Sándor Géza A ZENEI NEVELÉS HATÁSA A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉRE

Sándor Géza A ZENEI NEVELÉS HATÁSA A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉRE

A t á r s a d a l o m elvárásai az iskolával, neveléssel szemben csaknem átte­ kinthetetlenül nagyok. A m a r x i s t a pedagógiai irodalom a nevelés általá­ nos céljának a sokoldalúan fejlett e m b e r t h a t á r o z z a meg. Ilyen igényű cél „ s o k o l d a l ú " n e v e l ő m u n k á v a l érhető el. A zenei tevékenység nevelő hatásai sajátosak, d e n e m r i t k á n kivétele­ sen hatásosak is. E z t az „általános fejlesztő h a t á s t " kellene minél jobban kihasználni, törvényszerűségeit k i m u t a t n i , mrgisme^ni és lefordítani a mindennapi n e v e l ő m u n k a nyelvére, vagyis a közvetlen megvalósítás szint­ jére. Ez a szakdolgozat n e m v á l l a l k o z h a t ekkora feladatra, de a problé­ m a k ö r n é h á n y kérdését érinteni kívánja. A zenei nevelés személyiségfejlesztő 'hatásának kifejtése e m u n k á b a n a személyiség értelmi, érzelmi, jellembeli és erkölcsi, v a l a m i n t célrendszerbeli szférái szerint t ö r t é n i k . A személyiség alakulásának, fejlődésének és egyben fejleszthetőségének anyagi-szervi alapja úgyszólván az egész emberi test. A tanulás és a g o n ­ dolkodás a k ö z p o n t i idegrendszeren belül, az agykéregben lejátszódó fo­ l y a m a t o k r a épül. A személyiség fejleszthetőségének, vagyis a nevelhetőség alapja az idegrendszer és a pszichikus élet n a g y f o k ú képlékenysége, plaszticitása, alakíthatósága. A nevelői r á h a t á s o k n a k számolniuk kell az öröklés és az érés nyújtotta feltételekkel, amelyek termőtalaján érvényesül a környezeti, ez esetben a nevelői (a célszerű, tervezett és szervezett) hatás. A z ö r ö k l ö t t ösztönök, adottságok, hajlamok, vérmérséklet és az érettség állapota csupán termé­ szetes előfeltételei, diszpozíciói a fejlődésnek, amelyek h a t á r t szabnak a nevelés lehetőségeinek, d e ;e h a t á r o n belül döntő szerep jut a természetitársadalmi környezet, s ezen belül is a nevelési hatásrendszereknek. A művészet az emberiség egyetemes műveltségének a része, a társadal­ mi t u d a t f o r m á k egyike, a valóság tükröződésének és .megismerésének sa­ játos módja. A tükröződés és megismerés a szép élménye, az esztétikum síkján történik, ezáltal gazdagítva a személyiséget. A művészi alkotás­ ban tárgyiasulnak a valóság megismerésének eredményei és a megismerés

útja. A m a r x i s t á k valamennyien hangsúlyozzák a művészet n a g y n e v e l ő erejét, hiszen a valóság 'tudatosításának eszköze, a társadalmi t u d a t for­ málásának a k t í v tényezője. A művészi kép megalkotása és a l k o t ó .reprodukálása gazdag képzelő­ erőt, ésszerű és logikus intuíciót igényel, d e fejleszt is. A kreativitás, a ráció, az érzelemesztétikum, v a l a m i n t ezek á t s z á r m a z t a t á s á n a k képessége csak az emberi n e m sajátja. A z a d o t t művészet specifikumát a valóság visszatükröződésének m ó d j a h a t á r o z z a meg. A zeneművészet a hang se­ gítségével közvetít a világról, jellemzője az időbelisége. A ritmus, dallam, összhang, forma és hangszín segítségével n y ú j t k é p e t a valóságról, illetve nyújt zenei-esztétikai élményt. A zenei é l m é n y részese lehet az ember mint a zenemű alkotója, előadója és hallgatója. M i n d h á r o m aktivitás sokolda­ lúan foglalkoztatja a személyiséget. H a a zene párosul a szóval, d r á m a i játékkal, t á n c c a l és mozgással, a zenei é l m é n y k i a p a d h a t a t l a n forrásával állunk szemben. A zenei élmény általi művelődés lehetőségei is bősége­ sek: a zene hallgatása, előadása, m e g a l k o t á s a v a g y mozgás, tánc és játék útján t ö r t é n ő befogadása áll a rendelkezésünkre. H a figyelembe vesszük még a zene úgyszólván minden emberre, de a gyerekekre különösen v o n a t k o z ó bűvös hatóerejét, megállapíthatjuk, hogy valójában a zenei élmény ö n m a g á b a n h o r d o z z a az újabb zenei tevékeny­ ség m o t í v u m á t . A zenei tevékenység leggyakoribb megnyilvánulási formái: zenehallga­ tás (élő v a g y technikai eszközök segítségével), a zene énekes—hangszeres előadása (hallás p t á n , emlékezet alapján, v a g y k o t t a k é p r ő l , esetleg m á s jelrendszerről), zenealkotás (az egyszerű rögtönzéstől az összetett" k o m ­ ponálásig), zenéhez kapcsolt mozgás (játék, tánc, b a l e t t v a g y más kifejező mozgás). V a l a m e n n y i a zenei élmény forrását képezi, amely P a u l Michael s z a v a i v a l élve „közvetlenül megragadja a zenét átélő ember saját lelki világát és a n n a k objektív — reális determináltságát. Mélyen felkavaró érzelmek lés új intellektuális felismerések kapcsolódnak szorosan a zenei élményhez, az élmény a z egész embert m a g á v a l ragadja, m o n d h a t n i , be­ lülről formálja, gazdagítja egyéniségét, s u g y a n a k k o r fokozza a későbbi zenei élmények iránti fogékonyságát. A kifejezetten érzelmi élmények n a g y o b b ereje, a t a r t a l o m személyi átélés útiján v a l ó kiteljesedésének le­ hetősége, a 'személyes g a z d a g o d á s k é n t á t é l t belső meghatottság, az egyé­ niség és t á r g y i világ k ö z ö t t i kapcsolatok tisztulása — ezek . . . a zenei élmények legjelentősebb m o z z a n a t a i " . A zenei élmény egyes személyiségfejlesztő h a t á s á t kívánjuk n y o m o n követni a személyiség négy szféráján keresztül.

A zenei nevelés hatása a személyiség intellektuális

szférájára

A személyiség intellektuális szféráján belül kövessük végig a zenei n e ­ velés fejlesztő lehetőségeit a megismerő pszichikus f o l y a m a t o k : érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás és beszéd kapcsán.

A zenei nevelés—zenei tevékenység által elsősorban a hallás, de a látás, a mozgás és a szervi érzékélés is fejlődik. Kiemelhető, h o g y az érzéke­ nyebb, fejlettebb hallás, látás s t b . nemcsak a zenei tevékenységben v a n hasznára az embernek, h a n e m más aktivitásban is. Rubinstein (1974) a Hallási érzékletek c. fejezetben külön foglalkozik a beszéd és a zene ész­ lelésével (zenei hallás), r á m u t a t v a , hogy m i n d k e t t ő csak az emberre jel­ lemző, iés sokkal t ö b b e t jelentenek, m i n t a hallási érzékletek magasrendű formái, ugyanis m i n d k e t t ő az emberi társadalom fejlődésének t ö r t é n e l ­ mi f o l y a m a t á b a n alakult ki. A z észlelés az érzékleti a d a t o k összegezése, a m e l y a közvetlen megis­ merést teszi lehetővé. A szervezett, célszerű és ihosszabb ideig t a r t ó ész­ lelést megfigyelésnek nevezzük. A zenei tevékenységet a megfigyelés ala­ p o z z a meg, d e a spontán v a g y szándékos figyelem teszi lehetővé. Más szóval a ,zenei p é l d á k a t tüzetes vizsgálat alá kell v e n n ü n k , hogy a figyel­ m ü n k szándékos irányításával a p é l d a alapján m i m a g u n k is hasonlót tudjunk p r o d u k á l n i . A szándékos, t a r t ó s , osztott, akaratlagosan á t v i v ő figyelmet fejleszteni a zenei tevékenységgel nemcsak hogy lehetséges, ha­ nem inéllküle elképzelhetetlen a legkisebb előrehaladás is a zenei nevelés­ ben. Gondoljunk csak arra, h o g y m e n n y i r e szándékos, osztott és tartós az a figyelem, amely lehetővé teszi a k o t t á b ó l való éneklést, éneklés és m o z ­ gás összekapcsolását, v a g y a hangszeres j á t é k o t , és u g y a n a k k o r m e n n y i r e tud „ l á t n i " és „ h a l l a n i " más feladatkörben is az a gyerek, aki ezt a t o r n á t n a p o n t a h u z a m o s a b b ideig (élvezettel, m o t i v á l t a n ) többször is végzi. Az emlékezés magasabb rendű pszichikus folyamat amely a valóság t á r g y a i n a k , jelenségeinek t u d a t i képmását eredményezi a bevésés, m e g ­ őrzés és felidézés által (a m á r t á r g y a l t érzékelés, észlelés és figyelem alapján). A céltudatos, munkaje'Megű bevésés a tanulás, amelynek óriási szerepe v a n az életünkben. K o v á c s S á n d o r (Veczkó, 1969) vizsgálatokat végzett a zenei emlékezettel kapcsolatosan és többek k ö z ö t t megerősítette a m á r ismert és általános érvényű szabályt, miszerint a m e m o r i z á l a n d ó anyagot többféle képzet (látási, hallási, mozgási stb.) alapján kell bevésni. A figyelem tartósságával kapcsolatban is t a n á c s o k a t ad a zenei tevékeny­ ségben, de példái és következtetései (hogy a figyelem pl. az a k a r a t e r ő bekapcsolásával és az érdeklődés fokozásával fejleszthető) általános é r v é ­ nyűek. A z ilyen t a p a s z t á l a t o k a t biztosító zenei tevékenység általános é r ­ vényű és hasznú figyelem- és emlékezetfejlesztéshez j u t t a t , s u g y a n a k k o r a fejlesztés más tevékenységben a l k a l m a z h a t ó módjait, v a l a m i n t t ö r v é n y ­ szerűségeit is prezentálja. A képzelet a z a pszichikai folyamat, a m e l y során a meglevő t u d a t i képmások alapján újabb k é p m á s o k a t h o z u n k létre. Lehet önkéntelen és szándékos. Természetesen a szándékos fantázia az, ami érdekel b e n n ü n ­ ket, s .amelynél erős a k a r a t i erőfeszítésre, céltudatosságra v a n szükség. E g y a r á n t v o n a t k o z i k ez a r e p r o d u k t í v és p r o d u k t í v képzeletre. A zenei tevékenységben a képzelet — a zenei elképzelés a belső hallásban v a l ó ­ sul meg. Ilyen értelemben az esetleges fejlődés, a képzelet gazdagodása

csak zenei vonatkozású, de szem előtt kell t a r t a n u n k , 'hogy egy pszichikus folyamat sem izolált jelensége a lelki (tevékenységnek. A z alkotó képze­ let egyben alkotó gondolkodás és erős érzelmek meglétét is jelzi, így m á r a személyiség általánosabb jellegű pszichikus aktivitásával és fejleszthe­ tőségével állunk szemben. A r e p r o d u k á l ó képzeletnek pedig a tanulásban v a n n a g y szerepe. A gondolkodás az objektív valóság visszatükröződése, a jelenségek és t á r g y a k lényegének és összefüggéseinek legmagasabb szintű elvont t u d a t i képmása. A gondolkodás, a legmagasabb szintű megismerés a második jelzőrendszer (fogalom, beszéd) segítségével valósul meg. Rubinstein sze­ rint a gondolkodási folyamat mindenekelőtt analízis, majd az elemzés által kiemeltek szintetizálása, végül az előbbiek alapján az e l v o n a t k o z ­ tatás és az általánosítás. A zenei nevelésnek számos lehetősége v a n a gondolkodás fejlesztésére. Mivel a zenei tevékenységben megkerülhetetlen a tanulók aktivizálása, még a legpasszívabbnak t ű n ő zenehallgatásban is az észlelés mellett beindul a gondolkodás. K ö n n y ű viszont belátni, h o g y egy zenemű betanulása során m e n n y i elemzésre (ritmus, dallam, össz­ hang, forma, hangerő, hangszín, stílus, levegővétel, ujjrend, vonókezelés stb.), szintetizálásra v a n szükség, m e n n y i r e jelen v a n a pröbléma-tnegoldó g o n d o l k o d á s , a gondolkodás kritikus, hajlékony, átfogó jellege és gyorsasága. M i n d e z csak fokozódik, ha kitérünk a zenei élmény t á r s a d a l ­ mi h á t t é r r e és a vokális zene esetében a s z ö v e g m a g y a r á z a t r a is. K . M . R a d o s (1983) fölmérésekkel igazolta, h o g y a zenei (specifikus) tapasztalatok alapján létrejön egy integrált (általános) intellektuális tevé­ kenység, amely lehetővé teszi az esztétikai értékelést. A beszéd a gondolkodás eszköze, a s z a v a k — fogalmak szóbeli v a g y írásbeli közlésével pedig az emberek közötti érintkezés eszköze. A beszéd lehet ö n m a g u n k b a n lezajló is. A szókincs, a beszéd kifinomultságának g y a r a p o d á s á t segítheti elő a z énekelve tanult szöveg, hiszen ismeretes, hogy a d a l szövege könnyebben iés t a r t ó s a b b a n megjegyezhető m á s szöve­ gekkel szemben, azonkívül a zene h a t á s á v a l párosulva a szavak értelme és h a n g u l a t a á r n y a l t a b b a n épül b e 'tudatunkba és élményvilágunkba. A g o n d o l k o d t a t á s , a problémafelvetés egyik fő feladatunk, s m i n t láttuk, ehhez is sikerrel hozzájárulhat a zenei nevelés. A megismerő tevékenységgel, a személyiség értélmá szférájával kapcso­ latosan végigkísértük a zenei tevékenység fejlesztő hatásait és egyben u t a l ­ t u n k a transzferhatásra is, vagyis a zenei nevelés hatásának „ á l t a l á n o s " jellegére, a m i k o r is e h a t á s eredményei m á r nemcsak zenei, h a n e m más területek, t á r g y a k , jelenségek sokaságára is szétsugároznak. A pszichikus jelenségek szinkretizmusát igazolja pl. az érzelmek jelen­ léte a megismerő tevékenységben. A z érzelmek sokfélesége és nagyfokú jellemzősége az emberre n é z v e indokolja a t á r g y a l á s á t a személyiség má­ sodik szférájaként.

A zenei nevelés

hatása a személyiség

érzelmi

szférájára

A z érzelem olyan pszichikus folyamat, amelyben az embernek a k ö r ­ nyező világhoz és önmagához való viszonya t ü k r ö z ő d i k . A z érzelmeink tehát jelzik, minek milyen jelentősége v a n s z á m u n k r a , mi az, a m i t szere­ tünk, gyűlölünk, mi az, ami örömet, elégedettséget szerez, vagy bánatot, elégedetlenséget o k o z . H a pl. a zenét fogadjuk b e érzelmeink síkján, h a n g u l a t u n k , viszonyu­ lásunk .(érzelmeink) a zene hatására alakulnak, zenei élményről beszélünk. Visszatér a kérdés, vajon a zenei tevékenység, a zenei élmények sorakozása csak a zenével kapcsolatosan gazdagítja a személyiség érzelmi v i ­ lágát? Természetesen nem, hiszen a zene is a valóságról, a n n a k 'legkü­ lönbözőbb részeiről ad sajátos képet, itehát áttételesen érzelmeink úgy­ szólván b á r m i h e z k a p c s o l ó d h a t n a k . C é l u n k , hogy növendékeink élvezzék a zenei tevékenységet, hogy lelki szükségletükké váljon a zene, miközben személyiségük nemesedik. A gyakorlás ismétlődő jellegét ellensúlyozni kell, a m ű v e k szépségeinek fel­ tárásával. Így az újbóli átélést is meg lehet t a n í t a n i , de itt m á r kapcsoló­ d u n k a z érzelmi nevelésben t ú l az értelmi, a k a r a t i és egyáltalán a teljes személyiség neveléséhez. Ezáltal a zenei nevelésen keresztül ismét az egész személyiségre v o n a t k o z ó hatással állunk 'szemben, hiszen az ember bár­ mely tevékenysége pillanatában úgyszólván v a l a m e n n y i megkülönböztet­ hető pszichikai folyamat és tulajdonság m e g b o n t h a t a t l a n egységben v a n jelen. P a u l Michael ezt egy példán igazolja: „'tegyük fel, hogy az o k t a ­ tás során valamely jelentős zenemű eljátszásával zenehallgatási élmény­ ben részesítjük a növendékeket. Ezzel nemcsak zeneileg fejlesztjük, h a ­ nem u g y a n a k k o r gazdagítjuk a gyermek érzelmi t a p a s z t a l a t a i t is. D e m é g ennél töhbet is tehetünk: a zeneszerző által a szóban forgó zeneműben á b r á z o l t életnek és érzelmeknek megvilágításával n y i l v á n v a l ó v á lesz szá­ m á r a az alkotó művész m a g a t a r t á s a , véleménye, illetve világnézete. A zenehallgatás élménye t e h á t nem csupán új érzelmeket t u d közvetíteni, hanem a hallgatásnak a különféle életjel'enségekhez való hozzáállását és erkölcsi ítéletét is segít kialakítani. Ebben rejlik a zene nagy nevelő hatása". Lássuk tehát közelebbről, h o g y .milyen hatást tud gyakorolni a zenei nevelés a személyiség jellembeli és erkölcsi-akarati szférájára.

A zenei

nevelés

hatása

a jellem

és erkölcs

szférájára

A jellem az ember viszonyulásainak és egész m a g a t a r t á s á n a k megha­ t á r o z o t t m ó d j a (stílusa), amely az élet és nevelés h a t á s á r a a l a k u l t k i és szilárdult meg. A z ember viszonyulásai a társadalmi kötelezettséghez, tanuláshoz, m u n k á h o z , emberekhez és ö n m a g á h o z , v a l a m i n t általános jellemtulajdonságok szerint csoportosíthatók. A jellem gerincét a személyiség erkölcsi-akarati tulajdonságai képezik,

így az erkölcsi és a k a r a t i nevelés áttekintése m u t a t k o z i k különösen i n d o ­ koltnak. A jellem nevelése tehát nagyrészt az a k a r a t i és erkölcsi nevelésből áll. M i t tehet itt a zene? Szende és Nemessuri erre így a d n a k választ: „ A zenei alkotás, a n n a k fogalmai, kategóriái, logikája is m i n d a g o n d o l k o ­ dás p r o d u k t u m a i . A »zenei gondolkodás« logikája természetesen más, m i n t például a matematikáé, d e e z m i t sem v á l t o z t a t azon a tényen, h o g y szerves része az emberi g o n d o l k o d á s m e c h a n i z m u s á n a k . Zenénél a gon­ dolkodási — és ezen túlmenően a teljes 'pszichés (érzelmi, a k a r a t i stib.) — f o l y a m a t o t a fül által h a l l o t t h a n g o k indítják meg, és ez a t é n y m i n ­ den zenei cselekvésünkben d ö n t ő szerepet játszik (Veczkó, 1969. 138. l a p ) . " T e h á t m a g a a zenemű 'befogadása m á r a t u d a t u n k o n keresztül többek k ö z ö t t a k a r a t i cselekvést is beindít. Viszont gondoljuk el, hogy a rendszeres 'zenével való foglalkozás, p l . egy hangszer több éven át t a r t ó g y a k o r l á s a mennyi a k a r a t i t é n y e z ő t igényel? A m i t fejleszt, azt a leg­ szebb jelzőkkel illethetjük: kitartás, rendszeresség, pontosság, önfegye­ lem, határozottság stb. A fölsoroltak egyben jellemtulajdonságok is. A z a k a r a t edzésének lehetőségeit f o k o z z a az érzelmek jelenléte (a tevékeny­ ség jellegétől függően) és az erőteljes sikerélményeik lehetősége a n y i l v á ­ nosság előtt. V a n n a k - e hasonló lehetőségei a zenei tevékenységnek az erkölcsi ne­ velés terén? K ö z v e t í t - e a zene erkölcsi eszményeket, elveket, n o r m á k a t , formálhatja-e az erkölcsi meggyőződést, a l a k k h a t - e ki erkölcsi szokáso­ kat?' Igen, a jó zene és a z igényes zenei tevékenység, a színvonalas zenei nevelés m i n d e n k é p p e n . H a az alkotó kiáll műveiben a szabadság, igazság, emberség, természetszeretet, b é k e s t b . mellett, máris a legszebb erkölcsi p é l d á k a t n y ú j t o t t a . A zeneszerzők viszonya a t a n u l á s h o z , m u n k á h o z , al­ kotáshoz, p á l y a t á r s a i k h o z , ö n m a g u k h o z , k o r u k t á r s a d a l m i történéseihez, m i n d p é l d a k é n t állítható. D e vegyük figyelembe a n é p d a l o k nevelőere­ jét is, hisz milliók a l k o t t á k és szűrték meg t ö b b e k k ö z ö t t erkölcsi erejét. H a a zenei nevelés különféle m u n k a f o r m á i t az erkölcsi m a g a t a r t á s gya­ korlótereként fogjuk föl, újabb t á h a t á s i lehetőségek a d ó d n a k . A kórus közösségi nevelőereje, az együttes zenélés, a közös felkészülés, majd föllé­ pések osak a legnemesebb emberek k ö z ö t t i viszony kialakítása mellett képzelhetők el. H a a jó zene gyönyört, felemelő érzést, m e g h a t ó d o t t s á got, alkotás- és cselekvésvágyat ébreszt, leképzelhetetlen ilyen élmények b i r t o k á b a n a r o m l o t t , cinikus, 'bomlasztó viselkedés. A z a k a r a t és erkölcs nevelése kapcsán valójában é r i n t e t t ü k az egész jellem fejlesztési lehetőségeit, vagyis az általános tulajdonságok, (a 'más emberekhez, az önmagához, v a l a m i n t , a m u n k á h o z , tanuláshoz, t á r s a d a ­ l o m h o z v a l ó viszonyulás) nevelhetőségét. Megválaszolatlan még egy kérdés: Milyen célok vezérlik a személyi­ séget tevékenységében és magatartásában?

A zenei nevelés hatása a személyiség célrendszerbeli

szférájára

A z erniber történelmi fejlődése sorain, a m i n d „ e m b e r i b b " életének k i ­ alakítása köziben, mind jobban bővítette szükségleteinek körét. V a l a ­ mely tárgy, személy, v a g y jelenség i r á n t i szükségélményének a megnyil­ vánulása a szükséglet. Amennyiben t u d a t o s u l — megfogalmazást nyer, azaz 'tárgyiasul a szükséglet, létrejön a beállítódás, amely m e g h a t á r o z z a a személyiség állapotát. A m i r e a személyiség beállítódik, az jelentőséggel bír a részére. A beállítódások rendszere képezi a személyiség irányultsá­ gát. A személyiség irányulásában, érdeklődésében m e g h a t á r o z ó szerepe van az egyén eszményeinek. M a g a t a r t á s u n k :és tevékenységünk mégis nagy meghatározója viszont a világnézet. Vizsgáljuk 'meg, milyen eredményességgel j á r u l h a t hozzá a. zenei neve­ lés a z érdeklődés, az eszmény, a világnézet s egyben a céltudatos t e v é ­ kenység fejlesztéséhez. K o k a s K l á r a (Veczkó, 1969) emlékeztet arra, h o g y az énektanítás ér­ zelmekre épít, hisz a z érzelmek felkeltése az elsődleges célja. A z emocio­ nális élményekhez megismerési f o l y a m a t o k is kapcsolódnak, fejlődik a figyelem és lehetővé teszi iaz érdeklődés m i n d g a z d a g a b b k i b o n t a k o z á s á t . Más szóval, h a pl. a figyelmet fejlesztjük, vagyis képessé tesszük a gyer­ meket, hogy változásokat, összefüggéseket kpvetni tudjon, a k k o r képessé tettük újabb és más t á r g y k ö r ű tevékenységben is egy bizonyos szintű figyelésre, erre pedig m á r a l a p o z h a t ó az érdeklődés fölkeltése. E z a példa is igazolja a személyiség oszthatatlanságát és a transzferhatást. Általánosabban beszélve a zenei élmény n y ú j t o t t a , elsősorban érzelmi hatásokról, biztosra vehetjük, h o g y akit az bármilyen pszichikus tevé­ kenységre késztet, az a m ű k ö d é s á l t a l a személyiségstruktúrákat, m a j d a n n a k köszönhetően a m a g a s a b b szintű m ű k ö d é s t fejleszti, segíti elő. A z eszményivel kapcsolatosan leszögezhetjük, h o g y az alkotó m ű v e i ­ ben közli állásfoglalását, az esztétikum mércéivel kiáll a jobb, a szebb, az igazságosabb, a (haladóbb mellett, t o v á b b á életútját, tetteit ismertetve újabb p é l d á k a t á l l í t h a t u n k a gyerekek elé. A zenei tevékenységet kifejtő osztálytársak példáinak kiemelése, a nevelő értékelő hozzáállása u g y a n ­ csak m ó d o t ad a k ö v e t e n d ő p é l d á k tudatosítására. H a s o n l ó a n az eszményhez, a világnézet is a leírt m ó d o n a l a p o z h a t ó . A tudatosításnak, a természeti és társadalimi törvényszerűségek szemléletes ismertetésének itt még n a g y o b b szerepe v a n . A zene ereje, a zeneművé­ szek példája természetesen ismét érzelmi ú t o n jut majd kifejezésre. Ebben rejlik a zenei nevelés nagy nevelői lehetősége, h o g y az ismeret mellé k ö z ­ vetíti az érzelmet, ami a meggyőződést eredményezi, m á r p e d i g az a cél, hogy a felnövekvő nemzedék világnézetében b e n n e legyen a t ö r v é n y s z e ­ rűségek ismerete, elfogadása és az a z o k h o z v a l ó m é l y érzelmi kötődés. A dolgozat terjedelme n e m teszi lehetővé a szférákon belüli részlete­ sebb kidolgozást, például a képességszintek taglalását. T o v á b b 'bővülne a v á l l a l t feladat, h a kitérne a gyermeki személyiség fejlődéslélektani jel­ legzetességeire. Á l t a l á b a n csak egy-két példával, illetve utalással került

sor az a d o t t személyiségstruktúránál a zenei nevelés személyiségfejlesztő h a t á s á n a k igazolására. Leszögezhetjük újra, h a ez a nevelési terület értékes művelődési j a v a k a t tud közvetíteni, s (ugyanakkor pszichikai értelemben sokoldalú tevékenységet biztosíthat, nevelő hatása nem. lehet kicsiny, transzferhatása nem kevésbé, nemcsak a személyiség integrált volta miatt, h a n e m a nevelési ág erős élményszerű — érzelmeket keltő jellege miatt sem, ami annyit jelent, hogy ö n m a g á b a n h o r d o z z a motivációs bázisát. A dolgozat folyamán végigkísértük a zenei nevelés egyes személyiség­ fejlesztő lehetőségeit. A k ö z ö l t példák úgyszólván a személyiség vala­ mennyi strukturális eleménél igazolták a zenei tevékenység nevelési lehe­ tőségeit, nevelőerejét. Meggyőződhettünk arról, hogy a zenével történt a k t í v kapcsolat nemcsak zenei műveltséget ad, hanem általánosat is, vagyis fejleszti a teljes személyiséget. E z a lehetőség azon a törvénysze­ rűségen alapszik, miszerint minden tevékenységben bizonyos mértékben részt vesz a teljes személyiség, egyben biztosítva a transzferhatást. T e r ­ mészetesen ennyivel nem érhetjük b e , hiszen d ö n t ő fontosságú a fejleszt­ hetőség lehetőségeinek, összefüggéseinek, egyes törvényszerűségeinek is­ merete. E szakdolgozat ezekre a kérdésekre igyekezett némileg rendsze­ rezett választ adni, a teljesség és részletesség igénye nélkül, hiszen ele­ gendő volna a személyiség szerkezetének egy-két elemével is a k á r t ö b b száz oldalon foglalkozni. P é l d á k v a n n a k rá, h o g y a zenével foglalkozó gyermekek a látszólagos nagyobb megterhelés ellenére is a közismereti t á r g y a k b a n , illetve az egész általános képzésükben csaknem mindenben az átlagtól jobb e r e d m é n y t érnek el, minden testi és lelki, károsodás nélkül. Egyszerű a m a g y a r á z a t , a iszemélyiség tevékenység közben fejlődik, ebben az esetben több és szí­ nesebb tevékenység által fejlettebb és gazdagabb személyiséggé. A zenei nevelés érdeme, hogy ezt sikeresebben lehetővé teszi és megvalósítja m i n t sok m á s tevékenység. Azáltal, hogy a zenei .tevékenység „ á l t a l á n o s a n " fejlesztő hatását fejte­ gettük csupán, m a g a a zeneművészet megszerettetésének, mindennapos igénylésének jelentősége sincs lebecsülve, hiszen az v i t á n felül áll.

„Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken." (Kodály)

Forrásmunkák KODÁLY ZOLTÁN: Visszatekintés. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. A. G. KOVALJOV: Szemályiséglékktan. Tartkönyvkiadó, Budapest, 1969. PAUL MICHAEL: Zenei képesség, zenei készség. Zeneműkiadó, Budapest, 1964. PAUL MICHAEL: A zenei nevelés Lélektani alapjai. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. Dr. N I K O L A R O T : Általános pszichológia. Tartományi Tankönyvkiadó I n t é ­ zet, Újvidék, 1972. KSENIJA MIRKOVIĆ RADOŠ: Psihologija muzičkih sposobnosti. Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Beograd, 1983. SZ. I. RUBINSTEIN: Az általános pszichológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. FR1DRICH T R O J : Gyermeklélektan. Tartományi Tankönyvkiadó Intézet, Új­ vidék, 1966. B. M- TYEPLOV: A zenei képességek pszichológiája. Tankönyvkiadó, Buda­ pest, 1963. Dr. VECZKÓ JÓZSEF: A személyiség korszerű értelmezésének alapkérdései és a zeneoktatás néhány összefüggése. Parlando, Budapest, X I / 3 . Dr. VECZKÓ JÓZSEF: Általános és zenepszichológiai szöveggyűjtemény. Tan­ könyvkiadó, Budapest, 1969.

Rezime Uticaj muzičkog vaspitanja n a razvoj ličnosti Marksistička pedagoška literatura opštem cilju vaspitanja određuje svestrano razvijenu ličnost. Vaspitni uticaj muzičke aktivnosti je specifičan, ne retko i veoma efikasan. Opšti uticaj -muzičkog vaspitanja na razvoj celokupne ličnosti poželjno je razmotriti i prevesti na jezik svakodnevnog vaspitnog rada. Ovaj studij ždli dotaći neka pitanja iz ove problematike, bez pretenzije na sveobuhvatnost. Muzika snažno utiče takoreći na sve ljude, a na decu osobito, formirajući pri tom njihovu celokupnu ličnost. Izvore muzičkog doživljaja predstavljaju osnovni oblici muzičke aktivnosti: slušanje, izvođenje, stvaranje muzike. Ako imamo u vidu i spajanje muzike sa pokretom, poetskim tekstom i dramskom igrom možemo zaključiti da su iz­ vori muzičkog doživljaja nepresušni. Uticaj muzičkog vaspitanja — muzičkog doživljaja izloženo je po intelek­ tualnoj, emocionalnoj, moralnoj sferi ličnosti i sferi stavova. Razlaganje doprinosa muzičkog vaspitanja opštem razvoju ličnosti ne uma­ njuje značaj razvijanja ljubavi prema muzičkoj aktivnosti.

Summary H o w does Musical Education Influence tihe D e v e l o p m e n t of Personality According to the Marxistic pedagogy literature, versatile personality is the general aim of education. The influence of music ac'itiivites is very special, and ofteru very effective. This influence has to he discussed and translated into the language of everiday educational worik. The study deals with some problems not pretending to achive all-inclusiveness. Music has a great influence on alii people, especially children, forming their total personality. The sources of musical experiences are: listening and perfor­ ming. Having in mind 'the possibilities of comnecting music to motion, lyrics and drama we come to the conclusion that sources of musical experience are numerous. The influence of musical education — is discussed through 'the intellectual, emotional and moral spheres of personality and through the sphers of view­ point. The contribution of musical education to the development of personality shows the importance of loving musical activities.