Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag– : 2011. 03.09. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1. A térség általános jellemzői A stratégiában érintett térség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye északkeleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi és a vasvári kistérségekkel, illetve északon GyőrMoson-Sopron, keleten Veszprém, délen pedig Zala megyével. A térségre jellemző az eltérő fejlettségi szintű települések csoportjainak laza hálózata, aszerint, hogy közlekedési folyosó mentén (8-as, 86-os, 84-es főút) gazdasági, kereskedelmi centrumot jelentő városok közelében vagy ezektől távolabb helyezkednek el. Ez meghatározza a munkahelyek száma és távolsága alapján a jövedelemtermelő képességet, ezáltal az infrastruktúra fejlettségét, a vásárlóerő pedig a helyi vállalkozások életképességét. Általánosan jellemző az alacsony bérű betanított munkásokat alkalmazó elektronikai, könnyűipari cégek jelenléte, ebből következően a munkavállalók számának, a munkanélküliségi rátának gyors változása. A természeti környezet gazdag, a termálkincs könnyen kiaknázható, a természetvédelmi területek, épített örökségek: kastélyok, kúriák száma jelentős. Előny, hogy a jelenleg oly divatos bor utak, valamint a fellendülőben lévő kulturális -, egészség- és wellness turizmus szempontjából a megye legnagyobb kincsei itt találhatóak.
2.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői,földhasználati módok A térség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, egyéb folyóvizei a Marcal, Répce és Gyöngyös, de mellettük kisebb tavak, holtágak is találhatók. Közülük talán a Szajki-tavakat érdemes kiemelni, amely kiemelkedő környezeti és turisztikai potenciállal bír A térség földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén található, közel az osztrák határhoz, igaz jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, néhány település kivételével nem periférikus a helyzete. Ebből fakadóan jól ki tudta használni a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyöket, általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Ehhez a kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságok is hozzájárultak. Természetföldrajzi szempontból meglehetősen heterogén a térség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugatmagyarországi-peremvidék területén lévő két középtáj, a Sopron–Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehid, Meggyeskovácsi, 1
Nick, Ölbő, Rábapaty, Uraiújfalu és Zsédeny, az Alsó-Kemenesháton pedig Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a térség geológiai és morfológiai képében is. A térség többi települése a Marcal-medencében található, amely két részre, a Marcal völgysíkjára, valamint a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható. Utóbbin húzódik a Sághegy (291m) és a KisSomlyó (230m) és a sitkei Hercseg-hegy, melyek bazaltvulkáni tanúhegyek és vulkánturisztikai jelentőségűek lehetnek. A térség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, mely döntően síksági formakincsű terület. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, melynek összterülete 235 hektár. Mezőgazdasági tevékenysége miatt, de a helyi turizmusra kifejtett jótékony hatása miatt említést érdemel még a Ság-hegyen - a római kor óta - folyó szőlőművelés, de a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-Somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. A két említett terület a Somlói Történelmi Borvidék szerves egységét képezi. Országos jelentőségű a térségben található termálvíz kincs. A terület mélyszerkezetében két egymástól eltérő egység található: a Rábától nyugatra az Alpok mélybesüllyedt folytatása; a legkeletibb tag pedig az úgynevezett Rába-menti metamorfit összlet. Legnagyobb jelentőséggel azonban a devon korú dolomit bír, melynek töredezett, repedezett üregeiben magas hőmérsékletű és rendkívül magas oldott ásványianyag-tartalmú termálvíz raktározódik. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) nem jelentős, a pontszerű források és a talajvizek nitrát szennyezettsége azonban figyelmeztető, emellett jelentős veszélyt jelent az országhatárokon kívülről jövő szennyezés is. (Rába habzása). A 86-os számú főút zaj- és levegőszennyezése is jelentős. A térség turisztikai potenciálját erősíti az itt található Natura 2000 területek magas száma, a számos természetvédelmi terület, valamint a térségen áthaladó országos kék túra útvonala is.
2.1.3. Demográfiai helyzet A Sághegy Leader Egyesület 58 települést foglal magába. A Sárvári és Celldömölki kistérség tartozik a tervezési területhez. 31 település alkotja a Sárvári Kistérséget, 27 a Celldömölki kistérséget. A Sárvári Kistérségben található a 2001-ben városi rangot kapott, jelenleg 2506 lakosú Répcelak. A két térség összlakossága az Egyesület megalakulásakor 2008-ban 37.316 fő volt, 2010-ben már csak 36.172 fő. Térségünkre jellemző a falvak lakosságának elöregedése, a fiatalok elvándorlása. Ezt a tendenciát erősíti a foglalkoztatók azon gyakorlata, hogy hátrányosan különböztetik meg felvételkor a nem helyi lakcímmel rendelkező jelentkezőt. Az 58 település 95.906 ha területén 15.829 db lakás található. Egy lakásra 2,29 fő lakos jut. A Sághegy Leader Egyesület 15 települése hátrányos helyzetű, ebből Bejcgyertyános, Meggyeskovácsi, Vásárosmiske a Sárvári, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi,Kemenespálfa, Kissomlyó,Köcsk, Nemeskeresztúr,Nemeskocs,Pápoc, Szergény a celldömölki m kistérséghez tartozik A Sághegy Leader Egyesület kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű települések gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, kulturális helyzetének javítását, a helyi szereplők közötti kapcsolatépítést, valamint a települések megtartó-képességének erősítését. 1.melléklet:
2
Település Bejcgyertyános Boba Borgáta Bögöt Bögöte Csánig Csénye Csönge Duka Egyházashetye Gérce Hegyfalu Hosszúpereszteg Ikervár Jákfa Jánosháza Káld Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenéz Kenyeri Kissomlyó Köcsk Megyehíd Meggyeskovácsi Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Nick
Lakónépesség Terület (ha) (fő) 500 fő 831 fő 149 fő 396 fő 337 fő 407 fő 726 fő 393 fő 250 fő 392 fő 1 180 fő 780 fő 692 fő 1 862 fő 544 fő 2 641 fő 1 098 fő 213 fő 80 fő 101 fő 893 fő 563 fő 448 fő 614 fő 221 fő 290 fő 913 fő 234 fő 300 fő 347 fő 761 fő 581 fő 247 fő 975 fő 294 fő 376 fő 543 fő
3 143 ha 1 095 ha 621 ha 499 ha 2 074 ha 819 ha 1 912 ha 2 527 ha 1 524 ha 1 320 ha 1 830 ha 1 189 ha 3 700 ha 3 534 ha 2 011 ha 2 341 ha 4 244 ha 1 035 ha 872 ha 497 ha 3 319 ha 1 781 ha 1 372 ha 1 605 ha 429 ha 717 ha 3 396 ha 858 ha 1 258 ha 604 ha 2 464 ha 1 054 ha 1 169 ha 1 567 ha 1 217 ha 793 ha 1 140 ha 3
Az 1 Lakások lakásra száma jutó lakók (db) száma 269 db 321 db 101 db 165 db 151 db 171 db 290 db 197 db 166 db 177 db 501 db 309 db 407 db 658 db 241 db 1 093 db 475 db 111 db 60 db 68 db 440 db 232 db 166 db 233 db 96 db 110 db 442 db 148 db 170 db 124 db 329 db 221 db 155 db 425 db 173 db 145 db 221 db
1,86 2,59 1,48 2,40 2,23 2,38 2,50 1,99 1,51 2,21 2,36 2,52 1,70 2,83 2,26 2,42 2,31 1,92 1,33 1,49 2,03 2,43 2,70 2,64 2,30 2,64 2,07 1,58 1,76 2,80 2,31 2,63 1,59 2,29 1,70 2,59 2,46
Nyőgér Ostffyasszonyfa Ölbő Pápoc Pecöl Porpác Pósfa Rábapaty Répcelak Sitke Sótony Szeleste Szergény Tokorcs Uraiújfalu Vámoscsalád Vásárosmiske Vasegerszeg Vashosszúfalu Vönöck Zsédeny
Összesen:
334 fő 834 fő 771 fő 360 fő 802 fő 164 fő 302 fő 1 758 fő 2 506 fő 647 fő 662 fő 724 fő 367 fő 342 fő 910 fő 360 fő 366 fő 393 fő 405 fő 801 fő 192 fő
36 172 fő
1 073 ha 3 431 ha 2 353 ha 3 132 ha 1 726 ha 619 ha 535 ha 2 141 ha 1 382 ha 2 720 ha 1 493 ha 2 075 ha 1 561 ha 640 ha 1 908 ha 1 178 ha 1 342 ha 1 272 ha 1 392 ha 1 760 ha 643 ha
177 db 387 db 303 db 303 db 298 db 85 db 111 db 652 db 1 042 db 305 db 287 db 278 db 173 db 144 db 377 db 158 db 178 db 149 db 214 db 340 db 107 db
1,89 2,16 2,54 1,19 2,69 1,93 2,72 2,70 2,40 2,12 2,31 2,60 2,12 2,38 2,41 2,28 2,06 2,64 1,89 2,36
95 906 ha 15 829 db
2,29
1,79
2.1.4. Gazdasági környezet A Nyugat-dunántúli régióban 2009 első félévében havonta átlagosan 43.752 fő álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi szervezet. A megelőző 3 teljes évben a havi átlagos létszám a 29 ezer főt alig haladta meg. A 2008. őszén kezdődött gazdasági világválság elsősorban az ipart érintette, így a Nyugat-Dunántúli régióra is erősen negatív hatással volt. A térségben a feldolgozóipar az egyik legnagyobb foglalkoztató, képviselői a válság következtében létszámleépítésekre kényszerültek, aminek következtében visszaesett a régióban a foglalkoztatottság, ezzel párhuzamosan növekedett a munkanélküliség. A kereskedelmet és a szolgáltató szektort csak áttételesen érték el a válság hatásai, így nem is következett be akkora visszaesés ezekben az ágazatokban, mint amilyen az iparban volt tapasztalható. A gazdasági válság 2008 utolsó két hónapjától kezdte éreztetni hatását a regisztrált álláskeresők számában. Novemberben még csak 5%-os, azt követően azonban 10 % feletti növekedést mutatnak az adatok előző év hasonló időszakához képest. A növekedés üteme 2009 első félévében tovább fokozódott, aminek következtében áprilisra az álláskeresők száma a Nyugat-dunántúli régióban megközelítette a 46.000 főt. A félév végére a szinte mozdulatlan adatok, az előző év azonos időszakához viszonyítva 70,2%-os emelkedést jeleztek.
4
A válság a celldömölki kistérséget az átlagosnál is erőteljesebben érintette. Míg a 2008. év augusztusában a regisztrált munkanélküliek száma 664 fő volt a kistérségben, addig 2009. augusztusban 1487 főre emelkedett az álláskeresők száma. A Celldömölki Kistérségben az elmúlt években három nagy cég emelkedett ki a jelentős foglalkoztatók köréből, úgy mint a Cellcomp Kft., az Eybl Hungária Kft. jánosházi üzeme, valamint a Fodat Kft. Ez utóbbin belül a létszámleépítés három Triumph varrodát érintett. A kistérség gazdaságában, főleg a meghatározó feldolgozóipari cégek körében, olyan mértékű keresletcsökkenés következett be, melynek hatására jelentősen csökkent a foglalkoztatottság és ezzel egyidejűleg emelkedett a munkanélküliség. A keresletcsökkenésből adódó tömeges létszámleépítések, főleg az autóipari beszállító, feldolgozóipari cégeket érintették. Mivel a térségben e foglalkoztatói kör meghatározó, a recesszió jelentős mértékben sújtotta, és még mindig sújtja a helyi munkaerőpiacot. 2010.decemberében a Celldömölki Kistérségben 13754 főre, a Sárvári Kistérségben 20483 főre nőtt az inaktívak létszáma. 2002 és 2010 éveit vizsgálva a foglalkoztatási ráta jelentős csökkenést mutat Celldömölki:26,9%, Sárvári Kistérség:26,1%. Az inaktív lakosság számának jelentős növekedése veszélyt jelent a társadalomra.
2.melléklet
Éves KSH kistérség szintű adatok Celldömölki, 15 - 74 korosztály
Mnk.ráta
s
Munkanélküliek s Foglalkoztatottak s Inaktívak Fogl.ráta Akt.ráta
2002
5.44 % 0.24
663 23
11514 357
8309
56.2%
59.4%
2003
5.65 % 0.286
691 28
11538 406
8257
56.3%
59.7%
2004
5.01 % 0.12
600 13
11385 147
8091
56.7%
59.7%
2005
6.35 % 0.15
756 16
11147 153
8173
55.5%
59.3%
2006
6.26 % 0.154
766 17
11475 162
7369
58.5%
62.4%
2007
5.66 % 0.14
692 15
11532 171
7386
58.8%
62.3%
2008
5.48 % 0.136
642 14
11083 161
7648
57.2%
60.5%
2009
10.24 % 0.215
1196 22
10483 152
7635
54.3%
60.5%
2010
10.47 % 0.415
619 20
5291 160
13754
26.9%
30.1%
Munkanélküliségi ráta
5
Munkanélküliek
Foglalkoztatottak
Inaktívak
Éves KSH kistérség szintű adatok Sárvári, 15 - 74 korosztály
Mnk.ráta 2002
4.55 %
s 0.2
Munkanélküliek s Foglalkoztatottak s Inaktívak Fogl.ráta Akt.ráta 821 28
17215 534 6
10912
59.5%
62.3%
2003
5.06 % 0.257
920 37
17251 607
10777
59.6%
62.8%
2004
4.99 % 0.119
879 19
16733 215
11228
58%
61.1%
2005
6.35 % 0.152
1111 24
16382 225
11347
56.8%
60.7%
2006
5.61 % 0.136
981 21
16503 233
11304
57.3%
60.7%
2007
5.39 % 0.136
944 21
16584 245
11260
57.6%
60.9%
2008
5.15 % 0.128
865 19
15946 231
11617
56.1%
59.1%
2009
9.35 % 0.196
1555 28
15083 219
11703
53.2%
58.7%
2010
10.06 % 0.399
842 27
7530 228
20483
26.1%
29%
Munkanélküliségi ráta
Munkanélküliek
Foglalkoztatottak
Inaktívak
7
A foglalkoztatás elsősorban a közeli városok (Sárvár és Celldömölk) ipari centrumaiba koncentrálódik, ami a munkavállalókat napi ingázásra kényszeríti. Ipari foglalkoztatási szempontból még lényeges Jánosháza és Répcelak szerepe. A tönkrement élelmiszeripar utolsó ágazatát találhatjuk a Répcelakon a Sajtgyárat..Munkaerő felvétel oldaláról vizsgálva jelentős ágazat a gyógyturizmus, amely az utóbbi évtizedben alakult át és erősödött meg. A térség településein alacsony a vállalkozói aktivitás. A vállalkozások jelentős része jellemzően családi vagy kényszervállalkozás, így nem tudnak a térségre nagymértékben jellemző ingázásra negatív hatást kifejteni. Jellemző probléma a tőkehiány, ami a fejlesztések komoly gátja. Az utófinanszírozás és hiányzó banki háttér nem kedvez a vállalkozások megerősödésének. Az aprófalvas településszerkezet miatt a kistelepüléseken a mezőgazdasági tevékenység (őstermelők, családi jellegű farmgazdaságok) mellett szinte csak a minimális szolgáltatásokkal kapcsolatos mikrovállalkozások találhatóak meg. A szolgáltatató szféra gyengének mondható, ami érvényes a piaci és az intézményi szolgáltatásokra is. A vállalkozások körében kihasználatlan potenciált jelentenek még a meglévő kézművesipari adottságok, hagyományok és termékek, mivel az ágazat termékei értékesítési gondokkal küszködnek. A tradicionális kézműves iparágak, mesterségek fejlesztése a turizmusfejlesztéssel párhuzamosan komoly lehetőségeket jelenthet az ágazat számára.
2.1.5. Társadalmi környezet A két Kistérség településszintű álláskeresési adatait találjuk a 2. számú mellékletben. Sajnos a jelenlegi gondolkodásmód nem kedvez a vidéki alkalmazottaknak. Sok helyen ők az első leépítéskori áldozatok. 2011.01.20-i adat szerint A Celldömölki Kistérségben a 17.271 munkavállalásra képes lakosból 1257 nyilvántartott munkanélküli 7,28%. A Sárvári Kistérségben: 24.905 főből 1706 fő 6,85% a nyilvántartott munkanélküli
3.melléklet Dátum 2010. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint régiónkét, megyénként és kistérségenként
8
és KSH kistérségenként (2010.12.20-i állapot)
Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendelk. Munkav. Relatív Település megnevezése
tott össz. hossz>365. tip. ell. fő
fő
fő
tip. ell. áll. tám.. fő
fő
népes. fő
mutató %
Nyugat-Dunántúl Vas megye
Celldömölki BOBA
43
19
10
5
12
568
7.57
4
2
1
2
1
83
4.82
425
132
99
61
79
7873
5.40
CSÖNGE
25
3
12
4
3
245
10.20
DUKA
16
7
2
3
8
197
8.12
EGYHÁZASHETYE
27
13
5
9
5
241
11.20
129
43
25
20
42
1817
7.10
15
4
1
2
4
135
11.11
KELÉD
2
0
0
0
2
37
5.41
KEMENESKÁPOLNA
6
2
1
1
2
62
9.68
KEMENESMAGASI
47
15
9
10
13
593
7.93
KEMENESMIHÁLYFA
23
7
2
4
6
377
6.10
KEMENESPÁLFA
22
10
5
1
7
309
7.12
KEMENESSÖMJÉN
31
6
10
8
2
435
7.13
KEMENESSZENTMÁRTON
10
6
3
1
3
147
6.80
KENYERI
38
9
12
9
3
617
6.16
KISSOMLYÓ
14
3
2
6
1
165
8.48
9
3
3
2
3
173
5.20
16
4
4
3
3
426
3.76
6
2
1
3
0
146
4.11
NAGYSIMONYI
43
9
12
12
3
643
6.69
NEMESKERESZTÚR
21
10
2
8
7
182
11.54
BORGÁTA CELLDÖMÖLK
JÁNOSHÁZA KARAKÓ
KÖCSK MERSEVÁT MESTERI
9
NEMESKOCS
10
1
3
2
0
222
4.50
OSTFFYASSZONYFA
46
8
12
7
9
563
8.17
PÁPOC
21
2
9
6
0
186
11.29
SZERGÉNY
22
10
3
4
6
240
9.17
TOKORCS
12
5
1
3
0
237
5.06
VÖNÖCK
57
20
14
12
10
540
10.56
1140
355
263
208
234
17459
6.53
BEJCGYERTYÁNOS
28
5
10
7
2
320
8.75
BÖGÖT
19
2
10
5
1
272
6.99
BÖGÖTE
13
4
4
0
2
184
7.07
CSÁNIG
20
3
7
2
6
247
8.10
CSÉNYE
11
2
1
4
2
429
2.56
GÉRCE
56
17
10
12
21
782
7.16
HEGYFALU
24
6
10
2
3
433
5.54
HOSSZÚPERESZTEG
41
15
8
11
13
467
8.78
IKERVÁR
55
13
16
17
3
1243
4.42
JÁKFA
21
6
3
8
2
345
6.09
KÁLD
74
25
18
16
21
776
9.54
KENÉZ
10
2
2
3
2
202
4.95
MEGGYESKOVÁCSI
56
21
9
7
22
459
12.20
MEGYEHÍD
15
3
3
5
4
217
6.91
NICK
30
9
10
6
4
365
8.22
NYŐGÉR
21
5
6
6
2
200
10.50
ÖLBŐ
52
15
17
10
4
520
10.00
PECÖL
31
8
8
10
2
543
5.71
PORPÁC
12
2
1
3
4
93
12.90
PÓSFA
14
3
5
5
2
195
7.18
RÁBAPATY
58
10
18
15
5
1146
5.06
RÉPCELAK
83
22
28
15
12
1990
4.17
601
166
183
127
88
10662
5.64
Celldömölki kist. összesen
Sárvári
SÁRVÁR
10
SITKE
22
9
3
3
3
451
4.88
SÓTONY
33
10
10
6
6
417
7.91
SZELESTE
29
6
11
7
6
441
6.58
URAIÚJFALU
44
7
12
9
10
607
7.25
VÁMOSCSALÁD
16
3
6
3
2
239
6.69
VÁSÁROSMISKE
13
1
5
2
2
221
5.88
VASEGERSZEG
16
2
7
4
3
247
6.48
VASHOSSZÚFALU
17
8
1
6
4
249
6.83
7
1
2
1
2
130
5.38
1542
411
444
337
265
25092
6.15
ZSÉDENY Sárvári kist. összesen:
A térségben a civil szféra, kultúra és az önszerveződés is markánsan jelentkezik. A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében nagyobb jelentőséggel bír, mint a nagyvárosokéban, hiszen egy sportegyesület vagy egy kulturális szervezet a települések alacsony lélekszáma miatt magasabb társadalmi hatást képes kifejteni. Főként sport és kulturális területen (hagyományőrzés) jellemző a tevékenységük. A tradicionálisan meglévő tűzoltó- és sportegyesületek mellett a társadalmi igények változásával a környezet- és természetvédelemmel, közbiztonsággal, településfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek megalakulása, térnyerése is jelentős. A nemzetiségi kultúra markánsan nem jelenik meg. A csekély arányt képviselő roma népesség egyedi kultúrája is csupán nyomokban lelhető fel. Napjainkban és a közeljövőben a térségben kiemelt figyelmet kap a meglévő természeti és társadalmi értékek védelme, megőrzése, valamint a kulturális hagyományok továbbadása a fiatalabb generációk számára. A térségben tevékenykedő non-profit szervezetek számos kulturális és gasztronómiai rendezvény megrendezésével segítették elő a települések együttműködését, valamint jelentősen javították a társadalmi közösségek között kialakuló kommunikációt. A civil szektor ezért arra törekszik, hogy az alulról szerveződő helyi cselekvések köre bővüljön, a lakosság létrehozza saját szerveződéseit és részt vegyen települése, kistérsége, régiója fejlesztésében. A civil szférának elsősorban a kezdeményezésben kell erősnek lennie, hiszen a társadalmi hiányosságokat a lakosok csak helyi szinten tudják felismerni, ezek mérséklésére pedig csak a legrugalmasabb civil szervezetek tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni. 2.2 A Leader Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Sághegy Leader Egyesület 2008. április 28-án alakult 144 taggal. Az Irányító Hatóság által megfogalmazott mértékben képviselteti magát a köz, vállalkozói és civil szféra az Elnökségben. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában fogalmazták meg a két kistérség fejlesztési céljait. Fontos társadalmi szempontok érvényesültek megalakuláskor, melyeket folyamatosan fenntartunk a Helyi Akciócsoport és a munkaszervezet működésében • alulról jövő kezdeményezések felkarolása, 11
• a helyi lakosság és a civil szféra aktivizálása és tevékeny bevonása a fejlesztési folyamatokba, • kapcsolat teremtés, illetve együttműködés kialakítása a vidéki térségek és szférák között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett • az innováció növelése , vállalkozói szellem és a helyi partnerség erősítése.
A helyi partnerség fontos alapkövének tekintjük, hogy Egyesületünk folyamatosan fórumokat tart a térségben, valamint heti öt munkanapon munkaszervezeti irodánkban személyes megkereséssel fordulhatnak hozzánk akár tagjaink, akár a térség érdeklődő polgárai. Megteremtettük azt a bizalmi kapcsolatot, hogy szervezetünkhöz bármikor fordulhatnak az ügyfelek. Folyamatosan frissített és aktualizált honlapunkon széles körű tájékoztatást kaphatnak a helyi partnerek a térségeket érintő információkról. A partnerség fontos eredménye a megalakult tervezői csoport is, melyben a civil és vállalkozói szféra 80%‐ban képviselteti magát. A LEADER program alapvető eleme a partnerség megteremtése, mivel a közösségi kezdeményezések, a térségi arculat, valamint a helyi szereplők összefogott támogatása csak így teremthető meg megfelelően. A helyi partnerség erősítése mindenképpen meghatározó lehetőséget biztosít a Sághegy Leader Egyesület területén. Az érintett kistérségekre jellemző, hogy a természeti és turisztikai adottságok egymást kiegészítik és erősítik. A Sághegy Leader Egyesület elnöksége, munkaszervezete, a köztük levő összhang megteremtette azt a körülményt, hogy az Egyesület tag létszáma folyamatos növekedik, 2008 óta +10 taggal 154‐re emelkedett. A 10%‐os növekedés a jövőt illetően reményekre jogosít ja a HACS‐ot. A munkaszervezeti irodába leadott 6db újabb Belépési Nyilatkozat vár elbírálásra. A következő Közgyűlés pozitív elbírálással fogja lezárni ezeket a jelentkezéseket. A 4. számú melléklet szemlélteti az ÚMVP EMVA III. tengelyes 1. körös pályázati aktivitást, és elnökségi támogatási szándékot.
12
2.3 A Leader megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az ÚMVP EMVA III. tengely 4 jogcím rendelete szerint kiírt 1. pályázati körben egyesületünkhöz 69 db támogatási kérelem érkezett. Ebből az alapjogosultsági feltételek vizsgálata után, a 45%‐os gazdaságfejlesztési arány figyelembevételével 27 kapott kedvező elbírálást 1.651.764 euro értékben. Összes Kötelezettségvállalásunk az összes fejlesztési forrás 33%‐ának felel meg. Az 5. számú melléklet részletes elemzést tesz lehetővé. A négy jogcím tekintetében a hátrányos helyzetű települések a források 14%‐át, az egyéb települések a források 38%‐át használhatják föl. A Sághegy Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 1. prioritásként jelölte meg Falufejlesztés jogcím alatt a települések imázsának kialakítását, a közszolgáltatások fejlesztését, a környezetvédelmet és fenntartható fejlődést. Az első körre beérkezett 35 db támogatási kérelemből 7 kapott támogatást 584.755 euro értékben. Az egyéb területek 35%‐ban a hátrányosak 28%‐ban használhatják föl a rendelkezésre álló forrást. Középületek kaptak méltó külsőt, rendezvényterek alakultak európai színvonalúvá, közparkokkal szépültek falvaink. 2. prioritásként nevesítettük az épített örökség védelmét. 9 kérelemből 3 kapott támogatást. A hátrányos helyzetű Meggyeskovácsi Harangtornya újult meg 13.668 euróból, 7%‐nyi forrást
13
felhasználva. Ostffyasszonyfa és Ikervár 36%‐nyi forrásra 292.287 euróra kapott kötelezettségvállalást. Ostffyasszonyfán a védett épület már teljes pompájában látogatható. Mikro vállalkozás jogcím esetében a turizmus, az agrárium, és a kézművesipar közötti szinergia erősítése, térség specifikus termékek előállítása és az értékesítést segítő körülmények elősegítése fogalmazódott meg eredetileg. 19 beérkezett kérelemből 14‐et támogatásra alkalmasnak minősített a z Elnökség. Hátrányos helyzetű településen 38.849 euro 11% fejlesztési forrás, egyéb területre az allokált forrás 54%‐a 592.450 euro a kötelezettség vállalás. Nemeskocson alkotóműhely fejlesztés, Bögötén 2 telephelyfejlesztés, Pósfán vegyesbolt korszerűsítés és profilbővítés, Kenézben gép beszerzések váltak valóra 60‐65%‐os támogatási intenzitással. A turisztikai tevékenységek ösztönzésére allokált források minimális értékben kerültek lekötésre. 6 kérelemből 3 támogatást kapott. Hátrányos helyzetű területen nincs támogatott projekt. Egyéb területen 21% forrás allokálása után, 129.756 euro felhasználásával fejlődhet vidékünk. Gombási Istvánné falusi szálláshely bővítése és a Répcementi Hunor Vadásztársaság Vadász felújítása befejeződött. Turisztika terén határozott javulást kell elérnünk, hangsúlyosabb megfogalmazásokat kell tennünk. Az EMVA III. tengely 2. körre 64 kérelem érkezett, ezek még nincsenek támogatási szakaszban sajnálatos módon. A Leader IV. tengely kötelezettségvállalása az összes fejlesztési forrás 16%‐a 155.392 euro A 6. számú melléklet bővebb elemzést tesz lehetővé 47 db kérelem érkezett, 38 kérelem maradt fenn alapjogosultság és visszavonás után, 37 esetben támogatási határozat generálódik. Fő megfogalmazásunk az együttműködés erősítése volt a civil szférában. Sok egyesület sikeresen pályázott. A közösségek közötti együttműködés csak 4%‐nyi 10.538 euro forrást igényel. A sportolási feltételek javítására hátrányos helyzetű településen 8.000 euro 26%‐nyi, egyéb területen 36.350 euro 32% fejlesztési forrás használható fel. Sportpályák, sportöltözők újulhatnak meg, eszközbeszerzésre lesz lehetőség 11 faluban. Rendezvényszervezés és térségi kapcsolatok terén az összes forrás 17%‐ára 54.138 euro összegben van igény. Két nemzetközi projektről kellemes élményekkel tértek vissza a résztvevők.
2.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HACS által a 93/2007. (VII. 29.) FVM rendelet, valamint a 147/2007. (XII.4.) FVM rendelet értelmében elkészített HVS felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi helyzet változása, valamint a Leader Program végrehajtására vonatkozó egyéb feltételek változása, és a forrásallokációban is tükröződő célrendszer prioritásainak lehetséges módosulása miatt indokolttá vált. A Sághegy Leader Egyesület széleskörű pályázati lehetőséget, hosszú távú terveket fogalmazott meg. Ezzel kívánt lehetőséget adni minden tagnak, a tervezési terület minden településének, a már működő és majd létrejövő civil szféra vagy vállalkozó ügyfélnek a fejlesztéshez, az új elképzelések megvalósíthatóságához. 14
A prioritási sorrendben előkelő helyre nevesítettük az aktív turizmus, turisztikai vonzerők, gasztronómiai, kulturális és vallási turizmus fejlesztését. A térségben, a hazai és nemzetközi világban bekövetkezett gazdasági, társadalmi folyamatok következtében ez az igény túlzónak bizonyult. A minimális igény miatt más célterületekre történő forrás átcsoportosításra van szükség. Fő céltűzésként fogalmazódik meg a majdani forrásallokációban a gazdaságfejlesztés. A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételeken keresztül érzékelhető. A lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb, a helyi gazdaság egyaránt jelent önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyeket. E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez, amellyel a vállalkozások közvetett módon a fogyasztói keresletet generálják. Ha a fogyasztás nagyobb hányadát sikerül a településen tartani (az emberek a helyi vállalkozásoknál vásárolnak vagy tőlük rendelnek meg szolgáltatásokat), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza. Még közvetlenebb hatás, hogy az emberek helyben munkához, így jövedelemhez jutnak, az önkormányzat szociális kiadásai jelentősen csökkennek. A vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe sem jelentéktelen. A HVS felülvizsgálat során szeretnénk új célterületeket megfogalmazni valamennyi szféra képviselői részére. Kis értékű projekteket szeretnénk támogatni rendezvény és képzés jogcímeknél. Leader jogcímnél a gazdaságfejlesztés 45%-os arányának biztosításához új intézkedésként nevesítjük mikro vállalkozások részére a vállalkozásalapú fejlesztés jogcímet. Eszközbeszerzést, építést is támogatni kívánunk 3-4 millió Ft értékben. Kis értékű projekt 1 millió Ft-os támogatást is igényelhetnek majd ügyfeleink a mikro vállalkozások eszköz állományának fejlesztéséhez. Projekt ötlet gyűjtésünk során a IV. tengelyes megfogalmazások közül a vállalkozásalapú fejlesztés jogcímre 18% igény mutatkozik.
2.5. SWOT elemzés
A Sághegy Leader Egyesület tervezési területén készült SWOT Erősségek
Hagyományőrző csoportok jelentős száma Sportegyesületek, Tűzoltó Egyesületek tenni akarása Közbiztonság, polgárőrség szerepvállalása Civilszervezetek helyi erősödése, szerepvállalása Néhány mikro vállalkozás munkahely teremtési törekvése
Gyengeségek népesség fogyás, demográfiai mutatók romlása infrastrukturális elmaradottság leromlott úthálózat, szennyvíz csatornázottság hiánya alacsony helyi vállalkozói aktivitás turisztikai szolgáltatási igény gyenge munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkáltatóknak környezettudatos életmód
A falu szempontjából jelentőséggel bíró épületek, közparkok gondozása, fejlesztése szélerőművek elterjedése, megújuló energia
Gazdag természeti Környezet, gyógy és termálfürdők Ság‐hegy és Kissomlyó szőlőkultúrája Szajki tavak, Natura 2000 területek Meglevő kulturális örökség, épített és természeti örökség Irodalmi emlékhelyek Sitke Rockfesztivál és Répcelak Laki Kalinkó nagy rendezvény
15
lehetőségek
fenyegetések
vidékfejlesztési támogatások lehívása, előleg biztosítása fokozná az aktivitást civil szféra még aktívabbá tétele turisztikai program csomagok növekvő belső piaci igények
tovább nő a népesség fogyás hagyományos falusi életforma eltűnik igénytelenség a helyi hagyományőrzésre elhúzódó pályáztatás rontja az aktivitást utófinanszírozás, banki hitel lehetőség hiánya nem kedvez a fejlesztéseknek
3. HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései
16
