, judicia per judices, absque gionis deligendos, celebrabuntur
nonnisi in sensu logum, per
;
receptam regni discrimine
reli-
executiva autem potestas?
Regiam Majestatem
exerccbitur-
(1790. XII.) 108.)
Singido
triennio, aut publica
regni
necessitate exigente etiam citius per Majestatem nerális
regni
diaeta
indicetur,
eomparituri, diaetaliaque
ad quam Status
negotia legali
cum
et
regiam geet
Ordiuea
libertate per-
Ut autem pertractatis propositionibus gi'avaniina Statuum et Ordinum regni in
tractaturi sünt.
cuncta Justa
utilita+e
bet diaeta iuomisse toUantur, legesque condendae
regiis,
quali-
effectuen-
:
— tur Majestas regia
futuris
siii regii ciu-atiira est.
Co n s
109.)
Hungaricum,
ex
i 1 i
—
87
quibiisvis
temporibus vi mimeri&
(179U. XIII.) II
m
iiistituto
r e
m
giu
etiam
siio,
o c iim
1
omni
ed e n
t
legali,
t i
a
1
e
quae ad
eíFeetum legura procurandum, antevertendamque illarum laesioneni necessaria est, activitate gavisurum, velut politieuui in
u m q u o q u e I e g u ni, a b o m n i b u s a I riis independens, regiae Majestati t
supreraum
regno Hungáriáé dicasterium, vi praeexisten-
i
i i
s
di
c a
s t
e-
subordiuatur.
(1790. XIV.) 110) Sua Majestas Status
Ordines de non introducenda
et
quibuscumque liugua peregrina
pro negotiis
securos
XVI.) Ml.) Xon absimiliter et de eo plene securos reddere dignata est Sua Majestas Status et Ordines Regni, Partiumque eidem annexaruni, quod subsidia cujuscunque noniiuis
reddit. (1790.
nec
sive in aere, sive in naturalibus, aut tyronibus,
Statibus
et Ordinibus, nec ignobilibus, arbitrio regio imponentur, imo
nec praetextu liberae
oblationis,
aut
alio
extra diaetam sollicitabuntur. Quantitas
quocunque
ver
titulo,
co itributionis
pro intertentione stabilis militiae destinatae, semper in Comitiis
remii ab una Diaeta ad aliam detei-niinabitui'.
Kivonat
I.
Ferenc király végzeményeiböl
mentem
112.) Coronatiouem ad
articuli
anni 1790 et 1791. observabimus. (1792. 113.)
eventibus
et Ordinum de conservanfundamentalibus sollicitudinem, ex
ortam
:
Sua Majestas de eo
plene
Regis et Regni exacta legura obserincolumitate nitatur, atque si juribus seu Regis seu
pensvasa, quod vantia et
Diaetae
Ad toUendam Statuum
dis in suo vigore legibus
praeteritis
tertii
III.)
felicitas
Regni Statuum quidpiara decerpatur, legum et legális Regni systematis compages Seculorura usu roborata subruenda sit^ benigne declarare dignata
est:
quod
curis, constitationem regni, inaugurali suo
praecipuis accenseat
juramento firmatam
:
— umni tomporé
—
88
ac consorvnrc.
tucri,
10. 12. et 19. 1790. et 1791.
tura, qiiam per alios observari factura 14.)
1
idco
ac
tam ipsa
8ua Majcstas Status
et
etiani
articulos
cDiistanter
observa-
8Ít.
(182*/7. Hl.)
Ordines
seeuros
qiiod matéria contribiitionis, et subsidiorum minis, seu
aere,
in
seu
in
et
sit
neque cum cadcm contributione,
;
aut
tyronibus, a
oxtraordinariis etiam casibus avo-
diactali trae.tatu in nullis
canda
naturalibus,
reddit,
cujuscuLiquc no-
ad ppeeiom
relate
quantitatem comitialitcr doterminatam, quaej)iani extra
diactam miitatio suscipienda, verum haec, prout ab una diaeta
ad aliam,
in Cumitiis
Regni determinata
exigenda
fueritj ita
veniat. (I82V7. IV.) 11;").)
se
Sua Majestas Status
quae
illa,
et 1791.
logibu.s rogni, et
et
Ordines seeuros reddit
nominantor articulo
inomisse deducturam esse. (182Vt V.
V. Ferdinánd
l
(1844
IG. j
:
2.
t.
c.)
némely sarkalatos törvényei.
A magyar nyelv törvénye.)
e s
Az ország Rendéi
nemzetiségrl. kegyelmes
ö Felsége
megegyezése hozzáj árulta val meghatározták, liogy 1.
§.
Az országgyléshez
mes királyi leiratok,
intézvények adassanak 2. §.
ezentúl
bocsátandó minden kegyel-
eladások, válaszok, és egyedül magyar nyelven
A törvénycikkek, is
valamint már a jelen or-
egyedül magyar nyelven alkottattak, és er-
meg ugy :
ezentúl
kegyelmes jóváhagyással gyar nyelven fognak. 3. §.
:
ki.
szággylésen síttettek
1790.
13.
de comitiis celcbrandis constituta sünt, ad eífectum
is
mind
meger
alkottatni, s í 1 1 e t
Országgylési nyelv
leg a ni a g y a r leszen, teinek engedtetvén meg
nyelvben jártasok
nem
n
i
mind
királyi
egyedül
ezentúl
ma-
kirekeszto-
egyedül a kapcsolt Részek köve. :
hogy azon esetben, ha a magyar
lennének, a közelebbi hat évek alatt
—
—
89
országgyülésekan szavazataikat
tartandó
nyelven
latin
is
kijelenthessék.
A magyar udvari
4. §.
e a
n
c e
a r
1 1
i
a utján az
akár
ország határain belül bocsátandó minden iratokban,
akár nevében adassanak
ki,
és igy a magán folyamodásokra kelend rendeletekben határozatokban is, szinte a magyar nyelv haszuáltassék.
és
legyenek ö Felsége
által aláirva,
A királyi helytartó tanács mindennem
5. §.
viend jegyz-
foglalkozásairól
hivatalos
tárgyalásaiban,
könyveiben, valamint ö Felsége eleibe terjesztend
felírásai-
ban, és az ország határain belüli minden hatóságokhoz bo-
csátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja;
azon levelezések, melyeket a királyi helytartótanács a hadi
f-
Felsége örökös tartományaibeli polgári törvény-
és az ö
székekkel
nem
külországi törvényhatóságokkal folytatand
s
ide
értetvén. 6. §.
A
királyi udvari
f
t
ör v
é
ny s z ék
nyelve
az ország határain bell indított minden perekre nézve, va-
minden ítélszékek, Székeknek nyelvök is, a
lamint az ország határain belli
szent
következéskép a
magyar
leszen
egyéb dolgaik 7. §.
is
s
;
azon itélöszékeknek hivatalos minden
magyar nye Íven
folytatandók.
A kapcsolt Részekbeli
a magyarországi törvényhatóságoknak,
irt
leveleiket
válaszszal lássák 8
.
§.
O
magyar nyelv
fogadják
is
magyar
törvényhatóságoknak
dig a kapcsolt Részekbeli
ven
törvényhatóságok,
el,
—
ezek pe-
latin
nyel-
tárgyalják, és azokat ill
el.
Felsége
már kegyelmesen
a kapcsolt Részekbeli f-,
hogy a minden közép-
elrendelte, és
iskolákban (akadémia- és gymnasiumokban) mint rendszerinti
tudomány taníttassék 9. §.
tenni
már
O
;
— nemkölöuben
:
Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket
az iránt
is,
hogy
az ország határain belli isko-
lákban közoktatási nyelv a magyar legyen. 117.)
Vallási póttörvény.
(1844:
3.
t.
c.)
A
b
é-
— esi
('s
1
i
n
i'
90
l»<'kok()t('sck
i
sj.
s
1791.
nz
nlni»jáii
következon(lükl)en bvíttetik 1.
—
dig íerjhezmenetelk után, habár
ertek
is,
2.
még
tf.
eld-
nszemélyek peel nem
ezen idkort
sem maguk, sem maradékaik,
nem
többe
:
hogy azok, kik 18 eves koruk
Kijcloiitetik,
az evagolika vallásban neveltettek, a
n'ticig
törvény
20.
illetleg módosíttatik
vallásos
alá
k(''rd('s
ví'tethctnek.
A
keletkez azon
jelen törv('ny kihirdetése után
vegyes házasságok
is,
melyek evangélikus lelkipásztor eltt
köttetnek, törvényesek. 3. §.
Azou vegyes házasságok, melyek romai
katholi-
kus és ez evangelika vallás bármelyikéhez tartozó felek köZ(>tt
az 1830. évi martiu>< 1844. évi
folyó
lO-dik
november
najjjátol
lO-ik napjáig
kezdve,
köttettek,
a
most
és
nem
római katholikus, hanem az evangelika vallás bármelyiké-
nek lelkipásztora
által
adattak össze, törvényesítetteknek
je-
lentetnek ki. 4. §.
Az
illet törvényhatóságok kötelesek a jelen tör-
vény kihirdetésétl számítandó egy év kat hitelesen összeiratni
jöv
alatt
ily
házasságo-
az összeírást a felek ús maradékaik
:
biztosítása végett levéltáraikba betétetni,
s
mennyiben a
házasságok az illet egyházi anyakönyvbe beírva nem nének, ezen anyakönyvbe 5. §.
A
beii'atní.
római katholíka vallásból az evangelika vallá-
sok bármelyikére leend tetik
len-
átmenet
eseteit
illetleg
rendel-
:
(').
§.
Az átmenni kívánó
tal választott k('t
szándékát önmaga
ál-
tanú jelenlétében az:>n vallásbeli lelkipász-
tor eltt, kinek egyházi
koztassa
ebbeli
községéhez addig
tartozott,
nyilat-
ki.
Ezen els kinyilatkoztatástól számitandó négy vagy más, szinte általa meghívott két tanú jelenlétében, ugyanazon egyházi községnek lelkihogy átmeneti elpásztora eltt, ujolag nyilatkoztassa ki 7.
§.
hét eltölte után ugyanazon,
:
tkéllett szándéka mellett továbbá 8. §.
is
megmaradott.
Az átmenni akaró mind els mind
másod-izbeni
—
—
91
nyilatkozata felöl azon lelkipászortól, ki eltt átmeneti szán-
déka irányt nyilatkozott
,
mindkét izben kíüön-külön bizony-
ságlevelet kérjen.
Ha
9. §.
a lelkipásztor a kivánt bizouyságlevelet akár
a 6-dik, akár a
dik §§-ok esetében bármi oknál fogva
nem adná mind
azonnal ki tett
7-
az els mind a másod ízben
:
nyilatkozat felöl bizonyságlevelet a jelenvolt taniik ad-
janak,
Az átmenni akaró
10. §,
lete szerint vett
tornak
,
ez által
—
tetett.
vagy a
a S-ik
9-ik
§.
rende-
bizouyságleveleket azon vallásbeli lelkipász-
mely vallásra általmenni szándékozik, bemutatván? az átmenet egy vallásról a másikra teljesen befejezEzen bizonyságlevelek elömutatása nélkül azonban
meg nem
az átmenet
A
11. §.
történhetik.
megtörtént átmenetek esetei az illet püspöki
hivatalok által a helytartótanács utján tudomás végett félévenkiut fognak
(1844
4.
:
Felségének bejelentetni.
Az általános
118.)
c.
t,
terjesztésérl.) tett,
A
bir tokképesség r öl.
nemesi javak birhatásának nemesekre
— Az
állandóan lakó,
országban s
ki-
kapcsolt Részeiben szüle-
s
törvényesen bevett bármely vallású
nem-nemes honfiak, szerzett,
általuk bármi cimen eddig vagy jövben szerzend nemesi javakra nézve, ne-
ügyuton ezentúl nem
messég hiánya miatti uem-birhatási háborgattathatnak.
Az általános hivatalképességrl,
19.)
1
(1844
:
5.
t.
c,
A
nem-nemeseknek
lehet alkalmazhatásáróL) szekben
mely tástól
született,
vallású
vagy
—
minden közhivatalokra
is
Az országban
honosított,
lakosoknak, akár
s
az,
hogy a
toznak, akadályul nem
kapcsolt Ré-
kinevezéstl, akár válasz-
függ minden közhivatalokra
mázasában
s
törvényesen bevett bár-
nemesi szolgálhat.
leend alkal' nem tar-
osztályhoz
e
g g
íi
é k.
l
i.
Azon beszéd eredeti szövege, vözült gróf C
á k y bibornok és kalocsai érsek tartott,
s
országos küldöttség élén, 1723.
általa vezetett
országgylésnek a
pozsonyi
szólló határozatát,
összes
cs. kir.
melyet Istenben üd-
Bécsben,
s
an
III.
c t
i
o
midn
az
július ;)-kán a,
é.
pragmatica elfogadásáról
Károly
király ö Felségének az
udvari fméltóságok jelenlétében, felterjeszté.
Sacratissima Caesarea, Regiaq.
]\Iajesta^s,
Domine, Do-
mine Clementissime Ubi Majestas Vestra Sacratissima per benignas Refrales suas Universos Regni Hungáriáé Status et Ordines pro junii ad Generálom Regni flie 20. proxime praeteriti Mensis !
,
Diaetam
in
Regiamque
Liberam
clementer convocari
fecisset,
Civitatem
iidemquc pro
Majestatem Vestram obligamine eum in
debito,
finem
fidcliter,
nu-
uuquam, nunc ibidem comparuissent, de Rogno hoc Apostolico usitato, Divinoque Numini
merosissimoque
more
in
Posoniensem
homagiali erga
si
ab invocatione ejusdem gratiae
et auxilii
negotiorum
tractatum exordiri volontes, ipso die proxime praeterito Divi Ladislai, ol^m aeque liberali et
Hungáriáé Rcgis (cujus munificentia ac
opera Episeopatus meus Vai'adiensis fundatus,
Capitulum
Praepo.siturae
in
riosissimae reminiscentiae Pracdecessores ex Majo.stati.s
Majestas
Una
Templo Sancti Martini Episcopi non absimiliter meae, ubi nempc plerique gloextitit)
Vestrae Vestra,
Augustissima
Domo, Progenitorcsque, ac Ipsamet etiam Una cum Augustissima Domina Nostra,
Sacro Regni Diademate
redimiti
:
persolutis
de obligamine
:
— Deo tali
93
eoque primo Regnicolarum Diae-
laudibus, in proximo, consessii
aflatu
non absqne
(certe
— Divini
singiilari
Spiritus
per merita haurl clubié Sancti Regis, cuju8 in fest
Sanctum,
Spiritum
me
Christi,
Corporis
Sanctissimi
expositione
ciim
Pontificalia exercente, invocavimus) omnes om-
Un a voce, votoque, Uno Corde, et ore, s ponté, non inducti, non persuasi, libere, delib er a teque, acbenevole in id con s ens er un t, de eoque Majestati Vestrae Sacratissimae nino Regni Status et Ordines
Humillime supplicandum esse censuerunt
Ut
Haered
i t
ar
i
u
m M aj e s
t
a
t
i
s
Vestrae pro
sexuMaseulino Hungáriáé Regnum cum
omui-
bus Regnis ac Provinciis ad Sacram ejus Coronam pertinenrecuperatis, et Deo auspice recuperandis, in Casu (quem Deus optimus maxinius clementer avertere dignetur)
tibus,
defectus sexus Masculini, nunc pro tunc et in Perpetuum, etiam pro sexu Foemineo clementer acceptare dignetur, servato et
semper per
stirpes
Primogeniturae Jure
Ordine.
Suadebant
id
summa
gloriosissimae raemoriae Proge-
nitorum, et Praedecessorum, ipsiusquemet Majestatis Vestrae merita, fatigia curae, ac sollicitudines in eliberando e Bar-
barorum jugo, dilatando item, ac sublevando Regno hoc suo Apostolico impensae.
quoque temporibus Paterna pláne Regno summo cum solatio, vei ex ipSuadebat
sis
Rogalibus
inaestimabilis
innotescens
pro suecessivis
Providentia
secucitatisque
,
,
et
Tranquillitatis interuae, ac externae sana ratio.
Suadebat exitiosa fatalium praecautio Interregnorum. Suadebat praeteritorum, praesentium, futurorumque memoratio, ac observatio, quo nempe in statu ctive
sit,
esseque vicissitudiue rerum popsit
calamitatibus
ab
ipsis
fuerit,
re-
ac respe-
Regnum
hoc, tot
Sancti Protho-Regis Stephani
tem-
poribus agitatum.
Suadebat firmissima
Clementiam
lides,
ac spes.
in Majestatis
Vestrae Grratiam
et
—
—
94
Suiulcbaut denique, persuaseruntque
quod
ponitutí,
consentaueum
ratioui
dum
omnia,
iu conlrariiim
nihil
oeciir-
sit,
reret.
Et sane, cui enini
quam
liuugaria,
ritc ponsatis,
Rcguni
ct
Iin])<'r;itoruni,
ac per-
devovcret
feiieÍLi.s
Augustitssiniae Majcstatis Vestrae
Gioriosissiuiuruui
tut
onniibus
ultcri,
Coruuainque síuun Angolicaui
seuiet
p( nsis
Domui,
faeciindae
]\Iatri y
Convenicbat non aliud ex onini Parte Consilium, ut sacra liaec Corona,
tatiunes per Gloriosissimos IMajcstatis res,
quam
tot inter vicissitudines, et sui Pericli-
Vestrae Praedecesso-
perque Ipsammet Majestatcm Vestram defensa, tutata,
Domus
couservata, sacrisque Augustissimae
Austriacae ver-
non
ticibus tot saeculis ininterrupte inliaercns,
quam Augustissimae
íinem saeculorum siuu,
usque in
alio
Majestatia Ves-
trae l^osteritatis etiani conquiesceret.
Cui naiuque se conlidere securius, ti
usV hinc
quem amore
in
quaerere consultius potuit
liniiari
?
ubi
suaque
quam
stabilius ?
quo sperare
tu-
quem
debuit ardentius ?
ferri
se,
in
ubi
stabilire firmius V
in Eucharistica
Majestatis
Vestrae Domo Augustissima, in q u a non habét quod metuat, seu Reguum Apostolieo-M a r a n u m, seu Coronam Angelicam in aliud, quam Religionis Romauo-Cathoi
et
nunc unquam devol-
credit,
speratque Hungária,
licae Caput, sicut erat in Principiu,
vendam. Exinde etenim firmissime t.iia
quam
suaiii,
aliuiimi
^lajestatis
Vestrae Reguorum
Provinc'iarum líaereditariarum felieitatem,
si
et
,
sub Gloriosis-
simo Majestatis Vestrae Successorumque suorum utriusque sexus gubernio constituta, Sanetissime praemeditatam,
cum
iisdem nanciscatur Unionem.
Credit 111
r
o
o d o
ga
1
1
a V
i
t
V a
r
u
nis firmius
riorcm
e
n q u a
i
a r u
ni a
iii,
s
m
t
a b
m
s ii
il
,
speratque n d u b e non u m L b e r t a t u m, e t Pra e-
r
u
t
c
n
t
io n
m
e
n
t
u m,
i
i
i
u a
,
i
i
s,
e
t
C
on
s
e r v a
vcrum ctiam
t
i
o-
ube-
Páter ni Majestatia Vestrae Sacra-
—
95
—
S u c ce s s orum qu e s uo rum u t ri u s que i m a e, X u s g r a t i a r u ni m o n u m e n t a m p 1 i o r i r e s e r atione, Donor um et gratiarum fertilitatem. Tiim elemm felices nos, si votis Xostris annuat Ma-
t
i
s s
s e
i
praesentes hiinc in
jestas Vestra, reputabimiis
gaudium
tati,
et
Consolationem etiam cum
illis,
finem depu-
quorum
pari-
bus votis hie existimus, communicaturi. Ringatur oriens, Európa miretur, censurent utut
libet,
ac explicent factum uostrum aemuli, vei felicitatum Augustissimae
Domus
invidi,
semel pro semper suölcit,
imo
parura,
nihil
Deo Auctore
interest
;
Nobis,
Couclusa, Majestatis-
que Vestrae Sacratissimae gratia, concludenda, firmiter constanterque amplecti.
Suscipe proinde clementissime Domine, vota precesque
animi argumentum populi non vi, non non a r m s, non f a c t o n e, vei p r a e o c c upatione aliqua, nec Consilio, aut exemplo, sincerae erga Majestatem Vestram De veti onis ab aliis sumpto, ve rum sponte propria, libere, benevoleque, ac delibe rate, amore Majestatis Vestrae a secapto, seque Majestati Vestrae, et ejusdem utriusque sexus Posterigratissimi
et
me
t
a
t
u,
Suscipe vei
i
Perpetuum
in
t i,
,
i
umbra
Corda, et
s
ubj
i
c
i
e
n
t i s.
animos, omni prorsus Diífidentiae
depuratos.
Consolare vei per id Hungáriám aliunde Tuam, ac de-
mum,
Intende prospere, procede, et regna Divinumque (Cujus
haec Providentia, ac Dispositione mirabili acta suut) auxilium maneat semper Nobiscum.
—
Ámen.
II.
Ikládi 1722-diki
Szluha Ferenc
országgylésen a
pragmatica
beszéde Sanctio
mellyel az
az
elfogadását in-
ditványozá.
Quibus impense tantis,
commendant
ut
perspectis,
tot.
et
Augustae domus Austriacae, signanter ver Augus-
;
— tissinii Imijorntoris, et
Regis Ungariae Caroli VI. Beneficüs
propriis viriljus, Neccssitatis, et (K'fcctu.s sexu.s ]\ra.sc-iilini
et
Keguonmi ac
—
96
ratione
iitilitatis
pro Caáii
;
Sacra Kcgui Ungariae Curona,
iii
ad
PronviiKiariuii,
cantlein pertinentiuni,
succeíöionem, servatis praeprimis, rognantis Augustae Doniiis
haereditaric
Doeuisset oquidcni,
:
uequidem
;
pectoris
Ita
nisi
valucrini.
audiri
ex hoc enim Vcstro,
!
ingeuuus
ct
pnllu-
V(•ro^^ Virtutis acstiinatores,
Paraniniphorvun, amoris Flaninias,
Inclyti
nisi
Quemadniodum
túdó sufFuudit ruborem
dcri, ct
I
eniui mihi, operis magniVos status Inclyti, ardere videó, jjraeclarissimorum Virorum, et Tripudii hujus
praeponderaret
ut intor tot
Patriae tripudio,
lú-gni Inclyti
ninriei
apud
vestitui,
hoc
jtnldictt
in
()r(lin('.s
lans aninioruni ardor cui(pie Piirjjurato
ita
.stalnliaiit.
luetuni fxncre, Status vt
anior,
deferant, ct
Faciiiiuouni
Priniogenitui'ae Jiire, in scxiini
eandem
in
PuUato
Accipio
Bonum
iudutus,
Ómen
vi-
Status
Patriae Publicum,
plenam sccuturae Felicitatis serenitatcm, Primus quippe evigilantis Phoebi Oculus, prognosticor caetera Diei screnitate, riderc sólet amoenior. Accedo ad atf'ectus
ardore
;
:
rem propius lis,
et
tot
!
Pátriám conspicio nostram
retro ante
;
Rcgis uosri Clemeutissirai, Caroli VI. Virtute, pcriculosis
Belli Turcici, subductani
excurrit, tranquillae
Procellis,
Pacis
ct
in
viccuali,
:
ritatc et
Finitimorum reflorescat
etiam, Augustae uniatui*.
Domus
aniicitiis
ingcntia, et :
ac quod vicinis
gloriosa
externa secu-
Imo ipsiusmet
Austriacae, Paterno aftcctus nexui,
Nunquani siquidem
subditorum animi,
gratam
locatam
Portu,
Vos reddere Principibus ut post tot tamcn Bella, IMajore, Domestica nimiruni, velle
et
saccu-
malis quassatam, gloriosa Augustissimi Inipcratoris,
quam
felieius si
solidantur,
Principuni
ab ineunte quasi aetatc, Te-
Foemcllarum Principuni suaruni Fasciae, allimihi successum ita gentur. Quod ut ex animo voveo nellae, etiam
;
poUiceor
clyti
,
:
Sed unde Xobis incipiendum V cum venia, Status InKcm magnani movimus. Onerariam ducturus, vada
:;
— prius explorat, ne
computat
Nihil
:
sphaeram
activitatis
Opus
Quies
est
!
allidatur amfractibus
sabulosis
quod supra
assummit
ultra posse,
—
97
vires
Nihil
:
Virtus etiam Causae
Politicus.
Dux
suae operatur.
euiiii,
sumptus
;
cainpi ductor
est,
et Tranquillitas
intra
Nobis, et Auctor,
Perpetua,
Constan-
tem Protectorem Pax contiuua, solida, et perpetua Arnia Floreutem, et vigentem Militem ac Regiam successionem, adeo exigit immortalem ut nisi cadente, inter tiu'bulentos ;
;
;
fortunae Impetus, aut ex naturae Debito, Nauclero,
succedat turae, ita
Regnorum tentetur
;
qui
"sit,
Praeda fluctuum sumus siquidem vitio Nacomparatum esse legimus, ut nulla sufficiens sit,
altér.
;
Regum
securitas, nisi eontinua
nulla adeo firma Pax,
successione
sus-
quae Bellum non generet
Nulla tara fundata quies, quae vei Inter-Regni malis inquietari,
vei
Fide,
fluxa
illico,
vicinae
Tyrannidis
a
semet oceasio praebuerit,
ut
suspecta
saeculis
infringi
facile
non possit, rectius dixero, non soleat Nisi indissolubili, Augustae Domus Unioni, et continuae successionis Regiae iirmitati, colligetur. Eece inflat Auster, protendenda vela, :
solvenda est Oneraria,
ut
externorum
Domesticorum
aeque
passim jactata
Domus
dudum
nostrae
Bellorum
una
sub
tiurbines,
semper
felicitas
securitatis Portu,
Austriacae Rege,
diversos
inter
saeculis,
tot
Reipublicae
optato, anhelatae tae
ac
a
in
sub uno Augus-
Lege,
successionis
conquiescat in Pace.
Cujus haereditariae, continuae, nativaeque successionis
commoda, coram
tam
sapienti,
gressu, recensere, Muneris mei
Inclytorum Statuum Con-
non
autumo
;
quae
Hoc unum addo Duo potissimum
perspexistis.
pridem
videri,
:
sta-
Perpetuum successionis Regiae, etiam quod sexum Foemineum fundamenta Neccessitatem, et utilitatem. Quomodo utrumque Nobis conveniat multis, non opus est dicere, cum res ipsa loqueretur. Si enim maturius perbiliendae in
:
'?
penderimus vires y
,•
cujus in vicinia
quis utriusque,
pugnandi ardor
'?
et
siti ?
quae
illius ?
quam numerosus
qui Thesauri singulorum ?
quae nostrae Miles qui
7
?
quis
omnium
V
--
quantum
Tyranni
—
98
gentem Ungaram
erga
hiista palaui facicnt
si
;
ódium
?
qaod
Regnorum Annales
terrae nostrae desideriuni ? pleni sünt
et
praetermissis antiquionbus fatalibus
pláne casibus, tautumniodo ad tompora Zapolyiana, et nosmet ipsos, reflexerimus.
Utilitatem conímciulaut
Domesticae Fortunáé,
:
Foci, Uxores, Charissimi Liberi
Patria
culari
viudicata suae Majestatis sacratissimae Ár-
:
mis, Regni Captivitas
restitutae
triáé
tam
;
protensi Fines
Partes,
ürbes
;
;
est
me
tacente,
Vitae et Fortu-
:
Tropliaea,
tot
et Christianitatis
quot
reportatae,
contra
Capitalem hostem,
Cervi-
per saecula inhiantem Turcam,
praedicarent
ut, sine
succesio,
in Art. 3.
Domo
cujus singularem in Pátriám amo-
cibus nostris, :
ubertim
et
Regni Status, ab Augusta,
totam quasi Európám librante
tot saeculis felicissime,
Nobis vicinum,
;
promanans exinde,
:
Regni
amplissimae Pá-
quod Caput
et
extimas
in
et et
in uuivorsos Inclyti
Austriaca, Prosperitás
rem,
ampli,
pulchcrrimae,
naruni iutegerrima securitas
promanatura,
Arae,
a Jugo ultra sae-
liberata
;
Victoriae de-
Calculo Ingratitudiuis, in sacra corona
A.
lí)87.
et
1715
pro
casu
defectus
Masculorum (quem Deus avertat) Regno Libera, Augustae Regnantis Primogcnitae, Ejusdemque, et in horum defectu, etiam aliarum stirpium, usque
dum
Imo perorantibus
erga Rcgnuin palam
Paternis
pensa Nobis usu
testatis,
et successoribus nostris,
mox deducendo
descen-
superfuerint,
dentibus, denegari non posse.
tot et tantis
Bencíiciis
pro
;
perenni salute
;
im-
proque
semper Primogeniturae Jure)
(servato
omnino videatur. Nec me morari poterit, fors aliquando Tenella, nec Foeminea proles non Foeminea si Mariam, Ludovici Regis Filiam et Annales Patrios inspicio, quam erga Proceres et totum Regnum,
dcferri debere,
!
Bello aeque ac Pace,
eorundam dignitas
;
commcndavit,
erga merita Patris, Grratitudo navit
:
!
Reges
?
per
et reciproca
Juvenem
quid ergo per Augustos, ex
saeculis
Anior
Parcntis
habitus
Domo
Sacratissimam
;
conservata
regnicolarum
Tenellam coroAustriaca, lectos a et
Regiam Majestatem
:, ;; !
— Nostram, Bello pariter Acta, et Facta
Fortimarum Quid uostra (qiios
ita
dignum
secnritas
;
Nobisque
sibi,
illum
succedere
vei a solio uatus triáé Fructus,
qvio
Praedecessorum)
colitis
:
Vitae et
;
conservatio
non movebit vestrorum aemiatio qui semper !
in
qui
solio,
tunc fortes, et felices
si
;
in
solio
Libertatis
Pá-
etiam ultra septa protendissent. Ita Gloriosus
Marcliionem Brande-
Ludovicus, optima Indole Principem,
Generum
burgenseni Sigismundum, in
Dux
Albertus
providit. Ita
impuberem ad-
fere
sciscendo, et Filiae Mariae desponsando
pestive
Clloriosissima
Patria
Libertatum
sperata
exigit Gratitudo ?
rati,
exantlata
Pace,
ac
restituta
;
—
99
de successore tem-
;
Austriae,
per Elisabe-
tbam Sigismuudi Filiara, electus, et corouatus. Ita Ladislaus Postbumus Trimestris Regius Puer, in Cunis Rex factus pro quo Comes Ciliae, Ejusdem Avunculus, Juramentum praestat. Ita Ludovieus Uladislai Filius, vix Annos duos natus adbuc vivente Patre, coronatur
Pugnae Mobácsiensis
felici
Auuam,
:
fato presso
usque
dum eodem,
Ferdinandus
:
Uladislai Regis Filiam, et memorati
I.
in
per
Ludovici soro-
feliciter potiretui'. Ecce Status InEcce gloriosissime regnantis Regiae
rem, saera Regui Corona sexus Foeminei
clyti
!
Majestatis Nostrae, ad nos usque feliciter derivata successio
Quid vobis videtur ? adbuc ne egemus Testibus Testis est antenatorum vestrorum, in sanguinem Regium, etiam Faenon opus mineum, ita extra Fines Regni protensus amor jam, cum magnis illis Praedecessoribus Vestris, ad remotas aliorum Reguorum oras, excurrere * in Vicinia, imo Domi, !
!
;
et in
Regia veneremur, convenit
•
Quem
Regium quaesive-
etiam amatum, Patres Vestri, sanguinem re
;
Non
genei-ant
Imbellem
nascuntur Fortibus estis,
Status Inclyti
Ecbo
;
necesum
est
Filii
:
:
magnorum
Quem
nem regium
,
Columbam
et
:
Fortes,
olim Patriae Patrum
Aviticarum Yirtuíum,
seu Imago,
seu
nos id exprimere, a quo procedimus
Nani vei ipsa Poma, radicem piunt.
Aquilae
a procul
tantopere,
:
suam aquae scaturiginem
sa-
Patres Vestri, erga procul existentcm sanguiostendere
Virtutis
Zelum
,
eundem 7*
in
Re-
;
— aemulemur
gia
Amaiitis enim
praevcrtere
est,
—
100
aemulemur
et
;
!
aemulemur
cito,
quam
Dieni,
potius
hodie totuni
oxporiri.
Xun
ino otiniu taugit, alKjnaiKlo ínrtc ueciir.sura
consideratiu
ritiidiiiis
Pumonae partus
Tenelli
Habaeis
,
ineti.sibu.s
tatis
rUmsortes,
aliud
'i
vium
;
is
halant suaviu.s
,
hoiiorem obtinet,
Glória eerte est
asseqiiitur
est.
quippc, ct
Primula veris
Inter pliires Digui-
:
qiii
Primatuiu. Et quid
Priini uccupautis
,
Priuceps
,
l^riuii
gratiures eveiiiunt:
,
Iciie-
,
qiiia iiun diliért
:
scntentiam, sed praeeipitat.
Tt'iupu.-, et occasiu
Dona
sed cuiiimeiulat potiius
Qui Prinius Bra-
:
Atalanta cepit cursu
Pomum
Aureum Qiiidni et Augustissinii, ac Invictissimi C a r o 1 Romanorumm Iperatoris et Regis nostri Clementissimi
VI.
i
;
,
mogenitae, eurundeiiique et aliarum stirpium
,
,
Pri-
desceudentes,
Regni Mariani Aureum preheuderint V Nemo lianc Augustae Gentis Primogeuiturae descendcntiam, aut felicem,
Pomum
,
aut Gloriosam dubitet ? et rit.
Satis dixi
:
Diem
si
Prima HercuHs Incunabvüa sermone et Postulato vox ,
ullu.s
cui ineiderit
!
succenseat, felicissime
,
Prinuim memiue-
'i
quippe, qualis veniet
,
Aurora nuuciat.
Virtutem probant. Eftari
sine
,
ad Regem Hungáriáé nec progressuram cui Paterna Virtus est
!
,
!
per luiiiHeorum Trophaea, stratum fecit, Polivit Acinace.
Cumque viam poterint
aliam
quidem Jure Foeminas tria
optinio
et
Vo.s
,
,
Nostri ,
eam
qui
,
,
semper
qui
:
est
Ad
pracficit
felix,
A
!
,
gradi non
:
Félix Magister Verbö-
comprobo
qui
!
fcliciores
Status enim Regni in Diaeta Con-
Pruvocatio
liljera
dudum optatum
sünt experturi
Pateruam
—
Virum
.
et
non esse Páter. Vir in Fucmina Lex etenim Fundamentális Pa-
,
scripsit*?
qui conürmatis
gregatos
tum
in
,
I
ezius
quam Regiam
,
nequit vei unica
,
,
Felicissimi Posteri
;
optimae Lcgis perennem fruc-
o íbrtunatos kStatus
quae Gens
!
Lex
,
quae
ipsum Legisinter Jura latorem Vires exerit, Alii Principes Lege solvi at Tenellam nostra elevat nunc ^lajcstates computant;
Natio nostra
!
saeculis Nobis posita
,
in
!
,
Augustam Foeminarum Primogenituram, Quanta Loguni Patriae vis, quae talcm
,
in
Virum, Regem
efíicit
1
metamorpho-
!
— sim
!
—
101
quidem
vei exinde digna, ne in Litera
proinde in Lege,
gare ausit
mittenda
mea
fundaretur Oratio
omnium
quidui Consensu
;
est,
consequentia
eveniat
rentur? adeoque, qui jurát o
Legem
eolitis,
Quidni ad-
'?
cujus praemissae in
;
Cum
varietur.
hocque nemo ne-
;
Lege funda-
sentimentum sub-
Haec est enim Majorum Vestrorum aemulatio, Haec Procerum sententia Haec Populi expectatio universi subscribite.
;
;
Sed quid inde ? securitas Amplius vos, Inclyti Status, non distineo contra vim exteram Quies Domestica sincera animoruni Unió Alma Pax Populorum Fortuna Procerum, et Xobilitatis Diguitas ac totius Regni Beatitudo non exspectabitur, scribite
:
;
;
;
;
;
;
;
;
sed palpabitur. Inde obstupeseet, ob
amorem
Nos, et nostra mirabitur
Propria praevertet
Consilia
;
Patriae, Orbis
quae undique poliuntur Arma, rubigine obsolescent levoli, lent.
quid aliud facere poterunt,
quam
Et quam de nobis conceperant
ponent
:
dum
buntiu-
;
ita
felicitate
mirari ?
;
:
et
:
ac ma-
Quod
nol-
notam, de-
difíidentiae
Beatos Posteros nostros, sicut revere-
augmentum
indubie obsequii nostri Glóriám, in
Eu Félix, ad nos usque, Patrum En nostro Calculo, in perpeextendenda, Augustae Domus sexus Foemi-
Gratiae cessam, suspicient.
vesti'orum suíFragio derivata
tuum, nei,
et
merito
usque
dum
supererit,
regnatm'a, successio
!
:
Primogeniturae
Jure,
Ergo pereunet ad *D
Populorum suorum salutem,
et sicut Dixi,
e
i
felicissime
Glóriám,
et
Vivát
III. II.
(IT.
Lipót
kir.
Lipót király vallástörvénye. törvényk. 26. cikke
:
A
vallás ügyérl.)
Miután a Karok és RR. egymást közt megállapítandó örök öszhangzás és egyesülés tekintetébl, igazságosnak ismerték fel hogy a Vallás ügye csak Magyarország határai ,
,
közt, az 1608. és 1647. évi törvények sék,
s
hogy
k"vetkezésképen a Helvét
állására s
visszatétes-
az Ágostai hitval-
:
—
-
102
lásu Evanji'cliku.s oi'dzá<j;lakúk örök
bad
alapjául
valliisigyakurlata
búkekötésnek, az 1608. évi
vények
1.
idkre
visszaállított sza-
íoudamcntuiiiaul
es
cikkelyben idézett
a
s
bi'csi
a
Tör-
soi'ába felvett tartalma, ugyszinte az lG47-ki 5. cik-
kelybe beiktatott
linci
békekötésé megujítassék
;
Felsége kegyelmes hozzájárultával (az Egyházi m*ak likus világiak
legszents. s
a katho-
egyrészének ellentmondásai ellen nem állván,
örökké semmi érvi'nynyclnem birvánj határoztatik
süt soha 1.)
Hogy
tekintetbe
nem vévén
az utóbbi törvényeket
valamint a szabadalmakat, leiratokat és explanatiokat, ezentúl a vallás
gyakorlata, a templomok, tornyok, harangok és
iskolák, sírkertek és
temetk szabad
országzáözlósoknak, frendeknek
és
használatával mind az
nemeseknek,
mind a
szabad városoknak is, és minden rendüeknek saját jószágaikon és a közügyész javain, s a mezvárosoknak és falvak-
nak mindenütt szabadságukban hagyassék, és senki, bármirend és állapotú legyen is, annak szabad használatában Felsége, vagy más, és gyakorlatában semmi ürügy alatt bármely földesúr által, semmi módon ne zavartassék vagy akadályoztassék, a földmvelk is, legyenek azok akár me-
n
zvárosiak, akár falusiak,
bármin
jószágain, az ország közbékéje és
földesúr és
nyugalma
a közügyész
végett, a vallás
szabad gyakorlatában és használatában, és hasonló módon Felsége vagy miniszterei, avagy földesuraik által semmi mó-
don
semmi ürügy
és
alatt
zavartassanak
ne
vagy akadá-
lyoztassanak.
lat
2.) Az ekkép kinyilatkoztatott szabad vallásgyakorbvebb megszilárdítása végett továbbá kijelentetik, hogy
már
sem magános, hanem mindenütt nyilvános, s annálfogva a magányos és nyilvános gyakorlat közötti különböztetés megsznvén, szabadságukban áll az Evangélikuaz
sehol
soknak, az alább megirt módon
melyek eddig fiókhelyeknek
jövben azon helyekre
tekintettek,
és
is,
mindazokban,
hol az evangélikusok szükségesnek tartandják, egyházi szol-
gákat 8
beállítni,
templomokat tornyokkal vagy azok nélkül,
lelkészlakokat és iskolákat,
valamint
különbség
nélkül
— azon helyeken
hol gyakorlatuk vau,
is.
lyamodvány nélkül tosítás mellet
—
103
felállítani,
minden további
vagy azokat
javítani,
azonban, hogy mivel az adózó nép helyeken,
a közigazgatás fö feladata, azon
fo-
azon bizfentartása
ezentúl a
hol
szabad vallásgyakorlat behozatalával valamely új templomot vagy imaházat kellene építeni, vagy egyházi szolgát kellene
s
kiküldendö vegyes
által
bizott-
püspök befolyása nélkül, a szükséges költségekiadásokat, és az adózó nép erejét, valamint az ott
mány, de ket
megye
az illet
beálh'tani,
a
állandó lakhelylyel biró lelkek vagy családok
nyilvános vallásgyakorlat földesm-aság
fentartására
közbeujárulásával
a megyének jelentse
,
mely
,
,
azontúl a
képes számát, a
is
megvizsgálja
arról bizonyítványt
,
elismerje, és
adván
,
hogy
elegend alap van, valamint a vallás-gyakorlat fentartására kell szám sem hiányzik, a földesúi' csak alkalmas bels telket köteles az egyház, egyházi szolga és iskola számára adni, a kath. községek pedig az ily egyházak vagy iskolák felállításához költséggel, vagy igás, avagy kézi napszámmal járulni semmikép sem kényszeríthetk, mi a földesurak és
evangélikus községek részérl
is
meg
fog tartatni a
kath. újon építend egyházak vagy lelkészlakok iránt
nemesek
és
evangélikus földesurak joga
,
;
r.
a
a szabad vallás-
gyakorlat behozatala, valamint a templomok és lelkészlakok építése
nak
vagy javítása
iránt
egyszer mindenkorra korlátlan-
és határtalannak nyilváníttatván.
Az evangehkusokat
3.)
következtében,
más akármin rend badalmait
illet szabad vallásgyakorlat azok akár mesteremberek vagy és sorsú emberek, a céhek sza-
legyenek
sem
véve
tekintetbe
,
sem misére
,
sem
k e-
resztj áratokra sem más szertartásokra s vallásukkal ellenkez cselekvényekre semmi szin alatt és semmi büntetéssel se kényszeríttessenek, vagy bármin nev, ily szin alatt teljesítend 4.)
,
tartozásokra ne köteleztessenek.
Mind a két
hitvallású evangélikusok azokban, me-
lyek a vallásra tartoznak, egyedül vallásuk felsöségeitl függjenek, hogy azonban ezen fokozatos felsség a vallás tár-
— gyában fentartja
a
maya bizonyos magának, mind
nu'nd a többi íegyolmi
—
104
rcnd('ben álljon
minden
re.szt illoti'ílcg,
ü
i'cnn,
a nevezett felsösc'g
Folsc^ge
rendezését,
esetre a vallás-
szabadság érintetlen hagyásával, oly rendet állapítani meg,
mely azon
vallás
mind
tagjainak
világi
mind
,
vallási
gáinak közhelyeslesevel leginkáljb egyeznek fog
Ennélfogva ö császári királyi Felsége, az
fbb
felgyelesi hatalomnál fogva
evangélikusokat továbbá
meg
,
rendeltetik,
mind a kei
rend állapíttassék
hogy az
öt illet
leg"
hitvallású
fogja hallgatni, egyúttal gon-
doskodni fog, hogy e tárgyban bizonyos, veihez alkalmazott
szol-
tartatni.
vallásuk
az
s
meg
el-
addig továbbá
;
ö hitvallású zsinataik által
maguk módja
kánonok, melyeknek ugyanis jelenleg használatában vannak, s az ezentúl ezen törvény által meghatározandó módon alkotandók, sem kormányszéki parancsok, szerint alkotott
sem
királyi rendeletek által ne lehessenek
tók; szabadságukban álland tehát
mindennem
idrl idre mind
ezentúl nemcsak hanem zsinatokat is, elre
nekiek
consistoriumot tartani,
meghatároztatván azonban
megváltoztatha-
királyi apostoli
az azokban résztvev
mind a tárgyalandó ügyek, azon
Felsége
személyek
által
száma,
melyet ö Felsége
helyre,
elzetes beleegyezésével választanak, sszehivni, ugy azonban,
hogy az egyik vagy másik hitvallású evangélikusok
mondva
egyház-kerületeinek ezen, mint
elre bejelentend
zsinataira,
ha
szeni, valláskülönbség nélkül királyi
igazgatás vagy
elnöklés,
befogadni tartozzanak,
s
Felségének
volt,
Felségének ugy fog
embert
hanem csupán
is,
tet-
nem ugyan
felügyelés végett,
az igy alkotott kánonok és szabályok,
csak miután a királyi ffelügyelésen átmentek , és helybenhagyást nyertek, birjanak érvényességi ervel, mindenesetre
mindenben ment maradván a királyi legfelsbb felügyelési, az ország törvényes kormányszékei után gyakorlandó hatalom, valamint a többi királyi jog a
két hitvallású
evangeliomi
is, melyek ö Felségét, mind egyház ügyei körül illetik,
melyeknek Felsége soha sem fogja legkisebb megsértését sem elszenvedni.
—
—
105
mind grammatikai iskoláikat, 5) Nemcsak mind alsó melyekkel birnak, megtarthatják, hanem mindamellett, hol szükségesnek tartatik, ujabbat es felsbbeket is, ezek iránt el,
zetesen kir. jóváhagyás járulván, állíthatnak,
s
azokba meste-
reket, tanárokat, igazgatókat, aligazgatókat hivni, azokat
azoknak számát növelni vagy kevesbíteni, valaiskoláik igazgatóit avagy gondnokait, mind a helybelieket, mind a felsbbeket es legfelsbbeket saját hitvallásu.k embereibl választani, a tam'tás és tanulás elbocsátani,
mindennem
mint
módját, szabályait és rendjét (ezen iskolák irányában és ment
maradván
Felségének, mint elre bocsátva van, az ország
törvényes kormányszékei által gyakorlandó, legfbb felügyelési
hatalma) elrendezni, a
jövben mindig szabad
két hitvallású evangélikusoknak; a jesztése tási
nyomán
ö Felsége
Rendek
meghatározandó közokta-
által
rendszer azonban ezen iskolákra
nem
leend a
alázatos felter-
is
ki fogván terjesz-
melyeknek minden vallásra nézve a sajátuknak kell maradni. Tanulóiknak továbbá nemcsak adományért és egyházi szolgaságra leend tetn',
de ide
értve a vallási tárgyakat,
segélyezésért jóltevöikhöz biztosan járulhatni,
végett külföldi akadémiákra
hanem
tanulás
minden akadály nélkül me-
is
hetni, s a számukra ott létez alapítványokat felvehetni, szabad legyen. S mind symbolicus, mind hitíani, s az ájtatos-
ság gyakorlatára tartozó könyveiket a
lend
s
maguk
által rende-
a királyi tanácsnak név szerint bejelentend hitvalá-
sukbeli saját censor
felügyelése
alatt
hatni, azon feltétel alatt azonban,
szabadon kinyomtat-
felszabadíttatnak
,
hogy
ezen könyvekbe a katholika vallás ellen semmi gúny vagy
ne iktattassék, ezen gúnyok és sértések iránt a kinyomatás alá bocsátókra hárulván a felelsség terhe s a kh\ sértés
;
rendelkezés, hogy az uján nyomatott tartótanács utján
három példány mindig
Felségének, ezen könyvekre 6)
A
könyvekbl
is
a kir. hely-
felterjesztessék ö
kiterjesztetvén.
pap- és ágybérek, melyeket eddig az evangéliku-
sok katholikus lelkészeknek és mestereknek, avagy más egyházi szolgáknak vagy készpénzben, vagy termesziméuyek-
—
lOC)
-
vagy munkákban szolgáltattak jövre teljesen meg s ezen országgylés törvényeinek kihirdetése utj'in szánn'tanfló évnegyed múlva sehol seiii lehet azokat többé követehii, hacsak az evangélikusok a nevezett lelké-
ben
,
,
fognak sznni,
mködésével önkényt nem élnek, mely esetben azokért katholikusokkal egyenl papbért tartoznak letenni. Mikép
szek a
kártalaníttassanak pedig a katholikus lelkészek ezen elvesztett
jövedelmekért
gattatni, de
kép
V eziránt a helytartótanács
egyszersmind az
is
meg
ki fog jelentetni
fog
hall-
annak, mi-
soha sem fog ahhoz járulni, hogy ezen kár-
Felsége
színe alatt vagy az adózó népre vagy a királyi kamarai kincstárra valamely teher háruljon. A templomok, lelkészlakok és iskolák építése vagy javítása alkalmával pedig sem a katholikus nép az evangélikusoknak, sem az evan-
pótlás
,
gélikus nép a katholikusnak kézi vagy igás napszámot
nem
síteni
töróltnok 1)
fogoly
köteles,
s
el-
tekintend.
Mind
a két hitvallású evangélikus szolgák, beteg és
rendrségi óvatosság alkal-
hitsorsosaikat, a szokott
mazása
telje-
minden eziránt kötött szerzödvény
mellett,
mindig
és
hatják, halálra készíthetik,
mindenütt szabadon meglátogats
kivégzés helyén nyilvánosan
megjelenhetnek, a
r.
a kivégzésre
Ítéltek
de beszédet
is,
nem
kath. lelkészeknek pedig,
tegek foglyok és kivégzendk szokott óvakodás melletti,
által
mellett a tarthatva,
midn
a be-
hivatnak, a rendrségi
megjelenhetésök semmikép
meg
ne tagadtassék. 8)
Mind a felsbb mind az alsóbb közhivatalokra nézve hogy azok a magyar állam iránt érdemes s a tör-
rendeltetik,
vények által kivánt kí'pességekkel biró hazaíiakuak, minden valláskülönbség nélkül adassanak. 9) Az evangélikusok a törvényes eskü letételétl is menteknek nyilatkoztattatnak a záradékra nézve (a boldogságos
szz Máriára 10.) Az s
az
házaik,
Istennek szentéire és választottaira.)
evangélikusok alapítványai, melyek egyházaik,
szolgáik, és s
bármin nev
iskoláik, kórházaik, árva-
mindazok, melyek az ágostai és helvetiai hitvallású
— szegények
—
107
és ifjúság részére
vétessenek,
sem az
szin alatt ki ne
ö
vagy jövben alais, tülök semmikép el ne az ö kezelésk alól semmi
alapíttattak,
píttatnak, valamint az alamizsnák
kezeikbl
és
vétessenek, továbbá ezen alapítványok igaz-
kebelökbl helyesen
gatása azoknál, kiket ez az
épségben és érintetlenül
megillet,
meghagyassék, azon alapítványok
melyek a két hitvallású evangélikusoktól az utóbbi
pedig,
országlás alatt netalán elvétettek, azonnal visszaatlassanak
a
kh'ályi ffelügyelés,
;
hogy ezen alapítványok az alapítók
célja szerint kezeltessenek és osztassanak ki, ezekre is kiter-
jesztetvén.
evangélikusok minden há-
11.) ]\Iind a két hitvallású
zassági ügyének ehtélése
az
saját
egyházi székeikre ha-
gyassék, ö Felsége azonban, királyi hivatalához képest, ma-
gukat mind a két hitvallású evangélikusokat meghallgatván,
hogy nemcsak a perleked felek minden oldalú biztosságára kellen szerveztessenek ezen egyházi székek, hanem hogy azon elvek is, melyek szerint ezen egyházi székek annak idejében a házasalkalmas
modi-ól
fog
gondoskodni,
sági ügyeket itélni fogják, felügyelés és megersítés
végett
neki fölterjesztessenek. Addig pedig ezen házassági ügyek a közelebb múlt években világi
székek
által Ítéltetni,
divott
a
saját törvényszékekkel ellátott
elvek
szerint
megyékben
fognak
ugyanis,
és
a a
kerületekben azok törvény-
bányavárosokban pedig, azok tanácsai eltt, feumaradván a királyi s illetleg a hétszemélyes táblához is a fölebbezés annak világos megjegyszékei által, a szabad királyi
és
;
zésével azonban, hogy az elválási Ítéletek csak polgári ha-
tásuk iránt tekintessenek mindenütt érvényeseknek,
pököket pedig az résére,
s
lezhetik.
sok elvei
ily
a püs-
kötések érvénytelenségének megisme-
ennek a katholikusokra kiterjesztésére nem köte-
Mi
a hazai törvények
által
gedélyezést
pedig
illeti,
által
tiltott,
Felsége az
evangéliku-
evangélikusokat, az ilyetén
engedélyeknek, a harmadik és negyedik keresésétl, mikép
az
megengedett fokozatokban leend enfokozatban
nála
már korábban boldog emlékezet
felsé-
— ges
II.
—
108
József császár es király, szeretett testvére
ren-
által
egyszer mindenkorra felmenti.
delve volt,
A
12.)
ket hitvallású evangélikusok mindenkép
az ekkcp
tosíttatván
rendelkezése által vallásuk
maik, iskoláik,
megtartása
szabad
gyakorlata,
valamint
lelkészlakaik,
ds
iránt,
örökké tartandó
alkotott es
biz-
törvény templo-
s
alapítványaik
hogy nu'ginkább megszilárdíttassék köz-
tük és a rom. kath. vallást követ országlakosok között a
hogy a nevezett templomok, iránt (épségben maradván azonban a Szirmay Hrabovszky, valamint Apafiialapítványok iránt, mennyiben azt próbákkal bizonyíthatják, az evangélikusok követelése) mindkét részrl a jelen birtokállapot vétessék zsinórmértékül oly móddal, hogy ezenbéke
és egyetértés, rendeltetik
:
iskolák, lelkészlakok és alapitványok
túl a
katholikusok alapit ványai a katholikusok, az evangé-
likusok alapitványai pedig az evangélikusok díttassanak
;
számára
meg jövre ezeknek
további visszakövetelése,
hanem ezentúl
semmiféle ürügy alatt semmi elfoglalása se engedtessék a
templomoknak, iskoláknak
nézve
pedig, kik
az
;
meg
azokra
erszakos foglalásokban bünösílkké
ily
hatszáz magyar forint büntetés
Mivel
lelkészlakoknak
és
teszik magukat, az lG47-ki 14.
13.)
for-
annálfogva nemcsak mindkét részrl sznjék
áttérés
melyikre a békekötések
által
t.
cikkben
marad a
meghatározott
fenn.
katholika vallásról
vala-
bevett evangeliomiak közül, a
katholika vallás elveivel ellenkezik, nehogy az
vakmeren
eljövend
Felségének
történjék,
az
ily
lesznek megjelentendk
;
esetek
királyi
szigorú büntetés alatt meghagyas-
sék továbbá, hogy végre senki se merjen valamely katholikust az evangeliomi
vallás követésére
bármin
eszközzel
kecsegtetni.
Már
ki lön nyilatkoztatva, hogy az evangélikusok ezen jogai egyedül Magyarország kebelében birnak érvénynyel, Dalmatia, Horvátország és Slavonia 14.)
többször
tehát helyhatósági törvényeik
további használatában meghagyatnak, annálfogva az evangélikusok azon országokban
— sem
109
-
sem köz avagy magánhivatali képességgel nem szabadságukban maradjon azonban az ágostai és
birtok,
bimak
;
hitvallású evangélikusoknak ösi birtokjogaikat a törvény rendes utján azon országok kebelében is visszakövetelni, s ha valamely birtokot nyernek azokban, ö Felsége helvetiai
magának
fentartja
vábbá
az
azon néhány
Slavoniában
alsó
kárpótlásukról
ö
gondoskodni,
részint
to-
ré-
ágostai,
követ község továbbá is ne csak semmikép ne bántassék, hanem a szabad vallásgyakorlatszint helvetiai hitvallást
ban, azon módon, melylyel jelenleg élnek,
hagyassék
;
ban maradjon mind a két leti
ezentúl
is
meg-
végre kereskedés és gyárak végett szabadságuk-
jogon lakást tartani
hitvallású evangélikusoknak bér-
ott,
következleg
minden
nemesi
vagy polgári vagyon tulajdonossága nélkül. 15.) A vegyes házasságokból, melyek mindig katholikus lelkész eltt lesznek kötendk, melyek ellen azonban
bármin ürügy
alatt
valamely akadályt emelni
van,
tiltva
származandó gyermekek, ha az atya katholikus, az sát kövessék, ha pedig az anya katholika, akkor csak a
valláliu
gyermekek követhessék atyjok vallását, 16.) Mindazon házassági ügyek, melyek már a kötés idejében vegyesek voltak, mindazok, melyek valamelyik az evangeliomi vallásról a katholika vallásra áttéré-
félnek
sével lettek vegyesekké,
gos szentségrl
van
szó,
mivel mind a két esetben valósáa
katholikusok szent széke
elé
tartoznak. 17.)
életben,
A romai katholikusok most meglev ünnepeit, a köz-
nem azonban magán
körben, hol a zajos
munkákon
kivül minden mást lehet folytatni, a közbáutalom elkerülése végett megfogják tartani az ágostai és helvetiai hitvallásnak,
ehhez adatván, hogy a földesuraknak és minden családfnek akár katholikus akár tiszti kereset terhe alatt tiltva, van ,
evangélikus jobbágyaikat és cselédeiket ünnepeik megtartásában,
és
dályozni.
szertartásaik-,
valamint
ájtatosságaikban
aka-
-
—
110
IV.
A nem (11.
O
17'.il.
kir.
T.-.rv.'iiyk.
cikke.)
'27.
kegyelmesen helyeselni hogy az ország nemogyosült görög szertartású,
legszents. kir. apóst. Felsége
méltóztatott,
ez
Lijx'.t
egyesült Görögökrl.
országiján polgári j«»ggal mogajándélcozott, lakosai, cltö.
röltetvén az ellenkez Törvények, a
mennyiben ezek a nem
egyesült görög szertartásuakra vonatkoznak, mint az cgyi'b
országlakük,
e
Magyarországiján
szágok szerzésére és bírására
s
s
a
kapcsolt Készekben jó-
niindcnneuiii
hivatalok vise-
lésére képesek legyenek.
A
többiben ö
melynek
lás,
Felsége jogai a papság, egyház, val-
kir.
gyak(jrlata rajok nézve teljesen szabad leszen,
alapítványok, tanulmányok és iíjuság nevelése ügyeiben,
nem
kiváltságaik körül, melyek az ország alaptörvényeivel nem ellenkeznek, miképeu különben
azokat ö legszents. Felsége dicsséges emlékezet Eldeitl
ugy a fenmondott
átvette,
nézve
királyi Felsége
is,
épségben
fenmaradván.
Horvátország kormányzásáról Lipót
(II.
kir.
s
közadójáról.
T'irvóiiyköiiyvénck 58. és 59. cikke 17'JI.)
Cikkely. A m a g y a r ki r. h e y r hatóságának Dalmát, Horvát és 8 z
58.
ná c v
s
») 11
l
o r s z
A
i
t
e rj e s z
t
é s é
r
•')
asszony
által
íéláilítutt királyi
vették,
1
a-
a-
Má-
Dalmát, Horvát és .Sziavon orszátanács
kai utasításaikat azonközben a
rendeltetik,
t
1.
különben
is
szüntetve, valamint azon (Jrszágok vármegyéi
tól
t
kegyeletes emlékezet felséges apostoli Királyné,
ria Tere'zia
gokban
ág okra k
t .i
magyar
már meg levén minden
politi-
kir. helytartótanács-
ugy ö legszents. Felsége kegyes beleegyezésével hogy a feunirt országok vármegyéi azokat ezen-
—
111
magyar
tul is az elébb említett
—
kir. helytartótanácstól
vegyék,
hogy továbbá mind azon tanács kebelében^ mind az alárendelt személyzetben, azon országokbeli egyének igazságos arányban alkalmaztassanak. Azonkivül amaz országok Bánjának, midn azon helytartótanácsnál megjelenhetik, abban méltóságával
egyez
ülés
és
szavazat adassék; az azon or-
szágokat összesen illet tartományhatósági ügyek, ezentúl
is
azon országoknak, elleges királyi megegyezéssel tartandó,
közgylésében levén tárgyalandók. 59. Cikkely Horvátország és Fels Szlavonország hár om vármegyéje k ö z adójának Magyarország országgylésén leend tárgy a1
á
s
áró
O
1.
Felségekegyes beleegyezése is hozzájárulván, végeztetett, hogy ezentúl Horvátország és Fels Szlavonorúgymint Zágráb, Krös és Vaszág három vármegyéjének legsz.
,
rasdnak,
köz a dója
országgylésén,
mindenkor Magyarország
mindazáltal Magyarország közadójától
hogy ezentúl Magyarországközgyülésénkivül félne emeltettárgyaltassék,
elkülönöz ve,
s
hessék. VI. Erdély viszonya Magyarországhoz. 1791.
(Az
évi
Erdélyi Törvénykönyv
Cikkelyeinek
hatodika
*•
Erdélynek Magyarországgal való összeköttetésérl, s e Nagyfejedelemségnek saját, és semmi más országnak alá nem vetett, alkotmányáról).
O kegyes
legszents. Felsége, múlt évi leirata
májushó
7.
kibocsátott
folytán kegyelmesen elismerni méltóztatott,
hogy Erdély, dicsséges emlékezet Császár és Magyarország Királya, dicsült I. Lipótnak 1688. május 9. tett, s a fennirt Császár és Király által 1688. június
december
4. kiadott
Diplomája
által
17,
s
utóbb 1691.
elfogadott ünnepélyes
nyilatkozata erejénél fogva, azon Felséges ur, atyai és hat-
hatós oltalmát
magához karolva, ama
fennirt Császárt, és
:
— annak Utódait u g y
ni
,
i
n
Királyait, fogadta
az
l(')8T-ki
M a g y a r o r s z á g törvényes
t
F vj
el
ausztriai ház trúnüröklesot
o
d
elmeiül,
Magyarország
elször
i'gyczök'g, ugyanis
—
112
s
a fdséges
törvénycikkeivel
évi nyilatkozata
lü!^8.
pozsonyi országgylés
és
2.
3.
szerint,
cikkelye
értel-
a férfiivadékra nézve, annakutánna pedig az 1744-ki
mében
3 ujabb cikk
Magyarország 1723-ki törvénycikke
által
rint a
nnemre
is
cnni'k
folytán,
e
kiterjesztve elfogadta,
sze-
és megállapította
törvények és alkvások erejével, mind ö
mind a
legszents. Felsége,
leend
ausztriai házból
felséges
Utódjai, mint i\I a g y a r o r s z á g t ö r v é n y e 8 királyai Erdélyt, mint a szent Koronához tartozót, ugyanazon uralkodási és t r ó n ö r ö k é s jogon birandj ák, és mint saj át, semmi más országnak alá nem vetett alkotm ány ny al birót, saját törvény1
i
szerüleg megersített törvényei és végzeményei szerint, n e
pedig
a többi
örökös T ar to m
m á n y o z a n dj á k és
á
m
ny o k m ódjára k or-
fonmaradván minden többi Országok
;
csak az egyszersmind kölcsönös v é d e e m re szer-
tartományokkal való, de
birtoklásra
v a \ó
zett, eloözthatatlan és
tetése,
és
1
elválaszthatatlan egyesülési összeköt-
a Tragmatica Sauctio szerint, az 1744. évi
értelmében. *)
Azon
királyi oklevélre nézve pedig,
Nagyfej edelemségi
Cimrl
kegyesen
hogy
kijolcuti,
adatott ki,
az, e
3.
tcikk
mely a
legszents. Felsége
Nagyfejedelemség formája
tör-
solia ez s hogy az minden más országtól független Erdélyi Fejedelemség jogainak rövidségére vagy kárára ueni szol-
állásának értelmében veend,
vényes
önnálló
,
és
,
gálhat.
*)
L. a XIII. s/. alatt, u
188—201.
II.
:
—
113
—
vn. Fiume becikkelyeztetése. 1S07. Fiume város és ki(I Ferenc kii-. V. Törvényk. 4. cikke kötje becikkelyeztetik, a fiumei kormányzó pedig a frendi táblánál, Fiume város követei pedig a KK. és RR. táblájánál üléssel és szavazat-
ruháztatnak
tal
O
fel.)
Felsége
beleegyezve'n, miszerint az ország Karai-
is
nak
e's
zia,
külön Dijjloma
Rendéinek lángoló óhajtását többé ne késleltesse, jelen cikkely által kinjilatkoztattatik, hogy Fiume városa és kikötje, melyet a dics Császárné és Királyn, Mária Teréáltal
már
bekebelezett az országba, éhez
Egyszersmid pedig Országgylés alkalmával a iiumei kormányzónak a Frendeknél, Fiume városa követeinek pedig a Karoknál
tartozik.
1. §.
és
Rendeknél
illetékes ülés és szavazat fog
adatni.
VIII. Ferenc római császár
I.
augusztus 17 -dikéröl tudatja
hogy az
,
szóló
s
magyar király
leirata,
mely
által
ausztriai császári
szentkorona rövidsége nélkül
1804-dik
évi
Magyarországgal
cimet a
magyar
felvette.
„F ranciscus Secuudus electus Romanor
um
imperátor
riae etc. Rex
—
H u n g aQuamquam Xos di-
semper Augustus, Germauiae, Reverendi etc.
vina favente clementia, et per electionera Romano-Germanici imperii Electorum
nentiam
:
titulorum
,
ad tantam pertigerimus
dignitatis
emi-
ut Xobis, pro augusta persona Xostra nulla amplius
splendorisque
accessio
desideranda supersit
;
—
Xostra attamen, qua domus, et monarchiáé austriacae reguautis
principis
illa
Titiili
,
cura, et sollicitudo eo dirigi debuit, ut perfecta
haereditariaeque dignitatis
cum maximé
conspi-
Europae regnantibus manuteneatur constabiliaturque aequalitas, quae Austriae Principibus, tum ob augustae domus suae splendorem ab autiquissimis repeteudum tempori-
cuis
,
—
— bus
—
lU
cum ver ob nmplitudinom, populationemque monarchiáé
:
hujus,
compluribus illustribus Regnis, ac independentibus
e
principntibus consistentis coinpctit, perqiic loiigacvuni in jure gcntiiini
radieatum excrcitium, publicosque tructatus asserta
habeatur. Pro finniter constabiliendo
itaque perfecto iathoc
aequali dignitatis ordiue, exemplisque priori ab hinc saeculo aula imperialis Russica
gnans dedere
—
,
ver novus
recoutius
permoti
Galliae Re-
Xos quoque, jure Xobis
:
p e t e n t c, Augustae Austriacae domui Xostrae, relate a e r e d i t a r i i I ni p cad iudcpcndentes cjusdem ditioues, peraeque assaniendum esse duximus. r i s t i t u 1 u r a 1
c
()
ni
H
m
Ma-
Cujiis in consequentiani praemissa matui'a deliberatione
jestati Nostrae visum est, pro Nobis, Nostrisque in inseparabili regnorum, et independentium ditionum Nostrarum Regimine,
Succcssoribus, toris Auötriac,
— tituluin ct dignitatcm Haereditarii Inipora— utpotc augustae domus Kostrae cognoinine, :
— quam solennissime hisce — stabilire
ea tamen ratione assumere ct
ut univcrsa Regna, priucipatus, et provinciáé Xo-
:
ac juribus
etrae, titulis, constitutionibus, praerogativis, nexu,
quibus hactenus gaudebant, in posterum quoque citra
suis,
Huic pruindc altissimae
mutationoni illibate fruantur. sioui
benignacquc declarationi Nostrac íinuiter
,
deci-
insistentcs,
mandamus": Nostrum, qua electi Romano-
sequentia hisce clementer praecipimus, et
„1 — 0.
Ut immediate post Genuanici Imperatoris tituluin Imperatoris titulus inseratur
;
—
,
huic
öerraanie, Hungarie, Bohciniae etc striae,
Ducis Styriae
Xostraruiu
po
s s
e s s
<
mutationes
—
sint, taiii
mus
tituli,
per
susceptü
»
r
X^^os i
i
s
etc. et aliaruin
Austriae
,
ditionum
hacrcditariarum ditionum
Xostrarum
a
iiule
gubernaculo
Augustae domus X o s t r a e,
enatac,
—
qua Rcgis, Archiducis Aureliqui Nostri,
sua serié excipiant. Cuin iuterim
i
n
variac
solennibusque tractatibus constabilitae
hinc advolutum juxta niodernuin statum neoregula-
titularcm funnaiu ;
Haereditarii
ver
—
liÍ8C(í
uiin clenionter
pruuiulgandam benigne disponi-
praecipientcs
:
ut
nova isthaec
tituli
—
—
115
posterum loco praevigentis introducatur
ratio in
,
et
adhi-
beatur."
„2
mus
—
Tam
0.
Xostris,
austriacae regimine
quam Nostrorum
—
Principum
caesareo-regiorum
descendentibus
nes titulum Austriae Archiducum
Caesareo-Regiarum
„3
—
Cum
0.
tribui,
autem
et dari
non
nec
,
mis
relate
ad
est Tituli sui
,
mano-Grermanico esse
;
in
ita id impri-
— siquidem
—
;
nec non relate ad
quae cum imperio
Roimmediato nexu subsistunt, intelligendum
istae deliiuc
Imperio Romano-Germanico,
etiam
— juxta
eodem cum
in
fato
concessa per Nostros
Romano-Germanico praedecessores, augusdomui Nostrae, privilegia, praehabito nexu ultro
in dicto imperio
tae
Constitutiones :
percharum Nostrum Hungáriáé
partesque eidem adnexas
haereditarias ditiones Nostras,
illas
pe-
Celsitudinum
debeat."
hactenus vigentes inaiteratae manere debeant
R e g n u m,
Titulus
singulis haereditariis regnis Nostris,
ut praeniissum
provinciisque,
augustae do-
in
successorum sexus utriusque
quoque praestiturae sint." „4 0. Ulteriori altissimae
—
nationem,
—
—
resolutioni
Nostrae determi-
illarum hisce clementer reservamus solennita-
tum, quas Majestati Nostrae pro
Nobis,
Nostrisque
succes-
ad qualiter suscipiendam haereditarii imperatoris coronationem defigere visum fuerit. Coronationibus illis, quae apud Nos, antecessoresque Nostros, ut Hunsoribus, in ordine
gáriáé et Bohemiae Reges obtinuerunt, futuris etiam temporibus
absque mutatione, formaque praescripta, locum sor-
tituris."
„Hanc
benignam Resolutionem, declarationemque Nostram, Vobis eo cum mandato clementissime bisce itaque
in gremio Vestri solita promulgandam, publicandam, ac observandam procuretis nulli caeteroquin dubitantes, quod universum percliarum Regnum Nostrum Hungáriáé praesentem, in con-
significandum esse duximus, ut illám
ratione
:
—
uniti haereditariarum ditionum Nostrarum corporis splendorem, directam disposistabiliendum
—
—
116
tionem Nostram ciim gratitutline, patrioticoque solatio tanto plus
excepturiim
sit
quocl
;
seraper,
sicut
nu.strae
niatit-ae
a.sseeurationis,
inaiij,ui"ali.s
flt'nuMiter respexisse
quod
ut
:
nunc quoque
ita
Nos, nieni<»ros
apertissiuuini tlociiinontiim (UMlorinuis.
(lipl(j-
hoc ctiam
iu
augciuliun majoreni
:\d
tutius
monarchiáé splendorem, dignitat(nnque sitscijjiendum decre-
—
vinnis, c
(»
n
s t
i
8
u
t
t
i
a
V
1
i
on e
p c
s c ni
8
p
e r c
a
li
r
r i
u
j
r e
r
bu
i
gn
partiunique adnexarum
riae,
iiquo etc. Franciscus
m.
s,
gib u
e
1
Nos
i
t
r
e
g,
un g
Vobis
fiat.
Conies Carolus Pálffy
p.
II
i
ni.
t
a-
in
ic-
p.
Ig-
natius Almásy, m. p."
IX.
I.
Ferenc ausztriai császárés
1806. évi september 7-kéröl
hogy a
_F
r
a n c
i
s
c
n
Kex
etc. etc.
Apo8tolicus,
-
u
8
e
1
—
c c
t
iit
conditionibus
.satisfacianius,
diviiiitus
pacem
nobis
r
i
u
Au
s
-
Bohemiae
cou8veta
restitutam
a
Reverendi
tractatu
populis
t
Gernianiae, Hungáriáé,
cura, et sollicitudo direeta fuerat,
ad aniu.ssim
i
Archidux Austriae
Conclusa pace Posoniensi, pactatÍ8
tudatja,
által
Románom ni
us
Haered
augustus,
i
mely
cimet végkép letette.
1 1
3
Imperátor semper 8 tr a e Imperátor; etc.
szóló
római császári
magyar királynak
leirata,
etc.
eo tota Nostra
cuuctis in
eodem pacis
fidei
integi'itate
cxoptatam pacis tranquillitatem
subjectis
adferamus,
feliciterque
magis atque magis consolidemus,
et
ab
eventu praestolemur nunc essentiales, quae in imperio Romano-Germanico pacem hanc secutao sünt mutationes porro 5
etiam Nobis mo(biin admissurac electionis (.•apilulationem, pi-rii capiti,
Xobis,
incunibentes explerc
sint,
ut
graves
—
juxta
qua supremo ejusdom p05!8ÍiiiU8
obligationes.
iiii
—
—
—
117
Venitn consectariaj quae ex pluribus Posoniensis pacis articulis;
inde ab eorum publicatioue, in praesens
tebantur,
usque nec-
publico notae, in imperio intercedentes muta-
et
Nos plene convictos reddiderunt, stantibus moderuis obligationes ex pactis conventis proflurerum entes exequendi potestatem Xobis amplius haud supermantiones,
—
adjunctis,
—
suram. Etiamsi casus emergerent,
remotis
ut
involutionibus, praesentes aspeetiis aliam faciem
conveutio nihilominus, qua
—
status Imperii,
—
;
praecipui
— posteaquam
;
haec
12-a
subscripta, et a coucernentibus partibus
a. c. Parisiis est,
complures
viuculo unionis soluto in peculiarem con-
foederationem coaluerunt
habita
mediante
politicis
induerent
omuem
conceptam
eatenus
spem
Julii rati-
inter-
cidit."
„Cum simus
:
proinde de eo praeviis motivis intimé convicti
quod partes
Nostri,
officii
qua Supremum Imperii
—
caput, amplius explere nequeamus,
tudo
et dignitatis
animi Nostri
Nostrae ratio a Xobis deposcit
nae renunciemus, quae tamdiu
tantum
cipes, status, et reliqua imperii
carunt, correspondere,
—
et
pretium
quam commembra
Kostris habere potuit, donee fiduciae,
:
recti-
ut Coroin
oculis
Eiectores, in
prin-
Xobis collo-
assumtis obligationibus
satis-
facere Xobis integrum fuerat."
„Qua
propter
vinculum hucadusque, Xos,
corpori Status Romano-Germanici imperii alligans pro soluto babemus. DignitateDi, et offiunionem confoederatorum Xosque per id ab omnibus assumtis erga Impérium romano-germanieum oblicium Supremi Imperii
capitis per
Rhenanorum Statuum pro gationibus
absolutos
cessante,
consideramus.
—
Imperii Romano-G-ermanici,
adusque gestam prout serié
depon
„Hac
i
—
et
—
Coronam proinde
motivo hujus dignitatis huc-
Régimen ejusdem imperii harum
m u s."
occasione una
Electores,
Principes,
et
Status,
nec non omnes ad praefatum impérium spectantes, specialiter
ver commembra
etiam
supremorum imperialium
judi-
;
— ciorum
qiia legali
tutionem obstricti eraut,
1
a n
i
c a s
mper
bus
i
suis,
riura
—
ot rcliquos imperii servitores
quibiis NobÍ8,
111
118
a
e c o 1
e 3
quas
d in
nv i
t
ab obligationibus
supremo imperii
—
e r s o
r
u v
i
nc
.sub
s
omnibus obligationi-
o n e s vicissim ab
i
praoseus
a
i
—
G e rN o s t r a s, e t
benignc absolvimus. p
suis,
per consti-
capiti
quocuiique
erga
titulo
irape-
Roinano-germanieuiu habuerunt, immunes declaramus,
unione suacum Integro Austriaco Status corpore, ut Imperátor Austriae (ime e
eosdemque in
szavakkal compingáltatott az austriai birodalom) penes
re-
cum omnibus potentiis, et vicinis statibus pacifica rerum adjuncta, ad eum felicitatis, et prosperitatis gr adum perducere aduitemur stituta, et subsistenlia
qu
s e
i
et finis
o p u s o m n u m d e s i d e ri o praecipuae curae Nostrae n u i
r 1
u 1
m Nos
t
non
e
o
t
um mpore
r o r
fut ur u s e s t." „Hanc proinde altissimam resolutionem, et deelarationem Nostram vobis penes coramunicationera neo-regulati
modernum statum Tituli Nostri pi'O futuro observandi cum mandato clementissime hisce signiíicandum esse,
juxta
eo
duximus
gandam
:
ut illani in
gremio Vestri
ac publicandam procuretis.
Franciscus
m.
Névery m. p."
p.
Comes
Carolus
solita
ratione
Vobis
in
Pálfíy
m,
promul-
reliquo p.
etc.
Alexius
—
119
—
X.
Kivonat országgylés jegyzökönyvébl,
a z 1807-ki
vitatkozások eredményérl, melyek ott az a u
szári cím
felvétele
s t
r
a
i
i
azon
csá-
elfordultak.
felett
A Harok és Reiiflek ülése. XLV-dik szám XLIII-dik
Az
ülésben.
ország Kérései és Nehézségei Kidolgozására rendelt De-
putatió által rendbe szedett Sullyai
Kívánságai az Or-
és
szágnak. Xr.
Gravamina
XLV.
et Postulata
Sessione
Gravaminibus Deputationem
50-mo
:
Ea Suae
XLEL
Regni, proiit per ordinatam in Regni in
Ordinem redacta
sünt.
Majestatis Sacratissimae Benigno Re-
mediante Genti Hungarae, Orbique manifestata Pa-
scripto
terna teneritudo, et Clemeutia, qua titulo Haereditarii Austriae Imperatoris lis
Augustae Domus Suae assumto inaugiu'a-
Diplomaticae Assecurationis clementer reminisci, eoque
respicere diguata est, ut id,
quod praevio modo ad augen-
dum dum
decrevit, salvis
tione
Regni Hungáriáé, Partiumque adnexarum
Monarchiáé splendorem, dignitatemque suscipiensemper Jm'ibus, Legibus et Constitu-
totius
ter art. 10. 1790.
,
ad Legum Tabulas
A Marok és Reudek Hetvenliarmadik Ülés. Szent-András Havának
Az
7.
50-dik Számhoz, hogy
felvételéböl
Magyarországra
semmi uj kötelesvagy akármi követ-
Ad Xrum 50-um: Xe
ex
Suam
Majesta-
tem Sacratissimam
haeredi-
assumto per
tarii
ségek,
tulo, ulla
hozódhassanak,
ülése.
Die 7-ma Xovembris.
való nézve
kezések ne
cohaereu-
Sessio Septuagesima Tertia.
Napján.
az Austriai Császári Xé\Tiek
fiat,
referri desideratur.
Austriae Imperatoris
gariae
super
nova
ti-
Regnum Huu-
Obligatio,
aut
— O
ánilc'ir ii^yaii
Kegyelmes
Levele
iránt bizonyn.sokká
ez
j'iltal
Fcl.s('gt'nek
Kiiályi
niiiidazoniiltal
t('tettek,
melyek a 88.
líK.
es
né-
közül
kívántak ez iránt a Törvénybe is,
az
l<)-dik
12(1
— dcmum
eujnscunfjue
nominis
dimanet, quamvis ea*
seíjiicla
tcnus per l'enignas
LittiM-as
securí redditi habeantur
illis
lTí>l-dik
esztenflöbeli
{riam Art. 10. 17Í>1. in Lcjríbus
Tiiiveny
Cikkelynek
etiam mentionem hiijus faci-
képest emlékeze-
ertehiK'liez tet tetetni.
El
is
olvastatott ez
88-uak es RK. Írásba Kívánságok. Kívánták tett ezt az SS. es RR. közül némelyek annál inkább helyben hagyatni, hogy ez iránt Ország Reiidgyei már az 180r)-dik esztendben megiránt a
állapodtak, es csak az akkori
kidönös környülállások
oko-
hogy ez akkor a Törvénybe nem iktattatott. Kérik ezt most is különösen nézák,
endam
Lectum etiam 88. et OO. in
esse.
quod
fit
hanc rem
Scríptum rede-
in
gerant. Scriptumque hoc ad-
adurgebant,
Comitiis anni serint, et
tantum per peculia-
rcs ejus temporis circumstau-
quod in Legura Tabulas relatum non sít. Sünt tías evenerit,
e Comitatibus, qui id
pl üres
nunc
exposcunt
et
scopus
non
minus
;
Equidem per Benignas
O
Levele
nyossá tétettünk,
gyar
Országra
ebbl semmi sem kezni
;
is.
Igaz
Felsége K. bizo-
által
hogy való
j\la-
nézve
fog követ-
mindazonáltal
el lehet
idvel ezen Királyi K. Levelet felejteni.
tosabb volna
Csakugyan biza Törvényben
in
1805. consen-
lend, de szükséges ugyan, hogy
quod
jam
Regnieolae
eatenus
Postulati
;
00.
probari alíqui e 8S. et eo magis
Vármegyék és ezen kérésnek tárgya nemcsak ilmely
Királyi
88.
tamen ex desiderabant, ad Analononnulli
et (X).,
hujus
conveniens ac necessarius
est.
Litte-
ras Regias securos nos reddítos esse
:
quod accessio haec
növi Tituli nullás intuituRegui
Hungáriáé habitura las.
Nihilominus
hae Litterae Regiae oblivíníonem
sit
seque-
Beníguae ftxcile
in
venire possunt.
Tutius itaque foret mentionem ejus in Codice
Legum
lieri.
errl emlékezetet tenni. Mert
Quemadraodum
enim antea
valamint azeltt
de successione
Domus Au-
az Austriai
;
121
Háznak
az Országokban
örökösödés
jussáról,
Pragmatica
úgynevezett
Sanctióról
kérde's támasz-
ugy idvel
tatott,
lév
vagyis
A
eziránt
is
hogy O Felsége sem mint Római, sem mint Austriai Császár Magyar Országban nem pakérdés
lehet.
rancsol.
De
való,
mégis
a
külön-
nevezés és titulázás id-
féle
vel is a
Maradéknál kétséges-
kedéseket és kérdéseket okoz-
Midn
hat.
az Országnak kö-
striae in
Regnis haereditariis,
sic dicta
Sanctione
Pragmatica
quaestio ob-
mota fit,
futurum Ti-
seu de
in
ita
de quo sermo
tulus,
quaestionem
est,
vocari
Verum quidem
est
in
posset.
SuamMa-
Romauorum,
jestatem nec ut
neque ut Austriae Imperato-
rem
in
Regno Hungáriáé dotamenhaec
minari. Diversitas in
nomenclatione
et
titula-
tura facile apud posteros dubiis
et
queationibus
ansam
Dum
de Car-
zönséges Jussai fennforognak,
praebere posset.
semmi Törvényes Óvást felesleg valónak nem lehet mondani. Mások ellenben azt tartották, hogy sem a Törvényben, sem a Törvények eltt
dinalibus Regni Juribus sermo
elbocsátani
praefatione Decreti praemitti
szokott beveze-
est,
verso propugnabant rei hujus
nec in Legibus
solita,
Satis utique
Levél
tos esse
elégséges bátor-
ságban vagyunk
;
nincsen
is
nékünk ezen dologhoz semmi közünk.
midn
St
ugy sem
ez iránt
gettetünk,
st
ebbe avatkozni,
nem
is
sür-
tanácsos
ipsis,
memóriám
tésben errl emlékezetet tenn^
nem szükséges. Mink a Királyi által
Cautela su-
nulla legális
perflua diei potest. Alii ex ad-
fieri
nec
in
debere.
tutos nos reddi-
per
Benignura
Re-
scriptum Regium, et alioquin
Titulum illum nos immediate nec
concernere.
cousultum
dum
Immo
nec
videri, ut nos ipsi,
nec provocamur,
ultro
veszedelmes is. A mi Törvényhozásunk módgyában
immittamus periculo potius id quoad futuras sequelas, obnoxium esse. Ko-
ez újság volna
vitas haec esset in
a
következésekre
nézve
való
;
és különbféle
vetélkedésekre alkalmatosságot nyújtanánk. vezett
Az úgy
ne-
Pragmatica Sanc-
in id nos
;
'modo Le-
gislationis nostrae, multisque
disceptionibus tura.
Sanctio
ansam sic
praebi-
dicta Pra-
:
:
— t
i
ú
t
ehhez dppen nein lehet
A
—
122
gmatica non potest huic
assi-
mi Országunk alkotmányával, óa Magyar Oi'-
milari.
szági szabadságokkal mi köze
tione Rogni nostri, quid
az Austriai Császárnak
Hungáriáé Commune habét? Nobis ver in
hasonh'tani.
künk pedig csak az
V
Ne-
a köteles-
ségünk, hogy amazt megersítsük. Azért
is
csak ugyan töb-
RR. közül abban a Vélekedésben, hogy az errl való emlékezet, mind a Törvénybl, mind a szokott élbeszédbl kimaradgyon.
ben voltak a SS.
és
A Karok Hetvenötödik
Constitu-
eum
libertatibus
id
saltem
incumbcndum
est,
Plurima
ita-
ut has íirmemus.
que vota in eo convenerunt, ut
memória hujus tam
gibus
quam
,
e Le-
Praefatione
e
emaneat.
Reiitlek ülése.
D
Napján.
10.
cum
Imperatoris
Sessio Septuagesima Quinta.
ülés.
Szent-András havának
A
i\s
Quid dignitas Austriae
í
e
N o
lü-in a
v e
m
b
r
i
s.
törvényszékben Helytar-
Altér Personalis Praesentiae
tónak második ítél Mestere
Regiae in Judiciis Locumte-
olvasta
Ülésben
tegnapi
a
meghatározott Feleletét a SS-
nak
RR. a F-Rendek
és
utóbbi Izenetére az Országnak
némely Kívánságai ségei iránt, itten
és
a mint
Nehézis
következnek
ezek
nentis Protonotarius legit
ad
posterum Procerum Nuncium ratione
Regni
nonnulorum
Gravaminum etPostulatorum, hesterno in
Consessu
deter-
minatum SS. atque 00. Responsum est tcnoris sequentis ;
Cum de Jui'ibus, Libertatibus et IndepenDiploma Inauguráló, et Juramentum oceasione Coronationis praestitum, suíficienter cautum sit et T u u s I m p e r a t o r a e D g n t a t s per „Punctum
dentia Regni
50.
jjer
i
;
t
1
i
i
i
i
Suam Majestatem Sacratissimam pro decore Domus Suae assumtus quemadmodum respectu Hungáriáé in mutua Regni ad Suam Majestatem relatione nullám penitus muta,
tionem induxit
,
vei inducere potuit,
ita
Juribus Regni
:
—
—
123
derogareprorsus nonpossit, nis iuarticiilatione
a clesiclerata Resolutio-
praescindendum existimatur."
.
A Frendek ülése* Hetvennyolcadik
Sessio Septuagesima
ülés.
Napján.
Die
Ezen egybeülésnek elején jelentödött a SS. es RR. ré-
Cum
Szent-András Havának
szérl
l9.
emlékeztetése
még
az 5-ik Szakaszbéli Or-
szág SúUjai
s
szerént,
Kivánságaihoz
hátra vágynak a Fö.
Exordio Sessiouis hu-
Regni Gravamina
sis
Rendek
tulata
a Törvényszékben
nalis Praesentiae
Itélö
Helytar-
Mestere e
per
tonotarium
ál-
szerént:
et Pos-
Primarium Perso-
hae
tal felolvastattak
decla-
nonniiUas reflexiones,
Táblájának észrevételei; ezek tónak els
00.
ratum est: etc. Quia interim Praeses observasset, adbuc restare Procerum Tabulae ad 5-tae Clas-
Mivel azonban az Elöülö-
nek
Octava.
Novembris.
jns e parte SS. et
stb.
:
19-n a
Regiae Pro-
lectae sünt,
ta-
liter
•Relate ad Puncta 50. 564. et 26 nulla reflexió."
XI. Országgylési
tárgyalások
V.
Ferdinánd
király
név-
száma miatt. (I.
Izenete a K. K. és R. Rendekk. Ö Felségéhez az iránt
teend
felirás
király
V.
tárgyában, hogy mint
Ferdinánd
névvel
élni
Magyar
apostoli
méltóztassék, a
felséges
Mgos Fren-
dekhez.)
(A felirás javallatja.) Az idknek három századot már felülhaladó ama nevezetes szakaszától fogva, mióta a magyar szabad nemzet önkényti szabad akaratából, s a kölcsönös kötések változhatlan szentségébe vetett bizalommal
— —
1
—
L'4
kormányát vs koronáját a cliesseg^psen országló felséges háznak ke.söbb s/.inlo szabados akaratából tulajdo-
Austriai
örökös jussal adta
nított
által
a
;
16.
es 17.
századokban
Ferdinánd nevet
viselt
királyai névsora
megtartásánál fogva tehát már akkor
niidön fels('geduek
uegy király
koronáját,
fejere tette
meg dics emlékezet
atyja életében tör-
tént szerencsés megkoronázásakor közörvendezések és d<jg
remények közt hódolva
s
is,
—
tisztelkedett
bol-
Felségedben,
mint jövendbeli törvényes királyában, ezen néven V. Ferdinándot üdvezlette a Nemzet.
Ezen koronázási
nemzeti közös ünnep em-
királyi és
veretett pénzeket
lékére
is
az V. Ferdinánd felséges név
nem lehet, hogy szorgos aggodalmat ne gerjeszmagyar hiv nemzetben az, hogy miután néhai fel-
ékesítvén,
szen a
kormányát
séges atyja elhunytával az ország
általvette Felséged, tapasztalás szerint a
jelent,
magyar
8
—
királyi
címek
alatt
valósággal
már eddig
is
meg-
költ diplomatikai né-
Felségednek dics neve I-s Ferdinánd mely iratokban nevezettel van kifejezve. Ilálátadólag tiszteljük ugyan mi is az isteni gondvisemely Felségednek több más nemzetek és orlés jóságát ,
szágok koronáit
is
országló ház és a
tésekben az ország
viselni engedi
;
de mivel a dicsségesen
magyar nemzet között készült szent kösi szabadsága és függetlensége nyilván
továbbá az ITOVi- 10. sarkalatos törvénycikkely igen világos szavai szerint jóllehet a felséges
és örökre feltartatott,
Austriai házi leányágnak
cikkelyek dí'lmet
fekv
által
illeti
;
az 1723-ki
1.
és
megállapított örökösödése
kire a több
több egyéb
s
Németországban
az örökösödés
2-dik
törvény-
ugyan azon fejebenn és kívül
megállapított
rendsora
szerint elválaszthatlauul, és megoszolhatlanul birandó orszá-
gok
és
örökös tartományok néznek.
Magyarország mind-
azáltal a
hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad
minden
kormányszékeit^
igazgatásának
egész
(s
ide értve
törvényes
semmi más egyéb ország, vagy nemzet alá vetve nem lév, hanem oly ország mely
alakjára nézve független, azaz
,
125
alkotmánynyal
önállással és
megkoronázott
örökös
következ
Magyarország szokásai,
nem pedig
törvénycikkelyek
is
;
következéskép törvényesen
a mint az 1715
s fiúi
igy Felségedtl,
és
királyaitól
rendelik, a
szerint kormányoztathatik,
viseltet alattvalói
bir
királyától,
s
:
3. és
a
1741
:
8. k.
ll-ik
más tartományok szabályai
igazgattathatik. Felséged iránt
nyilt bizalomnál fogva
elmellözhet-
dics
tartjuk Felségednek mindjárt
len kötelességnek
s
törvényei és
saját
is
száglása kezdetével, azon nemzeti
törvényes
or-
igazságos
és
hogy mint Magyarország királya, a Magyarországot s éhez tartozó részeket érdekl s illet diplomatikai és közigazgatási bármely iratokban, ugy a polgári és katonai minden címekben kivánatot tiszta egyenességgel kinyilatkoztatni
és jelekben is
egyéb
V. Ferdinánd névvel
élni,
és
hív magyarjai és ezen
is,
viseltet
fejedelmi
s
törvényei
a
ezzel
sem
koronái jussai rövidségére különben
móddal
,
s
több
szolgáló
jussai
iránt
igazságszeretetének fényes, és
atyai
egyszersmind törvényes példáját nyújtani kegyelmesen méltóztassék.
Kik egyébiránt
CCXXX.
(II.
sat.
(L.
1836.
országyülési
acták
sz. a.)
A
Fejedelmi cím tárgyában teend ujabb
javallat.) Felséges Császár,
mesebb Urunk
Midn
és Apostoli Király,
felírási
Legkegyel-
esztend Augustus 19-én feláltal aggodalmunk fontos okait, melyeket a haza iránti hség — és a Fejedelem eránti bizodalom elhallgatnunk nem engedett Felségednek Atyai terjesztetett
!
e folyó
alázatos felírásunk
—
keblébe öntöttük, és a
Törvényeinkre,
s
diplomaticai
Hazánk törvényes
s
történeti
valóságra.
függetlenségére támasz-
tisztelettel kértük Felségedet, hogy mint Magyar király a Magyar Országot, s éhez tartozó részeket illet diplomaticai s közigazgatási bármely iratokban, úgy a
kodva, hódoló
polgári és katonai
minden Címekben, jelekben
ö-ik Ferdi-
12ü
nánd névvel liittünk,
gos
semnnt oly bizonyosnak nem hogy Felséged az Országnak ezen igazsá-
élni méltóztassék,
mint
azt,
kegyelmesen
kivánatát
teljesíteni
azonban aggodalmunkhoz, melynek riMnénylettük,
—
még
kescríi
méltóztatik.
megszüntetését
tüsténti
fájdalom
IMost
járul
is
—
midn
hogy Felségednek Aügustiis 31-én kiadott királyi válasza által a Nemzetnek ezen forró és igazságos kivánata látjuk,
is
megtagadtatott.
Igaz ugyan, hogy Felséged Királyi személyében Ma-
gyar Ország azon Fejedelemnek hódol, kit egyszersmind az Austriai és
Császárságban kötések
kölcsönös
illet
a fhatalom
de törvényeink,
;
hogy jdagyar Ország
bizonyítják,
mind az uralkodás formájára, mind törvényeire,
és törvé-
nyes egész alakjára nézve, az austriai Császárságtól teljesen
— független,
és semmi más nemzetnek alája Ezen törvényes függetlenség legnagyobb kincse Hazánknak, melyhez teljes ernkbl ragaszkodni soha meg nem sznünk, mert semmi sincs mélyebben be-
különbözvén
vetve
nincsen.
azon Hazánk iránti leggyengédebb
oltva kebleinkbe, mint érzés, melylyel
annak a Nemzeti közboldogsággal szorosan mindenkor sértetlenül kívánjuk
összesztt függetlenségét
—
fentartani.
Azok, miket Felséged utóbbi Királyi Válaszában Hazánk függetlenségérl, és a Törvényekrl, melyeken ezen
—
függetlenség alapúi tatott
nem
—
a
jövend
szüntethetik
vényeken az,
söt
éppen
azért,
mert
Hazánknak Tör-
és kölcsönös kötéseken alapúit függetlenségét két-
ségbe hozni
mind
;
kegyelmesen kinyilatkoztatni méltózbennünk támadott aggodalmat meg
eránt
nem
a mit
lehet
—
igazságos
— st
szükséges, hogy
a függetlenségnek tekintete
valósággal teljesedésbe
is
menjen
a végrehajtás ád leginkább
ert
;
—
megkíván,
mert a Törvényeknek s
— is
valóban ha az ország-
nak, vagy Fejedelemnek jussai szóval úgy ki volnának jebizolentve de tettlegi gyakorlatba nem vétetnének
—
,
nyosan a polgári Társaság közboldogsága
semmivé
lenne.
is
— csakhamar
;
—
127
—
A
példák, melyekre ugyanazon kegyelmes Kir. Válasz hivatkozik, e jelen körülményekhez éppen nem hasonlók.
Ugyanis Felségednek dicsült Attyát Magyar Országon a királyi névsornak éppen azon száma illette, melyet az Ausztriai Császári címnek felvétele után mint austriai Császár viselt. Xem vala tehát aggodalomra olyan okunk, mint A mi pedig illeti azon királyainkat, kik jelenleg van.
—
egyszersmind a Római
koronáját
Császárság
is
viselték,
ezek noha címzeteikben ök is egyedül azon számot használták, mely a Császárság névsorán következett, mindazonáltal
más
tekintetet érdemelnek.
Mert a Római Császárság-
nak, hajdan az egész keresztény világon
legkitnbb nem vérségi
méltó-
vala
nem lévén, az hanem csak a Fejedelmek szabad választásából és nem is mindenkor egy fejedelmi Házelnyerhet
nak
adatott által.
sága, senkinek öröksége
södés utján,
Xem
örökö-
—
hogy Magyar Ország miután azonban a a Római birodalomhoz fog számíttatni Római Birodalom több százados viszálkodások által meglehetett tehát tartani attól,
—
rázkódtatva, végre a harcok és szerencsétlenségek özönébe elenyészett,
— Felségednek dicsült
At\-ja pedig az Austriai
Császárság örökös Címzetét magái'a, és uralkodó fejedelmi
Házára ruházta,
—
ha csak törvényes függetlenségünk min-
—
megküls jelei gyakorlatba nem vétetnek történhetik, hogy Magyar Ország is az Austriai Császárság Nekünk tehát, kik törvény alá tartozónak fog tekinteti. semmi lévén kötések szerint függetlenek kölcsönös és minis más nemzetnek alája vetve nem vagyunk, jövendre den törvényes módon ügyelnünk kell arra hogy miután a nem hasonló példákból is könnyen következések huzatnak den igazai
és
—
—
:
Ougondatlanságunk, és az
id
viszontagságai által e példák-
— — melyek a gyakorlatból és külsó jelekbl pedig olyan jussok ból,
különösen a küls
jeleki'e
nézve valamely gyakorlat
törvényes függetlenségünkkel ellenkeznének, valaha ne vonattassanak,
s
igy
Hazánk törvényes alakjában megváltozva,
Austriai Császárság alá ne vettessünk.
az
128
Törvényeink
—
szabadságunk
Orözájj törvényes
az
8
és
a fejedelmi jussok
alakja,
— nem
nemzeti jelen
a
idkben támadtak, banem a bajdankorból származtak reánk
;
ninesen tebát összebangzásban ezekkel az
mi eímzet, mely
által
minden basonló
nak endéke elmellöztetvéu, pen a múlt idk endéke
— is
uj
nevti
új fejedel-
Magyar
névsor kezdetik
által
—
Királys
ekké-
mintegy szándvivetve van,
kötésekre mutatnak, vagy azt
jelentik
—
—
vagy ujabb bogy az Ország
mert a fejedelmi új eímzctek és uj névsorok :
törvényes alakja megváltozott, ezek pedig
Hazánkban
csak-
ugyan nem történtek. Ugyanazért Felségednek Atyai szivében és igazságkódoló tisztelettel ismét könyörszeretetében bizakodva ,
bogy azokat, a miket utóbbi alázatos Felirásunkban kegyelmesen elfogadni, és a tárgy eránt felterjesztenie
günk e
:
—
jövendk
eránt
bennünk támadott súlyos aggodalmat ekké-
megszüntetni
pen
CCCXLVIII.
(III. alatt.
méltóztassék
A
kik
(Lásd
u.
o.
ü.)
CCCXLII. Ülés Augustus
Hatodik
sat.
5-én.
CCCIII. zám
izenete a k. k. és R. K. a Felirások borítékán
basználandó V. Ferdinánd címzet Bizonyítják a Mélt.
F RK.
(!ránt,)
a jelen tárgy eránt váltott
hogy az V. Ferdinánd címnek törvényességét elannak a felir.isok borítékán leend használata ellen, okul egyedül a szokásnak tettleges változtatását hozták fel. Erre nézve megmutatták a k. k. és R. R. több rendbeli i/,en(;tjeikben, mely kevéssé lehet a törvényes címnek a Felirások borítékán két ízben használt változtatását, mely
izenetjeik, ismervi'-n,
ugy a jelen Országgylésen is folytagyakorlat ellenére, minden végzés, és nyilvános felolvatíirvényes erej szokásnak állítani. nélkül történt;
az 183(J-ik esztendei, tott
sás
—
—
Megmutatták továbbá, hogy nem a k. k. és R. R. kivámely az eddigi gyakorlaton alapúi, de a Mélt. Fren-
nata,
— dek
örökségül felhívott két ízben használt címzet fog-
által
magában
lalja
Mindezek
a törvényes szokásnak tettleges változtatását.
Frendek
ellen a Mélt.
nyilatkoztatván
meg
—
129
:
hogy
a k. k.
üzenetjekben
utolsó
már
okaira
R. R.
és
azt
elébb
—
ezen puszta állításuknál fogva az elbbi vélemények mellett megmaradtak. Midn tehát egy részrl a két Tábla között nem sikerülhet egyesség miatt a legérdekesebb Felirások nem lévén felterjeszthetk, az Országvolt felelve,
gylések rendes Menetele k. k. és R.
a
R
csak
pedig a
azon törvényes cimzetnek megtartására, mely
Magyar Királyt az Ország
nem
más részrl
gátoltatik,
meggyzdések
nál fogva köteleztetnek
is
fttgetlenségénél fogva
—
de utasításaik-
által vezéreltetnek,
nem marad egyébb
,
illeti
hátra, mint
Frendek kiket vélemények feláldozásától hasonló tekintetek nem tiltanak — a közállapodásnál fogva már ela Mélt.
,
az
egyesülés
folyamatja
ez
és
ily
Táblának különböz Mirenézve
tessék.
O
cs. k.
ván
;
nemzeti érdek
,
Mélt.
—
megszün-
meg
Rendeket
a k. k. ,
melyet
az
szinte
általok
ál-
szokásnak vonná maga után, készeknek nyilatkoztataz V. Ferdinánd címnek használatától azokat az
—
•
tettlegi
változtatásból
merített
ok
—
többé
tartóztathatja.
DLXXXVir. szám
alatt.
gylésének
-^^
írásai.
praesentíum
Comitiorum
ad
Pag.
1836.)
Benignum Reseríptum Regíum quoad termínum clusi
mivel
Fö R. R. magokat más
(IV. 1836. évi Magyarország
296.
két
a
felett
kérik
F
a Mélt.
rendes
közaggoda-
nevelhet,
biztosabban és
elfogadására
eddig felhozott
nem
pedig azon
értelme méltán
annál
a jelen kérdésre nézve a
lított
mind
világos
F Hercegségét
módoknak
Országgylésnek
az
által
eszközöltessék,
melyet egy
lom,
cimzetnek használatához járulván, mind
törvényes
ismert
S.
S.
et
prae-
O. 0. Regni
diaetaliter congregatos dímissum.
9
!
— FERDIXAXDUS
—
130
i)rimuf=i
,
Austi'iao Iinporator, et llinigariac Apostolirus
:
Kovt-rcndi.ssiiui,
Rovorendi,
H<)n(>ra1)ilcs,
justitiam
Momentis ratiouum, ex
!
mentem nostram,
Comitiorum horiun üuein
regiac de 23. aug.
a. p.
iihhIío
praesens usque evolutum
eoque amplissimo
ut Comitiis
liis
Quod ipsum dum
aiixit
est
circa acceleran-
benignae Reeolutionis
ipsum
Dilectioni,
illud, qiiod
exiude
temporis intervallum ulte-
pondere, benigne decrevimus,
2-a mensis maii
die
qui con-
ac subin Dilectioni, Fidelitatibu.squc
vestris identidem declaravimua, per
riori,
qui-
censentes,
et
reddi flagrantissime desiderant,
sibi
digno rcspectu, benignara
in
Ma-
Spectabiles ac
bus, habito quoque ad administrationem,
dinii
Ke\
etc.
nobis carissime
item et Egregii, nec non priulcntes ct Cir-
cunispecti, lidclcs nobis dilecti
tandem
Qiiintus
iioiniiiis
Archidux Patrue
Scrcnissime
gnitici, ]\Iagnilici
Divina favontc Clomentia liujiiü
a.
c.
finis
imponatur.
Fidelitatibusque vestris scopo
quae Xobis substernenda habent, indilate submittant, Colloctioni articulorum semet accingant, cum co notum
eo, ut et
reddimus. Nos die praeexposita in augusta persona nostra adfuturos, diaetalesque articulos sanctione nostra Regia
maturos
esse.
Quibus
in reliquo
gratia et
fir-
Clementia nostra
Caesareo Regia benigne, jugiterque propensi manemus. Dá-
tum
in imper.
Anno Domini mus líoviczky
1
'^30.
nip.
Vieuna Austriae die 28-a mensis martii. FERDINAXDUS. mp. Comes Ada-
—
Gcorgius Barthal mp. (L.
Magyarország
(V.
Pag. 155.
A
rbe
—
gylésének
S.)
jegyzökönyve
1836.
448. ülés 30-ik martiin.
Nádor
O
Cs.
sebes postán érkezett
Kir.
Fö Hge
az éppen e pontban
DLXXXVII. számú
Kir.
leiratot
is,
mely az országos Gylési határnapot tárgyazza ugyanazon itélömesternek felolvasás végett általadván, a mint az
itélö-
mester annak címjét ekkép kezdette volna olvasni: „Fer-
dinandus primus Divina favente clementia
—
131
Austriae Imperátor által
míg
et
Rex
Rendek harsogó
Qiiintus*' a
— H.
hujus nominis
számtalan
további olvasásban akadályoztatván, a
Rendek
felolvasását
zajló
örömük kevéssé
folytathatta
:
midn
éljenkiáltásaik
azzal felhagyott,
lecsillapodván,
annak
ismét az érdeklett királyi
leiratnak azon tartalmát olvasta volna, hol ö felsége legke-
gyelmesebb királyunk azon szándékát méltóztatik kijelen-
hogy az ország gylése berekesztésén tulajdon legmagasabb fejedelmi személyében jelen kivan lenni, az orszáteni,
gos Rendek forró szeretete
s
tantor íthatlan
ragaszkodása újra harsogó éljen kiáltásokbantört ki hséges keblekbl, egyesítve volt ezen hála
s
örömérzésükben boldogító emlékezete
lemnek,
ki jelen országgylését, a
mányjavára
nemzet
fej ede-
és alkot-
megnyitván, azt atyáskodó bölcseséggel ve-
nagy munkának közepette nyerte jutalmául
zetve, e lét
azon
dicsségét, kinek földi élete hódoló népeinek,
a jobb-
st a
világ
egy részének jutalmául adatott, azon szinte bebizonyodott kielégít meggyzdéssel, hogy hségesen szeret népei bol-
dogságán törekv nagy fejedelmünknek csak a neve változott. Lecsendesedvén valamennyire az örömzaj, az olvasást az itélmester tovább folytatva elvégezte.
Ezen felolvasott királyi válaszokat a Rendek Tábláján leend ujabbi felolvasás végett a királyi személynök a Nádor
O
Cs. Kir.
f
Hgtl
kikérvén,
abban részérl meg-
egyezett.
A
termükben összejvén. Az ellül a nádori itélmester által mindenek eltt felolvastatta a határnap iránti királyi leiratot, melyet u j o 1 a g is h a rsogó éljen kiáltásokkal fogadván a Rendek, a többi tárgyakban érkezett királyi válaszokat ujabban is felolvas-
Rendek
tehát tulajdon
tattaknak lenni elfogadták, melyeket
is
sat. sat.
!
—
132
XII.
Miksa
I.
kimutatja, hogy
magyar lóval
császár,
magyar
földön született,
a
s
tartott
nem
ennélfogva,
ünnepélyes óvástétele mellett
király
magyar vérbl
királyoktól,
kijelenti,
ellen nem
ülaximiliaiius
et
—
hogy az löOlVik évi septrónörö-
mint született
fordítható. (Gerecz, april 18. 1506.
Romanorum Rex,
divina favente clementia
futurus Imperátor, semper Aiigustus,
ac Hungáriáé, Dal-
raatiae, Croatine etc.
Rex, Archidux Austriae,
diáé, Brabantiae ete.
Comes Palatínus
et
etc.
Dux BurgunPromotor Mi-
öeorgií contra íníideles, Venarabilibus, Illustríbus,
litiae S.
Magnifit'is, Hcniorabilibus, Prudoiitíbus, et sinccre tÍ8
Ulász-
II.
szerzdést,
magyar országgylésnek az idegenek
kösödése körül hozott határozata, Ö ellene,
magyar
nagyatyja,
veszi eredetét,
tekintve a
vonatkozó
trónörökösödésre
kölcsönös
temberben
Ferdinánd
I.
Nobis diloc-
Archiepíscopís, Epíscopis, Ducibus, Comítíbus, Baronibus,
Proceribus, Comitatibus, Consulíbus, Officíalibus, Capítaneís, Praefectís, riáé, et
caeteri.sque Subditis,
tatibus, Rectoríbus, et
nostram regiam,
et
Sedibus
dicti
omne bonum.
gnííici, Praenobiles, Nobilcs,
Satís,
et
Hungá-
Statibus Regni
Partium Suarum, nec non omníbus Regni
Síngulís Comi-
et
gratiam
in specie
Venerabiles, Illustres,
Prudcntes Xobis sincere
superque oinriibus notum
et
dilectí
manifestum esse arbitra-
mur, Praedecessores Nostros Archíduces Austriae, nía nostra Australia, multis anuís
Ma-
magnam
et
Domi-
famíliaritatem et
quotídiana commercia, sicuti bonis vicinis convenit, ínter se se habuisse, et
frequenter
contraxisse, et exínde
cordiam subortam
stríctissimas
esse, ut
invicem
affinítates
tantam benevoientiae utraque Dominia,
et ot
amoris con-
Regna Hun-
garica scílícet, et Australia, frequenter uno Rege, vei saltem
ex eadem família rint,
et
sauguine descendente, gubernata fue-
Jusquc successionis Regni Hungáriáé
Australi
rcmanserit, prout longo
tempore
in
in
Domo
Nostra
eadem
sine
133 aliqua
contradictione perseveraverit.
Ladislai Regis Hungáriáé, et Austriae,
felicis
quaedam
simi,
successit,
ver
paucis
annis
Consanguinei nostri Charis-
recordationis,
ex maligni
divisio
A
condam Serenissimi Domini Bohemiae Eegis, Ai'chiducis
obitum
circa praesertim post
orta
tsuggestione
spiritus
quae ad hodiernum usque diem perseveravit, post-
quam sanetissimum
ud opus assumendum, expeditionem coutra Thurcos, immanissimos Cliristiani nominis hostes, qui perpetuo bello
111
et
liostilitate
Hungáriám,
et
Dominia
Nostra Australia devastant, hactenus impeditum, et tate
praefatorum Regnorum,
usque nondum proraissum (provisum) per Treugas quasdam et
exstitit,
inductiones
quodam modo
se
ipsos
utri-
sed duntaxat
(inducias)
gravi iactura et Australium usque in hodiernum cario
secui'i-
Dominiorum nostrorum
et
non sine diem pre-
praeservare potuerunt.
Quod
non solum durabile, verum etiam cuni summo periculo ambarum Provinciurum, et tandem totius Christianitatis futurum omnes iudicare possunt. Propterea cum utraque praedieta omnibus notandum sit, quod post obitum tandem Domini Matthiae Regis, inter nos, et serenissimum fratrem Nostrum Dominum Wladislaum modernum Regem
tamen
in íine
Hungáriáé,
cum
voluntate et conseusu
omnium Praelatorum,
Baronum, Procerum, et Statuum Regni Hungáriáé in oppido Poson tractatum, conclusum, et concordatum, ac promissum, iuratum, et ex prae .... semper districte, et inviolabiliter observatum fuerit, quidquid nos superioribus temporibus,cum certiores faeti
essemus distrahere,
Christianis subditis
tractatu Posonii
Regnis Dalmatiae
in
dictorum Regnorum
cum
praefato fratre Xostro
praestando auxilium conati fuerimus,
ctorum Regnorum
illata
in propria
et
in
et Croatiae
sequendo
Rege Hungáriáé
pro defensione
di-
persona cumpluribus delectis
magna Artelleria, et promisomnium Christianorum Regum et Principum
equestribus, et pedestribus, ac
sionibus fere
opem,
pro liuiusmodi expeditioue
proficisci voluerimus, et eo tunc
etiam malignitate praefata,
nos sequendi, et
fei'endi
ac diabolica suggestione
quadam
falsa suspicione, in
Regno
— Hungáriáé ndversus nos
—
i;34
excogitata, omnia nostra
e vestigio
pia ct sancta desidcria ac proposita inipcdita fuerint,
honure nostro,
quasdani novas Trcugas
periculis,
cuui
Tliurcis tractatuni
asöunierc, et interteuere, ct acieni gladii nostri iuterini
aemulos
tra
et
N()nnull(»8
:
Dco, et lioniinibus perspeex Kcgno Hungáriáé iteruni iiescimus quo ulterius, iino
spiritu seductos, contra foedera, et
con-
malevolos nostros convertere coacti fucrimus.
Edoccmui* autem ctinn
pro
Christianae Reipublicae
pro evitandi-s praescntibus
proinde
ct
uostrorum, et
ac indenipnitatc duniiniuruni
iusiuranduni praestitum
ac
proprium honoreni, ac christiauitatem suani
proximo
in
,
Conventu Generáli Regni demenseíSeptembri habito, teniere, et abtjque uUa ratioue contra nos, et Jus successionis Donius Austriacae conspinon solum Nos a
r a s 8 e, et
dicta successione excludere,
sed
ctiam per eorum huiusmodi factiones, et malivolorum macliinatiunes, Decreto Publico Regni, neque
ex
quaia
Regni
a
1
i
c
n
q u a
a,
nioderamina
Quod
neque
etsi
Hungarica
ni
adniittere,
(Regnuni) iugo, proh dolor velle.
!
nos,
et
is
proinde
a
t
i
queni-
on e
ad
uobilissiniuni
exponere, et subiicere
dies
in
neque
frivolum pene, et ex omni parte temerarium,
ulla ratione
suífultum
sit,
tamen virtutem adversus
saaet potest, cum non solum ex nos originem ducere, et titulo Regni una cuni geuitore nostro colendissimo divae memóriáé absque aliouius contradictione usos esse, et inscripsisse, P r o V n c a ni q u c A u s t r a e ab a n t q u o c o g n om n e Paiiiioníaiu Siippcrioreni appellatam esse constet, H('(\ ctiani Nuva Ci vitás nostra patrinioiiium
nos habere non debet, guiiie
Keguni Hungáriáé
i
i
i
i
i
R e g s H u n g a r a e q u d a la ex Rraedecessoribus nst r is Archiduci Au-
de Regiio Hungáriáé f i
s t r
i
a e
ne
mpe
1 i
Ju
ae
r
i
iorum nostro rum
s
i
i
dic
t
i
o
ne
m
n o
s t r
i
a m, e
t
ma
-
concesserit, majoresque filia Regis Hungáriáé
nostri ex praefata descendentes etiam
abautiquo ex rero saiigrine, et Stcmmate Re-
135
ginem,
nosque et praecl ux érint; avus noster divae memóriáé in Castro nostro praedictae Novae Civitain Turri quae in hodiernum diem et per t i 8 multa anno rum spatia et curricula ob rei
gum
ori
}luug.triae
fatus genitor
et
,
,
memóriám nun
e
upa
t
lluiigarica
u r, n a
etiam lingua Germanica
,
t i,
in
lucem
editi
qi
vani illorum motus, et opiuiones, nituntur, ab omnibus, qui saniori tur, iui'e et
mentum,
merito
reiici
possunt
sumus
propter quod
;
per hoc nos excludere
ducun-
et ratione
eonsilio
neque etiam propter
;
iura-
quod fortassis temere et contra praemissum iusiui'andum et honorem et conscientiam suam cum manifesto periculo Regui et totius Oliristianitatis ab eis exactum et praestitum fuisset, moveri debent iusta enim non poterit esse ij^sorum causa cum nos non u t e x t r a n e u m s e d verum et naturalem Hungar u-m e t ex s a nsi
;
,
,
,
guine Re gum Hungáriáé procreatum, tam propter haereditaria iura nostra, quam novissimos tractaobitum
tus iureiurando firmatos, post
masculis, quod
fratris nostri Wladislai,
Deus diu
avertat, pro eorum dominó recipére et admittere debeant et teneantur. Quodsi in malignaiam dicta opinione et diabo-
sine aptis
filiis
Rege
et legitimo
lica
suggestione
,
;
cum
ceteris perseveraverint
coniunxerint, volumus per praesentes vobis, baec
tamquam bono
Christianorum Capiti,
et
et
qui
,
se
et
illis
nostras testatum esse
Catholico
Summo
Principi,
Regno Hungáriáé
quadam sanguinis inclinatione
nat uráli
afifecti
sumus
molestissimum esse, et proinde decernimus iura nostra non prae-
aemulosque nostros,
terire,
et
adversarios
,
qui se
nobis
in
Regno Hungáriáé opponere niterentm*, perpetuo exosos habere, donec nobis satisfactum fuerit, non desistere cum ,
Turcisque securas, et tutas, et durabiles convertereque in vos arma pere ,
Roma no
Treugas et
susci-
gladium
dum cum aemuconsequemur divina cooporatione ac nutu dispouente parati, et qui una cum ex-
n
o
s t
lis et
r
u m. Xunc
in
Sacro
adversariis nostris
Imperio,
securitatem
,
13G teniU Principibus,
Granatae
Duce
iXmiiiit) Pliilipint
Kcgr Caste
Aragonum
et Arcliiduec
,
et
,
Burguntliae, P>rabantiao ctc. Hliu
unigonito, neonon fratribus no-stris
paniaruni, Angliáé,
et
llae
clinns.sinio et
iio.stro
(lilccti8sinii.s,
eonlra
Poitugalliae
luetanos ultra maritinias nianseras, et
Legioniset
utriusque Siciliae,
liegibu.s HÍ8-
Maho-
infideles
j\Iauritana
ad perse-
(jucnduni íelieos .sueee.ssus, rpiod in dies intelliginius, dirigcre et etiani
obviare novis 8ophi.staruni Ivegis conatibus, qui in dies infcrt elades, et Christianis
hometanis ingentes
et aniicitiani quotidie oífert, ct
nam
cuni quibiis ad
pro Corona Xostra Imperiali, et
]\Ia-
pacem
Urbem Romá-
deinde ad praedietas
expeditioncs proficisci volcbamiis, qiiae vobis per has nostras
altius considerare, tari. et si
lum
hortantes et ammonente.s, ut
duximus, vos
signiíicanda
et
in
archano pectorÍ8
ve.stri
quid apud vos contra nos gestum
depont're, et
ab
aliis
illa
praemedi-
non
íuisset,
so-
deponi facere, sed etiam apud Sere-
nissimum Dominum Regem Hungáriáé, fratrcm cliarissimum,
omni
studio, opera,
ut
litis,
et diligentia
apud subditos suos severius
praemissa nobis iureiurando, ac
literis et sigillis
veutur, et tur,
neque
rona
pro viribus maniíestare ve-
si
in
nostra
curet,
hoe
itinere nostro
Imperiali,
(Jhristianae facturos
deinde contra
et
proprium.
abolea-
íuisset,
in
infideles,
tam
opereimpediamur; prout vos pro
coníidimus.
XVllL Április ver XVU.
Hungáriáé
quod
ad Urbem (Romám) pro Co-
singulari vestra prudentia et beneficio
Gereez die
eííiciat,
corroborati, illacsi, et inviolabiliter obser-
quid in contrariuni attcmptatum
sancto, pio, et pernecessario
etc.
et
et tractatus solenniter conclusi,
communi Reipublicae
Dátum
in
Oppido Nostro
lon. Regnorum nostrorum XXI. Ad mandátum Dom in Reg is i
137
—
XIII.
Ferdinánd
I.
ségre
királyi
Zápolya bitorlásai
tiltakozik
kifejtvén,
hogy mind
megválasztatásánál
törvényes
a törvényes
birván egyedül
melyben
levele,
nyilt
mind
születésénél,
ellen,
s
hatalmat és a
fogva
ö
méltóságot,
h-
magyar nemzetet
inti.
Ferdinandus dei grutia Hungáriáé. Bohemiae, Dalmatiae,
Croatiae
etc.
thiae, Carnioliae,
chio Moraviae, et
Rex, infans Hispauiarum. Archidux
dux Burgundiáé,
striae,
Goritiae,
Imperii
Slesiae, Brabantiae, Stiriae,
Wittenbergae
etc.
Comes Habspurgi,
Princeps Sveviae, Mar-
Tirolis Ferretis,
super
Anasum,
universis,
Egregiis
et
Xobilibus,
cujuscunque
Hungáriáé
Kyburgi,
Landgravius Alsatiae, Marchio Sacri Romani et
Burgoviae, Dominus Marchiae
Slavonicae, Portus Naonis, et Salinarum etc. stris
Au-
Carin-
singulis
Prudeutibus,
status, et conditionis
et partibus
eidem
Fidelibus
Dominis, Prelatis, Circumspectis,
hominibus
in
subjectis, ubivis
no-
Baronibus, Providis,
Regno nostro constitutis,
et
existentibus salutem, et beuevolentiam, ac gratiam nostrain
Regiam,
et
serabilem,
omne bonum. Credinaus vos minimé latere miac prematurum serenissimi quondam Ludovici
Regis Hungáriáé,
et
Bohemiae, aliorumque complurium
vi-
rorum fortium, qui cum eo ad dubiani belli aleam exieraut, interitum, et cladem proxima aestate per immanissimi Turcarum Tyrauui victoriam acceptam, quique illius impulsor, et suasor fuerit, cui denique illa placuerit, vei ne. Et qualiter (sicut etiam ex literis nostris patentibus, quas ad vos dedimus, abunde intellexistis) tam nos quam serenissima Domina Anna Regina Hungáriáé, et Bohemiae etc, consors nostra dilectissima vigore pluriuni contractuum jam pridem per Serenissimos Principes, Dominos Fridericum, et Maximilianum Romanorum Imperatores, Dominos, ac Pi'oavum, et Avum, uostros Charissimos felicis memóriáé erectorum, in
—
—
138
quos Pracdeccfi.sores vcstri conseuscrunt, cosque sigillis
cuiToboraruiitj tuiu
ni
a e
u
t
r
veri
11
a
t
u
r
a
e 8 e t
1
1
gi
e
t
i
partim
suis
jure successionis
m Kegn i
et
gé-
II
i
u n-
g a r a e h e r e d e s s iii u s. Et licet pust casuiii tain lamenlabilem vigore praenoniiiiatorum eoutractuuin, juriumque i
i
hcreditarioruin,
tani
Dominae,
serenissimae
quaiii
iiobi.s,
Consorti Xüstrae praefatae, versus regnuiu Hungáriáé, vario multiplieique nornine Cüinpetentiiim, possessionem, administra-
tionemque
liegiii praedicti adipisci
cogitantes elaboraverimus,
ut Serenissiiua Princeps Duniina Maria Regina et
Boheniiae
Spectabili,
de
et
Bathor
dice tiira
Vidua, Soror
;
Magniíico
rcgni
nostra
Hungáriáé
Comanorum, juxta ritus, Geueralem per omnes
indixcrit, et conseripserit,
ctandum,
et
tus,
nec
una cuin Stephano
dilecto
Palatino
decreta Regni
ejusdem
status
ad comparendum
ac
,
illius
celebraudura,
ac
in ea,
tra-
eidem
et necessitatibus
Tamon Johannes Comes
Ju-
conven-
Scepusiensis
olira
Transsylvaniensis, vei hoc minimé perpenso, quod
sibi diéta ista, specialiter uti
fuerit,
et
Comite
concludenduni de rebus,
incumbentibus.
Wayvoda
nobis
íideli
Hungáriáé
dileetissima,
ei
Regni Hungáriáé subdito indicta
displicuerit, suismet
complicum aliquot factionem
simum Regni
et
studiis,
coegerit,
praedicti privilegiorum,
et
conatibus frein
libertatum,
evidentiset consue-
tudinum ab antiquo laudabiliter hactenus observatarum praejudicium; conciliabulum quoddam, sive praetensam dietani, cujus indictio,
et
convocatio
tempore
interrcgni,
nemini
preterquam Comiti Palatino praedicto spectare dignoscitur,
ad Civitatem nostram Albe Regalis indixit, inibique se in assertum Hungáriáé Regem per complicum suorum acclaniationes eligi, coronarique fecit, nobis
tibus nisi
Regni inobedientes efficiendo exactione
gravi.ssima,
vestris imposito, vos
subinde aliquot ex
Nec hoc
inauditoquc
sta-
saciatus fit,
tributo
cervicibus
hoc pláne deglubere statuisset, ac deni-
que muhi sanguinis Xtiani absentia nostra durante, hactenus in hoc regno efFusi praecipuus autor, et causa fuerit. Haec
enim ea omnia impediverunt, quae pro instauratione damni,
—
—
139
cladisque sic, ut praemissum est, acceptae per nos contra praenomiuatum Tiircam et pie et officiose pposita fuere. Quamvis igitiir eo tunc, quando se Comes ante dictus in regnum illud injuste intrusit, magis quani ipse Comes hoc idem re-
gnum
nostrismet viribus adipisci
juribus
nostris
liereditariis
omnino
volentes
inniti
praefati regni
statuta
,
decreta
,
in
niliilominus
ante facto
et contractus
,
;
contractibus
prorsus
nihil
,
potiiissemus
et
dictis
conti'a
saepe dictos,
quibus patet, quid circa electionem regum Hungáriáé, atque
proposuerimus
alias fieri debeat, agere, aut facere
sed po-
;
Couventu
tius vobis statibus, nobis obedientibus, in
Grenerali
per Comitem Palatinum praememoratum indicto congregatis,
jura na
e
t
no
a
m
s t
no r a e,
s t r
a
qua
m
S
e r e
n
i
praefatae, Hereditaria,
s s
et
mae Dom
i
ante
contractus
Commisarios nostros ad hoc
dictos per Oratores, et
i-
suffici-
mandato suffultos insinuare, et liquidare voluimus, in quidem qua diaeta sano desuper consilio, maturaque delibeenti
arbitrium et beneplacitum
ratione praehabita, juxta potentis dei,
omni-
pure, libere, et spontanee in ve rum
Regem
a s s u m p t i, Hungarig t 1 e g i t i m u m electi, et publicati fuimus, unde pi'aetensam Joan-
e
nis Comitis Scepusiensis electionem, utpote privato studio vio-
lenter et ambiciose factam
nullamque prorsus
et
,
justis rationabilibusque causis moti,
habuerimus,
sicuti etiani
occasionem amplissimam
superiobus mensibus satis instructi
eramus, ad invasionem, debellacionem, Comitis, complicumque et velut
Rex
et
et
adhaerentium ejusdem
tam, cordi accepiraus, cujus similem fieri
;
nos tam
(si
Xominis hoste
fac-
in facto persistere-
posse formidabamus, nobisque subjectis, et partes
nostras sequentibus parcere, ditaria,
subjectionem ipsius
Princeps Xtianus sanguinis eíFusionem, simul
et patriae devastationem, recens a Xtiani
mus)
momenti,
nullius eflficaciae, aut
invalidam esse constat. Et propterea
nunc ad
manum
praedictaque jura nostra here-
existentia,
post eiusmodi
nostram
electionem multiplici via petére maluimus, nec etiam detrecta-
vimus, adintercessionem, etcomplacentiam Serenissimi Prin-
;
—
—
140
Dni Si^ismundi Regis Poloniae, Magiii Duciá Lithvaniae,
cipis
ac Kussiae, Pnis.siaeque otc. fratris, simi,
(liaeta
(1(>
uiiK-oiisi.
ex
Sororii
ot
conoordare, quao mipcr
inícM*
nus ex uua,
et
(
altéra, celebrata est, iu qiia curain Sercuissiiui
ac veram nostri electioneni
jma
;
nostra Olopartibus
Viiiitem pracdietuni,
Poloniae praeniemorati Oratoribus supervacue
CharÍ8-
iio.stri
in ('ivitatc
Dui Regis
et ultra
;
rectam
haereditaria, con-
nostra
tractuumque desuper erectoruni, vera originaria per Oratores nostros cxliibori, oi.sdcinque insinuari et
mus
ea
,
cabilem
quippe
spo
animu
atqiie
,
qiiod
,
jussi-
ad
aiui-
illud
Regni Hungáriáé
per quaiu uobis,
conipositionem,
explanari
eum liacteuus usm'pati, coronam cederet, maximé congruere deberet quae ver sic amicabilinullum penitus apud eum locum et tentata, et aeta,
iujuáto titulo per
quain ter,
,
habuero, quod ingrato quidem animo ipsius, et complicum
ejusdem gratia potiusque obedientiae consulatur,
que
nostri,
videmus, vei
assistentium
praedicti,
id
oIj
nil nisi
aut causa nobis obedientor
maximé quod ex hoc
incolarum
ejusque
nisi
Xtiani sanguinis effusio, Regnidevastatio, et perditio,
quibus tamen hucusque clemeuter abstinuimus, sequi possit.
Cum ces,
itaque haec
omnia Comes ante
dictus, ejusque
locum minimé reperiant, quin potius nobis,
cum
juribus,
uostris,
tam
gáriáé,
divino,
bis pertinentem
ver ,
et
cedere
Regno fert,
illi
,
aut
relaxare neutiquam intendant,
impios animadvertere
;
Supremus Hungáriáé Rex,
vimus paucos intra
dies
vim
idcirco et
vi
repellere,
tanquam
Priuceps
le-
decre-
nostrum exercitum magnó apparatu
inducere, juraque
manifestissima,
ad coronam Hungáriáé divinitus,
tentia prosequi,
liquidissimis
;
jura, legesque naturae dictent
et ipso facto in
gitimus
et
tum Serenissimae Conthoralis nostrae, impugnare coronamque regni Hunqiuim humano jure, multifariamque no-
se se opponere, illaque
cuncta
Compli-
adhaerentes pro nihilo ducant, debitumque apud eos
et
et
nobis, ut prae-
humanitus compe-
Subditosque nobis obtemperantes suscipere
sperantes item quod sicut boni,
templatione jurium
fidelesque subditi
nostrorum multiplicium,
tam con-
et ipsius
etiam
—
—
141
electionis rite et legitimé factae
,
quam omnium aliorum
rau-
nimentorum, adhoc deservientium, nobis, tanquam ver, naturaliqiie Dominó Vestro, qui vobis contra quoscunque nobis et
elementiae uostrae refragantes, au.suque temerario resissatageutes, adsistere, auxiliarique iuteudimus, addicare,
tere
devovere, subiieereque debeatis, quo facto gratiose volumus,
quod
et offerimiis,
et
soliim a violentiis,
antea
superque fecimus
satis,
et molestissimis
ctionibus eximere, et liberare
Comitis ante
,
verum etiam omnes
;
vos non
dicti
eos,
in omnibiiSj et singulis
se gratiae nosti'ae obtulerint,
statutis, privilegiis, decretis, juribus, et
exaqui
eorum
eonsuetudinibus con-
omnibusque Regni hujus inhabitatoribus incolis et bonum, expeditumque jus, et justitiam administrare, ordineque et regimine vobis ita praeesse, ut non solum a veruni etiam in Tureis, aliisque non impeti, aut expelli perpetua tranquillitate, pace, et prosperitate, permanere vaservare,
accolis
;
leatis
ut
,
et
hü,
vei
censentur
aeque
qui
censu
tenui
ae
praepotentes
Urbibus habitant,
victum suum
,
qiii ,
,
,
qualescunque
juribus
nostris
sint
ilP
vei
ipsa
aut
,
luce
in
niedioeri
arcibu.s, eastris,
eoque
frui
polliceri
de-
quaerere,
quod sibi quisque de nobis Sed si contingat aliquem vei
possint bet.
aut
foitunaque
,
certo
(quicunque,
aliquo
non
existant)
clarioribus
attentis
electioneque
,
ordinaria, et justa praeterea exhibitione, oblátioneque nostra
tam gratiosa
,
nos in adeptione
Rcgni nostri
et aquisitione
Hungáriáé, vei etiam in minimo atteutare, contrafacere, aut
quoquo modo se opponere, vei praefato Comiti Johanni ad ejus requisitionem, et mandátum, quod nunc injuste nimis alias
et
illieite
facit
,
auxilium
in
,
et assistentiam ire
vellent, a
quo etiam vos tanquam verus Rex Hungáriáé per praesentes revocamus, vobisque sub poena gravissimae indignationis nostrae,
ne quid eorum
omnibus,
ct singulis
attentetis,
et notificamus expresse
Dno
inhibemus.
Ea
propter vobis
per has nostras signiücamus, intimamus, ,
quod nos una cum
Illustri
Casimiro Marehio Brandenburgensi Sororio
rissimo,
Principe
nostro cha-
tanquam Supremo, caeterisque Capitaneis,
et genti-
—
—
142
bu8 nostris iu eosdem ipeo faeto severius animadvei'tere,
que
quae sünt
ea,
íMHívcnic'iitcr
jun's
hu-uinbiint
,
et
í'acoro
,
at-
actionuin bellicarum, nobisque
vohimus,
et inteudiinus, ut
Iniidcm inobeíbeute.s, ot rcbcllcs ad Sanctaiii obodientiani rcregnuiiique illud, atque vos et Vcstri in pace, otio,
di'j;;aiitur,
ct tranquillitate constabiliri, et colloeari,
connnodius
,
et aniniosiiis,
posthac c o
atque nobisciun una
m ni u n O r i
h o d o-
t
xae fidei nostrae inimico resistere possitis. Quac
sic universis, et singulis intiniata, et notificata esse vo-
quos ctiani hoc praesenti literarum edicto monemus,
luiniis,
et
avisanuis,
Dátum
iit
sibi
damno praejudicioque cavere
a
sciant.
Xostra Wienua, die vicesima noná men-
iu Civitate
anno Dni Millesimo quingentesimo vicesimo SepKegnorum nostrorum primo.
sis Juuii,
timo,
FerdiiiaiMliis
mp.
Ad mandátum Dni
Regis
proprium Jo Maius mp.
XIV. I.
Ferdinánd
nos körébl
ered
király
Zápolya
a
visszautasítva
gyanúsításokat, biztosítja a
Já-
magyar nem-
nyelvét és nemzetiségét nem meghanem inkább megmenteni szándéka, s azért ragadott
zetet, hogy annak semmiteni, fegyvert,
magyar
hogy a
küls elnyomok ellenében Fordniaiuhis
tiac
,
(Jruiitian,
Austriae,
Dux
dei
ne mz et szabadságát bels
biztosítsa.
(Bécs, július 17. 1531.)
gratia Hungáriáé,
ctc Rex,
Burgundiáé
lul'ans etc.
és
liobemine,
Dalma-
Hispaniaruui, Archidux
Marchio Moraviae
etc.
Comes
Tyrolis etc, Imperialis Locumtcnens Generális etc. Fidelibus nostris, universis
et
Singubs Dominis
,
Prelatis,
Baronibus
Egregiis, Oircumspoctis, providis, cuiusciinquc status et conditiouis horainibus, in
oidem
roguo nostro Hungáriáé
subiectis, ul>ivis constitutis, salutem, ac
Regiam,
et
omne
et
partibus
gratiam nostram
bonuni. Ivanues de Zapolia
Comes Scepu-
— siensis;
Waywoda
quondíim
nunquam
—
143
Transsilvaniae, et ejus complices^
cessant inter vos
eas
quibus
spai^gere novitates,
universam nationein Vestram in aliquod discrimen precipitcnt
enim
neqiie
:
sanguine vestro, qui hoc anno
est contentus
quorum omues scitis, occasionem illis prestitit. Id nunc laborat, ut reliquie quoque Vestre funditus intereant, modo Regium nomen, qiiod per vim, et dolum contra libertatém Vestram, et manifestissima per Tliurcas, per intestinas cedes,
vei author
fiiit
utcunque vestro periculo
jura nostra usurpavit, possit nere
;
n
o
perdere
n
i
n
t
aliis literis nostris
e
nd
simus, ut amotis Tji'anuis,
tam
quam
domesticis,
bertatém Vestram tantum
a
et
,
malis, et
reti-
jam pridem innationem, et linguam Vestram serva-
nos ver, sicuti ex
tcUexistis, r e,
et bella est eíFiisuS;
ipse Joannes, vei, ut
s s
e r a
m u s.
,
Vestri
,
generis
vos in
Hortamur itaque
qui consorcio
,
:
nam
factioni
,
,
Nostri hostes et
li-
fidelitatem
ne quis aut metu, aut fraude
rumoribus seducatur
futuri sünt
Et idcirco arma sump-
s.
externis oppressoribus,
monemus
fictis
mu
i
ac crudelissimis
aut lii
partibus Joan-
alioqui vos omnes domi commodis providere poteritis. Noster enim exercitus abstinebit ab omni inJLiria, et damno nis predicti pertinatius
Vestre quiescere
,
et
eorum, qui se nobis
adherebunt
;
privatis
fideles,
atque
obedientes
exliibebunt.
Pervenit insuper ad nostram noticiam prefatum Joaunem de
Zápolya post inicium
belli
hujus villás et pagos
aliquot in-
cendio devastare, atque culpam posthac in nos et Germauos,
tanquam
ejus rei autores, transferre velle.
injungimus, ut super ea re
Quare vobis denuo
bonam advertenciam
liabeatis, et
siquos reperietis, qui hoc attentare presumerent, comprehendatis,
et
detineatis,
ubicunque
potei-itis,
ut debita posthac
Nostram in eo omnimodam executuri Dátum in Civitate nostra Vienna die XVII. Mensis Julii Anno Dei millesimo quingentesimo trigesimo primo Regnorum nostrorum primo. Feriliiiaiuliis mp. Ad mandátum Dni Regis proprium pena
plecti
possint.
voluntatem.
Jo Maius
P. L.
—
—
144
XV.
A
szathmári békekötés.
Miután igy 1711. april 2T-k<'u
confoedcratió
;i
-Szíith-
Rákócz
y e n kívül, még 24 tanácsos székének üres voltát fájdalommal szemlélték a jolenvoltak) még egyszer megvitattak a békepontok, azoknak latin nyelvrl magyarra fordítása Bory Gábor és iiiár
városában egybegylt, (hol
Titlnay János urakra
—
28-kán s végre april egyhangúlag elfogadtattak. Az irományok és oklevelek elkészíttetvén, a békepontok 1711-dik évi május l-ö napján aláírattak, s ekkor l>izatutt,
szóbeli alkudozás után kiegészítve,
—
mind
Károlyi Sándor, mind
gyar-és erdélyországi vezeti,
regnek a majthényi
mezn
mind végre a szövetséges
fegyverében
mintegy 12 ezer emberre
lított, s
szág királyának a
(Pulay János
hség
esküjét,
men a
díszben
teljes
se-
felál-
dereka Magyaror-
következ formában
János titoknoka vala,
által, ki Páltly
ma-
confoederátiónak
a
—
elol-
vastatván) letette:
él Istenre, MenyTeremtjére minek utáuna Császár és koronás Király kegyelmes Vruuk eö Felsége az eö kiváltképpen való kegyelmességebül Mlgos Gróíf Erddi Pálffy „En N.
nek
N. esküszöm az Mindenható
földnek
és
Dramnak
,
(Tit.j engedtetett
nek, és Jószágunknak, és Declaratiói
szerént,
Plenipoteutiája mellett Fejünk-
már
a
régen kiadott és Publicalt
mostani
a
nézve tellyes
liáborúra
uemkülönbe n Erdélynek is Törvéezen Magyarságnak, és nyeit és Szabadságait, mind Politicumi, mind
Amnystialis
Gratiat
adni
tartományi, mind ]{
e
1 i
g
i
ó
k d
o
1
g á b a n,
méltóztatott,
pedig az egyházi bevett maga, és S u c c e s o r á Ital i
megtartani igérte,
sott Corfirmationalis
megküldeni fogadta.
Azért ennek
utolsó
Csép
véremig
— ,
eö
utánna
Felségének
Successorinak igaz híve leszek, és az
Ratiíicatióját
,
e
és
az
mindenkor,
e
Felsége
Felségéhez tartozó
:
—
145
—
sem titkon, sem nyilván magam vagy mások ingerlésébl semmit nem cselekszem, hanem mindazokat fogom igazán elkövetni Szóval és alázatos kötelességem ellen,
indulattyábul,
cselekedettel
,
valamik az én alázatos
tökéletességemhez illendk lesznek.
és
engedelmes hív
— ügy esküszöm,
foga-
dom, és magamat Háromság egy Isten ugy Segéllyen."
ezekre Szentül kötelezem, a tellyes Szent
A togatott
hely.szinéu felolvasott és hiteles
másolatban szétosz-
békeszerzdés igy hangzott
A Békességnek Punctumi. Mellyek Császár e
)
és
et
Koronás Király Kegyelmes Vrunk
Flge Kegyes Pleuipotentiája mellett, ezen Magyar Ország
Erdély
sára,
s
nyugodalmának,és Csendességének visszahozatá-
megersíttésére Fejedelem
Vramnak,
és
követinek a
fellyül
Rákóczy Ferencz emiétett
Magyar
és
Er-
dély Ország Statussainak és Rendéinek resolváltattak.
Elször: Fellyül emiétett Fejedelem Rákóczy Ferencz Vramnak a Fellyeb irtt Császári, és Királyi Plenipotentiának ereje mellett Eletének és minden ingó, és ingatlan Jószáginak, kivévén azokat, a
kik Praesidiumok-
hoz tartozandók volnának, az egész magyar korona alatt
lévknek, az Országban mellette lév Szolgáival és Vdvarával edgyütt való bátorságos maradásával gratia, és engedelem adattatik, mellynek véghez menetelére, ha a Fejedelem ,
e
Felsége Gratiaját venni, de az hivségre való Esküvésé-
nek
letételét halasztani akarja,
az aláb
irtt
lálván három héti Terminus engedtessék
;
Datumtiil szám-
ugy mind az
ál-
hogy ha ne talán az alább irtt formula szerént leteend Esküvés haladni találna, az üd alatt valami némö Ersségek keze és hatalma alatt vannak olly állapottal a mint tal,
most találtatnak
e
Felsége hadait bé vévén, igaz hit alatt
lév Commendánsoknak kemény képen Parancsoltassék meg, és egyszersmind egész benn lév Hada exauthoraltatván bocsáttassék el,
adattassanak kézhez, avagy a benn feladása
az
mert ellenben igértetik hogy azon várok a kik a Fejedelem
10
—
—
146
jövedelem iránt semmi Praejuvagy kárt nem vallanak, hanem a Felséges Csá-
Jószágiban volnának, az (liciuinot
szárnak
saját.
]\íinfl('zekn('k
pedig a fcllyeb nevezett Terminus ideje
véghez vitetudni
alatt kelletik
nem
Ila
;
pedig mindezeken által
az Országban maSzabad akarattya hagyattatik, hogy a fellyül irtt riitnek letétele után akar Lengyel Országban maradhasson, az hdl fenn emiétett Kegyelmes Vrunkhoz eö Felségéhez tartozó Hivségének megsértédösétol illik magát tartoztassa;
esvén a Fejedelemnek
tetezenék
itt
i'adni,
igazán clhivén Fiainak
fellyül irtt Conditiokat
IMegtartván a visza adatása
Magyar Ország
meg nem
az Felscíges Udvartul
is
Másodszor
Vri
:
,
és
Papi
,
fö
,
és
tagadtatik.
Nemessi rendben lév
mind az három natioju Erdélyi vitézek-
a kik mostanság az Országban
Fejedelem mel-
nek
,
lett
vannak, ámbár ha szintén némellyek közülök ez eltt
és a
,
agokrul Reversalis Levelet adtak volna
valakinek
sonlóképpen a megirtt Terminus közben Fejeknek den Józsíigoknak Amnystialis Grátiájok lészen azokrul
nem értetdik
,
,
a mellyek
talán egy
is
visszajötte-
nek. Itten pedig értetdik az ollyan Jószágoknak
adatása
min-
melly
a
,
már ennek eltte
a kik
ha-
is
és
,
vissza-
is
vagy más Titulussal
a
,
vagy
Jussal valakinek conferáltattanak, eladattanak, vagy inscribáltattak,
hogy azok
mások
actu
és
üd
az
is
által
alatt bevett
birattatnak
is
Jövedelmeken
,
tudni
,
és
illik
haszno-
és Cameralis Tisztekre kon kivül mind a í^iscalis s közönségessen minden vármegyékre és Szabad Királyi Várassokra ii'andó Leveleink ereje mellett mindgyárt és minden üd vontatás és tétovázás nélkül elfoglaltathassák Ingyek ,
,
,
,
se féllyenek a
;
neo-aquistica Comissiotul
,
és ilyen nevel
ne-
vezni Szokott Jószágoktul, mert az Amnystialis Gratia min-
midn
den illyen vélekedéseket kirekeszt, a igazán
vahi vissza adatása igértetik
m<''lt<'tii,'ik
nem
ifé'ltetik,
fizethetné
clvcsztí-síHcI
.
a ;i
li<»gy
földes
a'
midn
;
a
a'
Jószágoknak
Hasonlóképpen nem Parasztság az
adót
vrak bíintettettnének jószágoknak
Fegyver letételének
Igeit pedig
nem ugy
—
—
147
nem szabad volna valakinek fegyvert hanem hogy ellenségeskedést ne kövessen. Szabad lészen azért az Yraknak és nemességnek módgya szerint, a fegyvervisellésben maga Szokássával Szabadossan élni, és értetödnek mintha
viselni
járni,
,
csak a megbántásra okot ne
adgyon.
—
Ha
valaki az Eperjesi Theatrumnak félelmét hozná elé
pedig ,
azzal
Császár, és Koronás Király Vrmik eö Felsége Kegyelmességének éppen megsértödése okoztatnék, mert az eö attyaí kegyelmessége hasonló Processust Szokásban venni nem enged. Az alab való renden lév Vitézl Rendnek pedig a fellyül megmondott Amnystialis Gratia hasonlóképpen adattatik, senkinek is közülök erö Szak nem tétetik, hogy el-
—
hagyván a mostant, a Felséges és Király hadi Szolgalattyának felvételére keutelenittettnének, csak hogy le tévén hivségre való Esküvéseket, Hazájokban mennyének, és ott gazdálkodgyanak, s magokat békével visellyék, az küls Nemzetbi való vitézl Rendek, ugy mint Sveciisoknak, Olaszoknak, Németeknek, s másoknak is Szabad Passus engedtetik, Felekezottyekhez való vissza menetelre, ki vévén azokat, a
kik a Császár Regimenttyeibül elszöktenek volna, azoknak is
mind az
a mit Regementtyek elhagyásaért érdem-
által,
lettek volna,
büntetések
el
engedtetik, de az eö elöbbeni
Zászlói alá vissza menni tartoznak. ^Ha pedig edgyik vagy
másik a közül Csekély szolgálatban valamely urnái volnának, csak ne legyenek a Felséges Császár Vitézi közé bé Írva,
helyben maradhasson
Hogyha
ebben semmi
végtére a Nemtelen renden
lév
kétség nincsen. vitézek,
ezen há-
borúban magokat az elmenetelre érdemesseké tették volna, az ollyanok azért hogy már az eltt a rendek, és Communitás által, szabadosoknak lenni ismertettek. Kegyelmes Vrunk, eö Flge Plenipotentiája szerént most is ollyanoknak resolváltatnak,
mindazáltal a Feldes
Vrak Praejudiciuraa
nélkül.
Harmad
s
z or
;
Császár és Koronás Kh'ály Kegyel-
mes Vrunk e Felsége a vallásoknak dolgában Országunknak Törvényét megtarttya, ugy, annak gyakorlását, ezen 10=^
-
—
148
—
Ország vegezf'SP, és Articulussai Szerént, mind Magyar Országban, s mind Erdélyben ahoz tartozandó beneficiumokkal edgyütt Törvény Szerént megengedi, nem gátolván uttyokat azoknak a kik mostan Gratiára vissza jöttek, hogy a Felséges Vdvarnál,
vagya Diaotán Gravamennyei
iránt
magokat
bé jelentsék.
Negyedszer: Hogy
ezen háborúban megholtaknak
Árvái, és közvedgyei (kikhez eö
Felsége magával született
Kegyplmességbül kiváltképpen való emlékezettel viseltetik) Minthogy az eö Felsége Kegyelmességével dicsekedhetnek másként is, az Amnystialis Gratia csupán csak a Királyi Ke ;
gyelmességtül származik, ezen köz vegyek, árvák, ésSuccessori-
minden Jószági, mellyek még valakinek nem conferáltattak, nem distrahaltattak, vagy el nem adattanak, adatassanak vissza. Az oUyan Jószágok mindazon által, a mellyek már másoknak conferáltattak, vagy eladattak,
nak
is
abban a részben a melly csak éppen a megholtakat illeti, a mi némü állapotban vannak, ugy hagyattatnak, minden módon mindazáltal igyekezni fognak, hogy a jövend Ország Gylésében ezek is minden gondolható jó móddal megvigasztaltathassanak, és Successiójokban részesek lehesHogy pedig ezen Császár és Koronás Király Kesenek :
gyelmes Vruuk eö Felsége Kegyes Gratiája soha többé Con sequentiára, és Példára ne vétettessék, igy declaráltatik, hogy különb okának kell k-nui az oUyan Árváknak, és Successoroknak, a kik akár Gyermekek, akár Leányok ha szintén már Férjhez adattak is, a Mlgos Fejedelem Párttyán mostan volnának, mert ezeknek amnystialis gratia szerént egész
Jussok,
Jószágban
és
való
Síiccessiójok
egészen
megha-
gyattatik.
Ö
t
hellyes és
A
kik azonban az Országbul kimenteSzomszéd Tartományokban vették, s Törvényes akadállyok miatt, a vagy életeknek
ö d
s
z ö r
nek, és magokat
:
a
nyilván való veszedelmére nézve, ekkoráig a
minusra szerént
ki nem jöhettek, ha voltaképpen, meg bizonyithatják eddig lett Kin
felülirtt
a fellyülirtt
Ter-
okok
maradásokat, és
—
—
149
az Felséges Udvarnál, xíxgy Mlgos fö Generális Plenipotentiarius
Vram
eltt, mentül
hamarébb
lehet
magukat bé
je-
azoknak az Igasságnak meg ismeréssé szerént a második Punctumban foglalt Amnystialis Gratia meg nem tagadtatik Másokra ollyanokra is értetdik ezen lentik,
;
gratia, a
—
kik idegen Országokoa,
akar Követségbe,
akar
tanulásnak vagy kereskedésnek Kedvéért most foglalatus-
—
kódnak, valamikor magokat illendképpen bé jelentik. Azoknak pedig, a kik tavulyabb lév Esztendkben a Fegyverkezésben bé keveredtek vala, tani gratia, fejének, és
s
most
is
élnének,
e
mos-
az amnystia megadatik, Jószágihoz
sem praecludaltatik Tévén az a Felséges Udvarnál illend Instantiáját az Erdélyi Vrak, és Nemesség végett, a kik magokat Moldovaba, vagy Havas alföldiben venni kéntelenittettek, s most is ott mulatnak, tudni kell hogy ide Magyar Országba, nagy költséggel és fáradsággal jönni ne kéntelenittessenek, meg van hagyva General Gróflf Steinville Vramnak, hogy azok a midn magokat a fellyül irtt Terminus alatt emiitett Generális vramnál insinuállyák, valamint Magyar Országban, ugy és Fejeknek, és minden Jószágoknak grátiájok lészen Ezt hozzá adván hogy ne talántán valamelly akadállyok történne, a kik Hazáj okban való visszajöveteleket halasztanák, az ollyanoknak visszajö vételekre való elégséges modrul és bávaló jutásnak reménsége
;
iránt
;
torsági-ul fog Provideáltatui,
Hogy
pedig anynyival
ezen békesség csinállásának munkája Erdélyben
e
is
is
inkább
Kegyel-
mes Vrunk Felsége Kegyelmes szándéka szerént azon móddal és renddel a mint itten véghez vitessék, ezen Aetaknak Originálisát, emletett Generális Steinville Vramnak pro Directione megküldvén fog Kegyelmével communicáltatni. A Magyar Országi és Erdélyi Vraságnak, és Nemességnek, mellyekkel ezen háború eltt éltének ide ne értessenek, mint hogy a Jószágok közé nem Számláltathatnak, ezzel, mind az által a Felséges Vdvarhoz nyújtandó Supphcatiónak uttya nem gátoltatik, st ottan minden lehetséges móddal általimk fog segittetni. Mivel azonban az Erdélyi,
e
—
— nem
és niindeu
megKirályi Kegyelmességébe
lakosinak Törvényei
tartásába, eö Felsége Császári seninii kétség
—
150
nem
Szabadsági
azon Fejedelemségnek, elrendelése,
lehet,
és helyre állétasa az
és
i's
Országnak
régi
Szokássai és Törvén-
Felséges Vdvaniál mindenképpen fog segéttetni általunk, a mint Ígérjük is magunkat A mennyire a Jászoknak, Kunoknak, és Ilajduvárosoknak Privilegiumi megsértettenek, annyibul azoknak is a jövend Ország gylésében fog providealtatni. Hatodszor: Ezen Amnystialis Gratiaban részeseké tétetnek mindenféle állapotban lévü és hadakozásban fognyei,
s a]iproljált
eonstitutioi
szerént a
:
''
ságban
esett hazabeliok.
Hetedszer: A mi
némi'í
károk a frigynek
désétül fogvást valakinek tétettek,
végére járván
el
a
kez-
dolog
valóságának, mind kétt részrül bonificáltassanak.
Nyolczadszor: A
kételkedés és hitetlenség
eltá-
voztatása okáért a kegyeimessen resolvált Fejek; és Jószá-
gok Amnystialis gratiája, rendes Expeditiobéli írásban vétetvén mentül hamaréb a Fejedelemnek, és minden ötett követinek (annak erejét minden Vrakra, Nemessekre, Polgárokra, Szabadosokra, Vitézekre, és Parasztokra, akar mi némü renden lév Magyarok, vagy három uatioju Erdélyiek legyenek, a fellyül
irtt
Conditiok szerént terjesztvén) min-
den kétség nélkül a Felséges Udvartul megcrosittetvén, és minden vármegyére, és minden Magyar Országnak és Erdélynek pro Consolatione certiori ki adattasék, meg szerezzük,
K
i 1
e
n
c z e
d
s
z e r
:
Hogy Császár
és
Koronás Király
Kegyelmes Vrunk eö Felsége Magyar Ország és Erdélynek, minden Törvénnyeit, Szabadságit, és immunitásit, Szentül és erszak nélkül megtarttya, s nem is engedi, s nem is fogja engedni, hogy ezen amnystialis Gratiája ellen, ujabb veszekedésekkel és Pöi'ökkel ok adatassék, vagy akár kinek valakit alkalmatlanságokkal illetni, és gyalázni, vagy megsérteni, mód nyujtassék, stt ezen Kegyelmes Amnystialis Gratiának erejével, hogy valakik magokat becstelenségek-
— kel, gyalázatokkal,
—
151
vagy veszekedésekkel
animadversio alatt megtiltatik, a
illessék,
okbul
rnelly
a
kemény
nem különben
Tisztek és helységbeli Commendáusai,
hadi
fö
és
fö-
vice-Ispányok, Szolgabirák, és városi Magistratusok, ez iránt
kiadandó kemény
Parancsolatokkal
hogy
felébresztetnek,
az ellent állóknak, és külömbet követöknek megzabolására
szorosan szolgáltassák ki az igazságot.
Tizedszer: Mindennek
hatalma lészen a jövend
Országh G-yülésében a több Grravameneket nem csak elmik az Nemzetség boldogulására, és böcsületére, hasznosoknak találtatnak is, Szabad vox Szerint kegyelmes venni, de
Vrunk eö
Felségétül kérni,
és
hogy bizonyára
sürgetni,
senki abba ne kételkedgyék, hogy eö Felsége mind a
vénynek megtartásában mind az
Hazafiainak
alkalmaztatásokban,
való
Tiszteire
az
az
Tör-
Ország-
egész Körösztyén
világnak nyilván valóvá akarja tenni, miképpen ezen Magyar Országhoz, és Erdélyi Fejedelmességhez való azon eö Felsége
Attyai indulattyába semmi hátra
több annál ne is felette
is
nem maradván,
kivántathassék, a mint viszont eö Felsége
igen kévánj a, hogy a Magyar, és akar mellyNemzet-
ségbül való Erdélyi lakosok az eö Tövénnyeik szerént vélek
bánván, királyokhoz való hivségekbeu egy Nemzetnek sem enged.
Az ez
is
eö Felsége
Kegyelmességének
hozzá adatik, hogy eö Felsége a
nak, Nemességnek és fels
kik ekkoráig
Rákóczy
s alsó
utolsó befejezésére
fellyül emiétett
vrak-
renden lév vitézeknek, a
Párttyán voltának, a fellyül
irtt
Jószágoknak amnystialis Gratiájok engedtetik, és ha az emiitett Fejedelem e rendelt Terminusra vissza nem jönne, és a mondott amnystialis Oonditiok
szerint
gratiát venni
közlött
Embere
nem
formula által le
Fejeknek
és
akarná, tartozó szerént
tenni
nem
homagialis
elégségesképpen akarná,
hívséget,
a
Plenipotentiált
kegyesen
reménli
e
Felsége, hogy a fellyül emiétett Vrak, és rendek, elhagyván Rákóczy Párttyát, hivségekben megmaradnak, s minden-
képpen az Haza Csendességére vigyáznak,
és
Rákóczy
— Practicainakj
s
—
152
igyekezetiuek helyt
iioin
st
adnak,
valamire
magokat köteleztek Hazánk Törvénnyé szereut meg akarják
Ha
tartani.
pedig az Fejedelem helyes okoktul akadályhoz-
tatván Személlyé szereut kitinek, es az
végben
vitelére jelen
Plenipotentiariussa
meg
lehetne,
az
Lelkii
cö
kemény Parancsolatokkal
—
elrendelhesse.
Nem külömben
Fejedelem az Várok tásátt, és
fel
adássát,
ha
végben
igazán
és
Ersségeknek
az
hugy
engedtetik ismeretire
amnystialis gratiát amplectalhassa,
vihesse, tett
nem
által,
Cunditioknak
fel tett
fel-
feladatását
törtennék,
vitézl Rendnek
hogy
az
elbocsát-
a fellyül emiétett foi'mula szeréut való hitének
le
vagy három hétnél toáb hallasztaui akarná az Herczegségéuek Császár és Koronás Király Kegyelmes Felsége nagy Kegyességét tekéntvéu, a mint Vrunk
tételét, kétt
e
e
fellyebb mondatott, megengedtessék, kinek mostis avisszajö-
vetelyre Királyi Szó alatt tellyes Secui'itás adatik.
Mclly dolgokat a mint
a
fellyül
Punetumokban
irt
igazán feltéve és foglalva vannak, Kegyelmes Vrunktul
Felségétl engedtetett Plenipotentiánk szeiben és Clausulaiban
fogyatkozás és
örökké,
és
helyben hadgyuk, nagyobb
minden
megtartani
nélkül állandóképpen
e
minden réfogás vagy
Szerint,
bizonyságára
fogadgyuk, nézve
saját
kezünk Írásával és titkossab Pecsétünkéi meg ersítvén, a megnevezett Fejedelemnek és minden ekkoráig volt köveKölt Szathmártt, dje tinek ezen írásunkban kiadjuk.
—
29. Április 1711.
Császár és Koronás Király Klmes Vrunk Titok Tanácsa, Komornikja, mezei
f
e
Felsége
marschallya, Horváth
Országnak Bánnya, Kassai f Grális, egy vasas Regimentnek Obristere, és Magyar Országi Pleuipotentiarius f Commendérozó Generális Commendansa Gróíf PálÖ'y János mk. (L. S.) Lindenheimb Locher Károly m. p. (L. S.) Ezen Császár és Koronás Király Kegyelmes Vrunk
e
Felsége fellyül
Országnak
irtt
maga
Plenipotentiariussi
minden részeinek, Erdélynek,
Rendéinek, Várassainak fels
s alsó
és
által
Magyar
azok minden
állapotban
lév
Vité-
— zenek,
s
—
153
lakosinak, sött az Parasztságnak
is
Kegyelmessen
Békesség Punctumit, mi
kiadott amnystiális gratiáját, és
aláb irttak, az egész communitás nevével,
is
vezárlö Fejedel-
minden alázatossággal megköszönvén, és helybenhagyván mindazokat régi kívánságunk Szerént bé vesszük, és eö Felségének tartozó homagiumunkat a fellyebb irtt Esküvésnek formulája szerint le tesszük, nem kételkedvén benne, hogy eö Felsége is, mindezeket helyben
münk
távul létében
is,
hadgya, és minden részeiben tészen.
— Költ Károlyban
Clausulaiban nékiek eleget
s
dje
1.
May
1711.
Magyar Ország S.),
Pereni Miklós
(L. S.), Szentpéteri
Kókay Márton
r é s z é r ü 1. Károly Sándor (L. Révay Gáspár (L. S.)^ Révuy Imre
(L. S.),
Imre
(,L.
S.),
Szatthmári Miklós (L.
Imre (L.
(L. S.), Illosvaj
S.),
S.),
Pikó Demeter
Sigmond (L. S.), Vay László (L. S.), CsaNyúzó Mihály (L. S.), Krucsa János (L. Péter Eddig Rakóezhoz tartozó ErHalász (L. S.).
(L. S.j, Beniczki
jági János (L. S.),
S.),
—
délynek rendelt Plenipotentiariussa. Dániel István,
—
azok-
nak a kik Erdélyben, Moldovában, Trasalpinában mulatnak Deputatussa. (L.
S.).
Dunántúl valók részérül
:
Rátki Dániel (L.
S
),
Semse Miklós
László (L.
S.),
(L. S.),
Erdélyiek részérül
Mihály (L. S.),
:
Imre (L.
Ilosvai
Cseplész János (L.
Vas Dániel
Barcsay Mihály
(L. S.), Rhédei
Belez-
S.),
Domahidi
S.).
Barcsa Ábrahám (L.
S.),
S.),
Ötlik Sándor (L.
nai János (L. S.), Ocskai Sándor (L. S.),
Ádám
(L.
S.),
Teleki
Jósika István (L,
S.),
(L. S.), Dániel Jósef
(L. S.), Pongrátz Gryörgy (L. S.).
Marmaros Vgye
részérül
Plenipot.
:
Sztojka László
(L. S.), Ajtai Dániel (L. S.).
Ennek eltte Rákóczy Erdélyi Vitézl Rendé részérül: B. Haller Gábor (L. S.), Jósika Dániel (L. S.), GróíF Gyulai István (L. S.),
Künn
Péter (L.
S.),
Kárándi Mihály (L.
István (L. S.).
S.),
Rácz
S.),
Tardi Ferencz (L.
András
(L.
S.),
Balogh
,
—
—
154
Királyi és Mez Városok rdGyörgy, fels Bányai Biró (L. S.) Mily hségesen ragaszkodott mind Károlyi Sán-
Magyar Országban lév
szerül
do s
íSzász
:
mind a többi összes coníoederatió Rákóczy Fcrenczhcz,
r,
ers
mily
János
volt Pálífy
nyomát
eltörölni, s a
Bercsényit
s
meghatalmazottnak
királyi
a
hazafiúi akarata, az országról
minden
szerencsétlenség
béke áldásiban mind Rákóczyt, mind
többi vele menekülteket részesíteni,
—
kit-
nik a fentebbi szerzdés els pontjából, melyben Rákóczy és
három
hivei visszatérhetésére ujabban s
azon
ideig,
héti
id
engedtetett
a békeszerzdés egyik eredeti példánya Ká-
—
Fájdalom, nem tudni bizalSándor kezébe tétetett le, matlanságból-e, vagy érthetetlen következetességbl, Rákóczy Fercncz nem tért többé vissza, s miután I. József király már april. 17-kén himlben meghalt, III. Károly rolyi
még akkor Spanyolországban
pedig dést tette
Eleonóra Magdolna, meg
lépett III.
máj. 26-kán
a békeszerz-
mely értelemben azt azután a trónra-
;
Károly király
is
helybenhagyta.
Ezen nevezetes oklevél az hangzik
—
volt,
a király édes anyja ersí-
eredeti
szöveggel így
latin
:
Xos
Dei gratia Romanorum
Eleonóra nagdaieiia Theresia
Imperatrix vidua
et
corouata Hungáriáé, Dalmatiae, Croa-
tiae et Sclavoniae Regina, utpote Serenissimi et potentissimi
Domini Caroli
Principis ac
Indiarumque
necnon
III.
Dei
Hungáriáé,
gratia
Hyspaniarum Dalmatiae,
Bohemiae,
Croatiae, Sclavoniae etc. Regis, Filii nostri dilectissimi nunc unici
regnorum ejusdcm pro tempore Rectrix notum et singulis signanter autem íidelibus reverendis, houorabilibus, spectabilibus et magni-
mater
et
facimus universis nostris ficis,
tibus
magnificis item egregiis et nobilibus nec non pruden-
ac
dicibus
que
circumspectis
nobilium
,
supremis
et juratis
universitatibus
et
vicecomitibus
asssessoribus
dominorum
ac
praelatorum
totis ,
Judeni-
baronum
maguatum et nobilium praefati rcgni Hungáriáé et partium eidem adnexarum quorumvis comitatuum non secus libera-
—
-
155
privilegiatorum, item oppidorum
rum ac regiarum civitatum
viliaram possessionumque magistris civium judicibus toribiis
juratis
et
Hungáriáé
conditionis homiuibus in praenotato regno
busque eidem annexis, degentibus notitiam habituris.
Quod posteaquam
parti-
commorantibiis prae-
et
sentes lecturis, aut légi audituris vei
sena-
cujuscunque
etiam
civibus ac inferioris
earum quocuuque modo recenter transactis
his
temporibus Sacratissimus quondam princeps et dominu.s Josephus
Romanorum
Bohemiae filius
Imperátor, ac Germaniae,
Dalmatiae
,
Croatiae
,
Hungáriáé,
Sclavoniaeque
,
etc.
Rex
noster gloriosae reminiscentiae desideratissimus pro in-
genita sua clementia et benignitate qua erga afflictum hoccc
Hungáriáé
Reguura
tot
calamitatibus
exagitatura,
plusquam paterno
intestiuorum
motuum
vicissitudinibus,
et
affectu ferebatur, concitatorum
compositioni restituendaeque regno op-
tatae quieti et tranquillitati semper et uuice nostro, nobis sincere dilecto
Erdd
Joanni Pálffj ab Croatiae
et
merario
spectabili ac magnifico
comiti
praefatorum regnorum Dalmatiae,
campi mareschallo nec non
Sclavoniae bano
praelibatae sacrae
intentus. Fideli
quondam Caes. ac Reg.
Majestatis Ca-
et consiliario intimo, unius regimis cataphractorum
colonello,
confiniorum cassoviensium generáli et in praefato
regno Hungáriáé plenipotentiario commendanti nec non Ca_ roló
Locher de Lindeheim
consiliario intimo
potentiae suae caes. reg.
praemissum
est,
dicti
quiete et tranquillitate
dam
reg. consilii aulae bellici
caes.
referendario vigore clementissimae
pro reducenda
regni
cum
Hungáriáé illustri
Francisci Principis Rákóczy
asseclis, universis et quibusvis
regnicolis couveniendi
et
pleni-
stabiliendaque ut et
Transylvaniae
Francisco alterius con-
filio
ejusdemque hactenus
Hungáriáé
omnimodam
et
Transylvaniae
trausigendi dedisset
clementerque impertitus fuisset potestatis facultatem speciali eatenus emanato iisdemque
in originali
genuinis paribus communicato benigno vigore cujus menioratus ad.
Comes Joannes
invicem diversis mutuisque
remonstrato
et
in
mandato íirmatam, Pálfly praehabitis
coUoquiis et tractatibus, tan-
—
—
150
puncta abutrinque condescendis-
(lem nd cortíx conventionis
oademquo otinm, prout uberius ex
8ont
pntebit subscripsi.ssont
tionibiLs
subinsortis subscrip-
lieet
et
,
medio tcmpore
duni haoc agerentur alté titulatuni Sacratissimum principem
Joscphum
dnmiiiiiiu
Romaiitiruin
Hungáriáé, Bolieiniae
iiiae,
etc.
Iiiiperatorem,
regem
et
Genna-
nostrum piae
íilium
reeordationi.s desidcratissimum de hac mortali vita ad beatae
sempiteniac
et
tig'iaset
iiumoi-talitatis sccui-ain
;
domiuum Carolum
tentissimum principem
niarum
Indiarum
et
regem
Josephi Imperatoris et Regis tissimae olim imperatoriae
gáriáé
Behomiae
,
consortis nostri
praelibati
germanum
et
po-
tertium
Hyspa-
condam
domini
fratrem et augus-
Romanoruni ac Germaniae, Hun-
Regiae Maje.statis domini Leopoldi
ete.
beatae reminiscentiae desideratissimi
nostrum -dilectidsiunim et
quietem transire con-
qua tamen Divina providentia serenissimum
supcrstitem
íiliuni
haereditariuui videlicet
immediatum sacrae regni Hungáriáé coronae regnorum-
que eidem subjectorum, successorem vit
;
clementissime reserva-
usquedum Deo
eujus nioderna in absentia,
pria sua in persona adesse et aetuale
partiumque modofati
sibi
inter
valeat,
ejusdem Regnis cum consilio
manus admovimus. Et
primum
ut
et
salutarium
in
reducenda quiete
regni Hungáriáé caosareo regiarum
,
et
praelibati
liun-
fieri potuit,
supremos etiam maternae compassionis maerores
marum
Nos
Mater ae etiam coronata Regina Hun-
gáriáé, interea suprafatis
garico regendis
propitio pro-
regni Hungáriáé
annexarum régimen capessere
nostri
filii
dicti
piisi-
tranquillitate
condam
fiiij
non ignarae, easdem pro bcnigna Regnum hoc Hungáriáé propensione omni
nostri Jotsephi intcntionem
etiam nostra
in
raodo secundare cupientes, praedeclaratas benignas caes. regias meraorato Comiti Joanni
clementissime
omnia cepti ter et
nes
elargitas
PálfFy
praemissum in finem non solum per
pb nipotentiales
verum suafine terminandum clemenexprease demandavimus. Hinc praefatus Comes Joanbenigne approbavimus
tractatus
Pálfly
et
ratificavimus
nogotium optato
pi'aeattacta
previe
jam
divino
favente
nu-
,
— mine
initae
—
157
sub dato Szatmarini die
et
center elapsi mensis április anni
modo
conventiouis puncta nobis pro
conclusae
noná
vigesima
re-
currentis infrascripti
benigna
ratifica-
submisit quae nos clementer mente suspicientes, quamtum ex huJusraodi conventione per hanc quoque restabilienda pace et tranquillitate hic regno Hungáriáé et Transylvaniae ac vicinis etiam provinciis accessm-iim sit commodum et emolutione etiam nostra liiimillime
perpendentes
•
et altiori
mentum, eandem praesentibus benignis litteris nostris patencomprehendenda et in ipsa substantia exprimenda, ac in forma benig-nae ratificationis et confirmationis sub nomine tibus
emananda esse duximus usque dum per summcfatum serenissimumprincipemdominum Carolum tertium Hyspaniarum Indiarum et Hungáriáé etc. Regem filium nostrum dilectissimum Deo propitio propediem veníarum, de plenitudine regiae suae authoritatis denuo iterumque beuigue ratibabeantur et confirnostro
mentiu'j superinde universos et singulos quos supra firmiter as-
securantes ac id ipsum nos omnino
eífectuaturas
in
verbo
nostro reginali et fide publica spondentes et appromittentes.
Ac
proinde primo
mertetett
(itt
pontjai
következtek a békekötésnek fennis-
részletesen
,
melyek után a confoedera-
részérl ezen aláírások következtek
tió
:)
Deputati liueusque Trausyl-
Ex
parte Hungarorum. ,
.
TT
,
Casparus de Réva,
Emericus de Réva,
Emericus Szent Pétery, Szathmáry Miklós,
Kokay Márton, Illosvay Imre, -TV
riko Demeter,
Deák
tium plenipotentiarii.
1
Alexander Karoly, Perényi Miklós,
-r..,
vanorum Rakoczio adhaeren-
Ferencz,
Benskits Sigmond,
S t e p h a n u s Dániel d ep u t a t u s e o r u m qu i in o 1 d aT r a ns y 1 v a n i a
M
via et Transalpiua com-
moran Ex
t
u
r.
(L. S.)
Maramaro... ... plenipotentiarn.
parte Cottus .
siensis
'
^
Ladislaus Stoyka,
Dániel Ajtay,
:
— Ex partibus
-
158
Ex
Transdanubianis.
parte militiae
Rakoezianae
Dániel Rátky,
ante liac
Ti-ansylvanica.
Joaunes Beloznai,
L. B. Gábriel Haller,
Oeskay Sándor, Alexander Ötlik,
Dániel Jósika,
Nicolaus Semsey,
Oomes Ötepliauus Gyulay, Domahidi László,
niosvai Imre,
Cseplesz János.
Ladislaus Vay,
Ex
Joannes Csaja,
parte Transylvanorum.
Nyúzó Mihály
Barcsay Mihály,
Joannes Krucsa,
Michael Teleky,
Halász Péter.
Abrahamus Barcsay,
Dániel Vass,
Stephanus Jósika.
Adamus Redl ? Redej
Ex
?
parte interessatoruni regni
Josephuü Dániel,
Hungáriáé oppidorum
Georgius Pongrácz,
Michael Karaudy,
rarum Regiarum Civitatum. Stephanus Hunyady.
Franci.seus Tordi V
Judex. Liberae Regiae Civi-
Kun
István,
tis
et
Xagy-Bányeueis.
Andreas Rácz,
Georgius
Pctrus Bal(»ah.
Fölsö-Báuyaiensis.
Ezon ünnepélyes békekötést
vetkez 1712-dik sítette
évi
III.
30-kán
niartius
Libe-
Szász
Judex
Károly király a köily
diplomával er-
meg Romanorum ImRex Germaniae, Castellae,
„ Nos Carolus VI. Dei gratia electus perátor sem per Augustus
ac
Aragonum, Legionis utriusque li.ic,
Toleti,
Piolieniiao,
Dalniatiae, Gallitiae,
V^-iieiitiae,
niae, Cordul)ae (Jorsitiac
Siciliae,
Hierusalem, Hunga-
í'roatiae,
Xavarrac Granatai^,
Majonianornni
Arehidux Austriae,
Dux
Stiriao, Carintliiac,
r\irniolia(',
et
inf'erioris
Princep.-5 Svetiae,
Sardi-
Terrae firmae Maris (Jceani
Cnbraltaris, Insularum ac
superioris
ITispalis
Murtiae Grennis Algarbii Algecirae etc.
Burgundiáé, Brabantiae, Mediolani, Silesiae,
Marchio
saeri
Luxemburgi, Virtembergae, vVthenaruni
et
Neopatriae?
Romani Imperii Burgoviae,
— Moraviae
superioris
Flandriáé,
piirgi,
Coritiae,
et
—
inferioris
et
Landgravius
Caritaniae,
et
et
Mechliniae
Dominus
Comes Gorczani,
Sclavonicae Portus Naonis Biscajae polis
Comes
Lusatiae,
Habs-
Tyrolis, Barchinonae Feretis, Kjburgi,
Rossilionis
Marchio Orisfani
159
Alsatiae
Marcliiae
Salinarum Tri-
íí^olini
Memóriáé commendamus
etc.
tenoré
presentium significantes quibus expedit universis qiiod postea-
quam
fidelis
Magnificus
noster
nobis
Comes Joannes
sincere
PálíFy
regnorum nostrorum Dalmatiae
Spectabilis ac
dilectus
ab
Erdd
Croatiae
praefatorum
et
Sclavoniae
Re-
Baniis Mareschallus et Consilarius noster intimus unius
giminis Cataphractorum
sium Generális
Colonellus Confiniorum Cassovien-
armorum nostrorum in praefato Regno Commendansque Generális, nec non Ca-
et
nostro Hungáriáé
Locher de Lindenheimb Consilarii
rolus
Aulae
nostri
Belliéi
Consilarius et Referendarius vigore benignarum Sacratissimi
condam Principis Domini Josephi Romanorum Imperatoris ac Germaniae Hungáriáé Bohemiae etc. Regis Fratris nostri gloriosae memóriáé desideratissimi litterarum plenipotentialium pro intestinis in praefato Regno nostro Hungáriáé, integro quasi octennio cum ingenti Regni ruiua et copiosa Cristiani sanquinis effusione protractis
componendis
rnotibus sopiendis
et
Transylvaniae
ac tranquillitate
quiete
Francisco Rákóczy ejusdemque antehac asseclis plenam
agendi habuissent potestatis facultatem ac
vi
certa quoque reducendae quietis publicae puncta
subscripta devenissent et condescendissent
;
haec agerentur altetitulato olim Impei'atore
Dominó Fratre gáriáé
Corouam eidemque
subjecta
abutrinque
interea et
ver dum
Rege Josepho
ad sacram Regni Hun-
Regna
legitimé herede immediate succedentibus dissitis
ejusdem ad
nostro desideratissimo ad aeternae beatitudi-
nis glóriám divinitus evocato nobisque
ac in
et
pro reducenda stabiliendaque ejusdemRegui
Hungáriáé
nostri
cum
et
et Ditiones
sed
velut
ob abscntiam
regni nostri Hispaniarum partibus occupationem
nostram actuale
dicti
Regni nostri Hungáriáé partiumque
annexarum régimen eo tunc statim personali praesentia
sibi
adire
— nequountibua Augustiseinin niina Elofmora
—
160
Romanorum Imperatrix
Magdaléna Theresia
honoratissima suprafatis
gáriáé ete. doniina genitrix nosti'a
aiithnritate per
nootris reginali et rectricia
provinciits
liaereilitarii.s regni.s et
subsecutum
vidua Do-
coronata Regina Hun-
etiani
consensum,
et
expressam
voluntatem nostram firmata, usque ad felicem nostrum
ad-
manus admovisset non solum praedeclarapracfato Comiti Joanni Pálffy praemissum
ventiim regendis tas caes. regias in fineni
benignc elargitas
clementer apro-
plcnipoteutiales
basset et ratificasset veruni susceptum negotium optato íine
terminandiun clementer
et
expresse demandasset,
dictus Cunies Joaunes PálíFy praeattaeta
Xumine
vino favente
cendae publicae
initae et
ac denium
jam
praeviae
ab utrinque
subscriptae redu-
puneta altefatae suae majestati
quietis
di-
et
benigna
dilectioni dorain e genitrici nostrae dilectissimae pro
ojuödeni ratiiicatione liumillinie subniississet; quibus per altctitulatani .strani
jMajestatem et
dileetioneni
dominam
genitricem no-
reginali et rectricia autlioritate confirmatis et ratificatis
ac solenni et publico instrumento per expeditiouem
Aulicae emanato
Cancellariae no3trae Hiingaricae substantia et essentia insertis
vidiiaruiii,
(
tuni
in ipsa etiani in
ac in faverem
uberioris clcmeutiae et benignitatis,
signuni
qiie
tum eoruudem
Regiae ,
)rphanurLim et legitiniorum snccessoruni aliorum-
ad debitani nobis fidelitatem reversorum concíolatiouem
amplioruni gratiariim
et
conccssionum clementer adjectarum
observationcm ac oninium praemissorum per Majestatem quo-
que nostram,
iit
primum
íicri
potest regia authoritate nostra
novam
et potestatis plenitudine ulteriorem, et
et coiifirmationcm praelibata sua
Genitrix
no.stra
in
verbo suo
et
íidc publica
et
approniisÍ88Ct.
Cum
tis
diebus
Deo etiam Romano Imperio
pi'o.spere
iK-ribus ac in
sacro
rationo ceterisque
regiam utpote
augustae doniiis
Viennam
autem
emensis
negotii.s
ratiliabitionem
Majestas ctDilectio
nostris
nos
his
Domina
spopondissct
rccenter
evolu-
propitio longissimis
iti-
gloriosa inaugu-
faustissime peractis caes*
iiustra<> solitani
resideutiam urbem
Aiistriae feliciter attigissemus
jamque
prae-
—
—
161
sentes haereditarii etiam Regui nostri
Hungáriáé
partium
et
régimen anspicati teneamus. Hinc prae-
eideni adiiexarum
decLiratae reducendae
quietis
pnblicae
puucta praenotato
modo ante hac eoníirmata et ratihabita Majestatinostrae per Regiam Cancellariam nostram Himgaricam aulicam eum in demi.sse
íinera
mentem etiam lectionis
exbiláta et repraesentata sünt qiiatenus alteíalae caesareo reginalis Majestatis
dominae
gcnitricis nostrae superinde
íirmationis es assecurationis
gula ibidem conteuta nos
elargitae
instrumentum omniaque
quoque
regia
nostra
ad Di-
et
con-
et
sin-
autboritate
ac pubHco instrumento de verbo ad verbum inserenda denuo atque iterura roborare et confirmare dignaremur. Cujusquidem instrumenti et superinde
clementer ratibabere ,
subsecutae benignae primaevae coufirmationis tenor verbális
bunc niodum Xos Eleonóra Magdaléna etc Xos tum salutarium altefati olim Imperatoris et Regis Jo-
Sí'quitur in
itaque
:
sephi domini Iratris et praedecessoris nostri gloriosae riáé desideratissimi in
reducenda Regni Hungáriáé
memó-
et
Trau-
sylvaniae quiete tranquillitateque Intentiouum ac ad eas se-
cundandas elargitae plenipotentiae subsecutae ejusdem per
et vigore illius
praelibatam
ac
Dilectiouem domiuam genitricem nostram reginali et cia autboritate de subsecuto etiam
consensu
et
ver ejusdem
nitricis nostrae
hoc in passu datae assecurationis
sionis ac eateuus factae tionis
condigna
et
apud nos
speciali-
Dominae
suae Majestatis et dilectionis
et
rectri-
expressa vo-
luntate nostra firmata roboratorum et ratificatorum ter
etiam
suam Majestatem
et
Gre-
spon-
interpellationis et requisi-
benigna reflexione habita nec non paterno
quoque desiderio gloriosum
in
Regno nostro Hungáriáé
Regnis eidem anuexis régimen uostrum a pace tate feliciter cupientes et per
et
et tranquilli-
hanc eadem Regna
et Ditiones
ac provincias nostras a tot calamitatum procellis ac adversitatibus,
Deo
opitulante
vindicare pristinoque florenti
non secus pro singulari tum regnum nostrum Hungáriáé
restituere
nae subjecta regna
et
nostra, et
statu
qua erga praefa-
Sacrae ejusdem coro-
Ditiones ducimur propensione prae-
11
;
—
1
.
—
i(;2
nipnioratuni ab altclata sua Matté ct
Doinina
p^eni-
trice no.stra clargituní instniinontinn ac in oo oxjjrcs.sas
^ra-
tias ct
coucessioncs praescnlibus
)il('c1iuno
I
de vt-rbo ad
liitcris nostris
verlnmi insertas rogia autlioritate
iio.sti'a
bcnignc approba-
nius ct ratificainii8. Univcr^os ot singulos quos praesens ncgotiimi qudcjuo iihmIo taiigeret, in verbo iio^tro regio et íi(l<^
bona
publice assecuraimis quod praonotatos oimies et singulos
articulos in oninibus eorunidein puncti.s et clausulis, tani nos ipsi sanc'te ct
invi(»labiliter observabinius,
quormn
onincs alios subditos nostro.s oböcrvai'i
Harum
faeienuis.
scriptione et secreti
quam
vei
interest,
Dátum
sinio
Anno Domini Millesimo
uti-
litcivinnn
Vicnna Austriae
in civitate noistra
gesima niensis jMarty
sub-
quo ut Rex Hungáriáé
niur appressione roborataruiii vigore ^t testiniunio
mcdiante.
intercrit,
nostraruui nianus nostrae
sigilli nostri
per
etiani
die
tri-
scptingente-
duodccimo. Kcgnorum nostrorum roniani primo, Hispa-
niarum nono Hungáriáé ver anno itidem primo. C a r o u s m. p.
Bohemiae
et
et
reliquorum
1
(L. 8.)
Com
Lad
A Pozsonyban
N
e s s
i
tartott
i
au
1
c o s
1
a
u
s
1
1
e s
Hunyady
li
á z y m. p.
m. p
17l5-ki országgylés aszathmári
békekötést (Compositio Szathmariensis) helybenhagyolag tu-
domásul vévén, mind a hüségretéröket illet rehabilitatióra, mind a makacsok számkivetésére nézve a következ törvényt hozta:
Amnystia pro Roducibus ad terminum per SzathmaCompositioncm pracíixum et Proscriptio aliorum, qui ad eundem terminum non rediorunt. riensem
;
Ar
t
i
c
u
1
u
s
49.
Tametsi novissimac Kebellionis Oapita, Rákoczius, et Bcrchénius, nec non uuiversi et siuguli eujuscunque status et conditionis
sem
eorundem Asseclae, ante initam Szatthmarien-
Compositioncm diaetaliter
pronunciati, et declarati fuissent
proscripti,
pro
talibusque
— §.
1.
-
103
Quia nihilominus Sua Caesareo-Regia Majestas,
pro ingenita Aiistriacorum PriDcipum Pietate, et Clementia, seposita etiam p
1 ii
r
i
mor m M ii
i 1 1 i
o
n u m Suae damnifi-
ex solo unionis animorum, desiderataeque consecutiouis iiiotivo, rigorem liujusmodi
cationis reflexioue,
pacis
celerioris
eandem C
Proscriptionis, per
mpos
o
i
t i
o
n
e
marie nseni temperare dignata est (qiiam ma Sacratissimae Caesareo-Regiae Majestatis solita
sua virtute
prudentia militari
et solerti
m
S
z a
1 1
h-
ex benignissiPleuipotentia,
atque in rebus
,
pro plenario Suae Majestatis saEjusdcmque Clementissima in omnibus punctis et Clausulis Ratiíicatioue Excellentissimus Domiuus Conies Joannes Pálffy Generális Campi Mareschallus, et Inclytae Caesareo-Regiae Militiae per Hungáriám gerendis habita dexteritate cratissimae Coutento
,
,
,
Commendans
,
ac
Regnorum Dalmatiae
,
Croatiae et Sclavo-
Banus feliciter exoperatus est). Et licet eandem ratificationem, Sua Sacratissima Majestas, aliis etiam benignissimis Patentibus suis, palám facere dignata sit tenoré quorum iisdem Capitibus atque universis et singulis eorundem ad debitam et instanti eotum Asseclis non modo qui mox niae
;
,
,
,
,
,
Regiae Majestati fidem
,
et iidelitatem
Terminum occasione memoratae
,
sed et
aliis
Amnystiam cu Grratia, omniumque excessuum,
praefixum rediissent generalem
sis
Vitae
et
Bonorum
damnorum tam Regiae ,
si
,
ad
Compositionis Szattlimarien-
Majestati,
quam
,
m et
Eljus Fidelibus illa-
—
torum perpetua oblivione clementer elargita fuisset §. 2. Quia tamen ad praefixum Terminum, consequenipse R á k 0terque amplectendam Amuystiam et Gratiam c z i u s e t B e r c li é u i u s ac nonnulli etiam alii non rediissent imo in nefando Atrocis Perduellionis Cri5
,
,
,
;
m
i
ne
,
universi
in ,
praesens etiam pertinaciter perseverareut
et singuli
absentarunt
,
,
qui se
vei modalitate
praevia non rediverunt
que etiam de praesenti abessent tis
Capitibus
,
et
;
Ideo
usque ad praenotatum Terminum
Antesignanis
,
,
Reg is, etPatriae publici
una cum
suis
,
adeo-
praenomina-
tanquam 1 e g i t i m i s u i Plostes, Perduelles, 11*
:
— legitimé p r o
ti
s c r
i
p
t
meritnm Juris poenam persequcndi iii iii <» a c vére eorundem iii o 1)
Keg
c u
i (»
a p p
3.
('iiiii
i^.
C o m in e r e a
t
i
e a
ii il
de
,
1)
i
1
a dcecniuutiir
,
(juibus
lu
i
C
oiiuiis
.-íinipliei
,
u r r e
et plaim
a
i
p u u de n
imiversis
,
F
,
i
s-
dcelararunt
et «
Róna
:
uiiiver.sa
t
i
a
,
ct
et singu-
,
lacsac Maje-
Criniiiii.s
iiiterdieitur.
>s
\cru
4. Ilii
sj.
sitionis
i
t
i
sub poena
Regnieulis
lis
s t
u
i
I
1
ipsis de-
captivandi
et
,
i
Statu-
praesentis
vi
ubique ad iuíligendain
et
i ,
:
—
lOt
Libertatis Eversores,
veriKHjue
;
ante ipsam
tiiinies, <jui oeeasiniie
praef'atae
Trnuiiium eunim pnieíixiun
vei ante
,
(Jompo-
aut etiain
,
Coiupüsitiouem et in praesens u.sque redieriint
ac Juramentuni íidelitatis deposuerunt
ab eadem Proscrip-
;
Generális hujusmodi AmnyCaesaré o-R e g a e jiixta traetatuni
tione absoluti, et insuper stiae
,
e
t
(
f r
a
t
i
ae
i
,
eundeni Szattnuirienseni partieipes
eííieiiuitiu-
annexo ut Res m u b iactu exstantes, a Pus-
§. 5. llue iiiliiluniiuiis hie loei
les sub
earundeni
.sessoribiis
non
implicitos
i
s
(I
r
Ac
6.
{?•
V
luotibus aniissae
liis
e s
,
,
et
per priores Doininos
,
via Juris a e q u
r
i
po
i
s s
B(jnuruni
ac
,
,
,
,
et
liis
usuni
illius teniporis ,
tamtii
,
in
subjiciantur.
similes
Institutum
sive
,
,
miminc, [\n
nimi-
([ui
Bnna vei quantum
non essent
,
vei in
principalium
suo-
mm
IVoventus ejusmedi se eonvertisse probare
possont) r e d d e n
eialium
t
administrarunt
siiae Fidei euncreditos
videlieet a Prineipalibus suis vei absoluti
rum
n
Offieiales (Joniitatuuni Proetiani A d minist r a t o r e s Bono-
,
publicum
i
motibus iisdem
,
insuper* nt
rum L't Proventuum Cameralinm rum pnblico vei privatu alieno Proveutus
;
t
i
s
l)cnigiiis (^L.
Ra
t
i
o n
etiam
Hazánk,
11.
i
b u
s
adinstar aliorum
Amnystialibus kötit.j
(
>fti-
execptorum
—
165
XVI.
A
dics
Mária Theresia
Magyarország királyi
helytartójának
berezegnek örömét jelenti a
bánságot
'
h
o
—
„c'est n g r i e.
cellier
szász-tescheni
,
—
deputation in
s
jour
le toiit
illiricis est
—
a
halhatatlan.
avec vous
b ana
mon
t.
chau-
le
cher
fils.
si
l'avoit
depuis
si
que sous votre gouvernement
peii de tems. je suis contente
que
qiii
la
nmé
incorporee de merne et palfy
tont ces ameliorations se font
i
aujourJliui p o u r
vice chanocllier. je n'ose penser a celui
se conter plus lieureux
mes
e
magyar-
igaz
s
látván e tekintet-
befejezve
la question est resolue sur le
viendra concerter
Albert t
hogy szive elismeréssel van
nyugodtan várja halálát
uu grand
melyben
,
hogy sikerült a
,
kinyilatkoztatja,
a magyar nemzet iránt,
ben müvét,
1
felett
Magyarországba vissza kebeleznie,
nak vallván magát, telve
töveiének töredéke
,
et
que ce
de vaut. j e
.seul s
ui
s
royaume
peiit
b o n n e h o n-
groise. mon coeurestpleinde reconnoisance p o u r cetté n a t o n. je peiix dire asteur, c o n s u m a t u m i
est, na
et
ni e
tre 11 e."
Theresia.)
r a
ng
—
e r
(L.
a
mon
Wolfi";
re
das
pos te Hofleben
ni
po
r e
uuter
1
o
u
Maria
TARTALOM. Magyarország sarkalatos törvényei 1848-ig. Lap.
Osszerzödés
1
-
Az arany bulla A magyar nemzet (nemesség)
2
törvényhozási közösség joga
A A A
nép eszméje régcnre.
8
Csak a szabad ember
tartozott a néjjhez.
királyi városok
10
eskü
10.48
14
bécsi békekötés
Linczi békekötés
Az elsszülöttségi
A
19 tróu-iirrikíísödés
koronázási hitelevél,
megállajiítása
....
iiágon
trónörökösödési jog
nyágára ctio,
is,
23
24
(dijdoiiia'
Honvédelmi kötelesség, adómegajánlási jog
A
9 9
törvény kötelez ereje
Koronázási
A
—
6
sarkalatos jogai
A
.32.54
átruházása a felséges Uralk(»dó
Leá-
liáz
az elsszülöttség szerint, vagyis a j»ragmatic;i san-
mint kétoldalú szerzdés
A magyar alkotmány
ujaljl)
34
megszilárdítása
József
császár
ha-
lála után
43
A koronarök
46
Az ország
4G
integritása
A magvaszakadási clausul.i A magj'ar király megkfironáztatásának
46 határideje.
József kiváltsá-
gai csak megkoronázott királyi utódja megersítése által nyer-
49.52
tek törvényes érvényt
Magyarország
A magyar
saját consistcntiája s
önkormányzási joga
....
szent korona területének feloszolhatlansága
Törvényhozási jog,
s
a végrcliajtó
hatalomnak
...
kir.
51 ^3
helytartótanács függetlensége
Minden idegen nyelv kizárása a kormányzatból.
51
értel-
a ti'n-vények
mél)en való gyakorlata
A
50
.
.
^,
.
.
.
53
167 Lap.
...
53
sérthetetlen megtartásáról átalában.
56
Magfrarorszáor sarkalatos jogainak megújított megersítése
Az alkotmányos alaptörvények
A
fennemlitett ITO'g-ki
törvénycikk
19.
Az országgylésnek minden három évben
megtartásáról
56
.... 52.57
Az idézett helyek és okiuáiijok eredeti szövege. névtelen jegyzjének VI. fejezete szerint, az összer-
Béla király
zödés latin szövege
n.
megtartásáról.
sértetlen
András kaszok
59
:
decretumából
vagy
is
az aranybullából
idézett
sza-
59
:
A Hármas könj-^- I. A Hármaskönyv II.
...
61
jiontjai:
62
R. IX. ciuie a nemzet szabadságairól
R. 3.
C
törvényhozási-a
a
vonatkozó
n. Mátyás király 1808-diki koronázás utáni 1-sö decretumának a törvényhozó
A
meghatározó,
elemeket
számító l-sö czikke
Hármaskönyv
11.
R.
5.
könyv
I.
R.
63
9.
63
:
cime mikép magyarázza a magyar nem-
zet alattvalói viszonyát királyához
Els Az
ide
is
cime, mely a törvény kötelez erejének
kiterjedését magyarázza
A Hármas
a kir városokat
s
:
V
.
,
Ferdinánd király esküje a Corpus Juris szerint
.
.
....
:
1606-diki bécsi békekötés némely sarkalatos határozatai
:
.
.
Linczi békekötés fiágon
-
IH. Károly koronozási hitlevele.
s
királyi
e f
nácshoz
n.
mely
,
deltetik,
József
73 intézvénye az
által
a
magyar
országgylés
Lipót
leirata
1
elren-
79 megyéihez, mely
Magyarország
28.
rendeleteit
által
megsem80
1790
király koronozási diplomájának kivonata
n. Lipót király koronázási esküje
Az
helytartóta-
egybehivatása
minden korábbi, az alkotmányba ütköz misíti, jan. II.
királyi
január 28. 1790 királyi
790/1-diki
82 84
:
országgylésen hozott némely
sar-
kalatostörvények: Kivonat
I.
Ferenc király végzeményeiböl
V. Ferdinánd
65 87
:
némely sarkalatos törvényei
88
Függelék. Azon beszéd eredeti szövege,
melyet
Istenben üdvö-
á k y bibomok és kalocsai érsek tartott, midn az általa vezetett országos küldöttség élén, 172V3- é. július
vözlt gróf C
68 69
Pragmatica Sanctio
Jó
64
64 67
Az elsszülöttségi trónörökösöoés
U.
64
s
3-kán a pozsonyi országgylésnek a
sanctio pragmatica
elfogadásáról szóUó határozatát, Bécsben III.
Károly
ö Fel-
168 Lap.
,
scíTÓnok
üsszps os.
;iz
kir.
U(lv;irl
j<"lonlét(''l)tMi,
f('!iiu''lti'isá<,'-()k
92
fVltcrjcs/.t.'í
Ikládi S z
1
II
{ryiilrspu 11.
A
F
a
li
c r
n
i-
hcszódc, imllyíl az az 1722-(liki orszAg-
e
a inajíiuatica
iiiditváiiydzú
.sanutio l•lf()J,^•ulását
..
.
110
iioin-Cf^yoMilt Ciürö^íiikr/íl
llorvátorszáfr
kiiriiiáuyzá.s/ir('il
110
kíizadújáiúl
s
...
Erdi'dy viszonya MapfyarorxzAglioz
Fiume hocikkidyeztotósc I.
Ferenc
szóló leirata, mely
IT-dikéröl
1.
F
s z t r
k
r
ii
u
s
(I
r
()
u a
e r e u c a
v
i
z
i
d
t r
a
a
f^-
a
r
i'i
a
iii
k ü
1
ma
y a
}?
szent
r
113
felvette
1
m a gyár
ki
r
á
1
y n ak
T-kéröl szóló leirata, mely által tudatja,
császári
i
cimet a
i
c s á s z á r és
i
1806, évi so]ptemhcr li<(;;y
n é
e
r
l8(>4-dik évi augusztus
ilatryarország-gal tudatja,
által
c s á s z a
i
s é i
111 \\'^
n'miai császár s ma}>yar király
hoiry az a u
'J5
101
Li]:út király vallást.iirvt'uyo
cimet véjjkéj) letette
.
.
.
11'.)
.
Kivonat az lS07-diki ország'gyülés jegyzökönyvébl, azon vitatko-
melyek
kozá.sok eredményérl,
császári cim
az ausztriai
ott
felvétele felett elfordultak
-
Országgylési tárgy.alások V. Ferdinánd király uévszánia miatt 1.
Miksa
császár,
F
I.
d
e r
i
.
119 123
n á u d király nagyatyja, iinnejiélycs
hogy az 1.50C-ik évi septembermagyar országgylésnek az idegenek tróiuirökfisö-
óvástétcteh' mellett kijelenti,
Iku
I.
tartott
dése iránt iiozott
határozata,
magyar
nem
Ferdinánd nél,
e
1
1
e
n
nyilt levele,
melyben
király
polya bitorlásai ellen,
Ferdinánd bl ered liogy
i
s
a
132
születés-
ö birván egyedül
magyar nemzetet hségre
király visszautasítva
a
Zá pólya
mag
y a
r
inti
.
.
137
János köré-
nemz e
t
e
t,
nyelvét és nemzetiségét nem megsem-
királyi
.
,
Mária T h e r e s
i
a
levelének
helytartójának
berezegnek örílmét jelenti a
bánságot
zületett
liatalmat és méltó.ságot, tiltakozik Zá-
hanem inkább megmenteni szándéka
gyarország
s
hogy mind
kifejtvén,
szathmári l)ékckötés
dics
t
.........
gyanúsításokat, biztosítja a
aunak
míteni,
A A
min
ellene,
mind türvényes megválasztatásánál fogva
a törvényes
1.
(3
fordítható.
felett,
,
......
töredéke,
melyben
szász-tescheni
hogy sikerült a
Magyarországba vissza kebeleznie
142 146
-
Ma-
Albert t c m e s
i
I4r>
.:zvh?/&
JN 2061
S9
Széchenyi, István Magyarország sarkalatos törvényei
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
POCKET
THIS
OF TORONTO
LIBRARY
L^VWnr "W '^I^''^~ "^T5^:.^^T-3Ti^
Tl^