Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Igazgatójától
Szám: 6763/2010. Beszámoló a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon megalakítása óta eltelt időszak működésének tapasztalatairól
Tisztelt Közgyűlés! 1. Az intézmény létrehozásának oka Előzmények Salgótarján közoktatási rendszerét, az oktatási intézmények szakmai munkáját, az intézmények létét az elmúlt 10 évben az egyre részletesebb jogi szabályozás mellett, elsősorban a központi költségvetések forrásszabályozásának egyre erősödő szigorodása következtében a folyamatos intézményracionalizálás, megszorítás illetve az un. hatékonyságnövelés jellemezte. Az állami forrásszűkülés hatását helyi „sajátosságként” fokozta a lakónépesség számának és ezzel együtt az iskolaköteles gyermekek létszámának csökkenése. Évek
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Csökkenés
Lakónépesség
46057
45479
44908
44414
41448
40879
40379
(2002-2008) 5678 fő
(fő) Ált.isk.tanulók
4461
4295
4097
3986
3815
3701
3750
711 fő
száma (fő)
1
50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
2002
2003
2004
Lakónépesség
2005
2006
2007
2008
Ált. isk. tan.létszáma
Az intézményeket fenntartó helyi önkormányzat kötelező feladatellátási kötelezettségének - a költségvetési egyensúly megőrzését elsődleges feladataként tekintve - csak a nagy ellátó rendszerek átalakításával, átszervezésével volt képes eleget tenni. Az átszervezések oka szinte minden esetben a gazdaságosabb működésre való törekvés, valamint az a kényszerítő körülmény, hogy a tanulólétszám nagymértékben csökken. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2007. áprilisában (92/2007. (IV. 24.) Öh. sz) döntött az intézményeit érintő jelentősebb átszervezésekről, létrehozva többek között az addig önálló általános iskolák összevonásával és a mátraszelei általános iskola csatlakozásával – Mátraszelével intézmény fenntartó társulást létrehozva – a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon (továbbiakban: SKÁID) intézményét. Az iskolákat érintő integráció életbelépését követően jogi- és működési szempontból is zökkenőmentesen indult el a 2007/2008-as tanév. A változás okozta elsődleges félelmek - melyek inkább szubjektív eredetűek voltak – mára gyakorlatilag feloldódtak. Az átszervezésből adódó előnyök, lehetőségek: • Az átszervezés egyik fő előnye a takarékosabb, költséghatékonyabb működés. • A munkáltatói jogkör teljes intézményre történő kiszélesedése hatékonyabb humán erőforrás gazdálkodást tesz lehetővé. (pl. nincs jogszabályi korlát az áttanítások maximumára, e korlát feloldódása révén sok pedagógus kollégámnak sikerült az álláshelyét megmenteni)
2
• A nagyobb tantestület lehetőséget teremt a szakmai munkakapcsolatok átalakítására, új típusú együttműködések kialakítására. (pl. a testnevelők, együtt versenyeztetik a különböző tagiskolák kiemelkedően tehetséges sportolóit megyei és országos fordulókon, nyerési lehetőségeiket megsokszorozva ez által) • A közös irányítás (igazgatótanács) - amely által és ahol az információk mindenki számára hozzáférhetőek és kontrolálhatóak - lecsökkentette a negatív eredőjű és emiatt visszahúzó erőként ható káros rivalizálást, mind szakmai téren, mind pedig a leendő első osztályosok megszerzéséért folyó küzdelemben. • A hazai és az UNIO-os pályázati kiírások gyakorta részesítik előnyben a nagyobb méretű, és szélesebb – akár földrajzi értelemben, de szakmai szempontból is – területen feladatot végző integrált intézményeket. Az átszervezéssel járó hátrányok, lehetséges veszélyek: • A tagiskolák egymástól való távolsága megnehezíti a gazdasági ügyek és a munkajogi ügyek gyors intézését, valamint a vezetők személyes kapcsolattartását. • A tagiskolákban a vezetők és az ő munkájukat segítő alkalmazottak (pl. gazdasági munkatársak) száma lecsökkent, miközben az elvégzendő adminisztratív feladatok a szabályozók változatlansága miatt nem vagy alig változtak. (A gazdálkodási és a munkajogi területen mérhető feladat és jelentősebb felelősség mérséklődés) • Az integrált intézmény egy olyan új struktúra, melynek nincs kipróbált előzménye. Ennek megfelelően a belső szabályozók (PEPO, benne a helyi tanterv, SZMSZ, stb…) elkészítése jelentős tervező- és szervezőmunkát, együttműködési hajlandóságot, egyeztetéseket, együttgondolkodást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagintézmények a korábban már kialakított önálló arculatukat megőrizve, de a nagy rendszer hatékonyságait kihasználva működhessenek. • A leadandó dokumentumok, pályázatok összesítésére, több időre van szükség. • A KIR rendszer, a pályázati információk, a fenntartói kérések és feladatok a székhelyre érkeznek, továbbításuk időigénye miatt a szoros teljesítési határidők nehézséget okoznak. 2. Az intézmény felépítése A többször módosított SzMSz 8. oldalán található az alábbi, jelenleg érvényben lévő szervezeti ábra.
3
SKÁID Közös igazgatású közoktatási intézmény
Érdekvédelmi testületek
Testületek
DÖK
Igazgató
SzMK Igazgatóság Gazdasági főmunkatárs
Általános igazgató helyettes
Diák otthon
Tagintézmény vezető
Humánerő gazdálkodási ügyintéző
Általános Iskola
Arany János Tagiskola
Tagintézmény vezető Tagintézmény vezető-helyettes
Nevelőtestületek
Beszterceltpi Tagiskola
Bóna Kovács Károly Tagiskola
Dornyay Béla Tagiskola
Gárdonyi Géza Tagiskola
Kodály Zoltán Tagiskola
Petőfi Sándor Tagiskola
Tagintézmény vezető
Tagintézmény vezető
Tagintézmény vezető helyettes
Tagintézmény vezető helyettes
Tagintézmény vezető Tagintézmény vezetőhelyettes
Tagintézmény vezető
Munkaközösség-vezetők, Minőségügyi vezetők
Tagintézmény vezető
Tagintézmény vezető
Igazgató tanács
II. Rákóczi Ferenc Tagiskola
Tagintézmény vezető
Székhelyen működő intézmény egység
Szakalkalmazotti / nevelőtestületi értekezlet
Összalkalmazotti értekezlet
Intézmény egység-vezető
Tagintézmény vezető-helyettes
Intézmény egységvezetőhelyettes
Tagozatvezető
Tagozatvezető
Tagintézményenként Iskolatitkárok
Egyéb alkalmazottak
Gazdasági ügyintézők
3. A Pedagógiai Program készítése A 2007-ben végrehajtott integrációt követően az új tanévet a szakértők által elkészített dokumentumok (SzMSz, Pedagógiai Program, Házirend) alapján kezdtük el. Mivel nem feleltek meg a jogszabálynak, ezért a tagintézmény-vezetők két-három fős mikrocsoportban 2008-2009-ben felülvizsgálták, módosították azokat, köztük a Pedagógiai Programot is. A SKÁID szakmai, stratégiai alapdokumentuma nagy munka befektetéssel hónapokon keresztül készült, mivel az egységesség mellett a specialitásokat, s bizonyos pontokon a tartalmi különbözőséget is figyelembe kellett venni. A Pedagógiai Program Nevelési Program része keretjelleggel tartalmazza a nevelőmunkával kapcsolatos célokat, feladatokat. A Helyi tanterv rész pedig kifejezi a szükség szerinti egységességet és különbözőséget egyaránt. Ez utóbbi dokumentumrészhez egy függelék és nyolc melléklet kapcsolódik, amely tulajdonképpen tartalmazza az Alapító Okiratnak megfelelően a különböző specialitásokhoz kapcsolódó helyi tantervet. A szakértő elfogadta a Pedagógiai Programot, érdemi javaslata a helyi értékelést tartalmazó melléklet tartalmának egységesítése, mely feladatot ez év tavaszán fogjunk elvégezni.
4
4. Technikai, szakmai együttműködés a tagintézmények között és a különböző szervezetek között (belső-külső partnerek) Az intézmény vezetését az igazgatótanács segíti. Egységes elvek mentén minden tagiskola a saját specialitásának megfelelően végzi a napi munkáját. Pedagógiai szakmai kérdésekben a tagintézmény-vezetők képviselik a saját intézményükben kialakított elveket, melyeket megvitattak a kollégáikkal. Ezek után történik az egyeztetés, és a konszenzuson alapuló döntéshozatal. A tagiskolák között – vezetői szinten – jó az együttműködés, rendszeresek az igazgatósági értekezletek, de a személyes találkozások, megbeszélések is segítik a szakmai munka minél eredményesebb elvégzését.A kapcsolattartást a tagintézmények között nagymértékben javította a flottás telefonok biztosítása. A kapcsolattartás igen fontos eszköze az elektronikus levelezés, amellyel azonos információhoz jut minden tagintézmény. Az adatszolgáltatásokat a székhely felé tagintézmények ezen az úton juttatják el. A pedagógusok között egyre gyakrabban kimutatható az együttműködés, amely elsősorban egy-egy megoldandó probléma kapcsán kerül elő, valamint továbbképzések, belső képzések (Pl. norvég projekt,
Módszertan
munkacsoport)
kapcsán
érezhető
jelentős
elmozdulás.
Azoknál
a
tagintézményeknél, ahol nem magas a HHH-s tanulók száma, a pedagógusoknak nagyobb rálátása lett a hátránykompenzációs munkára. A SKÁID megalakulása óta minden héten vezetői értekezletet tartunk. Az első évben meglátogattunk minden intézményt, mindig más tagintézmény adott helyet az értekezleteknek. Ez fontos volt, hogy megismerjük az összes tagintézményt. Az értekezleteken tájékozódhatunk az aktuális, SKÁID-ot érintő kérdésekről, de lehetőség van egymás gondjainak, sikereinek meghallgatására is, illetve a programok, események megbeszélésére. A közös alapdokumentumokat egységessé tettük, mindenki más terület kidolgozását vállalta. Így elkészült a közös házirend, minőségirányítási program, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat. A tantestületi értekezletek mellett vannak közös értekezletek is, amikor minden pedagógus jelen van. Megalakult a SKÁID szintű DÖK, a Szülői Munkaközösség, Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács. A szervezetekben minden tagintézményből van képviselő. Létrejöttek SKÁID intézményi szintű szakmai munkaközösségek is, melyek munkája nagyon hasznosnak bizonyul.
5
Részt veszünk egymás rendezvényein, ünnepségein. Az együttműködés elsősorban tagiskolai szinten történik szülőkkel és tanulókkal egyaránt, mivel ezen a szinten vannak azok a feladatok, egyeztetések, amelyek a működő kapcsolat feltételeit jelentik.
A könyvtárral, múzeummal,
egyéb intézményekkel, civil szervezetekkel való
kapcsolattartás is elsősorban tagiskolai szinten működik. Rendezettebbé, átláthatóbbá vált a tanulók iskola / tagintézmény / váltása. Beiskolázás kérdésében mindennapos a tagintézményvezetők között az információcsere a leendő elsősökről. Az áttanítással a szakos ellátottság könnyebben megoldható. Az elmúlt években számos példa volt arra, hogy szemléltető, informatikai stb. eszközökkel segítették ki egymást a tagintézmények. A jó együttműködés egyik legjobb és legfrissebb példája a Kodály Zoltán Tagiskola több osztályának elhelyezése más tagintézményekben. A sport területén gyakran éltünk az összevont csapat índítási lehetőségével, így nagyobb esélyünk volt a jobb eredményre. Néhány tanuló másik tagintézmény DSE foglalkozásait is látogatja. A szakmai együttműködése tartalma: A Norvég projekt Eleve a pályázók szakmai együttmunkálkodására épít, csoportokban dolgoznak a nevelők, az egymástól tanulás jegyében, a csoportok összetétele vegyes (zömében minden tagintézményben van képviselő). A szakmai képzések is SKÁID intézményi szinten zajlanak, jót tesz a kapcsolatépítésnek a tagintézmények között. A tehetséggondozó csoportokban vegyesen vesznek részt a tanulók (igaz minden intézményben csak a HHH-sok). Minőségbiztosítás A tagintézmények minőségbiztosítási felelősei havonta megbeszélésen találkoznak, ahol egyeztetik a MIP-ből fakadó feladatokat. A megbeszéltnek megfelelően végzik irányító munkájukat. A találkozókon véleménycsere, tapasztalatátadás, a folyamatok javítása zajlik.
6
Mérés-értékelés pályázat SKÁID intézményi szinten működik a projekt, minden tagintézmény pedagógusainak részvételével. Azok a tagintézmények is, ahol nem szükséges intézkedési terv meghozatala, részt vesznek a szakmai munkában, így hasznos szakmai információkhoz jutnak. A pályázatok elkészítése az ebben járatosabb emberek segítségével történik. A nyert összegek felhasználásánál is van mozgástere az intézményeknek (pl.: nyert összeg átadása más tagintézménynek kölcsönösség alapján). Eredménynek tekinthető, hogy a Norvég pályázat keretein belül a tagiskolák pedagógusai megismerhetik egymás gondjait, problémáit és együtt gondolkodva kereshetik a megoldásokat. A Bóna Kovács Károly Tagiskolában a szakos ellátottság a kis létszámú tantestület miatt csak áttanítással oldható meg (rajz, technika, fizika, informatika, biológia, földrajz). A gondok is ebből adódnak, hiszen az áttanítások miatt az órarend elkészítése bonyolult. A tagintézmények és a székhely között sokat javult az információáramlás, de miután a különböző adatok, statisztikák, normatíva igénylés, pályázatok stb. összesítve, egybeszerkesztve küldendők tovább, több munkát igényel. A tagintézményi feladatra kevesebb idő jut, hogy a székhelyen maradjon idő az összesítésre, egybeszerkesztésre a határidőig. A fenntartóval való kapcsolattartást az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes végzi, a KIGSZ-szel elsősorban a gazdasági főmunkatárs. 5. Esélyegyenlőségi tervben rögzítettek megvalósulásának helyzete Az
Esélyegyenlőség
megvalósításának
kistérségi
modelljének
kidolgozására
vonatkozó
programban, melyet a Norvég Alap támogatásban részesített, számos lehetőség nyílik az együttgondolkodásra, együttműködésre. A munkacsoportokba minden tagintézmény delegál csoporttagot és minden tagintézmény központi bázisa egy területnek. Így a kollégák folyamatosan látogatják a többi tagintézményt, így szereznek közvetlen tapasztalatokat az ott folyó munkáról, a mindennapokról. A programban részt vevő diákok szintén mindennapos vendégek más-más tagintézményekben. A diákokat kísérő szülők, nevelők, koordinátorok a korábbinál lényegesen jobb, mélyebb betekintést nyerhetnek a tagintézményekben folyó szakmai-nevelési folyamatokba. A program megvalósítása még az elején tart, így várható, hogy az idő múlásával az együttműködés haszna, hozadéka gyarapodik.
7
Az Esélyegyenlőségi tervben rögzítettek helyzete A) Az alkalmazottak „Esélyegyenlőségi terve” elkészült és elfogadásra került. Sajátságos vizsgálatot kíván a nők helyzete a pedagógus pálya elnőiesedése miatt (ezen a pályán a férfiak még nagyobb előnyt élveznek). A veszélyeztetett korosztályok: • 50 év felettiek: A folyamatos megszorítások következtében a rendszerben akit már lehetett kinyugdíjaztak, a prémiumév program igénybevételével is több kolléga esetében éltünk. • Kisgyermekeket nevelők: az iskola sajátságos munkarendje egyrészt kedvez (szünetek), másrészt nem veszi figyelembe a kisgyermekesek érdekeit. (Értekezletek, szakmai megbeszélések 16 óra után zajlanak. A kötelező továbbképzések szintén a családtól veszik el az időt, hiszen ezek a szabadnapokon történnek.) • Gyermeküket egyedül nevelők: hasonló a kisgyermekeket nevelők helyzeténél leírtakhoz, csak számukra a probléma még nehezebben kezelhető. • A Gyesről visszakerült kollégák eddig minden esetben alkalmazásra kerültek. Az intézmény adottságainak, lehetőségeinek megfelelően maximálisan igyekszik odafigyelni a kedvezményezettek helyzetére. B) A tanulókra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv kivitelezésére megalakult az Esélyegyenlőségi Fórum, amely munkacsoportokban működik. Feladata a SKÁID-on belül az integráció megvalósulásának megsegítése, javaslattétel. Fenntartói döntést igénylő feladatok: • A szegregációs gócok nem szűntek meg a városban. • Beiskolázáskor a szülők élnek a szabad iskolaválasztás jogával. • A tanulói jogviszony létesítése után is szabad az út a szülők akarata előtt. • A város előbb utóbb dönteni kényszerül a szegregálás vagy az integrálás mellett, hiszen ezen döntés után lehet gondolkodni a szükséges összevonásokról. Véleményem szerint egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál. Figyelmen kívül hagyni e réteg létezését csak a gondok elodázását jelenti. Szegregálás esetén azonban minél hamarabb dönteni kell a lemaradó rétegek,
az
ott
tanítók
szakmai
megsegítéséről
(létszám,
fejlesztőpedagógus,
gyógypedagógus, kisegítő személyzet, tankönyvek problémája – a jobb tankönyvek megvásárlása az adott keretből lehetetlen – speciális órák juttatása).
8
Pedagógiai feladatok • A SKÁID tagintézményei bekapcsolódtak a Norvég projekt megvalósításába: integrációs modell megvalósítása Salgótarján városban és a kistérségben. → A pályázat kidolgozói segíthetik tervezetükkel az integráció megvalósulását. • Az IPR pedagógiai rendszere bevezetésre került minden tagintézményben. • A TÁMOP pályázat kompetenciafejlesztés szintén megsegíti a HHH-s tanulók fejlesztését. A HHH-s tanulók tanórán kívüli programjának kínálata a Norvég pályázaton belül bővült (tehetséggondozó foglalkozások). • A művészeti iskolák kínálata szintén biztosított a HHH-s tanulók számára (nem kell tandíjat fizetni). Megfelelő létszám esetén a tagintézményekbe történnek a foglalkozások (tánc, rajz, dráma). • Hátránykompenzációs programokban is részt vesznek ezek a tanulók (Útravaló). 6. A Pedagógiai Program fejlesztésének lehetőségei Az alapdokumentum fejlesztésének lehetőségeit és irányait az Alapító Okirat határozza meg. Ez adja meg a kötelező tartalmát egyúttal mozgásterét a Pedagógiai Program tartalmának. Ebben a tanévben megvalósul az országos kompetencia-mérésekhez kapcsolódóan az 1-8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak helyi tantervének valamennyi tagiskola érintett pedagógusát vagy képviseletét bevonva – a felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. Hasonlóképpen kiegészül a Pedagógiai Program a TÁMOP-os pályázati kötelezettségből adódóan a tantárgytömbösített oktatással, egy-egy műveltségblokk tantárgyi bontás nélküli integrációjával, valamint az új tanulásszervezési eljárások beépítésével: projektoktatás, témahét, moduláris oktatás. A Pedagógiai program ennélfogva a jogszabály változáshoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodó folyamatosan változó dokumentum, megjegyzem már jó lenne valami állandóság ezen a téren. 7.) A pedagógiai viták, alkotómunka, az innováció helyzete, az új pedagógiai módszerek A pedagógiai viták gyakran előkerülnek az igazgatósági értekezleteken is jobbító, előremutató szándékkal, melynek eredményeként letisztult közös vélemény alakul ki, s elősegíti hogy az alapfeladatok elvégzése viszonylag egységessé váljon. Más mélységében és más tartalommal az alkotómunka tagiskolai szinten is igen erőteljesen kimutatható, hiszen mindezt igazolják a nyertes pályázatok, melynek eredményeként a SKÁID valamennyi tagintézménye aktív részese és megvalósítója az innovációnak.
9
Ebben a tanévben igen nagy jelentőségű innovációs munka folyik a SKÁID tagintézményeiben. Ezek az alábbiak: • 0092/NA/2008-3/ÖP-6 „Partnerségben az integrált oktatás kistérségi modelljének kialakítására” Ez a köztudatban „Norvég projektként” ismert pályázat jelentős számú továbbképzésivel szinte a SKÁID valamennyi pedagógusának lehetőséget ad az irányított tanulásra, ezen túlmenően elősegíti a közös gondolkodást valamint hozzájárul a szakmai fogalmak értelmezéséhez és a végzett munka egységes dokumentálásához. Ennek keretében a vertikálisan működő – adott feladatra szerveződő 13 munkacsoport munkájában több tagintézményből is bekapcsolódnak, így folyamatossá válik nemcsak a szakmai beszélgetés és véleménycsere, hanem az információáramlás is. Ez a pályázat kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a közel 300 főt számláló SKÁID-ban dolgozó pedagógusok megismerjék egymást és megtanuljanak együtt dolgozni. • TÁMOP 3.1.4 /08/2.-2009-0268 „Kompetenciafejlesztés Salgótarjánban” A SKÁID három tagintézménye (Arany János Tagiskola és Kodály Zoltán Tagiskola a felújítás miatti kötelezettségből, valamint a Dornyay Béla Tagiskola van benne) részese a pályázatnak, de hatása túlmutat a többi tagintézményre is, hiszen gyakoriak a szakmai megbeszélések, konzultációk. E projektben is sok képzés szerepel, különböző témákban (témahét, projektoktatás, modulárisoktatás, stb.). • 17/2009. (III.14.) OKM rendelet a mérés-értékelés témakörben E pályázaton „Kiválóan megfelelt” minősítést kapott a SKÁID, melynek értelmében közel 17.000.000 Ft-ot nyert az iskola. Ennek tartalma a mérési-értékelési tudásunk gyarapítását, a számítógépes adatfeldolgozás és elemzés megtanulását valamint a következtetések levonását segíti. Összességében a három pályázat célja, tartalma egymást erősíti (integráció, kompetencia-alapú oktatás, tanulásszervezési módszerek, stb.), hozzájárul ahhoz, hogy a kollégák szakmailag fejlődjenek, s ez azért is fontos, mert a normatíva megszűnésével e pályázati források segítségével teljesíthetik a (még) kötelező 120 órás képzést. Ugyanakkor egymástól is tanulva kicserélhetik tagintézményen belül, de tagintézmények között is véleményüket, tapasztalataikat.
10
9. Az intézmény működésének szerkezeti, szakmai, pedagógiai tanulságai, eredmények, gondok, megoldások Nem egyszerű ekkora intézményt működtetni, mozgósítani a nevelőket egy-egy adott feladatra. Ennek ellenére vannak az egységesülés irányába mutató tendenciák: sportversenyek, helyi tanterv felülvizsgálata, módosítása, képzési tapasztalatok megosztása. Hasonlóképpen nehéz egységes véleményt kialakítani a SKÁID működéséről, hiszen különböző feltételek, tanuló-összetétel jellemzi a tagiskolákat, különbözőek a problémák, ezért ami az egyik helyen beválik elképzelhető, hogy a másik helyen nem releváns. Jelenleg az alapvető gondokat a finanszírozási bizonytalanság jelenti, mivel teljesen kifeszített a rendszer, úgy érzem, hogy minden további elvonás szakmai színvonalcsökkenés okoz. A kollégák leterheltsége véges, egyre többet munkát várunk tőlük, ugyanazért a fizetésért. A SKÁID megalakulásakor kimondva-kimondatlanul mindenkiben élt egy kis félsz. Mi lesz a sajátos arculattal, a hagyományokkal, specialitásokkal, egyáltalán a korábbi önállósággal? Nos, lassan három év elteltével elmondható, hogy érdeksérelem nélkül, az intézményen belüli lehető legnagyobb szuverenitást élvezik a tagintézmények. Nem történt „uniformizálás „, a tagintézmények tág határokon belül mozoghatnak, működhetnek. A SKÁID szerkezete, vezetési struktúrája világos, jól körülhatároltak a jogkörök s ez biztosítja a zavartalan működést. Átfedések nincsenek. Mindenki feladata, felelőssége tisztázott. A korábban már említett, heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezletek a hatékony munka zálogai. Előny, hogy pályázatokon közösen indulunk, így kizárhatók az átfedések, a pályázat benyújtása előtt egyeztethetnek a tagintézmény vezetői, munkatársai. A tagintézményekben folyó pedagógiai munka jobb megismertetésében, az eredmények, tapasztalatok átadásában még van mit fejlődnünk, valószínűleg hatékonyabban is lehetne ezt a területet működtetni. Összegzésként: úgy vélem, hogy a SKÁID-ban rejlő lehetőségeket a tagintézmények igen nagymértékben kihasználták, kihasználják, s a kezdetben tartózkodással szemlélt intézményösszevonásnak egyre többen ismerik fel az előnyeit. Miután 2007 nyarán az általános iskolai oktatás egy központi általános iskola szervezeti rendszerében került és ekkor sor került a pedagóguslétszám jelentős csökkentésére is. A szervezeti átalakítás nem érintette az ellátás infrastrukturális feltételeit, illetve a tagintézmények pedagógiai arculata is nagymértékben változatlan maradt.
11
A létszámcsökkenés miatt igen sok intézményben csak áttanítással lehet megoldani a szakos ellátottságot. Ez a tény problémát okozhat, mert az áttanítónak nehezebb megismerni a gyerekeket, ami szakmai szempontból igen fontos lenne. A szakmai kihívásokra minden tagintézmény igyekszik megfelelően reagálni. A diákotthonban minden gyermeknél működik a személyiségprofil, a napindító, napzáró beszélgető körök, a magatartásmódosító tallér-rendszer. Rendszeres a családlátogatás is. Igyekszünk az egyre szűkülő anyagi keretek között minél több pályázaton részt venni. A jelenleg futó Norvég pályázat szintén jó hatást gyakorol a tagintézmények közötti együttműködésre. A SKÁID egységesen, azonos elvek mentén működik. Az összevonás a fenntartó számára meghozta a várt megtakarításokat. További szűkítések azonban már nem történhetnek, mert képtelenek leszünk megfelelni a szakmai kihívásoknak. A pedagógusok, alkalmazottak már így is túlterheltek. Jól működik 1. Elkészültek
További feladat Megoldási javaslat az 1. A dokumentumoknak
alapdokumentumok. (PP, MIP, megfelelő működtetés. Házirend, Esélyegyenlőségi Továbbképzési
SZMSZ, A
dokumentumokban
terv, megfogalmazottak lebontása program, munkatervi szintre.
Munkaterv, költség- vetéssel kapcsolatos dokumentumok) 2.
Tagintézmény-vezetői 2. Az értekezletek idejének 2.
Thomas
értekezletek-szemléletalakítás
kiszámíthatósága.
Az Credo
az
formálás.
esetlegesség minimalizálása. kapcsolatokról Egyenletes munkamegosztás, gondolatainak terhelés. A
alkalmazása.
tagintézmények
közötti
érdekellentétek csökkentése. Az
egyeztetések
időigényesek.
12
Gordon emberi
3. Pályázatírás, pályázatokba 3. Pályázatírás előtt döntés 3. A pályázatírás előtt való
bekapcsolódás.
pályázatok elősegíti
A arról, hogy mit bír el az „erőfelmérés”.
működtetése intézményi a
tagintézmények mindennapi
rendszer munka
a kára
egymás jobb megismerését, az nélkül. információáramlást,
A pályázatok működtetése
tapasztalatcserét.
miatt sok feladat hárul a pedagógusokra 16 óra után.
4.
Együttműködések
a 4.
Minden
esetben
egy
társintézményekkel, különböző intézményként kell kezelni a szervezetekkel.
SKÁID-ot.
5.
A
dokumentálás,
adminisztráció túlzott.
az 5. A párhuzamosságok megszüntetése, egységes dokumentációs elvárás előkészítése.
6. Pontosítások rögzítése. -
6. Mindenki számára
alkalmazottak
keresése, elfogadható szabályozó
felvétele, átvétele
elkészítése, működtetés
- tanulók felvétele, átvétele
a
leírtaknak
megfelelően.
10. Tagintézmény-vezetők kinevezési rendje a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthonban
13
Tagintézmény-vezetői megbízás csak pályázat útján valósulhat meg. A megüresedett álláshelyre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni. A pályázati felhívás a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában és az intézmény honlapján jelenik meg. A pályázat benyújtásának határidejét – minimum 30 nap – a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani. A pályázati felhívás tartalmazza: a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését, a munkakörbe tartozó, illetve vezetői megbízással járó lényeges feladatokat, a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, a munkahely és a beosztás megjelölését, a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, a megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség) a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket, kiegészítő feltételeket (pl. szakmai gyakorlat), a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat, a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket, a pályázat elbírálásának határidejét. A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményeket (a továbbiakban: vezetési program), valamint a pályázó arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő). A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilvánítson a szakszervezet munkahelyi szerve, továbbá, ha igényli, a pedagógus szakmai szervezet.
14
A vezető megbízásával összefüggésben a Kt. 102. §-ának (3) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási jogával az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat, továbbá – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbség helyi szószólója, egyesülete) a véleményezési határidőn belül élhet. Az intézmény igazgatótanácsa a pályázattal együtt megkapja az elkészült véleményeket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése alapján készített nyilatkozatát, illetve a tájékoztatást, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési, nyilatkozattételi jogukkal. A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Miután az igazgatótanács megismeri a véleményeket, meghallgatja a pályázókat, szavazás útján dönt a tagintézmény vezető személyéről. A tagintézmény –vezetői megbízás határozott időre adható. Ha a tagintézmény-vezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy a tagintézmény-vezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül legfeljebb egy évig láthatók el. Ha a tagintézmény vezetőjének a vezetői megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két éven belül jár le, részére – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy az határozat meghozatalával a beszámolót elfogadni szíveskedjenek!
15
Határozati javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon megalakítása óta eltelt időszak működésének tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Salgótarján, 2010. január 25.
Simon Tibor igazgató
16
