Megjelenik 3.300 példányban
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
Részvényvásárlással bővült a tulajdonosi kör Saját tulajdonú részvényeiből értékesített 28 darabot a Zalavíz Zrt. olyan önkormányzatoknak, amelyek eddig még nem voltak tulajdonosai a Társaságnak. A részvények adásvételi szerződéseinek aláírására ünnepélyes keretek között került sor 2012. július 11-én, a zalaegerszegi Göcsej Palatinus Étteremben.
Nagy András vezérigazgató köszöntőjében mindenekelőtt azt kívánta az új tulajdonosoknak, hogy ez az esemény évek múltával is fontos emléke legyen a településeknek. Elmondta, hogy az új részvényesek egyik cso-
portjába olyan önkormányzatok tartoznak, ahol
A vezérigazgató kitért arra, hogy a víziközmű szakmában az elmúlt egy évben jelentős változások történtek. A szolgáltatók már régóta várták azt az új törvényt, amely rendezett viszonyokat teremt ezen a területen az országban. Az életbe lépett jogszabály végrehajtása még nem egyértelmű, de remélhetően el fogja érni a kitűzött célját: a víziközmű szolgáltatásoknak egységes, ellenőrzött keretei lesznek, és növekedni fog a hatósági ellenőrzés ezen a területen.
Lapszámunk tartalmából Részvényvásárlással bővült a Zalavíz Zrt. tulajdonosi köre..........1. Évi rendes közgyűlés a Zalavíz Zrt-nél .......... 5. Bevezetés előtt az Élelmiszerbiztonság Irányítási Rendszer............ 7. Járatban az ÖKOBUSZ Zalaegerszeg utcáin– Környezetvédelmi melléklet az első biometán gázzal hajtott autóbusz átadásáról ................ 9. ZalavízCseppek– Pillanatképek a vállalat életéből .................. 16.
a Zalavíz Zrt. egyébként üzemeltetőként jelen van, ezért élő a kapcsolat a település és a szolgáltató között, és vannak olyan önkormányzatok, akik csak tulajdonosként vesznek részt a továbbiakban a cég életében. (folytatás a 2. oldalon)
2
Részvényvásárlással bővült a tulajdonosi kör (folytatás az 1. oldalról)
Nagy András az új tulajdonosoknak beszélt arról, hogy a Zalavíz Zrt-nek nemcsak elosztó feladata van, hanem egyben termelő szerepe is, és ez a termelői státusz fontos stratégiai feladatot ró a társaságra: a meglévő ivóvízkészletek, vízbázisok védelmét, megőrzését. A Társaság jövőbeni legfontosabb célkitűzése, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi minőségi szabványoknak megfeleljen. Zárszavában úgy fogalmazott, hogy a Zalavíz megtiszteltetésnek veszi, hogy az önkormányzatok meghozták pozitív döntésüket a részvényvásárlásról, ezzel egyben üdvözli is az új tulajdonosokat egy jelképes hajó fedélzetén, Sok fontos feladat vár a Társaságra, amelynek megvalósításához sok sikert kívánt minden tulajdonosnak.
Vertetics László
Költséget takarítunk meg Zalalövő képviselőtestülete 2012. május 17-i, rendkívüli testületi ülésén egyhangúan döntött a részvényvásárlásról. Zalalövő is a 2000-es évek elején szerződött más szolgáltatóval, és azt követően adta el tulajdonrészét, történetesen Zalaegerszeg városának. Most – bár csak egy részvény erejéig – újra tulajdonossá váltak. Vertetics László polgármestertől megtudtuk, az ülésen az is fölmerült, hogy egynél több részvényt vásároljanak. – Az új víziközmű törvénnyel egyértelműen olyan helyzet állt elő, amely megpecsételni látszik a kisebb szolgáltatók létét – mondja a polgármester. Az az előírás, hogy a szolgáltatók működésének engedélyezése külön akkreditációs eljáráshoz kötött. Ha egy szolgáltató nem kap működési engedélyt, akkor az állam lép a helyére, de hogy miként, az pontosan még nem körvonalazott, de a kisebb szolgáltatók biztosan arra kényszerülnek, hogy a nagyobbakkal egyesüljenek valamilyen módon. Tény, hogy azért döntöttünk a tulajdonrész vásárlása mellett, mert ebből a pozícióból egyszerűbbnek látszik az esetleges szolgáltató-váltás. – Milyen előnnyel jár ez a tulajdoni hányad Zalalövő számára? – Ami már biztosan tudható, hogy ha a jelenlegi üzemeltetőnk – akivel hosszú távú szerződésünk van, és egyelőre nem tervezzük ennek felbontását – a jogszabályi követelmények miatt nem kap működési engedélyt, a Zalavíz Zrt. közbeszerzési eljárás nélkül tud szolgáltatóvá válni. A részvényvásárlás lehetőségét talán pont ezért ajánlotta föl a Társaság több település számára. Ez a tény biztonságérzetet nyújt, és lehetővé teszi, hogy a szolgáltató-váltást zökkenőmentesen, a legkevesebb költséggel történjen meg, és a szolgáltatás színvonala is megmaradjon, vagy inkább növekedjen. Azzal, hogy az önkormányzatok már nem dönthetnek a vízdíjak mértékéről, gyakorlatilag nincs létjogosultsága a településenkénti külön-külön üzemeltetésnek. Egy rendszer működéséhez szakemberek kellenek, megfelelő ismeretek szükségesek, és tény, hogy sok kistelepülés ezek hiányában a víziközmű szolgáltatást nem tudta érdemben sem befolyásolni, sem kontrollálni. Azt az évtizeddel ezelőtt prognosztizált jövőképet, hogy ha egy település maga választja meg a szolgáltatót, azzal olcsóbb lesz a víz, meghaladta az élet. – Végül is, vehettek volna egynél több részvényt is? – Tulajdonképpen igen, ez fel is merült a testületi ülésen, de értelme nem lett volna, mert érdemi szavazati hányadunk eggyel sincs, és kettővel sem lenne több. A fontos az a jövő szempontjából, hogy tulajdonosok vagyunk
3
Illeszkedik a fejlesztési elképzeléseinkhez Az egyik legnagyobb lélekszámú észak-zalai település Zalaszentgrót városa is vásárolt egy darab részvényt. Baracskai József polgármester dr. Schwarcz Csaba alpolgármesterrel együtt érkezett az aláírási ceremóniára. Zalaszentgróton egykor a Zalavíz volt a víziközmű szolgáltató, de a város a kettőezres évektől más szolgáltatóval szerződött, ezért néhány év múlva a tulajdonrészét is eladta. Baracskai Józseftől azt tudakoltuk, miért döntött most a képviselőtestületük úgy, hogy egy részvény erejéig, tulajdonrészt vásárol a Zalavíz-ben. – Egy település számára a vízszolgáltatás biztosítása stratégiai fontosságú feladat – mondja a polgármester. Nemcsak a településen és a környéken élő lakosság, hanem az itt, és a térségben lévő vállalkozások kiszolgálása miatt is. A városunk – valamivel több, mint egy évtizede – olyan szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban, amelytől a fürdő és a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi szempontból fontos fejlesztéseket vártuk. A Zalavízből való egykori kilépésnek is elsősorban talán ez volt fő indoka. A mostani részvényvásárlásról mondhatjuk ugyan, hogy jelképes lépés, hiszen 100.000 Ft névértékű részvény tulajdonosaként érdemi befolyásunk nem nagyon lehet a Zalavíz Zrt. működésére, de nagyon fontos stratégiai partnerként tekintünk a vállalatra. – Egy részvény nem részvény? – Dehogynem. Nagyon lényegesnek tartjuk a tulajdonosi jelenlétünket, több szempontból is. Egyrészt látjuk azokat az országos folyamatokat, amelyek a víziközmű szolgáltatás egységesítésére törekednek. Már érvényes az új törvény, amely megszüntette az önkormányzatok korábbi ármegállapító jogosultságát, tehát már nem kerül az év végén a testületünk elé az a téma, hogy mennyi legyen jövőre a vízdíj a városunkban. Az új törvényből jól látszik a fő célkitűzés: egységesíteni ezt a területet úgy, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a szolgáltatók száma, és azok is szoros hatósági felügyelet alatt működjenek majd. Pillanatnyilag nem tudható még, hogyan alakul a kisebb szolgáltatók helyzete, így akár a váltás jövőbeni lehetőségét is figyelembe kell vennünk, bár a jelenlegi üzemeltetővel elégedettek vagyunk. Ha elkerülhetetlen a váltás, akkor tulajdonosi pozícióból ez egyszerűbbnek tűnik. Másrészt – már tulajdonosként – van arra is lehetőségünk, hogy előre gondolkodjunk, és megnézzük, hogy ez a kapcsolat, ami a Zalavízhez fűzi a várost, hogyan illeszthető Zalaszentgrót hosszú távú fejlesztési elképzeléseihez. Ez is szerepet játszott a döntésünkben.
Baracskai József
Ezt követően kezdetét vette az aláírási ceremónia, a vezérigazgató, és a részvényt vásárló polgármesterek és jegyzők ellátták aláírásukkal az adásvételi szerződéseket. A program kötetlen beszélgetéssel zárult. (folytatás a 4. oldalon)
4 (folytatás a 3. oldalról)
Kis cégtörténet A Zalavíz 1996-ban alakult át önkormányzati vállalatból zártkörűen működő részvénytársasággá, amelyben a különböző önkormányzatok különböző mértékben váltak a társaság tulajdonosaivá. A tulajdonrészt jelző, forgalomképes részvények az elmúlt másfél évtizedben gazdát is cseréltek, hiszen volt olyan település, amely időközben eladta a többi tulajdonosnak a saját részvényeit. Maga a társaság is vásárolt részvényeket a Zala Megyei Közgyűléstől, ezekből értékesített most összesen 78 db-ot az önkormányzatok számára. A Zalavíz Zrt. igazgatósága 2012. májusi rendkívüli ülésén hozzájárult az eladáshoz, amelyet az évi rendes közgyűlés jóváhagyott. A Zalavíz Zrt-nek eddig 110 tulajdonosa volt. A Társaság jegyzett tőkéje ötszázmillió forint. A tavalyi évben több mint 3,5 milliárd forint árbevétel mellett eredményes gazdálkodást produkáltak. Több, innovatív, technológiai fejlesztést valósítottak meg az elmúlt években, amelyből kiemelkedő a helyi energia előállítása, a biometán termelése. Harmincnyolc ivóvízművet, és kilenc szennyvíztelepet üzemeltetnek, és mindezen
feladatok ellátására 280 munkavállalót foglalkoztatnak. A munkatársak többsége kisebb zalai városokban és falvakban él, rajtuk keresztül a társaság sok családnak biztosít jövedelemforrást. Jelenleg a vállalat egy átfogó ivóvíz-minőség javító program szakmai koordinálását végzi, amelynek megvalósítása pályázati siker függvénye. A közeljövőben gyorsabbá, egyszerűbbé teszik az ügyintézést az önkormányzatok számára, erre a célra alakítanak ki egy online felületet, a fogyasztók pedig rövidesen elektronikus úton is rendezhetik számláikat.
A Zalavíz Zrt. új részvényesei Baglad Község Önkormányzata
Rédics Község Önkormányzata
Bázakerettye Község Önkormányzata
Resznek Község Önkormányzata
Belsősárd Község Önkormányzata
Szijártóháza Község Önkormányzata
Bókaháza Község Önkormányzata
Türje Község Önkormányzata
Bödeháza község Önkormányzata
Zalaapáti Község Önkormányzata
Esztergályhorváti Község Önkormányzata
Zalaköveskút Község Önkormányzata
Gáborjánháza község Önkormányzata
Zalalövő Város Önkormányzata
Gellénháza Község Önkormányzata
Zalaszentgrót Város Önkormányzata
Gétye Község Önkormányzata
Zalaszombatfa Község Önkormányzata
Iborfia Község Önkormányzata
Zalacsány Község Önkormányzata
Kehidakustány Község Önkormányzata
Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg
Lendvadedes Község Önkormányzata Lickóvadamos Község Önkormányzata Nagylengyel Község Önkormányzata
Az új részvényesek mellett, meglévő részvényei mellé újakat vásárolt
Ormándlak Község Önkormányzata
Zalaegerszeg Megyei Önkormányzata
Jogú
város
Petrikeresztúr Község Önkormányzata
Gombosszeg Község Önkormányzata
5
Évi rendes közgyűlés a Zalavíz Zrt-nél A Zalavíz Zrt. május 24-én, a részvényesek 87,79 százalékos részvételi aránya mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelynek fontosabb napirendi pontjai a Társaság 2011 évi üzleti beszámolója és a 2012. évi üzleti terve mellett az új víziközmű törvény előírásainak megfelelő módosítások voltak. A megjelent részvényeseket dr. Burján Richárd, a Zalavíz Zrt. Igazgatóságának elnöke köszöntötte. A napirendek elfogadását követően Nagy András vezérigazgató tartotta meg az éves beszámolót.
Gazdálkodás A vezérigazgatói beszámoló kitért a gazdálkodás eredményeire, a vállalati innovációra, és a foglalkoztatási mutatókra – A Zalavíz Zrt. 2011es teljesítménye kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A vállalat stabil gazdasági mutatói és az elmúlt évben lezajlott átvilágítás és különféle auditok abba az irányba mutatnak, hogy Társaságunk a jövőben is a térség megbízható
meg, ami nagyságrendileg az előző évi menynyiségek és bevételek szinten tartását jelenti.
Foglalkoztatás
Nagy András vezérigazgató víziközmű szolgáltatója és foglalkoztatója marad.
Innováció
méter vizet értékesített, és 4,3 millió köbméter szennyvizet tisztított
– A Zalavíz Zrt-nél 2011-ben átlagosan 277 fő dolgozott, ebből 138 fő közvetlenül az ivóvíz szolgáltatásban és 112 fő pedig a csatornaszolgáltatásban. Ezzel a létszámmal 124 településen végez a vállalat vízszolgáltatást és 78 településen szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást. (folytatás a 6. oldalon)
– Elmúlt évi eredményeink között meg kell említeni a saját termelésű biometánnal üzemelő járműflotta üzembe helyezését, amely a térségben egyedülálló és a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton is elismerésre érdemes innovációnak minősítették. A jövőben egyre növekvő szerep jut a bio üzemanyagnak a város közösségi közlekedésében is.
Értékesítés A Zalavíz Zrt. tavaly több mint 5 millió köb-
Brachtl Elemér könyvvizsgáló
6
Évi rendes közgyűlés a Zalavíz Zrt-nél (folytatás az 5. oldalról)
Karbantartás Az elmúlt évben a víziközmű vagyon és a működtető eszközök fejlesztésére, valamint karbantartásra megközelítően egy milliárd forintot költöttünk.
Fizetési hajlandóság Megfigyelhető tendencia, hogy a felhasználók fizetési hajlandósága – különösen a lakossági fogyasztók körében – folyamatosan romlik, amit 2011-ben erősített a svájci frank hiteles ügyfelek köre, hiszen ők a növekvő banki törlesztéseket a közüzemi számláik teljesítése elé helyezték. A társaság 2011. évi üzleti tervének teljesítését és a beszámolókat, jelentéseket a közgyűlés egyhangúan elfogadta.
A 2012-es év üzleti terve Ezt követően került terítékre a következő gazdasági év üzleti tervének ismertetése. Mit várhatunk 2012ben? A társaság fő fej-
Regisztráció és mandátumvizsgálat lesztési céljai a biológiailag lebomló hulladékfogadó állomás kiépítése a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen, amelynek segítségével növelhető a biogáz termelés, a KEOP ivóvízminőségjavító projekt szakmai koordinálása és a második fordulós pályázat előkészítése. Komoly feladatokat ró a szolgáltatóra az új víziközmű törvény és más új jogszabályoknak való megfelelés is. További kiemelt cél az ügyfelek kiszolgálásának fejlesztése, az e-számla bevezetése.
A szennyvíztisztítás terén enyhe emelkedés prognosztizálható, amelyhez a csatornahálózat fejlesztés mellett a víziközmű törvényben előírt rákötési kötelezettség is hozzájárul.
Személyi kérdések Végül személyi kérdésekről döntött a közgyűlés és az Alapszabály módosítására is sor került. A Felügyelő Bizottság tagjai közül Arnhoffer András a felmentését kérte, míg Szabó László mandátuma lejárt.
A Közgyűlés Udvardiné Pálfi Erzsébetet és Süle Gábort 2014. január 20-ig terjedő időszakra a Felügyelő Bizottság tagjaivá választotta. Az Igazgatóság új tagjaként Kozma Tibornak szavazott bizalmat a Közgyűlés, míg Kútfej Attila Igazgatósági tagot a Felügyelőbizottság tagjává választották. Megbízatásuk 2016. január 20-ig tart. A közgyűlés zárásaként Nagy András vezérigazgató megköszönte a távozó Felügyelő Bizottsági tagok munkáját.
7
Bevezetés előtt az Élelmiszerbiztonság Irányítási Rendszer A Zalavíz Zrt. működésének fontos alapja a szolgáltatás minősége, amelyet folyamatosan ellenőrzött és aktualizált integrált minőség- és környezetirányítási rendszer szerint működtet. Az ivóvíz, amelyet cégünk eljuttat a fogyasztókhoz élelmiszer, ezért más szabványok vonatkoznak rá. Mesterházy Zoltán minőségirányítási és munkavédelmi vezetőt az új rendszerről kérdeztük.
Unióban. Tulajdonképpen teljesen érthető, hogy az ivóvíz élelmiszernek minősül, hiszen a táplálkozásunk része, az életünk alapja. Az ivóvizet felhasználjuk az élelmiszerek elkészítéséhez otthon éppúgy, mint a közétkeztetésben, vendéglátásban. Ennek a szabványnak az alkalmazása nem kötelező, de a Zalavíz Zrt. úgy döntött, hogy bevezeti, amelyhez az elmúlt hónapokban megtettük az előkészületi lépéseket.
Mesterházy Zoltán – Az ivóvízre vonatkozó szabvány pontos elnevezése: MSZ EN ISO 22000:2005, Élelmiszerbiztonsági Irányítási Rendszer, amelyet röviden csak ÉBIR-nek nevezünk – mondja Mesterházy Zoltán. Ez a szabványrendszer szolgálja az élelmiszerbiztonságot az egész Európai
– Mennyiben más ez a minősítési rendszer ahhoz képest, ami már működik a Társaságnál? Az ivóvíz minőségét eddig is naponta vizsgálták és vizsgálják a saját, akkreditált laborjukban, továbbá az ÁNTSZ is végez ellenőrzéseket, mindez nem elegendő?
– Az ÁNTSZ által elvárt minőséget az ún. vízbiztonsági tervünkben rögzítjük, amely – bár van némi átfedés – mégis más jellegű, mint az ÉBIR. Az élelmiszerbiztonsági szabvány lényege, hogy pontosan meghatározott követelményeket támaszt a szolgáltató számára aszerint, hogy az általa működtetett rendszerben hol lehetnek kényes pontok. Az ivóvíz szolgáltatást érintő előírások négy területre irányulnak: a víznyerő kutakra, az elosztó hálózatra, a kiszolgáló technológiára, és a fogyasztóra. Ezen a négy ponton kell olyan elemzéseket elvégezni, amely alapján megállapítható, hogy az egész rendszer működése megfelel-e a szabvány által előírt kritériumoknak. Kétféle elemzést kell elvégezni, fel kell tárni a lehetséges veszélyeket, ezt nevezzük veszélyelemzésnek, majd rögzíteni kell a kockázatok kezelésének módszereit, ezt pedig kockázatkezelésnek hívjuk. Ezeket az elemzéseket mind a négy, korábban említett pontra alkalmazni kell. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a rendszer pontosan rögzíti, hogy milyen veszélyhelyzetek áll-
hatnak elő mondjuk egy kút működésekor, és ha ezek előállnak, akkor azt hogyan kell kezelni, illetve melyek azok a feltételek, amelyeknek meg kell lennie a sikeres kezeléshez. Például milyen eszközöknek kell helyben rendelkezésre állni. – Milyen feladatok előzték meg a szabványrendszer bevezetését? – Először ki kellett alakítani a rendszer működésének alapjait, amelyben egyrészt rögzítettük a kritikus pontokat, a veszélyeket, majd ehhez rendeltük hozzá az emberi tényezőt, vagyis ki, mit, mikor tesz, hogyan, milyen menetrend szerint avatkozik be, amennyiben az szükséges. Az egész egymásra épülő szisztémához elkészült egy olyan dokumentáció, amely a folyamatokat rögzíti. A mi esetünkben a fő szempont volt, hogy minden egységre elkészüljön egy ilyen rendszerdokumentáció. Mondok egy példát, hogy érthető legyen. Amikor a fogyasztó oldaláról vizsgáljuk az ivóvizet, akkor ez a pontosan dokumentált, és ezáltal visszakereshető, (folytatás a 8. oldalon)
8 (folytatás
a
7.
oldalról)
ellenőrizhető rendszer azt rögzíti, hogy a mintát pontosan hol, hogyan kell venni, a mintát hogyan kell megvizsgáltatni, és ez a módszer minden mintavételre érvényes. – Milyen új eszközökre van szükség ahhoz, hogy az ÉBIR működjön? – Semmilyenre. Nem kellenek sem új berendezések, sem új emberek. A rendszert magunk dolgoztuk ki, a működéséhez független belső auditorokat képeztük ki, akiknek a függetlensége abban nyilvánul meg, hogy nem dolgoznak sem ivóvizes, sem szennyvizes területen, tehát a részlehajlásuk kizárt. Nekik az a dolguk, hogy ellenőrizzék a rendszer működését, konkrétan azt, hogy az adott területen, az adott feladatot elvégző munkatársak a rögzítetteknek megfelelően jártake el, végrehajtották-e az előírt feladatot. Tulajdonképpen ez nem egy vadonatúj dolog, hiszen már eddig is ellenőrzött keretek között állított elő ivóvizet a Zalavíz Zrt. Arról van szó, hogy most egy meglévő, az EU-ban elfogadott szabvány szerinti rendszerbe foglaltuk a működést, a feladatokat, és hozzá rendeltük az ellenőrzési pontokat. – Mennyire általános az ÉBIR működése a Vízműveknél és mikor indul a rendszer élesben?
– Csupán néhány vízmű van, ahol bevezették már, még nem terjedt el mindenhol. Mi augusztus 1-étől indítjuk, és várhatóan decemberben fogjuk auditáltatni.
ellenőrzés elvégzésére, tehát plusz költséget nem jelent a vállalat számára. 55 folyamatot vizsgáltunk az ügyfélkapcsolatoktól a beszerzésen át a raktározásig, meghatározott módszer, protokoll szerint.
– A Társaságnál már működik három rendszer, a minőségirányítási, a környezetirányítási és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer. Ezeknek volt ún. belső auditja. Mit jelent ez pontosan?
– Mi történik egy ilyen belső audit után?
– A rendszereink működését évente kétszer ellenőrizzük mi magunk. A legutóbbi június 26-27-én zajlott, integrált belső audit néven, vagyis egyszerre ellenőriztük mind a hármat. Van egy tizenöt fős kiképzett, belső auditor csapatunk, akiknek egyébként megvan a saját munkakörük, de ilyen alkalmakkor külön megbízást, felhatalmazást kapnak az
– Az eredmény minden esetben a menedzsment elé kerül, akik konkrétan meghatározzák, hogy milyen feladatokat, milyen határidővel kell elvégezni, hogy a feltárt hiányosságokat kiküszöböljük. A legutóbbi audit ilyen jellegű lezárását augusztus végéig kell megtennie az adott, érintett részlegeknek. Az ügyfélkapcsolatok vizsgálatánál nem találtak az auditorok hibát. De például a munkavédelem területén igen, ezért a menedzsment az audit eredményének ismeretében elrendelte bizonyos védőeszközök cseréjét.
– Nem furcsa, hogy egy szervezet saját magát ellenőrzi? Mennyire elfogadott munkamódszer ez? – Egy szervezetben mindig kell lennie önellenőrzésnek. Az teljesen elfogadott, hogy van a pénzügyeket kontrolláló belső ellenőr. Lényeges, hogy az auditokat mindig független személy végezze, tehát olyasvalaki, aki nem „része” az adott területnek, nem ott dolgozik és nem is dolgozott azon a területen. Annak is elfogadottnak kell lennie, hogy mi magunk tárjuk fel a saját hiányosságainkat, más területeken. Ezeket a rendszereket pont azért működtetjük, hogy a Zalavíz Zrt-nél hatékonyan, eredményesen, jól követhetően menjen a munka. Ez nagyon fontos magának a szervezetnek is, és nagyon fontos a társaság tulajdonosainak is.
9
Járatban az Ökobusz Zalaegerszegen – helyszíni tudósítás az első biometán gázzal hajtott autóbusz átadásáról A megyeszékhely ÖKO-város programjának keretében 2012. június 27-én üzembe helyezték az első biometán meghajtású buszt a városi tömegközlekedésben. A jármű ünnepélyes átadására a Dísz téren álló rendezvénysátorban került sor.
Meghívott vendégek, érdeklődő egerszegiek, kíváncsi gyerekek alkotta nagy számú közönség előtt Gyutai Csaba polgármester kezdte meg az eseményt méltató, köszöntő beszédek sorát. Köszöntőjében a polgármester elmondta, hogy a 2010-ben elindított ÖKO-város program fő cél-
kitűzése az, hogy összhangot teremtsen a környezetvédelem és az élhető, modern városi lét között. A jövő nem képzelhető el előrelátó gondolkodás, tervezés és következetes, eredményes megvalósítás nélkül – zárta beszédét Gyutai Csaba. (folytatás a 10. oldalon)
10
Járatban az Ökobusz Zalaegerszegen Első lépések a jövőért Az önkormányzatoknak egyre hangsúlyosabb szerepe lesz a közszolgáltatásokban, így a tömegközlekedésben is – mondta Gyutai Csaba polgármester az első zalaegerszegi ÖKO-busz üzembeállításakor, akit az ünnepség után arról kérdeztünk, milyen eredményei vannak a város öko-programjának. – Az öko-város koncepció célkitűzések sorát tartalmazza, amelyek megvalósításához sok résztvevőre van szükség – mondta Gyutai Csaba. Éppúgy szükség van környezettudatosan viselkedő városlakókra, mint a feltételeket biztosító infrastruktúrára. Kiváló példa erre a szelektív hulladékgyűjtés, amelyhez kell, hogy az otthonokban élők, az intézményekben, vállalkozásokban dolgozók szétválasztva gyűjtsék a keletkező hulladékot, és az is kell, hogy a város hulladékkezeléssel foglalkozó cége ehhez megfelelő edényzetet és begyűjtési módszereket biztosítson. Csak együttműködve lehet a környezetet óvni. A koncepció 2010-es meghirdetése óta egyre több olyan rendezvény, kampány volt Zalaegerszegen, amely a környezeti nevelést, a környezettudatos magatartás gyakorlását segítette, óvodai, iskolai, városi programok keretében. – A városi közösségi közlekedésekről köztudott, hogy nem nélkülözik az adott önkormányzat hathatós anyagi támogatását a magas működési költségek miatt. Így van ez Londonban és Budapesten is, és Zalaegerszegen is. – Azokban a városokban, ahol közösségi közlekedés működik, az önkormányzatok folyamatosan arra törekednek, hogy túllépjenek a helyi közlekedés veszteségeinek finanszírozásán. Ezért keresnek olyan megoldásokat, amelyekre a költséghatékonyság, méltányosság, kedvező alacsony ár a jellemző, mindez környezetbarát módon. Előttünk van több nyugat-európai példa, amelyek nyomán tudjuk, hogy egyre inkább az alternatív hajtóanyagokat használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a kitűzött célok megvalósítására. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése során a Zalavíz Zrt-nél gyakran felmerült a kérdés, hogy az új technológia működése milyen egyéb, járulékos lehetőséget kínál Zalaegerszeg számára. A cég elindult azon az úton, hogy saját haszonjárműveiken próbálták
ki a szennyvíziszap kezelése nyomán keletkező biometánt, és ebből viszonylag hamar jutottunk el oda, hogy a Zala Volán Zrt-t is megnyertük egy nagyobb ívű program megvalósításához. Az önkormányzatoknak a jövőben egyre hangsúlyosabb szerepe lesz a közszolgáltatásokban, így a helyi tömegközlekedésben is. Fontos célunk, hogy olyan megoldásokat keressünk, amellyel a városi közösségi közlekedés olcsóbbá és környezetbaráttá válik. Ennek az elgondolásnak része az is, hogy akár elektromos motorral működő buszok is vegyenek részt a helyi közlekedésben, amely környezeti szempontból igen előnyös. Az öko-város koncepciónak éppen ezért egyik fontos eleme egy olyan program megvalósítása, amellyel ún. szolár erőművet alakítanánk ki az északi ipari park nem kihasznált részén. A napenergia felhasználásával termelnénk közösségi célra elektromos energiát. Összességében elmondhatom tehát, hogy önkormányzatunknak vannak elképzelései. Jelenleg a projektek előkészítése van napirenden, de a jövő érdekében már megtettük az első lépéseket.
11
együttműködésben. Az első ökobusz járatba állítása egy éves előkészítő munka eredménye. Nagy András a Zalavíz Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a 2010-ben
Az ÖKO-város programnak éppúgy része a fiatalabb korosztály környezettudatosságának formálása, vagy a jól működő szelektív hulladékgyűjtés, mint a helyi tömegközlekedés okozta környezetterhelés, levegőszennyezés csökkentése. Nyugat-európai városok tapasztalata azt mutatja, hogy lehet alternatív üzemanyagot használni a városi tömegközlekedésben. Ilyen típusú hajtóanyag a Zalavíz Zrt. szennyvíztelepén előállított biogáz formájában Zalaegerszegen is rendelkezésre áll. A helyi tömegközlekedést biztosító Zala Volán Zrt. kezdetektől aktív partnerként vett részt az
a zalaegerszegi szennyvíztelep rekonstrukciója nyomán létrejött korszerű technológia, új műszaki megoldásokat helyezett előtérbe a vállalatnál. A Társaságnak fontos társadalmi szerepvállalása a környezet védelme, amelyet a technológiai
újítások alkalmazásával a város zöld programjában való aktív részvétellel is megvalósít. Örömét fejezte ki azért, hogy a helyben megtermelt alternatív energiát megoszthatják egy másik céggel, a Zala Volán Zrt-vel. Ez az együttműködés arra ösztönözte a Zalavíz Zrt-ét, hogy fokozza a biogáz-előállítást, ezért százmillió forintot meghaladó fejlesztésbe kezdtek, amelynek eredményeként az eddigiekhez képest 70%-al több gázt tudnak majd előállítani. (folytatás a 12. oldalon)
12
Járatban az Ökobusz Zalaegerszegen mennyiségű kormot juttatnak a levegőbe. A biometánnal tankolt járat igazolt környezeti előnye, hogy 35 kg-al kevesebb kormot termel egy évben, mint a társai. További előnye, hogy az üzemanyag adótartalma 55-60%-kal alacsonyabb, mint a dízelolajé, így a tankolás is olcsóbb. Tény azonban, hogy a gázüzemű motorral működő autóbuszok 25%-kal többe kerülnek hagyományos társaiknál. A Zala Volán Zrt. örömmel csatlakozott a város és a Zalavíz által felkínált lehetőséghez. Tervezik újabb gázüzemű buszok beszerzését, amelyhez pályázati forrásokat várnak. Az első járat ezt követően indult útjára, amelyen minden felszálló sorszámozott emlékjegyet kapott. Zalatnai László a Zala Volán Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében számokkal illusztrálta a cég városi tömegközlekedésben betöltött szerepét: 14,5 millió utast szállítanak a helyijáratú buszok egy évben, amelyet 35 busz szolgál ki. Bár évről évre csökken az utasok száma, az adat mégis tekintélyes: naponta átlagosan 40.000 ember veszi igénybe a járatokat. Azok a dízel-motorok, amelyek a buszokban működnek jelentős
13
Belvárosi járatban az ÖKO-busz Zalaegerszeg erős forgalmú, a gépjárművek által leginkább igénybevett belvárosában jár elsősorban a biometán tankolású csuklós busz – tudtuk meg Zalatnai Lászlótól a Zala Volán Zrt. vezérigazgatójától, akit többek között arról is kérdeztünk, hogy a közlekedési vállalat, mint konzorciumi partner számára mit jelent ténylegesen az ÖKO-busz működtetése. – Ha földrajzi értelemben távolabbra tekintünk, akkor elsősorban a gazdag skandináv államokat szoktuk mintaként említeni, például Stockholmban és Koppenhágában van működő gyakorlata a közösségi közlekedésben az ilyen típusú alternatív energia felhasználásának – mondja Zalatnai László –, de már Németországban is vannak eredmények e téren. Ha a hazai tapasztalatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy több magyar nagyvárosban is használnak jellemzően inkább földgázüzemű buszokat elsősorban azért, hogy az adott település levegőszennyezettségét csökkentsék. Az ilyen motorok ugyanis lényegesen kevesebb szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe, hiszen az Euro 5-ös határérték szerinti megengedett 4 g/kWh szén-dioxid kibocsátás egy CNG üzemű jármű esetében mindössze 0,72 g/kWh lehet. Ez egyértelmű környezeti előny, ugyanakkor vannak más, a működtetésből fakadó előnyei is, de hátrányai is az ilyen járműveknek. Tény, hogy a földgáz, mint üzemanyag tankolása anyagi szempontból az utóbbi két évben lett előnyösebb, mert a jövedéki adótartalma alacsonyabb a hagyományos dízelolajnál, ezért összességében mintegy 40%-kal olcsóbb. A Zalavíznél előállított biometán is ebbe a gáz-kategóriába tartozik. Erre alapozva, az ÖKOváros programhoz csatlakozva vásárolt a cégünk egy MAN NG 232 CNG kivitelű, használt autóbuszt, és állította be a tömegközlekedésbe. – Milyen műszaki felkészülést igényel a Zala Volántól a gázüzemű buszok működtetése? – A biometán alkalmazására más jellegű, speciális körülményeket kell teremteni, mivel a gáz robbanékonyabb, mint a dízelolaj. A karbantartáshoz használt eszközöknek például szikramentesnek kell lennie, az üzemzavar elhárítása is más módszereket igényel. Megfelelő körülményeket kellett kialakítanunk tehát a szervizeléshez. A most üzembe helyezett busz járatba állítását megelőzően a karbantartásban dolgozó munkatársaink továbbképzésen vettek részt, éppen úgy, mint a buszt vezető kollégáink is. Vezetési szem-
pontból nincs különbség a buszok között, de az esetleges üzemzavar elhárítást nekik is meg kellett ismerniük. – A Zalavíz Zrt. olyan fejlesztésbe fogott, amivel növelni tudja az előállított biometán mennyiségét. Az üzemanyag eszerint adott. Lesznek-e újabb gázüzemű buszai a Zala Volánnak? – Általában az a jellemző, hogy egy autóbusz reális élettartama 20 év. Ideálisan évente két autóbuszt kell lecserélni ahhoz, hogy a járműpark megfelelő műszaki állapotú legyen. A Zala Volán sokat tesz azért, hogy ezt a cserét biztosítsa, amely mind az utazóknak, mind az önkormányzatnak, mind a munkatársainknak egyformán előnyös. Egy dízelmotoros csuklós busz mai árakon 70 millió forintba kerül, a gázüzemű ennél 25%-kal drágább. Ismereteink szerint várható olyan pályázati forrás, amely korszerű, környezetbarát buszok beszerzését támogatja. Ha ez a lehetőség megnyílik, ezt feltétlenül igénybe vesszük. Ennek segítségével fogunk majd újabb járműveket vásárolni, és így leszünk továbbra is partnerei Zalaegerszeg ÖKO-város programjának. A Zala Volánnak, mint közlekedési vállalatnak kiemelten fontos feladata a környezet védelme, amiért – véleményem szerint – sokat is teszünk. – Az ÖKO-busz a város melyik vonalán fog közlekedni? – A belvárosban, hiszen ott a legmagasabb a levegő szennyezettsége. Ezzel a járattal jelentősen csökkentjük a belváros levegőjébe kerülő korom mennyiségét.
14
Járatban az Ökobusz Zalaegerszegen Az ökobusz tulajdonságai A CNG üzemű autóbuszok üzemeltetésének több környezeti előnye van. Az üzemanyagként felhasznált gáz elégetése során nagyon kevés szilárd részecske (korom) keletkezik. A korom a városi közlekedés
l Hosszúság: 17 960 mm
l Ülőhelyek száma: 54 fő
l Szélesség: 2 500 mm
l Állóhelyek száma: 98 fő
l Magasság: 2 941 mm
l Az autóbusz gázüzemanyag
l Tengelytáv: 5 875 + 6 285
(A-B+B-C) l Túlnyúlás elől/hátul: 2 600/
tárolói a tetőn találhatók, 12 db, 140 literes kompozit anyagú tartály formájában.
3 200 l Padlómagasság: alacsony-
padlós 370 (hátsó ajtónál: 588) l Mozgáskorlátozottakat segítő
rámpa a második utas ajtónál
A gázüzemű járművek karbantartása komoly körültekintést igényel, szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak rá. A járműveket csak egy meghatározott, arra kijelölt helyen lehet javítani. A Zala Volán Zrt. a kijelölt javítóállást felszerelte gázérzékelőkkel, és gondoskodott az esetleges gázszivárgás esetére a riasztóberendezésről, valamint a garázskapu automatikus nyitásáról. A társaság az autóbusz javítását végző szakemberek (autószerelő, autóvillamosság szerelő, karosszéria lakatos) szakmai képzését elvégezte, valamint a javításhoz szükséges technológiai gépeket, eszközöket is beszerezték.
során a levegőbe kerülő egyik legveszélyesebb, és általában legnagyobb koncentrációban jelen lévő károsanyag. A gázüzemű motorok károsanyag kibocsátása az érvényes környezetvédelmi előírások értékeit messze alulmúlják, alacsony a szén-dioxid kibocsátásuk, alacsonyabb a zajszintjük a hagyományos, diesel üzemű motorhoz képest. A Zala Volán Zrt. által vásárolt MAN NG 232 CNG típusú használt autóbusz jellemző adatai:
15
Szennyvízből nyert energia A Zalavíz Zrt. a zalaegerszegi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója során olyan technológiát honosított meg, amely a szennyvíziszapból biogázt képes előállítani. A keletkezett gáz többféleképpen is hasznosítható: 1. Gázmotorokat üzemeltetve elektromos áramot termel, amivel a szennyvíztelep áramfogyasztó berendezéseit lehet működtetni, csökkentve ezzel a telep áramigényét. 2. A gáz kazánokban elégetve hőenergiát biztosít, amit fűtésre lehet használni. 3. A képződött gázból olyan biometán állítható elő, amely a földgázüzemű motorok üzemanyagaként hasznosítható. A gáz előállítás tapasztalatai azt mutatták, hogy az üzemanyag előállításra érdemes koncentrálni, ezért egy tisztítóberendezés üzembe helyezésével 97%-os tisztaságú biometán előállítása vált lehetségessé. A következő lépésként a szennyvíztelepen kialakítottak egy töltőállo-mást a CNG üzemű járművek tankolásához. A feltételek biztosítása után a Zalavíz Zrt. 2011. szeptemberében nyolc darab, gyárilag kialakított gázüzemű kishaszon-gépjárművet vásárolt a már egyébként is cserére szoruló, elöregedett járműveik helyett. Az Opel Combo Cargo típusú gépjárműveket az ellátási területen karbantartásokhoz, hibaelhárításokhoz használják a vállalat munkatársai. Az ÖKObusz átadása óta még két új járművel bővült a flotta. A tesztjárművekkel együtt jelenleg 12 biometán meghajtású gépkocsi fut a zalai utakon. A kialakított töltőállomás arra is alkalmas, hogy ott CNG üzemű autóbuszok tankoljanak, így megnyílt arra is a lehetőség, hogy a helyi, közösségi közlekedésben környezetbarát, biometánnal működő buszokat állítsanak üzembe. Egy próbaüzem után a Zala Volán Zrt. vásárolt egy ilyen buszt, amely helyijáratként a városi tömegközlekedésben vesz részt.
Biometánnal hajtott CNG kishaszon-gépjárművek üzemeltetésének előnyei A Zalavíz Zrt. egy benzinmotorosból gázüzeművé átalakított gépkocsival kezdte meg a biometán felhasználás tesztelését. A sikeres tesztüzemeltetését követően 2011. szeptember 2-án, az országban egyedülálló CNG üzemű kishaszon-gépjármű flottát helyezett üzembe. Az elmúlt időszak üzemeltetési tapasztalatai: – egy tankolással 300-350 kilométert képesek megtenni az autók; – menettulajdonságait tekintve nem tapasztaltak különbséget, alkalmanként az alacsonyabb hasmagassága okozott terepen némi fennakadást; – karbantartás és meghibásodás terén nincs különbség; – hasonló futásteljesítmény mellett a kilométerenkénti fajlagos üzemanyagköltség több mint 60 százalékkal alacsonyabb; – károsanyag kibocsátásuk a megengedettnél jóval kisebb, működésük környezetbarát.
16
CSEPPEK
A vállalat vezetése átadta az Év Dolgozója díjakat Ódor Rita, Varga Mária, Fehér József, Sebők József és Süle Gábor munkatársainknak
A Munka Törvénykönyvének változásairól tartott előadást Fókás Gábor humán controller
A Zalavíz ZRt. vezetése gratulált a női focicsapatnak a MAVÍZ Labdarúgó Kupájának országos döntőjében elért III. helyezéshez
Friss vízzel kínáltuk a járókelőket a nyári kánikulában
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA – XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Felelõs kiadó: Nagy András, vezérigazgató Szerkesztette: Miklósné Csondor Magdolna A kiadványt gondozta: Image 007 Marketing-tanácsadó Kft. Nyomdai munkák: Gura Nyomda Kft.
Mi is szedtük! Vállalatunk munkatársai is részt vettek az országos köztisztasági akción
