'
l
"ROBBANTÁSTECHNIKA"
AZ
OMBKE
ROBBANTÁSTECHNIKAI
SZAKBIZOTTSÁG
TÁJÉKOZTATÓJA
1983. március.
3.
szám
\
\
"RQBBANTÁSTECHNIKA" Az OMKBE Robbantéstechnikai Szakbizottség tájékoztatója
1983. mé r eius
3. szám
TARTALOM oldal Beszámoló
vezetőségi ülésekről
Az l982.évi munkaterv ~
vég~ehajtása
szakbizottság 1983. évi munkaterve
l 3 7
Személyi hirek
8
Uj kutatási jelentések és szakvélemények
9
A Makó-2.sz. mélyfúrás rétegvizsgálatáról
ll
A Vibroguard 7 csatornás D 1207 tipusú talajrezgés és
légnyomásmérő
manitor al-
kalmazásáról
13
Az ELIROB 801 tipusú robbantógéppel végzett kisérletek tapasztalati
17
Az NME bányamüveléstani tanazékén 1983. évre tervezett robbantástechnikai kutatások
22
A közlésre ezánt kéziratokc · az alábbi eimre kérjük küldeni: Dr.Bohus Géza, Nehéz1pari Müszaki Egyetem, bányemüveléstani tanszék, Miskolc-Egyetemváros 3515.
BESZÁMOLÓ VEZETÖS~GI
ÜL~SEKRÖL
Szakbizottságunk vezetősége 1982. június 15~én és 1983~ január 25-én tartott ülést. A júniusi ülés nap i rendjén a következők szerepeltek: l. Beszámoló az év első felében végzett munkákról és a második félévi feladatok ismertetéseo Előadó: Vajda László 2. A kijevi nemzetközi konferenciával kapcsolatos tájékoztató. Előadó : Dr ~ Bohus Géza 3o
a "Tájékoztató " és "A robbantástech nika időszerü kérdései " Co periodikákról~ valamint a szakbizottsági tagság szakirodalmi tevékenységéElőterjesztés
ről. Előadó:
Koczor László
4o Beszámoló tanulmányutakról. 5. Időszerü kérdések, egyebek. Aktualitása miatt csak az idei januári ülés eredményeit részletezzüko Először Dr Bohus Géza adott számot a kijevi konferenciáról . Megállapította, hogy a konferencia jól szolgálta az európai szecialista országok robbantástechnikai szakembereinek továbbképzését és szakmai kapcsolatainak bővitését. Szakbizo t tságunk 9 előadással vett részt e konferencián és az előadások élénk érdeklődést váltottak ki. A hiányosságak között kiemelte, hogy magyar rész rő l több olyan kplléga is kiutazhatott, akiknek erre szakmailag nem volt kellő indoka. A szervezést bonyolitotta, hogy a szakbizottság, az OMBKE titkárság és a MTESz Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nem tudott mindig jól együttmüködni.
2
A szavjet fogadó fél sem tudott jobb konferenciát szerveznia mint a bolgárok és a lengyelek tették az utóbbi két alkalommal. KOlönösen hiányoltuk az elő adások irásos anyagának közreadását. Sajnos a rendezőket mi sem segitettük ebben a kérdésben~ mivel több előadó csak igen nagy késéssel kOldte be irásos anyagát. A konferenciákat szervező Nemzetközi Előkészitő Bizottság azzal a kéréssel fordult egyesületünkhöz, hogy rendezzük meg mi a következő konferenciát. A kérést egyesületünk elnökségéhez továbbitottuk. A szakbizottság a konfe rencia 1985. szept~ első felében való megrendezését javasolja és elvállalja a rendezéssei járó feladatokat. A második napirendi pont szerint a geofizikai szakbizottság 1982. december l-i rendezvényéről számolt be Haniszkó Gusztáv. A szakmai nap részvevői megfelelő betekintést nyerhettek a Geofizikai Kutató Vállalat munkájába. A jelgerjesztés különböző módozatain kivül a z adatok feldolgozása és kiértékelése is ismertetésre került. Az érdeklődők megtekinthették a terepjáró müszerkocsikat és a vállalat számitógépeit is. Vajda László az 1982. évi szakbizottsági munkát öszszefoglalva megállapitottaD hogy tagtárs a ink jó munkát végeztek» sokban hozzájárultak a hazai robbantástechnika fejlesztéséhez. Hiányosságként csak azt lehet felróni, hogy elmaradt a tervezett tatabányai és 1983. év tavaszára tevő dött át a tállyai szakmai rendezvény. Sajnálatos, hogy tagtársaink keveset publikáltak és ebben az évben sem "A robbantástechnika időszerű kérdései", sem a szakbizottsági "Tájékoztató" nem jelent meg. A szakbizottság 1983. évi munkatervét - a beérkezett munkabizottsági javaslatok figyelembevételével - Dr Bohus G. ismertette. /A beszámolót és a munkatervet közöljük./ "Az időszerü kérdéseka egyebek" napirendi ponton belül Mónus Ferenc tagtársunk helyesbitette a legutóbbi vezető ségi ülésen tert kijelentését, mely ezerint nem a buda-
3
pesti KB F, hanem a DCM mulasztása miatt nincs még engedélye az ELIROB 801 tipusú robbantógépnek. - Sz abó Ákos felhivta a figyelmet~ hogy a budapesti KBF a k özeljövőben újra megrendezi a robbantásbiztonsági szakmai na pot. - Vincze József tagtársunk - Benedek Dénes javaslatát támogatva - megigérte , hogy Nyers József bányamérnököt felkéri egy szakmai előadás ta r tására a következő vezetőségi ülésen /Téma : a provakációs robbantások továbbfejlesztése/. - Megállapodás született arra vonatkozóan , hogy Dr Székely Gábort Rickert Antal és Kozma Miklóst Csesztvényi Béla he~ lyettesitse a vezetőségben. Az érdekeltek irásos felkérést kaptak.
Az 1982. évi munkaterv végreh a jtása A szakbizottság 1982- ben az 1981. év végén történt átszerve ~ zése ut á n új szarvezetben kezdte meg tevékenységét. Az elvég zett mu nkáról a munkatervben felsoroltak sorrendjében a követ ke zökben számolok be.
r.
üléseket az 1982. évi munkával összefüggésben 1982. június 15- én és 1983. január 25 - én tartottunk Budapes ten. Vezetőségi
I I. Titkársági ülésekre nem került sor, mivel a munkabizott ~ s á gok közötti együttmüködés nem jutott el olyan szintre , hogy ilyen ülések megtartása indokolt lett volna. IIIP A müszaki fejlesztéssel és tudományos kutatással kapcsolatban előirányzott feladatok végrehajtása: - A Tat a bányai Szénbányák csordakúti bányaOzeme részére a vastag mészkőpad alatti frontmüvelés provakációs robban ~ tással való omlasztási technológiája kidolgozást nyert , malynek összeállitásában az ~szakdunántúli Munkabizotts á g
4
tagj a i alapvető munkát végeztek. A kutatást a KBFI szakemberei vezett é k. A szeptember hónapban Ta t abányán megtartott "Kőzetmecha nika" tárgyú szakmai nap keretében ez a téma is ismertetéere került. A "Hosszúlyukas, p rovoká ci ós robbantástechnológia alkalmazása teleph arán tolá sokn ál" c. szakvélemény elkészült, aminek a lapján a Mecseki Szénbányák több e lőir ás alól felmentési kérelmet nyújtott be az OBF-hez. A munkában a Déldunántúli Munkabizottság t agja i tevékenyen r ész t vettek. A KBFI és az NME kut a tói s z oros e gy üttmükö désben dolgoztak. Gyöngyösorosziban és Recsken sor került a vágathajtási robbantástechnológiák átdolgozására , melyhez az Északma gyarországi Munkabizotts ág t ag j a i i s segitséget nyújtottak. Az ANDO ro bbanóanyag munkavégző képességéne k növelése érdekében eredményes kisé rletek folytak alumíniumpo r hozzáa dásáva l, a Mecse ki Ércb ányászat i Vállalat és a DÉLK6 területén~ Ezekben a Déldunántúli-, és a Kőbányászati Munkabizotts ág tagj a i , va l amint az NME szakemberei müködtek közre. Az eredm é nyeket már a gyakorlatban is hasznositják. "A közetek akusztikus e llen ál l ásának hatása a robbantástechnikai paraméterekre" t árggyal kapcsolatos mérések 1982-ben megkezdődtek. A munkát az NME bányamüveléstani tanszéke végzi a Kőbányászati Munkabizottság aktiv közremüködésével. A hangsebesség mérések ada t a i segitségével a nagyfúrólyukas robb an t áso knál alkalmazott milliszekundumos késleltetés időértékei optimalizálha tók. A MIZF és BRWF gyutacsok bevezetése megtörtént, alkalmazási módjuk tisztázódott. Ugy a ncsak befejeződtek az ELIROB 801 t ipusú robbantógép üzemi kísérletei és megt ört én t ek a lépések sorozatgyártásának megindítására.
5
A két utóbbi témával összefüggésben a Kőbányászati Munkabizottság kezdeményezésére a CEMÜ, a DÉLKŐ és az ÉSZAK KŐ megbízásából az NME bányaműveléstaní tanszéke összeállitotta nA hazai kOlfejtésekben alkalmazott robbantógépek müködésével és használatával kapcsolatos legfontosabb ismere t e k " c. f ü ze t e t • Hasonló összeállítást készitett a hazai iparban jelenleg alkalmazott robbanóanyagok, perforátorok, robbanózsinórok és gyutacsok jellemző paramétereiről az Északdunántóli Munkabizottság. IV. A szakmai továbbképzés és a müszaki kultóra fejlesztése terén a következő mu nkát végeztük . folyóiratokban 12 publikációt adtunk közre. Ugyanakkor a szakbizottság "A robbantástechnika időszerü kérdései " c. periodikája és "Tájékoztató"-ja nem jelent meg 1982. évben. - Tagtársaink elkészítették a z "Ipa ri robbantástechnika" c. szakkönyvet/Dr.Bohus G. - Horváth L. - Papp J./, kézirata leadva, várható megjelenésének ideje 1983. x. hó, a Müszaki Könyvkiadónál.
-
Különböző
- A tatabányai TIT Studió keretében folyt atódo tt a robbantásvezetők to vábbképzése. Ebben a munkába n elsősorban az Északdunántóli Munkabizottság tagjai vettek részt és időszerü szakkönyv hiányában jegyzetet állitottak össze. - Tagjaink számos értékes előadást tartottak hazai és nemzet közi rendezvényeken, melyeket a következő fejezetben sorolek fel. - Robbantástechnikai mérnöktovábbképző tanfolyam szervezésére 1982-ben nem került sor, az 1983. évi programban szerepeltetjük.
v.
1982. évben a részt :
következő
fontosabb rendezv ényeken vettünk
6
November hóba n Kij evben ke rü lt megrendezésre a szaeia lista országo k "VII . Nemzetközi Fúrás - Robbantástechnikai Konfe renciája '' . Erről Dr Bohus Gé z a részlet es beszámolót készitett. A Geofizika~ Munka bizottság kezde ményezésére és tagjaina k részvételével decem ber hónapban a Geofizikai Kutató Vállalatnál szakma~ nap ot r endeztek, programjának keretében a jelgerJesztés módoza t ai, adatfeldolgozás és kiértékelés került i smerte t ésre. A résztvevők megtekintették a terepjáró müszerkocsika t é s a számitógépeket is. Má rcius hób a n a Kőb ányászat i Munkab izottság több tagjának részvét e lével bányamüszaki érte ke zle t volt Budapesten, ame l ye n a kő bányaipar müszaki v ezetői és robbantásve zetői vettek r ész t a z OBF és az ÉVM illetékes szakember e i nek jelenlétében. Tárgyát a jovesztéstechnika müszaki f ejlesztése, biztonságtechnikai és körny e zetvéde lmi kérdések ké pe zt ék. A jövesztéstechnika i és a körn yeze tvédelmi megoldások fejlesztése érdekében néhány t éma ki dolgozása nemzetközi együttműködés ke ret ében tö r t éni k. Ezzel összefüggésben április hóba n Drezdába n, május hóban pedig Prágában vettek r és zt a Kőbányász a ti Munkabizottság t ag j ai szakmai kollakviuman /3-3 fő a kő bányaipar kiküldetésében/. Augusztus hó végén Budapes t en került sor a baráti orszá go k kőbánya v á lla l a t a inak müszaki igazgató i érte kezletére. Ennek kere t ébe n ismer t e tt ük a "Tömeges kőjöveszté s és robbantástechnika'' c. kut a t ás i t émában elért legójabb eredményeket. Ezek publikálására 1983-ba n sor ke rül . A beszámolób a n szereplő ismer t e t és nem teljes, mert nem mindegyik munkab izottsá g v ezetőjétől kap t am a v égzett munkáról részletes táj ékozt ató t .
7
Ugy v éle m azonban, hog y az itt felsoroltakból is kitűnik , a Ro bban tástechnikai Sza kbizottság a maga sokirányó tevékenységé vel hasznosan járul hozzá a bány á szat, a munka biztonság és a környezetvédelem problémáinak megoldásához. Va j da
László
AZ OMBKE BÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY ROBBANTÁSTECHNIKAI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK
1983. évi munka terve Az 1983. jano 25-i vezetőségi ülésen - a munkabizottságok javaslatai alapján - a robbantástechnikai szakbizottság vezetős ége a következő munkatervet áll itotta össze: Tovább k épzé~,
iro dalmi tevékenység:
l.
"A robb a nt á stechnika időszerű kérdései " c. periodika két ójabb számát elkészitik és a sza kbizotts ág t ag j ai körében terjesztik.
2.
A szakbizottság "Tájékoztatójá t" ójra bein di tj á k és ahhoz az eddigieknél többen ad nak hira nyagot.
3.
A szakbizottság tagjai legalább 8 cikket jelentetnek meg különböző sza klapokb a n.
4.
A tatabányai robbantásvezető továbbképző re szervezik az üzemi gyakorló robbantásvezetőket és többen előadó ként ill. jegyzetiróként segitik a szakma i továbbképzésnek ezt a formáját.
8
5.
A miskolci egyetemen az év folyamán egy robbantástechnika~ mérnöktovábbképző tanfolyam indul.
6.
A
üléseken ezentól szakmai is sor kerül.
v ezetőség i
lőadásra
továbbképző
e-
Rendezvények: l.
A KBFI tatabányai telephelyén ójra megrendezésre kerül a robbantástechnikai szakma~ nap aktuális - főleg robbantóanyag-ellátási témakörben /szeptemberben/.
2.
A budapesti KBF szervezésében a 8. sz. munkabizottság aktiv közremüködésével az első negyedévben robbantásb~ztonsági szakma~ napra kerül sor.
3.
A 4 . sz. munkabizottság az OMBKE Mátrai CsoportJával kozöse n egy bemutató robba ntást és szakmai napot tart az OÉÁ felnémeti mészl<őbányájában. /A z ~dőpontot később kózlik/.
4.
Tállyán a II . félévben külföldi szakemberek részvételével kőzetjövesztési kollokviumot szervez a 7. sz. munkabizottság .
5.
A 6 . sz. munkabizottság tagjai előadókként és szarzöként részt vesznek a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendezésében sorrakerülő Nemze tközi Geofizikai Szimpoz~onon. SZEMÉL YI
HIREK
DERES JÁNOS tagtársunk 1982. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia kistermében rendezett nyilvános vit aülésen sikeresen védte meg '' A pe r fo rálás i hatásosság kisé r le t i tanulmányozása és a kapott eredmények alkalmazása a nagyhőmérsékletű kutak rétegnyitásánál'· c~mü
kandidátusi értekezését.
9
Az értekezés opponensei: Dr. Barlai Zoltán, a ~üsza ki tudományok doktora és Dr.Bohus Géza, a müszaki tudományok kandidátusa voltak. DR FDLDESI JÁNOS 1983. február 2l~én a Magyar Tudom~nyos Akadémia nagytermében tartott nyilvános vitaülésen védte meg ugyancsak sikerrel "A nagyfúrólyukas robbantástechnológia fő par~~ métereinek meghatározása és a biztonsági kérdések vizsgálata a kőzetadottságok figyelembevételével" cimü kandidátusi értekezését. Opponensei : Dr.Csókás János, a müszaki tudományok doktora és Dr. Husz Nándor, a müszaki tudományok kandidátusa voltak. Mindkét tagtársunknak őszintén gratulálunk és további szép sikereket kivánunk eddig is eredményes tudományos pályájukon! - a szakbizottság titkársága
AZ NME BÁNYAMÜVELÉSTANI TANSZÉI<ÉN I<ÉSZÜL T I
- Az ÉSZAI
10
- A robbantásos kőzerapritás javitása és a káros környezeti hatások csökkentése a CEMO kőbányáiban.l98l.decem ber /CEMÜ/ - A komlói külszini andezitbányában végzett robbantások szeizmikus hatásának vizsgálata Béta bányaüzem föld a latti térségeiben. l98l.december./D~LKÖ/ - Véle mé ny a Földmérő és Talajvizsgáló Vállala t által készitett "A nagyharsányi kőbánya kőzetjövesztő robbantásainak települési környezetére gyakorolt hatásai" c. 1981. évi zárójelentéséről. 198l.december./D~LKÖ/ - A hazai külfejtésekben al kalmazott robbantógépek müködésével és használatával kapcsolatos legfontosabb ismeretek. 1982. máj us. /ÉSZAI
A töltetmegállások csökkentésének tésekben. 1982. május. /CEMÜ/
lehetőségei
a külfej-
- Az ANDO-ro bbanóanyag hatékonyságát javitó Al-por optimális mennyiségének meghatározása. l982.május. /D~LKÖ/ Az ~SZAKKÖ Tarcal I. kőbánya rézsüállékonyságána k vizsgálata. 1982. június . /~SZAKKÖ/ -Szakv élemény az ~SZAKKÖ szandabányai üzemében l982.július 2-án végrehajtott nagykamrás robbantás szeizmikus hatásáról. 1982. július. /ÉSZAKI<Ö/ - Sza kvélemény a D~LKÖ nagyharsányi bányaüzem alsó termelő szintjének megosztásáróL 1982. szeptember./D~LI<Ö/ - Az optimális késleltetési idő meghatározása a kőzetben terjedő hangsebesség alapján a DÉLI<Ö, a CEMÜ és az ~SZAKKÖ bányaüzemeiben. 1982. augusztus . /D~LI<Ö ,CEMO, ~SZAKI<Ö/ - Szakvélemény a Cement- és Mészmüvek beremendi kőbányájá ban végzett robbantások okozta vibrációról és repeszhatásról . 1982. szeptember. /CEMÜ/
ll - Szakvélemény az ELIROB 801 tipusó robb antógép üzemi .. , L használhat óság á ról. !982. szeptembe r. /CEMU, ESZAI
~utató-
- Optimális robbantástechnológia kidolgozása és üzemt bevezetése a DCM keszegi bányaüzemében. l982.december./CEMÜ/
A
MAI<Ó~2
SZ., MÉLYFURÁS RÉTEGVIZSGÁLATÁRÓL
A Kőolajkutató Vállalat az 1970-es évek első felében mélyitette le a Makó-2 jelü nagymélységO felderitő kytató fúrást. Talpmélysége meghaladta az 5000 m-t, a talpi hőmér séklet magas, 220 C0 körüli volt. A mélyfúrás geofizikai szelvényezését, béléscsövezését és cementezését a vállalat szakemberei annak idején jó minő ségben elvégezték. Már ebben az időben ismert volt, hogy a még korábban lemélyitett, müszaki nehézségek miatt nem hibátlanul ki[képzett Makó-l jelü mélyfórásból egy hozzávetőleg 110 % túlnyomásó telepből jelentős mennyiségü olajtermelés lehetséges. Mindezen körűlmények alapján magától értetődő vo~t az az elhatározás, hogy a terület perspektivitásának eldöntése l céljából a mélyfórás kivizsgálását a legnagyobb müszaki biztonsággal , ugyanakkor a vizsgálatra kijelölt rétegek rétegtartalmának és rétegparamétereinek a legjobb megismer~sét biztositó vizsgálati módszerekkel, tehát a rétegmegny~táshoz célszerü depresszió alkalmazásával - igy a rétegnyitárakat termelőcsövön keresztül lebocsátott perforátorokkal - kell elvégezni.
12 Ezek a feltételek lényegében a várhatóan 980 bar rétegnyitáshoz szükséges szarszámok és csőfejszerelvények, a megfelelő geofizikai lubrikátor - és kábelkitörésgátló rendszer, a körülményeknek megfelelő , kellően hőálló karottázskábel és nem utolsósorban a nagy rétegmegnyitó képességgel rendelkező, kellően hőálló, elegendően kisméretű robbantólánc /k ülönösképpen perforátorokj és ezek hordozószerkezete / puskák/ meglétét igényelték . A különleges körülményeknek megfelelő fúrástechnikai-és geofizikai eszközöket és szerelvényeket, a perforátorok és hordozószarkezetek nélkül, 1982. első felére sikerült beszerezni. A rétegmegnyitásokat hazai fejlesztés alatt álló perforátorokkal és hordozószerkezetekkel, a fejlesztés eredménytelensége eseté n nyugati cégek által végzett bármunkával terveztük megoldani . A beszerzett nyugati áraJánlatok a rétegmegnyitási munka ellenértékeként igen magas árakat szabtak meg, ezért az időközben bekövetkező szigorú devizagazdálkodási korlátok miatt is - gyakorlatilag - csak a hazai eszközökkel történő rétegmegnyitás jöhetett számításba . A korábban beindított fejlesztési munka meggyorsitásá val, a robbanóanyag-vegyészek- és gyártástechnológusok /VRF/ munkájának szép eredményeként végül időre elkészült a 300 c 0 -ig, illetve 240 C0 -ig hőálló, nagyteljesitményü, kis méretü robbantólánc. A robbantólánc hordozószerkezetét , a KV geofizikai szakágazata tervezte és gyártotta úgy , hogy alkalmas 27/ 8" -os termelőcsövön keresztül történő lebocsá0 tásra, egyidejűleg 750 bar-ig és több mint 200C -ig nyomásés hőálló, tetszőleges bosszúságba n toldható. A mélyfúrás esetenként célszerűen korrigált rétegvizsgálati tervének megfelelően, 5000 m és 4151 m közötti mély~ ségszakaszban karmantyúlokátoros-, illetve neutron-neutron módszerrel történt mélységmeghatározásokkal 1728 perforációval, minden esetben termelőcsövön keresztül lebocsátott perforátorokkal, összesen 138 m hosszba n történt rétegmegn y~tás.
13 A rétegmegnyitások eredménye vizbeáramlás : éghető gáz és könnyU olaj volt. A rétegmegnyitások során a legnagyobb hőmérsékl~t 219 c? a legkisebb depresszió esetén a folyadékoszlop nyomása 700 ba r vol t. A rétegvizsgálatok során előfordult müszaki bal ~ setek súlyossága az átlagot nem haladta meg , nem veszélyez t e t ték a rétegvizsgálati program folytatását. A mélyfúrás vizsgálata még nem fejeződött be, a hátralevő 2 réteg kivizsgálásának feltételei biztositottak. 1
Deres J. - Kánnár T.
A VIBROGUARD 7 CSATORNÁS D 1207 TIPUSU TALA J REZGÉS- ÉS LÉGNYOMÁSMÉRŐ MONITOR ALKALMAZÁSÁRÖL
A Nehézipari Müszaki Egyetem bányamüveléstani tanszéke 1982. május 10-én kapta meg az Országos Müszaki Fejl~sztési Bizottság segitségével beszerzett svájci Geotest gyár t mán yú D 1207 tipusú müszerét. A D 1207 vibrációs monitor 2 %-os pontossággal ~ezgések rögzitésére és 5 %-os pontossággal léglökések mérésére és rögzitésére alkalmas. A müszer főbb technikai adatai~ Méréshatár: rezgési sebességre: légnyomásra : Sávszélesség:
l mm/s . • • lOO mm/s , 0 , 02 mb • •• lO mb.
+ 10 mm normál esetben, amely megnövelhető a frontlapon elhelyezett potenciométerekkel .
Frekvenciatartomány: rezgési sebességre légnyomás ra :
~
5 Hz ••• 360 Hz+ 2%, l Hz ••. 360 Hz; 5%.
14
A Hs-1 tipus~ szeizmométer sajátfrekvenciája 4,5 Hz. Szeizmométer bemeneti ellenállása: 500 ohm. Ár amf orrás : 220 V-os 50 ••. 60 Hz-es váltóáram; 12 V-os 30 wattos egyenfeszülts ég. Tömeg: 13 kg. Méret: 32 x 47 x 18 cm. Regisztráló papir: ultraviola sugárzásra érzékeny Kodak 2022 spec. III. tipus~, 3 5/8" /9,2 cm/ széles és 75' /22 ,9 m/ hossz~ fotópapir. A készülékkel egyszerre két mérési ponton mérhetők a beérkező rezgések x ,y, z irány~ komponensei és a 7. csatornán a légnyomás értéke. A mérőeszköi alkalmazhatóságát elősegitik a müszerbe beépitett ellenőrző egységek /kalibráció, feszültség, áramkö rök zártsága/. A rezgési sebességek két ponton történő mérése lehető vé teszi a közetekben terjedő hang sebességének a mérését is, ame ly a kőbányákban alkalmazott robb a ntástechnológiák optim ál is késleltetési idejének meghatározásánál lényeges paraméter. Az l. mellékletben bemutatjuk azt a 62 mérést, amit a müszer beszerzésétől kezdődően kutatási munkán k során végeztünk. Ez a felsorolás messze nem meriti még ki a müszer adta mérési lehetőségeket. Mi, a berendezés üzemeltetői is egyre ~jabb al kalmazási kört fedezünk fel. A felsorolt megoldások között külön felhivnánk a figyelmet arra, hogy a kOlfejtések müvelési irányának helyes beállitására a legegyszerUbb és leggyorsabb mérőeszköz került a kezünkbe. A berendezés különleges előnyei: a kis méret, a kényelmes; terepi használatra való alkalmasság, a megbizhatóság és a gyors kiértékelési lehetőség.
Dr. Bohus G. - Dr. Földesi J.
l. malléklet
Mé rés helye. üzem
Válla la t
Mé rések száma db
M é
r é s
c é l j a
==================~===========================================;================================
9
l. Vác Cement~
2o
l<eszeg
3~
Be remend
és
5
A kőzet repedezettségének és a válólapok irányának figyelembevételével az optimális fejtési irány kijelölése, a homlok megcsúszások kiküszöbölésé céljából. A mérési sorozat eredményeként az üzemben alkalmazandó optimális késleltetési idő meghatározása
A helyi sajátságokat figyelembe vevő szeizmikus öszszefüggés meghatározása a lefejtés irányának megfelelően. Lefejtési irányonként a maximális töltetnagyság meghatározása. Az optimális késleltetési idő megadása.
Mészmü7
Az egyidejűleg robbantható maximális töltetnagyság meghatározása. Az optimális késleltetési idő kimérése.
Tatabánya
2
A primer kőzetapritást biztositó robbantástechno lógia kidolgozása, melynek során a legmegfelelőbb késleltetési idő meghatározható.
5. Nagy kőmá zsa
13
vek 4~
/J:! CM)
A müszer müködésének gyakorlati próbái. Lefejtési irányonként a késleltetési idők meghatározása. A fojtások hatékonyságának vizsgálata légnyomásméré sel< alapján.-
l.melléklet folytatása
Mérés helye, üzem
Vállalat
Mérések száma db
M é
r é s
c é l
j
a
~========~================== = := = ===== ~ ================ = ======================================~
ll
6. Tarcal Északmagya r~ o rszági
Tarcal Bánya ójranyitásával kapcsolatos szeizmikus mérések elvégzése, a TV-adó közelségére való t ekintettel, optimális robbantástechnológia kidolgozása.Léglökések és robbantások hatásának mérése a tokaji TV-nél.
Kőbánya
7. Sza n da~
bánya
Vállala t Déldunánt ó li
l
Nagykarnrás robbantások szeizmikus és léglökési hatásainak mérése Szandaváralján.
4
A külszini andezit bánya szeizmikus hatásainak vizsgálata Béta bányaüzem föld alatti létesitményeire és a késleltetési idő meghatározása.
l<őbánya
9. Nagyhar-
sány
Vállalat
10. Gánt
ll. Rá t ka
3
4
Országos Érc- és Ásványbányák
3
A szeizmikus hatások csökkentése érdekében az optimál..::S késleltetési idő meghatározása fejtési irányonként. Az optimális késleltetési idő meghatározása a szeizmikus hatások csökkentése érdekében. A rátkai zeolit bányában bevezetendő robbantásos JOvesztés feltételeinek meghatározása és .a szállitó jármüvek okozta rezgések kimérése.
~
17
AZ ELIROB 801 TIPUSU ROBBANTÓGÉPPEL VÉGZETT
I
SÉRLETEI< TAPASZTALATAI
Az l. kisérleti robbantásra a Cement- és Mészmüvek nagykőmázsai bányaüzemében került sor 1981. november i 18-án. A kisérleti robbantáson az üzem szakemberein kivül az OBF, a miskolci I
l. táblázat lyuk ... sor
előtét,
lyuktáv,
töltet .r kg
fojtás~
hossz
összes tölte t
gyutacs tipus
mért
kés lel- megte tési jegyállás, idő zés ohm ms
ellen~
g
m
m
m
ANDO
Paxit
kg
===============~===~===~=========:==============================================================~
l
4,0
2,2 x 6,7
4, o... ·• ••• 5 l o
2
4,4
2,2 x 6,7
4,0.",. .... 5,0
2 620
208
2 828
MSG-3
140
150
3
4,7
2,5
4 o ••• .... 5,0
340 5
340
3 745
MSG~3
180
250
2,0
2 280
273
2517
Ri
280
500
Talp
l
2,0 ..... oo o2 5
212 5
241
236 6
MSG~3
123
50
+75 ohm sorba kapcsalva és a talp ly u~ ka kkal párhuzamosan kötve .......
1
A CEMO nagykőmázsai bányaüzemében 1981. nov. 18-án végzett kisérleti robbantás főbb paraméterei. x páronként közeli lyuktelepítés miatt
Q)
2. tá b lá za t
lyuksor
előtét,
m
lyuktáv, m
fojtás , hossz, m
t
ö l t e J 1, · . kg
ANDO
Paxit
összes töltet
gyutacs tipus
kg
mért késlelellen- te tési állás idő ohm ms
meg j e gy z és
============================================================================================ l
2
4,0
4,0
3,0
200 0
450
2 450
MSG 1,2,3,4
216
9 ••• 75
4,3
4,0
3,0
200 0
525
2525
MSG 1,2,3, 4,5
226
109 ••• 205
Az ÉSZAI
20 Az üzem bányamesteri irodájában a robbantás helyétől 350 m-re elhelyezett DIS 3 tipusú kijelzős szeizmométerrel 7,4 mm/s-os rezgési sebességet mértek. Ez az érték kisebbR mint a hagyományos robbantógépekkel és MSG 1 ••• 5 gyutacsokkal végzett robbantásoknál mérhető szeizmikus sebesség értéke. A repeszhatás távolsága 75 ••• 100 m között változott. A 3. kisérlet i robbantásnál az ÉSZAI
21
Az elvégzett kisérletek tapasztalatai - Az ELIROB 801 tipusó robbantógép egyaránt alkalma ~ a normál- és a csökkentett érzékenységü villamos gyutacsok sorozatinditására; - talplyukak nélküli többsoros lyuktelepités eseténl mind a normál-, mind a csökkentett érzékenységü gyutacsok alkalmazása esetén a kőzetapritás hatékonysága jó és a szeizmikus hatások is kedvezőek; - az ELIROB 801 ti pusú gép elektronikus késleltetésének alkalmazásá val lehetőség van a kis fokozatszámó, milliszekundumos gyutacsok késleltetési lépcsőinek növelésére; - azokban a külfejtésekben, ahol talplyukakat is telepitenek a felülről fórt lyuksorokon kivül, a robbantóhálózat kialakitását igen nagy gonddal kell végezni .; a robbantóhálózat kialakitásánál figyelembeveendő legfontosabb szempontok; - a felülről fórt első lyuksor és a talplyukak villamos gyutacsainak ellenállását ki kell egyenliteni és azok vezetékeit párhuzamosan kapcsolva a gép O időzitésü csatlakozójához kell kötni; - a talpról feljövő összekötő vezeték minősége feleljen meg az antennavezetékek minőségének; - a talpról feljövő vezeték és a gyutacs vezet ékek összekötés után nem lehetnek teszesek; - az ELIROB 801 tipusó géppel és megfelelő fokozatszámó milliszekundumos késleltetésü gyutacsokkal a robbantott készlet szemcseeloszlása megfelelő; - az ELIROB 801 tipusó robbantógép alkalmazásával a robbantások szeizmikus hatása kis ebb, mint a szokásos késleltetésü gyutacsokkal korábban vé gzett jövesztő robbantásoké;
22 megfelelően
megválasztott gyutacsokkal a töltet állvamaradás kiküszöbölhető; minden gyutacs megkapja a gyújtási impulzust, mielőtt a leghamarabb induló gyutacs fel~ rabbanna; a robbantógép kezelése egyszerü, amit az üzemi robbant6meeterek és robbantásvezetők rövid idejű kiképzés után elsajátithatnak. Dr. Földesi János
AZ NME BÁNYAMÜVELÉSTANI TANSZÉKÉN 1983. ÉVRE TERVEZETT ROBBANTÁSTECHNIKAI KUTATÁSOI<
1./ Az ELIROB 801 és TIROB 803 tipusú robbantógépek üzembeállitása esetén a megfelelő fúrási, időzitési szisztémák kidolgozása és bevezetése. /Megrendelő: CEMÜ#DÉLKÖ/ 2~/
A kőzetjövesztésnél az aláfúrás és a túlfúrás müszakigazdasági kérdései, olyan optimális megoldás kidolgozása, ahol a költségek minimuma mellett a maximális biztonság és az egyenletes bányaudvar kiképzés meg val6sithat6. /CEMÜ, DÉLKÖ/
3./ Hangterjedési sebesség mérések a kőzetekben és a kapott eredmények alapján az optimális késleltetési idők meghatározása; vélemény a bányában kialakitott fejtésirá nyokról, javaslatok az alábbi bányáknál:Dorog, Lábatlan, Bélapátfalva, /CEMO/: Uzsa, Polgárdi, Vindornya~ szőlős /DÉLI<Ö/ , Szob, Nógrádkövesd, Bodrogkeresztúr /ÉSZA!
4~/ Környezetkimélő
23
közelségére, a még megengedhető Qmax növelési lehető sége, a káros szeizmikus hatás és a repeszhatás meg~zGn tetésével, továbbá a helyes mGvelési irány vizsgálata. 5./ Robbantástechnikai szaktanácsadás a cementgyárak báhyáinál és a DCM Sejcei üzemében a végleges mGvelési ~ rány kialakításában közremGködés. 6./ A fokozottan vizálló Nigua-A robbanózagy felhasznál~sá val optimális robbantési technológia kidolgozása a komlói Gzemben. 7./ Kidolgozandó a nagyharsányi kőbányában a magas bány~fal egy szinre való jövesztésa érdekében az ún. "páronk~nt közeli töltetek" alkalmazásával kialakitandó ikermGvelési módszer.
8./ Tarcali I. bányában a 800 m-re levő TV adótorony sz~iz mikus védelme érdekében ki kell dolgozni a robbantá~techno lógiát a kőzetstruktúra és a kőzetben terjedő hangs~bes ség mérések figyelembevételével.
