Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat havi tájékoztatója
X. évfolyam 3. szám • 2010. július
Rendezik a csíksomlyói tüdő- és fertőzőosztály helyzetét Sürgőssé vált a csíksomlyói tüdő- és fertőzőosztály elköltöztetése, mivel az egyház már tíz éve visszakapta a két osztálynak helyet adó épületet. Az elképzelések szerint a megyei kórház minden osztálya a csíkszeredai Nagy Laji dombján kapna helyet. Az illetékesek a szaktárcától átcsoportosítandó alapokra várnak a megvalósítás elkezdéséhez. 2. oldal Országos találkozó Csíksomlyón Hargita Megye Tanácsának faluképvédelmi programját is bemutatták Csíksomlyón, a Romániai Urbanisztikusok Szövetsége (RUR) tudományos bizottságának kétnapos szakmai találkozóján, a Jakab Antal Tanulmányi Házban május 28–29-én. Az ország minden részéből érkezett szakemberek ugyanakkor a székelyföldi falvak építészetét bemutató kiállítást is megtekintették. A megnyitón beszédet mondott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. „Hargita megyében a hagyo-
mányos építészet és a kommunista korszak uniformizáló építészete egyaránt jelen van, munkájuk, munkánk tehát van bőven” – jelentette ki. Kiemelte, hogy vidékünkön rengeteg szép épület készült, ugyanakkor számos kétes ízlésű és rossz minőségű is. E probléma megoldása érdekében a közigazgatási intézmé-
nyeknek lépniük kell, hangsúlyozta Borboly Csaba, ezért minél több felkészült szakembert be kell vonnunk a munkába, és mindehhez olyan világos jogszabályok szükségesek, amelyeket könnyű alkalmazni és betartani. „Tartanunk kell a lépést a nemzetközi trendekkel, megőrizve ugyanakkor
A TARTALOMBÓL
Első székely lovas haditorna 3. oldal Ködoszlatás a kisvállalkozók érdekében 3. oldal
– folytatás a 2. oldalon –
Terepszemle: haladnak a Hargita megyei projektek...
4. oldal
Elindult az INSIGHT-projekt 6. oldal Műemlékvédelmi közszolgálat alakult 7. oldal
Vándorkiállítás 2010
2
H���� MEGYEHÁZA
Kezdődhet az egészségügyi decentralizáció Június 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a decentralizációs törvénycsomag. Az önkormányzatok és a megyei egészségügyi igazgatóságok hozzáláthatnak a decentralizációt véglegesítő lépéshez: a kórházak átadás-átvételi szerződésének aláírásához. Átadás előtt az igazgatóságok frissítik az adataikat az átadott intézmények struktúrájáról és személyzetéről. A kormány elfogadta azt a sürgõsségi
kormányrendeletet, melynek értelmében az Egészségügyi Minisztérium kötelékébe tartozó 435 kórház közül 373 átkerül a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz. A decentralizációról szóló jogszabály július 1-jétől lépne életbe. Cseke Attila egészségügyi minister szerint a decentralizáció révén az önkormányzati vezetõk megkapják az eszközöket ahhoz, hogy felelõs döntéseket hozzanak a kórházak mûködtetéséhez.
Rendezik a csíksomlyói tüdő- és fertőzőosztály helyzetét A csíksomlyói tüdő- és fertőzőosztály elköltöztetéséről tanácskoztak május 27-én a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház könyvtárában megyei és városi elöljárók, a kórház vezetői és szakemberek. A két osztály elköltöztetése sürgőssé vált, mivel az egyház már tíz éve visszakapta a somlyói épületet, és azóta sem sikerült megoldást találni a kórházi részlegek számára. Ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium nemrég közölte, hogy nincs pénz a tervezett új épületre, ahová a szóban forgó részlegeket költöztetnék, ezért más megoldást kell keresni. A fő cél, a korábbi egyeztetések értelmében, a somlyói épület legalább részbeni, sürgős felszabadítása. A megbeszélés összehívására Hargita Megye Tanácsa kérte fel a kórház vezetőit. A megyei önkormányzat részéről jelen volt Borboly Csaba elnök, Sófalvi László alelnök és Orbán Béla, a közszolgáltatások igazgatóság vezetője, a kórház részéről Demeter Ferenc menedzser, Csíki Csongor orvos igazgató, továbbá részt vett Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Korodi Szabolcs építész, Bokor Márton, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság helyettes vezetője és Bulbuk Márton építőmérnök. Demeter Ferenc az elején vázolta elképzeléseit, a fertőzőosztály elköltöztetése viszont problémás, mert számos feltételnek kell megfelelni. Több felvázolt terv elhangzása után Borboly Csaba elmondta, támogatja, hogy minél hamarabb fogjanak neki az újabb szint építésének és a kazánház átalakításának, hogy már az ősszel elkezdhessék a munkálatokat. A megyei tanács elnöke azonnali lépéseket helyezett kilátásba: megszerzik a szükséges engedélyeket a közegészségügyi igazgatóságtól és az
egészségügyi minisztériumtól, a megyei önkormányzat júliusi ülésén átcsoportosítják a szükséges összegeket a költségvetésben, újabb szakjelentést készíttetnek, módosítanak a projekten, és kiírják a közbeszerzést. Hargita Megye Tanácsa jelentős összeget különített el erre a célra, jelentette ki Borboly Csaba, aki bízik benne, hogy még hozzá tudnak ehhez tenni további pénzösszeget. „Szeretnénk, ha az illetékes tárca mielőbb jóváhagyná, hogy a harmadik emeleten egy korszerű, EU-szabványoknak megfelelő műtő épüljön” – mondta a megyei tanács elnöke, aki szerint a kazánház helyén egy kétszintes épülettel újabb osztályok elhelyezését lehetne megoldani a Nagy Laji dombján, hiszen az a megyei stratégia, hogy amelyik osztályt csak lehet, felköltöztessék a Nagy Laji dombjára. Ezt Csíkszereda vezetősége is támogatja.
– folytatás az 1-es oldalról –
hagyományainkat” – zárta beszédét a megyei tanács elnöke. A megnyitón a jelen lévő szakembereket köszöntötte Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Ladányi László Zsolt prefektus is, továbbá Petru Filip szenátor, a felsőház közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottságának elnöke és Ioan Andreica, a Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Az ülés moderátora, Alexandru Sandu RUR-elnök elmondta, a szövetség konstruktív kapcsolatot ápol a fejlesztési minisztériummal, és erre törekednek a művelődési tárcával is. A Romániai Urbanisztikusok Szövetségének több mint 1700 szakember a tagja, a tudományos bizottságát pedig a megyék képviselői alkotják – településrendezők, építészek, mérnökök, földrajztudósok –, akik egyetemen, a közigazgatásban vagy magáncégeknél foglalkoznak településfejlesztéssel. A szakmai találkozó szervezését Csíkszereda polgármesteri hivatala és Hargita Megye Tanácsa támogatta. A résztvevők amerikai professzorok előadásait is meghallgathatták tájépítészet és összehasonlító urbanisztika témájában. A találkozó jó alkalom volt a településrendezési problémák megbeszélésére és tapasztalatcserére. A fórumon elemezték az Urbanismul – Serie nouă című szakmai folyóiratot, amelyet a Romániai Urbanisztikusok Szövetsége ad ki.
H���� MEGYEHÁZA
Ködoszlatás a kisvállalkozók érdekében Nem kell meghunyászkodniuk és nem kell vakon kifizetniük a rájuk szabott büntetést a kisvállalkozóknak, hanem bátran kérdőjelezzék meg a büntetés jogosságát. Tévhit, hogy a pénzügyőr azért száll ki a helyszínre, mert valaki felhívta figyelmét valamilyen rendellenességre, és ez mindenáron büntetést von maga után. A fenti végkövetkeztetést vonták le a megyeházán tartott június 4-i beszélgetésen, amelyet Ladányi Árpád Csaba, az Országos Pénzügyőrség idén kinevezett vezérigazgatója a mikrovállalkozók érdekében folytatott Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel és Birtalan József megyemenedzserrel, aki egyben a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke is. A pénzügyi ellenőrök nem felsőbb utasításra büntetnek, bármenynyire is szeretnek erre hivatkozni – mondta Ladányi Árpád vezérigazgató, egy általánosan elterjedt jelenségre hívva fel a megyei elöljárók figyelmét. Eszerint a legtöbb esetben, amikor a vizsgálódó pénzügyi ellenőr büntet, tulajdonképpen nem súlyos pénzügyi kihágásról van szó, hanem csupán apró könyvelési eljárásbeli hibáról, ami nem jogosítja fel százlejes nagyságrendű bírságok kiszabására.
Az általuk kiszabott bírság összegének 15%-a a pénzügyőröket illeti, ezért látva, hogy a sok esetben tudatlan vállalkozó habozás nélkül fizet, csak ne nőjön a bírság összege, semmi nem gátolja meg őket abban, hogy büntessenek. A megbeszélés végkövetkeztetését Borboly Csaba megyeitanácselnök ismertette. „Várjuk minden vállalkozó visszajelzését, aki volt már hasonló helyzetben. A fentiekben leírt esetek jelentése azért fontos, hogy ne azokat a vidéki vállalkozókat büntessék, akik kis üzletük forgalmának könyvvitelébe három lejt tévesen írnak be, hanem azokat, akik tudatosan hamisítanak, hogy elkendőzzék millió eurós nagyságrendű ügyleteiket. Az a probléma, hogy ezek a vállalkozók kapcsolataik révén visszarendelik az ellenőrt, akinek nem marad más, mint a kisvállalkozók sanyargatása, aki örvend, hogy ennyivel megúszta” – vázolta a megyei önkormányzat elnöke, hozzátéve: az RMDSZ azért kérte az Országos Pénzügyőrség vezető tisztségét, hogy elejét vegye a fent említett kihágásoknak, és amikor Ladányi ősszel újra megyénkbe látogat, azt állapíthassa meg: jó irányban változott a Hargita megyei pénzügyőrök hozzáállása a kisvállalkozókkal szemben.
3
Első székely lovas haditorna
A gyergyószentmiklósi Hagyományőrző Csabafiak Egyesülete és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében tartották Gyergyószentmiklóson május 15-én az első Székely Lovas Haditornát a gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi kertjében. Versenyszámok: Kopjás vitézi próba: – korabeli méretű, 3,6 m hoszszúságú kopjákkal kellett leemelni az oszlopokra akasztott karikákat. Három oszlopon 3–3 különböző méretű karika, melyek leemelése átmérőtől függően más pontszámot ért. Szablyás vitézi próba: – történelmi szablyák rekonstrukcióit használva káposztafejeket (csutakokat) kellett eltalálni. Három különböző méretű célpont a három oszlopon, a legkisebb a legértékesebb. Vaddisznóvadászat: – erre a lándzsa bizonyult a legmegfelelőbb fegyvernek. A vadat ló által vonszolt zsák jelentette, és ezenkívül két sérült vaddisznót is elejthetett a vitéz. Egy lándzsával rendelkezett mindenki, saját belátása szerint választott zsákmányt.
Íjászat: – a pálya közepétől 10 méterre felállított célra kellett lőni, a versenyző ügyességén múlt, hány vesszőt volt képes kilőni a pálya elejétől a végéig. A 90 cm átmérőjű céltáblán három koncentrikus kör jelezte a találat értékét. Fegyverforgatási bemutatónak is beillett ez az első Székelyföldi Lovas Haditorna. A négypróbás pályán hat vitéz szállt versenybe, a közönség nagy megelégedésére. A rendkívül jó hangulatú lovagi torna izgalma nem csak a vitézeket, hanem a lovakat is magával ragadta, elképesztő összhangban küzdöttek a székely hadfik és nemes állataik a legügyesebbnek járó elismerésért. A rendezvényre látogató közönség számára a produkciók történelemórának és fegyverbemutatónak illettek be. Kopják, íjak, szablyák használatának módozatai, a lovaglás mesterfokozatai, ló és lovas közötti összhang megteremtésének legfelsőbb fokon művelt formája elevenedett meg a zászlókkal kitűzött „harcmezőn”, ahol az ellenség fejét csutak, a vaddisznót szénászsák jelképezte.
4
H���� MEGYEHÁZA
Terepszemle: haladnak a Hargita megyei projektek kivitelezésével
A Regionális Operatív Program (ROP) által finanszírozott Hargita megyei projekteket mutatták be május 26án a csíkszeredai megyeházán rendezett sajtótájékoztatón. Jelen volt Simion Creţu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) igazgatója, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Sófalvi László alelnök és Orbán Béla, a megyei önkormányzat közszolgáltatások igazgatóságának vezetője. Borboly Csaba elmondta, az utóbbi két évben Hargita Megye Tanácsa projektek sorozatát indította el, 2008 óta rengeteg ROP-programra nyújtottak be pályázatot. „Nem sok olyan megye van az országban, mint Hargita, ahol rengeteg pályázatot nyújtottunk be” –
hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, rámutatva: egyetlen olyan projektje sem volt a Hargita megyei önkormányzatnak, amelyet hiányos terv vagy dokumentáció miatt utasítottak volna el. Borboly Csaba felsorolta a megyei tanács projektjeit, amelyekre uniós forrásokért pályáztak, és kiemelte, hogy bár gazdasági válság van, idén sikerült hatvan százalékkal növelni a megye költségvetését, ami a számos pályázatnak köszönhető. Ezt követően Orbán Béla igazgató részletes bemutatója következett minderről, kiemelve a 132-es megyei út felújítását. Simion Creţu igazgató az átláthatóság szükségességét hangsúlyozta. Szerinte fontos, hogy a Központi
Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék újságírói a helyszínen lássák, hogyan haladnak a munkálatokkal, és mire fordítják a vissza nem térítendő alapokat. „A sajtótájékoztatóra azért van szükség, hogy a lakosság értesüljön a munkálatok menetéről” – mondta Creţu.
Sófalvi László alelnök szerint felelősség és megtiszteltetés számára a 132-es megyei út felújításának koordinálása. A Szentegyháza – Homoródalmás – Brassó megye határa közti út rehabilitálására 2008-ban kötött finanszírozási szerződés egyébként az első az országban,
amelyet a Regionális Operatív Program keretében írtak alá. A sajtótájékoztatót követően a megvalósítás helyszínén mutattak be a sajtó képviselőinek két projektet: a csíkszeredai Autoworkshop S&M Kft. vállalkozásfejlesztési, valamint Hargita Megye Tanácsának a 132-es megyei út felújítását célzó projektjét Szentegyházán. Az Autoworkshop S&M Kft. az autóműhelyébe vásárolt gépeket a pályázatból, amelynek összértéke 234 749,00 lej, a kapott támogatás értéke pedig 138 087,65 lej. A vállalkozás sikeres pályázatát a 4.3 beavatkozási terület keretében finanszírozta a ROP. A 4.3 beavatkozási terület jelenleg a második fordulójánál tart, amelyben a leadott pályázatok összértéke 6 millió euróval meghaladja a rendelkezésre álló keretet.
P�������� MEGYEHÁZA
5
Napkollektorokat a székelyföldi háztartásokba! A napkollektorok vízmelegítésre vagy áramfejlesztésre való használata kifizetődő lehet Hargita megyében, és a lakosság számára is elérhető áron beszerezhetők – derült ki a június 11-én szervezett napenergia-szeminárium alkalmával. A csíksomlyói rendezvényen a napenergia felhasználása mellett szó esett más alternatív energiaforrásokról is, amelyek mind gazdaságosak. Annak ellenére, hogy Hargita megyében inkább a vízenergiára és a szélenergiára van potenciál, a napkollektorok nagy választékban és elérhető áron beszerezhetők – hangzott el pénteken Csíksomlyón azon a szemináriumon, amelyet a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat által futtatott SEE – A napenergia használatának elterjesztése a háztartásokban című, 150 000 eurós költségvetésű ismeretterjesztő és népszerűsítő projekt keretében szerveztek, és amelyen megyei tanácsosok és vállalatvezetők vettek részt. Hargita Megye Tanácsa felkarolja a megújuló energiahordozók használatát, és támogat minden kezdeményezést, amely ily módon terhet vesz le a lakosság válláról, mondta megnyitóbeszédében Borboly Csaba megyeitanács-elnök. „A lakosság már nem idegenkedik az új technológiáktól, egyre több ház tetején látni napelemeket. Rá kell éb-
reszteni a lakosokat, hogy hamar megtérülő befektetésről van szó, ráadásul egyre elérhetőbb áron. Sok kicsi sokra megy, és apránként Hargita megye akár függetlenítheti is magát energetikai szempontból” – fejtette ki a megyei önkormányzat elnöke. Kelemen Gábor projektfe-
törvényről beszélt a hallgatóságnak, elmondva, hogy a jogszabály növeli a befektetők bizalmát a megújuló energiaforrások előállító rendszerében, ami hozzájárul az üzleti szféra megerősödéséhez. Ugyanakkor a magánszférában és a kistermelők körében is lehet arra számítani,
lelős, a megyei tanács fejlesztési igazgatóságának munkatársa bemutatta az SEE projektet, majd a meghívott előadók bemutatói következtek. Antal István parlamenti képviselő a megújuló energiaforrások használatát népszerűsítő
hogy egyre többen vesznek részt a projektekben. A képviselő ismertette a törvény szociális vonatkozásait is, kifejtve, hogy alkalmazása a munkahelyek számának növekedését és az elszigetelt települések életszínvonalának emelke-
dését eredményezheti. Vallasek István, a Sapientia egyetem szaktanácsadója előadásában példákkal, időjárási statisztikákkal támasztotta alá, milyen lehetőségek vannak Hargita megyében a megújuló energiaforrások alkalmazására, majd a Környezetvédelmi Alap (AFM) részéről Lőrincz Csilla igazgató ismertette a Zöld Ház program részleteit, valamint a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumhoz tartozó AFM 2010-es programjait. Az igazgató a Zöld Ház programmal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a banki szektor is érdeklődik a program iránt, ami két okból is bizakodásra ad okot: egyrészt a kedvező hitelek nyújtása a program sikerességét biztosíthatja, másrészt a pénzügyi szféra érdeklődése azt jelzi, hogy a környezettudatos gondolkodás az üzleti világban is kezd fontossá válni.
6
P�������� MEGYEHÁZA
EIindult az INSIGHT-projekt
Újabb előadás-sorozat a Közösségi Agrárpolitikáról Hargita Megye Tanácsának Fejlesztési Igazgatósága, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamarával együttműködve INSIGHT névvel újabb pályázatot nyújtott be az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságához, amelynek célja információ szolgáltatása Hargita megye lakosságának és gazdáinak, ezáltal Hargita megye mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének fellendítése. 2010 májusában lépett érvénybe a pályázat lebonyolításáról szóló szerződés a megyei tanács és az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főosztálya között, amelynek értelmében 2010 május – 2011. április között mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokra kerül sor Hargita megyében. A pályázat célja az európai mezőgazdasági modell megismertetése a helyi gazdákkal, valamint azoknak a lehetőségeknek és előnyöknek a megvitatása, amelyek a közös agrárpolitika által a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, valamint az egész társadalom számára nyíltak Európában annak a világpiacon való megerősödött jelenléte miatt. A Hargita megye lakosságát és helyi termelőket megszólító pályázat során az újságok gazdasági rovataiban havonta megjelenő cikkek, tematikus képzések, vidékfejlesztési konferenciák, valamint hagyományostermék-vásárok révén külföldi és helyi szakértők mutatják be a közös agrárpolitikát, annak előnyeit, hátrányait, alkalmazási feltételeit és alkalmazhatóságát a helyi lakosság, gazdák, vidéki termelők számára. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósága által nyújtott támogatás erre a pályázati típusra általában 50%. Csak kivételes, jól megindokolt esetben nyújtanak 75%-os finanszírozást, ami jelzi a képzések fontosságát. Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 84 577,00 eurót folyósít az INSIGHT projekt megvalósítására, Hargita Megye Tanácsának hozzájárulása 24 859,00
eurót tesz ki. A pályázatban partnerként részt vesz a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság. A projekt célkitűzései között szerepel a Hargita megyei vidéki lakosság ismereteinek bővítése az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját illetően. Kiemelt helyet kap a termelők sokoldalú szerepének tudatosítása a lakosság köreiben, valamint a közös agrárpolitika alkalmazásának helyi lehetőségei és jelentősége. A pályázat során a projektet lebonyolító munkacsoport felhívja a lakosság és a vidéki termelők figyelmét az új kihívásokra (elsősorban a globális felmelegedéshez kapcsolódó kihívások, újrahasznosítható energia, biodiverzitás), és népszerűsíti az egészséges táplálkozási szokásokat a megye lakosságának körében.
A projektet lebonyolító munkacsoport öt tematikus szemináriumot és egy mezőgazdasági és vidékfejlesztési konferenciát tervez, amelyeken várhatóan 250, illetve 150 résztvevőnek szolgáltatnának hasznos információkat. Emellett egy 500 példányban megjelenő egészséges táplálkozásról szóló kiadványt fognak eljuttatni az iskolákhoz és napközikhez. A pályázat eredményeként három új mezőgazdasági vállalkozás indulását várják a kivitelezők, azonkívül számítanak a termelők és fogyasztók közti kapcsolat erősödésére és a modern farmok számának emelkedésére. A pályázat további hozadékaként az étkezési szokások megváltozását a lakosság 5%-ának körében és a helyi termékek iránt való érdeklődés 10%-kal való növekedését remélik.
I������ MEGYEHÁZA
7
Látva lássuk értékeinket Túros Esztert, Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetőjét kérdeztük.
lehetne tenni ennek a közszolgá- kességük, ezáltal pedig könnyeblatnak, hiszen az épített örökség ben, ésszerűbben javíthatunk mindannyiunké. rajtuk. Azt szeretném, ha a közszolgálatot a szakma vinné előre, – A közelmúltban hasonló tevé- ha a közszolgálat valóban segíte– Mi a szerepe a nemrég megala- kenységű munkacsoport műkö- ni tudná a szakemberek munkádött Hargita Megye Tanácsának ját (gondolok itt pl. a régészeti kult közszolgálatnak? urbanisztikai osztályán. Van kap- programra), és nem akadályozná – Hargita Megye Tanácsának az csolat a közszolgálat és a korábbi azt támogatása fejében. Ehhez elmúlt egy-két évben számos munkacsoport között? azonban a szakma részéről is nyiolyan programja intottságra, előítélet-mendult, amely épített tességre van szükség. örökségünk védelmét, illetve annak promo– Mi tartozik a műemlékválását célozta meg. védelmi közszolgálat haAz új alintézmény ketáskörébe? Kérem, foglalja retében ezeket szeretössze, milyen tevékenysénénk közös mederbe geket terveznek a jövőben. terelni, egységesen átgondolt, ám mégis – A megyei tanácstól öröszerteágazó tevékenykölt programok mellett ségek szervezésével. számos új tevékenysége A hatékony tevékenyis lesz a közszolgálatnak. ségnek természetesen Nagy hangsúlyt kap majd jelentős anyagi feltéa helyi önkormányzati vetelei vannak, hiszen a zetők, település-rendezési műemlékvédelem, az szakemberek, műemléképített örökség egy tulajdonosok és a szakma olyan terület, amelyre (építészek, művészet-törsoha nincs elég pénz. ténészek, műemlékvédők) Hiába javítanak fel folyamatos párbeszéde, szakszerű módon épütájékoztatása. Képzéseket leteket, hiába vannak szervezünk abból a célból, kitűnő szakemberek, hogy a kötelezettségek a műemlék-tulajdomellett lehetőségeket munosok számára így is tassunk fel az épített örökgyakran teher a műség védelmére, hogy megemlék. Tehernek érzik ismertessük e lehetőségek Túros Eszter a törvények által előírt elérésének módjait is. kötelezettségeket, a szakszerű – Van. Azok a programok, ame- Az iskoláknak, diákoknak és tavédelem feltételét jelentő anya- lyek tartalmuknál fogva kapcso- nároknak is szervezünk progragiakról nem is beszélve. Nyilván lódtak az épített örökség témá- mokat: fotó- és rajzpályázatokat, azt várnák el, hogy ha már erre jához, és amelyek jellegüknél nem rendeltetésszerű kiállítófea célra külön intézmény alakult, fogva egy alintézmény által is lületeken tárlatokat, nyári gyaakkor az előbb érintett problé- lebonyolíthatóak, szinte kivétel korlatokat. E programok célja a mákat orvosolja. Mivel az anyagi nélkül átkerültek a közszolgálat- figyelemfelkeltés – hogy látva lehetőségek korlátozottak, úgy hoz: a székelykapu-program, a lássuk értékeinket. Hangsúlyos gondolom, azon túl, hogy támo- régészeti ásatások program, a lesz épített örökségünk promovágatunk sürgősnek vélt, szakszerű székely szimbólumok kutatása lása is: kiállításokat, szakkönyvek beavatkozásokat, rengeteg prob- például. Annak, hogy több rokon megjelenését, műemlékek gömlémát meg lehetne előzni ezen a témájú program egy helyen talál- bpanorámájának elkészítését (ez területen is megfelelő hozzáál- kozik, abban látom jelentőségét, utóbbit Kovászna Megye Tanálással. Az lenne szép, ha rengeteg hogy ezek a tevékenységek talán csával közösen) támogatjuk. Itt embert, minden korosztályt be így jobban átláthatóak lesznek, fontos szempont, hogy a népszelehetne vonni, haszonélvezőjévé mind a jó oldaluk, mind a nehéz- rűsítő szándék a szakmai-sággal
8
I������ MEGYEHÁZA
találkozzon. Hogy e két fogalom szinonimává váljék e tekintetben. A közszolgálat ugyanakkor folyamatosan tájékoztatni is szeretné az érdekelteket az aktuális pályázati lehetőségekről.
roly Egyesüléssel, a Csíki Műemlékvédő Egyesülettel, a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társasággal, a Kőlik Művelődési Egyesülettel. A Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, a Csíki Székely Múzeummal is van már kapcsolat, együttműködés.
– A műemlékvédelem szerteágazó tevékenyég. Hány alkalmazottja van a közszolgálatnak, és milyen tevékenységi területekre terjed ki tevékenysége? – A közszolgálat tevékenységébe mennyire vonták be Hargita me– Kevés emberrel indul a köz- gye lakosságát? szolgálat, jóformán csak magam vagyok, aki a tevékenységekkel – Például az Épített Örökségünk foglalkozik. Éppen ezért nem kis feladat előtt állok, hiszen a működés látványos elemei rengeteg elő- és utómunkálatot igényelnek, rengeteg időt. Ilyen keretek között úgy látom, hogy akkor van esélye a közszolgálatnak a hatékony működésre, ha folyamatosan együttműködik más intézményekkel és ha folyamatosan bevonja a szakmát tevékenységébe.
Fotópályázat egy olyannyira nyitott kezdeményezés, hogy bár a lehetőség szintjén bárki részese lehet. Hiszen a pályázók széles köre mellett a versenyfotókat szinte bárki megcsodálhatja majd. Nemcsak hogy vándorkiállítást szervezünk az anyagból, hanem kiállítjuk olyan hétköznapi helyszíneken is, mint a bevásárlóközpontok vagy buszmegállók. Ez csak egy példa, de igyekszünk nyitottak lenni. Ez alapvető feltétel a hatékonyságnak. Bodor Zsolt
– Más intézményekkel van kialakulófélben együttműködés? – Van, de ahogy a kezdet kezdetén lenni szokott, most keressük az együttműködés lehetőségeit. Fontos partnernek tekintem a Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságát, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, annak erdélyi munkatársait. Remélem, hogy sikerül majd együttműködni a civil szervezetekkel is, különösképpen az Országépítő Kós Ká-
Vándorkiállítás 2010
Kiadja Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Energiatakarékossági Ügynökség Szerkesztőbizottság: Benedek-Székedy Sándor, Bodor Zsolt, Kopacz Emőke, Muszka Sándor, Nyírő Ágnes, Simon Emil. Készült a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában.
www.hargitamegye.ro
