Residuumok (maradékanyagok) az állati eredetű termékekben - Hatósági intézkedések. dr. Búza László igazgató főállatorvos MgSzHK ÉTbI

Residuumok (maradékanyagok) az állati eredetű termékekben - Hatósági intézkedések

dr. Búza László igazgató főállatorvos MgSzHK ÉTbI

Versec, Temes vármegye törvényhatósági városa 1910, 27.000 lakos, Forrás: Frisnyák Sándor: Magyarország Történeti Földrajza • •

Versec-fehértemplomi borvidék 1893. Ami a mezazdaságot illeti, főleg a szőlőtermesztés volt jellemző a vidékre, így Versecre is. 1873-ban például, a bécsi világkiállításon a világ legtekintélyesebb bortermelő helyének nevezték Versecet. Ekkor az évi bortermelés elérte az 1.000.000 alsó-ausztriai akót. Ezt a termelést torpedózta meg az 1880-tól fellépő filoxéra, amely következtében kihaltak a verseci szőlők és így – míg 1873-ban 12.000 holdon termett a szőlő – 1887-ben már csupán 17 hold volt betelepítve az újfajta amerikai szőlővel, amely ellenálló volt a filoxérával szemben. Ezek után újra fellendült a szőlőtermesztés úgy, hogy 1911-re a szőlővel betelepített terület elérte a 4.311 holdat. Ami az ipari tevékenységet illeti az is a szőlőtermesztés következményeként indult: itt működött két konyak és egy vegyészeti gyár, egy szeszgyár.

Versec, Temes vármegye törvényhatósági városa 1910, 27.000 lakos, Forrás: Frisnyák Sándor: Magyarország Történeti Földrajza •

A szőlőtermesztés mellett ezekben az években meghonosodott a gabonatermesztés, valamint a nagy hagyományokra visszatekintő selyemhernyó tenyésztés. A XVIII. És XIX. Században Versec volt a bánsági selyemhernyó tenyésztés központja. Az állattenyésztés is fellendült, főleg a verseci lovak voltak híresek. Ezek mellett 187080-as években létesültek: a gépgyár, a keményítőgyár és a gőzmalom, valamint Magyarország 8. legnagyobb vágóhídja amely 2600 tonna szalámit termelt évente.

Versec szülötte Herczeg Ferenc • Versec szülötte a századforduló és a két világháború közötti Magyarország írófejedelme, a jó tollú Herczeg Ferenc, aki egyes írásaiban hangulatosan eleveníti meg a rég tovairamlott, hangulatos bánáti úri világot.

120 éve történt Trenkó Ferenc

120 éve történt Trenkó Ferenc

120 éve történt • Azary Ákos (1850-1888) •

Orvos-sebészdoktor, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet belgyógyászati tanszékének a vezetője 1882tôl 1888-ig; az állatjárványtan és állat-egészségügyi rendészet magántanára 1886-tól 1887-ig. Rövid ideig tartó

munkásságával a tanintézetben a belgyógyászat oktatása és művelése terén új korszakot teremtett.

120 éve történt • Schwanner Jenő (1888-1964) •

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán 1946-ban létesített állategészségügyi igazgatási és törvényszéki állatorvostani tanszék első professzora 1946-tól 1963-ig. Korábbi állategészségügyi

szervező tevékenysége révén nevéhez fűződik a fertőző betegségek elleni küzdelem hatékony megszervezése, a veszettség felszámolása és az állat-egészségügyi szabályzat szerkesztése.

120 éve történt • Konkoly Thege Sándor (1888-1969) •

Mezőgazda, jogász, gazdaságpolitikus, az államtudományok doktora, állattenyésztő szervezetek szervezője és korszerűsítője, egyetemi tanár (1947), földművelésügyi államtitkár.

Az állattenyésztési politika előadója a M. kir. Állatorvosi Főiskolán 1925-ben.

Mi az Ön diagnózisa?

Jelenállapot - Általános panasz – – – – – –

Borzongás Elesettség Fáradékonyság Kimerültség Rossz közérzet Étvágytalanság

– Láz

Kültakaró •

Bőrpír rohamokban ( flush) – Rohamokban jelentkező bőrpír az egész testen (flush), változó lokalizációban – Feszül a bőre – Bőrből kiemelkedő apró kiütések – Bőre egész testén duzzadt – Bőrpír, fénylik a bőre – Kiütések – Piros göböcskék – Vakarózási nyomok a bőrön – Változó helyeken megdagad a bőre – Duzzadt bőr, forró tapintatú bőr – Meleg, izzadt bőr

Kültakaró Duzzadt arcbőr – – – – – – – – – – – – – –

Erythemák az arc bőrén Fej lágyszöveteinek duzzadtsága Kipirult arcbőr Savós váladék az orrból Apró erythemás papulák Erythemás bőr Excoriatiók a bőrön Fényes bőr Lokális oedema a bőrön változó lokalizációban Maculopapulosus exanthema Testszerte oedema a bőrön Urtica, forró tapintatú bőr Meleg, verejtékes bőr Nyomásra elhalványuló maculosus exanthema

Fej •

Fejfájás ((Homlok,fejtető,tarkó, halánték tájék)) – – – – – –

Száj körüli melegségérzés Tüsszögés Bőrpír az arcbőrön Megdagadt arc Vörös orca bőre Színtelen váladék folyik az orrából

• Szem – Conjunctiva áthajlások hyperaemiások

Szív és légzési panaszok •

Perifériás erek, vérnyomás, pulzus – Filiformis radialis pulzus – Pulsus irregularis et inaequalis – Pulzus gyengén tapintható mind a négy végtagon – Szapora pulzus ( nyugalomban) – Alacsony diasztolés vérnyomás – Erős vérnyomásesés, ((szisztolés vérnyomás csökkenése > vagy = 50 Hgmm)) – Vérnyomás kórosan alacsonyabb – Aritmiás szívműködés érzése – Heves szívdobogás érzése – Gyorsan ver a szíve – Kihagyásokat érez a szívritmusban – Gyorsan veszi a levegőt – Szapora légvétel

További panaszok •

Hasi, emésztési panaszok – Nem jellegzetes hasi panaszok – Hányás hányingerrel – Puffadt has Hasi szervek – Elődomborodó has – Gázos belek dobos kopogtatási hangja – Diffúzan feszes has – Elődomborodó hasfal – Gyengült bélhangok

•

Mozgásszervi panaszok – Izomgyengeség

További panaszok • Mellkasi szervek – Tachypnoe – Stridor belégzésben a trachea vagy a főhörgők felett

További panaszok • Mellkasi szervek – Cardiomegalia – Halk szívhangok minden szájadék felett

További panaszok • Idegrendszer – – – – – – –

Somnolentia Sopor Alteralt tudat Beszűkült tudatállapot Desorientatio Disszociációs tudatállapot Tudatzavar (nem specifikus)

További panaszok • Mentális és viselkedészavarok – – – – – –

Koncentrálási nehézségek Zavartság Hangulat változékonysága Izgatottság Nyugtalanság Hirtelen fellépő eszméletvesztés – Aluszékony

• Tudatzavar

További panaszok • Idegrendszer és izomrendszer zavarai – – – –

Zsibbadás a száj körül Bőrtünetek viszketnek Száj körüli bőr viszketése Viszketés kiütéssel a bőrön

– Viszketés

Betegség megnevezésének szinonímái: – – – –

Anaphylaxiás sokk - Anaphylaxy shock Szisztémás anafilaxiás reakció Alapadatok: Férfi-Nő: Bármely életkorban előfordulhat

Előzmények, lehetséges kórokok: • Állatok – Darázscsípés – Rovarcsípés – Méhcsípés …

Előzmények lehetséges kórokok : • Betegségek – *Y436 Enzimek, m.n.o. – *Y446 Természetes vér és vérkészítmények – Infusiót, transfusiót, és terápiás injectiot követő k.m.n. szövődmények – Transzfúziók, vérkészítmények adása megfelelő indikációval, baleseti tévesztés nélkül

…

Előzmények lehetséges kórokok : • Kémiai kórokok – Enzimkészítmények – Vérkészítmények és rokon termékek – Szisztémás antibacterialis szerek, OTC, SU,Betalactam antibioticumok, penicillinek és ezek maradékanyagai – Élelmiszer tartósítók, adalékanyagok, fehérjék … – Röntgen kontrasztanyagok …

Food-borne diseases - Zoonosis •

•

Az élelmiszertermelő és nem élelmiszertermelő állatokról az emberre átvihető fertőző betegségek összefoglaló neve a zoonosis. Csoportosítás: baktériumos eredetű, vírusos eredetű, parazita eredetű

• Az élelmiszer-eredetű megbetegedések (Food-borne diseases) közé nem tartozik valamennyi zoonosis, csak azok, amelyek élelmiszerek útján is terjednek, ugyanakkor ide tartoznak azok a megbetegedések is amelyek nem zoonosisok, így például a tengeri biotoxinok, vagy egyéb toxinok által okozott élelmiszer közvetítette megbetegedések is.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia (Különös tekintettel az állati eredetű élelmiszerekre) • A társadalom egyik alapvető élelmiszerbiztonsági igénye az, hogy többek között az állati eredetű élelmiszerek kémiai szennyezettségét (reziduum) elkerülje, illetve annak mértékét folyamatosan a tolerancia határérték (Maximum Residue Limit /MRL/) alatti szinten tartsa.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia • Ez olyan komplex hazai és nemzetközi feladat, amelynek az élelmiszer előállítás teljes folyamatát (a szántóföldtől a takarmányozáson át a fogyasztó asztaláig /from field to table/), a HACCP rendszerében át kell fognia.

A takarmányok biztonságának, minőségének jelentősége a táplálékláncban -

residuumtoxicologia TAKARMÁNY

Káros anyagokat tartalmazhat: mikotoxinok, toxikus nehézfémek, növényvédőszer maradékok, dioxinok, PCBk, gyógyszer maradékok, gyommagvak stb.

ÁLLAT A szövetekben, a vérben, a tejben feldúsulva egészségkárosító hatásúak

EMBER

Elsődleges takarmányok Takarmány alapanyag – kockázatok - residuumtoxicologia

Takarmány alapanyagok (répa, gyapot, repce, csillagfürt) – a tej ízhatását ronthatják, illetve – nemkívánatos anyagként megjelenhet a tejben például a gosszipol, és a lupulin alkaloida és a glükozinolátok

Mikotoxinok hatása (kiemelten az aflatoxinok) - residuumtoxicologia A takarmányban előforduló aflatoxin B1 az állati szervezetben átalakul és a tejben, mint aflatoxin M1 jelenik meg. Élő szervezetekben – immunszupresszív és karcinogén hatással bírnak. Az EFSA egy regressziós egyenlettel számítja ki a carry-over hatást: 10,95 + 0,787 x µg aflatoxin B1/napi adag = aflatoxin M1 (ng/kg tej) Magas aflatoxin tartalmú gyapotmagdara /180 ug/kg/ tejelő szarvasmarha takarmányaként, határértéket meghaladó aflatoxin B1 a sajtokban /2007./

Peszticidek - következtetések és teendők - residuumtoxicologia

Engedélyezett növényvédőszerek használata esetén – a legelő környezetében végzett permetezés időpontjának és a szer hatóanyagának ismerete, az érintettek értesítése,az egészségügyi várakozási idő betartása ⇒ alacsony a kockázat Takarmány alapanyagok esetében a felhasználás kizárólag az egészségügyi várakozási idő lejárta után ⇒ „0” kockázat

Preventív állatgyógyászati szerek - residuumtoxicologia

Amennyiben a gyógyszeres takarmányt engedélyezett módon használják (koncentráció-korcsoportnak megfelelő-várakozási idő), a carry-over hatás alacsony ⇒ 1% Például 250 mg/kg szulfadimidin (preventív alkalmazott dózis) tartalmú takarmány etetése esetén, 21 nap elteltével a tejben mérhető koncentráció 100 µg/l, amely az EU-ban alkalmazott MRL értékkel azonos.

Terápiás állatgyógyászati és „hozamnövelő” hormonhatású szerek - residuumtoxicologia A terápiásan alkalmazott, de nem a takarmánnyal bevitt gyógyszerek esetében nagyobb a kockázat a tejbe, állati szövetekbe való átjutásnak.

Tiltott hormonhatású anyagok használata gazdasági előny céljából: Tejhozam növelés takarmányba kevert hormokkal- tiroxin, tireoglobulin-30 %-os hozam növekedés- tejben megjelennek a hormonanyagok.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA - residuumtoxicologia •

Az elmúlt évtizedek során az élelmiszer-biztonság szolgálatában új, interdiszciplináris tudományág alakul ki: ez az érintett biológiailag aktív élelmiszerszennyező kémiai anyagok (reziduum) közegészségügyi vonatkozású toxikológiai megítélésének komplex kérdésével foglalkozik.

Dose makes the poison “All substances are poisonous, there are none which is not a poison; the right dose is what differentiates a poison from a remedy.” Paracelsus, 1538 Example: Aspirin taken for a headache •

- one lick of a pill won’t have the desired effect

•

- two pills should relieve pain

•

- the entire packet could poison

Foods are chemicals “Natural foods contain more than ½ million chemicals… There are a few hundred chemicals, mainly synthetic, used as pesticides… All of the latter have been evaluated.” Sir Colin Berry, The Royal London Hospital.

Foods are chemicals “There are 10 milligrams of natural carcinogens in a cup of coffee, and that’s more carcinogens than an American is likely to get from pesticides in a year.” Prof Bruce Ames, biochemist, University of California.

Élelmiszer-toxikológiai (reziduológiai) tényezők • Az emberek, a reziduum terhelés túlnyomó arányát az élelmiszerek közvetítésével vehetik fel, ezért a toxikológiai vonatkozásaik kísérletes vizsgálata az alábbi, nemzetközileg elfogadott, élelmiszer-toxikológiai jellemzők meghatározását teszi lehetővé. Ezek, az érvényes reziduulógiai szabályozások meghozatalának az alapját képezik. • · - NOEL = Kimutatható biológiai (egészségügyi) hatással nem rendelkező anyagkoncentráció (NonObserved Effect Level), amely krónikus tartalmú, laboratóriumi rágcsálók felhasználásával végrehajtott toxikológiai kísérletek eredményén alapul.

Acceptable Daily Intake

Acceptable Daily Intake • • how much can be consumed daily over a lifetime without harm • • no observed adverse effect level (NOAEL) from most sensitive result from animal testing • • NOAEL then divided by uncertainty factor (usually 100) to give the ADI

Élelmiszer-toxikológiai (reziduológiai) tényezők • · - ADI = Elfogadható napi bevétel mértéke (Acceptable Daily Intake), amely a NOEL, valamint a biztonsági faktor (102 Safety Factor /SF/) hányadosa. • · - MRL = Tolerálható bevitel, tolerancia határérték (Maximum Residue Limit), amely az átlagos testtömeg és az ADI együttes szorzatának, valamint az elfogyasztott, jellemző élelmiszer tömegnek a hányadosa. • · - Élelmezésügyi (karencia) idő: az MRL-érték és a vonatkozó ehető szövetre jellemző ürülés-dinamika időfüggő határérték kapcsolata, illetve a fenti összefüggés grafikus kapcsolata.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA – GAP - HACCP •

Jelentős számú biológiailag és toxikológiailag intenzív hatású anyagot alkalmaznak a mezőgazdaság egyes területin (agrokemizáció), így az állattenyésztésben és az állatgyógyászatban, valamint az egyéb, környezetszennyezési hatások következményei is figyelembe veendők. Az élelmiszerek kémiai szennyeződésének az elhárítását, illetve a minimalizálását érintő szabályozásnak a termékelőállítás, a szállítás és a forgalmazás minden fázisában érvényesülnie kell.

•

A HACCP eljárás szerinti élelmiszerbiztonság megvalósításában a megelőzésnek meghatározó szerepet kell betöltenie.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA – Codex Alimentarius •

A CODEX ALIMENTARIUS COMMISSION (CAC) meghatározása szerint a maradékanyagok olyan vegyületek és azok származékai, amelyek a tudatos szennyeződést (kontamináció) okozó szándéktól is függetlenül - a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állatorvosi gyógykezelés, az élelmiszeripari gyártás, a termékkezelés, a csomagolás, a szállítás, a tárolás során, illetve a környezet szennyeződésre visszavezethetően - kerülnek az élelmiszerben és ott kimutathatók.

AZ ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGA –

maradékanyag-dinamika •

A toxikológiai megítélés alapját (a szennyezőanyag meghatározott dózisára vonatkoztatva, a kezelésre engedélyezett élelmiszertermelő háziállatfaj ehető szövetei és szervei esetében fellépő általános és specifikus toxikológiai hatások értékelése képezi; viszont kevéssé ismertek a komplex (interaktív) szennyeződés következményei. • A maradékanyagoknak az állati eredetű élelmiszerekbeni előfordulását, illetve az egyes szerek feldúsulását azért kell megakadályozni, mert a fogyasztó által történő felvételük populációs mértékű egészségügyi kockázatot válthat ki. Ezen hatások kialakulásáért nem csupán az élő szervezet által felvett vegyületek (xenobiotikumok), hanem esetenként az azokból enzimatikus átalakulás nyomán (citokróm-oxidáz-P450) képződő „esetlegesen biológiailag fokozottan aktív anyagcseretermékek” is figyelembe veendők és meghatározzák az élelmiszerek kémiai maradékanyag szennyezettségének és felszámolásának az alkalmazandó eljárásrendjét.

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) vonatkozású közegészségügyi vonatkozások és következményeik • • • • • • • • • • • • • • •

I.- Heveny mérgezés. II.- Félheveny és krónikus mérgezés. III.- Ún. „mikrotoxikózis”. IV.- Fedett (lárvált) méreghatások: · - mutagén hatás (mutogenitas) · - daganatképző hatás (kancerogenitas) · - az embrióra kifejtett toxikus hatások (fötotoxicitás, teratogenitás, embriolethalitas). V.- A szaporodóképességet kórosan befolyásoló hatás/ok. VI.- Allergizáló hatás (antigén + ellenanyag reakció eredménye). VII.- „Ál/pszeudo-allergizáció” (elsősorban egyes élelmiszer adalékanyagok kiváltotta, nem immunogén eredetű szöveti reakciók). VIII.- Mikrobiális poli/multi-rezisztencia. IX.- Immunoszuppesszív hatás. X.- Indukált, immunogenetikailag szabályozott autoimmun reakciók. XI.- Halálos (fatalis) aplasztikus anaemia és leukózis (pl: klóramfenikol). _____________________________________________________________________

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) közegészségügyi vonatkozások • I.- Heveny mérgezés. • II.- Félheveny és krónikus mérgezés. • III.- Ún. „mikrotoxikózis”.

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) közegészségügyi vonatkozások • IV.- Fedett (lárvált) méreghatások: • · - mutagén hatás (mutogenitas) • · - daganatképző hatás (kancerogenitas) • · - az embrióra kifejtett toxikus hatások (fötotoxicitás, teratogenitás, embriolethalitas).

Élelmiszer-toxikológiai (reziduulógiai) közegészségügyi vonatkozások • • •

• • • •

V.- A szaporodóképességet kórosan befolyásoló hatás/ok. VI.- Allergizáló hatás (antigén + ellenanyag reakció eredménye). VII.- „Ál/pszeudo-allergizáció” (elsősorban egyes élelmiszer adalékanyagok kiváltotta, nem immunogén eredetű szöveti reakciók). VIII.- Mikrobiális poli/multirezisztencia. IX.- Immunoszuppesszív hatás. X.- Indukált, immunogenetikailag szabályozott autoimmun reakciók. XI.- Halálos (fatalis) aplasztikus anaemia és leukózis (pl: klóramfenikol).

MRL-feletti reziduum szennyezettség elhárításának a rendszervázlata •

I.- Véletlenszerű minta kiválasztáson (randomitás) alapuló, hatóságilag végrehajtott monitoring mintavételi program.

•

II.- Szakszerűen csomagolt, hamisítástól védett, mélyhűtött állapotú, hatósági mintavételi jegyzőkönyvvel ellátott mintá/k, amelyek azonnali laboratóriumba szállításáról gondoskodni kell.

•

III.- A beiktatott minták laboratóriumi vizsgálata általában két szinten történik:

•

a) szűrő (screening)

•

b) megerősítő (konfirmatív)

•

IV.- A szűrővizsgálattal kimutatott MRL feletti (pozitív) vizsgálati eredmény esetében el kell végezni a kémiai megerősítő (konfirmatív) vizsgálatot, különös tekintettel a módszer szelektivitásának a bizonyítására, érzékenységére, ismételhetőségére és a validáltságra.

MRL-feletti reziduum szennyezettség elhárításának a rendszervázlata • V.- A megerősítő vizsgálat szakértői eredményét hivatalosan az illetékes hatóság tudomására kell hozni és az lefolytatja az előírás szerinti közigazgatási eljárást. • VI.- Az országos monitoring vizsgálat eredményeit szakértői tanácsnak kell kiértékelnie és össze kell vetni a nemzetközi gyakorlat eredményeivel. • VII.- Az eredmények és a következtetések gyakoroljanak befolyást a törvény és a rendeletalkotás folyamatára. • VIII.- Biztosítani kell az eredmények és a következtetések publicisztikai szabadságát.

A mintavétel és a szabályozása •

A 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet („az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről”) az, amely 96/23 EC irányelv mintavételi előírásának megfelelően EU harmonizált. Ez az előírás a hatóságilag végrehajtott, véletlenszerű (random) országos monitoring mintavétel hatókörét valamennyi állati eredetű élelmiszer fajta és kémiai szennyező csoport esetére (vörös hús, baromfihús, tej, tojás, méz, vadon élő és a tenyésztett vad fajok) kiterjeszti és kötelezően előírja. • A hatósági mintavétel egyik célja az illetékes „reziduum vizsgáló nemzeti referencia laboratóriumok” hiteles mintákkal történő ellátása; ez az alkalmazandó eljárás az EU országaiba élelmiszert exportáló ún. harmadik országok esetében is. A rendszeres ellenőrzésnek ki kell terjednie mind az élelmiszer előállító üzemekre (pl. vágóhidak) és a farmokon tartott állatokra is, különös tekintettel az egyes kémiai szennyező anyagok és csoportjaik kimutatásának az eljárásrendjére és a toxikológiai megítélésükre.

A mintavétel és a szabályozása

Az ellenőrizendő kémiai szennyezők (reziduum) körének a meghatározása • • • • • • • • •

A-csoport (tiltott anabolikus szerek) 1.- Sztilbének és származékaik. 2.- Pajzsmirigy működést gátlók (thyreostaticumok). 3.- Természetes és szintetikus szteroid-származékok. 4.- Rezoreilsav-lakton származékok (zeranol = Ralgro). 5.- Béta-agonisták. 6.- Tiltott szerek (a 2377/90 EEC irányelv IV. függelékében előítak szerint. B-csoport (Állatorvosi gyógyszerek) 1.- Valamennyi antibakteriális hatású szer (antibiotikumok), szulfonamidok, kvinolin-származékok, nitrofurán-származékok.

Az ellenőrizendő kémiai szennyezők (reziduum) körének a meghatározása • • • • • • • • • • •

2.- Egyéb állatorvosi gyógyszerek a) Endo- és ektoantiparazitikumok. b) Kokciodiosztatikumok, beleértve a nitroimidazol-származékokat is. c) Egyes gyógyászati felhasználású peszticidek (foszforsavészterek, szerves karbamátok, szintetikus piretroidok). d) Szedativumok. e) Nem szteroid szerkezetű gyulladás ellenes hatású szerek (NSAID = Non Steroidal Anti Inflammatory Drugs). f) Egyéb framakológiailag hatékony szerek. 3.- Környezetszennyező anyagok és egyéb szubsztanciák. a) Klórozott szénhidrogén származékok (OC-peszticidek, PCB-kongenerek, dioxinok /PCDD/, dibenzofuránok /PCDF/. b) Szerves foszforsavészterek, szerves karbamátok és szintetikus piretroidok, mint peszticidek. c) Toxikus és mikroelemek, Mikotoxinok, Élelmiszerek szintetikus színezőanyagai, Egyéb szerek.

Az ellenőrizendő kémiai szennyezők (reziduum) körének a meghatározása •

A csernobili reaktorrobbanást követő radioaktív szennyezettséget követően a környezet és az élelmiszerek radioaktív-izotóp szennyezettsége már több mint két évtizede a háttérsugárzás szintjére csökkent, különös tekintettel a legfontosabb izotópok (134+137Cs, 90Sr, 131I, 139Pu, 241Am stb.) kimutatott aktivitás változására.

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés • • • • •

•

Az élelmiszerek kémiai szennyeződése megelőzését, illetve mértékének a hatékony csökkentését elősegítő kockázati tényezők szakszerű elemzési eljárása (Risk Analyzis) ma már nemzetközileg elfogadott rendszer, az alábbiak szerint: 1.- Kockázatbecslés (Risk assessment): veszély/esség meghatározása + hatásbecslés + az expozíció mértékének a meghatározása + kockázat jellemzése. 1.1. Veszély/esség meghatározás (Hazard identification): meghatározott káros anyag/ok hatásainak a kimutatása és jellemzése. 1.2. Hatásbecslés (Effect assessment): meghatározott elő faj esetében a hatás/ dózis összefüggés preciz meghatározása. 1.3. Az expozíció mértékének a meghatározása (Exposure assessment): az emisszió/expozíció mértékének és a képződő anyagcsere termékeknek (metabolitok) koncentráció/dózis függő, meghatározott faj esetére vonatkozó értékelése. 1.4. Kockázat jellemzés (Risk characterization): a szer által az élő szervezetre gyakorolt hatás előfordulási gyakoriságának, súlyosságának a meghatározása és a valószínűségi számszerűsítése.

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés •

• •

2.- Kockázat kezelés (Risk management): döntéshozatali folyamat és annak eredményeként kidolgozott - a kockázati tényezőkkel kapcsolatos eljárásrend, amely a valamennyi lényeges információt áttekinti, értékeli és összeveti a végrehajtást lehetővé tevő jogszabályi lehetőségekkel; kidolgozza és végrehajtja az ember egészsége és a környezeti kockázat minimalizálása szempontjából legelőnyösebb és hatékonyabb eljárást. 2.1. Kockázat csökkentés/minimalizálás (Risk reduction): a káros hatás következményeinek a maximális csökkentése, illetve kiküszöbölése. 3.- A kockázat nyilvánosságra hozatala (Risk communication): azon közlés és publicisztikai kezelésmód, amely az egészségügyi, a környezetvédelmi követelmények és a rendelkezésre álló biológiai, kémiai, műszaki és gazdasági (cost/benefit ratio) védelmi lehetőségek, valamint a lélektani adottságok figyelembevételével - a védekezési eljárásról és annak a várható eredményességéről, illetve a bizonytalanságáról az érintetteket értesíti (korrekt információ megosztás és –szolgáltatás).

A kémiai maradékanyagok szerepével kapcsolatos kockázatelemzés

A reziduum monitoring ellenőrzés jövője •

Megállapítható, hogy sem a jelenben, sem pedig a jövőben a kémiai szennyező (reziduum) mentes élelmiszertermelés megvalósítása nem reális követelmény.

•

Azonban - komplex és következetes megelőző és védelmi intézkedések alkalmazásával - megvalósítható az a követelmény, hogy a fogyasztó egészségére veszélyes kémiai szennyezőknek a tolerancia határérték feletti mértékét az élelmiszerek esetében távol tartsuk, illetőleg folyamatosan az egészségügyileg elfogadható minimális szintre szoríthassuk.

•

Ez olyan interdisciplináris ellenőrző munka, amelynek keretében a kapcsolódó szakterületek (toxikológus, állatorvos, vegyész, gyógyszerész, agrármérnök, fizikus stb.) képviselői harmonikus egységben dolgozhatnak együtt.

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5)

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5)

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5)

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5)

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5)

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5) • Stilbének • Tranquillansok

Tiltott hozamfokozó szerek vizsgálata (A1-A5) B2f Rblokk. 5%

B2d Traklvill. 7%

A2 Tireosztatikumok 6% A1 Stilbének 15%

A6 Trankvillánsok 7%

A5 Béta-agonisták 25%

A3 And.,Ösztr., Geszt. 22%

A2 Tire osztatikumok A1 Stilbé ne k A3 And.,Ösztr., Ge szt. A4 Re zorcinsav-lakt. A5 B é ta-agonisták A6 Trankvillánsok

A4 Rezorcinsav-lakt. 13%

B 2d Traklvill. B 2f Rblokk.

A 3514 db vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy nem történt visszaélés, a hatóságnak nem kellett eljárni. Egyetlen minta sem esett kifogás alá.

Tiltott állatgyógyászati szerek vizsgálata (A6)

Tiltott állatgyógyászati szerek vizsgálata (A6)

Tiltott állatgyógyászati szerek (A6 csoport)

• A 2451 db tiltott állatgyógyászati szerre megvizsgált minta eredménye megnyugtató, nem történt visszaélés, kifogásolt minta nem fordult elő.

Malachitzöld 2% Dimetridazol 20%

Klóramf enikol 39%

Klóramfenikol Nitrofurán Dimetridazol Nitrofurán 39%

Malachitzöld

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d)

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d) • Gentamycin • Ivermectin

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d) • Kinolonok • Macrolidok • Lincomycin

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d) • Tetracyclinek • Szulfonamidok • SU túlérzékenység (Stevens-Johnson)

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d)

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d) • Streptomycin és származékai

Állatgyógyászati szermaradékok vizsgálata (B, B1, B2a, B2b, B2c, B2d) • .A 10/2002(I.23.)FVM rendelet értelmében a 2007 évben 3530 minta állatgyógyászati szermaradék vizsgálatára került sor.

Sztreptom icin icin Sztreptom 5% 5%

Karbadox Karbadox NSAIDs NSAIDs 2% 2% 4% 4% Iverm ektin Iverm ektin 4% 4% A+Su A+Su 29% 29%

Tetraciklinek Tetraciklinek 5% 5%

• Állatgyógyászati szermaradék kifogásolás csak a szűrővizsgálattal mért agar-gél diffúziós módszerrel történt.

Kinolonok Kinolonok 6% 6%

A+Su A+Su Szulfonam Szulfonam idok idok Kokcidos Kokcidos ztatikum ztatikum Am itráz itráz Am

Benzim Benzim idazol idazol 7% 7%

Benzim Benzim idazol idazol Kinolonok Kinolonok Szulfonam Szulfonam idok idok 18% 18%

Am Am itráz itráz 7% 7% Kokcidos ztatikum ztatikum Kokcidos 13% 13%

Tetraciklinek Tetraciklinek Sztreptom Sztreptom icin icin Iverm Iverm ektin ektin NSAIDs NSAIDs Karbadox Karbadox

2007 évben antibakteriális gátlóanyagra a 4 csészés agar-gél diffúziós módszerrel vizsgálva 1839 mintából történt

988

Monitoring Megerősítő Megbízásos

14

34

13

34

M éz

4

1

226

19 3

27

7

18

1

1

Import

152

7

1000 900 800 700 600 533 500 400 300 200 100 11 0

10

A kémiai megerősítő vizsgálatok többnyire szulfonamid (szulfaklórpiridazin, szulfadimetoxin) szermaradék jelenlétét igazolták, de a rendeletileg meghatározott határérték alatt. Egy halminta OTC szermaradékra volt pozitv, de az sem haladta meg az MRL értéket:

2007 évi Antibiotikum+Szulfonamid vizsgálatok

Mintaszám

•

A szűrővizsgálat során baromfi esetén 16 db, húsiparnál 28 db és szmh tej esetén 5 db minta esett kisogás alá, melyet további kémiai megerősítő vizsgálat követett.

Ba ro mf iip ar Po zit ív Hú sip ar Po zit ív Te jip ar Po zit ív Va dha l

•

Kokcidiosztatikumok vizsgálati megoszlása állatfajonként

140

134 121 112 114

120

109

100

80

60

40

21 20 20

28 18 17

25

30 30

33 31

5 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

10 1

1

1

1

1

l ha m izo as m rv izo sza nó isz j dd va má án fác zom i án fác om j iz für j má juh m izo juh áj .m szm om . iz j szm má tés ser m izo tés ser ás toj j má úl ny m izo úl ny áj am lyk pu zom ai lyk pu áj am lib zom ai lib j má csa m ka izo csa áj ka em rk csi om e iz rk csi

Baromfi ipar

Húsipar

Vad-Hal

Monitoring vizsgálatok, db Kifogásolt minták száma, db

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Soil-borne diseases

Peszticid szermaradék vizsgálatok

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Mutagen hatás

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Mutagenitás

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Immunszupresszív hatás

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Teratogen hatás

Peszticid szermaradék vizsgálatok • Residue-born diseases

Peszticid szermaradék vizsgálatok

Peszticid szermaradék vizsgálatok megoszlása (B3a-b)

•

•

2819 állati eredetű élelmiszer minta peszticid .(OC, OP, Pyr, Fenoxiecetsav, Triazin, karbamát, cumafosz, nitrofen) szermaradék monitoring vizsgálata történt 2007 évben Csak a klórozott szénhidrogének tekintetében detektáltunk nyomokban DDT származékokat, de egy sem érte el a rendeletileg megengedett határértéket.

Hütõ; 49 Konzerv; 77 Növényolaj; 4 Tej; 110 Hús; 1412

Üditő; 0 Vad-Hal; 186

méz; 136 Édes; 3

Baromfiipar; 819

víz; 22

Toxikus nyomelemek vizsgálata (B3c csoport)

Toxikus nyomelemek vizsgálata (B3c csoport) Pb, Zn

Toxikus nyomelemek vizsgálata (B3c csoport)

• Az élelmiszer alapanyagokból, különféle termékekből 2007 évben 3307 nyomelem vizsgálat történt.

Baromfi; 966

Hús; 1332

Vad-Hal; 425

Tej; 140 Konzerv; 138 Zöldséggyümölcs; 130 méz; 72 Hütõ; 71 Gabona; 11 Sütő; 10 egyéb; 4 Üdítő; 3 Növényolaj; 2 víz; 1

Elemek vizsgálati megoszlása monitoring beküldés esetén

Fémvizsgálatok 2007. évi monitoring vizsgálati adatok Mikro és makro elemek

• Az 1298 ólomvizsgálatból mindössze 0,5 % esett kifogás alá. • Az 1290 kadmium esetén a kifogásolási arány valamivel magasabb, 0.7 %.

(db)

1400

1298

1200 1000

1290

Kifogásolt: 8 db, 0.6%

Kifogásolt: 9 db, 0.7%

800 600 400 200 0

87 RÉZ

284

61 CINK

283 2

ÓLOM

KADMIUM

HIGANY

ARZÉN

SZELÉN

Pb, Cd Határérték túllépés miatti kifogásolt minták Ólom

Kadmium

3 db

6 db

Kacsamáj

-

2 db

Juh (vese)

-

1 db

Vad (izom)

5 db

-

Szarvasmarha, máj / vese

Megjegyzés

Kivizsgálás megtörtént.

-

Kivizsgálás megtörtént.

A határéték túllépés sörétes kilövésre utalt

Import minták toxikus nyomelem vizsgála (141 db) 2007 évben

Romániából származó 1 db ló izom kadmium tartalma haladta meg a megengedett határértéket, került kifogás alá.

Vad-hal, 34

Egyéb iparág, 14 Hús, 20

Tej, 4 Üditõ, 4 Konzerv, 61

Baromfi, 4

Mikotoxin vizsgálatok (B3d)

Mikotoxin vizsgálatok (B3d)

Mikotoxin vizsgálatok (B3d)

Mikotoxin vizsgálatok (B3d)2007 évben -

sertés: aflatoxin B1, B2, G1, G2, Ochratoxin-A

-

szarvasmarha, juh: aflatoxin, Ochratoxin-A

-

baromfi: aflatoxin

-

hal: aflatoxin, F2

-

tej: Aflatoxin M1

-

Hal: tearalenon

•

Egyéb élelmiszer: Afla, OTA, F2, DON,

Ochratoxin-A tartalom miatt egy cikóriaminta volt kifogásolt. A hatóság értesítése megtörtént.

üdítőipar; 37 zöldséggyümölcs; 25

baromfi; 84

vad-hal; 22 gabona; 7 tej; 16 konzerv; 10 hús; 111

Toxin vizsgálatok - biotoxinok

Toxin vizsgálatok megoszlása Emberek

Tengeri biotoxinok: káros “algavirágzás” Paralytic Shellfish Poison

Tengeri emlősök

( Bénulást okozó puhatestű-méreg)

Madarak Hallal táplálkozó halak

Növényevő halak

Szaxitoxin Neoszaxitoxin

Patulin 15%

Növényevő planktonok

Gonyautoxinok

B iotoxin 19%

Mikotoxin 66%

Hallárvák és egyéb lárvák

Káros „algavirágzás ”

Mikroorganizm usok

Patulin 70 db Kagylók (Vénusz-kagyló, kékkagylók, Tengeri fésűskagylók Biotoxinok stb.)

Mikotoxin Rákok, kürtcsigák,312 bíborcsigák stb.

92 db db

Állati eredetű élelmiszerek Dioxin (PCDDs és PCDFs ) vizsgálata

Állati eredetű élelmiszerek Dioxin (PCDDs és PCDFs ) vizsgálata

Commission Recommendation 2006/794/E K of 16 November 2006 on the monitoring of background levels of dioxins and dioxin-like PCBs in foodstuffs. Product, including als o derived products No of s amples

Aquaculture

Meet

Milk

Eggs

Other

Total

250

483

500

250

250

267

2 000

Belgium

4

8

18

8

7

7

52

Dánia

4

20

14

7

4

6

55

Németország

16

28

55

34

25

36

194

Görögország

6

8

14

8

4

7

47

Spanyolország

26

36

36

13

24

21

156

Franciaország

25

30

55

28

28

27

193

Es tonia

2

6

7

3

2

4

24

Olaszország

22

24

46

20

26

26

164

Luxemburg

2

3

6

3

3

3

20

Hollandia

7

18

26

13

20

8

92

Magyarország

3

3

11

5

10

5

37

Állati eredetű élelmiszerek Dioxin (PCDDs és PCDFs ) vizsgálata 2007 évben 1 1 0,1 0,1 0,1 0,01 0,0001 0,1 0,05 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1 0,01 0,01 0,0001

18 16 14 12 mintaszám

Kongener TEF Dibenzo-p-dioxins (PCDDs) 2,3,7,8-TCDD 1,2,3,7,8-PeCDD 1,2,3,4,7,8-HxCDD 1,2,3,6,7,8-HxCDD 1,2,3,7,8,9-HxCDD 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD OCDD Dibenzofurans (PCDFs) 2,3,7,8-TCDF 1,2,3,7,8-PeCDF 2,3,4,7,8-PeCDF 1,2,3,4,7,8-HxCDF 1,2,3,6,7,8-HxCDF 1,2,3,7,8,9-HxCDF 2,3,4,6,7,8-HxCDF 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF OCDF

10 8 6 4 2 0 Baromfi és tojás

Húsipar

Tej iparág

Vad-hal

Dioxinok Residuum-, intézkedési- és target értékek

Residue limit

1 pgTEQ /g

Action limit

0,6 pg TEQ/g

Target limit

? Pg TEQ/g

Current limits in pg PCDD/F- WHO-TEQ/g Tolerance limit dioxin

Tolerance limit dioxin & PCB

Action limit dioxin

Action limit di &PCB

Milk fat

3

6

2

2

Poultry fat

2

4

1,5

1,5

Beef fat

3

4,5

1,5

1

Pig fat

1

1,5

0,5

0,5

Eggs

3

3

2

2

Fish

4

8

3

3

Vegetable oil

0,75

1,5

0,5

0,5

Feed

0,75

1,25

0,5

0,35

Product

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett környezeti szennyezettségek

Élelmiszerekben előforduló megengedett PAH szennyezettség (MRL) 1881/2006/EC benzo(a)pyren-re, mint marker vegyületre vonatkozik EFSA CONTAM Panel tanulmány alapján változni fog a PAH 4 és PAH 8 csoportra – adatgyűjtés

• • •

Étkezési olajokban 2 µg/kg

• •

Hal színhúsokban 2 µg/kg

Bébiételekben 1 µg/kg Füstölt húsok és füstölt húskészítményekben µg/kg

5

Puhatestűekben (tengeri kagylók, rákok, polip) 5 µg/kg

PAH Toxikus egyenérték faktor (javaslat) Vizsgált kongenerek

a benzo(a)pyrene vizsgálata kötelező PAH – EPA Naftalin Acenaftilén Acenaftén Fluorén Fenantrén Pirén Fluorantén Antracén

TEF PAH – EPA/EFSA TEF PAH – EPA/EFSA TEF 0,001 Benz[a]antracén’* 0,1 Benzo[c]fluorén 0,001 Benzo[a]pirén’ 1 5-Metilkrizén 0,001 Benzo[b]fluorantén’ * 0,1 Dibenzo[a,l]pirén 10 0,001 Benzo[k]fluorantén *0,1 Dibenzo[a,h]pirén 10 0,001 Benzo[ghi]perilén * 0,01 Dibenzo[a,i]pirén 10 0,001 Krizén’ * 0,01 Dibenzo[a,e]pirén 1 0,001 Indeno[1,2,3-cd]pirén *0,1 Benzo[j]fluorantén 0,1 0,01 Dibenz[a,h]antracén *1 Ciklopenta[cd]pirén0,1

Legtoxikusabb kongénerek: ‘ PAH 4 csoport +

*PAH 8 csoport

PAH vizsgálatok (187 db) megoszlása 2007 évben

Vizsgált minták száma, db

80

71

70 Monitoring vizsgálatok száma, db

60 50

Kiemelt vizsgálatok száma, db

41 40

33

Megbízásos vizsgálatok száma, db

28

30 20 9

4

NÖ VÉ

1 00 1

HA L

JI

PA R

0 00 0

TE

RV NZ E

KO

00 0

J

0

IP AR

0

NY OL A

2

VA D-

1

ŐI PA R

HÚ S

PA R FI I M RO BA

00

IP AR

0 00

0

HŰ T

10

Kifogásolt minták száma, db

1416

Élelmiszerekben előforduló környezeti szennyezettségek kórtana

2,4,6-triamino-1,3,5-triazine cypromazine, cyanursav, …

Melamin

Melamin

Melamin • melamine • (mĕl'əmēn') , common name for 2,4,6-triamino-1,3,5triazine. Melamine is a trimer of cyanamide, H2NC[tbond]N, and is synthesized from calcium carbide. It condenses with formaldehyde to give a thermosetting resin. Melamine resins have many uses, including the manufacture of plastic dishes under the trade name Melmac. • Not to be confused with melanin, a pigment found in skin and hair.

Melamin • Melamine is an organic base with the chemical formula C3H6N6, with the IUPAC name 1,3,5-triazine-2,4,6triamine. It is only slightly soluble in water. • Melamine is a trimer of cyanamide. Like cyanamide, it is 66% nitrogen (by mass) and provides fire retardant properties to resin formulas by releasing nitrogen when burned or charred. Dicyandiamide (or cyanoguanidine), the dimer of cyanamide, is also used as a fire retardant. • Melamine is a metabolite of cyromazine, a pesticide. It is formed in the body of mammals who have ingested cyromazine.[2] It was also reported that cyromazine is converted to melamine in plants.[3][4]

Melamin • Cyromazine is a triazine insect growth regulator used as an insecticide and an acaricide. It is a cyclopropyl derivative of melamine. Cyromazine works by affecting the nervous system of the immature larval stages of certain insects.[2] • In veternary medicine, cyromazine is used as a ectoparasiticide. • Little is known with respect to melamine toxicity in human subjects. Animal studies have shown that melamine is not metabolized in rats, and is excreted unchanged.[13]

Melamin • Acute toxicity • Melamine is reported to have an oral LD50 of >3000 mg/ kg based on rat data, which makes it only minimally toxic (table salt has a similar LD50 value). It is also an irritant when inhaled or in contact with the skin or eyes. The reported dermal LD50 is >1000 mg/kg for rabbits.[14] In a 1945 study, large doses of melamine were given orally to rats, rabbits and dogs with "no significant toxic effects" observed. [15] • There does not seem to be any reported human case of acute intoxication directly caused by melamine.

Melamin • Acute toxicity • A study by USSR researchers in the 1980s suggested melamine cyanurate (a salt formed between melamine and cyanuric acid, commonly used as a fire retardant[16]) could be more toxic than either melamine or cyanuric acid alone.[17] For rats and mice, the reported LD50 for melamine cyanurate was 4.1 g/kg (given inside the stomach) and 3.5 g/kg (via inhalation), compared to 6.0 and 4.3 g/kg for melamine and 7.7 and 3.4 g/kg for cyanuric acid, respectively.

Melamin • Chronic toxicity • Ingestion of melamine may lead to reproductive damage, or bladder or kidney stones, which can lead to bladder cancer.[18][14][19][20][21] • A study in 1953 reported that dogs fed 3% melamine for a year had the following changes in their urine: (1) reduced specific gravity, (2) increased output, (3) melamine crystalluria, and (4) protein and occult blood.[22]

Melamin – állati takarmányban 2006-tól

Melamin

Melamin – Olimpia 2008. Tabu!!

Melamin

Melamin - cristalluria

Melamin

Melamin

Melamin

Mindenkinek megvan a maga keresztje

A húsvizsgálók keresztje Fogyasztásra Feltétel Nélkül Alkalmas

V. FEJEZET: A HÚSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK 1. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha:

• a) az elejtett vadak kivételével olyan állatokból származik, amelyeken nem végeztek levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot; • b) olyan állatokból származik, amelyek belső szervein nem végeztek levágást követő húsvizsgálatot, kivéve, ha ez a rendelet vagy a 853/2004/EK rendelet másképpen nem rendelkezik; • c) olyan állatokból származik, amelyek levágás előtt elhullottak, halva születtek, nem születtek meg, vagy hét napos életkor alatt vágták le őket; • d) a szúrási csatorna körüli húsnyesedékből származik; • e) az OIE A. vagy – adott esetben – B. listáján szereplő betegségekkel érintett állatokból származik, kivéve, ha a IV. szakasz másképpen nem rendelkezik;

V. FEJEZET: A HÚSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK 1. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha:

• f) általános betegséggel, például általános septicaemiával, pyaemiával, toxémiával vagy virémiával érintett állatokból származnak; • g) nincsenek összhangban az élelmiszer forgalomba hozhatóságának meghatározására vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított mikrobiológiai kritériumokkal; • h) parazitás fertőzés jeleit mutatja, kivéve, ha a IV. szakasz másképpen nem rendelkezik; • i) a közösségi jogszabályokban megállapított szinteket meghaladóan tartalmaz szermaradványokat vagy szennyező anyagokat. A vonatkozó szint bármely túllépése – adott esetben – további kiegészítő vizsgálathoz vezet;

V. FEJEZET: A HÚSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK 1. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha:

• j) az ide vonatkozó részletesebb közösségi jogszabályok sérelme nélkül tiltott szerek maradványait tartalmazó állatokból, vagy hasított testekből, vagy tiltott szerekkel kezelt állatokból származik; • k) két évesnél idősebb, olyan régiókból származó állatok máját és veséjét tartalmazza, ahol a 96/23/EK irányelv 5. cikkével összhangban jóváhagyott tervek végrehajtása nehézfémek általános jelenlétét tárta fel a környezetben; • l) jogellenesen fertőtlenítő anyagokkal kezelték; • m) jogellenesen ionizáló vagy ultraibolya sugarakkal kezelték; • n) idegen testet tartalmaz (kivéve vadak esetében az állat vadászatára használt anyagot); • o) meghaladja a közösségi jogszabályok szerint

V. FEJEZET: A HÚSRA VONATKOZÓ DÖNTÉSEK 1. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha:

• p) kórélettani elváltozásokat, konzisztenciabeli rendellenességeket, (a vadak kivételével) hiányos elvérzést vagy érzékszervi rendellenességeket mutat, különös tekintettel az ivari szag kifejezett jelenlétére; • q) lesoványodott állatokból származik; • r) meghatározott kockázatokat jelentő anyagokat tartalmaz, kivéve a közösségi jogszabályok szerint előírtakat; • s) talaj-, bélsár- vagy egyéb szennyeződést tartalmaz; • t) olyan vért tartalmaz, amely veszélyt jelenthet a köz- vagy állategészségre annak az állatnak az egészségi állapota miatt, amelyből származik, illetve a levágási folyamat során kialakuló szennyeződés miatt; • u) a hatósági állatorvos véleménye szerint – minden vonatkozó információ vizsgálata után – köz- és állategészségügyi kockázatot jelenthet, vagy bármely más ok miatt nem alkalmas emberi fogyasztásra.

IV. FEJEZET: SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK A. HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK

1. A hatáskörrel rendelkező hatóság csak olyan állatorvosokat nevezhet ki hatósági állatorvossá, akik megfeleltek a 2. bekezdés követelményeinek eleget tevő vizsgán. 2. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell hoznia a vizsga megszervezésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. A vizsgának meg kell erősítenie az alábbi tárgyak szükséges mértékű ismeretét az állatorvos hátterétől és képesítéseitől függően: a) az élelmiszer-higiéniáról, élelmiszerbiztonságról, állategészségügyről, állatjólétről és gyógyszerekről szóló nemzeti és közösségi jogszabályok; b) a közös agrárpolitika elvei, piaci intézkedések, export-visszatérítések és a csalás észlelése (globális összefüggésben beleértve: WTO, SPS, Codex Alimentarius, OIE); c) az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszeripari technológia alapjai;

IV. FEJEZET: SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK A. HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK

d) a helyes gyártási gyakorlat és a minőségirányítás elvei, elméletei és módszerei; e) betakarítás előtti minőségirányítás (helyes gazdálkodási gyakorlatok); f) az élelmiszer-higiénia és az élelmiszerekkel kapcsolatos biztonság előmozdítása és felhasználása (helyes higiéniai gyakorlatok); g) a kockázatelemzés elvei, elméletei és módszerei; h) a HACCP elvei, elméletei és módszerei, a HACCP alkalmazása az élelmiszer-előállítási élelmiszerlánc során;

IV. FEJEZET: SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK A. HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK i) az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszer-eredetű veszélyek megelőzése és az ezek elleni védekezés; j) a fertőzések és mérgezések populációdinamikája; k) diagnosztikai járványtan; l) megfigyelő és felülvizsgálati rendszerek; m) az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek felülvizsgálata és rendszeres értékelése; n) a modern vizsgálati módszerek elvei és azok diagnosztikai alkalmazása; o) az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos információs és közlési technológia;

IV. FEJEZET: SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK A. HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK p) biostatisztikai adatkezelés és annak alkalmazás; q) az élelmiszer-eredetű emberi betegségek kitörésének vizsgálata; r) a TSE-kkel kapcsolatos vonatkozó szempontok; s) állatjólét az állattartás, szállítás és levágás szintjén; t) az élelmiszer előállításával kapcsolatos környezetvédelmi kérdések (a hulladékgazdálkodást is beleértve); u) az elővigyázatosság elve és fogyasztói aggodalmak; és v) a termelési láncban dolgozó személyzet képzésének elvei.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok. •

•

A biológiai fegyverekkel kapcsolatos szorongások az elmúlt években drámai módon növekedni látszanak. Hosszú évek közönye után a média és párhuzamosan a lakosság érdeklődése is fokozódik a tudósok által egyre hangosabban megfogalmazott és növekvő aggodalmakat tükröző állásfoglalásai kapcsán, amelyek a tömegpusztító fegyverek (és az előállításukhoz szükséges technológiák) nemzetközi méretű elterjedésről proliferációról, a biológiai és toxinfegyver tilalmi egyezmény megsértéseiről, vagy a vegyi és bioterrorizmus egyes kérdéseiről hangzanak el. A harmadik évezred a biotechnológiai ipar látványos növekedésével köszöntött be és sosem látott fejlődést hozott és ígér az élettudományok minden területén. Eredményei megjelennek a mindennapokban, a géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított élelmiszerektől, egyes ipari alapanyagok gyártástól kezdve, a környezetvédelmen át az oltóanyagok termeléséig. Az orvostudományban új szakterület született meg, a molekuláris medicina, amely széles területeket ölel fel, és szédítő távlatokat nyit meg a gyógyítás és a megelőzés előtt, a génterápia vagy a DNS vakcinák megjelenésével.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok. •

•

•

Az I. világháborúban megjelenő vegyi harcanyagok mesterségesen előállított ipari szervetlen (pl.: klórgáz), vagy szerves (pl.: mustár) mérgező vegyületek voltak, amelyeknek jellemző toxikus hatásai az expozíciót elszenvedett személy anyagcseréjére helyileg (hólyagképződés) és/vagy általánosan (pl.: az oxigénszállítás bénítása a cián esetében) és viszonylag rövid időn belül érvényesültek. A biológiai harcanyagok az előbbiekkel ellentétben, a természetben előforduló élő kórokozó mikroorganizmusok (taxonómiai hovatartozástól függetlenül) voltak, amelyek speciális hatásukat, az általuk okozott kórképet, esetleg járványt - az emberi, állati vagy növényi szervezetekben - jellegzetes lappangási időt követően (lépfene, takonykór) fejtették ki. A két fegyverfajta tradicionális különállását segítette a kezdetekben, hogy különböztek egymástól abban is, hogy a sérültek ellátásának egészségügyi biztosítási elveinek kidolgozásához szükséges orvosi háttérismereteket más – más diszciplína szolgáltatta. A vegyi fegyverek elleni speciális védelemhez a toxikológia, a biológiai fegyverek ellen a mikrobiológia, infektológia és epidemiológia szolgáltatta a szakismereteket a katona-egészségügy és vegyvédelem, mint a hadtudományágak sikeres alkalmazásához. Ebbe az eredeti felosztásba később, a definíciót kissé módosítva kerültek be a toxinok: a mikroorganizmusok vagy többsejtű állati vagy növényi szervezetek által termelt mérgező hatású anyagok.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok. • Toxinok – – – – –

Staphylococcus enterotoxin B Ricin Botulinum toxin Trichothecene mycotoxin Saxitoxin

A toxinok feloszthatóak: » » » »

kémiai tulajdonságaik toxicitásuk eredetük hatásmechanizmusuk alapján.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok. •

Kémiai tulajdonságaik szerint lehetnek nagy (botulinusz toxin), vagy alacsony molekulasúlyú (SEB) protein (peptid) toxinok, amelyeket napjainkban a molekuláris biológiai (génsebészeti) módszerekkel is meg lehet termeltetni, vagy az alacsony molekulasúlyú bonyolult vízoldékony (saxitoxin, egyes mykotoxinok), illetve lipid-oldékony (aconitin) szerves vegyületek, amelyek némelyikét a klasszikus szerves kémiai szintézis alkalmazásával is elvben lehetséges előállítani. A toxinokat nagy mennyiségben biotechnológiai úton, pl.: fermentorokban (több ezer literes erjesztő tartályokban) állíthatják elő.

•

Közös meghatározó tulajdonságuk, hogy a jellemző toxicitásuk az emberre (állatra, növényre) kifejezett, bár e tekintetben a határok meglehetősen tágnak tekinthetőek. A toxinok általában a vegyi harcanyagok toxicitását meghaladják.

A toxinok, mint biológiai harcanyagok. •

Ágens

LD50( u/kg )

Molekulasúly

Forrás

•

Botulinum toxin

0.001

150,000

Baktérium

•

Shiga toxin

0.002

55,000

Baktérium

•

Tetanus toxin

0.002

150,000

Baktérium

•

Abrin

0.046

5,000

Növény

•

Diphtheria toxin

0.106

2,000

Baktérium

•

Maitotoxin

0.10

3,400

Tengeri alga

•

Palytoxin

0.15

2,700

Tengeri lágy

•

Ciguatoxin

0.40

1,000

Hal

•

Textilotoxin

0.60

80,000

Tengeri alga

•

C. perfringens toxinok

0.1-5.0

35,000-40,000 Baktérium

•

Batrachotoxin

2.0539

•

Ricin Conotoxin

3.06 5.0

4,000 1,500

Növényi, ricinusbabPuhatestű (csiga)

•

Taipoxin

5.04

6,000

Kígyóméreg

•

Tetrodotoxin

8.0

319

Hal

•

Tityustoxin

9.0

8,000

Skorpió

•

Saxitoxin

10.0 (inhaláció; 2.0)

299

Tengeri alga (dinoflagelláta)

•

VX

15.0

267

Szintetikus vegyi harcanyag

•

SEB (Rhesus/aeroszol)

27.0 (ED50 pg)

8,494

Baktérium

•

Anatoxin-A (s)

50.0

500

Alga

•

Microcystin

50.0994 Soman (GD)

64.0182

Kémiai ágens

•

Sarin (GB

)100.0

140

Kémiai ágens

•

Aconitine

100.0

647

Növény ( Sisakvirág )

•

T – 2 toxin

1,2

10.0466

Mycotoxin

Nyílméreg béka

Élelmiszerlánc-információ

RASFF • 2006. dec.19-én Németország jelezte a RASFF-on, hogy a Hering Trade Kft. által forgalmazott „füstölt sprotni olajban” termék határérték feletti PAH (halhús 7,6 ppb olaj tekintetében 46,1 ppb benzo(a)pirén szermaradékot tartalmaz. • Hatóság a riasztást követően azonnal eljárt, úgy, hogy az összes raktáron lévő, Hering Trade által forgalmazott, lengyel importból származó, Wilbo Sa. által gyártott tételt zárolta, és a tételekből PAH szermaradék vizsgálatra a 333/2006/EK mintavételi előírás szerint, mintát küldetett az MgSZHK ÉTbI NRL laboratóriumába.

Néhány kifogásolt termékek kiemelten • 1/PAH:1/2007 főkönyvi számú olajos hal: a füstölt halhúsban 12.4 μg/kg, az olajban 27.6 μg/kg benzo(a)pirén tételekből szintén határérték feletti szermaradékot mutattak: • 5552/PAH:728: olajban 11.9 µg/kg • 5553/PAH:729: olajban 11.9 µg/kg • 5553/PAH:730: olajban 10.3 µg/kg. • A2007-MgSZHÉTbI-003039/PAH/000373: halhús 9.3 μg/ kg, olaj 17.0 μg/kg. • A2007-MgSZHÉTbI-003040/PAH/000374 0: halhús 7.2 μg/kg, olaj 26.0 μg/kg

Buktató

Az EU Tagállam előállító üzeme panasszal él a hazai hatóság felügyeleti szervénél, amely szerint: • Termékét a 104/2000/EK rendelete 1. cikk e) szerinti 1604 CN kód alá sorolta, azaz az előkészített vagy tartósított hal; kaviár, illetve halikrából készült kaviárhelyettesítő termékek közé. • Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló,1881/2006./EK rendelet Melléklet 6. szakasz [36] sorszámú indexe alapján azonban, benzo(a)pirén határértékeket csak a 104/2000/EK rendelete 1. cikk b), c) és f) kategóriáira kell alkalmazni

Akkor miért intézkedett a hatóság?

• miután a 1881/2006./EK rendelet Melléklet 6. szakasz [36] sorszámú indexe alapján a benzo(a)pirén határértékeket a 104/2000/EK rendelete 1. cikk b), c) és f) kategóriára kell alkalmazni, amelyek közül: • b) kategóriába tartoznak a 0305 CN kód alá sorolt termékek, vagyis a szárított, sózott vagy sós lében pácolt hal; füstölt hal, függetlenül attól, hogy a füstölés előtt megfőzték-e; emberi fogyasztásra alkalmas különféle hallisztek és -labdacsok • a 2. számú EU Tagállamban valamint a hazánkban eljáró hatóság joggal feltételezte, hogy az 1. számú EU Tagállam előállító üzeme, a füstölt sprotni olajban elnevezésű termékét a 0305 CN kód alá sorolta.

Felelős hatóság kétirányú eljárása az ismertetett helyzetben 1/2 1. •

A magas benzo(a)pirén szennyezettséget mutató terméket fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítja ugyanis: a 854/2004./EK Rendelet III. Melléklet III. Fejezet 2. pontja alapján, „A halászati termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha az ehető részeik a közösségi jogszabályokban megállapított határértéknél magasabb koncentrációban vagy olyan mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagokat és szermaradványokat, hogy a számított, élelmiszerrel-bevitt mennyiség meghaladná az ember számára elfogadható napi vagy heti bevitelt;”

Felelős hatóság kétirányú eljárása az ismertetett helyzetben 2/2 1.

Jelzéssel él az EU felé és a jövőben esetleg előforduló hasonló vitás esetek elkerülése érdekében jogszabály módosítást kezdeményez, konkrétabban:

•

kezdeményezi, hogy a 1881/2006./EK rendelet melléklet 6. szakasz [36.] sorszámú indexében szereplő tartalmat egészítsék ki a 104/2000/EK rendelete 1. cikk e) jelzésű kategóriájába tartozó, azaz a 1604 CN kód alá sorolt, előkészített vagy tartósított hal; kaviár, illetve halikrából készült kaviárhelyettesítő – termékekkel.

Az MgSzHK ÉTBI Élelmiszer Reziduum Toxikológiai Laboratórium referencia laboratórium •

a kémiai-toxikológiai biztonság alábbi területein:

– Hormon-hormonhatású szerek, ß-agonizerek (CRL: RIVM/ NL) – Antibakteriális gátlóanyagok, antibiotikumok, szulfonamidok, (CRL: Fougeres/F) – Kokcidiosztatikumok, benzimidazol- és nitroimidazol származékok (CRL: Berlin/D) – Toxikus nyomelemek, (CRL: Róma/I; IRMM Geel/Be) – Peszticidek (CRL: Freiburg/D) – Dioxinok és PCB-k, (CRL: Freiburg/D) – Poliaromás szénhidrogének, (CRL: IRMM Geel/Be) – Mikotoxinok (CRL: IRMM Geel/Be) – Biotoxinok (CRL: Vigo/ Es) - Food Contact Material (CRL: Ispra/Es

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]