Röszke egyedi tájérték katasztere

Röszke egyedi tájérték katasztere Ladányi Zsuzsanna V. környezettudományi szak

Témavezető: Dr. Rakonczai János SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai tanszék -1-

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés .........................................................................................................................3 2. Röszke környezeti és táji adottságai ................................................................................5 2.1 Éghajlat .....................................................................................................5 2.2 Vízrajz .......................................................................................................7 2.3 Természetes élővilág ...............................................................................12 2.4 Talaj .........................................................................................................15 2.5 Demográfia..............................................................................................17 2.6 Röszke rövid története.............................................................................19 3. Jogszabályi háttér ...........................................................................................................23 3.1. Általános jogszabályi háttér ...................................................................23 3.2 MSZ 20381 ............................................................................................24 4. A kataszterezésről...........................................................................................................25 5. Települési összesítő .......................................................................................................26 6. Adatlap minták a fő kategóriákból .................................................................................29 6.1 Börcsök-szék ...........................................................................................30 6.2 Napsugaras ház 3 ....................................................................................32 6.3 Paprikamalom .........................................................................................34 6.4 II. világháborús emlékmű .......................................................................35 6.5 Vasútállomás ...........................................................................................37 7. A kataszter további felhasználási lehetőségei ................................................................38 8. Felhasznált irodalom ......................................................................................................39 9. Mellékletek (Adatlapok) ................................................................................................40

A kész cd változatot mellékeltem.

-2-

-3-

1. BEVEZETÉS

Hazánkban a gazdaság fejlődése, az infrastruktúra terjedése, az ipar térhódítása miatt egyre több természetközeli értékes területet, a települések építészeti kulturális örökségeit áldozzuk fel, pl. autópályák vagy egyéb nagy beruházások számára anélkül, hogy tudatában lennénk azoknak, vagy valóban értéknek tekintenénk azokat.

Ezért fontosak azok a felmérések, amelyek környezetünk állapotáról, úgy az élővilágról, mint az épített környezetről, szolgáltatnak adatokat. Az egyedi tájérték kataszterezése azért jelent különleges és fontos feladatot, hiszen nem csak botanikai és zoológiai, morfológiai oldalról közelíti meg a problémát, hanem a társadalom, és a kultúra remekműveit is rendszerébe sorolja.

A röszkei székhelyű Beretzk Péter Természetvédelmi Klub bíztatására és segítségével, 2005. tavaszán kezdtem el az adatgyűjtést. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kataszterezéshez több tudományterület ismerete szükséges: az építészet, a botanika, a zoológia; a jogszabályok, a történelem, a kultúra területén a jártasság, valamint a könnyebb eligazodás és a pontosabb munka miatt a jó helyismeret. Több hónap kitartó munkája szolgáltatta azt a temérdek adatot, amelyet végül is a kész cd, illetve az adatlapok mutatnak az érdeklődőknek. Az adatgyűjtés a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei bevonásával történt.

Az önkormányzat segítségével kerestük ki a helyrajzi számokat, tulajdonosi adatokat, valamint a lakosság is szívesen járult hozzá a munkához azzal, hogy hosszú beszélgetések közepette tájékoztattak a régmúlt eseményeiről. Az ilyen jellegű terepi munkáknak az időjárás is korlátot szab, hiszen a természet a különböző évszakokban más-más arcát mutatja. Úgy lett „teljes” a munkánk, hogy több, mint egy évet rászántunk a fényképezésre és a felvételezésre, hogy a kész cd már a lehető legszebb arcát mutassa településünknek.

Ezen pályázatban bemutatott két természetközeli terület ismételt pontos botanikai felmérése 2006. nyarán elkészült, és a helyi védettségre való előterjesztési okmányt az egyesület 2006. őszén benyújtja Röszke község önkormányzatának. -4-

Munkám célja megismertetni az emberekkel lakóhelyem értékeit annak érdekében, hogy tudatosan vigyázzanak rájuk, hogy unokáik is láthassák azokat. A végleges digitális forma html formátumú, melyet bárki által elérhetővé teszünk a közeljövőben, hogy mind a hozzánk látogatóknak, mind a lakosoknak lehetősége legyen megismerni értékeinket. A jobb tájékozódás érdekében a honlap egy térképet is tartalmaz majd, melynek segítségével bárki könnyen megtalálhatja az adott területet.

A munka nem tekinthető befejezettnek, hiszen mindig kerülhetnek elő olyan értékek, melyeket rég elfeledtek már, esetleg az olvasók kiegészíthetik az információinkat egy már felmért terület kapcsán, valamint a jelen generációk is produkálhatnak olyan alkotásokat, melyeket a jövő érdemesnek tart megőrizni.

-5-

2. KÖRNYEZETI ÉS TÁJI ADOTTSÁGOK

2. 1 Éghajlat A táj éghajlata erősen kontinentális, amit leginkább a csapadékeloszlás szélsőségessége jelez (1. ábra). Bár a sokéves csapadékátlag 524 mm, de például 1940-ben 867mm, 2000-ben pedig csupán 205 mm körüli értéket is tapasztaltak. A csapadék éven belüli átlagos eloszlása kedvező lenne a gazdálkodás számára, de a nagy szélsőségesség, a nyári forróság miatt gyakori az aszály (2. ábra és 1. táblázat). A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A napsütés hazánkban ezen a tájon a legbőségesebb, megközelíti a 2100 órát. Hóban viszont ez az ország legszegényebb vidéke, gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy.

1. ábra: A csapadékmennyiség hosszú távú alakulása Röszke térségében (1931-2002) a szegedi mérőállomás alapján (mm)

-6-

2. ábra: A csapadékmennyiség átlagos éven belüli megoszlása (mm)

1.táblázat: Röszke község csapadékellátottsága (mm) az Általános Iskola Környezetvédelmi szakkörének mérése alapján, 2001-ben és 2002-ben hó január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen

2001 47,2 5,9 47,7 60,7 22,8 203,6 65,0 17,0 145,4 7,2 22,7 22,5 667,7

2002 2,0 22,1 8,4 25,5 65,1 31,4 60,8 30,0 45,1 39,9 21,1 37,4 388,8

2.2 Vízrajz

Felszíni vizek Röszke község a Tisza jobb partján, árvíztől mentesített mélyártéri területen helyezkedik el, az élő Tiszától 3-5 km távolságra, a Gyálai Holt-Tisza elnevezésű holtág mentén. A községet, a mentesített áréri körülmények közötti – valamennyi tiszamenti településsel együtt – elsőrendű árvízvédelmi töltések védik. A Röszkéhez legközelebb eső, de nem a község -7-

közigazgatási területéhez tartozó árvízvédelmi töltések kiépítettségi állapota – akárcsak a felvízi irányba folytatódó árvízvédelmi öblözet teljes hosszában – megfelel a hatályos előírásoknak, a töltések koronaszintje a számított mértékadó árvízszint fölötti 1,5 m-es magassági biztonságra épült ki. Az árvízvédelmi töltések az elmúlt évszázadban több ízben (pl. 1919, 1932, 1970, 1975), legutóbb 2000-ben és 2001-ben is sikeresen ellenálltak az árvizeknek, sem a községhez közeli, sem a felette lévő védszakaszon nem alakultak ki árvízi elöntéssel fenyegető helyzetek. Tekintettel arra, hogy a védművek földanyagból készülnek, valamint ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a különböző élővilág-társulások hatásának, illetve fokozatosan „elöregednek”, figyelemmel kísérésük, fenntartásuk és javításuk állandó feladat A község szempontjából nagy jelentőségű Gyálaréti Holt-Tisza nevű holtág, ami a 19. századi folyószabályozás során, az 1887-ben elkészült átmetszéssel jött létre. A holtág teljes hossza 18,7 km, szélessége átlagosan 60-90 m között változik, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m körüli, teljes víztérfogata 4,8 millió köbméter. A holtág medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott, Röszke község az alsó bögével, az úgynevezett Halászvízzel van közvetlen kapcsolatban. A Halászvíz vízpótlása – kedvező körülmények között (megfelelő tiszai vízállás esetén) – gravitációs úton az Alsó-Lúdvári zsilip előírás szerinti kezelésével, illetőleg belvizekből is megoldható. A holtág vízminősége a 2000-2003as időszak mérései szerint kedvezőtlen, több komponens (pl. KOI, coliformszám, foszfor, illetve ortofoszfát) esetében IV. illetve V. osztályú, ami hasznosítását erősen korlátozhatja. (A kedvezőtlen vízminőséghez időnként a szennyvíztisztítóból a Simonközi csatornán át bevezetett tisztított szennyvíz is hozzájárul.) A síkvidékre jellemző módon Röszke területén sem találhatók természetes vízfolyások. Azokon a területeken, ami egykor a Tisza széles árterületéhez tartozott, a folyószabályozás utáni időszakban hóolvadás és/vagy nagyobb csapadék esetén kisebb-nagyobb káros elöntések alakultak ki. Ezért a szükségessé vált és végrehajtott vízrendezési munkálatok során a helyben keletkező felesleges vizek (belvizek) összegyűjtésére és elvezetésére, továbbá a szomszédos, magasabb fekvésű Duna-Tisza közi hátság felől érkező vizeknek (külvizek) a befogadóba (Röszke esetén a Gyálaréti Holt-Tiszába) való szabályozott bevezetésére belvízelvezető csatornákat építettek ki, amelyek idővel behálózták a legmélyebb fekvésű síkvidéki területeket, így Röszke külterületét is. Ezek a csatornák döntő mértékben az egykori

-8-

természetes erek, mélyvonulatok, terepmélyedések, szikes tavak nyomvonalát követik (elnevezésük is legtöbbször erre utal), ezeket esetenként a terepesést harántoló összekötő csatornákkal kötik össze. A síkvidéki terepadottságok (kis terepesések és szintkülönbségek) lehetővé teszik az egymással szomszédos belvízcsatorna-hálózatokból kialakult belvízrendszerek összekapcsolását is. Ennek nagy jelentősége van a belvízvédekezési gyakorlat során, amikor a vizek ésszerű kormányzásával, visszatartásával esetleg szivattyúzással a mezőgazdasági területek mentesíthetők az elöntésektől és azok káros következményeitől. Megfelelő szabályozó műtárgyak megléte esetén vízhiányos időszakban (amennyiben a kielégítő pontosságú meteorológiai előrejelzések csapadékszegény időszakra engednek következtetni) a csatornahálózat egyes szakaszain, sőt a csatornával lecsapolt mélyfekvésű területeken is vízvisszatartásra kerülhet sor.

A község területét két belvízi főcsatorna (a Széksóstói főcsatorna alsó szakasza és a Paphalmi főcsatorna) érinti. A belvízrendszer üzemelésének egyik jellegzetessége, hogy a szomszédos 39/3 belvízöblözetből a magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény szerint 4 m3/s vízhozam vezethető át az alvízi jugoszláv területen lévő kapcsolódó belvízrendszerbe. A levezetés akadályoztatása esetén mód nyílik arra, hogy a belvizet a Gyálai Holt-Tiszába kormányozzák. Az említett két főcsatorna a területen illetékes Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a kezelést az ATIVÍZIG Szegedi Szakaszmérnöksége látja el.

A kisebb jelentőségű csatornák, amelyek elsősorban közvetlenül a község közigazgatási területéről és az azzal szomszédos területekről gyűjtik össze a vizeket az alábbiak: Siskóhalmi csatorna, Kancsaltói csatorna, Rózsa Vince csatorna, Bataszéki csatorna, Sárosvölgyi csatorna, Guczi csatorna, Bodomréti csatorna, Röszkei lefolyó csatorna, Tisztási csatorna, -9-

Simonközi csatorna. Ezek a csatornák a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. A nagyüzemi, nagytáblás mezőgazdasági termelési mód uralkodása idején a megkívánt gyors vízelvezetés érdekében kialakítottak a terepadottságokhoz általában alkalmazkodó sekély (40-50 cm) mélységű és viszonylag rövid (2-4 km) hosszú, ún. „üzemi” csatornákból álló hálózatot is. A birtokviszonyok átalakulásával azonban ez a hálózat nagyobb részt felszámolásra került, beszántották, bár helyenként még megmaradtak a nyomai. Felszín alatti vizek Talajvíz A Röszke községre jellemző természeti adottságok (mentesített mélyártéri fekvés, a Tisza és a holtág közelsége) a talajvízszintet, annak természetes járását és a rendelkezésre álló vízkészletet döntően befolyásolják. Amennyiben csupán a hidrometeorológia befolyásolná a talajvízjárást, akkor a legmagasabb szintek a tavasz végén alakulnának ki. Röszke területén azonban a helyzet bonyolultabb, mivel a legfelső rétegek tiszai eredetű öntésrétegek és hidraulikai kapcsolatban állnak a Tisza medrével, ezen kívül ugyanakkor hidraulikai kapcsolat van a szomszédos Duna-Tisza közi hátság peremvidékével. A csapadékjárásnak a talajvízre gyakorolt hatása nem vitatható, de jelentősége nem döntő. A Tisza egykori árterülete a felszíni szabályozási munkálatok ellenére hidraulikailag kapcsolatban maradt a folyómederrel, ami a talajvíz tekintetében kiegyenlítő jellegű. Ez azt jelenti, hogy hosszantartó magas tiszai vízállás (ami nem tekinthető ritkának) esetén a jó vízvezető képességű altalajok szivárgás útján vízzel telítődnek, ez a hatás a medertől számítva akár 15 km távolságig is észlelhető. Amennyiben ez egyidejű a helyi csapadékossággal, a talajrétegek több vizet fogadnak be, a talajvíz emelkedik, függetlenül az évszaktól vagy az átlagos talajvízjárástól. Ellenkező irányú, de az előzőnél lassabb vízmozgás az igen alacsony tiszai vízállás esetén következik be, amikor részben a talajvíz táplálja a Tiszát. A határon túli törökbecsei duzzasztó jótékony hatásaként értékelhető, hogy a Röszke közelében lévő Tisza-szakaszon 1978 óta a legkisebb vízszintek is több mint 2,5 méterrel haladják meg az eddig mért legkisebb vízállást, így a Tiszának a talajvízre gyakorolt „leszívó” hatása a természetes állapothoz képest kisebb.

- 10 -

Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy Röszke térségében a folyóhoz közelebbi részeken a talajvízszintek mérsékeltebb ingadozásúak, a legfelső rétegekben rendelkezésre álló talajvíz mennyisége elegendő, ami kedvező hatású a mezőgazdasági termelés szempontjából. A Tiszától távolabbi részeken ez a hatás már kevésbé érezhető (3. ábra), sőt már részlegesen tapasztalható a Duna-Tisza közére jellemző – a szárazodási folyamattal kapcsolatba hozható – talajvízszint-csökkenés is, ennek mértéke azonban itt csak 1 méter körül van. A talajvizek minőségéről általánosságban megállapítható, hogy magán viseli a mezőgazdaság kemizálásának hatását. Amennyiben a mezőgazdaságban kevesebb vegyi anyag felhasználására kerülne sor, akár egy évtizeden belül várható lenne a talajvizek minőségének érzékelhető javulása. A talajvíznek ivóvízként való felhasználása azonban ennek ellenére sem lehetséges, ivóvíz minőséget elérő javulás belátható időn belül semmiképpen sem várható.

3. ábra: A talajvízszint alakulása Röszkén a 2423. sz. talajvízkút alapján (cm) (1955. szeptember-2002. december között)

Rétegvizek, közüzemi vízellátás

A rétegvizek beszerzési lehetősége kedvezőnek mondható a község területén. A Duna egykori homokrétegei (jelentősebb vastagságban fordul elő a durvaszemű homok) a település teljes területén már a 80-280 méteres mélységtartományban is kedvező vízhozamot biztosítanak. A kutak természetes állapotukban pozitívak, azaz artézi jellegűek voltak.

- 11 -

Röszkén 1973. óta üzemel községi vízmű. A vizet három mélyfúrású kútból (amelyek a 180-280 méter közötti vízadókból termelnek) búvárszivattyúk juttatják be a 200 m3-es magastározóba, s innen kerül a hálózatba. A vízmű kapacitása 2220 m3/nap, jelenleg a napi vízfogyasztás 800–900 m3 közötti. A közüzemi vízellátottság aránya a belterületen teljesnek mondható, a tanyasi lakosság azonban részben egyéni kutakból oldja meg a vízbeszerzést. Az ivóvíz-hálózat hossza 38 km (ebből külterületen 9,6 km), a lakossági bekötések száma 1074 (külterületen 32), közületi 56 (külterületen 3).

Hévizek

Röszke közigazgatási területén csupán egyetlen hévíz kutat mélyítettek. Az 1969-ben létesített kút 1463-1727 méter mélyégből (7 réteg megnyitásával) 82 0C-os kifolyó vizet szolgáltatott, vízhozama 2100 l/perc volt. A víz kémiai jellege nátrium-hidrogénkarbonátos, sótartalma magas (3387 mg/l). A kutat korábban a termelőszövetkezet használta az üvegházak fűtésére, majd hosszabb ideig lezárt állapotban tartották, csak 2003-ban kezdődött meg vizének kismértékű hasznosítása. A kút jelenleg magántulajdonban van és a kitermelt hévíz hőenergiáját hasznosítják. Úgy a jelenlegi helyzetben, mind a hasznosítás esetleges fejlesztése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a használt hévizek és a csurgalékvizek biztonságos és ártalommentes elhelyezésének megoldására.

Öntözés

A községben a Gyálai Holt-Tisza öntözésre alkalmas felszíni vízkészletet teremt, amit bizonyos mértékben ki is használnak. Elsősorban a szántóföldi zöldségtermesztésnél alkalmazzák az öntözéses technológiát, amihez a jó minőségű felszíni vízkészlet rendelkezésre áll. Az utóbbi időben az új telepítésű gyümölcsösökhöz is terveznek öntözést, ugyanis a legutóbbi évtized időjárásának alakulása ezt megköveteli. Az öntözővíz kiemelése a holtág medréből szivattyúsan történik, a vízpótlás a Tisza felől kedvező esetben gravitációsan, más esetben szivattyúzással lehetséges.

A község gazdálkodásának alapját képező melegházi primőr-zöldségek termeléséhez a szükséges vizet a termelők saját kútjaikkal veszik ki a talajvízből. - 12 -

2.3 Természetes élővilág

Az egykori tájat az emberi tevékenység gazdálkodásával és a nagy vízrendezési munkákkal gyökeresen átalakította, így a természetes élővilág csak nyomokban maradt meg vidékünkön is. Röszke földrajzi helyzete, területének átmenti jellege miatt, a falu területén három fő természetes tájelem (ártér, homokpuszta és löszpuszta) is előfordul, ami sajátos értéket biztosít a vidéknek.

Csongrád megye természetes növénytakarója Zólyomi B. (1967) alapján Röszke környékének növényzete

- 13 -

A széles buckahátak közötti, ugyancsak kiterjedt laposok (a semlyékek) vízellátottsága sokkal jobb, ezek a területek közel vannak a talajvíz szintjéhez, ezért itt mocsarak, lápok nedves gyepek és szikesek kialakulására van lehetőség. Vízzáró réteg kialakulása, és időnkénti kiszáradás esetén a talajvíz által szállított sók felhalmozódhatnak, így alakulnak ki a szikesek. Ha a talajvíz szintje állandóan magas, mélyebb rétegekből is van vízáramlás, és a sók nem halmozódnak fel, lápok, láprétek, mocsarak alakulnak ki. Bár a vegetáció-térkép külön-külön ábrázolja a mocsaras és szikes foltokat, a valóságban egyetlen semlyéken belül is gyakran mindkettő megtalálható. A semlyékek jellemző, és igen értékes társulásai a kékperjés láprétek (Succiso – Molinietum). Jellemző növénye: buglyos szegfű (Dianthus superbus), és kornics tárnics (Gentiana pneumonanthe). Mocsári vagy szikes réti fajok is gyakran előfordulnak. Megjelenés szempontjából elkülönülnek az egyenletes, kaszált állományok, és a zsombékos, üdébb, nem kaszált állományok, amelyek átmeneteket mutatnak a magassásosok és nádasok felé. A szibériai nőszirmon (Iris sibirica) kívül – amely néhol több tízezres tőszámmal is előfordul – értékes fajai a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), és a fehér zászpa (Veratrum album). Sajnos több helyen vannak súlyosan degradálódott, teljesen kiszáradt, elgyomosodott állományok is, de a többség nem ilyen. A mocsárrétek vagy sziki rétek (Agrostio-Caricetum distantis) nagy kiterjedésű, változatos fajösszetételű állományok. A szikfokok és a láprétek között helyezkednek el, azokkal számos átmenetet képezve. A finom bugájú tarackos tippan (Agrostis stolonifera), és a réti sás (Carex distans) zöld tömege képezi a társulást, amelyben a sárga borkóró (Thalictrum flavum), a halványlila virágú, tüskés, endemikus, kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a bíborszínű virágú mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris) a leggyakoribb színezőelemek. A holtágak természetvédelmi jelentősége nagyon nagy, de az emberi hasznosításból eredő terhelésük is. Mivel természetes úton is kialakulhatnak, természetes állóvízi életközösségek fejlődtek ki a mesterségesen átvágott folyókanyarulatokban is, és háborítás nélkül, természetes szukcesszió útján közelednek a mocsári életközösségek felé. Változatos úszó, - 14 -

lebegő és gyökerező hínártársulások alakulnak ki bennük. Az hinarak jellegzetes fajai a békalencsék (Lemna minor, L. trisulca), egy érdekes, védett növény a rucaöröm (Salvinia natans), úszó kolokán (Stratiotes alloides), a kerek levelű békatutaj (Hydrocharis morsusranae), és a rovarfogó zsákocskákat növesztő, sárga virágú rence (Utricularia vulgaris). Legszebbek az ún. tündérrózsa hínárok, ahol a névadó, védett fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Természetvédelmi szempontból az a cél, hogy a természetes feltöltődési folyamatnak valamennyi stádiumát megőrizzük. Ennek érdekében bizonyos helyeken a túlzott feltöltődést meg kell akadályozni. A déli Tisza holtágainak állapota nagyon különböző. A mentett oldaliak nagy része, ilyen a Röszkei holtág is, erősen beépített, szennyezett, partig szántott, öntözőművekkel, üdülőterületekkel terhelt, de vannak kivételek is. A hullámtériek jobb állapotúak, a rendszeres elöntés elősegíti fennmaradásukat. A település madárvilága is kötődik a Tisza árteréhez, holtágaihoz és ősgyep foltjaihoz. Fészkel itt szürke gém, vörös gém, függőcinege, szalakóta, jégmadár és még sok különleges faj. A Madarász-tó egész évben sok madárfajnak ad fészkelő, táplálkozó és pihenő helyet. Itt fészkel a gulipán, a gólyatöcs, a kis lile, a nagy kócsag, a szürke gém, a vörös gém, néhány üstökös gém, tőkés réce, és böjti réce. Érdekes látvány a tündérrózsa levelein fészkelő fattyúszerkő és küszvágó csér. A tó széli nádasban nádi rigók, a tó belsejében szárcsák, vízityúkok fészkelnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 57 fajt figyeltek meg. A hüllők közül megemlítendő a fürge gyík és a vízisikló, melyek igen gyakoriak Természetvédelem Védett természeti területek A település közigazgatási területén három országos jelentőségű védett természeti terület található. Ezek védelmét a 1996. évi LIII. Törvény 23. § (2) bekezdése teremtette meg, mely kimondja, „E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár”. A 8005. és 8006./2001 KöM tájékoztató már pontosan meg is határozza ezen értékek (lápok illetve szikes tavak) kiterjedését és elhelyezkedését. Ez alapján Röszkén a főként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Kisszéksós-tó és a Kancsal-tó) kaptak ex lege védettséget, mint szikes tavak . Eszerint Röszkén mintegy 29 hektárnyi összterületű szikes tó található. - 15 -

Az Európai Unió NATURA 2000 élőhelyvédelmi direktívájának megfelelően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a dél-alföldi régióból többek között a Madarász-tavat jelölte a programba, melynek déli része Röszke közigazgatási területén található. Természeti területek A természet védelméről szóló törvény meghatározza a természeti terület fogalmát. A 15. § (1) szerint: „Természeti területnek minősül, ha a 4. § d) pontjában [d. természetközeli állapot: azaz élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;] meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.” Az előzetes felmérés alapján a település közigazgatási területén 15 terület felel meg a természeti terület definíciójának. Ezek közül az E5 út, a vasútvonal és a Kancsal-tavi csatorna által határolt területen található Börcsök-gyepet, fajgazdagsága és viszonylagos érintetlensége miatt helyi védelemre javasoljuk. 2.4 Talaj Röszke területén a felszínt borító talajtakarót négy főtípusba sorolható talajok alkotják, úgy mint váztalajok, réti talajok, öntéstalajok és csernozjom (ábra). Ennél pontosabb az altípusok megnevezése, amely szerint a legnagyobb kiterjedésű (2055 ha) talajfolt a váztalajok humuszos homok altípusába tartozik. A réti talajok öntés réti altípusával a terület DK-i részén találkozunk (570 ha). ÉNy-on az öntés talajokhoz sorolt réti öntés talaj (126 ha)található. A település Ny-i oldalán mészlepedékes csernozjom található (698 ha).

A talajviszonyok Röszke területén

- 16 -

A humuszos homoktalajt az 1%-nál kevesebb humusztartalom jellemzi. A humuszos réteg 40 cm-nél nem mélyebb. Termékenysége jobb (bár így is alacsony), víztartó képessége nagyobb a futóhomokénál, ugyanakkor jó a vízáteresztő képessége. Kémhatása semleges. Gyenge kötöttségük (KA < 25 ) miatt a szél pusztító hatásának kitettek. Mivel ezekben a talajokban kevesebb kolloid méretű szemcse található, tápanyagpótláskor elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. Fizikai féleségét tekintve homok, többek között ezért területén bányászati célú hasznosítás is folyik. A réti talajok a felszín időszakos túlnedvesedésének (felszínhez közeli talajvíztükör, vagy időszakos felületi vízborítás) hatására alakulnak ki. Ezt előrejelzi fekvésük, általában a mélyebb felszíneken, mélyedésekben, öntésterületekhez közel fordulnak elő. A Holt-Tisza és a Tisza között – korábban időszakosan víz által borított területeken – nagyobb arányban előforduló öntés réti talajok jellemzője, hogy a réti talajok humuszképződése, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. Megtalálhatóak mind a karbonátos, mind a nem karbonátos változatok is. A mélyebb rétegekben a reduktív viszonyokat mutató másodlagos talajképződményeket találhatunk (vasborsók, glejfoltok stb.). Jellemzőjük a levegőtlen viszonyok között kialakult fekete színű humuszanyag, amely élesen elválik az alatta elhelyezkedő felhalmozódási szinttől. Szerkezetük prizmás, meglehetősen tömöttek, vagy erősen tömődöttek. Fizikai féleségüket

- 17 -

tekintve agyagos, nehézagyagos talajok. Az agyagosabb réti talajok esetében előfordulhat (szárazság idején) felszíni repedezettség. Vízgazdálkodása, a tavaszi túlnedvesedést leszámítva, kedvezőnek mondható. Nagyrészt gyenge, illetve közepes humusztartalommal rendelkeznek (0,5 – 2 %). A termékenységet a nagy agyagtartalom és az ehhez kötődő tulajdonságok – levegőtlenség, eltolódás a redukciós folyamatok irányába, tápanyag felvételi nehézségek, vizenyősség, belvízveszély – negatívan befolyásolják, ezért közepes termékenységűek, kémhatásuk gyengén savas jellegű. 2.5 Demográfia A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. Az 1879-es szegedi árvíz idején (amikor Röszke területe még a nagyvároshoz tartozott) 26 ház volt a faluszerű mai felvégen, de a népszámlálási adatok már ekkor is jelentős népességet mutatnak a tanyás külterületen. Az alvégi Szántó-Kovács János utcában (itt egy kisebb rác településrész volt), ma még áll a 20. fordulóján épült „szerb halászház”, melynek udvarán még látható a kút, amelyben régen a halakat tárolták (sajnos a ház nagyon gyorsan pusztult). Ez volt az a hely, ahol kompkikötő működött, s innen közlekedtek egykor a Tiszán át Torontál megyébe. A település a 19. század utolsó harmadában még „várbirtok” volt, s a Szeged alsóvárosi emberek béreltek itt földet, s azon kezdetben dohányt, majd 1913-tól szántóföldön kezdtek fűszer paprikát termelni. Az árvíz után jelentős kitelepülés Röszkén is tartós népességnövekedést eredményezett (1900: 3265 fő, 1930: 4364 fő), így az önálló községgé válás előtti évben, 1949-ben már 4227-en éltek a területen. Röszke lakó népessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 3166 fő volt, amely azóta csökkenést mutat. A változás az öregedő népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy időben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és ’80-as évtizedeket jelentős elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fős népességszám-növekedést eredményezett (2. táblázat). A külterületi népesség 695 fő (22%).

Röszke népesedési adatai 1970-2001 (a KSH népszámlálási adatai alapján)

- 18 -

Lakónépesség Élve születés Halálozás Vándorlási egyenleg

1970 3733

1970-1980

1980 3462

1980-1990

1990 2979

1990-2001

478 487

289 513

320 559

-262

-259

426

2001 3166

A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresők nagy része a mezőgazdaságból él. Röszke lakosai elsősorban sárgarépát, retket, fűszerpaprikát termelnek. Az állattartás nem igazán jellemző, sose vált fő mezőgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, baromfitartás. Számottevő ipari üzem sokáig nem volt a településen. A foglalkoztatás terén jelentős változást hozott az UNILEVER Magyarország Élelmiszer-feldolgozó Kft üzeme, illetve több kisebb méretű ipari vállalkozás (Euro Chicken Kft. – baromfi feldolgozó, Decora Color Kft. – festékgyártás, Polimer Röszke Kft. – műanyag-feldolgozás, MOLTECH Anyagmozgatás és Hajtástechnika Kft., Paprikamolnár Kft.- fűszerpaprika feldolgozás, Ferrum-Plast kft.fémfeldolgozó stb. ) A település élete szempontjából fontos, hogy jelentős forgalmú közúti határátkelő, illetve egy ma (már és még) kisebb szerepű vasúti átkelő is van a területén. Az országos területfejlesztési elképzelések azonban ezen a téren jelentős szerepet szánnak e vidéknek: megtörtént az autópálya megépítése Szeged és az országhatár között, és többször szóba került a Szeged-Szabadka vasútvonal egykori szerepének visszaállítása is. A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, lemaradás leginkább a szennyvízhálózat kiépítettségében tapasztalható, azonban ennek fejlesztésében már jelentős haladásokat érhettünk el, a gerincvezeték elkészült. Jelenleg a rákötések számát kell szaporítani. Röszke legjelentősebb turisztikai vonzereje a Holt-Tisza és környéke, a Madarász-tó és környéke a láprét foltokkal, Börcsök-szék, Kancsal tó és a néhány szép napsugaras oromzatú ház. A hagyományok őrzése napjainkban, már az utolsó emlékek megőrzésekor, erősödik.

- 19 -

A község jövőjének alakulásában fontos szerepet szántak a Homokháti Kistérségnek, valamint tagjai vagyunk a Szegedi Kistérségnek, mivel a foglalkoztatási, közlekedési és egyéb infrastrukturális kapcsolatok inkább Szegedhez kötik a települést.

2.6 Röszke rövid története

A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település az országhatár és Mórahalom irányából, illetve Szeged felől két úton közelíthető meg. Az ide látogatónak lehetősége van még vasúton közlekedni, Horgos ill. a Szegedi Nagyállomás szomszédos állomásokkal. A határos települése Szeged, Mórahalom és Domaszék.

Habár a község neve az első írásos említésben, 1439-ből (jún 11) Rezke alakban szerepel, de valószínű, hogy a település már a honfoglalás korában is létezett. Ekkor lakói a területet megszálló törzsfő vagy nemzetségfő szolgálónépei voltak, de a szegedi sóközpont megszerzése idején (az erdélyi Gyula területének elfoglalása és Ajtony birodalmának szétverése után) királyi udvarnokokká váltak.

A tatárjárás óriási veszteséget okozott különösen a Tisza – Maros vidékén, hiszen a több irányból betörő tatár seregeket itt vonták össze. Alaposan felélték Szegedet és vonzáskörzetét, bizonyos számítások szerint az emberek 65-80%-a esett akkor áldozatul vagy vitték el rabszolgának. A tatárjárás után Szeged fontos szerepet kapott, megkezdődött megerősítése és gazdaságilag való talpra állítása. Településünk vidékéről mocsári tölgyeket szereztek be a vár vízzel érintkező pontok erősítéséhez, a többi erős faanyagot persze Erdélyből szerezték be mind az építéshez, mind a fenntartáshoz is. Alárendeltségi viszonyunk a török időkig megmaradt.

1439. jún. 11-én fordult elő településünk Rezke néven az első írásos emlékekben: Albert király Szent Barnabás apostol ünnepén oklevélben adományozta feleségének, idézve: “szegedi várunkat és hasonlóképpen szegedi mezővárosunkat, és ugyanezen várhoz tartozó

- 20 -

Röszke (rezke/, Bec...h és Csongrád nevű birtokainkat, avagy falvainkat is valamennyi tartozékaikkal, haszonvételi jogaival és a kamara hasznának jövedelmeivel együtt”

Röszke a „Szegedi vár tartozékaként” vészelte át a török dúlást, ahol területe táborhelyként is szolgált az ellenségnek. Később, amikor Mátyás király létrehozta a Fekete Sereget AlsóMagyarország védelme érdekében, egy-egy csapattestet a Szegedi várhoz tartozó településeken szállásoltak el. Mátyás halála után a Szegedi vár és környező települései Kinizsi kezére kerültek, azonban halála után ismét visszaszálltak a királyra.

Röszke az 1500-as években már templomos település volt, s vert falú, paticsafalú vagy favázas házaiban jelentős számú népesség, 30-40 család élhetett.

Településünk 1731-ben kapta királyi adománylevelét. A 18. század elején Szegedről kiszorult szerb granicsárok (határőrök) telepedtek le Röszkén. 1730-31-ben készítette Bél Mátyás Csongrád vármegye leírását. Reszkéről a következőket írta: “földje kövér és a polgároknak tágas majorságuk van. Sok szegedinek nemcsak ideiglenes, hanem állandó jellegű háza is van benne, úgyhogy falunak vélné az ember”.

A 18. századi írott forrásokban Reszke szerepel a település neveként. A szerb birtokosok házai tudatos telepítési szándékkal épülhettek a Tisza menti rétséget szegélyező magas partra, a folyó melléki feketeföldek kiváló föltételeket nyújtottak a gazdálkodásra. A szerb családok sok írás ellenére nem költöztek el 1732 környékén, hanem itt maradtak, és elmagyarosodtak, erre sok szerb hangzású név utal a faluban (pl. Osznovics).

A 18. században ezen a területen teret hódított a dohánytermesztés is magának. A 19. századra Röszke lett a szegedi legnépesebb dohánykertészet. Az osztrák kormány 1851-ben bevezette a dohányértékesítés állami monopóliumát. A termelőknek engedélyt kellett váltaniuk s miután megszűnt a szabad értékesítés, csökkent a termelés jövedelmezősége. A röszkeiek ezért fokozatosan áttértek a paprikatermesztésre

Az első röszkei iskola 1840. május elsején nyílt meg, az állandó belső iskolát 1853-ban nyitották meg. Fontos megemlíteni, hogy Röszkén létesült Szeged első állandó külterületi - 21 -

iskolája is 1843-ban. A dualizmus időszakában a külterületen megtalálható volt a Kancsalszéli, Kisszéksósi és a Kalmár-iskola is. A tanyai iskolákat 1907-ben államosították

Az egyházélettel kapcsolatban fontos lépcsőfok volt a ma is álló templom megépítése. Glattfelder Gyula püspök 1913. május 18-án, szentháromság vasárnapján szentelte föl a templomot. 1913-ban az a harang került a toronyba, amelyet még Temesvárról hoztak az öreg iskola udvarára, hogy jelezze az ott tartott szentmisék kezdetét (régebben ott tartották a szentmiséket). A röszkeiek krajcáronként adták össze a harang vételárát, így mindenképpen a magukénak érezhették. A templom védőszentje Páduai Szent Antal lett.

Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződéssel Magyarország elvesztette területének jelentős részét, Röszke és környéke közvetlen érezhette ennek a hatását, családok szakadtak szét. A trianoni határ átszelte az Alvég utolsó házainak udvarát. Több tanya is hasonló sorsra jutott. A trianoni határvonalat Röszkén és Kisszéksóson “országút” néven emlegetik. A faluban két emlékművet állítottak fel a világháborúkban elesett embereknek, melyek a templomkertben illetve a Művelődési ház kertjében találhatóak.

1925. április 6-án Röszke megkapta a lebontott szegedi Dömötör-templom óráját. 1933 november 12-én került hozzánk a szegedi Dömötör templom orgonája: 7 regiszterrel és 138ón és fasíppal, melyek még ma is működnek 1929. május 29-én adták át a nagyszéksósi népházat, mely a környékbeli gazdák anyagi hozzájárulásából épült. 1931. június 14-én nyitotta meg kapuját a Klebelsberg Kunóról elnevezett Művelődési ház, mely már akkor is otthont adott a táncegyütteseknek, színjátszó csoportoknak, művészeteknek, előadásoknak, valamint 1943. dec. 8-án Kalmár László mozivállalkozása is meghatározó lépés volt. Hasító együttes néven alapítottak a lelkes röszkeiek egy csoportot, akik népdalokkal, táncokkal és kiváló előadásokkal mutatták be, és még ma is mutatják be a paprika-termesztés csínját-bínját. Óriási dalanyaggal, és régi szerszámokkal (mozsár, resta, szárítókeret stb) őrizték meg hagyományainkat, később színpadra vitték a csutrit és az aratást is. Röszke önálló településsé 1950-ben vált, tulajdonképpen lakói innentől kezdve nevezhették magukat igazán, hivatalosan is röszkeieknek.

- 22 -

Röszkét a 20. század közepén elsősorban kertgazdálkodásáról ismerték. Nemzetközi hírű volt a fűszerpaprika, de termeltek még paradicsomot, hagymát, külterjes szántóföldi növények közül pedig kukoricát és búzát.

Röszke címere

Röszke címere a beszélő címerek kategóriájába tartozik, a község múltbéli fontosabb ismérveit állítja elénk. A közepén átfutó ezüst pólya a Tiszát jelképezi, a bal pajzsmező vármaradvány képe rámutat arra, hogy a település több évszázadon át a szegedi vár tartozéka volt. A bal oldalon a vármaradvány fölött az életfa jelképe a tölgy, a nappal és a holddal, mely a gazdag földekre utal. A jobb pajzsmező bárkája a Tisza folyón történő só szállítást, a halak pedig a halászfalu jelleget bizonyítják. A címertalpon a színek is célzatosak: a piros szín a paprikatermesztésre, az arany dohányvirágok pedig a dohánytermesztésre utalnak. A török tiszti sisak idézi föl, hogy a település az 1439-40-es években szultáni székhelyként szerepelt Községünk lakossága 3239 fő, a fő vallás a római katolikus. Napjaink legfontosabb céljai közé tűzi ki a hiányzó infrastruktúra megvalósítását, családi házas építkezés feltételeinek biztosítását, vállalkozások megtelepülésének segítését, a környezetvédelmi problémák felszámolását, a falusi turizmus elősegítését, megvalósítását …

3. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

3.1 Általános jogszabályi háttér

- 23 -

Az egyedi tájértékekkel kapcsolatos legfontosabb jogi szabályozás az 1996. évi LIII. törvényhez (annak is 6. és 7. §-aihoz) kapcsolódik, mely definiálja azt, hogy pontosan mit is jelent az egyedi tájérték:

„Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.” Kimondja, hogy az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park igazgatóság feladata, azonban ezeknek sem pénzügyi, sem infrastruktúrai keretei nincsenek arra, hogy ezeket megvalósítsák, ezért önkormányzatok, civil szervezetek végzik az értékmentő munkákat. Hangsúlyozza még ez a törvény az egyedi tájértékek megóvását is.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a tájjal kapcsolatos problémákkal kapcsolatosan megfogalmazza, hogy a gazdaság és a természetilletve környezetvédelem érdekeit közelíteni kell egymáshoz, valamint ismét hangsúlyozza az egyedi tájértékek megőrzésének a fontosságát.

A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI.19) kormányrendeletből az emelhető ki az egyedi tájértékkel kapcsolatban, hogy megóvásuk érdekében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre.

A 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 2. §-ának negyedik bekezdésében ad annyi információkat az egyedi tájértékekre vonatkozóan, hogy esetlegesen helyi védelem terjedhet ki az egyedi tájértékekre.

Ide kapcsolható még az Örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003 (II.20) NKÖM rendelet 2.§-a , mely alapján, hogyha a meghatározott kategóriákba esik az egyedi tájértékünk, felújításhoz, mozgatáshoz, vagy esetleges más jellegű változtatáshoz örökségvédelmi hatástanulmányt kell készítenünk. - 24 -

Érintőlegesen még ide kapcsolható az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényből a tájképvédelmi területtel kapcsolatosan az a tény, hogy mivel a kataszterünkben szerepelnek esztétikai emlékeknél látképek, esetlegesen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni

3.2 MSZ 20381: Egyedi tájértékek kataszterezése

A rendszerezés alapjául a MSZ 20381:1999 számú magyar szabvány szolgál. A szabvány meghatározza az egyedi tájérték fogalmát, információkat szolgáltat az adatgyűjtés módszeréről, az adatfeldolgozásról, valamint irányt mutat tartalmilag és formailag ahhoz, hogy egységes kataszteri rendszer jöhessen létre.

Az egyedi tájértékek 5 fő típusa: -

településsel kapcsolatos emlékek

-

közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek

-

termeléssel kapcsolatos emlékek

-

történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek

-

természeti emlékek

(Az egyes egyedi tájértékek sok esetben több csoportba is besorolhatóak)

Egységes adatlapok felállításával dokumentáljuk a begyűjtött információkat, fotóval illusztráljuk, majd összesítő táblázatokban, vázlatos helyszínrajzokon lehet ezek helyét ábrázolni. Ezen adatlapokon fontos az egyedi tájértékek több szempontú értékelése is: megállapítható a területi jelentősség illetve a komplex tájvédelmi érték. A kritériumrendszert és az értékelés módját a szabvány felsorolja.

Az egyedi tájértékek fő típusain belül számos altípus van, sok esetben egy tájértéket több kategóriába is besorolhatunk, illetve az is előfordult, hogy kiegészítettük, mert helyi specialitás nem volt benne a kataszterben, például a mi esetünkben a tanyák, ami a DélAlföld jellegzetessége. - 25 -

4. A KATASZTEREZÉSRŐL A szabvány a következőképpen fogalmazza meg az egyedi tájértéket: „ Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott azon tájalkotó elemek- beleértve az emberi tevékenység során hasznosított természeti elemeket is- amelyek történelmi, kultúrtörténeti vagy esztétikai szempontból valamely közösség számára jelentőssé váltak, ugyanakkor nem állnak sem műemléki, sem természetvédelmi oltalom alatt.” Ezen fogalom-meghatározás magában foglalja azt, hogy ebben a kategóriában nem szerepelhetnek a védett objektumok, azonban ha kataszterizálásunkból kihagytuk volna ezen területeket, akkor az egész munkánk összképét ez sokban rontotta volna, hiszen akkor nem tudtuk volna az összes jellemző, értékes területet bemutatni. (ld. Maradász-tó…). A végleges formátumba, hogy a teljesség igényének megfeleljünk, Röszke rövid történetét is beillesztjük majd, valamint részletes leírás mutatja be a vidék környezeti és táji adottságait. Ezek: demográfia, éghajlat, talaj, vízrajz, természetes élővilág, épített környezet, földrajzi adottságok. A kataszterezés fontos momentuma az adatlap, mely a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza értékeinkről. Az első sorokban láthatjuk a települést; a tájérték nevét, valamint hozzákapcsolunk egy jelzetet, amely egyértelművé teszi a táblázatokban való egyszerű feltüntetését, kataszterizálását. A jelzet R betűje Röszkére utal, a mellette lévő szám megmutatja, hogy melyik főcsoportba tartozik, a következő oszlopban szereplő már szubjektív besorolás eredménye, mely megkönnyíti a további bővítéseket. Pontos helyszín, és helyrajzi szám teszi lehetővé a tájérték helyzetének behatárolását. A tulajdonosokra, kezelőkre, illetve a helyrajzi számokra vonatkozó információkat az önkormányzat segítségével gyűjtöttük össze. A legfontosabb rész az, amelyből információkat kaphatunk arról, hogy miért is került be kataszterünkbe az egyes tájérték; mindezek mellett módunk van állapotminősítésre és szükséges intézkedést javasolni. Mindez azért jó, hiszen majd a jövőben a változások megfigyeléséhez is felhasználhatóak az adatok. Lehetőség nyílik több szempontú értékelésre is, melyhez a megfelelő paramétereket a szabvány tartalmazza, de célszerű ezeket az értékeléseket olyan személyekkel végezni, akik komplexen látják át ezen kitételeket. Az adatlap alján a felvételezők neve, és az időpont foglal helyet. 85 egyedi tájértéket sikerült eddig felmérni, melyek a következő táblázatban láthatóak.

- 26 -

5. TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTŐ Egyedi Jelzet

Egyedi tájérték megnevezése

Tájvédelmi

tájérték tájvédelmi szempontú

R1-01

Dunai Ernő háza

típusa 1.1.6

R1-02 R1-03 R1-04 R1-05 R1-06 R1-07 R1-08 R1-09 R1-10 R1-11 R1-12 R1-13 R1-14 R1-15 R1-16 R1-17 R1-18 R1-19 R1-20 R1-21 R1-22 R1-23 R1-24 R1-25 R1-26 R1-27 R1-28 R1-29 R1-30 R1-31 R1-32 R1-33

Kőoromzatos ház Kőoromzatos ház 2 Napsugaras ház 1 Napsugaras ház 2 Napsugaras ház 3 Népház Általános iskola Kalmár iskola Kancsalszéli óvoda és iskola Kisszéksósi iskola Piros iskola Százholdas pagony Jövő háza Községháza Művelődési ház Fa játszótér a búcsútéren Művelődési ház kertje Szt. Antal tér Sportpálya Rác-domb Temető, keresztgyűjtemény Harangláb a temetőben Harangláb a Németh Ferdinándéknál Varga harang Alvégi iskola előtti kereszt Bokor kereszt Börcsök kereszt Felvégi kereszt Fodor kereszt Harangosközi kereszt Kalmár iskolai kereszt Kancsalszéli iskola keresztje

1.1.6 1.1.6 1.1.6 1.1.6 1.1.6 1.1.9 1.1.7 1.1.7 1.1.7 1.1.7 1.1.7 1.1.7 1.1.9 1.1.9 1.1.9 1.8.2 1.8.2 1.8.2 1.8.2 1.4.3 1.2.5 1.2.3 1.2.3 1.2.3 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5

- 27 -

Komplex

érték értékes

értékelés helyi

értékes értékes értékes értékes értékes kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé értékes kevésbé kevésbé értékes kevésbé értékes értékes kevésbé értékes kevésbé értékes értékes értékes értékes értékes értékes értékes értékes értékes értékes értékes

helyi helyi regionális regionális regionális helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi regionális helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi

R1-34 R1-35 R1-36 R1-37 R1-38 R1-39 R1-40 R1-41 R1-42 R1-43 R1-44 R1-45 R1-46 R1-47 R1-48 R1-49 R1-50 R2-1 R2-2 R2-3 R2-4 R2-5 R3-1 R3-2 R3-3 R3-4 R3-5 R3-06 R4-1 R4-2 R4-3 R4-4 R4-5 R4-6 R5-1 R5-2 R5-3 R5-4

Rác-kereszt Kisszéksósi iskola keresztje Szulcsán kereszt Temetői kereszt 1 Temetői kereszt 2 Templom előtti kereszt Templomkereszt bronz Szt. Antal szobor a téren Szt. Antal szobrok a templomban Vasas Szent Péter szobor Plébánia Templom Határőrház a népház felé Határőrház Petőfi utcában Tito bunker Börcsök kúria Papdi ház Felszabadulás utca végi híd Út a holtágnál Vasútállomás Őrház 1 Őrház 2 Gépállomás Tyúkház Paprikamalom Szatócsbolt Unilever Ivóvíz kitermelés I. világháborús emlékmű II. világháborús emlékmű Klebelsberg emlékmű Nagy Imre emlékmű Szarmata temető Aranylelet Madarász tó Kancsal tó Kis Széksós tó Molnár-rét

- 28 -

1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.5 1.2.8 1.2.8 1.2.8 1.2.1 1.2.1 1.5.6 1.5.6 1.5.2 1.1.1 1.1.6 2.2 2.2 2.3 2.3 2.3 3.1 3.1.4 3.1.13 3 3.1.13 3.2.2 4.3 4.3 4.3 4.3 4.7 4.7 5.4 5.4 5.4 5.1.3

kevésbé kevésbé kevésbé értékes értékes értékes értékes kiemelkedően értékes kevésbé értékes értékes értékes kevésbé kevésbé értékes értékes kevésbé kevésbé kiemelkedően kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé értékes kevésbé kevésbé kevésbé értékes értékes értékes értékes értékes értékes kiemelkedően kiemelkedően kiemelkedően kiemelkedően

helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi országos helyi helyi helyi helyi regionális helyi helyi helyi regionális helyi helyi országos helyi helyi helyi helyi regionális helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi országos országos országos országos helyi

R5-5 R5-6 R5-7 R5-8 R5-9 R5-10 R5-11 R5-12 R5-13 R5-14 R5-15 R5-16 R5-17 R5-18

2. gyepfolt 3. gyepfolt 4. gyepfolt Börcsök-szék 6. gyepfolt 7. gyepfolt 8. gyepfolt 9 gyepfolt 10. gyepfolt 11. gyepfolt 12. gyepfolt 13. gyepfolt 14. gyepfolt Holtág

5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 kiemelkedően 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.1.3 értékes 5.4 értékes

Szent Antal szobor

- 29 -

helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi helyi

A következőkben több példán (főcsoportonként 1-1-en) szeretném bemutatni, hogy hogyan is néz ki egy ilyen adatlap. 6. ADATLAP MINTÁK 6.1 A Börcsök-szék adatlapja: EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Település: Röszke

R5 - 0 8

Jelzet: Tájérték megnevezése: Börcsök-szék Típusa:Természeti emlék, biológiai, gyep

5 . 1 . 3

Pontos helyszín: Röszke községtől mintegy 5,5 km-re, észak-északnyugatra található, a Dél-Tisza-völgy kistájunk része Helyrajzi szám: 0221/1B, 0223/1 F, G, 0225/11-B HRSZ Tulajdonos: Börcsök József Kezelő: Börcsök József A tájérték főbb jellemzői: A környező magasabban fekvő homokos-löszös területek ölelésében elterülő természeti terület zömmel mélyben sós réti talaján ma már a zárt homoki sztyepprétekhez közelálló növényzet díszlik. A fajgazdag állományait néhol az egykor itt jellemzőbb kékperjés láprétek és magassásosok származékai váltják fel, azt mutatva, hogy egykor a Tisza árvizei gyakran látogatták a területet, és visszavonulásukkor vízállásos, tocsogós helyeket hagytak maguk után. A magas talajvízállású és tartósabban vízborította részeken megindulhatott a szerves anyag felhalmozódása, mocsarasodás és láposodás. A vízutánpótlás megszűnése, a szárazodás, az állandó használattal (legeltetés, kaszálás) együtt vezetett a jelenlegi állapotokhoz. A talaj magas sótartalma felismerhető a mélyebb helyek tipikus szódás szikeseinek megjelenéséről is Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos

- 30 -

X

Szükséges intézkedés: közlekedés csak a kijelölt utakon, megfelelő időben kaszálás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23 A területünkön felmérések eredményeként 15 gyepfoltot találtunk, melyek egyik gyöngyszeme a Börcsök-szék, amit majd szeretnénk helyi védelemre is javasolni. Körülbelül 20 hektárnyi ez a terület, flóragazdagságban kiemelkedő értékeket mutat fel. A terület három növénytársulás meghatározó elemeit tartalmazza viszonylag kis területen (Alföldi sztyepprét, homokpusztai gyep, szikes gyep). A terület magán viseli a hidromorf hatás eredményeként a szikes bélyegeket. Gyönyörű látványt nyújt az oda látogatóknak ilyenkor tavasszal: védett növényeink az áprilisban virágzó törpe nőszirom, és a május júniusban virágzó fátyolos nőszirom nagy tömegben fordulnak elő. A terület védettségi okmánya 2006. őszén kerül az önkormányzat elé.

Apró nőszirom

Fátyolos nőszirom

- 31 -

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP

Település: Röszke

R1 - 0 6

Jelzet: Tájérték megnevezése: Napsugaras ház 3 Típusa:

1 . 1 . 6

Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház Pontos helyszín: Felszabadulás u. 17/ a Helyrajzi szám:

0 1 1 /

1 4

Tulajdonos: Tanács József Kezelő: Tanács József A tájérték főbb jellemzői: Napsugaras homlokzat jellemzi, mely a Dél-Alföld jellegzetes építészeti formái közé tartozik. A dísz a napsugárzatot utánozza, mutatja a nép száján élő neve is. A sugárzat 36-42 szál deszkából áll, van szegélydeszka, ill. vízszintes kettéosztás. A sugárdeszkák találkozási pontján téglalap alakú nyílás foglal helyet, melyet napnak neveztek el, de ez lehet zsalugáterrel is betöltött is. Alul az oromsarokban legyező van általában, a többiekben ún. gérbéllés vagy zsalugáter, középen pedig mintafaragvány lehet, vagy néha kis napsugár. Általában ezek a napsugaras oromzatok festettek voltak, ebben az esetben barna színű. Kor, keletkezés időpontja: 1900-as évek eleje Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

X

Szükséges intézkedés: a jelenlegi állapot megőrzése Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 32 -

helyi jelentősség

Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 33 -

6.3 A paprikamalom (PaprikaMolnár) adatlapja

- 34 -


Település: Röszke R3 - 0 3

Jelzet: Tájérték megnevezése: Paprikamalom Típusa:Termeléssel kapcsolatos, agrártörténeti emlék, működő agrár üzem

3 . 1 . 13

Pontos helyszín: II. körzet 51-52 Helyrajzi szám:

0 3 9 /

1 5

Tulajdonos: Molnár Albert Kezelő: Molnár Albert A tájérték főbb jellemzői: A kft. telephelyén a korszerű fűszer paprikamalom mellett, a paprika hagyományos feldolgozását, őrlését bemutató múzeum látható. A látogató nem csak megnézheti a fűszerpaprika készítésének ősi eszközeit, hanem ki is próbálhatja azokat. A malom a röszkei tanösvények egyik állomása is, ezért egy ott álló információs tábla szolgáltat adatokat róla. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, működő ipari üzem Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség

Kiemelkedően értékes Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: nincs

Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 35 -

- 36 -

6.4 II. világháborús emlékmű EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP


Jelzet: Tájérték megnevezése: II. világháborús emlékmű

4 . 3

Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek, emlékmű Pontos helyszín: Templomkertben, Felszabadulás utca 89 Helyrajzi szám:

8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A második világháború hősi halottjainak emlékműve, hozzá tartozik egy bronz műalkotás, mely igazában nem Krisztus kereszt. Valójában egy karóba húzott embert ábrázol, a szentelő püspök, Gyulai Endre „Az Emberiség Keresztje” néven illette. Tóbiás Klára alkotása Kor, keletkezés időpontja: 1981 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: gondozás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23 - 37 -

helyi jelentősség

X

Emléktábla a vasútállomáson

- 38 -

- 39 -

6.5 A vasútállomás adatlapja EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Település: Röszke R2 - 0 3

Jelzet: Tájérték megnevezése: Vasútállomás Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlék, vasútállomás

2 . 3

Pontos helyszín: Helyrajzi szám: Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A röszkei vasútállomás épületet 1889. augusztus 31-én kezdték építeni és 1890. július 12.én adták át. A vonal teljes kiépítése 1913. májusára készült el, ekkor indult az első gyorsvonat Marosvásárhely és Fiume között. Szeged - Szabadka között ebben az időben 1 óra volt a menetidő. A vasút megindításának 125. éves jubileuma tiszteletére, emléktáblát helyeztek el az épület falán 1996 szeptember 14-én. Az Alföld -Fiumei vasút az ország legjelentősebb vasútvonalai közé tartozott. A jelentőségét a vonal vezetése adta, hiszen a Tiszántúlt kötötte össze a Dunántúllal és megnyitotta az utat az Adriai tengerig. Az Alföld terményei így eljuthattak a tengeren át Európa más országaiba is. Ezt követően jött az első, majd később a második világháború, mely időkben a harci cselekmények és nagy szénhiány miatt a vonatközlekedés többször szünetelt. 1972. május 28-án a személyforgalom ezen a vonalon véglegesen megszűnt. Majd 1988. május 29-én Szeged és Szabadka között a személyforgalmat újra indították. Kor, keletkezés időpontja: 1890 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nagyon jó állapotban van, a közelmúltban történt a felújítása Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: nincs Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna - 40 -


- 41 -

7. A KATASZTER TOVÁBBI FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

-

egy állapotot rögzít a felmérés, ezáltal alkalmassá válhat majd a jövőbeni változások nyomon követésében

-

a kész munka az önkormányzat számára is jelentős lesz, hiszen fel tudja majd használni a környezetvédelmi programjához, fejlesztheti, kiegészítheti.

-

manapság a faluban egyre több épület épül egészen más stílusban, mint ami erre a délvidékre jellemző volt. Az embereknek érdemes megismerkedniük a kataszterezésbe felvett még fennmaradt napsugaras házakkal, hogy látképeinket ne rontsuk el „kacsalábon forgó kastélyokkal”

-

Röszke külterületén még ma is nagy jelentősége van a tanyáknak, sok régi kukoricagóré és egyéb más építmény mutatja még a régi életmódot. Ezek megőrzése fontos, és jó lenne, hogyha azok, amelyet már gazdáik nem tudnak fenntartani, vagy már nem lakja senki, de érték, azok nem vesznének kárba, és felújításukra, tatarozásukra forrás adódna.

-

fontos funkciója lehet majd ennek a tájérték kataszternek az, hogyha egyszerűen elérhető lesz az emberek számára, információkat nyerhetnek környezetünkről, és az ide látogatók is kedvet kaphatnak körbesétálni a vidéket.

-

a kész munka az oktatásban is segítséget nyújthat: a fiatalok számára őseink keze munkájának megőrzését szolgálhatja.

A kataszterezéssel párhuzamosan kész lett településünkön 5 tanösvény kialakítása is, melynek megvalósulását a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub szorgos munkájának köszönhetjük. A tanösvényeken a cd segítségével bárki virtuális sétát tehet, képeket nézegethet, illetve megtudhatja az adatlapok segítségével az oda vonatkozó információkat, talán így is kedvet kapva a terepre látogatáshoz. Az elmúlt időszakban információs táblákat és

- 42 -

padokat helyezett ki a Természetvédelmi Klub néhány fontosabb állomáson, az oda látogatók tájékoztatására illetve kényelme érdekében.

A tanösvény egyik táblája:

8. FELHASZNÁLT IRODALOM •

Péter László (szerk.): Röszke Földje és Népe 1996

•

MSZ 20381: 1999

•

SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék: Röszke környezetvédelmi programja 2003

•

SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék: Mórahalom egyedi tájérték katasztere 2003 - 43 -

•

Rakonczai János: Napfényország (Csongrád megye természeti értékei)

Ezúton is köszönöm a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub segítségét és kutató munkáját. 9. Mellékletek

- 44 -

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Település: Röszke R1 - 0 1

Jelzet: Tájérték megnevezése: Dunai Ernő háza Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6

Pontos helyszín: Tisza sor 45. Helyrajzi szám:

2 6 5

Tulajdonos: Dunai Ernő Kezelő: Dunai Ernő A tájérték főbb jellemzői: Jellegzetes boltíves építmény.

Kor, keletkezés időpontja: 1900 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Nagyon jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: a jelenlegi állapot fenntartása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 45 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kőoromzatos ház 1 Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6

Pontos helyszín: Felszabadulás u. 11 Helyrajzi szám:

0 1 1 / 1 2

Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: A ház jellegzetes kőoromzatú.

Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: a jelenlegi állapot megőrzése Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 46 -

helyi jelentősség

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: Kőoromzatos ház 2 Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6


0 1 1 / 1 4

Tulajdonos: Tanács István Kezelő: Tanács István A tájérték főbb jellemzői: Hagyományos kőhomlokzat jellemzi, a gangrész és az oldala is érdekes.


X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 47 -

helyi jelentősség

X



R1 - 0 4

Jelzet: Tájérték megnevezése: Napsugaras ház 1 Típusa: Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6


2 6 8 /

1

Tulajdonos: Tóth Károly Kezelő: Tóth Károly A tájérték főbb jellemzői: Napsugaras homlokzat jellemzi, mely a Dél-Alföld jellegzetes építészeti formái közé tartozik. A dísz a napsugárzatot utánozza, mutatja a nép száján élő neve is. A sugárzat 36-42 szál deszkából áll, van szegélydeszka, ill. vízszintes kettéosztás. A sugárdeszkák találkozási pontján téglalap alakú nyílás foglal helyet, melyet napnak neveztek el, de ez lehet zsalugáterrel is betöltött is. Alul az oromsarokban legyező van általában, a többiekben ún. gérbéllés vagy zsalugáter, középen pedig mintafaragvány lehet, vagy néha kis napsugár. Általában ezek a napsugaras oromzatok festettek voltak, ebben az esetben barna színű. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nem rég felújított, jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség

Kiemelkedően értékes Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos


- 48 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Napsugaras ház 2 Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6


0 1 1 /

8

Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Napsugaras homlokzat jellemzi, mely a Dél-Alföld jellegzetes építészeti formái közé tartozik. A dísz a napsugárzatot utánozza, mutatja a nép száján élő neve is. A sugárzat 36-42 szál deszkából áll, van szegélydeszka, ill. vízszintes kettéosztás. A sugárdeszkák találkozási pontján téglalap alakú nyílás foglal helyet, melyet napnak neveztek el, de ez lehet zsalugáterrel is betöltött is. Alul az oromsarokban legyező van általában, a többiekben ún. gérbéllés vagy zsalugáter, középen pedig mintafaragvány lehet, vagy néha kis napsugár. Általában ezek a napsugaras oromzatok festettek voltak, ebben az esetben barna színű. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

X


- 49 -

helyi jelentősség



Jelzet: Tájérték megnevezése: Napsugaras ház 3 Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6

Pontos helyszín: Felszabadulás u. 17/ a Helyrajzi szám:

0 1 1 /

1 4

Tulajdonos: Tanács József Kezelő: Tanács József A tájérték főbb jellemzői: Napsugaras homlokzat jellemzi, mely a Dél-Alföld jellegzetes építészeti formái közé tartozik. A dísz a napsugárzatot utánozza, mutatja a nép száján élő neve is. A sugárzat 36-42 szál deszkából áll, van szegélydeszka, ill. vízszintes kettéosztás. A sugárdeszkák találkozási pontján téglalap alakú nyílás foglal helyet, melyet napnak neveztek el, de ez lehet zsalugáterrel is betöltött is. Alul az oromsarokban legyező van általában, a többiekben ún. gérbéllés vagy zsalugáter, középen pedig mintafaragvány lehet, vagy néha kis napsugár. Általában ezek a napsugaras oromzatok festettek voltak, ebben az esetben barna színű. Kor, keletkezés időpontja: 1900-as évek eleje Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

X


- 50 -

helyi jelentősség



Jelzet: Tájérték megnevezése: Népház Típusa:Településsel kapcsolatos, kulturális célt szolgáló épület

1 . 1 . 9

Pontos helyszín: IV. körzet 123 Helyrajzi szám:

0 1 0 3 /

2 0

Tulajdonos: magántulajdon Kezelő: magántulajdon A tájérték főbb jellemzői: Klebelsberg korabeli építmény, régen a falu és a tanyasi fiatalok legfőbb szórakozóhelye. 1929-ben épült, a gazdák pénzéből, és dollárkölcsönből valósult meg a színpad. Később a Nagyszéksósi Mezőgazdasági Egyesület tejházzal bővítette. 1929-1955-ig a térség legfontosabb kulturális csomópontja volt, majd 1955 után alkalmi rendezvények színhelye. Jelenleg vegyszer kiszerelő raktár. Sajnos a fotón is látszik, hogy eredeti külsejét is elvesztette. Kor, keletkezés időpontja: 1929 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: az állapota az eredetihez képest jelentősen megromlott Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: felújítás, az eredeti formák felélesztése, renoválása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 51 -

- 52 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Röszkei Általános Iskola Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7


8 8 0

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Az Általános Iskola 1961-ben épült. Ezen a helyen 1843 óta van iskola. Az „új” épület mellett áll az ún. „Piactéri Iskola” és a templomon túl a „Gyula püspök állami elemi népiskola”, mely a Klébelsbergi program keretében 1929-ben épült, két tanteremmel és három lakással. Itt lakott Szili Emília, Röszke díszpolgára, aki 1944-1979-ig tanított a településen testvérével, Erzsébettel. Kor, keletkezés időpontja: 1961 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújításra szorul Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: felújítás, mind a homlokzat, mint a belső terek korszerűsítése Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 53 -

X

- 54 -



R1 - 0 9

Jelzet: Tájérték megnevezése: Kalmár Iskola Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7

Pontos helyszín: II. körzet 129 Helyrajzi szám:

0 5 5 /

2 4

Tulajdonos: Németh Ferdinándné Kezelő: Németh Ferdinándné A tájérték főbb jellemzői: 1910-1912 között épült a Milleneumi Kőiskolák Program keretében. Jelenleg magántulajdonban van. Korábban Ladányi Iskola volt a neve, majd a Kalmár Iskola nevet 1970-ben kapta. Kor, keletkezés időpontja: 1910-1912 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújították Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X

Kiemelkedően értékes Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: megőrzés


- 55 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Kancsalszéli Iskola és Óvoda Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7


0 9 1 /

4

Tulajdonos: Vastagh József Kezelő: Vastagh József A tájérték főbb jellemzői: A Kancsalszéli Iskolát már ma Vastagh Iskolának nevezzük. Két épületből áll. Az első 1844ben, mint zsindelyes, vert falú iskola épült egy tanteremmel. A tanítás itt 1855-ben indult. A másik épület 1929-ben, a Klebelsberg Kuno fejlesztési program keretében 1929-ben épült. Ebben az iskolában a tanítás a körzetesítéskor szűnt meg. Az idősebb épületben ma Vastagh József tanár, Röszke díszpolgára és családja lakik, aki 1951-1965 között, itt Kancsalszélen tanított feleségével, majd a tanyai iskola megszűnése után 1989-ig a belterületen lévő iskolában. Az 1929-ben épült iskolában ma tanyai óvoda működik. Kor, keletkezés időpontja: 1844 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X

Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: megőrzés Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 56 -

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kisszéksósi Iskola Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7


0 1 4 6 /

2

Tulajdonos: Kuris Zoltán Kezelő: Kuris Zoltán A tájérték főbb jellemzői: A Börcsök kereszttől tovább haladva a szilárd út végén még ma is áll az 1891-ben indított Kisszéksósi iskola, melyben a tanítás 1965-ben a körzetesítéskor szűnt meg. Az utolsó tanító Várhelyi Gyuláné volt. Előtte sok-sok évig Séra Ilona és testvére látta el ezt a feladatot. Az épület jelenleg nagyon elhanyagolt állapotban van, az iskola jellegét már csak nyomokban hordozza.

Kor, keletkezés időpontja: 1891 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: elég rossz állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: felújításra szorul Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 57 -

X


- 58 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Piros Iskola Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7

Pontos helyszín: Felszabadulás u 87. Helyrajzi szám:

8 8 6 /

1

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: „Gyula püspök állami elemi népiskola”, mely a Klébelsbergi program keretében 1929-ben épült, két tanteremmel és három lakással. Itt lakott Szili Emília, Röszke díszpolgára, aki 1944-1979-ig tanított a településen testvérével, Erzsébettel. Jelenleg az épületben működik a napköziotthonos konyha és ebédlő, két tanteremben folyik oktatás, és két szolgálati lakás még ma is ellátja funkcióját. Kor, keletkezés időpontja: 1929 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújításra szorul, fontos lenne, hogy eredeti arculatát megőrizze Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X

Kiemelkedően értékes Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: felújítás


- 59 -

- 60 -

1EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP


Jelzet: Tájérték megnevezése: Százholdas Pagony Óvoda Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, régi iskolaépület

1 . 1 . 7

Pontos helyszín: Felszabadulás u 77. Helyrajzi szám:

9 1 0 /

2

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Eredetileg gazdasági funkciót ellátó épület állt ott, amely helyén később óvodát alakítottak ki, majd ezt teljesen felújították 1998-ban. Jelenleg óvoda és bölcsöde is működik az épületben, neve Százholdas Pagony Kor, keletkezés időpontja: 1998 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nagyon jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: nincs Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 61 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Jövő háza Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, kulturális célt szolgáló

1 . 1 . 9

Pontos helyszín: Benkóczi Béla sporttelepen, a Szél utca és a Sport utca által határolt területeken Helyrajzi szám:

0 4 /

2

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A település lakosainak sportolási és egyéb kulturális lehetőségeit biztosítja. Öltözőknek és sportolóknak fogadására alkalmas Kor, keletkezés időpontja: 2002 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nagyon jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X

Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: nincs Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 62 -

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Községháza Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, kulturális célt szolgáló

1 . 1 . 9


1

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Valamikor gyógyszertári épület volt A kéményen látható gólyafészket az Általános Iskola környezetvédő szakkör tagjainak kérésére helyezte el az önkormányzat. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 63 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Művelődési Ház Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, kulturális célt szolgáló

1 . 1 . 9

Pontos helyszín: Dózsa György utca 1 Helyrajzi szám:

3

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: 1931. június 14.-én adták át mint művelődési házat. Eredetileg Klebelsberg Kunóról nevezték el, ma Petőfi Sándor nevét viseli. Régebben mozi is működött az épületben. Jelenleg a község kulturális életének valódi központja, amely rendezvényeknek, családi eseményeknek, lakodalmaknak, képzéseknek ad lehetőséget, valamint informatikai központ is, melyet a lakosok ingyen bármikor igénybe vehetnek Az épület eredeti jellegét ma is őrzi. Kor, keletkezés időpontja: 1931 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség



- 64 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Fa játszótér a búcsútéren Típusa:Kertépítészeti emlék, park

1 . 8 . 2

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A falu legnagyobb összefüggő zöld felülete, mely mind a pihenésnek és a kulturális rendezvényeknek alkalmas helyszínt biztosít. Elkerülendő a terület beépítéssel való csökkentése. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: folytonos kezelést igényel, fontos a létrehozott park növényeinek gondozása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 65 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: A Művelődési Ház kertje Típusa:Kertépítészeti emlék, park

1 . 8 . 2

Pontos helyszín: Dózsa György utca 1 Helyrajzi szám:

3

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A falu központjában lévő gondozott kis méretű park, mely helyet ad az első világháborús emlékműnek, illetve az 1956-os forradalom miniszterelnökének, Nagy Imre emlékműnek. Kor, keletkezés időpontja: 1931 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: folytonos kezelést igényel Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 66 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Szent Antal tér Típusa:Kertépítészeti emlék, park

1 . 8 . 2

Pontos helyszín: Szent Antal tér Helyrajzi szám:

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A falusi településre jellemző tér, mely már a település kialakulásakor is központi szerepet játszott, illetve jellemző stílusú épületek határolják. A téren található a Szent Antal szobor, mely 2002-ben készült, illetve a zöld parkban fehér márványtáblák találhatóak, különböző feliratokkal a fűben. A tér felújítására készül a település. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, gondozott Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: a tér folyamatos karbantartása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 67 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Benkóczi Béla sporttelep Típusa:Kertépítészeti emlék, park

1 . 8 . 2

Pontos helyszín: A Szél utca és a Sport utca által határolt tér Helyrajzi szám:

0 4 /

2

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Kialakítása és fásítása Benkóczi Béla tanár nevéhez fűződik, aki 1922-1972 között a falu jeles tanítója volt. Itt található a Jövő Háza, mely pályázati pénzből épült 2002-ben. Kor, keletkezés időpontja: 1922 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, gondozott Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: a tér folyamatos karbantartása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 68 -

X



R1 - 2 1

Jelzet: Tájérték megnevezése: Rác-domb Típusa:Településsel kapcsolatos, temetkezési emlék, régi temető

1 . 4 . 3

Pontos helyszín: Felszabadulás u. 21/A számú házzal szemközti oldalon

Helyrajzi szám:

0 2 8 3 /

7

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Az elbeszélések szerint ez a domb valamikor a rácok temetője volt, de ez irányban még komolyabb kutatások, régészeti feltárások nem indultak. Megfigyeléseink szerint a kunhalmokhoz hasonló védelemben kellene részesíteni. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: a domb megtartása nagyon fontos, mezőgazdasági művelés okozhat rajta veszélyeztetettséget. A rajta lévő keresztet megőrizni szükséges. Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 69 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Temető, keresztgyűjtemény Típusa:Településsel kapcsolatos, temetkezési emlék, temető, illetve a sírkövek

1 . 4 . 3

Pontos helyszín: Röszkei temető, Temető utca (010/1 hsz-ú út végén) Helyrajzi szám:

0 6

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A temetőben sajátos helyi megoldásként a régi sírok keresztjeit temető-kerítésként egymás mellé állították fel. Eddig kb. 130 kereszt alkotja a sort. A temető rendezett, gondozott. Kor, keletkezés időpontja: a temető 1923 óta létezik, a gyűjtemény pedig 1996-tól kezdve folyamatosan Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: folyamatos karbantartás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 70 -

- 71 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Harangláb a temetőben Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, vallási emlék, harangláb

1 . 2 . 3

Pontos helyszín: Röszkei temető, Temető utca (010/1 hsz-ú út végén) Helyrajzi szám:

0 6

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A harangláb, mint építmény nem jellegzetes, nem képvisel különös értéket, viszont funkciójában fontos szerepet játszik. Maga a benne lévő harang míves, öntöttvas. A településen lévő haranglábak közül azért jelentős, mert ez az egyik, amelyikben még meg van a harang, és lélekharang funkcióját ma is ellátja. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: a harangláb állványzata nem megfelelő, felújításra szorul Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

helyi jelentősség

X

Szükséges intézkedés: a harangláb lábazata felújításra szorul, javaslatunk, hogy hasonlóan készüljön el, mint a templomtorony borítása. Az építmény állványzatának felújítása környezetbe illően fából lenne optimális Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 72 -

- 73 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Harangláb a Németh Ferdinándnééknál (Kalmár harang) Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, harangláb

1 . 2 . 3


0 5 5 /

2 4

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Harangláb és harang együtt. „Készítették a röszke-kalmár tanyai hívek az úrnak 1939. esztendejében. Öntötte Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten”. Ez a felirat olvasható a harangon. Lélekharangként használták. A harangláb fából van. Kor, keletkezés időpontja: 1939 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújításra szorul Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: felújítás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 74 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Varga harang Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, harangláb

1 . 2 . 3


0 1 2 2 /

1 2

Tulajdonos: Varga Sándor Kezelő: Varga Sándor A tájérték főbb jellemzői: A településen 1960-ig harangozók járták körbe a harangokat, harangoztak a tanyavilág harangjaival. Létezett ún. harangozóbér, melyben élelemmel vagy esetleg pénzzel támogatták a harangozókat Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 75 -

helyi jelentősség

X

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Település: Röszke

R1 - 2 6

Jelzet: Tájérték megnevezése: Alvégi Iskola előtti kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5


5 0 8

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A talapzat beton, az oszlop műkő, a kereszt és a korpusz festett öntöttvas. Vaskerítéssel van körbevéve. Felirata: Isten dicsőségére építtette Röszke lelkes lakossága 1899. Augusztus 15.én felujitotta az egyházközség 1930. A talpazaton van egy hal ábrázolva; a hal az órkeresztényeknél a kereszténység jelképe volt. Titkon jelezte ez a házon a kereszténységet a keresztényüldözések idején. A hal Jézus jelképe. Jézus hallgatóinak és követőinek legnagyobb része Galileából származott. Itt az emberek főleg földműveléssel és halászattal foglalkoztak. A hal meghatározó életükben. Jézus apostolai közül is néhány a halászok közül való volt. Jézus a csodálatos halfogással teszi híveivé, később tanítványaivá a halászokat. Itt nyilvánul meg a legvilágosabb szimbolikus formában az apostolok jövendőbeli hivatásának lényege: hogy emberek halászaivá legyenek. Ma a papok a lelkek támogatói és a lelkek „ halászai”. A hal a hitelességet tartozik bizonyítani, így Jézust szimbolizálja. Kor, keletkezés időpontja: 1899 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: gondozás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 76 -

helyi jelentősség

X


- 77 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Bokor kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: II. körzet, fenyves erdő mellett Helyrajzi szám:

0 5 5 /

2 3

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A kereszt történetét a felirat szemlélteti a legjobban: Az Isten dicsőségére 1897. év deczember hó 14. 17. 21. napjain vörhenyben elhunyt Ilonka, Mariska és Örzsike feledhetetlen kis lánykáink emlékezetére emeltették a szülők. Szeged, 1898. aug. 5 Bokor Pál, Gajdacsy Ilona. A talapzat beton, az oszlop és a kereszt márványutánzat, a korpusz öntöttvas, fehérre festve. A leglátogatottabb kereszt lett, melynek tövében rendszeresen végeznek szentmisét a nehéz helyzetben élőkért. Kor, keletkezés időpontja: 1877 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, gondozzák Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: gondozás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 78 -

helyi jelentősség

X

- 79 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Börcsök kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: III. körzet 314 Helyrajzi szám:

0 2 1 3 /

7

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A felirata szerint: „Isten Dicsőségére emeltette ezen keresztet Börcösk István életének 84. esztendejében 1889. nov. 16-án”. A talapzat, az oszlop és a kereszt műkő, a korpusz öntöttvas fehérre festve. A kereszt a Szeged-Röszke-Horgos-Szabadkára menő útvonalon áll közvetlen az autópálya mellett. Börcsök István „Körösztös Börcsök Pista” vagyonos nagygazda idős korában állíttatta. Kor, keletkezés időpontja: 1889 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: a környéke parkosításra szorul. Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 80 -

helyi jelentősség

X

- 81 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Felvégi kereszt (határkereszt) Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Felszabadulás u. 1 szám előtt Helyrajzi szám:

0 1 1 /

4 7

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A felirata: Isten dicsőségére emelte Szekeres Ferentz és neje Takács Viktor 1922. A tábla nehezen olvasható. Hagyományos faragott kő Kor, keletkezés időpontja: 1922 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotú, a környezete szorul karbantartásra, egyszerű kaszálással Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: kaszálás, renoválás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 82 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Fodor kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: II. kerület 50 eredeti helye, de áthelyezték a sztráda felett átvezető híd végződése miatt Fodor László közelben lévő tanyájára Helyrajzi szám:

0 3 9 /

1 6

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Felirata: Áld meg határunkat. Emelte: Röszke Feketeszél Függ. Kisg. Ifjúsága és lakossága 1947 A talapzata tégla, az oszlop és a kereszt beton, a korpusz pedig műkő. Gondozott, virágozott Kor, keletkezés időpontja: 1947 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 83 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Harangosközi kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: II. körzet 147.volt az eredeti helye Helyrajzi szám:

0 5 8 /

5

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A felirat szerint 1933-ban állíttatták, és 1994-ben újították fel. A kereszt fa, a korpusz öntöttvas, ezüstre festve. Tető fedi. Mellette áll egy harangláb, harang nélkül. Kor, keletkezés időpontja: 1933 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 84 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kalmár Iskolai kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5


0 5 5 /

2 4

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Gondozott, ápolt kereszt, tövében pieta található. A talpazata és az oszlop tégla, a kereszt és a korpusz öntöttvas. 1912-ben a Feketeszéli kapitányság állíttatta. Kor, keletkezés időpontja: 1912 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: most áll felújítás előtt Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: felújítás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 85 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kancsalszéli Iskola keresztje Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5


0 9 1 /

4

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A talpazat és az oszlop tégla, az oszlopfő beton, a kereszt és a korpusz öntöttvas. Régen „Ördög Körösztnek” nevezték. Kor, keletkezés időpontja: 1854 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 86 -

helyi jelentősség

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: Rác-kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Felszabadulás u. 21/A számú házzal szemközti oldalon egy kunhalom tetején Helyrajzi szám:

0 2 8 3 /

7

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Fa kereszt. Elmondások alapján valamikor itt a rácok temetője volt: az 1700-as évek elején itt még rácok laktak, a török idők után. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van, azonban folyamatosan eltulajdonítják Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: gondozás, karbantartás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 87 -

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: Kisszéksósi Iskola keresztje Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: A Kisszéksósi Iskola előtt, IV. körzet 420 Helyrajzi szám:

0 1 4 6 /

1 2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A talapzat és az oszlop tégla, a kereszt és a korpusz öntöttvas Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: elég rossz állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: gondozás, karbantartás, renoválás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 88 -

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Szulcsán kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5


0 1 9 0 /

2 2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A kereszt fa, a korpusz alumínium szürkére festve. A kereszthez vető út neve ma „kurta” jelzővel, korábban a „kurva” jelzővel szerepelt. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: elég rossz állapotban van, a tanya, ahol áll, az is ritkán lakott Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: gondozás, karbantartás, renoválás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 89 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Temetői kereszt 1 Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Röszkei Temető Helyrajzi szám:

0 6

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A talapzat beton, az oszlop és a kereszt műkő, a korpusz öntöttvas szürkére festve. Kor, keletkezés időpontja: 1923 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 90 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Temetői kereszt 2 Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Röszkei Temető Helyrajzi szám:

0 6

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Akácfából készült, a természetben megtalálható formákból, nem formára vágva. Turucz József alkotása Kor, keletkezés időpontja: 2000 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, nem kell gondozni, csak védeni Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: korrekció Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 91 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Templom előtti kereszt Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Római katolikus templom előtt, Felszabadulás u 89 Helyrajzi szám:

8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A kereszt 1883. március 19-én készült a felirat szerint. A templom elé a tanító lakása elől került. A talapzat, az oszlop és a kereszt is műkő sárgásbarnára festve, a korpusz pedig öntöttvas, szürkére festve. Kor, keletkezés időpontja: 1883 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: elfogadható, gondozott Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

helyi jelentősség

Szükséges intézkedés: folyamatos gondozás, felújításra szorul Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 92 -

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Templom előtti kereszt bronz Az Emberiség keresztje Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, feszület

1 . 2 . 5

Pontos helyszín: Római katolikus templom előtt, Felszabadulás u 89 Helyrajzi szám:

8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Nem Krisztus kereszt, igazában egy karóba húzott embert ábrázol, amit a szentelő püspök, Gyulai Endre „Az Emberiség Keresztje” néven illette. Anyaga bronz, a második világháború hősi halottjainak emlékművének része. Tóbiás Klára alkotása. Kor, keletkezés időpontja: 1981 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 93 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Szent Antal szobor Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, védőszentek szobrai

1 . 2 . 6

Pontos helyszín: Szent Antal téren Helyrajzi szám: Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A Szent Antal téren, régi nevén Piactéren található, 2002-ben, hófehér ruskicai márványból készült. A szobrot egy moldvai szobrász, Serbán Bonaventura faragta és anyagát a Kárpátokból hozták. Azért is ilyen jelentős, hiszen hazánk szinte egyetlen köztéri Szent Antal szobra. Kor, keletkezés időpontja: 2002 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: a szobor megóvása, környezetének gondozása Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 94 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Szent Antal szobrok a templomban Típusa:Településsel kapcsolatos , vallási emlék, védőszentek szobrai

1 . 2 . 6

Pontos helyszín: Római Katolikus templom Helyrajzi szám:

8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A templom védőszentje Páduai Szent Antal. Két Szt. Antal szobor is található a templomban: az egyik a Szent Demeter templomból való, anyaga gipsz, a másikat a templom belsejének első felújításakor, 1940-ben helyezték el a templomban, ennek anyaga műkő. Kor, keletkezés időpontja: 2002 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 95 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Vasas Szent Péter Szobor Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, védőszentek szobrai

1 . 2 . 6


0 5 8 /

5

Tulajdonos: Börcsök József Kezelő: Börcsök József A tájérték főbb jellemzői: Fehér mészkőből készült, Börcsök József tanyáján áll. Szegeden a Mars tér felújításakor találták 1920-ban mélyen a föld alatt, és ezt követően került ki Röszkére. Bálint András szerint a Mars téren valamikor temető volt, és itt temették el a nagy pestisjárvány halottait, és ez egy temetői emlékmű volt. Szegednek hagyományos ünnepe augusztus elsején a Péter Apostol ünnepe. A szobor ennek állít emléket. Kor, keletkezés időpontja: nem tudjuk Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Börcsök Józsefné nagy gonddal ápolja a szobrot, pl. évente átmeszeli Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

X

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: szakszerű felújítás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 96 -

helyi jelentősség

X


- 97 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Plébánia Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, templomhoz tartozó plébánia

1 . 2 . 1


8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: 1924-ben épült meg a plébánia épülete, három későbbi bővítéssel. Eddig 4 plébánosa volt. Kor, keletkezés időpontja: 1924 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 98 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Templom Típusa:Településsel kapcsolatos, vallási emlék, templom

1 . 2 . 1


8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: Alapkövét, melybe 3 korona 60 fillért építettek be, 1912. március 30-án helyezték el. A templomot 1913. május 18-án szentelték fel. Védőszentje Páduai Szent Antal. Karzatán található 1933. óta a szegedi régi Szent Demeter templom orgonájának a fele,a másik fele Ásotthalmon van. Templomunkban van a Szent Demeter templom padozata is, és néhány fa szobra. Az új Liturgikus teret 1978-ban készítették el. Kor, keletkezés időpontja: 1912 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: folyamatos karbantartás eredményeként jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: folyamatos karbantartás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 99 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Határőrház a népház felé Típusa:Településsel , védelemmel kapcsolatos emlék, határőrház

1 . 5 . 6


1 4 6 /

Tulajdonos: Rácz József Kezelő: Rácz József A tájérték főbb jellemzői: Jelenleg magántulajdonban van, a további sorsa kérdéses. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújításra szorulna Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség



- 100 -

2



Jelzet: Tájérték megnevezése: Határőrház a Petőfi utcában Típusa:Településsel , védelemmel kapcsolatos emlék, határőrház

1 . 5 . 6

Pontos helyszín: Petőfi utca Helyrajzi szám: Tulajdonos: magántulajdon Kezelő: magántulajdon A tájérték főbb jellemzői: Jelenleg magántulajdonban van, a további sorsa kérdéses. Korábban a település gazdasági iskolája volt az 1950-es évekig, majd a határőrség kapta meg, laktanyaként funkcionált. Ma nagyon elhanyagolt állapotban van, és az épületet körülvevő őspark is elvadult. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nagyon rossz állapotban van, elhanyagoltan, tönkre téve Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 101 -


- 102 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: A rossz szomszédi viszony emléke Típusa:Településsel , védelemmel kapcsolatos emlék, erőd

1 . 5 . 6

Pontos helyszín: Az őrház mellett, a József Attila utca és a vasút kereszteződésében Helyrajzi szám: Tulajdonos: MÁV Kezelő: MÁV A tájérték főbb jellemzői: Az 1950- es évek idején sok ilyen bunker épült a déli szomszédunk határában. Hasonló található a vasútállomás főépülete mellett is. Kor, keletkezés időpontja: 1950-es évek Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X

Kiemelkedően értékes Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: gondozás


- 103 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Börcsök kúria Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épületegyüttes, kúria

1 . 1 . 1

Pontos helyszín: II. körzet 141. Korábbi címe: Feketeszél 400 Helyrajzi szám:

0 5 8 /

5

Tulajdonos: Börcsök József Kezelő: Börcsök József A tájérték főbb jellemzői: Az épületegyüttes lakóépületből, cselédházból, terménytárolóból és pincéből áll. A házat az 1879-es szegedi nagy árvízkor összeomlott épületek bontási anyagából építették. Ez látható a gerendákon, és a különleges tetőcserepeken. Vert fal és vályogfalból készült ház. Pajlovics Márton építtette, majd Ábrahám Milcsi Szilveszter szegedi paprikamalom tulajdonos és családja került ide. 1951 óta Börcsök József és családja tulajdonában van. Kor, keletkezés időpontja: 1879 után Állapot minősítése, veszélyeztetettség: gondozott, jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

helyi jelentősség

X

Szükséges intézkedés: szakszerű felújításra szorulna, nagyon jó lenne megőrizni eredeti formájában Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 104 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Papdi ház Típusa:Településsel kapcsolatos emlék, épület, lakóház

1 . 1 . 6

Pontos helyszín: IV. ker 450 Helyrajzi szám: Tulajdonos: Papdi István Kezelő: Papdi István A tájérték főbb jellemzői: A Dél-Alföld jellegzetes építészeti formái közé tartozik. Hagyományos építészeti szerkezet, lakóház, melléképület, góré. Kor, keletkezés időpontja: 1900-as évek eleje Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség



- 105 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Felszabadulás utca végi híd Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlék, út

2 . 2

Pontos helyszín: A Felszabadulás utca végén, korábban átjáró volt a szomszéd országba Jugoszláviába Helyrajzi szám:

0 2 4 0 /

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A régi időkben átjáróként szolgált. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: felújításra szorulna Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 106 -

8


Jelzet: Tájérték megnevezése: Holt Tiszához vezető út Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlék

2 . 2

Pontos helyszín: A Kossuth utca folytatásaként, át a Holt Tiszán Helyrajzi szám:

0 2 6 5

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Ez egy átjáró a Holt Tiszán. Az út a „Nagy közben” folytatódik, mely a valamikori komp melletti átjáróra vezetett. Fontos átjáró volt ez a Bánátba, itt haladt az út Temesvárra. Az út mellett a jobb oldalon halászati telep tavai láthatóak. Két oldalán megtekinthető két zsilip is. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van, felújításra szorulna Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 107 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Vasútállomás Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlék, vasútállomás

2 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A röszkei vasútállomás épületet 1889. augusztus 31-én kezdték építeni és 1890. július 12.én adták át. A vonal teljes kiépítése 1913. májusára készült el, ekkor indult az első gyorsvonat Marosvásárhely és Fiume között. Szeged - Szabadka között ebben az időben 1 óra volt a menetidő. A vasút megindításának 125. éves jubileuma tiszteletére, emléktáblát helyeztek el az épület falán 1996 szeptember 14-én. Az Alföld -Fiumei vasút az ország legjelentősebb vasútvonalai közé tartozott. A jelentőségét a vonal vezetése adta, hiszen a Tiszántúlt kötötte össze a Dunántúllal és megnyitotta az utat az Adriai tengerig. Az Alföld terményei így eljuthattak a tengeren át Európa más országaiba is. Ezt követően jött az első, majd később a második világháború, mely időkben a harci cselekmények és nagy szénhiány miatt a vonatközlekedés többször szünetelt. 1972. május 28-án a személyforgalom ezen a vonalon véglegesen megszűnt. Majd 1988. május 29-én Szeged és Szabadka között a személyforgalmat újra indították. Kor, keletkezés időpontja: 1890 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: nagyon jó állapotban van, a közelmúltban történt a felújítása Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: nincs Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 108 -


- 109 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Őrház 1 Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlékek, őrház

2 . 3

Pontos helyszín: Rózsa utca vége Helyrajzi szám: 0236 vasút mellett 0233 út kereszteződésében

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Mind kívül és belül megőrizte építése korabeli jegyeit. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: folyamatosan karban van tartva az eredeti állapotában Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X


Szükséges intézkedés: karbantartás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 110 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Őrház 2 Típusa:Közlekedéssel kapcsolatos emlékek, őrház

2 . 3

Pontos helyszín: A vasútállomás felett a vasút nyomvonalát követve Helyrajzi szám: 0236 vasút mellett Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Mind kívül és belül megőrizte építése korabeli jegyeit. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: folyamatosan karban van tartva az eredeti állapotában Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség

X

Tájvédelmi szempontú értékelés: Országos Szükséges intézkedés: felújítás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 111 -

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Gépállomás Típusa:

3 . 1

Pontos helyszín: Hunyadi utca Helyrajzi szám: 743, 742/11, 742/9 Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A Termelő Szövetkezetek idejében épült (Magyar Győző építette, 1950), a kor stílusjegyeit hordozza magában. Lassan halad a felújítása, funkciója csökkent. A vállalkozás új profilt keres magának. Kor, keletkezés időpontja: 1950-s évek Állapot minősítése, veszélyeztetettség: közepes állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 112 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Tyúkház Típusa:

3 . 1 . 4

Pontos helyszín: A Holt Tisza és a Kossuth utca által bezárt területen Helyrajzi szám:Termeléssel kapcsolatos, agrártörténeti emlék, „istálló”

0 2 7 4 /

Tulajdonos: magántulajdonban van Kezelő: magántulajdonban van A tájérték főbb jellemzői: Korábban állattenyésztési célokat szolgált Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: rossz állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 113 -

3



Jelzet: Tájérték megnevezése: Paprikamalom Típusa:Termeléssel kapcsolatos, agrártörténeti emlék, működő agrár üzem

3 . 1 . 13

Pontos helyszín: II. körzet 51-52 Helyrajzi szám:

0 3 9 /

1 5

Tulajdonos: Molnár Albert Kezelő: Molnár Albert A tájérték főbb jellemzői: A kft. telephelyén a korszerű fűszer paprikamalom mellett, a paprika hagyományos feldolgozását, őrlését bemutató múzeum látható. A látogató nem csak megnézheti a fűszerpaprika készítésének ősi eszközeit, hanem ki is próbálhatja azokat. A malom a röszkei tanösvények egyik állomása is, ezért egy ott álló információs tábla szolgáltat adatokat róla. Kor, keletkezés időpontja: 2000 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van, működő ipari üzem Komplex tájvédelmi érték: értékes

X

kevésbé értékes

regionális

X

helyi jelentősség



- 114 -

- 115 -


Jelzet: Tájérték megnevezése: Szatócsbolt (Jójárt féle bolt) Típusa:

3 .


0 1 4 0 /

3

Tulajdonos: Magda Ferencné Kezelő: Magda Ferencné A tájérték főbb jellemzői: Jójárt Imre építtette 1939-ben. Működött benne bognár és kovácsműhely, majd tejcsarnok is. A II. világháború után mindezen funkciói megszűntek, a tulajdonos halála miatt. Jelenleg Magda Ferencné tulajdonos 1960-ban újra indította a tejcsarnokot és kocsmát üzemeltetett. Ma már csak lakóház, közkút van előtte. Kor, keletkezés időpontja: 1939 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 116 -

helyi jelentősség

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: Unilever Típusa:Termeléssel kapcsolatos, agrártörténeti emlék, működő agrár üzem

3 . 1 . 13

Pontos helyszín: Felszabadulás u 108-114 Helyrajzi szám:

2 5 5 -

2 6 0

Tulajdonos: Unilever Magyarország Rt Kezelő: Unilever Magyarország Rt A tájérték főbb jellemzői: Korábban a Szegedi Paprikafeldolgozó üzemnek volt hagyományos felvásárló és előkészítő telepe. A fejlesztések után indult el az üzem növekedése, sok helyi lakosnak ad munkahelyet az üzem. Ma az Unilever Magyarország kft. tulajdona.

Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotú, működő ipari üzem Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 117 -

helyi jelentősség

X

- 118 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Ivóvíz kitermelés Típusa:Termeléssel kapcsolatos, Ipartörténeti emlék, üzemépület

3 . 2 . 2

Pontos helyszín: Petőif utca és Táncsics utca kereszteződése Helyrajzi szám:

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Jelenleg is használatban lévő ivóvíz kút, és a hozzá tartozó glóbusz vagy víztorony.

Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: értékes

kevésbé értékes

X

regionális

helyi jelentősség

X



- 119 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: I. világháborús emlékmű Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek, emlékmű

4 . 3

Pontos helyszín: Művelődési ház kertje, Dózsa György u. 1 Helyrajzi szám:

3

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Az I. világháború hősi halottjainak állít emléket. A nevek az obeliszken találhatóak. Kor, keletkezés időpontja: 1920 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 120 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: II. világháborús emlékmű

4 . 3

Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek, emlékmű Pontos helyszín: Templomkertben, Felszabadulás utca 89 Helyrajzi szám:

8 8 5 /

2

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kezelő: Római Katolikus Egyházközség A tájérték főbb jellemzői: A II. világháború hősi halottjainak állít emléket, az emlékmű része az „Emberiség Keresztje”.


X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 121 -

helyi jelentősség

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: Klebelsberg emléktábla

Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek, emléktábla

4 . 3

Pontos helyszín: Művelődési Ház kertjében, Dózsa György u 1 Helyrajzi szám:

3

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Emléktábla a Művelődési Ház falán. Falunk szempontjából azért jelentős, hiszen maga a Művelődési ház, illetve az összes bel és külterületi iskola is az ő fejlesztő munkájának eredménye.

Kor, keletkezés időpontja: 1989 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: gondozás

- 122 -

helyi jelentősség

X


- 123 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Nagy Imre emléktábla Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek híres emberekkel kapcsolatos emlékhely

4 . 4

Pontos helyszín: Művelődési Ház Kertjében Dózsa György u 1 Helyrajzi szám:

3

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat

A tájérték főbb jellemzői: Nagy Imre emlékére készült, az 1956-os forradalom emlékező helye a faluban.

Kor, keletkezés időpontja: 1999 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 124 -

helyi jelentősség

X

- 125 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Szarmata temető Típusa:Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek, ásatás

4 . 7

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői:

Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 126 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Aranylelet Típusa:

4 . 7

Pontos helyszín: Kisszéksósi övezetben, 1926. októberében Bálint Mátyás szőlőjében kerültek elő aranytárgyak. A megtaláló fia, Bálint József ma 86 éves, közreműködésével. A leletek nagy része akkor a Szegedi Móra Ferenc Múzeumba, valamint a Fleissig Gyűjteménybe jutottak. Móra Ferenc is az aranytárgyak nyomán jutott el Röszkére. Helyrajzi szám:

0 1 2 2

Tulajdonos: Bálint József Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Bálint József házánál. Részletes leírása a Röszke Monográfiában található meg. A talált aranyak nagy része ma a Nemzeti Múzeumban találhatók meg. Kor, keletkezés időpontja: 1926 Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Jelzett mező csak a feltalálás helye, ma már semmi sem utal az eseményre a helyszínen, a megtaláló Bálint József mutatja a hajdani helyszínt. Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


X regionális


- 127 -

helyi jelentősség



Jelzet: Tájérték megnevezése: Madarász-tó Típusa:Természeti emlék, szikes tavak Pontos helyszín:

5. 2. 3. 3. 3.

Helyrajzi szám: Tulajdonos: Röszkei Ökormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: A tó ÉNy-DK irányú futóhomok buckavonulatba ékelődik. Állandó vízzel borított egysége a kb. 1.8km hosszúságú és 150m szélességű terület, a víz mélysége 0.8-1m. A tófenék tengerszint feletti magassága 87m. A tó kiterjedését a mindenkori futóhomok mozgása és a csapadék mennyisége alakítja. A víz minőségére jellemző a magas sótartalom és a lúgos kémhatás. A tó mindkét oldalán semlyék van. A víztükrön júniustól szinte szeptemberig virít védett növényünk, a fehér tündérrózsa. A tó egész évben sok madárfajnak ad fészkelő, táplálkozó és pihenő helyet. Itt fészkel a gulipán, a gólyatöcs, a kis lile, a nagy kócsag, a szürke gém, a vörös gém, néhány üstökös gém, tőkés réce, és böjti réce. Érdekes látvány a tündérrózsa levelein fészkelő fattyúszerkő és küszvágó csér. A tó széli nádasban nádi rigók, a tó belsejében szárcsák, vízityúkok fészkelnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 57 fajt figyeltek meg. A hüllők közül megemlítendő a fürge gyík és a vízisikló, melyek igen gyakoriak. A víztükröt júniustól szeptemberig fehér tündérrózsa borítja. Ex lege védett terület. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: a tó aránylag jó állapotban van, benne haltenyésztés folyik, evvel csak megfelelő mértékben szabad gazdálkodni Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: megőrzés Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 128 -

- 129 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kancsal-tó Típusa:Természeti emlék, szikes tavak

5. 2. 3 3. 3

Pontos helyszín: Helyrajzi szám: Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Magas partokkal körülhatárolt szikes tómeder, mely jelenleg is őrzi szikes jellegét. A meder növényzetét jellegzetes sziki fajok alkotják. Ez a térség egyetlen eredeti állapotban megmaradt szikes tava. Ex lege védett terület. Ma már sajnos a tómeder kiszáradóban van. A név már 1778 óta ismert, valószínűleg idegen névből lett magyar gúnynév. Valamikor egész évben víz borította, a partján sziksót söpörtek az asszonyok. Mivel vize erősen lúgos volt, emiatt nem élt benne hal, de még pióca sem, és a tó partján a növények közül is csak egy-két sótűrő faj volt látható. A víz gyógyító hatását felismerve, a tó É-i részének mélyítésével Kopasz Antal plébános fürdőt létesített. A mélyedés még ma is látható, de sajnos a tavat keresztül szelő, 1960-ban épített csatorna a tóból a vizet elvezette. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: a víz több, mint 10 éve eltűnt, nagyon nagy csapadékos években áll meg benne a nyár közepéig a víz. Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: jó lenne a vizes élőhelyet rekonstruálni. Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna

- 130 -


- 131 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Kis-Széksóstó Típusa:Természeti emlék, szikes tavak

5. 2. 3 3. 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám:

Tulajdonos: Röszkei Önkormányzat Kezelő: Röszkei Önkormányzat A tájérték főbb jellemzői: Az édesvízzel történő vízcserék hatására a szikes jelleg alaposan lecsökkent, ami a növényzet elburjánzásához vezetett. Jelenleg a tó teljes területét nádas borítja. Ex lege védett terület. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: a vizes élőhely az elmúlt 10 évben a szárazság miatt degradálódott Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes X

értékes

kevésbé értékes


X regionális

helyi jelentősség

Szükséges intézkedés: vízkormányzás a környékben a belvízelvezető csatornákkal Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 132 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: Molnár rét Típusa:Természeti, biológiai emlék, gyepek

5 . 1 . 3

Pontos helyszín: Röszke községtől mintegy 5,5 km-re, észak-északnyugatra található, a Dél-Tisza-völgy kistájunk része Helyrajzi szám: 0151/1b, 0151/1g, 0154/1b,00159/3a, 0161/1b0 0161/1c, 0157/1a, 0188/1c,0181/1g, 0181/1f Tulajdonos: Molnár Anita Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Áprilisban a törpe nőszirom, majd május-júniusban a nagy egyedszámú fátyolos nőszirom populáció élőhelye. A környező magasabban fekvő homokos-löszös területek közében, a mélyben sós réti talajon ma már a jórészt a homoki sztyepprétekhez közelálló növényzet található. Hasonlóképpen a kékperjés láprétek és magassásosok maradványai azt igazolják, hogy egykor a Tisza árvizei ide is kilátogattak, és visszavonulásukkor vizállásos, tocsogós helyeket hagytak maguk után. A magas talajvízállású és tartósabban vízborította részeken megindulhatott a szerves anyag felhalmozódása, mocsarasodás és láposodás. A vízutánpótlás megszűnése, a szárazodás az állandó használattal együtt vezetett a jelenlegi állapotokhoz. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: júliusban a védett növények elvirágzása után kaszálás Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 133 -

- 134 -



Jelzet: Tájérték megnevezése: 2. gyepfolt Típusa:Természeti , biológiai tájértékek, gyepfolt

5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám:071/1k, 071/1h, 071/1f, 071/1g, 073/1b, 073/1k 098, 096/28b, 096/30b, 096/25, 096/23b, 096/8 096/9, 096/9, 096/34, 096/14, 096/11, 0101/1k, 0101/1l, 094/23t Tulajdonos: Kezelő:

A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 20% mézpázsitos szikfokok, 20 % szikes rétek, 10% gyékényesek, nádasok, 40% Alföldi sztyepprét, 10% száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 135 -

helyi jelentősség

X


Jelzet: Tájérték megnevezése: 3. gyepfolt Típusa:Természeti emlék, biológiai tájérték, gyepfolt

5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 0103/1b, 0103/26b Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 40% gyékényesek, nádasok, 30% Alföldi sztyepprét, 30% száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 136 -

helyi jelentősség

X



5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 0112/1c, 0108/1b, 0105/1, 0105/4 Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 40% gyékényesek, nádasok, 30% Alföldi sztyepprét, 30% száraz, gyomos gyepek Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 137 -

helyi jelentősség

X

EGYEDI TÁJÉRTÉK ADATLAP Település: Röszke

R5 - 0 8

Jelzet: Tájérték megnevezése: Börcsök-szék Típusa:Természeti emlék, biológiai tájérték, gyep

5 . 1 . 3

Pontos helyszín: Röszke községtől mintegy 5,5 km-re, észak-északnyugatra található, a Dél-Tisza-völgy kistájunk része Helyrajzi szám: 0221/1B, 0223/1 F, G, 0225/11-B HRSZ Tulajdonos: Börcsök József, Annus László Kezelő: Börcsök József, Annus László A tájérték főbb jellemzői: A környező magasabban fekvő homokos-löszös területek ölelésében elterülő természeti terület zömmel mélyben sós réti talaján ma már a zárt homoki sztyepprétekhez közelálló növényzet díszlik. A fajgazdag állományait néhol az egykor itt jellemzőbb kékperjés láprétek és magassásosok származékai váltják fel, azt mutatva, hogy egykor a Tisza árvizei gyakran látogatták a területet, és visszavonulásukkor vizállásos, tocsogós helyeket hagytak maguk után. A magas talajvízállású és tartósabban vízborította részeken megindulhatott a szerves anyag felhalmozódása, mocsarasodás és láposodás. A vízutánpótlás megszűnése, a szárazodás, az állandó használattal (legeltetés, kaszálás) együtt vezetett a jelenlegi állapotokhoz. A talaj magas sótartalma felismerhető a mélyebb helyek tipikus szódás szikeseinek megjelenéséről is. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: jó állapotban van Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes X

értékes

kevésbé értékes

regionális

helyi jelentősség


X

Szükséges intézkedés: közlekedés csak a kijelölt utakon, megfelelő időbeni kaszálás, vagy számos állattal legeltetés Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23

- 138 -



5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám:0229/k

0 2 9 9 /

k

Tulajdonos: Kezelő:

A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 50% Alföldi sztyepprét, 50% száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 139 -

helyi jelentősség

X



5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 084/1c, 069/1c, 069/1b

Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 70% Alföldi sztyepprét, 30% száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 140 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 0229/90231/15, 0231/13, 0248/1a Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 70% szikes rét, 30% száraz, gyomos gyepek Kor, keletkezés időpontja:Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 141 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám:0234/1a

0 2 3 4 /

1 a

Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 70% szikes rét, 30% száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 142 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín: Helyrajzi szám: 039/18k, 033/2b, 033/2f, 033/2g Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 50% szikes rét, 50% alföldi száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 143 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: 11. gyepfolt Típusa:

5 . 1. 3. 1

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám:

0 5 5 /

2 3 b

055/23b Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 80% alföldi sztyepprét, 20% alföldi száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 144 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín: Helyrajzi szám:

0 3 9 /

1 8 c

039/18c Tulajdonos: Kezelő:

A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 50% szikes rét, 50% alföldi száraz, gyomos gyepek. Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 145 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 028/c, 011/53f, 023/1c Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 60% szikes rét, 10% gyékényesek, nádasok, 20% alföldi száraz, gyomos gyepek, 10% Alföldi üde gyepek Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

értékes

X

kevésbé értékes


regionális


- 146 -

helyi jelentősség

X




5 . 1 . 3

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: 0278/18, 0285/1b Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 20% gyékényesek, nádasok, 10% alföldi sztyepprét, 70% Alföldi száraz gyomos gyepek Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 147 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: 15. gyepfolt Típusa:

5 . 1. 3. 1

Pontos helyszín:

Helyrajzi szám: Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: Ezek a területek természetes és természetközeli állapotokat tükröznek. Méretük és kitettségük, valamint az emberi behatás miatt többé-kevésbé degradálódtak. A legjellemzőbb élőhelytípusok ezen a területen: 30% gyékényesek, nádasok, 10% alföldi üde gyep , 60 % egyéb állóvizek Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális


- 148 -

helyi jelentősség

X



Jelzet: Tájérték megnevezése: Tisza Holtága Típusa:Természeti értékek, morotva

5 . 4

Pontos helyszín: Helyrajzi szám: 0264,0266,0267 Tulajdonos: Kezelő: A tájérték főbb jellemzői: A holtág kialakulása a folyószabályozás és a folyószakasz jellegének eredménye. Legnagyobb gond a holtágak iszappal való feltöltődése (mind természetes és antropogén okokból). Az Alföldünk legfontosabb vizes élőhelyei. (30% nádas, gyékényes, 10% alföldi üde gyepek, 60% egyéb állóvizek) Kor, keletkezés időpontja: Állapot minősítése, veszélyeztetettség: megőrzése rendkívül fontos, mert fontos vizes élőhelyek Komplex tájvédelmi érték: Kiemelkedően értékes

X

értékes

kevésbé értékes


regionális

Szükséges intézkedés: rekreációs célra is alkalmassá tehető Adatfelvevő: Sára Endréné, Ladányi Zsuzsanna Adatfelvétel időpontja: 2005.05.23.

- 149 -

helyi jelentősség

X

Röszke egyedi tájérték katasztere

Recommend Documents