1
„P.A.S.” P-Art Studio Kft. Nyíregyháza Legyező u. 78/3. 4400
Tsz.:6/2002/2003
Megrendelő: Ricse Község Polgármestere A Képviselő-Testület megbízásából
Ügyvezető igazgató:
Településrendezési vezető tervező:
……………………………… Veres István
……………………………… Veres István okl. építészmérnök TT-1-15-0125/2001.
Ricse Településrendezési Terv II/1 kötet
Településszerkezeti Terv Tsz.: 6/2002/2003. Nyíregyháza, 2004. szeptember
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
2
„P.A.S.” P-Art Studio Kft. Nyíregyháza Legyező u. 78/3. 4400
Tsz.:6/2002/2003
ALÁÍRÓLAP
Ricse Településrendezési Terv Szerkezeti és szabályozási Tervek, Helyi Építési Szabályzat munkarészeihez Ügyvezető :
………………… Veres István
Településrendezési vezető tervező:
…………………………. Veres István okl. építészmérnök a Magyar Építész Kamara tagja TT-1-15-0125/2001
Településtervező munkatárs:
…………………………. Nagyhajú Attila okl. településmérnök …………………………. Egri Dóra tájépítész
Közreműködő tervező: Közlekedés:
…………………………. Gulyás Imre okl. közlekedésépítő mérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja K1d-1/06/09-0057 ………………………… Major Ferenc Vízügyi mérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja BSZFG-1-15-0230, VCS-1-15-0230
Viziközművek:
………………………… Major Zoltán Vizi-, és környezeti építőmérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja V3-2-15-0567, V-4d-2-15-0567 Elektromos-energia ellátás: ………………………… Csomós János okl. villamos üzemmérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja HK-2/15-0403 ……………………………. Ádám Veres Ferenc okl. villamos üzemmérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja
Távközlés:
Környezetvédelem, zöldfelület:
………………………….. Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök a Magyar Mérnöki Kamara tagja 09-0036
Nyíregyháza, 2004. szeptember hó
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
3
„P.A.S.” P-Art Studio Kft. Nyíregyháza Legyező u. 78/3. 4400
Tsz.:6/2002/2003
TARTALOMJEGYZÉK
Ricse Településrendezési Terv II. szakasz 1. kötet Szerkezeti Terv munkarészeihez
Szöveges munkarészek
1.1. Előzmények 1.2.. A vizsgálatok rövid, összefoglaló értékelése 1.3. A Szerkezeti terv leírása 1.3.1. A regionális kapcsolatok fejlődése 1.3.2. A Szerkezeti terv leírása
*
Rajzi munkarészek
1.4 Szerkezeti terv - Változások tervlapja / szövegben/
1: 10.000 lépték nélkül
T-1
*
Megjegyzés * -al jelzett munkarészek határozattal kerülnek jóváhagyásra.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
4
1.1 Előzmények Ricse község Képviselő-testülete döntése értelmében készültek el a település egészének a közigazgatási területére szóló Település rendezési Tervek. A terv első szakaszai a vizsgálatok 2002. szeptember-december hónapban elkészültek, és leszállításra kerültek. Az első szakaszban a részletes vizsgálatok, az előzmények ( tervi és egyéb ) dokumentációi , valamint a Településfejlesztési Koncepció kerültek kidolgozásra. A második (jelen) szakasz dokumentációiban pedig az elfogadott Településfejlesztési koncepcióra, és több előzetes települési egyeztetésre alapozva a Szerkezeti és a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat első, egyeztetésre szolgáló változatai készültek el. Az Étv. szerint szükséges előzetes államigazgatási egyeztetések dokumentumait, a község korábbi és meglévő fejlesztési elhatározásait figyelembe véve készültek el a Fejlesztési koncepció javaslatai. A Koncepciót a település Képviselő Testülete megtárgyalta, és kisebb módosításokkal a 12/2004.(II. 12.) KT. sz. határozatával elfogadta. Az elfogadott koncepció módosításainak lényege: - a község rendezése során a településközpont képzés fokozott jelentőséggel bír, ezért a központ kialakítása a térszervezéssel és közterület kialakítással, a környezete rendezésével kell számolni - az épülő M30-as autópálya közeli kapcsolata és a Lácacsékei határnyitás mellett a gazdasági területek kialakításakor a jó megközelítésre alapozva lehet ipari-gazdasági területeket kialakítani, de csak lépcsőzetesen, kisebb arányban - a sok üres, be nem épített telek ellenére lakótelkeket kell kialakítani ott, ahol nagyobb az igény erre, a község É-i felében A tervkészítés közben is születtek kisebb – nagyobb újabb átdolgozási igények, vagy olyan szempontok vetődtek fel, melyeket az Önkormányzat képviselői fölvetésére a terv már tartalmaz. Ilyen pl. - a korábban tervezett helyétől eltérően a belterülethez közelebb kell kijelölni és biztosítani a szennyvíztisztító telep területét - a gazdasági területeket alkalmassá kell tenni nagyobb intenzitású felhasználásra, sűrűbb, és magasabb építmények elhelyezésére is. A koncepció struktúra-tervében szereplő javasolt terület-felhasználás változásához képest a fejlesztési irány a tervben jellemzően megmaradt. A község javaslatai közül mindet tartalmazza a terv.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
5
Vizsgálati szintézis A településfejlesztés korlátjai és lehetőségei Területi feszültségek, településrendezési konfliktusok Megoldásra váró településrendezési feladatok E fejezet előzményei a részletes vizsgálatok és a helyzetelemzés, amely témakörönként áttekintette a település rendezésével összefüggő, azt befolyásoló helyzetet, illetőleg körülményeket. Egy-egy témakör a települést egy-egy rendezési szempontból vizsgálta, egyegy rendezési problematikájára világított rá, de az ezek közötti összefüggéseket nem tárgyalta. A jelen vizsgálati szintézis elsősorban ezekre az összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. A települési önismeretet elmélyítő diagnózist készít, amely alapján megfogalmazhatók a legfontosabb területi feszültségek, a fejlesztés lehetőségei és korlátjai, azaz körvonalazhatók a legfontosabb fejlesztési és rendezési feladatok.
A község fejlődésének lehetőségei és korlátjai Térségi kapcsolatok, gazdaságfejlesztés : A község földrajzi adottságai, az országos-, valamint térségi térszerkezeti pozíciója kedvezőek ahhoz, hogy a (Tiszabecstől a Tisza-tóig tartó) Felső-Tiszavidék Országos Üdülőkörzet speciális idegenforgalmi kínálatot nyújtó településévé fejlődjön. Az üdülőkörzet fő vonzástényezője a „folyó-folyópart”, amely a potenciális kereslet mintegy 1/3 részét vonzza. Ezt tovább erősíti a térség természeti értékein, néprajzán és népi építészetén alapuló vonzása. Fejlesztési célja az Alföld termálvíz kincsére alapozva a „termálfürdőzés, gyógyfürdőzés” vonzástényező fejlesztése, amelyet a potenciális kereslet további cca 1/3 része kedvel. Így a FelsőTiszavidék üdülőkörzet idegenforgalmi-piaci potenciálja igen jelentős. Az idegenforgalmi statisztikából köztudott az is, hogy az idegenforgalmi kereslet a többféle vonzású üdülőhelyeket kedveli. Így piacgazdasági szempontból is megalapozott az, hogy a község az adottságait kihasználva, az úgynevezett „falusi üdülés”, valamint az úgynevezett „egyéb” (rendezvény / kulturális turizmus) vonzástényező fejlesztésével kívánja növelni a térség idegenforgalmi vonzerejét. A „falusi üdülés” fejlesztésére kiváló adottság a településen ma is jelen lévő falusi gazdálkodó életmód, amelynek mindennapi háztáji munkáiba bekapcsolódva új világot fedezhet fel a turista. Meghonosítása egyik eszköze lehet a fiatal értelmiség helyben tartásának, hiszen amíg a mezőgazdasági tevékenység az idősebb korosztály sajátja, addig a vendégfogadás modern piaci magatartást feltételez, amire inkább a fiatalabb nemzedék alkalmas. A település falu-mivoltához párosuló kisvárosias településközpontja ugyanakkor az aktív üdülés utáni „szabadidő eltöltés”-hez kínál kiváló lehetőséget. További vonzástényező lehet az úgynevezett kulturális, vagy rendezvény turizmus George Cukor világhírű filmrendező kötődésének emlékére. Ennek a vonzástényezőnek az idegenforgalmi termékké fejlesztése távlati cél lehet, mert jóval költségesebb, komoly infrastruktúrát és marketing munkát igényel.
A gazdaságfejlesztés területén az előzőeken túl reális cél : - az Európai Unióban egyre növekvő keresletnek örvendő biogazdálkodás meghonosítása, és - a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelése. Az idegenforgalom és a biogazdálkodás meghonosítása elsősorban a humán erőforrás fejlesztését feltételezi (képzési programok, stb) hiszen ezek praktikusan a falusi portán zajlanak, míg a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelése az előzőek mellett új gazdasági területek biztosítását is igényli. A fenti lehetőségek mellett korlátot jelent ugyanakkor, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. Évi XXVI. törvény előírásai szerint a jelenlegi belterületen kívül (annak bővítéseként) városias, 15 fő/hektár lakósűrűséget meghaladó intenzitású települési térség nem jelölhető ki. Így az
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
6 új funkciók befogadása és a belső fejlesztési igények elsősorban a jelenlegi belterületi tartalékok kihasználásával és intenzívebb területhasználattal biztosíthatók.
Természeti adottságok : A község értéke, erőforrása az a természeti-topográfiai adottságok folytán kialakult érdekes ellentét, amelyet a síkvidéki falusias település és ugyanakkor a dombvidéki, kifejezetten kisvárosias településközpont jelent. Népességviszonyok, társadalmi összetétel : A település fejlődését elősegíti, hogy a lakónépessége az utóbbi években növekedett, aminek elsősorban a pozitív vándorlási egyenleg az oka, vagyis a beköltözők száma meghaladja az elköltözők számát. Kedvezőtlen viszont : a természetes népmozgalom negatív volta (ami természetes fogyást jelent, vagyis a halálozások száma meghaladja az élve-születésekét), és szintén kedvezőtlen a fiatal, kvalifikáltabb nemzedék elvándorlása. Kor szerinti összetétel alakulása : A fiatal korosztály elvándorlása az elöregedési folyamatot táplálja. Iskolai végzettség : A fiatal értelmiség elvándorlása a népesség iskolai végzettségére (mint erőforrásra) kedvezőtlenül hat. Foglalkoztatottság : A foglalkoztatottsági helyzet kedvezőtlen. A fiatal értelmiség elköltözése mellett második legveszélyesebb visszahúzó erőnek a munkahelyek hiánya tekinthető. Területfelhasználás : A község belterületének igen nagy a tartaléka : - a lakófunkció terén mind a jelentős számú beépítetlen építési telek által (cca 17 %, mintegy 130 db), mind pedig a nagymélységű tömbök feltárásával kínálkozó telekalakítással, - a vegyes (lakó- és intézményi) funkció terén a vegyes terület település-szerkezetileg is indokolt növekedésével és intenzitás-növeléssel (elsősorban a településközpontban), - a zöldterületek és a különleges intézményi területek terén a mély-fekvésű, településszerkezetileg kedvező pozícióban elhelyezkedő területek rendezésével és értékükön való felhasználásával. - az üresen álló egyes ingatlanok hasznosításával (a volt határőr laktanya és a terménytároló a Kossuth utcán, a volt művelődési központ a Dózsa György utcán, az idősek otthona a településközpontban a református templom mellett, és a templommal szembeni épület.) Az idegenforgalom fejlesztése megkövetel bizonyos környezeti kultúra fejlesztést is, így az üdülési funkciót zavaró tevékenységek (például nagy mezőgazdasági gépek tárolása) kihelyezését a településtestből, közterületek rendezését, fásítását, és a rendezett állapot fenntartását. Ezért célszerű az ilyen zavaró funkciókat befogadó területek biztosítása, ahová azok kihelyezhetők. A feldolgozó- és a beszállítói ipar fejlesztése mellett ez is igényli új gazdasági területek kijelölését. Környezeti állapot, közművesítés : Nem megoldott a csatornázás, a szennyvízelvezetés- és kezelés, és befejezésre vár a belvízelvező rendszer kiépítése is. A kommunális hulladék elhelyezése és kezelése az EU előírások szerint regionális szeméttelepen belátható időn belül kormányprogram alapján megoldódik. Területi feszültségek, településrendezési konfliktusok, település-rendezési feladatok A település területi feszültségei településszerkezeti, terület-felhasználási, kismértékben ellátási, és környezeti okokra vezethetők vissza.
Településszerkezeti problémák : - külső, országos térszerkezeti és hálózati, valamint
- belső településszerkezeti problémákból fakadnak. A külső térszerkezetből adódó problémák : A község országos térszerkezeti-hálózati, közlekedési, elsősorban közúti közlekedési kapcsolatai ma már nem töltenek be területfejlesztő hatást, elsősorban a kapcsolatok minősége, a kedvezőtlen elérhetőség miatt, másrészt az országos úthálózat központosított volta, s így az ország más részeivel való nem kielégítő kapcsolat, illetőleg a kapcsolathiány miatt. Ezért a község (és a térség) számára rendkívül fontos az Országos Területrendezési Tervben rögzített gyorsforgalmi-út fejlesztések mielőbbi megvalósulása, s ezekkel az új térszerkezeti-
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
7 gazdasági fejlődési tengelyek kialakulása, valamint az ezek között kapcsolatot biztosító főúthálózati fejlesztések, és a határnyitások megvalósítása. A lácacséki határnyitással várhatóan megnövekvő átmenő forgalomra tekintettel indokolt a településközpontot a település belső forgalmától tehermentesítő úthálózati elem kijelölése.
A településszerkezet belső problémái : Közlekedésszerkezeti szempontból kiemelkedő probléma, hogy - hiányos az egyes településrészek közvetlen közlekedési kapcsolatát biztosító kiszolgálóúthálózat, illetőleg az egyes településrészek kapcsolata a településközponton át, azt fölöslegesen terhelő módon van biztosítva, - a település tömegközlekedési kapcsolatát biztosító autóbusz-közlekedés tárolási igénye indokolatlanul a faluközpontot terheli. A várakoztatásra célszerű más területet kijelölni. Terület-felhasználási, területhasználati feszültségek : - a belterület beépített területei sok esetben terjengősek (Cigándi-Tinódi utca közötti, Révleányvári utcai, Semjéni utcai tömbök). - a belterületen lévő, lefolyástalanságuk miatt használaton kívüli, de településszerkezeti pozíciójuk miatt értékes területek rendezésével biztosítani kell az értékükön való használatukat. Ilyen, jelentős tartalékot jelentő roncsolt területek vannak a Bem József utcán, a temetőhöz vezető Rákóczi utcán, és a volt határőr laktanyától északra. - A település-felújítás, a rehabilitáció a belső területi tartalékokkal való gazdálkodás elsődleges területe célszerűen a községközpont. Céljai lehetnek : - a közúti, tömegközlekedési forgalomterhelés csökkentése (ezzel a zaj- és levegő-szennyezés csökkentése), - a főtér rendezésével a gyalogos zóna növelése, a gyalogos felületek díszburkolattal való ellátása, a főtér városias kialakítása, - a zöldfelületek növelése, - mindezekkel egy élhető, komfortos és értékén használt, és az idegenforgalmat is szolgáló községközpont kialakítása. - funkcionális felújítást (funkcióbővítés, az egysíkú lakó-rendeltetés oldását pl. kereskedelmi, irodai, munkahelyi funkcióval) - az ellátási problémák korszerű megoldását (gépkocsi parkolás) - a környezet felújítását (parkosítás, igényes térburkolatok, igényes utca és térberendezés) - építészeti felújítást (akadélymentesítést : a mozgáskorlátozottak mozgási lehetőségeit biztosító elemek, homlokzat-felújítás, a településközpont kisvárosias karakteréhez jobban igazodó tömegfelújítás, pl. magastető stb) Ellátó hálózatok : Területi, településrészek közötti feszültséget az ellátórendszerek általában nem okoznak. A döntően az észak-déli tengelyen, s ezen is hangsúlyosan a településközpontban csoportosuló intézményi funkció térbeli-szerkezeti elhelyezkedése a belterület kiterjedéséhez képest megfelelő ellátást nyújt. Környezeti konfliktusok : Környezeti és tájhasználati konfliktus forrása : - a túl extenzív területhasználat, - a csatornázatlanság, a kommunális hulladék elhelyezésének és kezelésének nem elfogadható, és kegyeletsértő megoldása, - az az úthálózati hiányosság, ami által a község belső forgalma is túlzottan a községközpontra terhelődik, - a belvízelvezetés nem megoldott volta, a belterületen vagy közvetlen szomszédságában lévő lefolyástalan területek megléte, - az épített környezet terén a helyteleníthető településépítészeti gyakorlat „emlékei” (a településközpont karakterétől idegen lapos-tetős beépítések, a közterületek rendezetlensége).
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Tervének főbb elhatározásai (megyei közgyűlési határozattal jóváhagyva) Az OTrT keretei között a megyei területrendezési terv az alábbiakat irányozza elő : - a belterülettől keletre, a szomszédos települések igazgatási területéből átnyúlóan „jellemzően erdőgazdasági terület”-et irányoz elő, - a Tisza mentén (az árvízvédelmi töltések közötti sávot) „jellemzően vegyes (mező- és erdőgazdálkodási) használatú terület”-ként jelöli, - az egész igazgatási terület „ár- és belvízzel veszélyeztetett terület” - Lácacsékénél, Ricsétől cca. 10 km-re északra közúti kishatárforgalmi átkelőt irányoz elő, - a Sárospatak –Kisvárda utat „főforgalmi út”-ként irányozza elő kiépíteni, -
a belterülettől keletre nagy kiterjedésű, a szomszédos településeket is érintő „üzemelő és távlati vízbázisok védőterülete”-t jelöl.
A Koncepció területi elhatározásai, javaslatai A lakóterületi fejlesztés, új lakótelkek kialakítása céljára igénybe vehető területek : - a Vasút utca-Tinódi utca közötti tömb, - a révleányvári úttól délre eső tömb, - a temetőhöz vezető Rákóczi utca északi és déli oldalán lévő tömbök, - a Kossuth utca keleti, a település északi részén lévő tömb (folytatva a már megindult új telekosztást) Közösségi ellátó funkció elhelyezésére célszerű felhasználni az új művelődési ház térségében rendelkezésre álló szabad területeket, valamint egyes használaton kívüli ingatlanokat, mint a volt művelődési ház, a volt határőr laktanya, a Kossuth utcai magtár, illetve a református templom melletti volt idősek otthona. Az új gazdasági terület iránti igényt elsősorban a település belterületéhez kapcsolódóan, annak déli oldalán, a Cigánd-Kisvárdai út mentén lévő területeken célszerű biztosítani. Részben az itt lévő használaton kívüli meglevő gazdasági területeken, részben az ezek, és a belterület közötti mezőgazdasági területek felhasználásával. Zöldterületként célszerű kialakítani és felhasználni a Bem József utcai mély-fekvésű, roncsolt területet. Különleges intézményi területként (rendezvény-tér, piac) célszerű felhasználni a temető felé vezető Rákóczi utcai roncsolt területet a volt művelődési házzal és telkével együtt. Sport- és szabadidős területi fejlesztésre kínálkozik a volt határőr laktanyától északra és nyugatra eső mély-fekvésű terület. Művi értékek védelme : A településen nagy számban maradtak fenn a népi építészet emlékei, a tornácos lakóházak. Védelmük, jó-karban tartásuk, és használatban tartásuk rendkívül fontos. Jó lehetőséget ad erre a falusi üdülésben való hasznosításuk. - a csatornázás fejlesztése, a belvízelvezetés befejezése, - a közterületek rendezése, utak burkolása, fásítása - az állattartás szabályozása a belterületen, - a köztisztaság javítása, különösen a külső településrészeken, - a lakóterületekről a zavaró vállalkozások kitelepítése a gazdasági övezetbe, - a településközpont felújítása az előzőekben említett közlekedésszerkezeti korszerűsítés révén, az ellátási problémák (pl. gépkocsi elhelyezés) korszerű megoldása, a környezet felújítása (parkosítás, igényes térburkolatok és térberendezés), és építészeti felújítás.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
9
1.2.2. A község természeti értékei Ricse területén országos védelem alatt álló terület jelenleg nem található. Az országos védelemre tervezett területek a következők: 021, 022, 023, 028, 029, 033, 038/1, 038/3, 049, 061, 0118, 0134, 0135, 0177 hrsz-ú földrészletek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága további Természeti területeket is nyílván tart, melyek természetközeli állapotban vannak, jellemzően erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, amely a tájképben, a természetes életközösségekben /növénytársulásokban/ és élőhelyeken maradandó károsodást, vagy átalakulást eredményezne. Ezek: a 021, 022, 023, 028, 029, 033, 038/3 hrsz-ú területek. Az újonnan kialakított Bodrogköz Érzékeny Természeti Terület Ricse község teljes igazgatási területét magában foglalja. Különleges madárvédelmi területek a településrendezési terv készítéséig még nem kerültek felmérésre. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területei Ricse külterületének É-i részén jelentős kiterjedésű, /megszakított/ ökológiai folyosóként létező földrészletek Egyéb védettségi kategóriák a településen nincsenek nyilvántartva. B.-A.-Z. Megye Területrendezési Terve Szabályozási Terve övezeti besorolásában a község jelentős része az. Ún. ökológiai tájrehabilitáció övezetébe esik, és felszíni szennyezésre érzékeny területnek minősül. A korábbi belvízrendezés után visszamaradt rét-legelő területek, gyepes felületek értékes növény- és állatvilággal rendelkeznek. Az erdőfelületek kicsik, és elsősorban az É-i részén találhatóak.
A község tervezett védett, és természeti területei
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
10
A termőföld minősége az országos átlagot kissé meghaladja. A község mélyfekvésű területen fekszik, és a belvíz veszélyeztetettsége is jelentős. A jellemző beépítési mód mind a lakóterületek, mind az intézmények vonatkozásában az oldalhatáron álló. Az építménymagasság a jellemzően földszintes külső részektől a településközpont felé nő, egy emeletesig. A terület-használat sűrű- södését a morfológia is „követi”. A belterület területhasználatára jellemző a „lazaság”, a jelentős területi tartalék, a sok beépítetlen telek (a település déli, délnyugati részén is. Ricse települési szerkezetébe jelentős és káros beavatkozás nem történt. A község igazgatási területén olyan természeti érték, táji adottság ismert, melyet a terv készítésekor figyelembe kell venni. Régészeti, vagy régészeti érdekeltségű terület Ricse területén az eddigi adatok szerint nem ismert. Művi értékek A településen egyedi (országos) műemléki védettségű építményei nincsenek : A helyi védelemre javasolható épületek elhelyezkedése a településen a vizsgálati térképen ábrázoltak szerint: Művi elemként jelennek meg a tájban a már említett csatornák, valamint az elektromos légvezetékek. Tájhasználati konfliktusok, tájsebek Mélyfekvésű területen fekszik, a talajvíz igen magas. A település belvíz veszélyeztetettsége jelentős. Sérülékeny vízbázison fekszik. Nincs a településen zárt szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep. Részben emiatt és a magas talajvízállásból fakadóan jelentős a felszín alatti vizek nitrátszenynyezettsége. A települési szilárd hulladékokat a település ÉNY-i részén, gödörben helyezik el. A megtűrt hulladéklerakó megfelelő technológia hiányában környezetszennyező és megjelenése miatt tájromboló hatású is egyben. Belterületen a hiányos vagy hiányzó utcai fasorok egyrészt az utcakép megjelenését rontják, másrészt a közlekedési eredetű légszennyezés hatását sem tudják mérsékelni. Alacsony az erdősültségi arány. Az igazgatási területen számos rendezetlen agyaggödör található, melyek egy része (hulladéklerakásra, szennyvízelhelyezésre használt) használata miatt is problémás terület. E tájsebek rekultivációja nem történt meg. Más részről pedig néhány közülük természeti értéket képvisel vizes, vagy egyéb ökológiai szempontból jelentős élőhely volta miatt.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
11
Ricse Településrendezési Terv 1.3. Szerkezeti Terv Tsz.: 6/2002/2003.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
12
1.3.A Szerkezeti terv leírása Ricse Község Településszerkezeti tervének alapjai
A község Szerkezeti terve a Településfejlesztési Koncepción, illetve a BorsodAbaúj-Zemplén Megye Területrendezési terve egyeztetési anyagán, valamint az OTrT-n alapszik, azok elhatározásait is tartalmazza. A községre készült egyéb szakvélemények - mint pl. a Vízügyi szakvélemény, a Talajmechanikai szakvélemény és a vizsgálatok megállapításai is beépítésre kerültek a tervbe.
A Szerkezeti terv céljai A terv a település jövőben elérendő céljait a településfejlesztési koncepcióban meghatározottak szerint veszi figyelembe. Az elfogadott Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciót, annak lényegét nem érintve további kisebb javaslatokat vesz figyelembe a Szerkezeti terv, melyek a kikérdezéses közvélemény kutatásra is tekintettel vannak. Így: - a településközpontban tervezett kisebb dísztér és közpark nagysága, szervező és központképző erejét erősíteni kell - a kisvárosias jelleget a vegyes terület-felhasználással kell kialakítani és rendezni - a temető bővítése K-i irányban is szükséges, a tőle É-ra lévő falusias lakóterület, a K-re lévő korlátozott mezőgazdasági terület-használat megmarad - a kerékpárút hálózatot a gyűjtőutak mellett és az országos mellékutakon is fejleszteni kell - a korábbi tervezett szennyvíztisztító telep a község döntése értelmében a belterülethez közelebb kerül - a 3804. és a 3808. sz. országos mellékút távlati terület szükségletét kell figyelembe venni úgy, hogy a várható forgalom miatt annak kiszélesítése csak az épületek adta mértékig lehetséges - a 3804 sz. útról mind a mellette lévő gazdasági területeket, mind a Révleányvár felé vezető út mellett tervezett gazdasági területeket a lakóterületek zavarása nélkül kell tudni kiszolgálni. Ezek a területek melyek a vállalkozások megtelepedésére, és az átmenő forgalom megállításával fejlesztésre tervezett kereskedelmi-szolgáltató létesítmények kialakításával a foglalkoztatást is javítják, kapcsolódnak az M3-as és M30-as autópálya közelségéből, valamint a Kisvárda-Cigánd főúttá fejlesztéséből adódó felértékelődő gazdasági tengelyekhez - a Cigándi út mellett a gazdasági terület több ütemben valósulhat meg - az igazgatási terület külterülete Ny-i és DNy-i területeit az ideiglenes árapasztó miatti elzárás várható hatásai miatt újabb jelentősebb külterületi mezőgazdasági út fejlesztésével megközelíthetőbbé kell tenni A terv területének felhasználására jelentős befolyással bírt a meglévő és tervezett természetvédelmi területek helye, kapcsolata a község települési területével, a külterületek korlátozott felhasználhatósága a természeti és védett területeken és környezetében, a belvízveszélyes területe, a vésztározó és annak szükséges további megtartása, fejlesztése. A terv várható hatása a településre A településrendezési terv hatására, annak eredményeképpen a község települési területe / a belterület, és a hozzá csatlakozó külterület, beépítésre szánt területek, illetve az ezektől távolabb lévő külterület beépítésre szánt területein a kialakuló szerkezet és az elsődleges építési használat miatt racionálisabb, rendezettebb és esztétikusabb lesz. Kialakul a központja, annak arRICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
13
culata egyedibb és urbánusabb lesz, a lakóterületek humanizáltabb megjelenése és rendje jön létre. A települési kötődéshez is szükséges közterületek rendezettebbé válnak, illetve kialakulhatnak ott, ahol jelenleg hiányoznak. A terep adta lehetőségeket kihasználva a község Ny-i irányban lévő egyutcás lakóterületeit rendezett zöldterület kapcsolja a belterülethez. A Hosszútávú településfejlesztési koncepcióban elhatározottak megvalósulása esetén a gazdasági és a szolgáltató tevékenység jelentősége erősödhet a településen, ugyanakkor a lakóterületek mentesülhetnek a kényszerű gazdasági területi zavarásoktól is. A megélhetési viszonyok javításához szükséges munkahelyi területek szabályozott és rendezett keretek között alakulhatnak ki. Az igazgatási terület külterületein a természeti értékek, a védett területek és a védettségre tervezett területek, valamint a használatuk természetkímélő módon valósulhatnak meg. A regionális kapcsolatok javítása A község elérhetőségét és közlekedési viszonyait jelentősen javítja a már megépített, és a továbbépítésében már elhatározott, tervezett M3-M30-as autópálya / a területe Ricsét nem érinti/, abban nyomvonal-változás nem szükséges. A megléte és a térségben a továbbvezetése még a közvetlen lehajtás kialakítása hiányában is a község pozícióit is jobbá, a területet annak 20-50 km-es környezetében jobban megközelíthetővé, elérhetőbbé teszi, így a környezetét is felértékeli. A tervezett főúthálózat-fejlesztéssel, valamint a tervezett Lácacséke-i határnyitással Ricsét is újabb kistérségi kapcsolathoz juttatja, egyben a térség fejlesztését is elősegíti, megszüntetve annak elzártságát, zsák jellegét is. A fejlesztési Koncepcióban megfogalmazottak, valamint az azt jóváhagyó határozat és a megyei Területrendezési Terv és a szakági közlekedésfejlesztési tervek szerint a község megközelítése, regionális kapcsolatainak javítása a jövőben is a 3804-es és 3808-as sz. útról lehetséges. A szerkezeti terv területe Ricse Településszerkezeti terve a község teljes igazgatási területére ké- szül. Az igazgatási határ nem változik. Települési célok, a község távlati fejlesztését és fejlődését meghatározó tényezők Ricse a terv távlatában is lakóterület marad, kiegészítve a jobb térségi közlekedési kapcsolatokból és a térség elérhetőségét és megközelítését is javító további közlekedési fejlesztések lehetőségeiből adódó települési és „magasabb” ellátást nyújtó szolgáltatásokkal - a kereskedelem-vendéglátás és szolgáltatás, valamint az ipari és mezőgazdasági-ipari területek területén. Jelentősebb szerepet kap a gazdasági területhasználat, illetve a természetvédelem, az ebből következő környezetkímélő növénytermesztés és állattartás, ennek a környezet természeti értékeire, a kultúr-táj adottságaira figyelemmel lévő fejlesztési lehetősége. Ezzel a község népességmegtartó erejét kell biztosítani. A települési szerkezetet és a terület-felhasználást meghatározó tényezők A legfontosabb települési szerkezetet befolyásoló tényezők A közlekedési hálózat elemei
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
14
- A Ricse-Cigánd-Kisvárda és a Ricse-Révleányvár meglévő 3804. számú országos mellékút, települési összekötő út, és É-i folytatása - A 3808 – as Semjén felé vezető országos mellékút - a Petőfi-Dózsa Gy. út, mint gyűjtőút A területet behálózó Folyó, csatornák - a Tisza, a maga árterével, a Ricsei főcsatorna, a Ricsei övcsatorna, a Kisrozvágyi csatorna és ezek szivattyú-állásai. A tervezett Cigándi árapasztó-tározó A legfontosabb terület-felhasználást befolyásoló tényezők A települési területek - A belterület - A csatlakozó gazdasági területek - a majorok A természetvédelmi, a tervezett természetvédelmi, a természeti területek - A tervezett természetvédelmi területek - Annak tervezett bővítései - az É-i oldal védett természeti területei A belvíz által veszélyeztetett területek - az igazgatási terület és a belterület Ny-i része a Vízügyi szakvélemény szerinti területek A meliorált területek Az energia- és közműhálózatok elemei - a 20-120 KV-os légvezeték és védőterülete A majorok és állattartó telepek A település-üzemeltetési létesítmények - az ideiglenes szeméttelep - az illegális folyékony-hulladék ürítő - az új szennyvíztisztító területe Az erdők A mezőgazdasági területek A közlekedési szerkezet kialakítása A község közlekedési szerkezetét a T-1 rajzszámú Településszerkezeti terv által meg-határozott rendben kell kialakítani. Révleányvár-Ricse, Cigánd-Ricse és Semjén-Ricse összekötését a meglévő út korszerűsítésével, korrekciójával kell megvalósítani. Ricse közlekedését és megközelítését az alábbi úthálózat fejlesztéssel számolva lehet és kell javítani: - Az M3-as autópálya a községtől D-re, már részben meglévő nyomvonalon halad, illetve épül.. Az autópálya és a község kapcsolata Nyíregyháza felé, illetve Tokaj irányában van legközelebb biztosítva. - országos főút jelenleg nem érinti sem a térséget, sem a községet, a terv szerint a Kisvárda-Cigánd –Lácacséke út nem a területén halad. - Országos mellékutak: - a 3804. sz. Cigánd-Ricse-Révleányvár-i összekötő út - a 3808. sz. Semjén-i út, - Gyűjtőút a község Ny-i belterületi határán, a központ mellett a PetőfiDózsa Gy. Utakból kialakítandó új gyűjtőút - fontosabb külterületi mezőgazdasági utak a Szerkezeti terv T-1 számú tervén jelölt utak
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
15
- kerékpárutak az országos mellékutak területén épülnek ki - gyalogút a község belterületén, a dísztereket összekötő út, illetve a természeti terület felé vezető út a Műv. Központ mellett A tömegközlekedési hálózat a főúton és az országos mellékúton megmarad, annak fejlesztése a járatsűrűséggel, az utazás minőségi paramétereinek javításával szükséges. A község területének felhasználása A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek A község területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit a T1 számú terv szerint kell kialakítani. Beépítésre szánt területek - a belterületen lévő lakó, a vegyes, a gazdasági, és a különleges területek, valamint a külterületen a külterületi gazdasági és különleges területek A fentieknek megfelelően területet kell biztosítani a Cigándi út mellett, annak két oldalán a gazdasági célú terület-használatra, a Révleányvár felé menő, a belterület DK-i részén lévő, illetve a Semjén-i út É-i részén, a belterületen, az út K-i oldalán a gazdasági célú, és a kialakult állattartó majorok bővítése nélkül a legelő területek céljára. Az igazgatási terület ÉNY-i, ÉK-i és a belterület DK-i részén a védett és a természeti területek számára kell a területet „felhasználni”. Ennek a területén beépítésre szánt terület nem alakulhat ki. A lakóterületek fejlesztései: részben a mai belterület területi tartalékaival számolva, valamint a 3804. sz. út É-i oldalán lévő településrész D-i irányú fejlesztésével a belterületi határt változtatva alakul ki, itt kell újabb lakóterületet kijelölni, illetve a meglévőt a szerkezet alakítása miatt kiegészíteni.. új lakóterületi fejlesztési terület a terv területén nincs, a közlekedési hálózat fejlesztése, útnyitás során kialakuló telekvégek kivételével, a tervezett új gyűjtőút két oldalán, a Szerkezeti terv által kijelölt mértékig A lakóterületek a területhasználat és az életmód változásai miatt a jelenlegi falusias lakóterületekből nem kell megváltoztatni, a telekméretek a további falusias területhasználatot a besűrüsödés ellenére lehetővé teszik. A lakónépesség számának eddigi változásaiból, a változások tendenciáiból, valamint a térség pozícióinak várható javulásából a terv távlatában - reális előrejelzés szerint - az alábbi lakónépesség területigényére kell számolni: 2015-re 1.950 – 2.000 fő 2020-ra 2.000 – 2.050 fő A meglévő lakóterületek tartalékai - az üres telkekkel, az üressé vált lakásokkal, a rendelkezésre álló újabb lakóterületekkel kielégítik a várható igényeket. Újabb lakóterületek elsősorban az építési telek kínálat és választék növelése miatt, illetve a meglévők esetében megfigyelhető kis mértékű „mozgás” miatt szükségesek. A belterület változása - A település K-i részén, a volt szeméttelep melletti, illetve attól D-re lévő területekkel a lakásépítések ösztönzése érdekében
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
16
Ugyanitt a 3804-es út felé az erdőig / a majorig/ a lakóterületek bővítése érdekében a belterület tartalékával összevonva a külterület egy része válik belterületté - a Temető mellett a meglévő telkek K-i telekrészei, a jelenlegi belterületi lakóterülettel összefüggően - az új, a belterület Ny-i részén lévő gyűjtőút D-i határáig nő a beépítésre szánt területek - A 3804-es sz. út két oldalán a meglévő gazdasági területek - A Cigándi út mellett tervezett új gazdasági területek - A volt temető, mint kegyeleti park - A mezőgazdasági-üzemi területek - A szennyvíztisztító területe. A terület-felhasználás változásait a változások tervlapjai tartalmazzák. Görbeháza területén az alábbi terület-felhasználásokat alakulnak ki: Terület-felhasználás jele szintterületi sűrűsége A beépítésre szánt területeken Lakóterület - falusias lakóterület Lf 0,3 Vegyes terület - településközponti vegyes terület VT 0,5 Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató Gk 0,4 - nem zavaró ipari-gazdasági Ge 0,4 - mezőgazdasági-üzemi Gmg 0,3 Különleges területek - temető KIO-t 0,05 - kegyeleti park KIO-kep 0,03 - sportolási célú KI-sp 0,1 - szennyvíztisztító Kh 0,1 - különleges közösségi-intézményi KI-ü 0,1 A beépítésre szánt területeket teljes közművesítettséggel kell ellátni, kivéve a részleges közművesítettséggel ellátandó különleges területeket, valamint a mezőgazdasági-üzemi területeket. A falusias lakóterületek a meglévő falusias lakóterületekből, valamint a falusias lakóterületek vegyes területek menti területeinek egy részéből, az új falusias lakóterületek a mezőgazdasági területek egy részéből, a településközponti vegyes területek a lakóterületekből és a meglévő intézményi hasznosítású területekből alakulnak ki. Gazdasági területek a meglévő gazdasági területek mellett külterületi mezőgazdasági területek felhasználásával jönnek létre. A különleges területek: a külterület mezőgazdasági területeinek terv szerinti területein alakul ki. A beépítésre nem szánt területeken Zöldterületek - közparok Z-Kp Erdőterületek - gazdasági célú erdők Eg - védelmi célú erdők, erdősávok Ev Vízgazdálkodási célú területek - folyó, csatornák medre és partja jelentősebb árkok V -
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
17
Mezőgazdasági területek - általános mezőgazdasági területek (szántók, rétek, legelők) - védett területen - kertes mezőgazdasági területek
Má Mkor Mk
Az igazgatási terület DNY-i részén, a Cigándi árapasztó-árvíztározó szivattyútelepei számára, a 3804. sz. út mellett az árlvízvédelem érdekében a tározó használatára szükséges területet felhasználni /szivattyúk telepítése érdekében/. Ennek a területén beépítésre szánt terület nem alakulhat ki. A majorok „fölött”, attól D-re és K-re a meglévő erdőterület növekszik, egészen a 3804. sz. útig, illetve a beépítésre szánt terület határáig az erdőterület fejlesztésre kerül. Erdőterület fejlesztés szükséges a 3804.sz. út É-i oldalán a meglévő-megmaradó major, és a szennyvíztisztító telep körül védőerdőként. A jelenlegi illegális folyékony-hulladék ürítő hely területét rekultíváció után, annak részeként erdősíteni szükséges. Ugyancsak felszámolásra kerül Ricse belterülete É-i részén az illegális szeméttelep is. Ennek területe rendezésével és erdősítéssel kerül É-i irányból védelem alá a meglévő és fejlesztett lakóterület. A külterületek É-i részén a kialakult erdőterületek kerülnek fejlesztésre, melyeket kiegészítenek az utak, dűlőutak és földrészlet határok melletti erdősávok. Jelentős szerkezeti elem a külterületen a kiemelt szerepű mezőgazdasági utak hálózata. A korábban megvalósult energia-közművek megmaradnak, ezek között a 120 KV-os légvezeték is. A település területén az alábbi szerkezeti és terület-felhasználási elemek szerepelnek: Általános közlekedési területek: Országos mellékút: - a 3804, és a 3808.sz út és annak belterületi szakaszai jelentős különszintű közlekedési csomópont: - Ricse területén nincs jelentős mezőgazdasági utak: - a terv tervezett kiépítendő külterületi útjai gyűjtőút: - a tervezett, a központtól Ny-ra lévő új út kerékpárút: - az országos főút és az országos mellékutak mellett azok területén belül gyalogutak, dísztér a terv gyalogútja a Műv. Központ és a Tájház melletti Telepü- lésközpont területen és dísztér a templom, valamint az Önkormányzat előtt A zöldterületek a meglévőkön kívül a belterület kert- és mezőgazdasági területének egy részét, illetve a külterület mezőgazdasági területének terv szerinti területeit veszik igénybe. Az erdőterületek a külterület mezőgazdasági területein alakulnak ki, a terv szerinti térbeli rendben. A természeti és a természetvédelmi területek döntő része mezőgazdasági terület. Gazdasági területek: A település népesség-megtartó képessége növelése érdekében a munkahelyteremtés lehetőségeire is tekintettel a meglévő külterületi gazdasági területek mellett újabb gazdasági területek kerülnek kijelölésre. Ezzel a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és a Képviselő-Testület által azt jóváhagyó határozatban foglaltaknak megfelelően tesz a terv eleget, figyelem-
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
18
mel a környezet védelmére is. Ezek a területek jó közlekedési kapcsolatokkal és kiszolgálással rendelkeznek, és nem zavarják a lakóterületeket sem. Jellemzően a rosszabb földminőségű területeket, és a már meglévő gazdasági területeket jelöli ki ilyen felhasználásra. A Hosszútávú településfejlesztési koncepcióban is megfogalmazottaknak megfelelve a 3804.sz. útra, vagy a 3808. sz. országos mellékútra szervezve, és a mezőgazdasági feldolgozóipar /pl. hűtőházak, tárolók, előkészítők./, a kisipari bedolgozóipar, a raktározás, a logisztikai tevékenységek, a települési főút melletti kereskedelem és szolgáltatás fejlesztésén alapszik a kialakításuk. A község igazgatási területén a meglévő és a tervezett - állattartásra is engedélyezett - területek környezetében a védőtávolságok betartása kötelező. A belterületen teljes közművesítéssel kell számolni a terv távlatában. A tervezett szennyvízhálózat kiépítése a terv jóváhagyását követően valósul meg. A szennyvíztisztító telep a 3804. sz. út É-i oldalára, a 0186/8 hrsz.-ú telekre kerül. ( Ricse területére ennek védőtávolság igénye és kiterjedése van, azonban csak a gazdasági területet és a falusias lakóterület D-i kiegészítését érinti.). A szennyvíztisztítót a látvány és szag védelem miatt erdővel kell körbevenni, a szerkezeti terv szerinti mértékben. A település területe szennyezés érzékenység tekintetében „A”, fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A levegőtisztaság védelmében a besorolt zóna határértékek betartását kell figyelembe venni. A terület besorolása „lakóterület laza falusias beépítésű” területi kategóriájú. Régészeti, vagy régészeti érdekeltségű terület Ricsén területén nem ismert. Táji-természeti érték, amely kiemelt védelemre javasolható az igazgatási terület mintegy 15%-án vetődik fel, mind az É-i, mind a déli területeken. A tájrendezés - tájalakítás A község külterülete igen nagy része védett, ezért annak átalakítása nem lehetséges. A használata a korábbi mezőgazdasági használat marad azzal a korlátozással, amit a Bükki Nemzeti park és környezete védelme a táj és a természet védelme érdekében kötelezően előír. Ennek megfelelően a kialakult és valóságban beépítésre szánt területként használt területeken kívül jelentős újabb bel-, vagy beépítésre szánt területhasználat nem lehetséges. A meglévő erdők területének bővítése is szükséges, azzal kisebb mértékben számolni kell. A természetközeli állapotban lévő területeken a gyepes felületek, és a szűken vett környezetük megmaradnak. A külterületen található vegyes erdőn kívül jelentős erdők nem találhatók Ricsén, és a környezetében sem. A jóléti és gazdasági erdők területét bővíteni szükséges. Éppen ezért, a Bodrogköz ezen részére, a tájra jellemző rét-legelő és a közepesen jó minőségű földeken való szántó művelés, illetve a hagyományosan magas kultúrájú állattartás megtartása mellett a távlatban az erdőfelületek nagyságának a minimális növelését kell elérni. Kötelezően azonban csak a meglévő erdők további területi bővítése, a lakó- és gazdasági területek és környezetükben, azok mellett kell kijelölni erdőterületeket a védő- és biztonsági területeiken kívül. A tervezett szennyvíztisztító, a megszüntetett szeméttelep, az ipari – gazdasági területek és az állattartó telepek körüli védőerdők mellett az utak és dűlők,
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
19
földrészletek melletti kisebb erdők, erdősávok visszatelepítése, melyekkel a korábbi táj arculata kerül megőrzésre. A közlekedési létesítmények nem mentesítik a belterületeket az átmenő forgalomtól, de egyben fontos szerkezet alakító tényezők is. A környezetükben megjelenő gazdasági területek a korábbi mezőgazdasági földeknek csak kis részét veszik igénybe. A belterületen a tervezett kisebb sétány /”korzó”/ a településközpont környezetét humanizálja. Kitelepítendő gazdasági-üzemi létesítményekkel a belterületen nem kell számolni, ilyenek nincsenek előirányozva. A településüzemi létesítmények közül a szennyvíztisztító telep kialakítása Ricse környezeti állapota javításában, a talaj és a talajvíz, valamint az ivóvíz bázis védelme miatt is meghatározó. A sérülékeny vízbázis védelme a terv egyik alapvető szempontja. A kiépítendő regionális szeméttelep megvalósítása után a jelenlegi szeméttelep felszámolásra kerül, a terület rekultivációját, a környezet rendezésével és erdősítésével kell megvalósítani. Ricse bel-és felszíni-víz rendezése a csatornák és árkok rendezésével a belterületen, és főleg a községközpontban a zárt csapadékcsatornák kiépítésével, a lefolyástalan területek mentesítésével javítja a település környezeti állapotát. A csatornák korábbi években történt mederrendezése a terv szerint még folytatandó. A belterület lakótömbjeinek feltárásával a kertek víztelenítése is rendezésre kerül. A külterületen a védett, vagy védelemre javasolt rétek, legelők és a csatornák medrei jelen állapotukban maradnak meg. A belterületi zöldfelületek és a közterületek rendezésével nem csak a táj, de a környezet kultúrája is változik. A temető bővítése nem jár jelentős tájhasználat változással, a területe kis mértékben bővül. A régi temető kegyeleti parkként történő használatát, és a környezetének a fásítását előirányozva a rendezetlen területek kultúrált kialakítása válik lehetővé. A kijelölt fontosabb mezőgazdasági és gyűjtő utak a szomszédos telepü- lésekkel való kapcsolat javításában, és a mezőgazdasági területek intenzívebb hasznosításában jelentenek változást. A terv idején és távlatán túl a tájat, környezetet várhatóan alakító tényezők (mivel az alábbi fejlesztési elhatározások a tervezésnek a koncepcionális fázisában vannak, helyük, nagyságuk és idejük még nem tisztázottak, ezért csak a vélhető hatásaik vehetők figyelembe, a szerkezeti tervbe még nem épülhettek be) - A meglévő M3 – M30-as autópálya, és a tervezett továbbépítése jelentős táji változással nem jár, Ricse igazgatási területére és a településre ez közvetlen hatással nem jelentkezik, amely nélkül a település népességmegtartó képessége erősödhetne. - A Lácacséki határátkelő nyitása régi útra nagyobb forgalom terelését nem jelenti, ez nem lesz jelentős nagyságrendű változás.. - A község igazgatási területének É-i részén tervezett új lakóterületen folytatódó fejlesztések tervtől eltérő mértékű sikeressége, illetve attól eltérő változása esetén, illetve a község D-i oldalán tervezett gazdasági területek tervtől eltérő megvalósulása-realitása esetén egy későbbi döntéssel a jelenlegi szerkezeti tervet újra kell gondolni.
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
20
Az épített környezet alakítása A távlatban a községfejlesztési célnak megfelelő terület-felhasználással és rendezési kell számolni. A kistelepülési /”kisvárosi”/ karakterű vegyes területen a meglévő telkes, magasabb beépítési intenzítású (pince+földszint+1 emeletes/tetőteres ), oldalhatáron álló és szabadon álló, többszintes beépítés felhasználással, illetőleg beépítéssel számolni kell. A telkek megengedett legnagyobb beépítettségét 20, és 30 %- ban lehet megengedni, a telekszélességet 16-20 m, a mélységét 40-50 m, a területét pedig 800 m² legkisebb értékben kell előírni. /A megmaradó lakóterületi használatra is tekintettel a településközponti vegyes területeken a beépítési % max. 30./ A kisvárosias karakter kialakításának további fontosabb elemei még a „zártabb utcakép, és az 1: 1,5 utcafronti maximális légtérarány” érdekében / kivéve a főutakat: a legkevesebb 4 m-es oldalkert, a kétoldalt fásítható, 12-18 m szélességű meglévő kiszolgáló utcák, valamint a 0 -3 m-es előkert. /a kialakult és megtartandó - védett, vagy a realitásokhoz alkalmazkodó nem életszerű átépülés esetén a ténylegesen meglévő érték, ha annak a változtatása nem lehetséges/ A kisvárosias karakter érdekében, valamint az utcakép bezsúfolódását elkerülendő, egyfelől a már szabadon állóan beépített telkeken csak a tetőtér ráépítést, max. egy újabb szint növekedésével lehet engedni, másfelől az esetleges megosztásokra gondolva, azokat elkerülendő, a legkisebb újonnan alakítható telekszélességet 16 m-ben lehet előírni a kialakult lakóterületi használatú övezetben is. A védett és védelemre tervezett épületek környezetben és a településközpont alakításakor is a kialakult településkép megtartása, védelme szempont. Nem lehet az újabb értékek kialakításával sem látványban takarni, sem léptékben alárendelt szerepűvé tenni a meglévő értékeket. A központ környezetében megkezdődött kisvárosi karakter kialakítása rendezett keretek között folytatódik. A főút melletti gazdasági területek megközelítése, látványa a „hátrább” húzott épület elhelyezéssel, és kialakítással, a tervezett növény telepítéssel a község fő megközelítési irányában ad új, és jobb minőséget. A közterületi gépjármű tárolást és parkolást korlátozni kell, illetve a telken kell elhelyezni azokat. Újabb humanizált tereket, díszteret kell kialakítani a központban. A fent említett mutatókat az építési szabályzatba is be kell emelni. A tervezett terület-felhasználást veszélyeztető tényezők: - a lakóterületek közé ékelődött kisebb gazdasági telephelyek, melyek megszűnnek, - illetve a talaj- és a vízbázis védelmi igénye, melyeket a teljes közművesítéssel, illetve a technológiák környezeti hatásvizsgálati kötelezettségének szélesítése old majd meg. - A lakóterületek fejlesztése tereprendezéssel és vízrendezéssel együtt lehetséges csak. - a teljes közművesítés hiánya - a védett vízbázis - a belvíz veszélyeztette települési pozíció
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
21
- a természetvédelmi területek nagy aránya és léptéke Területi mérleg, mutatók Ricse igazgatási területe az önkormányzat megalakulása óta változatlan. A belterület változása során szempont volt, hogy azok a területek, amelyek a korábbi tényleges vagy tervezett lakóterületi használatukat elveszítették, vagy a tendencia afelé mutat, hogy az megszűnik, kapjanak új ösztönzést a megvalósulásukra. A mélyebb, de építésre kedveltebb területek pedig a szükséges terep- és vízrendezés után válhatnak lakóterületté. A pozíciójában javuló területek, vagy a már jelenleg is beépített, csak a jogállásában még nem így nyilvántartott területek pedig beépítésre szánt területi használatot kapjanak. A környezeti állapotok javítása / szállópor meg- fogása, vízrendezés……stb. / és az urbanizáltabb környezet, valamint a rosszabb termőhelyi adottságú területek más felhasználása érdekében növekszik az erdők területe. Arányaiban az erdőterület növekedése / és a mezőgazdasági terület csökkenése / a nem számottevő, nem minden terület-felhasználási változás jelent új, eddig nem volt területhasználati módosulást. A már jelenleg is művelésből kivett területek, melyek a beépítésre szánt kategóriába tartoznak tovább csökkentik a külterület mezőgazdasági területeit. Jellemzően azonban a község igazgatási területén a külterület mezőgazdasági terület marad meg.
Terület-felhasználás lakóterület Vegyes terület
jelenlegi A jelenlegi „laza beépítéssel A most is megfigyelhető falusias, valamint a mezőgazdaságiból falusiassá „átalakuló” együtt A jelenlegi nem tisztán vegyes ter., ezért jellemzően lakóként számított a nagyobb része, itt csak a növekmény, mely a lakót csökkenti
Gazdasági terület Gk, Ge Gmg Különleges terület
+5 ha
Összesen:20 ha 3,5. ha
Vízgazdálkodási terület Közlekedési Zöldterület Erdőterület
+1,5 ha +1,5 ha +10 ha fasorok nélkül -43,5 ha
Mezőgazdasági terület
RICSE TRT
Tervezett változás +2 ha
2002-2004
„P.A.S.”
22
Határozat-tervezet Ricse község Képviselő – testülete ………./2004.(……. …) számú Képviselő-testületi határozata Ricse településszerkezeti tervének és a szerkezeti terv leírásának elfogadásáról A Képviselő - testület a Község igazgatási területére készített Településszerkezeti tervet és leírását az előterjesztésben foglaltak szerint megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1. A P-ART Stúdió Kft. által 6 /2002/2003 Tsz.- on készített T-1 rajzszámú Szerkezeti tervét és a szerkezeti terv leírását elfogadja. 2. Fölkéri a Polgármestert, hogy a Szerkezeti terv szerint a terület Szabályozási tervét és a Helyi építési Szabályzatát készíttesse el. Ricse, 2004. …………. Kapják: 1., A Képviselő-Testület tagjai 2., A polgármesteri Hivatal jegyzője és a belső szervezeti egység vezetői
RICSE TRT
2002-2004
„P.A.S.”
