Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 2011. február 28.
Titkolják az üzleti tervet, emelnék Gauss fizetését Néhány percig tartott csupán a Malév-csoport berekesztett és elhalasztott éves közgyűlése. Azonban ez a kis idő is elég volt ahhoz, hogy botrányos dolgok derüljenek ki. Egyrészt, a vezetőség és a tulajdonosok titkolják a szakszervezetek elől az aktuális üzleti tervet. Erre még akkor sem volt példa, amikor a cég magántulajdonban volt, állami vállalatnál pedig több mint érdekes a lépés. Ez ellen hivatalos kifogásban tiltakozott hat Malév-szakszervezet, köztük a LESZ. A kifogást a cégvezetés elutasította, ami elfogadhatatlan, jogsértő lépés, és biztosan nem marad ennyiben. Az is kiszivárgott, hogy Martin Gauss vezérigazgató fizetésének emelését tervezik, tervezték. Erre semmilyen logikus magyarázatot sem lát a LESZ. Milyen eredmény alapján? A két grafikon magáért beszél (adatok forrása: Opten Kft). A vezetőség maga ismerte el, hogy tavaly is veszteséget termeltek, immár az adófizetőknek. Ráadásul Gauss egy internetes oldal tanúsága szerint állást keres vagy keresett más társaságoknál. Ennyire fontos volna, hogy megtartsuk az eredményekkel egyelőre évek óta adós topmenedzsert? Miért? A sajtó a közelmúltban részletesen foglalkozott a vezérigazgató fizetésével. Idézzük: „Gauss bruttó kétmillió forint személyi alapbért, harmincszázalékos repülési átalányt (600 ezer forint), 130 ezer forintos igazgatósági tagsági tiszteletdíjat, hajózó napidíjat (ez az ő esetében 271 forint/eurós árfolyamon nettó 433 ezer forint), szintén nyolcvanszázalékos vezetői prémiumot (1,6 millió forint), havi háromszázezer forintos lakásbérleti hozzájárulást és évi négyszázezer forintos cafeteriajuttatást kap, ingyenes cégautó (VW Passat) használattal együtt.” (Magyar Hírlap Online, A Malévnál tesznek a bérplafonra, február 17.)
Terjed a tagdíj „külső” utalása Egyre több repülőtéri dolgozó dönt úgy, hogy a fizetéséből levont automatikus juttatás helyett saját maga utalja át bankszámlájáról a szakszervezeti tagdíjat a LESZ-nek. Ennek óriási előnye, hogy a munkaadó így nem tudja, hogy az illető tagja a szakszervezetnek. Ez sajnos a mai viszonyok között, ahol tartani lehet egyes vezetők hátrányos megkülönböztetésétől, igen hasznosnak bizonyulhat. A LESZ támogatja a külső utalást, és örülünk, hogy egyre népszerűbb ez a megoldás – a cégvezetőknek semmi közük hozzá, hogy ki tagja vagy nem tagja az érdekképviseletnek. Arra viszont szeretnénk emlékeztetni mindenkit, hogy ne felejtse el a havi tagdíj rendszeres átutalását – a legegyszerűbb a számlavezető banknál beállítani egy havi rendszerességű utalást, így nem is kell állandóan észben tartani a tagdíjat.
Csaltak a Zóna Taxinál? A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság gyanúja szerint a Zóna Taxi négy éven át meghamisította az utasforgalommal kapcsolatos adatait. A Magyar Rádió információi szerint az új fejlemény kapcsolatban van dr. Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport korábbi jogi igazgatójának letartóztatásával is, aki a BA és a taxi-társaság közötti szerződést kötötte. A taxi-társaság szerint ugyanakkor a rendőrség egy korábbi vesztegetési ügy miatt tartott házkutatásokat, és nem a forgalmi adatok valódiságát vitatják. A Zóna az utasforgalom függvényében fizetett bérleti díjat a taxi-drosztokért. Hardy Mihály BA-szóvivő szerint a rendőrség dolga az igazság kiderítése, azonban ő is úgy tudja, hogy a forgalmi adatok állnak a legújabb vizsgálat hátterében. A fuvarozócég és a reptér pere eközben folytatódik, a következő tárgyalást február 21-én tartják. (Kossuth Rádió híre alapján)
Önkényesen bánnak a belépőkártyával Az elmúlt években többször fordult elő, hogy látogatói belépőkártyát igényeltünk, ha a szakszervezethez vendég, például külsős szakértő, újságíró érkezett. Ezeket az ideiglenes belépési engedélyeket rendszerint 24 óra leforgása alatt ki is állították számukra. Most pont ezért érthetetlen, hogy egy volt repülőtéri dolgozó – a biztonsági területen több mint húsz évet eltöltő nyugdíjas tagunk – számára hetek óta nem állítják ki a belépőt. Telefonon érdeklődtünk az őrség vezetőinél, de két hete azt a választ ismételgetik, hogy „elbírálás alatt áll” kérésünk. Vajon mi tart ennyi ideig? Korábban még az is előfordult, hogy egyes büntetett előéletű személyeknek (természetesen nem LESZ-tagoknak) is gond nélkül kiállították az állandó piros belépőkártyát. Akkor most miért félnek ennyire egy volt kollégájuktól?
Tévedett a HVG Tévesen hivatkozott Csorba Attilára, a LESZ elnökére a HVG egy cikkében. Az újság arról írt, hogy Ferihegyet újra leminősítették, és eközben idézték a szakszervezet vezetőjét, akinek a biztonsági területen végrehajtott leépítésekről szóló kijelentést tulajdonítottak. A szakszervezet nem nyilatkozott a kérdésben, mindössze annyit tettünk, hogy javasoltuk www.lesz.org.hu internetes oldalunk megtekintését az újságírónak. A sajnálatos zavar oka, hogy legutóbbi számunkban is megírtuk: a növekvő utasforgalom ellenére is leépítések zajlanak a repülőtéri cégeknél (szó sem volt a cikkben a BA Zrt-ről), és a felvett új dolgozók többsége kölcsönzött munkaerő. Az újságíró ezt keverte össze Csorba Attila régebbi kijelentésével, amiben a BA biztonsági területén érvényben lévő „zéró tolerancia” rendszerét, és az ebből eredő rendkívüli felmondásokat, és az egyre növekvő pszichés feszültséget kifogásolta. A magas labdát Hardy Mihály persze gyorsan lecsapta, ugyanis az utóbbi kilenc hónapban valóban nem volt létszámcsökkentés a BA biztonsági területén. A HVG tévedett a cikk alapját képező értesülésében is: Ferihegyet nem minősítették le. Hogy ez így is maradjon, az a szakszervezetek és a menedzsment közös érdeke, és ezért sürgeti a LESZ évek óta az őszinte, nyitott párbeszédet a cégvezetéssel. Az új terminál átadása után, reméljük Jost Lammers vezérigazgatónak több ideje jut a munkavállalókra.
Áttörés Olaszországban Az ETF-ben szintén tag olasz szakszervezetis kollégáink örömteli hírrel jelentkeztek: több mint két év kemény egyezkedés végére került pont, megszületett az ország új földi kiszolgálási szabályozása. Az olasz polgári légügyi hatóság azonnali hatályú rendeletben szigorított a kiszolgálócégekre vonatkozó minőségi standardokat. A cégeknek ezentúl szigorúbb piacra lépési minőségtanúsító eljáráson kell majd átesniük. Az új szereplők számára komolyabb referenciákat, minőségi biztosítékokat ír elő az új szabályozás, ami az alvállalkozókra is kiterjed.
Ombudsmanhoz fordult a LESZ A Dr. Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának írt levelében a szakszervezet átfogó vizsgálatot kért a repülőtéren több cégnél évek óta tapasztalható visszásságok miatt. A kifogásolt jelenségek között említettük az első sorban külföldi tulajdonú és magyar cégek munkaügyi gyakorlatát, a törvények rendszeres kijátszását. A LESZ felhívta a figyelmet a repülőtéren nagyrészt kezeletlenül hagyott egészségügyi kockázatokra és higiénés hiányosságokra is. A válaszról és a fejleményekről természetesen beszámolunk majd. (Fotó: obh.hu)
A teherforgalom is erősödött tavaly A Budapest Airport teljesítette a cargo forgalomra vonatkozó üzleti tervét 2010-ben. Összesen 5808 teherszállító járat több mint 82 ezer tonna árut fuvarozott Ferihegyen keresztül. Ez megközelíti a 2007-es értéket, tehát az utolsó válság előtti év eredményét. A tavalyi év kedvező mérlegéhez nagyban hozzájárult, hogy Hong Kong-ból menetrendbe állt egy újabb heti rendszerességű járat, immár az ötödik. Az egész évre jellemző volt az ázsiai irányú forgalom erősödése. A BA a tervezett Cargo City beruházással – állítólag – több, mint duplájára fogja emelni teherszállító kapacitását 2012-re. Ideje volna, hogy a javuló eredményekből végre a válság és a megszorítások által szorongatott munkavállalók is részesedjenek – nem csak a BA-nál, de a földi kiszolgálócégeknél is. (Avianinform.org híre alapján)
Rendes béremelés helyett „bónusz-rendszer”? Homályos elképzeléssel, a teljesítmény-alapú bónuszok rendszerének kiterjesztésével állt elő a Budapest Airport. A rendszer a BA és az AFM Kft dolgozóit érintené – azokat is, akik eddig rögzített fizetést kaptak. A koncepcióról, amiben a jelenlegi „jutalom” mellett megjelenne a „2-es és 3-as szintű bónusz” is, egyelőre nem sokat tudni. Egy azonban biztos: a LESZ ellenzi, hogy egy évek óta hiába várt rendes alapbér-emelés helyett homályos szempontokhoz kötött, bizonytalan jutalom lehetőségével hozzák még kiszolgáltatottabb helyzetbe a dolgozókat. A teljesítménybér ugyanis további teret nyit a menedzserek önkényes döntéseinek, egyszersmind a közös érdekérvényesítést is megnehezítheti, ha ezzel tartják sakkban és bizonytalanságban a munkavállalókat. A biztos, „kőbe vésett” fizetésemelést semmi sem pótolhatja. Fontos, hogy a cégcsoport más, halkabb szakszervezetei se bólintsanak rá egy rossz javaslatra. Aláírásgyűjtés – de miért? Meglepődve értesültünk, hogy néhány kolléga aláírások gyűjtésébe kezdett. Petíciójukban azt kérik, hogy a LESZ tárgyaljon a Budapest Airport vezetésével a bónusz-rendszerről, mert az „egyes területeken” három-négyszeres mértékű fizetésemelést is jelenthet. Ha pedig nincs tárgyalás, és a szakszervezet megmakacsolja magát, akkor nem lesz megállapodás, és „két szék között a pad alá esünk” – írják. Félő, hogy az érdekes szövegezésű petíciót aláíró kollégákat félrevezették. A LESZ ugyanis természetesen minden ilyen kérdésről kész tárgyalni, és tárgyal is a menedzsmenttel. Egyetlen dolgot nem fogunk soha elfogadni: hogy a dolgozókat kijátsszák egymás ellen, hogy azt adják oda az egyik területen dolgozóknak, amit máshol elvettek. Ha ebben engednénk, pont az érdekképviselet lényege veszne el: az összefogás. Így pedig gyorsan leszalámizhatnak minket, és előbb utóbb az is rajtavesztene, aki talán az elején még nyertesnek érezhetné magát, más dolgozók kárára. Ezért csak korrekt, méltányos, szakmai garanciákkal körülbástyázott bónusz-rendszert tudunk elfogadni – az alapbéremelés mellett.
Munkatársak kérdezik Egy gépkiszolgálásban dolgozó kolléga kérdezi (a cége nevét az ő kérésére nem írjuk le) a következőket. „2010 decemberében a cégünknél szakvizsgatanfolyamok indultak konténer rakodó és egyéb gépek kezeléséhez. A vizsgák sikerültek. Mikor az OKJ-s bizonyítvány felől l érdeklődtünk, a cégtől azt a választ kaptuk, hogy a kék bizonyítvány marad a cégnél, és egy másolatot adtak a kezünkbe. Ha a céggel aláírok egy hat hónapos szerződést, akkor a bizonyítványt, ami nevemre szól, miért nem kapom meg? Ha már megszereztem ezt a vizsgát, akkor mért a targoncás fizetéssel egyenlő az alapbér besorolásom?” „Továbbá, arra figyeltem fel, hogy van a reptéren egy úgynevezett AS Security Kft. Valamelyik reggel gépkiszolgálás során arra figyeltem fel, hogy a gépről lejövő kollégákat ruházat átvizsgálásra szólították fel a gép mellett, -8 fokos hidegben. Így lekerült a kabát, a sapka, a sál és a kesztyű. Joga-e van az AS Security Kft-nek ehhez a művelethez a gép mellett UB II-es vizsgával? Több ember jelenlétében hogyan lehet ruházat-átvizsgálást végezni?” A legutóbbi számban feltett kérdésekre a BA Zrt. és MALÉV GH Zrt. menedzsmentje még nem válaszolt.
A MALÉV-nek nem érte meg, egy magántársaságnak igen? A következő történet sűrítve bemutatja a magyar légitársaság szinte összes problémáját. A Malév 2008-ban megszüntette torontói és New York-i járatait, arra hivatkozva, hogy az nem kifizetődő, és inkább európai célállomásaira koncentrál. Az Atlanti-óceán felett a légitársaság flottájának egyik büszkesége, egy Boeing 767-es repülőgép közlekedett, mégpedig kifejezetten jó kihasználtsággal. A járatok leállítása óta a 767-es a hangár előtt ázik vagy porosodik, folyamatosan veszítve értékéből. Így az eredetileg a beszerzésére elköltött pénzek megtérülésére esély sem maradt. Érdekes, hogy az elmúlt hetekben egy utazási iroda bejelentette, a nyári szezonban heti egyszer charterjáratot fog közlekedtetni Budapestről Torontóba. Az utazáshoz pedig – csodák csodájára – a Boeing 767-es típust fogja igénybe venni. Ezek szerint van olyan cég, amelyik mégis nyereséggel tud közlekedni ezen az útvonalon. A Malévnek ez miért nem sikerült? Ki vagy mi a felelős azért, hogy a „mi” 767-esünk évek óta a földön áll és amortizálódik? Vagy már az újabb üzembe helyezésére, levizsgáztatására sincs pénz, amióta a karbantartási költségeket Martin Gauss vezérigazgató komolyan visszanyeste?
ILO-képzésen vettünk részt Kelet-európai országok közlekedési érdekképviseleteit, köztük a LESZ-t hívta meg az ILO, az ENSZ Munkaügyi Világszervezete február 16-17-én tartott konferenciájára és képzésére. A konferencia címe és témája „Tisztességes Munka a közlekedési szférában Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában” volt. A kétnapos program igen hasznosnak bizonyult: a résztvevő magyar, cseh, szlovák és litván vendégek ismertették saját országaik problémáit, az aktuális munkaügyi helyzetet. A problémák és megoldási kísérletek ismertetése után képzés kezdődött, amelyen tárgyalás-technikát, kommunikációs és konfliktuskezelési készségeket sajátíthattak el a résztvevők. A találkozón részt vett az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) főtitkára is.
Mi betartjuk a fair play szabályait – beszélgetés Csorba Attilával Február 18-án volt húszéves a LESZ jogelőd szervezete, az LDFSZ szakszervezet. Erre is gondolva, kicsit „történelmi” perspektívából néztük át az aktuális ügyeket a repülőtéri cégeknél Csorba Attilával, a LESZ elnökével. Több mint tíz éve dolgozol „szakszervezetisként”. Hogy látod a dolgok alakulását? Változik minden. Persze, az egész országban, meg külföldön is komoly visszalépést hozott a válság, ahol ismét a munkavállalókon akarják a port elverni. De itt, a repülőtéren ez összeadódott a régi gondokkal. Így most sem tudok mást mondani, mint hogy folyamatosan végezzük a dolgunkat. A bajoknak több gyökere van. Az egyik azokban a nagy multicégekben keresendő, akik Magyarországra már nem hozták magukkal hazulról az etikus munkaügyi normákat. A másik az állami vállalatoktól örökölt hagyomány, a felelőtlenebb gazdálkodás, homályosabb működés. A régi típusú szakszervezeti szerepfelfogás is hibás, ami még a rendszerváltás előtti békésebb munkahelyi légkörnek, és kötelező tagságnak volt köszönhető. Csakhogy ma már valódi konfliktusok vannak, amelyeket meg kell oldani. Ez óriási kihívás a szakszervezeteknek, amelyek közül a mai napig sem mindegyik tudott alkalmazkodni, lehet,, hogy már nem is fog. De a dolgozóktól is másfajta gondolkodást követel meg a változó világ. A dolgozóktól? Igen. Ma adott egy európainak nevezhető jogi szabályozás, ami jogokat, lehetőségeket ad a munkavállalóknak. És itt vannak a cégek, amelyek ezt nem feltétlenül tartják be, állandóan feszegetik a határokat (tanácsadókkal, szakértőkkel dolgoznak ezen). Rövid időn belül nyilván csillapodnia kell a mostani feszültségeknek, mert a cégek érdeke is a nyugalom volna, legfeljebb még nem ismerték fel ezt – bár ezt nehéz elhinni. De addig a munkavállalóknak jóval tudatosabban kell vigyázniuk a saját érdekeikre. Ez olyan apróságokban jelentkezik a hétköznapokban, mint hogy nem szabad meggondolatlanul, elkapkodva aláírni semmilyen szerződésmódosítást, hivatalos papírt, amit az ember elé raknak. Arra is szükség lehet, hogy saját bankszámláról utalják a szakszervezeti tagsági díjat.. De végső soron csak az működik, ha bátran kiállunk egymásért és magunkért. Az „új magyar kapitalizmus” szabályai még íródnak, és nekünk, munkavállalóknak is szerepet kell vállalnunk ebben. Ez ma már nem csak rólunk, hanem a következő generáció, tehát gyermekeink munkahelyeiről is szól. Értük is kötelességünk megtenni minden tőlünk telhetőt. És mi a szakszervezetek dolga egy ilyen – reméljük átmeneti – helyzetben? Az első az éberség. A szabályozás valóban európai, de nagyon sok a kiskapu, amit a cégek szeretnek ki is használni. Ha a másik oldalnak van pénze egész jogi osztályt és tanácsadói rendszereket működtetni, akkor nyilván el is várják a jogászaiktól, hogy csökkentsék a munkaerő költségeit. Ezért nekünk is felkészült szakértőkkel kell dolgozunk. Mindig előre kell gondolkodni: ami ma még csak egy kisebb szabálytalanság, például egy fontos információ visszatartása, az lehet, hogy később egy nagyobb disznóságot készít elő. A második az együttműködés és összefogás munkavállalók és szakszervezetek között. Gyorsan fel kellene ismerni, hogy két munkavállalói csoportnak nincs értelme vitázni, mivel esetek többségében a munkavállaló áll a „sor végén”. A dolgozók egymás ellen fordítása a cégek régi és sokszor sajnos működő technikája. Ezt már Amerikában és Európában is felismerték. A „cukormázas szakszervezeti mozgalom” ideje régen lejárt. És a jogban bízhatunk? Láttunk már érdekes viselkedést a hatóságok részéről is az elmúlt években, de azt hiszem, hogy alapvetően igen. A gondot sokszor az okozza, hogy a „modern” munkajog még viszonylag friss terület Magyarországon. Sok elméletileg szabályozott eset egyszerűen még nincs kipróbálva a gyakorlatban, vagy nem megfelelően szabályozott. A bíróságok vagy hatóságok néhány problémával először szembesülnek, így a mi ügyeink gyakran precedens-jellegűek. Ezért is van, hogy az ügyek gyakran évekig húzódnak. De szerencsére nem kerül minden panasz a bírósághoz. Legutóbb például Szabó Máté ombudsman segítségét kértük.
Mivel kerestétek meg, és miért pont őt? Azért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordultunk, mert egy perben egyszerre mindig egy konkrét esettel foglalkoznak. Mi viszont úgy látjuk, hogy nem csak az egyedi problémák lényegesek, hanem a tendencia, ami itt Ferihegyen tapasztalható. A legtöbb cégnél komoly és elhúzódó problémák, jogsértések vannak. Ez nem csak dolgozói jogokat sérti, de a szolgáltatások minőségét is rontja. Sőt: akár a repülésbiztonsági kockázatok növekedéséhez is vezethet. Ezért kértük meg Szabó Mátét, hogy átfogóbban vizsgálja meg az itt dolgozók helyzetét. Figyelmébe ajánlottuk a repülőtéri cégek némelyikénél tapasztalt szabálytalanságokat. A biztosi vizsgálat alaposabb, és körültekintőbb tud lenni, mint egy-egy bírósági per anyaga, és felhívhatja a figyelmet a bajokra. Reméljük, hogy az ombudsman úr meghallgatja panaszainkat. Néha úgy tűnik, hogy nem csak a cégekkel van a baj, a szakszervezetek között is pattannak ki konfliktusok… Pedig összességében az érdekképviseletek együttműködése javult. A MAPLÉSZ-ben négyen remekül tudunk együtt dolgozni, aminek eredménye is van: a kedvezményes Malév-előfizetési csomag a Telenornál, amit próbálunk más cégekre is kiterjeszteni. De ha a Budapest Airport megszűnt Üzemi Tanácsára gondolsz, szerintem ott is inkább egyes személyek túlméretezett ambícióival van a baj. Személyes ambíciók? Igen. A LESZ-nek többsége volt a testületben, aminek az elnökét is mi adtuk. De több aktivitást és több elkötelezettséget vártunk tőle a munkavállalók felé, ezért leváltottuk, többek között az RDSZSZ képviselőinek egyetértésével. Viszont meglepetésre az egyik képviselőnket a sokat bírált őrségparancsnok jobb kezévé léptették elő. Az is váratlan volt, hogy az RDSZSZ elnökét kirúgták a cégtől. De az igazi megdöbbenést az okozta, ahogyan hirtelen egymásra talált a leváltott elnök, az őt pár héttel korábban leváltó RDSZSZ-es képviselők, a mi menedzserré előléptetett képviselőnk és a BA vezetése. Elkezdődött a susmusolás a képviselői helyekről. Egy ilyen helyzetet mi nem tudunk vállalni. Elvi kérdés, hogy el sem kezdünk alkudozni pozíciókról vagy póttagok előléptetéséről. Erről a dolgozóknak kell döntenie! Ezért döntöttünk úgy, hogy tiszta vizet öntünk a pohárba, és lemondanak a képviselőink. Mi betartjuk a fair play szabályait, mert továbbra is bátran kiállunk a munkavállalói érdekek mellett, és vállalunk egy új választást. A LESZ és szakértői szerint megszűnt az ÜT, ehhez képest aláírás-gyűjtés is indult a visszahívásáért. Akkor most hogy is néz ki ez a dolog? Igen, a Munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a testület megszűnik, ha tagjainak egyharmada bármilyen okból elveszíti a megbízatását. Ez bőven teljesült, amikor a többséget adó LESZ képviselői lemondtak. Csak ebbe egyesek nem hajlandóak beletörődni, a cégvezetés pedig még adja is alájuk a lovat. Bizonyára jobb lenne a BA-nak egy kezelhető, nem visszakérdező és engedelmes ÜT, aki még a munkavállalói érdekképviseletekkel is vitába száll, amelyik nem akadékoskodik kiszervezéseknél, vagy épp a „bónusz-rendszer” bevezetésekor. Elkezdődött hát a jogászkodás: minden lehetséges eszközzel ragaszkodnak korábbi helyeikhez. Valószínűleg ezt elégelték meg sokan, akik az asztalra csaptak és azt mondták: „elég – ha nem távoztok magatoktól, majd visszahívunk titeket”. Ha ezzel lerövidítik a huzavonát, és hamarabb lehet új választást tartani, az csak jó lehet. És ez a legfontosabb: hogy mielőbb egy erős támogatottságú szakszervezet védhesse és egy újra cselekvőképes Üzemi Tanács képviselhesse a dolgozókat a cégnél, és magunk mögött hagyhassuk ezt a méltatlan epizódot.
Jóvátételt kaptak a légiutas-kísérők Több kolléga is érdeklődött a Malév GH-nál, amikor értesültek a Malévnál dolgozó légiutas-kísérők 15 százalékos béremeléséről. Valóban furcsának tűnt a dolog, hiszen a cégcsoport minden lehetséges eszközzel igyekszik spórolni a munkaerő költségein (ebbe a körbe jelenlegi információink szerint a menedzsment nem tarozik bele), ezért a LESZ utánajárt az ügynek. Mint az érintetteket képviselő HUNACCA szakszervezettől (amely szintén a MAPLÉSZ ágazatai érdekképviselet tagja) megtudtuk, a mostani nagyobb emelés valójában jóvátétel egy 2008 óta húzódó tartozás miatt. A cég még 2006-ban vállalt bérfejlesztést, amelyet azonban 2008-ban már nem tartottak be. Most ezt orvosolják visszamenőleg.
A Légügyi Hivatalhoz fordultunk a reptérrend miatt Mint korábban is írtunk róla, hiába szerettünk volna egyeztetni a több komoly szakmai hibát is tartalmazó reptérrendről a Budapest Airporttal és a Légügyi Igazgatósággal. A cég és a hatóság egymásra mutogat illetékesként, miközben semmi sem történik. A LESZ ezért most hivatalos levélben Győri Gyulához, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetőjéhez fordult. Kovács Tibor, a szakszervezet alelnöke a Hatóság segítségét kéri, hogy a felfedezett önellentmondásokat és hiányosságokat orvosolják. Érthetetlen, hogy a Budapest Airport miért zárkózik el a párbeszédtől egy ilyen kérdésben – a legtöbb hiba kijavítása a dokumentumban még pénzbe sem kerülne.
Balesetek és tanulságok Felborult gépkocsijával egy munkavállaló a repülőtér területén. A sofőr kirepült a kocsiból, és súlyos sérüléseket szenvedett. Szerencséje, hogy a repülőtéri tűzoltók éppen gyakorlatoztak, így a lehető leggyorsabban szakszerű segítséget kaphatott. A baleset hátteréről nincs hivatalos információnk, de a borulás hátterében valószínűleg gyorshajtás áll. Az elmúlt héten egy késő este egy újabb kollégánk utasok kiszállítása közben a takarítók és a szerelők autói és egy kisvontató között próbált „keresztüllavírozni”. Eközben az autóbusz lökhárítója nekikoccant az egyik eszköznek. A nagyméretű kiszolgálóeszközökkel való közlekedés nehéz és fokozott odafigyelést igényel, minden repülőgép körül parkolótól és közlekedőktől – a nagyméretű eszközök, nemcsak méretükben, de fordulási tulajdonságaikban is jelentősen eltérnek egy személygépkocsitól. Az alábbi problémát többször jeleztük a cégek menedzsereinek, a fenti eset már nem az első volt. Most úgy hallottuk, hogy a Malév GH menedzsmentje lépéseket tett az ügyben. Jogosan merülhetnek fel a kérdések, hogyan is parkolhatnak a repülőgépek körül a kiszolgáló eszközök és az egyéb kiszolgálást végző munkavállalók eszközeikkel? Mikor és hol foglalhatják el a kijelölt helyeiket? Van-e egységes elfogadott szabályrendszer a repülőgép kiszolgálására a Ferihegyi repülőtéren minden résztvevő cég részéről? Ha igen, ki koordinálja ezeket a folyamatokat ma? A legtöbb munkakörben feszített a munkatempó, és jelentős mértékű a stressz. Mégis – vagy épp ezért – figyeljük mindig önmagunk és egymás biztonságára! Ha pedig kockázatokat fedezel fel, vagy bármilyen kérdésed merül fel, azonnal fordulj felettesedhez és a munkavédelmi bizottság tagjaihoz!
Évet értékelt a Bizottság Az elmúlt egy év működésének tapasztalatait értékelte a MGH Munkavédelmi Bizottsága. Lukács Edina elnök a cég vezetésének írt levelében rögzíti, hogy a párbeszéd a két fél között a törvényi kereteknek megfelelt, de két fontos probléma tartósan is fennáll. A törvényi előírás ellenére sem alakult meg az úgynevezett paritásos bizottság (amiben a munkavédelmisek és a menedzsment egyenlő arányban vesz részt), illetve továbbra sem készült el a Munkavédelmi törvény szerint kötelező Pszichoszociális kockázatelemzés a cégnél. Ennek keretében többek között az egyes munkakörök stressz-szintjét, lelkileg terhelő hatását kellene felmérni. Ezek után lehetne mérsékelni az ártalmakat, megelőző intézkedéseket hozni, ahol szükséges.
Új kampányba kezdünk az ETF-fel közösen A Közlekedési Dolgozók Európai Szövetsége (ETF) folytatja küzdelmét a földi kiszolgálócégekre vonatkozó európai szabályozás javításáért. Az Európai Unió kormányaként is emlegetett Európai Bizottság jelenleg is dolgozik a jogi keretek megújításán. Félő azonban, hogy a változtatások pont a rossz irányba módosítanák a működési feltételeket. A Bizottság terveiből a korlátozások és a feltételek leépítésének, a deregulációnak a szándéka olvasható ki. Az ETF tagjai – köztük a LESZ is – minden ilyen elképzelést alapvetően ellenez. A területen ugyanis már most is épp eléggé kiszolgáltatottak a dolgozók, és túlságosan öldöklő a verseny. A munkahelyek és munkakörülmények védelme érdekében az ETF össz-európai kampányt hirdet 2011-re. A kampányba a LESZ is aktívan bekapcsolódik. Igyekszünk nyomást gyakorolni a döntéshozókra: vegyék figyelembe a dolgozók érdekeit és a szolgáltatási színvonalat, a repülésbiztonságot is, amikor a földi kiszolgálás új kereteiről határoznak. A kampány eseményeiről folyamatosan beszámolunk majd.
Előrelépés a 22-es kapuknál A Malév GH Munkavédelmi Bizottsága hosszas levelezés és egyezkedés után előrelépésről számolt be az újonnan létesített, 22 A, B és C jelű, kapuk ügyében. A gondot az okozta, hogy az ideiglenes átjáróban kialakított átjárókhoz egyszerű kétszárnyú ajtókat telepített a Budapest Airport. Emiatt az őszi-téli időszakban elviselhetetlen hideg és huzat kínozza a Malév GH és a Celebi közelben dolgozó munkatársait. A Malév GH által felkért Carrier Kft. szakértői mérése a közelmúltban megállapította, hogy lényegében a kinti idővel megegyező hideg és szél tapasztalható a kapuk mögött is. A BA illetékesei végre ígéretet tettek rá, hogy „javasolják vezetőiknek” a drágább, de hatékony forgóajtók telepítését a három kapunál. Türelmetlenül várjuk az eredményeket.
Mit tervez a munkaerő-kölcsönző ABC Kft ? A szakszervezet levélben kért tájékoztatást Babiák Zsolt ügyvezető igazgatótól az idei üzleti tervvel és a tavalyi eredményekkel kapcsolatban. Az érdekképviselet szeretné megismerni a tavalyi kimutatásokat is: a bevételek és kiadások alakulását, a bérköltségek nagyságát és szerkezetét munkakörönként, továbbá azt, hogy hogyan éltek a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével tavaly. A levélben a LESZ elnöke külön is megemlíti a cafetéria kiadásának módját és a munkaidő-keretek kihasználását is. Ezen adatok birtokában tud az érdekképviselet véleményt mondani a 2011-es tervekről, szükség szerint javaslatokkal, tanácsokkal segítve a dolgozók és a cég számára is jobb üzleti stratégia kialakítását. Konzultáció a vizsgálatok miatt A LESZ hivatalos konzultációt kezdeményezett az ABC Kft-nél sok dolgozó által kifogásolt kötelező egészségügyi vizsgálatok ügyében is. Az érdekképviselet egyelőre a cégvezetés időpontjavaslatát várja.
