René Descartes ( )

•Szegedi Péter

„

mozgá mozgás fü függő ggőleges, ferde és kombiná kombinált sí síkokon „a

„

„

a matematika felhaszná felhasználása – a parabolaparabola-pálya súlypontszá lypontszámítások

Discours de la méthode „

„

a biztos és rendszeres tudá tudáshoz vezető vezető módszer kutatá á sa kutat szabá szabályok: „

•fiztort1

René Descartes (1596-1650)

hají hajítások „

”Az első első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens mó módon nem ismertem meg annak: azaz, hogy ... semmivel tö többet ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly vilá világosan és hatá határozottan áll elmé elmém elő előtt, hogy nincs okom kétsé tségbe vonni.” vonni.”

legrö legrövidebb idő idő pályá lyája stb.

„

jezsuita iskola

„

katonaké katonaként beutazza Euró Európát

„

vilá világné gnézeti vá váltá ltása (1619)

„

Hollandia (1629)

„

Értekezé rtekezés a mó módszerrő dszerről + Optika, Optika, Meteoroló Meteorológia, gia, Geometria (1637)

„

A filozó filozófia alapelvei (1644)

„

Své Svédorszá dország (1649)

„

„A má másik az volt, hogy a vizsgá vizsgálódásaimban elő előforduló forduló problé problémát annyi ré részre osszam, ahá ahányra csak lehet és a legjobb megoldá megoldás szempontjá szempontjából szü szüksé kség van.” van.”

„

„A harmadik az, hogy olyan rendet kö kövessek gondolkodá gondolkodásomban, hogy a legegyszerű legegyszerűbb és a legkö legkönnyebben megismerhető megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismereté ismeretéhez ...

„

Az utolsó utolsó pedig az, hogy mindenü mindenütt teljes felsorolá felsorolásokra és általá ltalános áttekinté ttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam.” hagytam.”

•1

•Szegedi Péter

„

Principia Philosophiae

módszeres ké kétely Cogito ergo sum „ evidens (vilá (világos és elkü elkülönített) ítéletek igazsá igazsága „ a lé lélek: gondolkodó gondolkodó szubsztancia „

„

„

vérkeringé rkeringés

Arisztotelé Arisztotelész ellen az emberi megismeré megismerés alapelvei Értekezé rtekezés stb. „ dualizmusa: gondolkodá gondolkodás és kiterjedé kiterjedés „

kozmogó kozmogónia „

„

„

„

a há három mű mű tényleges bevezeté bevezetése

anyag és mozgá mozgás alak, forma az atom és a vá vákuum problé problémája „ távolhatá volhatás vagy kö közelhatá zelhatás (ü (ütkö tközés) „ a mozgá mozgás megmaradá megmaradása „ „

„

determinizmus: mozgá mozgástö störvé rvények „ tehetetlensé tehetetlenség „ ütkö tközési

tö törvé rvények „ matematikai leí leírás „

a vilá világ rendszere „

„

„

a Fö Föld „

„

tulajdonsá tulajdonságai, nehé nehézsé zségi erő erő, árapá rapály

hatá hatása „

örvé rvényelmé nyelmélet

kitö kitöltö ltöttsé ttség, kö közelhatá zelhatás, a mozgá mozgás megmaradá megmaradása

a karteziá karteziánus fizika elterjedé elterjedése „ helyvá helyváltoztató ltoztató

mozgá mozgás → mechanikai magyará magyarázatok (az ókortó kortól a XVII. szsz-i óramű ramű vilá világig) „ a tudomá tudomány cé célja: a testek helyvá helyváltoztató ltoztató mozgá mozgásainak tö törvé rvényszerű nyszerűségek általi leí leírása

„ középpontban

a Nap „ örvé rvényé nyében a bolygó bolygók „ ezek

má másodlagos örvé rvényeiben a holdak

„

Christiaan Huygens (1629-1695)

Marin Mersenne (1588(1588-1648)

mint folyó folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) „ mint a Francia Tudomá Tudományos Akadé Akadémia elő elődje „

„ „ „

jogi tanulmá tanulmányok, majd matematika kvadratú kvadratúrák, a π érté rtékének kö közelí zelítése sajá saját tá távcsö vcsöve szí színhibá nhibáinak javí javítása (1655(1655-1659) „ „

•fiztort1

a Szaturnusz holdja (Titá (Titán) gyű ű r ű je gy

•2

•Szegedi Péter

„

az ingaó ingaóra „

„

Horologium (1658)

rugalmas ütkö tközés (Royal Society, 1669) „

Párizs (1665)

Az ütkö tközést akkor nevezzü nevezzük egyenesnek, ha maga a mozgá mozgás és az ütkö tközés a testek sú súlypontjá lypontját magá magában foglaló foglaló egyenes menté mentén tö törté rténik. III. Feltevé Feltevés: A testek mozgá mozgását, valamint egyforma vagy kü különbö nböző sebessé sebességüket má más testekhez kell viszonyí viszonyítani, amelyeket nyugvó nyugvónak tekintü tekintünk, és nem vesszü vesszük figyelembe, hogy aká akárcsak azok, ezek a testek is ré részt vehetnek valamilyen má más, kö közös mozgá mozgásban. Ezé Ezért ké két ütkö tköző test, mé még abban az esetben is, ha mindketten együ együtt részt vesznek egy má más egyenletes mozgá mozgásban is, annak a szemé személynek szá számára, aki szinté szintén ré részt vesz a kö közös mozgá mozgásban, úgy hat egymá egymásra, mintha ez a közös mozgá mozgás nem lé létezne.

„

inga középponti erő erő eleven erő ő (mozgá er (mozgásmennyisé smennyiség megmaradá megmaradása) „ az inga hossza és lengé lengésideje kö közötti összefü sszefüggé ggés „ „

„ „

”I. Feltevé Feltevés: A mozgá mozgásban lé lévő test akadá akadály hiá hiányá nyában vá változatlanul ugyanazzal a sebessé sebességgel és egyenes vonalban folytatja mozgá mozgását. II. Feltevé Feltevés: A szilá szilárd test ütkö tközésének oká okától függetlenü ggetlenül az ütkö tközés utá után a kö következő vetkező helyzetet kapjuk: Ha ké két egyforma sebessé sebességgel egymá egymás felé felé mozgó sen ütkö mozgó egyforma test egyene egyenesen tközik, akkor mindegyikü mindegyikük ugyanazzal a sebessé sebességgel pattan vissza, mint amekkorá amekkorával ütkö tközött.

Ha például egy egyenletesen mozgó hajó utasa ütköztet két – megintcsak az utashoz képest – egyenlő sebességű egyforma golyót, akkor ezek a golyók az utashoz és a hajóhoz képest egyenlő sebességgel pattannak vissza, teljesen úgy, mintha az utas ezeket a golyókat egy álló hajón vagy a parton ütköztette volna.”

Horologium Oscillatorum „

a cikloidá cikloidális ingaó ingaóra „

a fö földrajzi hosszú hosszúság mé mérése

Az ingaó ingaóra (1673) Hollandia (1681) „ „

•fiztort1

„

távcső vcsőkészí szítés Értekezé rtekezés a fé fényrő nyről (1690)

•3

•Szegedi Péter

„

elmé elmélet

vízszintes sí síkban kö körmozgá rmozgást vé végző gző óra

„

parabolá parabolára simuló simuló fonal nincs tiktik-tak (csendes) „ a kö körmozgá rmozgás vizsgá vizsgálatá latára? á lis erő ő „ centrifugá centrifug er

a szabadesé szabadesés té tételei és bizonyí bizonyításai „ alkalmazá alkalmazása a ciklois menti mozgá mozgásra

„

„

„a

„

mechanikai energia megmaradá megmaradása

a gö görbé rbék tulajdonsá tulajdonságai „

„

„

„ 13

fonal letekeré letekerése

súlypont kiszá kiszámítása

„

való valóságos testekre „ tehetetlensé tehetetlenségi tengelyek „

„Tételek a centrifugá centrifugális erő erőről I. Ha ké két egyformá egyformán mozgó mozgó test nem egyforma kö köröket tesz meg azonos idő idő alatt, akkor a centrifugá centrifugális erő erő a nagyobb körön úgy ará aránylik a kisebbhez, mint a kö körök vagy az átmé tmérőik. II. Ha ké két egyformá egyformán mozgó mozgó test egyforma sebessé sebességgel mozog nem egyforma kö körökön, akkor centrifugá centrifugális erő erőik fordí fordítottan ará arányosak az átmé tmérőkkel. …” „

té tétel ré részletek né nélkü lkül a kö körmozgá rmozgás dinamiká dinamikáját

„ feltá feltárta „

„

a sebessé sebességvá gváltozá ltozás irá iránya a kö kör kö közepe felé felé mutat fenntartá fenntartásához a kö középpont felé felé mutató mutató erő erőre van szü szüksé kség

Robert Hooke (1635(1635-1703) „

rugalmas erő erők

hatá hatása megnyitja az utat a gravitá gravitáció ciós tö törvé rvény és a newtoni dinamika felé felé „ a té téma teljes vertikuma: kí kísérletek, tö törvé rvények, matematika, gyakorlati eredmé eredmények „

„

Galileo Galilei (1564(1564-1642) léghő ghőmérő „ szivattyú szivattyú „

•fiztort1

Hőtan

•4

•Szegedi Péter

„

Evangelista Torricelli (1608(1608-1647) légkö gköri nyomá nyomás „Az elemi levegő levegő óceá ceánjá njának feneké fenekén, a levegő levegőbe merí merítve élünk, amelynek kí kísérletileg ké kétsé tségkí gkívül súlya van, mé mégpedig olyan nagy sú súlya, hogy a legsű legsűrűbb levegő levegő a fö föld felszí felszínénél kö körülbelü lbelül a víz sú súlyá lyának egy né négyszá gyszázad ré részé szét nyomja. Egyes szerző szerzők megfigyelté megfigyelték szü szürkü rkület utá után, hogy a pá páratelt és lá látható tható levegő levegő egé egészen ötven vagy ötvenné tvennégy mé mérfö rföld magasra emelkedik fö fölöttü ttünk, de én nem hiszem, hogy ilyen sok lenne, mert be tudom bizonyí bizonyítani, hogy a vá vákuumnak sokkal nagyobb ellená ellenállá llást kellene tanú tanúsítania, mint amennyit való valójában mutat, hacsak nem azzal érvelü rvelünk, hogy a sú súly, amelyet „

Galilei a levegő levegőre vonatkozó vonatkozóan meghatá meghatározott, csak a lé légkö gkör legalacsonyabb részé szére vonatkozik, ahol az emberek és állatok élnek, de a magas hegyek csú csúcsain a levegő levegő tisztá tisztább kezd lenni és sokkal kevesebbet nyom, mint a ví víz sú súlyá lyának négyszá gyszázad ré része. Sok olyan üvegedé vegedényt készí szítettü tettünk, mint az ábrá brán lá látható tható két könyö nyök hosszú hosszú A és B csö csövek. Ezeket megtö megtöltö ltöttü ttük higany higanynyal, a nyitott vé végüket lezá lezártuk az ujjunkkal, és belefordí belefordítottuk őket egy edé edénybe, amelyben C higany volt; ekkor láttuk, hogy üres té tér keletkezik, és semmi sem tö törté rténik az edé edényben, ahol ez a té tér létrejö trejött; A és D között a cső cső mindig telí telítve maradt egy egé egész egynegyed kö könyö nyök meg egy hü hüvelyk magassá magasságig.” gig.”

„

Blaise Pascal (1623(1623-1662) „ a lé légnyomá gnyomás magassá magasságfü gfüggé ggése ”És ”És a má másik cső csővel és ugyanannak a higanynak egy ré részé szével mindezekkel az urakkal megmá megmásztam a PuyPuy-dede-Dômeme-ot, ot, amely kö körülbelü lbelül ötszá tszáz öllel magasabb, mint a Minimes, Minimes, ahol is ugyanú ugyanúgy, ahogy MinimesMinimes-nél megcsiná megcsináltuk ugyanazt a kísérletet, és azt talá találtuk, hogy a cső csőben csak huszonhá huszonhárom hü hüvelyk és ké két vonal higany maradt, míg MinimesMinimes-nél ugyanabban a cső csőben huszonhat hüvelyk há három és fé fél vonal magas volt; és így ezekben a kí kísérletekben a higanymagassá higanymagasságok közti kü különbsé nbség há három hü hüvelyk má másfé sfél vonal volt: ez az eredmé eredmény

olyan csodá csodálattal tö töltö ltött el bennü bennünket, és annyira meglepő meglepődtü dtünk, hogy sajá saját megnyugtatá megnyugtatásunkra meg akartuk ismé ismételni. Ezé Ezért kipró kipróbáltam ugyanazt a dolgot mé még ötszö tször, nagy pontossá pontossággal, a hegytető hegytető különbö nböző pontjain …” „

„

Robert Boyle (1627(1627-1691) „

nyomá nyomás-térfogat

Otto von Guericke (1602(1602-1681) légszivattyú gszivattyús kí kísérletek

•fiztort1

•5