YA
G
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/Environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös CRISKÖR
ROMÁNIA KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZERE
M U
N
KA
AN
(munkaanyag)
A tanulmány a HURO/0901/238/1.3.4 számú projekt által támogatott projekt keretében készült
Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
1. KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER A mintegy négy évtizedes centralizált rendszer hagyományával szakítva Románia visszatért a helyhatósági rendszer elveihez, ezáltal a felelősségi köröket is leosztva a helyi adminisztrációnak. A 215/2001. sz. törvény, külön megemlíti a helyi közösségi adminisztráció szükségességét, a 326/2001. sz. tv pedig a közszolgáltatások ügyét és ezek kötelezettségét az adekvált és hatékony működés tekintetében.
YA
G
Romániában a 2003-as decentralizációs törvény szüntette meg a 41 megyében és a fővárosban működő prefektusok irányítási jogát a megyei tanácsi elnökök és a települési önkormányzatok (2957) polgármesterei felett. A 2005-2006. évek közigazgatás-fejlesztési céljait a helyi közszolgálat reformja valamint a decentralizáció kiterjesztése határozta meg.
N
KA
AN
Ez utóbbi cél keretében arra törekedtek, hogy a helyi közszolgáltatások fejlesztésének legjobb kereteit dolgozzák ki. Ennek érdekében jobban elhatárolták a különböző közigazgatási szintek közti hatásköröket, a központi szintről leadott hatásköröket előbb egy mintaprogram keretei között tesztelték néhány kiválasztott közigazgatási egységben. A decentralizációs reform keretében megerősíteni szándékozták a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiáját is. Minden közigazgatási szinten a helyi igazgatásban elválasztották a politikai és a köztisztviselői szerepköröket, így a települési szinten a polgármester mellett a titkár, megyei önkormányzati szinten pedig a megyei elnök mellett az igazgató látja el a szakmai, jogi, igazgatási, feladatokat.
M U
Ugyancsak átalakult a prefektusi szerepkör, a Kormány területi képviselőjének jogállása politikasemleges tisztán köztisztviselői jogállásúvá vált. A megfelelő szintű helyi kormányzati kapacitás megteremtése érdekében célul tűzték ki a helyi önkormányzat saját bevételek arányának növelését valamint azt, hogy a helyi közszolgáltatások ellátása érdekében a központi költségvetés a helyi kiadások legalább 50%át finanszírozza. Megújításra és újraszabályozásra került a helyi képviselők jogállása is, mindenek előtt az összeférhetetlenségi szabályok újragondolásával. A területi önkormányzatok, a megyék autonómiájának megerősítésén túl egyenlőre nincs szó regionális önkormányzati közigazgatási rendszer kialakításáról. Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Regionális szinten – csakúgy, mint Magyarország esetében – NUTS-2 fejlesztési régiók vannak, ezek közigazgatási autonómiával való felruházása nem jelenik meg a Kormányprogram szintjén. 2006 májusában két törvényt fogadott el, amelyek bizonyos hatalmi körök, költségvetési források és kiadások decentralizációját segítik elő. 2005 végén a kormány sürgősségi kormányrendelettel elfogadta a prefektusi intézmény reformját. A prefektusi poszt politikai megbízottak helyett most már kizárólag magas szintű köztisztviselőknek van fenntartva, akik e tisztükkel párhuzamosan nem vehetnek részt a politikai pártok munkájában.
KA
AN
YA
G
A törvény kulcsfontosságú eleme, hogy különbséget tesz a helyhatóságok, mint tulajdonosok és az üzemeltetők között. Ez a fajta viszony a szolgáltatásokról szóló szerződéseken alapszik (koncessziós szerződések) és nagymértékben függ a romániai törvényeken és az európai gyakorlaton. A szabályozó szerv az ANRSC (Települési Közszolgáltatások Nemzeti Szabályozó Hatósága), aki a mérete, szakmai és vezetői kapacitása, illetve technológiai és pénzügyi teljesítménye alapján adja az engedélyt a kiválasztott szolgáltatónak. Mindezek mellett jogában áll az árak és a szolgáltatási szint ellenőrzésére is. A szolgáltatók társaságokba is tömörülhetnek (Regionális Szolgáltató Társaság) és így szerződnek az önkormányzattal. A programban résztvevő települések létrehoznak egy Települési Társulást (TT) ezen belül pedig egy Igazgatási és Felügyeleti Egységet (IFE). Továbbá minden RSZT felállít egy Projekt Végrehajtási Egységet (PVE), amely a végrehajtásért felelős.
2. TÖRVÉNYI KERETEK
M U
N
Az új román törvényi rendszert az 1991-es alkotmány keretei között alakították ki. Az elsődleges törvényhozás folyamatában a különféle törvények és sürgős rendeletek tartoznak, a másodlagos törvényhozást során az egyes minisztériumok, ill. felelős miniszterek által hozott rendeletek alkotják és ebben a folyamatban kerülnek a törvények és a rendeletek bevezetésre. A kormánydöntéseket a miniszterelnöki hivatal hozza, amelyeket az összes minisztérium és kormányzati szerv felhasznál.
A 137/1995 Környezetvédelmi törvény legfontosabb rendelkezései:
A törvény elvei és stratégiai elemei; A környezet minőségével kapcsolatos információk hozzáférhetőségéhez való jogok; A Környezetvédelmi Hatásértékelésről szóló törvényben lefektetett ipari adottságokkal kapcsolatos környezeti információhoz és konzultációhoz való jog; A környezeti hatásértékelés folyamatának bevezetése és a társadalom számára is hozzáférhetővé tehető adatok típusai; Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
A környezet állapotáért való felelősség megállapítása; Veszélyes anyagokkal, hulladékokkal, kémiai vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kapcsolatos szabályozások; Ionizált sugárzások és a sugárzó források elleni védelem; Természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelme; Cselekvési terv váratlan szennyezések esetére; A környezetvédelmi hatóságok, központi és helyi hatóságok, valamint a természetes és jogi személyiségek tulajdonosi és felelősségi jogköreinek meghatározása; Az adminisztrációs vagy a jogi hatóságokhoz történő fellebbezési jogok;
G
A törvény 88. bekezdése értelmében külön törvények is születtek, úgy mint:
YA
A 29/1996. sz. Erdő Törvény; A 103/1996. sz. Vadászati Törvény; A 107/1996. sz. Vízügyi Törvény és A 111/1996. sz. Nukleáris Tevékenységekről szóló Törvény.
AN
További rendeletek:
N
KA
73/2000. sz. Környezetvédelmi Alap; 78/2000. sz. Hulladékgazdálkodási Rendelet; 243/2000. sz. Levegővédelmi Rendelet; 200/2000. sz. Természetvédelmi területek védelméről szóló Rendelet; 236/2000. sz. Élőhely, valamint Vad Élővilág Védelme (jelenleg a 462/2001 sz. Tv.); 49/2000. sz. Genetikailag Módosított Szervezetekről szóló Rendelet; 89/1999. sz. Ózon-csökkentő hatású anyagok használatáról, kereskedelméről és korlátozásáról szóló Rendelet (jelenleg a 159/2000 sz. tv.); Szántóföldi növények és növényvédő szerekről szóló Rendelet; 125/1996 sz. Miniszteri Rendelet Társadalmi és Gazdasági Tevékenységek Környezetvédelmi Engedélyezési Eljárásáról; 184/1997 sz. Miniszteri Rendelet a Környezetvédelmi Auditálási Eljárásokról;
M U
Az 1998-2000-es periódusban a Vízügyi és Környezetvédelmi, Vízügyi és Területfejlesztési Minisztérium (KM) olyan lényeges döntéseket és rendeleteket hozott, mint:
A 155/1999. sz. Kormány Rendelet Az Európai Hulladék Lista (Waste Catalog) adoptálásáról és a veszélyes hulladékok listájáról; Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
A 173/2000. sz. kormány Rendelet, amely egy a PCB/PCT felhasználásáról szóló különleges rendelkezés és A 699/1999. sz. Miniszteri Rendelet a vízügyi felügyeletről és jogi kérdésekről.
3. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZMÉNYRENDSZER 3.1. A Környezetvédelem központi hatóságai
AN
3.1.1. Környezetvédelmi Minisztérium
YA
G
Romániában 1990 óta működik önálló minisztériumként a környezetvédelmi tárca. Az 137/1995 Környezet Védelméről szóló tv. 7 bekezdése rendelkezik a környezet védelméért felelős hatóságok szerepköreiről, feladatairól. E szerint a Környezetvédelmi Minisztérium (KM), a Környezetvédelmi Ügynökségek (KÜ) és a Duna-Delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága (D-dBR) központi hatóságoknak minősülnek. A KM három államtitkárságba rendezve működik és az általános környezetpolitikáért és törvényhozásért, valamint a környezetvédelmi és vízügyi végrehajtási tevékenységek ellenőrzéséért felelős, továbbá adatokat gyűjt és elérhetővé teszi a környezet állapotáról szóló adatokat.
KA
A KM 563 alkalmazottal működik, két államtitkárságba és egy főtitkárságba szervezve. A miunkastruktúrát és feladatköröket tekintve csak a főtitkárság foglalkozik a konkrét környezet-, természetvédelem és vízügyi kérdésekkel. 2001-ben hozták létre a veszélyes vegyi anyagokkal és hulladékgazdálkodással foglalkozó osztályt.
M U
N
A Minisztérium felelős az általános környezetpolitikáért és törvényhozásért, valamint a környezetvédelmi és vízügyi végrehajtási tevékenységek ellenőrzéséért. Adatokat gyűjt és és elérhetővé teszi a környezet állapotáról szóló adatokat. KM dolgozza ki a levegővédelmi stratégiát, az ezzel kapcsolatos politikát és törvényi kereteket; felelős a licenc-rendszerért és a KHB-t; felügyeli a végrehajtó szerveket; felelős a nemzeti szintű monitoringért és az időszaki jelentésekért, nemzeti szintű projektek esetén ökológiai elemzéseket készít, ökológiai témájú képzéseket és oktatást szervez; felelős a nemzetközi szerződésekért és azok politikai és törvényi nemzeti szintű bevezetéséért; felügyeli a határértékek betartását; A KM a vízügyi igazgatás és vízvédelem témakörökben létrehozott egy nemzeti politikai stratégiát, amelynek keretében a Minisztérium az alábbi speciális funkciókat tölti be:
stratégiai tervezés, beleértve a nemzeti vízügyi igazgatást és fejlesztési programokat; Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
jogalkotási folyamatok; nemzeti költségvetés vízgazdálkodási és infrastrukturális tételeinek igazgatása; szabványok megalkotása és azok alkalmazásának ellenőrzése; a vízkészlet gazdálkodás szabályozásával kapcsolatos engedélyezési eljárások adminisztrációs feladatainak előkészítése; nemzetközi együttműködés és a határokon átnyúló vízbázisok terén való együttműködés.
G
A Minisztériumon belül az Állami Vízügyi Ügynökség felelős a törvények végrehajtásának ellenőrzéséért és felügyeletéért. A helyi KÜ-k felelősek az engedélyezési eljárásokért, valamint a vízminőség és a víztestekbe történő kibocsátások ellenőrzéséért, felügyeletéért.
YA
A KM Veszélyes Vegyi Anyagok és Hulladékgazdálkodási Részlege 2001-től működik az engedélyezési és szabályozási eljárásokkal foglalkozó általános osztály keretein belül. A részleg foglalkozik az engedélyezéshez szükséges technológiai jelentésekkel.
M U
N
KA
AN
A természetvédelmi területek kezeléséért a KM felelős. Ezen kívül a Minisztérium szerződéses kapcsolatban áll a legtöbb nemzeti parkkal és natúrparkkal, a National Forrest Administration (22), helyi hatóságok, (2) vagy egyetemek (1). A nemzeti parkok és a védett területek az erdészetnek (ROMSILVA) vannak alárendelve, ami érdekellentétek forrása, az által, hogy így az erdészet olyan gazdasági tevékenység, ami részben természetvédelmi területeket érint. Az EU Románia csatlakozásakor kérte, hogy a román kormány hozza létre a Védett Természeti Övezeteket Kezelő Országos Ügynökséget. Ennek az elvárásnak azonban nem tettek eleget. A Duna-Delta Bioszféra Rezervátumot (D-D BR) közvetlenül a minisztérium irányítja. A Nemzeti Parkok és Natúrparkok hatáskörébe nem tartozó védett területeket természetes személyek, civil szervezetek és alapítványok kezelik. Mindösszesen négy nemzeti park infrastruktúrája részesül jelentősebb anyagi támogatásban és csak három védett területnek van, a KM által elfogadott rendezési terve. A jelenlegi gazdasági nyomás és a hiányos igazgatási rendszer miatt a védett területeket az ellenőrizetlen idegenforgalmi környezeti terhelés, a természet kizsákmányolása jellemzi, ezáltal jelentős mértékben veszélyeztetve az ország biológiai sokféleségét. A KM költségvetése 228 milliárd forint volt 2007-ben (ez 2006-hoz képest 25% emelkedést jelentett). A KM jogalkotási és programozási feladatokban az alábbi minisztériumokkal működik együtt:
Gazdasági és Pénzügyminisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Belügyminisztérium Közlekdési Minisztérium Fejleztési, Munkaügyi és Építésügyi Minisztérium Külügyminisztérium Igazságügyi Minisztérium
Egészségügyi és Családügyi Minisztérium (ECSM) egészségügyi hatásokra alapuló levegőminőségi határértékeket állapít meg lakott területeken, továbbá részt vesz a levegővédelemmel kapcsolatos törvényalkotásban;
YA
G
Az Ipari és Ásványi Erőforrás Minisztérium az üzemanyag minőségével kapcsolatos politikai és jogalkotási folyamatokért felelős, továbbá különleges szerepe van a KM ipari szennyezésekkel összefüggő munkáiban.
AN
Mindegyik minisztériumhoz tartozik egy környezetvédelmi osztály, továbbá a környezetvédelmi törvények előkészítése a KM-ban létrehozott interminiszteriális munkacsoportban történik. A KM-ban nincsen külön a levegő minőségével foglalkozó részleg. Ezekkel a kérdésekkel a minisztérium általános környezeti ügyekért felelős igazgatósága felel.
KA
A minisztériumok környezetvédelmi kérdésekben kapcsolatos együttműködésének alapelveit a Nemzeti Környezetvédelmi Akcióterv tartalmazza. A KM elnököl az Interminiszteriális Tanácsban, amely az Akciótervet koordinálja és hozza meg a környezetvédelmi prioritásokkal kapcsolatos döntéseket.
N
3.1.2. Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség
M U
Romániában decentralizált környezetvédelmi irányítási rendszer létezik. A KM irányítása alatt 42 db helyi Környezetvédelmi Ügynökség (KÜ) működik. Ebből 41 megyei és egy bukaresti közigazgatási területen tevékenykedik. A Kárpátmedence területén mindebből három régiót és 16 megyét lefedő szervezeti struktúra található. A KÜ-k számos, a környezetvédelmi törvényekkel kapcsolatos intézkedés és feladat felelősei. fő funkcióik az alábbiakkal foglalhatók össze:
A környezetre hatást gyakorló (listázott) tevékenységek engedélyeinek kibocsátása; Környezetvédelmi hatásvizsgálatok végrehajtása; Az illetékességi területek levegőminőségének és a légszennyezés ellenőrzése; A KM részére időszakos jelentések készítése. Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
A 818/07.09.1999. sz. Miniszteri Rendelettel a KÜ-ket újraszervezték, amely szerint minden Ügynökséghez tartozik egy-egy nemzetközi, lakossági és civil kapcsolatokkal foglalkozó osztály. Fő feladatuk az EU harmonizációs kapacitásfejlesztés. Továbbá minden egyes KÜ természet- és biodiverzitás védelmével kapcsolatos feladatokat is ellát. Az EU-s kritériumokhoz igazodóan 2005-től a 450/2005. sz. Kormány Határozattal egy Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökséget (NKÜ) és 7 db Regionális Környezetvédelmi Ügynökséget (RKÜ) hoztak létre, amely utóbbiak fő feladata a megyei KÜ-k és az NKÜ, valamint a KM közti információáramlás biztosítása.
AN
YA
G
A környezetvédelmi törvénynek a kereskedelmi és ipari szektorokban történő alkalmazása a KM és a KÜ-k hatáskörébe tartozik. A helyi KÜ-k közvetlen felügyeleti szerve a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség, aki együttműködik a többi minisztériummal. A helyi KÜ-k évi terveket készítenek az általuk végrehajtott intézkedésekről, továbbá negyedévente jelentést készítenek a megvalósult intézkedéseikről. Habár elméletileg ezek a jelentések a nagyközönség számára is hozzáférhetők, a gyakorlatban mégsem publikálják őket. A helyi KÜ-k a felelősek az ipari létesítmények, mezőgazdálkodási létesítmények, közmunkák és más egyéb szennyező tevékenység környezetvédelmi törvénynek való megfeleléséért.
N
KA
A Minisztérium és az Ügynökségek egyaránt ellenőrizhetik a beruházásokat/tevékenységeket. A Minisztérium felügyelői felelősek három vagy négy KÜ munkájának ellenőrzéséért, amelyet egy, ún. látogatási tervben meghatározott terepszemle alkalmával látnak el. Ezt követően tájékoztatják az Ügynökségek a Minisztérium Főfelügyelőjét. A KÜ-k felügyelői ellenőrzik a teljesítést, és tanácsot adnak az alkalmazottaknak az engedélyezési eljárás és a szabvány-használattal kapcsolatban.
M U
Azok a beruházások/tevékenységek, amelyek nem felelnek meg a környezeti szabványoknak, illetve az engedélyezési feltételeknek, első körben egy figyelmeztetést kapnak az Ügynökségtől. Ha a feltételeknek továbbra sem felelnek meg, törvény által szabályozott bírság szabható ki rájuk. Legvégső esetben bíróság dönt a büntetésről. A törvény értelmében a beruházónak magasabb minősítést kell teljesítenie, ami a gyakorlatban azonban általában nem teljesül és a folyamat csak a bírságnál reked meg. A helyi KÜ-k jelentős szerepet játszanak a levegőminőség-védelmi törvények alkalmazásában. A NKKFI időszakosan monitoringozási adatokkal és módszertani kézikönyvekkel segíti az Ügynökségeket. Az Intézet a Minisztériumot technikailag is ellátja segítséggel, ahol nincs elég levegőminőségi szakember. Habár a különféle intézmények feladatkörei jól meghatározottak, a fő feladatok ellátását és a befektetéseket többnyire az adott projekt pénzügyi kereteiből, illetve külföldi vagy más forrásokból fedezik. Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Az új, illetve meglévő tevékenységek környezetvédelmi engedélyeit az Ügynökségek adják ki, kivéve a KM 125/1996 sz. Miniszteri Rendeletébe tartozó tevékenységekét. A KÜ-k joga a környezetvédelmi megállapodások és engedélyek felfüggesztése és felülvizsgálata, míg a 1035/1997. sz. Miniszteri Rendeletben szabályozott környezeti engedélyekkel és/vagy megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzéseket és vizsgálatokat az Ügynökség állami, minisztériumi megbízottja végzi el.
G
A települési hulladékgazdálkodási adatokt a KÜ-k gyűjtik be és adják tovább a NKKFI-nek, aki a Nemzeti Statisztikai Hivatallal együttműködve dolgozik. Összességében a romániai adatgyűjtési és szolgáltatási rendszer nem egyezik meg az európai vagy más nemzetközi szervezet hasonló rendszerével.
YA
A KÜ-k felelősek a vállalatok egyedi hulladékgazdálkodási terveinek felügyeletéért. 3.1.3. Duna-delta Bioszféra Rezervátum(D-dBR)
AN
1990-ben hozták létre a 6000.000 ha területen elhelyezkedő igazgatásával foglalkozó hatóságot.
3.2. A „Román Vizek” Országos Igazgatósága (RVOI)
KA
A RVOI felelős a nemzeti vízgazdálkodási stratégia végrehajtásáért. Az intézet egy részvénytársasági formában működik, amelynek 100%-os tulajdonosa az álam (KM). A társaság foglalkozik a 11 vízgyűjtőterületen lévő egység és a helyi irodák igazgatásával. A társaság önfenntartó, a működési költségeket a vízbírságok fedezik.
M U
N
Románia vízügyi igazgatási rendszerét az 1996-os Víztörvény és az 1995-ös KV tv. Szabályozza. E szerint három fő intézmény képezi a rendszer alapját: a KM, a „Román Vizek” Országos Igazgatósága (RVOI) vízgyűjtő területekhez igazodó és kerületi irodákka és a helyi KÜ-k. Ezeken kívül az ivóvíz-minőség ellenőrzése terén az Egészségügyi és Családügyi Minisztériumnak, a vízi közlekedés és a kapcsolódó tevékenységek terén pedig a Munkaügyi, valamint a Közlekedési és Építésügyi Minisztériumoknak van felelősségi hatáskörük. A társaság feladatai:
A vízgyűjtők szerinti igazgatással, az árvízvédelemmel és a szárazodással kapcsolatos tervek előkészítése; Megállapodások megkötése az Ügynökségek által kiadott engedélyek tulajdonosaival, azaz a vízhasználókkal; A megállapodások ellenőrzése, az engedélyek felügyelete és a bírságok behajtása; Hidrológiai és vízminőségi információs monitoring-hálózat működtetése; Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Vízgazdálkodási munkálatok menedzselése, az Apele Romane gondozásában lévő vízügyi létesítmények, tározók, csatornák működtetése; Jelentések készítése a KÜ-knek a kiadott engedélyekről.
Az ivóvíz ellátásért, szennyvízkezelésért a helyi hatóságok a felelősek. A vízhasználók (lakosság és ipar), szükség esetén, kötelezhetők egyedi kárelhárítási terv készítésére és alkalmazására, amennyiben tevékenységük ilyen jellegű problémával járna.
YA
G
Az Apele Romane 78.900 km-ből 22.000 km folyószakasz vízminőségét méri, mintegy 318 mérőállomás segítségével. Hozzávetőlegesen 40 fizikai, biológiai és mikrobiológiai paramétert vizsgálnak így. A társaság további 1.016 mérőállomáson méri a vízmennyiséget is. A vízminőséget mérő berendezések 40%-ka képes a mennyiséget is rögzíteni.
AN
A Duna folyó vízminőségét az Apele Romane együtt méri a NKKFI-tel. Mind a mérőpontok helyzete, mind a vizsgált szennyezőanyagok és mintavételezési információk tekintetében kompatibilisek egymással a két intézmény és a folyóparti országok műszaki háttere és a módszertan. Havaria esetén minden országban egy műholdas összeköttetésben lévő központ látja el a riasztási feladatokat. A romániai központ helyileg a KM-ban van, technikailag pedig NKKFI támogatja.
KA
A felszín alatti vizeket 3.695 mérőállomás segítségével monitorozza szintén az Apele Romane, ezek közül 1.434 mennyiségi paramétereket is képes rögzíteni. 18 fizikai-kémiai paramétert mérnek (hőmérséklet, pH-tartalom, vezetőképesség, oldott anyag-tartalom, oxigéntartalom, tápanyagtartalom stb).
N
A Fekete-tenger vízminőségét is az Apele Romane végzi a Tengerkutató Intézettel együtt, mintegy 13 mérőhelyen.
M U
A szennyvíz bevezetéseket (emisszió monitoring) 2.100 pontforrásnál méri az Apele Romane. Környezeti auditot, illetve vizsgálatokat a KÜ-k laboratóriumai látják el. Az Ügynökségek mindezek mellett kereskedelmi célú vízminőség vizsgálatot is végeznek. A nemzetközi minősítési rendszeren (ISO 9000) alapuló akreditációs eljárások jelenleg is zajlanak Romániában. A jelenleg minősített laboatóriumok külföldi laboratóriumokkal párhuzamos mintázással vizsgálnak, amit egy területi elemzés követ. A 41 területi laboratóriumból 10 már közel áll a minősítéshez, amit a RINAR nemzetközi akreditációs szerv végez. Engedélyek Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
A Víztörvénynek megfelelően minden felszíni és felszín alatti víz használata engedélyhez kötött. Bizonyos jogok lehetőséget adnak a szennyvizek felszíni vizekbe történő bevezetésére is. A Víztörvény azt is meghatározza, milyen minőségi határértékek alatt lehetséges a szennyezett vizek beeresztése. A Víztörvény és a Környezetvédelmi Törvény szerint az engedélyeket az Apele Romane vízgyűjtő területeken illetékes és a területi (megyei) irodáikkal egyeztetve a helyi KÜ-k adhatják ki.
3.3. Nemzeti Környezetvédelmi Gárda (NKG)
YA
G
Az NKG szintén a minisztérium irányítása alatt álló decentralizált környezetvédelmi intézmény, amelynek fő tevékenységi körébe a vadászat, a környezetvédelem és az erdészet ágazatokban hozott törvényi szabályozásoknak való megfelelést ellenőrzi és jár el a vétségek ügyében. Területileg a KÜ-kel meggyezően mind a 3 régióban és 16 megyében is képviseleti szervvel rendelkezik. Fő feladatellátó tevékenységük a környezetvédelem terén az alábbiak:
M U
KA
A környezetvédelmi rendeletekkel kapcsolatos szabályozások felügyelete, a különböző társadalmi, gazdasági tevékenységek tervezésekor szükséges engedélyezési eljárások során indikátorok használatával jogi feltételek monitoringja; Ellenőrzési tevkenységet gyakorol az import-export és különböző kereskedelmi tevékenységek során; Közreműködik a környezetterhelő tevékenységek mérséklésében, megszüntetésében, szükség esetén a törvénynek megfelelően bírságot szab ki; Beruházások környezetvédelmi felügyeletét látja el; Jvaslatot tesz rendeletmódosításokra; Környezetvédelmi törvény megszegését állapítja meg és büntet, környezetvédelmi bűncselekmények eetén együttműködik a rendőrséggel; Elvégzi a törvények környezeti szempontú felülvizsgálatát ; Együttműködik más hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel, valamint környezetvédelmi programokban és projektekben vesz részt; Részt vesz az exporttevékenységek ellenőrzésében, különösen a veszélye hulladék tekintetében; Felügyeli az államilag létrehozot Környezetvédelmi Alap adminisztrációs tevékenységeit; Környezetvédelmi információt szolgáltat.
N
AN
A környezetet érintő tevékenységek ellenőrzése, illetve jogi szankcionálás a körnezetvédelmi törvénnyel összhangban;
Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Fő feladatellátó tevékenységük a tErmészetes élőhelyek, a biodiverzitás és a védett területek terén:
G
YA
Ellenőrzi a környezetvédelmi törvénynek való megfelelést a védett természeti területek, a természetes élőhelyek, növény- és állatvilág megőrzése, valamint a mezőgazdasági tevékenységekben; A vizi és szárazföldi természetes élőhelyek, illetve a Duna-Delta Rezervátum területeken indikátor rendszerrel méri és monitoringozza a környezeti állapotot; Ellenőrzi a hazai és külföldi védett állatk és növények gyűjtését, kereskedelmét; Ellenőrzi a környezet- és természetvédelmi megfelelőséget a területfejlesztés és tervezésnél; Ellenőrzi a biológiai erőforrások (flóra, fauna, vad- és halállomány) kiaknázását; Természetvédelmi akciókat szervez; A természetvédelmi területeken ellenőrzi a környezetvédelmi törvénynek való megfelelősséget; Kpcsolatot tart környezet- és természetvédő szervezetekkel.
AN
3.4. Országos Környezetvédelmi Kutatási-Fejlesztési Intézet (OKKFI)
M U
N
KA
Az OKKFI technológiailag jól felszerelt, akkreditált vízügyi, hulladék, levegő zaj és rezgés, radioaktív, valamint geotechnológiával foglalkozó laboratóriumokkal rendelkezik. Jelentős feladatokat lát el a Duna Egyezménnyel kapcsolatos védelmi tevékenységek terén, továbbá hasznos segítséget nyújt a KM-nek a nemzetközi együttműködések terén. Habár teljesíti egy nemzeti környezetvédelmi hatóság feladatköreit, az Intézetnek még sincs szabályozott állami költségvetésből származó bevétele. A bevételek 70%-a a különböző szerződéses feladatok ellátásából származik (külföldi finanszírozású környezeti hatásvizsgálatok, környezeti auditálások), 30%-t pedig a KM és az Oktatási és Kutatási Minisztérium adja. Főbb feladatai:
Környezetvédelmi stratégiák és törvények szakmai előkészítése; Környezeti Állapot Jelentések elkészítése; Környezeti monitoring; A helyi KÜ-ek által szolgáltatott adatok koordinálása; Víz, levegő, hulladék és technológia témákkal kapcsolatos elméleti és alkalmazott kutatások készítése; Nemzetközi egyezményekben való együttműködés. Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
Az OKKFI a 42 KÜ monitoringozási tevékenységét koordinálja; levegőminőség modellezési módszereket dolgoz ki és fejleszt; engedélyeket ad ki az iparnak; KHB-t és környezeti elemzéseket hagy jóvá; teljesítési jegyzőkönyveket vizsgál; állami felügyeletet lát el helyi szinten és ellenőrzi a törvényben foglaltak teljesítését, az engedélyezési eljárásokat és jelenti a hiányosságokat; környezeti monitoringozást végez, kapcsolatot tart fent a civil szervezetekkel;
Duna-delta Országos Környezetvédelmi Kutatás-fejlesztési Intézet (D-dOKFI) Országos Meteorológiai Állomás (OMÁ) „ Marina Grigore” Nemzeti Tengeri Kutatás – Fejlesztési Intézet
AN
YA
G
Mindezek mellett felelős a lakossági és termelési hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatásokért: új politikák és programok kidolgozásáért és bevezetéséért, valamint a biztonságos hulladékgazdálkodással, a hulladéktermeléssel, feldolgozásával, tárolásával és gyűjtésével kapcsolatos információk összegyűjtéséért és elemzéséért és egy hulladék adatbázis létrehozásáért. A települések felelősek a lakosságnál keletkezett hulladék összegyűjtéséért és elszállításáért.
M U
N
KA
A KM alatt 2001 óta működő Meteorológiai, Hidrológiai és Vízügyi Igazgatóság a meteorológia, hidrológia (árvíz előrejelzés és Riasztó Központ) és vízi erőforrások területein végez alapkutatásokat, előrejelzéseket, illetve monitoring feladatokat. Ezen kívül az ózon réteggel és szélsebességgel kapcsolatos információkkal látja el a KM-t.
Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences
