reusearch Kutatási jelentés Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre

2010

rEUsearch Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre II. kutatási szakasz

Kutatási jelentés Csongrád megye HU Temes megye RO Jelen kutatási jelentés a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében kiírt HURO/0801 pályázati programban végzett „Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre„ című kutatási projekt első (kvantitatív) fázisának eredményeit részletezi területi összehasonlításban. A kutatási jelentés alapjául szolgáló adatbázis 500-500 Csongrád valamint Temes megyében bejegyzett és működő vállalkozás – a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve standard strukturált kérdőívekre adott válaszait tartalmazza.

[INNORATIO Kutatóműhely]

Tartalom A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése .................................................- 3 A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései ..................................- 6 Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői ................................................- 12 Magyarország - Románia reláció: utazások a szomszéd országba.............................- 16 A gazdasági tevékenységek jogi formái .........................................................................- 21 A fő tevékenyégi kör..........................................................................................................- 22 Foglalkoztatás .....................................................................................................................- 25 Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől......................................- 29 Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai, magyar partnertől ....................- 31 A határmenti áruforgalom jellemzői................................................................................- 32 Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe ................................................................................................- 33 A határmenti közvetlen áru, alapanyag, szolgáltatás-beszerzések mutatói?............- 33 Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából? ........................- 34 Az áru és szolgáltatások határmenti beszerzésének rendszeressége ........................- 36 A határon átnyúló beszerzések oka ................................................................................- 37 A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja ......................................- 38 A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta.......................................................- 38 A termékek iránti kereslet.................................................................................................- 39 Értékesítési problémák ......................................................................................................- 40 A vásárlói kör ......................................................................................................................- 41 A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége...............................................................................- 43 Hazai partnerek, akik a Csongrád megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik .......................................................................................- 47 Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában?...................................................- 48 Olyan külföldi, más országban működő partnerek, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket ................................................................................................................- 50 A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfeleinek jellemzői ...........................- 51 A Temes megyei vállalkozások magyar üzletfeleinek jellemzői ..................................- 52 Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók?................................- 53 Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a magyar vásárlók?..................................- 53 Románia, illetve Magyarország melyik területéről, melyik településéről jönnek a vásárlói?...............................................................................................................................- 54 Minőségi elvárások.............................................................................................................- 55 Ár – érzékenység................................................................................................................- 56 A vásárlás volumene..........................................................................................................- 57 Speciális vásárlói igények .................................................................................................- 58 A tevékenység hirdetése...................................................................................................- 60 Együttműködés nem pályázatok keretében ...................................................................- 66 Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok...........................................- 67 Társadalmi kapcsolatok a határ mentén ........................................................................- 71 -1-

Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése........- 74 Az EU-ba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában..........- 79 Interjús kutatás ..................................................................................................................- 82 Általános áttekintő .............................................................................................................- 82 Az EU csatlakozás gazdasági hatása...............................................................................- 83 A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok.........................................................................- 84 A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények.....................................- 85 A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez.- 86 A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás..............................- 88 A jövő – homályos körvonalak .........................................................................................- 90 -

-2-

A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése A vállalkozások működésének egyik fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése. Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor a földrajzi mobilitásról is képet kaphatunk. Ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. Esetünkben azt láthatjuk, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68 százalékának) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalább is gyermekkoruktól élnek. Nem ismerünk összehasonlító adatokat, ezért nem ítélhető meg pontosan, hogy más térségekhez viszonyítva ez az arány mennyire tekinthető magasnak. Mindazonáltal van észrevehető különbség a Csongrád és Temes megyék között: ez utóbbiban határozottan magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya. Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is.

Itt született Ön ezen a településen?

Csongrád megye %

Temes megye %

Igen itt született, azóta is itt él Igen, itt született, de lakott másutt is Nem itt született, de kisgyermekkorától itt él Nem itt született, később költözött ide Összesen N=

50,0 5,5 12,7 31,8 100,0 490

41,4 5,7 13,3 39,6 100,0 495

A válaszkategóriák összevonásával kialakítottuk az „idevalósi” és a „beköltöző” kategóriáját, amely összegzően mutatja a két térség közti különbséget. -3-

Itt született Ön ezen a településen?

Csongrád megye

Temes megye

68,2 31,8 100,0 490

60,4 39,6 100,0 495

„Idevalósi” „beköltöző” Összesen N=

Nemcsak a földrajzi származási gyökerek mondhatók erősnek, de az érzelmi kötődés is. E tekintetben igencsak hasonló mintázatot találtunk mindkét vizsgált megyében: a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten szereti azt a települést, amelyben tevékenykedik. Érdekes ugyanakkor, hogy a romániai válaszadók érzelmi kötődése valamelyest polarizáltabb, mint a magyarországiaké: a négyfokú skála mindkét végpontján nagyobb arányban találunk válaszokat. Szeret Ön ezen a településen élni? Csongrád megye

Temes megye

1,2 3,1 22,2 73,5 100,0 486

2,2 4,5 14,6 78,7 100,0 493

Kifejezetten szeretek Egyéb

73,5 26,5

78,7 21,3

„Átlag” (1-4) Standard deviáció

3,68 0,595

3,70 0,659

Egyáltalán nem szeretek Inkább nem, mint igen Inkább igen, mint nem Kifejezetten szeretek Összesen N=

-4-

Az alábbi grafikon jól mutatja, hogy a kötődés érzelmi szintjét négyfokú skálán mérve hasonló kötődési mintázatot találunk mindkét oldalon.

A területi kötődés harmadik elemeként a kapcsolati háló „erős” kötéseire kérdeztünk rá. E metszetben újfent megerősítést - s egyben pedig magyarázatot is kapott az itt tevékenykedők nagyfokú „idetartozás-érzése”. A helyzet a következő: a rokonok és barátok többsége (73-80 százaléka) is a környéken él. Rokonai, barátai többsége is itt él a környéken? Igen, itt él Nem, többségük másutt él Összesen N=

-5-

Csongrád megye

Temes megye

79,9 20,1 100,0 486

73,2 26,8 100,0 493

Ez tehát nem csupán megerősíti a kialakult képet, hanem magyarázatot is jelent az erősnek mondható kötődésre. Azt mondhatjuk tehát, hogy a földrajzi származás, az „erős” személyes kötődések földrajzi koncentrálódása, valamint az érzelmi kötődés bizonyos tekintetben éppen egymásból következnek, s egymás hatását erősítik. Éppen ezért e tekintetben is felfigyelhetünk a romániai megkérdezettek jellemzőinek némileg más mintázottságára: valamelyest alacsonyabb az eredendően „idevalósiak” aránya, valamelyest magasabb a gyenge érzelmi kötődésről tanúskodók hányada, amely aztán talán azzal is magyarázható, hogy valamelyest magasabb azok aránya is, akiknek „erős kötései” (rokonai, barátai) nem a környéken élnek. A különbség nem drámai ugyan, de észrevehető. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései A kapcsolati háló milyensége különös jelentőséggel bír gazdasági szereplők esetében, legyen szó akár az ún. „erős” (rokoni, baráti) vagy éppen „gyenge” (ismerősi) személyes kötésekről. Most, amikor országok közti gazdasági kapcsolatokról szándékozunk képet kapni, még inkább fontos ez a kérdés, de itt már az országhatárokon átnyúló személyközi kapcsolatok mellett erőteljes jelentőséggel bírnak az üzleti, gazdasági kapcsolatok is. Az első nagyon markáns („drámai”) különbség a két térség gazdasági szereplői között az országhatáron átnyúló személyes kapcsolatok terén mutatkozott meg. A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A magyarázat természetesen gyanítható: arról van szó, hogy a romániai munkaerő földrajzi mobilitása nagyságrendileg különbözik a magyarétól. Hatalmas számban hagyták el az országot munkavállalási célból: hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai unió országaiban). Így magától értetődően „keletkeztek” külföldi kapcsolatok az elvándorlók és az otthoniak között. Ez azt eredményezte, hogy míg a Csongrád megyei megkérdezettek felének, addig a Temes megyei megkérdezettek több mint nyolcvan százalékának van ilyen személyes kapcsolata. Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében

Nincs ilyen Van ilyen Összesen N=

-6-

Csongrád megye

Temes megye

48,2 51,8 100,0 490

17,9 82,1 100,0 496

A Temes megyei megkérdezettek1 európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága elsősorban nyelvi ill. kulturális okokkal magyarázható. A Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Magyarország sorrenden belül határozott különbségek mutatkoznak. Németország (59,0 %) kiemelkedik a többi ország közül, a következő zónában két mediterrán országot találhatunk (Olaszország 35,1 %, Spanyolország 28,0 %), ezt követően egy újabb csoportban találjuk Ausztriát (23,3 %) és Franciaországot (21,6 %), s a sort Magyarország zárja (csak 15,7 %-kal). Az összes többi európai ország csupán néhány százalékos kapcsolati értéket képvisel (ezek közül a legmagasabb sem éri el a 7 %-ot).

Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország Olaszország Spanyolország Ausztria Franciaország Magyarország N=

1

A megkérdezettek több országot is megjelölhettek.

-7-

59,0 35,1 28,0 23,3 21,6 15,7 407

Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országokban élőkkel a romániai gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel)

Románia 59,0% 35,1% 28,0% 23,3% 21,6% 15,7% 6,9% 5,4% 4,7% 4,7% 3,7% 2,7% 2,5% 2,0% 1,7% 1,2% 1,2% 1,0% 1,0% ,7% ,7% ,7% ,7% ,5% ,5% ,5% ,5% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2% ,2%

Németország Olaszország Spanyolország Ausztria Franciaország Magyarország Egyesült Királyság Görögország Szerbia Portugália Hollandia Belgium Svájc Törökország Horvátország Írország Svédország Bulgária Luxemburg Csehország Ukrajna Oroszország Moldova Dánia Montenegró Grúzia Málta Finnország Norvégia Szlovénia Ciprus Litvánia Albánia Bosznia-Hercegovina Izland Macedónia San Marino Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma

-8-

407

A Csongrád megyei megkérdezettek európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága lényegesen eltér ettől. Itt elsősorban történeti (ill. szomszédsági) okai vannak a kialakult sorrendnek: Németország (41,0 %) és Románia (36,5 %) található az első körben, őket követi egy lényegesen kisebb kapcsolati értéket képviselő hármas: Ausztria (19,3 %), Szerbia (16,5 %) és az Egyesült Királyság (15,6 %). Az összes többi ország nyolc százalék alatti értékkel szerepel. A Csongrád megyei vállalkozások esetében igen figyelemre méltó, hogy a kapcsolatok terén milyen erőteljes hatása van a térségi helyzetnek: számottevőnek mondhatók a személyes kapcsolatok a közvetlen határmenti térségben élőkkel, s szinte teljesen jelentéktelenek más szomszédos országokban (Szlovákia: 5,9 %; Ukrajna 1,3 %; Horvátország 3,9 %; Szlovénia 1,3 %) élőkkel.

Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országok valamelyikében

% Csongrád megye

Németország Románia Ausztria Szerbia Egyesült Királyság N=

-9-

41,0 36,5 19,3 16,5 15,6 253

Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat európai országokban élőkkel a Csongrád megyei gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel)

Magyarország 41,0% 36,5% 19,3% 16,5% 15,6% 8,3% 8,1% 6,3% 6,0% 5,9% 5,0% 4,9% 3,9% 3,4% 2,7% 2,6% 2,3% 2,0%

Németország Románia Ausztria Szerbia Egyesült Királyság Olaszország Franciaország Svájc Írország Szlovákia Belgium Hollandia Horvátország Finnország Svédország Spanyolország Lengyelország Norvégia

- 10 -

Csehország Szlovénia Ukrajna Dánia Görögország Montenegró Oroszország Törökország Ciprus Litvánia Moldova Bulgária Fehéroroszország

1,4% 1,3% 1,3% 1,1% ,9% ,9% ,8% ,8% ,7% ,4% ,4% ,3% ,3%

Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma

- 11 -

253

Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Ami az üzleti, gazdasági kapcsolatokat illeti, ezen a téren már sokkal csekélyebb a különbség a két megye között, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot: a Csongrád megyeiek tizenkét százaléka, a Temes megyeieknek viszont húsz százaléka rendelkezik európai országbeli üzleti, gazdasági kapcsolattal (persze még ez utóbbi arány sem tekinthető magasnak).

Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országban

Van ilyen Nincs ilyen Összesen N=

Csongrád megye %

Temes megye %

12,3 87,7 100,0 496

19,8 80,2 100,0 496

A Temes megyei gazdasági szereplők gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottsága jelentősen eltér a személyesétől. A gazdasági kapcsolatokat egy erős „trojka” uralja: Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%). Hozzájuk képest lényegesen kisebb kapcsolati értékkel szerepel Ausztria (20,4%), aztán gyakorlatilag véget is ér az említésre érdemes országok sora (a többiek mindannyian a hét százalékos érték alatt találhatók).

- 12 -

Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország Magyarország Olaszország Ausztria N=

- 13 -

44,9 40,8 34,7 20,4 98

Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országokban található partnerekkel a Temes megyei gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel)

Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Temes megye Németország Magyarország Olaszország Ausztria Belgium Franciaország Csehország Görögország Hollandia Bulgária Spanyolország Portugália Lengyelország Svájc Szerbia Horvátország Dánia Szlovákia Svédország Ukrajna Szlovénia Liechtenstein Moldova Egyesült Királyság Finnország Albánia Bosznia-Hercegovina Ciprus Fehéroroszország Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma

44,9% 40,8% 34,7% 20,4% 6,1% 6,1% 5,1% 5,1% 4,1% 4,1% 4,1% 4,1% 3,1% 3,1% 2,0% 2,0% 2,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% 98

A Csongrád megyei gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottságát egy erős „duó” vezeti, mégpedig Románia (42,9 %) és Németország (34,2 %), őket jelentős távolságra egy „ötösfogat” követi (Szerbia 20,5 %, Olaszország 14,5 %, Ausztria 12,8 %, Szlovákia 11,2 és Csehország 11,1 %). - 14 -

Gazdasági kapcsolat európai országok valamelyikében Csongrád megye Románia Németország Szerbia Olaszország Ausztria Szlovákia Csehország N=

- 15 -

42,9 34,2 20,5 14,5 12,8 11,2 11,1 60

Gazdasági, üzleti kapcsolat európai országokban található partnerekkel a magyarországi gazdasági szereplők körében (hány százalékuknak van ilyen kapcsolata adott országban élőkkel)

Románia Németország Szerbia Olaszország Ausztria Szlovákia Csehország Hollandia Belgium Bulgária Franciaország Egyesült Királyság Lengyelország Horvátország Spanyolország Dánia Finnország Svédország Ukrajna Albánia Bosznia-Hercegovina Ciprus Szlovénia Fehéroroszország Görögország Liechtenstein Moldova Portugália Svájc Ilyen kapcsolattal rendelkezők száma

Magyarország 42,9% 34,2% 20,5% 14,5% 12,8% 11,2% 11,1% 8,5% 7,1% 6,2% 5,5% 4,7% 4,7% 4,6% 3,4% 3,2% 1,8% 1,7% 1,7% 1,6% 1,5% 1,5% 1,5% 1,4% 1,3% ,0% ,0% ,0% ,0% 60

Magyarország - Románia reláció: utazások a szomszéd országba Ha eltekintünk az utazások céljától, akkor összességében azt állapíthatjuk meg, hogy egy újabb karakterisztikus különbséget fedezhetünk fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába.

- 16 -

Utazások a szomszéd országba

Nem szokott utazni Szokott utazni Összesen N=

Magyarországról Romániába

Romániából Magyarországra

66,9 33,1 100,0 495

45,5 54,5 100,0 499

Ha megvizsgáljuk a 164 magyarországi és 272 romániai válaszadó látogatási (utazási) céljainak szerkezetét, akkor tanulságos kép rajzolódik ki. Ha csak a tranzit jellegű utazásokat tekintjük, akkor következtetni tudunk az eredeti utazási célokra is: a magyarországi gazdasági szereplők uticéljai között csak csekély arányban (17,6 %) találhatunk Románián át megközelíthetőt, míg a romániaiak útjai sokkal nagyobb arányban (77,0 %) vezetnek Magyarországon keresztül. Magyarország tehát (földrajzi fekvésénél fogva ill. Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) nagyon fontos tranzitország Románia számára. Az érdemi uticélok tekintetében a magyarországiak körében a nyaralási, pihenési cél dominál (62,3 %), amely a romániaiak körében is fontos (53,2 %) uticél ugyan, de a leggyakoribb (78,3 %) mégis a vásárlási célú utazás. Emeljük még ki, hogy az üzleti célú utazások aránya tekintetében nagyfokú a hasonlóság a két oldal között: a gazdasági szereplők negyede szokott üzleti céllal a szomszéd országba utazni. - 17 -

Utazási célok Magyarországról Romániába

Romániából Magyarországra

tranzit

17,6

tranzit

77,0

nyaralás, pihenés

62,3

vásárlás nyaralás, pihenés

78,3 53,2

rokonlátogatás vásárlás üzleti

28,4 25,6 23,0

üzleti

26,8

rokonlátogatás munkavégzés gyógykezelés egyéb

14,9 8,1 7,6 7,0

munkavégzés egyéb tanulás

12,1 10,9 9,8

gyógykezelés N=

1,5 164

tanulás N=

- 18 -

4,9 272

Az utazási célok tekintetében nem csupán azt mértük, hogy a megkérdezett gazdasági szereplők valamely célból utaznak-e a szomszédos országba, hanem azt is, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik. Így mindegyik cél esetében ki tudtunk alakítani egy intenzitási mutatót2, melynek segítségével még pontosabb képet kaphatunk egyfelől az utazási célok szerkezetéről ill. ezen túlmenően azok súlyáról, fontosságáról. A Magyarországról Romániába történő (nem tranzit jellegű) utazások tekintetében jól láthatjuk, hogy bár a nyaralási, pihenési célú utazás a domináns, de hozzá képest (nagyobb gyakoriságuk miatt) megnőtt a rokonlátogatások, a vásárlási ill. üzleti célú utazások súlya.

Magyarországról Romániába nyaralás, pihenés rokonlátogatás vásárlás üzleti munkavégzés egyéb tanulás gyógykezelés N=

1,19 0,78 0,74 0,76 0,37 0,29 0,02 0,04 164

2

A mutató 0-tól 4-ig terjedő értéket vehet fel, ahol a „0” azt jelenti, hogy a megkérdezett ilyen céllal nem szokott utazni a szomszéd országba, a „4” pedig azt jelenti, hogy adott célból heti gyakorisággal utazik.

- 19 -

A Romániából Magyarországra irányuló (nem tranzit jellegű) utazások terén viszont az intenzitási mutató nem hoz ilyen „kiegyenlítődést”, a célok tekintetében kialakult szerkezet érdemben nem változik: messze kimagaslanak a vásárlási célú utazások, s az intenzitási súlyozás sem változtat az egyéb célok jelentőségén.

Romániából Magyarországra vásárlás nyaralás, pihenés üzleti rokonlátogatás munkavégzés gyógykezelés egyéb tanulás N=

- 20 -

2,56 1,05 0,87 0,43 0,17 0,19 0,20 0,10 272

A gazdasági tevékenységek jogi formái A gazdasági tevékenységek cégformája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a két térség között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a „kft”-vel (93,8 %) találkoztunk, Magyarországon azonban ennél diverzifikáltabb a helyzet: ennek az előbbi aránynak három cégforma együttesen felel meg (az „egyéni vállalkozó”: 60,8 %; a „kft”: 22,0 %; a „betéti társaság”: 12,6 %).

Cégforma Csongrád megye

Temes megye

Egyéni vállalkozó KFT Betéti társaság

60,8 22,0 12,6

KFT Egyéni vállalkozó RT

93,8 2,8 1,2

őstermelő RT egyéb

2,6 0,8 2,8 164

őstermelő Egyéb forma Betéti társaság

1,0 0,4 0,0 272

N=

N=

- 21 -

A fő tevékenyégi kör Csongrád megye gazdasági szereplőinek tevékenységi területeit a KSH által alkalmazott ágazati besorolás alapján csoportosítva jól látható az ún. harmadik szektor dominanciája. A mezőgazdaság (6,6 %) és az ipar (17,0 %) együttesen sem éri el az egynegyedes részesedést, tehát a szolgáltatási tevékenységek több mint háromnegyedes (76,4 %) részarányt képviselnek. Ez egyfelől az anyagi szolgáltatások közel harminc (29,4) százalékos, másfelől pedig a nem-anyagi szolgáltatások 74 százalékos arányából adódik.

Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Mezőgazdaság összesen

6,6

Építőipar Feldolgozóipar

9,8 7,2

Ipar összesen Vízellátás, szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás Energiaellátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás Anyagi szolgáltatások összesen

0,2 0,0 4,6 20,4 4,2

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Humán-egészségügyi és szociális ellátás Művészeti, szórakoztatási, szabadidős tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék.

4,4 3,2 13,8 6,6 5,8 4,8

Oktatás Információ, kommunikáció Nem-anyagi szolgáltatások összesen

4,6 3,8

- 22 -

6,6

17,0

29,4

47,0

A Temes megyében tevékenykedők ágazati besorolásához csak a válaszoknak a kérdezőbiztosok általi kategorizálása állt rendelkezésre. Az előre megadott kategóriákba történő besorolások viszonylag magas (21,7 %-os) „egyéb” kategóriát eredményeztek. Ezen „egyéb” kategória nélkül számolva az alábbi ágazati csoportosítás volt elvégezhető.

Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen Fémipar Építőipar Textilipar Faipar Élelmiszeripar Ipar összesen Javítás Fuvarozás, szállítmányozás Kereskedelem Vendéglátás, turizmus

Temes megye 2,0 2,0 4,0 0,3 10,0 4,3 1,8 1,5 17,9 6,5 7,8 50,8 5,0 70,1

Ingatlanforgalmazás Oktatás, képzés Kutatás, fejlesztés

10,6 2,3 2,0 14,9

- 23 -

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a mintába került vállalkozások tevékenységi köreinek szerkezete mindkét térségben hasonló, ha a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás szerint csoportosítunk.

Szektor Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás (tercier szektor)

Csongrád megye 6,6 17,0 76,4

- 24 -

Temes megye 4,0 17,9 85,0

Az alapvető különbség abban van, hogy a szolgáltatási szektoron belül magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások dominálnak, romániai oldalon ugyanakkor az anyagi szolgáltatások (kiemelkedően magas a kereskedelem aránya). Foglalkoztatás A munkaerő foglalkoztatás a gazdasági vállalkozások működése (méret, költségek stb.) szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ezen a téren óriási különbség mutatkozik a két megye foglalkoztatási viszonyai között: míg a Csongrád megyei vállalkozásoknak csak 40 százaléka foglalkoztat munkaerőt, addig a Temes megyei oldalon a megfelelő arány ennek pontosan a kétszerese. A jelentős eltérést magyarázhatják mintavételi okok is, de már a cégformáknál is láthattuk, hogy magyar oldalon lényegesen nagyobb arányban találunk egyéni vállalkozásokat, míg romániai oldalon szinte kizárólagosan kft-k szerepelnek a mintában. Foglalkoztat-e alkalmazottakat, munkásokat a vállalkozásában? Igen, foglalkoztat Nem foglalkoztat Összesen N=

- 25 -

Csongrád megye

Temes megye

39,8 60,2 100,0 498

79,7 20,3 100,0 497

A mintába bekerült vállalkozások a Csongrád megyében 2651, Temes megyében pedig 3848 főt foglalkoztatnak állandó jelleggel. Az állandó foglalkoztatottak számát alapvetően a vállalkozás jellege, cégformája határozza meg. Ez a szám nyilvánvalóan kisebb az egyéni vállalkozók vagy a betéti társaságok esetében, míg értelemszerűen nagyobb a kft-k és részvénytársaságok esetében. Azt már láttuk korábban, hogy a két térségben jelentősen eltérő a különböző cégformák aránya, de az alábbi táblázatból az is kiolvasható, hogy azonos cégforma mellett jelentősen eltér az állandó alkalmazottak átlagos száma is.

Cégforma

ŐSTERMELŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BETÉTI TÁRSASÁG KFT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYÉB FORMA

Vállalkozások száma

13 304 63 110 4 14

Csongrád megye Munkaadó Alkalmazottak vállalkozások átlagos száma száma

3 55 37 80 4 6

Egy vállalkozásra eső foglalkoztatottak száma Összes foglalkoztatott Munkaadó vállalkozások aránya

1,55 2,16 2,50 20,40 194,20 9,27 14,3 fő


Temes megye Munkaadó vállalkozások száma

5 14 0 466 6 2

4 4 0 375 6 1

2651 36,4 %

Alkalmazottak átlagos száma

5,75 6,00 9,31 52,00 2,00 9,9 fő 3848

79,1 %

A táblázati adatokból látható, hogy (a) magyarországi térség cégeinek csak kisebbik hányada (36 %) foglalkoztat alkalmazottakat, (b) a foglalkoztatóknak is fele (51 %) egy- vagy néhány személyes vállalkozás, de (c) a lényegesen kisebb számú foglalkoztató vállalkozás mégis nagyobb (14,3 fős) átlagos foglalkoztatotti létszámmal mint a romániai oldalon tevékenykedők. Ezzel szemben (a) a romániai térség cégei lényegesen nagyobb (80 %-os) arányban foglalkoztatnak munkaerőt, (b) szinte hiányoznak a magyarországihoz hasonló egykét személyes vállalkozások (a betéti társasági forma ismeretlen is), dominál (95 %os) a kft-forma, ugyanakkor (c) a magyarországinál alacsonyabb (9,9 fős) az átlagos alkalmazotti létszám.

- 26 -

A megkérdezett vállalkozások a magyarországi térségben 286, a romániai térségben pedig 304 főt foglalkoztatnak idényjelleggel. A két térség hasonlít abban, hogy (a) az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora, (b) arányuk a tizedét sem éri el az állandó foglalkoztatottakénak. Mindazonáltal ezen a téren is megmaradt a két karakterisztikus különbség: egyfelől a magyar oldalon lényegesen kevesebb (14,4 %) vállalkozás foglalkoztat idényjelleggel munkaerőt, míg romániai oldalon ez az arány több mint kétszeres (37,3 %). Ugyanakkor az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám magyar oldalon több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő).

cégforma

ŐSTERMELŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BETÉTI TÁRSASÁG KFT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYÉB FORMA Idényjelleggel foglalkoztatottak átlagos száma Munkaadó vállalkozások aránya Összesidényjelleggel foglalkoztatott


13 304 63 110 4 14

Csongrád megye Munkaadó Alkalmazottak vállalkozások átlagos száma száma

3 27 10 30 2 1

3,11 1,29 0,58 6,20 34,17 0 3,9 fő

14,4 %

Temes megye Munkaadó vállalkozások száma

5 14 0 466 6 2

3 1 0 177 3 0

Alkalmazottak átlagos száma

4,33 0 1,64 0,33 1,7 fő

37,3 % 286

- 27 -


304

A külföldi munkavállalók foglalkoztatása periférikus jelentőségűnek mondható. Az adatok érvényessége tekintetében azonban kérdések merülhetnek föl. Mivel ez a foglalkoztatás különböző (munkaügyi, adózási stb.) okok miatt legalitási problémákat vethet föl, ezért számolnunk kell azzal, hogy a valóságos értékek magasabbak az itt szereplőknél. A külföldi munkavállalókat is foglalkoztató vállalkozások aránya már a magyar oldalon is igen alacsony, mégpedig 7,1 % (14 cég), a romániai oldalon pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,6 % (6 cég). Megvizsgáltuk, hogy milyen időtávon alkalmaznak külföldi munkavállalókat a vállalkozások: állandó munkásként vagy idénymunkásként. A 13 magyarországi munkáltató közül 10 esetben az állandó foglalkoztatás dominál (öt csak állandó munkásként, másik öt pedig főként állandó munkásként foglalkoztat külföldieket), a maradék három esetében az idénymunka a meghatározó (kettő csak idénymunkásként, egy pedig főleg idénymunkásként). Az 5 (válaszoló) romániai munkáltató közül 4 csak állandó munkásként, egy pedig csak idénymunkásként alkalmaz külföldi munkavállalót. Összességében tehát a munkaadók bevallása szerint a külföldi munkavállalók esetében az állandó foglalkoztatás a meghatározó (18 cégből 14 nyilatkozott így). Megvizsgáltuk, hogy az a kevésszámú munkáltató, aki külföldi munkavállalókat is alkalmaz, preferálja-e a szomszéd országból érkező honfitársait.

- 28 -

A kép több mint tanulságos. Amíg romániai oldalon (n=6) egyetlen olyan céggel sem találkoztunk, mely preferálná a Magyarországról érkező román nemzetiségűeket, addig a magyar oldalon a cégek (n=13) fele kinyilvánította preferenciáját a Romániából érkező magyar nemzetiségűek iránt. A másik fele ugyanúgy nyilatkozott, mint romániai kollégáik, mondván, nem számít, hogy a külföldi munkavállaló milyen nemzetiségű. Mi szólhat a külföldi munkavállalók alkalmazása mellett? Magyar oldalon 17, román oldalon pedig 7 vállalkozás nyilatkozott erről. A magyar vállalkozások leginkább (5 cég) a munkabírást, terhelhetőséget említették, 4 cég mondta, hogy „erre a munkára nincs hazai munkaerő”, szintén 4 cég nyilatkozott úgy, hogy „bármikor készen állnak a munkára”. A romániai oldal gazdasági szereplői közül 3 cég a külföldi munkavállalók megbízhatóságát, s ugyanígy 3 a külföldi munkavállalók minőségi munkáját emelte ki. Mindkét oldalon nagyfokú elégedettséget tapasztaltunk a külföldi munkavállalók munkájával kapcsolatban. A négyfokú skálán (1-4) mért elégedettségi átlag egységesen magas (3,39 a magyar oldalon, 3,40 a romániai oldalon). Honnan jönnek a vendégmunkások? A magyar oldalon 11 cégnél dolgozik romániai, 7-nél szerbiai és 2-nél ukrajnai munkavállaló. A román oldalon 2 vállalkozásnál dolgozik moldovai, 2-nél szerbiai, 1-nél németországi és szintén 1-nél magyarországi munkavállaló. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől A Csongrád megyei válaszadók 28%-ának van olyan hazai partnere, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárol, közülük 6,8% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárol. A Temes megyei vállalkozások esetében ezzel szemben 45%-ban beszélhetünk olyan hazai partnerekről, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárolnak, közülük 41% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől magyar terméket vásárol, illetve szolgáltatást vesz igénybe. A romániai válaszadók közül többnek van olyan hazai partnere, akitől külföldi terméket, illetve szolgáltatást szokott vásárolni. Valamint többszöröse a Romániából érkezett válaszok esetében azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől Magyarországról érkező terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak.

- 29 -

- 30 -

Román termékek, szolgáltatások vásárolása hazai, magyar partnertől És olyan hazai partnere van-e, akitől Román terméket, szolgáltatást vásárol? (N=132)

7%

93%

nincs

van

Magyar termékek vásárlása hazai (román) partnertől

- 31 -

A határmenti áruforgalom jellemzői A különböző áru-és szolgáltatásfajták áramlására vonatkozó kérdésekre a Magyarországról érkezett válaszok elemszáma nagyon alacsony (7 válaszadó). A hét válaszadó közül legtöbben (3 fő) műtrágyát, 2 fő pedig műszaki, elektronikai terméket, a többiek pedig textilipari terméket, faipari terméket illetve üzemanyagot vásárolnak Romániából. Milyen románinai terméket, szolgáltatást szokott vásárolni Ön? Termék

N 3

% 37,50%

Műszaki, elektronikai terméket

2

25%

Faipari terméket

1

12,50%

Textilipari terméket

1

12,50%

Üzemanyagot (benzint, gázolajat)

1

12,50%

Összesen:

8

100%

Műtrágyát

A Romániából érkezett válaszok száma már jóval magasabb, mint az előbbi esetben (102 válaszadó), s látható az, hogy a válaszok már jóval több terméket, illetve szolgáltatást tartalmaznak, mint a magyarországi válaszadóké. Azon válaszok esetében, melyek mindkét ország válaszadóinál előfordultak némi hasonlóságot lehet felfedezni. A határmenti áruforgalom tekintetében mind a román, mind a magyar oldalon a műszaki, és elektronikai termékek dominanciája a meghatározó. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a Romániából származó műtrágya iránti vásárlási igény Magyarországon magas. Románia esetében meghatározó még a Magyarországról származó egyéb élelmiszeripari termék vásárlása (12%), valamint az alkatrészek vásárlása is (13 %). Milyen magyar terméket, szolgáltatást szokott vásárolni?

Termék

N

%


22

21,6

Alkatrészt'

13

12,7

Egyéb élelmiszeripari terméket

12

11,8

Zöldséget, gyümölcsöt

10

9,8

Faipari terméket

9

8,8

Építőipari terméket

7

6,9


6

5,9

Szerszámot

5

4,9


4

3,9

Virágot, dísznövényt

3

2,9

Félkész vagy kész hústerméket

2

2,0

Tejterméket

2

2,0

Fémipari terméket

2

2,0

Gépet

2

2,0

Műtrágyát

2

2,0

Egyéb vegyipari terméket

1

1,0

102

100

Összesen

- 32 -

Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe A magyar válaszadók 8,7%-ának van olyan külföldi beszerzési helye, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at), vagy szolgáltatást vesz igénybe, ezzel szemben a romániai válaszadók 22%-ának. A romániai vállalkozások lényegesen több olyan külföldi beszerzési hellyel rendelkeznek, ahonnan közvetlenül férhetnek hozzá az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz.

A határmenti közvetlen áru, alapanyag, szolgáltatás-beszerzések mutatói? A Temes megyei vállalkozások a határ magyar oldaláról való beszerzések tekintetében sokkal aktívabbak, mint magyar társaik. A Temes megyei vállalkozók fele (49,5%) szerez különböző árut, ill. szolgáltatást Magyarországról, még a Csongrád megyei vállalkozások mindössze 15,2%-a szerez be alapanyagot, illetve szolgáltatást Romániából.

- 33 -

Milyen terméket, szolgáltatást vásárol Ön közvetlenül Romániából? A határmenti beszerzések termékcsoportjaira vonatkozóan a magyarországi vállalkozások esetében, a kevés értékelhető válasz következtében nem lehet helytálló következtetést levonni. A Csongrád megyei vállalkozások romániai beszerzésű említett termékcsoportjait az alábbi táblázatban szemléltetjük: Közvetlen romániai beszerzés Termék

N

%

Fémipari terméket

2

22,20%

Mezőgazdasági terményt

1

11,10%


1

11,10%

Műtrágyát

1

11,10%

Egyéb vegyipari terméket

1

11,10%


1

11,10%

Fuvarozást, szállítmányozást

1

11,10%

Egyebet

1

11,10%

Összesen:

9

100%

- 34 -

Milyen termékeket vásárol Ön közvetlenül Magyarországról? A Temes megyéből érkezett értékelhető adatok száma magasabb (77 válaszadó), és az említett magyarországi beszerzésű termékcsoportok köre is sokkal bővebb. A kapott válaszok alapján az a következtetés vonható le, hogy a Temes megyei vállalkozók leginkább műszaki, elektronikai terméket vásárolnak közvetlenül Magyarországról, de az alkatrész, illetve faipari terméket beszerzése is jellemző a Temes megyei vállalkozásokra. Közvetlen magyarországi beszerzés

Termék

N

%


13

16,9

Alkatrészt

9

11,7

Faipari terméket

8

10,4


7

9,1


5

6,5


5

6,5


5

6,5


4

5,2


4

5,2


3

3,9


3

3,9

Gépet

3

3,9

Műtrágyát

3

3,9

Élő állatot

2

2,6

Tejterméket

2

2,6

Szerszámot

1

1,3

Összesen

77

100,0

A határon átnyúló beszerzések fő tevékenységi körönkénti jellemzői szerinti megoszlás alapján elmondhatjuk, hogy mindkét megye vállalkozói közül a legnagyobb arányban a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a legaktívabbak. A kereskedelmi vállalkozások közül a Temes megyei illetőségű vállalkozások magyarországi beszerzései mintegy 5 százalékponttal magasabbak a Csongrád megyeinél. Csongrád megyében leginkább az építőipari, valamint a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásokra jellemző a Romániából történő árubeszerzés. Érzékelhető különbség mutatkozik a különböző szolgáltatások (javítás, oktatás, turisztikai szolgáltatás és ingatlanforgalmazás) terén, ahol kizárólag a Temes megyei vállalkozásokra jellemző az, hogy ezeket a szolgáltatásokat Magyarországon veszik igénybe.

- 35 -

Az áru és szolgáltatások határmenti beszerzésének rendszeressége A Csongrád megyei válaszadók 29%-ánál a romániai beszerzés rendszeres, míg a Temes megyei válaszadók esetében a Magyarországról történő beszerzések rendszerességének aránya 37%, tehát a magasabb Temes megyei beszerzési aktivás nagyobb fokú rendszerességgel is párosul.

- 36 -

A határon átnyúló beszerzések oka A 7 Csongrád megyei válaszadó közül legtöbben, - de mindössze csak 4 fő - a kedvezőbb ár miatt, illetve amiatt, hogy ilyen szolgáltatást nem tud belföldön igénybe venni vásárol Romániában terméket ill. szolgáltatást. 3 fő egyéb okokból alkalmaz romániai beszállítókat, ezen okok között a romániai helyismeret szerepelt. Romániai beszerzések okai Ok

N

Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg

2

Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár

2

Egyéb

3

Összesen:

7

A Temes megyei válaszadók (83 fő) közül a legtöbben (27,7%) azért vásárolnak magyarországi termékeket, mert jobb minőségűek vagy mert kedvezőbb áron jutnak hozzá (24,1%), mint Romániában. Jellemző még a magyarországi beszerzések okaira az, hogy a Temes megyei vállalkozások a Magyarországról beszerzett termékeket nagyobb haszonkulccsal tudják értékesíteni. Nagy valószínűséggel a korábban már említett és szintén a Temes megyei vállalkozásokra jellemző nagyobb rendszerességű beszerzések a kialakult kapcsolatokra is hatást gyakorolnak. Ennek nyomai érzékelhetőek a magyarországról történő beszerzések okaként 13,3%-os arányban említett személyes ismeretségre vonatkozóan. - 37 -

Magyarországi beszerzések okai Ok

N

%

Jobb minőség

23

27,7

Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár

20

24,1

Alacsonyabb beszerzési ár miatt (nagyobb haszonkulccsal tudom értékesíteni)

16

19,3

Személyes ismeretség

11

13,3

Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg

9

10,8

Egyéb

4

4,8

Összesen

83

100,0

A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja A Csongrád megyei vállalkozások a Romániából vásárolt termékeket nagyobb részt felhasználják és csak kevesen értékesítik tovább. A Romániából vásárolt termékek felhasználásának módja igen (N)

nem (N)

felhasználja

6

3

feldolgozza

0

0

tovább értékesíti

2

7

A Temes megyei vállalkozásokra ezzel szemben a többkomponensű tevékenység, ezen belül is a továbbértékesítés a legjellemzőbb, de a felhasználás is arányaiban számottevő. A Magyarországról vásárolt termékeket a Temes megyei vállalkozások közel fele 28 fő (47%) tovább értékesíti, 24 fő (40%) felhasználja, 8 fő (13%) pedig feldolgozza. A Magyarországról vásárolt termékek felhasználásának módja igen (N) felhasználja feldolgozza tovább érétkesíti

nem (N) 24

30

8

46

28

26

A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta A két ország Európai Uniós (2007) tagsága óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései lényegében növekedtek. A csekély számú válaszok alapján azonban ebben a tekintetben sem vonhatóak le messzemenő következtetések.

- 38 -

Romániából történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta N % nem változott 2 33,30% kis mértékben növekedett 2 33,30% nagymértékben növekedett 2 33,40%

Mindkét Európai Unió tagsága óta a Temes megyei vállalkozások magyarországi közvetlen beszerzései a következőképpen változtak: Magyarországról történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta N nagymértékben csökkent

% 3

6,80%

nem változott

26

59,10%

kis mértékben növekedett

11

25,00%

4

9,10%

nagymértékben növekedett

A Temes megyei vállalkozások által adott válaszok arra engednek következtetni, hogy már Románia EU-s csatlakozását megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé. A romániai válaszadók több mint fele nem érez változást a közvetlen beszerzés terén, viszont a romániai válaszadóknál megfigyelhető egy olyan kategória is, ami a magyar válaszadóknál nincsen jelen, azaz a román válaszadók közül vannak akik úgy érzik, hogy az Uniós tagságuk óta nagymértékben csökkent a magyarországi közvetlen beszerzések mennyisége. A termékek iránti kereslet A Csongrád megyei vállalkozások, 15%-a érzi úgy, hogy termékük iránt szerint nincs, illetve nem nagyon van kereslet, 48% szerint ez változó, míg 37% szerint van kereslet a termékekre. A Temes megyei vállalkozások mérlege ebben a tekintetben pozitívabb. Temes megyében a válaszadók több mint fele (50’%) úgy érzi, hogy van aziránt a termék iránt kereslet, amit forgalmaz, míg 39% véli úgy, hogy a kereslet változó, és csak 11% válaszolt úgy, hogy nem nagyon van kereslet a terméke iránt.

- 39 -

A Temes megyei vállalkozások válaszadók többsége úgy érzi, hogy a termékei iránt van kereslet, míg a Csongrád megyeiek túlnyomó többsége a termékei iránti keresletet inkább változónak ítéli meg. Értékesítési problémák A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a nyilatkozott úgy, hogy komoly gondjai vannak az értékesítéssel, 57%-uk szerint pedig lehetne jobb a helyzet, 29% azok aránya, akik úgy látják, hogy nincsenek értékesítési problémáik. A Temes megyei válaszadók többsége is hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet vagyis, hogy az értékesítés terén lehetne jobb is a helyzet (70%), 12%-uknak vannak komoly gondjai az értékesítéssel, míg 17%-uknak nincsenek értékesítési gondjai.

- 40 -

A két ország adatait összehasonlítva elmondható, hogy alapvetően nincsenek számottevő különbségek az értékesítési probléma megítélésében, mindkét megyében a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy lehetne jobb is a helyzet. A Csongrád megyei vállalkozásoknál a stabil értékesítési potenciállal rendelkezők aránya azonban 12 százalékponttal magasabb. A vásárlói kör A Csongrád megye vállalkozások termékeinek vásárlói az esetek 71%-ában főként közvetlen felhasználók, 12%-ban kereskedők, viszonteladók, 13%-ban közvetlen felhasználók és kereskedők, viszonteladók egyaránt, illetve 4%-ban egyéb. A Temes megyei válaszok esetében a válaszok hasonló vásárlói kört vázolnak fel a termékfelhasználás mentén, kis eltéréssel a kereskedelmi célú felhasználás javára. A határ romániai oldalán is főként közvetlen felhasználók 76%-ban, míg 13%-ban viszonteladók és közvetlen felhasználók is, 10%-ban kereskedők, viszonteladók, illetve 1%-ban egyéb vásárlók jelentik a vevőkört.

- 41 -

A vásárlók jogi státuszukat illetően a magyarországi válaszok esetek felében (49%) magánszemélyek. Kis- és középvállalkozók a Csongrád megyei vállalkozások 32%ánál. A nagyvállalkozók a helyi cégek 9%-ánál vásárolnak. A multinacionális cégek és szövetkezetek a vállalkozások 3-3%-ától vesznek terméket, a fennmaradó 4% pedig az egyéb vásárlói körhöz jut, amely egyéb vásárlói kör között az önkormányzatok és közintézmények jelenek meg leginkább. A Temes megyei válaszok esetében hasonló a helyzet, ott is a vásárlók többségükben magánszemélyek (55%), de jelentős még a kis- és középvállalkozások általi vásárlás (29%) is. A nagyvállalkozók, illetve multinacionális cégek vásárlói aránya elég kicsi, de a Csongrád megyeinél magasabb (9 illetve 5%). A szövetkezeti és egyéb vásárlók 1-1%-ban vásárolnak a Temes megyei vállalkozásoknál.

- 42 -

A két ország adatai szinte teljes mértékben megegyeznek, mivel mindkét esetben a közvetlen felhasználói vásárlás a legmeghatározóbb. Azon belül is a magánszemélyek túlsúlya mindkét országot vizsgálva szembetűnő. A vásárlói kör földrajzi kiterjedtsége A Csongrád megyei vállalkozások 35%-a szerint teljes mértékben jellemző, 24% szerint inkább jellemző az, hogy a belföldi vásárlók a cég székhelyét is jelentő településen laknak. 28% úgy ítéli meg, hogy is-is, míg csupán 7, illetve 6% vélekedik úgy, hogy ez nem, illetve egyáltalán nem jellemző. A Temes megyei válaszadók 27%-a szerint teljes mértékben jellemző, hogy a vásárlók a vállalkozásnak helyet adó településről jönnek, míg 42% szerint ez inkább jellemző. 10% ítéli meg úgy, hogy helyből és más településekről is, míg 7%, illetve 14% gondolja úgy, hogy inkább nem helyi, vagy egyáltalán nem jellemző a saját településről érkező vásárló.

- 43 -

A Csongrád megyei vállalkozók csupán 6%-a szerint jellemző teljes mértékben, hogy a vásárlói a megyén belülről érkeznek, 17%-uk szerint ez inkább jellemző, 41% szerint is-is, míg az inkább nem jellemző, és az egyáltalán nem jellemző kategóriát 18-18% választotta. A Temes megyei válaszadók csupán 7%-a szerint jellemző teljes mértékben a megyén belülről érkező vásárlói kör, 22%uk szerint inkább jellemző, 35%-uk szerint is-is, míg 18-18%-uk szerint inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemző.

- 44 -

A két megye adatait összehasonlítva számottevő különbség nem tapasztalható, ugyanis mindkét megye válaszadói többségükben a köztes kategóriát választották, a többi kategóriában a válaszok megoszlása szinte azonos. Az, hogy a vásárlók más megyéből jönnek, a Csongrád megyei válaszadók 38%-a szerint egyáltalán nem jellemző, 21% szerint egyáltalán nem jellemző, 25% szerint is-is, míg csak 8% szerint inkább jellemző, és 7% szerint teljes mértékben jellemző. A Temes megyéből érkezett adatok alapján az mondható el, hogy a más megyéből érkező vásárlók nem igazán jellemzőek. Hiszen a válaszadók 5%-a szerint teljes mértékben jellemző, 13% szerint inkább jellemző, 28%-uk szerint is-is, míg 24%-uk szerint inkább nem jellemző, és 30%-uk adta azt a választ, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy más megyéből érkezne vásárló.

- 45 -

A két megye adatai között nem található nagy különbség ezen a téren sem, ugyanis mindkét országban a megyén kívülről érkező vásárlást a válaszadók nem tartják jellemzőnek. Az alábbi diagramokon összesítve szemléltetjük a területei egységenkénti felosztás alapján meghatározott vásárlói kör arányait:

- 46 -

Hazai partnerek, akik a Csongrád megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Romániában tovább értékesítik A Csongrád megyei vállalkozásoknak minössze 4%-ának van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Romániában továbbértékesíti.

- 47 -

Hazai partnerek, akik a Temes megyei vállalkozásoktól vásárolt terméket Magyarországon tovább értékesítik Temes megyében szintén elenyésző azon vállalkozások aránya (2%) akiknek van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Magyarországon értékesíti tovább.

A két ország válaszadói között nincsen különbség, hiszen mindkét országban alig számottevő azok aránya, akik Romániában/Magyarországon értékesítenék tovább a vásárolt termékeket. Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában? A kérdésre érkezett válaszok száma igen alacsony, mindössze 27 válasz. Az alábbi diagramról leolvasható azon termékeknek az aránya, amelyek egy közvetítő cég tevékenységének bevonásával a határon túlra kerülnek:

- 48 -

Milyen termékeket értékesítenek tovább Magyarországon? A Romániából érkezett válaszok száma még a magyarországiakénál is kevesebb, mindössze 6 válaszadó, s az általuk adott válaszok eloszlását az alábbi diagramm szemlélteti: Temes megyéből Romániába továbbértékesített termék

N


1

Fémipari terméket

1

Alkatrészt'

2


2 6

- 49 -

A határon túlra közvetve értékesített termékek további felhasználtsága A közvetítő cégen keresztül Csongrád megyéből Romániába kerülő termékek 50%-át felhasználják, 25%-át tovább értékesítik, 25%-át pedig feldolgozzák. Termékek sorsa N

%

felhasználják

10

50%

feldollgozzák

5

25%

tovább értékesítik

5

25%

20

100%

összesen:

A Temes megyéből vásárolt és Magyarországra kerülő termékekről 8 válaszadónak volt információja. Tudomásuk szerint termékeiket 50-50%-ban felhasználják, illetve tovább értékesítik Magyarországon. Termékek sorsa N

%

felhasználják

4

50%

tovább értékesítik

4

50%

összesen:

8

100%

Olyan külföldi, más országban működő partnerek, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket A Csongrád megyei válaszadók 8%-ának van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket. A Temes megyei vállalkozásoknál ez az arány mintegy kétszer nagyobb, 15%-uknak van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket.

- 50 -

A külföldi partnerrel rendelkező Csongrád megyei vállalkozások közül 59%-nak van romániai partnere, ezzel szemben a Temes megyei vállalkozások 32%-ának van magyar partnere is. A két megye között lényeges különbség, hogy a Temes megyei válaszadóknak nagyobb arányban vannak külföldi, más országban működő üzleti partnerek, de kisebb mértékben magyarországiak, míg a Csongrád megyei válaszadóknál nagyobb arányban vannak jelen a romániai partnerek. A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfeleinek jellemzői A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfelei közül 41% kereskedő, viszonteladó és közvetlen felhasználó is, 32% közvetlen felhasználó, 27% pedig kereskedő, viszonteladó. Romániai partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N

%

kereskedők, viszonteladók

6

27,30%

közvetlen felhasználók

7

31,80%

9

40,90%

22

100%

kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is összesen:

- 51 -

A Temes megyei vállalkozások magyar üzletfeleinek jellemzői A fent említett magyar partnerek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Magyarországi partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N kereskedők, viszonteladók

%

2

8%

18

75%

kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is

2

8%

egyéb

2

8%

24

100%

közvetlen felhasználók

összesen:

A két ország adatait összehasonlítva az mondható el, hogy a Romániából érkezett válaszok legjelentősebb részét a közvetlen felhasználók teszik ki, míg a magyar válaszok aránya ennél egyenletesebben oszlik el. A Csongrád megyei vállalkozások romániai vásárlói legnagyobb arányban (49%) kisés középvállalkozók, 31%-ban magánszemélyek, 12%-uk nagyvállalkozó, 4% multinacionális cég, további 4% pedig az egyéb kategóriába sorolható. A Csongrád megyei vállalkozások jogállás szerinti romániai üzletköre N Magánszemélyek

% 8

Kis- és középvállalkozók

30,80%

13

50%

Nagyvállalkozók

3

11,50%

Multinacionális cégek

1

3,80%

Egyéb

1

3,80%

26

100%

Összesen:

A Temes megyei válaszadók magyar vásárlói közül 47%-uk magánszemélyek, míg 40%-uk kis- és középvállalkozók, míg 3%-ban nagyvállalkozók, és 10%-ban multinacionális cégek.

A Temes megyei vállalkozások jogállás szerinti magyarországi üzletköre N

%

Magánszemélyek

14

47%

Kis- és középvállalkozók

12

40%

Nagyvállalkozók

1

3%

Multinacionális cégek

3

10%

30

100%

Összesen:

- 52 -

A Temes megyei magyar vásárlók nagy többségükben magánszemélyek, míg a Csongrád megyei román vásárlók fele kis-és középvállalkozó. Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a romániai vásárlók? Az alábbi diagramról leolvasható, milyen termékeket, szolgáltatásokat vásárolnak a Csongrád megyei vállalkozásoktól a romániai vásárlók: Romániai vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa

N

%


6

22,20%

Egyebet

3

11,10%


2

7,40%


2

7,40%


2

7,40%

Alkatrészt

2

7,40%


2

7,40%

Műtrágyát

2

7,40%

Élő állatot

1

3,70%

Tejterméket

1

3,70%


1

3,70%


1

3,70%

Fémipari terméket

1

3,70%

Szerszámot

1

3,70%

Összesen:

27

100%

Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a magyar vásárlók? A magyar vásárolók által vásárolt termékek eloszlását az alábbi táblázat szemlélteti: A magyar vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa

N

%


2

7,4

Tejterméket

1

3,7


1

3,7


1

3,7


1

3,7

Fémipari terméket

1

3,7

Alkatrészt'

3

11,1


2

7,4


6

22,2

Műtrágyát

1

3,7


8

29,6

Összesen

27

100

- 53 -

Románia, illetve Magyarország melyik területéről, melyik településéről jönnek a vásárlói? A Csongrád megyei vállalkozások 77%-a tudja, hogy Románia melyik területéről jönnek a vásárlói, még a Temes megyei vállalkozók között ez az arány csak 40%, tehát a kérdezettek kevesebb mint fele tudja, hogy Magyarország mely területéről jönnek a vásárlói.

A Csongrád megyei vállalkozásoktól főleg a szomszédos romániai megyék nagyobb városaiból érkeznek a vásárlók. A legtöbben Aradot, Temesvárt említették, de Nagyvárad és Nagyszeben neve is előfordult az említett települések között. A Temes megyei vállalkozások magyarországi vevőinek legnagyobb hányada Budapestről érkezik. Budapest mellett Szegedet és környékét említették még.

- 54 -

Minőségi elvárások A vásárlók minőséggel kapcsolatos elvárásait illetően egyértelműen jellemző a magas elvárás mind a magyar, mind a román vásárlók esetében. Mindkét ország esetében alacsony (Magyarország 12,7%, Románia 4,3%) azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy a vásárlók nem keresik a jobb minőségű termékeket. Különbség mutatkozik azonban abban, hogy a két országban hogyan érzékelik a hazai és a másik országbeli vásárlók minőségi igényeit. A magyarországiak döntő többsége (76,4%) úgy látja, hogy mind a magyar mind a román vásárló a minőségi terméket keresi, míg a román válaszolók úgy ítélik meg, hogy a két ország vásárlói közül inkább a magyar vásárlók támasztanak magasabb minőségi elvárásokat A jobb minőséget keresik

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye

Érvényes Százalék


12,7 5,4 5,5 76,4 100,0

4,3 4,3 43,5 47,8

egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:

A gyengébb minőségű termék iránt kisebb igény mutatkozik, mint a jobb minőségű termékek iránt. A magyar válaszolók 56,6%-a szerint, a román válaszolóknak pedig 40,9%-a szerint egyik ország vásárlóira sem jellemző az alacsonyabb minőséggel való megelégedés. Itt is különbség van azonban abban, hogy hogyan látják a saját és a másik ország fogyasztóinak alacsonyabb fogyasztói igényeit a válaszolók. A romániai válaszolók szerint inkább a hazaiakra (romániaiakra) jellemző a gyengébb minőséggel való megelégedés (36,4%), míg a magyar válaszolóknak csak 10,2%-a látja úgy, hogy ez inkább a magyar fogyasztókra jellemző. Ez egybevág az előzőekben a jobb minőségű termékek keresésével kapcsolatos megállapítással. Megelégszenek gyengébb minőséggel is

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



56,6 10,3 10,2 22,9 100,0

40,9 36,4 9,1 13,6


Összességében tehát, kereslet egyre inkább a minőségi termékek iránt mutatkozik mindkét ország vásárlói esetében, de a magyarországi fogyasztók érzékenyebbek a - 55 -

minőségre, kevésbé elégednek meg gyengébb minőségű termékekkel, mint a romániai vásárlók és ezt mindkét ország válaszolói hasonlóképpen látják. Ár – érzékenység Általában megfogalmazható az olcsóbb ár iránti kereslet dominanciája, a vásárlók majdnem kétharmada ezt a termékcsoportot keresi mindkét országban. • A Csongrád megyei válaszolók szerint a magyarországi vásárlóknak mintegy 74,3%-ára jellemző az olcsóbb áruk, szolgáltatások keresése, míg a Temes megyei válaszolók szerint kicsit kisebb arányban (66,7%-ára), de összességében a magyar vásárlók kétharmad részére ők is igaznak vélik, hogy az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik. • A romániai vásárlókat a Csongrád megyei válaszolók mintegy 69,3%-a, a Temes megyei válaszolóknak pedig 91,7%-a látja olyannak, akik az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik. A két ország összehasonlításában a Csongrád megyeiek a magyarországi és a romániai vásárlók között nem látnak lényeges különbséget az olcsóbb áruk, szolgáltatások keresésének tekintetében, a magyar vásárlóknak 74,3%-át, a romániaiaknak pedig a 69,3%-át látják ilyennek. A Temes megyeiek lényegesen nagyobb különbséget látnak ebből a szempontból, a magyar vásárlók kétharmad részét, míg a hazai vásárlóik 91,7%-át tartják olyanak, akik az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik a piacon. A Csongrád megyeiek mindkét országban lényegesen nagyobbnak látják azt a réteget, amelyik meg tudja fizetni a magasabb árat is – így nem az olcsóbbat keresi – a vásárlók mintegy ötöd részét (20,1%) látják ilyennek, míg a Temes megyeiek csak 8,3%-át. Általában az olcsó(bb) árut/szolgáltatást keresik

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



20,1 10,7 5,7 63,6 100,0

8,3 25,0 0,0 66,7 100,0


A magasabb minőség iránti igény, - ahogy fentebb látható volt, általánosnak mondható mindkét ország vásárlói esetén – valószínűleg együtt jár a magasabb árral is, ezért lényeges kérdés az, hogy ezt a magasabb árat a vásárlók meg tudják-e fizetni. A magasabb ár sokak számára nem fizethető meg, a Csongrád megyei válaszolók kb. 60%-a szerint, a Temes megyei válaszolók kb. 72,2%-a szerint egyik országban sem. A Csongrád megyeiek kicsit több mint ötöd része, míg a Temes megyeieknek csak 5,6%-a érzékel fizetőképes keresletet mindkét országban a magasabb árfekvésű termékek iránt. A magyarországi válaszolók 17,3%-a, a - 56 -

romániaiaknak pedig 22,2%-a látja úgy, hogy a másik országból érkező vásárlóknak nem jelent problémát a magasabb ár megfizetése. Nem jelent problémát a magasabb ár

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



egyikre sem inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:

60,4 17,3 22,3 100,0

72,2 22,2 5,6 100,0

A minőség és az ár tekintetében összességében megállapítható, hogy igény elsősorban a magas minőségű termékek iránt mutatkozik – a magyar vásárlók részéről ez erősebb, mint a romániaiak részéről – azonban a fizetőképes kereslet ezen magasabb árú termékek iránt alacsony mindkét országban. Ez az ellentmondás feszültségeket okozhat a piacon, amelynek feloldása vagy a fizetőképes kereslet növelésével, vagy a gyengébb minőséggel való megelégedéssel oldható fel, mivel a termelékenység fokozásában már sok területen nincs tartalék a jobb minőség – alacsonyabb ár tekintetében. A vásárlás volumene A vásárlás volumenét illetően jellemző a nagy és a kis tételben való vásárlás is. A nagytételben való vásárlás a két ország vásárlói közül inkább a román vásárlókra jellemző, a Csongrád megyei válaszolók szerint a romániai vásárlók 63%-ára igaz, hogy nagy tételben vásárolnak Magyarországon, míg a Temes megyei válaszolók szerint ez a magyarországi vásárlókra csak 22,7%-ban igaz. Nagy tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye




33,3 3,7 18,2 44,8 100,0

59,1 18,2 0,0 22,7 100,0

A kis tételben való vásárlás pedig inkább a magyarországi vásárlókra jellemző, a Csongrád megyei válaszolók szerint 52,9%-a, a Temes megyeiek szerint pedig a 65%-a ilyen a magyarországi vásárlóknak. A romániai vásárlókra a kis tételben való vásárlást a Csongrád megyei vállalkozások 44,1%-a tartja jellemzőnek, míg a Temes megyei vállalkozásoknak a fele.

- 57 -

Kis tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye




33,5 22,4 13,6 30,5 100,0

30,0 5,0 20,0 45,0 100,0

Speciális vásárlói igények A Csongrád megyei válaszolók szerint a vásárlók kisebb része rendelkezik speciális elvárásokkal a termékek iránt, a többségnek (62,7%) nincsenek ilyen igényei. A vásárlók speciális igényeit a Csongrád megyei válaszolók majdnem negyed része mindkét ország vásárlói esetén, 13,1%-uk pedig csak a hazai (magyar) vásárlók esetén tapasztalja. A Temes megyei vállalkozások egészen másképpen érzékelik (vagy értelmezik) a speciális vásárlói igényeket. Szerintük a vásárlók 90%-ának vannak ilyen elvárásai és ezen belül ezek a speciális igények mindkét ország vásárlóira jellemzőek (65%). Speciális igényekkel rendelkeznek

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



62,7 13,1 0,0 24,2 100,0

10,0 15,0 10,0 65,0 100,0


Annak kapcsán, hogy miért választják a vásárlók a másik ország vállalkozóinak termékeit, több ok is megjelenik. A Csongrád megyei válaszolóknál kiemelkedik az, hogy az adott termék Romániában nem szerezhető be, a személyes kapcsolatok, illetve a termékek jó minősége. A Román oldalon a személyes ismeretség és a kedvezőbb ár a legfontosabb okok. A következő grafikon jól mutatja, hogy a személyes kapcsolatoknak és az alacsonyabb beszerzési árnak mindkét ország vállalkozói hasonló arányban tulajdonítanak jelentőséget. A magyar vállalkozók termékeik egyediségét (ezt a terméket, szolgáltatást Romániában nem kapják meg) és a termék vagy szolgáltatás jó minőségét hangsúlyozzák, míg a román oldalon az ugyanolyan minőséget, de - 58 -

kedvezőbb árat tartják döntőnek abban, hogy a magyarországiak az ő termékeiket választják. Ön szerint miért választják az Ön termékét, szolgáltatását a vásárlók?

Az egyéb okok között a cégcsoporti előírások és a földrajzi közelség jelent meg olyanként, amelyek elősegítik a magyar termék választását a romániai vásárlók körében. A Temes megyei vállalkozók „egyéb” kategóriáját a nyelv ismeretének hiányában nem áll módunkban elemezni. A gazdasági, kereskedelmi partnerekkel kialakított kapcsolatokra inkább a tartós, folyamatos kapcsolat a jellemző, amit mutat az, hogy a kapcsolattal rendelkezők döntő többsége visszatérő vásárlókkal tart fent kapcsolatot mind a két országban. Ez különösen jellemző a Csongrád megyei vállalkozások esetében, náluk a vásárlók 91,9%-a ilyen visszatérő vásárló, míg ez a Temes megyei vállalkozók esetében 23,7%-kal alacsonyabb, náluk gyakrabban előfordul az egyszeri árucsere, szolgáltatáscsere. Vannak-e az Ön másik országbeli vevőkörén belül visszatérő vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők?

- 59 -

A kapcsolatok kiterjedtségét illetően az jellemző, hogy általában kevesebb partnerrel tartanak fent kapcsolatot a román cégek, mint a magyar cégek. A magyarországi cégek magánszemélyekkel fenntartott üzleti kapcsolatainak átlaga 11,14, a romániaiaké 7,5. A kapcsolatok kiterjedtségét illetően a magyar válaszolók kapcsolatainak száma 1 és 50 közé esik (ennek több mint kétharmada 10-nél kevesebb személlyel áll kapcsolatban), a romániai vállalkozók magánszemélyekkel fenntartott kapcsolatainak száma pedig 1 és 20 közé esik (náluk a kapcsolatok 75%a 10 vagy annál kevesebb). A cégekkel fenntartott kapcsolatok átlaga a magyarországiak esetében 8,46, a romániaiaké esetében pedig 2,46. A magyar válaszolók cégekkel fenntartott kapcsolatainak száma 1 és 60 közé esik (a felső érték egy esetben fordult elő, így inkább helyes azt mondani, hogy 1 és 15 közé esik), a romániai vállalkozók cégekkel fenntartott kapcsolatainak száma pedig 1 és 5 közé esik, ez indokolja az alacsony átlagot. Ha a magyarországi adatokból kizárjuk az egyetlen extrém magas értéket, akkor is magasabb a magyar vállalkozók romániai cégekkel fenntartott kapcsolatainak átlaga (4,65), mint a romániai vállalkozók magyarországi cégekkel fenntartott kapcsolatainak átlaga (2,46), miközben a cégek száma szinte egyenlő, Magyarországról 14, Romániából pedig 13 ilyen cég került a mintába. A tevékenység hirdetése A 22 romániai kapcsolattal rendelkező magyar vállalkozás közül mindössze 9% hirdeti tevékenységét valamilyen módon Romániában. A 25 magyarországi kapcsolattal rendelkező román vállalkozás közül pedig 4%. Hirdeti-e Ön a vállalkozását, áruját, szolgáltatását a másik országban?

- 60 -

A hirdetések formáját tekintve a két magyar vállalkozásnál dominál az interneten történő hirdetés (2 esetben), előfordul még az újságban, folyóiratban és az egyéb módon történő hirdetés (1-1 esetben) és egyáltalán nem használják a szórólapot és a Tv-t, rádiót a hirdetés eszközeként. Az egyetlen román vállalkozásnál, aki hirdeti áruját, szolgáltatását Magyarországon az újságban és a szórólapon történő hirdetés fordul elő, és egyáltalán nem használják az internetet és a Tv-t, rádiót a hirdetés eszközeként. Annak ellenére, hogy a termékek, szolgáltatások hirdetése nem mutat különösebb intenzitást egyik ország esetében sem, a 2007 óta bekövetkezett gazdasági forgalom-változást pozitívan értékelik mindkét oldalon. A Csongrád megyei vállalkozók 9,3%-a lát nagymértékű csökkenést forgalmában, kismértékűt senki, így összességében 10% alatt marad a gazdasági kapcsolatok változását negatívan értékelők aránya a magyar oldalon. A Temes megyei vállalkozók 4,0%-a nagymértékű, 8,0%-a pedig kisebb mértékű csökkenést érzékel a forgalmában, így összességében 12% azok aránya, akik a gazdasági kapcsolatok változását negatívan értékelik a román oldalon. A stagnálást érzékelők aránya a magyar oldalon 36%, a román oldalon 40%, a két adat közötti különbség elég kicsi ahhoz, hogy egyenlőnek tekintsük őket. A Csongrád megyeiek többsége (54,7%) kisebb illetve nagyobb mértékű forgalomnövekedést érzékelt, ez az arány a Temes megyei vállalkozók esetében 48%. Különbség van a növekedés megítélésében a két megye vállalkozói között, a romániai vállalkozók nagyobb része (36%) kisebb mértékű, kisebb része (12%) pedig nagyobb mértékű forgalomnövekedést érzékel, míg a magyar vállalkozóknál lényegesen nagyobb a nagymértékű növekedést érzékelők aránya (25,7%). Amióta mindkét ország tagja az Európai Uniónak (2007), változott-e az Ön forgalma a másik országban?

- 61 -

A vállalkozások termelő és értékesítő tevékenységét kevés külső szervezet segíti mindkét országban, ezeket a feladatokat a vállalkozások többnyire maguk végzik. A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a jelezte, hogy van külső segítsége, a Temes megyeieket még kisebb arányban segítik külső szervezetek, mindössze 7%-uk jelezte ezt. Segíti-e az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését valamilyen szervezet?

A segítő szervezetek számának összehasonlításakor, mivel a Csongrád és a Temes - 62 -

megyei minta egyenlő számú, ugyanakkor Csongrád megyében kétszer annyian (14%) jelezték, hogy segíti külső szervezet a munkájukat, mint Temes megyében (7%), a Temes megyei elemszámokat megdupláztuk (a zárójelben lévő számok a következő táblázatban), hogy az összehasonlítás ugyanazon a bázison történjen. •

A kereskedelmi vagy iparkamarák, a települési önkormányzatok, az egyetemek és a civil szervezetek támogató szerepe hasonló mindkét megyében, annak ellenére, hogy Temes megyében még a duplázás után is kicsit alacsonyabb az említések száma, a különbség viszont nem számottevő ezen intézmények esetében.

•

Az agrár vagy kézműves kamarák és az egyéb intézmények a Csongrád megyeiek esetében aktívabban, mint Temes megyében, itt az említések száma 2,5-3-szor akkorák Csongrád megyében, mint Temesben.

•

Az egyéb szakintézmények esetében éppen fordított a helyzet, ezek az intézmények intenzívebb támogató tevékenységet folytatnak, nagyobb a szerepük Temes megyében, mint Csongrádban.

Kik segítik az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését?

Egyéb Kereskedelmi- vagy iparkamara Települési önkormányzat Egyetem(ek) Egyéb szakintézmények Agrár- vagy kézműves kamara Civil szervezetek Közhasznú társaság Kistérségi társulás Vállalkozásfejlesztési alapítvány(ok) Vízügyi igazgatóság Megyei önkormányzat Környezetvédelmi felügyelőség DKMT eurorégió

Csongrád megye említések száma 20 19 12 6 6 5 5 2 1 1 1 0 0 0

Temes megye említések száma 3 (6) 8 (16) 5 (10) 2 (4) 5 (10) 1 (2) 2 (4) 0 0 0 1 1 0 0

A kérdezettek közül a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket Csongrád megyében 38 fő, Temes megyében pedig 63 fő ismer, ez Csongrádban az összes válaszoló 7,6 %-a, Temesben pedig 13%-a. Mindkét esetben elmondható, hogy ezeknek a szervezeteknek az ismertsége alacsony a két megye vállalkozóinak körében. Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket?

- 63 -

- 64 -

A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek tevékenységének megítélésére Csongrád megyében 28 fő válaszolt,Temes megyében 52 fő, Csongrádban 10 fő, Temesben pedig 14 fő nem tudta megítélni ezeknek a szervezeteknek a munkáját. Ez azt jelzi, hogy az amúgy is alacsony ismertség a valóságban még alacsonyabb lehet, mivel valószínűleg azok nem vállalkoztak a szervezetek munkájának értékelésére, akik csak „hallomásból” ismerik őket, közelebbi információjuk nincs róluk. A Csongrád megyei vállalkozók 71,3%-a, a Temes megyeieknek pedig a 59,7%-a úgy látja, hogy ezek a szervezetek amelyeknek kifejezetten a hátáron átnyúló kapcsolatok kiépítése és ápolása a feladata - nem végzik hatékonyan a feladatukat, nem segítik a kérdezettekéhez hasonló vállalkozások, cégek kapcsolatait. A két megye viszonylatában elmondható, hogy a Csongrád megyeiek gyengébbnek értékelték ezen szervezetek segítő tevékenységét, mint a Temes megyeiek, majdnem 10%-kal többen mondták Csongrádban, hogy egyáltalán nem segítik a vállalkozásokat, mint Temes megyében, ugyanakkor a Temes megyeiek 11,4%-kal többen vélekedtek úgy, hogy inkább segítenek, mint a Csongrád megyeiek. Ezek a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek hatékonyan segítik az Önéhez hasonló vállalkozásokat, cégeket?

- 65 -

Olyan együttműködésben, amely nem pályázati keretek között történt és a határon átnyúló együttműködést célozta, nagyon kevesen vettek részt mindkét megyében. Csongrád megyében a válaszolók 5,6%-a (28 vállalkozás), Temes megyében pedig 2,9%-a (14 vállalkozás) vett részt. Azok között, akik részt vettek ilyen együttműködésben, Csongrád megyében körülbelül fele-fele arányban (3-2,6%) vannak azok a projektek, amelyek csak a kezdeményezés szintjéig jutottak el, illetve amelyek meg is valósultak, Temes megyében a projektek többsége csak a kezdeményezés szintjéig jutott, mindössze egy olyan projektről számoltak be a vállalkozások, amelyik meg is valósult. Ebből a szempontból a Csongrád megyei vállalkozások aktívabbak és sikeresebbek is, hiszen a projektek száma kétszer annyi, mint a Temes megyeiek esetében (28 illetve 14) és a megvalósult projektek számában is nagy a különbség, Csongrád megyében 13, míg Temes megyében mindössze 1 sikeres projektről számoltak be a vállalkozók. Együttműködés nem pályázatok keretében Vett-e már Ön részt olyan - nem pályázat keretében megvalósuló - tervező-szervező munkában, ami a határon átnyúló együttműködést célozta?

A megvalósított projektek Csongrád megyében egyenletesen oszlanak el a különböző kategóriák között, közös kereskedelmi céget, közös termelő beruházást, közös klasztert és közös térségi stratégiakészítést egyszer, a közös fejlesztési tervet kétszer, egyéb projektet pedig négyszer említették. A Temes megyei megvalósított projekt az egyéb kategóriába tartozott. A megvalósult pályázati tevékenység

közös közös közös közös közös

kereskedelmi cég termelő beruházás klaszter fejlesztési terv térségi stratégiakészítés

Csongrád megye Esetszám 1 1 1 2 1

Temes megye Esetszám 0 0 0 0 0

4

1

más

- 66 -

Összesen:

11

Az egyéb kategóriába a következő tevékenységeket említették Csongrád megyében: hármas-határ kulturális találkozó, közös környezetvédelem, közös kórus illetve zenekari fellépés és a Nagyszentmiklósi Parképítés. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok A határon átnyúló együttműködést célzó, pályázati keretek között megvalósult programban a válaszolók mindössze 2%-a vett részt, Csongrád megyében ez 10, Temes megyében pedig 9 pályázót jelentett. Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatot?

Az egy pályázó által beadott pályázatok száma Csongrád megyében 1 és 6 között volt, Temes megyében pedig 1 és 3 között. Legtöbben egy, kettő vagy három pályázatot adtak be, öt illetve hat pályázat beadása csak egy-egy esetben történt. A beadott pályázatok száma így Csongrád megyében 25, Temes megyében pedig 15 volt. Hány db. pályázatot adtak be? Csongrád megye

Temes megye

Beadott pályázatok száma

Esetszám

Esetszám

1 2 3 5

3 1 3 1

4 4 1

- 67 -

6

1

A pályázat célját illetően nem rajzolódik ki határozott irány, a Csongrád megyei pályázók esetében talán a tervezést emelhetjük ki (közös fejlesztési tervek és a térségi stratégiakészítés), mint jellemző tevékenységeket. Ezen kívül dominál, az egyéb kategóriába sorolt együttműködés, ezek jellemzően: endoszkópos műtéti oktatás, képzés, képzési technika, módszertani együttműködés. A Temes megyei pályázatok közül kettő közös térségi stratégiakészítés volt, hat pedig az egyéb kategóriába tartozott. Az együttműködések formáiból mindkét oldalon egyértelműen látható, hogy a hangsúly nem a gazdasági együttműködéseken van. Milyen tevékenységre, tevékenységekre nyújtottak be határon átnyúló együttműködési pályázatot?

Más Közös Közös Közös Közös Közös

fejlesztési terv kereskedelmi cég térségi stratégiakészítés termelő beruházás klaszter

Csongrád megye igen 7 2 1 1 0 0

Temes megye igen 6 0 0 2 0 0

A partnereket illetően, Csongrád megyében jellemzően magyar és más országbeli (77) partnerekkel történt a közös pályázati tevékenység, és kicsit kevesebb (5) a romániai partnerekkel megvalósított pályázatok száma. A Temes megyei pályázatokra a hazai partnerek preferenciája jellemző 7 partner romániai és csak egy-egy partner volt Magyarországról, illetve más országból.

- 68 -

A pályázati partnerek számában is különbség van, a Csongrád megyei vállalkozások összesen 19, a Temes megyeiek pedig 9 partnerrel működtek együtt a pályázatok során.

A szereplők tevékenységét illetően dominálnak a nem gazdasági partnerek, mindkét megyében. Ezek a nem gazdasági partnerek jellemzően az önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb szervezetek voltak. Gazdasági szereplő a Csongrád megyei vállalkozások pályázatainál összesen 6 (31,6%), a Temes megyeieknél pedig 3 (33,3%) volt.

Román gazdasági szereplő Román képviseleti szerv Román civil szervezet Román önkormányzat Egyéb román partner Magyar gazdasági szereplő Magyar képviseleti szerv Magyar civil szervezet Magyar önkormányzat Egyéb magyar partner Más országbeli gazdasági szereplő Más országbeli képviseleti szerv Más országbeli civil szervezet Más országbeli önkormányzat Egyéb más országbeli partner

Temes megye Csongrád megye igen Országonként összesen igen Országonként összesen 3 2

5 2 1 1 1 2 3

1 3

7

7

1 1

3

7

2

1 1

2

Az utolsó beadott pályázat kiírója Csongrád megye esetében az Európai Unió és Magyarország volt, Románia által kiírt pályázatra a Csongrád megyei vállalkozók nem pályáztak. Az összesen 9 pályázatból öt Európai Uniós, négy pedig, Magyarország által kiírt pályázat volt. A Temes megyeiek mindhárom kiíró pályázatán indultak, 4 hazai, 3 Európai Uniós és egy Magyarország által kiírt pályázatot adtak be.

- 69 -

Melyik ország volt ennek az utolsó pályázatnak a kiírója?

A Csongrád megyeiek utolsó beadott pályázatai közül az Európai Unióhoz beadott 5 közül egyik sem nyert, a 4 hazai pályázat közül pedig csak egy nyertes pályázat volt. Így az amúgy is nagyon alacsony számú utoljára beadott pályázatoknak, alig több mint tíz százaléka nyert támogatást. A Temes megyei vállalkozások sikeresebbek voltak a pályázatokban, igaz a Magyarország által kiírt pályázatuk nem nyert, viszont a 4 hazai pályázatuk közül 2, az Európai Unióhoz beadott 3 pályázatuk közül pedig egy nyert, így az utoljára beadott pályázataik 37,5%-a támogatásban részesült. Melyik ország volt ennek az utolsó pályázatnak a kiírója? * Nyertek-e támogatást - ennek az utolsó pályázatnak - a megvalósításához?

Megye

Melyik ország volt ennek az utolsó pályázatnak a kiírója?

Csongrád megye

Magyarország

Nyertek-e támogatást - ennek az utolsó pályázatnak - a megvalósításához? nem 75,0%

igen 25,0%

Európai Unió Magyarország

100,0% 100,0%

,0% ,0%

Románia

50,0%

50,0%

Európai Unió

66,7%

33,3%

Románia Temes megye

A következő időszak pályázati aktivitását tekintve sem mondható tömegesnek a közös együttműködés keretében megvalósítandó pályázati szándék, különösen alacsony a Csongrád megyeiek esetében, itt a válaszolóknak mindössze 9,1%-a tervezi ilyen pályázatnak a beadását. A Temes megyei vállalkozók pályázati kedve jobb, közülük lényegesen többen terveznek pályázatot beadni a jövőben (23,5%), amihez valószínűleg hozzájárul az is, hogy az utolsó pályázataik során sikeresebbek voltak, mint a Csongrád megyeiek.

- 70 -

A jövőben tervezi-e, tervezik-e (további) határon átnyúló együttműködési pályázat beadását?

A legfontosabb okok, amelyek miatt nem terveznek a jövőben pályázatot beadni a vállalkozók, nagyon hasonlók mindkét oldalon: leggyakoribb az egyéb ok említése és az, hogy nem éri meg pályázatot beadni. Kevesebben említették azt, hogy nincs jó kiírás, a partnerrel illetve a pályáztatóval kapcsolatos nehézségeket pedig szinte alig említették. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének olyan nem üzleti és nem személyes, baráti kapcsolata, együttműködése Romániában, amiről eddig még nem esett szó?

Ahogyan a grafikon mutatja, a társadalmi kapcsolatok száma nagyon alacsony a határ menti térségben, a Csongrád megyei vállalkozók mindössze 3%-a (18 fő) jelezte azt, hogy cégének szervezetének van olyan kapcsolata a határ túloldalán lévőkkel, ami nem gazdasági tevékenység és nem is személyes, baráti vagy rokoni kapcsolat. A Temes megyeiek még ennél is kevesebb ilyen kapcsolatot jeleztek, a válaszolók 0,6%-a (3fő) számolt be ilyen társadalmi kapcsolatról. A társadalmi kapcsolatok asszimetriája arra utal, hogy a magyarok ilyen jellegű kapcsolatai nem csak a határ közvetlen közelére korlátozódnak, hanem távolabbi területekkel is - 71 -

tartanak fenn kapcsolatokat. Azoknál, akik rendelkeznek társadalmi kapcsolattal Romániában, leggyakrabban a közös kulturális tevékenység, a tapasztalatcsere, a közös pályázatok készítése, a jótékonykodás és a közös ünneplés, szórakozás fordul elő, mind az öt tevékenységet 3-3 fő jelezte. Az együttműködést oktatásban, képzésben, a közös sporttevékenységet, a testvértelepülési együttműködést és egyéb együttműködést 2-2 fő jelzett, míg a politikában illetve a határ két oldalán élő kisebbségek közötti együttműködésről senki nem számolt be a gazdasági szervezetek közül. A Temes megyeiek leginkább a közös ünneplést, szórakozást (2 fő), illetve a tapasztalatcserét, az oktatási együttműködést, a kutatási együttműködést és egyéb tevékenységet (1-1fő) említették. A politikában illetve a határ két oldalán élő kisebbségek közötti együttműködésről a Temes megyeiek közül sem számolt be senki. Csongrád megye

Temes megye

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Közös kulturális tevékenység

3

,6

0

0

Tapasztalatcsere

3

,6

1

,2

Közös pályázatok készítése

3

,6

0

0

Jótékonykodás

3

,6

0

0

Közös ünneplés, szórakozás

3

,6

2

,4

Együttműködés oktatásban, képzésben

2

,4

1

,2

Közös sporttevékenység

2

,4

0

0

Testvér-települési együttműködés

2

,4

0

0

Egyéb

2

,4

1

,2

Együttműködés kutatásban, fejlesztésben

1

,2

1

,2

Együttműködés politikában

0

0

0

0

Kisebbségi együttműködés

0

0

0

0

A magyarországiak társadalmi kapcsolatai – bár számukat tekintve igen alacsonynak mondhatók - keletkezésük időpontját tekintve döntően Románia Európai Uniós tagsága után (2007) jöttek létre. Az összes kapcsolat majdnem három negyed része ilyen. Ez, ha nem is túl határozottan, de mégis jelezheti a kapcsolatok kialakulásának növekedési tendenciáját. Annál is inkább, mert, ahogy a következő grafikonon látható összességében kedvezően ítélik meg a válaszolók az Uniós tagság által biztosított feltételeket a kapcsolatok kialakulása szempontjából. A Temes megyeiek társadalmi kapcsolatainak száma a másik országban még a Csongrád megyeiekénél is kisebb és keletkezésüket tekintve inkább a csatlakozás előtti időszakra datálódnak. (Természetesen a Temes megyei adatokból nem lehet semmilyen tendenciára következtetni, hiszen a 3 ilyen kapcsolattal rendelkező közül 2 a csatlakozás előtti 1 válaszoló pedig a csatlakozás után keletkezett kapcsolatról számolt be.)

- 72 -

Ez a kapcsolat Románia Európa Uniós csatlakozása (2007) előtt vagy után kezdődött?

A Csongrád megyei válaszolók közül senki nem látja úgy, hogy nehezedett volna a közös tevékenységek végzése azóta, hogy mindkét ország tagja lett az Európai Uniónak. A többség – a kérdezettek majdnem kétharmada – nem tapasztal változást, kicsit több mint egyharmaduk viszont úgy érzékeli, hogy könnyebbé váltak a kapcsolat kialakításának feltételei és a közös tevékenységek végzése is. A Temes megyei egyetlen választ, mint szubjektív, egyéni véleményt kezelhetjük, a válaszoló szerint nehezebbé vált a társadalmi kapcsolatok ápolása, a közös tevékenységek végzése azóta, hogy mindkét ország tagja lett az Európai Uniónak. A vállalkozások tágabb környezetében, a környék településeinek kapcsolatai sem mondhatók túlzottan kiterjedtnek, – legalább is azok, amelyekről a vállalkozók tudnak – a Csongrád megyei válaszolók több mint háromnegyed része úgy ítélte meg, hogy kevés vagy nagyon kevés ilyen kapcsolat létezik. A Temes megyeiek 92,5%-a mondja ugyanezt, vagyis ők még határozottabban kifejezik azon véleményüket, hogy nagyon kevésnek találják a határ két oldalán élők között kialakult társadalmi kapcsolatok, együttműködések számát. Ön hogyan tudja, itt a környékbeli településeknek, helyi szervezeteknek vannak romániai kapcsolataik?

Érvényes

nagyon kevés, szinte nincs csak kevés ilyen kapcsolat van sok ilyen kapcsolat van nagyon sok ilyen kapcsolat van Összesen:

Csongrád megye Esetszám Érvényes Százalék 85 31,3 121 44,7

Temes megye Esetszám Érvényes Százalék 210 56,6 133 35,8

62 3

22,9 1,2

26 2

7,0 ,5

271

100,0

371

100,0

- 73 -

Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése Amikor a Csongrád és a Temes megyei válaszolóknak azt kellet megítélni, hogy a saját országuk számára előnyökkel járt-e az Európai Unióhoz való csatlakozás, akkor a válaszok alapján kijelenthetjük, hogy a Temes megyeiek több előnyt látnak Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásában, mint a Csongrád megyeiek Magyarország csatlakozásában. Az azzal való egyetértés, hogy az országuk számára előnyös volt a csatlakozás – ötfokú skálán mérve – a Csongrád megyeieknél 3,0, a Temes megyeieknél pedig 3,56. Az eloszlásokat tekintve a Temes megyeiek kb. feleannyian értékelték úgy a csatlakozást, hogy egyáltalán nem vagy nem jelent előnyt, és az „is-is” választ adók aránya is jóval alacsonyabb, mint a Csongrád megyeiek esetében. Ugyanakkor az előnyt érzékelők több mint kétszer és a nagymértékű előnyt érzékelők pedig néhány százalékkal nagyobb arányban fordulnak elő a Temes megyei válaszok között, mint a Csongrád megyeiek között. Összességében a Temes megyeiek 15,2%-a, a Csongrád megyeieknek pedig 29,3%-a látja úgy, hogy nem jelentett előnyt országa számára az Európai Unióhoz történt csatlakozás. A csatlakozás előnyeit a Temes megyeiek 63,7%-a, a Csongrád megyeieknek pedig a 33,5%-a érzékeli. A mi országunk számára előnyökkel járt az Eu-hoz történő csatlakozás

Érvényes

egyáltalán nem inkább nem is-is inkább igen nagymértékben Összesen:

Csongrád megye

Temes megye

14,3 15,0 38,2 21,3 11,2 100,0

6,4 8,8 22,1 47,6 15,1 100,0

- 74 -

Az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése az egyéni gazdaságok, vállalkozások aspektusából, mindkét ország esetében összekapcsolódik az előző kérdéssel, az országuk csatlakozásának megítélésével. Aki úgy gondolja, hogy az országa számára előnyökkel járt a csatlakozás, az saját gazdasága szempontjából is kedvezően ítéli meg az Európai Unióhoz való csatlakozást. Temes megye esetében a korrelációs együttható (r=0,6) Csongrád megye esetében pedig (r=0,59), mindkét esetben 99%-os megbízhatósági szinten. A fentiekből következik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeit a saját gazdaság szempontjából is az ország csatlakozásához hasonlóan értékelik a válaszolók. Csongrád megye esetében 57,9%, Temes megye esetében pedig 28,0% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt előnyökkel a csatlakozás a saját vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára előnyt érzékelők aránya Csongrád megyében 19,7%, Temes megyében pedig 46,7%, az „is-is” választ adók aránya közel azonos 22,4% illetve 25,3%. Összességében tehát a csatlakozás saját vállalkozás számára nyújtott előnyök megítélése hasonlít az ország számára nyújtott előnyök megítélésével, és mint az előző esetben itt is a Temes megyeiek értékelték pozitívabban az Európai Unióba való belépést. Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel járt az országunk Európai Unióhoz történő csatlakozása

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye

37,5 20,4 22,4 11,9 7,8 100,0

11,1 16,9 25,3 33,6 13,1 100,0

egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet is-is inkább egyet ért teljes mértékben egyet ért Összesen:

- 75 -

Magyarország számára Románia csatlakozása a Csongrád megyei válaszolók 34,7%-a szerint előnyökkel jár vagy legalább is előnyöket rejt magában, 35,7% az előnyök mellett lát hátrányokat is, és csupán 29,7% van azon az állásponton, hogy Magyarország számára nem előnyös az, hogy Románia is tagja lett az Európai Uniónak. A Temes megyei válaszolók majdnem kétszer olyan arányban (65,3%) gondolják úgy, hogy Magyarország csatlakozása előnyökkel jár Románia számára, mint ahogy a Csongrád megyeiek előnyöket láttak Románia csatlakozásában Magyarország számára és csak 7,1%-uk gondolja azt, hogy Magyarország csatlakozása nem hasznos Románia számára. A két megítélés közül egyértelműen a Temes megyeiek látnak több előnyt a másik ország csatlakozásában. Országunk számára előnyökkel jár a másik ország Eu-hoz történő csatlakozása

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



16,7 13,0 35,7 21,7 13,0 100,0

3,2 3,9 27,6 49,7 15,6 100,0


- 76 -

A másik ország Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése az egyéni gazdaságok, vállalkozások szempontjából, szintén összekapcsolódik az előző kérdéssel, a másik ország csatlakozásának megítélésével. Aki úgy gondolja, hogy a másik ország csatlakozása előnyökkel jár a saját országa számára, az saját gazdasága szempontjából is kedvezően ítéli meg a másik ország Európai Unióhoz való csatlakozását. Temes megye esetében a korrelációs együttható (r=0,59) Csongrád megye esetében pedig (r=0,49), mindkét esetben 99%-os megbízhatósági szinten. A fentiekből következik, hogy a másik ország Európai Unióhoz való csatlakozásának előnyeit a saját gazdaság szempontjából is az ország csatlakozásához hasonlóan értékelik a válaszolók. Csongrád megye esetében 58,2%, Temes megye esetében pedig 30,8% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt előnyökkel a másik ország csatlakozása a saját vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára előnyt érzékelők aránya Csongrád megyében 12,6%, Temes megyében pedig 40,0%, az „is-is” választ adók aránya 19,2% illetve 29,3%. Összességében tehát a másik ország csatlakozását a saját vállalkozás számára nyújtott előnyök megítélése szempontjából szintén a Temes megyei vállalkozók értékelték pozitívabban. Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel jár a másik ország Eu-hoz történő csatlakozása

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye



50,7

10,2

17,5

20,6

19,2

29,3

6,4

30,2


- 77 -

6,2

9,8

100,0

100.0

A másik ország számára az Európai Unióhoz való csatlakozásából származó előnyök megítélésénél mindkét megyében úgy látják, hogy a másik ország számára előnyökkel járt a csatlakozás. A Csongrád megyei válaszolók 9,2%-a gondolja úgy, Románia számára egyáltalán nem vagy nem jelent előnyt a csatlakozás, míg a Temes megyeiek 5,1%-a gondolja ugyanezt Magyarország vonatkozásában. Az előnyöket és hátrányokat is érzékelők közel azonos arányban vannak mindkét megyében, Csongrádban 18,5%, Temesben 22,7% az arányuk. Mindkét megyében többségben vannak azok, akik a másik ország számára előnyösnek látják az Európai Uniós csatlakozást, a Csongrád megyeiek 72,1%-a szerint Románia számára előnyös volt a csatlakozásuk, míg a Temes megyeiek 72,2%-a ugyanezt gondolja Magyarországgal kapcsolatban. A másik ország számára előnyökkel jár az Eu-hoz történő csatlakozása

Érvényes

Csongrád megye

Temes megye




- 78 -

5,3

1,4

3,9

3,7

18,6

22,7

29,9

47,2

42,2 100,0

25,0 100.0

Az EU-ba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában A két ország szempontjából a magyarországi válaszolók egyértelműen Románia számára tartják kedvezőbbnek az Európai Unióhoz való csatlakozást. Magyarország esetében a válaszolók 29,3%-a egyáltalán vagy inkább nem lát előnyt, míg Románia esetében csak 9,2% gondolja ezt. Magyarország esetében majdnem 40% (38,2%) az előnyök mellett hátrányait is látja a belépésnek, míg Románia esetében csak 18,6%. Végül a belépést pozitívan értékelők – inkább az előnyeit illetve kifejezetten az előnyeit érzékelők – együttes aránya Magyarország esetében 32,5%, Románia esetében pedig 72,1%, ami több mint kétszeres különbséget jelent. Összességében tehát Magyarország számára lényegesen kevesebb előnnyel járt a belépés, mint Románia számára a Csongrád megyei válaszolók szerint.

Csongrád megye

Érvényes


Magyarország számára

Románia számára

14,3 15,0 38,2 21,3 11,2 100,0

5,3

- 79 -

3,9 18,6 29,9 42,2 100,0

A Temes megyei válaszolók - nem annyira egyértelműen, mint a magyarországiak – de szintén a másik országot tekintik a Európai Unióba történő belépés nyertesének, vagyis Magyarország számára kedvezőbbnek tartják az Európai Unióhoz való csatlakozást, mint Románia számára. Románia számára a román válaszolók 15,2%-a egyáltalán vagy inkább nem lát előnyt, míg Magyarország esetében csak 5,1% gondolja ezt. Románia esetében 22,1% az előnyök mellett hátrányait is látja a belépésnek, ami Magyarország esetében is hasonló arány, 22,7%. Végül a belépést pozitívan értékelők – inkább az előnyeit illetve kifejezetten az előnyeit érzékelők – együttes aránya Románia esetében 52,7%, Magyarország esetében pedig 72,2%, ami itt is lényeges különbséget jelent. Összességében tehát Románia számára kevesebb előnnyel járt a belépés, mint Magyarország számára a Temes megyei válaszolók szerint. Temes megye

Érvényes


Magyarország számára

Románia számára

1,4

6,4 8,8 22,1 47,6 15,1 100,0

3,7 22,7 47,2 25,0 100.0

- 80 -

Mindkét országban úgy látják tehát, hogy az Európai Unióba való belépés a másik ország számára járt több előnnyel.

- 81 -

Interjús kutatás A kvantitatív kérdőíves kutatás eredményeit kiegészítendő sor került egy kvalitatív, interjús kutatás megvalósítására. Az interjúk alapján feltárásra kerültek az Európai Uniós csatlakozás hatásaira, a kétoldali határon átnyúló kapcsolatokra, a határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények kapcsolatára, a civil szféra szerepére, valamint a határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozásra vonatkozó mélyebb összefüggések. Mindezen felül számos – a kérdőíves kutatás során felmerült – kérdéses terület hátterében álló tényező is nyilvánvalóvá vált. Általános áttekintő A kutatás eredményeinek interpretálása két fő részből tevődik össze. Az első, alapvető fontosságú rész, egy szociológiai kutatás, melyet egy 1000 fős, a két említett megyében működő gazdasági szereplőkből álló csoporton végeztek el a kutatók. A második rész egy 50 alanyból – a két megye vállalkozói szférájának jeles személyiségeiből, politikusokból, határon átnyúló együttműködésért felelős intézmények és/vagy civil szervezetek vezetőiből álló célcsoporton végzett interjús kutatás. Az interjúk cálja a felmérés által feltárt témák és folyamatok további elmélyítése volt, valamint a kutatásba bevont, a kapcsolatok tematikájáról nyilatkozó alanyok körének bővítése helyi politikusok, intézményvezetők és a helyi közösségek közvéleményformálói megszólítása által. Mind Csongrád, mind Temes megyében 25 interjú készült el, melyek keretében az interjú volt a létező motivációkra, a felhasznált indoklásokra, az értelmezések komplexitására vonatkozó adatok kvalitatív gyűjtési módszere, amelyek szükségesek ahhoz, hogy alapul szolgáljanak olyan javaslatok megfogalmazásához, melyek egy fennálló helyzeten való túljutásra irányulnak. Módszertani szempontból az interjúk egyrészt véleménynyilvánító interjúknak minősülnek (az alanyok egyes eseményekre, intézményekre, csoportokra vonatkozó véleményeit rögzítik), másrészt dokumentáló jellegű interjúk (melyek információkat nyújtanak konkrét eseményekről és célkitűzésekről, amelyek olyan eseményekhez vagy helyzetekhez kötődnek, melyeken a megkérdezettek részt vettek). Az interjúk elkészítéséhez azonos kérdéssorokat használtunk, melyeket kutatók készítettek előzetesen és az interjú készítője olvasta fel. Az interjúkat szó szerint dokumentálták, majd feldolgozták őket az elemzők. Azonosítottuk a fő témaköröket, melyek a legtöbb – de legalább három – interjúban felmerültek, összegyűjtöttük az ezekhez kapcsolódó véleményeket, melyeket felhasználva egy összefoglalót készítettünk a megkérdezettek egyes témakörökhöz kapcsolódó megközelítéseiről. Előfordulási helyzetének jellege alapján, a határon átnyúló együttműködés egy olyan folyamat, mely nagy létszámú szereplőt érint. Az elemzés keretében 3 cselekvési szintet határoztunk meg, ezen belül minden szinten meghatározva a nagy jelentősséggel bíró szereplőket és téma-, illetve problémaköröket. Az említett három szint a következő: az Európai Unió szintje, melyen a közösségi folyamatok zajlanak; a nemzeti szint, mely az érintett országok ügyeit érinti, és végül az intézményi, illetve a regionális-helyi szint, mely az érintett intézményekre, és egyéb - 82 -

kapcsolódó szereplőkre vonatkozik. Az utolsóként felsorolt szint egységességére vonatkozóan kérdések merülnek fel, mivel mind a közigazgatás elmélete szerint, mind az országaink gyakorlatában a - jelen esetben a megyei szint által asszimilált regionális szint és a helyi, települési szint elkülönülnek.3 Még ha el is fogadnánk az előbb említett két szint elkülönülő létezését, jelen tanulmány két megyére és ezek településeire vonatkozik, így nincs ok arra, hogy e szinteket külön kezeljük. Az EU csatlakozás gazdasági hatása Az Európai Uniós szintre vonatkozóan két alapkérdést fogalmaztunk meg: Mi volt a két ország EU-s csatlakozásának az általános hatása a két ország gazdaságára vonatkozóan?, illetve Mi volt a csatlakozás politikai aktusainak a hatása a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokra? Az első kérdésre adott válaszok álatlában két aspektust céloztak meg. Ezek közül az elsőre, a mozgás szabadságának biztosítására vonatkozóan az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a változás nagymértékben pozitív jellegű, egy új fejezetet nyitott a határon átnyúló kapcsolatok történetében. Elhangzottak a csatlakozás késlekedését sérelmező vélemények is. A csatlakozáshoz kapcsolódó problémák összefüggésben vannak az adott társadalmak fejlődésével, emiatt Románia határozottan előnytelen helyzetben van/volt. Ugyanakkor a csatlakozás szükséges volt Románia jövője szempontjából Az egységes piacra, a kapcsolatok feltételezetten és remélten felívelő pályájára vonatkozó válaszok sokkal változatosabbak. Mindenek előtt, a jelenlegi kapcsolatok helyre kell, hogy állítsák azt a természetellenes helyzetet, melyet a kommunista időszak idézett elő. Elemzések szerint 2007-2008-ban a román oldalon egy gazdasági robbanás, egy gazdasági „bumm” ment végbe a kapcsolatok terén, viszont a magyar (és egyéb külföldi) gazdasági szereplők megjelenése feltárta a román gazdaság elégtelen felkészülését az integráció tekintetében. Egyes román vállalkozók azon a véleményen vannak, hogy Magyarország jobban felkészült a csatlakozásra, mint Románia – ez a helyzet hátrányosan érintette a román befektetőket. Speciális terület a kultúra: a vélekedések szerint ezen a téren is a magyar fél előnyösebb helyzetben van. Egyetlen alany vélte, hogy Románia helyzete a csatlakozás előtt jobb volt. Az általános hatást illetően a magyarorországi alanyok nagymértékben hasonló véleményeket fogalmaztak meg a Temes megyeiekkel szemben. Ezzel ellentétben a gazdasági feltételek összehasonlításakor a vélemények eltérnek. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a román válaszadók számos érvvel támasztották alá azon állításukat, miszerint Magyarország jobb helyzetben volt Romániával szemben a csatlakozáskor, és a közvetlenül utána következő időszakban. Ellenben figyelembe kell vennünk, hogy a pénzügyi nehézségek miatt mindenki azt hiszi, hogy a szomszéd helyzete jobb.

3

Lőrincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC, Budapest

- 83 -

A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok Szomszédos megyékben élve, mind a Csongrád, mind a Temes megyeiek számára a határon átnyúló kapcsolatok nagy jelentőséggel bírtak a múltban és a jelenben is. Felidézhetjük akár a történelem hatásait, a történelmi Bánát példáját, mely tartomány a XIX. század második felében kimagasló fejlődési potenciált mutatott, és helyszínt biztosított több regionális, vagy éppen európai szintű fejlesztés első alkalmazására. Egy erőteljes társadalmi és politikai vergődésektől háborgó Jugoszlávia szomszédságában Románia dél-nyugati – így Temes megye – lakossága számára egyértelművé vállt, hogy az Európába vezető út Magyarországon – így Csongrád megyén – keresztül vezet, a használatra szorulók számára minden „kapu” iránt nagy az érdeklődés. Ugyanakkor, a Szerbiával közös határok létezése alkalmat ad egyeseknek a három ország gazdaságának összehasonlítására. Minden összehasonlítás a határon túli jelenségek és folyamatok figyelmes követését feltételezi, tehát egyben a másik iránti érdeklődés, és egyben a verseny elfogadásának bizonyítéka is. A két ország közötti kapcsolatot, illetve ezen kapcsolatok perspektíváit a megkérdezettek elég eltérő módon látják. Többségben vannak azok, akik azt állítják, hogy a kétoldali kapcsolatokban Magyarország kedvezőbb helyzetben van, bizonyos előnnyel és gazdasági fölénnyel rendelkezik. Az eltérések – főként a gondolkodásban – a Temes megyében végbement demográfiai folyamatokkal magyarázhatóak, melyeket a kommunista diktatúra támogatott. Létezik egy mentális sorompó, amely gátolja a kapcsolatok fejlődését. Egyesek borulátóak az együttműködéseket illetően. A gazdasági kapcsolatoktól függetlenül, többségében Magyarországot pozitívan ítélik meg a románok. Rögzítettünk más véleményeket is, melyek egyértelműen bírálták Magyarországot. A csatlakozást illetően a vélemények megoszlanak. A magyar alanyok a többé vagy kevésbé szubjektív véleményeiken túl, a kapcsolatok javulását célzó javaslatokat is megfogalmazták. A benyomásokat illetően a nyilatkozatok nem túl pozitívak. Mentalitásbeli különbségek állnak fenn, mondják egyesek, és ez nevelést igényel. Miközben napjainkban egy arányváltás megy végbe, jobb idők eljövetelében reménykedhetünk. Hogy elősegítsük az együttműködéseket, be kellene avatkozni a törvényhozásba, gondolatokat és normákat kellene újrafogalmazni. Kikértük az alanyok véleményét a Temes és Csongrád megyék közötti kapcsolatokról. Egy részük beismeri, hogy nincs elegendő információ a birtokában. A Duna –Körös – Maros – Tisza (DKMT) Eurorégió keretén belül sok polgármesteri hivatal és megyei közgyűlés között vannak kapcsolatok. Hangzottak el vélemények, melyek szerint a kapcsolatok jók, működőképesek. Mások ennél többre vágynak, a határon átnyúló együttműködések stratégiai megközelítésére. Egyesek azt tartják, esély van néhány merész projekt beindítására, de valami hiányzik – a közös érdekek elmélyítése. A gazdasági szférához tartozó magyar megkérdezettek nem kizárólag a két megye közötti kapcsolatra vonatkoztak. A közszférához tartozó közvéleményformálók jótékony hatásúnak vélik a két megye közötti határon átnyúló együttműködést, ugyanakkor állítják, hogy léteznek különbségek a gondolkodási és megközelítési - 84 -

módok között anélkül, hogy konkrét példákat említenének. A regionális perspektívák szempontjából Temesvár jelentősége felértékelődőtt. Olyan nagyvárosi vonzáskörzettel rendelkezik, amely Szegeden is fejt ki hatást, de mintha a Csongrád megyei gazdasági és politikai szereplők számára a Temes megyével való határon átnyúló együttműködés nem egy meghatározó terület lenne. Nem fogalmazódtak meg mélyreható, stratégiai észrevételek. Amiben mindenki konszezusra jutott a határon átnyúló együttműködésről kifejtett véleményeiben az az, hogy mindenki nyugat felé tekint. A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények Helyi- és regionális szinten a gazdasági szereplők nincsenek megelégedve az állami intézményekkel, és azoknak a határon átnyúló gazdasági együttműködés terén nyújtott támogatásával. A legjelentősebb elégedetlenség a jogi keretekre vonatkozik. Még akkor is ha létezik egy túlburjánzó jogrendszer, fontos területek szabályozás nélkül maradtak. Megjegyezzük, hogy még a Magyar Állammal szemben is megfogalmazódnak gondok és problémák, mint például az, hogy Magyarországon az államnak elő kellene állnia az egyes régiók jellegzetességeik alapján elkészített fejlesztési programjaival. Még ha a Pólus program nem is célozza közvetlenül a határon átnyúló együttműködéseket, pozitív hatása lehet ezekre a tevékenységekre. Egyes vélemények szerint az állami intézmények viselkedése megegyezik a fent leírtakkal, mivel az állampolgárok bármit elfogadnak. Nem véletlen, hogy az állam beavatkozása ellenkezést vált ki. Mivel a bürokrácia túl nagy, mindenki gyorsabb megoldást keres, és így megjelenik a korrupció. Hiányosságokat a magyar válaszadók is jeleztek. Mind a helyi vállalkozók, mind a politikusok kritikával illetik az államot amiért nem segíti a határon átnyúló együttműködéseket. Mindkét országban működnek kormányzati befektetéseket ösztönző szervezetek, akiknek azért széleskörű rálátásuk van a gazdaságra. Ezeket jobban be lehetne vonni a gazdaságfejlesztési intézkedések megfogalmazásának folyamatába. Nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalkozásfejlesztési szervezetekre, mert ezeknek a működése jelenleg nem megfelelő. Egyesek véleménye szerint Magyarország tranzitország a külföldi tőke számára, ami végül Romániába jut, ahol jó az infrastruktúra. Elégedetlenségek kerültek kifejezésre a jogi keretekre vonatkozóan. Konkrét kritikák hangzottak el a kormány4 gazdaság-politikájára vonatkozóan, melyek sérelmezik, hogy a kormány felfüggesztette egyes gazdasági beruházások támogatási programjait , illetve előfordultak esetek, amikor nem kerültek kifizetésre ilyen programok keretében odaítélt összegek. A helyi hatóságok gazdasági tevékenységek-, illetve határon átnyúló együttműködések támogatására irányuló lehetőségei korlátozottak.5 A két megye helyi hatóságai között fennálló kapcsolatok jónak vagy nagyon jónak minősülnek. Temes és Csongrád megyei közgyűlések testvérintézményi kapcsolatban 4

A megjegyzés az előző, szocialista kormányra vonatkozik, az interjúk a jelenlegi magyar kormány hivatalba lépése előtt készültek. 5 Ebben a fejezetben foglalkozunk a helyi hatóságokkal is, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk a ténynek miszerint a közigazgatási elmélet elkülöníti a központi intézményeket és a helyi/regionális igazgatási szerveket.

- 85 -

állnak, számos helyi önkormányzat (26 az összes 95-ből) rendelkezik együttműködési egyezményekkel a szomszédos megye településeivel.6 A meglévő keretet a vállalkozók sokszor elégtelennek tartják. Nem készülnek elemzések és stratégiák a gazdasági szektor számára, sem a határon túli szomszédokkal való együttműködés lehetőségeiről. Egyes válaszadók véleménye szerint nincs konzultáció a helyi hatóságokkal, amikor nemzeti szinten döntéseket hoznak a határon átnyúló együttműködésekről. Magyar oldalon a helyi hatóságok szóban forgó területen folytatott tevékenységéről alkotott véleményeik két aspektusra terjednek ki. Több válaszadó véli, hogy helyi szinten két okból nem valósul meg önálló gazdasági politika: a pénzügyi források hiánya, illetve a illetékes igazgatóságok megszervezésének módja. A második érintett aspektus a helyhatósági szervek feladatainak meghatározására vonatkozik. Vélekedések szerint ezeknek az intézményeknek valójában nincsenek is ilyen feladataik. Amennyiben részt vesznek ilyen programokban, ez a felelősségtudatuk bizonyítéka, nem pedig a törvényben meghatározott feladatkörük teljesítésének következménye. A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez Egy demokratikus társadalomban a civil szférának kettős felada van: egyrészről közösségi ellenőrzést gyakorol a politikai tevékenységeket illetően, másrészről a különböző szervezetek megfelelő keretet biztosítanak az állampolgári kezdeményezések megvalósulásának, azoknak, akik a közösség rendelkezésére kívánják bocsátani képességeiket, saját forrásaikat, különböző közös célok megvalósítása érdekében. Így a civil szervezetetek jelen tanulmányba való beemelése teljes mértékben indokolt, és az interjúk keretében kikértük az interjúalanyok véleményét ebben a témában is. A nemkormányzati szervezetek első kategóriáját azok a struktúrák alkotják, amelyeket intézmények vagy hatóságok alapítottak és ezek a civil szférához tartoznak, de megjelenésük nem állampolgári kezdeményezés következménye. Román oldalon hasonló nemkormányzati szervezetek a Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest), a Temes Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETIM). Működik egy gazdasági kapcsolatokat segítő struktúra is, a Magyarország kormánya által alapított Nemzetközi Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH), melynek vannak területi kirendeltségei Temesváron is, Szegeden is. Egy speciális struktúra a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Euroregionális Együttműködés, mely 9 helyi hatóság közös együttműködési megállapodása alapján jött létre (Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék közgyűlései Románia részéről, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-NagykunSzolnok megyék közgyűlései Magyarországról, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány hatósága Szerbia – akkoriban Jugoszlávia – részéről), melyet 1997 szeptemberében írtak alá7. Ugyancsak határon átnyúló struktúraként jött létre 20096

Lásd Bodó Barna tanulmányát: Határtérség és együttműködés, In: Bodó Barna (szerk.): Romániai

Magyar Évkönyv 2007-2008, 2008, Szórvány-Marineasa, Temesvár, 85-98 old. 7

Időközben 2 magyar (Bács-Kiskun, Békés) és egy román (Hunyad) megye kilépett az euroregionális együttműködési struktúrából.

- 86 -

ben 75, a határ mentén elhelyezkedő helyi hatóság képviselőjének részvételével alapított Bánáti Területi Együttműködési Társaság –Hármashatár (BTC EGTC), melynek székhelye Mórahalmon van, amely egy mikroregionális együttműködési struktúra. Magyar részről be lett vonva a kutatásba a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Társaság, mely nonprofit és közhasznú módon működik. A nemkormányzati szervezetek második kategóriájába tartozik több temes megyei egyesület, melyeket bevontuk a kutatásba, éspedig: Magyar Mezőgazdasági Kistemelők és Vállalkozók Egyesülete8, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. Egy speciális struktúrát képviselnek a kereskedelmi és iparkamarák9, melyek tevékenységéről több személlyel is készítettünk interjú Szegeden és Temesváron is. A választott elemzési módszer alapján, a határon átnyúló struktúrákról szóló vélemények bemutatásával kezdjük az elemzést. A DKMT Euroregionális Együttműködésre vonatkozóan a válaszadók többségének jól körvonalazott véleménye volt annak ellenére, hogy téves információk birtokában voltak (ahogy az egyik interjúalany is megfogalmazta /4R/). A Románia és Magyarország helyi hatóságainak szervezeti eltérései miatt10 magyar oldalon, hogy tagjai legyenek a DKMT együttműködésnek, a nagy (megyei jogú) városok egyénileg csatlakoztak a szervezethez. Romániában a nagyvárosoknak nincs külön képviselve a DKMT keretében, mely helyzet bizonyos feszültséget okoz. Jelezzük, hogy nincs egy általánosan elfogadott vélemény a DKMT szerepét és feladatait illetően. Át kell tekinteni a határ mentén zajló tevékenységeket, és ezek függvényében kell meghatározni a DKMT tevékenységét. Magyar oldalon a hangsúlyt a találkozókra, a tagok részvételével történő rendezvényekre helyeznék. A magyarországi válaszadóknak nem voltak észrevételeik a DKMT szervezetére és feladatára vonatlozóan. Egy másik határon átnyúló együttműködést előmozdító szervezet a Bánát Területi Együttműködési Társaság – Hármashatár/ Triplex Confinium (BTC EGTC), mely 2009ben alakult, így 2010 elején még nem fogalmazódtak meg a társaságra vonatkozó értékelő vélemények. A hatóságok által létrehozott civil szervezetek tevékenysége folyamatos, de nem tudják számottevő mértékben befolyásolni a határon átnyúló kapcsolatokat. A Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban ADR) az V. Nyugati Fejlesztési Régió munkaszervezete11, ami állandó határon átnyúló együttműködési programokkal rendelkezik. Az ügynökség képviselője meg van elégedve a jelenlegi helyzettel. Az ADR további társulási struktúráknak ad alapot, melyek eszközként működnek, és melyek jogosultak az európai finanszírozásokra. Az

8

Az egyesületnek hálószerkezete Temes megyében kb. 20 településen van. A magyar és román kereskedelmi kamarák szerkezeti felépítése eltérő – ez a tény a jelen tanulmány szempontjából nem releváns. 10 Magyarországon az úgynevezett megyei jogú városok nem épülnek be közigazgatási szempontból a megyei közgyűlések struktúráiba, így ezek egyfajta közigazgatási fehér foltot képeznek a megye közigazgatási térképén. Romániában a megyeszékhelyek és nagyvárosok – municípiumok – bele vannak foglalva az egyes megyék közigazgatási területébe. 11 A V. Nyugati Fejlesztési Régióhoz tartoznak azok a megyék, melyek román részről a DKMT Eurorégió alapító tagjai voltak. 9

- 87 -

ADETIM képviselője stratégiai megközelítéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik a létező lehetőségek kiaknázását. A civil szervezetek szerepét és hozzájárulását illetően aránylag kevés vélemény hangzott el. A civil szervezetek határon átnyúló együttműködésben betöltött szerepükről többen nyilvánítottak véleményt, de ezek nem összefüggőek, nem adnak lehetőséget egyértelmű következtetések levonására. A fent említett szervezetek képviselői (kistermelők, üzleti társulások) jól körülhatárolt tevékenységet folytatnak, ellátják a szakterületüket, de nem tudják döntő módon befolyásolni a kapcsolatok alakulását. Sajnálatunkra, a magyarországi válaszadók válaszaikban ezt a témát csak általánosan hozták szóba. Az erre a szektorra vonatkozó észrevételek az alábbiak: elég fontos szerepük van; fejlődniük kellene, hogy helyt álljanak a kihívásokkal szemben; szükség van az ő szellemiségükre – de nincs semmilyen konkrét utalás sem egyes témákra, sem szervezetekre. A kereskedelmi- és iparkamarákat illetően megjegyzendő, hogy ezek a szervezetek tulajdonképpen a kezdettől részesei voltak a DKMT tevékenységi programjainak. Ez volt az alapja annak a gondolatnak, hogy jöjjön létre a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió Kereskedelmi Kamaráinak Egyesülete. Az érintettek részére az együttműködés információcserét és több reprezentatív rendezvény megszervezését jelentette. A leírt helyzet ellenére, a vélemények nem egybehangzóan pozitívak. Sok kritika fogalmazódott meg a pozitív megítéléseken kívül. Minden esetre figyelembe kell venni a kamarák szerkezeti felépítését, amely országonként eltérő lehet. A vásárok és egyéb együttműködési formák, melyeket prioritásként kezelnek a kereskedelmi kamarák, egyesek szerint nagyon hasznosak, mások szerint ellenkezőleg. A Szegedi Kereskedelmi Kamaráról kevesebb negatív vélemény hangzott el a válaszadók részéről. Ellenben még így is, hogy a kamara az EU-s csatlakozás előtt a magyar vállalkozók által ingoványos talajnak minősített Romániával folytatott gazdasági kapcsolatoknak egyfajta zászlóshajója volt, Fogalmazódnak meg vélemények, melyek szerint többet kellene tenniük az üzleti szféra érdekében. A kereskedelmi- és iparkamaráknak monitoring szerepük is van és képesek, hogy elindítsanak illetve fenntartsanak egyes folyamatokat, de szükség van egy új kamaratörvényre, hogy kihasználhassuk az összes kamarai tapasztalatot, a teljes általuk összegyüjtött ismeretanyagot. A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás Mindegyik újonnan csatlakozott Európai Uniós tagország számára meghatározó a közösségi alapokból rá szánt finanszírozások lehívásának kérdése. Ez a téma lehet, hogy a legvitatottabb, mivel a gazdasági szereplők nincsenek hozzászokva a finanszírozási projektek elkészítéséhez és menedzseléséhez – mi több, sok vita van azokról a lehetőségekről és módokról, amelyekkel a gazdasági szereplők segítséget kaphatnak a tevékenységük folytatása során. Másrészt fennáll az az általánosan hangoztatott vélemény, mely szerint az újonnan csatlakozott országok nem képesek összegeket lehívni a létező, nekik szánt alapokból az egyes EU-s alapok finanszírozási politikája miatt. A hasonló alapokból finanszírozott sikeresnek ítélt projektek sem számukban, sem összértékükben nem sokat árulnak el: a Temesvári Kereskedelmi Iparkamara teljesítményét, melynek a - 88 -

2009-2010 időszakban 30 projektje van folyamatban, csakis összehasonlító elemzések alapján lehet kiértékelni. Milyen számokat veszünk figyelembe egy osztrák kamara sikeres projektjeinek számánál és összértékénél, mit jelent ez a teljesítmény összehasonlítva egy román, illetve magyar kamaráéval. Így az elemzésünkben a válaszadóink – fontos személyiségek, a gazdasági élet és határon átnyúló együttműködések jó ismerői – által felvetett problémákra és javaslatokra fogunk szorítkozni. A továbbiakban a következő aspektusokat fogjuk egyenként részletezni: a finanszírozások iránti bizalom hiánya, a tájékoztatás, a partnerek kérdésköre, a projektek elkészítése és a projektek menedzselése. Állíthatjuk, hogy a pénzeket lehívó, sikeres pályázók száma sokkal kissebb, mint azoké akik nem jutnak finanszírozásokhoz. Ennek számos oka van: nem voltak jók a lehetőségek, az önerő kérdése, az utófinanszírozás, illetve az összeg előzetes befizetési kötelezettségének problémája, a projektek pályázati kiírásai nem követik a konkrét piaci igényeket, „kitalált” tevékenységeket támogatnak. E finanszírozási programok hatása erősebb és világosabban körülhatárolt mint más, nem gazdasági területeken. Következésképpen, a rendszer nem felhasználóbarát, merev és bürokratikus, ami a rendszer iránti bizalmatlanságot gerjeszti. A tájékoztatás problémája két elemet foglal magába: az alapokhoz való hozzáférési lehetőségekre vonatkozó információkét, illetve a potenciális projektpartnerekre és egy lehetséges projekthez kapcsolódó jogrendszer ismeretére vonatkozó információkét. Az első észrevétel azokra a kiírt pályázati projektekre vonatkozik, melyek tekintetében közvetett véleményeink vannak: sok információs forrás van, melyek közül a kereskedelmi kamarák élen állnak, de mintha a vállalkozók többet várnának. A hivatalos leírásból ritkán tudnak egyértelműen felvilágosulni, szükségük van egy véleményre, egy tanácsadásra. Az üzletemberek többsége nem ír pályázatokat, ezek nyelvezete nem megszokott számukra, tehát az információ magában nem elegendő. A partnerek tekintetében sem világosabb a helyzet, mivel a vállalkozói szféra versenyre épül, de a projektek együttműködni tudó és akaró partnereket követelnek. Tehát létezik egy természetes bizalmatlansági szórás, amelyet megerősítenek egy idegen partnerrel szemben felmerülő problémák; aki egy más nyelvet beszél és eltérő a gondolkodásmódja. Erre a dilemma-csomagra utalt több alany is, de nem fogalmaztak meg konkrét javaslatokat. Még ha szó szerint nem is került megfogalmazásra, a szövegkörnyezetből ki tudjuk következtetni, hogy ennek az akadálynak a legyőzéséhez sokan várnak javaslatokra, vagy éppen konkrét akciókra a kereskedelmi- és iparkamarák részéről. A potenciális és jelenlegi partnerekről nagyon kevés vélemény hangzott el az interjúalanyoktól. Miközben az EU-s finanszírozások egyik alapvető követelménye a partnerség, az új tagországok nem képesek a rendelkezésükre állított finanszírozási alapok teljes lehívására, mintha a partnerség problémáival nem foglalkozna senki. Tagadhatatlan, hogy a kereskedelmi kamaránál létezik erre egy adatbázis, de nem tudjuk milyen körülmények között lehet hozzáférni. Tulajdonképpen itt jelentkeznek a gazdasági szereplők, az összes érintett képviseletének problémája, miután egy megbízható partner nélkül senki nem akar megkockáztatni egy projektet, melynek utófinanszírozása elmaradhat. Ez a probléma valóssá válik a válaszadók által adott

- 89 -

információk hiánya miatt. Az egyetlen válaszadó, aki említi ezt a kérdéskört, egy nagyon szomorú példát idéz fel. A finanszírozási projektek megírása egyesek szerint egy olyan szakmai tevékenység, melyet nagy mértékben csak szakosodott cégek tudnak elvégezni, vagy tekinthetjük ezt egy kihívásnak, ami nem igényel különleges ismereteket – tehát könnyen abszolválható, találékony és alapos emberek által egyaránt. Léteznek cégek, melyek kínálják szolgáltatásaikat, de egyben nehezen értelmezhető jelenségek is mutatkoznak. Az első aspektus a pályázatot beadni tervező cég érdekeire vonatkozik – melyet csak ennek illetékesei ismernek részleteiben. A pályázatíró cégnek megvannak a saját érdekei. A finanszírozási kérelem előkészítésének durvább változata az, amikor az erre vállalkozó cég nem viselkedik partnerként az eljárás folyamán. A finanszírozás odaítélése után merül fel a projektmenedzsment problémája. A hazai finanszírozási projekteknél nincsenek szigorú szabályok, csak általános jellegű utasítások. Egy ilyen pályázat esetében minden számít és mindenért fizetni kell: egy adat módosítása, egy alkalmazandó megoldás cseréje. Még ha el is fogadjuk azt a véleményt, hogy bárki megtanulhatja a projektmenedzsmentet, igen sokatmondó az, hogy egyik válaszadó sem jelezte, hogy részt vett volna pályázatírói vagy projektmenedzseri képzésen. A jövő – homályos körvonalak Milőtt megfogalmaznánk néhány következtetést, ki kell térnünk két dologra. Az egyik az a bizonyos hozadék, amelyet az egyetemek, kutatóintézetek nyújthatnak a határon átnyúló kapcsolatokra vonatkozó megoldások kidolgozásában és alkalmazásában. A tudományos világ alapvetően nemzetközi jellegű, képviselői – a tevékenységük jellege miatt – kapcsolatban kell, hogy legyenek egymással. A határon átnyúló kutatási projekteket egyetlen válaszadó említete, többen utaltak a hasonló projektek szükségességére, illetve lehetőségére. A klaszterek sem nevezhetőek (még?) a gazdasági életünk állandó elemeinek, a két erre való utalás nagyon keveset jelent. Mivel a tudományos szférához tartozó megkérdezettek számára még kimondatlanul is egyértelmű az egyetemek közötti konkurencia létezése, és amellett az, hogy ismert a régióban működő legfontosabb egyetemek profilja. Nem került kifejezésre az a szándék, mely szerint ezek bármilyen módon is együttműködni kívánnának, vagy kölcsönösen segíteni egymást annak érdekében, hogy egyik is nemzetközi elismerést szerezzen egy bizonyos szakterületen. Tehát állíthatjuk, hogy az egyetemek tudományos potenciálja – még? – nincs kihasználva a régió egészének érdekében. A másik igen fontos aspektus a határ két oldalán élő közösségek közötti kommunikáció. Ez a téma nagyobb mértékben megjelent a válaszadók megközelítéseiben, valamint néhány említésre méltó gondolat is elhangzott. Általánosságban a román fél gyakrabban említi a nyelvi problámát, a magyarországiak inkább találnak magyarokat Romániában, mint fordított helyzetben.

- 90 -

Egyesek mégis azt gondolják, hogy az angol nyelv használata lesz a megoldás. Egy másik lehetőség a környező kisebbségi nyelvek státusának újragondolása lehetne.12. A határon átnyúló kapcsolatok jövőjét illetően két szintről beszélhetünk. A válaszok első csoportja konkrét javaslatokat tartalmaz, mint például egy közös honlap, a potenciális partnereket tartalmazó adatbázis, a meglévő lehetőségek kiaknázása (DKMT és Bánát–Hármashatár/Triplex Confinium), hangsúlyozni az idegenforgalmat, az infrastruktúra problémáit. Ezek fontosak, és biztosak lehetünk abban, hogy egy bizonyos idő múlva meg fognak valósulni. A válaszok második csoportja olyan témákra vonatkozik, mely gondolkodásmód váltást igényel és önreflekciót tételez fel, kitörni a mindennapi fergetegből és eltávolodni a jelenleg zajló problémáktól. Sokatmondó az a tény, hogy egyáltalán nem esett szó a DKMT eurorégió két fejlesztési stratégiájáról, melyek tartalmazzák az általunk tárgyalt határon átnyúló együttműködéseket is. Egy másik észrevétel a válaszokra vonatkozóan, az a politikai hangvitel. Legtöbb esetben egy távolságtartó diszkució – különös hangsúllyal az „el fog készülni, meg fog valósulni” megközelítésekre anélkül, hogy megfelelő figyelmet szentelnének a szakmai oldalra. Túl kevés alkalommal kerültek szóba konkrét adatok, túlnyomó részt vélemények hangzottak el. Összefoglalásként és esetleges megoldásként a következő javaslatok fogalmazódtak meg: A DKMT Euroregionális Együttműködés tevékenységét komolyan ki kell elemezni. A teljesítménye messze elmarad az e tipusú együttműködések potenciáljától. A kereskedelmi kamaráknak új szerepeket kellene vállalniuk a határon átnyúló együttműködésre szánt európai alapokhoz való hozzáférés elősegítése területén. Hasznos lenne, ha mindannyian egy egységes régiót említenénk, figyelmen kívül hagyva a határokat. A nemzeti jogrendszert igazítsák egy hasonló régió követelményei szerint. Az európai pályázati kiírásokat előzze meg egy konzultáció, melyen vegyenek részt az érintettek képviselői, a projektek potenciális kedvezményezettjei.

12

A román nyelvben nem használatos a környezeti nyelv kifejezés. Ellentétben a némettel és a magyarral, ahol a környezet helyi nyelveinek számítanak az adott adott régió kisebbségi közösségeinek nyelvei.

- 91 -

reusearch Kutatási jelentés Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre

Recommend Documents