s) ,3 380,4-85,9 90

Értékelı jelentés az Új Energia Forrás Trebišov tervezett tevékenyységérıl Beruházó: Csehszlovák Energetikai Társaság Rt A beruházás helyszíne: Trebišov

5. A víz viszonyokra kifejtett hatás (pl. minıség, vízrendszerek, folyami viszonyok, tartalékok A Trebišov-i járás ivóvíz szükségleteinek egyenlege 2015. évre Lakosság száma 2002 103 919

2015 106 797

Ellátott lakos száma 2002 63 363

2015 98 535

Teljes fogyasztás Om (l/s) 466,3

Forrás (l/s) 380,4

Egyenleg (l/s) - 85,9

Selejtezésre (l/s) 90

A fenti adatokból kitőnik, hogy 2015-ben a Trebisov-i járásban cca. 86 l/s ivóvíz hiánnyal kell számolni. Keletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének tıszomszédságában folyik a szabályozott Trnávka folyó és cca. 5 km-el távolabb az Ondava folyó. Az Ondava folyó kapacitás és minıség szempontjából biztonságos forrása az ún. technológiai célokra használt nyersvíznek anélkül, hogy a Domaša víztározóból kellene az átfolyást biztosítani (a feltételezett vízkinyerés számítás szerint 450 l/s). Ez a vízfolyam kapacitás szempontjából alkalmas recipiens az Új Energia Forrás technológiai üzemelésbıl származó szennyvizek befogadására (cca. 150 l/s). Délkeletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének szomszédságában a Kelet-szlovákiai Kassai Vízmő Társaság Rt. (a továbbiakban csak KKV Rt.) kezelésében találhatók a nyilvános víz források. Ezek védelmi sávjait az Új Energia Forrás építése nem érinti közvetlenül, mert az építkezéstıl „védik” a meliorációs csatornák és a Szlovák Államvasutak vágány-sávjai. A tervezett Új Energia Forrás építése Trebišov város közigazgatási területére esik ezért a tervezett tevékenység a városi vezetékektıl csupán rövid, új ivó víz és szennyvízcsatorna csatlakozókat kell kiépíteni, melyek a KKV Rt. kezelésében vannak. Az Új Energia Forrás üzemeltetıjének feladata azonban olyan minıségő kibocsátott szennyvíz biztosítása, mely megfelel a városi csatorna mőködési rendjének és feltételeinek. Feltételezhetı, hogy az építkezés során a földmunkák és építkezés miatt veszélyben lesz a talajvíz minısége és megnövekszik majd az építkezésen használatos gépekbıl, autókból kijutó olajok által okozott szennyezı hatás. Negatív hatásról van szó, amely magában hordozza a talaj vizek szennyezésének és minıségének romlási/szennyezési lehetıségét. Szintén feltételezhetı, hogy károsodhat a talaj víz, ha a káros anyagokkal való manipuláció során az, ellenırizetlenül szabadon kifolyik. A felszíni és talajvizek hatásai összefüggnek a szennyvizek termelésével, míg a javasolt tevékenységnél szennyvizek, technológiai szennyvizek és esıvizek keletkeznek. A kibocsátott ipari és esı szennyvizeknek eleget kell tenni a hatályos rendeletekkel elıírt szabványoknak/minıségnek. Az Ondava folyóba kibocsátott ipari szennyvizek mennyisége 150 l/s, a Trnávka folyóba kibocsátott esıvizek mennyisége 160 ezer m3/év. A városi csatorna rendszerbe kibocsátott szennyvíz feltételezett mennyisége 46 m3/nap. Az építkezés alatt a maximum értékek 150-200 m3/nap. A jelenlegi állapot az építkezésen potenciális environmentális veszélyt jelent a talajvíz és felszíni víz források minıségére nézve, valamint a vízgazdaság szempontjából jelentıs, szomszédos Trnávka folyamra nézve.


Az Új Energia Forrás építési és szerelési munkálatok hatással lesznek a vízre, mely hatás értékelésre és megítélésre kerül az építési dokumentáció kidolgozása során. Nem feltételezett az építési objektumok építésénél a talajvíz szivattyúzásával a használt vízi források sérülése (kontamináció). Az Új Energia Forrás jövıbeni mőködésének stádiumában a vízre gyakorolt hatás abban mutatkozik meg, hogy megnövekszik a víz mennyiségének fogyasztása (az Ondava folyóból és a nyilvános vízvezetékbıl) valamint a használt víz mennyiség kibocsátása. Jelentıs és nem elhanyagolható hatással kell számolni a jövıbeni mőködés során a lehetségesen elıfordulható ipari szerencsétlenségek, balesetek és az azt követı vízforrások minıségének veszélyeztetésével. Itt természetesen általános veszélyrıl van szó, logikus és környezetvédelmi jelleggel.

6. Talaj viszonyokra kifejtett hatás (pl. hasznosítás módjai, kontamináció, talaj erózió) A talaj viszonyokra kifejtett negatív hatást jelent a tevékenység során eltávolított felszíni talaj. Terület foglalásra – mezıgazdasági föld és erdıgazdasági föld – jelen értékelés terjedelmében jelentıs hatás nem mutatkozik. Bizonyos kisebb területfoglalásra sor kerül a vasúti vágányok építése során. Végleges terület foglalás szükséges lesz az Ondaván épülı szivattyú állomás miatt, az Új Energia Forrás számára épített külsı lerakat és a megközelítı utak létesítése miatt. Ideiglenes területi foglalás – mezıgazdasági földterületbıl – várható a vízvezeték építése miatt csıvezeték az ún. nyersvíznek és az ipari szennyvizek elszállítására alkalmas rendszer a recipienshez. Ideiglenes területfoglalás – a mezıgazdasági földterületbıl – történik a földgáz-vezeték megépítésénél is. A mezıgazdasági és erdıgazdasági földek minıségét befolyásolni fogja a légszennyezés a kibocsátott szennyezıdés miatt (por) valamint a talajra tett savas atmoszferikus depozíciója (acidifikációs folyamatok) hatás. Az építkezés és üzemeltetés során nagy veszélye van az olajjal történı talaj szennyezésnek. Az építésen használt gépek üzemeltetése a talaj tömörítését, a talaj vegetációs takarójának destrukcióját okozhatja és a lehetséges eróziós folyamatokat gerjesztheti. Az Új Energia Forrás körüli talaj (szélesebb területen) a közelmúltban masszívan vegyszerezve (mőtrágya) voltak és részben szél erózióval sérültek. Az itteni talaj rétegek szennyezıdhettek még a múltban itt mőködı ipari tevékenységtıl (cukorgyár és annak energiai központja). A szennyezés azonban származhat az illegális szemétlerakókból is.

7. Az állatvilágra, növényvilágra és domináns élıhelyeikre kifejtett hatás (védett, veszélyeztetett egyedek, állatok vonulási útvonalai, a vegetáció és állatvilág egészségi állapota stb.) A javasolt tevékenység a jelenleg használaton kívüli terület iparosítását feltételezi. Az állatvilágra gyakorol negatív hatás fıleg az atropikus nyomás növekedésével függ össze, mely a további területek megváltozott kihasználtság jellegével keletkezett. A felszíni vizek minıségének romlásával a vízi élılények elhalása bekövetkezhet, fıleg a vízre veszélyes és káros anyagok ellenırizetlen szivárgásával, elfolyásával. A létesítmény felépítésével megszőnnek a már visszafejlıdött ruderáris domináns élıhelyek a létesítményt megközelítı utakon és az ipari zóna területén. Ennek az életközösségnek (biotop) a növényi geofond szempontjából ekoszociológiai értéke alacsony. A ruderális vegetáció többféle reprodukciós és élelmiszer élılénynek domináns élıhelye. Többségük azonban a területen képes tovább élni a létesítmény beüzemelése után is, mert fıleg szinantrop és hemiszinantrop fajokról van szó.

147


A jelenlegi állapot megváltozása kezdeti stresszt és zavart okoz az itt élı közösségekben, az alkalmazkodási képesség alacsony fokával bíró élılényeknél a pusztulás az erısen vitális és alkalmazkodó képességő közösségekben viszont az elterjedés és növekedés várható. Az értékelt területen nem honos védett, értékes vagy veszélyeztetett növényi faj. Az élıvilágot legfıképpen veszélyeztetı tevékenységek, a létesítmény létrehozása során: az ipari berendezések létesítésével történt életközösségek visszafejlıdése (degradáció) és megszőnése légszennyezı anyagok kibocsátásának hatásai az úthálózat kiépítése miatt a területtel történt kontinuitás elvesztése a közlekedés hatásai (közlekedési eszközök kollíziója, zaj) telelıhelyek veszélyeztetése. A gerinctelenek állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) vízszennyezés A kétéltőek állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) a vonulási szakaszokon történı elhullás. A hüllık állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) a természetes elıfordulási hely (habitat) létrehozott hellyé (antropogén) változik, b) a telelıhelyek veszélyeztetése. A madarak állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) idegen anyagok a környezetben (imisszió), b) hidrológiai változások (vízi madarak), c) kolízió az elektromos vezetékekkel (gólyák és ragadozó madarak), d) kolízió a közúti szállítással, Az emlısök állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) az eredeti életközösségek visszafejlıdése és megszőnése az ipari létesítmény építésének következményeként, b) imisszió hatása, c) közlekedés hatása (kolízió a közlekedési eszközökkel, zaj), Az érintett szélesebb terület szempontjából (Latorca Tájvédelmi körzet, Kelet-szlovákiai síkság régiója, Trebišov-i járás) a tevékenység hatással lehet a Latorca Tájvédelmi körzetre: Latorca Tájvédelmi körzet legjelentısebb ritkasága a ma már igen ritkán és különlegesen értékes mocsári életközösség elıfordulási helye, mely egy komplexumot képez, egyedülálló és nincs párja az országban. A növényi társulások fajtánkénti összetétele igen sokrétő és színes. Az értékes vízi növények közül itt található a fehér tavirózsa (Nymphaea alba), sárga tündérrózsa (Nuphar luteum), kolokán (Stratiotes aloides), sulyom (Trapa natans), hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) és sok egyéb más faj. A rendszeresen elöntött, legelıként szolgáló mezıkre jellemzı a különbözı csoportban vagy szétszórtan élı bokor társulások, valamint szoliter fák, fıleg főzfák. A vízi madarak vonulási útján lévı terület magas számú élılény meglétét feltételezi. Az élı világ figyelemre méltó, itt található egyedei: sisakos sáska (Acrida hungarica), imádkozó sáska (Mantis regiliosa), mocsári teknıs (Emys orbikularis), vörös gém (Ardea purpurea), nagykócsag (Ergetta

148


garzetta), nagy kárókatona (Phalacrocorax carba), réti sas (Haliaeetus albicilla), függı cinege (Remix pendulinus), közönséges denevér (Myotis myotis) és mások. A Latorca területén lévı lısz erdık, a vízi és mocsári élı társulások, a sok ággal átszıtt ártér, homokdőnék – ez mind a Latorica térség jellegzetes és sehol máshol nem létezı természeti szépségét és egyediségét alkotja. A javasolt tevékenység hatása, általában az alábbi életközösségeket érinti: Regionális területi ökológiai stabilitási rendszer Trebišov-i járásban Egység Jelentısége Geomorfológiai Életközösségek egység megnevezései Életközösség Szubregionális Kelet-szlovákiai Latorický luh (lısz) Tajba – Kašvár síkság Regionális Kelet-szlovákiai Stará Tisa, Duša folyó partjai, Ortov, síkság Starý Laborec, Veľká Karčava, Bolianske tızeg-tufa, Oboríni csatornák, Kováčske lúky (mezık), Molodňa, Slhé Tice, Fejséš, Labaška Kapušiansky les (erdı), Lesík na čongove, Bučovsky les (erdı), Avaš, Čierny les (erdı) – Vilhaň, Čierna hora (erdı), Horný les (erdı), Zemplínska jelšina (égerláp), Mariánsky les (erdı), Ilhódsky les (erdı), Bisce, Veľké jazero (tó), Opátske piesky (homok), Dlhá hora (erdı) – Tarduika, Vysoká – Horešské lúky (mezı), Veľké lúky (mezı), Richtárka, Kerestúr, Panský diel, Veľký les (erdı), Eseňka, Pieskovňa pri Kapuni, Horná Moľva, Dolné lúky (mezı) Zempléni hegység Údolie Cejkov Brezina (völgy) – Čierna hora (erdı), Bane nad Tŕňou (bánya), Vysoký vrch (hegy), Borsuk, Veľký vrch (domb) Slánske vrchy Lysá hora – Veľká hora (erdı), Lipovec, (hegység) Kapoveň, Bačkovská dolina (völgy) Biokoridor Szubregionális Kelet-szlovákiai Latorický luh (lısz) – Tajba – Kašvár síkság Regionális Kelet-szlovákiai Tarbicka – Kapoňa Kapušiansky les síkság (erdı) – Ortov Slanské vrchy (hegy) – Veľká Karčava

Faj H T, H H

T

H T

T T, H T T, H T, H

T – tersztikus, H – hydrikus Megjegyzés: A Trebišov Új Energiai Forrással szembeni ökológiai stabilitást jelentı regionális területi rendszert a mellékletben közölt grafikus ábra jelöli.

8. A tájra kifejtett hatások – szerkezetére és hasznosításra, tájképre Az építkezés megvalósításával megváltozik a táj struktúrája és kihasználásának módja, ezt a hatást véglegesnek és jelentısnek kell tekinteni.

149


Az építkezés létrejöttével valóban végleges és jelentıs változások keletkeznek a tájképben. A beruházás részben befolyásolja majd a Trebišov város képét, mely változás felfogható pozitívan és negatívan is. Negatív hatással lesz a magasfeszültségő, légi elektromos vezeték telepítése. A légi 400 kV magasfeszültségő vezeték nem része az Új Energia Forrás építésének, a már meglévı 409 V vezeték rekonstrukciójával együtt kerül kiépítésre. Az új szakasz hossza cca. 8 km. Együtt halad majd a rekonstruált 409 V-os vezetékkel. A 110 kV vezeték szintén nem része az Új Energiai Forrás beruházásának, itt a Trebišov elágazóból vezetik a vezetéket az Új Energia Forráshoz, a Trebišov város mentén. A külsı elektromos vezetékek föld felett, épületeken kívül, kerülnek megépítésre (kivéve az alapokat és a földelést). Az elektromos vezetékek fı külsı részei a következık: pózna, alapok, földelés, vezetékek, vezetékek szigetelése és a földelési kötelek. Általánosságban megállapítható, hogy az elektromos vezetékek tájra kifejtett negatív hatása elsı sorban vizuális jellegő. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem létezik a vizuális probléma megoldására komplex megoldás, kivéve a földalatti vezetékek, ami azonban gazdasági és részben mőszaki nehézségekbe ütközik.

9. A védett területekre kifejtett hatás – madárlakta védett területek, európai jelentıségő védett területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, vízgazdálkodási területek Natura közigazgatási terület Trebišov-i járás – regionális jelentıségő területek Közigazgatási Közigazgatási terület Állami tájvédelmi körzet SzK terület kódja megnevezése Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0006 Rieka Latorica (folyó) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0019 Tarbucka SKUEV0020 Lesík Bisce Tájvédelmi körzet Latorca Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0029 Vysoká SKUEV0030 Horešské lúky (mezı) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0032 Ladmovské vápence Tájvédelmi körzet Latorca (mészkı) SKUEV0034 Lesík pri Borši (erdı) Tájvédelmi körzet Latorca poniklece Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0039 Bačkovské (kökörcsin) SKUEV0236 Rieka Bodrog (folyó) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0327 Milič Regionális tájvédelmi körzet Prešov SKUEV0329 Kováčske lúky (mezı) Tájvédelmi körzet Latorca Natura közigazgatási területek a Trebišov-i járásban – Védett madárlakta területek Védett madárlakta területek SzK 015 Bodrogköz Védett madárlakta területek SzK 25 Slanské hegység Védett madárlakta területek SzK Ondavai síkság Védett madárlakta területek (továbbiakban csak „VMT“) a védett területek között A terület védelemrıl szóló 543/2002 számú törvény alapján új kategóriának számítanak A védett madárlakta területekké nyilvánítás a Szlovák Köztársaság (továbbiakban csak SzK) feladata az EU Tanácsának 1979. április 2-án kelt 79/409/EGK számú irányelve szerint, mely beemelésre került a szlovák törvénybe.

150


A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban csak SzK KM) 26 § 1. és 6. bek. törvény értelmében megállapítja és kijelöli az európai jelentıségő madárfajok domináns lakhelyeit, valamint a költözı madárfajok domináns lakhelyeit Védett madárlakta területté, azzal a szándékkal, hogy biztosítsa zavartalan életterüket és szaporodásukat. A védelem célja a VMT-en az ökológiai rendszerek megtartása és védelme a védett madárfajok számára, valamint a populáció megırzése érdekében a feltételek biztosítása. A védelem szempontjából a faj állapota kedvezı, amennyiben a populációs dinamika adatai jelzik, hogy a domináns élettéren a madárfajok életképesek és a természetes élı területükön számuk nem csökken és létezik elegendı domináns lakhely a populáció hosszú távú megmaradására. (törvény 5. §, 1. bek.). A madárfajok populációjának megmaradásában döntı, hogy az életközösség ökológiai állapotát megırizve, vagy azt javítva lehessen eljárni. A Szlovák Kormány 2003. július 9-ei, 42-dik ülésén hozott 636. sz. határozatában jóváhagyta a Védett Madár Területek Nemzeti jegyzékét, mely 38 javasolt védett madár területet tartalmaz, ezek között van a Bodrogközi VMT. Bodrogköz VMT-té nyilvánítása európai jelentıségő domináns élıhelyek megvédését szolgálja, a: fehér gólya (Ciconia ciconia), fekete gólya (Ciconia nigra), parti fecske (Riparia riparia), mocsári bölömbika (Ixobrychus minutus), nádi bölömbika (Botaurus stellaris), balkáni fakopács (Dentrocopos syracus), fakopács (Dentrocopos leucotos), barna kánya (Milvus migrans), vadgerle (Streptopelia turtur), bölömbika (Nycticorax nycticorax), fehér réce (Aythya nyroca), kis vizi csibe (Porzana parva), kis mezei csibe (Crex crex), csörgı réce (Anas querquedula), piroslábú cankó (Tring totanus), barna réti héja (Circus aeruqinosus), hamvas réti héja (Circus pigarkus), nyaktekercs (Jynx torquilla), parlagi pityer (Anttus campestris), örvös légykapó (Ficedula albicollis), szürke légykapó (Muscicapa striata), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), búbos pacsirta (Galerida cristata), mezei fürj (Coturnix coturnix), cigánycsuk (Saxicola torquata), fattyúszerkı (Chlidonias hybridus), kormos szerkı (Chlidonias niger), jégmadár (Alcedo atthis), erdei pacsírta (Lullula arborea), tövisszúró gébics (Lanius collurio), kis ırgébics (Lannius minor), darázs ölyv (Perius apivorus), gyurgyalag (Merops apiaster), fehér kócsag (Egretta alba), vörös gém (Ardea purpurea), ezüst gém (Egretta garzetta), füleskubik (Otus scops) madárfajok esetében, mely a nemzeti madár populáció több mint 1%-a. Egyidejőleg rendelettel kijelölésre kerülnek a védett madárlakta területek határai, Bodrogköz valamint azon tevékenységek listája melyek negatív hatással lehetnek a védelem tárgyára – a fent nevezett madárfajok domináns életközösségei (biotop) melyekre a védelem vonatkozik (törvény 26 § 5 bek.). A madarak védelmérıl szóló irányelvek 2. számú fejezetében foglaltakra a Bodrogközi VMT kijelölésének javasolt módja, hogy a terület alkalmasan tudja az ökológiai követelményeknek megfelelıen összehangolni azon madárfajok igényeinek érdekével, melyek számára e terület kijelölésre került, a gazdasági és egyéb érdekekkel. Az irányelvek összeállításánál a terület specifikus és legújabb tudományos eredményeibıl indultak ki, melyek a védett madárfaj kutatáson alapszanak. Az Európai Közösség közigazgatása nem szab részletes feltételeket a rendelettel szabályozott területre, ezt a nemzeti EU tagállamok közigazgatásra bízza. A Bodrogköz VMT-re vonatkozó rendelet taxatíve felsorolja az itt élı és fészkelı védett madárfajokat és domináns élıhelyüket. A rendeletben szerepelnek a közigazgatási területek és adott járások, ahol a VMT kijelölésre kerültek, e terület nagysága 33 753,7 ha. Felsorolásra kerülnek azon tilos tevékenységek, melyek negatívan befolyásolnák a védelem tárgyát, azaz az európai jelentıségő domináns madár élı helyeket és a költözı madarak domináns élı helyeit. A javasolt VMT terület 44%-ban átfedi a Latorca védett területét, amely területen a törvény 13 § szerint a

151


védelem kettes szintje érvényes és ezért ezen a területen bármilyen tevékenység folytatásához a Természet és Tájvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. A védelem szempontjából negatívnak ítélt tevékenységek felsorolásánál, a rendelet értelmében kimaradtak a felsorolásból azon tevékenységek, melyek a Latorca védett tájvédelmi körzetre vonatkozóan tilosak és már érvényesek. Az 1 bekezdésben tiltott tevékenységek - b) bető – a védett madárlakta területen épületek elhelyezése – ahogyan azt az említett 2. sz melléklet is tartalmazza – kivéve erdei út és fa szállító út – tilos. A rendelet, az építkezést olyan tevékenységek közé sorolja, mely negatívan hat a védett madár területekre, ezért a védett madárlakta terület 2 számú mellékletében megtiltja. A különlegesen indokolt esetekben (pl. egyéb közérdek) elvégzendı tevékenységek engedélyezésére is a törvény 29 §-ban közöltek az irányadók, melyben a védett területeken végzett tevékenységek kivételeirıl szól. - e) bető – föld felett futó olyan elektromos vezetékek üzemelésén kívül, amely nem okozzák a madarak pusztulását, tilos az egyéb, levegıben futó elektromos vezetékek üzemeltetése amelyek nem rendelkeznek a madarak biztonságát szolgáló mechanikus védelemmel. A vezetékek nem csak áramütéses pusztulást okozhatnak, de a madarak repülését is zavarják, ill. halált okozhatnak. Ezért a 22kV vezeték T konstrukcióját fogas védıkkel kell ellátni és a 400, 110kV és a 22 kV vezetékeket vizuális jelekkel is el kell látni a jövıben pedig számolni kell ezen vezetékek megszüntetésével és a föld alatti elhelyezésükkel. A rendelet érvényességi idıpontja 2006 március 1-re javasolt, kivéve a 2 § 2 bekezdés j) pontját, ahol az javasolt érvényesség 2011 március 1. Védett madárlakta területek, melyek a Trebišov-i járás közigazgatási területén találhatók: 1. Bodrogköz Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Leles, Brehov, Poľany, Zatín, Soľnička, Boľ, Kapoňa, Cejkov, Boťany, Vojka, Bačka, Svätá Mária, Zemplín, Rad, Svinice, Kráľovský Chlmec, Svätuše, Čierna, Ladmovce, Pavlovo, Viničky, Nová Vieska pri Bodrogu, Čierna nad Tisou, Borša, Malý Horeš, Véč, Somotor, Veľký Horeš, Pribeník, Strážne, Streda nad Bodrogom, Klin nad Bodrogom, Veľký Kamenec, Malý Kamenec Bodrogköz Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a cigányréce (Aythya nyroca), barna kánya (Milvus migrans), hamvas réti héja (Circus pygargus), kormos szerkı (Chlidonias niger), ezüst gém (Egretta garzetta), fehér gém (Egretta alba), kis vizi csibe (Porzana parva), vörös gém (Ardea purpurea), bölömbika (Botaurus stellaris), fattyúszerkı (Chlidonias hybridus), törpe gém (Ixobrychus minutus), parlagi pityer (Anthus campestris), barna réti héja (Circus aeruginosus), fehér gólya (Ciconia ciconia), bučiak nočný (Nycticorax nycticorax), tövisszúró gébics (Lanius collurio) és az öt fülesbübik fajta közül a füleskubik (Otus scops), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Anas querquedula) és gyurgyalag (Merops apiaster) több fajtája fészkel. Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a jégmadár (Alcedo atthis), darázsölyv (Pernis apivorus) barna fakopács (Dendrocopos syriacus), fekete gólya (Ciconia nigra), erdei pacsirta (Lullula arborea), fakopács (Dendrocopos medius), mezei vizicsibe (Crex crex), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), örvöslégykapó (Ficedula albicollis), búbospacsírta (Galerida cristata), nyaktekercs (Jynx torquilla), mezei fürj (Coturnix coturnix), szürke légykapó (Muscicapa striata), partifecske (Riparia riparia), mezei vadgerle (Streptopelia turtur), cigánycsuk (Saxicola torquata) és kis ırgébics (Lanius minor) madárfajta. Fajok elıfordulása Faj

Aythya nyroca

Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma 4

faj kritériumai teljesítve •

152

kritérium

K1


Milvus migrans Circus pygargus Chlidonias niger Egretta garzetta Egretta alba Porzana parva Ardea purpurea Botaurus stellaris Chlidonias hybridus Ixobrychus minutus Anthus campestris Circus aeruginosus Ciconia ciconia Nycticorax nycticorax Lanius collurio Otus scops Tringa totanus Anas querquedula Merops apiaster Pernis apivorus Alcedo atthis Dendrocopos syriacus Ciconia nigra Lullula arborea Dendrocopos medius Crex crex Sylvia nisoria Ficedula albicollis Galerida cristata Jynx torquilla Coturnix coturnix Muscicapa striata Riparia riparia Streptopelia turtur Saxicola torquata Lanius minor Milvus milvus Limosa limosa Coracias garrulus Aquila pomarina Bubo bubo Caprimulgus europaeus Picus canus Dryocopus martius Alauda arvensis Hirundo rustica Porzana porzana

4 4 10 10 15 15 20 27.5 35 40 50 60 92.5 325 4000 3 12.5 15 275 12.5 17 20 21 35 65 110 200 1200 150 200 300 500 900 1000 2000 12.5 0.5 1 1.5 2 2 6 6 30 2500 + +

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

2. Slanské hegység

153

K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K3 K3 K3 K3 >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1%


Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Bačkov, Brezina, Byšta, Dargov, Kravany, Kuzmice, Malé Ozorovce, Malý Kazimír, Sečovce, Slivník, Stankovce, Trnávka, Veľké Ozorovce, Veľký Kazimír, Zbehňov, Zemplínska Teplica Slanské hegység Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a parlagi sas (Aquila heliaca), fülesbagoly (Bubo bubo), fekete gólya (Ciconia nigra), békászó sas (Aquila pomarina), darázsölyv (Pernis apivorus), fehérhátú fakopács (Dendrocopos leucotos), fakopács (Dendrocopos medius), uráli bagoly (Strix uralensis), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), kislégykapó (Ficedula parva), örvöslégykapó (Ficedula albicollis) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio). Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a szirti sas (Aquila chrysaetos), kecskefejı/lappanytyú (Caprimulgus europaeus), erdei pacsirta (Lullula arborea), császármadár (Bonasa bonasia), mezei fürj (Coturnix coturnix), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), nyaktekercs (Jynx torquilla), szürke légykapó (Muscicapa striata), vadgerle (Streptopelia turtur), cigánycsuk (Saxicola torquata), vizicsibe (Crex crex), hamvas küllı (Picus canus) és a fekete fakopács (Dryocopus martius) madárfajok. Fajok elıfordulása Faj

Aquila heliaca Bubo bubo Ciconia nigra Aquila pomarina Pernis apivorus Dendrocopos leucotos Dendrocopos medius Strix uralensis Sylvia nisoria Ficedula parva Ficedula albicollis Lanius collurio Aquila chrysaetos Caprimulgus europaeus Lullula arborea Bonasa bonasia Coturnix coturnix Phoenicurus phoenicurus Jynx torquilla Muscicapa striata Streptopelia turtur Saxicola torquata Crex crex Picus canus Dryocopus martius Circaetus gallicus Alcedo atthis Galerida cristata Alauda arvensis Anthus campestris Ciconia ciconia Dendrocopos syriacus Riparia riparia

Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma 6 18 28 45 62 200 400 260 800 1500 4500 2000 2 15 70 150 110 175 500 650 700 1100 120 120 160 1 5 15 450 + + + +

faj kritériumai

• • • • • • • • • • • •

154

faj kritériumai teljesítve K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1%


Hirundo rustica

+

3. Kelet-szlovákiai síkság Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Parchovany, Božčice, Višňov, Sečovce, Dvorianky, Malé Ozorovce, Hriadky, Vojčice, Veľké Ozorovce, Veľký Ruskov, Trebišov, Milhostov, Malý Ruskov, Plechotice, Čeľovce, Úpor, Nižný Žipov, Zemplínske Hradište, Stanča, Kožuchov, Hraň, Zemplínsky Klečenov, Lastovce, Novosad, Zemplínsky Branč, Veľaty, Hrčeľ, Kysta Keletszlovákiai síkság Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a parlagi sas (Aquila heliaca) és a barna fakopács (Dendrocopos syriacus) fészkel. Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a guvat (Crex crex), fehér gólya (Ciconia ciconia), parlagi pityer (Anthus campestris), jégmadár (Alcedo atthis), sólyom (Falco cherrug), cigánycsuk (Saxicola torquata), mezei fürj (Coturnix coturnix) és a búbos pacsirta (Galerida cristata) madárfaj. Fajok elıfordulása Faj

Aquila heliaca Dendrocopos syriacus Crex crex Ciconia ciconia Anthus campestris Alcedo atthis Falco cherrug Saxicola torquata Coturnix coturnix Galerida cristata Alauda arvensis Lanius collurio Streptopelia turtur Muscicapa striata Sylvia nisoria Jynx torquilla Dendrocopos medius Dryocopus martius Circus aeruginosus Circus pygargus Falco vespertinus Hirundo rustica Ixobrychus minutus Lanius minor Merops apiaster Otus scops Pernis apivorus Tringa totanus

Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma 6 40 50 35 30 10 3 700 300 150 2000 800 150 100 100 30 3 2 + + + + + + + + + +

faj kritériumai

• •

faj kritériumai teljesítve K1 K1 >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1% >1%

A felsorolt madárlakta védett területek közül a tervezett tevékenység érinteni fogja a Kelet-szlovákiai síkság területét, Trebišov és Milhostov közigazgatási területet.

155


10. Ökológiai stabilitásra kifejtett hatás Stabil ökológiai területi rendszer olyan rendszer, ahol a területi struktúra kölcsönösen átfedett így biztosítva a terület színes életforma létezését. Ezen rendszer alapját területi, regionális vagy helyi jelentıségő életközösségek, biokoridorok és interakciós egységek alkotják (543/2002 sz. tájvédelemrıl szóló törvény 2 §. 2. bek. a) pontja). A stabil ökológiai területi rendszer a táj állapotának (elsısorban biotikus egységeinek) értékelésére jogilag meghatározott kategória. Ez az alapja a táj ökológiai rehabilitációjának, valamint a talajmunkák, területi-tervezı dokumentációk és erdıgazdasági tervek útmutatója. Tájékoztatást nyújt az ökológiai stabilitást biztosító területek nagyságáról. A Szlovák Köztársaság stabil ökológiai területi rendszere abból az elvbıl indul ki, hogy az élet változatos formáinak védelmét szolgálja, ami tulajdonképpen a modern táj- és környezetvédelem célja. Ebbıl a gondolatból építkezik az a stabil ökológiai területi rendszer koncepciója, mely ennek tükrében formálódik és jut el a közigazgatás által kiadott rendeletekbe és a stabil ökológiai területi rendszer felépítéséhez szükséges módszertani útmutatóba. A stabil ökológiai területi rendszert nem lehet a kiválasztott életközösséggel azonosítani. A stabilnak vélt táj szegmenseket szigorúan védeni nemcsak önmagunkért tartjuk fontosnak. A táj ökológiai stabilitását fıleg ott szükséges erısíteni, ahol a stabil ökológiai elemek nem léteznek – antropogén szempontból megváltozott tájban. Az ökológiai stabilitás teljes területen elérhetı és létrehozható egy sor intézkedéssel, mely az egész területet érinti. A stabil ökológiai területi rendszer alapdokumentumai: 1. Szlovákia területére vonatkozó stabil ökológiai területi rendszer általános rendelkezések (1992) 2. Regionális stabil ökológiai területi rendszerek a Szlovák Köztársaság volt járásai (1993-1995) 38 volt járási terület került feldolgozásra 1:50 000 mértékben, melyek a maguk hibáival együtt is jelentıs alapokat nyújtanak a területi-tervezı dokumentáció számára és 3. Szlovákia nemzeti ökológiai hálózata (NECONET) – 1996-ban az IUCN-al közösen aktualizálva. A SzK-ban a táj ökológiai minıségét ill. a pozitív és negatív hatásokat több módszerrel lehet értékelni Minden értékelés sajátos, jellegzetes regionális jellege van és Szlovákia területét sokféle kritérium alapján differenciálja. Eddig azonban még mindig hiányzik a problematikát egységesen szemlélı integrált áttekintés, mely szinergikusan értékelné a használt három alap módszert – negatív faktorok értékelése (területi stressz faktor rendszer), pozitív faktorok értékelése (az ökológiai stabilitás területi rendszerének gerince) és a teljes területi pozitív és negatív faktorok hatását (environmentális regionalizáció, az ökológiai területi rendszerben alkalmazott ökológiai stabilitási fok)

156


Nemzeti és európai jelentıségő területek jegyzéke (NECONET a GNÚSES)

A stabil ökológiai területi rendszer védelmi fokozata A stabil ökológiai területi rendszer alapfogalmai Életközösség (biotop) – ökorendszer, vagy ökorendszerek csoportja, mely alkalmas feltételeket biztosít az élılények és közösségeik természetes szaporodására és fejlıdésére, alkalmas búvóhely és élelmet adó terület.

157


Biokoridor – térben egymást átfedı ökorendszerek együttese, mely összeköti az életközösségeket, lehetıvé teszi a migrációt és az élı szervezetek genetikai információinak cseréjét, melyhez az interakciós elemek térbelileg kapcsolódnak. Interakciós elem – bizonyos ökorendszet alkot, egysége vagy csoportja az ökorendszernek (pl. tartós füves terület, mocsár, növényzettel borított terület, tó). Kapcsolódik az életközösséghez és biokoridorokhoz, így biztosítva az ember által megbontott vagy megváltozott természeti tájra való áldásos hatását. A stabil ökológiai területi rendszer alapvetı céljának megvalósítása feltételezi, a stabil ökológiai területi rendszert teljes területen kell létrehozni, hogy a jelenlegi ökorendszert azaz a biotikus és abiotikus rendszert ismerjük. Ezt az állapotot csak úgy lehet elérni, hogy a területen felvett adatokat értékeljük és a területet minısítjük. Az ökológiai stabilitás felújítása vagy javítása fıleg ott végezhetı el, ahol nem léteznek, vagy csak elvétve vannak stabil elemek, amelyek az ökológiai stabilitást megzavarták. A terület stabil és stabilizációs elemeinek tekinthetı pl. a védett területek és természeti emlékek, vízforrások védett sávjai, védett erdık és egyéb természetes vagy kevésbé változó erdık, mezık, köves, nedves és vizes ökorendszerek és területek. Ezek az alapok jelentik a stabil ökológiai területi rendszer vázát. Ez a váz, vagy részei az országban sok helyen sérültek, fıleg völgyekben és urbanizációs térségben sértettek vagy nem teljesek (hiányoznak vagy csökkentek a stabilizációs elemek). Ezekben az esetekben az ökológiai stabilitás megújítása a már meglévı vagy hiányos mőködı stabilizációs elemek erısítését és kibıvítését kell biztosítani. A stabil ökológiai területi rendszer és annak stabilizációs elemeinek mőködését az ésszerő gazdálkodással és a terület hasznosításával lehet biztosítani. A stabil ökológiai területi rendszer küldetésének teljesítése azt jelenti, hogy biztosítani, megtartani és kialakítani kell az élethez szükséges sokrétő feltételeket. A rendszer lehetıvé teszi megtartani vagy javítani a növény- és állatvilág biodiverzitását, ami nemcsak a ökológiai stabilitás, de a természetvédelem legfontosabb célja. A stabil ökológiai területi rendszer kialakításának célja: • a jellegzetes és egyedi ökorendszerek védelme • természetes környezetben a terület elıalapjának (geofond) védelme • a táj egyedi különlegességeink megırzése • a mezıgazdasági és erdıgazdasági valamint városi területekre való pozitív hatás kifejtése • a táj többfunkciós kihasználási lehetıségeinek erısítése A Szlovákia területére vonatkozó stabil ökológiai területi rendszer Jelentése (generel), az eddigi alapvetı dokumentum, mely iránymutató stratégiát közöl a SzK biodiverzációjának védelmére és kötelezıen figyelembeveendı a rész/területi stabilizációs ökológiai rendszerek kidolgozásánál. A Jelentés szerint 1992-ben Szlovákiában 87 különbözı rangsorú életközösség került kijelölésre (bioszférikus, provinciális, térség jellegő) ezek nagysága cca. 271 600 ha (a SzK területének 5,54 % ) kiemelt területek nagysága cca. 73 750 ha (a SzK területének 1,5 %-a). 79 életközösséget jellegzetesnek jelöl, 8-at mint egyedülálló (Turiec, Čenkovská lesostep, Dreveník, Zemplínske vrchy, Kopčianske slanisko, Burda, Bielska skala a Parížske močiare). 2000-ben az életterek száma 138-ra növekedett (5 842,58 km2), a SzK területének 11,9 %-a. Ebbıl: · 5 bioszférikus jelentıségő (1 255,59 km2) · 13 provinciális jelentıségő (647,79 km2) · 120 szubregionális jelentıségő (3 939,21 km2)

158


A Trebišov-i járást a stabil ökológiai területi rendszerszempontjából így lehet jellemezni:: a) b)

c)

d) e)

Jellegzetes folyami lapállyal rendelkezı síkság nagy vizes mélyföldekkel, lankás táj, dombság és a területet szegélyezı hegységek. A természetes gravitáció legyezı alakú a régió déli csücskében összpontosul (Bodrog legyezı). Különbözı és a folyókkal és mélyrétegő földekkel határolt, többirányú közlekedési hálózattal. Ez a régió a Kárpátaljai Ukrajnában lévı Latorca síksággal és Magyarországon lévı Bodrogközzel alkot természetes gravitációs egységet. Jelentıs a Szlovákia nemzeti ökológiai hálózata (NECONET) a Latorca Tájvédelmi körzet, Latorické luhy (lösz) Bodrogközi fennsík, Zemplínske vrchy (hegység), Senné rybníky (halastavak), Ondava és Laborc közötti jelentıs biokoridorok. Nehéz talaj, vizes föld, a régió északi és középsı részén a levegı erısen szennyezett a középrészen az ökológiai stabilitás alacsony foka. Földrajzi-domborzati feltételek miatt a terület alkalmas a telepített és ipari struktúrák fejlesztésére. A régió határmenti fekvése és a közlekedési útvonalak jelentısége miatt - közvetlen kontaktus Magyarországgal és Ukrajnával - jó feltételeket biztosít a nemzetközi aktivitásra. A talaj és domborzat egyedisége különleges mezıgazdasági eljárások alkalmazását feltételezi.

A régió északi és központi részén az egyes elemek fejlesztését a stressz faktorok behatárolják szennyezett levegı, szennyezet vizek stb. Ökológiai stabilitás területi rendszere szempontjából negatív hatásokkal is kell számolni, ezek azonban az értéken aluliak: - a Szlovákia nemzeti ökológiai hálózatának (NECONET) központi területét erı imissziós hatások, - a vizekbe kibocsátott szennyezı anyagok mennyiségének növekedése pozitív hatások: - kedvezı talaj és domborzati feltételek - a főtıanyag vasúton való szállítása.

11. Urbanizációs rendszerre kifejtett hatás és a táj hasznosítása A táj pozitív és negatív elemeinek átlaga alakítja a táj-ökológiai potenciált és határértékeket, melyek befolyásolják és alakítják a terület gazdasági hasznosítását. A táj-ökológiai mutatókat a Trebišov-i járásban az alábbiak szerint lehet jellemezni: A térség ökológiai szempontból sérült az erıs urbanizáció miatt (fıleg városi jellegő település formák a területen intenzív mezıgazdasági tevékenység folyik). Az ökostabilizációs elemekbıl a területet ezen típusában csak kistérségő védett területek léteznek, a stabil ökológiai területi rendszer elemei fıleg lokális jellegőek. Az erdıgazdasági területek a tájból hiányoznak és alacsony mértékő a fás vegetáció jelenléte. Zömmel pontszerő, síkban elhelyezkedı palás szerkezető faktorok találhatók, melynek kedvezıtlen hatásai jelentkeznek a szomszédos, ökológiailag értékesebb területen. A terület biotikus elemei így erısen megváltoztak és állandó befolyás alatt állnak. A terület geomorfologikus szerkezetébıl kiindulva ebbe a táj típusba sorolható Szlovákia síkságainak túlnyomó többsége, a mezıgazdaság által használt dombságok és az erısen urbanizált völgyek. A közigazgatási besorolás szempontjából ebbe a táj típusba sorolható a Trebišov-i járás síkság részeit is. A területfejlesztésnek határt szabnak a táj természetvédelmi elemei (fıleg a vizek, föld) és gyakran föld viszonyok (mélyrétegő talaj). Az urbanizációt e területen Trebišov város jelenti, mely hatással bír a vidéki településekre is. Az ilyen típusú tájban feltételezhetı a táj teljes betelepítése és a terület intenzív mezıgazdasági mővelése. A völgyekben a benépesítés területileg korlátolt, a terület teherbíró képessége és ökológiai akadályok miatt. Ezen területek egymástól kölcsönösen elszigeteltek.

159


A tervezett új beruházás Trebišov város számára határozott fejlıdési aspektust jelent. A tervezett beruházás üzemeltetése nem igényel változásokat a város belsı környezetében és nem jelent változásokat a beépített területen. 12. Kulturális és történelmi emlékekre kifejtett hatás A Trebišov-i járásban 114 nemzeti kulturális emlék létezik, ezek a SzK központi jegyzékében szerepelnek, ebbıl 3 mőszaki jellegő. Jelenleg folyamatban van a Tokaji térség jelölése „a világ kulturális örökség része” címének elnyerésére. Feldolgozás és elıkészítés alatt van az alábbi egységek nemzeti kulturális emlékké nyilvánítása: Malá Tŕna – ref. templom és borospincék együttese, Veľká Tŕna – ref. templom, Malá Bare – ref. templom, Černochov – ref. templom. A javasolt tevékenység közvetlen hatásai nem befolyásolnák negatívan az adott területen a kulturális és történelmi emlékeket. 13. Régészeti ásatásokra kifejtett hatás Trebišov járás régészeti emlékei: Kráľovský Chlmec – helyrajzi név: Erös Zemplín – helyrajzi név: Várhegy Somotor – helyrajzi név: Somotorská hora Klin nad Bodrogom – középkori templom romok Ladmovce – középkori templom romok Malý Horeš – helyrajzi név: Homok puszta Rad – múltbéli kolostor kertjében Trebišov – kostol sv. Ducha (szt. Lélek templom) Veľký Kamenec – helyrajzi név: Templom homok Sečovce – helyrajzi név: Koscelek A javasolt tevékenységnek közvetlen hatása a régészeti ásatásokra nem várható. A paleontológiai és régészeti ásatásokkal a javaslattevı az érvényben lévı elıírások szerint jár el. 14. Paleontológiai lelıhelyekre és jelentıs geológiai lelıhelyekre kifejtett hatás Kelet-Szlovákia területérıl csak szórványos régi paleontologikus emlékeket ismerünk. Legrégebbi újpaleontológiai települések maradványai Tibava községnél kerület elı. Az új paleolit korból ismertek a Trebišov-i járásban lévı Zemplínske Jastrabie, Zemplín, Hrčeľ községekben feltárt „gravetti artefakt”. A javasolt tevékenységnek közvetlen hatása a paleontológiai lelıhelyekre nem várható. 15. Szellemi, nem tárgyi kulturális értékekre kifejtett hatás (pl. helyi tradíciók) A kulturális örökség az adott állam pótolhatatlan gazdagsága, a történelem és a társadalom, a tudomány, a mővészet és mővelıdés fejlıdésének tanúja. Aktív szerepet játszik az életkörnyezet védelmében és pótolhatatlan forrása a társadalom kulturális, szellemi és mőveltségi fejlıdésének. A nemzet egyediségének alapvetı egysége. A kulturális örökség részei az alkotó ember által létrehozott szellemi- és tárgyi dokumentumok, melyek bizonyítják a társadalmi fejlıdést, képet adnak a társadalom életvitelérıl. A helyszíneken

160


megmaradt, vagy szervezetek ill. magánszemélyeknél lévı emlékek kulturális értékkel bírnak, vagy egyéb kulturális-társadalmi értékük van ill. ilyen jelentıséggel bírnak majd a jövıben. 1. A kulturális örökséget alkotják: a) „in situ” típusú emlékek: (tárgyak, objektumok és épület együttesek, a helyben, beleértve az eredeti települési és táji összefüggéseiben megmaradt régészeti jellegő darabok): • városi és vidéki települések, vagy részei, • építészeti alkotások és részei, népi építészet, épület együttesek és környezetük b) „in fondo” típusú emlékek: (áthelyezett objektumok és a múzeumokban, galériákban, könyvtárakban, levéltárakban és más objektumokban elhelyezett tárgyak), c) egyéb más kulturális emlékek szabad kulturális emlékek (történelmi, mővészeti, esztétikai, tudományos, mőszaki, régészeti tárgyi emlékek, és minden egyéb tárgy, mely nem tartozik az „in situ” és „in fondo”, vagy egyéb kulturális-társadalmi jelentıségő emlékek közé: • a tudomány és technika fejıdésének emlékei, a kézmővesség és a társadalmi szervezıdés emlékei, • egyedülálló és pótolhatatlan eredeti képzımővészeti és minden fajta mővészeti alkotás, • fotográfiai, film-, hang- és video felvételek, • szöveges/prózai és zenei mővek, írásos dokumentumok, • tárgyak és ingatlanok, melyek híres személyiségekhez vagy történésekhez kapcsolódnak, • további történelmi adatok (könyvtárak, levéltári dokumentumok, zenei levéltárak) ismert és nem ismert, • természeti környezet, ember alkotta tér (történelmi zöld, parkok, barlangok stb.), • élı, növényi és ásványi világból származó tárgyak , • tradíciók, nézetek, szellemi/hit élet, életstílus. A kulturális örökség magában foglalja a jelentıs építészeti, régészeti, történelmi, mővészeti, mőszaki örökség egyéb értékeit is, melyeket már ismerünk, de ide tartoznak még olyan értékek is, melyeket még nem regisztráltunk, ill. nem osztályoztunk, vagy esetleg még nem is ismerünk. A kulturális örökség védelme a társadalom érdeke. Az állam és szervei, községek, szervezetei és lakossága kötelesek a kulturális értékeket óvni, védeni, igyekezni olyan feltételeket teremteni, amelyben ezek megmaradnak a társadalom javát szolgálva. Az álam közigazgatásán keresztül, döntési, gazdasági, nevelési-oktatási és ellenırzési mechanizmusain keresztül befolyásolja és figyelemmel kíséri a társadalom kulturális örökségének helyzetét. 2002 április 1-tıl hatályos a mőemlékalap védelemrıl szóló 49/2002 sz. törvény. 2005 november 1-tıl hatályba lépett a 479/2005 sz. törvény és 2005 szeptember 23-án a területi tervezés és rendezésrıl valamint az építkezési rendrıl szóló 50/1976 sz. törvény módosítása. Ez a XIV. sz. fejezetben változik és kiegészíti mőemléki alap védelmérıl szóló 49/2002 sz. törvényt (1-8 pont). A mőemléki alap védelmérıl szóló 49/2002 sz. törvény XIV. fejezet 3. bekezdés – 30 § 3. bekezdés változik és a következı mondattal bıvül: „Amennyiben az elhelyezésrıl a helyi vagy építési eljárásban születik döntés, abban az esetben a Megyei Emlékvédelmi Hivatal érintett hatósági szerv.“ Tekintettel a javasolt tevékenység jellegére, közvetlen ráhatás a szellemi-kulturális jellegő emlékekre nem várható.

161


16. Egyéb hatások A javasolt beruházás üzemeltetése hatással lesz a kapcsolódó terület mőszaki infrastruktúrájára. Az elektromos vezetékek veszélyezteti és okozója a madarak pusztulásának, ellehetetleníti az értékes fajok vonulását a magas feszültség miatt. Nem elhanyagolható a mezıgazdaságra kifejtett hatás sem, az építkezés alatt korlátozott öntözési lehetıség várható a gazdálkodás alá vont területeken, valamint az építkezés ideje alatt a terület nem mővelhetı.

17. A térségben végzett tevékenység térbeli szintézise (pl. a terület antropogén terhelése, negatív hatások a lakosságra, élıkörnyezetre, tájra, urbánus egységére, a termıföld hasznosítására, pozitív hatások) A terület jelenlegi mőszaki felszereltsége Az ipari zóna jelenlegi infrastruktúrája bizonyos mértékben hasznosítható az Új Energiai Forrás építkezésénél, fıleg a jelenlegi ivóvíz rendszerre, a szennyvíz csatornára és a telekommunikációra való rácsatlakozás lehetıségét tekintve az építkezés idıtartamára az elektromos vezetékhez (22 kV) és gázvezetékhez való csatlakozó kiépítésével. Az Új Energia Forrás építési területének szabadon hagyása érdekében szükség lesz egyes mőszaki útvonalak áthelyezése. Az építési zóna nyugati részén vezet a Hriadky – Trebišov állami út, mely hasznosítható az Új Energia Forrás megközelítéséhez, úgy személyi, mint teher szállítás céljából. A zóna déli részén csatlakozni lehet a jelenlegi vasúti átjáró igénybevételével a helyi közúti hálózatra. Az ipari zóna déli részén vasúti korridor található, ahol a széles nyomtávú vasút mellett a normál nyomtávú sínek futnak. Szállítással csatlakoztatható a terület a normál nyomtávú vasútra és nyugatra az állomástól a széles nyomtávú vasútra a széles nyomtávú vasút váltó állomásából. Az ipari zóna keleti határán folyó Trnávka alkalmas recipiens az esı- és talajvizek kibocsátására és hasznosítható még a nyers víz szükség utánpótlására is. Az ipari zóna határain kívül található a 110 kV Trebišov-i elosztó, amelyre adott esetben csatlakoztatni lehet a saját fogyasztáshoz szükséges tartalék csatlakozót. Az elektromos teljesítmény 400 kV hálózatba való kivezetésénél számítani lehet a 400 kV teljesítményő Veľké Kapušany vagy Lemešany elosztóra. Az Új Energiai Forráshoz szükséges földgázt a cca. 5 és 6 km távolságban lévı gázvezetékekbıl. Az Ondava folyó keleti partján húzódik a DN 300 gázvezeték, az ipari zónától délnyugatra a DN 700 gázvezeték. Mindkét vezetékben a gáz nyomása 6,4 MPa. Az Új Energiai Forráshoz szükséges nyers vizet az Ondava folyóból lehetséges, ahol 1 m3/s szabad víz áll rendelkezésre. Az Ondava alkalmas víztároló (recipiens) az ipari szennyvizek befogadására. Az Új Energia Forrás környékén potenciális fa anyag készletek vannak és a beruházó jelenleg a lehetséges faforgács forrásokat kutatja. Ezt a fafeldolgozó üzemektıl lehetne beszerezni, ahol a faforgács hulladékként, vagy termékként jelentkezik. A villany-elıállításához a terv nem számol faforgács gyártásával. A szélesebb terület jelentıs elhelyezési lehetıséget biztosít az energiai termelésnél jelentkezı melléktermékre, mint építıanyagra. A Kelet-Szlovákia területén tervezett autó-pályaépítési és más közlekedési útvonal létesítési tervek szempontjából, reálisan meg kell fontolni az energiai termelésnél

162


keletkezett melléktermékekrıl, azok útpályába történı felhasználásával. Nem elhanyagolható hasznosítási lehetıség az árvízelleni gátak építési területe sem valamint a hulladék rekultivációja. A létezı objektumok és mőszaki berendezések hasznosításának lehetısége minimális, gyakorlatilag minden épített objektum, kivéve a redıket, vagy eltávolították vagy eltávolításra kerülnek, esetlegesen (sporadikus) az iszap mezık egyes földgátai kerülnek hasznosításra. A már létezı üzemekre kifejtett hatás nem kimutatható, az ipari zónában még meglévı élelmiszereket elıállító üzemek az Új Energia Forrás építésével nem érintettek ill. azok mőködését nem zavarja meg. A régi üzemek és berendezések megsemmisítése Az Új Energia Forrás területén a volt technológiai berendezések már megsemmisítésre kerültek. Az építési objektumok álló torzói (néhány kivétellel) szétszerelésre és megsemmisítésre kerülnek, hasonlóképpen mint a illegális szemétlerakó helyek. A jelenlegi gyártás és üzemelés jellemzıi Az Új Energia Forrás építési területén nincsenek gyártó kapacitások, az elızı üzemek más jellegőek voltak mint a tervezett Új Energia Forrás. Csupán az energetikai központ céljaiban és jellegével kis teljesítményő villamosmőveknek felelt meg. Környezet terhelésének jelenlegi állapota Az Új Energia Forrás építésével érintett területek az életkörnyezet 2. És 3. Fokozatába sorolható az ötfokozatú értékelési skálán (a 17/1992 számú környezetvédelemrıl szóló törvény 11 § szerint), azaz a terület megfelelı és enyhén sérült. Az emissziós helyzet jónak értékelhetı, a Trebišov-i járás nem tartozik a szabályozott levegıminıségő területhez. A járás területén 6 nagy levegıt szennyezı forrás és kb. 250 közepes forrás található. Jelentısek a kis források és a közúti forgalom. A járás levegıjének minıségét részben a szomszédos járásokban lévı nagy források befolyásolják. Ilyen a: Elektráreň Vojany, Bukocel Hencovce a Energetika s.r.o. Strážske. Az immisszós megterhelés szempontjából a járás jelenlegi regionális szennyezését nem lehet értékelni, ugyanis a járás területén nincs mérı állomás, mely része lenne a SzK területén mőködı mérı állomás hálózatának. A járás területén szintén nem található semmilyen automatikus monitoring állomás (Nemzeti monitoring hálózat része), mely a helyi levegıszennyezés mértékének analízisét elvégezné. A Trnávka folyó vizének minıségét a STN 75 7221 számú szabvány szerint értékeltük, már a Trebišov város feletti részen is a IV. és V. minıségi osztály közé sorolható, ami erısen szennyezett vízminıséget jelent. A rendkívül rossz minıség oka elsısorban a szerves szennyezés okozza (CHSKCr) oldott oxigén koncentrációkkal kísérve. A megfigyelt területen az Ondava folyó vizének minıségét a Horovce (rkm 29,10) és Brehov (rkm 4,20) térségben mérik. A mutatók fıbb csoportjai: oxigén viszonyok, alapvetı fizikális-vegyi mutatók, táplálók (nutrieták), mikrobiologikus mutatók a III. (szennyezett víz) és a IV. (erısen szennyezett víz) minıségi kategóriában vannak a fent említett norma szerint. A szennyezés jellege – a CHSKCr érték, azaz a foszforú és a mikrobiológiai mutatók emelkedése, rámutat az okra – kommunális szennyvizek. Összehasonlítva a Trnávka folyóval ezek az értékek kedvezıbbek, ami összefüggésbe hozható elsısorban az Ondava folyó alsó szakaszának alapvetıen magasabb víz atereszével. Délkeletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének szomszédságában a Kelet-szlovákiai Kassai Vízmő Társaság Rt. kezelésében találhatók a nyilvános víz források. Ezek védelmi sávjait az Új Energia

163


Forrás építése nem érinti közvetlenül, mert az építkezéstıl „védik” a meliorációs csatornák és a Szlovák Államvasutak széles-nyomtávú és normál-nyomtávú vágány sávjai. A volt cukorgyár területe mint kontaminált terület nem regisztrált. Trebišov város északi része ipari zónaként jellemezhetı. Az ember által erısen befolyásolt területrıl van szó. A terület beépített részei, a romos és ki nem használt terület antropogén életközösségi egységet képeznek, az adott jellegzetes környezethez alkalmazkodó növény- és állatvilággal. Az elhagyatott és lepusztított terület lassan illegális (és veszélyes) szemét lerakóvá alakul. A szeméthalmokban a növényi gaz, rágcsálók és többi parazita fellehetı, amelyek erısen veszélyeztetik az élı környezetet, beleértve az emberek egészségét. Ezen kívül az elhagyatott terület balesetveszély tartós lehetıségét hordozza magában, az itt elıforduló tilosban járó idegenekre nézve. A területrıl készült elızetes környezetvédelmi átvilágítás összegzésében megállapítja a talaj transzformátor olajokkal, vegyszerekkel való szennyezettségét, az elhagyatott és talajban lévı győjtık megteltek nem elemzett vegyszerekkel és olajokkal. Nincs kizárva, hogy a romok alatt azbeszt maradványok vannak. Az ipari zónában és környékén több ipari jellegő zajforrás található, mely jentısen befolyásolja az akusztikus helyzetet. A Hriadky – Trebišov állami közút a legforgalmasabb közúti vonal. A 24 órás forgalom számlálási adatok, az alábbi átlag órás közlekedési intenzitást mutatja: Nappal (6:00-tól 18:00-ig) 407,6 jármő /ó Esti órákban (18:00-tól 22:00-ig) 165,5 jármő/ó Éjszaka (22:00-tıl 6:00-ig) 52,6 jármő /ó A széles- és normál nyomtávú vasúti hálózat zaj forrása, mely zaj befolyásolja a Trebišov város akusztikai helyzetét, fıleg a Pribinova, Varichovská és a Sadovská nevő utcákban. A vasúti sínek mellett közvetlenül lakó zóna helyezkedik el - fıleg családi házak. A Milhostov-tól délre (Trebišov városrész) végzett zaj mérések minden esetben a megengedett zajszint feletti értékeket mutattak, nappali, esti és éjszakai idıszakban. Védett sávok, védett területek, kulturális emlékek Az Új Energia Forrás Trebišov területe nem képez különösebben védett terület és más védett területnek sem a része, melyre külön védettségi szintek vonatkozhatnának. Az Új Energiai Forrás Trebišov a Sever (Észak) nevő ipari területen fekszik. Az Új Energia Forrás területén az alábbi védett és biztonsági sávok találhatók: Gázmővek berendezései: - Gázvezeték és csatlakozók (megtalált és betartott sáv) Technológiai objektumok (megtalált és betartott sáv) Vasutak: - Regionális és állami vasutak (megtalált és betartott sáv) - Vontató pálya (megtalált és betartott sáv)

164


Az Ondava folyón lévı nyers víz szivattyú állomásai, beleértve a víz bevezetı csatorna rendszert és a szennyvíz elvezetı csatornarendszerét az Ondava folyótól cca. 6 km távolságban nem esik bele egyik védett övezetbe sem. Az említett területen nincs különösen védett növényvilág és állatvilág fajta sem. A környezetvédelem itt fıleg a mezıgazdaság által használt füves rész védelmét szolgálja, mely formálja a terület biodiverzáns értékeit. Az Új Energia Forrás területét nem érinti egyetlen védett felszíni vízforrás terület sem. Az Új Energia Forrás területén nincsenek olyan objektumok, melyek a kulturális emlékek jegyzékében szerepelnek. A terület ökológiai stabilitási fok, az érintett területen a természetes, féltermészetes és antropogén egységek arányos elıfordulásával jellemezhetı. A terület ökológiai térbeli minısége kedvezıtlen. A terület ökostabilitásának értékelése szerint ez a terület az 5. szinten van, az ökostabilitás igen alacsony. Konkrétan az építkezési terület antropikus hatásokkal sérült, védett területek nélküli, kevésszámú védett övezettel, ember által telepített növényzettel ill. enyhén lepusztult vagy vegetáció nélküli terület igen csekély biodiverzióval. Az Új Energia Forrás létesítésének területe – a közvetlenül érintett terület – Trebišov város mellett megépülı terület. Erısen ember formálta környezetrıl van szó. Ütközı zónát képez, melynek hasznosítása jellemzıen hatással lesz a jelenleg fokozatosan stabilizált és újonnan biotikus állapotba formált környezetre az egyedek és fajok minıségi és stabilitás szempontjából. Az ökostabilitás relatív megítélésében és a jelenlegi területi stabilitás szempontjából a terület ökológiailag instabil. Az Új Energia Forrás tervezett létesítési és üzemelési a Trebišov város hatókörzetében valósul meg. A környezeti hatások a terület látképében és levegıszennyezésben mutatkoznak majd. Ideiglenes környezeti hatásként jelenik meg az Ondava folyóból való vízkinyerés, valamint a szennyvizek Trnávky folyóba és Ondava folyóba való kibocsátása. Trebišov térségben már most mutatkoztak a víz minıségének veszélyeztetését jelentı potenciális források: 1. A felszíni vizek infiltrációja, fıleg az Ondava folyó viszonylatában, ami a nem polárisan extrahált anyagok értékek, amónn ionok és másodsorban a vas és mangán növekedésével jár. 2. Lokális források, fıleg mezıgazdasági üzemekbıl, melyek a nitrogén anyagok növekedésével járnak. 3. Szennyezés, amely a felszíni vizekkel érkezik Ukrajnából, fıleg ipari balesetekbıl származó olajjal szennyezett víz, valamint az Ágcsernyı Vasútátrakokó állomásról. A vízminıségének romlási tendenciáit pl. az alábbi intézkedésekkel lehet megoldani: - szerves anyagokkal való szennyezés mértékét csökkenteni (a csatorna hálózat kiépítése, fáradt olaj begyőjtése, mérgezı anyagok eltávolítása), - a mezıgazdasági területeken használt mőtrágyák helyes alkalmazásával, - elvégezni a Trebišov-i vízkezelı állomáson a víztisztítási technológia kiegészítését, a vízkezelést oxigén adagolással „in situ“ elvégezni.

165


A Trebišov-i járásban nincsenek védett vízgazdálkodási területek. A Trebišov-i járás védett vizei: 1. Felszíni víz források száma: 0 2. Földalatti vízforrások száma: 64 Egyes területeken (V. Horeš 80,0 l/s, Zemplínska Teplica 6,0 l/s) különbözı okok miatt nem lehetséges védett területeket kialakítani. Védett területek Védett tájvédelmi körzetek (tájvédelem 4. és 5. sz. fokozata) a Trebišov-i járásban ID Terület Község Védelmi A terület Bejelentés A védettség tárgya megnevezés kategória nagysága éve e (ha) 495 Bačkovská Dargov NPR 220,04 1967 Slanske hegység délkeleti oldalán dolina található kı fal, a régi bükk- és tölgy erdıben értékes ragadozó madárfajok fészkelnek 582 Kašvár Ladmovce NPR 116,42 1953, Mészkı-dolomit hegy jellegzetes 1980, 1993 meleg és szárazságtőrı állat- és növényvilágával 649 Poniklecová Malý Horeš PR 1,05 1964 A homokdőnék eredeti lúčka állapotukban megmaradt vegetációja a magyar kökörcsin (Pulsatilla hungarica) és a hegyi kökörcsin (Pulastailla zimermanii) tömeges elıfordulásával 691 Tajba Streda nad NPR 27,36 1966 a Bodrog holt ágának mély Bodrogom területe enyhe andezit gerinccel, homokdőnékkel, értékes mocsári, vízi és fás-mezei növény- és állatvilág 721 Zemplínska Zepmlínske PR 51,40 1981 Kelet-szlovákiai síkság értékes jelšina Jastrabie területe a lısz- és ingovány erdı komplexum 692 Tarbucka Streda nad PR 51,40 1981 a Tarbucka lankás dombjain Bodrogom tallható jól fejlett homoktőrı vegetáció 548 Horešské Malý Horeš PR 6,94 1988 területi mélyrétegő föld értékes lúky mocsári vegetációval és növényvilággal 504 Biele jazero Malý Horeš PR 7,19 1988 a homokdőnék között lévı zárt (elfolyás nélküli) tavacska értékes növény- és állatvilággal 594 Botiansky Boťany NPR 40,63 1967 a Latorca folyó és Boťany község luh között található lısz erdıkomplexum, értékes növényés állatvilággal 595 Latorický Boťany NPR 15,08 1967 a Boťany községnél a Latorca luh folyó bal partján lévı lısz erdı

166


659

Boľské rašelinisko

Kráľovský PR Chlmec, Bôľ

13,63

703

Veľké jazero

Vojka

PR

8,04

723

Zatínsky luh Zatín

PR

66,06

853

Dlhé Tice

PR

46,82

858

Krátke Tice Vojka, Zatín PR

17,40

Svinice, Zatín, Rad

maradványok értékes növény- és állatvilággal 1967 Tızeg mocsár, egyedülálló égerfa növényzet, értékes növény- és állatvilággal 1967 A Tisza-Bodrog folyórendszerben lévı holtág, eolitikus mélyrétegő talaj a homokdőnék között, értékes növény- és állatvilággal 1930, Zatín községnél a Latorca ártéren 1932, 1993 lévı tölgy- és főzfa erdıs társulások 1993 A Tice holt ág eredeti biocenızis maradványai, értékes növény- és állatvilággal 1993 Elszigetelt Tice holt ág Vojka községnél, homok dőnék rendszerében, értékes mocsári vegetációval

Javasolt tájvédelmi körzetek (tájvédelem 4. és 5. sz. fokozata) Trebišov járásban Terület Község Védelmi A terület A védettség tárgya megnevezése kategória nagysága (ha) Bačkovská stráň Bačkov NPR 4,50 Jelentıs melegtőrı növényzet, tömeges leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) telepekkel Borsuk Viničky NPR Borsuk hegy meszkı része, bokrokkal erısen és sőrőn fedett terület, értékes melegtőrı növény- és állatvilággal Černochovská Černochov PP a Zempléni hegység tipikus fás-mezei lúčka biocönózisok, vegyes faji növény- és állatvilággal Dlhá hora, Ladmovce CHA erdıs mészkı hegyoldalak és melegtőrı mezı Tardika társulások, értékes fajokkal Kerestúr Somotor CHA mocsári társulások, sóstalajt kedvelı Svätá, Mária, mezıkkel, homokdőnékkel a megmővelt Rad, Svinice, földek között, értékes növény- és állatvilággal Svätuše, Malý Horeš, Strážne Kováčske lúky Klin nad PR mezı társulások széles komplexumat Bodrogom, mélyrétegő talaj sás (Carex) növényzettel és a Borša Bodrog ágán vizitársulásokkal Ladmovský Ladmovce PR 26,55 Nádas típusú mocsár, Ladmovce községtıl močiar délnyugatra, értékes növény- és állatfajok Leknové rameno Kucany, PR 5,75 Növényi társulások a holtág nyílt víztükörrel, Zatín jellegzetes melegszeretı növényvilággal PR 22,86 Močiar pri Véči Zemplín Bodrog holtága, jellegzetes vízi és mocsári Véč, Nová, értékes növény- és állatfajok lelıhelye Vieska pri Bodrogu Pieskovňa pri Kapoňa PP 0,18 Elhagyatott régi homokhordalék jelentıs Kaponi védett gyurgyalag (Merops apiaster),

167


Rozhladňa

Kysta, Kašov CHA

-

Stará Tisa

Veľké Trakany, Malé Trakany Kucany

CHA

-

PR

1,90

Sitina Brehov

Starý Bodrog

Svätý Ivan

Veľká Karčava

Vysoká

Streda nad CHA Bodrogom, Somotor, Ladmovce Veľký CHA Kamenec, Streda nad Bodrogom Veľký CHA Kamenec, Strážne Kráľovský CHA Chlmec

kolóniával A Zempléni hegység erdıkomplexuma, melegtőrı tölgy és bükk fák gyertánfa szigetekkel, értékes növény- és állatvilággal A Tisza folyó mesterségesen leválasztott medre, csupán árvizeknél elárasztva, értékes növény- és állatvilággal A Laborec folyó holtágának mocsár jellegő maradványa, madár állatvilág jelentıs fészkelıhelye A Bodrog folyó leválasztott holtága, jelentıs természetes vizi és mocsári élıvilág, növényés állatközösségek

-

-

-

39,37

A két Bodrogközi hegy közül a legmagasabb, a SzK legmelegebb helye, így optimális feltételeket ad az értékes homokos vegetációnak Fenmaradt vízzel teli Karča meder, vízi és mocsári növény- és állatvilág gazdag társulásai Zvyšky teplomilných dúbrav a lesostepných plôch s početným zastúpením teplomilných a suchomilných druhov rastlín a živočíchov na vrcholovom kopci Vysoká

18. A várható hatások komplex értékelése az érvényben lévı törvényi elıírások szempontjából A Trebišov város-környéki részekben élı fajok ember által erısen befolyásolt populációt jelentenek. A fentiekben már leírt környezeti állapot alapján, az életközösségekre vonatkozó, következı environmentális problémákat határozhatunk meg: A tárgyalt területet emberi tevékenységgel (antropogenikus) erısen szennyezett területként jellemezhetjük, ahol az eredeti növény- és állatvilág fajok kis hányada él. Az ezt megelızı idıben a fajok között új kapcsolati relációk alakultak ki, alapot adva az átmeneti, környezetbiológiai egység (ökotonikus) létrejöttének perspektíváját hozva létre az állatközösség stabilitására. A közösségben való minden közvetett és közvetlen beavatkozás megzavarja a jelenlegi törékeny kiegyensúlyozottságot és elısegíti a vitálisabb és agresszívebb társulások, közösségek dominanciáját. Az Új Energia Forrás területe jelenleg erısen lepusztított és az élıkörnyezet várható romlása ma már valóság. Az építkezés kivitelezésének komoly környezetvédelmi problémaként jelentkezik: - a területen jelenleg meglévı életközösségek és miniterületek csonkítása (fragmentáció) - széleskörő alkalmazkodási hajlammal rendelkezı növényi és állati csoportok elıfordulásának szelektív növekedése - a már meglévı természetes predációs fajok eltőnése vagy háttérbe szorulás, a háziasított fajok és társulásainak elıbukkanása - antropogén tevékenység emelkedése a ruderális fajok dominanciájával valamint a származási helyétıl idegen növény- és állatvilággal - a területre véletlenül vagy tudatosan idegen növény- és állatfajok bevitele

168


- a területen új mőszaki elemek keletkezése és az ehhez kapcsolódó negatív hatások, zaj- és porszennyezés - a területen új mőszaki elemek (új villanyvezetékek) létesítése, melyek a vonulási területre nyúlnak, sőrítve ezzel a vezetékek számát, vagy új vezetékek építése új akadályokat jelent a vonulási területeken - megnövelt elektromágneses aktivitással létrejövı új gyújtópont a területen, nem tudván milyen hatással lesz az elektromágneses térre érzékeny állatfajokra. Az egyes elemek idıbeli hatásai az Új Energia Forrás elıkészítési szakaszaitól, a beruházás megvalósításától, de elsısorban az üzemelésétıl függ. A terület elıkészítési és átadási idıszaka Ebben az idıszakaszban az építési területet szó szerint ki kell pakolni és a területet rendezni kell, csak ezután kezdıdhet az építkezés. Ezért elsısorban hulladék „rakodási” munkákat kell elvégezni: összegyőjteni, berakodni, elszállítani (esetleg újrahasznosításra) és biztonságosan megsemmisíteni. A hulladék kezelése és szállítása során, szigorúan be kell tartani a hulladékkezelésre vonatkozó érvényben lévı elıírásokat, valamint az adminisztratív és mőszaki eljárásokat. A területen végbemenı építési és szerelési munkák idıszaka Bizonyára ez mőszakilag, technológiailag de kiterjedésében is igényes építési mő lesz, mely a csatorna kivezetıvel ellátott Trnávka folyó szomszédságában helyezkedik el és a kicsit távolabb lévı, vízgazdálkodás szempontjából jelentıs Ondava folyónál, ipari gyárak és raktárak (olajszármazékok raktára, élelmiszeri üzemek, stb.) lakó épületek mellett. Az építkezés terveinek kidolgozói ezért külön figyelmet szentelnek az egyes SO és PS optimális és mőszakilag helyes megoldására. Az építtetı, tervezı és kivitelezı szintén nagy figyelmet fordít majd az építés szervezési tervre (POV) az építés irányítás, biztonsági intézkedések és elıírások kidolgozására, melyek a minimálisra csökkentik az építkezésen elıfordulható környezeti ártalmat az itt dolgozó és a környéken élı emberek egészségének megóvása érdekében. Üzemelés idıszaka Közegészségügy szempontjából teljesen világos, hogy az Új Energia Forrás nem növeli az egészség károsító hatásokat a tárgyalt területen élı lakosságra. Ez a megállapítás azonban függ az elıírások és ajánlások betartásától. A zaj hatást együttesen kell értékelni, a meglévı zajforrások, tehát a régiek és a jelenlegiek valamint az Új Energia Forrás által okozottakkal együtt. A vegyületek légtérbe való kibocsátásának fı forrása az Új Energia Forrás maga. Az Új Energia Forrás biológiai értéke, regionális szempontból szők, az építkezési területen és annak szélesebb körében nem létezik különösen védett növényi vagy állati fajok. A létesítésre kimért terület nem képez különösen védett területet, nem része ilyen területnek, amelyre különös védettségi rendszer vonatkozna. Nem zárható ki azonban a talaj fokozatos savasodása, ill. hosszútávon a mezıgazdasági földek minıségére kifejtett negatív hatás. Ezért ezt a lehetséges hatást monitoringozni kell. Tekintettel a végsı építési megoldás során tájformáló egységet alkot majd a HVB magas objektumai, a hőtı tornyok és a kémények, mely megváltoztatják a táj képét. Az Új Energia Forrás építése és üzemelése hatással lesz az egyes környezeti tényezıkre: légtér, levegı, talaj, víz és

169


zaj szint. Ezen tényezıkön keresztül az Új Energia Forrás hatással lesz a környéken élı lakosság egészségére, a növény- és állatvilágra. Nem utolsó sorban az új létesítmény befolyással lesz a táj jellegére. A létesítés és üzemelés befolyással lesz a térség szociális-gazdasági helyzetére. A 245/2003 számú törvény értelmében az új forrás az IPPC folyamat alá esı létesítmény. Az új forrás építési területe nem tartozik semmilyen regionális vagy szubregionális ökológiai stabilitási rendszerbe. Az Új Energiai Forrás területe nem nyúlik be különösen védett területbe. Az Új Energia Forrás közeli vagy távoli környékén sincs védett terület. Az Új Energia Forrás területén nincs semmilyen védett felszíni víz forrás területet.

Az energetikai berendezés üzemelése alatt jelentkezı hatások Levegı Az Új Energia Forrás tervezése az Európai Unió legjobb hozzáférhetı technológia (BAT) alkalmazására vonatkozó dokumentumainak ajánlása alapján valósult meg, és a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 706/2002 sz. Rendeletében foglalt összes emissziós határértéknek megfelel. Az egészségügyi kockázatok értékelésénél a levegı szennyezettségi fokának számításakor a forrás legrosszabb üzemelési feltételeit és szóródási arányait vették alapul. A forrásból kibocsátott alapvetı szennyezı anyagok közül a legnagyobb koncentrációt a nitrogén-dioxid NO2 érte el, az adott szennyezıanyagra vonatkozó összhatárérték alapján. Ez az érték 1000 m-es távolságig megközelítıleg 10%-a, a maximumot jelentı helyen (a forrástól számított 2500-3500 m-es távolságban) pedig 20%-a az adott határértéknek. Kéndioxid esetében ezek az értékek a kéndioxid összhatárértékének 7, illetve 13%-át jelentik. Az “S” érték (a legtöbb EU tagállam esetében az ajánlott érték 50mg/m3) alapján számított teljes szerves szén tartalom (TOC) a 45 m-es kéménytıl 500 m-es távolságban a feltüntetett érték 30%-át, 1 000 m-es távolságban ennek 20%-át érte el. A szénmonoxidra vonatkozó maximum elhanyagolhatók, 1%-nál kisebb értéket képviselnek.

értékek

a

határértékek

szempontjából

A levegıben található szennyezıanyagok számított értékei alacsonyabbak a megengedett rövid- és hosszútávú határértékeknél, és jelentıs mértékben nem járulnak hozzá sem a rövidtávú, sem a hosszútávú légszennyezéshez sem az Új Energia Forrásközelében. A kémények magassága biztosítja a szennyezıanyagok kellı szóródását a föld közeli inverziók esetén is. Az objektum beüzemelését követıen sem a rövidtávú, sem a hosszútávú légszennyezettség nem változik meg jelentısen a berendezés közelében, figyelembe véve a körzetben található eddig ismert légszennyezı tényezıket. A feltüntetettek alapján elmondható, hogy SO2, NOx, CO és TOC belélegzésébıl adódó egészségügyi kockázat nem áll fenn, és a berendezés kivitelezését követıen sem fog fennállni. A PM10-ben vagy PM2,5-ben kifejezett por az adott területen jelenleg nem mért érték, és az Új Energia Forrás hozzájárulása ehhez az szennyezettséghez minimális lesz. A levegıt szennyezı anyagok monitorozása automata monitor rendszer segítségével lesz

170


megoldott. Hulladékok A berendezés és az épületek karbantartásából és üzemelésébıl származó hulladékok és a kommunális hulladékok kategóriák és fajták alapján történı osztályozásra kerülnek. A másodlagos alapanyag jellegő hulladékok eladásra kerülnek, a többi hulladék az elıírásoknak megfelelıen, szakértı cégek felügyeletében megsemmisítésre kerül. Szennyvizek A szennyvizek minısége a vízgazdálkodási törvény elıírásainak és az IPPC-hez kapcsolódó határozatokban foglaltaknak eleget tesz. A vízvédelmi szempontból figyelembe vett törvényi határértékek, (364/2004 sz. Törvény értelmében és konkrétan a 296/2005 sz. Kormányrendelet) Az ipari szennyvizek minısége az alábbi határértékeknek felel majd meg: Vízelıkészítés esetén pH 6-9 KOI Cr 40 mg/l Oldhatatlan anyagok 40 mg/l Oldott anyagok550 1 000 mg/l Hidrazin 4 mg/l Apoláros extrahálandó anyagok 1 mg/l Hőtıvíz esetén Cl2 AOX

0,3 mg/l 0,5 mg/l

Az Ondava folyóba bocsátott ipari szennyvíz maximális mennyisége 150 l/s. A Trnávka-ba kibocsátott teljes esıvíz mennyisége a csapadék intenzitásának függvénye, a határértékek 115-151 ezer m3/év. Az Új Energia Forrás üzemelése során a városi csatornahálózatba kibocsátott szennyvizek becsült mennyisége 46-62 m3/nap. Ennek maximuma a kivitelezés idıszakában várható, értéke 150200 m3/nap. Az ipari szennyvizeknek, illetve esı- és csapadékvizeknek a természetes vizekbe történı kibocsátása folyamatos monitorozás alatt valósul meg. A vízforrások területi védelme az alábbi szinteken valósul meg: - általános – a vizekrıl szóló 184/2002 sz. törvény értelmében - tágabb regionális – fıképp védett vízgazdálkodási területek formájában (CHVO) - szigorított, speciális – természetes vizek és árterek védett övezeteinek (OP) formájában. A védett övezeteket és vízvédelmi elıírásokat a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 398/2002 sz. Rendelete határozza meg. Energetikai melléktermékek A fosszilis tüzelıanyagok melléktermékeit (folyékony salak és szálló hamu) az üzemelés elıtti és üzemi vizsgák keretén belül tanúsítási folyamatnak vetik alá, ezen termékek építıanyagokhoz való besorolása céljából, a 264/1999 sz. Törvénynek és vonatkozó üzemeltetési Rendeleteknek megfelelıen. A folyékony salak a tanúsítást követıen építıanyagnak minısül. Felajánlják közhasználatra, a fel nem használt mennyiség stabilizált formában külsı lerakatba kerül.

171


Zaj A vonzáskörzetben a zaj határértékének túllépése a közlekedésben jelenleg is megtörténik, és az Új Energia Forrás megvalósításával értelemszerően megnı a zajszint, aminek elsıdleges elıidézıi az alábbiak: - a technológiai berendezések üzemelése – a fı termelési blokkban (HVB) és PPC, a tüzelıanyagok kezelése és azok szállítása a fı termelési blokkba (HVB), hőtıtornyok, kompresszorállomások, szivattyú állomások, égéstermékek elszállítása, a salak és energetikai melléktermékek (VEP) kezelése és hasonlók. - a megnövekedett forgalom a vasúthálózaton és vasúti kocsikban, - a megnövekedett forgalom a közeli úthálózaton, A Új Energia Forrás kiépítését és beüzemelését követıen a zajjal leginkább terhelt övezetek közé az alábbiak tartoznak majd: Trebišov város északi része, elsısorban a vasutak mentén Hriadky – Trebišov környéki közutak, A zaj szempontjából több zajvédelmi intézkedésre kerül sor a jelenlegi állapot jelentıs leromlásának elkerülése érdekében. Az erımő teljes üzemére vonatkozó zajvédelmi intézkedések megtervezése úgy valósul meg, hogy a külsı térben történı zajellenırzésrıl szóló 2/2005 sz. Törvényben és a zaj- és rezgésvédelemrıl szóló 40/2002 sz. kormányrendeletben foglalt elıírások teljesüljenek. A berendezések zárt térben kerülnek elhelyezésre (kazánházak, gépházak, szivattyúzó állomások, nyomásfokozó állomások, stb.). A szükséges zajcsökkentés így elérhetı a tetıgerinc megfelelı szerkezetének megválasztásával. Az épületek külsı felületein elhelyezett, szívó, illetve fújó tulajdonsággal rendelkezı technológiai berendezések (légszívás, a forró levegı kifúvatása, a gızkieresztés biztonsági szelepeken keresztül, stb.) zajtompítóval ellátottak lesznek. A jelentıs zajforrások, mint a mechanikus szénraktár vagy a természetes szellıztetéső hőtıtornyok és ventillátoros hőtıtornyok a gáz-gız blokkban a lakott területtel átellenben kerültek elhelyezésre. A lakott területet sújtó határértéket meghaladó zajterhelés esetén zajvédı elemek elhelyezése javasolt. Az Új Energia Forrás területén és annak környezetében érvényes zajterhelés matematikai modelljének kiszámítása érdekében a zajszint tartós mérése lesz megvalósított. A próbaüzem keretén belül a zajszint mérése az Új Energia Forrás teljes területén, valamint az egyes munkaterületeken lévı összes zajforrás együttes mőködésével lesz biztosított, ellenırzésre kerülnek a zajvédelmi intézkedések, illetve a kumulált hatású zajforrások esetében újabb intézkedések bevezetésére tesznek javaslatot a zajra vonatkozó határértékeknek megfelelıen. A mőszaki és szervezeti jellegő zajvédelmi intézkedések megvalósítását követıen a legközelebbi lakóövezeti épületekben az akusztikai terhelésére irányuló kontrollmérések valósulnak meg, és a mérések eredménye alapján szükség szerint további egyedi intézkedések bevezetésére kerül sor. A tervezınek a kivitelezéskor a minimálisra kell csökkentenie az üzemelésbıl származó káros hatásokat, a környezet minden összetevıjére nézve. A projekt elıkészítésének fázisában a tervezı egy sor mőszaki és környezetvédelmi elıírást vesz figyelembe a feltételezett káros környezeti hatások

172


elkerülése érdekében. Ezek az intézkedések megfelelnek a jelenlegi mőszaki ismeretek szintjének, és teljesítik a legjobb hozzáférhetı technológia elvárásait a kiadások optimalizálása mellett. A tervezett tevékenység megvalósításakor a környezetvédelmi alkotmányi elıírásoknak is eleget kell tenni. Az üzem során jelentkezı legmagasabb potenciális veszélyt a balesetek jelentik. Ebben az esetben döntı szerepet játszik az emberi tényezı. Baleseti helyzetek kialakulása tekintetében kisebb kockázatot jelentenek a természeti katasztrófák. A balesetek megelızése, megakadályozása, eliminációja és a kármentesítés a projekt elıkészítésének további szakaszaiban és az üzemelési tervek, illetve baleseti megalkotásakor a megoldási javaslatok és intézkedések tárgyát képezik majd. A tervezett tevékenység összhatásai az érintett területen komplex módon dokumentáltak, az elıterjesztett dokumentumok alapos kiértékelése alapján. A tervezett tevékenység következtében jelentkezı feltételezett környezeti hatások kiértékelése több szempont szerint történt: közvetlen, közvetett és kumulált, pozitív és negatív hatások. Az idısík tekintetében a hatások értékelése a kivitelezés és a tervezett üzemelés egyes szakaszai szerint történt. 19. Üzemelési kockázatok és azok lehetséges hatása a területen (balesetek kialakulásának lehetıségei) Az építkezés biztosítása a civil védelem szempontjából A civil védelem szempontjából a tervezett építmény biztosításának és a teljes kivitelezésnek teljesítenie kell a különleges helyzetek kialakulásakor az élet, egészség és vagyon védelmére vonatkozó alkotmányi elıírásokat a biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében. A súlyos üzemi balesetek kialakulásának lehetıségei A kiemelt veszélyes anyagok jelenlétében zajló építkezés során lehetséges súlyos üzemi balesetek megelızésének feltételeit és lépéseit, a megszüntetésükre való felkészültség feltételeit, az emberi egészségre, életre, környezetre és vagyonra gyakorolt hatásait a 261/2002 sz. Törvény és a súlyos üzemi balesetekrıl megelızésérıl szóló 277/2005 sz. Törvény és ahhoz kapcsolódó 489/2002 és 451/2005 sz. Környezetvédelmi Minisztérium Rendelete tartalmazza. A jelentésre és értékelésre vonatkozó egyik dokumentum, „A vállalat kategorizálása” c. szakvélemény a szóban forgó építkezésen jelenlévı kiemelt veszélyes anyagok teljes mennyisége alapján kidolgozott, a 261/2002 sz. Törvény értemében. Az említett szakvélemény összegzésébıl következik, hogy az Új Energia Forrás Trebišov az (A) kategóriába sorolt vállalatok közé tartozik a nevezett törvény 4. §-a alapján. Az N együttható értéke az A kategóriába sorolt vállaltok esetén N > 1. Az építési engedélyezés kiadásának, illetve az átadás fázisában szükséges a tágabb alkotmányos rendeletek alapján részletes kockázatelemzést végezni. Szintén lehetségessé válik a berendezések alapos ismerete és az üzemelésükhöz szükséges anyagokra vonatkozó elvárások. Ebbıl az osztályozásból ered az összes elmaradhatatlan kapcsolódó tevékenység és intézkedés, melyeket az Új Energia Forrás jövıbeni üzemeltetıje köteles kidolgozni, megtenni és megvalósítani a lehetséges kockázatok elkerülése és a lehetséges baleseti helyzetek hatásainak minimalizálása érdekében. Az Új Energia Forrás területén az egészséget, életet és vagyont veszélyeztetı hatások az alábbi okok miatt alakulhatnak ki: - tőzeset, vagy az elektromos berendezések és hálózatok, a kazán és nyomásos berendezések, szénpor robbanása - áramütés

173


- a nyomás alatt lévı gázok, levegı vagy vízgız váratlan elszabadulása - a CO, SO2, NOX tartalmú toxikus égéstermékek a kazánház zárt tereiben való kiszabadulása - a veszélyes hulladékok – olajok, vegyszerek, hamu és hasonlók nem megfelelı kezelése - az üzemeltetési és biztonsági elıírások be nem tartása Az Új Energiai Forrás üzemelésébıl adódó fıbb kockázati források és a lehetséges haváriahelyzetek Objektum A rizikó forrása Hordozó Balesethelyzet Szénraktár

Szenes terület

Forgács raktár A raktár maga Kazánház Vezetékek, szivattyúk Kazánház Kazán Kenıanyag és olaj Tartályok, raktár csomagolás

Szén Forgács Gız Gız Olaj, kenıanyagok

Lobbanás, tőz Gyulladás, tőz Gızillanás Kazán szétszerelése Olaj csatornába kerülése

A legveszélyesebb üzemelésőnek az alábbiak minısülnek: • a szén és faforgácsok raktározása • kazánház • gépház •

kémiai vízkezelés

A NEZ külsı veszélyeztetettségéhez tartozhatnak az alábbiak: • a terület veszélyeztetése a szomszédos ipari létesítmények, fıleg az üzemanyagraktár SMO Trebišov Rt. esetleges balesetébıl adódóan • a terület veszélyeztetése a közeli felszíni vizekbıl származó árvízzel • földrengés • repülıgép, vagy egyéb nagymérető tárgy lezuhanása a NEZ területén • bőnügyi, vagy terrorista cselekmény Az erımő területén a környezetet az alábbi anyagok veszélyeztethetik: a) kıolajszármazékok b) a kémiai vízkezeléshez kapcsolódó vegyszerek (nátrium hidroxid, sósav, vas (III) klorid), ezek kiszivárgása a velük való kezeléskor történhet meg. A különleges helyzetek következményeképp az Új Energiai Forrás üzemelésekor az alábbiak veszélyeztetése valósulhat meg: • vízminıség (talajvizek és felszíni vizek minısége) • levegı minısége • környezı természet és mezıgazdasági terület • népegészség

174

s) ,3 380,4-85,9 90

Recommend Documents