(* )
Az
ÍRT
v .
RENDSZ .ER TÜR'.; .'.É,NF!rl SZEMLÉLETE * - . .:,.
ianyá,k ügye az elmúlt évti-se(-'ekben ideig fd .reérlst,t, majd elhanyagol t kérdés volt ; csak az utóbbi évek során kezdett hat , í,rozotfabban faiéje fordulea:. a köz figyelem, 6 tata:a éppaa aapjainkí .,,n kerül méltó helyére ez a fonta, kérdés a közvále mi:a,yben és — reinélhet ő ea az Mlarni-tanáesi intézkadések veslatkozásáoan is . .Az alföldi . t,aayás megyék párti)izottságai t`H tanti,esai sorra ti 'jzik napirenclra a tanyák helyzeténe k sr; ;a, álatát, fej ;ar„teeí t,crveket dolgoznak kí <,.r tanyákkal kapcsolatos prob lmák megol,.Msais, . Csak heiyeselni lehet és miulen módon támogatni kell ezeket a tölek `:,ItC; L A hel.yzat 1`.ölt,,f,uás, a jövő re vonatkozó kiioaT,oaása -Ti ták kíséretébe n alegy ami egészségas jelenség . A serán azenban elég gyak=, kifaje zesre jutnak olyan ra'-- .e ek- -- sok esetl--sn nem ás ,aatáeo„ol .t tudatossággalluegfornallt ezek -e, amelyek az alfi,-;le i tanyarendszer e£,,-és a 5,sdve visgzaisáig és v,:,:Iságba kerüléséig tű lzotn leegyszerűsítve itélik meg . .Abb'a:ri td- :etne í.eezeto;: Ialni el-iy;etek köz;:.'‘e jedemző ít, '=-iogy a tanyarendszert általában akes e e ve s múlt :aal-iéz örökségének tartják, s a tanyai e:yérte'itn ű en 9zárul,ivetnts;.',gnek tekin tik . arasiy-s a para a :ts,k rnúk:san ráké :.iyszeri .ek, de a :!‘al.-síí :gok ott som hagytak .-se ik békét, hanem izi :ns!al .Ae reg',Iá, . ,„t4k. ő ket, Iogfaljals , tnegtí.írték, hogy ae, is :s:es h, ; .t:s, mögött t„a,sgessék élee ;.ket . Ezt a iölfogást f.-.,ürt,éneti tényak nem miieryben igazelják . Eorris:,:dására koránt sem valarnUéle t,udes, sá,nyosg vagy tú12,oi-,t szakszer ű ség szeaepont,jáb ől va n szü ."ség, hanam a mai teeavai mer,:értese és a gyakorlati tennivalók helye s meg .b .-:l-a'trozása érdekéba . g-gaz, hogy ma a rraltioz képest mer őben más társada,lrrd , viszon :5 ok közt rene .eznünk a tanyák Ugy(*4, ez a köteleaatt, azonban .a :e.nhc.>gy nem rnea s föl a tő ;.iaaaati lényegf,s elemeinak ismaretétő l, de egyenese n követeli szemkaat„ünkban a történetiség érvéayesitését, A s -le .s(aalizmus úpítése során. so k mas kérdésben is tapasztalhattuk, mílyan 'yos károkat okoz a legüdvöseb b mesavalósítása közl-Jaet is a történeti előzn-tények figyelman kívül hagyása, és ami ebb ől szkségké i )ean következik ; a helyi társadalmi, természati adot,lsáokhoz -való a,!kal ;aazás De épp-., , n a taayakéIésben nem is szükségas más terí,ek esetivel példálózni, hiszen sokan erné .kszöak rá, hogy 1949-50-ben, a me ő gai,(Iaság kel.lekts: ,eizálásáa nak első hu!14rna kezdatén nsily_a ‘ „egyszerű nek” láttuk a tas:.!\, ák sossá :k ., , s a valósá g n2s:ainyire ak-ko ; ..iképzeléseinkre . Peslíg az el a:endolás belves volt : a parasati kisüzemek ál akulásfal megsz ű nik a tanywaralszee gazt asági a t_anyák is rnegsziim, ., s ezt a folyamatot a nap-,:,s üaensek fe,jl ő'(..! :'e, valamint, a tanyai lakosság eivihzálóí:ása, egy, -aránt "zab' . Eivilag ma sem belekötn i (,nnek a gondo l atmenataek a Iogikájába . h€y;v a valóe ;g‚bs,n méaris máskeppen alaklllt,
áelog, annak oka nem tanyaiak ki ?dön3a ....esen keaek Sokr(le ;. '',rfln!éii :et. meg kell vi':easilni ahhoz, hogy pontoenzi iu,ljnk, mik voltak f!- Z ok o :,, es !aa :rn lebei, a követ,ienénye ;aez igazodva. megoíelaa i int—` f. asllpán az elvi t,aaulságm uta.lo!'-..a a feji ő(-Iée min(bg konkrét tösténet í je!,:,,s7aeq 3 a !egla ‘silóbb eszn- :et-, sem 'khet ered ;saényescn magvak,silaei aa ‘ lküi, 11 , sg :: részlcae,a , n ne :S7:: aeei k 1'1j ("!()i':.)IZ (7.‚/<11'0?'IWil:p(''.Ott, A,'-XÁ t , v iaa IyM e t i '-,t°( t'ttt A tal Lsny :'ek iöst ne!ei!, y iewak i-éljríla)I, hegy hol és korrigálai a E'h' M k, I:M :,, ilvánuló egyol(lak'ts :l ;..: .ot, . 1! ; .!-om g -on atkaes ..,sbari. Igyeksi(sa aeg‘-i14ftani a, ve! .,:-eságos történeti fo ;.vaanat;ot . az alföldi tanya -- A
:, .f ;
dea 11-1 vltafih, s(, n
288
.
l.t ő NLt
. .a
rendszer e gy. Qclete és jellegzetes magyar tanyatípus ; másodszor : y akialakulása tanyarendszer tört rne ti értéke ; harmadszor : a tanyakc;rd(s és a, 1)arcLs tkérd ;s viszonya tekirltetébcu . A történeti tttjékozuc+ósban +yörf fel .István, Szabó István és Erdei 1 erene tanya. történeti, ill e t t'(, néprajzi és szociológiai munkáira tiLrIltLSll ot 1()nI .
A tanyák eredetét illet ő en k :.lz,vélenlé Iyünkben az c= felfogás terjedt el, hogy a z alföldi tallyai'E n,ls/.C'I' ;..L török hódoltság k .')vetkelteben alakult ki . A török háborúk alat t a védtelen F~If•+; ltli Falvak elpusztultak, lakosságuk a városok nagyobb, vétivtteli l ) közösségébe menekült . Igy 11ar;ylllui tt'kl ea Inega1()Vf_'l .r.'llE ;t t Fb 11?t`'.!()t'illoso batáta, s a török után a lakosság már llcila épit,ette fül újra a falvakat, hanem a városból járt ki a ]hitárba ~ az ~ ka~ lnak állattenyésztés, lna majd a IÍövc~nyter°Int .s~ L < munkáina k ellátására . ` hatáifi`r távoli részein szállásokat, tanyákat építettek, hogy csökkentsék a ki-bejárás és a szállítás terheit , E felfogás szerint az alföldi tanyavilág mindenestül kényszer hatására alakult ki, s ez az eredet a tanyarendszer.- egész fejlő dési folyamatára rányomta bélyegét . A tanyakérdés gazdag irodalmából Gesztelyi Nagy László egyik tanulmányából (A magyar iallya• kér dés, 1927) idézek erre a felfogásra jellemz ő inegál.l.n.p Iást : „ rTlurfrfCrr tcirtrO a reacÉzer k21rlcrkulcíscl. cl 'múlt század második felére esik, s hogy olyan, rendszertelenül történt a 'ako s .sc kitelepülése, CIIrTJIIk oka az, hogy a hatóság eleinte ellenezte, kés ő bb tű rte, soha iráiiyítólu ~S'"!~ -►
A
nem folyt be a atityatelepüiés alakulására . _Tulrrjdort ;: .Ippea ide vezethet ő i. issza minden baj , ami rrni a tcrnJctk(:r (lesben el ő ttünk áll . ” ( ;‚/;//y fstl''1rL is szf'IilbeI? állt, Erdei Ferenr pedig részletesen vitába szállt. ezzel a 1 :ilt'i.LtkE)zVa felfogással, t► ; tört lnetL tényekre, hitelt f'rclClllt ő 11.3i
rásolcrrl
klintll .ztt k . L,
hogy
taIlVarellClsze,rllnkrlf'k mélyebb történelmi gyökerei vannak . Igai, hogy a tanyák e.lrekje . désére, a tanyarendszer teljes kifejlő désére a török hódoltság adott. iilcl it :ékoJ,
;le c- zei na-s
valamiféle leli IszertcicnS('gIlek nyitott utat . ,,A történet?, ktltrls'ztrója 1rioI ei ja rds í Ferenc — nem ,cij telellülési, rendszerként teremtette meg fx tanyákat, hanem, elír i zt %lott epj kifejlettebb falvas telepillési rendszert, s ezzel lelt€t ővéyet nyitat az addig cicireadeltebb jelent ő ségu
tan/ós
települést rendszer kifejlődésére és kiterjedésére »
Kezdetleges tanyarendszer tehát a török el ő tt is volt, mégpedig a TeLlializruus falurendszere mellett, a Iic)Irtiél korból fennmaradt szállás arlclszer fc)a' :c1T `$iba,~ . A. fi udaliz11ms idején az egyházi c os a királyi tlrielaimaltoa fi.'jSliláíit l ► l : falvaka t tel(tpít.et t t i , amelyek részint a kolostorok, részint az idegen telepesek példája, nyomá n fejlesztették a növénytermelést . Az
ősi foglalkozás, az állattenyésztés is a joltbágr ,y° i vak
szervezeti formái kiró lkeriil.t, és ott fejlő dött tovább, de csak részben Az állattenyésztés másik --- és •
.":-yil1t.i3 :lái1 nem jelentéktelen -- része Oriz.t.e a nomád formákat, s
az 11 1
; visr.orlyol{ közt 11a.gyc im ;rl1y ~~51 s za,kael :I ~T t:~ fejl nem ő dött helyzet .' az Ilyen afii a t~ ptiezt ákon állt: el ő , ahol a föld késő bb került a királyi 1i ű bári rlrt"E.lalerll szervezetébe,
s
ahol egyházi vagy i I agslFl _t tdesúl I birtok sokáig nem alakult ki . E pusztákon l viálJan nem telepí ett=..°l, jobi)ágyfD.ivakat, a, meglevő
települések pedig nem a f zl ;laljz, :t us rLlu. -
;lker•Ue,:,; telF+p'désel : jáho%, hanem inkább a nomád clar hoz hasonlítottak . TTgynevezet t- r, +kr voltuk ezek, tLla)(Llvel;nek emberi lakóhelyekbő l álló központját az állatok elkerítetd : szálláshelyei : aklok,
istállók- vették körül .
Az akolkert es települések. kc j zrtl ti nagyobbak a vásárol<
t
t
vc központi , szerephe ő
jutottak,
:t templom, Ft ; ig,-args t isi szervek és
. ,loc ki t)rJl:ilés, , :5 így- +_~j~+ t°1í t()~ tc ► ~ ) . Lagy
állattartás folytatódott, s a jóvziig vándorló nyári állása i zhatárikbnT')lí(egt
a pásztorkunyhókkal fegv ►.int fokozatosan állandó helyre telepkélt száili sakká, pF sator. tallyál k ií altLktltalt . itiet ,,kémé városi fejl ő dése minden 1)irc) :1i . .• =.•.i így kczsl ő dött, c ti yaló szíllíí, hogy.
.lte je L - iss a . az Alföld tll :). z elepiilí sei is ilyen rLul-vtí 'nsi . múltra t . -kint
A kiif f l l)l(a-bzLll lezajlot t . tört ált C ► lttli katasztrófa, a tatárjárás a:'
±cli tczl!3 piilé: ek r
: a ft3uclt .lizrrtll s hasonlóképpen hittot :t, rrlin, három évszázad múlva, a török inalUl s ; g falvainak szétrombolásával a nomád elv ű
településtormáknak ,nyit ott lehet ősége Még
erő st bbá tette az ilyen irányú hatást a tatárok elől menekül ő
kunok betelepülése . A nomá d
kunok ugyanolyan állattartási ktrlíúi át és szállásrendszert : hoztak araglr ykal f
amilye n
kétszáz évvel korábban a honfoglaló magyaroké volt . hegtelepet á sllnkel az. Alföl d jelentős része a nomád k
; l tti:ra területévé, a, nomád hatások forrásává 1~ :~ 3 t
dése c=znml O A nomád i at ísna a kés ő t bl tanyarendszer kialakulása és fejlő
. Eból
' fiadalrl 1 rendsze r természetesen 1 ern egyszer ű en ad: volt az írtelme hogy a fejlettebb rái .;elCf viszonyai ki):o't fenntartotta a korábbi, fejletlentebb társadalom bizonyos t
: .tié s . t. 3
y keneti„ átmennie g gazdálkodási formait. . A nomád száill sr' dszernelc y xgy f jlöa é a i taOClá`e • 1átos ahhoz, hogy a ft'lltlal17.i °t)U Gajd bi : kalilt,a izini s korában a mezei gfltz i t l
.é s
t,ntt Inez igen eredményes rendszere legyen . S e2: a fejlődés természetesen nem vLLlósil ha
KRÓNIKA
28 9
másképp, csak az egész társadalmi fejl ő dés szerves részeként Volt azonban a nomá d tsir.l;iilésrlag - onjárlyrxnk egy renc kivid dinamikus eleme, amely a kés ő bbi korszakokba n életképesnek, s ő t arra is alkalmasnak bizonyult, hogy a jobbágyrendszer kötöttségeive l Rzrinb a a, viszonylag szabadabb paraszti fejlő dés szervezeti formáinak kialakításához , nugerósítéséllez adjon indítékot . Ez az elem a falureál nagyobb egységek, a városi közösk kialakítására való képesség volt . A. nomád város --- az aulvá:ros — társadalmilag alacsonyabb fejlettségi fokot képvi t,lt,, mint a középkori európai város, De példát mutatott arra, hogy adott viszonyo k ktz t, nagyobb arányú ipar és kereskedelem nélkül, a mez őgazdasági termelés erejéből i s kirl.ifikulhat városnyi közösség . S az Alföldön az adott viszonyok — a természetiek is, d e ff'1 g a mostoha történelm i, ,k —Olyanok voltak, hogy ez a példamutatás szükségesnek é s lin.s,nosilak bizonyult . Különösen világossá vált ez tr, török hódoltság következtében el ő állt, Itelyz(etl . A diri s : nlrl.t t közélakoy-i falvak szinte teljn ;setl c~ll)lls/tult-tLl:, lakosságuk ti vt:rosok 1 ;►1t1 k ert's!'9 t 111t`Iw±slél:t't, . A. viír()sok ily módon illl'gnöv(.'.lCt'd('tt, Ittt,áralkltiL 1' az Alföld túl nyomó részét tc)g aiták el, s azon az óriási tor(llct,('n - - tL IIItLt' ismi`I'tet,(!t,t módon --- tif nrral ,d ereclat .íi srálltí.sreteclszer vált uralkodóvá, (}s lett a késő bbi tanyarendazer alapja , Kiilönlages jr'llcgíá a tic:nyiisndii-nak és a városiasodásnak ez az összefügg ő folyamata . Az, alföldi vti,rt.sok egyik része (Szolnok, Csongrád, `zoged, Gyula, Kalocsa , ) sbrt,ccn) korábbi magasabb színvonalról süllyedt agrárvárossá,, másik Kész( : (1 .ucsla~nlél, , Nii.gyk ő rös, Cegléd és a, kuss városok) ő I'iat,e, gyarapította agrárvárosi j( ll('gét, (.;s 11ató kf)t .t; harmadik része pedig — a falvak összefutásából keletkező városok (Szani;r s . Hód nl{'z ;vóssá,rllaly, Makó) •— ebben az id ő ben indult el a falusihoz képest magasabb fok ú ms ivárosi fejlő dés útján . Mint említettük, volt ennek a sajátos városiasodásnak még eg y iéalyegc°s voiu sa : az agrárvárosi közösség a parasztság szánfára nagyobb védettsége t nric t ;t, a földesúri j l a ta ;lomlleiLl szemben, mint a jobbágyiaPtii, s csért a városba szokot t p .rilsztság a török után nem épített újra falvakat, hanem megmaradt a nagyobb közös R
mn f !
vEylt,
Városi rnér' öt ű társadalom a mező gazdasági termelés alapján csak úgy alakulhatot t ki, ha a vái°oslltLl . nagy kiterjedés ű határa volt,, amely el tudta tartani a nagyobb szám ú n(l'f'sségat, . A lbat 'i t• távoli rés leit ésszer ű en hasznosítani csak ta, szállásrendszer formájába n r'hst,ett, Igy ez ti, forma, fLr. agrárvárosi lét alapfeltételei közé taftozott . A városi fc jlödés szempontjából reég fontosabb kérc]ésaé vált, a, távoli területe k hasznot hajtó megm ű velése a XVIII . század vége felé, amikorra az Alföldön az állattaluyésttés mellé egyenrangú termelési ágként tépett, el ő a gabonatermelés . Az állattartó trlity,ik rendszere készen kínálta a mintát a megoldásra, sínagától értet ldó folyamatkén t meg is indult az átformálódás, a szántóföldi tanyák rendszerének kialakulása . Mielő tt e folyamatot tovább kísérnénk, röviden szólnunk kell a tanyán lakást tiltó , illi^Ive crzt szabályozó Fzivntcri' :s rendeletek kérdésérő l . A közvéleményben még ma is az a felfogás uralkodik, hogy a hivatalos hatalo m t .:in;jclonképpen minden korszakban tiltotta a tanyán lakást, mert a törvényes kötelezett(+ 'dnk és a rendszeres ő ellen rzés alól való kibúvás lehet őségét látta benne . A történelmi trnyek egyáltalán nem támasztják alá ezt a vélekedést . Sokféle tiltó rendelkezést idézlietii(lk ugyan a múltból a tanyákkal kapcsolatban, de - a liacll-korszakbeiiekct kivév e 'azok egyike sem irányult a szállás- vagy tanyarendszer ellen, hanem mindig olyasr<sliLlnit, tiltott, ami akadályozta a tanyák gazdaságilag és társadalmilag szüksége s llnkciójának betöltését . Korszakonként különböző tendenciák ellen léptek föl ezek a re ndelkezések . A ránk maradtak közül a legrégibb és a leggyakrabban idézett, rendelet a tanyákkal knlssoiatban Ulászló király 1514-b ő l származó dekrétuma, amely arra is bizonyíték, hog y n ziíllésoknak a török idő k elő tt is ugyanaz volt a szerepük, mint a török után . A török tini i , lt'► kb ő l főleg vármegyei és városi statríttunok maradtak fenn , Altislvck a X. V_fl r . század közepéig lényegében az említett királyi rendelethez hasonlóan faá i nak a tanyákról . ltz_ .vl'tehk, hogy a tulajdonosok gondoskocl jatlta,k a szállások ellen k, e'r(► l, arról, ► 1o y az ott lakó pásztorok tiszteljék a törvényt, na álljanak ()Esze a l ,i isy, t .ábtLrl kóborló ' s a törvényt kerül ő „gonoszukkal_” . A. , t ey..í,ia lakás t'iltását'ól sehol i111~~'ti szó az állat tan yészt,és korábt l származó relZClell ezésol bvn (ami természetes is , lilw'I.(,n a sz2Llltisret}tltizerll állat Ion t és t ő gazdálkodás a népesség f() ol ,; et,óla volt,) . \'tlitozott a lielyzc , a gabona,-, Illetve iiit,ahíl)taan ti Ilövé11gt .('1'11 e j ós kil,crjodésévc`I . t , !ílll.* tCl'tllészaí(`s volt, . hogy' az állatok- gazdái tntncl a V l,roNbiLtl laktak, s a viszonyla g kz`ir sb arányéi n()vNn t .orsYlelést a városhoz közel fekv ő terll k, tt'.ken folytatták, napi ki- é s 1rlJs árussal . A trivoli .íiliLt ttLl'tó sztillasekon csak ritkán_ liítEtgalcíl iin, a laá zt,Urok ellen érzése céljából - fordultak meg . Ott iL pásztorok laktak, de télire közülük is csak azo k I g Agr:Srthrt .. 5'r ritic
290
KRÓNIK A
maradtak kint . , akiknak munkájára a kint állatok ellátilsiínál sziikság volt . Álland ó tanyai lakosnak ahbníl idcílnái asak ez a viszoaylag kis számú pásztnr számí tott . ga,bmtatermelás kitarj(slásável szántt ► földdá \állt)•/Á a legelni ; tstny resze , tlt,n y „ lik pe(li :!, növáltyternt, , IO lnmtlitínidi . is telephelyaivá A szllntntiil,li fitt\ g itt ti gn,k(lának ("s asalá,l járni! : t :lvaszl t ► I ászig kint 1,.allett tarnlzloslnia . Tálks n t iszaa i is csak kvvás entbar kint,laloísa maradt itidokolt,, azok á, akik a, jászágot ellátták s vigyáztak a lanyára .l-togy a z, egész család faladia vá .rosi otII :ama Ess mindeaest ül a tauyátti nála . állandó la,khelyre költizzék, azt, a larmr-il ő munka, s(sin a család egyéL érdske ne m kívánta, . Es persze egyáltalán nem kívánta ezt a város érdeke . A városi nagyabls közösség nemcsak több védelmet s viszonylag több kulturális lebet ő ségat adott a parasztoknak, (Is természetesen elvárta t ő lük a liozzájiírulást is a város fenatartásához, fejlesztésébe/ t Ezért tiltotta az állandó tanyán lakást xl-tirlt lahet ő séget arra, hogy a városi polgár ki bújjon a közterhek viselése alól, s „tsalhassa lakos társait” . Ilyen értelm ű. tiltó jogszabályt a XVI II . század második felét ő l kezdve nag y számban hoztak a tanyás vidákak városi és vármegyei hatóságai, s a rendalkezásek ma í!, . sért ő i ellen. a testi fenyítésaket, a kámények kenaeneák lerombolását, ső t a tanva „d . húzatását” helyezték kilátásba . Volt, rá eset, hogy alkalmazták is ezeket a büntetéseket , de kizárólag csak olyanok elltm, kLkik az állandó kintlakással nem „beesületas kereet . jüket ” gyarapítottil.k, ltan(sn olyrtsmit m ű veltek, amib ő l „gonoszság és a vi-i,rosnak ali . bája, hát ramaradása” skártnazott . A szántóföldi tanya, tehát az tí .Ilattartás és a szántóföldi Marlelés kültarület i helye lett, ahol a7 emLari skolgáló helyiség csak ideiglenes jellegt :l volt . -Nt-áni n , különösen az aratás és a nyomtatás idején a gazda egész esaládjá,va,l . egyiitt, kint, (I k dolgozott, télire pedig vagy a család fiataabb férfitagjai, vagy fogadott . e:se-lé:kik (tany a sok, majorosok, pásztorok . kert .ésvk>k-) maradtak kint . De a tanyások is Inind az agrár. város polgárai közül kerültek ki, s a Iegtöbbjiiknek há,za házacskája volt a városban , ahová i:-Iregségére visszitlárt, nnís részük pedig éppen az: árt állt al esehklnek, hogy öregségére városi házat szarezzen . A szántófi.ibli tanyák első dlegesen termelést szolgá) szerepét jellamzi a taayaépület elhelyezése is . Az alföldiek a tanyát általában a birtok . közepére .: a te melósi Ini'lve.
letek színhelyétő l a legkisebb távolságra pitették . Ha valamilyen hajlat, szelte tat birtokot, akkor annak a partjára épít .keii,tak, azt a nyilvánvaló termelési eél ;zerű s(ki.s t követve, hogy ily módon .kíméijék a skáatóföldet, s jobban kihasználják az és..parti gyipe, L A tanyákat egy-mással közvetilraiiil nem kötötte össze út, hanem küiöa járó útja volt a d ű lő útra, amely a d ű l ő beli tanyákat a városba, vivél fő útvonalhoz kapesslta, Ez az elhelyezkedés is azé hangsúlyozta, hogy a tanyák településileg nam agymásboz , hanem a városhoz tartoznak, a városi telapüiésnek termelési célból kihelyazutt részei , A kapitalizmus a tanyarandszar fejl ő désében is nagy változásokat okozott Különböz ő gazdasági és társadalmi okok nemcsak a tanyák- saámának növekedésé t idézt,(:ik el ő , hanem változást lioztak a kint lakás viszonyaiban is . A tanyák jelent ős részs állondó lákóhellyé vált . Ez a folyamat nagymértákben módosította az el őző korszakban látrejöi t szántó földi tanyarendszer bvis ő formáit, Az agyas tanyákon a kintlakás és a várossal tar .ot t kapcsolat módjának gazdag változatai kaietkaztek, a ts,nyaközlk,ntak kialakakisa révén padig a tanyák agyntiis közötti ‘,ászonyiílnm is új folyanis,tak indultak ( . 1 . .A1 ;w/ez n változás mlvyahl) részén iÉatn 111('r/ (t tá n eredeti irányát, ,iew v<ílaszt(átá el ,t taiiy(íkát .enrosnktól, aetn (le(lra ár ás!tn szóis .iiayteie ;A Iéssé . Ren( .Ikíviil változatossá, a liinyaiak számára kilzdalmessé, sokszor igen nehézz é vált a tanyák ás a város közötti kapeeolat tartása, de az összetartozás fennmaradt, s ő t fontossága növekedett . Az agrárviíroeokbsri a kapitalista árilterrnelés követelményei egyszerre két irán y ban gyakoroltak kéayszert a itnvai iarmel ő ra . Egyrészt arra kásztatték, hogy a tanyán s család minden nwnkabíró tagjáva j egyilt állandó tartózkodásra rendezkedjék be, mert, s árutermelásben így érhet el a számára hozzáférhet legnagyobb hatékonysfigot és gazdaságosságot . Másrészt, kényszerítalták, hogy ő t÷zke kapcsolatát a várossal, mert onnan él , ott, van árulnak piaea, onnan kaphat, értesüléseket a kereslet fel ő l., ott szerezheti be a termelésébe) szükséges i-rátraíl .kekel . . E köveli,linán aknak ki-ki a saját anysoí lehető ségei szerint igyekezett meg y felelni . Legtöbbvn a folyamatos t anyai tartózkodás mallatt is magtautották városbel i házukat, . Ehhaz namesak a t ehat ő sebbak ragasz!todtak, hanem erő i[. teljes megfessítéséve l a kisebb gazdák is . Akinek padig nem volt. ,.,árosi hajara, az minike n igyakezetével arrr e törekedett, hogy szarazzan, öragságáre legyen hol mahúzólnin :, j amíg ez nem sikeriilt
29 1
KRÓNIKA
addig a rokonoknál szálltak :meg városi tartózkodásuk ide jére, de a városhoz minde n tanyai a K,r+:igs ő k i ,. ayagas .koclottl . Az Al flcl ;;anyái még a két világháború közötti id őben is többségükben ehhez a városhoz kapcsolódó típushoz tartoztak, amely így a magyar tanyarendszer f ő jellemz ő jévé váll-t Kül lnlegesi történeti okok következtében azonban az Alföld egyes tájain i s kialakult a másik t ítr rs, a szórvány ;anyáké, amelyeknek lakói a várostól messze és attó l teljesen elzárva, valóban szárrlkivetef :tségben éltek . Szór fYnytartyrk azokon a pusztákon létesültek, amelyek a múlt század közepé n lezásali„ tc>leíiülések után még mindig néptelenek maradtak . Vပosok és magánföldesura k eii~tol~olt.é,k ezcéket, a silány 1 omokos, szikes, rét es amelyeknek a agyüzem i hfLRzrtosi álár t az akkori viszonyok közt aernr ifélf . alkalmas mód nem kínálkozott . Ifi'<-► vei;c lc l t azon l iflrr a lzis- és szegényparasztság fölzlc s lrs ge A lsusr,t ák birtokosai l~arc9c tlri .ldr•da .tak, s a 1 . otc. atti.krti vevők nek túlnyomórészt ezek zr, gyenge vagyoni ercj ö féalclm(ivoltik j =lcorrt .kc'`ttnk, akik a föil€MnClkeclós r€ rnényoborr váltakoztak a otitknom kilátás talan tci zcíelemr a az ieten hát-a mögötti pusztákon . Csak vágy tudták megvenni a kiszemelt be :okot, ha, eladták hé acskáájnkat . Ingóságaik egy részét is pénzzé tették, hogy néhán y . állattal s a legszükségesebb eszközökkel megkezdhessék a harcot a mostoha sors ellen . „Vkió_sáyos h ősköltemény az, ami az ilyen us ! kitelepülők életében lejátszódott . . _ ._. írta rü!nk Erdei Ferenc . — Minden ilyen úttörő , ha kibírta a kezdet neh ; zségcit, ágy vált önálló z tc :fi r k vá, hogy egész élete a pusztai magánosságba épült . .S miután a több táblákon is hasonló aYttvrék küszködtek, egész pusztai hatások ilyen telepiWsekkel népesültek be . Termé. nem történhetett. más, mint hogy sok szórvány tanya egymássa l szetesen ebben a helyzetben ' kik-ült társadalmi összetartozásba, s nemsokára -valóságos pusztai szórványközösséggé formáló dott . Ezek a rnnztai szórványa fr. lvak az a /öleti szórványi társadalom legjellegzetesebb kép ” lly an cradet települések a Duna —Tisza közén Orgc ván r , Jakabsiát ts, ócs :, L adóirryheno, Ptrsrt.aszer, Öt.tömös, Pusztamérges ; a Nagykunságban Kuncsorba és 1llestcrazállás . Nagyjából hasonló módon keletkezett a jász városok pusztáin Jászkara . Kocsér, tTászszeetlászló és Lajosmizse . jenl , l srekog yhriza . A s .á.zarlford ló után a „tanyakérclé s” els ősorban ezeknek a magukra hagyott tar ya.hakókneyk a siralsnaa helyzetéb ől keletkezett . E`
;
eq
r
~
r
r
f
,
r
2. Ebbő l s= nagyon. vázlatos át;tek ntérrből is kiderül, hogy a gy, alföldi t.anyareatclszer t rrerr1 lehet, á.ltaal :iLa.n az elmaradottság, a kényszerű ség szülte renrlsrer`eicnség következinen\e éna tekintcsni, még kevésbé lehet ---- illetve kevésbé helyes --- történeti értéké t tagadni . A feudalizmus idején egyértelműen pozitívnak bizonyult a tanyák szerepri, mer t lehet ő vé tat,t c a parasztság városnyi egységekbe tömörülését, s így a fcrlclesL i' hatalommal szemben l ii d lr nt . de viszonylag szabadabb paraszti f c jd eiésnek nyitott utat . A kapitalizmus idején ez-t, a polgárparaszti fejl ő dést először a nagybir=t.okrendszer fennmaradása akadályozta ; a feudális jellegfia nagybirtok és a nagyt ő ke szövetsége volt az oka a parasztság általános szegényedésének, a szegényparaszti rétegek elnyomorodásának s így ' ;ryegét,err a tanyai bajoknak is . Maga a tanyarendszer --- amennyiben a városokkal 'val ó n.apcsolat ai megmaradtak, illetve fejl ődhettek -- továbbra is kiválóan alkalmas útnak bizonyult a kisüzemi mez őgazdasági termelés fejlesztésére . A tanyákkal rendelkez ő agrárvárosok pedig. > nagyobb közösségi lehet őségeiknél és igényeiknél fogva, ösztönz ői lettek a speTelális keY°tJészeti kultúrák (paprika, hagyma, sz ő l ő , zöldség, gyümölvs maga s színvonalra emelkedésének . „A tanyarendszer earceltywje --- írta Erdei Ferenc -- a hasonl ó általános Yrzzd rsági- X r rV almi helyzet ellenére oda futtatta az Ál ;öldet, hogy általában véve utolérte, de nem kevés vonatkozásban meg is haladta a , történeti országrészek falvainak a sziszt jéti . ” kapitalizmus válságával el őállt nehézségeket — akárcsak az id ő szerű tlen nagybir°tost°ende.rer• magmaradásának kkl`>vet>kazméhyeit -- természetesen a tlr,nyarenrlszer ne m ellcost l ,vo utat}t-a, lennem szenvedte . Az 1930-as évek végén, amikor a fejl ő dés általáno s fcl4éiolai között, még a földreform és a haladás polgári útjának szabaddá tétele volt, a z aktirélis kltisstrlrrtórry, Erdei Ferenc Magyar tanyák cí ra ű kttnyvélro p ér'taákclte a tanyarends zer ti! sztés Fc t ek léét la lretségee útját : :4 falvasfa-á.st cos a várczsiaattastt A tanyá k fat Tesl+, xist ról megállapít crttn, l c~ 4- arrrennyiben városi határhoz tartozó tanyákat akarna k falva.tká összet el ;ptterii, a rf, elhibázott törekvés, mert igy a tanyák városhoz tartozásá t szilntetnék _fareg, s falusi arelyzef,be . laezttanák őket . A falvasításnak a szórványtanyá k csatában van értelme, s €t„ kp ko ° is úgy,. hogy a falu közigazgatási keretében a tanyák eredeti hei -ük sn marad javak, meg őrizve az ezzel járó termelési el ő nyt . Ilyen szórványfalusi 19*
292
KR Ő
A
szervezetre s annak fejlesztésére a városoktól távol fekv ő egykori pasztákon települ t tanyák közt van szükség . A tanyák városiasításáról a következőket írta : „A tanyarendszer értelme az, hogy a
tanya a termelés külterületi üzeme mellett -- akár idő 'eges belterületi lakással, akár anélkül - a belterülettel, mint várossal vagy városi szerepű nagyfaluval való szervezett társadalmi eeység. És ez a tanyarendszernek föltétlen előnye a faluval t zeniben . . . A tanyák vúeasiasítrYsci azt jelenti, hogy azt a kü.lterii'eti telepet, ce aeaPy calcrj 3 c rke etóben igy is városrészi helyzetben van, még inkabb ilyenné kell tenni Tehát a belterüleVGl való elválasztás helyett ; még jobban hozzá kell szervezni a belterülethez . ” 3. Az elóbb idézett értékeléshez Erdei Ferenc még hozzátette a következ ő ket : „Bármely sikeres legyen is azonban a tanyapolitika, nem fogja orvosolni azokat a tanya i bajokat, amelyek nem a tanyai helyzetnek a következményei, hanem ettő l függetleki, általános gazdasági és társadalmi összefüggések okozatai ” .
Az 1930-as években különös jelentősége volt ennek a figyelmeztetésnek, mert abban a korszakban a hivatalos politika swiv;sere és céltudatosan összekeverte a tanyai bajokat az idejétmúlt társadalmi rendszer bajaival, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ily módon leplezze 4z utóbbiakat . Az úgynevezett „tanyakérdésnek” a valóságos társadalmai összefüggcjsből való kiemelése és irreális nagyságúvá növelése volt ennek az elterel ő politikának a, xnlódstere . Mint inát utaltam rá, természetesen b őven voltak sajátos tanyai bajok is, é s kiváltképpen a Szórványtanyák lakói szenvedtek a kirekesatettaég külön tanyai terheit . Természetesen rr.incier; törekvés, akció, amely ténylegesen segíteni akar t .eze3 n a nyom: urú-. Ságon, sokszorosan indokolt és jogos vole . A századfordulótól kezdve mind több 'e á értelmű szószólója támadt a tanyai lakosok érdekeinek . Az első világháborút két : n5 években, az 1921 . évi kecskeméti tanyakongresszus után azonban egyre: inkább érzékelhető volt az a tendencia, amely a tanyakérdést valóságos összefüggéaeibtil kiemelve ú tüntette föl, mint a magyar parasztság helyzetének egyetlen megoldandó problémáját . Ez a tendencia hamarosan teljesen úrrá lett a tanyaigy hivatalos kezelésében . Olyan sajátos helyzet állt el ő , hogy a. tanyai állapotok javításáért a legjobb szándékkal s legönzetlenebb Odaadással küzd ő gazdák, tanítók, agrárszakemberek és reformerek akaratlanul is ezt a tc ndenciát e ő stt.ették . Mélységesen igazuk volt, amikor utat:, posl,é , telefoníj követeltek a tanyáknak . ,tószándékukat az a mulasztctysssk sem rnásítja meg, hog y közben elfeledkéztek a szegénypar. asztjság országos nyomorának okairól, azokról a ténye zőkrő l, amelyek az uradalmakban, a falvakban és vák-,sokban is keservessé ették a mezőgazdasági dolgozók helyzetét . Mulasztásukat azonban a hivatalos hatalom nagyo n tudatosan kihasználta . / A tanyák esetében a földrajzi, természeti viszonyokat és a távoli történelmi oko t (a török hódoltságot) lesietett -- látszatra ._. . felel őssé tenni a nyomorúságért anélkül , hogy f l ldr re farmMól, osztál xtlaarrról egy szó is csatt volna . Még az is belefért abba az elterelő
taktikába, hogy a hatalom emberei szidják az e l ő z ő kormányokat, mert a :tolt nem i irő cltek a tanyákkal . Igy aztán az uralkodó osztályok a tanyaiak dolgában az emberbaráti segít ő készség, szociális felel ősség jelmezét ölthették magukra . A két háború közt rendkívii l hangsúlyt és nagy nyilvánosságot kapott a tanyakéedés mint a „rs yar feltámadás ' ügye, a „magyar faj j lvencí őjérack” fő kérdése . A tanyai követelések mmiell álltak vezet ő kormanyféiak mégpeci k nem escrpár szavakkal, hanem tettekkel is . Zsitva.g Tibor igazságügym i niszter A élcláel a~,r c.clrriányt ír t ő segítette a tanyai közigazgatásról, s gyakorlatilag is el bizonyos refortc k + ézkudések meg valósítását, azonkívül közbenjárt utak építése érilelcében . A leglátványosabb fellépé s gróf Klebelsberg Funó kultuszminiszter tanyai iskolaépítési akciója volt. Az a mintegy négyszáz tanyai iskola, amely az akció során az Alföld ön felépült, kétségtelenül foatea s szerepet töltött be az írástudatlanok számának csökkentésében . A Horthy-remiszer kormánya nyilván azért vállalkozott erre, hogy a tanyaiak közt a „kerQsztény°-nemz i: ' szellem terjesztésének alapja:t b ő vitz t3 --- s ilyen szempontból a tanyakérdést valóba n fontosnak tekintette . Annyira fanto nak, hogy kisebb-nagyobb anyagi rátorditásokat sem sajnált a tanyavilágtói, csak a nagybirtokot ne fenyegesse veszély ; s ha » adott” valamit , azt megfelelő propagandával kísérte . A tanyakérdés megnyergelése igen hasznos politikának látszott e,z ellenforradalmi hatalalk . számára ahhoz, hogy jelent ős paraszti rétegek és ktelmiségiek figyelmét elterelj e a társadalmi rendszer alaphibáiról, amelyekb ől végsSleg a tanyaiak nyomorúsága i s szárinazott . Még a „népi királyság” vágyálmát melenget ő Habsbu: g Ottó is nagy lehet ő -
29 3
KRÓNIKA
egeket sejtett a tanyakérdésben . Ku iózulrnképpen érdemes megemlíteni, hogy a „királyfi nóvere, Etelka főhercegn ő 937-ben doktori disszertációja témájául a magyar tanyá t választotta, s erre ót „a társadalmi kérdés iránti meleg érdeklődés, derék népünk őszint e 8zeretne” indította . . . Azok a bármilyen jószáradékú törekvések tehát, amelyek a tanyák helyzetét a ő l elválasztf r énEy+i foj' ő dés folyamatából kiemelve és a egész társadalom alapkérdéseit va vizsgáltai, eleve kudarcra voltak ítélve, s akaratlanul s a szociálix, demagógiáho z szolgáltattak anyagot . * :'dint bevezetőül emlftetterrr, értekezésemben nem térek ki a tanyák felszabadulá s utáni történetére . A régebbi múlt felidézett mozzanataiból levonható tanulságoka t azonban ma is hasznosYtrca,tónak tartom, s befejezésül néhány tanulságnak ezt a mai ,kt'én yesséc; d t igyekszem jellemezni . Az alföldi tanyarendszer eredete, kifejl ődésének körülményei nyilvánvalóvá telizi k mint már utaltam erre --a, hogy a tanyák esetében nem rendszertelen, nem véletlen szert nem is oly .:n alakulásról van szó . amely jobb megoldás híján csak kénysze r hatására jött volni, Tétre . A tanyarendszer több k► orszakon át az agrárvárosi mezei gazdái !adás sajátos formája, virágzása ide jén pedig a kisüzemi mez ő gazdaság termelékenységet fokozó gt~•rd~ilkodP` si-telep il.ési mód j; volt, amely ilyen min ő ségében a termelő parasztság vália.lko :ó késLségét, aktívi :ósát is kxfejezte .A tanya létcet, fejl ő dését tehát clsédlegese n , azd€~z!koc ~i i, termelési érdekek indokolták . Ma a, nagyüzem a szocialista raezógazdaság fejlódLsánek az útja ; a régi éetelarrrl en v .tt, {. .územ lényegileg megszűnt, s ezzel ténylegesen megszűnt a tanyarcndsze; végi gazdasági alapja is . A. tanyák megszűnése azonban sem arányában, sem ütemében ne m &d;vPti szorosan y régi alap eltűnését . Ezt a jelenséget nem magyarázza meg kielégít ően sem a tanyaiak maradisága, sem az a körülmény, hogy a gyors belterületre-költözéshez nincs lakásépít ő kapacitás . A történelem itt azt s tanácsot adja, hogy a tanyák tová .bbélésének fő okát most is valamilyen t; :zdasági, termelési é ekbtin kell kÓresnünk . igaz , e:igy a régi gazdasági alap megszűnt, de ez nem jelenti azt, ° agy nem koletkezhetet, ú j a p, illetve hogy a réginak bizonyos rnór-'.asuli változatai az = j belyzethaz idomulva ne élietnének tovább . Meg is vannak ezek az ríj vagy részben új gazdasági alapok . Itt csa k - éldakN>nt em' ít ek néli ány t . Egyik az egyéni kisparaszti ga'zc asceg ; ez nyilván a rrrúltbé i :. : .radt, hely te azonban nem a régi, s egyre kevesebb van már bel<;le, mert az u¢ddo k általában már nem folytatják ezt a gazdálkodást . Másik a szakszövetkezeti tagok tanyai gazdasága ; ennek jöv ője a szakszövetkezeti forma fejlő dését ől függ, Harmadik a háztáji gazdaság ; ez a legnépesebb kategória, különösen ha a nem tsz-tagok háztáji termel ő tevékenységét is idesoroljuk, s ez látszik a legperspektivikusabbnak -- F néhány példá t annak gazolására hoztam föl, hogy a történelmi tanulság a mai helyzetben is használhat ó jó tanámot ad : a tanyák 1-tol yetéaxek, életképességének megítéléséhez má is eltg ős o rl ara a q.gsdasági alap vizsgálata szükséges . Az alföldi tanyarendszer múltjának másik jellegzetessége a tanyák városhoz kapcsolódása volt, Adhat-e ez a jellegzetesség valamilyen tanácsot a már gl, vonatkozóan ? Adhat . de itt már a kövctkeatetésnek nem olyan egyenes az útja, s a t4nulságot :mé z pontosan megfogalmazni . Az mindenesetre egyr,5szról világos, hogy ma az indokolta n tF l
Y.
to-vab béléi tanyák esetében sem beszélhetünk tanyarendszerr ől, s így arról sem, hogy a ta r ; ák általában úgy kapcsolódjanak a városhoz, mint régen (városi ház, külterület i kisüzem) . Másrészr ő l viszont A.ogikusaiak látszik, hogy s megmaradó tanyák esetébe n ezeknek a várossal aló kapasolatát krsll fejleszteni, nem pedig valamiféle ú jabb fa iva í ~ra ronclal #i . (A faivasfté: a földreform. utáni helyzetben --- amikor szerte az Alföldö n 70. ezer új tanya épült, éten-, követve a városho kapcsolódás elvét -- szüksc gf ói járhat ó útnak látszat t, a tanyaiak ztlme azonban nem» tért rá a gro az útra, hanem vagy maradi: a tanyázz . vagy ha költözött, akkor a városba költözött . ) Ut és v^11,e,ny ezek a vára el-loz kapcsoló legfontosabb tényez ő k . Gyakorlatilag a v 'osia #ítás csak ott haladhat el őre, ahol az út- ós villarryhálóza# kiépítése -- a köz- é s magáner ő ogviittes megfeszítésével -- nehval5sítható . Ebben a mezőgazdasági nagy üzemeknek fontosabb szerepük van, mint ahogy azt a mai közvélemény számon tartja, s a jovőben ez a szerep b ővíthető . A nagyüzemi majorok mellé épül t~ külterületi lakótelepe k várashoz vagy na yobb községhez va 1_é kapcsolóclá,sa, megoldott kérdés ; az i zami utak vp i se pedig ami a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges — meglev ő tanyacsoportokat kapnsolhat cc a vámoshoz vívó 1, : lc kcdési hálózatba . --- Az ország különböző tanyás tájain azonban ma nagyon változatos a, helyzet, s o városiasítást :, 'ráint mindenütt
294
KRÓNIKA
alkalmazható receptet rima ?ebet ajánlani . De mindenképpen hasznos, ha a tanyai problémákról való gondolkodásban ez a tényez ő , ez az igény is szerepet jtszik , Végezetül n ; ég egy t,itnillsilgra 'italok a tanyakérdés és a ,araaztkérdés régi viszonyával kapcsolatban . A tanyakérdés olyasféle függetlenedése a táraadaltni valóságtól , amire a múltból idéztem a példát, a mi mai viszonyaink között általában rriá' ne m lehetséges . De lehetséges a tanyák nieg(télésében az elhamarkodott á)talánositás, az egy oldalúság, a türelmetlenség, s ez mind olyan elem, ami a gondolkodást helytelen irányba viszi, a valóság felületes szemléletére vagy éppen figyelmen kívül hagyására esábkliat . Segíteni a tanyákon a fejlő dés folyamatát ma csak úgy lehet, hogy pontosan föl derítjük, hol miféle gazdaság : hajtóerő , érdekeltség m ű ködik, tisztázzuk ezek irányát , perspektíváját, s minúanütt az adottságoknak megfelel ő intézkedéseket tesszük . Ahol kell, a tanyai lakotok beköltözésének el ősegítésére, ahol lehet, tanyáik fejlesztése érdeké ben . De mindig velük együtt, jogos érdekeikkel összhangban . Mert a tanyavilág külsőrü más képet mutat ugyan, mint egy , városi lakótelep, de a kint lakók, úgy ahogy vannak , megannyian a mi társadalmunk tagjai, s az ő elő rehaladásuk szervei része egész társadal munk fejl ődésének . -- A tanyáink történetéb ől levonható tanulságok közül talán ez a legáltalánosabb 'rvényű . ERDEI SÁNDOR
