Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása
Készítette:
Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner
[email protected] +36 1 240-4352
„Ha valami hatással lesz az életedre, érdemes a lehető legtöbb megtudni róla.”
Donald Trump
2
Részmunkaidős foglalkoztatás
A munkajogviszonyok azon típusát, amelyek nem tipikus feltételek mentén jönnek létre, atipikus jogviszonyoknak nevezzük.
Mt. 75/A. § A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító
rendelkezések
érvényesülésének
korlátozására,
illetve
csorbítására.
Ezen feltételek a következők lehetnek: felek nem határozatlan időre kötik a szerződést; munkavállaló nem a munkáltató utasításai szerint végzi a munkáját; nem teljes időben történik a munkavégzés; nem a munkáltató által biztosított területen és eszközökön történik a munkavégzés; stb. A részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsége az Európai Unió gazdaságilag fejlett országaiban lényegesen nagyobb, mint hazánkban. Az EU tagállamaiban ma a foglalkoztatottak közel 20%-a részmunkaidőben dolgozik, míg Magyarországon ez az arány 4-5 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatási forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a közelmúltban megváltoztak a magyar munkajogi szabályok. A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991. évi IV.) törvény alapján,
2003.
január
1-jétől
támogatás
nyújtható
a
Munkaerő-piaci
Alapfoglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből a részmunkaidőben történő alkalmazáshoz.
3
A támogatás nyújtásának részletesen feltételeit 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza.1 A munkaidő és ezzel arányosan a havi személyi alapbér (és/vagy egyéb bérelemek) csökkentéséhez a munkáltató és munkavállaló írásbeli megegyezése, azaz a munkaszerződés módosítása szükséges. Mt. 82. § (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ezen foglalkoztatási forma megfelelő megoldás lehet mindkét fél számára: ha létszámleépítést követően növekedni kezdenek a cég megrendelései, de még nem érik el a válság előtti mértéket folyamatos működés biztosításához, pihenőidők betartásához magasabb létszámra van szükség, de nem teljes idős foglalkoztatásban. Fontos szabály, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkabér legfeljebb a munkaidővel arányos mértékben csökkenhet, egyébként a foglalkoztatás diszkriminatívnak minősülhet. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat is megilletik azok a jogok és juttatások, amelyeket a teljes időben dolgozók részére állapít meg a törvény.2 Mt. 78./A § (1) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
1
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13417&articleID=20774&ctag=articlelist&iid=1 2010.12.27. 2 dr. Breznay Tibor – A Munka Törvénykönyve egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal – 2010. KompKonzult Kiadó 4
(2) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvetlenül
vagy
közvetve
nyújtott
pénzbeli
vagy
természetbeni
munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. A vállalkozás részmunkaidős alkalmazottak foglalkoztatásával viszonylag költséghatékonyan biztosíthatja a szükséges munkaerőt. Pozitívan hat a motivációra, ha azt érzik a munkatársak, hogy nem rögtön a leépítés-eszközéhez nyúlt a munkáltató, hanem esélyt adott a vállalati eredmények javítására. Másik pozitív hatás, ha idővel visszaállhat a teljes idős foglalkoztatás. Biztos, hogy teljesítményükkel meghálálják a munkatársak a munkáltató erőfeszítéseit.
5
FELHASZNÁLT IRODALOM
Kiss György – Berke Gyula – Bankó Zoltán Bevezetés a munkajogba; negyedik, átdolgozott kiadás
dr. Breznay Tibor – A munka Törvénykönyve, 2010. egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és magyarázatokkal
Elektronikus anyagok: o www.szmm.gov.hu o www.munkajogiforum.hu o www.ec.europa.eu
6
