RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5052 Újszász, Dózsa György út 23

RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5052 Újszász, Dózsa György út 23.

Szervezeti és Működési Szabályzat az 2013. március 27.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe szerkesztve.

RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 7 Jogszabályi háttér .................................................................................................................... 7 1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 8 1.1. Az intézmény elnevezése ................................................................................................. 8 1.2. Az intézmény székhelye ................................................................................................... 8 1.3. Létrehozásának éve .......................................................................................................... 8 1.4. Létrehozását elrendelte..................................................................................................... 8 1.5. Működési területe............................................................................................................. 8 1.6. Alapító szerv .................................................................................................................... 8 1.7. Az intézmény fenntartója ................................................................................................. 8 1.9. Az intézmány jogelődei ................................................................................................... 8 1.10. Az intézmény tevékenysége ........................................................................................... 8 1.10.1. Középfokú oktatás-nevelés nappali tagozaton, köznevelési alapfeladatok ................ 8 1.10.2. Egyéb oktatáshoz kapcsolódó tevékenység: ...................................................................... 10 1.10.3. Szabad erőforrás kihasználása: ............................................................................................. 10 1.11. Az intézmény bélyegzőinek feliratai és lenyomata ...................................................... 10 1.12. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak ................................................... 10 1.13. Bélyegzők tárolásával és őrzésével megbízott személyek ........................................... 11 1.14. Az intézmény műkődését meghatározó dokumentumok ............................................. 11 2. Az intézmény vezetése ......................................................................................................... 12 2.1. Helyettesítés rendje ........................................................................................................ 12 2.2. Munkaszervezés, információátadás ............................................................................... 13 2.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .. 13 2.4. Elektronikus napló használata........................................................................................ 14 2.4.1. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere ................................................ 14 2.4.2. Az E-napló felhasználói csoportjai, feladatai ...................................................................... 14 2.4.3. Az E-napló rendszer működtetési feladatai a tanév során ............................................... 15 2.4.4. Rendszerüzemeltetési szabályok ............................................................................................. 16 3. A vezetők közötti feladatmegosztás ..................................................................................... 18 3.1. Az igazgató .................................................................................................................... 18 3.1.1. Pedagógiai feladatai .................................................................................................................... 19 3.1.2. Tervezési feladatai ...................................................................................................................... 19 3.1.3. Vezetési, irányítási feladatai (A KIK határozata alapján) ................................................ 19 3.1.4. Döntési jogköre ............................................................................................................................ 20 3.1.5. Hatáskörébe tartoznak ................................................................................................................ 21 3.2. Általános igazgatóhelyettes ............................................................................................ 21 3.2.1. Pedagógiai feladatai .................................................................................................................... 21 3.2.2. Tervezési feladatai ...................................................................................................................... 22 3.2.3. Vezetési, irányítási feladatai..................................................................................................... 22 3.2.4. Hatáskörébe tartoznak ................................................................................................................ 24 3.2.5. Aláírási jogköre ............................................................................................................................ 24 3.2.6. Kapcsolatot tart ............................................................................................................................ 25 3.3. Műszaki igazgatóhelyettes ............................................................................................. 25

2/88



3.3.1. Pedagógiai feladatai .................................................................................................................... 25 3.3.2. Tervezési feladatai ...................................................................................................................... 26 3.3.3. Vezetési, irányítási feladatai..................................................................................................... 26 3.3.4. Hatáskörébe tartoznak ................................................................................................................ 27 3.3.5. Aláírási jogköre ............................................................................................................................ 28 3.3.6. Kapcsolatot tart ............................................................................................................................ 28 3.3.7. Ellenőrzés, értékelés ................................................................................................................... 29 4. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái ....................................................................................................................................... 29 5. A nevelőtestület .................................................................................................................... 29 5.1. A nevelőtestület jogköre ................................................................................................ 29 5.1.1. A nevelőtestület dönt .................................................................................................................. 29 5.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ................................................ 30 5.1.3. A nevelőtestület egyetértési jogkört gyakorol ..................................................................... 30 5.1.4. A nevelőtestület véleményezi .................................................................................................. 30 5.1.5. A nevelőtestület javaslatot tesz ............................................................................................... 31 6. Tanárok feladatai .................................................................................................................. 31 6.1. Tanórai kötelezettségeiken kívüli feladatok .................................................................. 31 6.2. Minden pedagógus munkakörbe sorolt nevelőre kötelezően vonatkoznak.................... 32 7. Munkaközösségek ................................................................................................................ 34 7.1. A nevelőtestület munkaközösségei ................................................................................ 34 7.2. A munkaközösségek tevékenysége ................................................................................ 34 7.2.1. A munkaközösség dönt: ............................................................................................................ 34 7.2.2. A munkaközösség véleményezi: ............................................................................................. 35 7.2.3. A munkaközösség javaslatot tesz: .......................................................................................... 35 7.3. Az iskolában működő tanári munkaközösségek ............................................................ 36 7.4. Munkaközösség-vezetők ................................................................................................ 36 7.4.1. Munkaközösség-vezetők általános feladatai........................................................................ 37 7.5. Osztályfőnökök .............................................................................................................. 37 7.5.1. Az osztályfőnök feladatkörébe tartozó főbb tennivalók................................................... 37 7.6. Könyvtáros (könyvtáros tanár) ....................................................................................... 38 7.6.1. A könyvtáros főbb feladatai ..................................................................................................... 38 7.7. Diákmozgalmat segítő (diáktanácsadó) tanár ................................................................ 39 7.8. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ............................................................................ 40 7.9. Minőségbiztosítási csoport vezetője .............................................................................. 40 7.10. PR csoport vezetője...................................................................................................... 40 7.11. Taniroda vezetője ......................................................................................................... 41 7.11.1. Oktatási-nevelési feladatai...................................................................................................... 41 7.11.2. Gyakorlati, szakirányú feladatok .......................................................................................... 41 8. Tanulók, tanulói közösségek ................................................................................................ 42 8.1. Osztályközösségek - diákönkormányzatok .................................................................... 42 8.2. Az iskolai tanulóközösség jogai..................................................................................... 42 8.2.1. Döntési jogkör .............................................................................................................................. 42 8.2.2. Egyetértési jogkör ........................................................................................................................ 42

3/88



8.2.3. Véleményezési jogkör ................................................................................................................ 43 8.2.4. Javaslattevő jogkör...................................................................................................................... 43 8.3. Diákközgyűlés ................................................................................................................ 43 8.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái ........................................................................................................... 43 8.5. Tanulók .......................................................................................................................... 44 8.5.1. A tanuló jogai ............................................................................................................................... 44 8.5.2. A tanuló kötelességei.................................................................................................................. 45 8.6. Tanulókat, tanulóközösségeket érintő egyéb rendelkezések .......................................... 45 8.6.1. A tanulók tájékoztatásának és a tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája .................................................................................................................................................. 45 8. 6. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ......................................................................... 46 8.6.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ............................................. 46 8.6.4. Megszerzett szakmai ismeretek beszámítása az iskolai szakmai tanulmányokba .... 47 9. Szülői munkaközösség ......................................................................................................... 47 9.1. Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol................................. 47 10. Az iskolaszék...................................................................................................................... 47 10.1. Döntési jogok ............................................................................................................... 47 10.2. Egyetértési jog .............................................................................................................. 48 10.3. Véleményezési, javaslattevő jog .................................................................................. 48 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................. 48 12. Az iskola munkarendje ....................................................................................................... 49 12.1. A működés rendje ........................................................................................................ 49 12.1.1. Közalkalmazottak munkarendje ........................................................................................... 49 12.2. A tanév rendje .............................................................................................................. 50 12.3. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat ............................................................................ 50 12.4. Tanulmányi kirándulások ............................................................................................. 51 12.5. A tanulók mulasztásának igazolása.............................................................................. 51 12.6. Tanulói jogviszony keletkezése ................................................................................... 52 12.7. A tanulói jogviszony megszűnésének okai .................................................................. 52 12.8. Kollégiumi tagság megszűnése .................................................................................... 52 12.9. A tanulói felvétel rendje ............................................................................................... 53 12.10. A tanuló átvételének szabályai ................................................................................... 53 12.10.1 A tanuló más iskolából történő átvételének szabályai................................................... 53 12.10.2 Az iskola „másik osztályából, képzéséről” történő átvétel szabályai ....................... 54 12.11. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, stb. vizsgák szabályai. ................................... 54 12.11.1. Felvételi vizsga ........................................................................................................................ 54 12.12. Speciális, egyéni foglalkozások szabályai ................................................................. 55 12.13. A fakultatív hit és vallásoktatás ................................................................................. 55 13. A létesítmények és helyiségek használati rendje ................................................................ 56 14. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör ........................................................ 57 15. Iskolai hagyományok .......................................................................................................... 57 15.1. Ünnepélyek és megemlékezések .................................................................................. 57 15.2. Iskolai rendezvények .................................................................................................... 58 16. A tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 58

4/88



16.1. Ingyenes tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................... 58 16.2. Térítéses tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................ 59 16.3. Foglakozások rendje .................................................................................................... 59 17. A tanulók iskolán kívüli tevékenysége ............................................................................... 59 18. A könyvtár .......................................................................................................................... 59 19. A tankönyvellátás rendje .................................................................................................... 60 20. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének főbb jellemzői, szintjei .............................. 60 20.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje ............................................................... 61 20.2. A munkaközösség-vezető ............................................................................................ 61 20.3. Az iskolavezetés pedagógiai ellenőrző, segítő munkája .............................................. 61 20.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 62 21. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje ..................................................... 62 22. A térítési díj, tandíj befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ..................... 62 23. A kollégium feladata .......................................................................................................... 63 23.1 A kollégium jogállása ................................................................................................... 63 23.2. A kollégium pedagógiai feladatai ................................................................................ 63 23.3. A nevelőtanár feladata ................................................................................................. 64 24. Értelmezések ...................................................................................................................... 64 25. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 65 25.1. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya ........................................................................ 65 25.2. Az SZMSZ felülvizsgálata ........................................................................................... 65 25.3. Elfogadást igazoló dokumentumok .............................................................................. 66 25.3.1. Nevelőtestület............................................................................................................................. 66 25.3.2. Diákönkormányzat .................................................................................................................... 66 25.3.3. Közalkalmazotti Tanács .......................................................................................................... 66 közalkalmazotti tanács képviselője .... közalkalmazotti tanács képviselője25.3.4. Iskolaszék ...................................................................................................................................................................... 66

1. számú melléklet Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata .................................................... 68 1. Alapelvek .......................................................................................................................... 68 2. Az állomány formai szempontú összetétele ...................................................................... 68 3. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége ......................................................................... 68 4. Az iskolai könyvtár állományrészei .................................................................................. 68 4.1. Kézikönyvtári állomány ................................................................................................................ 68 4.2. Ismeretközlő irodalom ................................................................................................................... 68 4.3. Szépirodalom.................................................................................................................................... 69 4.4. Pedagógiai gyűjtemény.................................................................................................................. 69 4.5. Könyvtári szakirodalom / a könyvtáros segédkönyvtára/ .................................................... 69 4.6. Periodikumok gyűjteménye.......................................................................................................... 69 4.7. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordózok állományrésze ........................................................................................................................ 69 4.8. Tankönyvtár gyűjtemény (tartós tankönyvek gyűjteménye) ............................................... 69 5. Gyűjteményszervezés ........................................................................................................ 69 6. A gyarapítás ...................................................................................................................... 69 6.1. A beszerzés forrásai: ...................................................................................................................... 70

5/88



7. A dokumentumok állományba vétele................................................................................ 70 8. Végleges nyilvántartás ...................................................................................................... 71 9. Csoportos leltárkönyv ....................................................................................................... 71 10. Az állomány apasztás ...................................................................................................... 71 11. Tervszerű állományapasztás............................................................................................ 71 12. A törlés folyamata ........................................................................................................... 72 13. A kivonás nyilvántartásai: ............................................................................................... 72 13.1. Jegyzőkönyv ................................................................................................................................... 72 14. Az állomány ellenőrzése ................................................................................................. 72 15. Kölcsönzési nyilvántartások ........................................................................................... 72 16. Ismeretterjesztő és szakirodalom gyűjtőköri leírása ETO szerinti bontásban................. 72 2. számú melléklet Közalkalmazotti szabályzat ....................................................................... 75 1. A közalkalmazotti szabályzat célja, hatálya érvényessége................................................ 75 2. A közalkalmazotti tanács jogainak gyakorlása ................................................................. 75 3. A közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszere ................................................................... 76 4. A közalkalmazotti tanács működése ................................................................................. 76 5. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 77 3. számú melléklet – munkaköri leírás minták ......................................................................... 78 3.1. Szaktanár ........................................................................................................................ 78 3.2. Osztályfőnök .................................................................................................................. 82 3.3. Kollégiumi nevelőtanár .................................................................................................. 86

6/88



Bevezetés A középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SzMSz) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét. A belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a Szakképzésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról Kormány 110/2012. (IV.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptantervről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. Kormány 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.

7/88



1. Általános rendelkezések 1.1. Az intézmény elnevezése Rózsa Imre Középiskola és Kollégium 1.2. Az intézmény székhelye 5052, Újszász Dózsa György út 23. 1.3. Létrehozásának éve 1963 1.4. Létrehozását elrendelte Közoktatási Minisztérium 1.5. Működési területe Magyarország 1.6. Alapító szerv Újszász Nagyközségi Önkormányzat 1.7. Az intézmény fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete 5000. Szolnok, Kossuth tér 1.1.8. Felügyeleti szerv 1.9. Az intézmány jogelődei Általános Iskola és Gimnázium /Újszász, Kossuth út 13./ Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola /Újszást, Dózsa György út 23./ Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma / Újszász, Dózsa György út 23. 1.10. Az intézmény tevékenysége 1.10.1. Középfokú oktatás-nevelés nappali tagozaton, köznevelési alapfeladatok  Kollégiumi ellátás  gimnáziumi nevelés-oktatás: 4 évfolyammal működő gimnázium  szakközépiskolai nevelés-oktatás 9-12. évfolyamon 4 osztályos képzés 1/13. (egy évfolyam) és/vagy 1/13. és 2/14. érettségi utáni szakképzés (két évfolyam) Ágazat száma

Ágazat megnevezése

Betölthető munkakör/végezhető tevékenység (FEOR-08 alapján)

XIII.

Informatika

3142/9 számítógépes rendszerkarbantartó

XXI.

Közlekedés

5231/6 jegyvizsgáló

XXVI.

Kereskedelem

3622/15 kereskedelmi ügyintéző

8/88



Szakmacsoportok megnevezése szakmacsoport száma

szakmacsoport megnevezése

7

informatika

13

közlekedés

17

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Szakképesítések és szakképesítés-ráépülések szakképesítés azonosító száma

szakképesítés

szakmacsoport

ágazati besorolás

54 481 02

gazdasági informatikus

7

XIII.

54 481 04

informatikai rendszergazda

7

XIII.

54 213 05

szoftverfejlesztő

7

XIII.

54 482 01

IT mentor

7

XIII.

54 481 05

műszaki informatikus

7

XIII.

54 841 02

közúti közlekedésüzemvitel-ellátó

13

XXI.

54 841 04

szállítmányozási ügyintéző

13

XXI.

54 841 05

vasútforgalmi szolgálattevő

13

XXI.

54 841 06

vasúti árufuvarozási ügyintéző

13

XXI.

54 841 07

vasúti személyszállítási ügyintéző

13

XXI.

54 345 01

logisztikai ügyintéző

17

XXVI.



Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban  szakágazgat  felnőttoktatás  nappali oktatás gimnázium és/vagy szakmunkások szakközépiskolája  esti gimnázium és/vagy szakmunkások szakközépiskolája  levelező gimnázium és/vagy szakmunkások szakközépiskolája  ifjúsági képzés szakmunkások számára szervezett középiskolai képzés 11-12. (nappali)  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

9/88



1.10.2. Egyéb oktatáshoz kapcsolódó tevékenység: 1. Tanulók felkészítése az érettségi, a szakmai képesítő vizsgára, illetve szakvizsgára. 2. A nappali tagozaton tanulók számára az oktatás érdekében kollégium működtetése. 3. Az intézmény a tanulók egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a testnevelési órákon kívül szabadidős tevékenységet, szakosztályi foglalkozásokat, turisztikai programokat szervez. 4. Mind a tanévben, mind a szorgalmi időszakon kívül lehetőséget biztosít a tanulóknak a tantervben előírtakon túlmenően képességfejlesztésre /szakkörök, előkészítők, tábor, diákmozgalmi tevékenység, egyéb érdeklődési körök/. 1.10.3. Szabad erőforrás kihasználása: 1. Ezen tevékenység körébe tartozik az aktuálisan megszervezett tanfolyamok, az alaptevékenységhez kapcsolódó, illetve azon túlmenő szállásbiztosítás a kollégium felhasználásával. 2. Az iskola épületének és eszközeinek bérbeadása. 3. A konyha tevékenységi körébe tartozik a kívülállók étkeztetése a létszámhatáron belül. 4. Rendezvények szervezése. 1.11. Az intézmény bélyegzőinek feliratai és lenyomata Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

1.12. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak  igazgató  általános igazgatóhelyetes  műszaki igazgatóhelyettes  ügyviteli alkalmazott

10/88



1.13. Bélyegzők tárolásával és őrzésével megbízott személyek igazgató: általános igazgatóhelyettes: műszaki igazgatóhelyettes: ügyviteli alkalmazott: 1. A bélyegzők eseti használatára az arra jogosult személyek adhatnak engedélyt az iskola alkalmazottai részére. 2. A tanügyi nyomtatványokon használatos iskolatípust jelző, valamint tantárgyi illetve záradékbélyegzők az általános igazgatóhelyettes felügyelete mellett használhatók. 1.14. Az intézmény műkődését meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

az alapító okirat



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),



egyéb belső szabályzatok.

11/88



2. Az intézmény vezetése 1. Az intézményben magasabb vezető beosztású az igazgató. Az igazgató jogállását a magasabb beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. állapítja meg. 3. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. 4. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági vezető segíti. Ők vezető állású közalkalmazottak. 5. Az iskolavezetés állandó tagjai: - igazgató - általános igazgatóhelyettes - műszaki igazgatóhelyettes Az iskola vezetésével kapcsolatos feladatokat ők látják el. 6. Az iskola vezetőségét legalább havonta egyszer össze kell hívni. Összehívásukról az általános igazgatóhelyettes gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirendek függvényében meg kell hívni: - munkaközösségek vezetőit, - minőségbiztosítási csoport tagjait, - diákönkormányzatért felelős tanárt, - közalkalmazotti tanács tagjait, - ifjúságvédelmi felelőst, - PR csoport vezetőjét. 7. Az iskola szervezeti felépítését és a vezetés szerkezetét az SZMSZ 1. számú melléklete szemlélteti. Szervezeti egységek: 1.

a középiskola

2.

a kollégium

3.

gazdasági-ügyviteli iroda

8. A vezető munkatársak feladatait a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás alapjul az SZMSZ szolgál. 2.1. Helyettesítés rendje 1. Az igazgatót az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. 2. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót. 3. Az igazgató és helyettesei távolléte esetén az oktató-nevelő munka területén megbízás alapján a helyettesítést valamely az erre a feladatra felkért munkaközösség-vezető látja el. A

12/88



megbízást az igazgató vagy távolléte esetén valamelyik helyettese adhatja. A megbízást írásban kell kiadni. A rendelkezésnek tartalmaznia kell:  a helyettesítéssel megbízott munkaközösség-vezető nevét,  a helyettesítés előre látható időtartmát,  az átruházott döntési jogokat, felelősségeket. 4. A vezetők egyike köteles az intézményben tartózkodni a hivatalos munkaidő teljes időtartama alatt (7 óra 30 perc – 16 óra között). A tanítási szünetekben az aktuálisan meghatározott ügyeleti rend szerint tartózkodik bent az iskolában valamelyik vezető. Az ügyeleti rendről tájékoztatni kell az érdekelteket. 2.2. Munkaszervezés, információátadás 1. A 2. fejezet 6. pontján túl a vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató szükség szerint vezetői értekezletet tart. 2. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében rendszeresen - az aktuális feladatoknak megfelelően - nevelőtestületi értekezletet tart. Ezen az iskola és a kollégium nevelői vesznek részt. 3. Az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntés meghozatala előtt a működéssel kapcsolatos problémák megvitatása érdekében alkalmazotti értekezletet kell tartani, amelyen a középiskola valamennyi dolgozója részt vesz. 4. A tanév rendjében szabályzott módon minden tanévben kötelező jeleggel az alábbi értekezletek kerülnek megtartásra: - nyitóértekezlet, - félévi osztályozóértekezlet, - év végi osztályozóértekezlet, - félévi záróértekezlet, - év végi záróértekezlet. 2.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: a) az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, b) az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, c) a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

13/88



Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolaigazgató és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 2.4. Elektronikus napló használata A Taninform Elektronikus Napló (továbbiakban E-napló) az iskola által használt iskolaadminisztrációs rendszerre épülő olyan integrált adatbázis-kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse azokat a gyakran nagyon összetett és bonyolult - adminisztrációs folyamatokat, melyekkel a szaktanárok, az osztályfőnökök találkoznak, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. A szülői modul alkalmazásával, megteremtjük a feltételét annak, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban. Kezelőfelülete Web-alapú, használatához számítógép, vagy valamilyen más olyan elektronikus eszköz szükséges, amin böngésző program futtatható. 2.4.1. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint az a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. 2.4.2. Az E-napló felhasználói csoportjai, feladatai 2.4.2.1. Iskolavezetés A iskolaadminisztrációs rendszerhez történő csatlakozással automatikus hozzáférése van az Enapló adatbázisához2.4.22.4.2. 2.4.2.2. Titkárság A iskolaadminisztrációs rendszer adatainak naprakész aktualizálásán keresztül elvégzi az Enapló alapadatainak adminisztrációját.  tanulók adatai,  gondviselő adatai,  osztályok adatai (osztályok névsora, csoport névsorok, tanár-csoport összerendelések) 2.4.2.3. Szaktanárok Feladatuk a megtartott tanórák adatainak rögzítése az adott tanórán,  haladási napló,  hiányzás, késés,  osztályzatok rögzítése,

14/88



 szaktanári bejegyzések rögzítése,  a napló adataiban történt változások nyomon követése. 2.4.2.4. Osztályfőnökök Feladatuk az osztály adatainak, a tanulók bejegyzéseinek figyelemmel kísérése:  haladási napló,  hiányzás, késés, igazolások kezelése,  osztályzatok,  szaktanári bejegyzések,  adataiban történt változások nyomon követése. 2.4.2.5. Kollégiumi nevelők A kollégiumi nevelők a saját csoportjában lévő tanulók adataihoz kapnak hozzáférési jogot a szülői hozzáféréshez hasonlóan. A kollégiumi nevelők esetén a különbség, hogy a napló változásainak követése munkaköri kötelességként előírt feladat. 2.4.2.6. Szülők, diákok A szülők saját gyermekük, a diákok saját adataik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét az osztályfőnöknél jelzik év elején és a megfelelő igénybejelentés után a titkárság gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról. 2.4.3. Az E-napló rendszer működtetési feladatai a tanév során 2.4.3.1. A tanév indításának időszakában Elvégzendő feladat Újonnan beiratkozott tanulók adatainak rögzítése az E-napló rendszerbe Javítóvizsgák eredményei alapján az osztályok névsorának aktualizálása az E-napló rendszerben A tanév tantárgyfelosztásának rögzítése az E-napló rendszerben A tanév rendjének rögzítése az E-napló naptárában. Végleges órarend rögzítése az E-napló rendszerbe. Végleges csoportbeosztások rögzítése az E-napló rendszerbe 2.4.3.2. A tanév közbeni feladatok Elvégzendő feladat Tanulói alapadatokban bekövetkezett változások módosítása, kimaradás, beiratkozás záradékolás rögzítése az E-naplóban. Tanulók csoportba sorolásának megváltoztatása. (kizárólag indokolt esetekben) Az E-napló vezetése, adatbeviteli (haladási napló, osztályzat,stb) feladatai

15/88



Az utólagos adatbevitel (napló zárás utáni) igényét az illetékes igazgatóhelyettesnek kell jelezni. A házirend előírásaival összhangban az osztályfőnökök folyamatosan rögzítik a hiányzások, késések igazolását. Iskolavezetés napló ellenőrzése. 2.4.3.3. Félévi és év végi zárás időszakában Elvégzendő feladat Osztálynévsorok ellenőrzése. Osztályfőnökök javasolt magatartás, szorgalom jegyeinek beírása. Félévi, év végi jegyek rögzítése. 2.4.3.4. Év végi naplózárás (záradékolás) Elvégzendő feladat Osztályfőnökök záradékolási feladatainak elvégzése 2.4.3.5. A napló archiválása, irattározás Elvégzendő feladat A végleges osztálynapló fájlok CD-re mentése, irattári és a titkársági archiválása. 2.4.4. Rendszerüzemeltetési szabályok 2.4.4.1. A műszaki hibák, rendkívüli események kezelése Az E-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. A technikai eszközök minden felhasználójának kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata, a technikai eszköz állapotának megóvása. A technikai rendszer működtetésének felelőse a rendszergazda. A rendszer elemeinek meghibásodása esetén követendő eljárási szabályok érvényesek: 2.4.4.1.. A tanári munkaállomás meghibásodása esetén Feladata a tanárnak: 1. A meghibásodás tényét jelenteni a rendszergazdának. 2. A meghibásodás időtartama alatt az elektronikus rögzítésre nem került adatok, papír alapú regisztrálása és elektronikus rögzítése legfeljebb három napon belül a kijelölt tartalék gépek valamelyikén.(pl. tanáriban elhelyezett gépeken) Feladata a rendszer üzemeltetőknek: Tanári számítógép, notebook meghibásodási okának kivizsgálása, (szoftver, hardver hiba behatárolása), indokolt esetben szerviz igénybevétele, tartalék gép biztosítása.

16/88



2.4.4.2. Iskolai hálózat meghibásodása (WiFi vagy vezetékes kapcsolat hibája) Feladata a tanárnak: Azonos a fentivel. Feladata a rendszer üzemeltetőknek A rendszergazda a hiba bejelentését követően haladéktalanul (Egyéb feladatait félretéve!) köteles a hálózati kapcsolat helyreállítását megkezdeni. Feladata a hiba behatárolása.(hardver ill. szoftver hiba feltérképezése) Az igazgatóval egyeztetve a hiba elhárításához szükséges lépések megtétele. Indokolt esetben szerviz szolgáltatások igénybevétele. 2.4.4.3. Illetéktelen felhasználók hozzáférése az adatbázishoz Az illetéktelen napló hozzáféréseket 100%-os biztonsággal nem lehet kizárni. Kiszűrni viszont igen. A felhasználók kötelesek a felhasználónevüket és különösen a jelszavaikat biztonságosan tárolni, rendszeres időközönként megváltoztatni, valamint ügyelni arra, hogy jelszavukat mások ne ismerhessék meg. A felhasználók jelszavaikat nem hozhatják mások tudomására. Amennyiben gyanú merül fel a jelszavak kitudódását illetően a felhasználó köteles azonnal megváltoztatni jelszavát. Ha egy szaktanár vagy osztályfőnök a saját bejegyzéseinek ellenőrzése során illetéktelen, nem azonosított bejegyzésre utaló nyomot talál, haladéktalanul köteles jelezni az igazgatónak. Az E-napló adatbázis-kezelő rendszer minden műveletről napló feljegyzést készít, tehát utólag feltérképezhető minden napló művelet.

17/88



3. A vezetők közötti feladatmegosztás 3.1. Az igazgató 1. A 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről 68. § alapján az önálló intézményként működő köznevelési intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően - igazgató vagy főigazgató áll. 2. A 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről 69. § alapján felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért,  felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért  felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért  jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját  képviseli az intézményt,  felel a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

a

 a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.  a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.  a nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. 3. A dolgozók foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 4. Felelős a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

18/88



5. Képviseli az intézményt. Ezen jogkörét esetenként - az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 3.1.1. Pedagógiai feladatai 1. A nevelőtestülettel együtt kidolgozza az oktató-nevelő munka elveit, a pedagógiai programot. 2. Kialakítja és működteti az intézmény ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszerét, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, 3. Kezdeményezi és támogatja az oktató-nevelő munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő, újító törekvések kibontakozását. 4. Gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról és működéséről, az engedélyezett kísérletek eredményes végzéséről, a bevált pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazásáról. 5. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulóközösségek életét, önkormányzati és érdekvédelmi feladatainak megoldását. 6. A kollégiumi nevelőmunka irányítása. 7. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 3.1.2. Tervezési feladatai 1. Meghatározza az iskola hosszú távú stratégiai célkitűzéseit. 2. Kidolgozza az iskola éves munkatervét, ellenőrzési tervét, mérési, értékelési tervét. 3. Az igazgatóhelyettesekkel együtt elkészíti az iskola éves munkaerő-gazdálkodási tervét, belső ellenőrzési tervét és a tantárgyfelosztást. 3.1.3. Vezetési, irányítási feladatai (A KIK határozata alapján)  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését  döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét  gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett

19/88



 tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről  teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából  szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival  az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival kapcsolatot tart  az intézmény működtetése kérdésében kapcsolatot tart az illetékes települési önkormányzat képviselőjével  a központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével jogosult a médiában nyilatkozni  kötelezettségvállalást gyakorol személyi juttatások tekintetében a kiadományozás rendjében szabályozottak szerint és pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. 3.1.4. Döntési jogköre 1. Az iskola életét meghatározó minden kérdésben és területen, a jogszabályi előírásokat és az iskola belső szabályzatait figyelembe véve. 2. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. 3. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 2. Az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. 3. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti, a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. 4. A tanulók sportegyesületi, szakszövetségi valamint minden egyéb feladatra, munkára történő kikérése ügyében. 5. A tanulók szabálysértési ügyeiben hozandó iskolai intézkedésekről. 20/88



6. Az iskolába való felvételről: a) Az általános iskolában elért tanulmányi eredmény alapján és az adott tanévben előírt felvételi alapján - a felvételi bizottság véleményének meghallgatásával. b) Átvételről a Pedagógiai Programban megfogalmazottak figyelembe vételével. c) Érettségi utáni képzésbe való felvételről az érettségi eredmények figyelembe vételével, a szakmai munakközösség-vezetők véleménye, a pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredménye alapján. 7. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. 7. Rendkívüli (vezetői, nevelőtestületi, alkalmazotti) értekezleteket összehívásáról. 8. Biztosítja az Iskolaszék működési feltételeit. 9. A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést 10. Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódóan azon döntések, melyek kiadományozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn. 11. intézkedhet a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói ügyben. 12. Közbenső intézkedések. 3.1.5. Hatáskörébe tartoznak 1. Az iskola valamennyi közalkalmazottja. 2. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozója. 3. Az iskola, a kollégium valamennyi tanulója. 3.2. Általános igazgatóhelyettes 1. Az igazgató távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörökkel látja el a helyettesítését. 2. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetési feladatok ellátásában. 3.2.1. Pedagógiai feladatai 1. Gondoskodik a kialakított oktatási, nevelési követelmények érvényesüléséről. 2. Elkészítteti a közismereti tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösségvezetőkkel véleményezteti és jóváhagyja. 3. Közvetlenül irányítja és segíti:  a közismereti tárgyakat tanító tanárok munkáját,  a közismereti tanári munkaközösségek és szakkörök tevékenységét.

21/88



4. Irányítja az iskola nem szakmai jellegű oktató-nevelő munkáját. 5. Az elméleti oktatás és nevelés színvonalának folyamatos emelése érdekében:  a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását,

megszervezi

a

kölcsönös

 szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását és javasolja engedélyezésüket,  biztosítja az engedélyezett kísérletek folytatásának feltételeit és gondoskodik a bevált módszerek elterjesztéséről,  ellenőrzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, felméri az audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket és elősegíti azok beszerzését,  minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a közismereti tárgyak oktatására. 6. Feldolgozza a szaktanácsadói látogatások jegyzőkönyveit, és kiadja az elvégzendő feladatokat. Ellenőrzi végrehajtásukat, és beszámol az igazgatónak. 7. Részt vesz az érettségi vizsgák, szakmai és képesítő vizsgák előkészítésében és lebonyolításában, az Iskolai Vizsgaszabályzatban foglaltak alapján az iskola életét érintő vizsgák szervezésében és lebonyolításában. 8. Szervezi a nem szakmai jellegű tanulmányi versenyeket. 9. Irányítja, szervezi, szükség szerint elemzi az iskola külső és belső méréseit (pl. tantárgyi mérések). A tapasztalatokról beszámol az igazgatónak, nevelőtestületnek. Javaslatot tesz a mérési eredmények alapján oktatási-nevelési fejlesztésekre. 3.2.2. Tervezési feladatai 1. Előkészíti, összefogja a hatáskörébe tartozó különböző iskolai feladatköröket betöltő tanárok feladatai, illetőleg folyamatosan gondoskodik azok felülvizsgálatról. 2. Hosszabb időre szóló szabályozások, eljárások érvényességét figyelemmel kíséri, és a szükségszerűen felmerülő változtatásokra javaslatot tesz az igazgatónak. 3. Közreműködik:  az iskolai munkaterv elkészítésében,  a tantárgyfelosztás, órarend előkészítésében,  a belső ellenőrzési szabályzat kidolgozásában,  a munakerő-gazdálkodási terv elkészítésében. 4. Irányítja és segíti a közismereti munkaközösség-vezetők és a könyvtáros tevékenységét. 5. Elkészíti a nevelők tanulmányi szabadság tervét. 3.2.3. Vezetési, irányítási feladatai 1. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségrevonásra.

22/88



2. Részt vesz a tanárok iskolán belüli továbbképzéseinek, felsőfokú továbbtanulásának szervezésében. 3. Koordinálja az iskolai szintű rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységet. 4. Végzi ellenőrzési, értékelési feladatait:  óralátogatások folyamán az oktatási és nevelési feladatok megvalósítását,  haladási naplók vezetését,  törzslapok, beírási naplók, bizonyítványok beírását,  mulasztások igazolását,  osztályzatok alakulását,  rendszeresen ellenőrzi a gazdaságvezető pénzelszámolásait,  házirend betartását: tanulóifjúság fegyelmét, iskolai és iskolán kívüli magatartását,  iskolai rendezvények előkészítését, szervezését,  irattár kezelését, iktatás rendjét, rendeletek nyilvántartását,  munkatervek végrehajtását,  tanügy-igazgatási iratok, nyomtatványok selejtezését. 5. Tapasztalatairól és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. 6. Beosztja, ellenőrzi a helyettesítéseket, és vezeti a helyettesítési naplót. 7. Elkészíti a pedagógusok és az ehhez kapcsolódó munkakörök betöltői számára a munkaköri leírásokat. 8. Ellátja az iskola tanügy-igazgatási teendőiből a hatáskörébe utalt feladatokat:  Részt vesz a beiskolázás előkészítésében. Az iskolai PR csoport vezetőjével minden tanévben munkatervet készít az aktuális feladatokról, különös tekintettel a beiskolázás előkészítésre. Beszámol a tervekről az iskola igazgatójának. Folyamatosan ellenőrzi és értékeli a munkaterv végrehajtását.  Megszervezi az iskolai felvételi eljárást, segíti lebonyolítását, gondoskodik a felvételi bizottság összehívásáról. Gondoskodik az információk továbbításáról, rögzítéséről.  Gondoskodik a felvett tanulók nyilvántartásba vételéről és a beíratkozás lebonyolításáról. 9. Gondoskodik a rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletek összehívásáról és zavartalan lebonyolításáról. 10. Részt vesz a szülői értekezlet szakmai előkészítésében. 11. Folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő rendeleteket, szükség esetén saját hatáskörében intézkedik. 12. Gondoskodik a távollévő tanárok helyettesítéséről. 13. Ellátja a felsőfokú továbbtanulással együtt járó feladatokat. 14. Irányítja az osztályfőnökök szervező és adminisztratív munkáját, segíti az ezzel kapcsolatos feladataik megoldását.

23/88



15. Gondoskodik a nyomtatványok megrendeléséről. 16. Kiállítja a bizonyítvány- és oklevél másodlatokat. 17. Elkészíti a statisztikai kimutatásokat. 3.2.4. Hatáskörébe tartoznak 1. A különböző területen, beosztásban dolgozó tanárok és pedagógiai munkát segítők a. Közismereti tárgyat tanító tanárok. b. Munkaközösség-vezetők az alábbi esetekben:  közismereti tantárgyak munkaközösség-vezetői  osztályfőnöki munkaközösség-vezető  nevelési kérdésekben a szakmai munkaközösségek-vezetői c. Osztályfőnökök d. Pedagógiai asszisztensek e. Iskolai könyvtáros f. Diákönkormányzatot irányító tanár g. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárok h. Az óraadó tanárok. i. Az iskola MB csoportja. 2. Ügyviteli alkalmazott 3.2.5. Aláírási jogköre 1. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes aláírási jogkör /csekk, megrendelések, menetlevél, útiszámla engedélyeztetése, egyszeri megbízásból adódó bérkifizetés, bizonyítvány/. 2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések. 3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként is aláírja. 4. Aláírja a számlákat és utalványoz. 5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök:  Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős vezető /igazgató, igazgatóhelyettes/ írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./  Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása.  OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása. 6. Tanügyi nyomtatványok, törzslap, záradékok, javítóvizsga, kimaradás stb. aláírása.

24/88



3.2.6. Kapcsolatot tart Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel. Különös tekintettel az alábbiakra 1. A felsőbb irányítási szervvel és a fenntartó szervvel:  a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekben,  érettségi, szakmai és képesítő vizsgák szervezésében. 2. A Megyei Pedagógiai Intézettel  a közismereti tárgyak szaktanácsadóival,  a tanulmányi versenyek szervezőjével,  a tanárok továbbképzése ügyében az arra illetékes személlyel,  különböző területek szakértőivel. 3. Közművelődési intézményekkel 4. A szülői munkaközösséggel 5. Az iskolaorvossal:  Az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra és családi életre neveléssel kapcsolatos iskolai és iskolaorvosi feladatok összehangolásában. 6. Iskolaszékkel:  tanulmányi ösztöndíj odaítélésével kapcsolatban,  tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban,  egyéb aktuális ügyekkel. 7. Pályázatok esetén a pályázatok kiíróival. 8. Projectek esetén a projectet felügyelő intézményekkel, azok munkatársaival. 9. Az újszászi nevelési tanácsadóval. 3.3. Műszaki igazgatóhelyettes 1. Az igazgató megbízása alapján az igazgatót helyettesíti. 2. A szakmai képzés felelős vezetője. 3. Jogait és munkaköri feladatait az igazgató munkaköri leírásban határozza meg. 4. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörrel látja el a helyettesítését. 5. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 6. Gyakorolja a átruházott igazgatói jogokat. 7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskolai szabályzatok számára előírnak. 3.3.1. Pedagógiai feladatai 1. Közvetlenül irányítja, segíti, ellenőrzi és értékeli:  a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat tanító tanárok munkáját,

25/88



 a hatáskörébe tartozó munkaközösségek és szakkörök, differenciált képzések tevékenységét. 2. Minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a szakmai tárgyak oktatására. Az igazgató kérésére nevelőtestületi értekezleteken is beszámol a tanév tapasztalatairól. 3. Szervezi a szakmai jellegű tanulmányi versenyeket. 4. Gondoskodik a szakmai oktatáshoz szükséges eszközök beszerzéséről, kiadásáról, hasznosításáról. 3.3.2. Tervezési feladatai 1. Elkészíti és az igazgatónak jóváhagyásra előterjeszti:  a Munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatot,  a hatáskörébe tartozó iskolai feladatköröket ellátó tanárokra vonatkozó javaslatot. 2. Közreműködik: a, az iskolai munkaterv, b, a költségvetési terv, c, a tanirodai tevékenység, d, a karbantartási terv, e, a házirend, f, tantárgyfelosztás, órarend, g, belső ellenőrzési szabályzat, h, az iskola életét érintő szabályzatok, i, a pedagógiai program kidolgozásában, j, az iskola minőségbiztosítási tervének kidolgozásában. 3. A szakmai tárgyat oktató tanárok beszerzési, karbantartási, javítási, fejlesztési igényeit felülbírálja, továbbítja az igazgatónak. A gazdálkodási terv alapján gondoskodik az iskola eszközállományának fejlesztéséről, korszerűsítéséről. 4. Megteremti az iskolai szintű rendezvények lebonyolításán. 3.3.3. Vezetési, irányítási feladatai 1. Előzetes terv alapján szervezi és irányítja a pályaválasztási szülői értekezleteken való részvételt. Ezen a területen irányítja az iskolai PR csoport vezetőjét. 2. Előkészíti, megszervezi az iskolai „nyílt napokat” az iskolai PR felelőssel. Munkatervet készít. Ellenőrzi és értékeli a munkatrev végrehajtását. 3. Javaslatot tesz az irányítása alatt álló tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségre vonására. 4. Koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést, biztosítja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás összhangját. 5. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében:

26/88



a. gondoskodik a szakmai elméleti tárgyakat tanító tanárok szakmai, pedagógiai továbbképzéséről, b. a szakmai munkaközösségek-vezetőivel együttműködve megszervezi a kölcsönös óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását, c. szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását, az engedélyezett kísérletek eredményes végzésének feltételeit és a bevált módszerek alkalmazását, d. együttműködik a taniroda oktatójával a gyakorlati oktatás eszközeinek, magas színvonalú feltételeinek tervezésében és megvalósításában, e. felülbírálja az oktató-nevelő munka hatékonyságát elősegítő audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket, f. elkészítteti a szakmai tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösségvezetőkkel véleményezteti, jóváhagyja. 6. Feldolgozza a szakmai elméleti szaktanácsadók látogatásainak jegyzőkönyveit, kiadja az elvégzendő feladatokat, ellenőrzi a végrehajtásukat és beszámol az igazgatónak. 7. Részt vesz az érettségi vizsgák és a szakmai képesítő vizsgák lebonyolításában. 8. Kirándulási tervek keretében biztosítja az üzemlátogatásokat, a műszaki kiállítások és nemzetközi vásárok szakmai bemutatóinak megtekintését. 9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos lapokban megjelenő rendeleteket, utasításokat és saját hatáskörében intézkedik. 10. Részt vesz az iskolai leltározásban és a selejtezési eljárásban. 11. Végzett munkájáról és intézkedéseiről rendszeresen beszámol az igazgatónak. 12. Az általános igazgatóhelyettessel együttesen elkészíti a tanév elején az órarendet. 13. Szükség esetén gondoskodik (általános igazgatóhelyettes távolléte esetében) a hiányzó tanárok helyettesítéséről. 14. Gondoskodik a technikai dolgozók helyettesítéséről, ellenőrzi az alsóbb szintű vezetők ez irányú tevékenységét. 15. A gazdaságvezetővel egyetértésben gondoskodik az intézmény épületeinek és berendezéseinek állagmegóvásáról, szükséges karbantartásáról és felújításáról. 16. Rendszeresen felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, javaslatokat tesz azok aktualizálására. 17. Koordinálja az iskolai belső információs rendszer működését. 18. Gondoskodik a tanulók pályalkalmassági orvosi vizsgálatnak megszervezéséről. 3.3.4. Hatáskörébe tartoznak 1. A szakmai elméletet, gyakorlatot tanító tanárok. 2. A szakmai elméleti és gyakorlati munkaközösség-vezető, szakkörvezetők. 3. A karbantartók. 4. A munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. 5. A taniroda vezetője. 27/88



6. Egyes oktató-nevelő munkát segítő dolgozók (technikai dolgozók ld. 1. sz. melléklet). 3.3.5. Aláírási jogköre 1. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes aláírási jogkör /csekk, megrendelések, menetlevél, útiszámla engedélyeztetése, egyszeri megbízásból adódó bérkifizetés, bizonyítvány/. 2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések. 3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként aláírja. 4. Aláírja a számlákat és utalványoz. 5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök: a. Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős igazgató vagy megbízott helyettese írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./ b. Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása. c. OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása. 3.3.6. Kapcsolatot tart Az iskola külső és belső partnereivel, különös tekintettel az alábbiakra: 1. Az iskola képviseletében kapcsolatot tart a szakmai képzést irányító minisztérium(ok), főhatóság(ok) oktatási osztályával a szakmai tárgyak oktatása ügyében. 2. Az irányító szervvel és a fenntartó szervvel:  A szakmai tárgyak szaktanácsadásával kapcsolatos kérdésekben.  Munkavédelmi és tűzvédelmi ügyekben. 3. A Megyei Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi felügyelőjével:  Munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekben ellátja az intézmény munkavédelmi ellenőrzését. 5. A Szolnok Városi Tűzoltó Parancsnoksággal, mint hatósággal tűzvédelmi kérdésekben. 6. Üzemekkel, intézményekkel:  A tanulók pályaválasztását, elhelyezkedését elősegítő kérdésekben.  Szakmai képzést elősegítő tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kiállítások szervezésében és lebonyolításában.  Szerződések gondozásában (fejlesztési támogatás, nyári termelési gyakorlat stb.).  Nyári és évközi szakmai gyakorlatok megszervezésében.  A nyári szakmai gyakorlat tanulói biztosításának intézésében.  A MÁV Rt.-vel kapcsolatot tart. 7. A szakképzési alappal kapcsolatos feladatokat koordinálja, szervezi, szerződéseket köt. 28/88



3.3.7. Ellenőrzés, értékelés 1. Ellátja az intézmény tűzvédelmi ellenőrzését. 2. Ittasság esetén részt vesz a vizsgálat lebonyolításában. 3. Kivizsgálja a használatra kiadott eszközökben bekövetkezett jelentősebb meghibásodásokat, illetve károkat. Ha megállapíthatók az anyagi felelősségre vonás feltételei, javaslatot tesz az igazgatónak az anyagi és fegyelmi felelősségre vonásra. 4. A selejtezési eljárást szabályozó rendelkezéseknek megfelelően a gazdasági vezetőhöz továbbítja az elméleti oktatáshoz használt álló- és forgóeszközök selejtezési igényeit. 5. Ellenőrzi az épületet és a hozzá tartozó infrastruktúrát.

4. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái 1. A vezetői értekezleteken és nevelőtestületi értekezleten részt vehetnek az iskolaszék tagjai, a szülői munkaközösség képviselői, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak. 2. A szülői munkaközösség képviselőjét nevelőtestületi értekezletre akkor kell meghívni, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak. A meghívásról a nevelőtestület dönt. 3. Az iskolaszékkel az igazgató, a szülői munkaközösséggel az általános igazgatóhelyettes tart állandó kapcsolatot, illetve gondoskodik a működéshez szükséges feltételek megteremtéséről.

5. A nevelőtestület 5.1. A nevelőtestület jogköre 5.1.1. A nevelőtestület dönt  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  a továbbképzési program elfogadásáról,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  a házirend elfogadásáról,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  a tanulók fegyelmi ügyeiben,  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  jogszabályban meghatározott más ügyekben

29/88



5.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 1. A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az igazgatóból, helyetteseiből és a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságot hoz létre. A nevelőtestület jogkörében eljárva döntenek. A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a nevelőtestületnek. 2. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából, ha szükséges és indokolt, a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az igazgató, helyettesek osztályfőnöki munkaközösség-vezető, változó tagjai a tanuló osztályfőnöke, az a két pedagógus, aki a tanulót legmagasabb óraszámban tanítja és nem érintett a fegyelmi ügyben. Kollégista tanuló esetében a kollégiumi munkaközösség-vezető és a kollégiumi csoportvezető nevelő. 3. A nevelőtestület az iskolavezetésre és az osztályban tanító tanárokból álló bizottságra ruházza át az osztályozó vizsgára bocsátás jogát, ha a tanuló hiányzása meghaladja a jogszabályban előírtakat. 4. A félévi és év végi osztályozó vizsga feladatait. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az igazgató vagy valamelyik helyettese által vezetett csoport látja el. A csoport tagjai az osztályban tanító tanárok közössége. Döntenek a tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről, osztályzatairól, továbbhaladásáról. Az elvégzett munkáról a nevelőtestület előtt félévi és év végi értekezleten az igazgató köteles beszámolni. 5.1.3. A nevelőtestület egyetértési jogkört gyakorol 1. Az igazgatóhelyettesi megbízásokban. 2. Az iskolai pedagógiai pályázatok kialakításának, kiírásának tartalmát, rendjét, lehetőséghez igazított díjazását illetően. 3. Az éves intézményi megbízatás- és feladatrendszer tartalmi-szerkezeti kialakításában. 5.1.4. A nevelőtestület véleményezi 1. A munkaerő piac szereplői által megfogalmazott a nevelő-oktató munkát segítő javaslatait, kéréseit, segítségadási ajánlásait. 2. A nevelő-oktató munkát is érintő tanulói, hallgatói felvetéseket, javaslatokat. 3. Bevezetés előtt a diák-önkormányzati szervek szabályzatait, munkarendi ajánlásait. 4. A bírálatokra kiadott, vagy helyi bevezetésre ajánlott tanügyi dokumentumokat, segédleteket, szabályzatokat, eljárásokat. 5. Az intézményi munkaerőhelyzet megítélését, a munkaerő-gazdálkodási tervet. 6. Az egyes nevelők munkajogilag megengedhető, külső feladat- és munkavállalási kérelmét.

30/88



5.1.5. A nevelőtestület javaslatot tesz 1. A tanulók osztályba és csoportba sorolására, a tanulóknak adható kedvezmények rendszeres és eseti megadására a tanévek rendjéhez és eseti igényekhez igazítva. 2. Az intézmény keret- és éves programjára az iskolai élet minden területével kapcsolatosan. 3. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívására. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kezdeményezhet a nevelőtestület tagjainak 25 %-a. A kezdeményezést írásban kell megfogalmazni, a kezdeményezők által aláírva, dátummal ellátva átadni az igazgató számára. A kezdeményezésben meg kell jelölniük a nevelőtestületi értekezlet témáját, helyét és idejét. 4. A szülői munkaközösség, szülői képviselet tagjaira, személyeire. 5. A pályaválasztási, iskoláztatási tevékenység formáira, rendszerére, módjára. 6. A helyi követelményrendszer kialakításának fejlesztésére, a tantervi követelmények helyi adaptálására. 7. Az állandó feladatú, nem munkaközösségi működtetésére /fejlesztő-kutató munkacsoport stb./.

szerveződésű

pedagóguscsoportok

8. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszerére, kiszélesítésére. 9. Az intézményi képzési szerkezet esetleges módosítására, kiegészítésére. 10. A nevelési értekezletek tartalmára. 11. A tanórán kívüli ismeretszerzés formáira.

6. Tanárok feladatai „A 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről” 62. § alapján a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A tanárok személyre szóló feladatait az általános igazgatóhelyettes által tanévenként felülvizsgált munkaköri leírásuk tartalmazza, figyelembe véve az SzMSz 6.1. és 6.2. pontjában foglaltakat. A munkaköri leírást az igazgató hagyja jóvá. 6.1. Tanórai kötelezettségeiken kívüli feladatok A tanárok tanórai kötelezettségeiken kívül - személyre szóló igazgatói megbízás alapján kötelesek ellátni a különböző iskolai feladatkörökkel járó teendőket és mindazokat az iskola tevékenységével összefüggő feladatokat, melyekkel az igazgató vagy közvetlen vezetőjük esetenként vagy hosszabb időtartamra megbízza őket. Ez utóbbi feladatok körébe tartozhatnak: 1. Korrepetálás, verseny-előkészítő, differenciált képzés, más egyéb kötelező vagy a tanulók által szabadon választott foglakozás.

31/88



2. Az iskolai tanulói kíséret és felügyelet. Figyelembe véve az „Ügyeletes tanár” és a „Kirándulás, táborozás szabályai” című belső szabályzatokat. 3. Az iskolai tulajdon őrzése és védelme, mely magában foglalja: a, az anyagi és fegyelmi felelősséget a használatába adott oktatási eszközökért, a rábízott munkaterület /tanterem, szertár, műhely stb./ berendezési és felszerelési tárgyaiért, b, a gondatlanságból, hanyagságból, a szakszerűtlen és rendeltetésellenes használatból eredő vagy szándékos károkozás megelőzését és intézkedést a károkozók felelősségre vonására. 4. A hiányzó kollégák helyettesítését. 5. Felügyelet ellátását rendezvényeken.

versenyeken,

az

iskola

kisebb-nagyobb

közösségét

érintő

6. Az iskola képviselete az igazgató eseti megbízása alapján. 7. A magántanuló beszámoltatásával, vizsgáztatásával kapcsolatos teendők. 8. Javítóvizsgával, osztályozó, pót- és különbözeti vizsgával kapcsolatos teendőket a „Vizsgaszabályzat” figyelembe vételével. 9. Az iskola minőségbiztosítási rendszerének működtetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok. 6.2. Minden pedagógus munkakörbe sorolt nevelőre kötelezően vonatkoznak 1. Kötelező munkaidő-beosztás alapján végzett, tantervi célokat /tanítási óra, egyéb foglalkozás/ szolgáló oktató-nevelő tevékenység. 2. Nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. 3. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. 4. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. 5. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. 6. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. 7. A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. 8. A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről.

32/88



9. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. 10. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. 11. A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen értékeljen. 12. Sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, köteles betartani „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című belső szabályzatot. 13. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. 14. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa. 15. Valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. 16. Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. 17. Megőrizze a hivatali titkot. 18. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. 19. A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 20. Az eredményes munkavégzéshez kapcsolódó folyamatos önképzés, a szakmai, nevelési ismeretek folyamatos korszerűsítése, fejlesztése. Szakmai ismereteit, tudását hétévente a rendeletben meghatározott módon, szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. 21. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 22. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

33/88



23. A munkavégzés fejlesztéséhez, a munkavégzési kitekintéshez kapcsolódó folyamatosan szervezett munkaközösségi tevékenységbe való bekapcsolódás, annak a helyi továbbképzést segítő támogatása, az időszakosan szervezett külső továbbképzési feladatvégzés vállalása és eredményes teljesítése. 24. Az oktatási-nevelési intézmény pedagógiai munkával összefüggő megbeszélésein, értekezletein való aktív, felkészült részvétel. 25. Az oktatási nevelési intézmény munkáját segítő gyermek- és ifjúsági, társadalmi és tömegszervezeti, családi nevelési tényezők, elképzelések megismerése, az azok koordinálásához, segítéséhez kapcsolódó pedagógiai feladatok támogatása, végzése. 26. Az oktatási-nevelési intézmény hivatalos jellegével és az egyéni munkavégzés tervszerűségével összefüggő adminisztratív-szervezési feladatok határidőre történő illetve folyamatos elvégzése. 27. Az oktatási-nevelési intézmény munka- és életrendjét biztosító, minden pedagógus által arányosan végzett ügyeleti, foglalkozási, valamint vagyonvédelmi, munkavédelmi, a tanulói nyilvántartást segítő tevékenység. 28. Az intézmény hagyományaiból adódó rendezvények intézményi előkészítésének és lebonyolításának támogatása, valamint az azokon való részvétel.

7. Munkaközösségek 7.1. A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott közösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 7.2. A munkaközösségek tevékenysége 7.2.1. A munkaközösség dönt: 1) A munkaközösség működési rendjéről, annak tartalmáról, programjáról. 2) A hatáskörébe tartozó tantárgyak tanításának saját ellenőrzési, értékelési kérdéseiről. 3) Az összefoglalók elfogadásáról, amelyek saját elemzéseket, értékeléseket, feladatmeghatározásokat foglalnak magukba.

34/88



4) A saját helyi továbbképzési programjáról, az esetlegesen kijelölt továbbképzési nap felhasználásáról. 5) Az iskolai tanulmányi versenyek kiírásáról, programjáról, követelményeiről, formájáról és lebonyolításáról. 6) A más szervek által kiírt pályázatokhoz, tanulmányi versenyekhez való kapcsolódás rendjéről, előkészítéséről, tanulói felkészítéséről. 7) A tanulók iskolai képviseletre való felkészítésének tanári munkamegosztásáról. 8) Tantárgypedagógiai-módszertani kérdésekben, melyekben a tantestület a döntési jogkört átadja. 9) Az osztályozó javító, pót- és különbözeti vizsgára bocsátott tanulók szaktárgyi vizsgáztatási rendjéről, figyelembe véve a „Vizsgaszabályzat” rendelkezéseit. 10) A szakterülete saját lehetőségű fejlesztési programjának kidolgozásáról, annak megvalósításáról, az ahhoz kapcsolódó tanári munkamegosztásról. Figyelembe véve a pedagógiai programban megfogalmazott oktatási-nevelési elveket, célokat. 7.2.2. A munkaközösség véleményezi: 1) A munkaközösség-vezető személyét. 2) A működési területéhez kapcsolódó tantervi dokumentumokat, segédleteket, pedagógiai programot. 3) A tanítás módszertani ajánlásait, a tanítás megszervezésének iskolai kérdéseit. 4) A profiljához kapcsolódó tanulóközösségi döntések előterjesztési ajánlását /pl. diákköri program, stb./. 5) Az iskolai pedagógiai pályázatok kiírását, a díjazás lehetőségeit. 6) A munkaközösség tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését. 7) A munkaközösség pályázattal történő kiegészítésének ajánlását, a kinevezések előkészítését. 8) A szakmai felszerelés kiegészítését, az eszközfejlesztést. 9) A középiskolába való felvétel és a felsőoktatási továbbtanulási ajánlások előkészítését. 10) A speciális körülmények következtében osztályvizsgára történő bocsátást. 11) Egyes tárgyakból való esetleges felmentést, mentesítést, szakképzési évfolyamon figyelembe véve a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzatot. 12) Minden olyan kérdést, amit véleményezési jogköréből hatáskörébe utal a tantestület. 7.2.3. A munkaközösség javaslatot tesz: 1) A szaktárgyak oktatásának továbbfejlesztésére, eredményének növelésére. 2) A pedagógiai program fejlesztésére. 3) Az iskolai nevelőmunka egészének fejlesztésére. 4) Az alternatív programok, tankönyvek helyi alkalmazásának kiválasztására.

35/88



5) A rendkívüli tárgyak, a tanórán kívüli foglalkozások szerkezetének és programjának kialakítására. 6) Esetleges felvételi beszélgetés-vizsga kialakítására és annak követelményrendszerére, formájára. 7) A tanulók osztályba, csoportba sorolása ügyében, a tanulók szociális és elhelyezési lehetőségeinek kialakításában, esetleges alkalmassági vizsgája ügyében. 8) A munkaerő-gazdálkodási terv előkészítéséhez a tárgycsoport tanításának személyi ellátottságával összefüggésben. 9) A tantárgycsoport óratervi és azon kívüli tanítási feladatainak ellátására, a tantárgyfelosztás előkészítésére. 10) Szükség esetén nevelőtestületi megbeszélés összehívására. 7.3. Az iskolában működő tanári munkaközösségek A nemzeti köznevelési törvény 71. §-a szerint: „A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.” A munkaközösségek megszervezésénél, kialakításánál figyelembe kell venni a tantárgyi lefedettség, a képzési típusok sajátos érdekeinek elvét. A munkaközösségeket úgy kell kialakítani, hogy minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott legalább egy munkaközösségbe tartozzon, de egy-egy kolléga több munkaközösségbe is tartozhat. A zavartalan működés érdekében minimálisan a következő munkaközösségeket szükséges működtetni:  idegen nyelvi (idegen nyelvet tanító kollégák pl. angol, német),  humán műveltségi (magyar nyelvet és irodalmat, történelmet tanító kollégák),  természettudományi (matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot, testnevelést tanító kollégák),  informatika (informatikai tanító kollégák),  szakmai munkaközösség (9-12. 5/13. és 1/13. és 2/14 évfolyamon szakmai tárgyat tanító kollégák). 7.4. Munkaközösség-vezetők A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség-vezetők közül a szakmai munkaközösség-vezető szervezetileg a műszaki igazgatóhelyetteshez, a többi munkaközösség-vezető az általános igazgatóhelyetteshez tartozik. A szakmai munkaközösség-vezető munkaköri leírását a műszaki igazgatóhelyettes, a többi munkaközösség-vezető munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el. A munkaköri leírásokat az igazgató hagyja jóvá. Fő feladatuk a munkaközösség összefogása, irányítása, a munkaközösség tagjainak bevonása az éves program kidolgozásába, a feladatok közös megoldásába, továbbképzésük segítése, fejlődésük figyelemmel kísérése, az iskolavezetés tájékoztatása.

36/88



7.4.1. Munkaközösség-vezetők általános feladatai 1) A munkaközösség tagjainak tanmenetét - véleményezéssel ellátva - jóváhagyásra előterjeszti az illetékes igazgatóhelyettesnek. 2) Segítséget és útmutatást ad a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szervez, az igazgatót, a helyettest óralátogatásra - esetenként elkíséri, évente önállóan meglátogat minden munkaközösségi tagot legalább 1-1 órában. 3) Módszertani megbeszéléseket tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását. 4) Javaslatot készít a szertárfejlesztés, könyvbeszerzés, folyóirat-rendelés pénzkereteinek felhasználására. Az alkalmazás tekintetében gondoskodik a belső képzés megszervezéséről, tanmenetben történő alkalmazásáról. 5) Javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, várakozási idő csökkentését, fizetésük emelését. 6) Képviseli a munkaközösséget a szakterület iskolán kívüli szakmai rendezvényein. 7) Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék megítélésére. 8) Végrehajtja, végrehajtatja a munkaközösségen belül a minőségbiztosításból eredő feladatokat. 9) Fejleszti, működteti a munkaközösségen belül az iskola mérési, értékelési rendszerét. 10) Folyamatosan ellenőrzi, értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját. 7.5. Osztályfőnökök 1. Az újonnan megbízott osztályfőnökök munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el. A felmenő rendszerben dolgozó osztályfőnökök minden tanévben az előző évi felülvizsgálata alapján kapják meg új munkaköri leírásukat. A felülvizsgálatért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A munkaköri leírásokat minden esetben az igazgató hagyja jóvá. 2. Az osztályfőnöki feladatkör ellátására az igazgató ad megbízást, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének meghallgatása alapján egy tanévre szólóan, de úgy, hogy osztályát lehetőleg négy tanéven át vezesse. 3. A feladatkörével járó teendőket az általános igazgatóhelyettes, valamint az osztályfőnöki munkaközösség-vezető irányításával és támogatásával, az osztályában tanító tanárokkal, továbbá az osztály diákbizottsággal és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi. 7.5.1. Az osztályfőnök feladatkörébe tartozó főbb tennivalók 1. Alaposan ismerje meg tanítványainak személyiségét. 2. Az osztály közösségi életének alakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal, az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja. 3. Látogatja az osztálya tanítási óráit. Gondot fordít a dolgozatírás, a házi feladatok és egyéb tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására. Tapasztalatait, észrevételeit - az egységes követelmények és eljárások érdekében - megbeszéli az érintett tanárokkal, ifjúsági vezetőkkel, a tanuló szüleivel, gondozójával, nevelőjével, törvényes képviselőjével /továbbiakban szülő/. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze.

37/88



4. A nevelési-oktatási célok megvalósulása érdekében fogadóórát tart az iskolában. Az ellenőrző könyv útján - szükség szerint - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, általános tanulmányi munkájáról, és ellenőrzi, hogy látták-e a bejegyzéseket. 5. Az osztályfőnök mind a félévi, mind a tanév végi osztályozó értekezlet előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges, folyamatosan gyűjtött adatokat, tapasztalatairól tájékoztatást ad az osztályozó értekezleten. 6. Megszervezi a szülői értekezletet 7. Az osztály szülői értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülők és a saját ismereteit, törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleten. 8. Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki ügyviteli teendőket. 9. Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak órán kívüli elfoglaltságát /tanulmányi és kulturális versenyek, diákkör, énekkar, sport, rendkívüli tárgyak stb./, hogy mindez a tanulók teherbírását ne haladja meg. 10. Az osztálya ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása, az ifjúságvédelmi felelőssel összhangban. 11. Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, egyéb aktuális kérdésekről. 12. Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat. 13. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét, szorgalmazza a körülmények javítását, a rászoruló tanulók szociális támogatását. 14. Tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt a végzett munkáról és a teendőkről. 15. Szükség esetén kapcsolatot tart a gyámhatósággal, a gyermekjóléti és családvédelmi szolgálatokkal. 16. Tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása esetén tájékoztatja a lakhely szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét. 17. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az osztályban működő szülői munkaközösség tagjaival.

7.6. Könyvtáros (könyvtáros tanár) 1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá. 2. Közvetlen munkahelyi vezetője az általános igazgatóhelyettes. 7.6.1. A könyvtáros főbb feladatai 1. Ellátja az állománygondozással és fejlesztéssel, valamint az állomány rendjével kapcsolatos teendőket. 2. Tájékozódik és tájékoztatást ad a megjelent vagy megjelenő új könyvekről, egyéb kiadványokról.

38/88



3. Beszerzi a kiadók és könyvterjesztők tájékoztatóit. 4. Gondoskodik a nevelőtestület és a tanulóifjúság informálásáról. 5. Az állomány folyamatos gyarapítása érdekében: a, felméri a könyv- és folyóiratigényeket, b, az igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével, a felmerült igények és szükségletek alapján, az általános iazgatóhelyettes által jóváhagyott jegyzék alapján összeállítja és feladja a rendelést, ügyelve az állomány helyes arányaira. 6. A beszerzett állományt a vonatkozó rendeletnek és utasításoknak megfelelően nyilvántartásba veszi és besorolja a megfelelő állománycsoportba. 7. A vonatkozó rendelet és az iskolai Könyvtárkezelési Szabályzat előírásai szerint meghatározott időközönként felülvizsgálja a könyvtári állományt, és javasolja az általános igazgatóhelyettesnek és a gazdasági vezetőnek az elhasználódott, elveszett illetve fölöslegessé vált könyvek selejtezését. A jóváhagyott Selejtezési Jegyzőkönyv és Törlési Jegyzék alapján végzi a kivezetést a nyilvántartásból. 8. Az állomány rendje és a tájékozódás érdekében: a, kialakítja a szakrendet a Könyvtári Raktározási Táblázatok, illetve az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján, b, betűrendes szerzői és szakkatalógust készít, c, az újonnan vásárolt könyveket folyamatosan beépíti a katalógusba, s a törléseket átvezeti, d, folyamatosan vezeti az iskolai könyvtár számítógépes nyilvántartását. 9. Felügyel a könyvek rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására, szükség szerint gondoskodik újraköttetésükről. 10. Folyamatosan végzi az állományellenőrzést. 11. Anyagilag felel a könyvtár állományáért. 12. Felel a könyvtár zavartalan és rendeltetésszerű működéséért. 13. Támogatja az iskola kulturális munkáját. 14. Egyéb feladatai: a, részt vesz a könyvtárosok továbbképzésein, b, évenként írásbeli beszámolót készít a könyvtár munkájáról, c, elvégzi a munkakörével kapcsolatos egyéb feladatokat, melyekkel az általános igazgatóhelyettes megbízza, d, munkájáról rendszeresen beszámol az általános igazgatóhelyettesnek. 7.7. Diákmozgalmat segítő (diáktanácsadó) tanár 1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá.

39/88



2. Ellátja az iskolai diákmozgalom szervezésével, tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat. 3. Munkája egyrészt elméleti, pedagógiai, másrészt irányító, koordináló, sok esetben pedig operatív tevékenység. 7.8. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 1. Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a, Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. b, A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulók érdekében felveszi a kapcsolatot a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. c, A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. d, A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. e, Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. f, Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett, tevékenységi körébe tartozó szabadidős programokról. 7.9. Minőségbiztosítási csoport vezetője 1. Munkaköri leírását az iskola igazgatója készíti el. 2. Feladata az iskola teljes körű minőségbiztosítási rendszerének működtetése:  Az iskola minőségbiztosítási csoportjának szervezése, irányítása.  Az éves munkaterven belül a minőségbiztosítási munkaterv összeállítása, figyelembe véve a fenntartói minőségirányítási rendszerbe foglaltakat.  Az elvégzett tevékenységről rendszeres beszámolás az igazgató, iskolavezetés és a tantestület számára.  Fejlesztési területek meghatározása, célok és feladatok megfogalmazása.  Adminisztratív feladatok ellátása.  A szabályzatokban, eljárásokban foglaltak érvényre juttatása. 7.10. PR csoport vezetője 1. Munkaköri leírást az általános igazgatóhelyettes készíti el és az igazgató hagyja jóvá.

40/88



2. Feladata elsődlegesen munkaköri leírása és az éves munkaterv alapján az iskola PR tevékenységének szervezése, koordinálása, a meghatározott feladatok elvégzése. 3. Munkáját közvetlenül az általános igazgatóhelyettes irányítja. 4. Munkájáról rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek és a nevelőtestületnek a munkatervben foglaltak szerint. 7.11. Taniroda vezetője 7.11.1. Oktatási-nevelési feladatai 1. A tanirodába vezényelt tanulók konkrét, rendszeres gyakorlati feladattal történő ellátása, gyakorlati szakmai munkába bevonása és szakmai felügyelete. 2. Alkalmazkodás a taniroda tanmenetében megjelölt szakmai és oktatási rendhez, és az iskola tanrendjéhez. 3. Az oktatás során szervezett szaktanfolyamok lebonyolításában, szervezésében történő részvétel. 4. Besegítés a nyári szakmai gyakorlatok megszervezésébe, lebonyolításban történő részvétel. 5. Részt vesz az iskolavezetés meghatározott oktatási nevelési értekezleteken, képzéseken. 7.11.2. Gyakorlati, szakirányú feladatok 1. A szakmát érintő utasítások rendeletek karbantartása. 2. A taniroda működését biztosító eszközök, szemléltető anyagok, tansegédletek állagának megóvása. 3. A szakmai anyagok órai előkészítése. 4. Kapcsolattartás a szakirányú gazdálkodási egységekkel, és együttműködés a tanirodai gyakorlati munka végzésének lehetősége érdekében. 5. A gyakorlati munka érdekében végzett konkrét szakirányú munka során a társ gazdasági egységekkel a pontos elszámolás. 6. A végzett gyakorlati feladatokért szakmai és anyagi felelősségvállalás, új szakmai ismeretek elsajátítása, követése, utasítások, rendeletek beszerzése a taniroda számára. 7. Besegítés az iskolai tanulmányi kirándulások szervezésébe. 8. Utastájékoztatás, menetrendi felvilágosítás. 9. Menetjegypénztár működtetése. 10. Lehetőség szerint a jelentkező fuvarpiaci igények kiszolgálása. 11. A hírközlő eszközök kezelése. 12. Az esetenként jelentkező szakirányú feladatok megszervezésében és ellátásában történő részvétel (forgalom- és utasszámlálások, menetrendi felmérések) 13. A média szakleltár nyilvántartása. 14. Hirdetőtábla kezelése.

41/88



8. Tanulók, tanulói közösségek A tanulói közösségek az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek. 8.1. Osztályközösségek - diákönkormányzatok 1. Az osztályközösségek az iskola tanulóközösségének legfontosabb alapegységei, melyek egy-egy osztály tanulóit fogják össze. Céljuk a közösségi élet kialakítása, formálása, tagjainak szervezése és segítése a tanulásban, az egyéni, osztályközösségi és iskolai feladatok végrehajtásában. Az osztályközösség osztálydiákbizottságot választ, a közösségi feladatok szervezésére. 2. A tanulócsoportók, amelyeknek célja a differenciált képzés, a kétszintű érettségire és az eredményes tvábbtanulásra való felkészítés. 3. Az osztálydiákbizottságokból szerveződik az iskolai diákönkormányzat, melynek tevékenységét pedagógus segíti. 4. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 8.2. Az iskolai tanulóközösség jogai 8.2.1. Döntési jogkör Döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: 1. Közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében. 2. Tanulói képviselőik, tisztségviselőik megválasztásában. 3. Működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. 4. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 5. Diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. 6. A diákönkormányzat jogosul szövetséghez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 7. A Diákönkormányzat Működési Szabályzatáról. 8.2.2. Egyetértési jogkör 1. Jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. 2. Iskolai létesítmények, helységek használati rendjében. 3. Tanulók kitüntetésében, jutalmazásában. 4. Munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében. 5. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. 6. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 7. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

42/88



8.2.3. Véleményezési jogkör 1. A tanulókat érintő programok meghatározásában. 2. Pályázatok, versenyek meghirdetésében, az azokon való részvételen. 3. Tanórán kívüli programok szervezésében, rendjének meghatározásában. 4. Az iskolai ünnepségek szervezésében, iskolai hagyományok kialakításában, ápolásában. 5. A pedagógiai program kialakításában. 6. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről. 7. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. 8. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. 9. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. 10. A kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához. 11. A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. 12. A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. 13. Tanulót, tanulókat érintő fegyelmi eljárás alá eső kérdésekben. 8.2.4. Javaslattevő jogkör Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A döntéshozónak a javaslattételre 30 napos válaszadási kötelezettsége van. 8.3. Diákközgyűlés A diákközgyűlést minden tanévben legalább egy alkalommal össze kell hívni. Összehívásának módjáról, működésének rendjéről a Házirend rendelkezik, figyelembe véve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 31 §-ának vonatkozó pontjait. 8.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái 1. Minden hónap utolsó hétfőjén - az értekezletet megelőzően - az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat vezetője megbeszélést tart a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekről. 2. Az igazgató vagy helyettese sürgős esetben bejelentés nélkül köteles fogadni az önkormányzat vezetőjét, ha azt egyéb feladata lehetővé teszi. 3. Az igazgató legalább 15 nappal előtte köteles írásban megküldeni a diákönkormányzatok vezetőinek azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekben a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve kötelező a véleményét kikérni. 4. A diákönkormányzatok feladataik ellátásához igénybe vehetik az ügyviteli irodában lévő telefont. 5. Levelezéseit az iskolai költségvetés terhére bonyolíthatja.

43/88



6. A diákönkormányzat működéséhez a költségvetésben meghatározott összeget kell biztosítani. 8.5. Tanulók 8.5.1. A tanuló jogai 1. Kollégiumi, tanulószobai, és menzai ellátásban részesüljön. 2. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a pedagógiai programmal, a hatályos jogszabályokkal összhangban. 3. Igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, szaktantermek, sport- és szabadidő-létesítmények stb.). 4. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 5. Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 6. Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. 7. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben, javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszék esetén a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon. 8. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 9. A levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 10. Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. 11. A tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust. 12. Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 13. Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. 14. A szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. 15. Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 44/88



16. Választó és választható legyen a diákképviseletbe. 17. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 8.5.2. A tanuló kötelességei 1. Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 2. Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. 3. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait. 4. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült. 5. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 6. Az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 8.6. Tanulókat, tanulóközösségeket érintő egyéb rendelkezések 8.6.1. A tanulók tájékoztatásának és a tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája 1. A tanulók rendszeres tájékoztatása az őket érintő nevelőtestületi, iskolaszéki döntésekről a hirdetőtáblán és a fényújságon keresztül történik, melyek kezelése a titkárság, tanirodavezető és a pedagógiai asszisztens feladata. 2. Sürgős esetekben a tájékoztatás az iskolarádión keresztül, vagy iskolagyűlés formájában történik, amelyet az igazgató vagy megbízottja hívhat össze. 3. Az iskolaújságban az iskolavezetésnek lehetősége van közlemények, tájékoztatók közreadására. 4. A tanulók az őket érintő kérdésekben az osztályfőnökhöz, illetve az iskolatitkárhoz fordulhatnak. 5. Az iskola igazgatójához vagy helyetteseinek valamelyikéhez a 4. ponton túlmutató kérdésekben. 6. Az iskola minőségbiztosítási folyamatában, a belső értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell a lehetőségét, hogy a tanulók véleményt mondjanak az iskola oktató-nevelő munkájáról, az őket tanító, nevelő pedagógusokról.

45/88



8. 6. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában és a Házirendben találhatók. 2. Szaktanári dicséret adható egy-egy tantárgyból elért kimagasló eredmény esetén év közben és év végén egyaránt. 3. Osztályfőnöki dicséret: Konkrét tevékenység elvégzéséért, példamutató magatartásért, szorgalomért. 4. Igazgatói dicséret adható kimagasló tevékenységét. 5. Tárgyjutalmat kaphatnak azok a tanulók, akik év végi tanulmányi eredménye kimagasló, tanulmányi vagy más versenyeken kiemelkedő eredményt értek el. 6. Tanulmányi ösztöndíjban lehet részesíteni azt a tanulót, aki megfelel az iskola „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzatban foglaltaknak. 8.6.2.1. Tanulmányi ösztöndíj 1. A tehetséges és szorgalmas tanulók középiskolai tanulmányainak támogatására. 2. A tanulmányi ösztöndíjat az iskola minden félévben meghirdeti. 3. A tanulók pályázatukat az igazgatónak nyújtják be. 4. Az iskolavezetés minden évben megállapítja az ösztöndíjra fordítható keretösszeget. 5. Az ösztöndíjat az iskola félévenként szeptemberben és március hónapban folyósítja. 6. Az ösztöndíjkérelmeket az osztályfőnök és az osztálydiákbizottság javaslattal látja el. 7. Az odaítéléséről az iskolaszék dönt. 8. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 9. A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételeit az „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg. 8.6.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában, és a Házirendben találhatók. 8.6.3.1. Fegyelmező intézkedések 1. Szaktanári hatáskörben, ha a tanuló magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét (szakanári figyelmeztetés). 2. Osztályfőnöki hatáskörben: ha legalább két szaktanár javasolja, illetve ha a felmerülő probléma túlmegy a tanítási óra keretein (figyelmeztetés, intés) 3. Igazgatói intés, megrovás. Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén, illetve aki már a félév folyamán kapott osztályfőnöki intést. 4. Általában meg kell tartani a fokozatosság elvét, kivéve az olyan súlyos eseteket, amikor már a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne.

46/88



5. Az egyes szervezeti egységekben elkövetett magatartási problémákra az adott területen kell intézkedést hozni. 6. Egy tanévben ugyanazt a fegyelmi intézkedést kétszer nem lehet alkalmazni. 7. A Házirend ide vonatkozó részeit és az ott megfogalmazott elveket is figyelembe kell venni. 8.6.3.2. Fegyelmi büntetések A fokozatokat, eljárási módokat a Közoktatási Törvény határozza meg, ettől eltérni nem lehet. 8.6.4. Megszerzett szakmai ismeretek beszámítása az iskolai szakmai tanulmányokba Ebben a kérdésben a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzat szerint kell eljárni.

9. Szülői munkaközösség Segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását, biztosítja a szülők részvételét az iskola nevelő munkájában. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. Az osztályok szülői munkaközösség választja az iskolai munkaközösség legfőbb szervét, a választmányt. A választmány élén az elnök áll, aki az általános igazgatóhelyettessel közvetlen kapcsolatot tart. 9.1. Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol 1. A Munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában. 2. A Házirend megállapításában. 3. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatásának meghatározásában. 4. A szülőket anyagilag érintő ügyekben. 5. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

10. Az iskolaszék 1. Az iskolaszék működését az „Iskolaszék működési szabályzata” című dokumentum alapján végzi. Az ebben foglaltak határozzák meg szervezeti felépítést, működési módját, döntési, egyetértési és véleményezési jogait összhangban a törvényi előírásokkal és az SzMSz vonatkozó pontjaival (SzMSz 9.1. - 9.3.) 2. Az „Iskolaszék működési szabályzatát” az Iskolaszék fogadja el, a pedagógusi, a szülői és a tanulói oldal konszenzusa alapján. 10.1. Döntési jogok 1. Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. 2. Tanulói kedvezmények elbírálása. 3. Saját pénzalapjának felhasználása.

47/88



4. Tanulói ösztöndíjak feltételeinek meghatározása, az ösztöndíjak odaítélése. 5. Tankönyvtámogatás elveinek megfogalmazása, tankönyvtámogatás odaítélése. 6. Fegyelmi kérdésekben a tanulók fellebbezési fóruma. 10.2. Egyetértési jog 1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában. 2. Az iskolai és kollégiumi házirend elfogadásában. 3. A felvételi szempontok, elvek kialakításában. 4. Iskolai foglalkozási és nevelési szempontok kialakításában. 5. Megüresedő tanári állások betöltésére irányuló pályázatok kiírásában. 6. Az iskola szerkezetének változtatásában. 7. Új képzési szakok beindításában, régi szakok leállításában. 10.3. Véleményezési, javaslattevő jog 1. Éves iskolai munkaprogram. 2. Igazgatói kinevezés. 3. Tanári kinevezés. 4. Iskolai rendezvények. 5. Nyelvoktatás helyzete. 6. Továbbtanulás előkészítése, helyzete. 7. Igazgatói féléves, éves tanulmányi helyzet értékelése. 8. Igazgatói féléves, éves gazdasági helyzet értékelése. 9. Iskolai sportkör működése, anyagi eszközeinek felhasználása. 10. Iskola gazdasági ügyeit (költségvetését). 11. Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. 12. Az egészségvédelem feltételeinek alakulása. 13. Az iskola külső és belső terének kulturált kialakítására vonatkozó tervek. 14. Az iskolai könyvtár kezelése, működtetése. 15. Új alapítvány létrehozása.

11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. Az intézmény minőségbiztosítási programja keretében minden évben „A partnerek azonosításának folyamata” című eljárás alapján azonosítja közvetlen és közvetett partnereit. 2. A közvetlen és közvetett partnerekről „Partnerlista készül”. 3. Az iskola alapdokumentumai és egyéb belső szabályzatai (pl. Házirend, Panaszkezelési szabályzat) határozzák meg a kapcsolattartás formáit

48/88



12. Az iskola munkarendje 12.1. A működés rendje 1. Szorgalmi időszakban az iskola tanulói 6,30-22,00 között vehetik igénybe az intézmény helyiségeit hétfőtől péntekig. Rendezvények alkalmával a befejezést követő egy órán belül kell az épületet elhagyni. Egy-egy rendezvény időtartamát az igazgató állapítja meg. 2. A téli, tavaszi és nyári szünetben az iskola a tanulók számára zárva tart. A tanulók és szülők, gondviselők hivatalos ügyeinek intézésére a szünetekben az ügyeleti napokon van lehetőség. A szünet megkezdése előtt az igazgató nyilvánosságra hozza az adott időszakra vonatkozó ügyeletei rendet. 3. A szünetek időtartama alatt, ha valamely közösség használni kívánja az iskola létesítményeit, ehhez az igazgató vagy valamelyik helyettesének engedélye szükséges. (pl. érettségi találkozó). 4. A szorgalmi időszakban az igazgatónak vagy valamelyik helyettesének 7,30-16,00 között az intézményben kell tartózkodni. Az iskolavezetés tagjainak távolléte esetén az SzMSz 2.1. pontja szerint kell eljárni. 5. A tanítás 8,00 órakor kezdődik és legkésőbb 16.00 órakor befejeződik. 12.1.1. Közalkalmazottak munkarendje 1. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a hatályos jogszabályok és munkaköri leírásuk szabályozza. 2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a hatályos jogszabályok és munkaköri leírásuk szabályozza. 3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kialakításánál az alábbiakat figyelembe véve kell eljárni:

munkarendjének

a) A pedagógus munkaideje a kötelező órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A heti órarendbe beosztott szaktárgyi óráit a tantárgyfelosztás tartalmazza. c) Az iskolavezetés a tantárgyfelosztást a tárgyévet megelőző tanévzáró értekezletig, az órarendet a tanévnyitóig készíti el. d) A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt köteles a munkahelyén megjelenni. e) A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a beosztásától függően 1 órával előbb köteles bejelenteni. f) Egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt foglalkozás elhagyására legalább 1 nappal előbb, mint a szóban forgó foglalkozás. g) Az „anyanap” kiadását biztosítani kell, a pedagógus igényét legalább 1 nappal előbb köteles jelezni. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend szabályozza.

49/88



5. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépése és benn tartózkodásra vonatkozó előírások: a) A portás feladata, hogy a főbejáraton keresztül érkező vendégektől megérdeklődje látogatásuk célját és azt, hogy kit keresnek. Az érkező személy nevét és az érkezés időpontját, majd a távozás időpontját az erre a célra kialakított nyilvántartó füzetbe fel kell jegyezni. Az ehhez kapcsolódó feladatok részletes utasításai a portások munkaköri leírása tartalmazza. b) Az iskola minden alkalmazottjának kötelessége, ha idegen, ismeretlen személyt meglát az iskola területén azt megszólítsa, és benntartózkodása okáról érdeklődjön, ha szükséges útba igazítsa. Illetéktelen vagy annak gondolt benntartózkodás esetén minden iskolai alkalmazott kötelessége erről az iskola valamely vezetőjét értesíteni. c) Az iskola minden alkalmazottjának kötelessége az iskolavezetést tájékoztatni arról, ha az iskolában tartózkodó vendég magatartásával, viselkedésével zavarja az iskola nyugalmát, veszélyezteti az iskola biztonságát, cselekedete károkozáshoz vezet. 12.2. A tanév rendje 1. A tanév rendjéről az ágazati miniszter rendelete rendelkezik. 2. Az adott tanévre vonatkozó iskolai munkatervet a hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni. 3. A iskolai munkaterv tartalmazza: a) az éves munkatervet b) eseménynaptárt c) minőségbiztosítási munkatervet d) belső ellenőrzési és értékelési tervet e) munkaközösségek munkatervét f) diákönkormányzat munkatervét g) iskolai sportkör munkatervét. 12.3. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat 1. Idejét és tematikáját a helyi vagy a központi tanterv határozza meg. 2. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a műszaki igazgatóhelyettes osztja be a tanulókat az egyes vállalati /esetleg iskolai/ szakmai gyakorlóhelyekre és gondoskodik arról, hogy a gyakorlati követelményeket a tanulók idejében megismerjék. 3. A tanulók az összefüggő szakmai gyakorlatot az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatást felügyelő tanárok /továbbiakban felügyelő tanár/ felügyelete alatt végzik. A munkarendet a vállalat munkarendjével összhangban kell megállapítani a Munka Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával. 4. Az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes és a kijelölt szakmai tanárok látogatják a tanulókat munkahelyükön, ellenőrzik munkájukat, magatartásukat, a szakmára nevelés céljainak megvalósulását. 5. A tanuló az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról munkanaplót vezet.

50/88



6. A szakmai gyakorlat teljesítését az osztályfőnök a törzskönyvben és a bizonyítványban szeptember 15-ig záradékolja és a műszaki igazgatóhelyettessel aláíratja. 12.4. Tanulmányi kirándulások 1. Tanulmányi kirándulásra 2 munkanap áll rendelkezésre, amelyet egyben és külön-külön is fel lehet használni kirándulásra. 2. A tanulmányi kirándulásokon a tanulók számára a részvétel nem kötelező. 3. Egy-egy osztályt tanulmányi kirándulásra akkor lehet elvinni, ha az osztály tanulóinak 80%-a részt vesz a kiránduláson. A kiránduláson részt nem vevő tanulók számára iskolai foglakozást kell biztosítani, szükség szerint csoportösszevonással. 4. Az osztály kirándulni csak osztályfőnöke és az általa felkért kísérő tanár viheti el. 5. A tanulmányi kirándulás iskolai rendezvénynek számít, ahol az iskolában érvényes valamennyi szabályt (pl. házirend), előírást be kell tartani. 6. A kirándulások megszervezésénél, lebonyolításánál a „A kirándulás, táborozás szabályai” című szabályzat szerint kell eljárni. 12.5. A tanulók mulasztásának igazolása 1. Az itt megfogalmazott elvek alapján kell a „Házirend” vonatkozó részeit meghatározni. 2. A tanuló egy tanítási évben 3 tanítási napot hiányozhat a szülő kérésére és igazolása alapján. 3. Az 2. pontban meghatározott 3 napot meghaladó hiányzásról - a szülővel is aláíratott orvosi igazolást köteles hozni, amelyet lehetőség szerint az ellenőrző könyvbe köteles beíratni. 4. A hiányzásról szóló igazolást a hiányzást követő első, de legkésőbb a nyolcadik munkanapon köteles bemutatni osztályfőnökének. Amennyiben ezt nem teszi meg igazolása érvénytelen, hiányzását igazolatlannak kell tekinteni. 5. A szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója vagy tartós távolléte esetén annak megbízottja 3 tanítási napot meghaladó hiányzást is engedélyezhet ha: a) a szülő a hiányzást előre, legalább 10 nappal korábban írásban bejelenti b) bejelenti a hiányzás első és utolsó napját c) röviden indokolja a hiányzás okát A szülői kérelmet az igazgató vagy tartós távolléte esetén annak megbízottja egyedileg bírálja el. Az elbírálásnál figyelembe veszi: a) A tanévrendjében és az iskolai munkatervben foglaltakat b) A tanuló tanulmányi eredményét c) A tanuló magatartását d) Az osztályfőnök szükség szerint a szaktanárok véleményét.

51/88



12.6. Tanulói jogviszony keletkezése 1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony keletkezésének kezdete egybeesik a beiratkozás napjával. 2) Érettségi utáni képzésben a tanulói jogviszony keletkezésének feltételei: a) Érvényes érettségi bizonyítvány, amelyet a beiratkozáskor vagy legkésőbb a jogszabályban meghatározott időpontig köteles bemutatni. Az érettségi bizonyítvány be nem mutatása a tanulói jogviszony megszüntetését vonja maga után. b) Egészségügyi, pályaalkalmassági szakvélemény azoknál a szakképzéseknél, ahol ezt a képzési követelmény előírja. 12.7. A tanulói jogviszony megszűnésének okai A tanulói jogviszony megszüntetéséről szóló kérelmet, a végzős évfolyamok tanulóinak kivételével, az osztályfőnök közreműködésével kell eljuttatni az iskola igazgatójához vagy meghatalmazottjához. A kérelmet írásba kell foglalni, amelyhez szükség szerint csatolni kell a szülő egyetértő nyilatkozatát. A tanulói jogviszony megszűnését, annak okát a tanügyi nyomtatványokba az osztályfőnöknek- a megfelelő záradék alkalmazásával két munkanapon belül be kell vezetnie. 1) Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. 2) A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. 3) Nem tanköteles tanuló esetén a kimaradás írásbeli bejelentésének napján. 4) Fegyelmi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének napján. 5) Gimnáziumi vagy érettségit adó szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján. 6) Szakképző évfolyam esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján. 7) Szakképző évfolyam esetén, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik és az iskolában nem folyik másik, a tanuló számára megfelelő szakképzés. 8) Ha a tanuló jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő eredménytelen felszólítása után a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelekedése napján. 9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – nem tanköteles tanuló esetén – ha a jogszabályban, Házirendben megengedettnél igazolatlanul többet hiányzik. 10) Megszűnik annak a tanulónak a tanulói jogviszonya, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. 12.8. Kollégiumi tagság megszűnése 1) A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A tanév végén minden tanuló kollégiumi jogviszonya megszűnik, amelyet írásbeli kérelem alapján lehet megújítani.

52/88



2) Megszűnik a kollégiumi tagsága annak a tanulónak: a) Akinek a kollégiumból kizáró fegyelmi határozata jogerőre emelkedik. b) A tanuló tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat jogerőre emelkedés napján. c) Ha a tanuló írásban a szülő egyetértésével lemond kollégiumi tagságáról, a lemondás napján. d) Ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. 12.9. A tanulói felvétel rendje 1) Az igazgató a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben foglaltak szerint, annak rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg az iskolai felvételi eljárás rendjét. 2) A tanuló felvételénél, rangsorba állításánál figyelembe vett szempontok:  A központi kompetencia alapú matematika és anyanyelvi írásbeli felvételin elért eredmény.  A jelentkező által az általános iskolából hozott eredmény.  Tantárgyi tanulmányi, műveltségi versenyeken elért kimagasló eredmény.  Azonos eredmény esetén előnyt élvez a helybéli tanuló és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (az utóbbi esetben figyelembe kell venni az iskola esélyegyenlőségi tervében megfogalmazottakat) 3) A felvétel megajánlásának sorrendjére az iskola felvételi bizottsága készít javaslatot, amely alapján a rangsorról az igazgató dönt. A felvételi bizottság az iskolavezetés tagjaiból, és a munkaközösségek egy-egy delegált tagjából tevődik össze. 12.10. A tanuló átvételének szabályai 12.10.1 A tanuló más iskolából történő átvételének szabályai 1) Más iskolából érkező tanuló átvételéről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt. 2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:  Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.  A jelentkező magatartásának megítélése az előző iskolája által adott fegyelmező intézkedések alapján.  Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.  A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.  Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.  Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.  A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

53/88



3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal. 4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:  melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,  ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,  az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,  fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 12.10.2 Az iskola „másik osztályából, képzéséről” történő átvétel szabályai 1) A képzési típus megváltoztatásának engedélyezéséről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt. 2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:  Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.  A jelentkező addigi magatartása.  Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.  A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.  Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.  Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.  A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni. 3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal. 4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:  melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,  ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,  az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,  fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelőséget vállalni. 12.11. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, stb. vizsgák szabályai. 1) Az iskola belső vizsgáinak lebonyolításáról az iskola Vizsgaszabályzata rendelkezik. 12.11.1. Felvételi vizsga 1) A középiskola a 9. évfolyamra jelentkező tanulók számára felvételi vizsgát szervezhet. 2) A felvételi vizsgáról az igazgató javaslatára a nevelőtestület dönt, legkésőbb az adott tanév szeptemberének végéig. 3) A felvételi vizsga lehet: 54/88



a) Központi kompetencia alapú matematika és anyanyelvi írásbeli felvételi b) Az iskola által szervezett szóbeli meghallgatás. 4) Az adott tanévben a hatályos jogszabályoknak megfelelően az iskola nyilvánosságra hozza felvételi eljárásának rendjét. 5) A központi írásbeli feladatok javítását, értékelését szakos tanárok végzik. 6) A felvételi vizsga lebonyolításánál a hatályos Vizsgaszabályzatának vonatkozó részei az irányadók.

jogszabályok

és

az

iskola

7) A felvételi vizsga eredményeit az iskola nyilvánosságra hozza, megteremti annak lehetőségét, hogy a szülő vagy a tanuló megtekinthesse a kijavított, értékelt írásbeli feladatokat. 8) Szóbeli meghallgatás esetén a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola nyilvánosságra hozza a szóbeli meghallgatás tartalmát, témáját, helyét és idejét.

12.12. Speciális, egyéni foglalkozások szabályai 1) Egyéni foglakozásra egy-három tanuló számára szervezhető. 2) Az egyéni foglakozás célja:  tehetséges tanulók fejlesztése,  hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. 3) Az egyéni foglakozásokon való részvételt kezdeményezheti:  a szülő vagy tanuló írásban benyújtott kérelemmel, amelyben indokolja kérelmét,  a szaktanár írásban benyújtott kérelemmel, amelyben szakmailag indokolja kérelmét. 4) A kérelem elbírásáról az igazgató dönt. Döntése meghozatalajkor figyelembe veszi:  az iskola költségvetési lehetőségeit,  a szaktanárók óraszámát,  az iskola rendelekezésére álló időkeretet,  az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseket. 5) A speciális foglakozások működésének egyéb feltételei:  a foglakozásokról tanmenetet kell készíteni,  a foglakozásokon a tanulók számára a részvétel kötelező, a távolmaradást a 11.5 rész és a Házirendben megfogalmazottak szerint igazolni kell,  a foglakozásokról a szaktanár haladási naplót, igagatói döntés alapján osztályozó naplót vezet. 12.13. A fakultatív hit és vallásoktatás 1) A hittanórák megszervezése területén az egyházak egyenjogúak. 2) A középiskolában hitoktatást csak egyházi jogi személy kezdeményezhet. 3) Ilyen jellegű kezdeményezés esetén az igazgató vagy megbízottjának feladata:  annak ellenőrzése, hogy a jelentkező szervezet valóban egyházként van-e bejegyezve,

55/88



 az iskolát felkereső személy megfelelő felhatalmazással rendelkeezik-e az egyházi jogi személytől. (Például: református vagy evangélikus esperességtől, a katolikus püspökségtől, az izraelita rabbitól) 4) Ha az egyházi jogi személy be van jegyezve, s az iskolát felkereső személy rendelkezik a szükséges meghatalmazással, az igazgató vagy megbízottja a továbbiakban nem vizsgálhatja, hogy indokolt-e a hittanóra tartása, hogy milyen a hitoktató iskolai végzettsége, milyenek pedagógiai képességei, illetve mi lesz a hitoktatás tananyaga és módszertana. 5) Az igazgatónak és az egyház képviselőjének kell megállapodnia a hittanórai foglakozásokról, amelyet minden tanév kezdetéig meg kell újítani és írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a hittanórák helyét,  a hittanórák időpontját, (a kötelező, órarendben előírt foglakozásokon túli időpontban)  az okattáshoz az iskolától igényelt eszközök jegyzékét, az eszközökért való felelősségvállalás módját,  a hittanórák meghirdetésének módját (a tantestület tagjai ebben nem vállalhatnak szerepet),  a hittanórára való jelentkezés módját, (az iskola a jelentkezések rögzítésében, továbbításában semmilyen formában nem vehet részt, szükség szerint a jelentkezés lebonyolítására helyiséget biztosít).

13. A létesítmények és helyiségek használati rendje 1. Az iskola helyiségeit a nyitvatartás alatt rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. 2. A tantermeket reggel a takarítók nyitják ki. 3. Az iskolai szertárakat, szaktantermeket, tárgyalót valamint a tanműhelyt zárva kell tartani. Nyitása és zárása a szaktanár feladata. A tornateremben tanulók csak a testnevelő tanár jelenlétében tartózkodhatnak. 4. A tornateremnek, a konditeremnek a kötelező foglalkozásokon túli használatát a testnevelő tanár engedélyezi. 5. A kollégisták részére az esti időben a tornaterem és a konditeremnek használata a kollégiumi nevelőtanár felügyeletével lehetséges. 6. Az iskolai könyvtárat a nyitvatartási idő, valamint a kollégiumi tanórák alatt használhatják az iskola diákjai és tanárai. 7. A konyhába csak az ott dolgozók léphetnek be. 8. Az ebédlőt az étkezési idő kivételével be kell zárni. A nyitás a reggelinél és vacsoránál az ügyeletes kollégiumi nevelő, az ebédnél az ügyeletes takarító feladata. A zárás a reggeli és ebéd után a takarító, a vacsora után az ügyeletes nevelő feladata. 9. A tanulók lyukas óra esetén a tanulói zsibongóban kötelesek tartózkodni. 10) Az iskolába érkező látógatókra vonatkozó előírások:

56/88



a) Az iskola épületébe érkező szülők, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. b) A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. c) A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portaszolgálat értesíti a vendéglátót. d) Tanév elején az intézményvezető az éves munkatervben megállapítja a szülői értekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak (ballagás, igazgatói fogadóóra stb.) időpontját, melyen a szülők, hozzátartozók az épületben tartózkodhatnak. e) Idegen érkezése esetén a portás regisztrálja a vendég adatait (név, kihez, mikor érkezett, mikor távozott), majd értesíti a dolgozót, akihez érkezett. Csak annak pozitív visszajelzése esetén engedheti, illetve szükség esetén kísérheti fel az épületbe. f) Ezen szabályoktól eltérni csak indokolt esetben az intézményvezető engedélyével lehet.

14. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör 1. A tanulók heti testnevelési óraszáma 5 vagy 2 az alkalmazott tanterv függvényében. Hetente délután 3 alkalommal tömegsport foglalkozást kell tartani, amelyen az iskola minden tanulója részt vehet. 2. Az iskolai sportkör szakosztályaiba minden tanuló jogosult bekapcsolódni. 3. A kollégista tanulók minden nap 19,30 - 21,00 között használhatják a tornatermet. 4. A sportudvart a tanulók - ügyelve egymás testi épségére - az időjárásnak megfelelő módon használhatják, felügyelet mellett. 5. Az iskolavezetés segíti a tanulóifjúság tanórán kívüli sporttevékenységét. A sportkör működésének irányelveit, a tagság jogaira és kötelességeire, a sportköri szervezet tevékenységére vonatkozó előírásokat a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések, a felügyeleti szervek ide vonatkozó utasításai, valamint a „ISK működési szabályzata” határozzák meg. 6. Az iskola sportkörének valamennyi tanuló tagja, amelyet az évenkénti tagdíj befizetésével erősít meg. 7. A sportkör feladatát és a tagdíjat az évenként megtartott küldöttgyűlésen határozzák meg.

15. Iskolai hagyományok 15.1. Ünnepélyek és megemlékezések 1. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben szolgálják a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak kialakítását és ápolását. 2. Ünnepélyt kell tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor.

57/88



3. Iskolai megemlékezést, ünnepélyt kell tartani minden olyan esetben, amelyről jogszabály rendelkezik vagy az iskola munkatervében szerepel. 4. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. 5. Az iskola a munkatervében meghatározott formában és időben megemlékezést szervez azokról az eseményekről, amelyeket a nevelőtestület az adott tanév munkarendjében meghatároz. 6. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök, illetőleg a megemlékezést tartó tanár az osztálynaplóba bejegyzi. 7. Az iskolai megemlékezéseken, ünnepélyeken való megjelenésről az iskola házirendje rendelkezik. 15.2. Iskolai rendezvények 1. Az iskola hagyományainak megfelelően minden évben megszervezi azokat a rendezvényeket, melyek öregbítik az iskola hírnevét. A rendezvények pontos időpontjáról az adott tanév munkarendje, a munkarendhez kapcsolódó eseménynaptár határozza meg. 2. Ilyen rendezvények például:  verébavató,  karácsonyi ünnepség,  szalagavató bál,  diáknap,  alapítványi bál,  ballagás.

16. A tanórán kívüli foglalkozások A törvényben foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetve tevékenységek: a, a szakkör, az érdeklődési kör, az önképzőkör, az énekkar, a művészeti csoport, a diáksportkör stb. /a továbbiakban együtt: diákkör/ b, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, c, a konzultációs foglalkozás /korrepetálás/ d, minden olyan tevékenység, amely elősegíti a tanulók általános műveltségének növelését, biztosítja számukra a széleskörű tájékozottság megszerzését, a szabadidő kulturált eltöltését. 16.1. Ingyenes tanórán kívüli foglalkozások 1. Országos és megyei tanulmányi versenyek előkészítői. 2. Iskolaújság szerkesztői tevékenysége. 3. Sportköri foglalkozás. 4. Művészeti csoporttevékenység: citerazenekar, énekkar, irodalmi színpad stb. 58/88



5. Minden olyan foglalkozás, amelyen a tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő ismereteket sajátíthatnak el /NAT szabad órakerete, kerettanterv órakerete, az iskola pedagógiai programja alapján a hálótervben meghatározott szabadon választható órák, amelyek biztosítják a kétszintű érettségire való felkészülést és a differenciált képzést/. 6. Szilencium. 16.2. Térítéses tanórán kívüli foglalkozások 1. Érettségi-felvételi előkészítő. 2. Felzárkóztató foglalkozások. 3. Nyelvvizsga előkészítők. 4. Érdeklődési körök. Minden olyan fogalakozás, amely szülői, tanulói kérésre az iskola technikai és személye feltételeit figyelembe véve megszervezhető és a jogszabály előírása alapján térítési díjat kell szedni. Ilyen foglakozások pl. felzárkóztató foglalkozások, nyelvvizsga előkészítők, érdeklődési körök. 16.3. Foglakozások rendje 1. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadon választható tanítási órákon önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáját, rendjét és időbeosztását a foglalkozás vezetője az igazgató jóváhagyásával határozza meg. 3. Ha a tanulót kérelmére vagy szülő, gondviselő kérelmére felvették a szabadon választható és/vagy tanórán kívüli foglakozásra a tanítási év végig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

17. A tanulók iskolán kívüli tevékenysége 1. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület munkájában csak az igazgató tudtával, (kikérő alapján) vehetnek részt, ha annak elfoglaltsága a tanítási időt érinti. 2. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. 3. A tanulók a nyári szünetben igazgatói engedéllyel alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak.

18. A könyvtár A könyvtár iskolai szolgáltatási intézmény. Ennek érdekében köteles eleget tenni az iskola olvasóközönsége kölcsönzési igényének az adott feltételek között. 1. A könyvtár szolgáltatásai: a. Kölcsönzés. b. Helybenolvasás biztosítása (napilap, folyóirat, könyv). c. Szakirodalomajánlat.

59/88



d. Tájékoztatás a könyvtár működéséről, állományáról. e. Lehetőséget biztosít könyvári órák lebonyolítására. 2. A szolgáltatásokat igénybe vehetik az iskola tanárai, nappali tagozatos tanulói, és az iskola dolgozói. 3. A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár vezetője végezheti. A könyvtárban tevékenykedő diák-könyvtárosok csak a könyvtáros engedélyével illetve irányításával végezhetik munkájukat. 4. A könyvtár kulcsát a könyvtáros engedélye nélkül senki nem viheti el. 5. A könyvtár nyitva tartása az ajtón kifüggesztett időbeosztás szerint történik. A kölcsönzés és a könyvtárhasználat rendjét az igazgató által jóváhagyott könyvtárhasználati rend tartalmazza, amelyet a könyvtárban kell kifüggeszteni. 6. A könyvtár működését külön működési szabályzat határozza meg, gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Mindkét szabályzat mellékletben található meg.

19. A tankönyvellátás rendje 1) Az igazgatóminden év decemberében az iskolaszék elé terjeszti a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat, a legmagasabb beszerzési árat meghatározó állásfoglalás érdekében. 2) A tankönyvfelelős december folyamán felméri a következő tanévben várható ingyenes tankönyvben részesülő tanulók számát 3) A munkaközösségek február 10.-ig kötelesek leadni a következő tanévi tankönyv igényeiket a tankönyvfelelős tanárnak. 4) A tankönyvfelelős az igények összegyűjtése után elkészíti a tankönyvlistákat osztályonként és tantárgyanként. 5) A tanulói igények összegyűjtése és összegzése után a szerződésben meghatározott határidőig továbbítja a megrendeléseket a terjesztő felé. 6) Júniusban az évismétlések, és beiratkozott tanulók ismeretében korrigálja a megrendeléseket, és azt továbbítja a terjesztőnek. 7) A tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról- az egyéni támogatás és tankönyvvásárlás mértékéről - a nevelőtestület a jogszabályi előírásokat figyelembe véve az augusztusi nyitóértekezleten dönt. A döntésről a szülőket írásban kell értesíteni. 8) A tankönyv kiválasztásának egyéb elveit, szabályait az iskola Pedagógiai programja tartalmazza.

20. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének főbb jellemzői, szintjei 1. Minden évben a belső ellenőrzési és értékelési terv alapján történik. A terv összeállításánál az „Ellenőrzési szabályzatban” leírtak a meghatározók. 2. Az ellenőrzési és értékelési terv összeállításánál figyelembe kell venni az Ellenőrzési szabályzatban leírtakat. Figyelembe kell venni a Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseket, az éves munkaterv céljait és feladatait, az iskola minőségbiztosítási programjában megfogalmazott elveket, a pedagógus értékelési rendszer elveit, eszközeit.

60/88



20.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje 1) A tanított osztály, csoport belépési, kezdési szintjének felmérése, rögzítése. A tapasztalatok alapján a nevelési-oktatási célok megfogalmazása. 2) Adott osztályhoz, csoporthoz igazodó tanmenetet (ld. 1) pontban foglaltak) készítése, a tanmenet folyamatos korrekciója. 3) Differenciált képzés megvalósítása, különös tekintettel lemaradók felzárkóztatására a tehetségesek további fejlesztése. 4) A 3) pontban elért eredmények dokumentálása. Az osztályban, csoportban tapasztalt eredményekről az osztályfőnök, munkaközösség-vezető, iskolavezetés szükségszerinti tájékoztatása. 5) A tanévzárását megelőzően az elvégzett munka értékelése – önértékelés. 6) Kompetencia fejlesztés területén végzett munka és elért eredmények, tapasztalatok összegzése. 7) 9-12. évfolyamon érettségire, 13-14. évfolyam szakmai vizsgára való felkészítés eredményessége. 8) Az iskola pedagógust értékelő rendszere segítségével meghatározott fejlesztések megvalósulása. 20.2. A munkaközösség-vezető 1. Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkáját ellenőrzi, értékeli tevékenységüket figyelembe véve a pedagógusértékelési rendszert. 2. A munkaközösségi tagoknál óralátogatásokat végez, illetve egymás közötti óralátogatásokat szervez, értékeli a tapasztaltakat. 3. Folyamatosan fogyelemmel kiséri a munkaközösség éves tervének végrehajtását. Ellenőrzi a tervben foglaltak vlégrehajtását, az egyéni vállalások teljesítését. Értékeli a a munkaközösségi terv alapján a munkaközösség munkáját és a tanárok munkáját. 20.3. Az iskolavezetés pedagógiai ellenőrző, segítő munkája 1. Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját tapasztalataival. 2. Megtervezett szaktanácsadói, szakértői segítségkéréssel vizsgáltatja a helyi és munkaközösségi ellenőrzési összegzések valódiságát. 3. Az ellenőrző munka fő célja a segítés, tanácsadás. 4) Az iskolavezetés ellenőrző és értékelő tevékenysége során elsősorban az alábbi területeket vizsgálja: a) A hatályos jogszabályokban megfogalmazott előírások betartása. b) Az iskola belső szabályzatainak, eljárásainak, vezetői utasításoknak a betartása, végrehajtása. c) A Pedagógiai programban megfogalmazott célok érvényesülése. d) Az éves munkatervben foglaltak érvényesülése.

61/88



e) Az iskola minőségbiztosítási rendszerében foglaltak érvényesülése. 5) Az ellenőrző és értékelő tevékenység során az iskola vezetés a tartalmi és formai követelmények megvalósulását egyaránt ellenőrzi, értékeli. 6) Az ellenőrzés, értékelés sorén: a) Az iskola Ellenőrzési szabályzata b) A pedagógus munkáját értékelő rendszerben foglaltak a meghatározók. 20.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. 2. Az ellenőrzés egy része a tanulók dolgozatain, felmérésein, feleletein, belső vizsgarendszeren alapul, amelyek rendjét a munkaközösségek dolgozzák ki. 3. Az ellenőrzés másik színterét az óralátogatások képezik, amelyek egymás módszereinek megismerését, az önkorrekciót, a munka hatékonyságának növelését célozzák. 4. Az igazgató és helyettesei ellenőrzési tervét úgy kell kialakítani, hogy egy nevelési év során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. 5. Első helyen a pályakezdő vagy új dolgozó, gyes-ről visszatért kollégák esetében kell óralátogatásokkal segíteni a hatékony munkát, illetve ahol azonnali beavatkozásra van szükség. 6. Az ellenőrző tevékenységben részt vesz az érintett munkaközösség vezető. 7. Az ellenőrzés eredményeiről írásos összegzést kell készíteni az Ellenőrzési szabályzatban leírtak formai és tartalmi követelményeit figyelembe véve. 8) A belső ellenőrzés megszervezése kiemelten szükséges azon a területen, ahol a bukások száma eléri vagy meghaladja a 20%-ot.

21. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje 1. Az iskola tanulóit az iskolaorvos látja el, az iskolaorvos személyét a fenntartó jelöli ki. 2. A tanulók évente 1 alkalommal szűrővizsgálaton vesznek részt, a kilencedik és tizenegyedik évfolyamokon. 3. Évente egy alkalommal a tanulók tüdőszűrésen vesznek részt. 4. Az ehhez kapcsolódó egyéb elveket, célkitűzéseket egészségneveléssel foglakozó részei tartalmazzák.

a

Pedagógiai

program

22. A térítési díj, tandíj befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1. A térítési díj és tandíj mértékét a fenntartó önkormányzat állapítja meg hatályos rendeletében. 2. A tandíj, térítési díj mérséklésére irányuló vagy részletfizetési kérelmet az igazgatóhoz címzetten kell beadni.

62/88



3. A tandíj, térítési díj megfizetése két részletben történik. A tanév kezdetén illetve a második félév kezdetén. 4. A tanulmányi kedvezmény alapján járó csökkentés vagy növelés (differenciálás) a félévi eredmény alapján történik, amelyet az igazgató állapít meg az önkormányzati rendelet figyelembe vételével. 5. A tandíj időarányos visszafizetésére abban az esetben van mód, ha a tanuló egészségi ok miatt nem tudja tanulmányait folytatni. 6. A kollégiumi, menzai térítési díj befizetése egy hónapra előre történik a mindenkori kiírásnak megfelelően. Visszaigényelni legkevesebb háromnapi térítési díjat lehet előre leadott jegyek alapján, igazolt betegség esetén. 7. A kollégiumi elhelyezést igénybe vevő tanulók a térítési díj visszafizetését csak abban az esetben kérhetik, ha a kollégium semmilyen szolgáltatását nem veszik igénybe.

23. A kollégium feladata 23.1 A kollégium jogállása 1. A kollégium az iskolával közös igazgatású. A nevelőmunkát főhivatású nevelőtanárok végzik. Szükség esetén az iskola pedagógusai megbízásos jogviszonyban segítenek a nevelőoktató munkában. 2. A kollégium egyszemélyi felelős vezetője az iskola igazgatója. 23.2. A kollégium pedagógiai feladatai 1. A kollégium nevelési elveit a pedagógiai program határozza meg az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével. 2. Otthont nyújt a tanulóknak, kiegészíti, és szükségszerűen pótolja a családi nevelést. 3. Változatos lehetőségeket nyújt érdeklődésük felkeltésére, tehetségük kibontakoztatására. 4. Segítséget ad iskolai tanulmányaik eredményes végzéséhez. 5. A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a játék és a sportolás lehetőségeinek biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejük tartalmas eltöltéséről. 6. Adottságaik és képességeik megismerésével és fejlesztésével folyamatosan neveli a tanulókat a választott szakma szeretetére. 7. Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. 8. A nevelőmunka hatékonyságának fokozása. 9. A nevelőtanárok adminisztrációs munkájának elvégzése. 10. A naplók vezetése. 11. A leltárak és nyilvántartások vezetése. 12. A folyóiratok és nyomtatványok rendelése. 13. A kollégiumi dokumentációk megőrzése.

63/88



14. A tanulók ideiglenes be- és kijelentkezésének megszervezése, lebonyolítása. 23.3. A nevelőtanár feladata 1. Feladatait a minden tanév kezdetén felülvizsgált munkaköri leírása tartalmazza, amelyet az igazgató ad ki, figyelembe véve az SzMSz és a Pedagógiai program vonatkozó részeit. 2. Széles körű pedagógiai felkészültséggel céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő lehetőségek kibontakoztatását. 3. Kísérje figyelemmel a rábízott tanulók tanulmányi munkáját, sokoldalú művelődését, egészséges életmódját, gondoskodjon a szükséges tanulmányi segítségről. 4. Csoportjának tanulói körében felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, támogatja a tanulók sporttevékenységét. 5. Kötelessége, hogy részt vegyen szervezett továbbképzésben, az iskola osztályfőnöki és szaktárgyi munkaközösségeinek munkájában. 6. Tartson kapcsolatot a szülőkkel. 7. Törekedjék őszinte, nyílt nevelőtanár-diák kapcsolat megteremtésére. A tanulók egyéni problémáinak megoldásához is adjon segítséget. 8. A kollégiumi nevelési terv és munkaterv alapján a tanév elején elkészíti saját munkatervét, amelynek éves megvalósításáról beszámol. 9. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival. 10. Munkáját az előírt munkabeosztás szerint végzi. 11. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát és személyes tárgyaik rendben tartását. 12. Gondoskodik a betegek orvosi ellátásáról. 13. Az előírt beosztás szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, valamint éjszaka ügyeleti szolgálatot teljesít 13. Beosztás szerinti foglalkozás elhagyására, elcserélésére legalább egy nappal előbb engedélyt kell kérni az igazgatótól vagy helyettesétől. Váratlan akadályoztatását haladéktalanul köteles az igazgatónak jelenteni. 14. A nevelőtanár a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, egyéb felszerelések épségéért.

24. Értelmezések 1. Tanulók nagyobb csoportja: egy évfolyam tanulói, egy szakhoz tartozó tanulók, a tanulói létszám 20 %-a. 2. Vizsgák: javítóvizsga, pótvizsga, különbözeti vizsga, osztályozó vizsga. 3. Nem fizetett, engedélyezett távollét: Minimum egy tanítási óra vagy a tanítási órák egy része. 4. Rendezvény: Az iskola életét érintő minden olyan esemény, amely beletartozik az iskola oktató-nevelő munkájába, hagyományainak ápolásába, kialakításába, hírnevének öregbítésébe.

64/88



5. A tanulói közösségek: az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek. 6. Kt. : Közoktatási törvény 7. Hálóterv: Az iskola helyi tanterve alapján az egyes szakok és évfolyamok számára aláírt tantárgyakat és a tárgyakhoz kapcsolódó óraszámokat tartalmazza.

25. Záró rendelkezések 25.1. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya 1. Az SzMSz előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű. 2. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző SzMSz-e. 25.2. Az SZMSZ felülvizsgálata 1. Az SzMSz felülvizsgálatát kezdeményezheti:  a fenntartó,  az iskola igazgatója, amennyiben a jogszabályi háttér megváltozása ezt indokolttá teszi, vagy az alapító okirat változása szükségessé teszi, vagy az iskola életében bekövetkezett változások indokolják. 2. Az 25.2.1. pontban meghatározottakon túl az SzMSz felülvizsgálatát háromévente vagy az iskola vezetésében bekövetkezett változás esetén el kell végezni. Az esedékes felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli beszámolót kell készíteni, amelynek eredményétől függően kezdeményezni kell az SZMSZ módosítását. 25.3 Az SzMSz nyilvánossága 1) Az SzMSz-t elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell mindenki számára a szabad hozzáférhetőséget. Az SzMSz elhelyezésre kerül: - irattár - igazgató - álatlános igazgatóhelyettes - gazdaságvezető - könyvtár

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...................................................................... igazgató

65/88



25.3. Elfogadást igazoló dokumentumok 25.3.1. Nevelőtestület A SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete ……… év ………. hó ……….. napján megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt kettő ( ………………………. és …………………………) jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

................................................. jegyzőkönyv-készítő

.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

........................................... jegyzőkönyv-hitelesítő

25.3.2. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

..................................................... diákönkormányzat képviselője

...................................................... diákönkormányzat képviselője

25.3.3. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap ..................................................... közalkalmazotti tanács képviselője

...................................................... közalkalmazotti tanács képviselője

66/88



25.3.4. Iskolaszék A iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

..................................................... iskolaszék képviselője

...................................................... iskolaszék képviselője

67/88



1. számú melléklet Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. A gyűjtőköri leírás az állományfejlesztés alapelveit, a gyűjtemény dokumentumainak formai és tartalmi szempontú összetételét tartalmazza. 2. A gyűjtemény fejlesztésének alapelvei, a gyűjtőkörben meghatározott, állományi összetétel eléréséhez: 1. Alapelvek a) folyamatos, tervszerű és arányos állományfejlesztés, b) a gyarapítás és apasztás helyes arányainak biztosítása, c) válogató gyűjtés a tartalmi teljesség igényével, d) minőségelvűség a válogatásban, e) nem elsősorban a választék bővítése, hanem a tanulók munkáltatásához szükséges források többes példányainak biztosítása, f) külső források bevonása az információs igények kielégítéséhez. 2. Az állomány formai szempontú összetétele a) írásos nyomtatott dokumentumok b) könyvek (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv stb.), periodikumok audiovizuális ismerethordozók c) képes dokumentumok, hangzó dokumentumok, hangos-képes dokumentumok d) egyéb dokumentumok pl.: oktatócsomagok stb. 3. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége Az iskolai könyvtáraknak erősen válogatva kell gyűjteni. Teljességre egyetlen tantárgyi vagy tudományterületen nem törekedhetnek, de tartalmilag le kell fedniük a tantervek által rögzített tananyagot. 4. Az iskolai könyvtár állományrészei 4.1. Kézikönyvtári állomány Az iskolai könyvtárak minden típusában gyűjteni kell az általános művelődéséhez, az egyes műveltségi területekhez szükséges alapdokumentumokat, segéd- könyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat stb. 4.2. Ismeretközlő irodalom Gyűjteni kell a helyi tantervnek, a tantárgyi programoknak, valamint a vizsgakövetelményeknek megfeleltetett ismeretterjesztő és szakkönyveket. Hogy az iskola könyvtárába egy adott dokumentumból hány példány kerüljön be, azt a dokumentum tartalma és a gyűjtőkört alakító tényezők, azok közül is kiemelten az intézmény tanulói és tantestületi létszáma határozza meg. (így például a házi olvasmányokból kb. 4-5 tanulóra, az ajánlott olvasmányokból kb. 10 tanulóra jusson egy-egy példány.)

68/88



4.3. Szépirodalom A műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat teljességgel, a tanulók személyiség fejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat, pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. 4.4. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyveit és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket, segédleteket, folyóiratokat, nem nyomtatott anyagokat, és az iskolai élettel összefüggő jogi, statisztikai, közgazdasági és helyismereti, - történelmi forrásokat. 4.5. Könyvtári szakirodalom / a könyvtáros segédkönyvtára/ Gyűjteni kell a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédleteket, szabványokat, jogszabályokat, könyvtártani munkákat és a könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédleteit, folyóiratokat, nem nyomtatott anyagokat. 4.6. Periodikumok gyűjteménye A tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó napilapok, ismeretterjesztő, szakfolyóiratok, irodalmi, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, könyvtári szaksajtó stb. 4.7. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordózok állományrésze A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok gyűjteménye. A tanulók életkori sajátosságait és a nevelő érdekeket a beszerzésnél egyaránt érvényre kell juttatni. 4.8. Tankönyvtár gyűjtemény (tartós tankönyvek gyűjteménye) 5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: a) nevelési és oktatási célkitűzéseit, b) pedagógiai folyamatának szellemiségét, c) tantárgyi rendszerét, d) pedagógiai irányzatait, e) módszereit, f) tanári-tanulói közösséget. g) a szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értéket, használhatóságát. 6. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik.

69/88



6.1. A beszerzés forrásai: 6.1.1. Vétel A vásárlás történhet: - jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóirat terjesztőktől), - a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől) 6.1.2. Ajándék - Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. - A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. - A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. - Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A győjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. - Az ajándékozás sajátos formája a bekérés. A kereskedelmi fogalomba nem kerülő, ár nélküli dokumentumok (tanfolyami tankönyvek, prospektusok, kiállítási katalógusok, évkönyvek stb.) beszerzése történhet így. 6.1.3. Csere - A csere, mint állománygyarapítási forma szinten független a könyvtári költségvetéstől. - A csere alapján lehet fölös példány vagy/és az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre, alacsony példányszámmal. 6.1.4. Szerzeményezés Az iskolai könyvtárak gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei: a) gyarapítási tanácsadók, b) kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, c) folyóiratok dokumentum ismertetései, d) ajánló bibliográfiák. 7. A dokumentumok állományba vétele 1. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. 2. A könyvtár működési szabályzatában rögzítenie kell az állomány-nyilvántartásrendszerét és a tulajdon bélyegzés módját, tekintettel arra, hogy az idevonatkozó rendelet és szabvány a megengedett módokat is közli. 3. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített.

70/88



8. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásába vételét is jelenti. A végeleges nyilvántartás formái: a) leltárkönyv (cím/egyedi), b) kartoték c) számítógépes. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezheti. 9. Csoportos leltárkönyv 1. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a "leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható" legyen. 2. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. 10. Az állomány apasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az állománykivonás szakmai vesztesége annál kisebb, minél körültekintőbb és megfontoltabb az állomány gyarapítása. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: a) a gyarapítás minőségétől, b) az iskola szerkezeti és profil váltásától, c) a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, d) a dokumentumok tárolásától, fizikai védelemtől, e) a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölheti: a) tervszerű állományapasztás, b) természetes elhasználódás, c) hiány. 11. Tervszerű állományapasztás A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum kivonás.

71/88



12. A törlés folyamata 1. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros tanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. 2. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. 3. Az állományellenőrzés évében ügyelni kell arra, hogy a két munkafolyamat - a kivonás és az állományellenőrzés - ne történjék azonos időben. 13. A kivonás nyilvántartásai: 13.1. Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: a) rongált példány, b) megtérített (pénzzel vagy dokumentummal), és behajthatatlan követelés, c) állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény. 14. Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumai tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. 15. Kölcsönzési nyilvántartások 1. Az iskola könyvtárában a tasakos és a számítógépes nyilvántartás használatos. A nyilvántartások a kölcsönzés tényét rögzítik, a használó aláírásának jogi jelentősége nincs. 2. A könyvtáros tanár a kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél tartsa tiszteletben az olvasók személyiség jogait. 3 Az iskolai könyvtár kölcsönzési rendszerét a működési szabályzatban rögzíteni kell. 16. Ismeretterjesztő és szakirodalom gyűjtőköri leírása ETO szerinti bontásban 0 Általános művek

A hazai és az egyetemes művelődéstörténet, a kultúra tudományok kisközép és nagymérető elméleti és történeti összefoglalói. Alap-és középfokú könyvtártani összefoglalók, az OPKM kiadványai és egyéb pedagógiai, könyvtári módszertani kiadványok, az iskolai könyvtárakkal foglalkozó művek. A könyvtári feldolgozó munkához - gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, osztályozás, katalógusszerkesztés felhasználható szabványok, segédletek Kis-, közép- és nagyméretű általános lexikonok és enciklopédiák

Válogatva Válogatva Válogatva Válogatva

1 Filozófia, bölcselet Filozófiai, pszichológiai és etikai kisenciklopédiák. Teljességre törekvően A pszichológia alapfogalmait, fejlődését, problematikáját Teljességre törekvően tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak, a pszichológia egyes

72/88



ágaival foglalkozó kézikönyvek közül az általános, fejlődés - és neveléslélektan. a szociálpszichológia s a csoportlélektan legalapvetőbb művei. A nevelés és a tanulás lélektani kérdéseivel foglalkozó Teljességre törekvően legalapvetőbb művek. 2 Vallás Vallástörténeti, mitológiai kislexikonok, a mitológiával, a Válogatva Bibliával, a vallással foglalkozó ismeretterjesztő munkák 3 Társadalomtudomány A szociológia és a szociológiai módszerek kézikönyvei, a Válogatva középiskolai korcsoporttal foglalkozó szociológiai kiadványok A családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi Válogatva rendelettárak, család-, gyermek- és ifjúságvédelem gondozás. Oktatási jogszabálygyűjtemények, művelődésügyi rendeletek Válogatva A pedagógia szakirodalma /lexikonok, kézikönyvek, monográfiák Válogatva módszertani kiadványok. Néprajzi lexikonok Válogatva A társadalmi érintkezés szabályairól szóló kiadványok. Válogatva 5 Természettudomány A matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a geológia és a Válogatva csillagászat összefoglaló kézikönyvei, lexikonok, enciklopédiák, monográfiák, környezetvédelmi kiadványok. 6 Alkalmazott tudományok Az egészséges életmóddal, a higiénével, a balesetvédelemmel Válogatva kapcsolatos ismeretterjesztő kiadványok Találmányokról, feltalálókról kiadott ismeretterjesztő művek. Válogatva 7 Művészet, szórakozás, sport Művészeti lexikonok, albumok, kézikönyvek, összefoglaló munkák. monográfiák. Film- és színháztörténeti lexikonok, kézikönyvek, évkönyvek Társasjátékok, sakk. rejtvények Sportévkönyvek, kézikönyvek, szabálykönyvek, riportkönyvek, turisztika, természetjárás

Válogatva Válogatva Válogatva Válogatva

8 Irodalomtudomány, nyelvészet A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó vagy részterületet Válogatva bemutató szakirányú segédkönyvek Munkáltató eszközként használatos művek Egy tanulócsoport létszámának megfelelő példányszámban Az iskolában tanított idegen nyelvek tanításához felhasználható Válogatva idegen nyelvű segédletek 9 Földrajz, történelem A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó vagy részterületet Válogatva bemutató szakirányú segédkönyvek

73/88



Munkáltató eszközként használatos művek

Válogatva

74/88



2. számú melléklet Közalkalmazotti szabályzat 1. A közalkalmazotti szabályzat célja, hatálya érvényessége 1. A szabályzatot megkötő felek A szabályzat alapvető rendeltetése az, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket. A közalkalmazotti szabályzat a Rózsa Imre Középiskola és Kollégium, (Újszász, Dózsa György út 23.) iskola igazgatója, mint munkáltató és a KÖT tagjainak közös megállapodása. A KÖT tagjainak száma 3 fő, tagjai közül elnököt választ. A közalkalmazotti szabályzat aláírói az igazgató és a tanács elnöke. 2. A közalkalmazotti szabályzat hatálya, kihirdetése a) A közalkalmazotti szabályzat csak a Rózsa Imre Középiskola és Kollégium, (Újszász, Dózsa György út 23.) iskolára terjed ki. b) A KÖSZ az aláírás napján lép életbe. c) A szabályzat kihirdetésére, a közalkalmazottakkal történő megismertetésére, módosítására, felmondására a kollektív szerződésre vonatkozó Mt-ben foglalt szabályok érvényesek. (Mt. 38. § (1)-(3) bekezdése, a 39. § (1)-(2). bekezdése, valamint a 40. § (1) bekezdése első mondata.) d) A szerződő felek vállalják, hogy a közalkalmazotti szabályzat teljesítését évente május 30-ig közösen értékelik. Közös határozattal szükség szerint módosítják, erről a közalkalmazottakat tájékoztatják. 3. A közalkalmazotti tanács megszűnik, ha visszahívják, ha tagjainak száma egyharmaddal csökken, ha a megbízás ideje lejár, s ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. a) A visszahívást a választársa jogosult közalkalmazottak legkevesebb 30 százaléka indítványozhatja. Amennyiben ez megtörténik, a visszahívásról szavazást kell tartani, amelyen az arra jogosult közalkalmazottak legalább felének részt kell vennie. b) A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok kétharmadára van szükség. a visszahívásra tett indítvány egy éven belül nem ismételhető meg. 2. A közalkalmazotti tanács jogainak gyakorlása 1. A véleményformálásra jogosult tanácstagoknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az intézmény működéséről, a tervezett intézkedésekről, döntésekről. 2. Együttműködési jog illeti meg a tanácsot a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználását illetően (Kjt. 16. § (1)). 3. Az igazgató döntése előtt legalább 15 nappal korábban véleményeztetni köteles (Kjt. 16. § (2)) a) a belső szabályzatok tervezetét (munkavédelmi, belső ellenőrzési, leltározási és selejtezési, pénzkezelési, ügyiratkezelési stb.), 75/88



b) a működési szabályzat tervezetét, c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét, d) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, e) a tanulmányi szerződések tervezetét, f) a szabadságolás és munkarend kialakításának tervezetét, g) a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét, h) a közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazását, i) a megváltozott munkaképességükre vonatkozó elképzeléseket. 4. A közalkalmazottak nagyobb csoportja a) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint b) a gazdasági, műszaki, kisegítő munkakört ellátók. 5. Véleményt kell kérni különösen a) a bérfejlesztések végrehajtása elveiről, b) a jutalmazás elveiről, c) az intézményi struktúra módosításával kapcsolatos tervekről. 6. A tanács tagjai a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos gazdasági és szociális érdekeket érintő, valamint az intézmény belső rendjével kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást kérhetnek a vezetőtől. A tájékoztatás nem tagadható meg. 3. A közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszere (Mt. 66. §, Kjt. 14. §)

1. A közalkalmazotti tanács és az igazgató kapcsolata a) Az igazgató meghívás esetén részt vesz a közalkalmazotti tanács megbeszélésén. b) A tanács szerepet vállal az intézmény belső rendjének kialakításában, a zavartalan működés biztosításában. 2. A közalkalmazotti tanács és a nevelőtestület kapcsolata a) a tanács információt ad véleményező tevékenységéről nevelőtestületi értekezleteken, b) a nevelőtestületet foglalkoztató kérdéseket jelzi a vezetőnek, segít a feszültségek oldásában. 4. A közalkalmazotti tanács működése 1. Az iskola igazgatója biztosítja a tanács tagjainak működési feltételeit, amelynek eszközei a) sokszorosítási lehetőség az információk terjesztésére, b) telefon, telefax ingyenes használata, c) munkáltatói nyilvántartás adatainak átadása véleményezés előtt, d) munkaviszony érintő döntés előtti igazgatói tájékoztatás, amennyiben a döntés a közalkalmazottak nagyobb csoportját érinti. 76/88



2. A közalkalmazotti tanács tagjainak munkaidő kedvezménye a) A tanács tagjait munkajogi védelem és munkaidő kedvezmény illeti meg. A közalkalmazotti tanács elnökét 15%-os, a tanács tagjait 10% csökkentés. A munkaidő kedvezmény pedagógus esetén a kötelező óra arányos csökkentését jelenti. b) A kedvezményt májusban, a tanítási évre előre kell meghatározni, ennek pénzügyi fedezetét a fenntartó biztosítja. c) A közalkalmazotti tanács tagjainak munkajogi védelme. A közalkalmazotti tanács tagjainak munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Mt. 28. §-ától való eltéréssel. 3. A közalkalmazotti tanács munkáltatóval szembeni kötelezettsége a) A munkáltatótól kapott információkat, adatokat a közalkalmazott beleegyezése nélkül nem hozza nyilvánosságra. b) A tanács a munkáltató tervezett intézkedéseivel kapcsolatos álláspontját a tervezet megismerésétől számított két héten belül ismerteti munkáltatójával. Amennyiben észrevétel nem érkezik, egyetértésnek tekinthető. (Mt. 66. §) c) A tanács tagjai sztrájk szervezésében, támogatásában, illetve akadályozásában nem vehetnek részt. A sztrájkban részt vevő tanácstag közalkalmazotti tanáccsal összefüggő jogosítványai a sztrájk idején szünetelnek. (Mt. 70. §) 5. Záró rendelkezések A közalkalmazotti szabályzat egy-egy példányát kapja: a) az iskola igazgatója, b) az iskola gazdasági vezetője, c) a közalkalmazotti tanács tagjai, d) a szakszervezetek képviselői. Ezenfelül egy példányt az ügyviteli irodán ki kell függeszteni, és az iskolai könyvtárban el kell helyezni.

…………………………………….. igazgató

…………………………………… közalkalmazotti tanács elnöke

77/88



3. számú melléklet – munkaköri leírás minták 3.1. Szaktanár

Készült 2 példányban

Név: Munkakör megnevezése:

tanár

Besorolási kategória: Bérbesorolás: Közvetlen felettese: a matematika-fizika munkaközösség-vezetője I. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása 1) Szaktanári munkáját a tanév elején megállapított időbeosztás (órarend) alapján végzi. Az órarendben meghatározott osztályokban tanítja szaktárgyait, ellátja a szaktanári feladatokat. 2) Munkájával elősegíti az iskola Küldetésnyilatkozatában és a Pedagógiai programjában megfogalmazott célok, értékek és elvárások megvalósulását. 3) Megbízás alapján olyan feladatot lát el, amely segíti az iskola differenciált képzésének megvalósítását (pl. szakkört, korrepetálást, verseny előkészítőt, érettségi előkészítőt, felvételi előkészítőt vezet). 4) Szükség szerint helyettesítési feladatokat lát el megbízás alapján. 5) a) Szükség szerint tanulói kíséretet, felügyeletet lát el. b) A folyósón, óraközi szünetben ügyeletesi feladatokat lát el meghatározott időrend szerint. 6) Szükség szerint, megbízás alapján vizsgáztató tanári feladatokat lát el (pl. osztályozó, javító és pótvizsgán). 7) Megbízás alapján érettségi vagy képesítő vizsgán ellátja a vizsgáztatási feladatokat, a jogszabályban meghatározott díjazás ellenében. 8) Igazgatói, munkaközösség-vezetői kérésre bemutató órát tart. Részt vesz azok elemzésén, értékelésén. 9) a) A kerettantervhez, a helyi tantervhez és az iskola pedagógiai programjához illeszkedve az általa tanított tantárgyhoz tanmenetet készít. b) A tanmenetet az iskola éves programjában meghatározott határidőre elkészíti. Véleményezésre az adott tantárgy munkaközösség-vezetője számára átadja. c) Szükség szerint a véleményezés utáni korrekciókat, a jóváhagyást megelőzően végrehajtja. d) A jóváhagyott tanmeneteket a tanév végéig megőrzi. Azt kérésre az öt ellenőrző vagy értékelő személynek átadja. 10)

78/88



a) Bekapcsolódik a tantárgyához kapcsolódó munkaközösség munkájába. b) Részt vesz megvalósításában.

a

munkaközösség

éves

programjának

összeállításában,

c) A rábízott feladatokat határidőre, a kitűzött célokhoz igazodva elvégzi. 11) Részt vesz az iskolai értekezleten. Munkájával segíti az értekezletek hatékony, eredményes lefolyását. 12) A munkaköréhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat (pl. napló vezetés) a jogszabályi előírások, az iskola belső szabályzatai szerint elvégzi. 13) a) Részt vesz a fogadó órákon. b) Osztályfőnöki, szülői kérésre részt vesz a szülői értekezleten. A szülői értekezlet idején az iskolában, elérhető helyen tartózkodik. c) A szülők számára a felmerülő kérdésekre érdemben válaszol. Tájékoztatja a szülőt a következményekről, a számonkérés formáiról, a tanuló tanulmányi eredményeiről. Kérésre az írásbeli dolgozatokat a szülő számára megmutatja. 14) a) A tanulók írásbeli, gyakorlati munkáit a tanév végéig hiánytalanul megőrzi. b) Kérésre azt a szülő, diák, az osztályfőnök, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés számára átadja. c) Díjazás ellenében a szülő, a diák számára másolatot készít, amennyiben ez technikailag megoldható. A másolat díjazását az igazgató határozza meg. 15) a) Részt vesz a tanulók teljesítményének mérésében (pl. helyi vagy országos mérés). b) Segíti a helyi mérőeszközök összeállítását, a mérést, a javítást és az értékelést. c) A mérés eredményeit, az értékelés alapján megfogalmazott célokat, feladatokat figyelembe veszi szaktanári tevékenysége, oktató-nevelő munkája során. d) A mérési eredményeket bizalmasan kezeli. Iskolán kívüli felhasználás, tájékoztatás előtt beszerzi az igazgató írásbeli engedélyét. 16) a) Tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal az értékelés, az érdemjegy adás és az osztályozás szempontjait. b) Az elmondottakat írásban rögzíti, amelynek egy példányát az iskolai könyvtárban elhelyezi az iskola éves munkatervében meghatározott időpontig. 17)Alkalmat ad a diákok számára a problémák jelzésére. A diák(ok) által felvetett kérdésekre érdemben válaszol. 18) Tanulmányi problémákkal, magatartási nehézségekkel küzdő diákokra felhívja az osztályfőnök, a szülő figyelmét. Javaslatot tesz a probléma megoldására. 19) Véleményének megfogalmazásával, a tanulók értékelésével segíti az általa tanított osztályok osztályfőnökeinek munkáját.

79/88



20) Részt vesz minden olyan megbeszélésen, amely az általa tanított tanulók jobb megismerését segíti. 21) a) Részt vesz az osztályozó értekezleten. b) Az osztályozó értekezletet megelőzően lezárja osztályozza, értékeli a tanulók teljesítményét. A tanulókat az általa javasolt osztályzatról tájékoztatja. 22) a) Részt vesz az iskola rendezvényein. b) Segíti a rendezvények sikeres lebonyolítását. 23) Betartja és betartatja a diákokkal az iskola belső szabályzatait. 24) Szükség szerint képviseli az iskolát különböző rendezvényeken. 25) Figyelemmel kíséri a tantárgyához, tantárgyaihoz kapcsolódó pályázatokat, versenyeket, felhívásokat. Kezdeményezi az azokon való részvételt. 26) a) Folyamatos önképzéssel gyarapítja szakmai, nevelési ismereteit. b) Kezdeményezi külső (nem iskola által szervezett) képzéseken, konferenciákon való részvételét. Kérelmét írásban az iskola igazgatója számára adja be elbírálásra. 27) a) Rendeltetés szerűen használja az iskola technikai eszközét. b) Az eszközök meghibásodását, vagy ha bármilyen jellegű műszaki hibát tapasztal az iskola területén, jelzi azt a műszaki igazgatóhelyettesnek. 28) a) Munkája során figyelembe veszi az iskola minőségbiztosítási eljárásait, szabályait. b) Segíti az iskola minőségbiztosítási rendszerének kiépítését, fejlesztését. II. Különleges felelőség 1. Bizalmas információk 1) A tanulók adatait bizalmasan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli. 2) Az igazgató, nevelőtestület döntéseit ama illetéktelen személlyel nem közli. 2. Ellenőrzés 1) Folyamatosan ellenőrzi, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját. 2) Ellenőrzi az általa kiadott feladatok végrehajtását. Értékeli az elvégzett feladatokat. 3) Az iskola mérési rendszeréhez kapcsolódó dolgozatokat, az iskola munkatervében meghatározott időpontban megíratja, kijavítja, értékeli. 3. Kapcsolatok

80/88



1) Az iskolavezetéssel 2) Az általa tanított diákok osztályfőnökeivel 3) A munkaközössége vezetőjével 4) Kollégáival, különösen az azonos szakon tanítókkal 5) Az általa tanított diákok szüleivel 6) Az iskolai könyvtárossal 7) Az adminisztrációval 8) Az iskola ifjúságvédelmi felelősével 9) A diákönkormányzatot segítő tanárral 4. Járandósága 1)

Helyettesítés esetén a Kjt.-ben, Kollektív szerződésben foglaltak szerinti illetmény.

2) Túlmunka esetén a Kjt.-ben foglaltak alapján megállapított óradíj. 3) A Kollektív szerződésben foglaltak szerinti díjazás illeti meg, a tanulói kíséret, felügyelet esetén. 4) Érettségi vagy képesítő vizsgán végzett vizsgáztatói tevékenységért a jogszabályban előírtak szerinti díjazás illeti meg. A munkaköri leírás visszavonásig vagy a ……………….-es tanév végéig érvényes. A munkaköri leírás visszavonását az iskola igazgatója kezdeményezheti. Újszász, ……… év …………. hó …… nap ……………… igazgató Átvettem:

81/88



Név: .................................................................. Munkakör megnevezése:

osztályfőnök

Besorolási kategória:

tanár

Készült 2 példányban.

Bérbesorolás: ...................... 3.2. Osztályfőnök Közvetlen felettese:

osztályfőnöki munkaközösség-vezetője

I. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása 1) Osztályfőnöke a(z) …………. osztálynak. 2) Tanévkezdéskor megnyitja az osztálynaplót, az anyakönyvet. Folyamatosan vezeti azokat. Ellenőrzi a szaktanárok naplóvezetését, jelzi a szaktanárnak az esetleges hiányosságokat. Két hetes elmaradás esetén jelzi a problémát az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőjének. 3) Munkájával elősegíti az iskola Küldetésnyilatkozatának és pedagógiai programjának megvalósítását. 4) a) Osztályának tanulóit megismerteti az iskola belső szabályzataival. Betartatja a szabályokat különös tekintettel az alábbiakra:  Baleset és tűzvédelmi szabályzat  Házirend  Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei  Vizsgaszabályzat b) A tanulókkal aláíratja a fenti szabályzatok tudomásul vételét, majd azokat leadja az általános igazgatóhelyettesnek. 5) a) A tanév folyamán, a tanévrendjében meghatározottak szerint szülői értekezletet tart. b) Szülői értekezleten az alábbi témákat köteles érinteni:  az osztály neveltségi helyzete,  az osztály tanulmányi helyzete,  a hiányzások és következményeik,  soron következő feladatok ismertetése,  az osztály „életét” érintő kérdések megvitatása a szülőkkel,  tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskola mely belső dokumentumait hol, milyen módon tekinthetik meg. 6) Részt vesz a fogadóórákon. 7) Ellenőrzi az osztálya statisztikai adatait. Az abban bekövetkezett változásokat azonnal jelzi az általános igazgatóhelyettes számára. 8) Rendszeresen értékeli osztálya, osztálya tanulóinak tanulmányi eredményeit. Bármilyen jellegű probléma esetén kezdeményezi annak megoldását a diákoknál, a szülőknél, a szaktanárnál vagy az iskolavezetésnél.

82/88



9) a) Rendszeresen konzultál az osztályában tanító kollégákkal az osztály tanulmányi és neveltségi kérdéseiről. b) Előkészíti osztályának bemutatását az októberi-novemberi értékelésre. Ennek érdekében: 

Igyekszik a tanulókról minél több háttér információt feltárni, amely befolyásolja a tanulók tanulmányi eredményét, neveltségi szintjét.



Összehasonlítja az egyes tanulók és az osztály tanulmányi eredményét az előző időszak év végi, a mérési eredmények és az addig szerzett jegyek tükrében.



Feltérképezi az osztály erősségeit, gyengeségeit.



Felmérni a tanulók motiváltságát.



Felméri a szülők, tanulók céljait, elvárásait az iskolával szemben.



Felméri a tanulók szociális helyzetét, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel és az Alapítványi kuratóriummal. c) Szülői értekezletet megelőzően összegyűjti a szaktanárok véleményét az osztályáról, tájékoztatja arról a szülőket. d) Lehetőség szerint látogatja az osztályában tanító szaktanárok óráit. Minden szaktanár óráját a tanév folyamán minimum egy alkalommal megtekinti. A látogatás időpontját az osztálynaplóban rögzíti. Az óralátogatás tapasztalatait felhasználja az osztályfőnöki munkájában. Technikai akadály (pl. órarendi ütközés esetén) az általános igazgatóhelyettessel egyeztet. A látogatás tervezett időpontjáról előzetes tervet készít, amelyet a tanév rendjében meghatározott időpontig lead az általános igazgató helyettes számára. 10) a) A szülőt értesíti gyermeke tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól, dicséreteiről és büntetéseiről. Az értesítést az ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba jegyzi be. b) Szükség szerint vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezdeményezi a szülő levélben történő értesítését a gyermekét érintő kérdésekről. A levél tartalmát egyezteti az általános igazgatóhelyettessel. A levelet elküldeni csak az iskolavezetés valamely tagjának engedélyével lehet, egy példányát át kell adni az irattár számára iktatásra. 11) Havonta összegzi az osztályában tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását. 12) a) Hetente kijelöli a heteseket. b) Felhívja a hetesek figyelmét feladataikra. c) Rendszeresen ellenőrzi a hetesek munkáját. 13) A félévi és év végi osztályozóértekezletre összegzi a tanulók elbírálásához szükséges adatokat, információkat. Ezekről tájékoztatást ad az értekezleten. Az osztályozóértekezletre minimálisan a következő adatok szükségesek:  igazolt és igazolatlan hiányzások (osztály, tanuló)  30 %-os hiányzást elérők (tantárgy – tanuló)  dicséret és fegyelmi büntetés (tanuló)

83/88



 tanulmányi átlag (osztály, tanuló)  bukások tanulónként (száma, tantárgy)  javaslatok a magatartás és szorgalom jegyekre (tanuló) 13) Gondoskodik az osztályterem rendjéről, tisztaságáról, esztétikus dekorációjáról. Az ezen a területen jelentkező problémákat, igényeket a műszaki igazgatóhelyettes számára jelzi. 14) a) Folyamatos önképzéssel gyarapítja ismereteit. b) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein. Segíti éves programjának kialakítását, végrehajtását. c) Részt vesz az iskola által szervezett belső képzéseken. d) Kezdeményezi külső (nem az iskola által szervezett) képzéseken, konferenciákon való részvételt. Kérelmét írásban, az iskola igazgatójának adja be elbírálásra. 15) Szükség szerint tartja a kapcsolatot a hatóságokkal. 16) Felkészíti osztályát az iskolai rendezvényekre. Felhívja a tanulók figyelmét az alkalomhoz illő viselkedésre, megjelenésre. A rendezvény előtt ellenőrzi a tanulók öltözetét. 17) Segíti a tanulók pályaválasztási tevékenységét. Felhívja a tanulók figyelmét az iskolában folyó szakképzésekre, a szakképzésben résztvevő kollégák számára megteremti a lehetőséget tájékoztatók megtartására. 18) Munkája során figyelembe veszi az iskola minőségbiztosítási eljárásait, szabályait. 19) a) Szülői értekezleten megismerteti a szülőkkel az iskola nevelési, oktatási célkitűzéseit. b) Ismerteti belső szabályzataink főbb pontjait, különös tekintettel a Házirendre és a Vizsgaszabályzatra. 12. vagy végzős szakképző évfolyamon 20) Ismerteti a tanulókkal az érettségi vagy szakmai vizsgáztatás szabályait. 21) Tájékoztatja a szülőket az érettségi vagy képesítő vizsgával kapcsolatos szabályokról, eljárásokról, előírásokról. 22) Segíti a tanulók bejelentkezését az érettségi vagy képesítő vizsgára. 23) Segíti a tanulókat továbbtanulási szándékuk megvalósításában. II. Különleges felelősség 1. Személyek 1.) Megszervezi az osztályközösséget. 2.) Elősegíti a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe. 2. Tervezés

84/88



1.) Az iskola pedagógiai programjára támaszkodva, a helyi tanterveket figyelembe véve, az iskola és az osztályfőnöki munkaközösség programjához igazodva, a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve elkészíti osztályfőnöki tanmenetét. 2.) Az osztályfőnöki tanmenetet jóváhagyásra, a tanév rendjében meghatározott határidőre, átadja az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. A jóváhagyott tanmenetet tanév végéig megőrzi. Óralátogatás, értékelés, ellenőrzés esetén az értékelő, ellenőrző személy rendelkezésére bocsátja. 3.) Figyelemmel kíséri az osztályfőnöki munkához kapcsolódó pályázatokat, felhívásokat. Kezdeményezi az ezeken való részvételt. 3. Pénzügyi döntések 1.) Felelőséggel tartozik az „osztálypénz” kezeléséért. 2.) Rendszeresen ellenőrzi az osztálypénztáros munkáját. 3.) Az osztállyal egyetértésben dönt a pénz felhasználásáról. A felhasználásról elszámol a diákoknak, szülőknek. 4. Bizalmas információk 1.) A tanulók személyes adatait bizalmasan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli. 2.) Az igazgató, nevelőtestület döntéseit, határozatait arra illetéktelen személlyel nem közli. 3.) Az iskola mérési eredményeit bizalmasan kezeli, nyilvánosságra az igazgató engedélye nélkül nem hozza. 5. Ellenőrzés 1.) Ellenőrzi, hogy osztályának tanulói betartják-e az iskola belső szabályzataiban előírtakat. 2.) Ellenőrzi az osztályban kiadott feladatok végrehajtását. Értékeli az elvégzett feladatokat. 3.) Részt vesz a „tanári kérdőívek” kitöltésében, kitöltetésében és értékelésében. („Tanári kérdőív” a tanulók elégedettségét mutatja az osztályban tanító tanárokról.) 6. Kapcsolatok 1.) Az iskolavezetéssel. 2.) Az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőjével. 3.) Az osztályban tanító kollégákkal. 4.) Az osztályfőnöki munkaközösség tagjaival. 5.) Az osztályban tanuló diákok szüleivel. 6.) Szükség szerint a különböző hatóságokkal. 7.) Az iskolai könyvtárossal. 8.) Az adminisztrációval. 9.) Az ifjúságvédelmi felelőssel. 85/88



10.) A diákönkormányzatot segítő tanárral. 11.) Az iskola Alapítványának kuratóriumával. 7. Járandósága 1.) Kjt. végrehajtásáról megfogalmazott rendelet alapján járó osztályfőnöki pótlék. 2.) Egy óra kedvezmény az osztályfőnöki teendők ellátására, amely tevékenység beszámítható a többször módosított Kt. (1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/18 pontja alapján elrendelt kötelező óraszámon felüli két órába. A munkaköri leírás visszavonásig vagy a ………..-es tanév végéig érvényes. A munkaköri leírás visszavonását az iskola igazgatója kezdeményezheti. Újszász, ……… év …………. hó …… nap ……………… igazgató Átvettem: 3.3. Kollégiumi nevelőtanár Név: Beosztás: kollégiumi nevelőtanár Besorolási kategória: Bérbesorolás: Közvetlen felettese: I. Főbb felelősségek és tevékenységek. 1) A kollégiumban, a tanév elején meghatározott időbeosztás alapján, ellátja a nevelőtanári feladatokat. 2) Oktató, nevelő munkájával segíti a Küldetésnyilatkozatban és a Pedagógiai programban foglaltak megvalósítását. 3) Ellátja tanulócsoportjának vezetését. 4) Tevékenységével elősegíti a csoportközösség fejlődését, közreműködik a kollégiumi közösség kialakításában, továbbfejlesztésében. 5) Együttműködik a csoportjába tartozó tanulók osztályfőnökeivel. 6) Felkészíti a tanulókat a kollégiumi szintű programokon való eredményes részvételre. 7) Differenciált pedagógiai programot alkalmaz az eltérő fejlődési ütemű tanulóknál. 8) Felelős tanulócsoportja:  tanulmányi munkájáért,  művelődésért,

86/88



 erkölcsi fejlődéséért,  kulturált és egészséges életmódjáért. 9) Segíti a kollégista tanulók pályaválasztását. 10) Őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatot alakít ki és törekszik annak megerősítésére. 11) Munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi. 12) Rendszeresen részt vesz a nevelőtestület munkájában. 13) Részt vesz minden olyan megbeszélésen, ami elősegíti a kollégiumi tanulók jobb megismerését, amivel elősegíthető a szaktanárok számára a tanulók megismerését. 14) Segíti a kollégiumi közösségek, szakkörök, érdeklődési körök megszerveződését, tevékenységét. 15) Segíti a diák önkormányzatiság erősödését a kollégiumban. 16) Szükség szerint vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szülőt levélben értesíti a gyermekét érintő kérdésekről. A levél tartalmát egyezteti közvetlen munkahelyi vezetőjével. A levél egy példányát át kell adnia az irattár számára iktatásra. 17) Rendszeresen segíti a minőségbiztosítási rendszer kiépítését az iskolában. Munkája során figyelembe veszi a minőségbiztosítási rendszer szabályait, előírásait. II. Különleges felelőssége 1. Személyek Elősegíti a kollégiumban újonnan érkező tanulók beilleszkedését. 2. Vagyonért 1) Felel a kollégiumban elhelyezett technikai eszközökért. 2) A kollégiumban elhelyezett technikai eszközök meghibásodását jelenti a műszaki igazgatóhelyettes számára. 3. Tervezés 1) Tervezi a kollégisták irányított, kötött és szabadidős programját. 2) Egy évre szabott módon tervezi a differenciált képzést. 4. Ellenőrzés foka 1) Rendszeresen értékeli és ellenőrzi a kollégiumi tanulók munkáját. 2) Ellenőrzi a kollégiumban kiadott feladatok végrehajtását. 5. Bizalmas információk 1) A tanulók személyes adatait bizalmasan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli. 2) Az igazgató döntéseit, a nevelőtestületi döntéseit, határozatait illetéktelen személlyel nem közli.

87/88



6. Kapcsolatok 1) Az iskolavezetéssel. 2) Az osztályfőnökökkel. 3) A szaktanárokkal. 4) A szülőkkel. 5) Az adminisztrációval. 6) A diákönkormányzatot segítő tanárral. 7) Az iskola Alapítványának kuratóriumával. 7. Járandósága 1) Közalkalmazotti bértábla alapján megállapított bér. 2) A Kollektív szerződésben megfogalmazott járandóság. A munkaköri leírás visszavonásig vagy a ………..-es tanév végéig érvényes. A munkaköri leírás visszavonását az iskola igazgatója kezdeményezheti. Újszász, ……… év …………. hó …… nap ……………… igazgató Átvettem:

88/88

RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5052 Újszász, Dózsa György út 23

Recommend Documents