4-8 Röhrig 5_Layout 1 2015. 05. 26. 22:27 Page 1
• Röhrig Géza • VERSEK
Röhrig Géza
Versek kô bugacon hevertem barna egyenes kô valaki fölemelt marhalepényestôl negyven napig kínzott mire megszólaltam zöld palacsintás kô a virradatban ’én vagyok a Te Urad Istened’ lángolt a gémeskút nobody listened ’ne legyenek rajtam kívül isteneid képet ne faragj se nekem se nekik légy tisztelettel apád s anyád iránt ne éld a másét saját nejed kívánd nevem dühbôl ki sose mondjad a gyilkos pusztuljon szent a szombat’ így kiálték barna egyenes kô elhangzott a törvény meghalok a csendtôl néma vagyok némi kô a köves földben ganéj alatt újra kibírom-e csöndem
• 1 •
4-8 Röhrig 5_Layout 1 2015. 05. 26. 22:27 Page 2
• Röhrig Géza • VERSEK
kapu fûzöld ernyôt tett maga elé nyitva a mögött aludt az volt a fedezék jeruzsálemi koldus álltam meg sajnáltam bár irigyeltem is azért feje alatt magyar imakönyv lapult tátott szájjal hevert nyugtalan éreztem ebbôl tán vers lesz kicsit el is szégyelltem magam sûrûn hömpölygött a sétálóutca a fûzöld ernyô mint paraván szolgált egy banánt raktam le mellé az amcsik hagytak az öregnek pár dollárt csúszásban voltunk s még meg akartunk nézni egy-két dolgot aludt a tekintetére vágytam este visszatértem de már nem volt ott egy ismerôs átküldte albumát az útról kattintok lassan nyílik az elsô ’hajnali három a panaszfalnál’ ô az! kezében fûzöld esernyô ’aba tisztákél’ kiáltja a videón s pörög szökkel bukfencezik táncol egy katona meg is tapsolta rögtön ama golyóálló üvegsáncból ôsz pajesza két szalagként röppen ’apu nézd’ kiáltja ismét fejen állva biciklizik a lábával ha látnád se hinnéd éjjel aztán megjelent álmomban ’észrevetted a siratófalon azt a kaput? csak tárná ki már súlyos szárnyait erre vár itt az élô s az élôben a halott mint pollentôl kék darazsak részegen barmok a rétrôl hazaballagva mind betáncolunk majd e kapun bújj bújj zöld ág csak bújjatok rajta’
• 2 •
4-8 Röhrig 5_Layout 1 2015. 05. 26. 22:27 Page 3
• Röhrig Géza • VERSEK
ádám hatalmas hárs mézes illata ébresztget arcom perzsel mint akirôl épp halotti maszkot vettek bánt minden maskara szempillámon e sok apró viaszcsepp anyaszült meztelen akarok lenni mert nincs más ennél igazabb igazság hagynám fügefalevélkaftánom itt ha levetném elvinne a rendôr verset írok így tán békén hagynak a szívükben mindig meztelenekrôl hiba volt elfogadnunk a bôrruhát csóréságunk attól mit sem változott kopók elé dobtam hát szimatnak s követtem is velük az Isten-szagot ám nyomod veszítettük Kert Ura ahhoz csak ahhoz adj még elég erôt utolsó szómmal tanúságod tegyem elsôszülöttem káin fiam elôtt
Röhrig Géza a Saul fia próbái szünetében
• 3 •
4-8 Röhrig 5_Layout 1 2015. 05. 26. 22:27 Page 4
• Röhrig Géza • VERSEK
Az alma és a fája. Mibôl lesz a cserebogár? A szôke kisfiú Nemes Jeles László. Apja, Jeles András A kis Valentinó címû filmjének fôhôsét fotózza egy Beatrice-koncerten. Az amatôr színész mellett Kiss Anikó, László édesanyja áll
35 évvel késôbb - a Vörösmarty téren, a 2014-es könyvhéten
Jób filmje Röhrig Géza verseit jóval azelôtt adta le, mielôtt kirobbant volna nemzetközi, s remélhetôleg onnan vissza-, hazagyûrûzô sikere. Azonban mégsem tehetünk úgy, mintha nem történt volna semmi. Nagyon is történt! Noha ez csendesebb, magányosabb, idôtállóbb esemény, mint amit most a felharsanó fanfárok köszöntenek. (Kertész Imrénél is így volt. A mi feladatunk az, hogy ne a díj(ak) sikerét, hanem a folyamat sikerét értékeljük, ami idevezetett.) Folyóiratunk negyedévszázados históriájában már elôfordult egy Jób-történet. Amikor egy Múlt és Jövô szerzô (barát) a vállalkozásunk történetébôl – mintha mi sem lenne természetesebb – kilépett a világfigyelem színpadára. Most egy másik ilyen díj – nemzetközi figyelem, elismerés – tanúi lehettünk. Röhrig Géza ugyan mint színész került a cannes-i filmfesztivál vörös szônyegére – de egy olyan szerepben és egy olyan alakítással, amely teljesen azonos – autentikus – a költôvel: önmagával. Szinte kísértetiesen rímel ez a szerepe az életmûve hangsúlyos belépôjére – az elsô, emblematikus címû verseskötetére, a hamvasztókönyvre (1995). (A kisbetû nem elírás, hanem a költôi koncepció része.) Ôszintén szurkolunk, gratulálunk a teljesítményhez, amely bizonyára döntô és pozitív fordulatot hoz a költô (színész, dalszerzô) egyéni életében, az eleddig nem nagy sikerrel-recepcióval kísért életmûve kiteljesedésében. S milyen biztató üzenet számunkra – minden ügyének, igazságának elkötelezett ember számára – ez az arányaival is a csodákra hajazó jutalom. Ugyanis ez az idôtlenített Jób-történet példás visszaigazolása annak, hogy érdemes, konokul, a „mindennepi” egzisztencia rovására is hûségesnek maradni – elsôsorban: önmagunkhoz.
Az önéletrajzhoz, amelyet a saját – alaposan megkutatott és megismert – életünkkel írunk. A Saul fia film, amelynek fôszerepét Géza eljátszotta, hasonló büszkeséggel tölt el bennünket. Ismét a magyar zsidó tapasztalat és kulturális közege tört ki a világ színpadára. Mégpedig „a holokauszt mint kultúra” fölfogása keretében. Annak az igazságnak a jegyében, hogy e rettenetes „kollektív emléket” csak a kultúrába szervítéssel lehet méregteleníteni. Ez folyóiratunk – Kertész Imrétôl tanult – hitvallása. „A holokauszt mint kultúra” bátor és zseniális gondolata most példásan bizonyította mûködôképességét. Külön öröm, hogy ezt az örökséget most a túlélôk harmadik nemzedéke vitte ismét diadalra. Nemes Jeles László és alkotótársai, mint Kertész Imre is – a holokausztból kipréselhetô új (film)nyelvvel érték el, hogy 21. századi érvényességgel szóljanak tárgyukról: az Ember természetérôl és esendô esélyeirôl. Ebben a nagy visszaigazolásban benne dobog az apokalipszisban (koncentrációs táborokban) elpusztult magyar zsidó író nemzedék halhatatlansága. Elhamvaszthatatlan létezése. Pap Károlyé, Gelléri Andor Endréé, akik helyett ezt a történetet, több emberöltô távolságból mégis elmondták. (Azért az ô nevüket emelem ki, mert a társ-forgatókönyvíró, a magyar zsidó kultúra bûvkörébe esett francia Clara Royer, tudósként velük foglalkozott a legtöbbet, Géza elsô kötetét pedig Pap Károly emlékének ajánlotta.) Örömünkbe csak az a lemondó szomorúság vegyül, hogy Párizs és New York érintésével Cannesban, s nem pedig itthon, a „holokauszt földjén”, Magyarországon érvényesült Jób gyógyító igazsága. K. J.
• 4 •
4-8 Röhrig 5_Layout 1 2015. 05. 26. 22:27 Page 5
• Röhrig Géza • VERSEK
„Még” két pesti (párizsi, New York-i) srác, aki a forgatás szünetében kinéz egy kis olvasnivaló után a könyvhétre
Clara Royer, a Saul fia film társ-forgatókönyvírója a Múlt és Jövô standján – igen professzorosan
Hogy ezt a sikert Kálmán Tünde – Géza költészetének elszánt híve – nem érhette meg…
• 5 •
