SAJTÓSZEMLE A MADÁRINFLUENZÁRÓL A JÚNIUS 15-EI MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGI ÜLÉST KÖVETİ IDİSZAKBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: JÚNIUS

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

SAJTÓSZEMLE A MADÁRINFLUENZÁRÓL A 2006. JÚNIUS 15-EI MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGI ÜLÉST KÖVETİ IDİSZAKBÓL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. SZILÁGYI PÉTER ZOLTÁN

2006. JÚNIUS

Sajtószemle a madárinfluenzáról a 2006. június 15-ei mezıgazdasági bizottsági ülést követı idıszakból Országgyőlési Könyvtár – Képviselıi Kutatószolgálat

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2006.) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA A növényvédelemrıl (kutatószolgálati jelentés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (kutatószolgálati jelentés, 2005) A géntechnológiáról (kutatószolgálati jelentés, 2005) A szövetkezetekrıl (kutatószolgálati jelentés, 2005) Az állategészségügyrıl (kutatószolgálati jelentés, 2005) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) A madárinfluenzáról (sajtószemle, 2005) Madárinfluenza - Gráf József nyilatkozatai (sajtószemle, 2006) Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (forrásszemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (forrásszemle, 2005) A biomasszáról (forrásszemle, 2005) Agrártüntetések, tiltakozások Magyarországon 1988-2005 (kronológia, 2005)

BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, VÁLASZTÓJOG

2


Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a Sajtószemle a 2006. június 15-ei mezıgazdasági bizottsági ülést követı idıszakban, a madárinfluenzáról szóló cikkekbıl

készült. A napi- és hetilapok

vonatkozó cikkeibıl egyes esetekben csak részleteket közlünk azért, hogy elkerüljük adott információk többszöri szerepeltetését az anyagban. Elektronikus formában olvasva a sajtószemle elérést biztosít néhány internetes cikkhez. Mindazon oldalak azonban, amelyekre a szövegben elérést biztosítunk, tılünk függetlenek, ezért tartalmaikért nem vállalunk felelısséget. Amennyiben további információkra van szüksége, a Képviselıi Kutatószolgálat és a jelentés szerzıje készséggel áll az ön rendelkezésére (telefon: 441-44-28, e-mail: [email protected] )

3


Tartalomjegyzék 2006. június 15. ............................................................................................................... 5 Jár a kártalanítás a szabályszegınek............................................................................. 5 Zárt etetés ..................................................................................................................... 6 Nincs elég pénz a termelık kártalanítására .................................................................. 7 Gráf: A madárinfluenza nem válhat politikai kérdéssé ................................................ 8 Madárinfluenza: a leölt állatállományért 100%-os kártalanítás jár .............................. 8 Csaknem félmillió szárnyast már leöltek ..................................................................... 9 Madárinfluenza........................................................................................................... 10 A madárinfluenza miatti intézkedések ....................................................................... 12 A kormány a madárinfluenza elleni védekezésre eddig mint egy 2 milliárd forintot költött és várhatóan további 1 milliárd forintra lesz szükség ..................................... 12 MTV 1, Híradó ........................................................................................................... 13 RTL-Klub, Híradó ...................................................................................................... 14 TV2, Tények - este ..................................................................................................... 15 Kossuth Rádió Esti Krónika ....................................................................................... 16 2006. június 16. ............................................................................................................. 18 Megvan a laboreredmény: H5N1 volt a magyar baromfiban ..................................... 18 Befejezıdött a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiirtás ...................................... 19 Félmillió szárnyassal végeztek ................................................................................... 19 500 önkéntest oltanak be a madárinfluenza elleni vakcinával ................................... 21 Magas fertızıképességő az alföldi H5-ös vírus ......................................................... 21 A Fidesz a madárinfluenza-kártérítések miatt aggódik .............................................. 22 AGRÁRVILÁG.......................................................................................................... 22 2006. június 17. ............................................................................................................. 25 A H5N1 ellenére enyhült az EU-szigor...................................................................... 25 Igazoltan H5N1 vírus ................................................................................................. 27 Interjú Font Sándorral................................................................................................. 28 2006. június 18. ............................................................................................................. 31 Már csak a túlélésben bízhat a magyar baromfiágazat ............................................... 31 2006. június 19. ............................................................................................................. 33 Baromfi Terméktanács: válságos helyzetben az ágazat szereplıi .............................. 33 Újabb influenzagócot találtak..................................................................................... 33

4


2006. június 15. Jár a kártalanítás a szabályszegınek Magyar Hírlap Online, 2006. Június 15.

A döntéshozók is tudják, hogy betarthatatlan a kacsák és libák zárt tartására vonatkozó szabály, ezért azok a gazdák is kapnak kártalanítást, akik áthágták ezt. Minden gazdálkodó kap kártalanítást, akinek leölték a szárnyasait a madárinfluenza miatt – tette egyértelmővé Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a mezıgazdasági bizottság ülésén. Tehát azok az állattartók is számíthatnak "jóvátételre", akik a szabályokkal ellentétben nem etették, illetve tartották zártan a baromfit. Vélhetıen a döntéshozók is tudják: a szóban forgó rendeletek a házilibák- és kacsák esetében gyakorlatilag betarthatatlanok. Pedig a madárkór által érintett bodoglári térségben jóformán csak víziszárnyast tartanak, csaknem kétmilliót. Az uniós irányelv szerint a madárinfluenza vadmadarakban való megjelenése óta fedett helyen kellene etetni a szárnyasokat. A június 9-én a szakminisztérium által elrendelt járványügyi intézkedések között az is szerepel: a madárinfluenza-gócpont környékén zártan vagy madárháló alatt kell tartani a baromfit. "Ha mindenkivel betartatnák a szabályokat, megszőnne itt az állattartás" – panaszolta lapunknak egy bodoglári gazda. Szerinte a pecsenyekacsákat nem is lehet zártan tartani, mert összetapossák egymást és nem lesz jó minıségő a húsuk. Molnár Zoltán Bács-Kiskun megyei fıállatorvos lapunknak korábban el is ismerte: sok helyen nincsenek meg a fizikai és a pénzügyi feltételei a zárt tartásnak. Az, hogy a kártérítés megítélésében ez a szempont nem játszik szerepet, pár nappal ezelıtt még nem volt egyértelmő; akkor úgy szólt minisztériumi nyilatkozat, hogy minden esetet egyedileg bírálnak el. Dékány András, a tárca szóvivıje szerint csak látszólagos az ellentmondás. Az állatorvosok minden gazdánál jegyzıkönyvet vesznek fel és az általános problémát jelentı zárt tartáson túli más szabálytalanságok (például, ha nincs fertıtlenítı szınyeg) miatt elbukható a kártalanítás.

5


Az állomány újratelepítéséhez csak azok kapnak támogatást, akik biztosítani tudják a korszerő körülményeket, így a zárt etetést is. Becslések szerint az érintett gazdák kártalanítása egymilliárd forintba fog kerülni. Félmillió leölt szárnyassal számolva ez azt jelenti, hogy egy szárnyas után nagyságrendileg kétezer forint jár. Brüsszel jövı héten dönt arról, hogy azok a gazdák is kapjanak-e kártalanítást, akiket közvetve érintett a járvány. Magyarország 8,6 milliárd forintos kárigényt nyújtott be. (...) Tegnap befejezıdött a három gócpont – Bodoglár, Szank és Móricgát – körül lévı egyegy kilométeres körzeten belüli lévı közel félmillió baromfi megsemmisítése. Dobozi Pálma Zárt etetés Magyar Hírlap Online, 2006. június 15. Magyar szívünk örül, hogy végül minden gazdálkodó kártérítést kap, akinek a madárinfluenza miatt leölték a szárnyasait, ám európai agyunk azt mondja: elég ! Elég a rendeletekbıl, melyekrıl eleve tudjuk, hogy betarthatatlanok, vagy ha mégis betarjuk, irgalmatlan kárt okoznak., ha nem is madár-, de emberi és családi életekben. És elég a következmények hiányából. Ráadásul ez a rendelet be nem tartás most nem magyar sunnyogás volt. Uniós szakemberek is tudták, hogy például Bodoglár körzetében, ahol a legtöbb magyar házi víziszárnyast tartják, az infrastruktúra nem úgy épült ki, hogy a kacsák, libák zártan vagy madárháló alatt lennének tarthatók és fedett helyen etethetık. Brüsszelbıl nézve ez a követelmény persze olyan magától értetıdı, mint hogy a baromfitartók angolvécére járnak. Bács-Kiskun megyében viszont egy tisztán tartott budi is teljesen rendben van, aminek oka nem a puszta elmaradottság, hanem a más kultúrkör, hagyományok és persze a más anyagi helyzet. Itt állunk skizofrénen, mert egyfelıl magunk is azt mondanánk, hogy aki nem tartotta be a szabályokat, annak kártérítés se járjon, másfelıl eszünk ágában sincs ilyet mondani. Nem hazafias felhorgadásból, hanem mert a fejlıdés gyorsítható ugyan, ám az idıutazásra várnunk kell még. Marad tehát a szokásos rinyálás, aztán a szokásos félmegoldás: az állatorvosok minden baromfitelepet, kacsás-libás portát megvizsgálnak, de csak azokat hagyják ki a kártalanításból, ahol egyéb szabálytalanságokat is elkövettek. A magyar alagút végén azért fölsejlik némi fény: az állomány újratelpítéséhez csak az kap támogatást, aki biztosítani tudja a korszerő körülményeket, például a zárt etetést. Mi itt, a pesti szerkesztıségben leginkább találgatni tudjuk, hogy egy zárt etetés, egy madárháló mennyit kóstál, hogy a sőrőn tartott, bezárt pecsenyekacsák tényleg letaposnák-e egymást, ahogyan egy ottani gazda mondta. Legföljebb annyit jelenthetünk ki, hogy szeretjük az egészséges sült kacsát, libát.

6


Ennél jobban csak azt szeretjük, ha a törvények és rendeleteket nem ássák alá már születésükkor, tudván, hogy úgysem tarthatók be. Fennköltebben fogalmazva: szeretnénk tisztábban és egészségesebben tartani az emberek morális állapotát.

Nincs elég pénz a termelık kártalanítására Közel félmillió állatot kellett eddig elpusztítani Magyar Nemzet Online, 2006. június 15. Eddig valamivel több, mint 440 ezer állatot pusztítottak el a madárinfluenzával fertızött magyar baromfiállományból. Gráf József szakminiszter hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedett termelık mindegyike 100 százalékos kártalanításra számíthat, amire a költségvetésben ilyen esetekre elkülönített 500 millió forint azonban nem lesz elég. Eközben több mint 11 milliárd forintra becsülik a kárt a baromfi-ágazatban, a madárinfluenza magyarországi megjelenése miatt. Csütörtök estére ígérték a fertızött baromfiállomány megsemmisítésének befejezését a karantén legszigorúbban kezelt központi területein. Süth Miklós fıállatorvos a parlament mezıgazdasági bizottságának ülésén elmondta, a megmaradt állatokat továbbra is folyamatosan szőrik még legalább két hónapig. Eddig valamivel több, mint 440 ezer állatot pusztítottak el. Gráf József szakminiszter azt hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedett termelık mindegyike 100 százalékos kártalanításra számíthat, amire a költségvetésben ilyen esetekre elkülönített 500 millió forint nem lesz elég. A szakminisztérium számításai szerint a madárinfluenza mostani, háziszárnyasokat megbetegítı hulláma valamivel több mint 8,5 milliárdos költséget terhel az államra: az uniós szabályok szerint ennek legfeljebb a felét ítélheti meg támogatásként a közösség. Gráf József mezıgazdasági miniszter azt várja, hogy a 8,5 milliárdos jelzett költségbıl mintegy 6 milliárdot fogad majd el az Európai Unió, Magyarország pedig ennek felét kaphatja meg uniós forrásból. A tárcavezetı azt hangsúlyozta, hogy ebben a kritikus helyzetben nem volna etikus, ha az esetenként szabálytalan állattartásra hivatkozva egyes termelıket nem kártalanítanának. Hozzátette: a feldolozócégek közül azonban csak azok piaci visszatérését támogatják összesen 4 milliárd forintnyi hosszúlejáratú, kamattámogatott hitel felvételének lehetıvé tételével, amelyek bizonyítottan a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ez 1 milliárdos kiadást jelent a költségvetésnek 10 év alatt. Gráf József azt nem tudta megmondani, mennyi kártérítést kapnak azok, akik közvetetten érintettek, mert például túltartás, a telepítés elhalasztása vagy a tojás megsemmisítése miatt károsodtak. Süth Miklós fıállatorvos arról beszélt, hogy a kereskedelmi tilalom csak Bács-Kiskun és Csongrád megyére vonatkozik, az ország más részeibıl érkezı árut a világ bármely táján átveszik. Japán és Szingapúr felfügesztette a magyar baromfitermékek importját arra az idıre, amíg tájékoztatást kap az ügyben a magyar hatóságoktól.

7


A karantén területén 28 állatorvos és 60 asszisztens dolgozik. Süth Miklós elmondta azt is, hogy a szakembereket csak órabéremeléssel lehetett rábírni arra, hogy a több százezer állat elpusztításában részt vegyenek. Újra vághatnak baromfit Csongrádban Újra vághatnak Csongrád megyébıl származó baromfit a helyi üzemekben - közölte a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzı Állomás igazgatója. A szentesi, a pusztamérgesi és a szeged-szentmihályi baromfifeldolgozó-üzemben ma megkezdıdött a megyébıl származó vágásérett szárnyasállomány feldolgozása - mondta a megyei fıállatorvos. Hozzátette: az állatok húsából készült termékeket minden további korlátozás nélkül forgalomba hozhatják a cégek Magyarországon. (...)

Gráf: A madárinfluenza nem válhat politikai kérdéssé www.stop.hu, 2006. június 15. Az állattartás körülményeitıl függetlenül minden kárt szenvedett termelıt 100%-ban kárpótol a kormány. A csıdben lévı baromfifeldolgozók közül viszont csak azokat támogatja, amelyek bizonyíthatóan a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe. A magyar kormány 8,6 milliárd forintnyi euró támogatásért fordult az Unió illetékes bizottságához, a válasz csütörtök délutánra várható- írja a híradó.hu. Gráf József szakminiszter a Parlament Mezıgazdasági bizottságának ülésén az hangsúlyozta, hogy a madárinfluenza magyarországi megjelenése és az emiatt szükségessé vált intézkedések, illetve az ennek nyomán támadt nehézségek, nem válhatnak politikai kérdéssé.

Madárinfluenza: a leölt állatállományért 100%-os kártalanítás jár www.uno.hu, 2006. június 15. Csütörtök estig befejezik a fertızött baromfiállomány megsemmisítését a karantén legszigorúbban kezelt központi területein, de a megmaradt állatokat továbbra is folyamatosan szőrik még legalább két hónapig - mondta a parlament mezıgazdasági bizottságának ülésén Süth Miklós fıállatorvos. (...) Gráf József szakminiszter azt hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedett termelık mindegyike 100 %-os kártalanításra számíthat, amire a költségvetésben ilyen esetekre elkülönített 500 millió forint nem lesz elég. Az EU illetékes szakbizottsága csütörtök délutánra ígért választ a magyar támogatási igényre. A szakminisztérium számításai szerint a madárinfluenza mostani, háziszárnyasokat megbetegítı hulláma valamivel több mint 8,5 milliárdos költséget terhel az államra: 8


az uniós szabályok szerint ennek legfeljebb a felét ítélheti meg támogatásként a közösség. Gráf József mezıgazdasági miniszter azt várja, hogy a 8,5 milliárdos jelzett költségbıl mintegy 6 milliárdot fogad majd el az unió, Magyarország pedig ennek felét kaphatja meg eu-s forrásból. A tárcavezetı azt hangsúlyozta, hogy ebben a kritikus helyzetben nem volna etikus, ha az esetenként szabálytalan állat tartásra hivatkozva egyes termelıket nem kártalanítanának. Hozzátette: a feldolozócégek közül azonban csak azok piaci visszatérését támogatják összesen 4 milliárd forintnyi hosszúlejáratú, kamattámogatott hitel felvételének lehetıvé tételével, amelyek bizonyítottan a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ez 1 milliárdos kiadást jelent a költségvetésnek 10 év alatt. Süth Miklós fıállatorvos arról beszélt, hogy a kereskedelmi tilalom csak Bács-Kiskun és Csongrád megyére vonatkozik, az ország más részeibıl érkezı árut a világ bármely táján átveszik. Japán és Szingapúr felfügesztette a magyar baromfitermékek importját arra az idıre, amíg tájékoztatást kap az ügyben a magyar hatóságoktól. A karantén területén 28 állatorvos és 60 asszisztens dolgozik.. Süth Miklós elmondta azt is, hogy a szakembereket csak órabéremeléssel lehetett rábírni arra, hogy a több százezer állat elpusztításában részt vegyenek.

Csaknem félmillió szárnyast már leöltek www.radio.hu, 2006. június 15. Csaknem félmillió szárnyast öltek le a szakemberek a madárinfluenza által érintett területeken. Ugyanakkor még nem száz százalékosan biztos, hogy a H5N1-es vírus okozta volna a megbetegedéseket. Eddig több mint 440 ezer szárnyast öltek le a három, madárinfluenza által érintett település körzetében - hangzott el az agrárminiszter és az országos fıállatorvos beszámolójában, amelyet az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottsága elıtt tartottak a magyarországi madárinfluenza-járvány miatt kialakult helyzetrıl. Süth Miklós fıállatorvos a legfrissebb adatok alapján elmondta: még csütörtökön befejezıdik az érintett települések, Bodoglár, Szank és Móricgát körzetében lévı állatok leölése. Csak az irtásban 28 állatorvos és 60 kisegítı vesz részt. Mint mondta, az angol laborból még nem érkezett vissza az az eredmény, amely igazolná, hogy H5N1-es vírus ütötte fel a fejét a magyarországi állományokban. A fıállatorvos beszámolt arról is, hogy eddig Japán és Szingapúr állította le a hazánkból érkezı víziszárnyas-importot, a két nagy felvásárló részletes tájékoztatást kért a magyarországi madárinfluenza helyzetrıl, amit meg is kapott. Gráf József agrárminiszter a kártalanításokról elmondta: délután dönt az Unió arról az intézkedési tervrıl, amelyet Magyarország nyújtott be és melynek alapján a zárlat alá esı telepek is kártalanítást kaphatnának. A károkra az Unió a becslések szerint maximum hárommilliárd forintot fordít majd - tette hozzá a miniszter. Virághalmy Sarolta 9


Madárinfluenza www.fvm.hu, 2006. június 15. Forrás: MTI OGY Bizottság napirendjén - A Dél-Magyarországon kitört madárinfluenza-járvány leküzdésére a kormány eddig hárommilliárd forintot különített el, amelybıl már több mint kétmilliárd forintot elköltöttek - tájékoztatta Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottságát. A testület tagjai meghallgatták az agrártárca irányítóját és Süth Miklós országos fıállatorvost, valamint Szieberth István állatorvos-szakértıt a madárinfluenza-járvány Bács-Kiskun és Csongrád megyei hatásairól, valamint a kormányzati intézkedésekrıl. Süth Miklós közölte: Dél-Magyarországon a madárinfluenzát nagy valószínőség szerint a H5N1-es vírustörzs okozta. Hozzátette: a nagy-britanniai kontroll-laboratórium még nem erısítette meg, hogy a nagy fertızıképességő H5-ös vírustörzs N1-es, szélsıséges esetben az emberre is veszélyes változatáról van-e szó. A miniszter elmondta ugyanakkor, hogy a magyar állategészségügyi hatóságok úgy jártak el a járvány kezelésében, mintha a H5N1 vírus jelenléte már bizonyított volna. Ezért határoztak úgy a járvány szélesebb körő elterjedésének megakadályozása érdekében, hogy a járvány elıfordulásának gócpontjától számított egy kilométeres körzeten belül a dél-magyarországi térségben valamennyi háziszárnyast le kell ölni. Süth Miklós közölte: eddig a járvány felszámolása érdekében több mint négyszázezer baromfit - fıként libát és kacsát - pusztítottak el a járvány által érintett körzetben. Az állatok leölése csütörtökön várhatóan befejezıdik. A miniszter szerint a termelık közvetlen kára egymilliárd forint körül lehet. Gráf József megerısítette: azok a tenyésztık, akiknek az állatait a hatósági intézkedések nyomán leölték, 100 százalékos kártérítésre számíthatnak. Ugyanakkor arról még nem tudott pontos információkkal szolgálni, hogy a közvetett kárt szenvedı termelık milyen arányú kárenyhítésre számíthatnak. Errıl a jövı héten döntenek a brüsszeli illetékesek. Magyarország mintegy 8,6 milliárd forintos, azaz csaknem 32 millió eurós kárigényt jelentett be. Gráf József úgy vélte, hogy a magyar termelık mintegy hatmilliárd forintos kárenyhítésre tarthatnak számot reálisan, amelynek a felét a brüsszeli Bizottság, másik felét a magyar kormány állja. Annak érdekében, hogy erre a fedezet meglegyen, a miniszter már kérte hárommilliárd forint nemzeti forrás biztosítását. A független szakértı, Szieberth István is alapvetıen egyetértett azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a hatóságok hoztak a járvány leküzdése érdekében. Gráf József külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a járvány kezelését nem szabad politikai síkra terelni.

10


A képviselık közül többen is arról érdeklıdtek, hogy a közvetett kárt szenvedett gazdálkodókat miként kárpótolja a kormány. A miniszter megismételte, hogy a kárenyhítés mértéke a brüsszeli döntés függvénye. Képviselıi kérdésre Gráf József közölte azt is, hogy a két érintett - Bács-Kiskun és Csongrád - megye kivételével Magyarország akadálytalanul szállíthat baromfiterméket az unió országaiba. A harmadik országok közül csak két távol-keleti ország, Japán és Szingapur jelezte, hogy további információkat kér a magyar kormánytól a madárinfluenza járványról. Gıgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke a hosszúra nyúlt meghallgatást - amely több mint 2,5 órán át tartott - a napirendi pont vitájának vége felé ügyrendi javaslattal szerette volna lezáratni, ám javaslata nem kapott többséget. Tizenegy igen, tíz nem, egy tartózkodás mellett a bizottság a meghallgatás folytatása mellett döntött.

11


A madárinfluenza miatti intézkedések ATV- HÍRADÓ, 2006. június 15. Forrás: Observer Mősorvezetı: - Most már biztos, hogy azoknak a gazdáknak is kifizetik a kártérítést, akik szabálytalanul etették a baromfikat. Az unión kívül eddig csak két ország Japán és Szingapúr jelezte, hogy egy idıre felfüggesztik a magyar baromfi importját. Az hogy a vírus valóban H5N1-s vagyis az emberre is veszélyes típus még nem derült ki. Tudósító: - Ma estig befejezik a szárnyasok leölését a madárinfluenza miatt elzárt településeken. Majdnem fél millió kacsát és libát, vágtak le vagy gázosítottak el. Még két hónapig folyamatosan ellenırzik a megmaradt állományt, akkor, ha addig nem bukkan fel újra a vírus. Akkor ugyan is kezdıdik minden elılrıl. Az Európai Unió országai csak a karantén alá vont területekrıl vagyis Bács-Kiskunból és Csongrádból nem kérnek baromfit. Az unión kívül eddig két ország a két legnagyobb felvevıpiac állította le a baromfi importot. Süth Miklós: - Két ország volt az aki megerısítette, hogy kéri Magyarországtól a részletesebb információk megküldését és addig felfüggeszti a Magyarországról származó termékeknek a bevitelét az egyik Japán a másik Szingapúr. Tudósító: - Gráf József bejelentette, hogy a leölt állatokért minden gazda kap kártérítést az is, aki nem tartotta be a szabályokat. A miniszter azt is hozzátette hogy eljött az ideje a magyar baromfitartás körülményeinek fejlesztésére. Gráf József: - Azokkal a technikai körülményekkel ahol fólia alatt és gyakorlatilag az elválasztást három deszka jelenti más állatoktól és kimászkálástól, ez hosszú távon így ebben a madárinfluenzás idıszakban nem tartható. Tudósító: - Az állam 4 milliárd forintnyi hosszú lejáratú hitel felvételét teszi lehetıvé. De csak azoknak a gazdáknak, akik be tudják bizonyítani hogy a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A kormány a madárinfluenza elleni védekezésre eddig mint egy 2 milliárd forintot költött és várhatóan további 1 milliárd forintra lesz szükség Duna TV, 2006.június 15. Forrás: Observer - A kormány a madárinfluenza elleni védekezésre eddig mint egy 2 milliárd forintot költött és várhatóan további 1 milliárd forintra lesz szükség - hangzott el azon a szakmai értekezleten, ahol az ország vezetı állatorvosai a madárinfluenza elleni fellépés teendıirıl tárgyaltak.

12


Magyarországon ma 40 millió baromfi van, ebbıl, 4,5 millió a víziszárnyas, melynek felét Bács-Kiskun megye madárinfluenzával fertızött déli részén tenyésztik. Mv.: - 100 százalékos kártérítésre számíthatnak azok a gazdák, akiknek az állatait leölték a járványügyi intézkedések miatt. A megfigyelési zónát közben már Baranya megyére is kiterjesztették. Bár az angliai laboratórium vizsgálati eredményei még nem érkeztek meg, Gráf József agrárminiszter egy napilapnak azt mondta, nem kétséges, hogy az erısen fertızı, speciális körülmények között emberre is veszélyes H5N1 vírustörzs okozta az állatok pusztulását.

MTV 1, Híradó - Még mindig csak valószínősítik, hogy a madárinfluenza H5N1-es típusa fertızött másfél héttel ezelıtt Bács-Kiskunban. A gazdák közvetlen kára eddig egymilliárd forint. Ennyit értek a leölt szárnyasok. Azok, akiknél az egész állományt megsemmisítették, teljes kártérítést kapnak, az viszont kérdéses, hogy milyen kárenyhítésre számíthatnak azok, akik nem vághatták le idıben a szárnyasokat. - Ny.: Bodor Béla tulajdonos Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Héjjas Zsolt cégvezetı Kovács Sándor Szabó Gyula hentes - Mv.: Még mindig csak valószínősítik, hogy a madárinfluenza H5N1-es típusa fertızött másfél héttel ezelıtt Bács-Kiskunban. A gazdák közvetlen kára eddig egymilliárd forint. Ennyit értek a leölt szárnyasok. Azok, akiknél az egész állományt megsemmisítették, teljes kártérítést kapnak, az viszont kérdéses, hogy milyen kárenyhítésre számíthatnak azok, akik nem vághatták le idıben a szárnyasokat. - R.: Vége a tilalomnak. A megfigyelési körzetbıl mától már szállíthatnak baromfit a feldolgozókhoz. - Bodor Béla tulajdonos: Majdnem két hét kieséssel nem tudok szállítani. A kéthetes takarmány, alom meg a rezsiköltségek, amik megterhelik. - R.: Így összesen több százezer forint a kár. Hogy a hasonló cipıben járó tenyésztık milyen kártérítést kapnak, még nem tudni. A kormány 8.6 milliárd forintos kárigényt jelentett be az Uniónak. Az agrárminiszter szerint jó, ha ebbıl 6 milliárdot meg is ítélnek. Ezenkívül a kormány 3 milliárdot különít el. - Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Én azt gondolom, hogy ezen a vonalon legkorábban kártérítést az ısz elején, ısz közepén kapnak a gazdálkodók. - R.: Az vizont már biztos, hogy akitıl az összes állatot elvitték, 100%-os kártérítést kap egy hónapon belül. Estig több mint 440 ezer szárnyast öltek le a három településen. A baromfifeldolgozóknak naponta milliós kiesést jelentett, hogy nem volt mit levágni. - Héjjas Zsolt cégvezetı: Körülbelül egy másfél hetes kimaradásunk van, ami napi szinten 2000-2500 baromfinak a veszteségével jár. 13


- R.: A fıvárosi piacokon továbbra is kelendı a csirkehús. - Kovács Sándor: égy érzem, hogy eléggé ellenırzik, hogy ehetı a csirke. - R.: Kacsából és libából viszont kevesebb fogy. - Szabó Gyula hentes: Sıt jelentısen visszaesett a kacsának és a libának a fogyasztása. - R.: És az ára is megugrott. Mivel a vágóhidak kevesebbet szállítanak, a kereskedık 20-30 forintot emeltek a kilónkénti áron.

RTL-Klub, Híradó - Minden Bács megyei gazda kártalanítást kap a madárinfluenza miatt leölt állatai után, jelentette be a földmővelésügyi miniszter. A kártalanításra a magyar kormány 8.5 milliárd forintot kért az Európai Uniótól. A gazdák öt napja nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, miért kell félmillió szárnyast leölni a térségben. - Ny.: Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - Mv.: Minden Bács megyei gazda kártalanítást kap a madárinfluenza miatt leölt állatai után, jelentette be a földmővelésügyi miniszter. A kártalanításra a magyar kormány 8.5 milliárd forintot kért az Európai Uniótól. A gazdák öt napja nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, miért kell félmillió szárnyast leölni a térségben. - Név nélkül: Senki, egyikünk se tudja, hogy mi lesz ezután, mibıl, fogunk megélni, mibıl fogjuk fizetni a villanyt, a gázt, a gyerekeink iskoláztatását. - R.: Miután erre a kérdésre sem válaszolt senki, az egyik elzárt településen, Szankon a gazdák maguknak szerveztek fórumot. Nem értik, miért kellett leölni az állataikat, kitıl és mennyi kártérítést kapnak majd, választ azonban a térség országgyőlési képviselıje sem adott nekik. Az emberek elkeseredettek. - Név nélkül: Egy megyét, egy nagy lakosságot tönkretesz, egyszerően földönfutóvá teszik. - R.: Szankon még ma is több ezer szárnyast győjtöttek össze, ám amikor a rendırség megtudta, hogy stábunk bejutott a lezárt faluban a gazdák fórumára, azonnal kivezették bennünket a településrıl. Szankon ma sem vehettünk fel képeket arról, hogy hogyan folytatódik a baromfiudvarok kiirtása a rendırségi zárlat miatt. Azt egyelıre nem lehet tudni, hogy meddig tart még a zár. Ezen a telepen nem szabályosan tartották az állatokat, mert csak zárt térben lehetne itatni a szárnyasokat. Elvileg csak annak járna támogatás a leölt állatokért, aki betartja az összes állattartási elıírást. Az agrárminiszter azonban ma azt mondta, mindenkit kártalanítanak. - Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Voltak visszafelé mutogató dolgok, hogy így nem lehet tartani, és micsoda dolog ezért kártalanítást adni. Kérem, visszafelé nem illik mutogatni, sem a szakmában, sem máshol. Akinek levágtuk az állományát, 100%-ig kifizetjük a kártérítést. 14


- R.: Magyarország kártalanításra 8.6 milliárd forintot kért az Európai Uniótól. Ebbıl az összegbıl 6 milliárd forintot biztosan megkap az ország. Erre pályázhatnak majd a károsult gazdák. 4 milliárd forintot szánnak arra is, hogy a gazdák hitelbıl a szabályoknak megfelelı telepeket alakítsanak ki.

TV2, Tények - este Forrás: Observer Csak a madárinfluenza miatt leölt állatokért fizet kártérítést az állam. Azt is csak akkor, ha szabályosan tartották ıket. Az Unió ugyanis nem ismer el közvetett kárt. Vagyis például azt, hogy nem tudják eladni a tojásokat a zárlat miatt. M. K.: - Csak a madárinfluenza miatt leölt állatokért fizet kártérítést az állam. Azt is csak akkor, ha szabályosan tartották ıket. Az Unió ugyanis nem ismer el közvetett kárt. Vagyis például azt, hogy nem tudják eladni a tojásokat a zárlat miatt. R.: - Ezen az üres telepen 70 ezer, a szomszédban 60 ezer szárnyas volt még a múlt héten. Pintér József libái a megfigyelési zónában vannak. Az ı szárnyasait ezért nem pusztítják el, de zárlat alatt vannak. Attól fél, hogy néhány hét múlva nem tudja majd ıket eladni. Ez 6 millió forint veszteséget jelentene. Pintér József tenyésztı: - Kártalanításrúl vagy ilyemiről semmiről szó nem volt. R.: - Az állam minden olyan gazdát kártalanít, akinek el kellett pusztítani az állatait - ezt az agrárminiszter jelentette be. A többi termelınek azonban, mint például Pintér Józsefnek úgynevezett közvetett kára van. Így ık leghamarabb ısszel, és csak úgy kaphatnak támogatást, ha az Unió elfogadja az erre vonatkozó magyar pályázatot. Font Sándor (FIDESZ), elnök, mezıgazdasági bizottság: - égy néz ki, azok a szerencsésebbek, akiknél nagyobb a baj, mert azoknál leölik az állatállományt és tiszta, hogy ık száz százalékos kártérítést kapnak. Na de ez csak elenyészı része a zárlat alá vontaknak. Gráf József (MSZP), agrárminiszter: - Azt értsétek meg, hogy nem én találom ki ezeket a szabályokat. Én, mint szakminiszter, kénytelen vagyok ezeket a szabályokat betartani, és én tudom azt, hogy akinek az állományát megsemmisítik vagy korlátozzák, azt nem érdeklik az EU-s szabályok. R.: - A zárlat alá vett területen tenyésztik a magyar víziszárnyasok több, mint felét. És szinte az összes kacsát. A Baromfi Terméktanács szerint is minisztérium értelmezi rosszul az állategészségügyi törvényt. Takács István igazgató, Baromfi Terméktanács: - Ez olyan kár, ami a termelı számára teljesen vétlenül keletkezett.

15


R.: - Magyarországon eddig még nem fizettek kártérítést senkinek a tavaszi madárinfluenza miatt. Pedig a minisztériumhoz több százmillió forintnyi igény érkezett. Punczman Tamás tenyésztı: - Arcátlanságnak tartom, törvénytelenségnek. R.: - Punczman Tamás cégének is azért nem fizettek, mert úgynevezett közvetett kára volt. İ a pulykáit nem tudta eladni.

Kossuth Rádió Esti Krónika Forrás: Observer - A brit laboratórium még nem jutott a vizsgálat végére, tehát nem tudjuk, hogy a madárinfluenza emberre is veszélyes vírusa jelent-e meg Bács-Kiskun megyében. A veszélyeztetett térségben ma befejezik az állatok leölését. A legfrissebb információk az Országgyőlés szakbizottságában hangzottak el. Kazinczi Károly: - A brit laboratórium még nem jutott a vizsgálat végére, tehát nem tudjuk, hogy a madárinfluenza emberre is veszélyes vírusa jelent-e meg Bács-Kiskun megyében. A veszélyeztetett térségben ma befejezik az állatok leölését. A legfrissebb információk az Országgyőlés szakbizottságában hangzottak el. Az ülésrıl Virághalmi Sarolta hozott összefoglalót. Virághalmi Sarolta: - Eddig több, mint 440 ezer szárnyast pusztítottak el a 3 madárinfleunza érintette település környezetében, hangzott el az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottságának ülésén, amelyen az agrárminiszter és az országos fıállatorvos számolt be a legfrissebb járványhelyzetrıl. Schütt Miklós elmondta, 28 állatorvos és 60 kisegítı dolgozik az írtásban, Bodoglár, Szank és Móricgát körzetében. Mint mondta, egyenlıre még mindig nem tudni, valóban a vírus H5N1-es altípusáról van-e szó. Hozzátette, eddig 2 ország függesztette fel a magyar baromfi behozatalát. Schütt Miklós, fıállatorvos: - Az eddigi idıszaktól eltérıen sajnos háziszárnyas állományban jelent meg, ami azt mutatja, hogy nagyon hatékony volt a védekezésünk és sjanos, amikor már azt hitték és azt hittük, hogy Magyarország ismételten csak ısszel lesz veszélyeztetett helyzetben, sajnos egy olyan frekventált területen, ahol a magyarországi baromfitartásnak és kifejezetten a vizi szrányas tartásnak a központja van, egy ilyen területen jelentkezett a még ma is feltételezett H5N1-es vírus. V.S.: - A madárvonulások lezajlása után történt fertızés sokakat meglepett. A betegség ráadásul a viziszárnyas tenyésztésre leginkább használt térségben fordult elı. A bizottság ülésén heves vitát váltott ki Font Sándor, a testület elnökének kérdése, amely egyebek közt azt firtatta, a Nemzetbiztonsági Szolgálat indított-e vizsgálatot az ügy miatt. Font Sándor, elnök: - Még egy kérdésem van, a Nemzetbiztonsági Szolgálat valamilyen oknál fogva vizsgálódik-e ez ügyben? Biztos úgy került-e be a fertızés, ahogy most esetleg feltételezik? 16


Gıgös Zoltán, alelnök: - Elnök úr, olyan kérdést feszeget, elnézést kérek, amire nem lehet válaszolni. Font Sándor: - Nem adtam szót Gıgös Zoltán alelnök úrnak. - De olyan kérdés. Font Sándor: - Nem adtam, ahogy befejeztem megkapja az ügyrendi elıterjesztésrıl a javaslatot Gıgös Zoltán képviselı úr. V.S.: - A válasz végül elmaradt. Az ülést követıen Gráf József agrárminiszter a támogatásokról azonban elmondta, az Unió dönt arról a már hivatalos akciótervrıl, amely alapján azok a telepek is kártalanítást kaphatnak, amelyek állományát nem írtják ki, de zárlat alá esnek. Gráf József, agrárminiszter: - Túltartásból, telepítés elhalasztásából, tojás megsemmisítésébıl és még sorolhatnám, ezeknél az Európai Unióhoz eljuttattuk az igényünket és 15-én és 21-én dönt e hónapban a bizottságok, hogy ebbıl melyikeket fogadják el. Legkorábban kártérítést az ısz elején, az ısz közepén kapnak a gazdálkodók.

17


2006. június 16. Megvan a laboreredmény: H5N1 volt a magyar baromfiban www.index.hu, 2006. június 16. A Kiskunmajsán és közelében elı madárinfluenzás háziszárnyasokban kimutatható volt a H5N1-es vírus, erısítette meg az angliai ellenırzı laboratórium. A fıállatorvos szerint az eddigi kényszerintézkedéseken nem kell változtatni, az agrárminiszter kártalanítást ígér a leölt állatok gazdáinak. A Fidesz szerint kétséges, megítéli-e erre az unió a teljes összeget. A Magyarországon madárinfluenzát okozó H5-ös nagy patogenitású, azaz nagy fertızıképességő vírus az N1-es, azaz a szélsıséges esetben emberre is veszélyes alfajhoz tartozik, közölte az angliai ellenırzı laboratórium. Ezt Süth Miklós országos fıállatorvos mondta el a vizsgálati eredmény Angliából való megérkezését követıen. A fıállatorvos elmondta: a már meghozott járványügyi óv- és kényszerintézkedéseken nem kell változtatni, mivel a magyar állategészségügyi hatóságok a járvány kitörésének kezdetétıl úgy kezelték a madárinfluenzát, mintha azt bizonyítottan a H5N1-es vírus okozta volna. Nincs szükség újabb intézkedésre Süth Miklós tájékoztatása szerint az angliai laboratórium kimutatta, hogy a Magyarországon megjelent magas fertızıképességő H5-ös madárinfluenza-vírus közvetlen rokonságot mutat az Európában eddig talált más influenzavírusokkal, például a Franciaországban és Romániában diagnosztizált vírusokkal. Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azt mondta: mivel napok óta nincs újabb megbetegedés, ezért péntek reggeltıl enyhítették a szigorításokat. "Engedélyezetem, hogy a körzeten belüli vágóhidak a megfelelı vizsgálatok elvégzése után a körzetbıl is fogadhatják az állatokat, de feldolgozás után csak hazai értékesítésre kerülhet sor" - tette hozzá. A miniszter azt is bejelentette, hogy a közvetlen kárt szenvedett baromfitartók, akiknek levágták az állatait, egy hónapon belül teljes kártérítést kapnak. Gráf József beszámolt arról, hogy 8,5 milliárd forint kifizetésére tettek javaslatot az Európai Uniónak, de a közösség egyik szakbizottsága egyelıre csak 1,5 milliárd forintos kár elismerésénél tart. "Ha egyetlen fillért kifizetek, amit az unió nem ismer el, akkor az egész közösségi támogatást kockáztatjuk" - tette hozzá a szakminiszter. A Fidesz kétkedik Gráf József hangsúlyozta: az unióban a baromfi és a sertés a könnyő támogatási kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy közvetlen támogatást nem lehet kifizetni a gazdáknak. A magyar kormány minimális célként hatmilliárd forint kifizetését szeretné elérni az unió illetékeseinél. Míg az olasz és a francia állam minden érintett gazdának elıre kifizette a kártérítést és ezzel a teljes összeggel fordult az unióhoz, addig Magyarország biankó igénnyel kereste meg a EU-t, hívta fel a figyelmet Font Sándor fideszes képviselı. Véleménye szerint egyértelmő, hogy azok a gazdák, akik a blokkolás következtében szenvednek el károkat,

18


csak részleges kárpótlást kaphatnak, hiszen az unió még egyetlen esetben sem fizetett százszázalékos kárpótlást.

Befejezıdött a madárinfluenza miatt elrendelt baromfiirtás Népszava Napilap, 2006. június 16. péntek Befejezıdött a madárinfluenza miatt elrendelt baromfi írtás Bács-Kiskun megyében, ahol megközelítıleg félmillió kacsát, libát pusztítottak el - számolt be Süth Miklós, országos fıállatorvos az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának tegnapi meghallgatásán. Az Európai Unió angliai központi referencia laboratóriuma ugyan még nem erısítette meg, de Gráf József agrárminiszter szerint nagy a valószínősége annak, hogy az emberre is veszélyes H5N1 vírus fertızte meg a házi viziszárnyasokat. A magyar agrárkormányzat és a hatóságok intézkedéseivel Brüsszel is egyetértett jegyezte meg a földmővelésügyi tárca vezetıje, aki azt is elmondta, hogy a termelık közvetlen kára az állományok elpusztítása miatt eddig elérte az egy milliárd forintot. A károsult gazdák a megyei fıállatorvos igazolása és értékbecslését követıen 30 napon belül hozzájuthatnak a pénzükhöz. Sok termelı azért szenvedett veszteséget, mert a kijelölt körzetbıl nem szállíthatta el a jószágot és kénytelen volt túltartásban etetni a baromfit. A közvetett károk enyhítésérıl szóló magyar javaslatról jövı héten döntenek a szakminiszterek Luxemburgban. A földmővelésügyi tárca vezetıje közölte, összesen 32 milió eurós, vagyis 8,6 milliárd forintos kárigényt jelentettek Brüsszelnek, de reálisan 6 milliárd forintra számíthatnak az érintettek. Ennek felét az unió, felét a magyar költségvetés fedezi. Gráf József külön is kérte a mezıgazdasági bizottság tagjait, szigorúan szakmai alapon foglalkozzanak a madárinfluenzával kapcsolatos intézkedésekkel és a járvány következményeivel.

Félmillió szárnyassal végeztek Békés Megyei Hírlap, 2006. június 16. Kártalanítás Az ígéret szerint egy hónapon belül mindenki megkapja a pénzét Száz százalékban kártalanítja az állam a madárinfluenza miatt elrendelt kényszervágás károsultjait, mégpedig egy hónapon belül – állítja az agrárminiszter. A kormány arra számít, hogy a kár eléri az egymilliárd forintot. Ugyan az angol laboratóriumból még mindig nem érkezett vissza az az eredmény, amely igazolná, hogy valóban H5N1-es vírus ütötte fel a fejét a magyarországi baromfiállományban, a szakemberek mégis csaknem félmillió szárnyast öltek le az érintett települések körül kialakított egy kilométeres sugarú védızónákban. „Csütörtök estig befejezıdik Bodoglár, Szank és Móricgát körzetében lévı állatok leölése, ez 440 ezer szárnyast jelent” – mondta Süth Miklós. 19


Az országos fıállatorvos az Országgyőlés mezıgazdasági bizottsága elıtt tartott tegnapi beszámolóján hozzátette, hogy azért nem várhattak a drasztikus intézkedésekkel a visszaigazolás megérkeztéig, mert a hazai baromfitartás tulajdonképpeni központjában mindenképpen meg kellett akadályozni a vírus terjedését. Süth Miklós szerint azonban nem zárható ki, hogy újabb gócpontok alakulnak ki, ezért Bács-Kiskun és Csongrád megyében még legalább két hónapig figyelik az állatorvosok a tyúkok, libák és kacsák viselkedését. A fıállatorvos elégedett az irtás gyorsaságával – volt nap, amikor közel 100 ezer baromfival végeztek –, ami többek között annak is köszönhetı, hogy az „ítéletvégrehajtók” órabérét megemelték. A zárlat alá esı telepek nem exportálhatnak az Európai Unió tagállamaiba, de jelentısen súlyosbítja a helyzetet, hogy Japán és Szingapúr – hazánk két jelentıs kereskedelmi partnere – felfüggesztette a Magyarországról érkezı víziszárnyasimportot. A termelıket azonban jelenleg természetesen a kártalanítás kérdése foglalkoztatja. „Az állattartás körülményeitıl függetlenül minden kárt szenvedett tulajdonost száz százalékban kárpótol a kormány egy hónapon belül” – mondta tegnap Gráf József. A szakminiszter szintén megjelent a csütörtöki parlamenti meghallgatáson, ahol azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésben ilyen esetekre elkülönített 250 millió forint biztosan nem lesz erre elég, mivel a termelık közvetlen kára egymilliárd forint körül lehet. A járvány leküzdésére a kormány eddig 3 milliárd forintot különített el, amelynek kétharmadát már elköltötték. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a kormány a feszült helyzetre tekintettel nem tesz különbséget aközött, hogy a károsultak betartották-e a szárnyasokra vonatkozó tartási szabályokat vagy sem. A csıdben lévı baromi-feldolgozók közül viszont csak azokat támogatja, akik bizonyíthatóan a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe. A kormány 8,6 milliárd forintos kárigényt jelentett Brüsszelnek; Gráf József szerint együttesen hatmilliárd forintos kárenyhítés lehet reális, amelynek felét az Európai Unió, felét pedig a magyar kormány állja. Gráf József azt is bejelentette, hogy a károsultak újrakezdését négymilliárd forintos keretbıl nyújtott hosszú lejáratú és kamattámogatott hitellel segítik. Egy meglepı eredményrıl is beszámolt a tárcavezetı: felmérésük szerint ugyanis egyelıre nem tapasztaltak visszaesést a hazai baromfifogyasztásban. (...) Vég Márton

20


500 önkéntest oltanak be a madárinfluenza elleni vakcinával MNO, 2006. június 16. A következı hetekben 500 önkéntest oltanak be a madárinfluenza elleni vakcinával – adta hírül az MTV Híradója. A hírmősor információi szerint egy újabb, 150 emberen végzett vizsgálat megerısítette, hogy a világon egyedülálló módon hatékony a magyar oltóanyag a nagy fertızıképességő H5N1-es vírus ellen. A közeljövıben azért végeznek újabb teszteket, hogy el lehessen indítani az ellenanyag uniós törzskönyvezését. A Híradó úgy értesült, hogy a vakcinát gyártó cég több tízmilliárd forint értékő üzletet kötött, és újra nagy tételben gyártja a vakcinát. Több ázsiai és közel-keleti ország több millió ampullát rendelt az oltóanyagból, néhány már át is utalta a vételárat. A vakcina ára 30-35 euró, a bevételbıl a magyar állam 14 százalékkal részesedik. Közben Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kiskunmajsán, a madárinfluenzával sújtott terület gazdálkodóinak szervezett fórumon azt mondta: a közvetlen kárt szenvedett baromfitartók, akiknek levágták az állatait, egy hónapon belül teljes kártérítést kapnak. A Fidesz aggódik a madárinfluenza miatt szállítási tilalomra kötelezett állattartók kártalanításáért. Font Sándor, az ellenzéki párt szakpolitikusa attól tart, hogy az állam nem kártalanítja azokat az állattartókat, akiket szállítási tilalom sújt, és emiatt van jelentıs veszteségük. Font Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az állategészségügyi törvény szerint ilyen esetekben a közremőködésre kötelezett gazdák is kártérítésre jogosultak.

Magas fertızıképességő az alföldi H5-ös vírus 2006. június 16. 13:07 MNO H5-ös magas patogenitású, azaz nagy fertızıképességő madárinfluenza vírust találtak a magyar állategészségügyi hatóságok azon a dél-magyarországi a területen, ahol felütötte fejét a háziszárnyasok között a madárinfluenza. Ezt igazolta vissza a Nagy Britanniában mőködı Weybridge uniós kontrollaboratóium. Az eredményt a magyar állategészségügyi hatóságok pénteken délelıtt kapták meg, amirıl az eredmény kézhezvételét követıen Süth Miklós, országos fıállatorvos tájékoztatta az MTI-t.

21


A Fidesz a madárinfluenza-kártérítések miatt aggódik www.index.hu, 2006. június 16. A Fidesz aggódik a madárinfluenza miatt szállítási tilalomra kötelezett állattartók kártalanításáért, mondta Font Sándor, az ellenzéki párt mezıgazdasági kabinetvezetıje pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az egyértelmően kiderült, hogy a leölt állatok gazdáinak 100 százalékos kártérítés jár, azonban a mezıgazdasági bizottság csütörtöki ülése és sajtóhírek szerint is úgy tőnik, hogy az állam nem kártalanítja azon állattartókat, akiket szállítási tilalom sújt, és emiatt van jelentıs veszteségük. A politikus ugyanakkor bemutatott egy levelet, amelyben 2006. februárjában a minisztérium azzal utasította el a madárinfluenza miatt szállítási tilalommal sújtott gazda kárigényét, hogy értelmezése szerint a törvény nem ír elı kártalanítást. Font Sándor elmondta: a jelenlegi helyzetben az állam az Európai Unióhoz fordult kártérítési igénnyel, s esetleg ebbıl lehet majd kártalanítani a blokkolás miatt veszteséget elszenvedı gazdákat.

AGRÁRVILÁG Agrárvilág, 2006.06.16 Forrás: Observer G. Pataki Ágnes, mősorvilág: - Jó reggelt kívánok! Még mindig csak valószínősítik, hogy a madárinfluenza H5N1-es típus fertızött másfél héttel ez elıtt Bács-Kiskunban. A gazdák közvetlen kára egymilliárd forint. Ennyit értek a leölt szárnyasok. Azok, akiknél az egész állományt megsemmisítették, teljes kártérítést kapnak. Az viszont kérdéses, hogy milyen juttatásra számíthatnak azok, akik nem vághatták le idıben az állatokat. Rip: - Vége a tilalomnak. A megfigyelési körzetbıl mától már szállíthatnak baromfit a feldolgozókhoz. Bodor Béla, tulajdonos: - Majdnem két hét kieséssel nem tudok szállítani. Hát a kéthetes takarmány, alom, meg a rezsiköltségek, amik megterhelik. Rip: - Így összesen több százezer forint a kár. Hogy a hasonló cipıben járó tenyésztık milyen kártérítést kapnak, még nem tudni. A kormány 8,6 milliárd forintos kárigényt jelentett be az uniónak. Az agrárminiszter szerint jó, ha ebbıl hatmilliárdot meg is ítélnek. Ezen kívül a kormány hárommilliárdot különít el. Gráf József: - Én úgy gondolom, hogy ezen a vonalon legkorábban kártérítést az ısz elején, ısz közepén kapnak a gazdálkodók. Rip: - Az viszont már biztos, hogy akitıl az összes állatot elvitték, száz százalékos kártérítést kap egy hónapon belül. Estig több mint 440 ezer szárnyast öltek le a három településen. 22


A baromfifeldolgozóknak naponta milliós kiesést jelentett, hogy nem volt mit levágni. Héjjas Zsolt, cégvezetı: - Kb. egy másfél hetes kimaradásunk van, ami napi szinten 2000-2500 baromfinak a veszteségével jár. Rip: - A fıvárosi piacokon továbbra is kelendı a csirkehús. Kovács Sándor: - égy érzem, hogy eléggé ellenırzik, hogy ehetı a csirke. Rip: - Kacsából és libából viszont kevesebb fogy. Szabó Gyula, hentes: - Jelentısen visszaesett a kacsának és a libának a fogyasztása. Rip: - És az ára is megugrott. Mivel a vágóhidak kevesebbet szállítanak, a kereskedık 20-30 forintot emeltek a kilónkénti áron. MV: - Egyelıre úgy tőnik, a madárinfluenza ellenére az emberek esznek baromfihúst. A legtöbben azt mondják, hogy nem tartanak attól, hogy fertızött áru kerül a pultba. Még a kereskedık sem érzékelik a vészt, a kereslet nem csökkent. Rip: - Egyelıre sem a vevık, sem pedig a kereskedık nem érzékelik, hogy Bács-Kiskun megyében madárinfluenza van. A baromfihús ugyanúgy fogy, mint két héttel ez elıtt. Bozóki Istvánné: - Hála Istennek a forgalomba nem vettünk észre különösebbet, inkább azon aggódik a vevı, hogy nincsen elég csirke. Hogy lösz-e elég csirke, lösz-e áru, nyitva löszünk-e, tehát attól nem félnek, hogy betegök lösznek, én úgy gondolom. Rip: - A vevık kizártnak tartják, hogy a húspultokba fertızött hús is került volna. A tojás is ugyanúgy fogy, mint eddig. A legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy a vírus 60 Celsius fokon elpusztul. Horváth Imréné: - Nem tartok semmitıl, most is csirkét vettem. égyhogy, és hallottam róla, mert a tévé, az be van kapcsolva reggel hatkor, aztán. Hát mit tudunk csinálni, ez van. Rip: - Bács-Kiskun és Csongrád megyében a vágásra érett állományokat egyelıre nem lehet levágni. A tiltást viszont valószínőleg még a héten feloldják. Ám ezeket a termékeket exportra nem küldhetik. Dr. Szigeti Sándor, fı állatorvos: - Ezek kizárólag magyarországi forgalomba lesznek hozhatók. A keltetıkkel, ill. a keltetı tojásokkal nagyjából hasonló a helyzet. Kívülrıl, tehát más megyébıl minden akadályozás nélkül lehet most már keltetésre hozni, lehet letelepíteni, ezzel nincs semmi gond. Rip: - Egyelıre nem lehet tudni, hogy az ágazatnak mekkora veszteséget okoz majd a járvány. MV: - Az egyik budapesti piacon már forgalom visszaesésre panaszkodtak a kereskedık. Szerintük a vevık bizalmatlanabbak, mint korábban.

23


Rip: - A piac vezetıit azért lepte meg az olcsó baromfihús fogyasztás visszaesése, mert mindenütt kitáblázták, hogy garantáltan egészséges szárnyas kerülhet csak a pultokba. Menacker Sándor, helyettes vezetı: - Egyrészrıl magán a termelés ill. a vágás helyén kerülnek az állategészségügyi hatóság részérıl ellenırzésre. Másrészrıl pedig a kereskedelmi forgalmi helyezés, vagy kerülés elıtt a piac területén lévı hatósági állat egészségügyi állatorvos szintén ellenırzi a baromfikat. Rip: - A kereskedık már örültek, hogy a tavalyi fogyasztói bizalomvesztés hatása elmúlt. A közelmúltban észlelt madárinfluenza megbetegedések azonban újból ártottak a piacnak. Lénárd Józsefné, eladó: - Az utóbbi két-három hétben, kb. olyan 20%-kal esett vissza a forgalmunk. És hát a törzsvevıink egy része is nagy ódzkodással fogadja a magyarázkodásunkat, hogy a magyar baromfihús megbízható. Rip: - A törzsvásárlók számára az eladó személye a legtöbb garancia. Pályi Andrásné, vásárló: - Bizalommal vagyok, mert nagyon szép az áru, friss az áru, és amit máshol tapasztaltam, nem mondom meg, nem szeretnék bántani senkit, hogy a csontoknál vegyszer íző. Itt nem. És ez a meglepetés. És ez az én ajándékom. Rip: - A termelık és a kereskedık attól félnek, hogy a többszörös élelmiszerbiztonsági garancia ellenére is, több hónap kell ahhoz, hogy a fogyasztók újból bizalommal vásároljanak baromfit. (...)

24


2006. június 17. A H5N1 ellenére enyhült az EU-szigor Népszabadság- 13. oldal, 2006. június 17. (...) Az angliai laboratórium a H5N1-es, emberre is veszélyes vírusalfajt mutatta ki az elhulott magyar libákban, de a baromfiipar mégis kapott jó hírt pénteken, hiszen az Európai Unió enyhített a madárinfluenza-járvány miatti szigorításokon, így akár az export is újraindulhat az érintett térségbıl. Az elıvigyázatosságból elpusztított állatok árát az agrárminiszter ígérete szerint teljes egészében kifizetik. Jó és rossz hír egyaránt jött pénteken az EU-ból a baromfivészügyben. A NagyBritanniában mőködı Weybridge uniós kontroll-laboratórium délelıtt azt igazolta vissza, hogy nagy fertızıképességő H5-ös madárinfluenza-vírust találtak a magyar állat-egészségügyi hatóságok azon a területen, ahol a betegség az elmúlt héten felütötte a fejét. Ekkor azonban még az uniós labor nem tudta kimutatni, az N1-es, azaz szélsıséges esetben az emberre is veszélyes vírusalfaj jelenlétét. Az angliai intézet késı délután közölte a magyar állat-egészségügyi szolgálattal, hogy az N1-es alfajról van szó. Süth Miklós országos fıállatorvos ezt követıen az MTI-nek azt mondta, hogy a már meghozott járványügyi óv- és kényszerintézkedéseken nem kell változtatni. A hazai baromfiágazat azonban jó hírt is kapott tegnap. Reggel érkezett meg Budapestre az Európai Unió új rendelete is, amelyben enyhítették a madárinfluenza-járvány kezelésének elıírásait. A mintegy 60 oldalas dokumentumban az egyik legfontosabb változás az, hogy az utolsó megbetegedéstıl számított hét nap elmúltával enyhíthetık a korlátozások. E szerint abban az esetben, ha nem lesz újabb megbetegedés, a szanki és a móricgáti góc fölfedezése után hétfıtıl már enyhíthetık a korlátozások. Többek között engedélyezhetı a vágás az A és B védızónán belül tartott egészséges baromfiállományokban. Nyers húst, illetve májat csak a hazai piacra lehet szállítani, a hıkezelt árut viszont exportálni is lehet. A vágást zártan, a járvány által nem érintett helyekrıl származó baromfiaktól elkülönítve kell végrehajtani. Az Európai Unió enyhítette az állományok újratelepítésének feltételeit is. Az új szabály szerint a B zónában már a 21. nap után engedélyezett az újratelepítés. A termelıket az érdekelte legjobban, vizsgálják-e, hogy azokon a baromfitelepeken, amelyeken kiirtották az állományt, elızıleg betartották-e az állatok nevelésére vonatkozó európai uniós elıírásokat. Gráf József agrárminiszter a termelık kiskunmajsai fórumán kijelentette: nem lesz mérlegelés, valamennyi károsult, aki állategészségügyi hatósági határozattal igazolja, hogy állományát a madárinfluenza miatt pusztították el, 100 százalékos kártérítést kap. Az elsı határozatokat már aláírták, ezek kézhezvételétıl számítva harminc napon belül megkapják a pénzt. A másik fı kérdés az volt, kapnak-e és mennyi kártérítést azok, akiknek nem kellett elpusztítani az állományát, de a túltartásból káruk keletkezik. Gráf erre azt válaszolta: elkezdıdtek a tárgyalások az Európai Unióval. Magyar oldalról a teljes kárösszeg nagyságrendjét hatmilliárd forint körülire taksálják, ennek egyik felét az Európai Unió, másik felét a magyar költségvetés fizetné. A nagyságrendrıl jelenleg vita van, a kormány hárommilliárd forintot tartalékolt erre a célra.

25


A miniszter szerint a mostani járvány hatásai eltértek a korábban Nagybaracska térségében vadmadarakban észlelt fertızés következményeitıl, eddig nem esett vissza számottevıen a baromfihús-fogyasztás. Sikeresnek ítélte, hogy zónákra osztották a fertızés környezetét, így ugyanis sikerült megırizni a másik tizenhét megye exportképességét. A 40 milliós magyar baromfiállományból így a korlátozás 4,5 milliót érint. Úgy vélte: az intézkedések eredményesnek bizonyultak, de kell még egy kis szerencse, hogy másutt ne bukkanjon föl a vírus. A fórumon a termelık fölvetették: noha bizonyos körzetekbıl már lehetne szállítani a vágóhidakra a vágásérett baromfit, mi történik, ha nem hajlandók átvenni. Más termelık úgy fogalmaztak, máris megindult a spekuláció: a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a szentesi feldolgozónál csak 70 százalékos árat ajánlottak az A vagy B zónából származó nem fertızött állományokért. Ugyanakkor valószínő, hogy hiány keletkezik a piacon, a héten elpusztított mintegy 460 ezer baromfi miatt. A termelık szerint a feldolgozók óriási nyereséggel tudnának túladni a nyomott áron megvásárolt húson. Gráf megjegyezte: a spekuláció természetes piaci jelenség, ı azonban reméli, meg tudja gyızni a feldolgozóüzemeket arról, hogy aki most nem mőködik együtt, az késıbb se tartsa a kezét támogatásért. A termelık jelentıs része - noha kár érte - nem tulajdonosa a hozzá kihelyezett állománynak, ezért attól tartanak, hogy a kártérítés kifizetésekor a feldolgozók és az integrátorok után ık utolsók lesznek a sorban, és hozzájuk nem jut el a pénz. Gráf szerint mindenkinek a tényleges kárát fogják elismerni. Megérti a termelık félelmét tette hozzá -, mert a feldolgozócégekkel az elmúlt idıszakban nagyon sok probléma volt. - Az integrátorok és a feldolgozók közé olyanok is bekerültek, akikrıl nagyon szerettük volna, ha soha semmi közük nem lett volna az ágazathoz. A termelıi rétegeket az elmúlt évek során legalább négyszer meglopták és kirabolták, erkölcsi kérdés számomra, hogy ezt a kérdést miniszterként hosszú távra megoldjam - jelentette ki. Azok a feldolgozók, amelyek nem a madárinfluenza miatt mentek tönkre, nem kapnak az adható kártérítésbıl. A miniszter név szerint megemlítette a Carnex-csoportot, amely szerinte nem a kór miatt került nehéz anyagi helyzetbe. A terveket illetıen a tárcavezetı azt ígérte: olyan hitelkonstrukciókat dolgoznak ki, hogy az állattartók biztonságos körülmények között tudják nevelni a keresett víziszárnyasokat. Hosszú távú, tízéves futamidejő hiteleket, 50 százalékos állami kamattámogatást ígért. (...) A hét elején hazaküldték a dolgozókat a Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt.-bıl. Azt mondták nekik, telefonon értesítik ıket, ha jönniük kell dolgozni. A Carnex cégcsoporthoz (amelynek egymás után dılnek be a baromfi-feldolgozói, legutóbb az orosházi Merian) tartozó, az állami Magyar Fejlesztési Bank résztulajdonában álló üzem idénytıl függıen 600-800 dolgozót foglalkoztat, ezzel a térség legnagyobb munkáltatói közé tartozik. A baromfivész megjelenéséig a társaság vezetıi bizakodóak voltak: tavaly egymilliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Egyebek között egy új kacsasütı üzemet is felépítettek, megduplázva kapacitásukat. Egyik specialitásuk ugyanis a sült kacsa, amelybıl évente több milliót adnak el Nyugat-Európában. A cég egyébként is exportra alapozott: több mint tízmilliárd forintos éves bevételének 60 százaléka a kivitelbıl származik. A tegnapi kiskunmajsai fórumon kiderült: a halasi cég ezentúl a körzeten kívülrıl érkezı baromfihúst feldolgozhatja és exportra is viheti. Szintén újdonság, hogy megfelelı szabályozás mellett újra vásárolhat fel szárnyasokat az érintett települések körül kialakított védıkörzetbıl. 26


Az innen származó termékek csak belföldön értékesíthetık, ám folynak a tárgyalások az unióval, hogy hıkezelt formában (ilyen a sült kacsa is) exportra is kerülhessenek. Forgács Péter, a részvénytársaság vezérigazgatója megkeresésünkre egyelıre nem kívánta bıvebben kommentálni a változást. Annyit közölt: ez az engedmény várhatóan enyhíti a problémáikat, feltéve, hogy a külföldi megrendelık bizalma továbbra is töretlen marad a magyar baromfival kapcsolatban. A feldolgozóüzem a vész óta a fertızéstıl érintett védıkörzetet kivéve szabadon vásárolhatta fel a baromfit, ám azt csak hıkezelt formában, belföldön értékesíthette. Tanács István

Igazoltan H5N1 vírus Délmagyarország Online, 2006. június 17. A francia és a román változat rokona okozta Nagy fertızıképességő, emberre is veszélyes madárinfluenza-vírus ártott a Bács-Kiskun megyei háziszárnyasoknak – igazolta vissza az angliai uniós labor. A H5-ös, nagy fertızıképességő madárinfluenza-vírus N1-es, vagyis szélsıséges esetben emberre is veszélyes alfajához tartozik a Bács-Kiskun megyei Bodogláron, Szankon, Móricgáton háziszárnyasokat megfertızött vírus – igazolta vissza a NagyBritanniában mőködı Weybridge uniós kontroll-laboratórium. Az eredményt a magyar állat-egészségügyi hatóságok tegnap késı délután kapták meg. Süth Miklós országos fıállatorvos közölte, a Magyarországon megjelent magas fertızıképességő H5-ös madárinfluenza-vírus közvetlen rokonságot mutat az Európában eddig talált más influenzavírusokkal, például a Franciaországban és Romániában diagnosztizáltakkal. Mint ismert, a magyar fıállatorvos június 9-én jelentette be Brüsszelben, fennáll a veszély, hogy a madárinfluenza emberre veszélyes változata jelent meg a Bács-Kiskun megyei telepeken a háziszárnyasokban. Június 14-én a szakminiszter, Gráf József azt nyilatkozta, biztosra lehet venni, hogy a H5N1 fertızte meg az állományt. Az óv- és kényszerintézkedések ennek megfelelıen szigorúak voltak, a hatóságok a járvány kezdetétıl úgy kezelték a madárinfluenzát, mintha azt bizonyítottan a H5N1 okozta volna. A három településen mintegy 400 ezer háziszárnyast öltek le, az állatorvosok 1,5 millió baromfit vizsgáltak meg. Bács és Csongrád megyében megtiltották az élı szárnyasok szállítását, a vágásra érett baromfi feldolgozását – a két megyén belül – csak csütörtöktıl engedélyezték ismét. Szigeti Sándor megyei fıállatorvos tegnap kérdésünkre megerısítette, semmiféle új intézkedésre nincs szükség Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Az összesen 4,5 millió magyarországi vízi szárnyasból mintegy 1,5 millió állat a délalföldi, a jelenlegi madárinfluenzától érintett területen él. A szakminiszter tegnap azt közölte, hogy a dél-magyarországi tenyésztık kára, amely az állatok leölésébıl származik, jelenleg mintegy 1 milliárd forint, ezt rövidesen teljes egészében megkapják.

27


Magyarország 8,6 milliárd forintos kártérítést igényelt az Európai Uniótól; Gráf József tegnap azt mondta, az EU egyik szervezete jelenleg csak mintegy 1,5-1,6 milliárd forintos kártérítési igényt hagyott jóvá. A magyar kormány hárommilliárdot különített el kárenyhítésre.

Interjú Font Sándorral ATV, 2006. június 17. Forrás: Observer - Font Sándor Fideszes országgyőlési képviselı a mai mősor utolsó vendége, aki tegnap tartott egy sajtótájékoztatót, és azt mondta, hogy a kormányzat késlekedik, nem kellıen, és nem koncentráltan lép a mezıgazdaságban dolgozók érdekében, azok érdekében, akik a madárinfluenza miatt jelentıs károkat szenvedtek. Miért gondolja, hogy így van, miközben korábban volt egy olyan támadás is, még az elızı kormányzat ellen, hogy ki van találva az egész, csak egy piarfogás a madárinfluenza ami Magyarországon van. Font Sándor országgyőlési képviselı, Fidesz Mv.: - Ön tartott egy sajtótájékoztatót ha jól tudom tegnap... F.S.: - Igen. Mv.: - És azt mondta, hogy a kormányzat késlekedik, nem kellıen, és nem koncentráltan lép a mezıgazdaságban dolgozók érdekében, azok érdekében, akik a madárinfluenza miatt jelentıs károkat szenvedtek. Miért gondolja, hogy így van, miközben korábban volt egy olyan támadás is, még az elızı kormányzat ellen, hogy ki van találva az egész, csak egy piarfogás a madárinfluenza ami Magyarországon van. F.S.: - Három alkalommal kell beszélni madárinfluenzáról, a a tavaly ıszi eset, ez volt a legdrámaibb, amikor Európában megjelent, semmit nem kellett volna különösen ebben kommentálni, de sikerült olyan ijedtséget kelteni a magyar baromfihús fogyasztókban, hogy teljesen elfordultak a baromfihús fogyasztásától, ettıl nagyon komoly veszteségei lettek az ágazatnak. Aztán közeledett felénk a madárinfluenza. Mv.: - Bocsásson meg, hogy közbevágok, csak ön a magyar kommunikáció hibájának érzi ezt... F.S.: - Ez egy súlyos hiba. Itt állandóan emberre veszélyes változatról beszélnek, a világon sehol se beszélnek ilyenrıl. Ez egy madárbetegség, ez egy madárról, madárra, baromfiról, baromfira terjedhetı betegség. Az elméleti esélye megvan ugyan, de a viágon sehol se nevezik emberre is veszélyes változatnak, ezt csak a magyar médiában használják, és ezt a magyar média, és a magyar politika, miniszter úr, és miniszterelnök úr vezetésével hozták be a köztudatba, majd amikor februárban megjelenik már a vadmadarak esetében is a madárinfluenza, ugye ez a Duna mellékén Dél-Bács megyében, akkor következik be az elsı zárlatolás, baromfi telepekre, de kényszervágás nem történik olyan mértékben, mint most, és most,

28


amikor Bács-Kiskun megye és Csongrád megye települési központokkal megjelenik valóban a szárnyas baromfi között is, fıleg viziszárnyasoknál ez a betegség, akkor miniszter úr csak arról beszél, hogy a leılt állatok tulajdonosait százszázalékosan kárpótolják. Az egyébként igaz, és kötelezettségük is, azonban mindvégig nem beszélnek arról, és ezt a meghallgatás, mert egy mezıgazdasági bizottsági ülést is hívtam össze csütörtökre, ott is feszegettem ezt a kérdést, nem kaptunk rá egyértelmő választ, hogy az egyértelmő a leölt állatok tulajdonosainak a kárpótlása, kártérítése, de mi van az úgynevezett B zónába került gazdálkodókkal, azaz ez teljes Csongrád megye, és teljes Bács megye gazdálkodói, akiknek az állattartó telepeit zárolták? A zárolás azt jelenti, hogy nem szállíthatnak ki vágásra érett baromfit, és nem hozhatnak be napos, elınevelt állományt újra nevelésre, felnevelésre, valamint takarmányozás kiszállítása nem történhet. Mv.: - Ön mit csinálna? Mert ugye erre az Európai Unió nem ad, vagy legalábbis eddig nem adott, bár kérvényeztünk, ha jól tudom kérvényeztünk, és azt is úgy tudom hogy hétfın utazik Brüsszelbe majd miniszter úr, de hogy ha nem az Európai Unió, akkor honnan vegyenek erre pénzt, vagy ön mit lépne? F.S.: - Ez nem szándék kérdése, hanem törvénykezés kérdése. Épp miniszter úr, Gráf József már akkor miniszter volt, amikor 2005 év végén a saját beterjesztésével elfogadta a parlament az állategészségügyrıl szóló törvényt, egyértelmően leírja, hogy akit közremőködésre köteleznek az az államtól kártalanításra jogosult. Itt nem lehet mellébeszélni, hogy kit köteleznek közremőkdésre, az akinek megmondták, hogy nem szállíthat ki a telepérıl baromfit, és most körülbelül egy 1600 lélekszámú településen ez Bócsa, ahol 400.000 szárnyas baromfi van, most beindul, naponta körülbelül 10 tonnás elullása az állatoknak csak azért, mert zárolták az összes környezetet. Tehát ezt figyelmen kívül hagyni, és kitérni a kommunikációban.... Mv.: - Mert, hogy nincsenek felkészülve arra, hogy ne naposcsibét neveljenek? Tehát ık egy olyan telepet tartanak fenn, ahol a napos csibét azonnal kiszállítják, és ha nem így van, akkor elhullanak? F.S.: - Elıször is olyan telepük van, ahol nincs járvány, nem ütötte fel a fejét, és ezt az állatorosok pontosan tudják, de például a vizi szárnyasoknál, ahol tömésre rendezkedtek be.... Mv.: - Tehát ön megengedné, hogy szállítsanak? F.S.: - Ahol tömésre rendezkedtek be, ezek az állatok a kényszervágási idıponttól számított 2-3 napon belül el fognak pusztulni. Nem kell hozzájuk nyúlni, nem kell betegség, elpusztul, ha nem viszik ki a teleprıl. Mv.: - De ön mit tenne? Szállítana? F.S.: - Ja! Természetesen, hát az unió, egyébként a 135-ös EK rendelet nagyon egyértelmően leírja, amit itt Magyarországon késve vettek észre, hogy a hatósági állatorvos egyedi engedélyével természetesen a nem veszélyeztetett, és és nem vírussal fertızött telepekrıl ki lehet szállítani a barofit levágni. Tehát a normális menetrendet fenntartani. Mv.: - Tehát ezzel ön azt mondja képvielı úr... 29


F.S.: - Mi sajnos ezt nem tettük meg! Mv.: - Azt mondja ezzel, hogy rosszúl értelmezik az Európai Uniós szabályokat egy, vagy szándékosan a magyar mezıgazdaságnak a szereplıit ilyen helyzetbe akarják hozni? F.S.: - Szándékosságot természetesen nem tételezek fel, egy túlreagálásról van szó, amiben nem merik vállalni, hogy az A zónán kívüli szaknyelven, az A zónán kívüli területek ezek a B zóna, tehát teljes Csongrád megye, teljes Bács megye területén egyedi vizsgálat alapján az állatok kiszállíthatók a normális menetrendben, azaz vágóhídra eljuttathatók, ezáltal beszállítható az új állomány, mert nem fertızött a telep. Ezt nem vállalták, blokkolták a két megyét. Ezáltal óriási károk keletkeznek ezeknél a gazdálkodóknál, és látjuk, hogy ezek a gazdálkodók most teljes esélytelenek, a kártérítésre teljesen esélytelenek. Mv.: - Ön ezt nem blokkolná, ez a lényege a válaszának végülis. F.S.: - Nem errıl van szó, hanem mint említettem az egyedi vizsgálati esetet fenntartja az EK szabály 135-ös rendelete, azt mondja, hogy ki kell menni és ott valakinek a helyzet urának kell lenni, és azt mondja, hogy uraim, itt nem törtét semmi, innen mehet továbbra is kifelé az állomány, és jöhet be a másik állomány, tehát ne okozzunk még kárt, mert ezeknek a gazdáknak láthatólag nem fogják megtéríteni a kárukat. Errıl a miniszter úr nem beszél egyelıre. Mv.: - Képviselı úr köszönöm szépen, hogy elmondta mindezt nekünk. F.S.: - Köszönöm én is a lehetıséget!

30


2006. június 18. Már csak a túlélésben bízhat a magyar baromfiágazat Magyar Nemzet Online, 2006. június 18. A madárinfluenza miatt a magyar baromfiágazat szereplıi válságos helyzetbe kerültek, és a túlélés vált a legfontosabb stratégiai elemmé a vállalkozások mőködésében – áll a Baromfi Terméktanács piaci összegzésében, amelyet a szervezet közgyőlésére állítottak össze. Az összeállítás szerint a krízishelyzet kezelésére az uniós illetékesek hajlandónak mutatkoztak ugyan, de az ágazat támogatását lehetıvé tévı rendeletet késın alkották meg a magyar szakértık szerint. A rendelet által lehetıvé tett intézkedések pozitív hatása a hazai baromfiágazat számára legkorábban csak ez év ıszén várható. A szakértık úgy vélik: ekkor is csak korlátozott mértékő lesz a hatás. A madárinfluenza miatt elszenvedett veszteségek kompenzációja pedig várhatóan elmarad majd a szükségesnek ítélttıl. Az uniós támogatási rendelet ugyanis a termelés csökkentését kívánja ösztönözni – áll az összegzésben. Az Európai Unió – a magyar elemzık szerint – erıtlennek bizonyult a WTOtárgyalásokon a támogatások leépítése, továbbá a vámok mérséklése, a burkolt támogatások és a versenytorzító intézkedések megszüntetésének kérdéseiben. Az érintettek azt sérelmezik leginkább, hogy az unió tárgyaló küldöttsége nem képviselte következetesen érdekeiket e fontos kérdésekben. A magyar baromfiágazat számára nemcsak az Európába irányuló, növekvı brazil export jelent konkurenciát, hanem a feltörekvı és egyre sikeresebb unión belüli szállító, Lengyelország is. Eközben a magyar feldolgozók még a szomszédos országokba sem tudnak jelentısebb mennyiségő árut kivinni. A csirkepiacon az elemzés szerint kezd visszaállni a normálisnak tekinthetı helyzet. Jelenleg akár keresleti piacról is lehet beszélni, ugyanis a hazai fogyasztás növekedésével együtt az import is jelentısen nı. Az export viszont csökkent, és a termelési költségek egyes elemei – például az energia ára – is emelkednek. A Carnex-csoport pénzügyi helyzetének megrendülése miatt a békéscsabai üzem beszüntette mőködését. A zalaegerszegi feldolgozó sorsa pedig kérdésessé vált. E két üzem együttesen évente átlagosan 30 ezer tonna csirkét vágott le, ezért válságuk kihat az egész iparágra. A pulyka ugyancsak a madárinfluenza kárvallottja volt, és e szárnyas piaca még mindig nem rendezıdött, sıt ellentmondásos. A felvásárlási árak önköltség alattiak, a belföldi fogyasztás növekszik ugyan, de ezzel párhuzamosan az import is. Az export pedig stagnál. A vízi szárnyasok közül a kacsa iránti kereslet arra ösztönözte az ágazatban tevékenykedıket, hogy növeljék az idei termelést. Az elemzık szerint a piaci viszonyok már nem annyira kedvezıek, mint tavaly voltak. A libatartók és -feldolgozók az elmúlt két évben piaci kényszerbıl jelentıs termeléscsökkenést hatottak végre.

31


Az ágazat rentabilitásának helyreállítása szempontjából azonban – a szakértık szerint – ez helyes döntés volt. Ezt mutatja az is, hogy a múlt év végi készletek a korábbinál jóval kedvezıbbek voltak, és így további termelés-visszafogásra már nincs szükség. A Baromfi Terméktanácstól származó korábbi információ szerint a baromfiágazat éves árbevétele átlagosan mintegy 250 milliárd forint. A víziszárnyasok értékesítésébıl származó éves árbevétel pedig százmilliárd forintra tehetı.

32


2006. június 19. Baromfi Terméktanács: válságos helyzetben az ágazat szereplıi www.nepszava.hu, 2006. június19. A madárinfluenza miatt a magyar baromfi ágazat szereplıi válságos helyzetbe kerültek és a túlélés vált a legfontosabb stratégiai elemmé a vállalkozások mőködésében - áll a Baromfi Terméktanács piaci összegzésében, amely a szervezet közgyőlésére készült. Az összeállítás szerint a krízishelyzet kezelésére az uniós illetékesek hajlandónak mutatkoztak ugyan, de az ágazat támogatását lehetıvé tévı rendeletet késın alkották meg a magyar szakértık szerint. A rendelet által lehetıvé tett intézkedések pozitív hatása a hazai baromfi ágazat számára legkorábban csak ez év ıszén várható. A szakértık úgy vélik: ekkor is csak korlátozott mértékő lesz a hatás. A madárinfluenza miatt elszenvedett veszteségek kompenzációja pedig várhatóan elmarad majd a szükségesnek ítélttıl. Az uniós támogatási rendelet ugyanis a termelés csökkentését kívánja ösztönözni - áll az összegzésben. Az Európai Unió - a magyar elemzık szerint - erıtlennek bizonyult a WTOtárgyalásokon a támogatások leépítése, továbbá a vámok mérséklése, a burkolt támogatások és a versenytorzító intézkedések megszüntetésének kérdéseiben. Az érintettek azt sérelmezik leginkább, hogy az unió tárgyaló küldöttsége nem képviselte következetesen érdekeiket e fontos kérdésekben. A magyar baromfi ágazat számára nemcsak az Európába irányuló, növekvı brazil export jelent konkurenciát, hanem a feltörekvı és egyre sikeresebb unión belüli szállító, Lengyelország is. Eközben a magyar feldolgozók még a szomszédos országokba sem tudnak jelentısebb mennyiségő árut kivinni. A csirkepiacon az elemzés szerint kezd visszaállni a normálisnak tekinthetı helyzet. Jelenleg akár keresleti piacról is lehet beszélni, ugyanis a hazai fogyasztás növekedésével együtt az import is jelentısen nı. Az export viszont csökkent, és a termelési költségek egyes elemei - például az energia ára - is emelkednek. A Baromfi Terméktanácstól származó korábbi információ szerint a baromfiágazat éves árbevétele átlagosan mintegy 250 milliárd forint. A víziszárnyasok értékesítésébıl származó éves árbevétel pedig 100 milliárd forintra tehetı.

Újabb influenzagócot találtak H5N1 Hét végén „csak” háromezer szárnyast irtottak ki Békés Megyei Hírlap, 2006. június 19. Nem szigorított a zárlat szabályain az állat-egészségügyi hatóság amiatt, hogy szombaton ismét madárinfluenza-gyanús libákat találtak a Bács-Kiskun megyei Szank környékén. Süth Miklós fıállatorvos elmondta: az állatok furcsa viselkedését a tulajdonos jelezte a hatóságnak, a vizsgálat után a telepen lévı 700, és az egy kilométeres körzetben tartott további 2 ezer 300 szárnyast kiirtották. Szakemberek véleménye szerint Szank környékén még mindig lappanghat az állatok között a madárinfluenza kórokozója, de a fıállatorvos szerint ez nem szokatlan jelenség. 33


Az állatállomány további ritkítását nem rendelték el az eset miatt. A vírus újabb felbukkanása ellenére továbbra is vághatják a megfigyelési körzetbıl származó állatokat a vágóhidak. Ezt az enyhítést pénteken jelentette be Gráf József agrárminiszter, és azóta sem vonta vissza. Szigorítás csak annyiban történt, hogy a megfigyelési körzetbıl származó húst nemcsak a telepen, hanem a vágóhídon is ellenırzik.

34

SAJTÓSZEMLE A MADÁRINFLUENZÁRÓL A JÚNIUS 15-EI MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGI ÜLÉST KÖVETİ IDİSZAKBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: JÚNIUS

Recommend Documents