Rutin és egyéb feladatok Szóbeli vizsga kérdés vázlatok Dr Gısi Zsuzsanna
5. tétel Ön egy sportvállalkozás indítását tervezi……………….
Sportszervezetek
Sportszervezetek
Sportegyesületek – a sporttörvényben megállapított eltérésekkel, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény illetve a Ptk. Szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése Sportvállalkozások
Sportszervezetek
Sportszervezetek Sportegyesületek Sportvállalkozásnak minısül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége a sporttevékenység, tovább a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelısségő illetve részvénytársasági formában alapítható. Fogyatékosok sportja illetve a szabadidısport közhasznú társaság keretében is szervezhetı 2006.évi IV. törvény a Gt. szabályozza
Cégalapítás általánosan
Jogi személyiség nélküli társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság. Új elem az un. nonprofit társaság – bármely társasági formában alakítható – nonprofit jellegét a társaság nevében fel kell tüntetni.
Elıtársaság
A gazdasági társaság ellenjegyzésének illetve közokiratba való foglalásának napjától elıtársaságként mőködhet. Átmeneti szakasz a társaság cégbíróságon való bejegyzéséig vagy elutasításáig. A cég neve után – meg kell jelenni, hogy bejegyzés alatt. Gazdasági tevékenységet csak a kérelem benyújtásának napja után folytathat. Az elektronikus ügyintézés miatt ez ma már csak órákat maximum 1-2 napot jelenthet
A társasági szerzıdés általános tartalma -
-
A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét a cégnév nem lehet azonos már bejegyzett vagy már a cégnyilvántartásból törölt cég elnevezésével nem lehet idegen nyelvő a „vezérszó” kivételével székhely megjelölése székhelyként való jogosultság feltüntetése
Cégnév
A cégnévnek minden esetben tartalmaznia kell a cégforma megnevezését és hogy a cég tevékenysége alapvetıen mire irányul. A cégnévben vezérszó is szerepelhet (ez lehet idegen szó), ez áll az elsı helyen – ez alapján azonosítjuk be igazából a céget.
Közkereseti társaság
Személyegyesítı jellegő (két vagy több tag) Korlátlan és egyetemleges felelısségük mellett üzletszerő közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (Ebben az esetben a társaság tartozása bármelyik tagon teljes mértékben behajtható.) Az alapító tıke minimális értéke törvényben nincs meghatározva.
Közkereseti társaság
A társaság képviseletére minden tag önállóan jogosult. (A társasági szerzıdésben ki lehet kötni az együttes képviseletet is) Legfıbb szerve a tagok győlése. (Nekik kéne jóváhagyni a számviteli törvény szerinti beszámolót) Képviseletet igazoló okirat: az un. aláírási címpéldány. Nyereség-veszteség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.
Betéti társaság
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerzıdéssel a társaság tagjai üzletszerő, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelıssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
Betéti társaság
Betéti társaság esetén üzletvezetésre fıszabályként a beltag jogosult Bt. esetén képviseleti (cégjegyzési) joga a beltagnak van. Fıszabályként a kültag nem csak a betéti társaság üzletvezetésére, hanem képviseletére sem jogosult .
Korlátolt felelısségő társaság
A korlátolt felelısségő társaság (kft.) jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság , amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) alakul. (500 000 Ft) A Kft egyszemélyes Kft-ként is mőködhet A tagok törzsbetétei különbözı mértékőek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kisebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A kft. törzstıkéje ötszázezer forintnál kevesebb nem lehet.
Tagok hozzájárulása
-
A tagok hozzájárulása egyaránt lehet pénzbeli és nem pénzbeli (bármilyen eszköz, illetve vagyoni értékő jog). A pénzbeli hozzájárulás felét a társaság alapításakor a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A fennmaradó részt egy éven belül szintén a társaság rendelkezésére kell bocsátani., A nem pénzbeli hozzájárulást abban az esetben ha értéke eléri az 50%-ot az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani ha nem éri el, akkor három éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani
Kft cégbejegyzéséhez csatolni kell
Vezetı tisztségviselı, felügyelı-bizottság, könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát. A jogszabályban meghatározott mértékő illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. Az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggı nyilatkozatot
Taggyőlés
A taggyőlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni (jegyzıkönyv)
Dönthet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;osztalékelıleg fizetésének elhatározása; a felügyelı-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
Részvénytársaság
Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott számú és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul. A tag kötelessége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének rendelkezésre bocsátása.
Nyílt és Zárt Rt
Nyilvánosan mőködı: a részvények a kibocsátáskor, illetve a jegyzett tıke emeléskor részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zárt mőködéső: a részvényei nem kerülnek nyilvánosan forgalomba hozatalra. Lehet egyszemélyes Rt is – nyilvánvalóan akkor ZRT-rıl beszélünk
Kötelezı alaptıke A Zrt alapításakor 5 000 00 Ft Nyrt alapítása 20 000 000 Ft
10. Tétel Jogviszonyok … Munka és egyéb
A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok I.
munkaviszony (a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, további szabályozók a Kollektív Szerzıdés és a munkaszerzıdés) megbízási jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a megbízási szerzıdésre, további szabályozó a felek közötti szerzıdés) vállalkozási jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a vállalkozói szerzıdésre, továbbá érvényesül a szerzıdési szabadság, ezért a felek közötti megállapodás az irányadó
Foglalkoztatási jogviszonyok II. Munkaviszony a) tipikus b) atipikus - alkalmi munkaviszony - részmunkaidıs jogviszony - határozott idejő munkaviszony - SZJA - munkaerı-kölcsönzés - járulékok - bedolgozói jogviszony - TB - szezonális munka - távmunka
Foglalkoztatási jogviszonyok III. - TB - SZJA Megbízási jogviszony
Vállalkozói jogviszony
- TAO/SZJA (ÁFA) - költség-elszámolási szabályok
A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása
Munkaviszony
Megbízás
Szerzıdési fıkötelezettség
A munkavállaló a munkaerejét a munkáltató rendelkezésére bocsátja (munkaköri leírás)
A megbízott gondosan intézi a rábízott ügyet (gondossági kötelem)
Munkaidı
Szerzıdés szerint
Szervezeti keret
A munkáltató szervezete
A megbízott maga osztja be Nincs szervezeti kötıdés
A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása Munkaviszony
Megbízás
Személyes munkavégzés
A munkavállaló személyesen köteles végezni a munkát
Fıszabály szerint kötelezı de szerzıdés ettıl eltérhet
Utasítási jog
A munkáltató utasít mindenben (munkahely, idı stb.)
A megbízó csak célszerő és szakszerő utasításokat adhat
Díjazás
fix összegő havi díjazás
szolgáltatási díj, és igazolt költségek térítése (általában nem fix összeg)
A munkaviszony és a megbízási jogviszony összehasonlítása
Munkaviszony
Megbízás
Költségtérítés
Nincs
Formai kellék
Írott munkaszerzıdés Szóbeli megbízás is elegendı
Nem kötelezı
A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása Vállalkozási jogviszony
Célja valamilyen munkával elérhetı eredmény létrehozása. A jogviszony a kölcsönös teljesítéssel automatikusan megszőnik.
Munkaviszony A munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaszerzıdésben megállapított munkakörben, munkahelyen és munkaidın belül munkát végez, mégpedig a munkáltató utasításainak megfelelıen.
A vállalkozó saját költségén köteles a A munkáltató biztosítja a munkavégzés munka elvégzésére, a felhasznált eszközeit, a munkavégzéshez szükséges anyagok, alkatrészek és egyéb szükséges személyi feltételeket. ráfordítások a vállalkozót terhelik.
A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása
Vállalkozási jogviszony
Munkaviszony
A lényeges tartalmi elemek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek kell, hogy megfeleljenek.
A munkaszerzıdésnek tartalmaznia kell a Munka Törvényben meghatározott tartalmi elemeket.
A vállalkozó alvállalkozót vehet igénybe, ami nem érinti a vállalkozónak a megrendelıvel szemben fennálló felelısségét.
A munkavállaló mindig személyesen köteles ellátni munkáját.
A munkaviszony és a vállalkozási jogviszony összehasonlítása Vállalkozási jogviszony
Munkaviszony
A vállalkozói díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
A munkavállaló részére járó munkabért - eltérı megállapodás hiányában havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A díjazás a munka elvégzéséért és nem az eredményért jár.
A vállalkozási szerzıdést nem kötelezı írásba foglalni (szóban is megköthetı)
A munkaszerzıdés írásba foglalása kötelezı.
Elınyök-hátrányok I.
Vállalkozási jogviszony lehetséges elınyei: • • • • • • • • •
költség elszámolási lehetıség társas vállalkozások esetében társasági adó kötetlenebb "munkahelyválasztás" több munkahely lehetısége vállalkozási szabadság kötetlenebb munkavégzés alvállalkozó igénybe vételi lehetısége saját munkabér nincs személyes munkavégzési kötelezettség
Elınyök-hátrányok II. Vállalkozási jogviszony lehetséges hátrányai:
• • • • •
érdekvédelem hiánya dolgozókat megilletı ellátások hiánya saját maga fizeti az adókat, járulékokat saját eszközt kell használni üzleti kockázat
Elınyök-hátrányok III. A munkaviszony lehetséges elınyei: • érdekvédelem
• • • •
dolgozói juttatások szabadság jogosult ellátásokra állandóság, rendszeresség
Elınyök-hátrányok IV. A munkaviszony lehetséges hátrányai: • kötött munkaidı • egy munkahely • • • • • •
kötött munkavégzés a munkáltató érdekei szerint beszámolási kötelezettség alá-fölérendeltségi viszony munkaszervezeti függıség elıírt, más által meghatározott munkateljesítmény rendelkezésre állás
Másodállás, mellékfoglalkozás I.
A munkavállaló joga, hogy szabadon munkát vállaljon és képességeit kibontakoztassa, ennek azonban bizonyos korlátot szabhatnak a már fennálló munkaviszonyából folyó kötelezettségei. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 108. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a dolgozó a már fennálló munkaviszonya alatt újabb munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt (kiváltképp vállalkozást, megbízást, gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjának személyes közremőködése, bedolgozást) létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.
Másodállás, mellékfoglalkozás II.
A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem eshet azonos idıtartamra, munkafeladatait csak fıállású munkaidején kívül láthatja el.
A színlelt szerzıdések és jogkövetkezményei
Miért is keletkeznek színlelt szerzıdések? Munkáltató részérıl: foglalkoztatás magas költségei Munkavállaló részérıl: járulékok, adók levonása után kevesebb jövedelem marad A munkaviszony jelentıs költségei miatt gyakran színlelt szerzıdéssel próbálják meg kijátszani
A színlelt szerzıdések és jogkövetkezményei
Jogkövetkezmények: munkaügyi ellenırzések ill. adóellenırzések során vizsgálják. Az adóhatóság utólagos adó-megállapítás során az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi. A megállapított jogsértések miatt - további jogkövetkezményként - munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet, hiszen a színlelt szerzıdés a munkavállalók garanciális jogait sérti. A munkaügyi bírság a foglalkoztatót sújtja, nem a munkavállalót, és alapesetben a legalább két fıt érintı jogsértés esetén lehet kiszabni.
A Munka Törvénykönyve
1992 évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl A munkáltató és a munkavállaló lényeges kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve a munkavégzés szabályai körében rögzíti.
Részei:
ELSİ RÉSZ - Bevezetı rendelkezések MÁSODIK RÉSZ - a munkaügyi kapcsolatok HARMADIK RÉSZ - a munkaviszony NEGYEDIK RÉSZ - a munkaügyi vita ÖTÖDIK RÉSZ - vegyes és átmeneti rendelkezések
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérıen nem rendelkeznek - kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.
A 3. rész fıbb fejezetei/munkaviszony/: I. II. III. IV. V. VI. VII. XI.
fejezet - A munkaviszony alanyai fejezet - A munkaviszony létesítése fejezet - A munkaszerzıdés módosítása fejezet - A munkaviszony megszőnése és megszüntetése fejezet - A munkavégzés szabályai fejezet - A munkaidı és a pihenıidı fejezet - A munka díjazása fejezet - A munkaerı-kölcsönzés
Az EU munkajogának jellemzıi Az Európai Unió munkajogáról Jogforrások – Intézmények – Jellemzık – A jogharmonizáció
Jogforrások
Az 1994. évi I. törvényben került kihirdetésre Magyarország és az Európai Közösség között 1991ben aláírt társulási szerzıdés. Ebben Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Közösséghez való csatlakozás végsı idıpontjáig a belsı, nemzeti szabályozását, így a munkajog rendelkezéseit a Közösség szabályaihoz igazítja.
Jogforrások
Az európai jog fogalomkörébe tartozik az Európai Közösség elsıdleges és másodlagos joga, valamint az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéletei.. Az elsıleges jognak tekintett Római Szerzıdést az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról 1957.III. 25-én fogadták el. A Római Szerzıdés továbbá a másodlagos jogok (rendeletek, irányelvek) és az Európai Bíróság gyakorlata együtt képezik azt a joganyagot, amelyhez a csatlakozó tagállamok nemzeti munkajogukat közelíteni kötelesek.
Tárgyát tekintve az európai munkajog meghaladja a nemzeti munkajogokét, felöleli a munkavállalók szabad mozgását szabályozó elıírásokat is, amelyek a bejutást rendezik az Európai Közösség más tagállamaiból az adott állam munkaerıpiacaira. Az unió munkajoga jelenleg 11 olyan irányelvet foglal magában, amely munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz. Ezek az irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, mégpedig azokat, amelyek a tagállamok számára minimális elıírásokat fogalmaznak meg.
Az irányelvek 3 fı területet ölelnek fel: 1. a
foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvetı jogait részletezik (munkaidı, munkaszerzıdés, munkaképes kor stb.), 2. a vállalati munkaerı-gazdálkodás olyan alapproblémáit szabályozzák az egységes piac kialakításával összefüggésben, amelyek számottevıen befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet (tulajdonosváltozás, fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés stb.), 3. az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvetı munkavállalói jogokat (részmunkaidı, kirendelés, határozott idejő munkaszerzıdések stb.). Minden egyéb, a 11 irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakítanak a tagállamok.
Az Európai Alkotmány Európai Alkotmány – az Európai Unió eddigi történetének kiemelkedı jelentıségő vívmánya, amely egyetlen dokumentumként lép az eddigi alapszerzıdések helyébe. Nem helyettesíti a tagállamok alkotmányait, csak kiegészíti azokat: a szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknál marad minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruház át az Unióra.
Az Európai Alkotmány
Az Európai Alkotmány tartalmazza az EU alapvetı rendelkezéseit (az Unió meghatározása, célkitőzései, hatáskörök, intézmények, döntéshozatali eljárások), az Alapvetı Jogok Európai Chartáját, valamint az uniós politikákat és tevékenységeket. Az Alkotmány jelentıs intézményi változtatásokat fogalmaz meg, növeli az Európai Parlament jogkörét, létrehozza az Európai Unió külügyminiszteri posztját, kimondja az Unió jogi személyiségét. A végleges szöveget több éves elıkészítı munka után – amelyben az akkor még csak tagjelölt országok is részt vettek – 2004. október 29én Rómában írták alá.
A szubszidiaritás elve:
A szubszidiaritás az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehetı legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek
Alapjogok az Európai Alkotmányban a munka,- a foglalkoztatás és a szociális jogok terén I.
Az EU elımozdítja a férfiak és nık közötti egyenlıséget A kényszermunka tilalma Az uniós polgárokat az EU bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés és munkavállalás Tilos mindenfajta megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, nyelv, avllás fogyatékosság, kor, vagy szexuális irányultság alapján történı diszkrimináció Gyermekek és fiatalok védelmében tiltja a gyermekek foglalkoztatását A munkavállalók védelme a munkaviszonyuk megszőnése esetén
Az Európai Unió Alapjogi Chartája
I. cím: a méltóság (emberi méltóság, személyi sérthetetlenség) II. cím: szabadsághoz és biztonsághoz való jog (gyülekezés, egyesülés szabadsága) III: cím: A törvény elıtti egyenlıség IV. cím: szolidaritás V. cím: a polgárok jogai (választójog, megfelelı ügyintézéshez való jog) VI. cím: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Fekete munka
Nincs járulékfizetés A felek kivonják magukat a közteherviselés hatálya alól Jogellenes cselekmény Munkaügyi ellenırzés esetén szankciók
13. tétel Vállalkozás indítás…….
Vállalkozás
Valamely elıre meghatározott cél elérésére vagy valamely tevékenység eredményes megvalósítására szolgáló egyéni vagy csoportos cselekvés, vállalkozás, amely ismert, felmért, elemzett környezeti hatások között valósul meg. (célra orientált, eredmény kényszer)
Vállalkozások indítása I. 1. -
Mivel foglalkozzon az induló vállalkozás? Olyan területen dolgozzon, amit szeret Legyen jobb illetve más Legyen egy szők piac szakértıje Legyen tekintettel a franchise lehetıségekre Különböztesse meg magát versenytársaitól Maradjon visszaút is
Vállalkozások indítása II.
2. A megfelelı jogi forma megválasztása 3. Ágazat elemzése, piaci szereplık értékelése 4. Tervezés (adózás, termék/szolgáltatás köre, alkalmazottak) és stratégia felállítása
Üzleti terv - kinek készíthetünk üzleti tervet?
A vállalat tulajdonosai/saját magunk számára (beszámoló a tevékenységrıl, ill. indítás elıtt) Üzleti partnerek számára Új befektetık megnyerése Pénzintézetek számára (hitelfelvételkor)
Az üzleti terv fıbb részei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Bevezetı oldal (adatok) Összefoglalás Ágazati elemzés A vállalkozás leírása Termelési terv Marketing terv Szervezeti terv Kockázatelemzés Pénzügyi terv Függelék
Piackutatás Vevıkrıl szóló információk (7 O elmélet) Kik alkotják a vevıket? – Occupants Mit vásárolnak? – Objects Miért vásárolnak? – Objectives Kik vásárolnak? – Organizations Hogyan vásárolnak? – Operations Mikor vásárolnak? – Occasions Hol vásárolnak? – Outlets
A PIAC SZERKEZETE, FELVEVİKÉPESSÉGE Szerkezet- magatartás-teljesítmény Piac: a tényleges és potenciális vevık és azok cserekapcsolatainak rendszere. Dinamikusan változik – a felvevıképesség is!! Szegmentáció Az iparág teljesítménye a vállalatok magatartásától függ, ami pedig a szerkezeten (a versenyt meghatározó tényezıkön) múlik .
A piac felvevıképességének mutatói
Piac potenciál Az elméletileg lehetséges eladások összege Több tényezı korlátozza (jövedelem, termék jellegzetessége) Piacvolumen Az adott idıszak alatt megvalósuló eladások összege Piaci részesedés – (Market share)- MS A piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada
Az irányítás fogalma Az irányítás (control) egy vagy több szervezeti tevékenység átalakítása a célelérés elısegítése érdekében. (az úton tartás eszköze) Erre a funkcióra azért van szükség, mert a tervezés és a megvalósítás között bizonyos idő telik el, amely változásokat hozhat.
Az erıforrások irányítása
Fizikai erıforrások
Győjtés Feldolgozás Elosztás
Készletezés, Minıség, gyártóeszköz Pénzügyi mőv. és erıforrások kontrolja
Pénzügyi erıforrások Információ
Emberi erıforrások
Kiválasztás. Fejlesztés. Ösztönzés
Az irányítás szintjei A környezethez való alkalmazkodás
A folyamatok és rendszerek irányítása
Stratégiai irányítás
A szervezet irányítása …
Követelmények állítása
Mérés
Összehasonlítás Terv/Tény
A status quo ırzése
Eltérések korrekciója
Értékelés
A standard korrekciója
14. tétel Kisvállalkozás mőködtetése, stratégiai célok
A stratégia eredeti meghatározása
Kezdetben a stratégia a katonai tevékenységekre vonatkozott. A stratégia: az ellenfél cselekedeteinek elıre látása, meglepetést okozó és az ellenséget hátrányba hozó manıverek megvalósítása, az erıforrások ezt megalapozó szétosztása.
A stratégia fogalmának összetevıi
A szervezet hosszú-távú jövıjével kapcsolatos, Versenyelıny létrehozására irányul, Irányt ad a szervezet akcióinak, és kijelöli a tevékenységek határait, Segít a környezethez való alkalmazkodásban, Befolyásolja az erıforrások elosztását, A tulajdonosok (és más érdekcsoportok) érdekeinek érvényesítését szolgálja. A vállalkozás mőködésekor ki kell alakítani, egy éven belül megvizsgálni a terv-tény eltéréseket
Számvitel 2000. évi C. törvény a számvitelrıl „A piacgazdaság mőködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplıi számára hozzáférhetıen, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.” A szervezet vezetıi felelısek a számviteli nyilvántartásokért. Érdemes idıszakonként felülvizsgálni, ellenırzni.
ÜZLETPOLITIKA Az érintettek jelenlegi és jövıbeli igényeinek és elvárásainak értelmezése és elırejelzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához • A szervezet teljesítménymutatóinak, kutatási és belsı tanulási folyamataiból, valamint más külsı forrásból származó információinak győjtése és elemzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához • A politika és stratégia kialakítása, felülvizsgálata és aktualizálása • A politika és stratégia megismertetése és megvalósítása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül
EMBERI ERİFORRÁSOK Az emberi erıforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése • A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása • A munkatársak bevonása és felhatalmazása • Párbeszéd a munkatársak és a szervezet között • A munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás a munkatársakról
Vállalkozási formák Az üzleti vállalkozás alaptípusai:
Egyéni vállalkozás
Gazdasági társaság (KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT)
Gazdasági társaságok A gazdasági társaságok funkciói:
tıkeegyesítés tıkeáramoltatás, tıkeátcsoportosítás
A gazdasági társaságok közös jellemzıi:
üzletszerő közös gazdasági tevékenység vagyoni hozzájárulás a mőködéshez (kivéve az egyesülést) a tagok közös kockázatvállalása saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség
72
A vállalkozási forma kiválasztásának szempontjai
jogszabályi elıírások Alapítók száma befektetési cél az induláshoz szükséges tıke nagysága Figyelembe kell venni: alapításkori szándék késıbbi bıvülés a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelısség mértéke finanszírozási lehetıségek adózási szabályok külsı ellenırzés mértéke az alapítás költségei
73
A vállalatszerkezet változása
Új vállalatok alapítása A piaci követelményeknek megfelelni nem képes vállalatok felszámolása Összeolvadások, felvásárlások, szétválások Vállalatok átalakulása (pl. Bt.-bıl Kft.)
74
A vállalkozás telephelyének kiválasztása
Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja
Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhellyel azonos közigazgatási területen)
Fióktelephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhelytıl eltérı közigazgatási területen)
75
15. tétel Termék életciklus
Politikai és Jogi környezet
K
k tó í l ál z S
et TE
TERMÉK
g in
IN
RV
Fogyasztó
r Ve
g G tin IN ke R ak ar O rs M NIT tá O ny M se
PROMOCIÓ
ÁR
M VÉ ar G ke R tin EH g AJ te T Á rv S
HELY
k ítõ
t ke ar
M FO ar R ket M in ÁC g IÓ K
v öz
M
Társadalmi és Kulturális környezet
at l o r cs sze p Ka end r
Természeti, Gazdasági és Technológiai környezet
Demográfiai és Szociális környezet
A termék életciklusa, és a marketing mix
MM=1: Termék 2: Ár 3: Forgalmazás 4: Kommunikáció a piac állandóan változik a négy elem a maga sajátos módján reagál (a termék a ciklus folyamán gyakran változik, ha pedig a vállalat elég erısnek érzi magát az árháborúra, az árpolitikának rugalmasan alkalmazkodnia kell, különben elvész a már megszerzett piacrész, s ez különösen a termék hanyatló szakaszában igen nagy csapás. A forgalmazás sem maradhat változatlan a termék piacra dobási és növekedési szakaszában, s ugyanez áll a piacbefolyásolásra is, ugyanis a bevezetı szakasz elsıdleges reklámfeladata az, hogy a termékre felhívja a figyelmet. A növekedési szakaszban viszont fontosabb lesz a termék elınyeit hangsúlyozni a konkurenciával szemben).
Termékszerkezet
a termékek összességét termékszerkezetnek nevezzük. az egyik termék a fejlesztés, a másik a bevezetés, a harmadik a telítettség, a negyedik a hanyatlás szakaszában van. a vállalatnak arra kell törekednie, hogy jól megválasztott piacra lépési idıpontokkal biztosítsa a folyamatos növekedést. Ez a termékszerkezet menedzselésének alapelve. a termékszerkezet arra szolgál, hogy egyensúlyban lehessen tartani a növekedést, a pénzbeáramlást, meg a kockázati tényezıt. A piacok növekedésével, illetve szőkülésével a termékek fejlıdési vagy hanyatló szakaszba lépnek, következésképp változik a termékszerkezet görbéje is. Ezért elengedhetetlen, hogy ezt rendszeresen értékeljék, a termék életciklusának alapos ismerete nélkülözhetetlen a megfelelı irányításhoz.
Életciklus A termék életciklusának az elemzése A termék életpályáját írja le, az egyes idıszakokban értékesített volumeneket ábrázva. Négy jellegzetes szakaszra bontható: 1. bevezetés 2. növekedés 3. érettség 4. hanyatlás
A szakaszok jellemzıi bevezetés: a termék piaci bevezetése, az értékesítési forgalom lassan emelkedı növekedés: az értékesítési forgalom kezdetben gyors, majd lassú érettség:
a termék forgalma fokozatosa eléri a maximumot, majd csökkenni kezd, a forgalom emelkedése befejezıdik hanyatlás: a termék forgalma hanyatlásnak indul, ez lehet gyors vagy lassú, ez az életszakasz a termék jövedelmezıségét rontja
16. tétel Finanszírozás
Pénzügyek
A vállalat mőködésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvetı feladata: a) az eredményes mőködéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különbözı befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tıkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása
Finanszírozási stratégia
Forrás biztosítása A következı elemeket kell figyelembe venni: biztonság jövedelmezıség likviditás (fizetıképesség) függetlenség
Pénzügyi elemzés
A vállalat belsı mőködésébıl következı pénzmozgások, valamint a külsı pénzügyi kapcsolatokkal összefüggı pénzáramlások Számvitelei rendszer Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow
Finanszírozási formák Külsı finanszírozás
idegen finanszírozás
Idegen finanszírozás általános feltételei
Saját forrás részaránya (pályázatok esetében kérik) Lejárati idı Kamatfizetés Költség térítés Biztosítékok rendszere
Egyéb feltételek
Beruházási terv megítélése Hitelképesség megítélése
Stratégiák A vállalkozás finanszírozási stratégiája lehet
szolid vagy Konzervatív vagy agresszív.
Szolíd finanszírozási stratégia
Tartós eszközt – tartós forrásból finanszírozunk. Forgóeszközt – rövid lejáratú hitelbıl, kölcsönböl. /Jelentése: lakást/házat – saját pénzbıl vagy hosszú lejáratú hitelbıl vásárlunk. Berendezési tárgyakat (mosógép, hőtı) – áruhitelbıl/
Konzervatív finanszírozás
A tartós eszközöket és a forgóeszközök egy részét is tartós forrásból finanszírozzuk. /Jelentése: ha mosógép vásárlásra 20 éves futamidejő kölcsönt veszünk fel/
Agresszív finanszírozási stratégia
A tartós eszközök egy részét rövid lejáratú hitelbıl finanszírozzuk. /Jelentése: lakást személyi kölcsönbıl várárolunk/
20. tétel Pénzforgalom…………
Bizonylatok csoportjai . A bizonylatok csoportosítása 1. Kiállításuk idıpontja szerint: a.) Alapbizonylatok - elsıdleges bizonylatok: eredeti feljegyzések a gazdasági eseményekrıl (pl. pénztári bevételi és kiadási bizonylatok). - másodlagos bizonylatok: az eredeti bizonylatok alapján készített gépi adathordozók (pl. elızıek rögzítése floppy, CD, DVD lemezre). b.) Összesítı bizonylatok: az alapbizonylatok adatainak összegzésére szolgálnak (pl. pénztárjelentés)
Bizonylatok csoportosítása
. 2. Készítésük (kitöltésük) módja szerint: - hagyományosan kézírással (írógéppel) kitöltött bizonylatok - gépi eszközökkel készített bizonylatok (pl. számítógéppel nyomtatott listák stb.) 3. Keletkezésük helye szerint: - belsı bizonylatok, amelyeket a vállalkozáson belül készítenek, állítanak ki (pl. pénztári bizonylatok, raktári bizonylatok stb.) - külsı bizonylatok, amelyek más vállalkozásoktól, szervezetektıl kitöltve kerülnek be a vállalkozáshoz (pl. banki értesítések, szállítóktól kapott számlák stb.)
Bizonylatok csoportosítása 4. Kezelésük módja szerint: - szigorú számadási kötelezettség alá tartozó (szigorú számadású) bizonylatok, melyek meglévı készletérıl, felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni. Fogalma: azok a nyomtatványok, amelyek készpénz kezeléséhez, más jogszabály elıírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódnak, továbbá minden olyan nyomtatvány, amelyért amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplı névértéknek megfelelı ellenértéket kell fizetni, vagy amelyeknek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. - szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok
Bizonylatok A törvény elıírása szerint szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan - az adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza - megfelel a bizonylatok általános tartalmi és formai követelményeinek - és amelyet - hiba esetében szabályszerően javítottak.
Bizonylat A bizonylatok tartalmi kellékei: - a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója - a bizonylat kiállítójának megjelölése - a bizonylat kiállításának idıpontja - a megtörtént gazdasági esemény leírása rövid szöveges megnevezése - a gazdasági eseményre vonatkozó mennyiségi, minıségi, értékbeni adatok feltüntetése - felelıs személyek aláírásai (pl. a gazdasági mőveletet elrendelı, engedélyezı személy, a kiállító, az ellenır, átadó, átvevı stb. aláírása), stb. A bizonylatok formai kellékei: - hiánytalan kitöltés - olvasható kitöltés - hitelesítések megléte (pl. bélyegzık, pecsétek) - szabályszerő javítás hiba esetén.
Bizonylat A bizonylatok javítási szabályai: A bizonylatokat javíthatóság szempontjából két csoportba soroljuk: - Nem javítható bizonylatok hibás kitöltése esetében új bizonylatot kell kiállítani. Ha szigorú számadású bizonylatról van szó, a rontott példányt át kell húzni, rá kell vezetni a „RONTOTT!” jelölést, és meg kell ırizni! - Javítható bizonylatok esetében a javítást el lehet végezni az alábbi szabályok betartásával: a rontott adatot át kell húzni és a jó adatot fölé kell írni A javítás ily módon csak a belsı bizonylatokon végezhetı el. Külsı bizonylatokon felfedezett hibákat csak a kiállító javíthatja ki. A bizonylatok megırzése A könyvviteli elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshetı módon megırizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik az elıírás.
