Robbanásbiztonság ügyvédi szemmel, avagy van-e kiút a szabályok tengeréből?

Robbanásbiztonság ügyvédi szemmel, avagy van-e kiút a szabályok tengeréből? Előadó: dr. Lombos Péter ügyvéd Budapest, 2014. május 13.

Ex Fórum 2014 Konferencia

2014. május 13. ☺ robbanásbiztonság-technika haladóknak ☺ 1

Felmerülő kérdések: •  •  •  • 

Alkalmazandó szabályok (jogszabályok) Hatósági hatáskörök Felelősségi kérdések Ellentmondások kezelése, feloldása



Milyen szabályoknak kell megfelelni? •  uniós jog •  –  rendeletek –  irányelvek –  határozatok


magyar jog –  Alaptörvény –  törvények –  kormányrendeletek –  miniszteri rendeletek –  önkormányzati rendeletek


Az uniós jog alapvető tulajdonságai:

•  Az uniós jog önálló, külön jogforrási hierarchiával rendelkező jogrendet alkot. •  A tagállamokban az uniós jogot, mint tagállami jogot alkalmazni kell az élet minden területén.



Uniós jog alapvető tulajdonságai •  Rendelet: általános hatállyal bír, és közvetlenül alkalmazandó, tehát nincsen szükség arra, hogy a tagállam külön elfogadja azt. •  Irányelv: az EU a megvalósítandó célt jelöli ki, és a tagállamra van bízva, hogy azt konkrétan hogyan valósítja meg a nemzeti jogban. •  Az EU-s jogszabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik (http://europa.eu/eu-law/ legislation/index_hu.htm) Ex Fórum 2014 Konferencia


A magyar jogi környezet •  A magyar robbanásbiztonsági előírásokra vonatkozó szabályokat elsősorban a magyar joganyag tartalmazza. •  Kötelező, egyedi előírást tartalmaznak a hatósági határozatok, valamint a szakhatósági állásfoglalások is. Meghatározott esetekben kérelemre a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával előzetes szakhatósági állásfoglalást (előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki, amelyhez a hatóság kötve van.



Szabványok • 

elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, - közmegegyezéssel elfogadott - olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely - tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, - olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

• 

A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

• 

A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyarországon csak nemzeti szabványként lehet. A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.



A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Mit jelent ez? Amennyiben műszaki tartalmú jogszabály nemzeti szabványra hivatkozik, és annak tevékenységünk (eljárásunk) megfelel, a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek (elméletileg) eleget tettünk. Mit jelent ez a munkavédelem területén? Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül … a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.



Mi is tehát a feladatunk a munkavédelem (robbanásbiztonság) területén? •  megfelelni a vonatkozó eu-s és magyar jogszabályoknak •  Szakképzett munkaerőt, alvállalkozókat foglalkoztatni •  megfelelni a jogszabályokkal egyenértékű és kötelezően alkalmazandó munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványoknak •  nemzeti szabványtól eltérni kizárólag akkor lehet, amennyiben az alkalmazott megoldás legalább egyenértékű (a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli – nem javasolt)



Miért is nehéz a helyzetünk? •  szerteágazó szabályozás •  folyamatosan változó jogi környezet •  komoly rizikófaktor •  különböző típusú szabályoknak történő megfelelési kötelezettség •  bizonytalan helyzet



A szabályok értelmezése Miként kezdjünk egy előírás értelmezéséhez? •  Nyelvtani értelmezés az adott nyelv szabályai szerint, szó szerinti értelmezés •  Logikai értelmezés a formális logika (logikai összefüggések vizsgálata) szabályai szerint •  Rendszertani értelmezés az adott szabály rendszertani elhelyezkedése, a többi szabályhoz való viszonya szerint •  Teleologikus (cél szerinti) értelmezés a szabály megalkotója valós vagy vélt célja szerint •  Autentikus értelmezés (a jogszabály saját maga, más jogszabály, vagy a jogalkotó által adott – indokolás, kommentár – értelmezés) Ex Fórum 2014 Konferencia


Példa a szabály értelmezésére •  • 

• 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet az alábbiak szerint fogalmaz: „231. § (1) Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. (2) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.” Felmerülő kérdések:

•  •  • 

Mikor kötelező a védelem biztosítása? A válasz viszonylag megnyugtató (ha a jogszabályban előírt feltételek – adott tűzveszélyességi osztályba sorolás + …. tüzet okozhat – teljesülnek). Mikor teljesül a védelem? A válasz viszonylag egyértelmű (ha a – jogszabály szerint erre feljogosított – felülvizsgáló megfelelőnek minősíti). Mikor kell felülvizsgálatot végezni? Segít a nyelvtani és a logikai értelmezés: kötelező, ha kiépítettük, akkor kötelező kiépíteni, ha ezt a jogszabály előírja. A contrario értelmezés: amennyiben nem kötelező kiépíteni, nincs is mit felülvizsgálni.



Mikor járunk el helyesen, ha bizonytalannak érezzük a vonatkozó előírásokat? Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, az adott kérdésben előzetes szakhatósági állásfoglalást kérünk. -

kérelemre induló, illetékköteles eljárás meghatározott időpontig felhasználható a hatóság köteles felhasználni

Amennyiben nem a fenti eljárásban nem a jogszabályok szerinti hatósági állásfoglalást igényelünk/kapunk kézhez (pl. személyes egyeztetés, levelezés stb.), az a hatóságot nem köti, annak tartalmára vitás esetben alappal nem hivatkozhatunk.



Ha baj van…

A robbanásbiztonság fontossága és felelősségi kérdései Ex Fórum 2014 Konferencia


A Pokolgép-ügy •  1987-ben az alperes mint rendező rock-koncertet szervezett, amin a P. nevű együttes is fellépett. •  A koncerten a rendező biztosította a technikai feltételeket (jegyárusítás, takarítás, színpad stb.), illetve a pirotechnika felszerelését. •  A P. nevű együttes, illetve annak a technikusa a saját pirotechnikáját is felszerelte: „Öt darab - két nagyobb és három kisebb - vascsövet megtöltött ezüst és fehér színű por alakú anyaggal, amelyet korábban vidéken vásárolt ismeretlen személytől. A vascsőbe izzószálakat helyezett el, amelyet a későbbiek során, bekötés után elektromos úton kellett üzembe helyezni. Amikor a munkával elkészült, próbát végzett, ez sikeres volt. Erős fénnyel, mintegy másfél méteres láng kíséretében óriási zajhatás keletkezett.”



•  A koncerten a színpad alá elhelyezett pirotechnikát működésbe hozták. Az elektromos gyújtás hatására az egyik vascső szétrobbant, a repeszdarabok a nézők közé repültek. Többen súlyosan megsérültek, akik közül az egyik súlyos sérült az akkor 15 éves felperes volt. •  A felperes a balesetkor a középiskola első osztályos tanulója volt. Balesete miatt a tanulmányait meg kellett szakítania. Jelenleg a középiskola harmadik osztályos tanulója, de képességei és tanulmányi eredményei - rendkívüli akaratereje és állandó magántanári segítség ellenére is messze elmaradnak a baleset előtti képességétől és eredményétől. Nagyon hamar elfárad, alig terhelhető, a minimális iskolai feladatok elvégzésére is csak segítséggel képes. A hasonló korú fiatalok életvitelére képtelen, minden cselekedetében családi kontrollra szorul. Jövőbeli életpályája kiszámíthatatlan. •  A bíróság egyetemlegesen kötelezte a rendezőt, az együttes tagjait és a technikust az alperes vagyoni és nem vagyoni kárának (1991-ben 900.000,- Ft) a megtérítésére.



Milyen felelősséggel járhat tehát a tevékenységünk? •  hatósági ellenőrzés megállapításáért való helytállás felelőssége (kötelezések, bírság) •  polgári jogi (kártérítési) felelősség harmadik személyekkel szemben •  termékfelelősség •  munkáltatói kárfelelősség •  munkavállalói kárfelelősség •  szabálysértési (közigazgatási jogi) felelősség •  büntetőjogi felelősség



Polgári jogi (kártérítési) felelősség harmadik személyekkel szemben •  Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért •  Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ex Fórum 2014 Konferencia

•  Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért •  Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. •  Feltételei: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés


•  A kétféle kártérítési felelősség közötti különbségtétel alapja, hogy a felek között a kár bekövetkezését megelőzően volt-e azzal kapcsolatos (szerződéses)jogviszony. •  A szerződéses károkozás esetén nehezebb mentesülni a felelősség alól, némi kivétellel a szerződésszegés esetén meg kell téríteni a károkat, viszont a kárt csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.



Mi minősülhet kárnak a robbanásbiztonság területén? •  a legjellemzőbb felelősségi forma a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség. •  ebben az esetben a károkozó köteles megtéríteni: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.



A veszélyes üzemi felelősség •  aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. •  szigorú, úgynevezett tárgyi (objektív) felelősség •  nem feltétele a felróhatóság (vétkesség) •  az üzembentartót terheli (akinek a veszélyes üzem működése az érdekét szolgálja, és aki rendelkezhet a veszélyes üzem felett) •  a kártérítési követelés 3 év alatt évül el Ex Fórum 2014 Konferencia


Miket sorol a gyakorlat a veszélyes üzemi tevékenységek közé?

•  gépi erővel hajtott járművek (pl. autók, vonatok, robogók) •  gépi erővel működő üzemek, berendezések a gazdaság bármely területén •  villamos energiát termelő és átalakító üzemek, berendezések •  gépek alkalmazására tekintet nélkül az építkezések, bányák, gázművek, vízművek •  vízlépcső, zsiliprendszer, vízi erőmű •  robbanóanyagok, sugárzóanyagok, mérgező anyagok, vegyi anyagok, lőfegyver, lőszer előállítása, tartása, felhasználása •  pirotechnikai eszközök használata Ex Fórum 2014 Konferencia


Amennyiben megtartjuk a jogszabályi előírásokat és a hatósági kötelezéseket, megtettünk-e mindent a felelősségünk elhárítása érdekében? •  A gyakorlat sajnos ennél sokkal szigorúbb. Az elháríthatatlanság akkor állapítható meg, ha – a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel – objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége. Ezt a körülményt azonban mindig a konkrét ügyben, az adott társadalmi viszonyok közepette kell értékelni, szem előtt tartva, hogy az egyensúly megteremtése mellett is az a végső cél, hogy a kár elkerülhető legyen. A kártérítési igény elbírálása szempontjából annak van jelentősége, hogy létezik-e olyan megoldás, amellyel a kár elkerülhető lett volna. •  Az objektív felelősség tekintetében mindig a konkrét esetre vonatkoztatva kell vizsgálni a kimentés törvényi feltételeinek fennállását, és e körben azt, hogy a konkrét fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó előírások betartásán túlterjedő előrelátással és óvatossággal el lehetett-e hárítani a magatartás károsító következményét. •  Ebből következően nem mentesülhetünk a kártérítő felelősség alól csupán annak bizonyításával, hogy a szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelően jártunk el. Ex Fórum 2014 Konferencia


Veszélyes üzemi felelősség példája •  2004. szilveszter este az I. r. alperes tulajdonában lévő szórakozóhelyen a III.-VIII. r. alperesek és a felperes baráti összejövetelt tartottak (II. r. alperes a tulajdonos biztosítója). •  Éjfél után a csárda előtti parkolóban a felperes barátai római gyertya elnevezésű pirotechnikai eszközt használtak, az utóbbit a használati útmutatótól eltérően kézből indítva, és az előírt védőtávolságot be nem tartva. Az egyik római gyertyából származó lövedéktől a felperes jobb szeme sérült, maradandó károsodást szenvedett.



•  Az ügyben büntető eljárás indult gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben, ám az elkövetőt nem sikerült felderíteni, nem volt megállapítható, hogy ki lőtte ki az alperes szemét. •  Annak ellenére, hogy a sérülést okozó konkrét személy nem volt megállapítható, a polgári perben a veszélyes üzem szabályai alapján egyetemlegesen marasztalták a III.-VIII. r. alpereseket.



Egyszerű munkavállaló vagyok, minden felelősség a munkáltatómé? •  Harmadik – kívülálló – személyekkel szemben igen •  A munkáltatóval szemben azonban, amennyiben szándékosan vagy gondatlanul kárt okozok, felelősséggel tartozom •  Szándékosság vagy súlyos gondatlanság: a teljes kárért felel a munkavállaló •  Gondatlanság esetén legfeljebb négy havi távolléti díj összege



Munkáltató vagyok, a munkavállalómat munkavégzésével összefüggésben kár éri •  A munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel (objektív felelősség) •  Mentesül a munkáltató, ha a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.



Kié a felelősség, ha nem szakképzett személyzetet alkalmaz a munkáltató? 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

Bizonyos tevékenységek csak a rendeletben megjelölt képesítéssel, illetve meghatározott szaktanfolyami képzettség (szakirányú végzettség) birtokában végezhetők. A cégem akkor végezheti az adott tevékenységet, ha az adott képzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. A munkavállaló akkor vállalhatja az adott munkakör betöltését, ha a szükséges képzettséggel rendelkezik. Fontos: a rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét, illetve további alkalmazhatóságát. Hogyan tudom eldönteni, végezhetem-e az adott tevékenységet? Egyrészt a rendelet mellékletében szereplő tevékenységhez sorolt képzettség, másrészt a képzettség tartalma alapján - OKJ (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet) szakképesítéseinek szakmai és vizsgakövetelményei (SZVK). OKJ: A rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényességét. Ex Fórum 2014 Konferencia


Büntetőjogi felelősség – ultima ratio

•  •  •  • 

• 

a legutolsó eszköz, amikor már más jogág, enyhébb eszköz nem vehető igénybe, vagy eredménytelen büntetőjogi felelősséggel csak magánszemélyek tartoznak és témánkkal kapcsolatban kizárólag akkor, amikor valamely káros eseményért, eredményért valakit szándékosság vagy gondatlanság terhel Szándékosság: amennyiben magatartásunk következményeit kívánjuk (egyenes szándék – dolus directus), vagy e következményekbe belenyugszunk (eshetőleges szándék – dolus eventualis) Gondatlanság: amennyiben előre látjuk magatartásunk lehetséges következményeit, azonban könnyelműen bízunk azok elmaradásában (tudatos gondatlanság - luxuria), vagy azért nem látjuk előre a lehetséges következményeket, mert a tőlünk elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztottuk (hanyag gondatlanság – negligentia)



Foglalkozással kapcsolatos jellemző bűncselekmények •  Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. •  az követi el, aki valamely foglalkozás szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi (gyakorlatilag bármely szabály, lásd West Balkán ügy) •  tevékenységgel és mulasztással egyaránt megvalósítható



•  Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza •  Szándékosan és gondatlanul is elkövethető •  Közveszély: meg nem határozható vagy legalább nagyobb számú meghatározott személy életét, testi épségét fenyegető helyzet, illetve ha jelentős értékű dolgok kerülnek olyan körülmények közé, hogy megsemmisülésük vagy megrongálódásuk valószínűsíthető



Ügyvédi irodánk az alábbiakban áll az adott szakterületen működő társaságok segítségére: - szerződések, megállapodások szerkesztése, véleményezése, felülvizsgálata; - hatósági eljárásokkal kapcsolatos beadványok szerkesztése, jogi véleményezése; - bírósági eljárásokban teljes körű képviselet ellátása, beadványok szerkesztése; - általános jogi tanácsadás, konzultáció; - jogszabály-értelmezéssel kapcsolatos tanácsadás, konzultáció



Köszönöm a figyelmet! További szép napot és eredményes munkát kívánok! dr. Lombos Péter ügyvéd Kézdi, L. Nagy és Lombos Ügyvédi Iroda 1051 Budapest, Arany J. u. 27. [email protected] 06-30-7193038





Robbanásbiztonság ügyvédi szemmel, avagy van-e kiút a szabályok tengeréből?

Recommend Documents