Az Állami Számvevőszék ellenőrzési gyakorlata és ellenőrzési tapasztalatai Domokos László elnök Kormányzati Ellenőrzési Hivatal konferenciája Balatonöszöd 2011. június 14.
2011.június 14.
2
Tartalom Változtatásokat generáló változások Az Állami Számvevőszék új középtávú stratégiája A tervezési folyamat átalakítása Szervezetfejlesztés Módszertan fejlesztés Új törvény az Állami Számvevőszékről Az ellenőrzések tapasztalatai Zárszámadás ellenőrzés Tematikus ellenőrzések Az állami vagyon működésének ellenőrzése A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellenőrzésének megújítása 2011.június 14.
3
Változások a Számvevőszék működési környezetében A pénzügyi válság utóhatásai (elhúzódása), a külső feltételek szigorodása. Választások, új, kétharmados többségű Parlament, kormányváltás új kormányzási, gazdaságirányítási szemlélet és célok, mélyreható törvényalkotási folyamat: Az alaptörvény és a sarkalatos állam- és gazdaságirányítási törvények újraalkotása, Új számvevőszéki törvény; a közpénzügyek törvényi szabályozása megújításának szándéka A Parlament, a társadalom és az ügyfeleket képező minisztériumok és intézmények növekvő elvárásai a számvevőszéki ellenőrzésekkel szemben; Számvevőszéki elnökváltás, valamint az ÁSZ 2006-2010. évekre szóló középtávú stratégiájának lejárta és új stratégia készítésének esedékessége. A nemzetközi szakmai háttér gyors fejlődése
2011.június 14.
4
Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája Stratégiai célok 1. Az ellenırzések mind jobban segítsék az átláthatóságot, az elszámoltatást a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodásban; 2. Az ellenırzési kapacitás hatékonyabb felhasználása érdekében ésszerősítjük az ellenırzési feladatok megtervezését és végrehajtását; 3. Az ellenırzések eredményei jobban hasznosuljanak, nagyobb hatást érjenek el; 4. Szervezet fejlesztés: a feladatokkal összhangban az optimális szervezeti felépítés kialakítása; 5. Aktív részvétel a nemzetközi szakmai együttmőködésben a tudástranszfer, tapasztalatok cseréje érdekében; azok beépítése az ellenırzési munkába; 6. A kommunikáció fejlesztése az ellenırzések eredményeinek, javaslatainak jobb hasznosítása érdekében. 2011.június 14.
5
Az éves ellenőrzési terv A 2011. évi ellenőrzési terv kialakítása széles körben nyitott, alulról építkező pályáztatással valósult meg: – a terv ellenőrzési témáit többfordulós versenyben, adott értékelési szempontok alapján választottuk ki, – az ÁSZ szervezeti egységeitől 150, az országgyűlési bizottságoktól 23 téma-javaslat érkezett, – kötöttséget jelentenek a kötelező gyakorisággal teljesítendő feladatok, illetve a tárgyévet megelőzően megkezdett ellenőrzések. A tervkészítés folyamatának megújítása: – cél a gördülő tervezés: „az egyik ellenőrzés generálja a másikat” elv, – a szervezeti átalakulással összhangban projekt-szerű ellenőrzésszervezés, – vizsgálatvezetők belső pályáztatása, – számvevők kompetencia szerinti besorolása. 2011.június 14.
6
Szervezetfejlesztés A szervezet értékőrző megújítása során támaszkodunk az eddig elért eredményekre. A megújítással célunk, hogy a szervezetet képessé tegyük a folyamatos építkezésre, valamint megfeleljünk a változó környezet kihívásainak. A megújítás részeként − korszerű struktúra, kevesebb szervezeti egység és hierarchikus szint; − a szervezeti egységek közötti hatékonyabb funkcionális munkamegosztás; – az állományi létszám feltöltése; – gyakornoki program indítása, gyakornoki képzés; – a nyugdíjba vonulók pótlása tapasztalt szakemberekkel. 2011.június 14.
7
Egységes Számvevői Iroda A Stratégiai cél az erıforrások optimális felhasználása érdekében a projektszerő munkavégzés támogatása, amelynek megvalósítása keretébe tartozik az egységes Számvevői Iroda létrehozása. A Számvevıi Iroda állományába tartoznak a megyei ellenırzési irodákon dolgozó, illetve az újonnan felvett számvevık és asszisztensek. A tervek szerint ellenırzési osztályok keretében tevékenykedı számvevık is az Irodához kerülnek. A jövıben a vizsgálatvezetık által igényelt és a pályázat során jóváhagyott ellenırzési kapacitásigényt – figyelembe véve a kompetenciákat – a Számvevıi Iroda biztosítja. 36 ismérv szerint megtörtént a kompetencia-felmérés és folyamatban van az iroda szervezetének, mőködési szabályainak kidolgozása. 2011.június 14.
8
Szakmai, módszertan-fejlesztési stratégiai feladatok Szakmai átvilágítás Az évek alatt kialakult és berögződött ellenőrzési gyakorlat, valamint a hatályos belső szakmai szabályozás által előírt követelmények összevetése; Az Ellenőrzési Kézikönyv és a módszertani útmutatók felülvizsgálata Önértékelés az ISSAI standardrendszernek megfelelés tekintetében A meglévő szabályozási rendszer javítása, illetve a nemzetközi fejlődést is figyelembe vevő, hiányzó elemeinek elkészítése Ezek gyakorlatban történő következetes alkalmazását, az ellenőrzési munka és annak eredményei egyenletesen jó minőségét biztosító intézkedések, belső szabályozások kialakítása. 2011.június 14.
9
Az új ÁSZ törvény Vannak jól bevált részei az Állami Számvevıszékkel kapcsolatos eddigi szabályozásnak. Így a törvény érdemben nem változtat a hivatali típusú Számvevıszék modelljén, de tovább növeli a Számvevıszék függetlenségét, pontosítja, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az ellenırzési tevékenységet, bıvíti az ÁSZ eszköztárát és ezáltal megnöveli lehetőségeit – és természetesen felelősségét is – a közpénzek transzparens felhasználása és a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek felelıs, az állami és önkormányzati vagyon megóvását és gyarapítását garantáló gazdálkodása elősegítésében. megszünteti a következmények nélküli ellenőrzési megállapítások gyakorlatát és szankciókat vezet be az együttműködés megtagadása, illetve az Állami Számvevőszék javaslatainak ignorálása esetén. 2011.június 14.
10
Zárszámadás; Fejezeti ellenőrzések tapasztalatai az elmúlt két évben Rendszerhibák • A vagyontörvény alkalmazási problémái • vagyonkezelői szerződések megkötésének elmaradása, • eszközök térítésmentes átadása, • a megkötött szerződések felülvizsgálatának elmaradása, • több éven át jelenlévő rendezetlenség a vagyonban Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) problémái Gazdálkodási hiányosságok • A belső szabályozás későn jelenik meg és visszamenőleges hatályú, • megbízási szerződés alkalmazása közszolgálati jogviszony helyett, késedelmes elszámolás az előlegekkel, • céltól eltérő felhasználás a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a mérleg leltárral való alátámasztottsága részben hiányos, a mérlegtételek értékelése nem szabályos, • a kiegészítő melléklet adattartalma hiányos, • a belső kontrollrendszer kiépítettsége nem megfelelő. 2011.június 14.
11
Az alapok ellenırzése során tett megállapítások • Az alapok ellenőrzése során céltól eltérő felhasználást jellemzően nem állapítottunk meg, az esetek kis százalékában előforduló, kisebb hibák, szabálytalanságok a helyszíni ellenőrzés ideje alatt, vagy azt követően – intézkedési terv alapján – az ellenőrzöttek kijavították. • Az ellenőrzés során a jogszabályok gyakori változása, ebből adódóan a jogértelmezési, jogalkalmazási gyakorlatból származó hibák, illetve a szabályozás különböző szintjei közötti összhang hiánya jelenti a problémát, pl. az alapok könyvvizsgálati ellenőrzése esetében a jogszabályok közötti belső összhang hiánya miatt. • A javaslataink – a nagyobb, koncepcionális változásokat igénylő javaslatainkat kivéve – többségében hasznosultak.
2011.június 14.
12
Az állami vagyon működésének ellenőrzési tapasztalatai Nemzeti vagyonstratégia hiánya A privatizációs és vagyonkezelési koncepció gyakori változtatása Az egyéb törvényekkel, szabályzókkal való összehangolás hiánya Az állami vagyonnal kapcsolatos elmarasztaló megállapításainknak általában nem volt felelőse, ezért a veszteségek, szabálytalanságok elkerülésére nem volt jelentős visszatartó erő. Mindmáig nem teljes körűen megoldott az állami vagyon területén az ellenőrzés, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzésre nincs megfelelő kapacitás miközben elkerülhető fölösleges adminisztráció elvégzése szükséges. A mai napig nem áll rendelkezésre megbízható vagyon kataszter az állami vagyonra vonatkozóan. A legfontosabb feladat az állami vagyon területén egy olyan adatbázis, amely teljes körűen rögzíti a naturális adatokat, és amelyhez egy értékalapú nyilvántartás is kapcsolódhat.
2011.június 14.
13
Tematikus ellenőrzések (teljesítmény-ellenőrzés) 2010-ben lefolytatott teljesítmény-ellenőrzéseink kiterjedtek a nagy ellátó rendszerek és kiemelt programok és beruházási projektek ellenőrzésére: A színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzése A gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatban állami feladatot ellátó szervezetrendszer működésének ellenőrzése A 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzése Az EU támogatások felhasználása során alkalmazott szabálytalanság, adósság- és követeléskezelési folyamatok ellenőrzése Az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése A szervtranszplantáció, a donáció és az alternatív kezelések ellenőrzése 2011.június 14.
14
A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellenőrzésének megújítása 2011-től az önkormányzatok ellenőrzésének célja: • a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázatainak feltárása, minősítése, • a gazdálkodási kockázatok növekedésében a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének értékelése, • a vagyongazdálkodásban a belső kontrollrendszer kockázatának és működésének minősítése, • az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülésének a minősítése, • a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett javaslatok hasznosulásának utóellenőrzése. 2011.június 14.
15
Megyei Önkormányzatok, Megyei Jogú Városok 2011. évi ellenőrzése Ebben az önkormányzati körben a legnagyobb a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázata, ezért valamennyit ellenőrizzük! Mit vizsgálunk? • pénzügyi kockázatok alakulása (kötelezettségek, eladósodás foka, stb.) • a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében tett intézkedések (pl.: átszervezés, összevonás, megszüntetés) • az egyensúlyt érintő korábbi ÁSZ javaslatok utóellenőrzése
2011.június 14.
16
Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzése, a költségvetés-tervezés és zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működésének 2011. évi ellenőrzése Az ellenırzés célja: • biztosították-e a költségvetési, a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésben és annak végrehajtása során; • az eladósodottság, a likviditási, pénzügyi és vagyoni helyzet értékelése; • mőködtették-e a belsı kontrollokat a költségvetés-tervezési és zárszámadáskészítési folyamatok során; • az elektronikus közszolgáltatás helyzete; • korábbi ÁSZ ellenırzések során tett javaslatok hasznosulásának vizsgálata; • a közútfenntartás feladatellátása eredményességének ellenırzése 2011.június 14.
17
A BKV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy: • a Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a főváros tömegközlekedési feladatait; • a BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; • a BKV szabályosan bocsátott vagyonnal;
gazdálkodott-e
a
rendelkezésére
• a BKV eredményesen kezelte-e az adósság-finanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket; biztosította-e a működőképesség fenntartását. 2011.június 14.
18
Köszönöm a figyelmet !
2011.június 14.
