Ruzsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének
Gazdasági programja 2011-2014. évekre
Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§. (1) bekezdése előírja az önkormányzat részére a gazdasági program meghatározását, amelyet a Képviselőtestület egyik át nem ruházható hatásköreként is nevesít. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete ciklusának időtartama alatt az önkormányzati feladatok ellátása egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint történjen. A gazdasági programban kell helyi szinten meghatározni az önkormányzat részére mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Ruzsa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2007. április 18.-án fogadta el a 20072010. évekre szóló Gazdasági Programját. Az akkori programban foglaltak mára részben megvalósultak, részben aktualitásukat vesztették, részben továbbra is vállalható célkitűzéseket jelentenek a Képviselő-testület számára. A Gazdasági Program a következő választási ciklusig öleli fel azokat a fontosabb tennivalókat, melyeket a képviselő-testület szeretne megvalósítani. A választás óta eltelt időszak elegendő volt ahhoz, hogy reális lehetőségek függvényében kerülhessenek megfogalmazásra a jövőbeni célok. A gazdasági program összeállítására az alábbiak figyelembevételével kerül sor: - a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései, - az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai, elvárásai, elképzelései, - az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelések, igények, - az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete. A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselő-testületnek két irányba is koncentrálnia kell: - egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről - a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. A célkitűzések megvalósításakor a Képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselőtestületnek biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van
2
- a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve - az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. Ezen program generális elve az, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten – mindenek felett arra törekedjen, hogy a településen élők életminősége, életkilátásai, a község élhetősége javuljon. Ennek a fő célnak és ezen belül természetesen a kötelező alapfeladatoknak rendeli alá valamennyi erőforrását, illetve szabad kapacitását. I. HELYZETELEMZÉS Ruzsa a - Dél-alföldi Régió, Csongrád megye, ezen belül a Mórahalomi Kistérség – települése. A megyeszékhelyhez, Szegedhez 38 km-re található. Községünk a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelete alapján a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett mórahalomi kistérségben található. Ruzsát a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé sorolta. 1. A településre jellemző adatok Az állandó lakosság számának alakulása: 2001.01.01. 2868 fő 2002.01.01. 2857 fő 2003.01.01. 2849 fő 2004.01.01 2817 fő 2005.01.01 2763 fő 2006.01.01 2708 fő 2007.01.01 2712 fő 2008.01.01 2696 fő 2009.01.01 2666 fő 2010.01.01 2637 fő 2011.01.01 2600 fő A lakosság összetételének alakulása: Korcsoportok 2004. 2005. 544 519 0-17 éves 1573 1553 18-59 éves 700 691 60 év feletti Összes lakosság 2817 2763 A születések és halálozások alakulása:
2006. 485 1523 700
2007. 480 1525 707
2008. 470 1511 715
2009. 449 1498 719
2010 429 1485 723
2708
2712
2696
2666
2637
Megnevezés: Születés Halálozás
2006. 28 48
2007. 16 49
2008. 17 66
2009 17 58
2010 18 60
2004. 15 78
2005. 16 52
3
A község közigazgatási területe: 8468 hektár ebből belterület:
187 hektár
2. Ruzsa Község gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona a 2009. évi zárómérleg alapján 1. 215,568 millió forint. A vagyon összességében az elmúlt 4 év során kis mértékű (2,4 %-os) csökkenést mutat. Az Önkormányzat vagyonmérlegének főösszegét jelentősen befolyásolta, hogy a szennyvízcsatorna beruházáshoz a víziközmű társulat által felvett hitel állomány (56.915 eFt) – a Víziközmű Társulat megszűnésekor – az önkormányzathoz került. 2009. évben a lakossági hozzájárulásokból befolyt bevételből visszafizettük a teljes hiteltartozást. Ez a 2009. évi vagyonmérlegben a pénzkészlet, valamint a rövid lejáratú értékpapír, illetve a kötelezettség (hiteltartozás) csökkenéseként megmutatkozott. Az önkormányzat ingatlan vagyonának értéke viszont közel 5 %-kal nőtt az elmúlt ciklusban, mely a sikeres pályázatokkal megvalósított felújítások beruházások eredménye. Önkormányzatunk a következő gazdasági társaságokban rendelkezik tulajdon résszel: - Kegyeleti KFT (tulajdonrész aránya: 3,46 %) - Településtisztasági KFT (tulajdonrész aránya: 1,99 %) - Homokháti Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Nonprofit KFT (tulajdonrész aránya: 4 %) 2.2. A pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt 4 évben az alábbiak jellemezték: az Önkormányzat fizetőképessége fenntartását a fejlesztési célú pénzmaradványa tette lehetővé, a működési költségvetés forráshiányának fedezetére 2007-2009. években – a szigorodó igénylési feltételek miatt – nem részesültünk kiegészítő támogatásban (ÖNHIKI). 2010. év során a működésképtelen önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből 5 millió Ft támogatást kapott önkormányzatunk. Működési, illetve fejlesztési célú hitel felvételére az elmúlt 4 év során nem került sor. 2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat költségvetésének rendelet szerinti főösszege az elmúlt 4 évben 652-817 millió forint között alakult. Kiadások A költségvetési kiadásokon belül a működési kiadások – a közoktatási társulások létrehozása miatti, 2007-2008.évet érintő jelentős növekedést követően – évente 4-5 %-kal emelkedtek. Évente 475-612 millió forint között alakultak. A felhalmozási kiadások a pályázatok megvalósításához igazodva évente 34 és 140 millió forint között realizálódtak.
4
A 2009. évi létszámkeret közhasznú, közcélú foglalkoztatás nélkül 106 fő volt. 2010. évi tervezett létszám 104 fő. Az óvodai és általános iskolai intézményi társulások létrehozásával a pusztamérgesi tagintézmények közalkalmazotti létszáma 25 fős növekedést okozott az előző ciklus adatához viszonyítva. Létszámcsökkentés a köztisztviselőket érintően 1 fő, és a közalkalmazotti létszámot érintően is 1 fő volt. A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát növeli: a kötelező munkabéremelés (minimálbéremelés, kötelező átsorolások, stb), az egyre növekvő közfoglalkoztatott létszámmal kapcsolatos kiadások, melyhez 95 %, illetve 70 % a Munkaügyi Központ által nyújtott támogatás jelenleg, csökkentheti: az önkormányzati hatáskörökre, feladatkörökre vonatkozó szabályozásból eredő változás. A dologi kiadások nagyságát és arányát növeli: az infláció és bizonyos szolgáltatások, beszerzések inflációt meghaladó mértékű áremelése, az előre nem látható, előre nem tervezett kiadások, csökkenti: csökkenti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás. A társadalom- és szociálpolitikai juttatásokkal (támogatásokkal, segélyekkel) kapcsolatos kiadások nagyságát és arányát növeli: a gázár támogatási rendszer átalakítása, az önkormányzat által lakásfenntartási támogatásként való biztosítása, a családok jövedelmi helyzetének romlása, az ellátásokra jogosultak számának növekedése, csökkenti: a bérpótló juttatásban részesülő munkanélküliek közfoglalkoztatásba bevonásának további növelése, közművesített iparterület kialakításával, vállalkozások létesítésének elősegítése, a helyi foglalkoztatás növekedése. Bevételek Összességében az Önkormányzat működési célra fordítható bevételei az elmúlt négy évben évi 467-607 millió forintot tettek ki. Itt is a közoktatási társulások miatti bevételek okoztak jelentős növekedést 2007-2008. években. Ezt követően évi 3 %-kal nőtt az önkormányzat működési célt szolgáló bevétele. A költségvetési bevételek közül a helyi iparűzési adó évente egyenletes növekedéssel 13,6-24,4 millió forint között realizálódott. Felhalmozási célt szolgáló bevételek pályázati források eredményeként az elmúlt négy évben évi 94-120 millió forint között alakultak. A költségvetési bevételek szerkezetére – az elkövetkezendő években - hatást gyakorolhat: a költségvetési támogatások reálértéke csökken, egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség,
5
2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. - A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megvalósítani, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja). - Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. - A polgármester rendszeresen figyelemmel kíséri az önkormányzat befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat, hasznokat. - A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. - A Képviselő-testület körültekintően jár el akkor, ha az Önkormányzat működtetése, illetve fejlesztése hitelfelvétel mellett valósítható meg. A Képviselőtestület rögzíti: csak olyan kötelezettséget vállal, mely reálisan megvalósítható, költségvetési fedezete az önkormányzat költségvetéséből, átvett pénzeszközből, pályázati pénzeszközből, vagy törvényesen felvehető hitelből megvalósítható. 2.5. Folyamatban lévő beruházások, felújítások, valamint önkormányzati együttműködéssel megvalósuló – áthúzódó – fejlesztési projektek: Az Önkormányzatnál jelenleg folyamatban lévő beruházás, felújítás nincs. Áthúzódó fejlesztési projektek: 1) Az önkormányzat által biztosított önerővel, valamint támogatás megelőlegezéssel a Homokháti Önkormányzatok Kistérség-fejlesztési Társulása lebonyolításával valósul meg a „Közösségi közlekedés fejlesztése” projekt, melynek keretében 2 db autóbusz forduló kialakítására, valamint 1 db kerékpártároló és 22 db autóbuszváró létesítésére kerül sor. A fejlesztés műszaki megvalósítása 2010. évben lezárult. A pályázat záró elszámolása és a támogatás kiutalása áthúzódik 2011. évre. - Az önkormányzat által biztosított saját forrás összege: 9.163 eFt - Az önkormányzat által 2010. évben biztosított, 2011. évben visszatérülő támogatásmegelőlegezési kölcsön 10.467 eFt 2) Az önkormányzat által biztosított támogatás megelőlegezési kölcsönnel Az Intelligens Faluért Egyesület lebonyolításával megvalósuló „Pihenőpark létesítése” projekt 2010. évben átadásra került. A támogatás-megelőlegezési kölcsön visszatérítése 2011. január hónapra áthúzódott. - A fejlesztést teljes egészében támogatás finanszírozta, az önkormányzat saját forrást ehhez nem biztosított. - Az önkormányzat által 2010. évben nyújtott, 2011. évben visszatérülő támogatásmegelőlegezési kölcsön 10.305 eFt.
6
3) Az önkormányzat által biztosított önerővel, valamint támogatás megelőlegezi kölcsönnel Az Intelligens Faluért Egyesület lebonyolításával megvalósuló „Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása a ruzsai művelődési házban” című projekt közbeszerzési eljárása jelenleg folyamatban van, ennek eredményes lezárásakor válik ismertté a szükséges önerő, melynek fedezetéről a képviselő-testület a 2011. évi költségvetésében dönt. - Az önkormányzat által biztosítandó saját forrás várható összege: 7.712 eFt. - Az önkormányzat által 2010. évben biztosított támogatás-megelőlegezési kölcsön: 944 eFt, - 2011. évben nyújtandó támogatás-megelőlegezési kölcsön várható összege: 16.000 eFt. E kölcsönök visszatérülésével 2011. évre tervezünk. Az épület felújítás, bővítés - megkezdésének várható időpontja: 2011. 03. hó - várható befejezési időpontja: 2011. 09. hó 4) A Ruzsa székhellyel működő napköziotthonos óvodai társulás, illetve általános iskolai társulás által megvalósuló kompetencia alapú oktatás bevezetésére vonatkozó projekt 2010. november 30-án lezárult. A pályázat záró elszámolásának elfogadása és a támogatás kiutalása áthúzódott 2011. évre. - A projekt megvalósítását teljes egészében támogatás fedezi, az önkormányzat saját forrást ehhez nem biztosított. - Az utófinanszírozású támogatás kiutalás miatt 2010. évben 14.494 eFt-ot előlegezett meg az önkormányzat fejlesztési forrásai terhére, melyet a záró elszámolás elfogadását követően a támogató hatóság megtérít. Az önkormányzat a fenti 2010. évi kiadások alapján járó támogatásokból, támogatásmegelőlegezési kölcsönökből 2011. évben visszatérülő – összesen 36.219 eFt – követelése mellett 2010. december 31-én 16.957 eFt értékű rövidlejáratú értékpapírral és 7.845 eFt pénzkészlettel rendelkezett. Mindezek mellett a közoktatási társulások finanszírozásához Pusztamérges Község Önkormányzata 11.241 eFt hozzájárulás megfizetésével tartozik, melyre az inkasszó a képviselő-testület döntésének megfelelően benyújtásra került. 3. A különböző szintű fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési, szolgáltatás megvalósítási és biztosítási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az Önkormányzatot érintő régiós programok: - ISPA Hulladékgazdálkodási program, melynek keretében megvalósul a szeméttelep rekultivációja - Ivóvízminőség-javító program Az Önkormányzat részt vesz a következő kistérségi programokban: Homokháti Önkormányzatok Kistérség-fejlesztési Társulása keretében: - E-közigazgatási program Homokháti Kistérség Többcélú Társulásán belül: - Gyermekjóléti szolgálat és családsegítési feladatok - Támogató szolgálat és közösségi (pszichiátriai) ellátás
7
- Központi orvosi ügyelet - Pedagógiai szakszolgálat Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. Az Önkormányzat a következő társulások által ellátott programokban vesz részt: - Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa Műszaki Társulása, (Gesztor önkormányzat: Ruzsa) - Ruzsa és Pusztamérges Napköziotthonos Óvodai Társulás, (Gesztor önkormányzat: Ruzsa) - Ruzsa és Pusztamérges Általános Iskolai Intézményi Társulás, (Gesztor önkormányzat: Ruzsa) 4. A gazdasági program 4.1. Fejlesztési elképzelések Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is, különösen Mórahalom robbanásszerű fejlődése lehet hatással településünk turisztikai fejlődésére, ki kell használni az ebből adódó lehetőségeket. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és népességmegtartó képessége is jelentős lehet. Cél: - a tanyai, illetve falusi turizmus fejlesztésének elősegítése; - pályázati lehetőség esetén a lőtéren ifjúsági szálláshelyek kialakítása, sátorozásra alkalmas hely kijelölése; - Kéktúra-útvonal rendben tartása, pihenőhelyek kialakítása, információs táblák kihelyezése, - független szervezésű turisztikai attrakciók támogatása, - a horgásztónál Ruzsa és környéke vadon élő állatai – bemutató kert kialakítás, - a horgásztó környékén sátorozó hely kialakítása.
Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. Az Önkormányzat Képviselő-testülete ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások fenntartását.
8
Cél: -
vállalkozások létesítése és ezáltal a munkahelyteremtés elősegítése érdekében közművesített terület kialakítása telephelyek céljára; pályázati lehetőség esetén az Öregsoron szilárd burkolatú út építése; a Ruki II-es szilárd burkolatú út felújítása és bővítése; belterületi utak szükség szerinti felújítása, portalanítása; kerékpárutak lehetőség szerinti kiépítése; járdák építése és karbantartása, szükség szerint belvízelvezető rendszer kialakítása.
4.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 2010. decemberi adat szerint 13,5%. Ez az arány a közfoglalkoztatásból kikerülők létszámát figyelembe véve tovább emelkedett. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: - vállalkozásbarát környezet kialakításával, közművesített ipari terület létrehozásával munkahelyteremtő vállalkozások letelepítését kívánja támogatni; - a költségvetési lehetőségek függvényében a közfoglalkoztatás bővítését kívánja megvalósítani; - központi műhely és közfoglalkoztatási központ integrálása, áthelyezése szolgáltató részleg létrehozásával. 4.3. A településfejlesztési politika célkitűzései Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja.
A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések: - Folyamatosan karban kell tartani a település honlapját, szükség szerint új honlap készítése.
9
- A honlapon biztosítani kell a helyet - a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, - a turisztikai kiadványok, - a település intézményeinek, - a helyi civil szervezeteknek, - a településen megrendezett programoknak. - A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. A településrendezési terv Az Önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A hosszú távú településfejlesztési koncepcióra alapozva felülvizsgált településrendezési terv és a helyi építési szabályzat 2006. január 1-jén lépett hatályba, a Képviselő-testület indokolt esetben – megfelelő megállapodás alapján – közreműködik a településrendezési terv módosításában. Ez a dokumentum középtávon kijelöli a településfejlesztés kereteit. Felkészülés a pályázatokra Mivel a Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszköze maradjon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében: - a szakmai jellegű pályázati kiírásokat az intézmények és a polgármesteri hivatal erre kijelölt dolgozói kísérik figyelemmel, - a pályázatfigyelés és készítés, valamint a projektek megvalósítása terén törekedni kell a kistérségi szintű együttműködési lehetőségek kihasználására, - az informatikai fejlődésnek, illetve az internet hozzáférésnek köszönhetően jelentősen kibővült a pályázatokra vonatkozó információk hozzáférhetősége, ennek folyamatos nyomon követése továbbra is fontos feladat. Településfejlesztési célok Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. Településfejlesztési célok: - intézmény felújítás és rekonstrukció (egészségház, akadálymentesített szociális intézmény és központi konyha kialakítása), - a művelődési ház felújításának folytatása a meglévő terv 2. és 3. üteme szerint, azt követően kültéri főzőhely kialakítása, - a Tömörkény tér 1/B. szám alatti szolgálati lakás felújítása, átalakítása, - az általános iskola akadálymentesítése, az épület belső felújítása, - a kézilabdapályák felújítása, újraaszfaltozása, - az óvoda épületének tetőcseréje, - Dózsa György utcán lévő üres terület vízmentesítése, mesterséges tó kialakítása, illetve a szükséges területeken belvíz-elvezető árok létrehozása,
10
-
Fő utca rendezése, régi kisvasúti rakodó (nyomda épület) felújítása, megfelelő színvonalú hasznosítása, pályázati lehetőség esetén a lőtér felújítása, az épületben ifjúsági szálláshely kialakítása és sátorozási hely kijelölése, fiatalok számára szabadidős tevékenység biztosítására „extrém pálya” létrehozása, alternatív energia hasznosítás az önkormányzati intézményeknél, pályázati lehetőség esetén a termálvíz hasznosítása, a piactér rendezése, fedett árusító helyek kialakítása.
4.4. Az adópolitika célkitűzései Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire. Továbbra is fontos cél az adóigazgatási feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő ellátása, a lakosság teherviselő képességének figyelembevételével a helyi döntések meghozatala, az adófizetési morál romlásának elkerülése, a kintlévőségek csökkentése. 4.5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait a hivatala útján látja el. A meglévő közszolgáltatások megőrzése, fejlesztése: - Az épített és természeti környezet védelme tekintetében - figyelemmel a rendezési tervben foglaltakra - meg kell vizsgálni a helyi védettségre javasolt utcák és facsoportok védelme szabályozásának célszerűségét, - a közterület-fenntartás jelenlegi színvonalának fenntartása mellett a Tömörkény téren az emlékmű rendezésének, áthelyezésének biztosítása és lehetőség szerint egyéb emléket állító alkotás elhelyezése, - a helyi tűzvédelem és közbiztonság javítása érdekében fokozott együttműködés a rendőrséggel, a polgárőrséggel, Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, illetve a Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság fenntartása és működtetése. - központi konyha létrehozása, lehetőség hiányában a jelenlegi konyhák felújítása, - az egészségügyi ellátás területén a járóbeteg-szakellátás további fenntartása, - az óvodai és alapfokú oktatási feladatokra létrehozott közoktatási társulás fenntartása, a társulás működtetési feltételeinek felülvizsgálata, - a szociális- és gyermekvédelmi feladatok terén kistérségi szintű együttműködés, - ifjúsági egyesület létrehozásának kezdeményezése, a szabadidő hasznos eltöltésének támogatása, - a közösségi tér jelenlegi színvonalán történő biztosítása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, javítása, kulturális együttműködés fejlesztése, pályázati lehetőségek kihasználása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése terén továbbra is kapjon nagyobb hangsúlyt a megelőzés és kerüljön sor szűrővizsgálatok és ismeretterjesztő fórumok szervezésére.
11
Közigazgatás Az Önkormányzat közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges: - a közigazgatás szolgáltató jellegének további fenntartása, az ISO és CAF minőségirányítási rendszer működtetése, - az információs szolgáltatás további folyamatos fenntartása, - a közigazgatás tárgyi feltételeinek szükség szerinti fejlesztése (informatika, irodatechnika) - a szakmailag is elismert Polgármesteri Hivatal ügyfélközpontú, kvalifikált humánerőforrásának megőrzése, technikai eszközök biztosítása Az Önkormányzat Képviselő-testülete támaszkodik a belső ellenőrzés, és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszer által, az üzemeltetés gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség tekintetében tett megállapításaira, észrevételeire. Az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodási feladatait egyedüli önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként az önállóan működő önkormányzati intézmények tekintetében is a Polgármesteri Hivatal látja el, kiterjesztve a pénzügyi szabályzatok hatályát ezen intézményekre. A belső ellenőrzési feladatokat 2007. január 1-től a Mórahalom székhelyű Homokháti Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása útján láttatja el a Képviselő-testület. Mindezek alapján a Tisztelt Képviselő-testület elé terjesztem a következő h a t á r o z a t i j a v a s l a t (-ot) Tárgy: Az Önkormányzat Gazdasági Programjának megalkotása Ruzsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1), (6) és (7) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Önkormányzat 2011-2014 évekre előterjesztett gazdasági programját jóváhagyja Felelős: Sánta Gizella polgármester Határidő: folyamatos2011. márciusi testületi ülés Erről értesül: Sánta Gizella polgármester Ruzsa, 2011. március 24.
S á n t a Gizella polgármester
12
