SÁGHY MIHÁLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM,

A SÁGHY MIHÁLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2007.

I.

A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései, a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

1. A Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye - mint közoktatási intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007. augusztus 22. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban megfogalmazottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék, a diákönkormányzat, a pedagógus szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács.

2. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának, a Csongrád Megyei Közgyűlés jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált.

3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

II.

Az intézmény fő feladatai

Az intézmény neve:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

Címe:

6640 Csongrád, Gyöngyvirág u. 16-18.

Telefonszáma:

00-36/63-570-425 00-36/63-570-438

Levélcíme:

6640 Csongrád, Pf. 57.

E-mail címe:

[email protected]

Honlap címe:

www.saghy.sulinet.hu

Iskola kódszáma:

Az intézmény alapfeladata, tevékenységei A tanulók rendszeres oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, technikus minősítő vizsgára, szakmai vizsgára történt felkészítése a KT 25. §-a alapján. Kollégiumi ellátás a KT 32. §-a alapján.

2

Tevékenységek felsorolása: -

-

-

9-10. évfolyamon folyó általános iskolai oktatás alapműveltségi vizsgáig (szakmai orientációs képzés) 11-12. szakképző, ill. érettségire felkészítő évfolyamok nappali és esti érettségire való felkészítés 13-14. szakképző technikus minősítő évfolyamok szakmunkástanulók iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatása felnőttoktatás, átképzés, vizsgáztatás számítástechnikai oktatás korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások tanulói szakkörök, diákkörök, művészeti csoportok iskolai sportkör tömegsport foglalkozások iskolai könyvtár a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27., 28., 29., 32. §-ában meghatározott gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi, a 30§ (2) és (7) bekezdés szerinti gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatok ellátása, a 78. § (1) bekezdés szerinti felnőttoktatás ellátása a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15. §-ában meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képességkibontakoztató és integrációs felkészítés. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása: akik a szakértői bizottság véleménye szerint – a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 14. § (1) bekezdése d) pontja alapján – a többi tanulóval együtt nevelhetőek-oktathatóak. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása: a nevelési tanácsadó szakvéleménye szerint, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdése alapján. ECL nyelvvizsga szervezése és lebonyolítása, ill. nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam szervezése és lebonyolítása EBC*L gazdasági tanfolyam szervezése és vizsgáztatás.

Egyéb fő feladatot segítő tevékenység -

helyiségek bérbeadása szakmai tanfolyamok szervezése, vizsgáztatás rendezvények szervezése eszközök bérbeadásából származó bevételek

III.

Az SZMSZ és az iskola más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata

1. Az 1993. évi LXXIX. tv. /1993. augusztus 3./ a közoktatásról szóló törvény 40. §-a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. Az SZMSZ-t el kell helyezni az iskola könyvtárában, a tanári szobában az iskola dolgozói számára. Hozzáférést kell biztosítani az iskola tanulói és azok szülői részére. 2. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján a három tagintézmény közös Közalkalmazotti Tanácsot választ, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács Elnöke készíti el.

3

3. A Közalkalmazotti Tanács választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt Kollektív szerződést. A Kollektív szerződést a szakszervezeti vezető (titkár) készíti el, és a munkáltató a másik kötő fél. 4. Az iskola munkáját a Pedagógiai Program alapján végzi. A Pedagógiai programot és az iskola Minőségirányítási programját el kell helyezni a tanári szobában a tantestület, az iskolai könyvtárban, az iskolatitkárnál a szülők és a tanulók számára. 5. Az iskola Házirendjét ugyanezen helyeken kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. 6. A kollégium dokumentumai az előbbiek külön fejezetét képezik. 7. A határkörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés - kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - munkavédelmi szabályzat - munkaidő-beosztás, módosítás - jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi jogvita esetén) - szociális juttatások - jóléti pénzeszközök felhasználása - dolgozói képviselet - információkérés joga általában - egyedi ügyekben

IV.

Közalkalmazotti Tanács véleményező kötő fél véleményező véleményező jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás véleményező egyetértési jog egyedi ügyben nem, közösség nevében igen megilleti nem illeti meg

Szakszervezet kötő fél véleményező kollektív szerződésben kötő fél, hiányában véleményező vétójog

kollektív szerződésben kötő fél kollektív szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti tagjai vonatkozásában

Az iskola szerkezeti rendszere - irányítás

1. Az iskola szervezete 1.1.

Az iskola igazgatósága

- Az iskola vezetését a tagintézmény-vezető valamint közvetlen munkatársai alkotják. Munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános tagintézmény-vezető helyettes pedagógiai tagintézmény-vezető helyettes kollégiumvezető gyakorlatioktatás-vezető - A helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. - Helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

4

- Az helyettesek és a többi vezető beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírásuk, valamint a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alapján végzik. - A vezetőség rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést. A vezetőség megbeszéléseit a tagintézmény-vezető vezeti. A helyettesítés rendje: - A tagintézmény-vezető távolléte esetén az általános helyettes látja el feladatait - A pedagógiai helyettes és az általános helyettes egymást helyettesítik - A kollégium vezetőjét a kollégiumi munkaközösség vezetője helyettesíti - A tanárok, dolgozók helyettesítéséről a közvetlen felettesük dönt

1.2. Az iskola vezetősége Tagjai: - tagintézmény-vezető - tagintézmény-vezető helyettesek - gyakorlatioktatás-vezető - szakmai munkaközösségek vezetői - diákönkormányzat vezetője - a közalkalmazotti tanács tagjai - az iskolaszék elnöke - a reprezentatív szakszervezet vezetője - Az iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. - Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről emlékeztető készül. A megbeszélést a tagintézmény-vezető vezeti. - Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. - A munkáltatói jogokat a jogszabályok alapján a Csongrádi Oktatási Központ igazgatója gyakorolja.

1.3. Az iskola dolgozói - Pedagógusok szaktanárok szakoktatók kollégiumi nevelők - Pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók rendszergazda ifjúságvédelmi felelős könyvtáros asszisztens - Ügyviteli dolgozók iskolatitkár - Gazdasági-pénzügyi dolgozók tanügyi előadó gondnok – pénztáros

5

- Kisegítő (műszaki, technikai) dolgozók karbantartó kazánfűtő kertész, udvaros takarítók Az iskolai dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

2. Az iskola szervezeti felépítése Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egységek élén az alábbi beosztású vezető áll:

Közoktatási tagintézmény Szervezeti munka, kapacitást lekötő tevékenység szervezése Szakmai, tanulmányi munka, nevelés Gyakorlati oktatás, vállalkozás Kollégium Szakmai munkaközösségek Technikai dolgozók

tagintézmény-vezető általános helyettes pedagógiai helyettes gyakorlatioktatás-vezető kollégiumvezető munkaközösség-vezetők gondnok

Gazdasági szervezet Az Alapító Okirat alapján az iskola gazdálkodási jogköre: Gazdálkodása megszervezésének módja szerint -

nem önállóan gazdálkodó szerv

A költségvetési szervek belsőellenérzéséről szóló 193/2003. (XII.26.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése szerint az intézmény belsőellenőrzését a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala a 30/2004. (V.20.) Kgy. határozattal jóváhagyott Belső Ellenőrzési Szabályzata szerint végzi az Önkormányzati Belső Ellenőrzési osztály.

Tevékenységi köre Alaptevékenysége: -

-

a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27., 28., 29., 32. §-ában meghatározott gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi, a 30§ (2) és (7) bekezdés szerinti gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatok ellátása, a 78. § (1) bekezdés szerinti felnőttoktatás ellátása a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15. §-ában meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés Vállalkozói tevékenység: Kiegészítő, kisegítő tevékenysége: Részvétel gazdasági társaságban: Részvétel közhasznú társaságban:

nincs nincs nem vesz részt nem vesz részt

6

Az intézményi költségvetéssel, költségvetési gazdálkodással kapcsolatos, a költségvetési évre vonatkozó speciális előírások, feltételek: A felügyeleti szerv által meghatározottak szerint.

V.

Az iskolában oktatott szakmák

Szakközépiskolai képzés

Szakterület

Szakmacsoport

1. Műszaki

a) faipari b) gépész c) informatika

2. Gazdasági és szolgáltatási

a) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció belkereskedelem

Szakiskolai képzés Szakterület

Szakmacsoport

1. Műszaki

a) b) c) d) d)

2. Gazdasági és szolgáltatási

a) vendéglátás

3. Agrár

a) falusi vendéglátó

gépészet elektrotechnika építészet faipar könnyűipar

Szakmai képzés Választható szakmák érettségi után: 52 5411 10 Faipari technikus 52 5442 02 Gépésztechnikus 54 4641 03/R Informatikus (Rendszerinformatikus) 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző 52 341 05 1000 00 00 Logisztikai ügyintéző 54 543 02 0010 Fa- és bútoripari technikus 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő 52 342 02 0000 00 00 PR ügyintéző 54 582 04 0000 00 00 Magasépítő technikus 54 521 05 0010 Üzemeltető gépésztechnikus 54 481 01 1000 CAD-CAM informatikus 54 481 03 0100 Informatikai rendszergazda

7

Választható szakiskolai szakmák: 33 5262 01 31 5262 02 31 5216 14 31 5216 14 31 5216 17 31 5216 06 31 5236 01 31 5236 03 31 5233 06 31 5237 01 31 5232 02 31 7822 01/J 33 5216 01 33 5216 03 51 5222 02 33 811 03 1000 00 00 31 812 01 0000 00 00 31 341 02 0000 00 00 33 341 03 0010 33 543 01 1000 00 00 31 582 08 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 31 581 14 0000 00 00 31 582 13 0000 00 00 33 582 04 1000 00 00 33 582 03 1000 00 00 33 582 01 1000 00 00 33 582 02 0000 00 00 31 521 14 0000 00 00 33 522 04 1000 00 00 31 521 24 1000 00 00 33 521 08 0000 00 00 31 522 03 0000 00 00 33 522 02 0000 00 00 31 521 09 1000 00 00 31 521 10 1000 00 00 31 521 11 0000 00 00 31 521 02 0000 00 00 33 346 01 1000

VI.

Asztalos Asztalosipari szerelő Kőműves Épületszobrász Szobafestő-mázoló és tapétázó Épületburkoló Ipari és kereskedelmi hűtőgép-szerelő Szellőző- és klímaberendezés-szerelő Hegesztő Kerékpárszerelő Hőkezelő Falusi vendéglátó Ács-állványozó Villanyszerelő Háztartásigép-szerelő Szakács Panziós, falusi vendéglátó Raktáros Műszakianyag- és alkatrészkereskedő Bútorasztalos Épületasztalos Kőműves Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kályhás Festő, mázoló és tapétázó Burkoló Ács, állványozó Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő Kereskedelmi, háztartási és vendéglátó-ipari gépszerelő Villanyszerelő Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Légtechnikai rendszer szerelő Hűtő- és klímaberendezés szerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő CNC-forgácsoló Irodai asszisztens

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

1. Iskolaközösség 1.1. Az iskolaközösséget az alkalmazottak, szülők és a tanulók alkotják. 1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket a jogosítványaiknak megfelelő módon érvényesítik.

8

2. Az iskolaszék 2.1. Az iskolaszék tagjai Az iskolában a magasabb jogszabályban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék egyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma: 4 fő - a szülőket - a nevelőtestületet - az iskolai Diákönkormányzatot - a területi gazdasági kamarát képviseli.

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

2.2. Az iskolaszék tagjainak megválasztása a) A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választja meg. b) Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választják meg. c) A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választja meg. d) Ha az iskolaszék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül a tagintézmény vezetője felelős.

2.3. Az iskolaszék a (KT 61. §) magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

3. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, az SZMSZ 4./1. pontjában részletezett dolgozókból áll. 3.1. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint a Kollektív Szerződés rögzíti.

4. A nevelők közösségei 4.1. A nevelőtestület - A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik (KT 57. §). - Amennyiben a nevelőtestület nevében egy személy jár el, minden egyes esetben külön – választás ( a nevelőtestület kérésére titkos) alapján – kell az illető személyt kijelölni.

9

Az így megválasztott képviselő az eljárás befejeződése után legkésőbb 1 héten belül köteles a tantestületet tájékoztatni. - Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezletek 2 alkalommal nevelési értekezlet szükség szerint rendkívüli értekezlet havi rendszerességgel munkaértekezlet - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van; a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. - A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. - A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete; esti tagozat nevelőinek értekezlete stb.

4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei - Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1. 2. 3. 4.

Közismereti tanárok munkaközössége Szakmai tantárgyakat tanítók munkaközössége Osztályfőnöki munkaközösség Kollégiumi munkaközösség

- A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek (KT 58. §). - A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; részt vesznek az iskola oktató-nevelő munkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése; pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; összeállítják a szakmai, tantárgyi, gyakorlati vizsgák tételsorait, ezeket értékelik; javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról; segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; megválasztják a munkaközösség vezetőjét; segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. - A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. - A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. - A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. - A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 9. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

10

4.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása - A tanulók fegyelmi ügyeiben az állandó Fegyelmi Bizottság dönt. A Fegyelmi Bizottság elnökét – a tantestület beleegyezésével – a tagintézmény-vezető bízza meg. A fegyelmi bizottság tagjai: elnök ifjúságvédelmi felelős diákönkormányzat képviselője az érintett tanulók osztályfőnöke kollégiumi csoportvezetője szakoktatója A Fegyelmi Bizottság elnöke döntéseikről a fegyelmi tárgyalást követő havi munkaértekezleten köteles beszámolni. - A nevelőtestület nevében eljáró pedagógus személyére a nevelőtestületből bárki tehet javaslatot. Megválasztásához a tantestület tagjainak beleegyezése szükséges 50% + 1 szavazat értékében.

4.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A tagintézmény-vezető és helyettesei a tanév munkatervében meghatározott időben órát látogatnak – lehetőség szerint az illető munkaközösség vezetőjével együtt. A tanítási órák értékelését negyedévenként munkaközösségi foglalkozásokon végzik el. A helyettesek félévenként ellenőrzk a kötelező dolgozatok megíratását, a szaktanárok javítóértékelő munkáját a munkaközösségi foglalkozásokon ismerteti. Az osztályfőnökök és szaktanárok adminisztrációs tevékenységét havonta rendszeresen ellenőrzik. A félév ill. az év végén a tagintézmény-vezető értékeli – a tantestülettel együtt – az adott időszak pedagógiai tevékenységét egy tantestületi értekezleten, amelyről feljegyzés készül. Egyéb ellenőrzési tevékenységek a Belsőellenőrzési szabályzatban (17. sz. melléklet) megtalálhatók.

5. A szülők közösségei (KT 39. §) 5.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Tanács működik. 5.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 5.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

11

- elnök - elnökhelyettes - tagok - 3 fő Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott Szülői Tanács elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségének. 5.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Tanács választmánya. Az iskolai Szülői Tanács választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségének elnökei vehetnek részt. - Az iskolai Szülői Tanács elnöke közvetlenül a tagintézmény-vezetővel tart kapcsolatot. - Az iskolai Szülői Tanács választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - Az iskolai Szülői Tanács választmányát a tagintézmény vezetőjének tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 5.5. Az iskolai Szülői Tanácsot az alábbi jogok illetik meg: - megválasztják saját tisztségviselőit; - az SZMSZ VII.2.2. pontjában megfogalmazottak szerint megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe; - kialakítja saját működési rendjét; - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét; - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében; - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak; - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

6. A tanulók közösségei 6.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 9. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból 3 tagú, az osztály tagjait képviselő bizottságot választ, akik közül egy képviseli az osztályt az iskolai diákönkormányzatban. 6.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére az iskolavezetés és a diákönkormányzat egyetértésével diákköröket hozhatnak létre, melyek tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezhetők. A megalakulásuk időpontja minden tanév október 15-e. A diákkörök lehetnek: -

a különböző tantárgyak kiegészítő anyagait feldolgozó tudományos diákkörök, szabadidős tevékenységgel foglalkozó diákkörök (filmklub, színjátszó kör), az iskolarádió v. iskola-tv működését biztosító diákkörök, idegen nyelvet tanulók köre, érettségi, felvételi előkészítők.

Diákkört minimum 5 tanuló jelentkezése esetén lehet indítani. A diákkört vezető tanárt a diákönkormányzat javaslata alapján a tagintézmény vezetője bízza meg. A diákkört vezető tanárok megbízásos szerződés alapján kapják díjazásukat. A szerződésben rögzíteni kell a foglalkozások idejét, helyét, s azokról naplót kell vezetni.

12

Az idegen nyelvet tanítási órán kívül tanulók térítési díj ellenében vehetnek részt a foglalkozáson. Az érettségi, ill. felvételi vizsgára történő felkészülés az óratervben a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra biztosított órakeret terhére történhet. A diákköri foglalkozásokon a tanulók – tanári felügyelet mellett – használhatják az iskola helyiségeit és felszerelési tárgyait. Az adott tanítási évben szerveződött diákköröket, ill. működésük időrendjét külön lapon szabályozzuk. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 6.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. - Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 6.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. (KT 63. §) - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az SZMSZ 5. sz. mellékletében levő Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, a tagintézmény-vezető bízza meg. 6.5. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a tagintézmény-vezető felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 7 fő diákképviselőt választ.

7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület - A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a tagintézmény-vezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. - A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései; a különböző értekezletek; megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. - Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. - Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó munkatársakat az ülés döntéseiről, határozatairól; az irányításuk alá tartozó munkatársak kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé;

13

7.2. Az iskolaszék - Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. - Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként (évente legalább 1 alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről. - Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként a tagintézmény-vezető vehet részt. - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről a tagintézmény-vezető évente legalább 1 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket.

7.3. A nevelők és a tanulók - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről a tagintézmény-vezető az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen évente egy alkalommal tájékoztatja a tanulókat. - A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a tagintézmény-vezetővel, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

7.4. A nevelők és a szülők - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény-vezető a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az osztályfőnökök a szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. - A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások; szülői értekezletek; fogadó órák; nyílt napok; írásbeli tájékoztatók (ellenőrző könyv, munkanapló). - A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. - A szülők kérdéseiket, véleményüket javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik a tagintézmény-vezetővel, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

VII.

A kollégiumi felvétel rendje

Az iskola tanulójának joga van igénybe venni a kollégiumi ellátást. A kollégiumi felvétel 1 tanévre szól, évente írásban kell kérni a tanulónak és szülőnek együttesen. A kollégiumba való felvételnél figyelembe vesszük: - a tanuló tanulmányi eredményét, magatartását - a tanuló szociális helyzetét - az iskolába járás nehézségeit Túljelentkezés esetén a tanuló kérheti externátusi ellátását. Az externátusi ellátás során a tanulót megilleti mindaz a kedvezmény, ami a kollégistát, de lakhatásáról maga gondoskodik. A lakhatás költségeihez az iskola havi állandó összeggel hozzájárul.

14

VIII. Az iskolai tanulók jogállása Jogok és kötelességek

1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés útján történik. A felvételről vagy átvételről a tagintézmény-vezető dönt.

2. A tanulói jogviszony 2.1. Keletkezésekor a KT 66., 67. és 68. §-a, 2.2. Megszűnésekor a KT 75. §-a, 2.3. Szüneteltetésekor a KT 69. §-a alapján kell eljárni.

3. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulónak nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök vagy a nevelőtestület véleményének figyelembevételével a tagintézmény-vezető dönt. 4. A nem kötelező tárgyak választásának módja: -

-

-

Március 15-éig a tagintézmény-vezető közzéteszi tájékoztatóját, mely tartalmazza: A választható tantárgyakat A felkészítés szintjét Azt, hogy előreláthatólag mely pedagógus tanítja A közzététel előtt a tagintézmény-vezető be kell szerezze az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a választással kapcsolatos döntését az előre elkészített formanyomtatványon. Kiskorú tanuló (14 éven felül) a szülővel együtt gyakorolhatja ezt a jogát. A tanuló (a kiskorú a szülővel együtt) azt is köteles jelezni, ha nem kíván élni a választás jogával. A tanuló a tagintézmény-vezető engedélyével módosíthatja elképzeléseit. Az a tanuló, aki nem tud a megadott időben élni választási jogával (iskolaváltás), a felvétel előtt egyezteti elképzelését a tagintézmény vezetőjével, vagy az általa kijelölt pedagógussal. A felvételt nyert 9. osztályosoknak a tájékoztatót és a választással kapcsolatos formanyomtatványt az általános iskolába küldjük. A határidő rájuk is érvényes.

5. A tanulók jogait és kötelességeit a magasabb jogszabályok alapján készített Házirend tartalmazza. 5.1. A Házirendet a tagintézmény-vezető előterjesztése alapján a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértésével a nevelőtestület fogadja el.

15

IX.

A tanulók értékelésének rendje, eljárási szabályok

1. A tanulók értékelésének rendje A KT 6. és 7. §-a rendelkezik a tankötelezettségről, annak teljesítéséről, 70. §-a pedig a tanulók tudásának előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról.

1.1. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek.

1.2. Az a tanuló, aki államilag elismert C típusú nyelvvizsgát tesz, mentesül az adott idegen nyelvből az óralátogatási kötelezettség alól, bizonyítványába jeles osztályzat kerül. A vagy B típusú nyelvvizsga esetén a szaktanár javaslatára a tantestület dönt egyéni elbírálás alapján a beszámíthatóságról.

1.3. A magántanulók esetén az ellenőrzés módszerei: - félévi és év végi bizottság előtt tett vizsga, amely írásbeli, szóbeli vagy mindkettő lehet; - a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg.

1.4. A magatartás jegyek minősítése példás (5):

jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. A házirend előírásait betartja. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha gyakran hiányos a felszerelése. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói megrovást, vagy fegyelmi eljárás folyt ellene. Felszerelését rendszeresen otthon felejti.

1.5. A tanulók szorgalmának minősítése példás (5):

jó (4): változó (3):

Ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti.

16

hanyag (2):

Felszerelése gyakran hiányos. Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

2. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai 2.1. A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló a meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot a tudásáról. (KT 69. §) - a mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán)tanuló osztályozó vizsgáját az osztályozó értekezletet megelőző héten teheti le. 2.2. A tagintézmény-vezető engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti (KT 71. §). - ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját az osztályozó értekezletet megelőző héten teheti le. 2.3. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt (KT 70. §). - ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontját a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet szabályozza. 2.4. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó és javítóvizsgák bizottság előtt folynak. Elnök: szakmai munkaközösség-vezető Tagjai: a tantárgyat tanító buktató tanár azonos szakú, vagy műszaki tárgyak esetén más műszaki tanár Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán indokoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév rendjében meghatározott pótló vizsga időszakban leteheti. 2.5. Ha a tanuló 3 tantárgyból bukott, a tantestület – egyéni mérlegelés alapján - dönt arról, hogy osztályismétlésre kötelezi-e a tanulót, vagy javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló gyakorlatból bukott, a szakoktató írásos véleménye alapján dönt arról, hogy a tanuló tehete javítóvizsgát, v. osztályt ismételni köteles. 2.6. Ha a tanulót más iskolából vettük át, vagy más, az előzővel nem azonos szakmai képzésben kívánja folytatni tanulmányait, azt csak engedéllyel teheti. Ha a szükséges tantárgyakból az évfolyamon a félévi, ill. év végi zárásokat megelőzően sikeres tantárgy különbözeti vizsgát tett. A tanulót és szüleit az osztályozó, javító, ill. tantárgyi különbözeti vizsgáról a vizsgát megelőzően 15 nappal értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni.

3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell.

3.1. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni

17

- ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra - 1-1 tanítási óráról a szaktanár - 1-3 tanítási napról az osztályfőnök évi 1 alkalommal - ennél több napról (üdülés esetén, továbbképzés stb.) a tagintézmény-vezető adhat engedélyt 3.2. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérnie írásban. Más formában nem fogadható el. 3.3. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai, ill. gyakorlati foglalkozásoktól (betegség, hivatali idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség stb.). A tanuló szülője ilyen esetben is köteles értesíteni az iskolát, még a hiányzás első napján. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének első napját követő osztályfőnöki órán bemutatni az osztályfőnökének. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

3.4. Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A nem tanköteles tanuló szüleit 10 igazolatlan óra után köteles tájékoztatni.

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük a) A jutalmazás elvei - A tanulókat jutalmazhatja az osztályfőnök, szaktanárok, nevelőtestület, tagintézmény-vezető, diákönkormányzat. - Jutalmat kaphatnak a tanulók közösségi munkájukért; kiemelkedő tanulmányi eredményükért; versenyeken, vetélkedőkön való eredményes részvételükért. - A jutalom lehet: osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséret; gazdálkodók által adományozott jutalom: tárgyjutalom, pénzjutalom, kirándulás, szakmai út, kedvezmények adása.

b) A jutalmazás formái: - egyéni, csoportos

18

4.1. A jutalmazást javasolhatják: - szaktanárok, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, érdeklődési-, szakkörvezetők, gyakorlati munkahelyek - külső szervezetek

4.2. A jutalom átadásának helye és időpontja: - szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek a teljesítést követően; - tárgy-, pénzjutalom, kirándulás, tanulmányút - iskolai ünnepeken (évzáró, évnyitó, ballagás stb.); - az alapítványi jutalmakat évente egy alkalommal lehet kiosztani (végzős tanulóknak a ballagási ünnepélyen, nem végzős tanulóknak az évzáró ünnepségen)

5. Fegyelmi intézkedések A KT 76. és 77. §-ai irányadók a fegyelmi, kártérítési felelősségre vonás módjára.

5.1. Elmarasztalás jár az alábbiakért: - házirend megszegése iskolában, gyakorlaton - óraközi szünetben történő fegyelmezetlenség - az iskola tulajdonának szándékos megrongálása - vállalt feladatok hanyag végzése - igazolatlan mulasztás

5.2. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmi büntetésben részesül. 5.3. Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: - osztályfőnöknél, - tagintézmény-vezetőnél, - fegyelmi bizottságnál.

5.4. Kezdeményezheti: - nevelő, szakoktató - szülő - tanulóközösség - intézményen kívül álló szerv - gyakorlati oktatást biztosító gazdálkodó

5.5. Fegyelmi bizottság A súlyosan vétő tanuló ellen fegyelmi eljárás indul. A fegyelmi bizottságnál az eljárást kezdeményezheti az iskola bármely tanára, a tanuló osztályfőnöke, a tagintézmény-vezető vagy annak helyettesei. Az eljárás kezdeményezése után a fegyelmi bizottságnak 30 napon belül össze kell ülnie, és meg kell hoznia döntését.

5.6. A fegyelmezési intézkedés lehet: - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói megrovás - igazgatói szigorú megrovás - tantestületi megrovás

19

A fegyelmi büntetés lehet: - meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása - áthelyezés másik csoportba vagy osztályba - áthelyezés másik iskolába - eltiltás a megkezdett tanév folytatásától - kizárás az iskolából A fenti büntetések felfüggesztve is adhatók. Az utolsó két büntetés a tanköteles tanulóra nem szabható ki. A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát.

X.

A tankönyvellátás rendje

1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a pedagógiai helyettes a felelős.

2. A tankönyvek megrendeléséért, ill. a tankönyvek terjesztéséért a tanügyi előadó a felelős.

3. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveiket a pedagógiai program elvei alapján.

XI.

Az iskola működésének rendje

1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 21 óráig tartanak nyitva. A tagintézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.

2. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 és délután 16 óra között, pénteken 7.30 és 15 óra között a tagintézmény-vezetőnek vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell rögzíteni.

3. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.30 és 21 óra között kell megszervezni. A tanítási óra hossza 45 perc. A gyakorlati foglalkozások 60 perces órákat tartalmaznak.

20

Óra

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Becsengetés

Kicsengetés

7.30 8.25 9.20 10.20 11.15 12.10 13.05 14.10

8.15 9.10 10.05 11.05 12.00 12.55 13.50 14.55

Szünet

8.15 - 8.25 (10 perc) 9.10 - 9.20 (10 perc) 10.05 - 10.20 (15 perc) 11.05 - 11.15 (10 perc) 12.00 - 12.10 (10 perc) 12.55 - 13.05 (10 perc) 13.50 - 14.10 (20 perc)

Délután: Óra 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Becsengetés

Kicsengetés

15.00 15.55 16.50 17.45 18.40 19.35

15.45 16.40 17.35 18.30 19.25 20.20

Szünet 15.45 - 15.55 16.40 - 16.50 17.35 - 17.45 18.30 - 18.40 19.25 – 19.35

(10 perc) (10 perc) (10 perc) (10 perc) (10 perc)

A gyakorlatok munkaideje a gazdálkodó egység munkarendjéhez igazodik.

4. Az iskolában reggel 7.20-tól és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 5. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. az "A" épületben a "B" épületben

2 fő 2 fő

6. A tanuló a tanítási órák idején csak az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár, szakoktató engedélyével hagyhatja el az iskola épületét! 7. A tanórán kívüli foglalkozásokat 15 órától 21 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és hirdetőtáblán teszi közzé. 9. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

21

10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus (felnőtt dolgozó vagy szülő) felügyeletével használhatják. Az iskolai könyvtár és a kollégium helyiségeinek használatára külön szabályzat vonatkozik. 11. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, az érkezés és távozás idejét, a látogatás célját, a keresett személy nevét nyilvántartásba veszi, és értesíti az iskola érintett dolgozóját. Illetéktelen személy belépését a portás megtagadhatja. Az iskolában munka- ill. tanulói jogviszonyban álló, valamint a nem iskolai rendezvényen résztvevők testi épségéért, egészségéért az iskola felelősséget nem vállal. Idegenek a tanítási órát nem zavarhatják, a tantermekbe csak a tagintézmény-vezető vagy helyettese kíséretében léphetnek be. A szülő az iskola tanárait a portaszolgálat útján keresheti meg, s megjelenésükig a portán várakozhat. 12. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 13. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhat az épületben. Ha az iskola helyiségeit idegenek bérlik, legalább az iskola egy dolgozója felügyeli a rendezvényt. Az iskola helyiségeit szorgalmi időben tartósan bérlők megkülönböztető jelzéssel látják el magukat.(magániskola, tanfolyamok résztvevői).

XII.

Az iskolai könyvtár működési rendje

 A könyvtári teendők ellátását 1 könyvtáros asszisztens végzi napi 6 órában.  A könyvtár nyitva tartása -

a nyitva tartást a könyvtár házirendje (SZMSZ 4. sz. melléklet) tartalmazza

- legalább heti 3 alkalommal a délutáni időszakban is igénybe vehető legyen – alkalmazkodva a kollégium és a tanulók elfoglaltságaihoz - a nyitva tartás idejének megállapításához ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét  A könyvtárban tartott tanítási órákat legkésőbb 2 nappal előre kell jelezni a könyvtáros aszisztensnek.  Az állománygyarapítás szempontjai - az állománygyarapítás elsődleges szempontja, hogy az iskola Pedagógiai programjához igazodjon - a szakmai tantárgyak tanításához használt könyveknél figyelembe kell venni a megváltozott technológiákat, s a szakkönyveket ilyen módon beszerezni

22

- az új szakmák beindításához meg kell teremteni a megfelelő háttéranyagot a könyvtárban is - a tanulók számára hozzáférhetővé kell tenni a tanuláshoz szükséges könyvtári eszközöket (tartós tankönyv, atlasz, szöveggyűjtemény, CD-lemez stb.)  A könyvtári állománygyarapítás részletes szempontjait a gyűjtőköri leírás tartalmazza.

XIII.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola iskolaorvosi rendelési időt biztosít hétfőtől péntekig napi 2 órás rendelési időtartamban. 2. A szűrővizsgálatok ill. kötelező orvosi ellenőrzések idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

XIV. Védő, óvó intézkedések Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbaleset megelőzősében és a baleset esetén

1

A tanulók kötelesek egymás testi épségére, egészségére ügyelni.

2. A bekövetkezett tanulóbaleset észlelése esetén az iskola dolgozója azonnal köteles értesíteni a tagintézmény-vezetőt. A munkavédelmi felelős kivizsgálja a baleset körülményeit. A vizsgálat tényéről értesíti az Iskolaszék elnökét és a Diákönkormányzat vezetőjét – s ha igénylik, bevonja őket a vizsgálatba. A vizsgálat eredményéről értesíti a tagintézmény-vezetőt. A balesettel kapcsolatos teendőit a 16/1998 (IV.8.) MkM rendeletben meghatározottak szerint végzi. 3. Az iskola tanárai és dolgozói kötelesek jelenteni az olyan meghibásodást, jelenséget a munkavédelmi felelősnek, ami balesetveszélyt idézhet elő. 4. Az osztályfőnök a tanév első osztályfőnöki óráján tájékoztatja a tanulókat, balesetvédelmi oktatást tart, s ezt az osztálynaplóban rögzíti. 5. A gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók oktatását – szakmájuknak megfelelően – a szakoktató végzi az első gyakorlati oktatási napon, s azt jegyzőkönyvben rögzíti. 6. A testnevelés órán és sportfoglalkozásokon használt eszközök állapotáért a testnevelést tanító tanárok felelősek. 7. A nem dohányzók védelmében megjelent törvényt az iskola területén kötelezően alkalmazni kell. Olyan helyiségben, ahová tanuló beléphet, dohányozni tilos.

23

8. A testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon a tanuló olyan tárgyat nem tarthat magánál, amely balesetveszély forrása lehet (ékszer, óra stb.).

XV.

Intézkedések, rendkívüli esemény alkalmával

Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az azt észlelő haladéktalanul jelenti a tagintézmény-vezetőnek, távolléte esetén az ott tartózkodó helyettesének, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Ilyen esetekre a teendőket külön belső szabály rögzíti (10-11-12. sz. mellékletek), amit az osztályfőnök az év elején ismertet a tanulókkal, az iskola dolgozóit a munkavédelmi felelős tájékoztatja. A munkavédelmi felelős minden tanévben legalább 2 alkalommal gyakoroltatja a szabályzatban leírtakat, ebből az első alkalomnak szeptember hóra kell esnie.

XVI.

A mindennapi testnevelés formái

1. Az iskolai tanulók számára a mindennapi testnevelést a tantervben előírt testnevelésórákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 3. Az iskolai sportkör diákkörként működik, melynek munkáját a tagintézmény-vezető által megbízott testnevelő tanár segíti. Tevékenységéről naplót kell vezetni, félévkor és tanév végén beszámolási kötelezettsége van a Diákkört segítő tanárnak. 4. Az iskolai tömegsport foglalkozásait a tanévenkénti tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. 5. A sportfoglalkozások időrendjét, a sportcsarnok terhelését, használatának feltételeit az iskola éves munkaterve tartalmazza.

XVII.

A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

1. A tanulók részére biztosított (szociális) támogatások odaítéléséről az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök véleményének kikérése után az iskola nevelőtestülete dönt. 2. A tankönyv vásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt az iskolaszék véleményét kikérve.

24

XVIII.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

1. Az iskola vezetősége állandó munkakapcsolatban áll: - a Nevelési Tanácsadóval - a Szociális Ellátások Intézményével (Gyermekjóléti Szolgálat) - a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával - a Csongrád Megyei Kézműves Kamarával - a Csongrád Megyei Agrárkamarával - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Csongrádi Kirendeltségével - a gyakorlati képzésben résztvevő szervezetekkel A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért a tagintézmény-vezető a felelős.

2. A KT 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

XIX. A tanítási, képzési idő, tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

1. A tanítási év szorgalmi ideje az OKM által kiadott tanév rendjében meghatározottak alapján van rögzítve. A tanítás nélküli munkanapok időpontját, programját az iskolai munkaterv tartalmazza.

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáját és rendjét évente az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

2.1. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri foglalkozások lehetnek térítésesek és ingyenesek. A térítési díjakról az SZMSZ 7. sz. melléklete rendelkezik. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakköri foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni. 2.2. Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szakember irányítása melletti tehetséggondozását.

25

2.3. Az iskolai sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A sportköröket minden év elején a tanulók érdeklődésének megfelelően a munkaközösség-vezető írja ki a tagintézmény-vezető egyetértésével. 2.4. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. 2.5. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésére, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 2.6. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. 2.7. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az iskola együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszám esetén tantermet biztosít a hitoktatáshoz. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végezheti.

XX.

A felnőttoktatás formái

1. Az iskolában felnőttoktatási tagozat működik a 12. évfolyamtól a 14. évfolyamig. 2. A felnőttoktatás a 12-13. évfolyamokon az iskolai nappali oktatás munkarendje szerint folyik. 3. A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva a 12., 13., 14. évfolyamokon levelező formában is történik. A levelező oktatás keretében a tanulók hetente 2 alkalommal 15 órától 21 óráig órarendben meghatározott tanítási órákon, tantárgyi beszámolókon, vizsgákon vesznek részt.

Az esti oktatásban részt vevő tanulók minden félév végén kötelező vizsgát tesznek. Igény szerint a levelező oktatásban résztvevő tanulók számára - nem kötelező jelleggel, térítési díj ellenében konzultációs napokat lehet tartani.

XXI. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

1. Az iskola zászlója - Az iskola zászlóját az aulában az erre a célra rendszeresített tárolóban kell elhelyezni. - Az iskolai ünnepségeken a zászlót az ünnepség színhelyén kell kifüggeszteni.

26

2. Az iskola névadójának, Sághy Mihály emlékének ápolása. - évente egy alkalommal Sághy napokon mutatják be tanítványaink az általuk készített pályaműveket; - Sághy Mihály nevét fémjelző sportrendezvényeket, ill. irodalmi, művészeti bemutatókat, tantárgyi versenyeket rendezünk. 3. Ünnepségek, megemlékezések rendjéről az éves tanévi program rendelkezik. 4. Az iskolában iskolarádió, ill. iskolai TV működtetésére van lehetőség. 5. Kezdeményezzük iskolatörténeti emlékek gyűjtését, ennek elhelyezését, ill. a kiállítások rendjét. Felelős a magyar-történelem munkaközösség vezetője.

XXII.

A gyakorlati oktatáson előállított termékek vagy szolgáltatás ellenértéke

- Ebbe a körbe azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket azok a tanulók állítanak elő, akiknek a gyakorlati képzését az iskola szervezi (vagy a tanév során, vagy a nyári gyakorlaton). - A tanév gyakorlatait a következő szakmákban szervezi az iskola: kőműves, falusi vendéglátó. - A kőműves tanulók megrendelésre végezhetnek munkát külső megrendelőnek. A munka jellege bérmunka, azaz az alapanyagot a megrendelő biztosítja. - A megrendelések kezelése, a munka elvégzése, a számla összeállítása az oktatók feladata. - A munkák koordinálása a gyakorlatioktatás-vezető feladata. - A számlázás alapja a város kisiparosainál alkalmazott rezsi órabér 80%-a. - Az iskola az így kapott bevétel után az ÁFA-t az államnak befizeti. - A munkák megkezdése előtt a megrendelő és az iskola szerződést köt a végösszegről. A megállapodást az iskola részéről a gyakorlatioktatás-vezető írja alá. - A munkák vállalásához a helyszíni felmérést és árajánlatot a szakoktatók készítik el, a gyakorlatioktatás-vezető felügyelete mellett.

Az eszközök bérbeadásából származó bevételek: - Az iskola tulajdonát képező eszközök (fűnyíró, sövényvágó, építőipari gépek, állványok …) kölcsönadásának engedélyezője a tagintézmény-vezető. Az engedélyezéshez a kölcsönvevőnek kérelmet kell benyújtani. - Az iskola dolgozói az eszközöket térítési díj nélkül kölcsönözhetik. Iskolán kívüli személyek és szervezetek a kölcsönzésért díjat kötelesek fizetni. A kölcsönzési díj az eszköztől és a kölcsönzés idejétől függ, meghatározása napidíj formájában történik a következőképpen: - kéziszerszámok (fűrész, fűnyíró, sövénynyíró …) ………… Ft/nap - betonkeverő-gépek …………. Ft/nap - homlokzati állványok …………. Ft/nap/m2 - fémállványok (vakoláshoz, falazáshoz, pallóterítéssel) ………… Ft/nap/m2

27

-

A kölcsönadott eszközök, szerszámok használatáért a kölcsönvevők tartoznak anyagi és munkavédelmi felelősséggel.

XXIII.

Záró rendelkezések

1. Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az SZMSZ mellékletét képezi az iskola Iratkezelési Szabályzata, valamint az iskola könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. A mellékletek az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.

C s o n g r á d, 2007. augusztus 22.

Dr. Kőrösi Tibor igazgató

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA

A Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁVAL, valamint annak mellékleteivel egyetértett és elfogadásra javasolta:

……………………………….. Diákönkormányzat vezetője

………………………………….. Iskolaszék vezetője

………………………………….. Szülői Tanács vezetője

A Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2007. augusztus 22-én tartott ülésén elfogadta.

C s o n g r á d , 2007. augusztus 22.

………………………………….. Dr. Kőrösi Tibor Igazgató

2

Kiegészítés

A tantestület 2008. május 13-ai ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy az igazgató az év végi bizonyítványok aláírásának jogát a tagintézmény-vezetőknek átadhatja

C s o n g r á d , 2008. május 13.

Dr. Kőrösi Tibor igazgató