Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. IX. Fejezet egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal összefüggő törvények módosítása 141. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 141. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.” (2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul. (3) Az Szja tv. a) 24. § (1) bekezdés e) pontjában a „választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége” szövegrész helyébe a „választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége”, b) 28. § (20) bekezdésében az „a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói”, c) 71. § (2) bekezdés d) pontjában az „a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a szövetkezet alapszabályában”, d) 1. számú melléklet 3. pont 3.4. alpont b) alpontjában az „a Ptk. szerinti” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti”, e) 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) alpontjában a „kártérítésként, kivéve” szövegrész helyébe a „kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve” szöveg lép. 143. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása 143. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik) „a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá, b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,” (2) A Met. 3. § (3) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az iskolaszövetkezeteket szabályozó törvényben” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a Met. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra,” szövegrész. 144. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
144. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (2) A Tao. törvény 22. § (14) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a” szövegrész helyébe az „a Ptk.” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a Tao. törvény a) 4. § 5. pontjában a „ , jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben”, b) 4. § 7. pontjában a „ , jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég”, c) 26. § (12) bekezdésében az „ , a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”, d) 5. számú melléklet 12. pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész. 149. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 149. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28/A. § Az eljárás megindítása esetén a Polgári Törvénykönyv elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezései irányadók.” (2) Az Fgytv. a) 22. § (2) bekezdés a) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott”, b) 26. § (1) bekezdésében a „hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az Fgytv. 55. § (1) bekezdés c)–e) pontja. 150. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 150. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szát.) 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában) „13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet;” (2) A Szát. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedésre e törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” (3) A Szát. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint a) többségi befolyással, b) minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.” (4) A Szát.
a) 2/A. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság)” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságra, betéti társaságra”, b) 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, betéti társaság”, c) 2/A. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságra, betéti társaságra”, d) 2/A. § (4) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságnak, betéti társaságnak”, e) 3. § (5) bekezdés 3. pontjában, valamint 11. § (9) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben”, f ) 3. § (6) bekezdés 3. pontjában a „részjegy” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedés”, g) 89. § (3) bekezdésében, valamint 155. § (10) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései”, h) 140. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései”, i) 151. § (6) bekezdés f ) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság” szöveg lép. 152. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása 152. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) a) 2. § (7) bekezdés b) pontjában a „részjegy” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedés”, b) 5. § (5) bekezdésében a „kapott kártérítés, kártalanítás,” szövegrész helyébe a „kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj,”szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Eva tv. a) 2. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 11. § (4) bekezdésében, 18. § (5) és (10) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (4) és (10) bekezdésében az „ , a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”, b) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az „ , a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban”, c) 2. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál”, d) 2. § (7) bekezdésében és 18. § (7) bekezdésében a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”, e) 2. § (7) bekezdés b) pontjában és 3. § (1) bekezdés h) pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban”, f ) 8. § (1) és (2) bekezdésében, 18. § (9) bekezdésében, 19. § (9) bekezdés a)–c) pontjában, 20. § (4) bekezdésében és 22. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és”, g) 18. § (6) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a” szövegrész.
(3) Hatályukat vesztik az Eva tv. 18. § (4) bekezdésében az „ , a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrészek. 155. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 155. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. (1a) Az (1) bekezdés szerinti kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó.” (2) Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át. Az e rendelkezés alapján átruházott követelést az MKK Zrt. átruházhatja. Az átruházás részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az e § szerinti átruházásra a Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. Nem ruházható át olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.” (3) Az Art. a) 9. § (2) bekezdésében az „az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet” szövegrész helyébe az „az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet”, b) 16. § (3) bekezdés e) pontjában az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaság, a betéti társaság”, c) 17. § (3) bekezdés d) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaság, a betéti társaság”, d) 22/B. §-ában az „a Ptk. rendelkezései” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv rendelkezései”, e) 31. § (2) bekezdés 29. pontjában az „a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi” szövegrész helyébe az „a tagi”,
f ) 47. § (5) bekezdés d) pontjában az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott”, g) 52. § (1a) bekezdésében a „tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat” szövegrész helyébe a „tulajdonú jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat”, h) 156/A. § (11) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó”, valamint az „A felelős őrzéssel kapcsolatban” szövegrész helyébe az „A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban”, i) 178. § 17. pontjában a „Ptk. rendelkezéseinek” szövegrészek helyébe a „Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek”, j) 178. § 19. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként” szöveg lép. (4) Hatályát veszti az Art. a) 38. § (2) bekezdésében a „ , jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak”, b) 85/A. § (10) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,”, c) 178. § 9. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező társaság,”, d) 7. számú melléklet 2. pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész. 159. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása 159. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv” szöveg lép. 160. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása 161. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 162. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 163. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 163. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [a (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában] „a) jogi személynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását;” (2) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [a (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában]
„c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Ptk. szerinti átadását az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére;” (3) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés g) pontjában, 18. § (2) bekezdés e) pontjában és 274. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak” szöveg lép. (4) Hatályát veszti az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés b) pontja. 169. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 169. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.” (2) A Gfbt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.” (3) A Gfbt. 39. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (a károsult kártérítési igényét a kártalanítási szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha) „a) a balesetet okozó gépjármű 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult kártérítési igényének benyújtását követő három hónap elteltével sem adott a kártérítési igénybejelentésben előterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelő választ,” (4) A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62/C. §-sal egészül ki: „62/C. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 3/A. §-ban foglaltak a 2014. március 15-én és ezt követően bekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók.” (5) A Gfbt. a) 3. § 9. pontjában az „– egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ” szövegrész helyébe a „– jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég –”, b) 3. § 16. pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, c) 3. § 20. pontjában a „kárigényeket” szövegrész helyébe a „kártérítési igényeket”, d) 3. § 23. pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, e) 3. § 28. pont a) alpontjában a „jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”,
f ) 3. § 28. pont b) alpontjában a „jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”, g) 3. § 33. pont b) alpontjában a „(jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet)” szövegrész helyébe a „(jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég)”, h) 8. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”, i) 29. § (3) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, j) 30. § (6) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, k) 31. § b) pontjában a „kárigényben” szövegrész helyébe a „kártérítési igényben”, l) 37. § (3) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, m) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „(jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát)” szövegrész helyébe a „(jogi személy vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát)”, n) 47. § (1) bekezdés e) pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”, o) 47. § (1) bekezdés n) pontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”, p) 50. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „jogi személyt”, q) 51. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó”, r) 57/B. § (1) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének”, s) 57/B. § (2) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének”, t) 57/E. § (2) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének” szöveg lép. 175. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása 175. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti
az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.” (2) Az Mt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. (2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.” (3) Az Mt. 5. alcímének címe helyébe a következő cím lép: „5. A személyiségi jogok védelme” (4) Az Mt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.” (5) Az Mt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.” (6) Az Mt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor; b) a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében, 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.” (7) Az Mt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
(7) Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.” (8) Az Mt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.” (9) Az Mt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.” (10) Az Mt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.” (11) Az Mt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni.”
(12) Az Mt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31. § A jognyilatkozatra egyebekben, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 6:4. § és 6:5. §, 6:8. §, 6:11. §, 6:13. §, 6:15–17. §, 6:26.§ és 6:27. §, 6:42. §, 6:46–56. §, 6:62. §, 6:63. § (1)–(3) bekezdése, 6:64–70. §, 6:73. §, 6:77. § és 6:78. §, 6:80. § és 6:81. §, 6:86. § és 6:87. §, 6:102. §, 6:107. §, 6:116–119. §, 6:193–201. §, 6:203–207. §, 6:587. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.” (13) Az Mt. 43. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.” (14) Az Mt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „83. § (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) a 65. § (3) bekezdésébe, c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött, d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. (2) A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. (3) Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. (4) Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, a) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá b) a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.” (15) Az Mt. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.” (16) Az Mt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „160. § A Ptk. 6:47. § szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár.” (17) Az Mt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető. (3) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhat át.”
(18) Az Mt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „172. § (1) A kártérítés összegének számításánál le kell vonni a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást, b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. (2) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet − a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő − járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.” (19) Az Mt. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „177. § A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.” (20) Az Mt. 76. alcímének címe helyébe a következő cím lép: „76. A felelősség általános szabályai” (21) Az Mt. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „209. § (1) A vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől − a (2) bekezdés kivételével − eltérhet. (2) A vezető munkaszerződése a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában, b) a 65. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, c) a 113. § (3) bekezdésében, d) a 127. §-ban, valamint e) a (3) bekezdésben foglaltaktól nem térhet el. (3) A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. (4) A vezető munkarendje kötetlen. (5) A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel. (6) A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén − a 84. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően − tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.” (22) Az Mt. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.” (23) Az Mt. 212. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető.” (24) Az Mt. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.” (25) Az Mt. 221. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.” (26) Az Mt. 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a szolgáltatás fogadója a munkavállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.” (27) Az Mt. 226. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szolgáltatás fogadója részére történő munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért vagy a személyiségi jogai megsértéséért a munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.” (28) Az Mt. 228. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.” (29) Az Mt. 229. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.” (30) Az Mt. 238. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.” (31) Az Mt. 286. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.” (32) Az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (e törvény alkalmazásában) „b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,” (33) Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (e törvény alkalmazásában) „j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.” (34) Az Mt. a) 9. § (2) bekezdésében a „személyhez fűződő joga” szövegrész helyébe a „személyiségi joga”, valamint a „személyhez fűződő jog” szövegrész helyébe „személyiségi jog”, b) 9. § (3) bekezdés első és második mondatában a „személyhez fűződő jogáról” szövegrész helyébe a „személyiségi jogáról”, c) 10. § (1) bekezdésében és 56. § (2) bekezdésében a „személyhez fűződő jogát” szövegrész helyébe a „személyiségi jogát”, d) 59. §-ában az „a 127–133. §-ban” szövegrész helyébe az „a 127–132. §ban”, e) 234. § (3) bekezdésében a „személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe „személyiségi jogok” szöveg lép. 178. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása 178. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 18/B. §-sal egészül ki: „18/B. § Az Mt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályait a 2014. március 15-én és ezt követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.” X. Fejezet egyes jogi személyeket szabályozó törvények módosítása 182. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása 182. § Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (nem eredményez adófizetési kötelezettséget) „c) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya.”
