SCHÜTZ NÁNDOR
Románia és Bulgária EU-csatlakozásának hatása agrárgazdaságukra
2007. január 1-vel két olyan tagjelölt ország – Bulgária és Románia – készül belépni az Európai Unióba, amelyekben a mezőgazdaság mind az EU-10-ekhez, mind az EU-15-ökhöz viszonyítva jóval jelentősebb szerepet tölt be. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 26% Bulgáriában és 32% Romániában, a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből pedig egyaránt 12%. Románia mezőgazdasági területét tekintve – 14 millió ha, az ország területének 59%-a – az unió 7. legnagyobb tagországa lesz és Franciaország után a 2. legnagyobb kukoricatermelője lesz. Bulgária mezőgazdasági területe 5,3 millió ha, az ország területének 48%-a. Mindkét országot elaprózott birtokméret jellemzi, a regisztrált termelők száma a földtulajdonosok számához ill. a nem piacra termelőkhöz viszonyítva csekély – tendenciájában ez nálunk is így van. A mezőgazdaság tőkeszegény, fejlesztéséhez forrásokat igényel. A mezőgazdaság nemzetgazdaságuk egyik meghatározó ágazata volt az elmúlt időszakban, és bár szerepe csökkenő – ez természetes velejárója a társadalmi-gazdasági fejlődésnek – jelentősége ma sem vitatható. Ez a jelentőség nemcsak gazdasági területen érvényes, hanem társadalmi, szociológiai és politikai vonatkozásban is.
Hol tart Bulgária és Románia felkészülése az EU-tagságra?
I. Átfogó ellenőrző jelentés (2005. október 25.) Bulgária és Románia EUtagságra való felkészültségéről
2 Gazdasági kritériumok A Bizottság megítélése szerint mindkét ország megfelel a működő piacgazdaság kritériumának. Azon kritérium tekintetében, hogy meg tudnak-e birkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, a Bizottság megállapította, hogy ennek teljesítését Bulgária esetében „a jelenlegi reformút folytatása” és Románia esetében a „strukturális reformprogram erőteljes végrehajtása” lehetővé teszi. Fokozott erőfeszítést igénylő kérdések A mezőgazdasági területen Bulgáriának és Romániának fel kell gyorsítania a közöspiaci szervezetekbe való integrálódásra és a külkereskedelem mechanizmusainak hatályba helyezésére irányuló felkészülését. Komoly aggodalomra okot adó területek Bulgáriának és Romániának egyaránt fokozott erőfeszítéseket kell tennie a szükséges intézmények létrehozása és azok működtetéséhez szükséges szakember gárda megteremtése érdekébe. Ez alapvető feltétele, hogy mezőgazdasági termelőknek közvetlen kifizetéseket, piaci támogatásokat és térítéseket , valamint a vidékfejlesztési támogatásokat folyósítani lehessen. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kifizető ügynökségek és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (parcella azonosító rendszer) nem lesz teljes mértékben működőképes a csatlakozásra Amennyiben ezt nem orvosolják, azt kockáztatják, hogy mezőgazdasági termelőik nem jutnak majd hozzá a Közös Agrárpolitika kifizetéseihez. Mindkét országban sürgősen el kell fogadni és végrehajtani a szükséges állategészségügyi jogszabályokat. Az e téren adódó problémák mindkét országban veszélyeztetik az állattenyésztési ágazat belső piaci integrációját, mivel ha nem oldják meg őket, alááshatják az EU állat-egészségügyi rendszerét és az élelmiszerlánc biztonságát. Különösen elégtelen az előrehaladás az állatok azonosítási és –nyilvántartási rendszerének megszervezését illetően valamint a harmadik országokból érkező behozatal átfogó állat-egészségügyi ellenőrző rendszerének kialakításában. . A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k), mint például a BSE, kapcsolatos követelmények megvalósítási helyzete mindkét ország esetében komoly aggodalomra ad okot. Az állatbetegségek elleni védekezés alacsony szintű Bulgáriában és
3 Romániában. A potenciális járványok veszélye miatt külön intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy az EU többi részét megvédjék a betegségektől. Nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás az állati hulladékok kezelésére. Mindkét országra jellemző, hogy az agrárélelmiszeripari létesítmények korszerűsítésének jelenlegi üteme nem teszi majd lehetővé e létesítmények mindegyike számára, hogy megfeleljen a csatlakozási tárgyalások során megállapított kötelezettségeknek. A közegészségügy érdekében egyedi intézkedéseket hoznak majd a követelményeknek meg nem felelő termelőkre vonatkozóan, például korlátozásokat vezetnek be termékeik előállítása és forgalomba hozatala terén.
Bulgária A közösségi vívmányok közel 90 000 oldalas anyagát Bulgária már több mint 95 %-ban lefordította. A fordítások mintegy 60 %-át azonban a nemzeti hatóságoknak még ellenőriznie kell, mielőtt benyújthatnák őket az EU-nak. Nem haladt kielégítő mértékben előre a tejtermékpiac megszervezésében, ami hátráltatni fogja az EU ágazatbeli piaci beavatkozásait, hacsak e hiányosságok időben fel nem számolják. . Még nem ültette át az élő állatok és állati termékek kereskedelmének közösségi szabályait, és az állatjóllétre vonatkozó szabályok végrehajtása a mezőgazdasági üzem szintjén, a szállítás során és a vágóhídon még nem teljes körű. A határállomásoknál új állategészségügyi állomásokat kell létrehoznia (7 új építését az idén kezdték meg és október végéig fel kell építeni. Mindössze egy további van készen a török határon).
Románia A joganyag már majdnem 60 %-át lefordította, de e mennyiség több mint 50 %- át kell még ellenőriznie.
4 Még további erőfeszítésekre kell tennie a közigazgatás reformjának folytatásához, különösen a közszolgálat szakmai felkészültségének növelése és az EU szabályok alkalmazásához és végrehajtásához szükséges megfelelő személyzettel és finanszírozással való ellátása érdekében. Fokozott erőfeszítéseket kell tennie a kifizető ügynökségek létrehozására és az integrált adminisztrációs és ellenőrző rendszer kiépítésére. (Az IT felszerelési tendert 2006. április 10én írták ki). A határállomásokon állategészségügyi állomásokat fel kell építeni. Bulgária és Románia által meghozandó intézkedések Mindkét országnak figyelmet kell majd fordítania közigazgatási és igazságügyi kapacitása megerősítésére, hogy képes legyen megfelelően végrehajtani és betartatni az előírt jogszabályokat.
Ha visszaemlékszünk a Magyarországról készített utolsó országjelentésekre és a csatlakozást közvetlenül megelőzően, részben már a belépést követően idehaza kifejtett erőfeszítéseinkre, hogy a szükséges feltételeket teljesítsük, a megfelelő intézményeket és rendszereket létrehozzuk és működtessük, akkor ez a helyzet ismerős számunkra is. Ahogy más csatlakozó országé sem, úgy a mi utunk se volt egyszerű. A Bizottság következő jelentését 2006. május 16-án teszi közzé.
II. Csatlakozási szerződés II. 1. Átmeneti intézkedések - mezőgazdaság
Mindkét ország
5 A csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területek vásárlási korlátozását. Bulgária 2009. április 30-ig a tejzsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Bulgáriában termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy a 3 % (m/m) zsírtartalmú tej a teljes tej kategóriájában, a 2 % (m/m) zsírtartalmú tej pedig a félzsíros tej kategóriájában forgalmazható. A zsírtartalomra vonatkozó követelménynek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Bulgáriában forgalmazható, vagy harmadik országokba exportálható. A tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Románia Románia elismerhet 30 000 hektárnyi területen termesztett, a szőlőfajták osztályozásába nem besorolható hibridfajták (direkttermő) kivágásából szerzett újratelepítési jogokat. Ezekkel az újratelepítési jogokkal csak 2014. május 31-ig lehet élni és kizárólag a Vitis vinifera telepítésére. E szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása nem részesülhet az 1493/1999/EK rendelet 13. cikkében meghatározott közösségi támogatásban. Állami támogatás mindazonáltal nyújtható ezek szerkezetátalakításához és az átállás költségeihez. Az ilyen támogatás szőlőültetvényenként nem haladhatja meg az összes költség 75 %-át. Állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályaitól való eltérés 2009. december 31ig (26 húsfeldolgozó üzem+ vágóhidak, 28 tejüzem). 4. 2009 dec. 31-ig az állattartó telepek és a nyerstej minőségi követelményeinek az uniós szabványokhoz történő igazítása. 5. Egyes növényvédőszerek alkalmazása 2009. december 31-ig , a 2,4-D kivételével, amely vonatkozásában a határidő legkésőbb 2008. december 31. megengedett.
6 II.2. Támogatások A közvetlen kifizetések Akárcsak a 2004-ben csatlakozott országok esetében a közvetlen EU-s támogatások bevezetése Romániában és Bulgáriában is fokozatosan történik. A csatlakozás évében, 2007ben a közvetlen támogatási szint 25 %-át kapják meg a gazdák. A közösségi finanszírozás a csatlakozás utáni első öt évben évi öt százalékponttal növekedik, utána évi 10 % ponttal, míg eléri a 100 %-ot (2016). Akárcsak a 2004-ben csatlakozott új tagországok esetében az EU forrás kiegészíthető 30%-os nemzeti forrásból juttatott támogatással, legfeljebb 100%-ra kiegészítve azt. Tekintettel arra, hogy a gabonára elismert referencia terméshozamok alacsonyak, mind Bulgária, mind Románia egy hektárra vetítve lényegesen kevesebb közvetlen támogatás kap majd, mint a nyugat-európai nagy gabonatermelők, vagy Magyarország, a gabona utáni közvetlen kifizetések viszont az összes ilyen kifizetés 70-80-%-át is elérik. Vidékfejlesztés Románia é Bulgária esetében ezek a források meghaladják majd a közvetlen kifizetések és az agrárpiaci intézkedések révén érkező EU-s forrásokat. Ez jelentős részben arra az arányaiban kisebb közvetlen támogatásokra vezethető vissza. A vidékfejlesztési támogatások pontos nagysága – tekintettel a 2007-13-as uniós költségvetés még nyitott kérdéseire - még nem ismert. Az ideiglenes kiegészítő vidékfejlesztési intézkedésekre szánt összegek Bulgária és Románia részére 1. Részben önellátó mezőgazdasági üzemek támogatása 1 000 euró mezőgazdasági üzemenként évente. 2. Termelői csoportok támogatása az első és második évre 100 000 euró, a harmadik évre 80 000 euró, a negyedik évre 60 000 euró és az ötödik évre pedig 50 000 euró.
7
III. A csatlakozás esélyei és hatásai A Csatlakozási Szerződésben rögzített a 2004-ben csatlakozott új tagországokkal azonosan generálisan érintő, késleltetett támogatáspolitikai felzárkózás és az ennek következményeként is erősödő konkurenciaharc, a KAP abrakfogyasztó ágazatokat nem preferáló prioritásrendszere, valamint a bizonyos térbeli és időbeli korlátokkal érvényesülő szabad munkaerő áramlási alapjog következtében a csatlakozás átmeneti nehézségekkel jár. Az EU-hoz történő csatlakozás azonban új dimenzióba helyezi a „hazai” bolgár és román élelmiszerpiacot. A piacvédelmi eszköztár hagyományos elemei (vámok, kedvezményes piacra jutást lehetővé tevő, kedvezményes vámtételű kvóták, speciális piacvédelmi intézkedések) az EU Egységes Belső Piacán többé nem alkalmazhatók, így a Közösséghez való csatlakozás, valamint a kereskedelmi láncok erőfölénye a verseny éleződését, az importnyomás erősödését hozza magával. A Közös Agrárpolitika kiterjesztése a bolgár és román agrárgazdaságra, a két preferencia rendszer eltérései, nevezetesen a KAP, abrakfogyasztó ágazatokat nem preferáló prioritási rendszere, jelentős strukturális átalakuláshoz és a termelési szerkezet eltolódásához vezet. Várható előnyök és hatások •
A csatlakozás révén- az EU Közös Agrárpolitikájának kedvezményezettjévé
válik mind a két ország. Termelőik is igénybe vehetik az EU közvetlen, terület alapú támogatásait és haszonélvezőivé válhatnak, társfinanszírozású támogatási konstrukciók keretében az EU Strukturális és Vidékfejlesztési Alapjaiban jegyzett támogatási konstrukcióknak. Már a csatlakozás első évétől kezdődően jelentős, a korábbi évekét lényegesen meghaladó uniós támogatáshoz jutnak a termelők. •
A csatlakozás pillanatától a bolgár és román agrártermelőkre is kiterjednek a
Közösség belső piacát védő, valamint a harmadik piacra történő exportot segítő intézkedések.
8 •
A csatlakozás az átmeneti időszak alatt egyre javuló forrásbővüléssel jár és a
jelenleginél kedvezőbb beruházási miliőt is teremt. Az EU agrárpolitikai és piacszabályozási rendszere – az átalakulások után is – olyan stabilitási tényezőt épít be a mezőgazdasági termelésbe, amely önmagában is javítja a bolgár és román termékek versenyképességét. •
Nem minden ágazat, gazdaság indul azonos eséllyel ebben a versenyben Az
EU agrártámogatási rendszere a csatlakozást követően jelentős jövedelemátrendeződést indíthat el. A támogatási jogosultságok egyes ágazatok, kultúrák visszaszorulását váltják ki. A folyamat eredményeként az állattenyésztés várhatóan tért veszít a növénytermesztéssel, főként a gabonatermesztéssel szemben, ennek révén a növénytermesztés túlhangsúlyozottá válhat az állattenyésztéssel szemben. •
Magyar tapasztalatok alapján várhatóan felgyorsul az élelmiszerek behozatala,
ugyanakkor a kivitel növekedésének mértéke elmaradhat ettől. •
A termelés vertikális kooperációjának fokától, valamint a kereskedelmi
logisztikai rendszer fejlettségének mértékétől függően az agrárgazdaság nemzetközi versenyben tanúsított reagáló képessége a csatlakozást követő kezdeti időszakban nehézségekkel nézhet szembe. •
Azzal is számolni kell, hogy alacsonyabb minőségű és EU-s versenytársainknál
magasabb költséggel előállított termékek akár még a hazai piacukról is kiszorulhatnak. Ez különösen az un. érzékeny ágazatokban a sertés, vágócsirke és a tejtermelésben számottevő termeléscsökkenéssel, ebből következően a foglalkoztatási és megélhetési problémák növekedésével járhat. •
Az Európai Unióban is óriási probléma a termelők érdek-érvényesítésének
hiánya a tőkeerős multinacionális kereskedelmi vállalatokkal szemben. A termelői háttér szétaprózottsága az erős és egységes érdekképviseleti rendszer hiánya miatt ez különösen nagy feszültséget jelent; egyes ágazatok termelői alapvetően kiszolgáltatott helyzetben vannak a kereskedelemmel szemben.
9 •
A csatlakozás után is fenntarthatók bizonyos nemzeti támogatási konstrukciók,
amelyek az EU által nem szabályozott területeken felmerülő speciális problémák kezelését, illetve az agrárgazdaságnak a közösségi piacba történő mielőbbi beilleszkedését szolgálják.
Összegzés Az átmeneti átállási nehézségek ellenére a bulgár és a román agrárgazdaság is egyaránt kedvezőbb feltételek közé kerül a csatlakozással. Egyrészt az Európai Unió közvetlen támogatásai és társfinanszírozást igénylő támogatásai révén, másrészt a kiszámítható piaci viszonyok és a stabil EU-s intézményrendszeri háttér következtében minden korábbinál jobb esélyekhez juthat. A kedvező összképet tovább javítja a nemzeti kiegészítés rendszere, hisz a közvetlen támogatások nemzeti forrásokból történő kiegészítésével lényegesen javítható a termelés jövedelmezőségi feltételei, segítve a gazdálkodókat konkurencia harcban való helytállásában. Az agrárpolitika meghatározó döntései a jövőben az Agrárminiszterek Tanácsában születnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy le kell mondani a nemzeti agrárpolitikáról, saját érdekek érvényesítéséről, megjelenítéséről. Az uniós csatlakozás az agrártermelés jelentős részét felértékeli, kiszámítható, sok esetben magasabb árak realizálását biztosítja. Az árak és a támogatások együttesen esélyt adnak ahhoz, hogy a bolgár és a román agrárgazdaság kiszámítható, tartós minőségi változást hozó fejlődésnek induljon.
