ROMOLÓGIAI ISMERETEK Varga Ilona 2013.12.05.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
A cigányok tudomány mai kutatásai szerint Indiából származó nép. Nem csak a tudósok, de a cigányok többsége is szívesen vallja ezt. Bár volt idő, amikor érdekeik azt kívánták, hogy ne cáfolják meg azt a feltételezést, hogy ők a Fáraó népe.
•
A vándorlást 1000 körül kezdték meg. A kutatók szerint 950-1000 körül egy háború miatt indult el a cigányok nagy csapata Indiából (ugyanúgy ahogy nem is olyan régen Romániából később a volt Jugoszlávia területéről is sokan idegen országokban kerestek menedéket). A menekülés másfajta életmódra adott lehetőséget, amely kényszer is volt egyben, hiszen változtatások nélkül kipusztult volna a közösség. Vándorló kézművességre, kereskedésre, zenélésre rendezkedtek be ami későbbi életükben (évszázadokon keresztül a mai napig) is meghatározó lett.
•
Vándorlásaik során eljutottak Görögországba, amelyet a második őshazának tekinthetünk. A XI. században már vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a cigányok nagy tömege él Gyppe mellett, valamint Korfu szigetén Görögországban.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
A XIV. század közepén az egész Balkán területén hatalmas népvándorlásra kerül sor vallási okok miatt. Természetesen a cigányok is vándorútra indulnak. Az 1400-as években már Oláh területeke vannak, ám amikor az török vazallus lett Magyarországra menekülnek, mint a török elöl menekülő keresztények. Ezért is fogadták őket barátságosan. Azt mondták magukról, hogy egyiptomi búcsújárók, s alamizsnából kell megélniük. Ebből az időből maradt fenn, hogy ők a fáraó népe, s szőttek hozzájuk különböző hiedelem-mondákat. Ennek a századnak az elején Magyarország inkább átvonulási terület, pihenő állomás volt számukra, ahonnan el lehetett érni a nyugati országokat.
•
Itt érdemes elgondolkozni azon, hogy ahány országban csak megfordultak mindenütt mások voltak a szokások, más volt a nyelv. Vándorlásuk kezdetekor még egységes nemzetségként keltek útra, majd fokozatosan és folyamatosan elszakadtak egymástól. Nagy létszámuk miatt már csak a családok, jó esetben a törzsek maradtak együtt. A hagyományok és a szokások sokat változtak aszerint, hogy mely országokban mennyi időt töltöttek el. A vándorlás kezdetétől 4-500 év távlatában már természetes, hogy minden fejlődött. A XV. században Nyugat-Európában már kifejlődött a céh-rendszer és komoly múltú manufaktúrák működtek.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
• •
• • • •
Hogy mióta élnek hazánk területén a cigányok? Az első dokumentum 1422-ből származik - Zsigmond király menlevele -, de mások, másféle szempontból ezt az időpontot sokkal korábbra teszik. Sok kutató szerint már az Árpádok uralkodása idején éltek Magyarországon cigányok (feltételezések szerint a hadjáratok tették lehetővé a csatlakozást). A településvizsgálatból tudjuk, hogy a Zigány, Zigen, Czigány nevű községek már az 1377-es évtől léteznek az okmányokban. Mindenesetre az 1400-as években két oka is volt, hogy barátságosan fogadták őket hazánkban. - a török veszedelem miatt a leendő katonát látták bennük - a keresztény hit terjesztésének lehetőségét látták bennük Az akkori társadalmi berendezkedésből sem lógtak ki, hiszen a még fejletlen feudalizmus időszakában érkeztek. Két - három évszázad telt el úgy, hogy Magyarország volt Európában az az ország ahol a cigányokat nem üldözték.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
Néhány adat a kedvező fogadtatásról: • 1476.: Mátyás király utasítást adott, hogy ne háborgassák a szebeni cigányokat. • 1581-ben az előbbi rendeletet Báthori Zsigmond is megerősítette. • 1496-ban II. Ulászló menlevelet adott Bolgár Tamásnak és csapatának. • 1552-ben I. Ferdinánd adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak. • 1616-ban Thurzó György gróf menlevelet adott Ferenc vajdának és népének. • 1661-ben Ung vármegye főispánja adott menlevelet György vajdának és népének. • 1670-ben Debrecen város engedélyezi a cigányok számára a fémmunkák végzését.
A török elűzése után azonban, amint a belső helyzet kezdett megszilárdulni, szembetűnő lett a cigány törzsek kóbor életmódja. Fokozódott a cigányellenes hangulat. I. Lipót cigányellenes rendelete 1701-ben jelent meg, amely egyrészt törvényen kívül helyezte a cigányokat, másrészt viszont olyan törekvése is tapasztalható volt, hogy a török megszállás után lakhatatlan alföldi részeket cigányokkal népesítse be. A földesurak azonban ezt ellenezték. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
Átfogó koncepció Mária Terézia uralkodása idején alakult ki. Létrejöttét főként az adóztatás igénye és a romló közbiztonság kényszerítette ki. Az 1761-es rendelet türelemre int s elrendeli, hogy a cigányokat ezentúl „újmagyar”-nak kell hívni. Mária Terézia 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. (Mit gondolnánk arról a törvényről, hogy magyar a magyarral nem házasodhat?) 1773-ban a cigánygyerekek polgári neveltetéséről rendelkeznek vagyis el kell venni a szülőktől a gyerekeket és más családnál kell felnevelni őket. Tilos lett a lótartás, nem kaphattak útlevelet (így kívánták megakadályozni a vándorlást) és a hagyományos öltözködéstől is eltiltották a cigányokat. Ugyanebben az évben Erdélyben is kormányrendelet született arról, hogy a cigányok csak a falvak végén állíthatják fel a sátraikat. Tíz évvel később II. József földművelésre kívánta szoktatni őket és vallásos nevelést akar nekik adni. A cigányul beszélőket megbüntetéssel sújtotta.
•
A dualizmus 70 éve alatt valamennyi államhatalmi szervezetet foglalkoztatta a cigány kérdés. 1867, a kiegyezés után is szükség volt még az ő kézműves tudásukra, hiszen a nagyipari fejlődés nálunk megkésett. A letelepedett cigányok bedolgozásból, cselédeskedésből, házimunkák vállalásából éltek meg. A növekvő előítéletek miatt azonban sokan kényszerültek vándorlásra. 1907-ben, 1910-ben kormánybiztosokat neveztek ki az ügy megoldására.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
•
•
A magyarországi cigánydeportálásokról (1944-45) alig van adatunk. Becslések szerint 30-50 ezer magyarországi cigány áldozata van a nácizmusnak. Auschwitzba két-három transzportot irányítottak Budapestről és környékéről. A Székesfehérvár környékére begyűjtött cigányokat a város mellett irtották ki. A Dunántúli cigányokat (Turony, Szombathely, Bük, Pocsaj stb.) és a budapestiek egy részét a komáromi várba gyűjtötték össze, majd innen Dachauba és Dachau különböző melléktáboraiba, valamint Ravensbrückbe szállították őket. Becslések szerint mindössze három-négyezren tértek haza a különböző megsemmisítő-táborokat túlélve. (1984-ben a Vas megyei Ónod cigányai emléktáblát állítottak az áldozatoknak. 1992-ben Nagykanizsán, 1993-ban Nyíregyházán avattak emlékművet.) 1945 jelentős év lehetne a cigányok életében hiszen az állam deklarálta a teljes egyenlőséget, azonban ők, mármint a cigányok erről mit sem tudnak. Nem értették és nem is érezték a változást. Analfabéták lévén, érdekeiket még kisebb ügyekben sem tudták érvényesíteni. Ha volt is néhány írástudó cigány, mihez kezdhetett tudásával a cigánytelepen ahova út sem vezetett, ahova nem járt újság, nem volt rádió, csak a félelem és a gond, hogy hogyan lakhat jól a család?! Nem csak az egyenlő jogokból, de a kézzelfogható közelségbe került földosztásból is kimaradtak.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
• •
•
Az 1961-es párthatározat hozott fordulópontot az életükben. Előbb társadalmi rétegnek, majd etnikumnak határozták meg a cigányságot. Mint tudjuk ma a cigányságot kisebbségnek tekintik. A cigány lakosság 80%-a telepeken lakott, embertelen, egészségtelen körülmények között. 1964ben egy újabb párthatározat kimondta a telepek felszámolását. 1981-ben tíz-tizenötezer család (50-55 ezer fő) élt még mindig telepeken. A ‘80-as évektől a cigányság vezető rétege szinte egész Európában kezdte keresni a helyét a társadalomban. Megindult egy olyan mozgalom, mely az anyanyelv elismerését tűzte ki célul, s melynek következtében egyre több cigány nyelvű alkotás jelenik meg. A mai ellentmondások, csak a történelmi folyamatok ismeretében érthetők meg. Az évszázados üldöztetés, az előítéletes, hátrányos megkülönböztetés és az oktatásbeli elmaradások azt eredményezték, hogy a cigányság nagy része a társadalom alsó rétegeihez tartozik.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
LÉTSZÁMADATOK: • • • • • • • • • • • • •
1416-ban: 330 000 fő (cigány nyelvű: 154 000 fő román nyelvű cigány: 37 000 fő) 1846-ban: 30 000 fő 1856-ban: 72 000 fő 1873-ban: 211 714 fő 1881-ben cigánynak vallotta magát : 79 398 fő 1893. évi összeírás: 274 940 fő (cigány anyanyelvű: 82 405 fő) 1930-ban: 14 473 fő beszéli a cigány nyelvet 1941-ben: 18 640 fő beszéli a cigány nyelvet 1949-ben: 21 387 fő beszéli a cigány nyelvet 1960-ban: 25 633 fő beszéli a cigány nyelvet 1970-ben: 34 957 fő beszéli a cigány nyelvet 1980-ban: 27 915 fő beszéli a cigány nyelvet 1990-ben: 48 072 fő beszéli a cigány nyelvet
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
• Az 1971-es felmérés (Kemény) szerint összesen 320 000 fő cigány él hazánkban. Az 1993-as ugyancsak Kemény féle felmérés szerint 457 ezer fő él Magyarországon. • A KSH 1994. évi felmérése szerint „400 ezer fölött” • • A 2011-es népszámlálás adatai szerint 315 ezren vallják magukat romának/cigánynak,
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
NYELVI TAGOZÓDÁS • Erdős Kamill tanulmányozása és felosztása alapján: cigány anyanyelvű Kárpáti cigány nyelvet beszélők „Oláh cigány” nyelvet (a lovárit) beszélők nem cigány anyanyelvű Magyar anyanyelvűek Beás anyanyelvűek •
A Kemény féle felmérés szerint a hazai cigányok 71 %-a nem beszél semmilyen cigány nyelvet. A 71 % nagy részét a zenész cigányok teszik ki. A cigányok 8-9 %-a a beás nyelvet beszéli. A kárpáti és a romani nyelv lovári dialektusát a cigányok 20-21 %-a beszéli. A kárpáti és oláh cigányok elsősorban Magyarország északi megyéiben laknak, de elszórtan, kis létszámban az ország többi részén is élnek. A beás cigányok 90 %-a hazánk déli megyéiben telepedett le.
•
A cigányok által legsűrűbben lakott megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, BácsKiskun, Baranya, Heves, Somogy, Nógrád, Békés és Zala.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
•
SZOKÁS-INTELMEK, AMELYEKKEL HAGYOMÁNYŐRZŐ CIGÁNY CSALÁDOK ESETÉBEN AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN HASZNOS ISMERNI:
• • •
Újszülött gyereket tilos megcsókolni. Akinek először felül jön a foga: az " a földbe készül ". A csecsemőnek keresztelés előtt nem szabad a nevét kiejteni. (Hogy a boszorkány ki ne cserélhesse a csecsemőt az anya mikor alszik, balkezével mindig átölelve tartja a gyermeket…) Halotthoz nem szabad kisgyereket vinni, mert akkor a halott - a másvilágon - sokat fog sírni. (Ha beteglátogatóba vitt gyerek érkezik az elhunythoz, másik házba, külön szobába kell vinni.) Minél súlyosabb a beteg, annál inkább meg kell jelenjen a betegágyánál mindenki, aki szereti. Haldokló beteg mellett gyakran ott szorong az összes jó ismerőse, hogy segítő támogatásukat érezze. A családtagoknak ott lenni kötelesség! (Tömeg) A gyász első óráiban hangos jajveszékelés jelenti veszteség súlyosságát. (Hangoskodás) Az első gyászéjszakákat (régebben a temetésig tartó néhány napig) „virrasztással” töltik. A lehető leghamarabb temetnek. A haldoklás családi ügy. Ezért menne (szökik) a halálos beteg is haza, illetve vinnék a hozzátartozói.
• • • • • •
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
• • •
Épen kell eltemetni a halottat, ezért idegenkednek, tiltakoznak a boncolástól, ill. miatt. A gyógyszerekkel, tablettákkal szemben a természetgyógyászatot részesítik bizalomban. A várandós nő nem ütheti meg magát, nem eshet rá semmi, mert az újszülöttön anyajegy formájában meglátszik a nyoma A várandósság ideje alatt nem szabad fogat tömetni, vagy húzatni, mert „nyomot hagy a gyereken”.
•
•
A cigányok érzelmei hevesek és rövid ideig tartanak. Képesek rövid időn belül hangulatváltásra, például sírásból másodpercek alatt kacagásra fakadnak, vagyis egyik érzelem átcsaphat a másikba. A gyűlölet és a harag is egy pillanat alatt elillan belőlük.
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
.
