XXI. évfolya•.
.C. szám.
rlOCAZDAS'
W.~W~ N
Gyöngyös, 193&. április h6.
Gl_.~
POKTATAS·
A GAZDASÁGI SZAKTANITOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HiVATALOS KÖZLÖNYE Elófi..téoi dlj: Eg'•• ,.,. 1"- peng.S. A• olófiaotéai· él hirdeNai dljall a Gaa4••'ti Saokto•itok Oru,gaa EgyoaGiote f.Spén•t'•'nak Túrkovéro ao 54.135.al. caokk••'•"n kGidond.Sk.
FE LE L 0 5 5
V 1yÉ z
z E R KE 5 z T O
G Y UTAy 1ST V Á N
Mogjolonik ogy '•INn 1l-11or. 5aork..•t.S.ég: Gringr.S.. (Ön,lló Ga 1 da1 , 11; Iskola.) Kiad6h1Yatal: Túrll•••· Al .., ..alot tagjai a lapol tagllljuk foj,IMn kapj6k.
A lap kiadásáért felel: NÁRAY FERENC elnök, Lajosmizse. Kiadótulajdonos: A Gazd. Szaktanítók Or11. Egyesülete, Lajosmizse.
A népies mezőgazdasági szakoktatás reformjának első lépése. "Egészséges nemzeti fejlődés csak a gazdasági és kulturális fejlődés előfeltétE-leinek egyidejü biztositása mellett lehetséges." Kulturpolitikánk ezen alaptételére épül Földmivelésügyi- és Kultuszkormányzatunk törekvése, hogy mezőgazdálkodó népességünk széles rétegei hozzájussanak a megfelelő mezőgazdasági szakmüveltséghez. Az alsófoku és népies mezőgazdasági oktatás szolgálatában mdködnek a Földmivelésügyi Miniszter Ur fennhatósága alatt álló mező gazdasági szakiskolák, téli gazdasági iskolák és speciális szaktanfolyamok, valamint aKultuszminiszter Ur hatáskörébe tartozó önálló gazdasági népiskolák. Ez a szerény emlékirat e legutóbbi iskolatipus tanerőinek válságba jutott és sürgős rendezést igénylő képzési módjáról kivánja kifejteni a Gazdasági Szaktam1ók Országos Egyesületének álláspontját abban a meggyőződésben, hogy ez az első lépés, mely az egész kérdésnek a kor kivánalmaihoz alkalmazkodó, egységes és végleges rendezéséhez vezet. Csonkahazánkban jelenleg 52 önálló gazdasági népiskolában 189 gazdasági szaktanító és szaktanítónő végzi évenként kereken 25000, elemi népiskolát végzett gazdafiú és leány szakoktatását s egyszermind befejezi ezeknek jövendő élethivatásukra való előkészítését. E növendékek itt a 3 évfolyamu rendes iskoláztatáson kivül 6-8 hetes, időszakos szaktanfolyamokon is részesülnek kiképzésben, szőlé-
szeti-, gyümölcsészeti-, háztartási-, házlipari stb. tárgykörökben. Az iskolák 15-200 kat. holdig terjedő tangazdasággal vannak ellátva. Sajnos, ez az 52 iskola nem elégiti ki a szükségletet, mert több száz ilyen iskolára volna szükség ahoz, hogy csak a 10000 lakosnál népesebb és túlnyomólag mezőgazdálkodással foglalkozó községeink és városaink el legyenek látva ilyen iskolávaL Itt tehát a tennivalók sz-éles perspektivája nyilik anélkül azonban, hogy ez az államháztartást súlyosabb teherrel fenyegetné, mert ezen iskolák tanügyi szükségleteiket tulnyomólag tangazdaságaik jövedelméből fedezik. A földbirtok elaprózódásának megállithatatlan folyamata, a kisbirtoknak a nemzeti ter-. melésben való fokozódó jelentősége, valamint a telepitési törvény rendelkezései, mind sürgetőbben követelik a népies mezőgazdasági szakoktatásnak minél szélesebbkörü és minél tökéletesebb megszervezését. Mivel pedig az intézmény jósága és akcióképessége elsősorban és elhatározóan annak tanszemélyzetétől, e tanszemélyzet képzettségétől, ambiciójától s tudásának tekintélyétől függ: nyilvánvaló e kérdésnek általános nemzeti szempontból vett fontossága. Ha azt akarjuk, hogy a nehéz állampénzügyi helyzetben, a népies mezőgazdasági szakoktatásra forditható anyagi áldozatok a nemzet javára tökéletesen gyümölcsözzenek, akkor a kérdést ott kell megfognunk, hogy ezen iskolákba a nehéz feladatokra kitünően
2
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
felkészült oktató személyzetet állitsunk. mely fel van fegyverezve a teljes értékü, magas elméleti tudással s a tangazdaság vezetéséhez szükséges gyakorlati készséggel egyaránt. Az önálló gazdasági népiskola egy viszony- · lag fiatal. speciáJisan magyar talajból nött iskolatipus. melynek taneriíi. a mindössze 84 éves mult során. a legkülönbözöbb, kisérletinek nevezhető módszerekkel nyerték kiképzésüket. Mégis bizonyos fokozatos fejlődési irányt mutat az időrendben egymást követő 3 kiképzési mód: l. a legrégebbi, amikor csak kitünöen képesitett okleveles tanítókat, 2 éves mező gazdasági tanfolyamon képeztetett ki a Földmivelésügyi l\liniszter Ur egy ma már nem létező iskolatipusban. a .. Füldmives Iskolá"-ban. Ebből a kategóriából kerültek ki a jelenlegi státuslegidősebb tagjai. akik a tanitóság elitjéből szelektálódtak s nevükhöz fűződik magának az iskolatipusnak kimunkálása és a mai 52 iskola nagyrészének megszervezése. elképzelhetetlen szerény anyagi adottságokbóL Övék az uttörő munka érdeme. Mivel ez a kiváló tanítóanyag a maga idejében a feladatra alkalmasnak bizonyult. a gazdasági szakképzést kivánta részükre intézményesiteni egyetértőleg a két illetékes minisztérium, amikor 2. képzési mód-képpen, külön erre a célra szerveztetett, 2 éves tanulmányi időtartammal, az egykori komáromi gazdaságiszaktanítóképző és a ma is működő kecskeméti szaktanítónő képzőintézet A korszerű nivóra emelés érdekében legújabban elhatároztatott a kecskeméti nőképző tanulmányi idejének :1 évre való felemelése. A fájdalmas megszállás folytán elveszett komáromi férfiképúí 192:1-ben Pápán ujjászerveztetett. de az egymás után 2 tanévben meghirdetett ösztündijas tanulmányi helyekre nem volt pályázó, tehát ténylegesen megn~·itni nem lehetett. mert m; immár il éves tanítóképző után. egyetlen okleveles és kitűnö képesitésü tanító sem szánhatta el magát arra, hogy 2, a jövőben legalább 3 éven át, •nem főiskolai nívóju intézetben folytassa szaktanulmányait A szóbajühető elemek szivesebben mentek a polgári-iskolai.gyógypedagógiai. vagy testnevelési fiíiskolára. Mivel azonban az utánpótlásról minden-
1936. ápriljs hó.
. képpen gondoskodni kellett, azért · 3. kiképzési rendszerként okleveles tanitók vétettek fel valamely gazdasági akadémiára rendkivüli hallgatóknak, vagy gazdasági akadémiát végzett egyéneknek adatott mód arra. hogy 1 év alatt tanítói oklevelet szerezzenek • mint rendes tanítóképző intézeti növendékek. A mai férfi-státus 90 tagja küzül 32 már il~·en képzettséggel bir. Ez a képzési mód a cél szempontjából megfelelőnek bizonyult, mert az akkor megszerezhetö- legmagasabb gazdasági szakképzettséget adta és a végzettek hivatásuk teljesítésében tökéletesen megállták helyüket. Sajnos, ez a rendszer sem tudott állandósulni. mert az akadémiát végzettek nem szivesen mentek, tanulmányaik folytatása céljából. az alacsonyabb nívóju tanitóképzőbe, viszont az okleveles tanítók mellőzték az akadémiai rendkivüli hallgatói megoldást, mert e másodrenclíí minősitést sérelemnek találták annál is inkább. mivel ott tanulmányi előmenetel dolgában- általánosságban - erősen kiemelkedtek rendes hallgató társaik között. Az 1930-ban kiirt ilyen pályázatra, havi 80 pengő tanulmányi ösztöndij ellenére, már csak egyetlenegy pályázó jelentkezett az akadémiára és ugyancsak egyetlenegy okleveles gazda pályázó akadt az 1935-ben meghirdetett tanitóképző-intézeti pályázatra. Nem lehet megdöbbenés nélkül megállani ama tünet előtt, hogy az intelligens állástalanság és kenyértelenség mai, elszomoritó korszakában nem akad vállalkozó az elhelyezkedési garaciával járó, ösztöndíjas tanulmányi lehetőségre.
A férfitanerők képzése tehát jelenleg sziinetel. Ez rendkivüli aggályos jelenség, mert a 89-es létszámu férfi-státus 20 tagja tul van a ~u. szolgálati évén; további 25 tanerő 1-7 évvel a világháboru kitörése előtt lépett szolgálatba. tehát 45 tanerőnél kell számolni előrehaladott életkorral és háború folytán fokozottahb szellemi és fizikai elhasználódottsággal. Igy már a legközelebbi években számolni lehet egy nagyobb arányu kihullással, amire ut,inpótlás nincs, mert alig l-2 régebbi képesitésű férfi tanerő van az egész országban, akire az elhelyezésnél számítani lehet. Örömmel és megnyugvással értesülünk arról, hogy az illetékes Közoktatási és Föld·
a
198ti. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
mivelésügyi Miniszter Urak kölcsönös megt'·rtl'ssel reorganizálni szándékoznak a népies meziígazdasági szakoktatás tanerőinek képzézd. Üszinte és hö óhajunk. hogy a várható megoldás emberileg lehetségesen tökéletes teg~·en. mely ugy a rendkivüli fontosságu gazdakulturális céloknak, mint az elismeriletö státus(•I·dckeknek megfelel. A mai gazdasági szaktanítói kar az általa kitl'rmelt és felvirágoztatott iskolatipus prospPritásáért egy nagyon lelkes, munkás és hasznos életet áldozott a nemzetnek. Engedwssék meg tehát neki, hogy a népies mezög-azdasági szakoktatás kulturtörténetének e so1·sdöntő pillanatában, életének tapasztalatait (•s a jónak tartott megoldást illető nézeteit is • relajánlhassa az ügy szolgálatára. Az 1. és 2. pontok alatt vázolt, részben idejét mult, részben csődöt mondott megoldási mc'ldokhoz visszatérni teljesen reménytelen volna, mert nem elégiti ki az élet kivánalmait (•s visszafejlődést jelentene a mai tényállapottal szemben. · A a. módnak az a része, hogy a szakképzettség alapjául a gazdasági akadémia használtassék fel, helyes és korszerü, de befejezés(•t nem a tanítóképző intézetben kell kapnia -- amitől az ifjuság a tapasztalatok szerint teljesen elzárkózik, - hanem a Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezögazdasági Osztályán, még pedig ugy a férfi, mint a nő tanerőkre vonatkozólag. Az utóbbiaknak speciális női hivatásbeli kiképzése a kertészeti, fPisöipari, gyermekklinikai és más intézetekben végzendő szemináriumi gyakorlatokkal, illetöleg a megfelelő tanszékeken kötelező kollokviumokkal biztosítható. Ez a felfogásunk alátimiasztást nyer az 1934. évi X. tc. 7. §-ában, ahol a gazdasági szakoktatók részére az egyetemi szinvonalu tanulmányok elvégzésének követelménye felállíttatott. Másrészt igy egys(•gessé válna az összes alsófokú szakoktatási h• ko lák tanerőinek képzése, tekintet nélkül arra, hogy melyik minisztérium fennhatósága alatt úllu iskolában nyer a tanerő alkalmaztatást. E megoldási módban tökéletesen érvényI'P jut a képzésnél ugy a mezőgazdasági szakképzettség, mint a pedagógiai készültség iisslhangja, mert az egyetemen ez utóbbira is megvan a teljes lehetőség.
-·
3
A népies mezőgazdasági szakoktatás tanrészére nem lehet soknilani az egyetemi szinvonalu kiképzést. Hogy ezen oktatók feladabi a müveltségnek alacsonyabb szintlén álló. falusi gazdaelemeket tanítani, abból nem következhetik az, hogy magának az oktatónak is alacsonyabbrendű szakmiveltséggel kellene bírnia. Sőt ugy gondoljuk, hogy minél nehezebb a feladat, annál tökéletesebb felkészültség kell annak teljesitéséhez. A népies gazdasági szakoktatási intézménynél alkalmazott tanerő akciórádiusza messze tulterjed az iskola határain, mert erre az oktatótestületre háramlik a felnőtt mezögazdálkodó népesség gazdasági szakoktatása, a termelés-értékesítés időszerü és létérdeinkbe vágó problémáink végső fokon. az életbe való átültetése és általában a gazdatársadalmi mozgahnak helyes irányu befolyásolása, vezetése. Ezek nagy intelligenciát és tudásbeli abszolut biztosságot igénylő feladatok. Az az aggodalom, mintha a magas készültséggel biró népies gazdasági szakoktató nem tudna bele illeszkedni a falusi viszonylatokba, tulzottnak látszik, hiszen ennek az oktatási tevékenységnek egyetlen lehetséges területe a falu, a tanyavilág, a nép. Ha ez az aggodalom indokolt volna, akkor egyetlen papot, orvost, állatorvmft sem lehetne falusi életviszonyok közé állitani. Amint az utóbbiak, úgy a gazdasági szasoktató is bele tudja magát élni faluvezető élethivatásába, sőt minél tanultabb, annál valószinübben fel tud emelkedni élethivatásának magaslatára. De több éves tapasztalatra támaszkodva, tényként állapíthatjuk meg, hogy pl. a gazdasági akadémiát végzett szaktanítók az önálló gazdasági népiskolák belső és külső munkakörében - általánosságban - a legjobban beváltak. Azok a szervezeti keretek, melyek az önálló gazdasági népiskolák részére az 1902. évi 66569. számu V. K. M. utasításban vannak megvonva és ezen iskolatipus helyét a népoktatási szervezetben kijelölik, ma is igen becses biztosítékokat nyujtanak az iskolák benépesítése szempontjábóL Az 1921. évi XXX. tc. alapján az iskoláztatási kötelesség végrehajtásáról szóló 1922. évi 130700 számu V. K. M. utasítás e biztosítékokat még hatályosabbá tette. A népoktatási keretet megbecsüljük és ahhoz erői
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1936. április hó.
5. tökéletes és végleges megoldást állit ragaszkodnunk kell. Az iskola belsiS életét és egész strukturáját szabályozó 1902. évi szer- az eddigi kisérletezések helyére, 6. a fiSvárosban rendelkezésre állanak azok vezeti szabályzat azonban ma már 34 éves és megalkotása Idejében még alig lehetett sejteni, az intézmények, melyek ugy a férfi-, mint a nő hogy egykor mivé lehetnek és mivé kelllen- tanerlSk részére szükséges, speciális ismeretniök ezen iskoláknak, a fejliSdiS élet sarkaló anyag megszerzéséhez, valamint szemináriumi hatása alatt S ma, amikor a szakoktatók kép- gyakorlatokra is alkalmat nyujthatnak. zési módjával az egész néples mezlSgazdasági Anélkül, hogy külföldi példák szolgai szakoktatás jövőjét hoBBzú idlSre kibatóan másolására törekednénk, természetszermeg alapozzuk meg, az elbatározásokat függetleni- figyelemmel kisérjük a hasonló kérdéseknek teni kell a máris tulhaladott, régi utasttás meg- a nyugati államokban való fejliSdési mozzanatait szoritásaitól, ba a változott és eljövendiS kor s ugy vagyunk tájékozódva, hogy pl. Németigényeinek megfelellS, nagyvonalu megoldást országban a szaktanitóképzés fiSiskolai nivóra keresünk. Ujból hálával és megnyugvással emelését szabályozó kormányrendelet a közel kell gondolnunk földmivelésügyi- és kultusz- jövlSben meg fog jelenni. kormányzatunkra, hogy a nemzeti reformprogVégül meg kell emlitenünk, hogy f;táturamm keretébe állitották a népies mezlSgazda- sunkat e fontos kérdés mérlegelésénél a legs6gi szakoktatás törvényhozási rendezését is. távolabbról sem vezérlik illetményi és előme Mint alapvetlS tétel, egészen bizonyos, neteli szempontok, melyeknek gyümölcse ugyis hogy a gyakorlógazdasággal ellátott "Önálló csak évtizedek mulva jelentkezne a jövlS nemGazdasági Népiskolá"-tól közvetlen környezete zedék javára abban az esetben, ha nemzetünk azt követeli, hogy a szó tiszta és egyszerű hlSn óhajtott felemelkedése azt lehetlSvé teszi. értelmében "gazdasági iskola" legyen. Ha nem tudna azzá lenni, akkor elvesztené létjogosultságát és kár volna érte anyagi áldozatokat A márciusi BUVÁR száznál több képe és hozni. Ha pedig azzá akar lenni, akkor nem félszáz tanulmánya, beszámolója, tudományos hire, nélkülözheti a tökéletes szakmfiveltséggel ren- tudós anekdotája, könyvismertetése és folyóiratszcm= delkezlS tanerlSket léje a természettudomány és a technika világának Mindezek alapján ismételten annak a meg- ujabb alkotásait, felfedezéseit, találmányait, a közér= gylSzlSdésünknek adunk kifejezést, hogy e tan- deklödés előterében álló személyiségeit, intézmény.:it, eriSk képzése a célnak megfelellSen, csak a eseménycit és nagy kérdéseit komoly elmélyedéssel magas kulturáju gazdasági akadémiák és a és mégis olyan érdekesen ismerteti, hogy olvasás köz= gazdaságtudományi egyetem egymástkiegészitlS ben elragadtatásunk egyre fokozódik. Néhány eim, igénybevétele utján történhetik. Ez a megoldás amelyet találomra idézünk a változatos anyagból : az államháztartás szempontjából is ellSnyös, Tiszavirág és Dunavirág, A világ legnagyobb csillag= mert vizsgálója, Hogyan került az első arabs vér magyar 1. elkerülhetlSvé teszi a kecskeméti szak- parlagi lovainkba ?, Jegyzetek a berlini autókiállitás.r tanitónlSképzlS intézetnek 3 évfolyamuváfejlesz- ról, Az Országos Közegészségügyi Intézet, Mikor a tését s az ezzel járó ujabb beruházásokat, tan- hegyek megindulnak, Szabványosítás a lakásépítés= erlS létszám szaporitást, stb. ben, Különös alaku állatok. Halhatatlanság - csup.t 2. feleslegeBBé teszi uj szaktanitóképzlS érdekes téma, kiváló szakemberek feldolgozásában. fiSiskola létesltését, Dr. Bierbauer Virgil, dr. Cholnoky Béla, vitéz 3. szükségtelenné teszi tanulmányi ösz- Fraknóy Jozsef, dr. Gebhardt Antal, Gelefa József, töndijak adományozását, dr. Hankó Béla, Kessler Hubert, dr. Okolicsányi4. ellSsegiti a meglévlS Gazdaságtudományi Kuthy Dezső, dr. Pongrácz Sándor, Vadász Elemér Egyetem és Gazdasági AkadéiDiák racionális s mások: él tudományoknak és az írásművészetnek kihasználását s az onnan kikerüllS ifjuság egy egyaránt hívatoU munkásai. A Buvár márciusi szám.J részének a nemzet szempontjából gyfimölcsözlS ennek a nagyszerű folyóiratnak állandó fejlődésér-31 elhelyezkedését, tanuskodik.
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
Növendékeink hazafias nevelése. lrta : Egan Aloizia. A mai nehéz időkben, amikor az élet gtgaszt küzdelmeiben a lázas, törtető munka mindenütt az élet nehéz súlyának némi leküzdésében merül ki, nem s~m szabad egy percre sem közönbösen hagyni éle• tünk jövőjét szolgáló ifjúság nevelését. Nem akarom ifjúságunkat irányok szerint fel• C~sztani, általánosságban a magyar ifjak és leányok mai korszerű kiformálásáról szólok egyet•mást. Ma az ifjúság új formákat keres, az ifjúságban álmodik az i).!azság a társadalom számára. Ez olyan jelenség, me• lyet elfojtani nem lehet és nem is szabad. Ezek az .ilmok szükségesek az emberiség előre•haladásához, ,unclynek titka a tökéletes és könnyebb élet utáni szomjúságban van. Ezt a törekvést nem szabad el• itélni. Az új formáknak az a szent lázas keresése, .1mcly az ifjúságban megvan, ugyanaz, mint egy mű• \'ész szomjuhozása valamely fenséges táj és képek után, amelyekért a lelkét is oda adja. Ez a jelenség mc);!becsülendö, mert ez a lelkiség teremti a jövőt s .1z ifJúságnak csupán azokkal kell szembe helyezkednie, .1kik arra akarják vezetni, hogy rátámadjon az érté• kckre, hiszen a nemzet nem egyéb, mint történelmi kolossum, az ifjúság előtt járó generációk, az idősek nagy érték hordozói, tehát szoros részei ennek a k01 lossum nak. A magyar haza egének fényessége csak akkor újból felragyogni, ha minden magyar szívet szent buzgalommal fogja áthatni a szebb és boldogabb ma• gyar jövendő biztosítása. .,A jövő az ifJúság, a ma• .l!\·ar jövő a magyar ifjúság". Oktatnunk, nevelnünk s c mellett edzenünk kell ifjainkat és a vallásossággal kapcsolatban hazaszeretetre és erkölcsös életre nevel• nünk, mert a gyenge, beteges, hit és hazaszeretet nélkül való, erkölcsileg romlott ifjúságra nem épít• hetjük a jövőt, orszá2unknak soha sem volt annyira szüksége testben•lélekben egyaránt ép és erős gene• r.ícióra, mint ma. Amilyen nemzedéket nevetünk, olyanná lesz a megkezdett munka folytatása és be• tetőzés is. Az ifjúság a magyar haza alapköve, tehát az ifjak testi és lelki egészsége a legfontosabb nemzeti érdek. A mai nevelŐioktatásunknál főcél legyen a sz~retetteljes nevelé~ és bánásmód. Bármily ismere• tet közJünk ifjainkkal, annak mindig nevelő erejünek fC~g
5
kell lenni. Minden előadásunknál gondosan állítsuk össze az előadandó anyagot, illesszük bele a célt és attól ne térjünk el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a célt állitsuk előtérbe, hanem az előadásunkból ércz• zék ki azt növendékeink, ök vonjanak le következ• tetéseket a helyes irány követésére, akaratunkat esc• lekvésre sarkalja. Általános célként lebegjen szemünk előtt az, hogy valláserkölcsös, hazafias ifjakat akarunk nevelni, akik élő hittel élnek, az erkölcsi törvényeket szentnck ismerik, a hazaszcretetük áldozatkész, amely megalkuvást nem il;mer, kész e sokat szenvedett és megtépett hazáért vért és élctet áldozni. A mi hiva• tásunk talán a legszebb, de a legnehezebb is, mivcl mi láijuk cl utravalóval az életbe kilépő ifjakat és lá• nyokat. Ha kötelességünket derekasan feljesítettük, úgy lelkiismeretünket nyugodtság szállja meg, mert tudjuk, hogy egy áldozatkész, hazafias generátió fog állni az élen, kik megalkuvást nem tűrve, kipirult, mosolygó arccal és boldog érzéssel várják a szenf pillanatot, mely megnyiija előttük a magyar feltáma• dás kezdetét és elvczérli őket a nagy boldog Magyar• országba.
HIVATALOS RÉSZ. ,.A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter
52f94/t935. V. 2. számu rendeide az önálló gazda• sági népiskolákban működő állami helyettes és óradíjas {óraadó) helyettes gazdasági szaktanítók (nők) fogadalma tárgyában. a ' Valamennyi kir. Tanfelügyelőnek, a kecskeméti kir. fanfelügyelői kirendeltség V ezefőjének és a gaz• dasági népiskolák országos Szakfelügyelőjének. Az önálló gazdasági népiskolákban működő ál• lami helyettes és további infézkedésig alkalmazott óra• dijas (óraadó) helyettes gazdasági sza kfanifók (nők) fogadalmára nézve a következőket rendelem: l. Az önálló gazdasági népiskolákban működő állami helyettes és a további intézkedésig (tehát állan• dóan) alkalkazott óradijas (óraadó) helyettes gazdasági szaktanítók (nők) szolgálatuk megkezdése előtt az iskola igazgatójának kezébe fogadalmat tesznek. 2. A fogadalom azövege a következő: .tn ............................ ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy Magyarországhoz, .annak alkotmányához és Ma· gyarország Kormányzójához hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásaif, valamint az alkot• mányos kormány rendeleteit megfartom, hivatali elől•
6
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
járóimnak engedelmeskedem, a hi\'alali titkot megőrzöm és hi\'atali kötelességeimct pontosan és lelkiismeretcsen teljesi tem." 3. A fogadalm.1t k\'Ő a fogadalom szö,:egét jobb kezét szh·érc téve szószcrint utánmondja. 4. .4. fogadalom letételéről a fogadalom szöve• gél magában foglaló igJzol\'ány állíttatik ki a kövel• kező minta szerint.
1936. április hó.
Isk.ola.Iátoga.tás.
Március 2-án magas látogatói voltak a debreceni II. számu gazdasági népiskolának. Két miniszteriumkebeléből kiküldött bizottság szüllt ki az iskola müködésének, valamint a gazda~ági életre gyakorolt hatásának megfigyelésére. A bizottság élén Dr. Damjanovich ~ajos min. osztálytanácsos, ügyosztályfőnökhelyettes állt. ............................ úr úrnő A bizottság tagjai voltak, a m. kir. Földmiven lésügyi Miniszterium részéről: Dr. Gulács~· . évi ············· .. ..... hó az /93 Sándor, felső leánynevelő intézeti igazgató és szám a/ali kiadCiti rendelellel alkalmazolt Suhajda Tibor kir. gazdasági tanár. A m. kir. JI/ami helyelles - ~~radíjas bel>·cllcs - gazda<:ági Vallás- es Közoktatásügyi Miniszterium részészaktanitó( n~' J az alulirt napon és helyen a kövel= ről: Dr. Loczka Alajos c. középisk. igazgató. kező f~,gadalmal felle le: az Orsz. Közoktatási Tanács titkára és Géher (A. fogddalom szövcgc l Lajos, az önálló gazdasági népiskolák országos szakfelügyelője. A minden szempontra kiterjeKelt, 193 ...... év... . . hó ......... n. dő látogatás az együttműködés szellemében .. . . -- - -- . . -folvt le. A tantestület örömmel fogadta a munáll. helyettes gazdasági igazgató. szdktanitólnö~ káJa iránt tanusitott élénk érdeklődést. Elsősorban a tanitási módszereket és eredóradijas helyettes gazdasági ményeket tanulmányozta a bizottság 3 fiu- és szaklaniló(nö). 3 leányosztályban. Megtekintették a konyhaEz az igazoh·ány két példányban aláirandó, az kerti-. gyümölcskerti-, faiskolai- és szőlőtelepet. egyik példány bcikt,Jtandó és az irattárban hi\'atalos Továbbá a kosárfonó tanfolyamot, munkaközhasználatra megőrzendő, a másik példány a fogada!= ben. Időt szentelt a bizottság a baromfiten~·ész mal le\'Őnek adalik ki. tés megtekintésére is. Megnyugtató kijelentéEzzel egyidcjülcg drcndelem, hogy az önálló sek hangzottak el az iskola beléletéről és a gazdasági népiskol,iknál további intézkedésig (tehát telepek _kezeléséről szerzett tapasztalatokra állandóJn) alkalm.lZott óraadó gazdasági szJktanítók vonatkozólag. ,. (szaktanitónők) 1936. é\'i március hó l·t~'l kezdődő• Innen a debreceni református tanitóképzoleg óradíjas helyettes gazdasá~i szakianitói (szaktani• intézet Tócós-kerti gyakorló-telepéhez kocsitónői) minőségbcn tartassanak nyildn . zott a bizottság, ahol 160 tanitóképző-intézeti .~z említett iskoláknál már szolgálatct teljesítő növendék nyer me:tőgazdasági, konyhakerti, .ill.uni helyettes és ór.1díjas helyettes eddig óraadó szőlőmivelési, gyümölcskerti és faiskolai gyagazdasági szakianiték (szaktanitónök) az előirt fcga= korlati kiképzést, a gazdasági népiskola igazdalmal folyó é\'i március hó 20·án tartoznak letenni." gatójának szakszerü vezetése mellett. Budapest, 1936. é,·i február hó 29•én. A népiskola gazdasági gyakorló-telepe következett sorra. Megszemlélte a bizottság a ...\ miniszter helyett : vetéseket, fásitásokat. A tehén- és lóistálló. dr. Szily Kálmán s. k. tej kamra, takarmányos, az újonnan épült kocsisállamtitkár. lakás és sertésól tettek kedvező hatást a magas látogatókra. Érdeklődésüket különösen az ~1TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK BUDA- lattenyésztés eredményei kötötték le. Mindenutt PESTEN. A nyári szünetben Budapesten ren- rendet és kitartó munkával fejlesztett mezéidezendő tanulmányi kirándulások részletes gazdasági kolturát találtak. . tájékoztatója és munkaterve most jelent meg Azon meggyőződéssel távoztak, hogy ez n~·omtatásban. Az érdekWdő olvasóinknak, iskola, - hivatásának megfelelően, - közel kivánatra készséggel megküldi a Tanitók Háza 1200 növendékének alapvető gazdasági oktaigazgatósága: Budapest. Szentkirályi-u. 47. sz. tását szép eredménnyel végzi. · . . . .....
.. ..
.
1936.
áp~ilis
hó.
MEZÖGAZDASAGI Nf:POKTATAS
,
I.
,
ISK~>I__J_.-~INK ~~~·~~HT~~TESE. 14. FEGYVERNEK.
Fegyvernek nagyközség 8000-en fel Uli lakosával Jász-Nagykun-Szolnok vármegye TiszaiKözépjárásában fekszik. A lakósok többsége földmives s egyrészük a község körül elterülő nagyobb gazdaságokban, mint munkás és dohánykertész nyer alkalmazást. Miután a határban néhány nagyobb gazdaságot parcelláztak, újabban több 5-20 holdas kisbirtok is létesült.
Tanficyl épületek.
Az iskola gyakorlóterületének helyén valamikor falu volt. A régi község központja e helyen lehetett, amit bizonyit a régi templom romja is, mely az iskolától néhány méterre van. A régi község épületeinek maradványaira sok~zor ráakadnak, egy esetben 1500 évből származó ezüst pénzeket is találtak. Mindezek amellett bizonyitanak, hogy itt a multban. a törökhódoltság idején, történelmi események is játszodtak le. · A mezőgazdasági iskola létesitésére irányuló lépés már 35 évre nyulik vissza. A község akkori elöljárósága szükségét érezte annak, hogy a nép gyermekei tökéletes gazdasági kiképzésben részesüljenek, ezért 1901. évben elhatározta, hogy gazdasági iskolát létesit, s e célra 16·5 kat. hold földet ad, vállalja az iskola felépitését, továbbá az eleven- és holtleltár felszerelését is. V. K. M. ur 1902. évben szer\'ezte meg községi jelleggel az iskolát, nevezte ki annak igazgatóját, s 1H12 évben, amikor a növendékek száma közel 250-re emelkedett, a leányok oktatására gazd. szaktanitón()t is
osztott be az iskolához. Az iskola és gyakorlóterülete a községben, utcasm·han. müút mellett fekszik. A valamikor magányosan álló iskolaépületek környéke teljesen kiépUlt már, mert a község 7 km. távolságra levö vasuti állomása felé erősen fejlődik.
Az épületek és az igazgatói lakás a gyakorlótermet azon részén vannak, amely a mü- • úttal határos. A megszervezéskor csak egy tan- és munkuterme volt, a tanulők létszámának emelkedésével 1927. évben még egy tanterem é~ iroda is épült államsegéllyel az oktatás céljaira. Gazdasági épiiletek: cselédlakás, gépszin-, istállóval, baromfi- és sertésólak, méhes, baromfikeltető és szerszámkamra. Az épületek, tantermek és butorzatuk, nemkülönben azok felszerelése szerény, de a község igényeinek megfelelő. Az épiiletek száma 12. Atalakitást kiván az igazgatói lakás, különösen a szabadba nyiló szoháival; hiányzik a háztartási konyha és kamra; a gazdaság számára tengerigóré, jó magtár és takarmányos szin. A melléképületek is sok tekintetben módositást igényelnek. Tanügyi célt 5, gazdaságit 7 épület szolgál. Az iskola talaja sik fekvésben igen jó televényes vályogtalaj. Középső részén egy kevés feketehomok is van. Az eredeti terület OFB. utján 1 kat. hold és 954 Qüllel lett kib()vitve, de a területek zavartalan használata ez ideig telekkön:yvileg még nincs megfelelően biztositva. Tárgyalások folytak a terület kellő kiegészitésére és kibővítésére is, hogy ezáltal az iskola további fejlödése lehetövé váljon, de a mostani viszonyok között erre kilátás egyelőre nincsen. A terület üzemi megosztása a következő: Beltelek 1104 D-öl Kert . 1 hold 450 " Szántóföld . . 15 " 600 " Illetményföldek 1200 " összesen: 18 hold 150 Qöl Az iskola szántóföldi területe 5 táblára van osztva s vetésforgúja a következő: l. Takarmány (trágyázva), II. Öszi buza, III. Kapás, IV. Tavaszi kalászos, V. Lucerna forgón kivül.
Il.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
A konyhakert 350 D-öles négyes forgó szerint van beéllitva, melynek kezelését és jövedelmezöségét a vizellélés nehézségei hétréltatjék. A faiskola- és szőlöüzem csak 200-200 négyzetölön lett beéllitva: gyümölcsös mér 1200 négyzetölön két éve létesült. A kertészeti üzemek módot nyujtanak ugy a növendékeknek, mint az érdeklődő gazdéknak is e mű velési ágak kezelésére és szemlélésére. Az iskolénak ezenkivül 100 négyzetölön füzese is van, mely háziipari oktatését támogatja. Faültetvényei jelenleg 341 drb. gyümölcsfa és oltvény, 462 drb. gazd. fa, 488 csemete és 115 drb. különféle cserje és bokor.
~
1936. éprilis hó.
iskolábajérás rendes, a növendékek kevés kivéiellel r. katholikusok. 1934/35. tanév vizsgáján 153 fiu, 141leány, összesen 294 tanuló volt jelen. A tanulők elméleti és gyakorlati oktatásén kivül minden évben kézimunka, szabásvarrászati, háztartási, szövőipari, kosérfonó és seprükötö tanfolyamok is rendeztetnek az iskolánál. Ez évben különösen igen szép eredménnyel zárult a leényok héztartási, szövöipari és kézimunka tanfolyama. A tanfolyamok iránt a felnöttek is érdeklődnek, ezért a tél folyamán az iparügyi minisztérium 16 felnőtt részére szervezett meg szövöipari tanfolyamot, mely ugy anyagilag, mint erkölcsileg igen jól sikerül t. Az iskola 1926. év óta 12 szövöipari tan-
aemesltett Inna eséplése.
Az iskolai gazdálkodás jóváhagyott üzemterv alapján történik. A gazdaság 1927. év óta műtrágyázási- és csávázási kisérleteket is folytat a Tiszéntuli Mezögazdaségi Kamara, az M. Kir. Növényélet- és Kórtani Állomás, továbbé a Chinoin gyárral karöltve. E kisérletek eredményei nagy gyakorlati értéküek, ezért a gazdák állandóan figyelemmel kisérik, és látva az elért eredményeket, igyekeznek áttérni a kisérletek által beigazolt okszerübb gazdálkodásra. A mult évi nagy szárazség dacára is az iskola pl. buzából kat. holdankint 18·26 q. átlagtermést ért el. Az iskola növendékeinek létszáma emelkedő. A f. tanévre 203 fiu, 167 leány összesen 370 tanuló iratkozott be, akiket 7 osztályban oktatnak. A l. leányosztály párhuzamos. Az
folyamot 210 résztvevővel, 6 kosárfonó tan· folyamot 120, 5 seprükötö és drótfonó tanfolyamot 115, 4 kézimunka és varró, továbbá egy háztartási tanfolyamot rendezett 112, illetve 27 résztvevővel. 10 év alatt rendezett 28 tanfolyamán 594 részvevőt képeztek ki. Az itteni szövötanfolyamok sikerét elő mozditja az a körülmény, hogy az iskolának négy darab jól felszerelt különféle szövőszéke van. A szövöszékeken nemcsak. vásznat és rubaszöveteket, de igen jó összekötő- és futószőnyegeket, kivélő ablakredőnyőket stb. is készitenek. Ezekből igen élénk a kereslet és a széllités is, úgy hogy az iskola ilynemű megrendeléseket már országos viszonylatban is bonyolit le. Az iskola tanerői tevékeny részt vesznek
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
a kikerülö ifjuság sikeres mvábbképzésében, amit a Mezőgazdasági Kamara és az iskolánkivüli Népművelési Bizottság által rendezett tanfolyamokon érnek el. Az ily tanfolyamokra {>venkint nagy számban jelentkeznek a 18-30, ~ót 60 éves hallgatók is, akik pontosan látot(atják az esti órák hasznos előadásait. Né gy ~'ven át ismeretterjesztő, 7 esetben mezőgazda sági, a f. év telén pedig gyümölcsészeti szaktanfolyam volt szép számu hallgatóvaL A tantolyamok záróvizsgákkal végződnek, melyeken úgy a hivatalos, mint a társadalmi körök is meggyőződnek azok gyakorlati értékéről. Az Hl21i. év óta rendezett 12 ilynemű tanfolyamon .t:íH hallgató vett részt és nyert kellő kiképzést.
.~
III.
Jászay Lenke állami gazd. szaktanitónők. Ez iskolánál működtek, mint igazgatók Gajda Gyula, Kalmár Géza és Győrly Géza. Kartársnőink közül rövidebb-hosszabb ideig Gajdáné Zbiskó Róza, Szabóné Zoltán Margit, Mayherr Mária, Csongor Teréz, Kövesdyné Kovács Ilona, néhai Kissné Grazeli Etei és Nagy Aranka teljesitettek szolgálatot. Elemi iskolai tanítónők közül Lányi Erzsébet, CintuJa Rozália és Antaliné Dámosdy Mária is tanitottak az iskolánáL Ez iskolánk nemcsak a növendékek oktatásával és tanlolyamaival, hanem tanulságos kísérleteivel, a nap-mintnap megismétlődő gazdasági tanácsadásával vivta ki a közbecsülést
kosárfonó tanfol,·am.
Az iskola termény-, állat-, és háziipari készítményeivel több országos és vidéki kiállításon vett részt, ezeken 16 elismerő, továbbá diszoklevelet, az országos buzakalász versenyen ezüst-serleget nyert. Kiváló minő sf>gü buzájáértkülön diszoklevél és nagy arany(·rem kitüntetésben is részesült. Az iskola baromliállománya közül a ludak a nemzetközi kníllitáson 1930. évben I. és II. dijat nyertek. .\ mostani állatállomány 2 drb. ló, 1 drb. tehén, l drb. sertés és 32 drb. baromfi, melyek át~zervezés és kicserélés alatt állanak. Az iskola igazgatója 1925. év óta Kádár Kálmán, ki a községi képviselőtestület választott. a vármegyei népnevelési bizottság kinevezett tagja. Munkatársai Egán Aloizia és
és szeretetet, s ma már nélkülözhetetlen intézménye lett a községnek és derék földmivelő lakóinak.
G~HER L"AlOS gazd. népiskolai orsz. szakfelügyel6
TÁJÉKOZTATÓ A GAZDASÁGI IRÁNYU TOVÁBBKÉPZÖ NÉPISKOLÁK SZERVEZETE-, TANTERVE- ÉS ÜGYVITELÉRE című könyvét, mely árarend, tanmenet és üzemtervi mintákat is tartalmaz, 2 P-ért bérmentve megküldi
Nemzeti Sajtóvállalat könyvkereskedés. S z e g e d, Kárász-utca 3. sz.
IV.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
A Jörökszenlmiklósi "Friss Ujság".:rból vettük a kövelkezöket:
Az "alföldi•fa ~~ ünnepén. Iskolánkivüli népművelési tanfolyam vizsgán vol• tunk a fegyverneki gazdasági iskolában. Kádár Kálmán igazgilÓ zárta Ic gyakorlati, és elméleti, 4 hetes "fa• tenyésztési és gyümölcsészcti" szaktanfolyamát, amelyen Major József főjegyzővel és Kudelka Antal földbir• tokossal az élén ott volt a község valamennyi társadalmi osztályának minden érdeklődő tagja. A vizsga ünnepélyes és fényes volt, nem csak külsőségekben, hanem tartalomban is. A tanfolyamon részt vett 40 hallgató mindegyike olyan alapos és biz• tos tudásról tanuskodó feleleteket adott. Kádár igaz• gaténak ez az ujabb vizsgája ismét alkalom volt annak megállapítására, hogy nem a nép maradi és érzéketlen a haladás, a magasabb művelődés iránt és annak megállapítására is, hogy nincs lélektelen, száraz tárgy. Megállapitottuk a 40 hallgató öntudatos, értelmes arcá• ból, szeméből, nagyszerü' felcleteiből, hogy ez a nép tehetséges és igenis haladni, művclődni, tehát tudni akar. Csak persze olyan férfiu kell eléjük a katedrára, akirő azonnal megérzik, hogy fanatikus fajszeretetével igazán a nép javát, boldogulását akarja és akiben a népsze.r retctcn kivül a hivatásukat imádó nemzeti apostolok lelke él, hogy a maga elragadó lelkesedését bele tudja önteni hallgatói lelkébe is. Egyébként a vizsga Szabados Lajos községi képvisclőnck, valamint Buday János, Golyha István és Korpás Kázmér tanfolyam hallgatóknak részint Major József főjegyző, iskolaszéki és a helyi népművelés· bizottság elnökéhez, részint Kádár igazgatóhoz, részint pedig a nagyszámu közönséghez intézett üdvözlő sza.:r vaival végződött, amikre Major József főjegyző a tőle mcgszokott, szép és tartalmas gondolatokban gazdag, rövid beszéddel válaszolt s bezárta a vizsgát. A tanfolyam hallgatóinak jutalmazására V áróczy Imre főiskola tulajdonos 20 drb. L oszt. nemes gyü• mölcsfa csemetét, a Tiszántuli Mezőgazdasági Kamara 50 dr b. szakkönyve!, a Chinoin V egyészeli Gyár több doboz növényvédelmi szcrl, a község közöriségc pedig 24 P készpénzt ajánlott fel. Unnep volt ez a vizsga, nemcsak azért, merl magyarruhás lányokkal, ünneplőbe öltözött hallgatókkal és közönséggcl lelt meg szorongásig a terem, hanem ünnep volt azért is, mcrl a kormány egyoldalu erő= kszitésci mcllctt vármegyénkben ez a fegyverneki tan ... folyam volt .1 legelső, amely a hatalmi szó mellctt a mi atavisztikusan nomád lelkü, tehát faiszonyban szen•
1936. április hó
vedő népünket mcg~yőzéssel akarja rávezetni annak
belátására, hogy az Alföld számára a fásítás a "lét és nemlét" kérdését jelenti. Az "alföldi.. fa" ünnepe volt tehát ez a vizsga. :E:s ünnep volt ez a vizsga, mcrt 40 meggyőzött tanítvány vitte széf ezen a napon az "Alföldért" nagv gondolatának eszméit.
Pró/ós.
Főzőtanfolyam
vizsga.
A Kádár Kálmán igazgató vezetése alatt álló fegyverneki Onálló Gazdasági Népiskolában vasárnap d. u. volt a fanfolyamzáró vizsgája annak a 6 hetes, - vármcgyénkben a legelső főzőtanfolyamnak, amelyet Jászay Lenke tanfolyamvezető gazd. szak= tanárnő tartott az iskola II. és III. évfolyambeli leány= növendékei számára. Jelen voltunk a vizsgán sa nagy= számu közönséggel együtt megállapitottuk, hogy gyö= nyörü az az eredmény, amit Jászay Lenke tanárnő elért. Növendékei nemcsak az elméleti vizsgán állták meg cgytől•cgyig kitünően a helyüket, hanem a szépcn megrendezett kiállilás során bemutatott 30-40 féle sütemény végigkóstolása után gyakorlati tudásukal is megállapithattuk, hogy csak a süteményféléket emlitsük. A tanfolyam célja az volt, hogy a nép leányait megtanitsák arra, hogyan lehet a legegyszerűbb és leg= olcsóbb nyersanyagokból a legjobb és legtöbb féle ételt elkésziteni, hogy igy, a változatosabb és táplálóbb él= kezés áldásai is hozzájáruljanak a falusi nép egész .. ségügyének javitásához. A tal'lfolyamon az iskola 27 leánynövendéke vett részt és fejenként 70 fillért, 1 kgr. lisztet, 35 dkg. zsirt hoztak össze s ha tudjuk, hogy mindössze ennyi volt a 6 hetes tanfolyam egyetlen anyagi alapja, akkor ismét csak csodálkozhatunk az elért szép ercdményen. Csodáljuk Jászay Lenke tanár= nőt, hogy a fáradságos, rendes napi tanitási óráin kivül, hogyan győzte lelkesedéssél és lelkesitő erővel ezt a nehéz tanfolyamot s hogyan birta e mellett még 2 órás kitünő műsor betanitásának testi és lelki fáradalmait is és csodáljuk növendékeit is, hogy azt teljes lelkesedéssel végig birták, - szintén a rendes napi tanóráik melletl. A záróvizsgát és a gazdag műsort az ünnepélyes bizonyítvány kiosztása követte, amelynek során Kádár Kálmán igazg~ló szép beszéd kiséretében méltattaJászay Lenke tanárnő nagyszerü teljesítményét, majd Dr. Sze= merédy József várm.r:i népmlívelési titkár fejezte ki leg.. teljesebb elismerését és megelégedését a tanfolyam="
.
vezető tanárnőnek.
(Pró/ós.)
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
7
Mezfigazdaságl k.lállftás és vásár. F. év március hó 20-25-én zajlott le a minden ó·hen megrendezett s esemény számba menő orszá• gos mezőgazdasági kiállítás és vásár. Mint minden évben, ez éven is igen szépen sikerült a kiállítás min• den részlete. Az előre megszervezett, gondos munka most is meglátszott a kiállítás legkisebb és legapróbb részietén is. A rendezőbizottság sohasem feledkezik meg az ujdonságokról és a látogatók kellő szórakoz• tatásáról sem. A kiállítás erkölcsi sikere mellett, jó vásárt is csaphatott úgy a vevő, mint az eladó, mert ami jó, az sohasem drága ; viszont aki jót vesz, az csak egyszer vesz. A mintaszerü állami lótenyésztés, az uradalmak elsőrendű tenyészetei mellett sok gyönyörüséget oko• zott a szemiéiőnek a kisgazdák lóállománya is. A hajtó• és lovaglóversenyek igen kedves szórakozást nyújtanak évről•évre a kiállítás látogatóközönségének.
A kiváló magyar szarvasmarha=állomány igazi seregszemléje volt az idei kiállítás. A szebbnél=szebb szimmethali, hazai piro&rtarka, borzderes és magyar• erdélyi fenyészbikák sorfala mögött ott paroláztak, a bírókkal az élen, a községi kiküldöttek a tulajdonos• s.1l s kemény százasok ropogtak a tenyésztő marká= han egy•egy jó bika, vagy kiváló üsző ára fejében a vásár végén. A szép sertésállományban a mangalica domi• nált ugyan, de a külföldi fajták is szépen voltak kép• dselve. Igen tanulságos volt az expres&rhizlalás szem• Jéltető bemutatása. A juhok csoportja a gyapju kiváló minősége mellett, a leadott mennyiséggel is kitünt. A baromfiak csoportjában a javított magyar fajfák vezettek, ami örvendetes jelenség. A tyúkoknál <~ magyar kendermagos most a dédelgetett fajta, amely bizonyosan méltó is lesz ezen kitüntetésre. A ludak, kacsák és galambokból is kiváló egyedek kerültek ki• .íllításra. A nyulaknál a szörmenyulak voltak túlsúly• ban. A kutyakiállítás évről~évre nagyobb és nagyobb l.ítogatottságnak örvend. A vetőmag• és terménykiállítás csoportjában főképen a nagymagkereskedők versenyeztek egymással. Igen szép és tanulságos volt a kisérletügyi in• tézmények, a halászat, erdészet, vadászat és dohány• jövedék kiállítása. A vadászat szemelgyönyörködtető ki.íllítása a régi jó időket varázsolta szemeink elé, nlintha mondaná: "Legyen úgy, mint régen volt!" Szemtéltető kiállítást rendezett az Orsz. Mezőgazd.
Kamara is. A háziipar és iparmüvészet pavillonja ez éven gazdag anyagot halmozott fel, melynek legértékesebb részét a magyar népies müvészet képezi. A gép• és eszközkiállítás ez éven is méltó volt jó hirnevéhez. A gazdasági szakoktatási intézmények tanulsá• gos kiállításában újítás a mezőgazdasági háziipar gya;, korlati bemutatása. Igen szép anyaggal szerepelt az ezévi kiállításon a kecskeméti gazd. szaktanítónőképző• intézet is. A hallgatónők alapos munkát végeztek úgy a SzabáSivarrás és kézimunkázás, mint a háztar• tás terén. Kiállításuk gyönyörű és a sok munkához méltó volt. . Talán a legszerényebb, de már a tavalyiriát kétszer nagyobb pavillonban halmozták fel értékes kiállítási anyagukat a VKM fennhatósága alatt álló önálló gazdasági iskolák. A pavillon kibővítését a G. Sz. O. E. áldozatkészsége tette lehetövé. Az iskolák bőséges és sokoldalu kiállítási anyaga szemlél• hetően mutatta azt a sokirányú tevékenységet, ame• lyet azok kifejtenek. A kiállításon t 7 iskola vett részt, de a felküldött anyagnak csak egy része kerülhetett ki• állitásra. A kiállítási anyagban a mezőgazdaságnak, mondhatni minden ága, a háztartás, a mezőgazd. háziipar, a szabás•varrás és női kézimunka gazdag és szép anyaggal volt képviselve. Igen hatásos volt a kiállítás elrendezése. Az önálló gazdasági iskoláknak állandóan szé• s mindig tanulságosabbá váló kiállítása ez éven már elismerésben is részesült. Pigniczky Ferenc szekszárdi önálló gazd. isk. igazgató egy szép és ér• tékes vándorserleget ajándékozott a G. Sz. O. E.•nek a kiállításon legszebb anyaggal szereplő iskola jutalmazására. VKM három, a G. Sz. O. E. szintén há• rom elismerő oklevéllel jutalmazza a legjobb kiállítókat Ez éven a pálmát a makói iskola vitte el, amely mezőgazdasági, háziipari, háztartási és kézimunka ki• állításán felül gyapot és szójabab termelési kísérletei• nek bemutatásával igen szép eredményt ért el. Túr• keve gazd. modelljével, háziipari, de különösen szép kézimunka kiállításával tünt ki. Derecske gyönyörű zacskózott almájával és iskolai modelljével, Kiskún• félegyháza ugyancsak isk. modelljével és gyűjtemé• nyes kiállításával vált ki. Szekszárd kézimunka ; Deb• recen I. háztartás és kézimunka ; Békés modell, ko• sárfonás és kézimunka, míg Csongrád modell és ké• zimunka kiállításával szerepelt dicséretre•méltóan. A többi iskola is kiváló anyaggal egészítette ki az isko.. pülő,
8
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGINÉPOKTATÁS
lák kiállításának szép együttesét. J ó úton halad már az önálló gazd. iskoláknak a mezőgazd. kiállításon való részvételi ügye, csak az a kár, hogy kellő anyagi támogatás hiányában szerény keretek közöH kénytelen mozogni s igy még mindig nem mutathatja be teljes egészében sokoldalu tevékenységének igazi tükörképét.
Az OMGE tanügyi szakosztálya a népies mezögazdasági szakoktatá sért. Március 2-án népes ülést tartott az OMGE irodalmi- és tanügyi szakosztálya Bernáth István elnöklete mellett. Az ülésen megjelentek közt ott láttuk Dr. Bernáth Géza és Dr. Jósa Béla miniszteri osztályfőnököket is. Országos egyesületünket elnökünk képviselte. Dr. Éber Ernő előadó széles látókörü tanulmányban fejtette ki azokat a kivánalmakat, melyek a telepitési törvény végrehajtása közben a népies szakoktatás iránt fellépnek. Kimutatta az illusztris előadó, hogy mig Németországban a kis- és nagybirtok terméshozama között az utóbbi előnyére csak 5-6% különbség mutatkozik, addig nálunk 20-30%kal kisebbek a kisbirtok termésátlagai a nagybirtokénáL Amikor tehát a telepitési törvény alapján a mai nagybirtokok 25°/o-ából szándékozunk kisbirtokot csinálni, ami 400.000 kat. hold föld elaprózAsát jelenti, akkor intézményesen kell gondoskodni arról, hogy ez a termésátlag-diferencia minél kisebbre zsugorodjon, azaz, hogy minél kisebb veszteség érje a nemzeti termelést. Erre nincs más mód, mint a népies szakoktatás fejlesztése és a leendő telepesek szakszeríi irányitása, vezetése. A telepitési akcióval párhuzamosan kell tehát haladnia a szövetkezeti hálózatkiépítésének és a népies szakoktatás megfelelő nivóra emelésének. Az elő adó szerint a helyes sorrend : előbb előké sziteni az embereket az okszerü gazdálkodásra és azután földhöz juttatni őket. Ennek megfelelően a végrehajtás első 5 évében csak azok kaphatnak földet, akik 3 éven át gazdasági tanfolyamot végeztek, később pedig csak azok, akik legalább a téli gazdasági iskolát elvégezték. A telepesek asszonyai és
leányai részére hasonló iskolázottaágra van szükség a kertészet, baromfitenyésztés, tejgazdaság, háztartás, népegészségügy, néptáplálkozás, házüpar stb. tárgykörökben. Szeriotünk a kivánairnak teljesen azonosak azzal, amit az önálló gazdasági népiskolák ma is nyújtanak, minélfogva a telep ítésnél számba jöhetnének azok, akik az önálló gazdasági népiskola 3. évfolyamának elvégzését végbizonyítvánnyal igazolják. Számosabb igénylő jetentkezése esetén előnyben lehetne részesiteni azokat, akik ezenfelül téli gazdasági iskolát, vagy ~p.ezőgazdasági szakiskolát végeztek. Egyébként a javaslat határozottabb formát fog öJteni az Országos Szakoktatási Tanács (N-) legközelebbi ülésén.
Kérelem. Felkerém a gazdasági népiskolák igen lisztelt Janleslüleleil, igazga~ókat, kolleganőkeJ és kollegákat, hogy az e/készítendő új Jantervünkre vonatkozólag általános és részleJes észrevételeikeJ, illetve kíván= ságaikal l. é. április hó 20~~:ig velem (Makó gazd. népiskolaJ közölni sziveskedjenek. HivaJalos meg= bizaJásomnak e téren karunk Jeljes bevonásával óhajtok a jövő eredményes munkája érdekében meg= felelni. Schill János.
MELEGVlZ
FűTJ!Sű
k.eUet6gép 409 tojásra, eladó Debrecenben, a IL sz. gazdasági iskolánál, Kishegyesi út 3.
Iskolák l Hivatalok l Vállalatok l Egy leírósr61 többezer példóny sokszorosíthat6 az
.Express gyorssokszorosító készülékkel, pór fillér költséggel !
3 nagyságban késztll és az ára: levelezőlap nagyságban . 28·- P 1l 4 fves nagyságban . . 48·- P 1/2 ives nagyságban . . 65·- P teljes felszereléssel. Fe l v ilágositás :
JEREMIÁS JENö,' Bpest, Podmaniczky-u. 61.
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
9
Növényeink erőforrásai. Irta : Kristól András. A természet dolgozik. Keményre fagy a keletkezett szénsav felhalmozódik és szénsavföld. Esik a hó, az eső. Szél, napsütés, fagyás mérgezés áll elő. Némelyik magnál a fagyás, váltakoznak. A földben élő gombák, baktériu- mint ingerhatás, sőt kémiai behatások is szükmok táplálkoznak, szaporodnak. Életmííködé- ségesek a csirázás sikeréhez. Ezeknek a hasükkel a talajban kémiai változások okozói. tására a csira zavartalanul táplálkozik, a magA rovarok, giliszták, férgek mozognak a föld- héj szabad utat enged és a kis növény az ben. Keverik a talajt és feltálalják a növények önálló életre kibontakozik. A csira gyökeret hajt, ezek szőrösek és asztalára a természet többi szerves és más nagyszerü erőinek vegykonyháiban készült tápsókat. végükön gyökérsüveg van. A megvastagodott A gazda szántja, boronálja földjét, benne gyökerek szétágaznak, szaporodnak. Gyaradolgozik és nem gondol arra, hogy ezer meg podik a hajszálgyökérzet is. A vastag gyökér ezer segitőtársa vesz részt a nehéz kenyér- szállit és a földhöz köti a növényt. A kis lekereső munkában. A megművelt földbe vetik vélke és a gyökér majdnem egyidőben jelea magot, amelyben az élet, a csira és az em- nik meg, ekkor önállósítja magát a növény, ber tápanyagai (a fehérje, szénhidrát és zsir) kilép a csecsemökorból, már nem a kész taregymás mellett vannak. Ezek a táperők védik talék-tápanyagokból él, hanem asszimilál. Az áthasanitás a levélzöldtestecskék muna csírát, várják az ösztönszerü megindulást, az összes optimális körülményeket; amikor fer- kája. A chlorophilt összetett éternek mondják, mentumok által felbontva a megindult esirát illetőleg olyan eszternek, amely igen sok magbegyökeredzéshez segitik és erőben tartják, néziumot tartalmaz. A chlorophyl képződéshez hogy gazdájuk a kis csira növényi szervezetté az emlitett tápanyagok, magnézium és napfény bontakozódjék és megsokasodjon, magot, sza- kell. Kémiailag A és B chlorophylt különbözporitószervet hozzon. A növényi élet a csira- tetnek meg. Az áthasonitáshoz napfény szükélettel kezdődik. A szunnyadó csira megindul, séges. Az ibolya és kéksugarak a levélzöldha a fejlődési feltételeit megérzi. A mag szén- testecskékközöttváltozásthoznaklétre.Alevélhidrát, zsir és fehérje anyagait a diasztáz, lipáz, zöld vizzel van telitve és levegő veszi körül. peptáz, celluloz stb. enzimek vizben oldódókká A levegőben mindig benne van a széndioxid, változtatják. Az enzimek redukciós folyamato- amiben 2 rész oxigén 1 rész szénnel van egyekat végeznek. Előkészitik, vizben oldhatókká sülve. A sugarak a széndioxidot felbontják és változtatják a ki~ csira részére azon anyago- a viz egyesül a szénnel, amikor cukor képződik, kat, amelyekkel az ember is táplálkozik. Gyo- de azonnal kristályosodik, vagyis keményitőbe marnedveink ugyanazt a munkát végzik el az megy át. Ez az első szerves terméke a növényemésztésnél, mint az enzimek a magvakban. nek, aminek készitését utánoznunk lehetetlen. Magvaink csirázásukhoz különféle igénye- Minden tekintetünkre, mozdulatunkra szerves ket támasztanak. Különösen eltérő az igényük · anyagba ütközünk. Ezeket mind növények kéa hőmérséklettel szemben. Némelyik 1-2 C szitették. Mi emberek, - de az állatok is, foknál csirázik, mások 15-20 C fok hömini- mind a chlorophyl által készitett szerves anyamumnál indubiak meg. A megfelelő hőmérsék- gokból vagyunk. Az általuk készitett tüzelöJeti optimum mellett vizet kap a növény, a mag anyagtól van meleg szobánk. Megbecsülhetethosszabb-rövidebb idő alatt megdagad és le- len erőforrás az, amit részünkre a levélzöld vegö jelenlétében megindul a csírázás. A le- a levegőből szerez. A földből a növény elemeket vesz fel, vegöre, illetve annak oxigénjére a csírázáskor szükség van, hiszen sok vízben, levegő amelyekre a fehérje előállitásához és saját hiányában - vagy mélyre vetett magvaknál életmüködéseihez van szüksége. A keményitö - oxigén hiány miatt a csirázás megakad. az assZimiláció terméke, amihez nitrogént, ként Gyakran ez okból kifolyólag a csirázáskor és foszlort vegyitanek növényeink és kész a
10
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
fehérje. Feltételezzük: először talán amidvegyület készül, ámi foszfort és ként tartalmazó fehérjévé alakul át. A talajból növényeink még káliumot, nátriumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, kovasavas és klór vegyületeket, továbbá csekély mennyiségben alumínium, réz, chrom, zink, ólom, lithium, stroncium, barium, arzen, jód, bróm elemeket vesznek fel kisebb-nagyobb mennyiségben vegyületekben. A gyökérszőrök átölelik a föld kristályszemecskéit. A talajszemcse a nedvességet maga köré abszorbeálja és az ozmózis törvénye szerint a sürübb oldat átszivárog a sejthártya másik oldalára. A sejthártyán csak azok az ásványi oldatok jutnak át, am.elyekre a növénynek szüksége van. Az ásványi sókat a növény felhasználja, a fölösleges nedvességet a viznyilásokon elpárologtatja. A transpiráció a kánikulában nagyon élénk, a turgornyomás a növények sejtjeiben csökken, ezek lankadtan lógnak le, vagy éppen lefekszenek a talajra naplementig, amikor ke'.resebb a párologtatás és a levelek ismét felegyenesednek. A növény ebben a szomjas, lankadt állapotban kémiai és táplálkozási folyamatokat nem végez. Az ilyen száraz, · meleg napok a gazdának nem termelnek. Növényeink a tápsókat - vegyületeikben vizben oldva - a talaj állandóan málló ásványi szemeeskéiből és a bomló szerves anyagokból veszik, egyes baktériumok és gombák szabad nitrogént gyűjtenek a levegőből a talajba növényeink részére. A szerves anyagokat részint trágyázással visszük a talajba, jelentős mennyiség a tarló és gyökér-maradványok, végül a talajban élő rovarok, férgek hullái; amelyek szintén kedves térmékei a bonyolult humifikációnak, amit rovarok, puhatestűek, baktériumok, gombák végeznek. A savanyu talajokban a szerves anyagok elbontása a gombák munkája. A Cladosporium humifaciens barna szinü talajgomba érzi jól magát a savanyu talajokban. Ezeken a talajokon csak kevés növény fejlődik. A sás és hangaféléken kivül más nem terem meg bennük. A gombák a termelt nitrogén tartalomnak 20-40%-át felemésztik. A baktériumok tOOfo-nál többet nem használnak fel életmüködésükhez, sok marad feleslegben növényeinknek. A közömbös és Iugos talajok baktérium és gombavilága rendkivül nagy, sokan végzik a szerves anyagok oxidá-
1936. április hó.
lását, a fehérjék megbontását, aminek termékei nitrogénvegyületek, szerves savak, vajsav; valeriánsav, propionsav stb. a végtermék barna ulmin és fekete humin anyagok. A gazdára nézve legfontosabbak a humuszképzésben a nitrifikáló hasadó gombák. Nitrátokat állitanak elő, a talajerőt salétromsavas vegyületekben gazdagítják. A denitrifikáló bakteriumok a nitriteket bontják fel a talajban és növényeinket megrövidítik legszükösebb tápanyagukban. A legtöbb baktériumot a trágyával visszük a termőföldbe.
Az istállótrágya valóságos baktériumtenyészet, amellyel beoltjuk talajunkat A gazda gyakran a legkárosabb tenyészeteket viszi talajába az elhanyagolt trágyájával. Talán hasznosabb ránézve, ha a helytelenül kezelt trágyát nem használja fel, hiszen talajában olyan baktérium és gombacsoportokat juttat érvényre, amelyek egyáltalán nem kivánatosak, mert a növények tápanyagait csökkentik. A komposztföld a bakteriumok és gombák kulturája, talajoltásra kitünően használható. Gondatlan gazda a fertőzött, beteg növényi részeket belekeveri a komposztba, amivel talaját tovább fertőzi. A városi szemétlerakó telepek komposztja kivétel nélkül tartalmazza valamennyi bakteriumos és gombás növényi betegség csiráit. A esirák fejlődésben és táplálkozásban gátolják növényeinket, sőt elpusztutják kulturánkat. Az ilyen komposzt csak fertőtlenitve használható. A talajfertőtlenitést Németországban minden takarékos kertészetben sikeresen végzik egyszerü eljárásokkaL A fertőtlenített kerti földeket helyes beoltani megfelelő tenyészkulturával. Amerikában nagy sulyt fektetnek - növények táplálkozásánál - a szükséges mikroorganizmusok jelenlétére, mert ezek tárják fel a növények részére szükséges tápanyagok egyrészét. Ha valamely talajba új növényt vetnek. a vetőmagot keverik azzal a földdel. amelyikben a növény legutóbb jó termést hozott. Különös súlyt belyeznek a pillangós virágu magvak beoltására, amit ugy végeznek, mint a száraz csávázást. Eljegyzés. Buray Margitot (Makó) eljegyezle Gaál Károly óradíjas helyettes gazd. szaktanító Der recskéről.
1936. április hó.
MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
EGYESULETI ÉLET. V álasztmányi ülés. Országos Egyesületünk választmánya f. évi március hó 20-án Budapesten Náray Ferenc elnLiklete alatt ülést tartott, melyen a következókjelentek meg: Pigniczky Ferenc, Belle Lajos, v. Bocskóy András, Brózik Dezső, Czakó József, dr. Fodorné Csanádi Kató, v. Gyutay István, Horváth Ferenc, Kamenszky Béla, Krarcsik Gábor, Kurdy Sándor, Obingerné Cirmes Irén, Pataky Sándor, Riedelmayer János, Schill János, Siha ,József, Szép László, Vrannay Kálmán és ~.'latós István. Elnök a választmányi tagok üdvözlése után az alábbiakban tájékoztatta a vála8ztmányt a mul t évi közgyűlés óta történt egyesületi életröl: Az országos mezőgazdasági kiállításon a f. évben megnagyobbított csarnokunkban helyeztük el az iskolák beküldött gazdag anyagát. Egyesületünk bíráló bizottsága az idén a Pigniczky Ferenc által adományozott vándorserleget a makói, a vall. és közoktatásügyi minisztérium elismerő oklevelét a turkevei, a derecskei, a szekszárdi, a kiskunfélegyházai, az országos egyesületünk oklevelét pedig a békési, debreceni I., a csongrádi és tiszaföldvári iskoláknak ítélte oda. Az iskolafelügyelettel kapcsolatosan azon kérésünket, hogy a szakirányU' iskolákkal egyenlő elbánásban részesüljünk, illetékes heI:yen nem fogadták el. A m. kir. vall. és közoktatásügyi miniszterium 52.794/1935. v. 2. sz. rendelete értelmében a helyettes és óraadó helyettes tanerők fogadalmat tesznek s ezáltal hozzájutnak a vasuti arcképes igazolványhoz. A népies mezőgazdasági szakoktatás tane!'(Hnek képzése ügyében Emlékirattal fordulunk illetékes faktorokhoz, melyben kérjük, hogy a szakképzettség alapjául a gazdasági akadémia szolgáljon, mig befejezést a képzés r Gazdaságtudományi Egyetemen nyerjen, még pedig úgy a férfi, mint a női tanerőkre vonatkozólag. Ezen elnöki bejelentéshez a választm~inynak több tagja szólott hozzá. A választmány egyhanguan elfogadta az
11
elnökség által szerkesztett Emlékiratot s magáévá tette Krafcsik Gábornak azon ~nditványát, hogy a tanerők képzése ügyében elfoglalt egységes álláspontunkat a sajtó utján minél szélesebb körben ismertessük Egyben megválasztotta a sajtópropaganda bizottság tagjait Brózik, Krafcsik és v. Gyutay személyében. A szakfelügyelet kérdésében a választmány ismét leszögezte már többízben elfoglalt azon álláspontját: A gazdasági népoktatás érdekében nélkülözhetetlen, hogy a szakfelügyelet státuszunk nagy gyakorlati tapasztalatokkal biró, kipróbált idfjsebb tanerői kezében mar.adjon meg.
Pénztáros jelentésében reámutatott a tagdijhátralékokra. Az iskolák tagdíjai nem folynak be rendesen, ugyhogy hovatovább a legégetőbb kiadásokat sem lesz képes fedezni. Többek hozzászólása után választmány ugy határozott, hogy az elnökség az igazgatók utján hívja fel a hátralékos egyesületi tagokat, hogy kötelezettségüknek - ha részletfizetés utján is - mielőbb tegyenek eleget. A szerkesztő jelentése után Riedelmayer a Rádly üdülőháznál az ősz folyamán elvégzett álalakitási munkákról számolt be, egyben kérte, hogy a tagok szaba-igényléseiket mielőbb je· lentsék be. Az inditványok során választmány utasitotta elnökséget, hogy a tankönyv kiadónál ismételten szorgalmazza a Géber féle II. és III. oszt. tankönyveknek kiadását. A választmány f. évi közgyülésünk helyéül Székesfehérvárt fogadta el, az idejét pedig okt. 1-5. között állapitotta meg. Végül Schill János felhívta a kartársak figyeimét arra, hogy a tantervvel kapcsolatos észrevételeiket, ill. javaslataikat hozzá mielőbb eljuttatni sziveskedjenek. Matós.
A hajduszoboszlói Rádli-üdülőházunk megfelelőképen kibővitve a fürdöközönség rendelkezésére áll. A szobák előjegyzését célszérű idejében eszközölni. Előjegyzést már most is elfogad a gondnokság, mig a fürdő szezon májusban veszi kezdetét.
1936. április hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
12
Föpénztáros k.iizleJDénye. Számlakivonat 1936. március 17•Í zárlattaL Alexy Pál 181'33 12·Andor Ferenc Balatony Béla 23'20 Bedross Ilona 7'Belle Lajos 19'45 Belléné N. A. 63'19 Benke Ferenc to·Bernády Margit 55"10 Biró Antal 47'05 Boross Mihály 2·Bors Ignác 131'76 Bölönyné Kaszap P. 12·8'30 BudayGusztáv v. Csapóné W. P. 12·dr. Csicsákné Sz.~· 60'34 55'95 Deák Katalin O' Egán Aloizia 57'20 dr. f:getőné Z. M. 11'60 Fábián J. Miklós 150'41 Fáth Imre 12·dr. Fedoráné B. M. 8'dr. Fodorné Cs. K. 12·Gáspár János 37'32 Győrffy Géza 33·60 Gyurkiczáné L. M. 3·Holvayné Sch. M. 17'60 Horváth Ferenc 7'93 dr. Horváthné K. F. 43'61 lgonda János 12·llly Irma 43'30 Ilonczay Mária 27"50 Juhász Ilona 2·Juhász József 97'80 Kamenszky Béla 2·Kádár Kálmán 131'18 Kápolnay József 13'84 12·Kárpáthy Piroska Coriáryné O. A. 19'18 Korompayné N.I. 8'Krafcsik Gábor 18'46
180'33 12'23'20 5'19'45 63'19 7'-
55'10 47'05 2·131· (6 12·7'30 12·59'34 55'95 57'20 10'60 150'41 12·8'12'37"32 33'60 2'17"60 7'93 38'61 12·40'30 27' 50 2·97'80 2·131.18 13"84 12·19'18 8'18'46
Kristófné P. M. 30'30 Kuruczné D. E. 10·László Béla 127'96 Lévay Ilona 59'80 Lévay Irén 3'90 Mayherr Mária 4'30 v. Mártha Gábor 7'75 v. Mártháné P. I. 10'40 Márton Lajos 26'60 Mesterházyné D. E. s·Molnár Sándor 22'41 Nagy Bella 153'16 Nagy Sándor 4·Nagyné P. E. 50·06 Nádaskayné P. J. 29'90 Nárayné H. E. 25'62 Németh Béla 39'70 Novák György 134'40 Paár Miklós 17'v. Pajor Gyula 2·Pataky Sándor 2·Patay Ferenc 35·özv. Pápayné F. J. 57'07 Petrovszkyné N. I. 9' Péterffy Katalin 68'10 Porkoláb József 2·Ráczné Gy. J. 10.Sebők Sándor 13'76 Sebőkné K. K. 6'Siha József 4'18 Sirnek Irén l 7'70 Simó Anna 15'80 Somlayné Z. E. 20'95 Somlyay Kálmán 12·dr. Somosné Sz. J. 7'40 Schédáné K. M. 30'14 Szabó Sándor 4'Szalay Rózsa 31'69 Szemerédy János 12·Szentirmay József 4'-
.
..
.
s·19'41 153'16 4'50'06 29'90 20'62 39'70 134'40 17'_: 2'-
Szentirmay Kálmán Szép László Szijjné N. M. Szilágyiné H. E. Ticska Izabella dr. Topálné K. T. Torontáli János Tuboly Jenő Vargha Edit Váradyné G. T. Várnay Ilona Vásárhelyi Sándor Végh József Vigh Franciska W estsik Károly dr. Winterné V. M. Würtzné R. K. Zádory Anna v. Zentay Rezső
2'-
43·5o 41'10 50' 43 33'98 12'84'34 8·24'30 6'70'60
43'50 41'10 40' 43 33'98 12'84'34
4'-
4'-
8·24'30 6'66'60
12'- 12'3"90 3'90 13'60 13'60 35'50 35'50 14'- 14' -22'18 22'18
2'--
35·..:.. 57'07 9'67'10 2'10'13'76 6'4'18 17'70 15'80 20·95 J2·7'40 27'14 4'29'69 12·4'-
Onálló Gazdasági Népiskolák előfizetési hátraléka : Fegyvernek 1934. és Hatvan 1934. és Kaba l934. és Kalocsa 1934. és Kiskúnhalas Komádi Kúnszentmárton 1934. és
1935. 1935. 1935. t 935. 1935. 1935. 1935.
év. év. év. év. év. év. év.
Ujabb előfizetések az 1936. évre: Dunaföldvár (1. félévre), Mo.. son, Nagybajom, Székesfehérvár, Szolnok. Túrkeve, 1936. március hó 17. Vrannay Kálmán s. k. föpénztáros.
,, ,..-:
"
,
,
főzelék cltcvés. ~~FO Z O I~ A D A B
k . . ,,. t' .. .. (A no.. vcnd.:k ~ e rcszerc ..,r eno eset 1cgcs tomegcs mcgrcn• ddést ldu:tőleg egyszerre kérjük eszközölni !J
4'2'-
~J:OSTJELENTMEGNYOMTATÁSBAN
A TAl< A llEI
ZES c. füzet, mclynck függeléke a gyümölcs és
29'to·-127'96 59'80 2'90 4'30 7'75 t0·40 26'60
,,
Á
N
O;,szcállitott.ik: Antalóczi Etelka és Kiss Anna makói gazd. szaktanitónök. Bérmentve 44 fillérért küldi: GAZDASÁGI NÉPISKOLA MAKÚ.
ABLAKAJANOS és FERENC KONYVNYOMD.U.A., GYONGYOB, FOTU 8.
