NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
__
ÁSVÁNY-
És
KÖZETTANI
TANSZEK
____
ÉS NAGYBARCA-KÖRNYÉKI UPPONYSAJÓVELEZD-, ÁSVÁNY-KŐZETTANI VIZSGÁLATA TUFÁK VULKÁNI POJJÁK
Dr.
földtani
Bükk-hegység felépítését
káiból,
valamint
TIBOR
Bevezetés,
I.
ÉK-i
egyetemi
docens
célkitűzés
előterében
lévő kőszénterület sajóvölgyi munZ. alapvető összefoglaló dolgozatból 52.] [l. írod. 1_l1. E munkák azonban a szabad elég jól ismerjük. csupán képződmények szemmel is megfigyelhető leíráés felszíni elterjedésének sajátságainak a térnek terület tára, valamint kéregszerkezeti (tektonikai) jellemzésére az e részletes s ki, de nem mikroszkópi foglalkoznak képződmények ezt különösen a vulkáni kémiai kiegészítő vizsgálatával, pedig erre tufák esetében Csak Z. dolgozata Árokszállássy igen nagy szükség van. ez a tufák mert [1] kivételével, mikroszkópi Sajószentpéter-környéki leírását is adja. A sajóvölgyi tufák vulkáni elbírálása terén meglévő bizonytalanrendszeres és részletes ság késztetett arra, hogy e kőzeteket mikroszkópi és kémiai vessük a alá. Ebben a keletborsodi vizsgálatnak dolgozatban kőszénterület részén: a É-ÉNy-i Sajóvölgy--Bánvölgy--Uppony-patak és a összekötő előműút között völgye Bóta-Sajóvelezd községeket forduló vulkáni tufák eredés kémiai vizsgálatának ásvány-kőzettani bemutatni. ményeit kívánom A
Vadász
számos
II.
a
és
E.
Schréter
kisebb-nagyobb
A
terület
földtani
Mielőtt a részletes vizsgálatokról terület földtani felépítését.
Területünk Alsó
rétegsora
a
felépítése beszámolnék,
röviden
ismertetem
következő:
karbon:
a) fehér-, világosbarnaés sötétszürke b) világos-
és
szürke meszes
mészkövek; agyagpalák; 25
oligocén
Felső
emelet):
(katti
zöldesszürke glaukonitos, agyagos-csillámos által és a bányaművelés fúrások feltárva); miocén
Alsó
(burdigálai
kőszéntelepes
kavics,
(tortónai
a
homokkő
és
agyag;
mély-
homok,
emelet):
és agyagmárga, kevert agyag a) dácittufával és szürke agyagmárgák, helyenként b) fehértufával; Felső miocén (szármáta emelet):
a) szárazföldi b) vulkáni
(csak
emelet):
rétegcsoport:
miocén
Középső
homok
homok
kavics,
törmelékkőzetek:
közbetelepült
dácit-
és
homokkő, dácittufa,
andezittufa
és
agglome-
fátum; Pliocén
(pannóniai
szárazföldi
emelet): és
kavics
homok;
Pleisztocén:
barna
homokos
agyag,
lejtőtörmelék
és
teraszkavics;
Holocén:
áradmány:
homok,
kavics,
iszap.
felszíni területünkön képződményei és meszes Az alsóbb agyagpalák. szintben mészkövek fordulnak és szürke elő. Dőléfehér, világosbarna sük keleti és délkelti s meredek A elég (42-710). vizsgált terület. irányú déli az kezdetének mindkét oldalán szép részén, Uppony-Dédesi-völgy -Az
ókori,
legidősebb
alaphegység
alsó
lcarbonkorú
mészkövek
feltárásokban
E mészkövek éles határ nélkül mentanulmányozhatók. át az alsó karbon tartozó és szem magasabb szintjébe agyagpalákba ricites Az Uppony-Dédesi-völgyön kívül ezek a terület mészpalákba. északi részén is megtalálhatók KDK-re a Ó 158 melletti Sajóvelezdtől kis dombocskán. Az agyagpalák erősen változó és ellentétes dőlései gyűrődésre utalnak.
nek
Az
ókori
tele-fiatal medencekitöltő rétegek (neogén) alaphegységre tartozó szénfekű kér)legidősebb tagjai, a felső oligocénbe hováltakozó csillámos-meszes beágyazásokkal nem találhatók területünmeg palás agyagok, a felszínen 100mindenütt Vastagságuk mélyfúrásokban jelentkeztek.
pülnek. Ezek ződmények: mokkövek kön, de 150
26
m
riolittufás
és
a
közötti,
de
K
és
DK
felé
elvékonyodnak.
ín
oligocénre települő, a köszéntelepeketds tartalmazó alsó A felső kiterjedésben fordulnak elo, foleg területünkkavi-K-i iacén rétegek nagy szintet szárazföldi A legalsó tormelekkúpjellegu DK-i részein. és homokok amelyek konglomerátumok képviselik, kavicsos
fiak Kalica K-re fjppénytól Varbó-völgy
Bánhorváttól a Ó 403 Ny-i oldalán, valamint tanulmányozhatók. elején szép feltárásokban azonban kavicsos homokhomokok, főtömegét homokok, Közöttük vannak a széntelepek. alkotják. agyagok és márgák kövek öt telepből csak elő. a két alsó (V. és IV.) fordul Területünkön a borsodi csillámos szénfedő szürke tagjai a közvetlen legfelsőbb Az alsó miocén bőven találhatók amelyekben helyenként homokok és agyagmárgák, A széntelepes Ostrea rétegcrassissima). (Ostrea gingensis, Ostreák területünkön m-re becsülhető. 80-110 csoport vastagsága a középső tartozó miocénbe dácitképződményekre A kőszéntelepes következnek. Főleg a terület déli részein, tufás agyagok és agytagmárgák bőven Uppony és Bóta mára urritel a ardiuma uhatestűe sp. ványait, atica-, találni utal-mediterrán időszakára felső emelet) (tortónaí tengeri dácittufa közé Bóta és Sajómercse nak. Az agyagok környékén települ. azonA tortónai m, K felé ÉNy-on 100-150 Vastagsága képződmények ban kivékonyodnak. a emeletének miocén szármáta A középső felső miocén rétegekre alsóbb szintben szárazföldi üledékek: Az települnek. képződményei része találhatók. A kavicsok kavicsok és kavicsos homokok túlnyomó kvarckevesebb a és szarukőkavics, kristályospala-, gneisz-, gránit-, 60-80 mészkőés agyagpalakavics. A kavicsos vastagsága rétegcsoport
Nydaa
Az alsó
a
miocén
Bennicjlk boigtanak nagyobb területet. kirrarvékén
amelyelfa
m-re
becsülhető. Erre települnek
lepelképződmény
emelet a szármáta kőzetei: dácittufa,
felsőbb tartozó vulkáni szintjébe andezittufa és andezit-agglome-
a Ó -304 déli NyDNy-ra egy helyen, Nagybarcától A vulkáni közé települve. elő, agyagmárgás rétegek andezittufa és agglomelepelképződmény főtömege azonban piroxénes a 300-350 m magasság tengerszíntfeletti hegyek
rátum.
A
oldalán
dácittufa fordul
e
A
o
u
a
na
vulkáni
.
lepelképződmény
homokoktalálhatók. alkotó szármáta andezitkavics A lankásabb a terület északi GSM
kavicsoktól,
lett _
Volgyfenekeket t__
_A
terület
is
(Zresvonalak iránya
EEK-DDNy-í.
az
találhatók jjgbap mVefok a
felszínen
szárazföldi a
alsó a
és
kavicsok
lepelképződmény
bázi-
mészkőkavicsok
mel-
és
közöttük.
van
hegyszejkezetére
az
hogy
domboldalakon barna pleisztocénkorú részén a Sajó teraszikavicsa található. holocén ártéri üledékek: kavics, homok
Éobbek upponyi és Szigethegység UPPOHyÍ
éfelltenpedig
fölött pliocén különböznek a kvarc-
abban
Ezek
Sat
a
mercsei
nyugati
a
törések
Közülük törésvonalak.
peremét
jellemzők.
homokos
Végül
területünkön Az upponyi
jelzi,
a
agyag
nagyobb
a
és iszap borítják. Az uralkodó föa
mercsei
legjellemtörésvonal törésvonal
miocén
hasonló rétegek magasabb szénfedő tortonai fehér középső miocén márgákkal. ismerhetők nehezen fel, mert ugyanabban
magasA többi a
képződ27
A fővetőkre közel merőleges kiegyenlítődnek. menyben Területünkön alárendelt harántvetők szerepűek, irányú északkeleti irányban egy ilyen harántvető Szigethegység A tektonikus a a kadt mozgások mélybe. középső miocén
ÉÉNywDDK-i Upponyi
az
mentén
végén
sza-
zajlot-
le.
tak
III.
A
tufák
ásvány-kőzettani
és
vizsgálata
kémiai
és földtani áttekintésből is láttuk, területünkön dácittufák és fordulnak elő. Ezek kevert andezittufák anyagú meglehetősen mikroszbelőlük kevéssé laza összeálló, kőzetek, úgyhogy igen nehéz Ezért a csialkalmas csiszolatot készíteni. kifogástalan kópi vizsgálatra mellett a szolatok porított ásványaikőzetanyag mikroszkópi vizsgálata szétválasztását és az frakciók nak mikroszkópi egyes fajsúlyszerinti is elvégeztem a kőzet összetételének megásványszázalékos vizsgálatát lehode főleg kémiai vizsgálatra állapítása céljából. Csiszolatkészítésre,
Mint
tőség csak
szerint kevéssé
a
csak
az
szennyezésektöl
idegen
előfordulásokból
szennyezett
1.
mentes, vettem
vagy
legalábbis
kőzetmintákat.
a
Dácittufák
először a területünkön miocénben, középső nyomaira és agyaga között bukkanunk. Agyagok képződményei azok közé rétegei települve pár keverten, esetleg márgák anyagával homokos találhatók ezek cm meg kifejlődésben vastagságban, vagy É-ra területünk déli részein. vannak Upponytól Igen szép feltárások a a lefutó É--D-i szőlők alatti valamint Köbölíctetőről vízmosásban, a fekete A homokos-tufás agyagban jól láthatók irányú vízmosásban. a biotitlemezkék és a 0,5-1 cm-es réteghorzsakőlapillik. Helyenként ződés is kivehető, dőlés Ny-i, 2700 4900. Mercséről Bótára Vezető szürke országút bevágásában agyagok közé durvaszemú homokos tufát látunk. A tufában települt apró (0,52 mm) világosszürke, kompakt lapillidarabkák, nagyobb horzsakőlapilmm-es mállott és fekete biotitlemezkél: lik, néhány ÍÖLCIDÓÍZlŐCBCSkÓk ismerhetők fel. a amorfnak alatt lapillidarabkák Mikroszkóp kompakt tehát állanak. A tufás bizonyultak, kapkőzetüvegböl agyagmárgával csolatban kövületek is bőven gyűjthetők. A fent említett laza, széteső, tufák, ill. tufás agyagok mindegyike való készítésére alkalmatlan. vélkonycsiszolat Még kanadabalzsammal után sem belőlük csiszolatot készíteni. lehetett imprégnálás kifogástalan Ezért az való állapítottam meg nehézfolyadékban centrifugálással összetételt: ásványos Dácittufa tortónai emelet
amorf
anyag
(kőzetüveg)
kvarc
plagioiklász elegyrészek
színes
+ érc
352 04; 21,1 0 ;, 38,!) 0,u
_____í,í_3 (u! 100.0
28
"g
valamint részleteket, néhány tökéfajsúly szerint szétválasztott alatt mikroszkóp vizsgáltam. csiszolatot uralkodó kőzet elegyrésze az amorf kőzetüveg_ és a plaqioklász. összetételű kioltási alapján szög Ab65An35_'Ab_',nAl'l50 a oligokEz utóbbi bázikusabb A fajsúly utal. szerinti magmára lász-andezin. Ez a riolitnál kvarc-érték aránylag igen magas nyert elválasztással nem perrésze a magmabol szárannak egy jó (kb 60-70 O/g-a) nem döntő, mert hanem a tufával homokleülepedett egyidejűleg mazó primér kvarcból, Színes ismerhetők csak töredékekben adódott. elegyrészek szemekből valamint a kis lemezkékben amfiból, Ezek hipersztén, többnyire fel. erősen nem A biotitok Az érc mennyisége biotit. plechróosak. előforduló nem a kőzet biotihaladja meg az 1 0/0-ot. Fentiek alapján számottevő, tos-dácittufa. és vastagabb tisztább fordul elő Sokkal minőségben rétegekben felső miocén szármáta a emeletének alsó a tordácittufa a szintjében, és a szármáta andezittufák közé tónai települve. Nagyagyagmárgák m a lévő 5-6 barcától Ó 304 déli oldalán mintegy kőfejtő NyDNy-ra váltakozó dácittufás rétegetárja fel az agyagmárgákkal vastagságban felülről lefelé a következő ket. A feltárásban haladva, látjuk: rétegsort A
Ietlen A
A
-
40120-150 180-200 502030-
alul,
50
cm cm cm
60
cm
40
cm
40
cm
mintegy
-
humuszréteg, szürke durvábbszemű tufa. hófewhiézr márgapadokikal váltakozó világosszürke durvaszemű szürke tufa, horzsaköves fehér igen durvaszemű tufa, ÍÍHOTHSZEITIÜ szürke tufa. 80
cm
vastagságban
feltárva:
tufa,
durvaszemű
sárgásszürke.
tufa.
is jól látható a tufák rétegszelvényből keveredett, tuffitos különösen a horzsaköves durvaszemü Egyes rétegek tufa elég tisztának bizonyultak ahhoz, hogy a kőzettani jelleg megés kémiai állapítása céljából mikroszkópi vessük alá. vizsgálatnak A márgapadokkal váltakozó de különösen tufában, világosszíirke a elválási látmárgarétegek lapjai mentén rengeteg növényi lenyomat ható. E lenyomatok valamint nádfőleg qdthar- és fűzfafélélc leveleinek, és sásfélélcnek Hasonlók ezek a miskolci levéllenyomatai. Avas-hegy Stur szármáciai lenyomataihoz, amelyeket emeletbelinek határozott a dácittufás meg. Ezek tehát szármáciai korát is rögzitil; képződmények A márgarétegek mért uralkodóan lanjain rétegdőlések nyugatiasak: 2520-2900/109-130. A meglehetősen tiszta tufarétegekből mikroszkópi Vizsgálat céljára is készült. nehány csiszolat Az ásványos összetételt nehézfolyadékban való ülepítéssel határoztam Az eredmény a következő: meg. E kis
jellegű
volta.
-
--
I
üveges
kötőanyag
horzsakő kvarc
plagio-klász biotit
hipersztén egyéb
28.7 01, 17,6 0 'n 10.5 04,
38,5 05 2,2 0/0 1,0 0/0 5 0/a
_N_1
100.0
0/0
29
több teszi a mint kőzetnek. üveges alapanyag egynegyedét itt-ott az A horzsakőátlátszó, üvegtelenedés nyomaival. de akadnak is. Anyaguk ennél 0,5-1 cm, nagysága nagyobbak gazkőzetüveg. 0/0) rendkívül Igen nagy pórustérfogatuk (85-90 utal. A likacsok falán fennőtt helyenként magmára apró tűszerű dús valószínűleg földpátlécecskék. kristábrkák láthatók; közül a a Menylegfontosabb ásványok elegyrész plagioklász. Az közötti 35-40 Összetétele 0/0 közötti. Ab70An30_Ab45An5;-, nyisége A zónás felel ritkábban zónás. albitikres, meg. Többnyire andezmnek labradorit-bytownit. pjagioklászok belső magja Ab-2RAÍI72 összetételű kvarc 10-12 (7-8 0/0) primér, A 0/0. Nagyobbrészt mennyisége korrodált részben a hozzáelegyedett kvarc, kisebb leülepedéskor erősen is ellenére A primér kvarcokon a korrodáltság gömbölyded szemcsék. Az
Színteleú
lapjaik; amorf
[engmerhető
a
színes
nagyságú
fon
dihexaéderes
elegyrészek pleochróos
termet.
és
biotit
a
A biotit hípersztén. üde a hípersztén
a
lemezkékben,
fordul elő. Opak ércszemcsék a tufában a kalcit, mennyisége socnagos Bidló G. kémiai elemzést A kőzetből
tálykákbian
elvétve
csak is
mikkris-
150-200 lécalakú találhatók.
0/0
0,5-1
készített.
Adatai
követ-
a
kezőkí
SÍOg Algog Fegog
65,82 0/0 15,48 0/0 0/10 1,75 0/0 1,32 0/0 2,58 U/o 1,73 0/a 2,25 0/0 2,94 v/o 3,12 0,1,
FeO
MgO CaiO
NagO Kgo H2o_ Hgo +
19'0,1l
közetrendszerében közé tartozik.
Osann
dácitoik
stb.
a
s
_7,1
AqNiggli-féle értékek alapján tartozó
normálgránitos számított
kozó
al
31
43,9
316,5 Mind
zésből Sgsbb fákra
az
számított ismertetendő
a
a
nagybwarcai kőzeteihez
fm
c
27,8
13,3
és andezittufák is.
Osann-
=
T
sor
2,2
3,76
V
a mész-alkálísorlaa kőzet hasonló. Az ide vonat-
következők:
ásványszázalékos
értékektől jellemző kvarc nyisége (primér
30
5,4
magmatipus
értékek
4k
rn
14,9
í
_
0/0
az I. főcsoportba, a liparitok, a következők: paraméterei
f
c
8,0
75,99
kőzetünk Kiszámitott
7-8
alak
lk
mg
15,0
0,46
0,34
összetétel, Niggli-értékek értékeitől. A
plagioklászok 0/0), valamint
metszet
IV.
qz
+
l56,4
mind elempedig a kémiai merőben a kékülönböznek de különböznek a riolittua kvarc összetétele, menya színes cseelegyrészek
alapján
volta
kély
tariranunk;
kell
kőzetet
nagybarcai
a
.
,
,
,.
biotitdácittufánalí
hiperszténes ,
..
,
,
,
Zavartckzq-ertekek
szamitott
elemzesbol
Az
C.
es
I.
P.
W-normalc
következők:
a
= =
N
_____
n
-
+33761
t
keplet" ,
.
=
=
=
t
=
m
=
Wxnormák:
P.
ozrtoklász albit
5294 3033 16,18 53,85
=
f m"
75,57
=
a
a"
7,118 8,17 14503
=
a c
l.
C.
zavarickij_érte'kek;
1334 "n 14,67 0/0 1179 ("n
anortit kvarc
Ö
39240/10 5,51 0/a 3,33 0/0 4,64 Ú/
korunwd
I
hipersztevn
19,12
a
2/6
.
33%
t't1
6,06
10008 szimbólum:
jól egyeznek a dácitoknál korund és az normákban jelentkező ték alumíniumfelesleget jeleznek. Ezek
A C. I. P. W.értékekkel. T-érelőforduló Osann-értékekben Ez az alumínium-felesleg agyagos
gyakori
is
'
révén
hozzákeveredés
került
2. Piroacénes
a
0/0
cll, 3, 3, 3.
tufába.
és
andezittufák
A vulkáni
agglomerátumok.
mint korábban említettem lepelképződmény főtömege felületi andezittufa Ez igen tekintélyes és agglomerátum. piroxénes nemcsak hanem az a tanulmányozott kiterjedésű egész keletterületen, borsodi mintmedencében. De mélységbeli is számottevő: kiterjedése m a lehet. Területünk egy 100-120 hegyek vastagságú központi részein -
-
300-350 m Ide tartoznak
magasság
tszf.
fölött
andezittufából
breccsából
és
állnak.
Köbölictető, Háromkőbérc, Kövecsestető, Feketehegy, Szurdokhegy, Maszorhegy, Tótvárgányhegy, és LigetBorlótető Nyergestető, Nyulczahegy, nagyhegy főtömegei; A lepelképződmény durvábbigen változatos kifejlődésű: anyaga és tartalmazó tufák finomabbszemü, apró kőzetüveghorzsakőlapílliket andezítbreccsákkal és Az andezitváltakoznak. konglomerátumokkal szögletes anyaga vagy legömbölyödött, kongbmerátumokés breccsák a
Mfigoshegy, Nyúzótető, Milehegy, Kerektövisk, _
andezitkavics,apró
azonkívül Tillalhatók bok
andezitmurva
nagyobb
és
homok,
andezitbombák
finom és
képződményben.
1S
a
A
vulkáni
törrnelékanyag
tufás kötőanyaggal. köbméteres töm-
pár
alsóbb
a színtjeiben elég jól rétegzettség kivé hetó, de a felsőbb szintek keresztrétegzettséget, vagy álrétegzettsénem Ez a körülrétegzettek. mutatnak, sok helyen pedig egyáltalán enY Igazolja Schréternek azt az [6, 7], hogy a tufáknak elgondolását hullott része 9%bfeccsáknakcsak az alsóbb sekély tengerbe, míg a felső már Tehát a törmelékanyag szárazföldre hullott. körülülepedési TGÉZUk
i? _
menyei
regressziós
AZ andezittufa
időszakra és
breccsa
utalnak. származását
illetően
már
Vadász
is
meg-
31
nem lehet felismerni [9], hogy az egész sajóvölgyi területen állapítja kitörési Viszont a néha központot. kifejezett pár m3-es andezittömbök lehetetlenné teszik a a MátVulkáni akár a tufában, törmelékanyagnak A durva való származtatását. rából, akár az Eperjes-Tokaji-hegységből a a tardokitörési törmelékanyag ítélve, Vadász nagyságából központot naiés a Bán-völgy közé eső területre Ezt Radnóthg/ helyezi. megerősíti E. [5] is. Viszont a most ismertetett területen akadnak akkora piroxénkörandezittömbök is a tufában, hogy azoknak még a tardonai-völgy valóvaló sem Tehát származását lehet biztosra vennünk. nyékéről a de több kitörési színű, sajóhogy nemcsak egy, központ is lehetett
szénterületen. és lévő Köbölíc-tető Így a területünkön valamint a Kerektövisk található andezittömbök környékén nem kerülhettek a tufába. Valószínű, hogy területünkön volt a kitörési központ.
völgyi bérc, sziről lic-tető A
miatt
tufák változó.
gekből A tani
Háromkőmesz-
Köbö-
a
.
és
összetétele Azért tuÍákban
a
mikroszkópi jellemzése
lévő
vizsgálatok a
a
anyag tufarétc-
készültek
andezittömbökből a tufák
alapján
csiszolatok. kőzet-
agglomerátumok
és
következő:
a
Lényeges szolatokban
hozzájuk elegyedő agyagos-homokos csak a tiszta mikroszkópi vizsgálatokhoz a
tufákban
csiaz egyes kötőanyag. Mennyisége üveges de ritkán 30 O/o-nál. kevesebb Üg/g-ot is felülmúlja, kaolinnikolok között átlátszó-áttetsző, párhuzamos Porhintésszerűen nikolok között igen pedig izotróp, szemcsét tartalmaz Háromkőbérc). Helyen(Köbölictető, 75
Általában színtelen, szerű, keresztezett sok kint
apró az
opak
alapanyag
barnás
színű
Tótvárgányhegy).
(Nyűzótető,
és A porfiros között a az uralkodó. Nagyság földpát beágyazások alak táblás szerint Néha igen Változatos kifejlődésű. szép automorf, termetű KöbölicHáromkőbérc, (Borlótetö, kristályok Ligetnagyhegy, az máskor csak Az automorf tető), kristályokon földpát-töredékek. a színi-fel. Összetételük ismerhetők (110). (010), (001) és (101) formák metrikus kioltások zónában mért maximális alapján (280-330) tehát bázikus andezinek, AnggAbyj-AnjnAb-gi, körüli, plagioklászok: labdradoritok. báziplagioklászai Megjegyzendő, hogy az andezittömbök kusabbak: körüli labradoritok, bytownitok. Gyakori An(_',5-g()Ab_-gf,-gn a zónás a rendesen kifelé de különösen zónák szerkezet; savanyűbbak, a Kövecsestető és Borlótető kőzetében zónás szergyakori a fordított kezetű zónás is. A normális plagioklász magja igen báziplagioklászok kus (An 20a (An savanyú oligoklász 80-909/0), szegély ellenben az szerinti ikerösszealbit-. ritkák a 250/0). Gyakoriak periklin-törvény növések. látni A földpátkristályok mállásnak csak ritkán víztiszták, üdék, barnás tartalmaznak. Rendszerint sok nyomát. Zárványaik: zárványt és apró kisebb földpátkristálykák üvegfoszlányok, vékony apatittük, ez külösokszor zónákban biotitlemezkék. A zárványok rendeződnek, kőzetében. A zónás nösen és a Nyűzótető szembetűnő a Köbölictető =
=
felépítésű
koszorű. a
32
Hosszűszőlő
plagioklászok A
földpátok kőzetében
héjait
középső elváltozási
jelenik
terméke meg.
övezi a
kaolin
legtöbbször csak
zárványa
Damasa
és
kívül
az
kristályok
és
uralkodik.
augit
az
Az
Rólzísaáís-dulo).
Nyúlcza, jelei
lictető,
azonban
frissek
SLemAz augit
mállás
a
né
betűnő
,
hipersztén
a
idiomorfok, legtöbbször hosszúkás kristályai ritkánaz és kristályokon ÍŐIOIItOYIÍ (1002,(01(,)') (110)_lapoErosen pleocnroos. (l22) terminális lap is felismerheto. ércesedés figyelhető meg (Köböharántrepedései" menten Altalában
hipersztén
töredékek.
ken A
közül
elegyrészek
színes
A A
csak
'
Az automorf mint a csekélyebb, hiperszténé. mennyisége a zömökek s wca-re metszetekben ezek merőleges ritkák, kristályok Párhuzamos jól felismerhetők. az (100), (010) és (110) formák nikolok zöldessárga, alig észrevehető halvány között pleochroizmus észlelhető. ez is gyakran ércesedik. hasonlóan Egyes csiszolatokban A hiperszténhez és kalcittá klorittá alakult augitpszeudomor(Hosszúszőlő) előfordulnak
fózák
is.
amfiból
Az
az
augitnál
is
kőzetében Kövecsestető töredékek. Egyes helyeken
(Szokai-völgy). zöldesbarna,
c
=
amfiból
helyét
nit) foglalja
el.
az
biotit
A
apró
szalmasárga,5=c
a
Pleochroizmusa élénk zöld.
fekete,
=
ércesedett el.
Az
lemezkéinek sötétbarna.
biotitlemezkék
=
=
=
vagy
is
pleochroizmusa
církonszemeket nagy fénytörésű szetekben (Nyulcza, Kerektövisk)
alják
ritkább. csak Nagyobb mennyiségben elő. néha Xenomorf, apró Mindig alakú oldódás miatt ovális magmatikus ÍJ a élénk: világos igen sárga, CAC 170 körüli. Kioltása Igen sokszor limobarnásvörös érchalmaz (magnetit,
fordul
a
Néha parányi tartalmaznak
számottevő:
a
magnetitszemeketyagfy Egyes zárványként.
megfigyelhető helyét magnetít-
a
és
=
met-
biotit kloritosodása limonitfoltok fog-
nem magnetitszemek nagysága igen haladja meg a 200 (Lm-t. Alaktalan fordul elő. foltok, vagy apró oktaéderek alakjában A kvarc eredetű a kőzetben. szemekmásodlagos Legömbölyödött ben jelenik kis mennyiségben szinte a legtöbb A kalcit meg lelőhelyen. ugyancsak csak a Nyúzómásodlagos, nagyobb mennyiségben (1-1,50/0) tető és Liget-nagyhegy kőzetében jelentkezik. Az összetétel öt százalékos ásványos helyről megállapítására választottam ki megfelelő Ezeket részben csiszotisztaságú anyagot. latban asztallal bromoformrészben után integrációs kimérve, porítás ban centrifugálva az alábbi értékeket kaptam:
A
I
Bánfalva
Sajómercse
Nagybarca Szokai-rvgy.
Kövestető
428,4
űsez;
m
Borlótető
(Szer;
D-re
Ny-ra
_
fllaglüklász "rmten auglt
394; 0/0, 5.,? 3 1
43,9 0,2,
,,
9,5:
,,
77
4 1
U
215
N" "t egyéb uvíínetlt alapanyag .
aeis
2,8 4,1
3,6 4,9 31,5
,,
_jy3gs,2 ,.
100,0
0
g
,
,,
,,
100,0 0,1,-
413 12,6
o
5 ,,
5 9
223Waa 2,5 3,0 25.9
,,
,, ,,
100,0* Új,
Sajóvelezd Nyúzótető DNy-rá 44,4 o '., 135 ,,
4 79
3,0 4,2 so,o 100,0
Uppony Köbölictető
4-3. 450.4
3733
27
,,
,.
0.5
D-re
443 8,8
v
97
s
1,5 2,9
,,
36.4
100,0
,
..
3 6
.t
" .,
33
kőzet a kövestetőí amfibólhialapján pedig hiperszténaugitandezittufák.
összetétel
ásványtani
Az
perszténaugitandezittufa,
a
többiek
kőzetek közül A felsorolt G. készítettek számomra Bidló vetkezők:
első háromból elemzést. Az
az
Kövestető
57,74 0/0
56.32 0/0
n
í):
1106 5,21 |2,43
-,, ,,
1623 9,48 4,46
v!
ív:
n
'17:
,, ,,
MgO
2,46 8,64 2,25 2,53
,,
CaO
..
Na20 KgO 13205 COg HgOHgO+
,.
..
u.23
0925
.,
0.50
0
Vogl
,,
,,
írí
97
ír:
.,
Bidló
G.
adataiból számított Osann-féle részben az I. főcsoportba (liparítok, alapján kőzeteink részben andezítek, (trachitok, pedig a II. főcsoportba kőzetekhez hasonlóak. Kövwestető amf.
,,
,,
,,
,,
,, ,,
u ,,
,.
9996
0,],
BÍdLÓ
G.
kőzetparaméwterxak dácitok stb.), stb.) tartozó .
.
.
.,
..
SJOT
S
hip.
,,
M.
elemzések
Az
,,
n
0,97 1,58
,,
1001701,
..
Földxxárinó
Elemezte:
,,
-,-
0,63 1,22
és kö-
n
1,83 5,23 1,89 1,37
,,
,,
..
10020
,,
-,-
,,
1,48
a
í):
n
FeO MwnO
M.
Vogl értékei Bworlótető
,,
58,96 0/0 0153 18,43 5,05 2,30 0708 1,93 6,20 2,50 1,76
SiOg TiOg -A12O3 Fegog
Földváriné elemzések
Szok-aiavwgy.
augit-
andwezíttufa
66.60
5.6
10,6
0.8
63.85
5,0
8.3
16.7
63.96
4.1
7,5
18.4
Szuhai-völgy hip.
augit-
andezittufa
1.2
Borlótető
hip.
augit-
andwezittufa
A
nak.
Niggli-féle
A
számított
Kövestető amf. hip. andezíttufa
értékek értékek
paléeítes, a
6.0
111. tonalitos
1.3
f?
magmatipusra
sí
al
frn
198.8
36.6
292
metszet
hip.
0.32
0.33
V.
augit176.7
30.7
29.4
177.8
30.1
42.8
0.43
0.38
0,40
0.20
Borlótető
hip.
augu-
andezitttlfa
3 4
utal-
qz
augit-
Szowkai-völgy andezittufa
1,1
következők:
9.5
III.
+51,n
kőzetrendszerében kettő pedig
Zavarickij rt 'ába
kövestetői
a
másik
a
következok: Égmléterei
kőzet
osztály
3.
a
a
2.
osztály
csoportjába
10.
6.
cso-
Pa-
tartozik.
__
a
Köves-
_
j b s
tető:
völgy:
8,52 7,94 -1v2,13 71,41
8,99 7,42 14,99 68,60
7,20 6,70 18,59 67,5l
-|-11,8:0
+e13,92
+17,84
a
14,29
a,
Borlótető:
Szokai-
Kövestető: c'
t 9
képlet:
tály,
alosztály
4.
W.-rendszerben
P.
I.
C.
amerikai
Az 1.
rendjébe
tartozik.
4,810 6,03 1,06 0,96 0,67
A
kőzettani
kevesebb amfibóllal. 3,5 TV0, azért ezt már Már tenünk. Vel es
szabad
porfiros
AZ _
rot
egykor
egy
A
részben kövestetői
az
részét
a
4,76 13.92
_,-,-
1,85
2,65
100,10 111, 4, 3, 2
11,, 4, 4,
99,89
a andezittufái vizsgált terület hiperszténaugitandezittufák,
kőzetben
amfiból
az
minősí-
világosabb
színé-
taka-
a
s
a
vulkáni
tör-
Összefoglalás azt
az
kiegészítő adatoktól
irodalmi
IS előfordulnak. összetetel, mind pedig es C. I. P.
ZaVar1ck1jmutatják,
Osamng edd. 1%: azt eredmenyeak
és
mennyisége kell
agglomerátum
(hanemdacittuialk a_Z asvamyos
2
több-
többitől
a
fgglln
--.-
--,-
is különbözik
s
Mg
-,-
-,-
erózió
IV.
mított
-.--
-,-
andezittufa-breccsa és erősen felszabdalta, eltávolította.
szemmel
érvé-szletes ijxikrcszlcópin kjdeüllítnt Vizsgáltteruleten korabbi Zittufáka
10,83 1,20 7,66
amfibólhiperszténaugitandezittufának
amfibóljaival. egységesebb főleg az
fallepusztulás,
nlelekanyag
alapján
vizsgálatok túlnyomó
agglomerátumaí
11,l2 15,72 25,85 2424 1,63
-,-
0,60 1,98 100530 111. 4, 3, 3
szimbolum;
2
3, 10
Borlótető
-,-
-,-
a-pam
65
46,1
3/10
15,0vl 18,86 28,91 15,78
'
kakit víz
60.00
30,95
Szokai-völgy
1w0,56
ilmenit hemaatit
7o,15 1144
6
2/6
20,96 26,97 23,16 2,55
diopszid rhipemsztén magnetit
-,-
a mindhárom kőzet II. oszértékek a következők: A megfelelő
Köveswtető
alibit anonim kvarc konmd
23,81 4744 29,05 51214
5744 28,57 67,80 0,71 37,50
n
12,40
-,-
völgy
-,-
r m"
Bortótető
520119117:
hogy
az
kémiai Wrértékxek andezittufái: a
kémiai vizsgálat eltérően nemcsak elemzés és a összehasonlítása és a mátrai
belőle
alapján andeszá-
alapján tokajvidévki
3.
3 5
piroxénandezitekkel ból
összetételűek,
rokon
tehát
bizonyára
magma-tartály"-
azonos
számnaznak. A
kitörés
sorrendje
differenciálódás
gravitációs
a
s
ezzel
egyidejűleg
okozta süllyedése epirogenetiíkus magmwafelpréselődés rögölknek felé a bázikus lhaladó. Előbb törtek tagoktól tagok savanyúbb a. kövestetői a s legvégül uamfilbólhipersztéinaugitamdezittufa, később augítandezittufák.
fel
egyes következtében dácittuférk. a a
hipversztón-
IRODALOM:
[1] Árokszállássy tori
Tufatanulmányok Szeged, 1936.
1952.
Bö1csészetdok-
környékén.
Földtani M. Á. F. I. vizsgálatok Nekézseny környékén. rész. szénterület délkeleti részének viszonyai településtani Doktori értekezés. 1941. Sopron, felvétel az M. Á. F. I. Évi Jel. Upponyi hegységben.
G.:
Évi Jel. 1953. I. évről, A.: A sajóvölgyi [3] Jávor
=
vonatkozásban
bányászati G.: [4] Pantó
Sajószentpéter
Z.:
értekezés. K-Pantó
[2] Balogh
Bányaföldtani
évről.
[5] Riadnóthy Közlöny, [6] Schréter
E.: Földtani 1948. Z.: Földtani
vizsgálatok
a
borsodi
kőszénmedence
déli
Földt.
részén.
4
felvétel
a
Sajóvölgy
neogén
medencéjében.
Földt.
Int.
Évi
Jelemtései 1917-19-ről. Z.: A borsod-hevesi [7] Schréter Földt. Int. kiadványai. Bp. Z.: Dédes [8] Schréter Uppony,
szén-
és
lignitterületek
bányaföldtani
leírása.
1929.
és
Nekézseny,
továbbá
Putnok
vidékének
föld-
tani Földt. Évi Jele-mesei 1941-42. évekről. Int. viszonyai. E.: A borsodi kiadszénmedence Földt. Int. [9] Vadász bányaföldtani viszonyai. Bp. 1929. ványai. T.: Jelentés a Borsodi szénmedence a MÁSz megbízásából 1948. nyarán [10] Pojják Kézirat. földtani munkálatokról. területén végzett S.: Felvételi A M. Á. Sz. részére készült Bánfalva környékéről. [11] Vitális jelentés
kézirat.
36
k;
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI KÖTET
I.
AZ
1956.
JÚNIUS
8--9-ÉN
RENDEZETT
SAJTÓ
Dr.
U.
KIÉRNÖKNAP
PJL(ÉADAÁSAI
ELHANGZOTT
ALÁ
laENnEzTE
TERPLÁN REKTOIÍHELYEITES
MISKOLC
I9ST
ZÉNÓ
E
E A
KÖZLEMÉNYEK
MINISZTÉRIUM
MÜVELÖDÉSÜGYI ANYAGI
lufim;
TÁMOGATÁSÁVAL
m5
mzmsíeKW"
r; mama ..
JJZÍÉSE
I.
KÖTETE
MISKOLC
VÁROS
JELENT
MEG
TANÁCSÁNAK
KOHÖMÉRNÖKI
KAR
TARTALOMJEGYZÉK Előszó
C/J
KOHÓMÉRNÖKI
rozása
KÉMIAI
ÁLTALÁNOS "Horváth
Aurél:
A
ÁSVÁNYDr.
Martin-acélgyártás
savas
ÉS
Wéber
Zoltán:
Horváth József:
Burnóczky
kémiaija
fizikai
és
13
tufák
vulkáni
Nagybarca-környéki
I
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
Milasovszky
Dr.
Mika
Hazai Vasban
.
.
Dr. Kiss
Geleji
Béla:
kérdése
órajárás
Az
hosszúság
csillagászati
ÉS
Sándor:
A
A
Sándor: kéntelenítési
A
jelentősége
kutatómunka
folyó
85
TANSZÉK:
ALAKÍTÁSTANI
egyetemeken
.
főiskolák
kohómérnöki
moszkvai Beszámoló
.
.
.
.
93 .
97
működése állásáról
és
szervezete
takaréköntöttvas-kutatás
a
jelenlegi
103 113
TANSZEK:
Dániel:
Az
VASKOHÁSZATTANI
Mihály:
alkalmazása
TANSZÉK:
TÜZELÉSTANI
Szele Simon
KÉPLÉKENY
mikrokémiai
domborítása
METALLOGRÁFIAI József: Nándor:
titrálások
műszaki
Lemezhengerek
Diószeghy
79
TANSZÉK:
kolorimetrikus
A
KOHÓGÉPTANI
Hajtó
65
meg.
KÉMIAI
József:
Verő
.
.
75
határozásánál
Dr.
.
feldolgo-
TANSZÉK:
KOHÁSZATI
Dr. Dr.
lx?U
.
lehetőségei
GEODÉZIAI
Ervin:
.
TANSZÉK:
Az urkúti dúsítása kémiai úton mangánérc magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai kezelése kéndioxidos mangánércek dús és kovasavban bauxitjaink gazdaságos tanszéki kísérletek és az erre irányuló
A
Lajos:
Nándor: zásának
meghatá-
TANSZÉK:
KÖZETTANI
Tibor: Pojják Sajóvelezd; Upponyásvány-kőzettani vizsgálata
Dr.
és
TANSZÉK:
FEMKOHASZATTANI
Wieder
kimutatása
János: Fém-ionok ultramikroanalitikai katalízis segítségével
Bognár
Dr.
KAR:
TANSZÉK:
KÉMIAI
ALKALMAZOTT
vaskohászat Az
ózon
az
szerepe
égési
folyamatoknál
117
TANSZÉK:
fejlődése
befúvatás oxigén folyamatára
az
hatása
1955. a
évben fémnek
.
.
gázfázis
.
.
.
útján
.
.
.
.
123
történő 129
377
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÁBRAZOLO
kitérő
legrövidebb
tengely
megoldása
egyenesvonalú .
Vilmos-Dr. Sándor: Geleji Fémfólia-hengermű lású aszinkronmotorokkal Andor: különböző Feszültségviszonyok javítása torok párhuzamos kapcsolásával .
Lányi
.
.
.
.
.
.
össze-
.
.
143
.
TANSZÉK:
ELEKTROTECHNIKAI
Uray
KAR:
TANSZÉK:
GEOMETRIAI
Három Géza: kötésének grafikus
Petrich
Dr.
.
.
hajtása
.
.
.
.
kaszkádkapcso.
.
.
.
.
.
.
149
.
transzformá-
áttételű
159
'I*ANSZÉKE:
GEPELEMEK
Az Zénó: Terplán Ajtay-Korbuly-féle vizsgálata....................... A Gépelemek tanszékének Gábor: Varga
hatásfok-
kaparólánc-hajtómű
Dr.
mérő
ipari,
és
tervezői
tevékenysége
1950-56-ban
179"
.
József: ellenőrzése Esztergapad főorsójának Nagy Géza-Olasz A fogdeformációk mérésének módszere István: egyik Herczeg elmélete és gyártása Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek korszerű méretezésének rövid Tar Sándor: összefoglalása Gépelemek készítése adatainak Pál: Nomogramm fogkihegyesedés Lendvay .
.
.
.
.
Lévai
215
meghatározására Szaladnya Szombathy
Sándor: Emil:
másolóberendezés
Hidraulikus Méretellenőrzések
A
méretóontosság
és Szerszámkutató
József:
Somodi
Jármű mérése
Alajos: sékleteloszlás
János:
Susánszky nagyság
.
.
.
.
.
.
.
kritériuma; .
.
.
irányelve
dugattyúfelületein
dieselmotorok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
hőmér-
fellépő .
.
.
.
.
.
.
.
.
TANSZÉK:
IPARGAZDASAGTANI Dr.
.
változatok kiválasztásának felületi símaság összefüggése laboratórium tervezésének
TANSZÉK:
GEPÜZEMTANI Lancsarics
a
pontosság-vizsgálata
TANSZÉK:
élgeometriája
Az
Lajos: a
_
esztergakés megmunkálási
József:
Kordoss Bálint
módszerrel
pneumatikus
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI
új szempont
Néhány
periódus
a
megállapításához
.
és
időtartam
sorozat-
a
271
.
.
TANSZÉK:
MATEMATIKAI
A determinánselmélet Dr. Gáspár Gyula: Raisz Iván: polinomok Interpolációs minimális László: Huszthy Forgó tömegek
megalapozása
axiomatikus .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281
.
287
.
idejének
felgyorsitási
meghatározása Hosszú Miklós: Dr. Nikodémusz Vincze Endre:
295
Néhány Antal: A
Béla: Miklós: László:
felrakó szerszámok
A
Gyorsacélvizsgálat
metallográfiai
Kóródy
30.)
megoldásáról .
.
309 317
.
.
.
.
.
.
és
327
.
ipar
az
.
.
337
.
TANSZÉK:
.
kikeményítése .
.
Erőmű
kazánforrcsövek módszerrel Pontos hőmérsékletmérés ipari .
.
.
.
.
.
.
meghibásodási .
.
.
.
.
gyorsacél-
egyélű
takarékos
készült
hegesztéssel egyszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
r-, .
.
5559
felderítése
okának .
.
.
.
,
363
3139 u
3 78
általánosítása
.
TECHNOLÓGIAI
MECHANIKAI
Pazár Dénes
közös
grafikus általánosítása
egyik
lengései gerjesztett kutatás a tudományos
rendszerek Csillapított Optikai feszültségvizsgálat
szolgálatában Béla: Zorkóczy forgácsoló
fogalmának
TANSZEK:
MECHANIKAI Dr. Sályi István: Huszár István:
többváltozós függvényegyenlet Parciális differenciálegyenletek
monoton-sorozat
TPYIIH
MHIIIKOJILIICKOPO THJREJIOÜ
HHCTZTYTA
IIOJIIZITEXHHHECHOPO
IIPOMLIIIJIIEHHOCTH
(BEHPPHA)
COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI upnxpannoü
Kadmnpn lI-p
Huom
Ynmpauunpoanuurmqeccoe
Boruap: uerauon
nouon
c
.
.
.
onpenexeuue .
.
.
.
.
.
xmmu:
(Iaasuxo-xnunx
Xopsar:
:
u
Hnxomneune
xarunan
uouomuo
oómeü
Kadmxpa Aypexb
(IJAKYJIBTET
xunnu:
nucxom
uapreuuacnoro
n Kncbenpa IHHBPEIOPBH nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü Yunoumx ryqyoa n paüoue Illaenexaana,
npouecca
summa
By.wmann-1ecxuxc
Hanbóapua
u
ívül
.
Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: xuuuuecnnu Oóoraruenue Xopsu: nyTeM uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) pnnnonecua I/Ioüxeq) Beóep. ycnoann OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI Jhüom nsprannenux Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx pyn nayoxncmo cepxo Boauomnocm oorarux azonoson penraöexbnoü Hanzxop Bmnep: oópaóorxn n oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru gnyoxucsxo xpexnum Eaqmxpe npn II-p
Boxrau
.
.
_
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Knqxenpa II-p
Bana
reonesnn:
Mulamoacxu:
llpodnema
acrponounqecxoü
Eaqmenpn
merauyprnxecnnx
oópaóomn
MBTBHIOB:
B
Bpsnn
.
ZI-p
Éomeq)
Katbenpa II-p Ilaunaxb
.
.
.
.
.
uuxpoxuunn
nnacrnqnoü
n
nccnenoaaranbcxoü
yqeónux
B
rnrronnxnx
Hamm!
Bmnoxuaeuoü
paónu
zaanenex-max
.
Bankon.
aucronpoxzrruux
Oprauuaannx
Bepe:
Mewauyprntxecxnq Xajro: lux
.
ueTalxorpatbun:
ZI-p HaHnop mreű
.
.
oupenexeunu
xuunu:
BHCIIIBX
Heuzóponxa
npu
xoxopnmerynaqecnoro
Bnnqeune
Feneu:
nonurexuuqecxux
Iíuux:
Kacbenpa
qacon
xozm
noxrom
Haqwenpa uerauyprnqecxoü JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne
lI-p Alexcaunp
oouw uuwru -I '_u
1xoarolreme.
o
neveik
lxzocem:
paóora
u
By3"os Omer
qyryuoa
.
nocxoscmx .
.
nonomemm
a
.
.
oóxacrz
.
.
.
nccnenosanua
.
n
POJlb
Tonxnua; ossza.
s
npoueccax
ropennx
.
.
.
.
.
.
.
saueHnTexeü
.
.
qepnoü
Katbenpn
uernuypruu:
Cexa: Paanume qepnoü menxuypmn Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro rasonoü (pasa nocpencmou
"Mnxaü
Inauaop
1955
a
r.
H!
nyrbs
MGTBIIII
-
.
MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI Hauoprarenmxoü
Karpenpa
Bubuom cmuon
Beno
IOIIIBXCIAH
Pausz:
.
.
.
aneuenron
.
'
npnuoü, 143
npxmux
Aürau
cucreuu
ronxonucronux
aanrarennmn
uanpnmennü c
paannqnum
Knzx
npua
.
upoxamux .
.
.
.
.
Kopdyü
n
.
.
.
.
óaarrepuuun
c
zxa .
.
.
,
nemmu .
.
.
.
.
.
.
.
3y6=en
mnnponaxbuoro
Eomponb
Eadmnpn
eocnu
axcnnoaTaunn
nopmneü
Huom
I/Ismepenue
Kacbenpa
Xycm:
Muxnom
HGCKOCbKHMB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pesxn
.
221
.
231 233
.
.
.
.
.
.
.
239
.
Memuy .
.
243
.
.
uccneaosaunm
r.o .
.
.
.
Ha.
Temneparyp
.
.
_
.
.
F3 LI
.
nposepxnocm
259
.
npnnunnbx pazmepos cepnu
u
nepuona
Axcxtomuan
ocuona
onpenenennx .
.
.
neTepMnHan-ros
TEOPHH
.
.
271
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'
nH-repnonsiunu Macc
Oőmee
.
.
.
.
Munnmanbuoto .
_
oőoőmenne
nepenenuunn
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
.
.
.
.
381 287 295
.
cbyHKnnoHa/xbbxx ypasneuuü .
305
.
.
napuuanbubix
pemeuun .
.
.
ycxopenn
.
uexoropbxx _
.
.
.
apemenn .
.
380
.
uoabxe
O rpaqynqecxom II-p Anna/x Hnxonenyc: nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh nonsrms 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü
.
.
215
npouaaoncrsa:
Onpezxeneune
Xoccy: c
.
.
20]
.
Maremamxn:
Honnuomu
apamalomuxcn
.
Toxapuoro
-
JIHBBIIIJMOTOPOB
Hexo-ropbxe
HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH
Pauc:
.
cuocoóou
pacnpenenenna
oprauusaunn
Ulymancxu:
lI-p Ilbxona. Faumap: I/Inan JIacno
.
.
.
.
manim-x:
Tpancnoprnmx
Kacbenpa. H-p
.
.
runpannnqecxoro
aaaucumonm oópaóoxu (ópaóonn noaepxnocm a naóopnropuu
npaexmponau nncroyuenron
upoexmponaunm
Hanqapuq:
.
.
.
.
.
IIPDMKB
xawxecreou
Hpnunuuu
Kacbenpa
.
.
padon: .
199
.
Mamnuocrpoeana:
n
pasmepoa
I/Iomeq) IIIoMonn
Anaüom
.
nnesuawnqecxum
Peomempmu pemymeü Kpmopun nuóopa Bana
Bannnr:
_
a
.
roquocm
rexnonornu
ÉlomenpKopaom: Tor;
.
.
paanepou
uaman
anemenroa pacqera nammx onpenexeuua
nm
poücraa
yc
Couóam
Jlaüom
.
.
Hccxenosanue
Hlauzzop Bumm
cospenouuoro mMorpauMH
Gocranxeuno
aaocrpeuua Canmua:
-
oóaop
179 189
.
.
.
.
.
Kptmuaü
.
.
.
173
.
.
.
.
.
.
.
LiIerumau
139
xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu
.
Tap
149
.
.
.
IIBDIJHIOJIMIOFO
nyreu
H MBIIIBH oónarm npouumneuuocra, Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axeMenron u n 956 rr. 950xmuepaunü npoemnposanan cranxa l'un Hanw a rnnnoro mnuunenx Toxapuoro omeq) Onac; Hponepsa Hmrnan Onuu na cnocoóon Pepuor nauepennx nedaopmönau ayűben xonec axnenumqecxnx Kupa JIeaan Teopua n uaroToaxonne ayóqacrux
Hm
129
.
.
Mamun:
Hccnezxonanno
TepuJLH:
Ulaunop
123
.
.
.
.
.
.
CDAKYJITET:
[Ipuvon
acunxponnuuu
pemmia Ynyumenne rpaucdxopmaropos
Iímbenpa JI-p
.
neayxmbnponnuuz
xpaxqaürueü
naaxomncnne
ZI-p Anexcnunp
m
IHIGKBIIHBMH
Mann: coenunenne
.
sxexrporeqnnxn:
Ypau
Annop
.
.
.
reomerpun:
_1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo rpn nopecexummeü cxpemna
Kaqyenpa
.
upouecc
.
.
.
MOHOTOHHOIO
.
.
309
.
pyma
.
.
.
.
.
317
Kaqaenpa MexaHHKu: cncrem Boaőyxneunme xoneöanna Il-p I/Imraan Hlan: aaryxaromux I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe namepenue Hanpaxenuü Ha cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru Kacbenpa Bana
3opxuuu:
rexnonornu
Hpoc-rasr
aaxanxa.
sxononurxuoro
uHcrpyMeH-ra Hasapxn.
pexymero
onnoü Benn Hasap: I/Icnuraune craneü őumpoopexynxux Bmsmnenne Mmmom KOTGJIhHHX Hanem rpyö apu-nm nopqu cnocoőom ycrauosox Merannorpamuqecxum Hacno a Koponu: Toqnoe usmepenue npouaaoncrne. Temneparyp B
pexymeü
'
327 .
337
Mamnu:
xpomxoü,
naro-roaneunoro
ny-rem
.
.
.
.
.
.
'
347 359
cnzxoaux .
.
363 369
3819
"
PUBLICATIONS
UNIVERSITY
THE
OF
OF
MISKOLC
THE
HEAVY
INDUSTRIES,
(HUNGARY)
INDEX
METALLURGICAL DEPARTMENT Dr.
Bognár: by
J.
OF
DEPARTMENT A.
Horváth:
OF
Physical
Pojják:
T.
GENERAL
OF
DEPARTMENT
of
the
and
acid
and
NONFERROUS
OF
DEPARTMENT Dr.
astronomic
Mika:
J,
Geleji:
J.
Dr.
N.
Dr.
D.
Verő:
high Hajtó:
in
DEPARTMENT
Development The
DFOCESS
effect Of metals
.
.
25
.
.
37 53 65
.
.
system
.
.
silica 75
.
.
.
.
.
in
.
the
of
nation
79
.
.
CHEMISTRY: of
and
Moscow the
.
colorimetric
85
titrations
ENGINEERING
the
at
AND
technical
universities
93
.
97
THE
role 01-" of
of
FERROUS ferrous
0_f m
.
.
ín
.
of
state
SCIENCE ozone
of
working .
present
on
FOR
The
.
METALLOGRAPHY:
organasation
Report
.
.
motion
.
of research work of sheet rolls
OF
DEPARTMENT
Szele: M. S. Simon!
.
FOR METALLURGICAL WORKING OF METALS:
The schools
tuffs
.
.
dioxyde and of high-iron theoreon Department
chronometer
application
forming
Diószeghy:
ore
manganese
METALLURGICAL
Importance
Convex
volcanic .
magnesium-oxygen ores by sulphur
processing University
.
.
OF
DEPARTMENT
Dr.
of
problem
Microchemical
DEPARTMENT OF PLASTIC Dr. A. E. Kiss:
of .
METALLURGY:
the
longitude
DEPARTMENT Dr.
13
process
PETROLOGY:
GEODESI:
The
Milasovszky:
B,
of
Experiments
hearth
open
AND
petrologic investigation and Nagybarca
Chemical enrichment of Dr. Z. Horváth: J. Webet: conditions of the Equilibrium L. Burnóczky: of home Treating manganese N. Wieder: economic Possibilitíes of bauxites
metal
CHEMITSRY:
Uppony OF
of
determination
and
MINERALOGY
Mineralogic
Sajóvelezd,
around
FACULTY
CHEMISTRY: demonstration
chemistry
DEPARTMENT Dr.
ENGINEERING
APPLIED
Ultramícroanalytíc catalysis
ions
.
.
.
.
research OF
engineeríng
metallurgical .
.
on
.
.
.
.
.
103 113
.
.
íron
cast
economy
HEATING:
combustion
117
processes
METALLURGY:
metallurgy
Oxygen
enriched
gaseous
phases
in
1955.
blast .
.
.
the
on .
.
.
.
.
.
.
.
.
123
desulphurization .
.
.
.
.
.
.
129
383
MECHANICAL DEPARTMENT Dr.
G. of
Petrich: three
OF The
ENGINEERING
DESCRIPTIVE axes
OF
DEPARTMENT
A.
formators
different
of
DEPARTMENT
.
.
.
mill
rolling
.
.
.
.
.
conditions
.
drive .
.
by
ratios
.
.
linking .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
connection
parallel
.
149
_
trans-
.
.
DESIGN:
MACHINE
OF
.
Tenplán:
of the of the mechanism Investigation efficiency driving the Ajtay-Korbuly scraper conveyor of Machine G. Varga: The Elements measuDepartmenfs Design industrial, work in the of 1950-56. design years ring and of the main of a lathe G. Nagy-J. Olasz: Chekíng spindle I. Herczeg: method of measuring dear tooth deformations One I. Lévai: and fabrication of gears with Theory elliptical pitch cylinder of up-to-date A. Tar: 01' elements Short summary proportioning ofmechanism of data of the determination on Lendvay: gear-tooth pointing Nomogram the of the attachment precision hydraulic Szaladnya: Checking copyíng method Szombathy: Ganging by the pneumatic Dr.
143
_
cascade-connected
by
.
.
.
ELEMENTS
FOR
recticlínar
shortest
.
ENGINEERING:
foil .
the
.
ELECTRICAL
Metal A. Geleji: Uray-Dr. motors asynchronous of voltage Lányi: Improving
V.
of .
.
.
FACULTY
GEOMETRY:
solution
graphical
deviating
Z.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
173
,
179 189 199 201
.
.
[ár/Fű
215 221 231 235
.
.
.
.
OF
DEPARTMENT
Kordoss:
FM Bálint: .
.
of J.
of
Geometry of
Criterion dimensional
Somodi:
of
Principles
DEPARTMENT A.
Lancsarics: Diesel
Susánszky:
J.
of
duration
I. L.
M.
Dr.
OF
.
I.
stress
the
vehicle
in
of
determinatioxu
period 271
.
.
.
.
.
.
281 287
theory .
.
.
.
acceleration
.
peroid 295
function on the .
.
equations graphical
.
.
.
of
.
.
.
.
305
.
solution
.
.
.
.
309
.
r-
series
monotonous
.
.
.
.
.
.
.
systems .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
327
research
scientific
of .
.
.
.
337
.
TECHNOLOGY:
MECHANICAL
of the welded Zorkóczy: Simple hardening hard-facing steel tool edge hard cutting B. Pazár: Test of high-speed steel M. Dénes: of failune of boiler tubes theicause Exploration methode by metallographic L. Kóródy: Exact of industrial measurement temperatures B.
.
.
.
.
a
384
243 255
OPERATION:
determinant
the
of damped in the service
test .
239
MECHANICS:
OF
oscillations
OF
.
MATHEMATICS:
variables About several Nikodémusz: of partial differential equations of the Vincze: One of generalizations concept
industry
.
259
of
view
A.
DEPARTMENT
.
ECONOMICS: of
.
and
.
.
.
of Axiomatic establishment Gáspár: Raisz: polynomials Interpolating minimum Determination of the I-Iuszthy: ofrotatingmasses.................. of some Hosszú: Common generalization
I. Sályi: Forced Huszár: Optical
.
size
Gy.
DEPARTMENT
Dr.
.
surfaces
piston
on
.
E.
.
TECHNOLOGY:
MACHINE
distribution
points
new
OF
DEPARTMENT Dr.
SCIENCE
heat
serial
.
.
.
Some and
.
.
INDUSTRIAL
OF
DEPARTMENT Dr.
of
.
.
THE
FOR
.
of the lathe tool cutting eorhreiation of metal woorking methods; of surface smoothness of research on a laboratory tooling
edge choíce and
planning
Measuring engines
.
ENGINEERING
MECHANICAL
the the
accuracy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
economic .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
of .
.
single
.
.
.
.
.
.
347 359
plants
power .
.
.
.
.
.
363 369
LIUNIVERSITE
DE
ANNALES
DE
MISKOLC
TABLE
Dr.
J,
CHAIRE
DE
Bognár: catalyse
Démonstration desions-nnétaux DE
CHAIRE A.
CHAIRE
Dr.
T.
DE
Dr. J. L.
DE
.
.
détermination
et
ultramicroanalytique .
procédé
du
physique MINÉRALOGIE
Étude Pojják: Sajóvelezd,
CHAIRE
MÉTALLURGIE
DE
.
.
.
.
.
.
par
.
.
NI
.
GÉNERALE:
CHIMIE
ET
METALLURGIE
Horváth: Enrichíssement nésedTTrkut Conditions Wéber: d'équi1ibre Traítement Burnóczky: par
par
tuÍs
des
.
.
.
.
NON des
chimique
systéme
du Facide
des
volcaniques .
MÉTAUX
voie
de
fabri-
PÉTROLOGIE:
DE
DES
Z.
acide
Siemens-Martin
minéro-pétrologíque et Nagybarca Uppony
de
DE
APPLIGUÉE:
CHIMIE
Horváth: Chimie catiortdeFacier
LOURDE
MATIÉRES
DES
FACULTÉ
IJINDUSTRIE
(HONGRIE)
environs .
,
.
FERREUX:
de
minerais
manga-
magnésium-oxygéne
sulfureux
des
.
.
manganése
de
minerais
65
hongrois N.
de de traítement Wieder: Possibilités économique en fer et en riches exposé des recherches silice, avec collaborateurs de la Chaire de Métallurgie
CHAIRE
Dr,
B.
DE
Dr.
J.
Mika:
DE
Dr.
A
Kiss:
DE
des .
DE
CHAIRE J.
D);
N_
Verő: de
25
79
.
.
de
travaux
85
MÉTALLURGIE
LA
POUR
IVIÉTAUX:
DES
effectués
recherches
dans
les 93
.
.
.
fabrícatioh ae-lahihoilr -po'x,1r']a.
de
tóles 97
.
METALLOGRAPHIE:
Métallurgle Rapport
Hajtó:
75
dans .
colorimétrique
titrage
MECANIGUE
des
cylindres .
Organjsation de
économique
du
PLASTIGUE
Dimportance techniques
universités Evasement
chronométre
du
astronomique
CONSTRUKTION
minces
Dr.
.
.
METALLURGIGUE: microchimíque
FACONNAGE
Geleji:
marche
de
CHIMIE
Application
CHAIRE DE ET
E.
de la probléme la longitude
Le
détermínation
CHAIRE
.
GEODÉSIE:
Milasovszky: 1a
bauxites hongroises lés effectuées par
sur
et
fonctionnement
Moscou l'état
.
actuel
des .
des
.
.
Ecoles
Hautes .
recherches
.
.
.
.
sur
.
la
.
.
.
103
fente _,
113
385
CHAIRE Dr,
CHAUFFAGE
DU
Díószeghy:
D.
L'effet méta]
liozone
CHAIRE
G. de
soufflé
phase
en
DE
Petrich: trois
de
I.
I.
Lévai:
S. P.
Tar:
.
.
liaison
courte
plus
.
.
.
.
des de
.
.
.
.
.
.
.
ellipsoides
Bref
du zgpergu Nomogramme
DE
CHAIRE
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
TECHNOLOGIE
.
,
.
.
.
.
.
.
Mesurage des piston
.
149
.
.
.
.
.
.
.
.
DÉCONOMIE
Susánszky: la
CHAIRE
dístribution
la
199 201 215
.
.
.
.
.
.
.
.
221
.
hydraulique .
.
.
231 235
.
MÉCANIGUE:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
239
température
la
sur
super-
INDUSTRIELLE:
de DE
179 189
.
pneumatique
.
de la véhicules
de
Diesel
Guelques points la période et
durée
.
relatives .
.
.
.
.
MA.CHINES:
DES
de
moteurs
nouveaux de Vue de la grandeur
la
pour
détermination
séries
des
MATHÉMATIGUE:
G. Gáspár: Le fondement axiomatique I. Raisz: Polynomes dinterpolation L. Huszthy: Déterminatíon de la période Dr.
tournantes Hosszu: Généralisation á plusieurs variables
de
commune
.
o
386
.
.
.
.
.
CONSTRUCTION
DE
DEXPLOITATION du
CHAIRE
M.
.
paralléle
raclettes
.
.
copier .
.
.
.
á
.
.
CHAIRE Lancsarics: ficie
de
143
.
.
.
machines données
de des
pour
.
.
.
.
.
calcul
.
.
FF
J,
.
159
á
de tour Géométrie du taillant de Youtil entre d*un mode corrélation Critére du choix d'usinage; dímensions et le lisse la précision des superficiel de Pétablissement de de laboratiores Somodi: Principes projets de recherches sur Poutillage
Dr.
.
.
en
convoyeur
Kordoss: Bálint:
.
.
MÉCANIGUE:
du .
.
.
montage
par
mécaníque
.
í)
.
métaux
de .
.
CONSTRUCTION
DE
des modeme organes la détermination devenues aux dents pointues dengrenages de Fappareil Examen de la précision Szaladnya: fraiseuses etc. pour tours, méthode Contróles de dimensions par Szombathy:
.
.
rectiligne .
.
á feuilles
de laminoir cascade conditions de tension différents rapports
.
primitifs
J.
.
.
.
désulfurisation
et de projets détablissement de mesures de construction la chaire des éléments effectués par de 1950. á. 1956. de la broche de tours Olasz: Contróle des dents de roues de mesurage de la déformation méthode Une aux des rouer Théorie et fabrícation (Tengrenages cylindres
Lendvay:
E.
.
la
contsruction
Nagy-J. Herczeg:
S.
.
INDUSTRIELLE:
en
mécaniqhe, G.
oxygéne
.
.
Étude du rendement Terplán: systeme Ajtay-Korbuly Travaux industriels et Varga: de
la
.
Z.
G.
combustion
.
sur
DESCRIPTIVE:
ÉLÉMENTS
DES
CHAIRE Dr,
.
MÉCANIGUE
DE
GÉOMÉTRIE
Amélioration transformateurs
de
de
processus
gazeuse
Commande Geleji: asynchrones
S.
par
en
DÉLECTROTECHNIGUE:
moteurs
Lányi:
1955.
Solution graphique évasifs
Uray--Dr.
A.
les
en
enrichi
axes
CHAIRE V.
dans
sidérurgie
de la dair
FACULTÉ
Pr.
INDUSTRIEL:
de
SIDÉRURGIE:
Progrés
M. Szele: S. Simon: du
róle
Le DE
CHAIRE
.
.
théorie
la
de .
.
.
.
daccélération
.
.
.
.
.
minima
équations
quelques .
.
.
déterminants
des
de
.
.
.
des fonctíons
.
masses
.
.
Nikodémusz:
Dr.
A.
E.
Vincze:
Une
CHAIRE Les I. Sályi: Dr, Procédé I. Huszár:
.
des DE
.
.
solution .
.
forcées de mesure optique et de l'industrie
DE
déquations
graphique .
.
généralisations
.
.
.
du
convept
de
systémes
.
.
.
de
.
différentielle .
309 317
.
.
.
des
tensions
.
.
.
.
.
327
rechevxches
des
service
au
.
337
MÉCANIGUE:
TECHNOLOGIE
Zorkóczy:
.
.
lé Un
.
monotone
amortis
doutils de coupe Trempe simple économiques soudure exécutes par dépóts par daciers Essai B. Pazár: rapides Méthode reconnaítre les M. Dénes: métallographique pour de chaudiéres des centrales ration des tubes de températures industrielles L. Kóródy: Mesurage précis B.
.
série
la
MÉCANIGUE:
vibrations
scientifiques CHAIRE
la
Sur
partielles
.
.
.
.
.
.
.
á
tailiant
un
.
.
,
.
.
causes .
.
.
de
.
.
.
.
347 359
détério363 369
383
DER
MITTEILUNGEN
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
MISKOLC
SCHWERINDUSTRIE,
FÜR
DIE
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT
J.
Bognár: Katalyse
von
Pojják:
der
Chemie
mittels
Bestimmung .
.
.
.
nach
.
Stahlerzeugung
.
dem
sauren
13
FÜR
UND
MINERALOGIE und der
Mineralogische
vulkanischen
und
.
.
CHEMIE:
Horváth: Physikalische Martinverfahren
T.
CHEMIE: Nachweis
Metallionen
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
HÜTTENINGENIEURWESEN
ANGEWANDTE
Ultramikroanalytischer
LEHRSTUHL A.
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
Tuffe
aus
GESTEINSKUNDE: der und
gesteinsanalytische Untersuchung von Gegend Sajóvelezd, Uppony
Nagybarca..................... LEHRSTUHL
FÜR
METALLURGIE:
Dr. Z. Horváth: des Ürkúter auf chemischem Aufbereitung Manganerzes J. Wéber: des Gleichgewichtsverháltnisse Magnesium-Sauerstoff-Systems mit L. Burnóczky: Die der Behandlung ungarischen Manganerze
N.
und
Eisen
bezüglichen LEHRSTUHL
Dr.
B.
Dr.
J.
Milasovszky:
Kieselsáure Versuche
FÜR Die
astronomischen LEHRSTUHL Mika:
Dr.
eíner wirtschaftlichen reichen ungarischen Lehrstuhls
und .
.
des
bei
Uhrganges .
.
.
.
.
der
Bombierung
.
.
.
.
.
kolorimetríschen
der
Anwendung HÜTTENMASCHINEN
UND
Forschungsarbeit
der
Bedeutung
-
75
.
.
.
.
Titrationen
79
85
PLASTISCHE
FÜR
an
den
93
.
METALLOGRAPHIE:
FÜR
Über
technischen 97
Blechwalzen
von
J. Verő: Organisation für Hútteningenieurwesen Bericht über N. Hajtó:
Diószeghy:
-
'
Über die Geleji: Uníversitáten.................----
D.
dies-
der
Bestimmung
und
Betátigung
der
Moskauer
gegenwártiáeriÉtarldvdér Épárghséeisen.
den
Hochschulen
.
,
forschung......................
Dr.
.
.
HÜTTENCHEMIE:
FÜR
S.
LEHRSTUHL
ín
der die
Verarbeitung Bauxite
GEODESIE:
Frage Lángen
FÜR
Kiss:
LEHRSTUHL Dr.
des
Míkroanalytische
LEHRSTUHL VERFORMUNG:
Dr. E.
Wege
65
Schwefeldioxyd.................... Wieder: Die Möglichkeiten
FEUERUNGSTECHNIK: die
Rolle
des
Ozons
bei
Brennvorgángen
FÜR
LEHRSTUHL M.
S.
G.
V.
S. Geleji: Uray-Dr. Asynchronmotoren
A.
Lányi:
Verbesserung
von
Transformatoren
Lösung
GEOMETRIE;
kürzesten
der
.
Verbindung
geradlinigen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Antríeb mit der
Metallfolienwralzwerken
von
Kaskadenschaltung Spannungsverháltnisse
durch .
.
.
.
durch
.
.
.
.
Die Terplán: Prüfung S:hrapperketten-triebwverkes Über die industrielle, Varga: Z.
für
G.
S. E.
des
des
Wirkungsgrades
.
.
.
.
.
.
J.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung Masskontrollen Szombathy:
FÜR
.
FÜR
Dr.
Dr.
J.
Susánszky:
FÜR
390
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
hydraulischen pneumatische
und
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Huszthy:
FÜR
Methode
.
.
.
.
.
.
.
Zusam-
.
auf
.
.
.
.
Kolbenfléichen
den .
.
.
der
Bestimmung
zur .
.
Perioden-
.
IVIATHEMATIK:
Begründung .
.
der
Bestimmung
Massen Hosszu:
.
GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: neue
der
199 201
.
Die G. Gáspár: axiomatische Raisz: Interpolationspolynonue
der
.
.
minimalen
Determinantentheorie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281 287
rotíerender
Beschleunigungszeit
295
Gemeinsame ren Varéinderlichen Über A. Nikodémusz:
Vincze:
179
189 .
Kopiervorrichtungen
Tbmperaturverteilung
Gesichtspunkte Seriengrösse
Einige
gleichungen E.
.
.
.
MASCHINENBETRIEBSKUNDE:
der Lancsarics: Messung der Fahrzeug-Dieselmotoren
LEHRSTUHL
I.
.
der durch
.
.
zeitdauer
M.
.
des Kordoss: Schneide-Geometrie Drehmessers Kriterium für Auswahl der Bálint: die Bearbeitilngsvarianten: der zwischen und der menhang Níassgenauigkeit Oberfléíchengüte der Somodi: eines Grundprinzipien Planung Werkzeugforschungslaboratoriums
LEHRSTUHL
L.
.
.
MASCHINENBAUTECHNOLOGIE:
.
Dr.
173
Maschinenelemente
LEHRSTUHL A.
159
Ajtay-Korbulyschen
J. Nagy und Eine Herczeg:
LEHRSTUHL J. L.
149
.
.
Parallelschaltung
Übersetzungsverhöltnisses
verschiedenen
MASCHINENELEMENTE:
Messdes Lehrstuhls und Planungstíitigkeit ín 1950-56. Die der der Drehbünke Olasz: Kontrolle Arbeitsspindeln I. der Zahndeformationen Methode für die Mcssung der Zahnráder mit I. Lévai; Theorie und Fabríkatíon Ellipsenrollzylihdern der von S. Tar: Kurze zeitgeméissen Zusammenfassung Dimensionierung Maschinenelementen zur der Daten P. Lendvay: eines Auffertigung Nomogramms Bestimmung
G.
143
.
ELEKTROTECHNIK:
FÜR
LEHRSTUHL
129
MASCHINENBAUINGENIEURWESEN
Achsen
FÜR
im Jahre 1955. Sauerstoff auf den die Gasphase
von
durch
DARSTELLENDE
Petrich: Graphische dreier windschiefer LEHRSTUHL
Eisenhüttenwesens des Einblasens des Metailes
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL
Dr.
des
Die Entwicklung Über die Wirkung Entschwefelungsvorgang
FAKULTÁT
Dr.
EISENHÜTTENKUNDE:
Szele: Simon:
Über
.
eine
Verallgemeinerung .
.
die .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Lösung
graphische
Verallgemeinerung
Funktionen
einiger
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
305
.
Differential-
partialer
Begriffes
mehre-
von
.
der
.
.
.
monotonen
.
.
.
.
Folge
.
309 317
LEHRSTUHL I. Sályi: Dr. I. Huszár: chen
FÜR
MECHANIK:
gedéimpfter
Die Erregungsschwingungen Díe Spannungsprüíung optísche Industrie und der Forschung
LEHRSTUHL
FÜR
Systeme
Díenste
im
.
d
32'?
er
wissenschaftli-
.
337
MECHANISCHE
TECHNOLOGIE:
Einfache der durch Zorkóczy: Aushártung herAuftrageschweissung spanabhebenden gestellten sparsamen Einschneide-Schne11stah1werkzeuge......,............_ B. Pazár: Schnellstahlprüfung der Ursachen des Schadhaftwerdens der M. Dénes: KesselAufdeckung Kraftwerken durch Methode von siederohre metallographische ín der Industrie Genaue L. Kóródy: Temperaturmessung B.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
_
_
347 359 363
369
391
Felelős
Megjelent Borsodmegyei
500
kiadó:
Dr.
példányban Nyomdaípari Felelős
34.3
Terplrín A/5-ös
Vállalat.
vezető: o
Csellö
Zénó ív
terjedelemben
Miskolc. János
-
31 764
