ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY. Szikszó város Településrendezési Tervéhez

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Tel: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA Kft. 3531 Miskolc, Győri Kapu 48/a, Ady E. u. 14/X.-9400 Sopron Szent Mihály u.13. Tel/fax:46/505.221, mobil. 20-9117-107 E-mail: [email protected]

Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Szikszó város Településrendezési Tervéhez Megrendelő:

Szikszó város Önkormányzata Szikszó Kálvin tér 1. 3800

Tervező:

V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA Kft Miskolc Ady E. u. X./14. 3527

Tervező:

LA-URBE Építésziroda Kft. Miskolc Patak utca 10. 3525

2011. szeptember hó

–

Szikszó Város Örökségvédelmi hatástanulmánya

–

1



2. ALÁÍRÓLAP Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez

Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 Településmérnök munkatárs, településtervező:

Szarkáné Györe Mária

Lautner Emőke Ügyvezető

Viszlai József Ügyvezető

LA-URBE KFT.

V+A KFT.

2011. szeptember hó

–


–

2



3 . TA RTA L O M J E G Y Z É K Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez 1.

Címlap

2.

Aláírólap

3.

Tartalomjegyzék

4.

Bevezetés

5.

Vizsgálat 5.1. Településtörténeti leírás, régészeti örökség » »

Településtörténeti leírás Régészeti örökség

5.2. Természet, táj, tájhasználat–településhálózat és településszerkezeti összefüggések » Táj » Tájhasználat » Településhálózat » Településszerkezeti összefüggések 5.3. Településkép és utcaképek 5.4. Településszerkezet és területhasználat 5.5. Településkarakter:

telekszerkezet

és

telekhasználat,

beépítési

mód

és

épülettípusok 5.6. Védettségek 5.7. Az örökségi értékek elemzése 5.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 6.

Változtatási szándékok 6.1. Településhálózati és tájhasználati változás 6.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 6.3. Infrastrukturális változás 6.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása

–


–

3


7.


Hatáselemzés 7.1. Történeti településhálózati következmények 7.2. Természeti, táji hatások 7.3. Településkép feltárulásának változásai 7.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 7.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 7.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 7.7. Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 7.8. Településkarakter változásának hatásai 7.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 7.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 7.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 7.12. Összefoglaló

8.

–

Melléklet – Régészeti munkarész


–

4



4. BEVEZETÉS Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez

Az Önkormányzat elhatározta, hogy a teljes igazgatási területre rendezési tervet készíttet, melynek kötelező alátámasztó munkarésze a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. Az Örökségvédelmi hatástanulmány felépítése a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 4. §-a, illetve a melléklete szerinti tartalmi előírásokat követi. A hatósági és tervezői munka szempontjából fontos listákat, jegyzékeket a helyi építési szabályzat függelékében szerepeltetjük. Az Örökségvédelmi hatástanulmány teljessé tételéhez a területfelhasználási változással érintett területekre külön régészeti munkarészt készíttetett az Önkormányzat, mely a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatóságon belül a Herman Ottó Múzeum munkája. Ennek a munkarésznek a célja, hogy összetett vizsgálat eredményeként összegezze a terület régészeti állapotáról ez idáig rendelkezésre álló ismereteket, tájékoztassa a beruházót, valamint a régészeti szakhatóságot arról, hogy érint-e a beruházás régészeti lelőhelyeket, amennyiben igen, akkor azok milyen mértékben befolyásolják a beruházást és körülményeit. Az

Örökségvédelmi

hatástanulmány

régészeti

munkarészét

mivel

az

különálló

dokumentáció mellékletben dokumentáljuk.

–


–

5



5 . V I Z S G Á L AT Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez 5.1. Településtörténeti leírás, régészeti örökség Településtörténeti leírás Noha a város első írásos említése csak a XIII.-XIV. század fordulójának időszakából származik, a régészeti kutatások kimutatták, hogy Szikszó és vidéke már nagyon korán benépesedett. Nem messze a központtól, a Vadász-patak völgyében két honfoglalás-kori sírt tártak fel, de a jelenlegi református templom helyén végzett ásatások is azt bizonyítják, hogy az már a XII. század előtt is temetkezési hely volt. Királyi oklevélben először 1280-ban említik Szikszó nevét. Az írott forrásokban Zekzon, Zykzo, Sceykson alakokban fordul elő, amikor IV. László itt keltezi három oklevelét, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Következő említése 1307-ből való, ekkor Károly Róbert ad ki in Zykzow oklevelet. 1392ben már királyi városnak címezi Mária királyné. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki „in Zykzo” oklevelet. Bármelyik is legyen a helyes, az biztos, hogy a város már több mint 700 éves történetre tekinthet vissza, és több mint egy évszázados kitérő után, 1989-től ismét városi rangja van.

Az 1280-ban keletkezett királyi oklevél melyben Szikszó nevét még Zek zou alakban írták.

–


–

6

Egy 1317-es, Tamás, Esztergomi érsek által kiadott, peres ügyet rendező oklevélben a helység, mint tizedfizető hely szerepel, majd az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékből az is kiderül, hogy Szikszón három pap fizetett adót, ami azt valószínűsíti, hogy már akkor is legalább két templom állt a vidéken. Fejlődéséhez elsősorban kedvező fekvése járulhatott hozzá: itt vezetett az út a Magyar Királyság déli részei felől Kassára és Krakkóba, Lengyelországba. Ennek az útvonalnak különösen az 1335-es visegrádi hármas királytalálkozót követően nőtt meg a jelentősége. A környék már a honfoglalástól kezdve az Abák birtokának számított, ezt valószínűleg Szent István is megerősítette. Írásos forrásokból is ismert első tulajdonosa Marhard, Abaújvári ispán volt. Később - 1308-ban - az ő fia, Mihály mester már Zekzow-inak nevezi magát. Marhard, fiai, valamint az ő örököseik az Árpád-ház kihalása után is megőrzik birtokaikat, a XIV. századra a több ágra szakadt família Szikszai ágának jut a birtok. A család 1391-ben kihal, így hatalmas birtokaik mind a királyra szállnak, Zsigmond pedig feleségének, Máriának juttatja azokat. 1351-ben még csak "villa Zykzou"-ként emlegeti (vagyis mint falvat, faluközösséget), de 1392, amikor Mária királynőhöz kerül, már a "civitatem nostram Zykzow", vagyis a királyi város megnevezést használják. Ekkoriban már saját kiadványai, esküdtjei és bírója van, valamint vámszedési joggal is rendelkezik. Nagy változást jelent ez a város életében, ugyanis a királynő szívén viselte új szerzeményének sorsát, és több kiváltságot juttat lakóinak: 1391től engedélyezte az építkezésekhez a szabad fahordást a Feketeerdőből; később az adó egy részét engedi el. Nagy jelentőségű az 1387-ből származó forrás, amelyben Szikszai Miklós mester templomépítés céljából híd verését engedélyezi a Hernádon. Ez volt a kezdő lépés a szikszói gótikus templom megépítésének jó 100 éves történetében. Valószínűleg ebben az időben gyorsult fel az új, gótikus templom építése, amelyet a korábbi helyén, részben annak kőanyagának felhasználásával emeltek, és amely tulajdonképpen ma is látható, bár, mivel több alkalommal is tűzvész pusztított benne, az épületet többször újjáépítették. Egyes források szerint a két templom mellett még egy apácakolostor is állt itt Zsigmond király idején, de erről semmi konkrétat nem tudunk. Mária halála után Zsigmondra száll Szikszó, majd tőle, kisebb nagyobb kerülőkkel, a Perényi család megalapítójára, Simon fia Péter székelyispánra. XV. században végig városként említik, kezdetben civitasként, később csak oppidumként, megemlítik híres vásárját, azt, hogy út- és vásárvámot szedett, 1472-ből a Bársonyoson lévő malmáról, 1495-ből sókamarájáról olvashatunk. Mezővárosi rangját az is bizonyítja, hogy adóját nem portaként, hanem egy összegben fizette. Különösen sokat találkozhatunk a korabeli dokumentumokban a szikszói szőlőkkel, ami arra vall, hogy már akkor jelentős borvidéknek számított: szőlőbirtoka van a kassai Szent Erzsébet egyháznak (1382-es forrás), a diósgyőri pálosoknak (1406), a lehnici karthauzi kolostornak (1406, 08, 14), Perényi Péternek (1408), a kassai (1408) és szikszói plébánosnak (1406, 14), és persze a város polgárainak is (1406, 08, 14). 1517-ből van arról adatunk, hogy a városban tanító működött, a szikszói plébános gyakran tölti be a forrói esperesi tisztséget is, Bereck plébános pedig helyi fegyvereseket vezetett a Dózsa-féle parasztfelkelésben.


7

A reformáció szelei Szikszót is elérik, amikor Perényi Gábor 1538-ban áttér a lutheránus hitre, a város polgárai is követik, első újhitű prédikátornak Benczédi Székely Istvánt hívják meg. 1562-ben viszont már kálvinista hitre térnek a lakósok, méghozzá a Perényi család akarata ellenére. 1568-ban generális gyűlést tartottak Szikszón a református prédikátorok, és elrendelték, hogy az úrvacsorát ostya helyett közönséges kenyérrel kell kiszolgáltatni. Mivel a teljes népesség áttért, a gótikus templom is a reformátusoké lett, és - jó néhány, a visszaszerzésére tett kísérlet ellenére - azóta is a református egyházé. A mohácsi csatvesztés után a török előrenyomulása egyre jobban éreztette hatását, 1558 október 13-án a füleki bég felégette a várost, majd 1566-ban, ’67-ben, ’73-ban és ’77 fosztogattak a török csapatok, ’77-ben az éppen istentiszteleten lévő lakosság védekezett, és a templomot sikerült megvédenie. Valószínűleg ezek után, talán 1580-ban építettek védőfalat a templom köré, így vált az erődítménnyé, amelynek különösen Eger eleste (1596) után nőtt meg a jelentősége. 1641-ben 1000 lovast rendeltek ide, 1644-ben pedig 500 német katonát talált itt I. Rákóczi György. Mindenképpen szót kell ejtenünk Rákóczi Zsigmond Szikszó határában vívott győztes csatáiról: először 1577-ben, mint szendrői várkapitány ugrasztotta meg a várost fenyegető törököt, majd 1588-ban, immár egri parancsnokként aratott fényes, nyugodtan mondhatjuk, hogy európai hírű győzelmet. Ezen két csata eseményei az alábbiak voltak: A törököknek a perzsáktól elszenvedett nagy emberveszteségeit pótolniuk kellett, így hiába volt az 1568-ban megkötött drinápolyi béke, nincs olyan hónap, amikor nyugton lenne a török. Ezeknek az állandó csatározásoknak és emberrabló fegyveres rajtaütéseknek már 1577 őszén áldozata lett Szikszó. A szokásos Márton-napi vásárról 200 szekér árut és 800 foglyot hajtott el a török. 1580 és 1590 között még gyakoribbá váltak a betörések. A békének az a kitétele, hogy ágyúval nem szabad városokat ostromolni, csak növelte a rajtaütésszerű, csellel szőtt támadások számát úgy, hogy a kisebb portyák és nagyobb összecsapások mindennaposakká váltak a török által megszállt, vagy azzal határos vidéken. Ezt igazolja az 1588-ban Szikszón lezajlott esemény is. Az Alsóvadász felé vezető út a Vadász patak által bezárt szögben emelkedik egy mesterséges domb, melyet a szikszóiak Törökhalomnak neveznek. Ide temették azt a közel kétezer török, német, magyar katonát, akik az 1588. okt. 8-án lezajlott ütközetben vesztették életüket. A sárgult lapok adataiból így áll össze az esemény. Miután a szikszóiak több éven át nem tudták megfizetni ezer arany tartozásukat a budai basának, tartani lehetett attól, hogy megsarcolják a törökök a mezővárost. A támadás elhárítására, a templom köré magas kőfalat építettek, melyet kívülről széles vizesárok vett körül. Alig fejezték be az építést, amikor híre jött, hogy a budai basa parancsára Kara Ali bég vezérlete alatt hatalmas török sereg indult a város megbüntetésére. A Fülek alatt táborozó sereg hatezer lovast és ugyanannyi gyalogost számlált. Kara Ali először Putnokot ostromolta, majd Sajószentpéteren keresztül Szikszóra vonult, ahová október 8-án délután 3 órakor érkezett meg. A lakosság egy része – főleg gyerekek, nők és öregek – elmenekült. A fegyverforgató férfiak a fallal és árokkal körülvett templom udvarában gyülekeztek. Az volt a tervük, hogy a felmentő sereg megérkezéséig feltartóztatják az ellenséget. A törökök azonnal megkezdték az ostromot, de 5 óráig eredmény nélkül próbálkoztak a falak megmászásával. A


8

basa éppen újabb ostromot rendelt el, amikor hírét vette a felmentő sereg érkezésének. Mielőtt hadait csatarendbe állította volna, felgyújtotta a templomot és a környékbeli házakat. Ezek után csapatait a Vadász pataknak a Bársonyosba való torkolatánál állította csatarendbe. A sereg jobb szárnyát a lovasság képezte, balszárnyon a janicsárok helyezkedtek el, míg a középső részen a sugárágyúkat helyezték el. A sereg hátát szekérvár fedezte. A város felmentésére érkezett magyar sereg, Rákóczi Zsigmond egri várnagy, Serédi Mihály, Rotthaler János, Raibicz Albert és Drugeth István zempléni főispán vezetésével kétezer főnyi magyar és 300 német harcosból állt. Rákóczi azonnal elrendelte az ütközetet, hogy ezzel is akadályozza a török sereg további rendezését. Középen Drugeth István emberei és a szendrői lovasok, jobbról német puskások, balról az ún. fekete lovasok fejlődtek fel. Már az első összecsapásnál hatalmas vágást kapott a fővezér, Kara Ali. A törökök vezérletét Musztafa szécsényi bég vette át, de nem sok sikerrel, mert ő is holtan esett le lováról. Bajazid basának, az új parancsnoknak sikerült a magyar jobbszárnyat visszavonulásra kényszeríteni. Serédi lovassága verte vissza az előretörő janicsárokat. A hadrend teljesen felbomlott s az ember ember elleni küzdelemben, mely éjjel 11 óráig tartott, a török sereg megfutamodott. A csatateret 1700 török, több száz magyar és német katona holtteste borította. Elesett maga Bajazid basa is, és ott maradt a vérrel borított mezőn Heling, a németek vitéz kapitánya is. A halottakat közös sírba temették, és a föléjük emelt domb a Törökhalom. A küzdő felek roppant aránytalansága miatt oly értékes győzelmet maga Rudolf császár is nagyra értékelte, és még egy évtized múlva is név szerint és különösen kiemeli Rákóczi Zsigmond hősi tettei között. Históriás énekeseink közül elsőnek Tardi Györgyöt ihlette meg a magyarok diadala, aki az események után nem sokkal Szikszóra jött, hogy fül- és szemtanúk segítségével hitelesen írja meg verses művét. A mű, mely „História Szikszóiensis” címet viseli két részben 227 négysoros versszakot számlálva már az év decemberében elkészült, mely terjedelem és történelmi hitelesség szempontjából a Decsy-codex legnevezetesebb darabja lett. [10] A mű utolsó versszakában így vall a megírás körülményéről a szerző: „Ezer ötszáz nyolcvannyolc esztendőben, Karácsony havának első hetében, Liszkán szörzék ezöket bé versökben, Fönn az parton, az Bodrognak möntében.” 1927 júniusában egy amatőr régészkedő csoport – Kulcsár Károly ezredes, Rimai Zoltán gyógyszerész és Mauks Ernő tanfelügyelő – kezdeményezésére, Aggházy Kamill alezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatójának és Borsody Béla a múzeum adjunktusának jelenlétében felásatták a halmot. Másfél órai ásás után alig 140 centiméter mélységből kar- és lábszárcsontok egész tömege került elő. Már a jelenlévőknek is feltűnt, hogy koponyát csak egyet találtak. A régészek ezt azzal magyarázzák, hogy a török hullák fejeit a város falain trófeaként kitűzték s azokat később másutt földelték el. Szikszó déli végén volt egy „Törökfej” nevezetű csárda, melynek neve arra enged következtetni, hogy ott török koponyára akadhattak. Néhány évvel ezelőtt a malom udvarán – közel a közös sírhoz – hídmérleg készítéséhez ástak gödröt. Alig túl az egy méteren a munkások ásója csontokba akadt meg. Könnyen megállapítható volt, hogy az első ásatás szanált csontjai kerültek itt a föld alá, most már távol az eredeti sírtól. A szikszói gőzmalom volt tulajdonosa, Kovács Mór 1921-ben arra kérte a budapesti török konzulátust,


9

hogy őt egy e helyen felállítandó török emlékmű építésében támogassa. A konzulátus a kérést megtagadta, így az emlékmű felállítása elmaradt. Szerényebb igénnyel 1944-ig a templomot körülvevő kőfalba helyezett tábla idézte az 1588-as csata emlékét, de ismeretlen körülmények között ez is eltűnt. Ha sokan nem is tudják, de akarva-akaratlanul is a múlt idő eseményeit idézik, amikor a szikszói határ egyes részeit, szőlőhegyeit Frank-, Nyumál-, (Nyúlmáj) Haling, Groszning-, Magyar-hegynek nevezik, mert ezek a földek a csatában vitézkedő vezérek után kapták neveiket. Az erdélyi fejedelmek többször is megfordultak a vidéken, 1679-ben pedig a Thököly vezette magyar csapatok győzedelmeskedtek a labancok felett - a győztes csatának dühödt mészárlás lett a vége, ahol 709 császári katona vesztette életét. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát.

Rákóczi Zsigmondról készült korabeli tollrajz

Az 1588-as szikszói csata korabeli ábrázolása, háttérben az égő Szikszóról


10

Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a bűntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre. A Perényiek a XVIII. Századig a vidék legnagyobb birtokosai maradnak, bár az egyes birtokrészeket többször elzálogosítják, és perek sorát vívják tulajdonjogi viták miatt. De az 1700-as évekre a Perényiek csillaga is lehanyatlott, tőlük az Esterházyak és a Csákyak szerezték meg Szikszó területeinek jelentős részét, majd utóbb az Esterházy rész is a Csákyaknak jutott. A XVIII. század a lassú gyarapodás időszaka, 1715-ben a pozsonyi országgyűlés szikszót harmincad helynek nevezi ki; 1780-ra épül fel az új katolikus templom, a kereskedelem jelentősége miatt megnövekedett zsidó lakósság pedig 1808-ban vehette birtokába az új zsinagógát. 1848 harcai természetesen ismét nem kerülték el a települést, a Mészáros Lázár hadügyminiszter által vezetett magyar honvédek 1848 december 28-29-án itt vívták meg csatájukat Schlick császári csapataival. Nem kétséges, hogy a győzelemmel végződő csata a legjelentősebb volt a ’48-as felvidéki ütközetek között. 1852 hozta a város történetének legnagyobb csapását. Május 18-án a község déli részén, egy kemencéből kipattanó szikra lángra gyújtotta a házat, de hamarosan az egész település lángban állt: 472 háza porig égett. Kunsch József, Pestre szakadt szikszói ügyvéd óriási erőfeszítéseinek köszönhetően könyv jelent meg, Szikszói Enyhlapok címmel, amelyben számtalan jelentős író, költő művét jelentették meg, és amelynek célja a szikszói újjáépítés anyagi támogatása volt. A könyvnek irodalomtörténeti értékén túl abban van nagy jelentősége, hogy történeti bevezetőjének adatai ismertté váltak, a szikszóiak közelebb kerültek eseményekben gazdag múltjukhoz. Az Éger Antal tulajdonaként számon tartott példány kézről kézre járt és kimásoltak belőle részeket. A kéziratok örökösei, mint önálló gyűjtést mutogatták e sorok írójának is, kiket csak az adatok egyeztetése után lehetett arról meggyőzni, hogy ismert forrásból merítettek elődeik. A nagy tűzvész minden tragédiája ellenére elősegítette a mezőváros fejlődését. Az országos gyűjtés eredménye, a meglehetősen jómódú kézműves polgárok anyagi ereje, és az akkor már állattenyésztő, vásározó parasztság pénze megteremtette az újjáépítés feltételeit. Az újjáépítés jól haladt, városias utcák épültek, de a nagy terheket már nem bírták a polgárok, és 1866-ban kérelmezték a város nagyközséggé való visszaminősítését. Trianon újabb fordulatot hozott Szikszó életében, ugyanis Kassa elcsatolásával a csonka Abaúj-Torna vármegye székhelyévé lépett elő. Ekkor rendezik az utcákat, a közvilágítást, járásbíróság, iskolák, kórház, lakótelep (az ún. tisztviselőtelep) épül, és több műemléket is avatnak. 1938-ban, az első bécsi döntéssel Kassa ismét Magyarországhoz kerül, így 1938-45 között csak járási székhely Szikszó, majd 1945-től ’50-ig ismét megyeszékhely, végül ’61-ig járási központ.


11

Az utolsó szikszói nagybirtokosok a Hunyadyak voltak, id. gróf Hunyady Lászlóné végrendeletében egy szeretetotthon létrehozására felajánlotta a Bethánia kastélyát, a parkot, szántókat és egy szőlőt is. 1945 márciusában, amikor megalakult a földosztó bizottság, a kiosztott 2248 kataszteri hold földből 1028 holdat gróf Hunyady Lászlótól sajátítottak ki. 1962-től járási székhely lett. Nagyközségi rangot legutóbb 1970-ben kapott, ismét várossá 1989. Március 1-jén nyilvánították. A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett.

Szikszó elhelyezkedése Abaúj-Torna vármegye térképén:


12

Abaúj-Torna vármegye térképe (1800)


13

Abaúj-Torna vármegye térképe (1848) Régészeti örökség A település régészeti örökségével az Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze foglalkozik, mely külön önálló munkafüzet, és jelen hatástanulmány mellékletét képezi.


14

5.2. Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település táji környezete és adottságai Táj A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A település északi részét érinti a Vadász – korábbi nevén: Mánta – patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a Magyar hegy (204 m). A város földrajzi arculatát kettősség jellemzi. Nyugati és északi részén alacsony, 200-250 méteres, lösszel és nyirokkal fedett dombok emelkednek, szőllőskertekkel, gyümölcsösökkel. A város nyugati részén húzódik az a hatalmas pannóniai rétegekből felépített tábla, amely 410 km szélességben és 30 km hosszúságban terjed észak felé. Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. Noha az évi átlaghőmérséklet - 9-10 °C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 °C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 °C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak kora- és későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály. Ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhellyel az igazgatási terület nem rendelkezik. Ebből következően területén sem megszűnt, sem üzemelő bánya nincs. Szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás sincs a közigazgatási területén. Tájhasználat Szikszó városában az elmúlt évtizedek során a megyei és az országos helyzethez képest viszonylag kevesebb tájromboló beavatkozás történt. Nem épültek az egész tájegységek képét rontó gyárkémények, lakótelepek, nem létesültek külszíni bányák, stb. Mindemellett Szikszóra is jellemző ami mindenütt az országban megtörtént: sablonos típuházak épültek, és már csak helyenként lelhetőek fel a hagyományos népi építészet elemei. A Frank hegy oldalában a volt szeméttelep, és a volt SZATEV megsemmisítő telep látványa a tájkép rontása Szikszó Város Örökségvédelmi hatástanulmánya

15

mellett levegő szennyezéssel is járt. A szeméttelep megszűnésével annak mielőbbi rekultivációja szükséges. A SZATEV telep rekultívációja folyamatban van. A mezőgazdasági monokultúrák kialakítása az évszázadok során kialakult határoló elemek – sokszor fákkal, cserjékkel benőtt határmezsgyék pusztítását hozta. Emiatt a tájkép monotonná válik, nem beszélve a jelenség természet romboló hatásáról. A szülős kertjeink elvadulása, parlaggá válása is hordoz egyéb kedvezőtlen hatásai mellett tájkép rontó elemeket. Sivárabbá teszi a tájat az utóbbi években útjaink és földútjaink mellett kivágott, de újjá nem telepített fasorok, erdősávok hiánya. Turisztikai értéket képviselnek a Hernád menténti ligeterdők. Sokak által nem ismert szép tájképi eleme Szikszónak a Bársonyos menti hagyásfás legelő. A fák főleg fűzfák, fehér nyárfák és galagonyák. Ez ma már Natura 2000 madárvédelmi terület. A Holt Bársonyost követő galéria liget foltokat az utóbbi években – illegálisan – szinte teljesen kivágták. Egyre inkább felértékelődik a tájnak mint természeti erőforrásnak a szerepe. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési terve a Szikszót nyugati irányból határoló Csereháti dombsort a “tájképi szempontból érzékeny területek” közé sorolta. Településhálózatban elfoglalt helyzete Szikszó Borsod-Abaúj-Zemplén megye kisvárosa. Szikszó és környéke már az ősember idején lakott település volt. A kőkori maradványokon túl a bronzkor emberének szerszámai, fegyverei is előkerültek a föld mélyéből. Királyi oklevélben először 1280-ban említik Szikszó nevét. Az írott forrásokban Zekzon, Zykzo, Sceykson alakokban fordul elő, amikor IV. László itt keltezi három oklevelét. Következő említése 1307-ből való, ekkor Károly Róbert ad ki in Zykzow oklevelet. 1392ben már királyi városnak címezi Mária királyné. A város a 15. században rohamos fejlődésnek indult. Területe és népessége is számottevően megnőtt. A Kassa felé vezető útja miatt forgalmas, ismert helynek számított. A 16. századtól azonban állandó volt a háborúskodás, amely időről időre visszavetette a település fejlődését. 1588-ban a törökökkel, 1678/79-ben a labancokkal vívott harcok viselték meg a vidéket. (Budapesten a Hősök Terén, ahol a magyar történelem nagyjainak szobrai sorakoznak, a Thököly alakja alatt lévő dombormű a szikszói csatát örökítette meg.) A folytonos harcok és pusztítások mellett az elemi csapások sokasága érte a szikszóiakat. Árvíz tombolt, járvány tizedelte a lakosságot, házak tömege égett le. A mezőváros azonban újra és újra talpra állt, gyarapodott. Az 1852-es tűzvész azonban újra pusztított: 742 épület, köztük 2 templom lett a tűz martaléka. Országos gyűjtésnek köszönhetően a várost újraépítették, azonban a városi adminisztráció költségeit nem bírták, ezért kérték a nagyközséggé nyilvánításukat. Szikszó a XIX.–XX. század fordulóján Nagy-Magyarország közigazgatási rendszerében az alábbi helyet foglalta el: országrész: - Tisza bal partja megyék száma: - 8 db, azaz: Sáros vármegye Szepes vármegye Gömör és Kishont vármegye Borsod vármegye Abaúj-Torna vármegye


16

Zemplén vármegye Ung vármegye Bereg vármegye -

Törvényhatósági jogú város: 3 db Járások száma: 59 db Rendezett tanácsú városok száma: 11 db

Az 1. Világháborút lezáró trianoni szerződés Szikszó számára különös fordulatot hozott. Mivel az Abaúj-Torna vármegye megmaradt részének legnagyobb községe volt, Szikszó lett a vármegye székhelye. 1962-től járási székhely lett. Nagyközségi rangot legutóbb 1970-ben kapott, ismét várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett, napjainkban saját kistérségi központi szerepkörű intézményrendszerrel rendelkező önálló település. Szikszó térszerkezeti helyzetét alapvetően Miskolchoz közeli fekvése határozza meg, s mint város „Abaúj kapuja”. A település a Szikszói kistérségbe tartozik, amelyet még további 22 település alkot. Szikszó tagja a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak. A város együttműködik a szomszédos településekkel, mint művészeti iskola székhelye. Az iskola telephelye Felsődobsza és Homrogd településeken található. 5.3. Településkép, utcaképek Úthálózati rendszer, utcák jellemzői A település legfontosabb közlekedési tengelye a 3. számú főút, - amely a városon belül a Miskolci útnak (hrsz: 915) és a Kassai útnak (hrsz: 1335/1) felel – északi-déli irányban szeli ketté a várost. A főútról ágazik le a másik fontos közlekedési útvonal, amelyről a szomszédos Alsóvadász település érhető el. Ezen útnak a városon belül a Rákóczi út (hrsz: 16/1) Táncsics Mihály utca (hrsz: 4/2), Bajcsy Zsilinszky Endre utca (hrsz: 264) felel meg. A Rákóczi utca biztosít kapcsolatot a történelmi városmaggal. (Református Templom környéke), a Kálvin térrel. Az út meghatározó a falu fejlődésében – különösen az ősi településrészen - , hiszen ebben az utcában található valamennyi középület és az egyéb közösséget kiszolgáló, illetve kereskedelmi funkciójú épület. Az úthálózat ezen a régi településrészen a bordás úthálózati rendszer jellemzőit viseli magán. A Rákóczi utcával (hrsz: 16/2) párhuzamosan alakult ki, ugyanis a város másik, még jellegzetesen falusi képet mutató utcája a Dózsa György utca (hrsz: 646). Ezen két utca között keresztutcák, úgynevezett bordák, nevezetesen: Uzsoki utca (hrsz: 85/2) Jókai Mór utca (hrsz: 62) utcák teremtenek kapcsolatot. A Dózsa György utcával párhuzamosan a Kazinczy utca (hrsz: 377), és Liszt Ferenc utca (hrsz: 602/2) alakult ki. A fentiekben megnevezett utcákra – az organikus fejlődés jegyeit magán viselve – jellemző, hogy szabálytalan vonalvezetésűek, egyes részén az utcás terek is megfigyelhetőek. A Rákóczi utca és a Kassai út között a Szent Anna utca (hrsz: 1613) a Bolt utca (hrsz: 1474), a József Attila utca (hrsz: 1428) teremt keresztirányú kapcsolatot. A lakosság számának növekedésével az új beépítésű részeken újabb utcák is kialakultak, amelyek már a szabályosabb mérnöki tervezés jegyeit mutatják. Szikszó Város Örökségvédelmi hatástanulmánya

17

A főutcákra, s a vele párhuzamos gyűjtőutakra lakó- és kiszolgáló utcák fűződnek fel. A település főutcájához kapcsolódó utcák találkozásánál tölcsére kiteresedések jöttek létre. A település az úthálózat fejlődése következtében zsákutcák is létrejöttek. A várost érinti a Miskolc-Kassa vasútvonal. A vasútállomás a település keleti részén található. Az úthálózat szempontjából meg kell említeni a városon átfolyó Vadász patakot, amelyen közúti hidak teremtenek közlekedési kapcsolatot az északi városrésszel és a pincefaluval. Szikszó – Pincefalu: A borpincesor úthálózati rendszerének jellemzője a Magyar-hegy lábánál a terepadottságokhoz alkalmazkodó, a párhuzamos utcák és a halmazos települések jellegzetes sajátosságait is magába olvasztó utcarendszer alakult ki. Az úthálózati rendszer az átlagos települési úthálózati rendszernél jóval sűrűbb. Ennek oka abban keresendő, hogy nem lakóterületről, hanem sajátos a lakóterületi funkciót kiegészítő szérűskert jellegű pincefalu volt a terület eredeti funkciója, mely csak a legutóbbi időkben alakult át vegyes használatú területté. Jellegzetes főbb utak, föltáró vonalak mentén nyitott tömbökben meglévő pince csoportok és épületegyüttesek utalnak az eredeti úthálózati struktúrára, mely az átlagos települési úthálózati rendszerektől eltér. Ezt az eltérést a nyitott tömbökből később zárt kisméretű tömbökké vált területek közötti nagyon sűrű úthálózatból adódik, mely még kiegészül azzal, hogy a terepadottságok miatt az egyes területegységek alatt húzódó utakról biztosítandó a beépítés. A tömbök szinte mindegyike egy teleksor mélységű, így minden beépített területegységhez külön feltáró út szolgál Ez a sűrű, útkereszteződésekkel teresedésekkel tagolt úthálózati és tömbrendszer adja a Magyar-hegyi Pincefalu legjellegzetesebb települési karakterét, a dombra fölhúzódó léptékben azonos beépítésekkel. Az egy-két sikertelen építészeti beavatkozásoktól eltekintve a terület sajátosan, a történeti fejlődés során kialakult jellegzetességeit, karakterét, léptékét őrzi, a látvány mind a hegy felé, mind a hegyről lefelé tekintve kiegyensúlyozott, harmonikus. Az úthálózat térbeli elhelyezkedésének jellegzetes karakterelemein túl további jellegzetessége az úthálózati rendszer keskenysége. A keskeny kis utcák és közök is mutatják, hogy az alapvető funkció nem lakóterületi volt. A keskeny 4-5 méter széles utcák azonban nem keltik a zsúfoltság érzését, mivel sűrűn teresedésekkel tagoltak. Észak felé sűrű beépítésű területek felől a kertségek felé haladva az úthálózati rendszer sajátosságainak másik karakteres eleme mutatkozik meg. A párhuzamosan futó Bártfai és Esze Tamás utcák között a tömbök már két telekmélységűvé válnak. A párhuzamosan futó utcák között egy-egy átkötést találhatunk csak, illetve a sűrűbb pincés területeken belül a jellegzetes közöket is megfigyelhetjük. A jellegzetes úthálózati és térstruktúrához jellegzetes beépítési struktúra is tartozik. A földszintes keskeny épületek fésűsen helyezkednek el a keskeny utcák mentén, a teresedések és terepemelkedésekkel tagolt területen belül hangulatos, jó látképű utcaképet adva.


18

Szikszó város úthálózati vizsgálata (2008)


19

Szikszó jelentősebb utcái:

Kassai út (hrsz: 1335/1)

Bolt utca Kálvin tér felőli szakasz (hrsz: 1474)

József Attila utca (hrsz: 1428)

Táncsics Mihály utca (hrsz: 412)


Bolt utca Kassai út felőli része (hrsz: 1471)

Bethánia köz (hrsz: 1404)

Dózsa György utca (hrsz: 646)

20

Jókai Mór utca (hrsz: 350)

Rákóczi utca (hrsz: 16/2)

Szikszó – Pincefalu jellegzetes utcái:


21

Térformák, térstruktúra A települések terei általában települési hálózatok csomópontjaiban alakulnak ki. Más térképződmények létrehozásában történelmileg kimutatható tényezők vagy másodlagos hálózatok játszanak szerepet. Közös vonásuk, hogy az úthálózat szerves részei olyannyira, hogy számos esetben csak a leírás teszi indokolttá a térképződmények és az utcák elválasztását. Miden tértípusnak, térforrásnak jellemzője azonban a térhez kapcsolódó környezeti minőség, az épített környezet, a beépítési mód, valamint a funkcionális tartalom is. Az alábbiak a város legjellegzetesebb tereit, teresedéseit mutatják be: A városban a legjellegzetesebb tömb térnek tekinthető a Kálvin tér a Református templom környezetében, továbbá a Bethánia kastély egykori parkja helyén kialakult gyermekjátszótér. Kálvin tér: A református és katolikus templomot mintegy összekötve épült meg Szikszó főtere 2006 ban. A tér meghatározó eleme a Református templom mellett az új Római Katolikus templom épülete. A régi templom tornya megmaradt, a megújult főtéren zavaró látványt nyújt. 2007 során a főtér új, színvonalas emlékfával gyarapodott. A tér képét a „szocreál ” stílusú ABC áruház épülete rontja leginkább. A református templom kertjét közparkként bárki használhatja, bár az egyház tulajdona.


22

Bethánia kert: A település főutcája a Miskolci út az ebbe becsatlakozó Rákóczi út általi tölcsérszerű kiszélesedése Szikszó egyik legkiemelkedőbb teresedése. Ez a tér lényegében a település ősi útleágazásinak egy sajátos változata. A Bethánia kert jelenleg közparkként funkcionál, de a Szociális Misszió Társulat tulajdonában van. 2007 - ben a Bethánia kert helyi védelmet kapott. A kertben játszótér is található.

A leágazásokra jellemző, hogy jellegzetes tölcsérszerű térbővület keletkezik, míg a hegyesszögű tömb sarkán megjelennek a tipikus saroképületek. Jelen esetben ezen jellemzők közül a saroképület nem található meg, viszont a térbővület megfigyelhető.


23

5.4. Településszerkezet, területhasználat Településszerkezet Szikszó jellegzetes utcái a Rákóczi utca (hrsz: 16/1/2), illetve a Kassai út (hrsz: 1335/1), Dózsa György utca (hrsz: 646), amelyek nyomvonala már az I. katonai felmérési térképen is fellelhető. A térképen jól kivehető a - Szent Anna utca (hrsz: 1613) - Bolt utca (hrsz: 1474) - József Attila utca (hrsz: 1428) - Hunyadi János utca (hrsz: 1399) - Kossuth Lajos utca (hrsz: 1537) - Arany János utca (hrsz: 182) illetve a Vadász pataktól északra a Petőfi Sándor utca (hrsz: 1828) nyomvonala. A mai pincefalukon vezető Széchenyi utca (hrsz: 2086) nyomvonala is felfedezhető. A lakosság számának növekedésével részben nyugati, részben keleti, de elsősorban déli irányban terjeszkedett. A déli részén a 3. számú főút két oldalán figyelhető meg a város belterületének növekedése. Ezeket a területeket már a mérnöki tervezés eredményeként szabályos utcahálózat és telekforma jellemzi. Napjainkban a település három, a város fejlődése során kialakult részre tagozódik: - Szikszó ősi városmagja és az ahhoz kapcsolódó kisebb jellegű terjeszkedés - A pincefalu és annak terjeszkedése - A városi déli részének új beépítésű részei Szikszó – Pincefalu A Magyar-hegy lábánál, déli lankáin helyezkedik el. Településszerkezeti kapcsolata a város felé Vadász patak hídján keresztül van a Kossuth Lajos utca felé. A területünk fő településszerkezeti eleme és föltáró útja a Széchenyi utca. A terület településszerkezeti kapcsolata a 3. számú országos főút felé a Petőfi Sándor utca. Magának a Magyar-hegyi pincesornak településszerkezeti jellemzője a halmazos, a domblábhoz alkalmazkodó, dombra fölkúszó utcarendszere. Az útvonalak a terepadottságok miatt főként a rétegvonalakkal párhuzamosan futnak, de ahol a terepadottságok lehetővé teszik ott a hegyre fölfutó utak is megjelennek. Az úthálózat mellett jelentős településszerkezeti elemet jelentenek azok a közterületek, ahol a pinceépületek csoportosan helyezkednek el. Kelet felé haladva a terület elkeskenyedik, egy tömb szélességűvé válik a Bártfai utca és az Esze Tamás utca között.


24

A tervezési terület főbb belső föltáró útja a Szádellői út, amely dűlőutakon keresztül Alsóvadász felé is kapcsolatot biztosít. A terület tömbjei a terület funkciójából és vegyes felhasználásából, valamint a terepadottságokból fakadóan aprók, a terület utcákkal, utcáknak nem használt közterületekkel erősen tagolt. A terület funkciója a jelenlegi állapotok szerint kettős. Alapvető főfunkciója a történeti időkben a szőlőműveléshez kapcsolódó pincehasználat volt. A pincesor egyedi kisebb pinceházakhoz kapcsolódó különféle méretű és mélységű pincékből áll, melyek csoportosan, bokorszerűen helyezkednek el a területen belül. Feltételezhetjük azonban, hogy a lakófunkció csak a későbbi időkben jelent meg a területen, az egyes pinceépületek alakulhattak át lakóépületté és a pincés terület lakóterületté. A helyszíni vizsgálatok során az ott lakó és ott pincét birtokló emberem elmondása szerint főként a terület várostól kívülebbi részein összefüggő pincerendszer lehet jelen, melyeket részben elfalaztak és egyes pincesorok egy-egy ilyen pincerendszerre épülnek fel. Nagy a valószínűsége a hosszú pinceágaknak a Bárfai utcával párhuzamosan elhelyezkedő pincebokor és a volt Bethánia ház környezetében. Nagy a valószínűsége az összefüggő pinceágak jelenlétének a 0137 helyrajzi számú úttól délre eső területeken. A területhasználat az idők folyamán átalakult és a pincefalu egy része főleg a városhoz, városközponthoz közel fekvő helyeken lakóterületté vált. Az eredeti pincefalu funkció nyomait a vegyes terület felhasználású telek jelzi, több helyütt a lakóépületek mellett megmaradtak a pinceházak is. Szép példáit megtalálhatjuk a döntően lakóterületi funkcióval rendelkező Szabroncai utcában is, vagy a Vasvári utcában. A tisztán pince, tisztán lakó valamint vegyes használatú telkeken kívül találhatunk néhol használaton kívüli területeket, igaz hogy kevés számban. A terület intézményellátását a városközpont és a város többi intézményterülete biztosítja. A tervezési terület keleti részén a pincés területek már nem közterületen álló vagy kisméretű telken álló, vagy kisméretű telken álló pincékkel jellemezhetők, hanem főként az Esze Tamás utcától északra fekvő a hegyre fölkúszó nagyméretű szőlőkhöz, illetve kertségekhez kapcsolódnak.


25

Szikszó első katonai felmérési térképe (1782-85.)

Szikszó második katonai felmérési térképe (1829-66)


26

Szikszó harmadik katonai felmérési térképe (1872-1884)


27

Területhasználat A belterület terület felhasználására a mezőgazdasági jellegű települések természeti adottságokkal összhangot mutató területfelhasználása jellemző. A település területhasználata a belterületen is harmonikus, egyensúlyban van. A területfelhasználás szerkezete kertvárosias jelleget mutat, jellemző településközponttal, ahol az intézmények sűrűsödése a jellemző. A településközpontnak Szikszó város ősi településközpontja, - a Kálvin tér és Rákóczi utca találkozásánál, - a Református templom és az új Római Katolikus templom közvetlen környezete tekinthető. A város intézményterületei a település központjában és az újonnan épült részein, elszórtan találhatóak. A település központjában koncentrálódnak a fontosabb kereskedelmi és szolgáltató funkciók, s néhány jelentős intézmény is. A lakóterületeket illetően város egész területére a kertvárosias lakóterület a jellemző. A telkek nagysága a településközpontban változó, az új beépítésű részeken közel azonos nagyságú. A beépítés jellegét tekintve az oldalhatáron álló beépítés a jellemző. A szabadonálló beépítés elsősorban az intézményeknél fordul elő. Szikszó külterületét a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. A külterület legmeghatározóbb területfelhasználási eleme a szántó. Az összefüggő szántó területeken szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. A birtokszerkezet jelentős változáson ment keresztül a rendszerváltást követően. A birtokok jelentős része 1-3 ha közötti, a külterület tulajdonviszonyok tekintetében kedvezőtlenül elaprózott. Szikszó külterületének legnagyobb hányadát a szántó művelésű területek teszik ki. A gyepterületek a településen elszórtan találhatóak, melyek kis kiterjedésűek. A legtöbb gyepterület természeti védelem alatt áll, vagy az ökológiai hálózat része, így védelmük indokolt. A külterületen gyümölcsös területeket elsősorban nagyobb táblákban, összefüggő területként találunk. Erdőterületeket Szikszón elszórtan találhatunk kisebb-nagyobb foltokban. Erdősítés javasolt a kihasználatlan mezőgazdasági területeken A külterületen lévő gazdasági telephelyek mezőgazdasági jellegűek, elsősorban a mezőgazdasági termelést szolgálják ki, és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipart. Különleges területfelhasználású a szennyvíztisztító telep a várostól keletre, a 069/2. helyrajzi számon, a vízmű területe (hrsz.:0133),továbbá a már megszűnt szemétlerakó telep a várostól nyugatra (hrsz: 02/56, 02/59). Különleges területi besorolásúak a külterületen elzártan található anyaggödrök is.


28

5.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Telekszerkezet és telekhasználat Szikszó város telekszerkezete a mezővárosi településszerkezetéhez igazodik. A telek alakja, nagysága a főutcához igazodva alakult ki. A főutca a Református Templom környezetében térré szélesedik. A telkek jellemzően eltérő nagyságúak, alakjuk a kialakult úthálózathoz kapcsolódik. A város újonnan kialakított részein a mérnöki tervezés eredményeképpen szabályosabb, kertvárosias jellegű, közel azonos nagyságú telekhossz a jellemző. A város belterületén ugyanakkor több az összefüggő teleknagyságot képviselő terület (temető, közintézmények, …). A település tömbszerkezetét a telekszerkezethez hasonlóan a kialakult úthálózat határozza meg. A város két főutcája (Rákóczi utca, Kassai út), s a hozzá kapcsolódó kiszolgáló útjai nem szabályos tömböket zárnak körben, több a „hegyes” záródású, amely a telekstruktúrában is megmutatkozik, a tömbvégeken kisebbek a telkek, egészen az apró telekig sűrűsödhetnek. A mellékelt tervlapon zárt, nyitott és beépítetlen jellegű tömböket tüntettünk fel. Zárt tömböknek tekintjük azokat a tömböket, amelyek két, három, esetleg négy oldalról is határoltak. Szabályosabb, közel geometriai formát mutató tömbök az új beépítésű területeken, a városmagtól délre helyezkednek el. A nyitott tömbök adják meg az átmenetet a település és a természeti környezet felé. Általában a nyitott oldalon is megjelenik egy hálózati elem, egy kiszolgáló dűlőút. Beépítetlen tömböket a településen elszórtan találunk, amelyek nagy kiterjedésűek. Ezen tömbök az északi, illetve a keleti, nyugati településrészen jellemzőek. Szikszó – Pincefalu: A Borpincesor úthálózati rendszerének és térszerkezetének alapvető jellemzője a Magyarhegy lábánál a terepadottságokhoz alkalmazkodó párhuzamos jellegű, mégis a halmazos települések kuszaságát is idéző úthálózati rendszer, valamint a funkcióból és terepadottságokból adódó apró tömbök sokasága, melyek utcáknak nem használt közterületekkel tagoltak. A tömbméretek a kertségek felé haladva nőnek és a terület tagoltsága is enyhül. A tagoltság miatt az egyes tömbökben közterületek osztják tovább a területegységeket, illetve a területegységeken belüli területhasználat is változik. A terület tömbjei részben zárt tömbök, részben nyitott tömbök. Főként a döntően lakóterületi terület felhasználású tömbökben figyelhetőek meg a zárt, beépített (körbekerített) tömbök, a nyitott tömbök a közterületekkel erősen tagolt pincés területeken mutatkoznak meg.


29

Szikszó város tömbszerkezeti vizsgálata (2008.)


30

Beépítési mód és épülettípusok A beépítések kialakulását a településszerkezet történeti kialakulása és jellegzetességei, részben az ősi településmag oldalhatáron álló beépítésének telekszerkezete határozza meg. Szikszón az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző. A településen a tornácos ház típus is fellelhető. A tornác házak teljes hosszán végighúzódó, oszlopaival és íveivel az udvari homlokzatok külső megjelenítését hangsúlyozta. A valódi tornác abban különbözik a toldott változattól, hogy a tornác az épület szerkezetének szerves részévé válik. Az előtér jellegű pitvart egyes régi házaknál úgynevezett „lopott tornác”-ként alakították ki, amelynél az elnevezés onnan ered, hogy a belépő a szükséges teret az egymenetes ház mélységéből „lopja el” míg a valódi tornác mindig az eredeti traktus mélységéhez adódik hozzá. A településen a hajlított típus is megfigyelhető. A lakósejtek északi oldalhatár mentén történő sorolásában rejlő lehetőségek ugyanis hamar kimerülnek és a továbbépítés egyetlen lehetősége az utcával párhuzamos irányú bővítés marad. Ennek megjelenése azonban tipológiailag egy új fejlődési ágat indít el, hiszen az új épületszárnynak alaprajzilag és szerkezetileg is a régi hosszú házra merőlegesen kell állnia, tetőgerince pedig párhuzamos lesz az utca vonalával. Az ilyen módon bővített épületet hajlított háznak, az ebben az irányban további fejlődést pedig hajlított házas fejlődésnek nevezzük. A fejlődés mögött a múlt század második felében kibontakozó gazdasági fellendülés áll, amelyik a falvakban és a mezővárosokban egy lassú polgárosodási folyamatot indított el. A két világháború közötti időszakban a magánerőből épített vidéki családi házak építészeti és környezeti világa tipológiai szempontból nem hoz említésre méltó újdonságot, a falvak egyébként figyelemre méltó építkezései a hagyományok szerves folyamatának jegyében valósulnak meg. A második világháború után a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, a parasztság vezető rétegeinek szétzúzása és a lakó- és munkahely szétválasztásának erőltetése a falvakban és a városik peremkerületeiben egy gyökértelen típus gyors elterjedésének kedvezet ez volt a sátortetős szabadon álló családi ház típusa. A típus gyökértelensége nem csak formájában és városias életmódot tükröző alaprajzában, hanem inkább abban nyilvánul meg, hogy a telekhasználat rendjéből túl korán felejtette ki a gazdasági épületeket. Ennek következtében az 5 méteres előkert és a 3 méteres oldalkert erőltetésével már az első melléképület – többnyire engedély nélküli – felépítésekor az építtető elbizonytalanodott és azt a megszokásnak engedve már az oldalhatárra helyezte. A háztáji gazdaság szerepének növekedésével a melléképületek sora így sajátos ellentmondásba került a lakóházzal, amelyik kifelé kertvárosi, befelé viszont a gazdálkodó életmód szükségleteit követte. A 60-as évektől kezdődően a mezőgazdaság és a háztáji gazdálkodás jelentőségének növekedésével egyes térségben megnő a lakosság életszínvonala. Miután a tőkefelhalmozás egészséges lehetőségei politikai okok miatt nincsenek meg, az építtetők jelentős többsége pénzét lényeges szükségletnél jóval nagyobb lakóház építésébe fekteti abban a reményben, hogy majd unokái is ott fognak élni. Így jelenik meg egy új építési szokás és vele egy új épülettípus az emeletes, oromfalával az utca felé forduló családi ház. A gazdaságilag jobb helyzetbe kerülő falvak hagyományos portái fokozatosan eltűnnek, és vele elpusztul a hagyományos falukép is. Az új lakóházak elő-


31

és oldalkerttel épülnek, de ugyanazon telekméretek között, amelyeken a régi udvarházas kultúra kifejlődött. ŰA méreteiben is megnövekedett épületek miatt a kert használhatatlan részekre bomlik. Az 1970-es évektől elterjedt típusok a gerincükkel ismét az utcával párhuzamosan állnak, kifejezetten a városi életmódra is utalva ezzel. A telekméretek nem változnak, az oldalkertek mérete a minimálisra csökken, az épületeknek a szomszéd felé forduló oromfalai „tűzfalként” merednek egymásra. Napjainkban a város legfiatalabb részein (elsősorban a város déli részén) az épületek nagy része a kor igényeihez igazodva tetőtérrel, olykor emeleti szinttel rendelkezik. Előkert a régi épületek egy részénél nincs, itt a lakóházak közvetlenül az utca vonalára épültek. Az újonnan beépített tömbökben már az előírt előkert, oldalkert alkalmazására került sor. Lakóházak esetében a szabadon álló beépítési mód a jellemző, kivételt a társasházak épülettömbjei jelentik. A szabadon álló beépítési mód Szikszón elsősorban egyes intézmények (pl: templomok, óvodák), ipari jellegű épületek, kereskedelmi épületek esetében jellemző. A városban megfigyelhető a beépítések zártsorúvá válásának folyamata is (Rákóczi utca, Bolt utca), amely a városiasodás jeleként értelmezhető.

A településközpont beépítése I.


32

A településközpont beépítése II.

Családi házas beépítés a város déli részén I.

Családi házas beépítés a város déli részén II.


33

A város temetőjének elhelyezkedése

A város sportpályája és környező beépítése


34

JELLEMZŐ BEÉPÍTÉSI TÍPUSOK Oldalhatáron álló, régebbi típusú lakóházak:

Dózsa György utca

Dózsa György utca

Rákóczi utca 66. (hrsz: 23)

Rákóczi utca 60. (hrsz: 19)

Előkert nélküli zártsorú beépítés:

Bolt utca 1/1/2/314 (hrsz: 1518/2/3/4)

Bolt utca 29. (hrsz: 1490)

Kockaház típus:

Kassai út 20. (hrsz: 1321)



35

Hunyadi János utca 44. (hrsz: 1365)

Ikerházas változat – Hunyadi János Utca 38-40. (hrsz: 1370)

Társasházas beépítések:

Verseny út (hrsz: 1280/6)

Kassai út (hrsz: 1280/37)

Az új beépítések néhány változata:


Bolt utca 22. (hrsz: 1407)



Bártfai utca

36

Kálvin tér (hrsz: 1528/1)

Kálvin tér (hrsz: 1536)

5.6. Védettségek A természeti környezet védendő értékei 1. Országos védelem alatt álló területek: Szikszó közigazgatási területén jelenleg egy védett láp ismert, a Méhész-szög területén, ennek helyrajzi számai a következők: 0100/13b, 0101, 0102/5, 0105/5-11. 2. Helyi védett területek Szikszó város Önkormányzatának a helyi természeti értékek, tájak biológiai sokféleségének általános védelméről szóló 11/2006. (IX.29.) számú rendeletében kihirdette a város közigazgatási területén a helyi védett területeket, és közzétette a rájuk vonatkozó szabályozást. A rendelet hatálya a következő területekre terjed ki: A Nagyér területén: 091 árok Hrsz: 1,289 hektár – Nagyér déli része Földutakat kísérő gyepekre a Hernád völgyi határrészekben: 0109 út Hrsz. 1,5752 hektár – Hernádmenti dunai szegfűs gyepek 0111 út Hrsz 2,9162 hektár – a 0115 út csatlakozástól déli irányba; Hernádmenti dunai szegfűs gyepek 095 út Hrsz 2,7822 hektár - a 0115 út csatlakozástól déli irányba; Hernádmenti dunai szegfűs gyepek 0103 Hrsz út 3,8802 hektár - a 0115 út csatlakozástól déli irányba; Hernádmenti dunai szegfűs gyepek 099 Hrsz út 5,7249 hektár - a 0115 út csatlakozástól déli irányba; Hernádmenti dunai szegfűs gyepek 089 Hrsz út, árok 2,7453 hektár A térképen jelzett ároktól délre. Hernádmenti dunai szegfűs gyepek


37

A Hernád folyót kisérő ligeterdőkre és gyepekre: 090/b. Hrsz. Gyep 2,5883 hektár – Hernádmenti ligeterdők 090/c Hrsz. Erdő 1,7316 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0100/15 Hrsz. gyep 0,2263 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0100/2 Hrsz Épület (jelenleg gyep és erdő) 0,0864 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0100/10 Hrsz. Erdő 0,1997 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0100/8 Hrsz. Erdő 7,0469 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0104/3 Hrsz. út 0,3352 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0104/4 Hrsz. Erdő 1,3581 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0104/5 Hrsz. gyep 0,8436 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0104/6 Hrsz. árok 0,1975 hektár - Hernádmenti ligeterdők 0104/7 Hrsz gyep 0,9303 hektár - Hernádmenti ligeterdők Gyep területre (Malom pásti legelő egy része): 0122/r Hrsz gyep, legelő 17,2178 hektár – Malompásti macskaherés legelő Határsövényekre és földutakat kísérő gyepekre a Magyar hegyen: 0137 Hrsz út 0,4111 hektár – Magyarhegyi macskaherés mélyút 0107 hrsz út mentén a következő területek: 6114. hrsz gyümölcsös 0,0518 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6115. hrsz gyümölcsös 0,0050 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6118. hrsz gyümölcsös 0,0050 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6119. hrsz gyümölcsös 0,0025 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6122. hrsz gyümölcsös 0,0025 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6123. hrsz gyümölcsös 0,0014 hektár – Magyarhegyi törpemandulás 6126. hrsz gyümölcsös 0,0004 hektár – Magyarhegyi törpemandulás A víztoronytól északra a 4287/1. Hrsz. kert 0,0108 hektár – Bontai törpemandulás 4287/2. Hrsz. kert 0,0230 hektár – Bontai törpemandulás 4287/3. Hrsz. kert 0,0250 hektár – Bontai törpemandulás A Magyar hegy nyugati szegélyén 0146. hrsz. út 1,3498 hektár – Magyarhegyi macskaherés Határsövényekre és földutakat kísérő gyepekre a Felhábor Frank hegy dombsoron: 0168/6. Hrsz. terület nyugati (szeméttelep felé eső) végéből 250 méteres sáv – Berceli macskaherés 0171/b. hrsz. erdő 0,6404 hektár – Vámos úti törpemandulás 0172. hrsz. út 0,2540 hektár – Vámos úti macskaherés Örménygyökér lelőhely: 0174/5. Hrsz. gyep 0,5540 hektár – Vámos úti örménygyökeres és macskaherés gyepek 0174/3. Hrsz. gyep 2,4577 hektár – Vámos úti örménygyökeres és macskaherés gyepek 0174/1. Hrsz. gyep 1,0376 hektár – Vámos úti örménygyökeres és macskaherés gyepek 0175. Hrsz. erdő 0,9418 hektár – Vámos úti örménygyökeres és macskaherés gyepek Szikszó Város Örökségvédelmi hatástanulmánya

38

09/B. hrsz. erdő 0,5378 hektár – Felhábori macskaherés és pusztai meténges 011/8. Hrsz. út 0,1476 hektár – Groznik dűlői macskaherés 07/5. Hrsz. gyep 0,8279 hektár – Felhábori macskaherés és pusztai meténges 034. Hrsz. út mindkét oldala, Sajópálfala-Sajóvámos közigazgatási határától SajópálfalaArnót közigazgatási határai között – Pálfalai határút törpemandulás 018/4,5. Hrsz. árok 0,2540 hektár – Heling dűlői macskaherés 026/1. Hrsz. erdő 0,6335 hektár – Kövecses dűlői macskaherés 3. ESA (Természetileg Érzékeny) területek: Szikszó város közigazgatási területe a II. (fontos) és a III. (tervezett) kategóriába került besorolásra az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet mellékletében. 4. Tervezett természeti területek: Tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek az alábbi helyrajzi számokon találhatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat): 1. 0138/5; 2. 0106/7-8; 3. 087, 089/a-b, 090/b-c,091, 0100/2, 0100/8, 0100/10, 0100/13d, 0100/15, 0104/3, 0104/4ab, 0104/5-7; 4. 045/39-40, 045/43-44, 060/39a-b, 060/40-41, 061, 062/1a-b; 5. 071, 0118/3a-b, 0118/4-5, 0122/1a-r, 0125/11b, 0124, 0125/1g, 0125/5a, 0125/5d-j, 0125/6d. 5. Ökológiai hálózat: •

Magterület: Helyrajzi számai Szikszó közigazgatási területén: 053-054, 055/c, 058/1, 058/2a-b, 058/333, 059, 078/a-b, 091, 0100/3b, 0101, 0102/5, 0104/1a-b, 0104/2, 0105/6-11, 0106/7-8. •

Ökológiai folyosó: Helyrajzi számai Szikszó közigazgatási területén: 05/b, 08/1, 08/2 zártkert (2268-2573, 2409-2457, 2482-2681, 2685/2-2991), 09/b, 09/d, 011/5, 011/7-8, 012/1d, 018/3b, 019/1a-b, 030, 032/2 zártkert (2130-2222), 045/39-41, 045/43-44, 060/39a-b, 060/40-41, 061, 062/1a-b, 062/5, 067, 071-072, 074, 081, 087, 089/a-b, 090/b-c, 091, 098/1b-c, 098/3, 0100/2, 0100/8, 0100/10, 0100/15, 0104/3, 0104/4a-b, 0104/5-7, 0118/3a-b, 0118/4-5, 0119/1-3, 0120/1, 0120/3, 0120/6, 0120/7a-d, 0120/8, 0121, 0122/1a-r, 0122/2, 0124, 0125/1a-b, 0125/1d, 0125/1g, 0125/5a, 0125/5d-j, 0125/2, 0125/6d, 0125/11b, 0126, 0130/a-b, 0131, 0132/1a-g, 0132/2, 0132/3a-b, 0132/8, 0138/5, 0140, 0141/1, 0141/2a-c, 0150, 0164/13b, 0173/2 zártkert (2996-3682), 0173/7, 0174/1-5, 0175/2-6, 0177. •

Pufferterület: Helyrajzi számai Szikszó közigazgatási területén: 014/1, 014/2b, 016/4, 016/8a, 016/9b,


39

013/16-17, 024/2, 025/1, 025/3-5, 026/4a-b, 026/5a-b, 026/1, 026/3, 026/6a-b, 029/1d, 035/13, 037/1-5, 038, 040-042, 045/1, 045/3, 045/6-36, 045/42, 046-047, 048/a-c, 049-050, 051/ab, 052, 055/a, 056, 060/3-35, 060/36a, 060/37-38, 062/3-4, 062/7-9, 063/1, 063/3-4, 063/6, 063/10-14, 063/16-21, 063/22a-d, 063/23a-d, 063/24-31, 064/1, 065-066, 068/1-2, 069/1-2, 073, 075, 076/a-g, 077, 079, 080/b-c, 082/a-c, 085/1-2, 086/3-5, 090/a, 092-093, 094/1a-b, 094/3-4, 094/5a-c, 095, 096/1, 096/2a-b, 097, 098/1a, 098/2, 099, 0100/12a-b, 0100/13a, 0100/13c, 0100/14, 0102/1a-c, 0102/3, 0102/4b, 0103, 0104/1c, 0105/1-5, 0106/1-2, 0106/5, 0106/6a-b, 0107/1-2, 0108, 0109/a-c, 0110/1, 0110/3-7, 0111, 0112/2-4, 0113/d-f, 0113/8, 0113/10-14, 0115, 0116/18, 0118/1-2, 0118/6-7, 0123/a-b, 0125/3, 0125/8a-b, 0125/10, 0125/11a, 0125/12, 0127/23-24, 0127/27-33, 0128/1-2, 0129, 0130/c-d, 0132/4-7, 0133. 6. Egyedi tájértékek: Szikszó közigazgatási területén 2001-ben történt meg az egyedi tájértékek előzetes felmérése. Az alábbi tájértékek csak előzetes és tájékoztató jellegűek, a lista a kihirdetéséig még módosulhat (a lista rajzi megjelenítését a Terviratok fejezet tartalmazza). Ssz Megnevezés .

Fő típus

Helyszín

1.

Református templom

Kultúrtörténeti

Kálvin-tér.

2.

Emléktábla

Kultúrtörténeti

A református templomot övező egykori védőfal előtt elhelyezett, mintegy fél méter magas kőtömbre illesztve.

3.

Volt vármegye háza

Kultúrtörténeti

A Kálvin-tér DK-i sarkán.

4.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája Kultúrtörténeti

Volt városháza.

5.

Petőfi Sándor Művelődési Ház Kultúrtörténeti (volt zsinagóga)

A miskolci-úttól a Kálvin-tér felé haladva a Rákóczi u. középső szakaszának jobb oldalán.

6.

Volt algimnázium épülete

Kultúrtörténeti

A Református Általános Iskola udvarán.

7.

1848-as 1956-os emlékoszlop

Kultúrtörténeti

A Kálvin tér északi szélén, kis parkban.

8.

„Bethánia” épületegyüttes és Kultúrtörténeti kert

A Kassai-úton a Rózsa F. u-tól az Ady E. u. irányába húzódó nagyobb telek.

9.

Kanadai nyárfa

Biológiai

A Mátyás közelében.

10.

Artézi kút

Kultúrtörténeti

Gárdonyi G. u. kiszélesedő részén a Vadász-patak közelében.

11.

Zsidó temető

Kultúrtörténeti

A Vadász-patak bal oldalán, a Magyar-hegy lábánál.

12.

Pannóniai rétegek feltárása

Földtudományi

A Vadász-patak bal oldalán, a Magyar-hegy lábánál.

13.

Magyar-hegyi pincesor

Kultúrtörténeti

A Magyar-hegy D-re, DK-re néző lejtőin.

14.

Mária emlékoszlop

Kultúrtörténeti

A Magyar-hegyi szikszói szőlőskertekből Aszaló felé vezető földút mellett.

15.

Régi vízimalom maradványai

Kultúrtörténeti

Szikszótól K-re, a Hernád völgysíkján a Bársonyos mellett.


király

utcán,

az

állomás

40

16.

Zsiga László háza, kertje és Kultúrtörténeti néprajzi gyűjteménye

Temesvári út 54.

17.

Szikes lapos a Vadász-patak Földtudományi völgysíkján

Szikszó beépített területének D-i szélén a 3. Sz. főút Ny-i oldalán, kb. 400 m-re.

18.

Régi és új római katolikus Kultúrtörténeti templom

A főtér Ény-i sarkában.

7. NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmerőrzési Területek Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Szikszó közigazgatási területén a Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (azonosító:HUHN20004) elnevezésű területen jelöltek ki földrészeket. Az érintett földrészek: 087, 091, 0100/2, 0100/8, 0100/10, 0100/13b, 0100/15, 0101, 0102/5, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11. 8. NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területek Az Európai Unió Bird Direktívája alapján különleges madárvédelmi területek kerültek kötelezően kijelölésre, amelyeken meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint meghatározott vonalú madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Az érintett területen a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (azonosító:HUBN10007) elnevezésű terület került kijelölésre. Az érintett földrészletek:0100/10, 0100/12a, 0100/12b, 0100/13a, 0100/13b, 0100/13c, 0100/13d, 0100/13f, 0100/14, 0100/15, 0100/2, 0100/8, 0101, 0102/1a, 0102/1b, 0102/1c, 0102/3, 0102/4a, 0102/4b, 0102/5, 0103, 0104/1a, 0104/1b, 0104/1c, 0104/2, 0104/3, 0104/4a, 0104/4b, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0105/1, 0105/10, 0105/11, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0106/1, 0106/2, 0106/5, 01066a, 0106/b, 0106/7, 0106/8, 0107/1, 0107/2, 0108, 0109a, 0109b, 0109c, 0110/1, 0110/3, 0110/4, 0110/5, 0110/6, 0110/7, 0111, 0112/2, 0112/3, 0112/4, 0113/10, 0113/11, 0113/12, 0113/13, 0113/14, 0113/8, 0115, 0116/18, 0118/1, 0118/2, 0118/3a, 0113/3b, 0118/4, 0118/5, 0118/6, 0118/7, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0120/1, 0120/3, 0120/6a, 0120/6b, 0120/7a, 0120/7b, 0120/7c, 0120/7d, 0120/8, 0121, 0122/1a, 0122/1b, 0122/1c, 0122/1d, 0122/1f, 0122/1g, 0122/1h, 0122/1j, 0122/1k, 0122/1l, 0122/1m, 0122/1n, 0122/1p, 0122/1r, 0122/2, 0123a, 0123b, 0124, 0125/10, 0125/11a, 0125/11b, 0125/12, 0125/1a, 0125/1b, 0125/1c, 0125/1d, 0125/1f, 0125/1g, 0125/2, 0125/3, 0125/5a, 0125/5b, 0125/1c, 0125/1d, 0152/1f, 0125/1g, 0125/1h, 0125/1j, 0125/6a, 0125/6b, 0125/6c, 0125/6d, 0125/8a, 0125/8b, 0126, 0127/23, 0127/24, 0127/27, 0127/28, 0127/29, 0127/30, 0127/31, 0127/32, 0127/32, 0127/33, 0128/1, 0128/2, 0129, 0130a, 0130b, 0130c, 0130d, 0131, 0132/1a, 0132/1b, 0132/1c, 0132/1d, 0132/1f, 0132/1g, 0132/2, 0132/7, 0132/8, 058/1, 058/10, 058/11, 058/12, 058/13, 058/14, 058/15, 058/16, 058/17, 058/18, 058/19, 058/20, 058/21, 058/22, 058/23, 058/24, 058/25, 058/26, 058/27, 058/28, 058/29, 058/2a, 058/2b, 058/3, 058/30, 058/31, 058/32, 058/33, 058/4, 058/5, 058/6, 058/7, 058/8, 058/9, 059, 060/10, 060/11, 060/12, 060/13, 060/14, 060/15, 060/16, 060/17, 060/18, 060/19, 060/20, 060/21, 060/22, 060/23, 060/24, 060/25, 060/26, 060/27, 060/28, 060/29, 060/3, 060/30, 060/31, 060/32, 060/33, 060/34, 060/35, 060/36a, 060/36b, 060/37, 060/38, 060/39a, 060/39b, 060/4, 0690/40, 060/41, 060/5, 060/6, 060/7, 060/8, 060/9, 061, 062/10, 062/1a, 062/1b, 062/2, 062/3b, 062/4, 062/5, 062/6, 062/7, 062/8, 062/9, 063/1,


41

063/10, 063/11, 063/12, 063/13, 063/14, 063/16, 063/17, 063/18, 063/19, 063/20, 063/21, 063/22a, 063/22b, 063/22c, 063/22d, 063/23a, 063/23b, 063/23c, 063/23d, 063/24, 063/25, 063/26, 063/27, 063/28, 063/29, 063/3, 063/30, 063/31, 063/4, 063/6, 063/8, 063/9, 064/1, 064/2, 065, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 071, 072, 073, 074, 075, 076a, 076b, 076c, 076d, 076f, 076g, 077, 078a, 078b, 079, 080a, 080b, 080c, 081, 082a, 082b, 082c, 085/1, 085/2, 086/3, 086/4, 086/5, 087, 089a, 089b, 090a, 090b, 090c, 091, 092, 093, 094/1a, 094/1b, 094/3, 094/4, 094/5a, 094/5b, 094/5c, 095, 096/1, 096/2a, 096/2c, 097, 098/1a, 098/1b, 098/1c, 098/2, 098/3, 099. 9. Régészeti területek: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása alapján az alábbi nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatóak a város igazgatási területén: Azonosító

Vetület

Hrsz

43728

Település

Szelvény

Szikszó EOV

Lelőhely neve

X

Y

Gémeskúti-nyomás 88-122

317520

788400

016/10 35626

Szikszó

Református templom 0

16804

Szikszó EOV

16805

Kossuth Lajos utca 88-122

Szikszó EOV

16862

Szikszó

36098

1 791220

88-122

790310

Szikszó

32224

Szikszó

32221

Szikszó

32222

791250

320770

788170

Bercel 98-344

Szikszó EOV

316900 Török-halom

98-344

EOV

0

Sziget-pást 88-122

EOV

317620

Rimay Zoltán telke 0

EOV

318380

Vásártér-vasúti megálló

Szikszó

32214

1

Vadász-patak partja 88-122

EOV

0

320250

789050

Bercel II. 98-344

320350

789200

A régészeti lelőhelyek hiánya, s így a védelmi előírások betartása a megelőző feltárások költsége jelentős mértékben korlátozhatja az egyes területek hasznosítási lehetőségeit.


42

Az épített környezet védendő értékei A település építészeti értékvédelmét három pillérre alapozhatjuk. Az egyedi építészeti értékvédelemre, melynek eleme az országosan védett műemlék és környezet, valamint a helyi építészeti értékvédelemre, ill. a területi értékvédelemre. Az elmúlt korok építészeti emlékei sokak szemében idejétmúlt anyagok csupán, szerkezetek elavult gyűjteménye, melyek hátráltatják a település gyors újraalakítását. Viszont ezek az épületek a településszerkezetek szerves részei. Helyével, tömegével, arányával számtalan szál fűzi a község más értékeihez és szerkezetét alkotó elemeihez. Értékes eleme egy szép faluképnek, vagy kiindulópontja egy ilyen falukép tudatos megformálásának. Országos építészeti értékvédelem Szikszó településén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában védett műemlékként az alábbi épület van bejegyezve. Név: Református Templom Törzsszám: 1113 Cím: 3800 Kálvin tér 2. sz. A Református Templom története, leírása: A gótikus stílusú, támpilléres templom a XIV-XV-XVI. században emelték. De alatta további három, korábbi templom maradványai találhatók. Lőrésen erődfala a XV-XVI. századból való. A város történelmi magjának középpontjában áll magas tornyával és hatalmas tömegével a református templom, amely meghatározó képet ad Szikszónak. Az 1994-ben elkezdett felújítás és restaurálás, valamint a vele párhuzamosan folyó régészeti ásatást bizonyítja, hogy ezen a helyen korábban is templom állott, Szikszó már a XI. században egyházas hely lehetett.

A ma is álló, 40 méter hosszú, háromajtós, csarnokrendszerű, sokszög záródású templom építésének idejéből származik a torony, a rendkívül szép, pálcatagos, liliomdíszes déli kapu, a déli pillérsor, a hajó egykori csúcsíves bordás boltozatának festéssel díszített maradványai és a szentély falában az ülőfülkék. Szikszó Város Örökségvédelmi hatástanulmánya

43

A templom nyugati falához még a 15. Század folyamán két kápolnát emeltek és ekkor épült a déli előcsarnok is. Az épületet egykor kívül-belül falfestmények díszítették, de mivel az épület legalább hétszer leégett, ezek megsemmisültek, a gótikus boltozatokkal együtt. A templom belső kiképzése, 1823-ból származik. A templom, illetve a körülötte levő temető középkori eredetű körítő falait a 18. Században átépítették. A közelmúltban befejeződött kutatás feltárta régi szépségének maradványait, az előkerült tárgyi leletek pedig a templomban működő történeti múzeum anyagot gazdagítják. Az Európai Unió Kulturális Bizottsága az európai építészeti örökséghez sorolta a templomot és támogatta a helyreállítását, amelynek eredményeként az ősi kövek között olyan terek jöttek létre, amelyek a templomban élő közösség 21. Századi igényeinek megfelelnek. A templom 1888-ban épült Angster orgonája és kitűnő akusztikája révén színvonalas hangversenyek rendezését teszi lehetővé. 1387-ből származik egy okirat, amelyik említést tesz egy új- a ma is álló – templom építéséről. Az oklevelet Szikszai Miklós adta ki, de az építkezés az ő életében már nem kezdődött meg, és később is párhuzamosan haladt a korábbi épület bontásával. Déli kapujának liliomos díszítése stiláris és formai rokonságot mutat a kassai dóm portáljával. Mivel a XV. Század első évtizedeiben a dóm falai már magasan álltak az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a szikszói templom építése is az 1410-es, 20 –as években gyorsult fel, példaként pedig éppen a dóm szolgált. Tornya a XV. század második felében épült, majd a század vége felé mellékterekkel bővítették: először a déli kápolna készült el, később az északi kápolna és a déli bejárati előcsarnok. 1588-ban körítőfalat emeltek és az ablaknyílásokat egy méterrel felfalazták, valamint lőréseket alakítottak ki a déli falon. Tovább erősítette az építményt egy középkori eredetű vizesárok is. Szükség volt az erősítésekre, ugyanis Eger eleste (1596) után erődítményként szolgált, a XVII. Században 1,000 lovast, majd 500 gyalogost rendeltek a védelmére. Ennek ellenére a templom továbbra is ellátta liturgikus rendeltetését, sőt a helyi lakosság itt tárolta az értékeit is. Hosszú története során többször újjá kellett építeni, először 1625-ös tűzvész miatt. A villámcsapás okozta tűzkárok kijavítását Kalthaur György kassai kőműves végezte, de munkájával a hívek nem voltak megelégedve, ezért nem fizették ki neki a kialkudott összeget. 1688- ban ismét tűz pusztított, ezúttal a tornyot és harangokat sem kímélték a lángok. Erazmus György, Ács Sebestény és Mrackó György kassai mesterek 1698-ban építették újjá, de 1706-ban Rabutin császári generális felperzseli az egész várost, így a templomot is. A javító munkákkal ezúttal lassan haladnak, az egész századon átnyúlik a rekonstrukció. 1794- ben az északi falhoz cintermet építenek. Korábban a toronyba huszita vigyázót építettek, hogy a városban fellobban tüzekre időben figyelmeztetni lehessen a lakosságot, de 1818- ra olyan rossz állapotba került a torony, hogy a magasságából vissza kellett venni, és a vigyázót is le kellett bontani.


44

Az utolsó nagy pusztulást az 1852-es tűzeset jelentette, de az országos gyűjtésnek köszönhetően hamar felépült a leégett templom. A munkákat Csorbai Lajos miskolci és Szabó Márton rimaszombati mesterek végezték. Orgonája 1888- ból való, Angster József munkája. 1992 után szinte teljes rekonstrukción esett át a templom. A tető gerincmagasságát megemelték, a palatető helyett vörös cserép került az új vas tetőszerkezetre. A gipszrózsás, kazettás mennyezet egyszerű deszkaborításúra cserélték. Régies hangulatú nyugati karzata helyére a kápolnák íveit szabadon hagyó modern, acél szerkezetű karzat került. A padlót fényezett kőlapokkal burkolták, falait felületkövető vakolással látták el, de bizonyos építészeti elemeket vakolatlanul hagytak. 1998- ra elkészült az új, bronzborítású kupola.

Szikszó látképe (1664.) A templom ábrázolása hiteles, a háttérben a minaret, dzsámi képzelet szüleménye (W. Dilich 1606-os metszete alapján)

A Templom és a körítő falának alaprajza


45

A templom szentélye

A templom orgonája

Légifotók a Református templomról:


46


47

Helyi építészeti értékek Bethánia kastély Miskolcról a határ felé (Kassára) menet, a Kassai út bal oldalán magas kőfal takarja a volt Csáky-Hunyady kastélyt, de az előtte elterülő park - a Bethánia kert - már látható. Az 1700ban épült kastély utolsó tulajdonosa gróf Hunyady Lászlóné, Csáky Sarolta grófnő, aki végrendeletében egy olyan társaságnak ajánlotta, amely hajlandó leányneveléssel foglalkozni, és tanítja a szikszóiak gyerekeit. Először az Orsolya-rend apácái vették birtokukba az épületet, majd 1909-től a missziós nővérek birtokába kerül. 1952-ben államosították, később óvoda is nyílt az egyik szárnyában. Jelenleg felújítás alatt áll, a földszintes épületre egy második szintet emeltek. Tulajdonosa a budapesti Farkas Edit által 1903-ban alapított Szociális Misszió Társulat, mely szikszói tagozata 80 fős óvodát és 70 fős öregek szociális otthonát üzemeltet az épület falai között. Érdekessége az épületnek, hogy II. József Kassára menet itt szállt meg egy éjszakára 1783ban. 1909-ben kápolnát építettek a kastélyhoz, amelyet Kratzman Ede festett üvegei, Madarassy Erzsébet és Ellmann Anna oltárképe és egy orosz ikon díszit. Az 1997-es rekonstrukció alkalmával Kratzman Bethánia jelenetét, és bucnis üvegeit Horváth Márta restaurálta. Ekkor készültek a Szent Istvánt, Szent Asztrikot és Szent Erzsébetet ábrázoló jelenetek, valamint egy-egy Szikszó, illetve Magyarország címer, amelyek szintén Horváth Mária munkái. A városközpont területén: Sorszám

Épület neve, rendeltetése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bethánia kastély Bethánia kastély - kápolna Lakóház Turul Kft. Közjegyzői iroda Bank Lakóépület Lakóépület Polgármesteri Hivatal Turul Étterem Lakóépület, üzlet Bíróság épülete Lakóház Takarékszövetkezet, üzlet Posta volt Rendőrség épülete, jelenleg művese állomás Komjáthy féle lakóház

15. 16.


Címe (utca, házszám) Kassai út Kassai út Rákóczi utca 24.sz. Rákóczi utca 20.sz. Pázmány Péter tér 4.sz. Pázmány Péter tér 18.sz Rákóczi utca 13.sz. Kálvin tér 1.sz. Bolt utca 40.sz. Rákóczi utca 15.sz. Kassai út 31. Szent Anna utca 11. Bolt utca 11. Bolt utca 15.

Helyrajzi szám 1402/7 1402/2 53/3/4/5 61 98/1 113 1420 1431/1 1473/1/2/3/4/5/6 1396/5/6 1754 1597/1 1513/1 1508

Bolt utca 21.

1499

Bolt utca 29.

1490

48

Szikszó – Pincefalu „ A tokaj – hegyaljai szőlő –és borgazdaság körzet jellegadó és egyben legfontosabb gazdasági objektumai a pincék”. A riolittufába (a Tokaj-hegyen löszbe) vájt pincék – az ország más szőlővidékeitől eltérően – nem a szőlőskertekben épültek, hanem a borfalvak-, borvárosok belterületén. Két helyen (Abaújszántón és Hercegkúton) a település szélén. Ez utóbbi két község peremén pincesorok, több utcás pincefalu épült ki. A kiváló adottságokkal rendelkező pincék mélyítésének lehetősége épp oly fontos geoadottság, mint a klíma, vagy a talaj. Nélküle nem lenne világhírű a tokaji bor. (Frisnyák S. 1998.) A tároló kapacitásról kevés információval rendelkezünk. 18-19. századi kéziratos térképekről világosan leolvasható, hogy néhány csereháti település határában, általában a faluszél és szőlőskertek (domboldalak) találkozásánál kisebb-nagyobb pincesorok, pincefalvak jöttek létre. Így pl. Aszalón a falutól nyugatra Pincék alja megjelöléssel egy dűlőút két oldalán hosszú pincesort jelöl a 19. század közepén készült térkép. Szikszó északi peremén a Magyar-hegy lábánál már a 19. század közepén létezet az a pincesor, amely némileg bővülve és átformálva ma is látható. A szőlőterület nagyságához képest a pincék száma sok. De ha a parcellák számát vesszük alapul, akkor már nem érezhetünk aránytalanságot. Varga József lelkész 1891-ben nyilván nem az akkori, hanem a filoxérapusztítás előtti állapotokat rögzítette, amikor ezt írta: „A nyugat felé terjedő hegyek, úgyszintén a város felett lévő Aszaló felé húzódó halmok is mind szőlővel vannak beültetve. Nem volt olyan szegény zsellér a községben, akinek egy-két szőleje ne lett volna.” A református egyház jegyzőkönyve közli néhány szikszói dűlő nagyságát és nevét is. „A Pajzos nevű szabad szőlő 25 kapás, az Öveges 12, a Tölgyfás 18, a Boldoganya 14, a Nyúlmáj 40, a Magyar-hegy 3 kapás szőlő.” A szikszói borospincék építésének időszaka a szőlő- és borkultúra virágkorának természetes következményeként a 16. század közepétől a 18. század végéig terjed. A leggyakoribb az un. Lyukpince típus. A lyukpincék elé a 18-19 században a módosabb gazdák, földbirtokosok számos helyen szőlőfeldolgozó présházat emeltek. Az egykori borkereskedő mezővárosok lakóházai alatt általánosan elterjedt az un. Házpince. Alaprajz szerint megkülönböztethetünk egyágú parasztpincét, főtengelyre fűzött celláspincét, amelyet egykor a közép- és nagybirtokosok építettek, valamint egymással párhuzamosan futó, de mindkét végén összekapcsolt pincefolyosót. A nagyméretű pincéket időben elhúzva, több lépcsőben építették. A borkereskedelmi központokban labirintuspincék alakultak ki, esetenként több szinten, fokozatosan összeépített földalatti rendszereket eredményezve. Helyi építészeti értékek a pincefalu területén: Ssz.


Címe (utca, házszám)

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Pince Pince Pince Pince Pince Pince

7.

Pince

8.

Pince

Szobránczi utca 13. sz. Szobránczi utca 15. sz. Szobránczi utca 21. sz. Széchenyi utca 1. sz. Széchenyi utca 7. sz. Széchenyi utca 9. sz. Névtelen utca (hrsz:2129) 13. sz. Névtelen utca 11. sz.


Hegyrajzi száma 2105 2106 2109/2 2095 2091 2090/1/2 2130 2131

49

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince Pince

1. Szobránczi utca 13.sz. (hrsz: 2105)


Névtelen utca 9. sz. Névtelen utca 7. sz. Névtelen utca 5. sz. Névtelen utca 3. sz. Névtelen utca 1. sz. Szádellői utca 3. sz. Szádellői utca 1. sz. Branyinkói út Dolhai utca Alsó pincesor 8. sz. Névtelen utca (hrsz: 2035) Pincesor Tátra utca 8. sz. Tátra utca 6. sz. Tátra utca 4. sz. Tátra utca 10. sz. Esze Tamás utca 9. sz. Névtelen utca (hrsz: 2063) Bártfai utca Bártfai utca Bártfai utca Bártfai utca Vasvári Pál utca Vasvári Pál utca Vasvári Pál utca Vasvári Pál utca Névtelen utca (hrsz: 1006) Névtelen utca Névtelen utca Névtelen utca Névtelen utca Névtelen utca Névtelen utca

2132 2133 2135 2136 2137 2121 2122 2123 2142 2076 2038 2071/1 2162 2163 2164 2157/9 2170 2067 2026/1/2 2025/1/2 2025/1/3 2025/1/4 2053/1/2 2053/1/3 2053/1/4 2051/1/2 6278 6277, 6276 6275 6272 6271 6270/1/2/3 6270/1/2/3

2. Szobránczi utca 15.sz. (hrsz: 2106)

50

3. Szobránczi utca 21.sz. (hrsz: 2109/2)

4. Széchenyi utca 1.sz. (hrsz: 2095)

5. Széchenyi utca 7.sz. (hrsz: 2091)

6. Széchenyi utca 9.sz. (hrsz: 2090/1/2)

7. Névtelen utca (hrsz: 2133) 13.sz. (hrsz:2130)

8. Névtelen utca (hrsz: 2133) 11.sz. (hrsz:2131)

9. Névtelen utca (hrsz:2133) 9.sz.(hrsz:2132) (hrsz:2133)

10. Névtelen utca (hrsz:2133) 7.sz.


51

11. Névtelen utca (hrsz.2133) 5.sz. (hrsz: 2135)

12. Névtelen utca (hrsz:2133) 3.sz. (hrsz: 2136)

13. Névtelen utca (hrsz. 2133) 1.sz. (hrsz: 2137)

14. Szádellői utca 3.sz. (hrsz: 2121)

15. Szádellői utca 1. sz. (hrsz: 2122)

16. Branyinkói út (hrsz: 2123)

17. Dolhai utca (hrsz: 2142)

18. Alsópincesor 8.sz. (hrsz: 2076)


52

19. Névtelen utca (hrsz: 2133) (hrsz: 2038)

20. Pince-sor (hrsz: 2071/1)

21. Tátra utca 8.sz. (hrsz: 2162)



24. Tátra utca 10.sz. (hrsz: 2157/9)

25. Esze Tamás utca 9.sz. (hrsz: 2170)


53


27. Bártfai utca (hrsz: 2026/1/2)




31. Vasvári Pál utca (hrsz: 2053/1/2)




54



36. Névtelen utca (hrsz: 2133) (hrsz: 1012/1/2)

37. Névtelen utca (hrsz:2133) (hrsz: 6275)



40. Névtelen utca (hrsz: 2133) (hrsz: 6270/1/3)

41. Névtelen utca (hrsz: 2133) (hrsz: 6270/1/2/3)


55

5.7. Az örökségi értékek elemzése A településen az épített környezet örökségi értékeit vizsgálva megállapítható, hogy egy darab műemlék található, melynek műemléki környezete kijelölésre került a rendezési tervben. Különálló Helyi értékvédelmi rendelettel a település nem rendelkezik, de a helyi építészeti értékek számbavételre kerültek a korábbi rendezési tervekben, valamint további védelemre érdemes épületek kerültek javaslatra jelen rendezési terv korszerűségi felülvizsgálata során. A rendezési tervben összevontan szerepeltetve lettek a korábbi és a jelenleg helyi védelemre javasolt épületek, tételes utca, házszám, helyrajzi szám felsorolással és fotóval. A régészeti területeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a rendelkezésre bocsátotta, valamint a rendezési terv készítése közben a fejlesztési területekre régészeti terepbejárás készült, melyet a Herman Ottó Múzeum munkatársai készítettek el. A terepbejárás az örökségvédelmi hatástanulmány része, a területfelhasználási változással érintett területekre korlátozódik, de számba veszi az eddig már meglévő régészeti lelőhelyeket is. (lásd: melléklet)


56



6 . V Á LTO Z TAT Á S I S Z Á N D É K O K Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez 6.1. Településhálózati és tájhasználati változás Településhálózati változás Településhálózati szerepét tekintve Szikszó önálló, városi ranggal rendelkező kistérségi központként funkcionáló település. A településfejlesztési koncepció alapján a város térségi szerepkörének megőrzése a cél. „Az elérendő cél – a települési együttműködés racionális feladatainak megtartásával – a település szerepkörének és önállóságának megtartása. Hosszútávú cél a település rangjának, szerepkörének erősítése. Ehhez kapcsolódóan cél a település gazdasági fellendítése, az intézményrendszerének korszerűsítése, a lakosság jövedelemszerző képességének javítása.” Tájhasználati változás A kijelölt gazdasági területek aktívvá válása esetén a gazdasági helyzet erősödhet, ami együtt jár az állandó népesség növekedésével, a tartalék lakóterületek betelepülésével, mely végső soron tájhasználati változásokat eredményez. A rendezési terv területfelhasználási változásokat a gazdasági területek, a lakóterületek és a sport, rekreációs területek fejlesztése esetében és az erdősítésekkel kapcsolatosan irányoz elő. A természeti adottságokat kihasználva és a fejlesztési igényeket szem előtt tartva célozta meg a rendezési terv a tervezett területfelhasználásokat. A rendezési tervben kijelölt korlátozások, a korlátozott használatú mezőgazdasági területek meghatározása biztosítja a legfontosabb tájértékek, a természetvédelmi hatóság által védett és az országos ökológiai hálózat részét képező területek megőrzését. A különböző védettségű területeken szigorúbb szabályozást alkalmaz a terv, így korlátozott használatú erdő és mezőgazdasági területek lettek kialakítva. A védelem miatt meg kell szüntetni a tájjal nem harmonizáló területhasználatokat. A védelem alá nem tartozó területeken a szabályozási terv és helyi építési szabályzat adja meg a megfelelő előírásokat. Az OTrT-nek való megfelelőség biztosítása érdekében az erdőgazdálkodási térségben mezőgazdasági területek kerültek átsorolásra erdőgazdálkodási területté. A külterületi dűlőutak és jelentősebb utak mentén javítani kell a fásítottságot. Ezek a mesterséges elemek a kedvezőtlen ökológiai hatásukon túl (klímamódosító, biológiai hatások) élettereket vágnak szét. Ezen kedvezőtlen hatásokat lehet kompenzálni különböző növénytelepítési formákkal (ligetes fásítás, fasor, hófogó sáv, stb.).

–


–

57

–

6.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Településszerkezeti, területhasználati változás A településfejlesztési koncepcióban az alábbi célok lettek lefektetve: Célként tűzzük ki, hogy a település – be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, lakófunkció, intézményi funkció – biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, bor-és vizi turizmus, idegenforgalom) – a már megindult közlekedési hálózat korszerűsítést folytassa, s ezzel tovább csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a település életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: – elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat – másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni – a gazdasági funkciók befogadásához a meglévő gazdasági területek életre keltését és a délen történő iparterületi kínálat céljából történő fejlesztéseket kell megvalósítani. Stratégiai fontosságú gazdaságossági- és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen, a termőföld védelmének szempontjaira tekintettel lévén. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító úgynevezett vegyes felhasználási módú terület bővítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni, elsősorban a településközpont peremterületeinek átminősítésével, valamint a tömbfeltárásokkal, és új lakóterületek kialakításával. E belterületi tartalékokat részben a rendeltetés-módosítás jelenti, amikor a településközpont közvetlen térségében a jelenlegi lakóterületi felhasználás vegyes felhasználásra módosul, s így nő a vegyes terület, másrészt a településközpont átépülésében rejlő intenzitás-tartalék, harmadrészt a nagymélységű telkekből álló tömbök belső részeiben alakítható új lakóterületek. A településközpont kijelölése a történelmi településközpont bővítésével és területi intenzitás növelésével történik. Lakóterület céljára igénybe vehető területek fejlesztése az alábbi módszerekkel történik: – a település központjában tömbfeltárással, intenzitásnöveléssel, – a belső tartalékok felhasználásával – külterületi területrészek bevonásával.

–


–

58

– A gazdasági területeket illetően a meglévő üzemi területek megtartása és megújítása, valamint új területek kijelölése volt a cél, így a gazdasági területek fejlesztése a már meglévő telephelyek bővítésével, tartalék gazdasági területek kijelölésével történik. Nagyobb, összefüggő területtel rendelkező gazdasági területek kijelölésére is sor kerül. A kijelölt területek védett értékeket nem érintenek, szükség szerint a lakóterületek és az érzékenyebb természeti elemek /Túr-folyó/ felé védőfásítással, beültetési kötelezettséggel szabályozhatóak. A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésűek. Az elemek, hogy működőképes rendszerré, azaz a települést átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembevétele volt szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez időben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell: az egységes kapcsolatot, melynek érdekében meg kell oldani • az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését, • a vízfelületek melletti ökológiai folyosók, és a belterületen sétányok kialakításával a vizek és zöldfelületek egymást erősítő rendszerének kialakítását. • a település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: o a kisebb közkertek növényállományát, o a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények közül az egyházi, oktatási és kulturális létesítmények dús vegetációját. A településszerkezet hangsúlyozása érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, egységes zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. Beépítettségi változás A rendezési terv a beépítettséget növelését az üres lakótelkek kihasználásában és a tömbfeltárások lehetőségében látja, elsősorban a belterületi tartalékok kiaknázásában gondolkodik. Új lakóterületeket lehetőség szerint a már meglévő utcák meghosszabbításával jelöl ki. Ilyenek a dél nyugati tartalék lakóterületek és az északi lakóterületek. A terv ezen területek kijelölésével megadja a lakóterületbővítés távlati irányát. Mivel ezek nagy területek, tömbök, kialakításukat egységes beépítési terv elkészítéséhez köti. Tömbfeltárásokat a temető mögötti területen és északon a 3 sz. főút jobb oldalán irányoz elő.

–


–

59

–

6.3. Infrastruktúrális változás A megközelítési viszonyok változása, közlekedésfejlesztés A településfejlesztési koncepció rövidtávon elérendő célja az, hogy „Célként tűzzük ki a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, elsősorban a belső közlekedési rendszer korszerűsítését, forgalomtechnikai átalakítását, egy a várost elkerülő út megépítését (mely tehermentesíti a településközpontot a nagy átmenő forgalomtól), valamint a fontosabb külterületi kiszolgáló utak kiépítését, új összeköttetések létesítését a szomszédos településekkel, valamint a kerékpárút-hálózat kialakítását.” A várható és elhatározott térségi fejlesztések: Előnyként jelentkezik, hogy a térséget elérte az autópálya /M30/, mely jelenleg Miskolcig kiépített és továbbépítése várható északi irányba a szlovákiai Kassa felé. Az autópálya nyomvonala a település igazgatási területét É-D-i irányban érinteni fogja, megépülésével a B.A.-Z. megyeterv is számol. Elérendő célja a városnak, hogy bármelyik nyomvonal is valósul meg az autópálya, legalább két csomóponttal épüljön meg. 6.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Népességviszonyok: Szikszó népességének hosszú távra történő prognosztizálásakor figyelembe vett demográfiai tényezők: NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 6350

6326

6321

6317

6319

6287

6300

6263

6250

6267 6226

6250

Fő

6200

6135

6150 6100

6058

6050 6000 5950 5900 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Évek Adatsor1

» »

Szikszó lakossága sajnos az elmúlt évek során folyamatosan csökken a természetes szaporodást és fogyást megfigyelve a fogyás volt jellemző az előző évekre » Szikszó esetében a vándorlások és elköltözések száma évről-évre folyamatosan növekszik. A népességre vonatkozó jelenlegi és várható tendenciák jövőre vonatkozó kivetítéséből az látszik, hogy a település népessége az elkövetkező 15 évben tovább csökkenhet, esetleg

–


–

60

– stagnálás következhet be. Természetesen a gazdasági helyzet alakulása, a térség jobb, gyorsabb megközelíthetősége foglalkoztatási helyzetének, az életkörülményeknek a relatív javulása ezzel ellentétes, pozitív hatást is kiválthatnak. Ezek alapján a lakónépesség éves változása –0,5 és +0,1%-os mértékben prognosztizálható. A körülmények kedvező alakulása esetében az optimista (növekvő népesség), míg a jelenlegi helyzet stabilizálódása esetében a pesszimista (stagnálás) változat következhet be. Elérendő cél a népességcsökkenés, legfőképpen az elvándorlások megakadályozása, a fiatalok helyben tartása, népességmegtartó erő fokozása. Fontos a hátrányos szociális rétegek felzárkóztatása, és a szemléletformálása. Humán erőforrások: A humán erőforrások, valamint a tudás és a kulturális színvonal magasabb szintre hozatalát a településfejlesztési koncepció az alábbiakban határozza meg: • Életmódhoz kapcsolódó programok, egészséges életmódot segítő programok szervezése, biotermelés népszerűsítése • Kulturális rendezvények, amatőr kulturális együttesek létrehozása, működtetése • A felsőfokú képzés támogatása, önkormányzati ösztöndíj alapítása • Szociálisan leszakadó rétegek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatására programok kidolgozása pályázati eszközökkel az esélyegyenlőségi és más alapokból. • Munkanélküliek átképzésének elősegítése, szakképzési feladatok ellátása • Folyamatos kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal • Befektetők letelepedésének segítése, ezáltal munkahelyteremtés

–


–

61



7 . H AT Á S E L E M Z É S Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez 7.1. Történeti, településhálózati következmények A történeti településhálózat hagyományos felépítését a terv megóvja, helyi értékvédelmi területet külön lehatárol a településszerkezet védelme érdekében. A szabályozással megóvja a hagyományos településkép megváltozását. A város térszerkezeti helyzetét a 3. sz. országos elsőrendű főútvonal határozza meg. Ezen útvonalon keresztül teremthető kapcsolat a megyeszékhely Miskolc, valamint a főváros Budapest, és Szlovákiai határátkelőhely felé. Szikszó helyzete az euroregionális térszerkezetben – a település nagyságrendjéhez mérten viszonylag kedvező, a településen áthaladó országos elsőrendű főútvonal, a tervezett autópálya, valamint a megyeszékhelyhez való közeli fekvése a fejlődés lehetőségét kínálja fel számára. 7.2. Természeti, táji hatások A javasolt beavatkozások hatására a terv végrehajtása esetén egységes ökológiai rendszerbe illeszkedő természetes, a fenntartható fejlődés elveit követő tájhasználat jön létre. A tervezett beépítésre szánt területek a meglévő beépített területekhez kapcsolódnak. Tájhasználati változást a déli iparterületek jelenthetnek, ahol mezőgazdasági területek bevonásával iparterület kialakítása a cél. Az iparterület kialakítása a város fejlődését szolgálja, a város igazgatási területén ez a legideálisabb hely a kijelöléshez. Az egyik területet a 3. sz. főút és a vasútvonal, a másik területet a tervezett autópálya és a 3.sz. főútvonal metszi ki a tájszerkezetből. Jelentős tájképi módosító hatás a tervezett autópálya nyomvonal, melyet országos szintű tervek is szerepeltetnek. A természeti, tájhasználati értékek megőrzését a természetvédelmi előírásokon túl a Helyi Építési Szabályzat külterületi szabályozása is elősegíti a korlátozott használatú mezőgazdasági területek fogalmának és előírásainak megalkotásával. 7.3. A településkép változásai A településkép kialakításában elsődleges szempont volt a településszerkezet korszerűsítési folyamatának erősítése, az alábbi főbb beavatkozások alapján: A belső úthálózati rendszer átalakításával − a település belső területei, tartalékai, tömbbelsői feltárhatóvá válnak, a beépítés sűrűsödhet kisvárosias jelleget öltve. A területhasználat szabályozásával − a településközponton belül erősödő, településközponthoz illő területhasználat, intézmények, sűrűsödés

–


–

62

A települési értékvédelemmel és annak szabályozott kereteinek megteremtésével − a települési arculat megőrzése és továbbfejlesztése egyrészt a hagyományőrzés, de egyben a városiasodás tükrében valósulhat meg. − a települési értékvédelem a települési arculat hagyományőrző, értékteremtő beavatkozásaival növeli a település idegenforgalmi vonzerejét, ezzel gazdasági erejét − az egységesen kialakított műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület szabályozott keretek között segíti elő a védett épületek és településszerkezet értékeinek megőrzését és értékmegőrző felújítását a településközpont arculatának kedvező alakításával párhuzamosan. A Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott illeszkedő, értékvédelmi szemléletű szabályozással − A településen meglévő hagyományos telekszerkezet, tömbszerkezet megtartása, ahhoz illeszkedő területhasználati sűrűség elérése főként a településközpont és peremei tekintetében. − A településen kialakult hagyományos telekhasználati rend megtartása a zónás telekhasználat szabályozásával. − Az építészeti karakter megőrzése a település erősítésének szándékával, az arra alkalmas településközpont területek értékmegőrző szemléletű átalakításával helyi minták alapján. 7.4. A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának, vagy pusztulásának lehetőségei A település nyilvántartott régészeti lelőhelyei jellemzően beépítésre nem szánt területen vannak, veszélyeztetettségük az építési tevékenység szempontjából minimális. Ezeken a területeken valamennyi beruházás előtt régészeti feltárást kell végezni, melyet a szabályozási terv is rögzít. A lelőhelyekkel kapcsolatos részletes ismertetést a miskolci Herman Ottó Múzeum külön kötetben dokumentált tanulmánya tartalmazza → 8. fejezet (Melléklet) 7.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása Szikszó településközpontjára és a régi településmagra jellemző az egységes beépítési magasság, melyre a földszintes kialakítás a jellemző. Jellegzetes beépítési módja az oldalhatáron álló fésűs és a zártsorú beépítési mód. A terv ezt tiszteletben tartja, a helyi értékvédelmi területen belül a szabályozás megőrzi a település karakteres beépítési irányadó elemeit. A lakóterületeket karakterük szerint szabályozza a terv, figyelembe véve a kialakult építménymagasságokat és beépítési százalékokat. 7.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A terv figyelembe veszi a település ismert értékeit, a műemléki védettség alatt álló református templomot, valamint annak környezetét. A helyi építészeti értékek védelmére javaslatot tesz, melyeket helyi védelem alá javasol vonni. A terv meghatározza a helyi védelemre érdemes utcákat is, a védendő közterületek megnevezésével. Az országos védettségű építészeti emlékek környezetét műemléki környezetként kezeli, a Helyi Építési Szabályzatban külön előírásokat ad rá.

–


–

63

A történeti védett, ill. védendő épületek fejlesztésére a konzerválás, ill. a restaurálás jellegű megtartást írja elő, védendő településrészeken nem engedi meg a utcakép arculatát megzavaró, vagy megváltoztató bontásokat és átépítéseket, de biztosítja a revitalizálás – új életre keltés - lehetőségét. Országosan védett műemlékek: Református templom – Kálvin tér 2. sz. Országosan védett műemlékek műemléki környezete: Műemléki környezet helyrajzi számok szerint: 2, 3, 4/1 (út egy része), 4/2 (Táncsics Mihály utca egy része). 16 (Rákóczi utca egy része) 86, 87, 88/1 (megszűnő helyrajzi szám), 88/2, 89, 90 (megszűnő helyrajzi szám) 91, 97, 98/1/2, 99/1/2/3, 102, 103, 106, 107, 108, 113, 114, 264 (Bajcsy Zsilinszky E. utca egy része) 1429, 1430/1/2/3/4/5/6/7, 1431/2, 1432, 1433, 1474 (Bolt utca egy része), 1518/1, (megszűnő helyrajzi szám) 1518/2/3/4, 1519, 1520, 1521/1/2, 1522, 1527/1/2, 1528/1/2, 1529, 1530, 1531/1/2/3/4, 1532, 1533, 1534, 1535, 1536, 1539, 1542, 1543, 1544, 1545, 1613 (Szent Anna utca egy része)

Kijelölt műemléki környezet

–


–

64

Műemléki védelemre javasolt épületek Sorszám

1.

A műemléki védelemre javasolt épület neve, rendeltetése (régi városháza) Sarki Hús és Vegyes Élelmiszer

Címe (utca, házszám)

Helyrajzi szám

Pázmány Péter tér 25. Sz.

5

Pázmány Péter tér 25. sz. főépülete (hrsz:5) Az érintett épületek régi képeslapokon:

–


–

65

Helyi építészeti védelem alá vonandó épületek: A városközpont területén: Sorszám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bethánia kastély Bethánia kastély - kápolna Lakóház Turul Kft. Közjegyzői iroda Bank Lakóépület Lakóépület Polgármesteri Hivatal Turul Étterem Lakóépület, üzlet Bíróság épülete Lakóház Takarékszövetkezet, üzlet Posta volt Rendőrség épülete, jelenleg művese állomás Komjáthy féle lakóház

15. 16.

Címe (utca, házszám) Kassai út Kassai út Rákóczi utca 24.sz. Rákóczi utca 20.sz. Pázmány Péter tér 4.sz. Pázmány Péter tér 18.sz Rákóczi utca 13.sz. Kálvin tér 1.sz. Bolt utca 40.sz. Rákóczi utca 15.sz. Kassai út 31. Szent Anna utca 11. Bolt utca 11. Bolt utca 15.

Helyrajzi szám 1402/7 1402/2 53/3/4/5 61 98/1 113 1420 1431/1 1473/1/2/3/4/5/6 1396/5/6 1754 1597/1 1513/1 1508

Bolt utca 21.

1499

Bolt utca 29.

1490

1. Rákóczi utca 24.sz. (hrsz: 53/1/2/3/4/5/6)

2. Rákóczi utca 20.sz. (hrsz: 61)

–


–

66

3. Pázmány Péter tér 4.sz. (hrsz: 98/1)

4. Pázmány Péter tér 18.sz. (hrsz: 113)

5. Kassai út (hrsz: 1402/2)

6. Rákóczi utca 13.sz. (hrsz: 1420)

–


–

67

7. Kálvin tér 1.sz. (hrsz: 1431/1)

8. Bolt utca 40.sz. (hrsz: 1473/1/2/3/4/5/6)

9. Rákóczi utca 15.sz. (hrsz: 1396/5/6)

7.7. Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A terv a HÉSZ függelékében szerepelteti az országosan és helyi védelemmel ellátott épületek jegyzékét. A HÉSZ V. fejezete tárgyalja az épített környezet védelmi előírásait, mely részletes útmutatót tartalmaz, aminek betartásával a meglévő építészeti örökség helyreállítása gazdaságosan elvégezhető. A terv a közterületek önkormányzati forrásból történő megújulásával számol, az építészeti örökség magántulajdonban lévő része esetében azonban magánerő döntő részvételével számol. A helyi védelemre javasolt épületek listájára csak olyan épületek kerültek föl, aminek fenntartását műszaki állapota lehetővé teszi.

–


–

68

7.8. Településkarakter változásának hatásai A terv törekszik a település karakterének valamint a helyi környezet és hangulat megtartására. 7.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A terv közlekedési, infrastruktúrális és környezetvédelmi elhatározásai csökkentik a történeti örökséget károsító környezeti terheléseket, és biztosítják a történeti környezet műszaki állapotának megtartását, ill. javítását. 7.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv nem tartalmaz olyan döntéseket, melyek az örökség károsításával járnak, és a történeti épületállományban helyrehozhatatlan változásokat, veszteségeket okoznak. 7.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A terv döntései nem okoznak anyagi kárt a meglévő örökségben. Ugyancsak nem okoznak kárt az előírások az egyes ingatlanok tulajdonosainak olyan módon, hogy azok tulajdonát értékcsökkenés érné. Az nem zárható ki, hogy egyes felújítások esetén a védett épületekre vonatkozó szigorúbb előírások többletköltséget eredményeznek, ezzel szemben viszont az épületek értéke is növekszik. 7.12. Összefoglalás Az elkészült rendezési terv a meglévő táji és történeti adottságok megtartásával készül és módot ad a település továbbfejlesztésére. A terv hatékonyan biztosítja a kiemelkedően értékes „műemléki” építészeti örökség védelmét, ugyanakkor a településszerkezet egyéb sajátos elemeit és a település és a táji történetileg kialakult, harmonikus kapcsolatát is biztosítja. A közlekedési hálózat kiegészítése a történeti településmagot megfelelően mentesíti a nem a település központjába irányuló áthaladó forgalomtól, ugyanakkor a védett településszerkezet gépkocsival történő megközelítése továbbra is biztosított. A közlekedési hálózat fejlesztése és korszerűsítése tehát jól szolgálja a kulturális örökség megóvását, ugyanakkor az itt élők életmódját és életminőségét kedvező módon javítja. Az országos építészeti értékvédelmen túl a terv a központilag nem védett helyi értékek számbavételével is foglalkozik. Javaslatot tesz a helyi területi és helyi egyedi védelem megvalósításához és kibővítéséhez. A terv felhasználja a már meglévő táji és természeti védettségeket, területhasználati korlátozásokkal biztosítva a további védelmüket. Miskolc, 2011. június hó

Lautner Emőke Építész-, vezető településtervező TT-1-05-0079

–


Szarkáné Györe Mária Településtervező munkatárs (okl.településmérnök)

–

69



8. MELLÉKLET Örökségvédelmi hatástanulmány Szikszó város Településrendezési Tervéhez

RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ

–


–

70

–


–

71

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY. Szikszó város Településrendezési Tervéhez

Recommend Documents