RHEINZINK -HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK

RHEINZINK ® - HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK NAGYROMBUSZ ELEMEK

TERVEZÉS ÉS ALKALMAZÁS

A fordítás a „RHEINZINK®-PROFILTECHNIK FÜR FASSADE GROSSRAUTE – PLANUNG UND ANWENDUNG” c. kiadvány alapján készült. Magyarra fordította: Zaják Zoltán okl. építőmérnök Lektorálta: Németi Miklós okl. építőmérnök E kiadvány másolása vagy utánnyomása – még részleteiben is – csak a kiadó engedélyével történhet. Kiadó: RHEINZINK GmbH & Co. KG, Postfach 1452, 45705 Datteln, Németország © 2005 Magyar kiadás: RHEINZINK Hungaria Kft. © 2007 A magyar kiadás felelős kiadója: Dr. Birghoffer Péter, a RHEINZINK Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója Fenntartjuk a jogot arra nézve, hogy a kiadványban előfordulhatnak nyomtatási hibák.

Mottó: natura artis magistra

Előszó

„… mint az évszázadok során a tisztavizű patakban simára kopott kavics természetes szépsége, olyan megkapó és elbűvölő az érett cinkfelület nemes eleganciája…”

Az Önök előtt lévő dokumentáció – amely a RHEINZINK építőipari készáruit ismertető műszaki kiadvány-sorozat egy kötete – a homlokzatburkolati rendszerek egyik, a „klasszikus szépséget” és a High-tech formavilágát egyaránt képviselő típusát, a Nagyrombusz burkolóelemet mutatja be. Az anyag gyakorlati építési tapasztalatok alapján készült. Műszaki tartalma egyrészt összhangban áll a tárgyi kutatás-fejlesztési tevékenységek legújabb vívmányaival, másrészt kielégíti – sőt esetenként meg is haladja – a vonatkozó és jelenleg általánosan érvényes műszaki szabályozások legszigorúbb minőségi osztályainak előírásait.

A bemutatott csomóponti részletrajzok csak elvi megoldások, melyeket mindenkor az adott és konkrét analóg beépítési helyzethez és esztétikai követelményhez kell adaptálni. Ugyancsak a tervező feladatát képezi a burkolati rendszer épületfizikai és statikai alkalmasságának/alkalmazási módjának vizsgálata. A kiadványban közzétettek nem adnak mentesítést a mindenkori tervezői felelősség alól. Fenntartjuk a technikai fejlődés következtében beálló/beállt változtatás jogát. Minden műszaki és tartalmi észrevételre nyitottak vagyunk, minden javaslatot köszönettel veszünk. Datteln (D), 2006. január RHEINZINK GMBH Alkalmazástechnika

A kötet – amelynek végén számos és a világ egymástól távol eső helyszínein létesült referenciaépület példáján mutatjuk be a Nagyrombusz elemekkel készült homlokzatburkolatok sokszínűségét – műszaki ismertetőül szolgál a leendő felhasználók (építtetők, tervezők és kivitelezők) várhatóan széles tábora részére. Nyomatékosan felhívjuk azonban a figyelmet arra is, hogy a gyakorlatban előfordulhatnak olyan esetek, ahol ezt a burkolási módot nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet alkalmazni.

A magyarországi képviselet sokéves és nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársai készséggel segítenek Önöknek az egyes konkrét műszaki problémák megoldásában. Megjegyzés: A kiadvány lektorálási munkálatai során az időközben (a 2006. év óta) beállt műszaki-technikai változások átvezetésre kerültek. Budapest, 2007. augusztus RHEINZINK Hungaria Kft.

A magyarországi központi képviselet RHEINZINK Hungaria Kft. H - 1151 Budapest, Bogáncs u. 1-3. Tel.: +36 (1) 305-0022 Fax: +36 (1) 305-0023 E-mail: [email protected] Internet: www. rheinzink.hu Ügyfélszolgálati idő Hétfőtől – csütörtökig Pénteken

8.00 – 17.00 8.00 – 15.00

NAGYROMBUSZ ELEMEK, TERVEZÉS ÉS ALKALMAZÁS

TARTALOMJEGYZÉK

1.

1.1

AZ ALAPANYAGTÓL A BURKOLATIG

2. Oldal

A RHEINZINK®-anyag

6 6 6

1.1.3.1 Fizikai tulajdonságok 1.1.3.2 Mechanikai tulajdonságok 1.1.3.3 Technológiai tulajdonságok 1.1.3.4 Vastagsági tűrés 1.1.3.5 Súlyadatok

6 6 6 6 6

2.1

Funkció és esztétika

10

2.2

Profilgeometria

10

2.3

A burkolat megjelenése

11

2.4

Fugakép

12

2.5

Dilatáció és síklapúság

13

2.6

Háttérszerkezet

14

2.6.1 Fa háttérszerkezet 2.6.2 Fém háttérszerkezet 2.6.3 Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet 7

A burkolat működési elve

14 14 14

2.7

Helyszíni szerelés

15

2.8

Csomópont kialakítási/ megformálási koncepciók

16

7 7 7

2.9 1.2

Oldal

6

1.1.1 Ötvözet és minőség 1.1.2 Ökológiai értékelés 1.1.3 Anyagjellemzők

1.1.4 RHEINZINK®-„patinapro blue-grey” (kékesszürke) és -„patinapro graphite-grey” (grafitszürke) felületi megjelenés 1.1.5 RHEINZINK®-„standard” felületi megjelenés 1.1.6 Tárolás és szállítás 1.1.7 A burkolati felület

NAGYROMBUSZ ELEMEK

7

A csomópontokról általánosságban 17

1.2.1 Légzárás 1.2.2 Az időjárási hatások elleni védelem 1.2.3 Nedvességszabályozás 1.2.4 Hőháztartás

8

2.10 Tervezési raszter

18

8 8 8

2.11 Látványformálás, példák

20

1.2.4.1 Téli hővédelem 1.2.4.2 Nyári hővédelem 1.2.4.3 Hőhidak

8 8 8

1.2.5 Hátsó átszellőztetés 1.2.6 Tűzvédelem 1.2.7 Hangszigetelés

9 9 9

1.3 1.4

2.12 Szerkezeti részletek 22 (külső sarok – belső sarok – ablakkáva – szegélyezés – lábazat – ablakkönyöklő és -szemöldök – tetőcsatlakozás) 3.

FÜGGELÉK

3.1

A RHEINZINK-termékek konszignálása Gyártás és forgalmazás Publikációk, média

Az alapanyag feldolgozása 9 Bibliográfia

9

3.2 3.3

Referenciaépületek fotói

Oldal 40 40 40 41

5


A RHEINZINK ®-ANYAG

1.1 A RHEINZINK®-anyag 1.1.1 Ötvözet és minőség A RHEINZINK® egy kiváló minőségű, a DIN EN 988 előírásainak megfelelő titáncink termék márkaneve. A RHEINZINK®-ötvözet alapja a DIN EN 1179 szerinti nagytisztaságú elektrolit-finomcink, melynek tisztasági foka 99,995 %. Ehhez kis mennyiségben titánt és rezet adnak ötvöző anyagként. Az ötvözet összetétele is jelentős hatással van – más egyéb tényezők mellett – a RHEINZINK®-anyag műszaki jellemzőire és a patinásodott RHEINZINK® színére is. A RHEINZINK®-termékek a legmagasabb minőségbiztosítási szint, a DIN EN ISO 9001:2000 előírásai szerint hitelesítettek; továbbá megfelelnek a TÜV Rheinland Group független minősítő Intézet által kidolgozott „Quality Zinc Kriterienkatalog” legszigorúbb előírásainak. (további információ: RHEINZINK Hungaria Kft.) 1.1.2 Ökológiai értékelés A RHEINZINK® egy természetes anyag, mely az építőanyagok megítélése szempontjából fontos területeken – így az ökológia területén is – a ma oly szigorú elvárásokat és követelményeket mindig is teljesítette. Ezen felül mind a gyártás, mind a szállítás és a beépítés során kiemelten kezelt szempont a környezetvédelem. A magunkkal szemben is támasztott igényesség teljesítése érdekében a modern gyártástechnológiától kezdve, az átgondolt szállítmányozáson át a gazdaságos beépítésig, egyaránt környezetbarát módszerek kerültek kifejlesztésre. A cink ökológiailag legfontosabb jellemzői:  Természetes anyag (nem igényel mesterséges bevonatot!),  Alacsony a primer (az előállításához szükséges) energiaigénye,  Hosszú az élettartama,  Magas az újrahasznosítási hányada (alapanyag-körforgás!), továbbá  Az ember számára nélkülözhetetlen nyomelem a szervezetnek naponta 10-20 mg-ra van szüksége; és a növények és az állatok számára is nélkülözhetetlen a cink).

6

Az építőanyagok környezeti hatásait vizsgáló AUB szervezet ISO 14025 Typ 3 szerinti átfogó értékelése alapján a RHEINZINK® hitelesítetten környezetbarát. A RHEINZINK® e minősítést az alapján kapta, hogy az AUB a környezetre és az élőlények egészségére való hatásai szempontjából vizsgálta a RHEINZINK®-termékek teljes életciklusát, az alapanyag kitermelésétől az alacsony energiaigényű feldolgozáson és használaton keresztül egészen az újrahasznosíthatóságig. Megjegyezzük továbbá, hogy a Nemzetközi Elektroszmog Kutató Társaság (IGEF) vizsgálta szerint a RHEINZINK®-anyag az – esetlegesen ható – elektomágneses sugárzás több mint 99%-át leárnyékolja. (bővebb információk: RHEINZINK Hungaria Kft.) 1.1.3 Anyagjellemzők 1.1.3.1 Fizikai tulajdonságok 1 mm-es anyagvastagságig  Sűrűség 7,2 g/cm3  Olvadáspont 418 °C  Újrakristályosodási határhőmérséklet ≥ 300 °C  Hőtágulási együttható hengerlési szálirányban: 0,022 mm/m°C hengerlési szálirányra merőlegesen: 0,017 mm/m°C  Rugalmassági modulus ≥ 80.000 N/mm2  Nem mágnesezhető  Nem éghető 1.1.3.2 Mechanikai tulajdonságok hengerlési szálirányban (hosszirányban) mérve RHEINZINK®-„patinapro blue-grey” (kékesszürke), és RHEINZINK ® -„standard”:  0,2%-os nyúláshatár / egyezményes folyáshatár (Rp 0,2) 110-160 N/mm2  Szakítószilárdság(Rm)150-190 N/mm2  Szakadási nyúlás (A10) ≥ 35%  Vickers-keménység (HV 3) ≥ 40

RHEINZINK®-„patinapro graphite-grey” (grafitszürke):  0,2%-os nyúláshatár / egyezményes folyáshatár (Rp 0,2) ≥ 140 N/mm2  Szakítószilárdság (Rm) ≥ 180 N/mm2  Szakadási nyúlás (A10) ≥ 50%  Vickers-keménység (HV 3) ≥ 40 1.1.3.3 Technológiai tulajdonságok  Mélyhúzhatósági határ (b) 1,6  180°-os hajlítási próba 0 mm-es hajlítási sugárral 20°C hőmérsékleten jó  Hajtogatás-szakítópróba1) D ≥ 0,7 180°-os hajlítás, majd a lehajtott szél visszahajlítása 90°-ban és az ezt követő szakítópróba mérőszáma a D, ami a hajlított és a hajlítással/hajtogatással nem alakított alapanyag szakítószilárdságainak a hányadosa.

1)

1.1.3.4 Vastagsági tűrés A DIN EN 988 európai szabvány a névleges anyagvastagságtól legfeljebb ± 0,030 mm eltérést enged meg. A RHEINZINK üzemi normája szerint (a TÜV Quality Zinc előírásával összhangban) ez a vastagságeltérés nem lehet több, mint ± 0,025 mm. 1.1.3.5 Súlyadatok Lemezvastagság (mm) 0,70 0,80 1,00

Súly (kg/m2) 5,04 5,76 7,20

1. sz. táblázat: A RHEINZINK® közelítő fajlagos felületsúlyai az egyes anyagvastagságokra (a sűrűség alapján); az értékek kerekítettek


A RHEINZINK ®-ANYAG — A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE

1.1.4 RHEINZINK®-„patinapro blue-grey” (kékesszürke) és -„patinapro graphitegrey” (grafitszürke) felületi megjelenés Speciálisan a homlokzatburkolatok céljára fejlesztette ki évekkel ezelőtt a RHEINZINK a „patinapro blue-grey” (kékesszürke) és a 2003. évtől pedig a „patinapro graphite-grey” (grafitszürke) felületi megjelenésű minőségeket. Ezen a területen ugyanis általános esetben már a kulcsátadáskor kívánatos a RHEINZINK®-felület „végső”, patinásodott megjelenése, és esztétikai igény lehet annak tónusbeli variálhatósága is. Egy, a világon egyedülálló és szabadalmaztatott kezeléssel a natúr anyag természetes felülete oly módon kerül megváltoztatásra, hogy az színében és struktúrájában egyaránt nagyon hasonló lesz az időjárási hatásoknak kitett, természetes módon patinásodott felülethez, de ugyanakkor nem képződik egyidejűleg akadály a természetes védőréteg kialakulásának útjába; továbbá az eljárás nem befolyásolja a szokásos megmunkálási módokat sem. Ez a felületi kikészítettség jelentősen csökkenti a kis falvastagságú fémlemez felületekre jellemző, azok hullámosodásából eredő és esztétikailag is kellemetlen reflexiók zavaró mértékű megjelenésének esélyét. A kedvező kezdeti tapasztalatok alapján 1988-ban került üzembe helyezésre az első, majd a folyamatosan növekvő igényre való tekintettel a 2006. évben egy újabb – csúcstechnológiát képviselő – gyártósor, amely az 1000 mm szélességű „patinapro blue-grey” (kékesszürke) felületű szélesszalagot és a 700 mm-es „patinapro graphite-grey” (grafitszürke) szélesszalagot is már nagyüzemi módszerrel állította/állítja elő. A közel húszéves múltra visszatekintő kedvező tapasztalatok és a termékek iránt megnyilvánuló egyre növekvő kereslet is a RHEINZINK sikertörténetének egy nem jelentéktelen fejezete. Az alkalmazott, maratásos eljárás során egy egyenletes színű – de a RAL színkártya szerint mégsem behatárolható – felület képződik; továbbá egy új, organikus – és ezért a beépítést követően magától lebomló – felületkezelésnek köszönhetően a lemez védettebbé válik a fel-/bedolgozás esetleges sérüléseivel és foltjaival, pl. az újjlenyomatokkal szemben. (lemezminta kollekció a RHEINZINK Hungaria Kft.-től kérhető.)

Javaslat: A megmunkáláskor és a beépítéskor tiszta cérnakesztyű használata javasolt. Egy adott projektre – a színvilla tűrés mezején túli színegyenletesség érdekében – lehetőleg ugyanabból a folyamatos gyártású tételből kell az anyagot megrendelni. Az esetleges felületi színárnyalati eltérések a természetes patinásodási/védőréteg képződési folyamat során teljes mértékben kiegyenlítődnek. 1.1.5 RHEINZINK®-„standard” felületi megjelenés Kérésre RHEINZINK ®-„standard”, natúr felületű termék is szállítható. Erre pl. olyan esetben kerülhet sor, ha építészeti elvárás a természetes patinásodási folyamattal kialakuló archaisztikus megjelenés. Megjegyzés: A felület védelme érdekében a szállítás és a tárolás, valamint a beépítés időtartamára a lemez felülete fóliázásra kerülhet. Ez – a külön kérésre és gyártóművileg felhordott – fólia egyrészt véd a mechanikai, vagy egyéb sérülésektől; másrészt egy többlet biztonságot nyújt a gyártás, vagy főképp az esetleges építéshelyszíni alakítás során. Fontos: ezt a öntapadó védőfóliázást a beépítést követően a szerelt felületről mielőbb – célszerűen a munkanap végén – el kell távolítani! 1.1.6 Tárolás és szállítás A RHEINZINK®-termékeket mindig szárazon és átszellőztetve kell szállítani és tárolni.

1. ábra Nagyrombusz elemek szállítása és tárolása (vázlatrajz)

Figyelem: Az építésvezetőségtől egy száraz és szellős helyiséget kell biztosíttatni, vagy a tárolást konténerben kell megoldani. A közvetlenül az anyagra/a rakatra fektetett védőtakaró fólia alatti tárolás tilos! 1.1.7 A burkolati felület A RHEINZINK®-homlokzatburkolati rendszerek általában RHEINZINK®-„patinapro” jelű, előpatinásított alapanyagból készülnek. Ennek eredményeként az épület már közvetlen az elkészülte után az érett klasszikus cinkre jellemző kékes-, vagy a természetes palát idéző grafitszürke színben pompázik. A RHEINZINK®-homlokzatburkolati rendszerek nem igényelnek tisztítást és karbantartást (egyes kisebb felületi sérülések – pl. karcolás – esetén „öngyógyulók”). Idővel a természetes patinásodási folyamat során és az idő előrehaladtával a felület kis mértékben sötétedik. 1.2 A burkolat működési elve A megoldandó feladatok és a vizsgálandó szempontok: – az időjárási hatások elleni védelem, – a nedvességszabályozás, – a hőháztartás, – a hátsó átszellőztetés, és – a zaj- és tűzvédelem. Az átszellőztetett homlokzatburkolat egy többrétegű rendszer, amely egy korrekt tervezést és kivitelezést követően tartós működőképességet szavatol. A működőképesség alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a szerkezet maradéktalanul megfelel az összes, vele szemben támasztott épületfizikai/használati kritériumnak. A továbbiakban ezt tárgyaljuk részletesen. A homlokzatburkolati felület, a hőszigetelés, valamint a háttérváz tudatos szétválasztása optimálisan óvja az épületet az időjárási behatásokkal szemben. A külső teherhordó falak és a hőszigetelés száraz marad, és ennek következtében tökéletesen működőképes, mivel minden – a szerkezetet esetlegesen érő – nedvesség az átszellőző légrésben cirkuláló levegővel gyorsan távozik.

7


A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE

A hátsó átszellőztetésű homlokzatburkolat az épület hőháztartásában is nagy szerepet játszik; általa csökkenthető a téli hőveszteség és elkerülhető a nyári túlmelegedés. Épületfelújításoknál történő alkalmazásával jelentős energia-megtakarítás (fűtő/hűtő) érhető el. 1.2.1 Légzárás Ez nem a homlokzatburkolattal szemben támasztott követelmény, mivel ez a szerkezet egyáltalán nem lehet légzáró; ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a burkolat a mögöttes épületszerkezet légátbocsátását mégis kedvezően befolyásolja, mivel védi azt a szélnyomás és a szélszívás közvetlen hatásaitól! Vagyis a mögöttes épületszerkezetnek kell nagy légáteresztési ellenállásúnak (jó légzárásúnak) lennie, már a homlokzatburkolat szerelésének megkezdése előtt. A tégla- és a monolit betonszerkezetű épületek általában kielégítik ezeket a feltételeket. A homlokzati áttörések (pl.: ablakok, csőátvezetések stb.) és illesztések (mint pl.: a vázszerkezetes épületek vázának és kitöltő falazatainak csatlakozási vonalai) környezetében és mentén az épületszerkezet és a beépítendő elem közé légzáró szigetelést – kültéri alkalmazásra ajánlott, újabb keletű hazai terminus technicuszszal ún. szélzáró típusú (a szél itt légmozgást jelent) légzáró fóliát; vagy pl.: zártcellás anyagú tömítőgyűrűt – kell elhelyezni. Egy alacsony légáteresztési ellenállású, átszellőztetett homlokzatburkolattal ellátott külső falszerkezet esetében szeles időjárási körülmények között a szélnyomott és a szélszívott oldalak átszellőző légréseit kitöltő – és a szélhatás, mint légmozgás szempontjából nyugalomban lévőnek tekinthető – levegőrétegek között nyomáskülönbség alakul ki, melynek hatására az építmény belső tereiben huzatáramok alakulhatnak ki, és jelentős energiamennyiség mehet veszendőbe a térelhatároláson át létrejövő légcsere útján a külső térbe történő nemkívánatos „kiszellőzés” által; továbbá az épület szélárnyékos oldalán páralecsapódással is számolni kell.

8

1.2.2 Az Időjárási hatások elleni védelem A homlokzatburkolati fémhéj egyszerre védi a háttérvázat, a hőszigetelést és a tartószerkezetet az időjárás közvetlen hatásaitól. Az átszellőztetett homlokzatburkolatok csapóeső elleni védelme nagyon magas fokú. Ezeknél a szerkezeteknél sem direkt módon, sem kapilláris úton (szorpció) nem kerül a hőszigetelő réteg az esővízzel kapcsolatba. Természetesen biztosítani kell, hogy a szigetelőanyagok légszáraz állapotban kerüljenek beépítésre. Az átszellőző légrés további biztosítékot nyújt az esetlegesen – pl. csapóeső hatására – bejutó csapadék mielőbbi eltávozására, és így a mégis megnedvesedett hőszigetelő rétegek gyorsan ki tudnak száradni anélkül, hogy a hőszigetelő képességükből veszítenének. (Német nyelvű szakirodalom: Der Regenschutz von Außenwänden mit vorgehängten hinterlüfteten Fassaden. FVHF Focus Fassade 3) 1.2.3 Nedvességszabályozás Az átszellőztetett homlokzatburkolat a diffúziós nedvességtartalom szabályozásában is szerepet játszik, mivel a fűtési időszakban az egyensúlyi nedvességtartalom felé tartó – de azt megfelelő hőtechnikai kialakítás esetén el nem érő, vagyis károsodást még nem szenvedő – tranzitórius állapotba feltöltődő szerkezetből a párát az átszellőző légrés légárama a nyári időszakban tökéletesen elpárologtatja; vagyis nem alakulhat ki páralecsapódás. 1.2.4 Hőháztartás Az átszellőztetett homlokzatburkolatú épületek hőtechnikai működésének (hőháztartásának) megértéséhez a különböző hőáramlásokat, valamint a szellőző légrés és a külső levegő közötti légcserét kell górcső alá vonni.

1.2.4.1 Téli hővédelem A téli évszakban az épületen belülről kifelé áramló hőmennyiséget az „u” hőátbocsátási tényezővel jellemezzük. Minél kisebb ez az érték, annál kevesebb a külső légtérbe jutó hőmennyiség, vagyis annál alacsonyabb az épület hővesztesége. Egy teherhordó szerkezetként funkcionáló térelhatárolás u-értéke egy járulékos, vagy pótlólagos hőszigetelés beépítésével jelentősen csökkenthető. A hőtechnikai szabványokban előírt magas szintű hőszigetelési követelmények a környezetvédelmet is szolgálják (kisebb mértékű égéstermék-kibocsátás); továbbá a pótlólagos hőszigetelő réteg beépítésre fordított többletköltségek is rövid időn belül megtérülnek, a mérsékeltebb fűtési költségek révén. 1.2.4.2 Nyári hővédelem A nyári hővédelemmel szemben a kellemes hőérzet biztosítása az egyik követelmény: a kívülről befelé áramló hőmenynyiséget lehetőleg minél alacsonyabb szinten kell tartani, vagyis a kis u-érték ebben az esetben is meghatározó jelentőségű. Az átszellőző légréteg a hőcsillapításban jut szerephez, mivel a burkolat felületén elnyelődő és konvekciós úton továbbterjedő hőmennyiség nagy része ilyenkor a légrésben felfelé áramló levegővel a szerkezetből a kültér felé távozik. Gépi úton temperált létesítmények esetében a fentiek jelentős egyszeri beruházási-, hoszszú távon pedig energia- és ezzel költségmegtakarítással is járnak. 1.2.4.3 Hőhidak A hőhidak az épületszerkezetnek azok a részei, melyeken keresztül a hőáramlás különösen nagy. A hőhidak megszüntetésének, vagy káros hatásuk csökkentésének módját minden esetben egyedileg kell keresni; pl.: megoldás lehet a fogadószerkezet és a háttérváz közé – a lehorgonyzási pontokon – egy szigetelő réteg (thermostop-alátét) beiktatása.


A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE — AZ ALAPANYAG FELDOLGOZÁSA — BIBLIOGRÁFIA

A hőszigetelés szakszerű elhelyezésével és felszerelésével kiküszöbölhető az utólagos (pl.: anyagroskadásból eredő) hőhidak kialakulásának a veszélye. 1.2.5 Hátsó átszellőztetés A hátsó átszellőző légrés általános és átlagos vastagságának a homlokzatburkolati fémhéj és a mögötte elhelyezkedő réteg között legalább 20 mm-nek kell lennie. Ez a méret a keresztmetszetre merőlegesen futó profilokkal nem csökkenthető. A légrés kialakításánál az építési pontatlanságokat és a ferdeségeket is figyelembe kell venni. Ugyanakkor a szellőző légrés keresztmetszete lokálisan (pl.: a fogadószerkezet helyi kitüremlése, stb.) – a szükséges összkeresztmetszet csökkenése nélkül – akár 5 mm-re is leszűkülhet. A hátsó átszellőző légrés szükséges szabad keresztmetszeti méretét – az épületmagasság függvényében – a 2. sz. táblázat tartalmazza. A hátsó átszellőzés biztosításához szükség van be- és kiszellőző nyílásokra. Ezeket a nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy az épület teljes élettartama alatt működőképesek maradjanak, vagyis azok szabad keresztmetszete nem csökkenhet sem elkoszolódás, sem más külső hatás következtében (a sűrű hálózású és a kislyukú szellőzőelemek alkalmazását kerülni kell). A szabad szellőző-keresztmetszet a hátsó átszellőző légrés keresztmetszetének legalább a 40%-a legyen (a RHEINZINK gyári perforáció felületegységre eső lyukaránya: 46%). A nyílásokat a homlokzatburkolat legalsó és legfelső élei mentén kell elhelyezni. Magasabb, vagy többemeletes létesítmények esetén, további be- és kiszellőző nyílásokat kell kialakítani (pl.: szintenként). 1.2.6 Tűzvédelem A fémlemezburkolatok és a fém háttérvázak nem éghetők, és megfelelő hőszigetelés, valamint rögzítőelemek alkalmazása mellett a legszigorúbb tűzvédelmi előírásokat is kielégítik (a DIN 4102 szerint: A1 „nem éghető”). Előfordulhat, hogy esetenként – a mindenkor érvényes jogszabályokkal összhangban – tűzszakaszonként tűzterjedésgátakat is ki kell képezni.

1.2.7 Hangszigetelés A hangszigetelési képesség vizsgálatát az egész homlokzatra mint komplett egységre – beleértve például a nyílászárókat is – kell végezni, és az eredményt is arra kell vonatkoztatni. A homlokzatburkolat „zajkeltése” – pl.: a fémkéregnek a hőmérsékletváltozás hatására esetlegesen fellépő pattogása – teljes mértékben kiküszöbölhető megfelelő háttérvázszerkezet és rögzítőelemek, valamint helyesen kialakított dilatációs rendszer alkalmazásával. 1.3 Az alapanyag feldolgozása A RHEINZINK®-anyagot minden, a bádogos műhelyekben általános elterjedtséggel alkalmazott módszerrel, úgy mint a:  hidegalakítások (hajlítás, sajtolás, görgőzés),  forgácsoló műveletek ( fúrás, lyukasz tás, marás, hagyományos vagy pl. lé zeres vágás/szabás),  continuum (folytonos) össze- és/vagy lekötések; továbbá szerszámmal, valamint géppel könnyen és problémamentesen meg lehet munkálni. A cink és ötvözetei anizotrópok, azaz anyagjellemzőik nem azonosak a hengerlési szál- és arra merőleges irányban. A RHEINZINK®-anyag esetében viszont a speciális összetétel és a különleges gyártási eljárás eredményeként ez a mechanikai Épületmagasság/ Átszellőzési hossz ≤ 6 m > 6 m ≤ 22 m > 22 m

anizotrópia oly mértékben lecsökken, hogy a különbség a felhasználói gyakorlatban elhanyagolható; így a RHEINZINK®-lemez többek között – a hengerlési iránytól függetlenül 180°-ban, és R = 0 hajlítási sugár mellett is – minden irányban repedésmentesen meghajlítható. A kísérleti vizsgálatok eredményei ellenére a gyakorlatban a hidegen történő megmunkálás (pl. görgőzés vagy élhajlítás) esetén ajánlott a 3. sz. táblázat szerinti, minimális belső hajlítási rádiuszok betartása. 1.4 Bibliográfia Fontos: A RHEINZINK®-termékek betervezése és alkalmazása során az érvényes MSZ és MSZ EN szabványok, valamint Hatósági- és Biztonságtechnikai előírások vonatkozó passzusait szigorúan be kell tartani. A betervezést és az alkalmazást segítő szakanyagok:  RHEINZINK® – Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD)  „RHEINZINK® – Alkalmazás az építészetben” c. könyv  RHEINZINK® – Árlista / Elemes tetőfedési és homlokzatburkolati rendszerek, Solar-termékek  Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai (ÉMSZ kiadvány, 2003.) (a RHEINZINK-kiadványok beszerezhetők, valamint további információ kérhető: a RHEINZINK Hungaria Kft.-tól)

Az átszellőző légrés vastagsága 20 mm 30 mm 40 mm

Szabad szellőző keresztmetszet 200 cm2/m 300 cm2/m 400 cm2/m

2. sz. táblázat: Segédlet az átszellőző légrés méretének megállapításához Forrás: FVHF 20.09.94

Lemezvastagság 0,70 mm 0,80 mm 1,00 mm

A belső hajlítási sugár R minimuma 1,23 mm 1,40 mm 1,75 mm

R

3. sz. táblázat: Ajánlott belső hajlítási sugarak a RHEINZINK®-anyaghoz 9


FUNKCIÓ ÉS ESZTÉTIKA – PROFILGEOMETRIA

2. 1 Funkció és esztétika A burkolat keresztmetszeti vázlata

B: Beépítési szélesség

A RHEINZINK Nagyrombusz elemei a RHEINZINK®-anyag nemes megjelenését a pikkelyes fedési mód kortalan eleganciájával egyesítve szinte korlátlan műszaki-esztétikai lehetőséget kínálnak a tervező építész részére. A méretek variálásával, valamint a burkolati struktúra tudatos megválasztásával (függőleges, vízszintes, vagy ferde) egészen különleges – de mindig nyugodt megjelenésű, ugyanakkor megkapó természetességet sugárzó – felületek képezhetők. Az elemekkel komplex épülettömegek és a posztmodern építészet számítógépes tervezésű konvex/konkáv, kétszergörbült, vagy torzfelületei is nehézség nélkül burkolhatók. 2.2 Profilgeometria Járatos lemezvastagságok v = 0,70/0,80/1,00 mm Látható felület méretei „A” méret: ≤ 3000 mm „B” méret: ≤ 600 mm Figyelem: a hengerlési szálirány (felületi struktúra) mindig az „A” mérettel párhuzamos!

Járatos méretek B×A 333 x 600 mm 400 x 800 mm 500 x 1000 mm 600 x 1200 mm

A: Beépítési hosszúság A burkolat nézete és metszetei

Súly v= 1,00 mm 2 ~9,90 kg/m 2 ~8,54 kg/m 2 ~8,90 kg/m 2 8,62 kg/m ~

Az elemek méretei a megadott értékhatárokon belül fokozatmentesen – vagyis mm-enkénti ugrásközökkel – változhatnak. Alkalmazási terület Külső felületeken:  Homlokzatburkolatként  Külső alsó födém- és/vagy konzolbur kolatként  Mellvédburkolatként  Tetőfelépítményként Belső felületeken:  Fal- és födémburkolatként Rögzítési mód A Nagyrombusz elemek a háttérszerkezet aljzatához csavarozott (esetleg szegezett) és/vagy szegecselt, célszerűen és javasoltan az egységcsomagokban forgalmazott RHEINZINK®-rögzítőfércek közvetítésével (kivitel: standard, natúr felületü) kerülnek leerősítésre a háttérvázhoz. 10

Egy Nagyrombusz-elem nézete Fontos: a fércek darabszámát és azok kiosztásának tervét mindenkor statikai számítással kell igazolni; az ehhez szükséges szilárdságtani és empirikus adatok mint a RHEINZINK®-rögzítőfércek figyelembe vehető – maradó alakváltozás nélküli és adott biztonsági tényezővel kalkulált – határterhelhetőségi értékei, továbbá a járatos lemezvastagságok és a szélteher (szélszívás) függvényében a RHEINZINK®típusfércek távolságainak – a RHEINZINK®anyag mechanikai jellemzőitől és a Nagy-

rombusz elemek peremalakításától függő – még megengedett maximális értékei, esetenként a RHEINZINK Hungaria Kft.-től kérhetők meg. Mérettűrések (csak pozitív irányú) „A” és „B” méretek: +3 mm Konszignálás és megrendelés lásd. a „FÜGGELÉK”-et a 40. oldalon.


A BURKOLAT MEGJELENÉSE

2.3 A burkolat megjelenése 2.3.1 RHEINZINK®–Nagyrombusz, függőleges irányú fektetés

Weber State University, USA

RHEINZINK®-Nagyrombusz, (GR8-függőleges típusú)* 1/4 elemeltolással fektetve 2.3.2 RHEINZINK®–Nagyrombusz, vízszintes irányú fektetés

Lakóház, Coburg, Németország

RHEINZINK®-Nagyrombusz, (GR8-vízszintes típusú)** 1/3 elemeltolással fektetve

*az „A” méret az elem függőleges kiterjedése ** az „A” méret az elem vízszintes kiterjedése

11


FUGAKÉP

2.4 Fugakép Ezen a területen az alkotói szabadságnak szinte semmi sem szab határt. A tervező szabadon megválaszthatja, hogy ún. „tükörfedés”-t (1/2 elem- eltolás), vagy egy „szabad kötés”-t, esetleg 1/3-os, 1/4-es elemeltolással kialakított burkolatot akar-e megvalósítani. Egy további variációs lehetőség az optikailag nyugodt hatást keltő, hálós fektetésű burkolat. A „szabad kötés” ötletét a terméskő burkolatok struktúrája adta. Ez a megjelenésében igen mozgalmas burkolási mód a flexibilitásának köszönhetően különösen jól alkalmazható a régi – még nem modulkoordinált – épületek homlokzatainak felújítása során. Az átlósan eltolt fugákkal való kiképzés egy izgalmas és dinamikus felületet eredményez. A burkolati kép megszerkesztésének sokszínűségét tovább fokozzák: – a diagonális fektetés lehetősége, – a vízszintes/függőleges típusú Nagyrombusz-elemek alkalmazása, és nem utolsó sorban – az elemek felületi kikészítettségének (kékes-, vagy grafitszürkére előpatinásított; illetve natúr) lehetőségei, például, ha az elemek tudatosan natúr felületű RHEINZINK® -„standard” anyagból kerülnek kialakításra, a természetes patinásodási folyamat révén a felület idővel archaisztikus hatást kelt.

Nagyrombusz-elemekkel képzett burkolatok nézetei - függőleges fektetési iránnyal

Nagyrombusz-elemekkel képzett burkolatok nézetei - vízszintes fektetési iránnyal

1/2 elemeltolás (ún. „tükörfedés”)

1/3 elemeltolás

1/4 elemeltolás

hálós fektetés

ún. „szabad kötés”

átlós eltolású fugázás

Az egyszer- és kétszergörbült, továbbá a torzfelületek fugaképének kialakítása kapcsán külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezés során egyrészt figyelembe kell venni az adott felület geometriai tulajdonságait (pl. az egyenes alkotók, stb.), másrész arra is, hogy egy adott forma pikkelyezésének kialakítása jelentős esztétikai tartalmat hordoz; és mindezeken túl természetesen a sorozatgyártására is törekedni kell (lásd például a 13. számú fotót a 43. oldalon).

12


DILATÁCIÓ

Példák Nagyrombusz-elemek lehetséges leerősítési megoldásaira

2.5 Dilatáció és síklapúság A Nagyrombusz burkolóelemek rögzítőfércekkel való indirekt leerősítési módja egyrészt biztosítja az egyes elemek hőmozgásának szabad lejátszódását, másrész kizárja az elemenkénti lokális hőmozgások felület menti összegződését, és ezzel ideális módon biztosítja a dilatáció esetleges káros hatásainak eliminálását.

Direkt (közvetlen) rögzítésű Nagyrombusz-elem; hátránya, hogy csak korlátozottan biztosítja a lokális hőmozgás szabad lejátszódását.

A Nagyrombusz mint lágylemez-elem síklapúságát, illetve általában a lágylemezekre egyébként is jellemző hullámosság/ hullámosodás mértékét – amely felléphet például a hőmérsékletváltozásból eredő melegedés következtében is – az alapanyag feldolgozási módjával, továbbá az elemméret és az anyagvastagság megválasztásával lehet befolyásolni; vagyis a burkolat síkkifekvésének az utóbbi módon történő tudatos tervezhetősége az anyagszerűséget reprezentáló felületi megjelenést esztétikai motívummá teheti (lásd. például a 6. számú fotót a 41. oldalon). Természetesen a korszerű gyártástechnológiának köszönhetően (hajlítva-nyújtva egyengetett szélesszalagból előállított táblalemezből történő gyártás) és adott geometriai paraméterek esetén az elemek síklapúsága a legkényesebb igényeket is kielégíti.

Indirekt (közvetett) rögzítésű Nagyrombusz-elem

Egyedi, vagy különlegesnek minősíthető esetekben a tervezett Nagyrombusz-burkolat  pikkely(rombusz) elemeinek méretével/ méreteivel,  annak/azoknak – az elvárt felületi merevséggel is összefüggő – ajánlott lemezvastagságával, és  várható esetleges hullámosodásával kapcsolatos kérdéseivel keresse meg a RHEINZINK Hungaria Kft. alkalmazástechnikai szakembereit, akik nagyszámú tapasztalati ismeretre támaszkodva készséggel megadnak Önnek minden lehetséges felvilágosítást.

Fércsávos rögzítésű Nagyrombusz-elem; alkalmazására elsősorban rendkívüli környezetben, fokozott mértékű/ erősségű szélteher mellett kerülhet sor.

13


HÁTTÉRSZERKEZET 2.6 Háttérszerkezet A pikkelyes burkolatok – mivel a felületükre merőleges irányú erőhatásokkal szemben számottevő saját merevséggel nem rendelkeznek – folytonos, vagy legalább kvázi-folytonos hátsó megtámasztást igényelnek. A RHEINZINK-Nagyrombusz-elemei fa, vagy fém szerkezetű háttérvázból, valamint az arra szerelt és szintén fa, vagy fém anyagú aljzatból kialakított háttérszerkezetre kerülnek felerősítésre. Az alábbiakban példákat mutatunk be a fentiekre. 2.6.1 Fa háttérszerkezet (1a és 1b jelű ábrák) előnye:  a burkolóelemek a háttérszerkezet bármely pontján rögzíthetők, hátrányai:  a fogadószerkezet egyenetlenségei áttevődnek a vázra és a burkolatra, és ennek kiküszöbölése („alápakolással” és/vagy falcsiszolással) nehézkes és nagyon munkaigényes,  tűzrendészetileg csak B2 besorolású a konstrukció (a DIN 4102 szerint: B2 „nehezen éghető”). 2.6.2 Fém háttérszerkezet (2a és 2b jelű ábrák) előnyei:  a fém aljzatszerkezetet tartó, szintén fémanyagú (a jelen ábrákon kétrészes) háttérváz bizonyos mértékű állíthatósága lehetőséget ad a tervezett burkolati sík és a fogadószerkezet közötti – még „normális”-nak minősülő – méreteltérések korrigálására,  a konstrukció A1 tűzrendészeti besorolású (a DIN 4102 szerint: A1 „nem éghető”). hátránya:  hacsak az ellen a háttérváz kialakítása már eleve és automatikusan nem nyújt műszaki megoldást, úgy az egyes vázprofilok hosszirányú torzulásának – amely statikai problémákat és kiterjedt méretű homlokzatburkolati fémhéj-hullámosodást is okozhat – kiküszöbölése érdekében pl. falcsiszolást kell végezni. 2.6.3 Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet (3a és 3b jelű ábrák) előnye:  a burkolóelemek a háttérszerkezet bármely pontján rögzíthetők, hátránya:  éghető szerkezeti elem (fa) is van a konstrukcióban. Megjegyzés: a fém-háttérvázra vonatkozóan lásd az előző (2.6.2 jelű) pontban foglaltakat. 14

1a ábra

1b ábra

2a ábra

2b ábra

3a ábra

3b ábra

Figyelem: Az egyszer- és kétszergörbült, továbbá a torzfelületek alatti háttérszerkezetek tervezése és kialakítása során különös gondossággal kell eljárni és figyelemmel kell lenni az adott felület geometriai tulajdonságaira (pl. az egyenes alkotók, stb.).

A háttérvázakról pl. a RHEINZINK® – Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.2.1 jelű pontjában található bővebb; az aljzatszerkezetekről pedig a Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályaiban (ÉMSZ kiadvány, 2003.) van részletes és mindenre kiterjedő ismeretanyag.


HELYSZÍNI SZERELÉS

2.7 Helyszíni szerelés Az építéshelyi környezetnek jelentős ráhatása van a munka minőségére és a lefolyásának hatékonyságára. Már a kivitelezés előkészítésének időszakában keresni kell az olyan megoldásokat, melyek optimális munkafeltételeket teremtenek, és amelyek a teljesítményt esetlegesen károsan befolyásolható külső körülmények (pl. az időjárási viszonyok) hatásait a minimálisra csökkentik. Egyenként is kiemelt fontosságúak és különös gonddal kezelendők az építéshelyi kooperáció, az anyagtárolás, az állványozás, a háttérszerkezet és a burkolat, valamint a más szerkezetekhez való kapcsolódási pontok és

a rögzítések kialakításának kérdéskörei. Az alábbiakban csak a burkolatszerelés folyamatára térünk ki bővebben. A burkolatszerelés folyamata A szerelés megkezdésének lehetséges helyét/helyeit, valamint a szerelési irányokat és a beépítendő elemek azonosító jeleit a kivitelezési tervnek egyértelműen tartalmaznia kell, mivel általában csak így biztosítható a tervezett szegélyező, stb. élhajlított elemek korrelációja a burkolattal (vagyis az egyértelmű egymásnak való megfelelés); továbbá az egyes burkolati elemeknek – különös tekintettel pl. az ún. „szabad kötés” esetén – és az esetleges méret-, vagy hálózati korrekci-

A

A Szerelés: bármely saroktól a szomszédos sarkok felé

Szerelés: a felület bármely közbenső függőlegesétől az egyik irányban folyamatosan

„A” eset:

„B” eset:

Az egyedi élhajlított sarokelem kerül először felszerelésre; és pl. a szerelés egyidejűleg két irányban is végezhető.

Az ún. „homogén megjelenésű” sarok-elemmel végzett egyirányú, folyamatos szerelés.

óknak a tervezett helyhez való hozzárendelése. Megjegyezzük, hogy adott esetben érdemes a szerelést az épület kevésbé bonyolult vagy szem előtt lévő felületén elkezdeni. A Nagyrombusz burkolóelemek szerelése alulról felfelé történik (a csapadékvíz folyásának irányából a felső elem rátakar az alsóra). Az uralkodó szélirány és/vagy a felületi megjelenés szabja meg, hogy a szerelés jobbról-balra, vagy balról-jobbra tervezett-e. Az elemek – és a kiegészítő élhajlított elemek – háttérszerkezethez való általános leerősítéséhez csak bevizsgált és engedélyezett rögzítőelemeket szabad alkalmazni; fércként: elsősorban RHEINZINK ® rögzítőférceket (lásd: a 2.2 pont „Rögzítési mód” és a 2.9 pont „Teherbírás/Statika” című bekezdéseit is). Az elemekre gyártóművileg felhordott védőfóliázást a beépítést követően a szerelt felületről mielőbb – célszerűen a munkanap végén – el kell távolítani! Szerelési/építési toleranciák Kis mértékű méreteltérések korrekcióját a burkolat szerelése során is el lehet végezni (ennek érdekében is az egyes Nagyrombusz elemeket a megrendelt méretnél 3 mm-rel nagyobbra gyártják). A nagyobb szerelési- és építési méreteltérések előzetes felmérést követő tervezett, vagy a helyszíni szereléssel egyidejű kiegyenlítésére egyedi méretű elemeket célszerű alkalmazni. Az egyedi méretű elemek látható (a homlokzat külső síkjába eső) méreteinek eltérése az általános elem azonos és látható méretétől kisebb vagy egyenlő legyen mint 20 mm, ami a méreteltérésnek egy olyan – tapasztalati úton megállapított – határértéke, amely a nézelődő által még nem észlelhető (a ≤ 10 mm-es korrekció még a figyelmes szemlélő számára is szinte észrevehetetlen).

MR = Szerelési irány 15


CSOMÓPONT KIALAKÍTÁSI/MEGFORMÁLÁSI KONCEPCIÓK

2.8 Csomópont kialakítási /megformálási koncepciók A csomópontok kialakítása befolyással van a homlokzat megjelenésére. A szerkezet jellegéből adódóan az általános és uralkodó burkolati felület valamennyi sarok-, káva-, csatlakozási- és lezárási csomóponti megoldása üzemben előregyártott (általában élhajlítással előállított) és zömében egyedi megformálású vagy méretű szegélyező elemek felhasználásával kerül kialakításra. Ezeket a csomópontokat – az elképzelt esztétikai karakter szellemében – már a részlettervek kidolgozása során össze kell egymással hangolni. A fenti kiegészítő elemek megjelenésének két meghatározó elemét tárgyaljuk a következőkben. A kiegészítő elemek látható szélessége A profilok látható szélességének skálája az élszerű kialakítástól a domináns megjelenésű sávig igen sokrétű. A szélességek azonos méreten tartásával, vagy éppen a játékos variálásával jelentősen befolyásolható a burkolati megjelenés összképe.

Ablakszemöldök és -káva (fa háttérszerkezeten)

A kiegészítő elemek előreugrása A burkolati síkban tartott, vagy az abból kiugratott kiegészítő elemekkel, esetleg a két megoldás ötvözésével képzett burkolat még azonos felületen is más és más strukturális megjelenést eredményez. A mellékelt ábrák egy egységes és nyugodt keretezésű burkolat három jellemző csomópontját mutatják be. A példa esetében a pikkelyes megjelenés – a szegélyező élhajlított elemek diszkrét megjelenése következtében – szinte „természetutánzóan” burjánzik és uralkodik a felületen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ablakszemöldök-képző elemen – melynek látható szélessége cca. 60 mm – jól megfigyelhető egyrészt a vízorr, másrészt a hátsó átszellőző légrés levegő-utánpótlását biztosító perforáció kialakítása.

Külső sarok (fa/fém kombinációjú háttérszerkezeten)

16

Ablakkáva és -könyöklő (fém háttérszerkezeten)


A CSOMÓPONTOKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

2.9 A csomópontokról általánosságban A jelen anyagban a RHEINZINK Nagyrombusz homlokzatburkolati rendszerének az alábbi nyolc alaprészlete kerül bemutatásra: Vízszintes metszetben: H1: Külső sarok H2: Belső sarok H3: Ablakkáva H4: Szegélyezés Függőleges metszetben: V1: Lábazat V2: Ablakkönyöklő V3: Ablakszemöldök V4: Tetőcsatlakozás Érvényesség Az itt bemutatott részlet- és szerkezeti kialakítások ajánlott megoldások, amelyek lényegi változtatások nélkül már több projekten is megvalósításra kerültek. A konkrét építményre vonatkozó, aktualizált csomóponti részleteket minden esetben felelősségteljesen, az érvényben lévő szabványok és előírások figyelembevételével, valamint az adottságok, továbbá az építészeti és mérnöki elképzelések, valamint szempontok alapján kell a tervezőnek kidolgoznia. Variációs lehetőségek Egy adott csomóponti kialakítás három kül ö nb öző vá l t oza t b a n s ze re p e l a gyűjteményben (egyúttal eltérő háttérszerkezet típusokon is). Csatlakozás más szerkezetekhez Az egyéb szakipari szerkezetekhez való kapcsolódás általában szükséges és elengedhetetlen a homogenitás szempontjából. A homlokzatburkolat más szerkezetekhez való csatlakoztatásának csomóponti részletrajzait – valamennyi eltérő csomópontra vonatkozóan – a kivitelezési tervnek tartalmaznia kell. A falszerkezet rétegfelépítése Az ábrázolt rétegfelépítések megegyeznek egy átszellőztetett fémlemez homlokzatburkolattal ellátott épület falszerkezetének lehetséges rétegrendjeivel, ahol a tartószerkezet szerepét egy tömör tégla-, vagy betonfal tölti be. Utóbbi természetesen lehet más is, pl.: acél tartószerkezet, stb.

Légzárás Az épületszerkezet megfelelő légzárását még a homlokzat burkolási munkáinak megkezdése előtt biztosítani kell. Az áttörések mentén az épületszerkezet és a beépítésre kerülő elem közé légzáró szigetelést (pl.: bituthen-tömítőszalagot) kell elhelyezni. Háttérszerkezet A háttszerkezetek csak sematikusan vannak ábrázolva. Háttérváz-szisztémák alkalmazása esetén az adott rendszer gyártójának és/vagy forgalmazójának előírásai szerint kell eljárni; lásd. a 2.6 jelű pontot is (14. o.). Teherbírás/Statika A homlokzatburkolatoknak a rá ható terhekkel – önsúly, továbbá szélnyomás és szélszívás (melyeket Magyarországon az MSZ 15021-1:1986 „Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Magasépítési szerkezetek terhei” c. szabvány előírásai szerint kell figyelembe venni) – szembeni teherbíró képességét minden esetben áttekinthető és ellenőrizhető statikai számításokkal kell igazolni! Ezen szilárdsági vizsgálatoknak  a háttérvázra,  az aljzatszerkezetre, és a  fémlemez-burkolat lerögzítésének módjára egyaránt ki kell terjednie. Megjegyezzük, hogy fércként elsősorban az egységcsomagban kiszerelt RHEINZINK® -rögzítőférc (lásd. a 10. oldalon) alkalmazása javasolt; továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy annak lekötéséhez csak – és az adott beépítéssel analóg beépítési mód mellett empirikus úton – statikai vizsgálattal igazolt (szabványosított, hatósá-

gilag minősített, vagy a gyártó/forgalmazó által garantált) teherbírási értékekkel bíró kötőelemet (szeg, csavar, vagy szegecs) szabad alkalmazni. bővebb ismeretanyag: a Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályaiban (ÉMSZ kiadvány, 2003.) található. Részletképzések A csomópontok kialakításakor ügyelni kell a vonatkozó szabványokban és műszaki előírásokban foglaltakra; mint pl.: a vízorrok képzésének szabályai (lásd. a lap alján lévő 4. sz. táblázatot is), és pl. a légszennyezettség/vízlefolyás következtében fellépő elkoszolódás következményeinek minimalizálására is figyelemmel kell lenni. Szerelési tanácsok Szerelési utasítás vagy javaslat tudatosan nincs az egyes csomópontokhoz mellékelve, mivel azok kialakítása az egyes konkrét esetekben jelentősen függhet a kapcsolódó szakipari munkáktól. A szereléstechnológiai sorrendet – a fentiekre tekintettel – minden egyes épület esetén a körülményekhez szabottan kell kialakítani. Átlós irányú szerelés A Nagyrombusz-elemek diagonális fektetéséhez tervezett csomópontok kialakításának egyetlen konstrukciós szabálya: a csapadékvíz folyásának irányából a felső elem mindig takarjon rá az alsóra.

Épületmagasság

Az átfedéses toldás mérete

A vízorr burkolati síkból való kiállásának mértéke

≤8m

≥ 50 mm

≥ 20 mm

> 8 m ≤ 20 m

≥ 80 mm

≥ 30 mm

> 20 m

≥ 100 mm

≥ 40 mm

4. sz. táblázat: Lineáris fémlemez-elemek (egyedi élhajlított elemek, stb.) toldásainak és vízorr-kiállásainak méretezése

17


Alapfogalmak Alapvetően külön kell választani az új és a régi (felújításra kerülő) épületek raszterkialakítási problematikáját. Új épületeknél a nyílásáttörések, stb. helyei általában már eleve alá vannak rendelve egy mérethálózatnak, és a homlokzati rasztert ehhez lehet igazítani; vagy fordított esetben az ablakokat, stb. lehet egy elsődlegesen kezelt burkolati megjelenés raszterébe illeszteni. Épületfelújítások esetén természetesen az áttörések helye adott, így – lehetőség szerint – a raszter kiosztását kell az áttörésekkel konformitásba hozni.

X méret Minden „X”-el jelölt, ún. növelt modul az adott vagy választott „Y” modul – általában egész számú – többszöröse; például a 12. oldalon ábrázolt „átlós eltolású fugázás”-ú fugakép esetében az egy vízszintes egyenesbe eső elemtoldási vonalak távolsága: növelt modul (az alapmodul négyszerese).

A Nagyrombusz burkolatok raszterének kialakításakor a következő sajátos szabályokat és alapvető elveket kell betartani, illetve alkalmazni:  a méretháló struktúrája legyen összhangban a felület geometriai adottságaival, és  a választott fugakép optimális műszakiesztétikai megoldást tegyen lehetővé (pl. épület-felújítások esetében különösen előnyösen alkalmazható az ún. „szabad kötés”); továbbá azt, hogy  közbenső hálózati méretkorrekciók szükségessége esetén az „X” vagy „Y” modultól való kb. 15 mm-es eltérés optikailag még nem érzékelhető (lásd. a 15. oldal utolsó bekezdését is). Vízszintes sávozású „szabad kötés”

18

y

A homlokzatburkolatok raszterkialakítási-elve Egy fémlemez homlokzatburkolat üzemi előregyártású, nagy gyártási pontosságú elemekből áll. Ezek az elemek adják meg – egy egzakt és irányonként egyenletes kiosztású, vízszintes és/vagy függőleges (esetenként dőlt) méretvonalazásra, az ún. raszterre ráépítve – a homlokzat megjelenését. Az olyan áttörések és lezárások, melyek nem illeszkednek a hálózati vonalkiosztáshoz, zavarólag hathatnak. Egy homlokzatburkolat korrekt megtervezésekor erre figyelemmel kell lenni.

Y modul Az „Y” méret a legkisebb ismétlődő hálózati méretegysége, az ún. alapmodulja a homlokzatburkolatnak. A jelen esetben a fugaképtől függően egy (pl. az ún. „szabad kötés” esetében), vagy két – egymással ≤ 90°-ot bezáró irányba eső – méretvonalazással képezhető a modulháló. A háló tengelyeit a beépítési szélességeket (≤ 600 mm) és a beépítési hosszúságokat (≤ 3000 mm) kijelölő vonalak alkotják.

x

2.10 Tervezési raszter

y

TERVEZÉSI RASZTER


Az alábbiakban a homlokzatburkolati raszterhez való illeszkedés problémakörének négy jellegzetes esetét tárgyaljuk. A bemutatásra kerülő példák egy méretháló vízszintes vonalazása és egy burkolat ahhoz illesztett vízszintes helyzetű csomóponti kialakításai között kerülnek bemutatásra; a leírtak természetesen ugyanúgy érvényesek vagy értelemszerűen alkalmazhatók más csomóponti részletek és függőleges, vagy ferde helyzetű modultengelyek esetében/ eseteiben is.

y

y

z4

TERVEZÉSI RASZTER

Rasztermeghatározás új épület, illetve felújítás esetében Amennyiben a fallefedés külső élének magassági ordinátája nem illeszkedik az adott vagy a választott raszter egy vonalához, úgy a következő korrekciós lehetőségek állnak rendelkezésre:  a fallefedés takaróprofiljának vagy lejtésének megváltoztatása, vagy  az attikafal felmagasítása vagy megkurtítása, ez a két út meglévő régi épületeknél általában csak akkor járható, ha egyidejűleg a lapostető felújítására is sor kerül, vagy végső soron  az „Y” modulméret megváltoztatása. Z3 pozíció: Ablakszemöldök Z2 pozíció: Ablakkönyöklő Rasztermeghatározás új épület esetében  a szerkezeti nyílásméret kijelölése,  az ablakszerkezet meghatározása,  az ablak elhelyezésének meghatározása,  a nyíláskeretezés geometriájának kialakítása, és  a részletek és/vagy csomópontok raszter-konformis kidolgozása.

Z1 pozíció: Lábazat Rasztermeghatározás új épület, illetve felújítás esetében Első lépésben a lábazati vonal optimális helyzetét kell definiálni, és ki kell jelölni az ettől függőleges irányban a lehetséges pozitív és negatív értékekkel eltolt – még elfogadhatónak ítélt és szóba jöhető – lábazati magasság-tartományt. Ha a tartomány tartalmaz rasztervonalat, úgy azt kell a burkolat lábazati vonalának választani. Amennyiben a tartomány nem tartalmaz rasztervonalat, úgy korrekciós lehetőség-ként az alábbi megoldások jöhetnek szóba:  a lábazati szegélyelem profilgeometriájának raszterhez való illesztése, vagy  a tervezett vagy meglévő, és többnyire előreugró lábazati fal megemelése, vagy más, egyedi módon történő hozzáigazítása a burkolathoz.

z1

y

y

y

y

z2

x

z3

y

y

Z4 pozíció: Tetőcsatlakozás

Rasztermeghatározás felújítás esetében Amennyiben új nyílás (ablak) kialakítására kerül sor, úgy az eljárás megegyezik az új épület esetében alkalmazottal. Amennyiben viszont egy ablak (vagy más nyílás) nem illeszkedik a mérethálóra, a következő korrigálási lehetőségek állnak rendelkezésre:  az ablakszemöldök/-könyöklő profilgeometriájának raszterhez való illesztése,  az ablakkönyöklő lejtésének változtatása,  az ablakmagasság módosítása, vagy végső soron  az „Y” modulméret megváltoztatása.

19


LÁTVÁNYFORMÁLÁS, példák

2.11 Látványformálás, példák RHEINZINK®-Kvadrátrombusz Diagonális fektetésű burkolat, gyárilag ívesített ablakprofillal.

RHEINZINK®-Kvadrátromboid Vízszintes fektetésű tükörfedés, 1/2 elemeltolással, az általános burkolati síkban tartott keretező ablakprofil-elemekkel (látható profilszélesség: > 60 mm); a Nagyrombuszelem beépítési szélessége és -hosszúsága kompatíbilis az ablakmérettel (a keretezett nyílásméret egész számú többszöröse).

20


LÁTVÁNYFORMÁLÁS, példák

RHEINZINK®-Kvadrátromboid Függőleges fektetésű „szabad kötés”-ű burkolat; diszkrét megjelenésű nyílás-keretezőprofilokkal, valamint rejtett helyzetű külső sarokelemmel (élhajlított elemmel) kialakítva.

RHEINZINK®-Kvadrátromboid A Nagyrombuszok síkjában tartott és azonos látható szélességű élhajlitott elemekkel (könyöklő, szemöldök, káva és sarok) szegélyezett, vízszintes fektetésű burkolat.

21


SZERKEZETI RÉSZLETEK

2.12

Szerkezeti részletek RHEINZINK®-Nagyrombusz elemek vízszintes metszetek

2.12.1 2.12.2 2.12.3 2.12.4

H1 jelű részletek: Külső sarok (24-25. oldalak) H2 jelű részletek: Belső sarok (26-27. oldalak) H3 jelű részletek: Ablakkáva (28-29. oldalak) H4 jelű részletek: Szegélyezés (30-31. oldalak)

H1 jelű részletek: Külső sarok

H1.1

H1.2

H1.3

H2 jelű részletek: Belső sarok

H2.1

H2.2

H2.3

H3.2

H3.3

H3 jelű részletek: Ablakkáva

H3.1

H4 jelű részletek: Szegélyezés

22

H4.1

H4.2

H4.3

Fa háttérszerkezet

Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet

Fém háttérszerkezet


SZERKEZETI RÉSZLETEK

V1 jelű részletek: Lábazat

V1.1

V1.2

V1.3

V2 jelű részletek: Ablakkönyöklő

V2.1

V2.2

2.12

Szerkezeti részletek RHEINZINK®-Nagyrombusz elemek függőleges metszetek

2.12.5 2.12.6 2.12.7 2.12.8

V1 jelű részletek: Lábazat (32-33.oldalak) V2 jelű részletek: Ablakkönyöklő (34-35.oldalak) V3 jelű részletek: Ablakszemöldök(36-37.oldalak) V4 jelű részletek: Tetőcsatlakozás (38-39.oldalak)

V2.3

V3 jelű részletek: Ablakszemöldök

V3.1

V3.2

V3.3

V4 jelű részletek: Tetőcsatlakozás

V4.1

V4.2

V4.3

Fa háttérszerkezet

Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet

Fém háttérszerkezet

23


SZERKEZETI RÉSZLETEK H1-részlet: Külső sarok

H1.1

23

18

25 30 20a 8

8c

16 H1.2

23

25 20b

18 16 24

30 8

8c


SZERKEZETI RÉSZLETEK H1-részlet: Külső sarok

H1.3

20c

23 25 30

18 8a

8c

Megjegyzés: az ábrázolt háttérváz-konstrukciók csak elvi megoldásnak tekinthetők.

8

Figyelem:  az ún. „homogén megjelenés” esetén a sarokképzés funkcióját is alapelem – jelen esetben a kívánt szögben megtört Nagyrombusz-elem – látja el.  az egyedi élhajlított elemek kialakításához: lásd például a RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.5.2 jelű és „Adalékok az egyedi élhajlított elemek megrendeléséhez” című pontjában foglaltakat.

2.12.1 H1-részlet: Külső sarok 8 RHEINZINK®-Nagyrombusz a a Nagyrombusz-elem megtöré sével kialakított, ún „homogén megjelenésű” belső sarokelem c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, külső sarokelem 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vtg.: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

25


SZERKEZETI RÉSZLETEK H2-részlet: Belső sarok

H2.1

23

25 30 20a 18

8 16

8c

H2.2

23

25 18

20b

16

8c

26

30 8


SZERKEZETI RÉSZLETEK H2-részlet: Belső sarok

23

H2.3

20c 25 30

18

8a 8c

8

2.12.2 H1-részlet: Belső sarok Megjegyzés: az ábrázolt háttérváz-konstrukciók csak elvi megoldásnak tekinthetők.

Figyelem:  az ún. „homogén megjelenés” esetén a sarokképzés funkcióját is alapelem – jelen esetben a kívánt szögben megtört Nagyrombusz-elem – látja el.  az egyedi élhajlított elemek kialakításához: lásd például a RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.5.2 jelű és „Adalékok az egyedi élhajlított elemek megrendeléséhez” című pontjában foglaltakat.

8 RHEINZINK®-Nagyrombusz a a Nagyrombusz-elem megtöré sével kialakított, ún „homogén megjelenésű” belső sarokelem c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, belső sarokelem 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

27


SZERKEZETI RÉSZLETEK H3-részlet: Ablakkáva

H3.1

23

24 16e

25 30 20a 8c

18

16a

8

H3.2

23

24 16d

25 30 20b 8c

28

8

18

16a


SZERKEZETI RÉSZLETEK H3-részlet: Ablakkáva

H3.3

24

23

30 8c


16d

20c

25

18

16a

8

Figyelem:  az egyedi élhajlított elemek kialakításához: lásd például a RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.5.2 jelű és „Adalékok az egyedi élhajlított elemek megrendeléséhez” című pontjában foglaltakat.

2.12.3 H3-részlet: Ablakkáva 8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, a kávaelem d kifelé fordított fogadóprofil, alatta tömítőszalaggal e befelé fordított fogadóprofil, alatta tömítőszalaggal 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 24 légzáró fólia 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

29


SZERKEZETI RÉSZLETEK H4-részlet: Szegélyezés

H4.1

23

25 30

18

20a 8

8c 16

H4.2

23

25 30

16e 18

20b 8

30

8c 16


SZERKEZETI RÉSZLETEK H4-részlet: Szegélyezés

H4.3

23 20c 25 30 18 8


8c

16


2.12.4 Szegélyezés 8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, szegélyelem e befelé fordított fogadóprofil, alatta tömítőszalaggal 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

31


SZERKEZETI RÉSZLETEK V1-részlet: Lábazat

V1.1

30 8

20a

25

23

8c

16a 16d

V1.2

30 8

20b

25

23

8c

16a 16d

32


SZERKEZETI RÉSZLETEK V1-részlet: Lábazat

V1.3

8c

8

30

25

23

20c 18 16b

16d

2.12.5 V1-részlet: Lábazat



8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, a lábazati szegélyelem, valamint b lábazati záróelem, részben perforálva (a rágcsálók ellen / az átszellőzés érdekében) d kifelé fordított fogadóprofil, alatta tömítőszalaggal 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

33


SZERKEZETI RÉSZLETEK V2-részlet: Ablakkönyöklő

V2.1

16

19

24

18 16b

18b

30 8 20a

25

23

8c

V2.2

19

16

24

18 16b 8c

18b

8 25

20b 8c

34

30

23


SZERKEZETI RÉSZLETEK V2-részlet: Ablakkönyöklő

V2.3

19 24 16

18b

18 20c

8

30 25

23

8c 2.12.6 V2-részlet: Ablakkönyöklő


Figyelem:  az egyes részletek RHEINZINK® könyöklő-burkolata (16) – a hatékony kiszellőzés érdekében – minimum 25 mm-rel álljon a burkolati sík elé, és a keresztmetszetének kialakítása során – a mögöttes burkolattal kompatibilitásban – figyelemmel kell lenni a gyakorlatban elfogadott vízküszöb-értékre is.  az egyedi élhajlított elemek kialakításához: lásd például a RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.5.2 jelű és „Adalékok az egyedi élhajlított elemek megrendeléséhez” című pontjában foglaltakat.

8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, az ablakkönyöklő burkolata b perforált zárólemez (a rágcsálók ellen / az átszellőzés érdekében) 18 fém támasztóprofil 19 RHEINZINK®-VENT szellőző alátétszőnyeg 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 24 légzáró fólia 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

35


SZERKEZETI RÉSZLETEK V3-részlet: Ablakszemöldök

V3.1 8c

30

8

20a

25

23

24

16a

16d

V3.2 8c 20b

25

23

30

8

24

16

16b 18 16d

36


SZERKEZETI RÉSZLETEK V3-részlet: Ablakszemöldök

V3.3

8c

20c 24 23

8

18

18b

16b

2.12.7 V3-részlet: Ablakszemöldök



8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, ablakszemöldök elem a részben perforálva, és b ablakszemöldök záróelem, részben perforálva (a rágcsálók ellen / az átszellőzés érdekében) d kifelé fordított fogadóprofil, alatta tömítőszalaggal 18 fém támasztóprofil 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel 23 tartószerkezet 24 légzáró fólia 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR: szerelési irány

37


SZERKEZETI RÉSZLETEK V4-részlet: Tetőcsatlakozás

V4.1 16b

>3°

19

16a

20d

18c

18a

18a

16c

30 8

20a

25

23

MR

8c

V4.2

18b

16b >3°

16a

20c

18a

18a

16d

30 8

MR

8c

38

19

20b

25

23


SZERKEZETI RÉSZLETEK V4-részlet: Tetőcsatlakozás

V4.3

18a

19

>3°

16b 20d

16a 16d

20c

8

30

25

23

MR

8c

2.12.8 V4-részlet: Tetőcsatlakozás


Figyelem:  a V4.2 jelű részlet RHEINZINK®-pereme (16a) – a hatékony kiszellőzés érdekében – minimum 35 mm-rel álljon a burkolati sík elé; és a keresztmetszetének, továbbá a V4.1 jelű csomópont analóg (szintén 16a jelű) elemének kialakítása során – a mögöttes burkolattal kompatibilitásban – figyelemmel kell lenni a gyakorlatban elfogadott vízküszöb-értékre is.  az egyedi élhajlított elemek kialakításához: lásd például a RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II.3.5.2 jelű és „Adalékok az egyedi élhajlított elemek megrendeléséhez” című pontjában foglaltakat.

8 RHEINZINK®-Nagyrombusz c RHEINZINK®-rögzítőférc 16 RHEINZINK® egyedi élhajlított burkolóelem, a látható perem b fallefedés, lejtése ≥ 3° c szegélyelem d perforált zárólemez (a rágcsálók ellen / az átszellőzés érdekében) 18 fém támasztóprofil 19 RHEINZINK®-VENT szellőző alátétszőnyeg 20 háttérszerkezet a fa háttérszerkezet b fa/fém kombinációjú, valamint c fém háttérszerkezet thermostop-alátéttel d fa aljzatszerkezet, aláékelve; lejtése ≥ 3° 23 tartószerkezet 25 hőszigetelés 30 hátsó átszellőző légrés (vastagsága: ≥ 20 mm) MR:

szerelési irány

39


FÜGGELÉK

3. Függelék

3.2 Gyártás és forgalmazás

3.1 A RHEINZINK-termékek konszignálása

Valamennyi RHEINZINK-készáru – és minden standardizált termék pedig kizárólagosan – a cég központi gyárából (Datteln, Németország) kerül ki. Kivételt jelenthetnek az egyedi élhajlított elemek, melyek esetében megfelelő műszaki felkészültség mellett lehetőség van a RHEINZINK-alapanyagból történő külső gyártásra is.

A RHEINZINK homlokzatburkolati rendszereinek tervezői, vagy felhasználói dokumentálásához teljes körű konszignációs űrlap-kollekció áll rendelkezésre. Ezek a konszignációs űrlapok és gyártmányterv-lapok  egyrészt megtalálhatók a „RHEINZINK® Elemes homlokzatburkolati rendszerek” c. CD-n; amely a kitöltésükkel összefüggő információkon túl egyéb fontos ismereteket is tartalmaz (pl. útmutatót az egyedi élhajlított elemek kialakításához, stb.),  másrészt letölthetők az Internetről, vagy megkérhetők a RHEINZINK Hungaria Kft.től.

A RHEINZINK-termékek a RHEINZINK márkakereskedőinél rendelhetők. A RHEINZINK magyarországi forgalmazó partnerei között megtalálhatók az ország legjelentősebb építőipari szakkereskedései – mindig az Ön közelében. A márkakereskedők aktuális listáját a RHEINZINK Hungaria Kft. kérésre megküldi.

3.3 Publikációk, média Kiadványok „RHEINZINK® – Alkalmazás az építészetben” című szakkönyv (térítés ellenében kapható) RHEINZINK® – Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) RHEINZINK®-termék- és árkatalógusok

Internet / www.rheinzink.hu Részletes termékinformációk Új termékek bemutatása

Megjegyzések: Egyedi anyagvastagságú, vagy a kvadrátrombusz/-romboid formától eltérő alakú – de befoglaló méretei tekintetében a gyártási mérethatárokon (lásd. a 10. oldalon) belül maradó – elem iránti igény esetén keresse fel a RHEINZINK területileg illetékes alkalmazástechnikai részlegét. Az egyedi élhajlított elemek megformálása során az esztétikai és a funkcionális szempontok mellett a gyárthatóság kérdését is kiemelten kell kezelni. Célszerű már a koncepcionális vázlatok birtokában is – de az elemtervek véglegesítése előtt mindenképpen – dokumentált konzultációt kezdeményezni a gyártóval vagy annak képviselőjével, a későbbi esetleges módosítások elkerülése érdekében.

40

Figyelem: A helytelen és/vagy téves konszignálásból, illetve méretmegadásból, vagy bármely egyéb – a RHEINZINK-en kívülálló – okból fel nem használt, illetve fel nem használható elemet a RHEINZINK nem vesz vissza.

Letölthető mintacsomópontok, valamint konszignációs űrlapok és gyártmányterv–formanyomtatványok Referenciaépületek RHEINZINK kiadványok és szolgáltatások on-line megrendelése Jelentkezés a továbbképző tanfolyamokra Gépkölcsönzés Szakvásár- és rendezvény-információk

1

2

3

4

5

6

41

7

8

9

10

12

11

42

13

REFERENCIAÉPÜLETEK FOTÓI

A címlapon: Új előadóterem, Victoria Egyetem, Werribee Campus, Werribee, Victoria, Australien Építész: Michael McKenna Pty Ltd., Melbourne, Australien A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: HM METALCRAFT Pty Ltd., Victoria, Australien 1. Hotel Hof Weissbad, étterem “Flickflauder”, Weissbad, Schweiz Építészek: agps architecture, Zürich, Schweiz A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Stephan Sutter, Appenzell, Schweiz, Renato Egli, St. Gallen, Schweiz und Blumer-Lehmann AG, Gossau SG, Schweiz 2. Lakóház, Linz, Österreich Építész: Projektgruppe Arkade, Linz, Österreich A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Edtbauer GmbH, Pasching, Österreich 3. Üzemi épület W. Zultner & Co. KG, Graz, Österreich Építész: ARGE Domenig-Eisenköck, Graz, Österreich A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Gruber Ges. m.b.H., St. Stefan/Lavanttal, Österreich 4. Megfigyelőállomás, Haenam Gun, Jeon-Nam Province, Korea Építész: Mr. Park, Dong-Joon/4-A Architect, Wolsan-Dong, Nam-Gu, Gwang-Ju City, Korea A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Mijie Industrial Co., Ltd., Seoul, Korea 5. Tirolia Spedition GmbH, Ebbs, Österreich Építész: Architekturhalle Wulz-König, Telfs, Österreich A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Weißbacher Spenglerei, Wörgl, Österreich 6. Lakóház, Coburg, Deutschland Építész: Archi Viva, Coburg, Deutschland A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Albert Nemmert, Ahorn, Deutschland 7. Lakóház, Linz, Österreich Építész: Atelier Sturmberger-Moser, Leonding, Österreich A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Spenglerei Horst Mayr jun., Leonding, Österreich 8. Friendship House, London, Großbritannien Építész: MacCormac Jamieson & Prichard, London, Großbritannien A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Boss Metals Ltd., Surrey, Großbritannien 9. Sajtóklub, Berlin, Deutschland Építész: Jo. Franzke, Architekten BDA, Frankfurt, Deutschland A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Lummel GmbH & Co. KG, Karlstadt/Main, Deutschland Bernd-R. Bahn GmbH, Berlin, Deutschland 10. Friendship House, London, Großbritannien Építész: MacCormac Jamieson & Prichard, London, Großbritannien A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Boss Metals Ltd., Surrey, Großbritannien 11. Tirolia Spedition GmbH, Ebbs, Österreich Építész: Architekturhalle Wulz-König, Telfs, Österreich A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Weißbacher Spenglerei, Wörgl, Österreich 12. Rendelőintézet, Berlin, Deutschland Építész: Alten Architekten, Berlin, Deutschland A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Bauklempnerei Ness, Berlin, Deutschland 13. Edinburghi repülőtér, a légi irányítás tornya, Edinburgh, Schottland Építész: Reid Architecture, London, Großbritannien A RHEINZINK®-burkolat kivitelezője: Lummel GmbH & Co. KG, Karlstadt/Main, Deutschland

104568-RZ-H-002-04-07

RHEINZINK Hungaria Kft., H-1151 Budapest, Bogáncs u. 1-3., Tel: +36(1)305-0022, Fax: +36(1)305-0023 E-mail: [email protected], www.rheinzink.hu

RHEINZINK -HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK

Recommend Documents