SZ A K M A I OL DAL
Rendet kell vágni az irányelvek tömegében Ma is alkalmaznak és finanszíroznak olyan terápiákat, beavatkozásokat, amelyek eredményességére és hatásosságára nincs egyértelmű evidencia, csupán a poroszos rendszerből tapasztalati úton maradtak a gyógyítókra Fülesdi Béla szerint.
Jelenleg közel félezer szakmai irányelv van, ám jó, ha a mintegy 460-nak csupán fele marad érvényben, ugyanis annyira régiek és kidobandóak ezek az „útmutatások”. Már folyik az új irányelvek szerkezetének kialakítása. Az előkészítést a Szakmai Kollégium végzi, a GYEMSZI pedig módszertani központként közreműködik abban, hogy egységes legyen az irányelvek megfogalmazása – tájékoztatta a hallgatóságot dr. Belicza Éva minőségügyi szakértő, az SE EMK munkatársa és a GYEMSZI tanácsadója a Medical Tribune Költséghatékonyság a gyógyszeriparban és az egészségiparban 2. címmel október elején megrendezett konferenciájának Terápiaválasztás és felelősség című szekciójában. Ma is alkalmaznak és finanszíroznak olyan terápiákat, beavatkozásokat, amelyek eredményességére és hatásosságára nincs egyértelmű evidencia, csupán a poroszos rendszerből tapasztalati úton maradtak a gyógyítókra, fogalmazott dr. Fülesdi Béla professzor. A Szakmai Kollégium elnöke saját szakterületéről, az aneszteziológiából és intenzív terápiából hozott példákat: többek között a stroke-betegek manniso-
24
Orvosok Lapja 2012 | 11
los kezelését említette, amelyről utóbb derült ki, hogy a betegség egyes típusában inkább árt, mint használ. Mint hangsúlyozta, ideális esetben egy-egy terápiára jól megtervezett és kivitelezett klinikai vizsgálatokat végeznek, amiből egyértelmű evidenciákat lehet szerezni. Ezekből az evidenciákból készülnének a szakmai irányelvek, és ezek után történnének meg a finanszírozási befogadások. Ezzel szemben a szakmai irányelveknek
Prof. dr. Fülesdi Béla
több csoportja is van, s az utóbbi időben markánsan az explicit bizonyítékokon alapuló irányelvek súlya nőtt meg. Előzetes kutatási adatok – ijesztő eredmények Hogy a terápiák mennyire hatásosak és eredményesek, arról OEP-adatok alapján próbált képet adni dr. Belicza Éva három diagnóziscsoportra vonatkozóan. Az akut szívizominfarktus, a stroke és a csípőtáji törések kezelésének eredményességi vizsgálatát mutatta be a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan. Az adatokból kiviláglik: az infarktust követő PCI-beavatkozások száma jelentősen, két-háromszorosára megnőtt, s immár nincs okunk szégyenkezni a nemzetközi összevetésben. A betegek halálozása azonban egy, illetve három hónapon, valamint egy éven belül mégsem mutat kedvező változást, sőt: nemzetközi összevetésben kiemelkedően magas (finn, holland, svéd, norvég), ugyanis a kor és nem szerinti kiegyenlített adatok alapján a betegek majdnem 40 százaléka egy éven belül meghal! Tehát van egy hatásos terápia, jó a hozzáférés is, ám az eredményességen ez nem látszik igazából, tette hozzá. Ez a tendencia nemcsak az infarktusra, de a stroke-ra is igaz: a betegek 36 százaléka meghal egy éven belül, míg a „legrosszabb” adat 27 százalék az említett országok közül. Ugyanez a negatív eredmény jellemző a csípőtáji törésen átesettekre is: az egy éven belüli halálozási arány 41 százalékos, míg 23-24 százalék a finneknél,
SZ A K M A I OL DAL
más az egészségpolitikai célkitűzés, s hogy nem valósul meg a szabálykövetés – mert akkor miért is van szükség szakmai irányelvek megfogalmazására, protokollok készítésére?
Nem lehet úgy dolgozni, hogy mindig más az egészségpolitikai célkitűzés, s hogy nem valósul meg a szabálykövetés – mert akkor miért is van szükség szakmai irányelvek megfogalmazására, protokollok készítésére?
svédeknél. Pilot, vagyis előzetes kutatási adatokról van szó, hangsúlyozta Belicza Éva, de tagadhatatlanul mutatják a problémát. Kérdés tehát az, hogy mi a hatásos terápia, illetve az, hogy mi az eredményes ezek közül, és tudja-e ezt nyújtani az ellátó a betegeknek. De nem szabad megállni a kórházaknál, hiszen az ellátások többsége a kórházi kezelést követően zajlik a különböző ellátási szinteken, vagyis a járóbeteg-szakellátásban, alapellátásban. Érdemes megvizsgálni, mi is történik valójában a betegekkel: megkapják-e a megfelelő ellátást, valóban alkalmas-e egy részleg a rehabilitációra, vagy csak a magasabb szorzó miatt nevezik így, illetve maguk a betegek betartják-e a kívánatos terápiát. Az oki kvalitatív vizsgálatok sziszifuszi munkát igényelnek, ám szinte semmit nem érnek, ha nincsenek elkötelezett döntéshozók egészségpolitikai, kormányzati szinten, hívta fel a figyelmet. Nem lehet úgy dolgozni, hogy mindig
Kidobott pénz a terápia? A COPD-s betegek terápiájára fordított 10,5 milliárd forint fele kidobott pénz, ugyanis terméktől függetlenül a páciensek 65 százaléka egy hónap után nem folytatja a gyógyszerezést, nyolc hónap után csak 20–25 százalékuk marad adherens – vizsgálta a terápia hatékonyságát a beteg-együttműködés oldaláról dr. Szolyák Tamás, a Novartis vezérigazgatója. Többszintű betegség-felismerésről van szó, a COPD-s betegek nagy többsége ugyanis komorbid beteg, rendszeresen jár a háziorvoshoz. Bár a krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedők nagy része rendszeresen megfordul más egészségügyi problémái kapcsán a háziorvosánál, ám Szolyák Tamás szerint a családorvos nem fordít kellő energiát arra, hogy kövesse a beteget, így nem tudni, hogy a páciens szedi-e a gyógyszerét, használ-e a terápia számára. Ráadásul a COPD-s betegek nagy része dohányzik, holott számos tanulmány bizonyítja, hogy a leghatékonyabb eszköz a terápiás hatékonyság növelésére a leszoktatás. Költséghatékony finanszírozás nem oldható meg pusztán gyógyszerrel, szükség van a betegek együttműködésére. Mindemellett a betegek kallódnak a rendszerben, nincs felelős, aki irányítaná őket, hogy megtalálják a megfelelő ellátást Szolyák Tamás szerint. A gyógyítók sincsenek könnyű helyzetben: rendszeresen kudarcélmény éri őket, ha COPD-s betegek kezelnek, ez a gyógyító munka kecsegtet a legkevesebb sikerrel. A betegnek pedig kellemetlen a terápia, például inhaláláskor olyan, mintha homok menne a szájukba,
nyilván ennél sokkal élvezetesebb cigarettázni, tette hozzá. Jelezte ugyanakkor: lehetetlen elvárás, hogy az orvosok jobban gyógyítsanak olyan rendszerben, amely nem a gyógyítás irányába mutat, tele van kódolási problémákkal, nehéz tisztán látni az adatokban, például hogy asztmás vagy COPD-s a beteg, milyen kórral jelentették – ez komoly gond. A másik probléma, hogy a gyógyszergyári promóció is befolyásolja az orvosi terápiát. Példaként hozta fel, hogy egy frissen felfedezett COPD-s beteg egy hónap alatt háromféle inhalációs készítményt kapott egyszerre, miközben a betegsége stádiuma enyhének, középsúlyosnak minősíthető. Valós változásra van szükség, több ponton kell beavatkozni az eredmény érdekében Szolyák Tamás szerint. Definiálni kell a terápiás eredményt a betegség stádiumának megfelelően, ehhez definiálni kell a folyamatot, hol diagnosztizálják, milyen módon, milyen lépéseket kell megtenni, mielőtt a beteg megkapja a terápiát, és meg kell határozni a felelősségi köröket. A finanszírozást is ehhez kell igazítani: amíg a beavatkozást finanszírozza az OEP, addig nem a terápiás célok, eredmények érdekében fogják menedzselni a betegséget az orvosok. A beteg most a saját gyógyulása felelősségét s ezen keresztül az egészségével szembeni felelősségét is áthárítja az orvosra. Szolyák Tamás ezért nem tartja ördögtől valónak, hogy a beteget a terápiája finanszírozásába bevonják, bár ismeretes, nagyon komoly vita zajlik az analóg inzulin újfajta támogatási rendszere körül, és mindenki az Alkotmánybíróság döntését várja.
Sándor Judit
Orvosok Lapja 25 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
Magyarország fel kíván zárkózni a fejlett országok közé A közelmúltban a Figyelő című hetilap Medicina konferenciáján dr. Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója az egészségipari innovációs stratégiáról beszélt.
Mint mondotta, válság van, tehát a kitörésre lehetőséget kell keresni. Ilyenkor számba vesszük, hogy ténylegesen mire van szüksége az embereknek, mi Magyarország adottsága, és mi fejlődik igazán a világban. Arra a felvetésre, hogy vajon összejön-e az a „kritikus tömeg”, aki hatására prioritást élvezhet a kutatás-fejlesztés, azt mondta, a felfedező kutató, az újító mérnöktehetségeket elsősorban ez vonzza ide. Ugyanakkor az innovációs lánc vagy inkább hálózat nyújtotta feltételek közt születnek meg azok az új technológiák, amik a diagnosztikát, a terápiát, az egészségügyi ellátást, megújítják-átalakítják, a szolgáltatók, a betegek és az orvosok között új viszonyt teremtenek, s az egészséggazdaság szereplői közötti együttműködést, továbbá versenyt is gyökeresen megváltoztatják. Mindennek az elindítója és mozgatója az orvosbiológia és az információs-technológia fejlődése. Az a roppant várakozás, amit a társadalomban és a gazdaságban mindez ébreszt. Oberfank Ferenctől a hallgatóság megtudhatta, hogy az orvosbiológiai kutatások több mint 4000 betegség molekuláris alapjait tárták fel. Ezek közül
26
Orvosok Lapja 2012 | 11
csaknem 250 betegségnél szolgál már a molekuláris terápia. Az elmúlt évtizedben évente 17-34 új molekula terápiás alkalmazását engedélyezték. Ugyanakkor, ha ebben az ütemben halad a tudományfejlődés, akkor évszázadok kellenek ahhoz, hogy az alapkutatási adatok klinikai hasznosításra kerüljenek. „A közelmúltban Matolcsy György gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a gazdaságpo-
Dr. Oberfrank Ferenc
Jelenleg az átalakítás, átalakulás kínjait éljük, ami egyaránt felvetít apokaliptikus és euforikus végleteket.
litika középpontjában a növekedés, a munkahelyteremtés, a hozzáadott érték növelése, a beruházások növelése, a KKV szektor fejlesztése, az innováció és a K+F állnak. Magam is részt veszek ebben, így tudom: intenzív munka folyik. Készül az »országstratégia«, a »nemzeti innovációs stratégia«, a kapcsolódó »ágazati stratégiai programok« és az »ágazati K+F+I fehér könyvek«, köztük az egészségipari fehér könyv kidolgozása. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi államtitkárságon is komoly konzultációk folynak az ágazati K+F megerősítéséről. A kutatási infrastruktúra megerősítésére és európai együttműködések beemelésére hivatott NEKIFUT-programot is leporolták. Abban is bízhatunk, hogy ezeknek az anyagoknak valódi társadalmi vitája lesz. Ami nagyon fontos: a szükséges mozgósítás érdekében az érintettek, vagyis az egész társadalom tájékoztatása, a stratégia és a prioritások legitimálása. Hát kérem, így tényleg meglesz a kritikus tömeg” – magyarázta a szakember. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy néhány ínséges év(tized) után végre a jól célzott K+F pályázatok is stratégia mentén indulnak el. Nagyon nagy a várakozás. De elismerte, hogy nagy a csalódottak, szkeptikusok száma. Lassan elfogynak a „rendkívüli” EU-források és át kell állni a „rendes” források elérésére. Itt a K+F+I terület kiemelt lehetőségeket kap, mert EU-prioritás. Jól tükrözi ezt például a hamarosan induló Horizont 2020 program. „Az elégedet-
SZ A K M A I OL DAL
lenség a jó irányú változtatások kiváltására és a holtponton való átsegítésére energiákat is generálhat. A kormányzatokon belül mindig vannak aktív szövetségesek és ellenzők, meg sajnos passzívak is. A szövetségeket támogatni kell, az ellenzőket, a passzívakat pedig lehetőleg meggyőzni vagy semlegesíteni. Én úgy tapasztalom, hogy nagyon erős szövetségesekre leltünk. Jelenleg az átalakítás, átalakulás kínjait éljük, ami egyaránt felvetít apokaliptikus és euforikus végleteket. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy olyan szellemi erőforrásokkal rendelkező, demokratikus, piacgazdaságot működtető társadalomban, mint a miénk, több-kevesebb veszteséggel ugyan, de mindig születik egy új minőség. „Vérben és mocsokban”, sajnos, de végül a rendszer konszolidálódik. Voltaképpen valami olyan hiányzik, amelytől minden nélkülözhetetlen résztvevő úgy érzi, hogy egy együttműködő-versengő rendszer része. Aminek létében, alapvető működési szabályainak betartásában egyaránt érdekelt, aki egészséges maradni, gyógyulni, gyógyítani, kutatni, fejleszteni, kereskedni, profitot maximalizálni, választást nyerni és büszkélkedni akar.” Elmondta továbbá, hogy az úttörő Magyar Tudományos Akadémia korábban talán soha – de legalábbis nagyon régen – nem látott intenzitással erősíti a kiemelkedő kutatóhelyeit, és a „Lendület Programmal” a kutatóegyéniségek munkafeltételeit az intézethálózatában, valamint az egyetemi kutatóhelyeken. Ugyanakkor EU forrásokból valamennyi egyetemen – a budapestiek mellett Pécsett, Debrecenben és Szegeden – hatalmas fejlesztések történtek. Ezekből az MTA kutatóhelyei sajnos kevésbé részesedhettek, de sok helyen világszínvonalú emberi erőforrás és infrastruktúra van. A tehetséges magyar kutatók hatalmas pénzeket nyernek el külföldi
A tehetséges magyar kutatók hatalmas pénzeket nyernek el külföldi pályázatokon
pályázatokon. Ahol a laboratóriumukat befogadó intézet, egyetem vezetése megfelelő feltételeket, védelmet biztosít, onnan nem elvándorolnak a kutatók, hanem oda visszajönnek, és magukkal hozzák a külföldön szerzett tudást, tapasztalatot, kapcsolatrendszert. Tessék figyelni a „Lendület Program” által támogatott kutatókat és kutatóhelyeiket! Kemény feltételekkel a legkiválóbbak kapnak támogatást. Mindennek szerencsére látható a nyilvánvaló eredménye, amit a világ tudományossága és a társadalom is nagyra értékelhet. Bátran figyeljék az MTA honlapját! Igen ám, de a klinikumban, a gyakorlatban dolgozó orvosok ebből nem sokat tapasztalnak. Oberfrank Ferenc előadásában elmondta, sokukkal tart kapcsolatot. Ami érték a kutatásban, az
Fontos volna megérteni, hogy mitől lesz orvos valaki, és céljait miért nem találja meg itthon? Ez nem csak a politika felelőssége. A társadalom és az orvosok maguk is megkeserítik egymás életét.
a klinikumban sem más, vagy annak kellene lennie. Fontos volna megérteni, hogy mitől lesz orvos valaki, és céljait miért nem találja meg itthon? Ez nem csak a politika felelőssége. A társadalom és az orvosok maguk is megkeserítik egymás életét. A zilált intézményrendszer, a méltatlan egzisztenciális helyzet, az orvos-orvos közötti igazságtalan, érték- és teljesítményalapot nélkülöző különbségek végtelenül próbára teszik a tisztességes többséget. Nekik nagyon elkeserítő az a meg nem értés, amivel általában találkoznak. Tény az is, hogy bizonyos klinikai központokban a fiatalok egy-egy álláshelyért versengenek, és pezsgő tudományos élet zajlik. Persze hatalmas testi-lelki teher egy ilyen klinika vezetése, mert folyamatos kézitusában lehet csak egyik napról a másikra megteremteni a feltételeket. Ez nagyon nagy baj, mert a tehetséges vezetők túlterheltek és összeroppanhatnak, vagy időnek előtte kiéghetnek. Természetesen ezt sokáig nem szabad hagyni. Ugyanakkor tudni való, hogy mindenkinek
Orvosok Lapja 27 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
képtelenség egyformán kedvezni. Világos stratégia és munkamegosztás alapján a legkiválóbb adottságúaknak kell perspektívát, biztos feltételeket adni, ott, ahol a képességeik a legjobban érvényesülhetnek. Ők pedig megteremtik a többieknek mindazt, ami szükséges. Egy tiszta rendszerben helyére kerül a tengernyi feladat, senki nem marad munka, megélhetés nélkül. A kaotikus, „aki kapja marja” rendszerben viszont mindenki mindenkinek farkasává válik... A siker elsődlegesen a politika felelőssége. Az eszközeivel olyan helyzetet kell teremteni, amelyben összhangba hozható a gazdaság-, a költségvetési-, és az egészségpolitika stratégiai célja és tevékenysége. Ma azt tapasztaljuk, hogy kormányzati szinten a kettő egymással ellentétes, márpedig ez rövidtávon rendkívül káros. „Meggyőződésem, hogy a pénzügyi és a gazdasági célok az egészségügyiekkel összhangba hozhatók, különösen akkor, ha a folyamatokat nemcsak a költségvetés szintjén monitorozzuk. A gazdaság célja a nyereség szerzése, ami azonban nemcsak profit, hanem társadalmi haszon és az állam képességeinek a növekedése is. Az egészségügy költségeit és
28
Orvosok Lapja 2012 | 11
A megtérülést nem egyedül a gazdasági szereplőknél jelentkező profit, az államnál kimutatható adóbevétel-növekedés és átcsoportosítható költségvetési forrás, még nem is csupán a megnövekedett foglalkoztatás, hanem a felsorolt valamennyi egyéb terület együttes figyelembe vételével kell kikalkulálni.
A pénzügyi és a gazdasági célok az egészségügyiekkel összhangba hozhatók, különösen akkor, ha a folyamatokat nemcsak a költségvetés szintjén monitorozzuk.
eredményességét nem a költségvetésnek okozott kiadásokban kell mérni, hanem az egészségnyereségen és az életminőség-növekedésen, amit a működése eredményez. De ez még nem elég! Ide kell számítani azt is, amivel az állam és a gazdaság működési biztonsága és hatékonysága javul, továbbá azoknak a terheknek a mérséklődését, amit az egészségesebb, munkaképesebb, tovább élő lakosság révén tapasztalhatnak a gazdasági szereplők, a társadalom tagjai. A hazai gazdaságtudomány és statisztika adóssága, hogy nem dolgozott ki olyan monitoring-rendszert, ami ezt meggyőzően mutatja. Sajnos ebben szintén elmaradtunk a fejlett világtól. Az USÁ-ban, a fejlett európai országokban – egyebek között Finnországban – például ezt nagyon jól tudják és gyakorolják. Tessék letölteni az USA Tudományos Akadémiájának vagy a finn tudományos és technológiai hivatal-
nak, a TEKES-nek az anyagait, esetleg az Európai Kardiológus Társaság, az Európai Agytanács által támogatott tanulmányokat! Nem ördöngösség, ami azokban található”. Kiemelte, hogy egy megbízható monitoring a rendszer valamennyi szereplőjének lehetővé teszi annak minden szintjén a tervezést, a folyamatok, a beavatkozások eredményességének, hatékonyságának követését, mindenekelőtt a befektetések megtérülésének a vizsgálatát. Ugyanis egyet mindenkinek el kell fogadnia, akár gazdasági, akár egészségügyi szereplő is valaki: elengedhetetlen, hogy a befektetett források megtérüljenek. Az előbbiek alapján azonban a megtérülést nem egyedül a gazdasági szereplőknél jelentkező profit, az államnál kimutatható adóbevétel-növekedés és átcsoportosítható költségvetési forrás, még nem is csupán a megnövekedett foglalkoztatás, hanem a felsorolt valamennyi egyéb terület együttes figyelembe vételével kell kikalkulálni. Ehhez rendszerben kell látni a gazdaságot, a társadalmat, az egészségügyet stb. Olyan eszközök alkalmazása szükséges, amely a kölcsönösen kedvező folyamatokat juttatja érvényre. A megfelelő megtérülést hozó K+F+I területek kiválasztási kockázatának elfogadható szintre csökkentéséhez, a K+F+I tevékenység hatékonyságának vizsgálatához a politikai, közintézményi, kutatói, ellátó és vállalkozói szintnek egyaránt rendszeres és megbízható információkra, továbbá objektív (független) tanácsadásra van szüksége. „A
SZ A K M A I OL DAL
boldogulást hozó fejlődés irányát és a gyakorlatban tapasztalt eredményeket az a modell határozza meg, amiben gondolkodunk, kommunikálunk és működünk. A jó modell összhangot teremt a különféle érdekek, törekvések között. Akkor jár mindenki a legjobban, ha a rendszer összehangolt célok követésére optimalizált. Természetesen a rossz modell is jó valakinek, de abba hiába erőltetünk bele több erőforrást, attól sem az eredményessége, sem a hatékonysága nem javul meg. A többség így mindig vesztesnek érzi magát, hiszen elúszik a választás, a piac, az egészség, az életminőség, a perspektíva, a felzárkózás, s nem utolsó sorban a boldogság…” Elmondta továbbá, hogy a megfelelő rendszert fenntartó, azaz fejlett országokban tapasztalható termelés-növekedés 7/8-a új technológia bevezetésére vezethető vissza. A megfelelően végrehajtott K+F+I befektetések jövedelmezősége minden más befektetésnél magasabb. Az akadémiai kutatásba fektetett közforrások 28%-os megtérülésével számolnak. Az egészségipari (gyógyszer, műszer) K+F esetében ugyanez 30%. A tudományos szereplők az alapvetően új ismeretanyagot biztosítják, az innovációs folyamat szereplői a piaci és a társadalmi hasznosításra összpontosítanak. A közforrásokból történő K+F+I befektetések piaci megtérülése magas, 7–42% közötti. A társadalmi megtérülés 20 és 110% között alakult. Tudni
Mindezzel párhuzamosan nélkülözhetetlen az egészségügy eredményes átalakítása, a közellátás és a közfinanszírozás alkalmassá válása az új technológiák minőségalapú és igazságos hozzáférést biztosító alkalmazására, valamint a fejlesztőkkel való kölcsönösen előnyös együttműködésre. kell, hogy az optimálisnál magasabb befektetés alacsonyabb megtérüléssel jár. A magas megtérülés egyúttal azt is jelzi, hogy a befektetések nagysága alatta maradt az optimálisnak! A K+F befektetések megtérülése csak arra minden szempontból alkalmas recipiens esetén várható. „A hazai innováció az egészségiparnak politikai prioritást kell adjon. A lakosság egészségi állapota és életminősége csak korszerű feltételek között javítható. Ez magában foglalja a korszerű megoldások alkalmazásának érvényre juttatását és a hazai K+F+I támogatási rendszer fejlesztését, valamint a hazai szereplők versenyképességének erőteljes fokozását is. Mindezzel párhuzamosan nélkülözhetetlen az egészségügy eredményes átalakítása, a közellátás és a közfinanszírozás alkalmassá válása az új technológiák minőségalapú és igazságos hozzáférést biztosító alkalmazására, valamint a fejlesztőkkel való kölcsönösen előnyös együttműködésre. A közellátásba be nem férő, de biztonságos és egészségnyereséget, életminőség-javulást hozó új technológiák szabályozott piacát szükséges megteremteni. Az országnak arra kell törekednie, hogy a hazai szereplők versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelentkezzenek, és azok révén mielőbb növekedjen a honi
Magyarország fel akar zárkóznia a fejlett országok közzé. Erre megvan az esélyünk, mert amit jól csináltunk a rendszerváltozás után, az a nemzetközi pozícióink kialakítása volt. Amit eddig ros�szul csináltunk, az a társadalmi és a gazdasági adottságaink nem megfelelő kiaknázása a valódi felzárkózáshoz.
és a külföldi piaci részesedésük. Ez nem protekcionista megoldások erőltetését igényli, hanem együttesen együttműködést, versenyt feltételez a hazai és a külföldi szereplők között. A minőséget mindenkinek hoznia kell, de a hazai szereplő nem szenvedhet hátrányt. A hazai K+F+I szervezetek kapcsolódó bevételei, foglalkoztatottainak száma és minőségének, nemzetköziesedésének jelentős, tartós növelése, részesedésük kedvező alakulása a GDP előállításában és a piacon mindenképpen cél legyen! Magyarország fel akar zárkóznia a fejlett országok közzé. Erre megvan az esélyünk, mert amit jól csináltunk a rendszerváltozás után, az a nemzetközi pozícióink kialakítása volt. Amit eddig rosszul csináltunk, az a társadalmi és a gazdasági adottságaink nem megfelelő kiaknázása a valódi felzárkózáshoz. Ez most már a nemzetközi pozícióinkra is károsan hat vissza, amiben a teljes magyar – politikai, gazdasági, szellemi, egészségügyi stb. –„elitnek” óriási a felelőssége, amiért a nyilvánvalóan minden ízében megrendült helyzetével fizet. Elfogynak alóla a „rabszolgák”, fogy a presztízse, mint a sarki jég. Mindenki kényszerhelyzetben van. A pesszimisták ilyenkor rémeket látnak. Szerencsére én javíthatatlanul bizakodom. A világban óriási változások zajlanak, van mit keresnünk, és bőségesen lenne tennivalónk is…”– zárta előadását a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója.
Krasznai Éva
Orvosok Lapja 29 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
Sikeres végleges műszív-beültetés Az országban elsőként a Semmelweis Egyetemen Jól van a végleges műszíves férfi, így öt héttel a műtétje után hazamehetett a Városmajori Szív- és Érgyógyászai Klinikáról. Magyarországon elsőként szeptember 20-án itt ültettek be olyan eszközt, amely a szív helyett hosszú távon, akár végleges megoldásként keringteti a vért a szervezetben.
Az 51 éves férfi súlyos szívelégtelenségben szenved, szívtranszplantációra várt, de folyamatosan romló állapotára tekintettel orvosai műszív beültetése mellett döntöttek, ami akár végleges megoldás is lehet betegségére. A két és fél órás műtétet szeptember 20-án végezték. A kórházban töltött idő alatt meg kellett szoknia a pulzus nélküli életet, szakaszosan növelték a terhelhetőségét és felkészítették az övén hordott elemek töltésére, mindennapos cseréjére. Mivel 150 százalékos biztonságra törekednek, családtagjainak is megtanították az elemcserét. Ezen felül a férfi számára létrehoztak egy orvosokból és intenzíves szakas�szisztensekből álló 24 órás ügyeleti rendszert, vagyis ha kérdése van, bármikor kap segítséget. Orvosai otthonában is meg fogják látogatni. A férfi képes egyedül ellátni magát, a végleges műszívvel teljes értékű életet élhet. Egy hónap múlva lesz az első kontroll, eleinte havonta kell ellenőrzésre járnia a Városmajori Klinikára, később egyre ritkábban. A világ első mini műszívét 2009-ben a németországi Hei-
30
Orvosok Lapja 2012 | 11
delbergben ültették be. A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szív működését. A pumpa maga kb. fél kilós és kisebb, mint 10 cm. A páciensnek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz
A férfi teljes értékű életet élhet
A mellkas CT-felvételen jól látható a műszív elhelyezése a testen belül
kötve, képes mindennapi teendőit ellátni. A szerkezet beültetése hozzávetőleg két szívtranszplantációs beavatkozás árába kerül, azonban hosszú távon költséghatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére. Az eljárással javíthatják a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szívátültetést és tartós, végleges terápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megoldását is. Magyarországon jelenleg 300 ezer szívelégtelen beteg él, a betegek fele a diagnózis felállítását követő 4 éven belül, míg a végstádiumú páciensek fél éven belül meghalhatnak.
SZ A K M A I OL DAL
DePuy és Synthes helyett DePuy-Synthes Létrejött a világ leginnovatívabb és legszélesebb körű ortopédiai szállítója.
Szeptemberben Magyarországot is eléri a két meghatározó ortopédiai márka, a DePuy és a Synthes összeolvadása. A két cég régi-új ügyvezetőjével: Kassai Zoltánnal és Janovszky Márkkal a jövőről beszélgettünk.
– Mind a DePuy, mind a Synthes meghatározó, ismert márkák az ortopédiai, traumatológiai és sebészeti ellátásban. Miért döntöttek az integráció mellett? Kassai Zoltán: A 40 milliárd dolláros globális ortopédiai és neurológiai piac óriási növekedési potenciált jelent. Az integráció egyértelműen vezető szereplővé tette cégünket ezen a piacon. A globális ortopédiai piac jelentős változáson megy keresztül, amelyet a fejlett országok gyorsan elöregedő társadalma, a feltörekvő piacon egyre növekvő igénye és a világszerte tapasztalható egészségügyi reformtörekvések hajtanak. Az egyesült DePuy és Synthes kiváló pozíciókat tölt majd be ahhoz, hogy ebben a környezetben sikeres legyen, a sebészek és betegek számára olyan páratlan technológiai szélességet és szolgáltatási mélységet nyújtva, amely kielégíti ortopédiai igényeiket. A DePuy az iparág egyik legszélesebb körű ortopédiai portfolióját kínálja, míg a Synthes elsősorban traumatológiai, gerincsebészeti, szájsebészeti és műtéti motoros innovációiról
ismert. A két cég együtt világszerte egyedi technológiai és szolgáltatási minőséget kínál a sebészeknek és a betegeknek. Janovszky Márk: A tranzakció eredményeként a DePuy és a Synthes a világ leginnovatívabb és legszélesebb körű ortopédiai és neurológiai szállítójává vált. A Synthes
Janovszky Márk
és a DePuy jól ismert globális szereplők, hasonló küldetéssel: a lehető legmagasabb szintű betegellátást nyújtják, nagyon hasonló cégértékek mellett. Ez a kombináció komoly lehetőséget teremt arra, hogy termékeinket, szolgáltatásainkat és továbbképzési programjainkat még magasabb szintre emeljük. Együtt sokkal attraktívabb és izgalmasabb vállalat leszünk munkatársaink számára is, ügyfeleinknek pedig jóval komplexebb partnerévé válunk. – Hogyan egészíti ki egymást a két világcég? Kassai Zoltán: Széles körű a DePuy és a Synthes szinergiája. Például, a DePuy piacvezető az ízületi, térd- és csípőprotézisek területén, az ortopédiai piac mes�sze legnagyobb szegmensében, csakúgy, mint a sportsebészetben. A Synthes több jelentős piaci szegmensben piacvezető, ahol a DePuy jelenléte nem annyira jelentős, például a traumatológiai, szájsebészeti és műtéti motorok területén. Ezen felül mindkét cég egymást kiegészítő portfoliót kínál a gerincsebészeti területen. Janovszky Márk: Hasonlóan fontos az egymással kompatibilis vállalati kultúránk. Cégeink hasonló értékeket képviselnek, mindig a páciensek és az ügyfelek igényeit helyezve előtérbe, és mindkét céget nagyra tartják magas integritása miatt. Egyesülésünkkel még nagyobb lehetőségünk – és felelősségünk – nyílik, hogy folytassuk a két jelentős vállalat hagyományát, és
Orvosok Lapja 31 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
világszerte több millió ember életminőségét növeljük. – Mit jelent az integráció Magyarországon? Kassai Zoltán: Korábban már számtalanszor felmerült a DePuy és a Synthes szorosabb együttműködése, amelynek, úgy érzem, itthon is a szinergia a lényege. A két vállalat portfoliója, illetve a magyarországi szervezeti felállás tökéletesen kiegészíti egymást. A DePuy nagyon erős ortopédia, gerincsebészet és sportsebészet területén, viszont nem volt annyira erős traumatológiában, ami pedig a Synthes központi üzletága Magyarországon. Ráadásul mindegyik terület számára óriási támaszt jelent a Synthes sebészeti motorok piaca. Ezekkel a termékekkel minden üzletágat lefedünk, a műtéti motorokat akkumulátoros, levegős és elektromos változatban forgalmazzuk, a nagyprotézis-beültetések műtétjéhez ugyanúgy, mint egy finom koponyaműtéthez. Janovszky Márk: Az egyesülés feladatait ketten vezényeljük le Magyarországon, az elmúlt bő egy év jelentős felkészülést és előkészítést igényelt mindkét szervezet részéről, és mivel együtt folytatjuk a munkát, közösen sokkal szélesebb megoldási portfoliót tudunk ajánlani. Az egyesüléssel közel ideális állapot alakul ki. A közös portfolió a teljes mozgásszervi paletta rendelkezésünkre áll, magas szintű, innovatív termékekkel, remekül felkészített, nagy tudású csapattal, a piacon kiemelkedő szervizszolgáltatással és logisztikai háttérrel. Kassai Zoltán: A felvásárlást 2011 áprilisában jelentették be, és 2012. június 14-én zárult, amikor minden akadály elhárult az integráció elől. Saját pozíciónk július végétől lett nyilvános: jómagam a magyarországi szervezetet irányítom, Janovszky Márk nemzetközi pozícióban lesz felelős az üzletfejlesztésért. Egymással szoros együttműködésben fogunk dolgozni. Janovszky Márk: Az egyesülés eredményeként kialakult a 12 or-
32
Orvosok Lapja 2012 | 11
Kassai Zoltán
szágot magában foglaló kelet-európai klaszter, amelynek nemzetközi üzletfejlesztési vezetője leszek a Sportsebészeti és a Sebészi Motorok divíziókban. Budapesti központtal dolgozom, a klaszterközpont Prágában lesz. Üzletfejlesztési tevékenységünk célja, hogy javítsa és fejlessze a piacok, az egyes országok és az anyavállalat közötti együttműködést; képviselje a régiós sajátosságokat illetve, hogy elősegítse a legújabb fejlesztésű termékek és eljárások eljutását partnereinkig, természetesen mindenekelőtt a betegellátás javítása érdekében. – Mi jellemzi majd az integrált szolgáltatásokat itthon? Kassai Zoltán: A terület legnagyobb értékesítési csapatával dolgozunk, piaci jelenlétünk jelentős, ennek következtében minden műtéthez gyors megoldást tudunk kínálni. Ritka műtétekhez is gyorsan biztosítjuk az eszközöket és az implantátumot. Például egy medence-, vagy speciális kézsebészeti műtét, illetve bokaartrózis-műtét esetén akár hat órán belül vagy másnap reggelre tudunk eszközt és implantátumokat szállítani. A Synthes óriási előnye, hogy a széles portfolió mindent lefed, minden típusú törésre precízen kidolgozott, anatómiai-
lag odaillő implantátumokat képes biztosítani, mind a baleseti, mind a gerincsebészeti ellátásban. Janovszky Márk: Büszke vagyok a DePuy-Synthes-hagyaték hozzáadott értékeire. Árcédula csak az implantátumokon van, mi profes�szionális logisztikát, jelentős posztgraduális képzést kapcsolunk hozzá, illetve precíz műszereket is. A sikeres műtéthez ugyanis többek között jó implantátumra, szakképzett orvosra és jó műszerre van szükség. Talán az egyik legnagyobb értékünk a Synthestől függetlenül működő AO (Arbeitsgemeinschaft Osteosynthesefragen) nonprofit szervezettel való professzionális együttműködés. Az AO 1958-ban alakult svájci központú nonprofit alapítvány, nem gyárt termékeket, hanem amerikai és svájci központtal kutat, fejleszt és oktat. A két szervezet 50 éve kéz a kézben együttműködve áll a csontegyesítő eljárások javítása élén. Az AO kutat, fejleszt és oktat, a Synthes szintén fejleszt, és széles értékesítői hálózatával, valamint egyedi értékeivel szolgálja a betegellátást. Az AO alapítványnak természetesen Magyarországon is vannak helyi szervezetei, a baleseti sebészet, gerincsebészet és szájsebészet területén. – Mióta érhető el az AO traumatológiai képzése Magyarországon? Janovszky Márk: Az AO világszerte modernizálta a töréskezelést, Magyarországon a volt szocialista országok közül az elsők között már 1976 óta jelen van. Annak idején Manninger Jenő professzorral az élén – az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetnek köszönhetően indult az innovatív töréskezelési filozófiák oktatása és gyakorlatba ültetése. 1976-ban az AO egyik alapítójával és akkori elnökével Hans Villeneggerrel szervezte az első AO kurzust az Intézet falai között. 1976 és 1995 között összesen 44 kurzusnak adott helyet a baleseti intézet, úgy, mint műtősnői kurzusok, AO szemináriumok – összesen 1441 hallgatóval. A legtöbb nagy magyar
SZ A K M A I OL DAL
traumaközpontban jelen volt az akkor elérhető négy Synthes alaptálca. Az ezredfordulót követően indult el a regionális AO oktatás koncepciója a négy orvosegyetemi városra koncentrálva: Budapest, Szeged, Debrecen és Pécs. Az oktatásba ugyancsak bekapcsolódott az egyetlen magyarországi AO Traumatológiai Osztály, a Miskolci Megyei Kórház és a mai napig aktív szerepet játszik a regionális és a nemzeti baleseti sebész-képzésben, illetve jövő évtől kezdve a Győri Petz Aladár Kórház Traumatológiai Osztályával 6 régiósra egészül ki a tevékenység. Az oktatás korszerű, mai igényeket kielégítő megszervezésében az AO Alumni magyarországi csapata úttörő szerepet játszott. Köszönhetően ennek a szisztematikus tevékenységnek 2003-ban Magyarország létrehozta AO Alumni Chapterét, ahol jelenleg 35 aktív tag vállal rendszeres oktató szerepet évente három Magyarországon rendezett AO Traumaképzéssel. – Mekkora létjogosultsága van a magas minőségnek a mozgásszervi sebészetben a mai magyar egészségügyben? Kassai Zoltán: Ha a szakmát kérdeznénk, azt válaszolnák, ez a legkritikusabb kérdés. Fontos, hogy az implantátum jó minőségű legyen. A minőség iránti elkötelezettség tekintetében komoly fejlődést tudunk felmutatni, főleg a baleseti sebészetben és szájsebészetben. A szakma mindenképpen a minőségi, korszerű eszközök mellett áll, hiszen az operatőrnek felelőssége van. Emellett a beteg tudatossága is egyre magasabb, egyre több a tájékozott beteg, az orvosi per. Ha a betegeket megkérdeznénk, egészen biztosan a
A minőség iránti elkötelezettség tekintetében komoly fejlődést tudunk felmutatni, főleg a baleseti sebészetben és szájsebészetben.
Vannak olyan ritkán használt termékek, amelyeket az ellátás teljessége iránti felelősségből tartunk „ugrásra” készen műtétekhez.
korszerűbb eszközök és termékek mellett voksolnának. Egyelőre a beteg nem játszik szerepet a döntésben, de nem tudjuk, mit hoz a jövő. Amennyiben megjelenik a co-payment a rendszerben, ettől egyértelműen azt várjuk, hogy a beteg, mint tudatos szereplő, hozzájárul a minél gyorsabb gyógyulási folyamathoz azáltal, hogy innovatív eszközöket igényel. Janovszky Márk: Elkötelezettségünket mutatja az is, hogy a DePuy-Synthes teljes portfoliót tart Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan ritkán használt termékek, amelyeket az ellátás teljessége iránti felelősségből tartunk „ugrásra” készen műtétekhez. Az egyesült DePuy-Synthes több mint egy implantátumokat áruló vállalat. Mi értéket és megoldásokat kínálunk a szakterületünkön bármire, bárhová, a lehető legrövidebb időn belül. – Mennyire fontos a betegtájékoztatás a két cég számára? Kassai Zoltán: Mindkét szervezet számára fontos feladat a betegek oktatása, nevelése, a gyógyító folyamatba való minél aktívabb bevonásuk. Az elmúlt években több magyar intézményben is elindult az a betegoktató programunk, amelyben az egyes szakmák képviselői közösségi rendezvény keretein belül felkészítik a várólistán lévő beteget a műtét kapcsán rá váró nehézségekre, átmeneti szakaszokra és lehetőségekre. Így amikor a műtét napja bekövetkezik, öntudatos, felkészített, együttműködő beteggel találkozik az orvos és a teljes kórházi személyzet. – Milyen nemzetközi szakmai lehetőségek nyílnak az integráció következtében?
Kassai Zoltán: Számunkra kiemelten fontos, hogy a magyarországi mozgásszervi sebészet a világtérképen is határozott pozíciót töltsön be. Dolgozunk azon, hogy a helyi vizsgálatokkal, a nemzetközi study-kba való bevonással a magyar szereplők jobban tudják nemzetközi szinten hallatni hangjukat. Az AO kiváló terep arra, hogy egy szakorvos cégtől függetlenül, saját tehetségnek, szakmai tudásának, előadói készségnek megfelelően nemzetközi szinten is elismert legyen. Emellett a magyar egyetemekkel közösen rezidensképzést is folytatunk. Sőt, a magyar piac ellátását javítja az is, hogy terveink szerint a jövőben magyarországi központtal fogjuk ellátni a régiót a speciális és ritka műtétekhez tartozó felszerelésekkel és implantátumokkal. – Szakmapolitikai tekintetben, mint a magyar mozgásszervi sebészet meghatározó szereplője, mit tartanak fontosnak a jövőben? Janovszky Márk: Az egyesült szervezet révén meghatározó szereplői leszünk a magyar egészségügynek. Ez nagy felelősséget jelent, hiszen mind a betegek, mind a szakma felé magas elvárásoknak kell megfelelnünk. Ezeknek szeretnénk is eleget tenni, határozott célunk, hogy a szakmai fórumokon, a szakmai társaságokkal, az egészségügyi döntéshozókkal együttműködve segítsünk a minőségi ellátórendszer fejlesztésében. Szeretnénk támogatni a finanszírozási rendszer olyan irányú korrekcióit, amelyek a modern eszközöket és terápiás módszereket jobban hozzáférhetővé teszik a betegek számára. A magyar egészségügy számára a protetikában kihívást jelent, hogy fel kell készülni az életidejüket meghaladó protézisek cseréjére. Ez a kérdéskör nagy szakmai felkészültséget, logisztikai hátteret és finanszírozás kérdéseket igényel, amelyben az egyesült DePuy-Synthesnek nagyon fontos szerepe lehet.
Orvosok Lapja 33 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
A svédeknél sincs kolbászból a kerítés Ha megnézzük a svéd orvosok egyesületének évente kiadott matrikuláját – amiben szakmák szerint csoportosítva is olvashatók a nevek – a pszichiátria címszó alatt 56 magyar, vagy annak látszó vezetéknév található, köztük több ismerősé. Egy régi szakemberrel beszélgettem, aki az országváltás utáni sorsáról őszintén mesélt.
– 2004-ben jöttünk Svédországba, csaknem féléves nyelvtanfolyam után, hogy a svéd rendszer kínzó pszichiáterhiányát enyhítsük. Meg persze boldogulást találjunk. Ha rövid összegzést végez az ember, ez utóbbi nagyobbrészt sikerült is. Ám az igazsághoz tartozik, hogy hamar megtanultuk: „alla mynt har två sidor” vagyis „minden éremnek két oldala van”. Ahogy sorolja a kezdeteket, mondja, hogy természetesen vonzó volt az otthonit csaknem tízszeresen meghaladó fizetés, az anyagi szempontból tehát gondtalan élet. – Az ember megteheti, hogy a világ bármely pontjára családi nyaralást tervezzen. Mint ahogy a technikai kütyük iránti vágyait is kielégítheti a családi költségvetés romba döntése nélkül. Nem is említettem, hogy házvásárláshoz imponáló gyorsasággal kap bankhitelt és így tovább… Hosszan elméláz a múlton. Például, hogy aki szereti a kihívásokat, az a mindennapokban bőséggel megtalálja Svédországban is… De akárki akármit mondjon, vért izzad az ember a nyelvi korlátok miatt. Mindenekelőtt az olyan verbális
34
Orvosok Lapja 2012 | 11
„A negyedszázados szakorvosi tapasztalat, véleményformáló szakmai-közéleti aktivitás ide vagy oda, be kell vallanom, a szakmai szerepeket, munkastílust valahogyan az alapoktól kellett felépíteni.”
szakmában, mint a pszichiátriában. Bizony fárasztó és kockázattól terhelt a részlegesen megfejtett mondatokból szakmailag megalapozott döntést hozni, javaslatot tenni, a kezelési tervet vagy szakvéleményt szerkeszteni, elmagyarázni – tudva, hogy annak mekkora jelentősége van a páciens sorsának alakulásában. – Nekem mindenekelőtt ez okozott fejfájást. A negyedszázados szakorvosi tapasztalat, véleményformáló szakmai-közéleti aktivitás ide vagy oda, be kell vallanom, a szakmai szerepeket, munkastílust valahogyan az alapoktól kellett fel-
építeni. Merthogy egyszerűbb volt újratanulni, mint lefordítani... Mindehhez a közismerten toleráns svéd környezet adott hátteret. Igen, hátteret, de a fejlődést segítő, akár kritikus visszajelzéseket alig-alig nyújtott. Ahol nem javították a hibákat – Egy nyelvi példa. Bennünket, magyarokat – legalább is a korosztályomat – az iskolában arra idomítottak, hogy idegen nyelven nyelvtanilag mindig helyesen, hibátlan kiejtéssel fejezze ki magát. Ezért azután szívesen vettük volna, ha kijavítanak. Természetesen ezzel a világért sem akartak megsérteni bennünket. Megoldásként maradt az önképzés, a számítógépes kórrajzok elemezgetése, az internet, ahol az ember keresgélhet a kifejezések után vagy meghallgathatja a helyes kiejtést. Igazán hasznos az „olvass krimiket!” tanács volt. Rájöttem, hogy olvasás közben jól működik a globális megértés, hasonlóképpen a hétköznapi helyzetekhez, igaz, a szövegkörnyezet is sokat segített egy-egy új szó vagy kifejezés megértéséhez. Stieg Larsson (Millenium trilógia), Jo Nesbö (Harry Hole történetei) Lars Kepler vagy Jens Lapidus, csak hogy a kedvenceket megemlítsem, sokat segítettek abban, hogy ma már akár svédül is élvezzem például Ken Follett regényfolyamait. A kiejtés a hangos könyvekkel, a rádióműsorokkal, a tévével, a svéd pop-rockzenével csiszolható ugyan, de a munkahelyen mindenképpen ajánlott, szinte kötelező részt venni naponta a minimum kétszer félórás kávézgatásban, ahol nem csupán megfigyelője, aktív közreműködője is lehetsz a csevej-
SZ A K M A I OL DAL
nek, erősítve a „mi összetartozunk” érzését a köznapi beszédfordulatok felszedése mellett. Ha már a nyelvtanulásnál tart a beszélgetésünkben a pszichiáter, óva int a magyar égi csatornáktól, mondván, az életükben zsákutcának bizonyult. – Naprakész lehetsz a magyar politikában, sorozatokban, tehetségkutatókban, de mire mégy velük? Az igazán jó iskola a svéd televízió volt, ahol eleinte a Vészhelyzet angol szövegét figyeltük, majd később jóformán csak a svéd feliratozását követtük. Igazuk volt azoknak, akik azt mondták, kell vagy öt év, hogy a svédekkel együtt nevess a humoros jeleneteken, vicceken, talán több is, de ez már a humorkultúra kategóriájába tartozik. Mára viszont a kvízműsorok villámkérdései sem okoznak nagy gondot, kivéve, ha azok a svéd irodalmi hősökre, történelemre, földrajzra, svéd hagyományokra stb. épülnek. A kórházi hétköznapokhoz visszatérve a doktor úrtól megtudom: a kezdetek során ahhoz, hogy legalább a kérdésfeltevés „kifogástalan” legyen, kezdetben mindenféle kérdőíveket, tünetskálákat töltött le. Sikerült is szép gyűjteményt összeszednie, aminek meglett a praktikus haszna is, de erről majd később. A hiányzó szókincs hátrányt jelent – Ami a személyesebb emberi kapcsolatokat illeti, jellemző módon egy svéddé lett, palesztin származású izraeli kolléga karolta fel a magyarokat, vezette be például a svéd karácsonyi asztal rejtelmeibe. Ugyanő türelmesen adagolta a svéd ellátórendszerrel kapcsolatos fontos tudnivalókat. Azokat, amiket egy bennszülött svéd, mint nyilvánvalót használ. Ő még emlékezhetett arra, milyen külföldiként egy idegen kultúrában megtalálni az ember helyét, működtetni a szerepeket, azt a szakmai szerepet például, ami meglehetősen különbözik az óhazában megszokottól, elvárttól.
Nehéz külföldiként egy idegen kultúrában megtalálni az ember helyét, és működtetni a szakmai szerepet
Röviden összefoglalva: Svédországban a pszichiáter ne kacérkodjon a pszichoterápiával, legyen igazi doktor, aki diagnózist állít fel, javaslatot tesz a gyógyszerelésre, és szükség esetén megírja az illetékességébe tartozó igazolásokat, lásd táppénz, rokkantság, jogosítvány vagy letelepedési engedély (sic!) ügyben. Be kell látni, ez sem kevés, és nem igazán volna reális nekilendülni rögtön a pszichoterápiának egy kisiskolás szókincsével, nyelvi ügyességeivel. Amúgy a beszélgetős terápiákban a pszichológus, a szociális munkás, a jól képzett nővér az illetékes. Ez utóbbi feladata egyebek között a doktor által előírt gyógyszerelés követése. Másként fogalmazva: a páciens megfigyeléseit, észrevételeit közvetíti, ami után a doktor a rendelésen távirányítással módosíthat. Ez valamennyire tehermentesíti is a rendszerszinten szűkös orvosi erőforrást, és ugyanakkor egy újabb bizonytalansági tényezővel növeli az orvosi munka kockázatait. – Az érem másik oldala, hogy a nővérek alapképzése gyakorlatilag a medikusokéval egyező, ez az otthoni diplomás nővérnek megfelelő képzettséget ad. Ők persze diplomától függetlenül nagyon különböző személyiségűek, és eltérő a szakmai identitásuk is. Ide kívánkozik még egy svéd sajátosság. A nem-orvosi személyzet nem csak közvetít a pá-
ciens és a doktor között, hanem valami sajátos szerepfelfogással – talán nem függetlenül a jellegzetes svéd egyenlőségigénytől – a mindennapokban feladatmegszabó/-kiosztó szerepben viszonyul az egyébként deklaráltan, és a mesterség szabályai szerint is a „végső felelősséget” viselő doktorhoz. Szokatlan munkamegosztás Mindenekelőtt a más országból érkezett orvosok pedig megdöbbenve, tagadhatatlan kudarcként élik meg, hogy a feladat- és munkamegosztás az ügyek delegálása fordítva nem működik… – A derék munkatársaink idejekorán megtanulták, számukra a legfontosabb a rendelkezésükre álló időkereteket betervezett feladatokkal, pácienstalálkozásokkal megtölteni – amire hivatkozva széttárják a kezüket, és csak várólistát tudnak ajánlani, fittyet hányva a szavakban egyébként szívesen hangoztatott „priorizálásnak”. Így azután az orvos kívánságai a beteg további követéseivel kapcsolatban rutinszerűen visszapattannak. Csak az orvos az, akinek mindig rendelkezésre kell állnia. Ahogy a doktor magyarázza, hiába ismert sokfelé a világban, hogy a jól működő pszichiátriai rendszereknek a szervezeti kommunikációs fórumok működtetése a lényegi eleme. Svédországban az esetmegbeszélés,
Orvosok Lapja 35 2012 | 11
SZ A K M A I OL DAL
a szemtől-szembe kommunikáció helyett főképp egy olyan szisztéma működik, amelyet nehéz lenne magyarul másként, mint feljelentgetésként illetni. – Az úgynevezett „eltérések jelentése” egyes középvezetők szerint a jól működő rendszer ismérve, „minél több, annál jobb”, hiszen a munkatársak felfigyelnek a beteg biztonságának kockáztatására, és az erre felkent vezetőnek íziben jelentik, aki jó esetben hónapok múlva csatol vissza, amikor a munkatársi panasz gyakorlatilag okafogyottá vált. Az éberség minden esetre kipipálva... A pszichiátriai betegségek tünetei nyilván hasonlóak, azok kommunikálásában van ugyan némi különbség, ezzel szemben a „beteg-szerep” és értelmezése, mint egyfajta sajátos „fogyasztói magatartás” mutat markáns különbségeket, másságokat. Gyakori, hogy a páciens hozzátartozóval, ismerőssel érkezik, aki jó esetben végigüli az interjút, talán még kórelőzményi adatokat is szolgáltat. Az azonban meglehetősen „ciki”, amikor a kliens gondolatairól, érzéseiről ez a harmadik személy számol be. A terápiás térbe való „benyomulás” az információcserét meglehetősen torzítja, a valós problémák feltárásának esélyét rontja. Félreértés ne essék, itt nem a hozzátartozóval a páciens jelenlétében való kapcsolattartásról beszélek, hanem a minden klienst megillető intimitás sutba dobása az, ami nehezen emészthető. De folytatom. A páciens vagy a hozzátartozója telefonál, jelzi, ha kifogyóban a gyógyszer. A nővér üzenetet küld a doktornak vagy a doktorhoz egy speciális internetes oldalon közvetlenül befutó kérés érkezik, amire a rutinszerű válasz a receptek megújítása – nem csupán a saját páciensed számára. A probléma az, hogy a kedves kollégák szívesen rendelnek, de elfelejtenek „lerendelni”. Talán nem csak Svédországban van így… Ezért gyakran felesleges kombinációkon fut a páciens, lásd polipragmázia. És rögtön itt a nagy kérdés, neveze-
36
Orvosok Lapja 2012 | 11
tesen, hogy folytass-e valami olyat, amellyel nem értesz egyet, vagy vállalj fel telefonbeszélgetést, ajánlj fel akut konzultációt a betervezett napi feladataidon túl, és próbáld meggyőzni az érdekeltet. Ha elutasítod a kérést, magadra zúdítod a páciens, a hozzátartozó és a velük szövetséges ápolószemélyzet haragját. Újabb és újabb feljelentéseket kockáztatsz, „helyesen fogalmazva” a páciens ellátási biztonságát fenyegető/kockáztató lépésről szóló bejelentést vonhatsz magadra... Nem sétagalopp a rokkantosítás Mint megtudtam, ez érvényes a táppénzek meghosszabbítására is, noha a telefonon való kapcsolattartás az utóbbi időben az egészség-
…egy sajátosan skandináv megoldás, a doktor-lízing rendszer, amelyben adott cég az állami bérek duplájáért az embert valamelyik intézménynek kiközvetíti. pénztárnak már nem elég. Teljes joggal próbálják korlátozni a sokéves táppénzeket, és a gyenge lábakon álló, szakmailag kellően alá nem támasztott érveléseket, ami pár éve még elfogadott gyakorlat volt. – Megy is a kínlódás a rehabilitálással. Ennek egyik mozzanata, amikor a doktornál a páciens, a hivatal képviselője, a munkaközvetítő, a munkáltató, a szakszervezet, akár a család barátja – s a jó ég tudja, ki nem még – találkozik, hogy megtervezzék a kliens fokozatos visszatérését a munka mezejére. A dolognak persze ellentmondhat a páciens betegsége, a munkából való sokesztendőnyi kiesése, a „passzítható” munkafeladat hiánya stb. De minden résztvevő nagyon komolyan rágja a gittet, azután az egész hatásfoka a jó szándék ellenére a nullával lesz egyenlő. Hosszan lehetne mesélni ennek a kezelési kultúrának a másságáról, másságairól.
Szerencsére mesél is. Például elmondja, hogy igen népszerű az ECT-kezelés, ami talán azzal függhet össze, hogy egyes rosszindulatú értelmezések szerint egyszerűbb a gombot nyomni annak, aki nem beszéli anyanyelvi szinten a svédet. Így csak nekik volt meglepetés, amikor egy „elsőbálos” pszichiátriai páciens párkapcsolati krízisében – különös tekintettel az „öngyilkosság megnövekedett kockázatára” – az életében először megélt depressziós tüneteire a kórházi bentfekvés 3-4. napján már az elektrokonvulzív kezelése megkezdődött. Ahogy a pszichiáter mondja, a beavatkozás semmilyen pozitív hatással nem volt az áldozat problémamegoldására, kríziskezelésére… – Ha már itt tartunk: lehúztam pár évtizedet a magyar pszichiátriában, többek között azzal a tapasztalttal, hogy amennyiben adottak egyéb feltételek, akkor működhet pszichiátriai ellátás ECT nélkül is. De elfogadom, bizonyítandó a nyitottságomat, hogy bizonyos indikációk mellett – figyelemmel a kontraindikációkra – ez egy kezelési alternatíva. Történt, hogy osztályvezetői beosztásommal kapcsolatosan ECT-tanfolyamra iskoláztak be. Ott az egyik svéd előadó ECT-gurunak azzal a megjegyzéssel küldtem el a témában korábban összerakott ECT-előadásomat, hogy komoly fenntartásaim vannak a módszerrel kapcsolatban. Válaszlevelében „csendesen” megjegyezte, „mi lenne, ha érdekelt volna a téma...”, mert az anyagom tetszett neki. Ezt bizonyítandó a szerzőre való hivatkozással több ábrát is vetített belőle. Ez a bizonyos előadás része volt annak a hadd ne mondjam „kétségbeesett” kommunikációnak, ami során a külföldi doktor a pszichiátriai oktatóanyagokat a diagnosztizálásról, a különböző kórformákról, gyógyszerelési stratégiákról, szuicid-prevencióról, szervezésről összerakja azért, hogy a korábban megszerzett tudását svédre átültesse, és jelezze: képben van, csak a szavakat kell
SZ A K M A I OL DAL
megtalálni. Ez a módszer jól működött először saját magának, azután kiderült, hogy a rendszerbe kerülő lengyel, görög, arab kollégáknak is jó, meg aztán a medikusok vagy a rezidensek is hasznát veszik, mint ahogy a már említett tesztgyűjteménynek is meglett a szerepe a napi rutinban. A PowerPointban való kommunikáció jó befektetésnek bizonyult azért is, mert megalapozott egy munkakapcsolatot a nehezen kezelhető depressziókról egy jó hírű nemzetközi gyógyszercéggel, így első lépésben az alapellátás orvosainak tarthatott előadást, amit a jövőben a pszichiáterekkel való konzultáció folytathat. Érdektelenek a korábbi tapasztalatok – Nem árt persze óvatosnak lennünk, hiába is érvelnénk korábbi életünk tapasztalataival, azzal például, hogy a magyar protokollok összhangban vannak a nemzetközi ajánlásokkal. Ugyanis egy-egy helyi, kórházi közösségben a falakba ivódott szokások, az elavult alkalmazási előíratok, a gyógyszerelési gyakorlat óvatos kritikája is könnyen bumerángeffektust vált ki. Mindezek ellenére nem kis büszkeséggel mondom, hogy a magyar pszichiáterek tevékenyen hozzájárultak és járulnak hozzá ma is a svéd pszichiátriai ellátás modernizálásához. Legalább ez a büszkeség legyen meg, ha arra már nincs sok esélyünk, hogy a szakadt lelkeket magyar nyelven foltozzuk. Ebbe a tevékenységbe néha-néha belefáradnak, de ha így alakul, akkor a jelenleg is adott szakemberhiány úgy az állami rendszerben, mint a privát gyakorlatban lehetőséget kínál számukra a váltásra. Dupla béres bér-orvos – Talán nem véletlen, hogy a 2004ben kiérkezett ötfős csoportunkból már mindenki továbblépett. Ki egy másik városba, ki egy másik skandináv országba. És itt kell megemlítenem egy sajátosan skandináv megoldást, a bér-orvosi vagy doktor-lízing
Figyelembe kell venni a kórházi közösségek falakba ivódott szokásait is – a protokollok mellett elavultnak tűnő alkalmazási előírat, gyógyszerelési gyakorlat is előfordulhat.
rendszert. Ebben a szisztémában adott cég az állami bérek duplájáért az embert valamelyik intézménynek kiközvetíti. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy akár kétheti munkával – ügyeletek nélkül! – megvan a havi jövedelme az orvosnak. Kölcsönös elégedettségnél akár évekig maradhatsz ugyanazon a helyen, ha meg nem tetszik a dolog, továbbállsz... Ha ügyeletet is vállalsz, további bérnövekedéssel számolhatsz, Jaj, csak azok a fránya adók ne lennének! Orvosi béreknél csaknem 40%. Ahogy a doktor magyarázza, előfordult vele is, hogy valami rejtélyes okból a munkáltató kevesebb adóelőleget vont le, azután az adóhatóság barátságosan, de nyomatékkal felszólította, az elmaradt befizetést pótlására. Mi erről a véleménye? Azt mondja, inkább vonjanak kicsit magasabb százalékot, azután a befizetési többletet visszakapják, ami egy nyaralásnál igencsak jól jön… Az álmok álmok maradnak Talán mondanom sem kell, bármennyire is nyugodt az életük, akármennyire biztos az egzisztenciájuk, azért nagy árat kell fizessenek. Aki külföldön vállal munkát és letelepszik, szép lassan elszakad a barátaitól, a családi kapcsolatok is az Internetre, a Skype-ra redukálódnak. Ahhoz pedig, hogy új hazájában töredékeiben is hasonló szociális háló alakuljon ki, mint otthon volt, „sokszorosan több év kell, mint a svéd vicceken való kacagáshoz”. – Nem lehet véletlen az a gyakorta visszatérő álmom, hogy valami kon-
ferencián vagyok, magyarul előadok, egykori barátokkal, kollégákkal találkozom. Azután felébredek, visszatérek a valóságba. Oda, ahol rebellis hajlamaimat, a viták, az ütközések felvállalását megtanultam kordában tartani. Ahol megtanultam olyan kompromisszumokat kötni, amik töredékéért az óhazában kórházigazgatók kedvenc osztályvezető főorvosa lehettem volna… De az élet úgy hozta, hogy a lázadó ősöket magáénak tudható, az 5-6 évesen – a közös társbérletben lakó apácák szép történetei hatására – kisgyerekként a jövőt vértanúként elképzelő, később hellyel-közzel azt szimbolikusan megvalósító pszichiáter nagyot váltott. Befejezés előtt Megpróbálja túlélni az életet egy országváltással, új családdal. És tette ezt sikerrel, most már megbékülve araszolva a nyugdíjas lét felé, ahol hét év svédországi munka után ugyanakkora havi nyugdíjat kaphat, mint amennyit a magyarországi 37 év után... Abba pedig még belegondolni is rossz, hogy az évek mögött átlag hány munkaóra lehet? Nem és nem, minek növelni a kudarcérzést, ha már tenni ellene nem lehet. – Marad a sikerélmény, hogy a pácienseid az odafigyelésed értékelik, ennyi idő után a szaktudásodat mégiscsak elismerik. Még a munkatársak is! A hétköznapokban sikerrel kommunikálsz a taxissal, a pincérrel, a boltossal. Tudsz már reklamálni és bármilyen kérdésedre választ kapsz. Élvezed a svéd regényeket, svédül a világirodalmat, svédül is követheted a világ eseményeit. Talán egyszer lesznek igazi svéd barátaink is, ha a barátság a kint élő magyarokkal már kevésnek bizonyul. Megkaptuk a svéd állampolgárságot, a „csemetegyerek”, bár őrzi a magyar nyelvet, sok tekintetben elsvédült. Mint sejthető, ebből csak hazalátogatás lesz, hazatérés már soha… Krasznai Éva
Orvosok Lapja 37 2012 | 11
MEDICIN A
Az Egis két új, kutatási-fejlesztési célú létesítményét adta át a miniszterelnök A Bökényföldi úton található korszerű telepen a gyógyszertechnológiai fejlesztő- és kísérleti üzem és az analitikai fejlesztési laborépületének avatóünnepségén vett részt Orbán Viktor. Az Egis hazánkban Budapesten és Körmenden működtet gyártóbázist, az utóbbiban például az új analitikai fejlesztő laboratóriumot a hónap elején adták át.
Az Egis, noha mindenekelőtt generikus gyógyszergyártó, úgynevezett felfedező kutatásokat is végez a francia Servier anyacéggel együttműködve. Ez nem jelent óriási forgalmat, hiszen az originális – innovatív – termékek értékesítésen belüli részaránya csekély, a legutóbbi lezárt pénzügyi évben csupán 3% volt. Az Egis üzleti tevékenysége, vagyis a fejlesztés és a kereskedelem mindenekelőtt a szív és érrendszerre, a központi idegrendszerre, a légzőrendszerre ható szerekre koncentrál egyelőre. Ugyanakkor folyamatos profilbővítésen dolgoznak a szakemberek, így bővül a gyógyszerpaletta az onkológiai készítményekkel stb. A Celltrion-megállapodással hamarosan új elemekkel gazdagodik majd a termékskála. A vállalat stratégiai célja, hogy gyógyszerfejlesztő központjai segítségével több gyógyszert, rövidebb idő alatt tudjon forgalomba hozni. Ezzel összhangban készült a most átadott beruházás.
38
Orvosok Lapja 2012 | 11
„Az együttesen 7 milliárd forint összköltségű, 226 millió forintnyi kormányzati támogatásban részesített fejlesztés nyomán 9 ezer négyzetméter alapterületű kutatás-fejlesztési létesítménnyel gazdagodott az iparág” – mondotta a miniszterelnök és kiemelte, hogy „míg Európa szerte gyárakat zárnak be, addig a francia anyavállalatú magyar cég inkább bővít. Sőt, a beruházások együttesen több mint félszáz magasan képzett szakembernek teremtenek új munkahelyet – emelte ki Orbán
Gyáravatás a legmagasabb szinten
Viktor –, és 135 szakembernek biztosítanak világszínvonalú munkakörülményeket. Az új kutatási-fejlesztési kapacitások létrehozását nagymértékben elősegítette, hogy a kormány lehetővé tette a magyarországi kutatási-fejlesztési ráfordítások leírhatóságát a gyógyszeripari különadókból. Az ilyen fejlesztések egyfajta garanciául szolgálnak ahhoz, hogy a magasan képzett, kiváló szakemberek nem vándorolnak el az országból.” A beruházásokkal egyébként részint az új, a korábbinál kétszer nagyobb, 3500 négyzetméter alapterületű Gyógyszertechnológiai Fejlesztő és Kísérleti Üzemet adták át, amiben az Egis négyszeresére növelheti a gyógyszerfejlesztési tisztatereket, és duplájára a kísérleti gyártási kapacitást. Az 5500 négyzetméteres Analitikai Fejlesztési Laborépület – összhangban az újonnan átadott részleggel – megnövelt kapacitásával fejlesztési analitikai támogatást nyújt, szintén gyorsítva ezzel a készítményfejlesztést. Emellett a vállalatnak stratégiai fontosságú, hogy a biohasonló gyógyszerek forgalmazásához szükséges vizsgálatokat végző analitikai laboratórium is ebben az épületben került kialakításra. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával elnyert 97 millió forintos támogatással valósult meg.
Weborvos
MEDICIN A
Megállapodást kötött a kormány a Richterrel Stratégiai megállapodást írt alá Orbán Viktor kormányfő a Richter Nyrt. vezérigazgatójával.
Az Országházban tartott ünnepségen a kormányfő magyar sikertörténetnek nevezte a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár történetét, jelezve, hogy a gyógyszeripar kiemelkedő szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, a kabinetnek pedig célja, hogy a magyar gyógyszergyártás a jövőben is a világ élvonalába tartozzon, ezért támogatják például a kutatásokat, az új gyógyszerek fejlesztését. Orbán Viktor hozzátette, a magyar kormánynak a Richter Gedeonnal kapcsolatban speciális felelőssége van, hiszen tulajdonos a vállalatban. A Richter az egyetlen olyan magyarországi központú gyógyszercég, amely külföldi szakmai befektetők nélkül, magyar menedzsment irányításával működik, a világon több mint száz országba szállít, közvetlenül ötezer, közvetve további tízezer embernek ad munkát az országban, és a magyarországi vállalatok közül ez a cég költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre – sorolta a kormányfő, emlékeztetve a Richter Gedeon zöldmezős beruházással épült debreceni biotechnológiai üzemének áprilisi avatójára. A több mint 25 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely létesült Debrecenben. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatója és Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával látja el a megállapodást. (Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd)
betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”, és amely segít, hogy az ország a víz fölött maradjon, biztos talajon álljon. A megállapodásokban részt vevő vállalatok érdekeire külön is figyelni fog a kormány, segíti térnyerésüket – mondta, felidézve, hogy a pénteken aláírt egyezség a második a sorban, az elsőt a Coca-Colával kötötte a kormány. Az ország sikerességéhez sikeres cégekre van szükség, mert azok tudnak versenyképes fizetése-
ket adni dolgozóiknak. “A magyar kormány számít a sikeres cégekre, oly módon, hogy megpróbáljuk jól beépíteni őket a magyar gazdaság szövetrendszerébe” - fogalmazott a miniszterelnök. Bogsch Erik, a gyógyszergyár vezérigazgatója beszédében kiemelte, a Richter Gedeonnak célja a függetlenség, vagyis hogy döntései Magyarországon, a cég központjában, a magyar gazdaság érdekeit maximálisan figyelembe véve szülessenek. Beszédében felhívta a figyelmet a biotechnológia iránti elkötelezettségükre, amellyel kapcsolatban jelezte, hogy debreceni üzemükben 2020-ig öt új készítményt dolgoznak ki, és állítanak a magyar egészségügy szolgálatába. A vezérigazgató tájékoztatott arról is, hogy minden évben körülbelül 20–25 milliárdot fordítanak magyarországi beruházásokra, továbbá jelentős hangsúlyt fektetnek a kutatás-fejlesztésre, ők költik erre a legtöbbet a régióban. Mint mondta, a mostani megállapodás aláírása egyben a Richter magyar gazdaságban betöltött jelentőségének felismerése is. Giró-Szász András kormányszóvivő az aláírási ünnepségen közölte, a kabinet céljának, a munkaalapú társadalom megteremtésének egyik legfontosabb eleme a termelő, fejlesztő cégek erősítése. Ezért kínál a kormány stratégiai partnerséget ezeknek a vállalatoknak.
MTI
Orvosok Lapja 39 2012 | 11
au tóz á s
Az a praktikus autó, amit az orvos meg tud fizetni A „43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól” jogszabály egyebek között az orvosok gépkocsihasználatának finanszírozásával foglalkozik.
Dr. Hanyecz Vince a román határszélen található Méhkeréken háziorvos. Az alföldi településtől mes�sze eső zeget-zugot is éjjel-nappal felkeresi, ha valamelyik páciense bajban van, vagy éppen valamelyik kollégáját helyettesíti. A benzinnel nem spórolhat, a beteg fájdalma, állapota nem kíváncsi arra, hogy a Doktor úrnak fizetik-e a költségeit, amikor házhoz megy. Szegény világunkban a saját autó ott áll az udvaron, a fészerben, s benzin híján a tank kong az ürességtől. A családnak nincs miből megtölteni, az orvoshoz elkocsikázni. Marad tehát megoldásként, hogy a háziorvos látogatja meg otthonában a pácienst… Hanyecz doktor egy meglehetősen furcsa anomáliára hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a családorvosi minimumlistán például a gépkocsi és a jogosítvány a háziorvoslásnak nem feltétele… Igen ám, de akkor a rendelőjétől távolabb élőket hogyan, mivel keresi fel íziben? Na, de haladjunk tovább. A citált rendelet 14. §-ában az autó használatát sem teszik vonzóvá. Legalábbis meglehetősen spórolós annak finanszírozása. „A szolgáltató a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének
40
Orvosok Lapja 2012 | 11
„Egyébként nem tudom, a jogalkotók mivel járnak? Mert, ha nem tömegközlekednek, illetve nem kétkerekűn utaznak a lakhelyükről a célhelyre, akkor hogy-hogy nem veszik észre az emelkedő, szinte csaknem mindig felfelé szökő benzinárakat?”
adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére az alábbi területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta.” És akkor itt jön a felsorolás: a fővárosban, városban 26 ezer, a községben 30 ezer, a több teljes településre vagy település részeire kiterjedő körzetbe kijáróknak 38 ezer, végül, ha a körzet ellátási területéhez külterületi lakott hely is tartozik, akkor 43 ezer forint a biztosítói gépkocsi-hozzájárulás, vagyis a benzinpénz. Aminél „természetesen” az amortizáció nem szerepel, pedig ugye az orvos nem a táskájában viszi magával az autóját, nehogy kopjon szegény… Egyébként nem tudom, a jogalkotók mivel járnak? Mert, ha nem
Dr. Hanyecz Vince
tömegközlekednek, illetve nem kétkerekűn utaznak a lakhelyükről a célhelyre – a háziorvosnak egy-egy nap például megannyi célhelyre kell eljutnia, mégpedig minél gyorsabban! –, akkor hogyhogy nem veszik észre az emelkedő, szinte csaknem mindig felfelé szökő benzinárakat? Képtelenség az egészségbiztosító finanszírozta összegből adott hónapban a betegek orvossal szembeni elvárásainak megfelelően tankolni. Akkor miből a különbség fizetése? Hát a háziorvos egyre apadó, mind soványabb zsebébe kénytelen nyúlni. Ja, hogy a hálapénz, vagy paraszolvencia majd kiegészíti, amit a páciensére költ a doktor? Ugyan már! Az ország bizonyos tájain felkopik a lakosság álla, nemhogy az orvos zsebébe dugdosna borítékot… De nem is ez lenne a megoldás, ha volna miből, hanem hogy tisztességesen kalkulálják a pénztárnál azt, amit a háziorvos a betegeire elkölt. Hanyecz doktortól azt is tudakoltam, ha nincs, vagy nagyon amortizálódott a munkába „járó” gépkocsi, akkor hogyan válthat egy biztonságosabb járgányra? Ha a háziorvos vállalkozásához szükséges az autó – mondta a beszélgetőpartnerem –, akkor semmi akadálya annak, hogy a cége számára a cég eredményéből vásároljon egy másikat. Azt meg már csak én teszem hozzá, hogy ha nem eredményes a cég? Akkor kirohad családorvos alól a négykerekű? Mi van akkor, ha az autóját nem kizárólag az OEP-finanszírozott betegellátásban használja a házi-
MEDICIN A
orvos, mert uram bocsá’ mondjuk továbbképzésre is azzal megy, vagy ne adj’ isten a mellékállása ellátásához is ezt az autót veszi igénybe? Nos, azt saját zsebéből kell állnia. Egyébként, ahogy Hanyecz doktor mondta, a cégautó adófizetése megkerülhetetlen. Márpedig ennek átlagos mértéke havi 11 ezer és 33 ezer forint… Ha egy vidéki háziorvos több települést lát el, – s ez az aprófalvas megyékben egyáltalán nem ritkaság, egyre több a helyettesítés is –, akkor a havi megtett 2000–2500 kilométer sem ritka – mondta a doktor úr. Hozzávetőlegesen egyetlen hónapban 100 ezer forint is lehet a gépkocsiköltség. Hogy miből finanszírozzák? Hát nem az OEP-kasszából, annyi szent! Mellékállásból, ügyeletből, szociális otthonban vállalt többletmunkából, meg oktatásból. A meglévőre és a majdani másikra – új gépkocsiról nem is álmodozhatnak – ezekből kell fedezetet teremteni. Tényleg, mi van az amortizációval? És, ha elromlik a kocsi, mert ugye a gép már csak olyan, hogy használat közben itt-ott valamelyik alkatrésze elkopik, meghibásodik… Hanyecz Vince – miként kollégái – jól tudják, a szervizelést a számlaképes megbízható szerelő jelenti. Igen ám, de a márkaszervizek mára a háziorvosnak is megfizethetetlenek lettek. Az a praktikus autó, amit az orvos meg tud fizetni. Hanyecz doktor máig emlékszik, amikor egyik kollégája, boldogan mondta, hogy sikerült a hat éves lízing futamidőt 10 évre átíratnia! Ugyanis a lízing díjat csak így tudta állni Hát igen, az orvoslás nem véletlenül irigyelt szakma…
Krasznai Éva
Minőség mindenek felett Tovább bővíti magyarországi gyártását a Teva. A vállalat október másodikán a világ egyik legnagyobb és legmodernebb steril készítményeket gyártó üzemét adta át a termelésnek. Az új, 22 milliárd forint beruházásból felépített, 15 000 négyzetméter alapterületű gyáregység 263 munkahelyet teremt, és évente akár 200 millió egység steril készítmény is készülhet a 6 modul gyártósorain.
Magyar gyógyszergyártás világszínvonalon Az új Steril Centrum átadásával tovább erősödik a vállalat hazai és nemzetközi gyógyszergyártásban betöltött szerepe. A 100 éves múltra visszatekintő debreceni üzemben évente mintegy 11 milliárd tabletta készül, a sajóbábonyi alapanyaggyártó egységében elsősorban létfontosságú szív-érrendszeri készítmények alapanyagai készülnek, a szintén 100 éves múlttal rendelkező gödöllői Steril Centrum pedig többek között infúziókkal és injekciókkal segíti a gyógyítást Magyarországon és a világ számos országában. A most átadott egységben olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítmények gyártása is elindul, amelyek korábban Európa szerte hiánycikknek számítottak, az óriás gyártókapacitás pedig lehetővé teszi, hogy a magyar betegek ellátása mellett a világ több mint 70 országába eljuthassanak a Teva steril készítményei. Az új gyár egyik legfontosabb tulajdonsága a flexibilitás. Minőség mindenek felett A Teva számára kulcsfontosságú a minőség, éppen ezért a Gödöllői Steril Centrum építése során a legmagasabb szintű gyártási technológiát használták fel, és az, hogy a
munkatársak közül minden harmadik a minőségbiztosításhoz kötődő feladatokat lát el, is ezt igazolja A korszerű technológia mellett a vállalat arra is kiemelt figyelmet fordított, hogy kiválóan képzett szakemberek dolgozzanak az új üzemben. A beruházási döntés egyik fontos szempontja volt, hogy a vállalat támaszkodhatott, a tapasztalt, az új technológiák elsajátítása iránt nyitott magyar gyógyszeripari szakemberekre, mérnökökre, gyógyszerészekre. A Teva Magyarországon A vállalat 1993 óta van jelen Magyarországon. Az elmúlt 15 évben 255 milliárd forintot fektetett be a hazai gyártásba és kutatás-fejlesztésbe. Ennek eredményeként ma Debrecenben működik a világ egyik legmodernebb tablettagyára, Sajóbábonyban a térség egyik legjelentősebb gyógyszeralapanyag-gyártó üzeme, Gödöllőn pedig szintén a világ egyik legnagyobb és legmodernebb sterilkészítmény-gyára. A Teva hazánkban több mint 3500 embernek ad munkát, beszállító partnereivel együtt pedig mintegy 10 000 magyar család megélhetését biztosítja. A gyógyszergyártás mellett a vállalat a magyar oktatás, kultúra és sport elkötelezett támogatója.
Orvosok Lapja 41 2012 | 11
ORVO STÖRT ÉNET
Az utolsó polihisztorok egyike – Krepuska Géza-portré 63 éve, 1949. október 15-én hunyt el Krepuska Géza fül-, orr-, gége szakorvos, aki a Szent István és a Szent János Kórházban hosszú évtizedeken keresztül gyógyította a betegeket. Hazánkban ő alkalmazott először fényképezőgépes mikroszkópot, illetve ő volt az első magyar nyelvű fülészeti egyetemi tankönyv (Fülgyógyászat, 1936) szerzője. Főorvosi hivatása, és tanszékvezető egyetemi tanársága mellett földbirtokos és szőlőnemesítő, bazaltkőbánya-tulajdonos és -igazgató is volt. Emellett pedig fényképezett, vadászott, ásványtannal foglalkozott, illetve brácsán is játszott, és nevelte kilenc gyermekét. Mindezeket – orvosi hivatásához hasonlóan – nagy odaadással művelte. Ráadásul ez csak néhány azon tevékenységek közül, amelyek az orvosgenerációk sorát oktató, a fülészetet európai szintre emelő orvos nevéhez köthetők, aki az utolsó polihisztorok egyike volt!
Az orvosi pályára lépők gyakorta híres orvosdinasztia sarjaként választják e nehéz és felelősségteljes, mégis oly szép hivatást. Olykor éppen fordítva történik, egészen más családi háttérrel bírnak, majd a természettudományok iránti vonzódás, vagy egy példakép hatására lesznek orvosok. Így volt ez Krepuska Géza esetében is. Apja, Krepuska János évtizedeket szolgált a gödöllői koronauradalom, majd a Cséri família pestszentlőrinci birtokán. A gazdasági alkalmazottként dolgozó János elvette (a bécsi születésű) polgári származású Elwanger Johannát,
42
Orvosok Lapja 2012 | 11
akitől két gyermeke született, 1861-ben Géza, majd négy évvel később Lajos. A két fiú hamar félárvaságra jutott. Édesapjuk a hatéves Gézát és kétéves Lajost testvéréhez, Moosz Sámuelnéhez
Dr. Krepuska Géza domborműves emléktáblája
vitte le Ipolymagyariba. Így került Géza a Losonc melletti apró településre, a pestszentlőrinci híres „vörös házból”, amelyet édesapja halála után a körülötte lévő szőlővel együtt megvásárolt. Az itt omladozó, körkilátós, erkélyes Gloriette az ő segítségével újult meg. Krepuska Géza példaképe Mihálkovics professzor volt, ezért is tűzte ki életcélul az orvoslást. Orvostanhallgatóként vonzódott az anatómiához. Reichert mikroszkópján, amit édesapjától kapott 1885-ben, bakteriológiai és fülszövettani vizsgálatokat végzett, magyar és világviszonylatban is elsőként! (A legenda szerint a fiatal orvosnövendék lakása környékén bizony kevés kutya és macska futkosott, mert mind Krepuska szikéje alatt végezték.) A kezdet persze nem volt könnyű a Szent János Kórházban fizetés nélküli orvosként dolgozó Krepuska számára. Hogy megélhetését biztosítsa, nemcsak a Munkásbiztosítónál tevékenykedett (helyettes körzeti orvosként) hanem a Fehér Kereszt Gyermekkórház konziliáriusaként is. 1897-től az Új Szent János Kórházban, majd főpolgármesteri kinevezéssel fülész rendelőorvosként ismét az István Kórházban praktizál (1900–1911). Mivel korábban nem volt önálló fülészeti ambulancia és fülészeti osztály, így a betegeket az osztályos főorvosok hozzájárulása után vizsgálták. Műtét esetén megvárták, amíg egy műtő kiürül, illetve műtéti as�szisztenst és altatóorvos „kölcsönöztek”. A Rókusban már különálló fülgyógyászati és gégészeti
ORVO STÖRT ÉNET
klinika működött, ahová külföldről is jöttek a betegek Krepuskához, aki nem csak a fülgyulladások esetén használt, új operációs technikákat, de az agytályogműtéteket is elsőként dolgozta ki. Krepuskát 1898-ban habilitálták egyetemi magántanárrá. Orvosnemzedékek sorát ismertette meg a fülgyógyászat szépségeivel. E tantárgy akkor még nem volt kötelező. Néhány elképesztő adat: Krepuska több mint százezer beteget gyógyított, hatezer agyműtétet végzett el. Saját eredményeiről is tartott bemutatót, a „magyar orvosi Nobel-díj”, a Balassa-emlékérem átvételekor (1932). „A labyrithus gennyes gyulladásáról 302 eset kapcsán” c. előadása óriási siker volt. Halála előtt 3 évvel, 1946-ban még az „Otolaryngologia Danubiana” háromnyelvű tudományos folyóiratban publikált. 1897-ben az Igazságügyi Orvosi Tanács tagjává nevezték ki, e megbízást 40 éven át látta el. A Rókus Kórházban 72 éves koráig
Dr. Krepuska Géza portréja
Pándy Tamás Krepuska Gézáról szóló életműkötete
Annak ellenére, hogy Krepuska Géza sohasem foglalkozott politikával, hiszen számára a szaktudás volt a döntő, mégis egy fontos történelmi esemény kapcsolható a nevéhez: a Magyarország javára megítélt egyetlen visszacsatolás Trianon után.
vezette a tanszéket, az Üllői úti I. Számú Sebészeti Klinikán közel a 80-hoz is a katedrára állt, ahová tanítványai közül (Germán Tibor, Tamási Pál, Verzár Gyula) szép számmal léptek, köztük Kelemen György is, aki később Bostonban és Los Angelesben lett professzor, az otohisztopatológia világhírű művelője. Krepuska fia, István szintén fülgyógyász lett. Unokája, Jakó Géza professzor operált először a világon lézerrel, a „kulcslyuksebészet” bevezetése is az ő nevéhez köthető. Fritsch Ottó, aki anyai ágon unokája dr. Krepuska Gézának, egy néhány évvel ezelőtti kiállításon, amely a magyar Otológiai Szakosztály alapító tagjának, elnökének és örökös tagjának életművét méltatta, így emlékezett meg rokonáról: „Büszkén mondhatom: abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy metszettem szőlőt Krepuska Gézával. Emlékszem, halála előtt két évvel még a Szarvas csárdától gyalogosan kijárt a péteripusztai birtokára”. Mint ismert, Krepuska Gézának igen nagy érdemei voltak a magyarországi homoki szőlőkultúra elterjesztésében, elfogadtatásában, illetve a filoxérának ellenálló fajták meghonosításában. Krepuska hálás betegei – ismervén kertészeti szenvedélyét – gyakran
különleges szőlővesszőket hoztak a professzornak, akinek a családi krónikák szerint a cabernet magyarországi elterjesztése köszönhető. A szőlőfajták nemesítéséhez megvásárolta a mai pestszentimrei terület egyik homokdombját. Itt építette fel testvére, Krepuska Lajos építészmérnök tervei alapján a szőlészet házát. (A legenda szerint Budapest régi macskakő-burkolatú utcáihoz felhasznált alapanyag a professzor somoskő-macskalyuki bazaltbányájából érkezett. Többen úgy vélik, hogy az elnevezés és a híres slágerben elhangzó szöveg: „macskaköves út” is a bánya nevéből ered.) Krepuska értékes ásvány-kőzettani gyűjteménnyel büszkélkedhetett, ami a második világháború alatt sajnos megsemmisült. Annak ellenére, hogy Krepuska Géza sohasem foglalkozott politikával, hiszen számára a szaktudás volt a döntő, mégis egy fontos történelmi esemény kapcsolható a nevéhez: a Magyarország javára megítélt egyetlen visszacsatolás Trianon után. Ahogy ez Pándy Tamás: Krepuska Géza életműve c. könyvéből kiderül, az Antant-delegáció angol tisztjét, aki gyógyíthatatlan fülbetegségben szenvedett, Krepuska operálta meg sikeresen. Hálából Somoskőújfalu és Somoskő, a két színmagyar település – ahol a professzor birtokának egy része is feküdt – ismét „hazatérhetett”. A 89 éves korában elhunyt professzor munkásságát számos emléktábla – Pestszentimrén 1991 áprilisa óta pedig már sétány is – őrzi. 2007-ben – posztumusz – Pestszentimréért Díjban részesült, 2008-ban „Pestszentlőrinc–Pestszentimre Díszpolgára” címet kapta az első és talán az utolsó otohisztopatológus Magyarországon.
Czompó Judit
Orvosok Lapja 43 2012 | 11
K ULT ÚR A
Betűszemezgető Bár sokszor hallani, hogy az embereknek már se ideje, se türelme olvasni, az egyre szaporodó könyvkiadók szinte naponta állnak elő újabb és újabb kiadványokkal. Az évente megjelenő több száz alkotás közül nehéz választani, a közelmúltban megjelent néhány kötet bemutatásával ehhez a választáshoz igyekszünk segítséget nyújtani.
Temesi Ferenc: Bartók Temesi Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla regényét. Hogy miért pont a világhírű magyar zeneszerzőt és zongoraművészt választotta? Ahogy egy interjúban megfogalmazta: „Nekünk az Isten Bartókban adta meg a legnagyobb magyart, akit mindenki érthet. Egyenes, tiszta, magyar zene ez, amihez csak tehetségesnek és magyarnak kell lenni”. Nem csoda, hogy az eltökélt kutatómunka, a tényekben és lelkekben való kitartó nyomozás után felkavaró, szenvedélyes életrajz-regény született, amely mindvégig izgalmas módon kapcsolódik a jelenhez, a ma Magyarországához. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez. Az írás három szálon fut: 1. Bartók itthon, beleértve az utazásokat. 2. Bartók Amerikában. 3. Az életrajzoló jegyzetei. „Szilánkok, forgácsok, repeszek majdnem időrendi sorrendje ez. De minden darab egyfelé mutat”.
44
Orvosok Lapja 2012 | 11
Matthew Boyden: Az opera kézikönyve Kicsit régebben, néhány éve jelent meg Az opera kézikönyve, viszont kritikusai szerint „semmi máshoz nem fogható alapossággal nyújt mindent egyszerre”. Először is az opera történetét meséli el, szépen szakaszolt, áttekinthető idő- és stílusrendben. Aztán a zeneszerzők életének történetét mondja el, valamint a kortárs művészek, kritikusok rájuk gyakorolt hatását, majd a darabok tömör ismertetője, a mű bemutatásának és utóéletének története következik. Végül a tárgyilagos elbeszélést érzelmektől fűtött lemezminősítés váltja fel. A kötetben csaknem 150 zeneszerző rövid életrajza, 340 opera részletes bemutatása és 900 CD-felvétel frappáns és tömör, olykor csípős és kíméletlen kritikája olvasható. Az operatörténet rövid függelékkel zárul, amely híres énekesek és karmesterek vázlatos pályarajzát, és a műfaj legfontosabb zenei szakkifejezéseinek magyarázatát foglalja magában.
Nyári Krisztián: Így szerettek ők A könyv alcíme: Magyar irodalmi szerelmeskönyv, és ez valóban az. 40 történet sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. Gondolhatnánk, intimpistáskodás megtudni, hogy Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is, vagy, hogy Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle, illetve, hogy az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. Azonban az irodalomtörténészek szerint is nagy magyar lírikusaink szerelmi történetei sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban értsük műveiket, és nem utolsó sorban kedvet csinálhatnak ahhoz, hogy ismét kezünkbe vegyük köteteiket. Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország Nagy vitákat gerjesztett a pedagógusból lett írónő mindkét idén megjelent írása, amelyekben híres történelmi és irodalmi személyiségekről (Szakadozó mítoszok) rántja le a leplet. Pontosabban azt mutatja be, hogy a gyakran idealizált hősök is valójában milyen gyarló emberek voltak. A magyar történelmet az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig feldolgozó Kettészakadt Magyarország emellett azt is sugallja, hogy ne kergessük a nemzeti egység ábrándját, mert olyan nincs, sosem volt, se nálunk, se másutt. A történészeket felháborítja, hogy a szerző sok esetben bizonyíthatatlan jellemrajzokból vezet le ismert történelmi eseményeket, a könyv
K ULT ÚR A
sikere viszont azt jelzi, hogy a pátosztól megfosztott hősök történeteit kedveli a nagyközönség. Ken Follett: A megfagyott világ A könyves sikerlisták élén jelenleg tagadhatatlanul Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának második kötete áll. A 20. század európai és amerikai történetét az író öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család életén keresztül mutatja be, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az első kötet, (A titánok bukása) a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A most megjelent második kötet (A megfagyott világ) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, végül a várhatóan 2014-ben kijövő harmadik mű a hidegháború időszakában játszódik majd. Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-III. Több mint 100 éve jelent meg a Sobotta első kiadása, amelynek ez a mostani, 23. átdolgozott kötete azzal a céllal készült, hogy a „száraz” anatómiai anyagot klinikai példák sokaságával „színesítse”, s ezzel csökkentse az anatómiát „magolni” kényszerülők nehézségeit. Az eltelt idő alatt a körülmények jócs-
kán megváltoztak, a multimédia létezése, az információfüggőség következtében a hallgatók igényei is átalakultak. Az átdolgozás épp ezeket az igényeket kívánja kielégíteni. Az új szerkesztők, Friedrich Paulsen és Jens Waschke profes�szorok azt hangsúlyozzuk, hogy a 23. kiadás nem “tankönyvatlasz”, azaz nem pótolja a megfelelő tankönyvet, a tanulás kötelezettsége alól nem ad felmentést a tanulástól „szenvedőnek”, az anyag elsajátítására fordítandó idő nem „spórolható” el. Nobel-díjas magyarok Bödők Zsigmond népszerű könyvét is újra kiadták idén. A kötetben nemcsak a Magyarországon született Nobel-díjasokról lehet olvasni, hanem a magyar származásúakról is. Sőt, szó esik azokról a magyarokról is, akiket felterjesztettek erre a díjra, illetve eredményeikért megérdemelték volna ezt a kitüntetést. Vámos Miklós: Szitakötő – Nemzedékünk regénye Vámos Miklós a most 60 évesek regényét írta meg, amely az író szándéka szerint a barátság és a nemzedék regénye. „Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz–mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag”) a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados)
magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy „örökre”.) Számba vehető a várható jövő is.” Ljudmila Ulickaja: Imágó A népszerű orosz írónő legújabb regényében három jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle „peresztrojkáig” terjedő időszak, az „olvadás” és a „pangás” korszakának hétköznapjait. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. Az Imágó az írónő alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve Bernáth Bea
Exkluzív olasz nôi divat Kosztümök, alkalmi ruhák széles méretválasztékban. 1026 Bp. Szilágyi Erzsébet fasor 25. Email:
[email protected] www.facebook.com/liola1026 Tel: 06-30-288-77-40
Orvosok Lapja 45 2012 | 11
a nno
Anno– Novemberben történt 121 éve, 1891. november 14-én Allistonban (Ontario, Kanada) megszületett Frederick Banting, aki az inzulin felfedezéséért 1923ban nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Banting, miután befejezte tanulmányait a Torontói Egyetemen, az első világháború alatt a kanadai hadsereg orvosaként szolgált, majd a háború után visszatért Torontóba, ahol ortopéd sebészként dolgozott. 1920 júliusától pedig már a kanadai Londonban praktizált orvosként. Mindezek mellett endokrinológiát oktatott az egyetemen (University of Western Ontario). 1920. október 31-án, orvosi folyóiratok olvasása közben jött rá arra, hogyan is lehetne izolálni a hasnyálmirigy szekrétumát. A kanadai orvos felfedezéséig a cukorbetegség rengeteg halálos áldozatot követelt, sokan vesztették el látásukat, végtagjaikat, hisz szervezetük nem volt képes az inzulin termelésére. Banting diáktársa is e betegség áldozata lett. Többek között ezért is vette fel a harcot ellene Banting és dr. Charles Best – aki akkor még orvostanhallgatóként segítette Banting kutatásait. Számos, kutyákon végzett kísérlet után készült el az immár emberi felhasználásra szánt – a hasnyálmirigyből kivont – inzulin, amel�lyel lehetővé vált a cukorbetegség gyógyítása. A szérumot először a 14 éves Leonard Thompson kapta meg, aki e szer által tért vissza a diabéteszes kómából. Ahogy az 1923-as Nobel-díj átvételekor Banting köszönőbeszédében elhangzott: ez a felfedezés nem gyógyítja, de megfelelően kezeli az eddig kezelhetetlen betegséget. Azt talán kevesen tudják, hogy Bantingot a cukorbetegség mellett a rák problematikája, az agy és a mellékvesék működése is foglalkoztatta. Az 1934-ben a
46
Orvosok Lapja 2012 | 11
Brit Birodalom Lovagja címmel kitüntetett orvos különböző kutatási projektekben vett rész, a világ első G-ruhája –amely a repülőgép-pilótáknak segít a nagy sebesség elviselésében – is az ő nevéhez köthető. Egyes feltételezések szerint 1941ben azért utazott Angliába, hogy meggyőzze kollégáit a biológiai fegyverek gyártásáról, amelyeket egy esetleges német invázió fenyegetésekor bevethettek volna. Ám gépe Új-Fundland partjainál lezuhant. Mielőtt belehalt saját sebesülésébe (1941. február 21.) még ellátta a pilóta sebét. 1991 óta az ő születésnapján rendezik meg minden évben a Nemzetközi Diabétesz Világnapot. 180 éve, 1832. november 26án a New York-i Oswegóban, Alva és Vesta Walker ötödik lányaként megszületett Mary Edwards Walker, a nők egyenjogúságáért küzdő amerikai orvosnő, aki élete során számtalan törvényjavaslatot nyújtott be a nők szavazati jogával kapcsolatban, részt vett a szüfrazsett-mozgalomban, és egész Amerikát, Nagy-Britanniát bejárta a nők jogairól, egészségügyi témákról, ruhareformról szóló előadásaival, továbbá a háborúban szolgáló ápolónőknek próbált meg törvényben rögzített támogatást kiharcolni. Lelkes előadásának hatására lett orvos Elisabeth Garrett Anderson is, akit Anglia első női polgármestereként ismerünk. Mary édesapja hitt a gondolatszabadságban és a nemek
egyenlőségében, így minden segítséget megadott lányainak (Mary, Aurora, Luna, Vesta, Cynthia), hogy a farmon elvégzett munka mellett tanulhassanak is. Tanári diplomáját 1852-ben vette át, majd rögtön tanítani kezdett. Apja orvosi könyvei igen hamar felkeltették érdeklődését a szép hivatás iránt, ezért a tanításból keresett pénzen beiratkozott a Syracuse Orvosi Főiskolára, amely az első és egyetlen olyan amerikai iskola volt, ahol nők is tanulhattak. Diplomáját 1855-ben kapta kézhez, majd férjével együtt a New York-i Rome-ban kezdett praktizálni. Mivel akkoriban az emberek idegenkedtek a női orvosoktól, pályája döcögve indult el. A Bull Run-i csatát követően, 1861 nyarán Washingtonba ment, hogy katonaorvosként szolgálja hazáját. Miután elutasították, önként csatlakozott a sereghez mint orvossegéd. 1865-ig csatatereken szolgált: saját egészségét feláldozva sebesülteket gyógyított, az amputálások számát igyekezett csökkenteni (52. gyalogezred, Ohio). Még fogságba is esett, sőt kémkedéssel is meggyanúsították, de fogolycserével sikerült kiszabadulnia. Hivatalos – fizetést kapó – katonaorvos csak a polgárháború vége felé lett, leszerelése után azonban az özvegyeket megillető nyugdíjnál is kevesebb kapott. 1865. november 11-én aztán Andrew Johnson elnök a Kongresszusi Érdemrend katonai kitüntetést adományozta Mary Walkernek, aki az egyetlen hölgy a mai napig, aki ezzel az érdemrenddel rendelkezik. Haláláig (1919. február 21.) büszkén viselte kitüntetését. Mary Edwards Walker 2000-ben került be a Női Hírességek Csarnokába (Seneca Falls, New York). Czompó Judit
A PRÓHIRDET ÉS
Angol 4xgyorsabban, beszédcentrikus Callan módszer, anyanyelvi tanárok, Skype-on is, www.ilc.hu, 202-3337
........................................................
Röntgen magánrendelő (levizsgáztatott; fog és mammográfia is) Újlipótvárosban eladó. +36 70 550 9489
........................................................
A Stanwood Medical Services Ltd. angolul beszélő családorvosokat keres írországi tevékenységre. Munkavállalás előtti orientációs kurzus, kiváló anyagi juttatások. Rövid és hosszú távú szerződések. Jelentkezését és önéletrajzát Sarah Ellis várja: e-mail: info@ stanwoodmedicalservices.com,
telefon: +353 749732924. www.stanwoodmedicalservices.com ........................................................
Berettyóújfaluban 600 kártyás gyermekorvosi praxis nyugdíjazás miatt eladó. Érdekődni a 06-20927-9543-as telefonszámon lehet 18.00 óra után.
........................................................
A XVIII. kerületben, az Üllői úton többfunkciós magánorvosi rendelőben 12 m2 önálló helyiség egészségügyi tevékenység céljára kiadó. Érd.: Dr. Takács Anikó 0670 9411120
........................................................
40/176/85 nőtlen orvos keresi élete párját csinos, független gyermektelen doktornő személyében:
[email protected]
JOGI TANÁCSADÁS Értesítjük kamarai tagjainkat, hogy szakmai szabályszegés miatt indított polgári és büntetőjogi ügyekben díjmentes tanácsadást biztosítunk erre a jogterületre szakosodott jogász kolléga közreműködésével. Előzetes bejelentkezés a Magyar Orvosi Kamara titkárságán, a (06-1) 302-4140-es telefonszámon. OPEL MAGYARORSZÁG KFT. A márkakereskedések az Opel modellekre az alábbi kedvezményeket adják: Corsa Essintia, kivétel Corsa Essentia 1.0 légkondicionálóval 15,5%, Corsa Essentia, kivétel Corsa Essentia 1.0 AC és Essentia plusz csomaggal 17,5%, Corsa Color Edition metál fénnyel 15,5%, Corsa Enjoy/Cosmo légkondicionálóval 17,5%; NG Meriva Selection 2 helyi csomaggal 10,5%; NG Meriva Enjoy/Cosmo légkondicionálóval 13,5%; Astra Classic III. légkondicionálóval 20,5%; Astra Classic III. Business Edition légkondicionálóval
Több száz álláslehetőség orvosoknak Németországban, Svájcban, Skandináviában, Szaud-Arábiában és Franciaországban. Jelentkezzen most!!! Telefon: +36212525293 E-mail:
[email protected], www.MeJobs.eu
Franciaországba keresünk üzemorvost Chartres környékére. Francia önéletrajzküldés
[email protected]. Szép Ferenc, +36 30 970-7474
25%; NG Astra 15%; Zafira Essentia légkondicionálóval 23,5%; Zafira Enjoy 25,5%; Zafira Cosmo 27,5%; Insignia 20,5%; Corsa Van légkondicionálóval 12,5%; Corsa Van Business Edition 16,5%; Combo légkondicionálóval 17,5%; Combo Business Edition 20,5%; Vivaro 15,5%; Movano 14%. Az ügyfélkedvezmények visszavonásig érvényesek, valamint az Opel Magyarország Kft. fenntartja a jogot, hogy árfolyamváltozás esetén és üzletpolitikájának megfelelően listaárain és kedvezményein változtasson.
megismerhetőek a mok.hu-n, és a Magyar Telekom és partnerei üzleteiben. Vodafone egyéni ajánlata a MOK-tagoknak. Részleteket a www.mok.hu oldalon talál. Az IBUSZ vállalja, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolvánnyal igazolt munkatársai, valamint velük azonos foglalásban szereplő hozzátartozóik (házas- vagy élettárs, gyermek, szülő) részére 5–10% kedvezményt biztosít. Részletek a www.mok.hu oldalon.
HONDA ÉLES KFT. Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánlatunkat. Szervizmunkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási káresemények (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail:
[email protected]). HONDA ALBA KFT. Honda Alba Kft. a MOK-tagoknak új gépkocsi vásárlásakor egyedi kedvezményt, a gyári kiegészítők árából 10% engedményt biztosít. Várjuk megtisztelő érdeklődésüket: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: (06-22) 500-986, fax: (06-22) 500-987, e-mail:
[email protected]. T-Mobile exkluzív ajánlata a MOK-tagoknak A Magyar Telekom a MOK kamarai tagjainak nyújtott szolgáltatási kedvezményeket 2012. júniusától kiterjesztette a T-Home szolgáltatásokra is. A részletek
Kedvezmények a MAGYAR ORVOSI KAMARA tagjai részére 2012 II. félév új i20 ix20(újdonság) i30 / i30 Wagon Elantra
i40
Jön!! *17%* 4% 13,5% 13,5% 19% Kitételek: - ix35 Life kizárva - ix55 csak egyedi megkeresésre - a feltételek változtatásának jogát a Hyundai Holding Hungary Kft fenntartja magának! - kedvezmények a MOK igazolvány felmutatásával vehetők igénybe!!
Soproni Hotel Fagus**** szálloda a MOK tagjai részére 10% kedvezményt biztosít a mindenkori csomagárból (ünnepi és last minute ajánlatokra is). A részletek megtalálhatóak a www.mok.hu oldalon.
MOK-megállapodások
OPTIMUM LÁTÁSJAVÍTÓ LÉZERKÖZPONT Lézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezmén�nyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgáltatás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékoztatónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275-5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www.optimuminfo. hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail:
[email protected]; web: www.optimuminfo.hu.
A gondoskodás a legfontosabb feladatunk! Keresse szakképzett csapatunkat a www.csaladtamogatas.hu weboldalon!
SZAKFORDÍTÁS A LinguaMED Egészségügyi Fordító Iroda 10% kedvezménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Felvilágosítás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1042 Budapest, Árpád út 7–11. Telefon, fax: (06-27) 630-967, (06-20) 395-3625, e-mail: info@linguamed. hu, honlap: www.linguamed.hu. FIAT MAGYARORSZÁG KFT. 6–10% kedvezmény (modellenként változó) az ország területén bármelyik Fiat márkakereskedésben. 1123 Budapest, Alkotás utca 53. MOM Park. Telefon: 458-3100; internet: www.fiat.hu
ix35 (kivéve: Life) ix35 2.0 CRDi HP 4WD M/T
ix35 2.0 CRDi HP 4WD A/T
8%
12%
10%
új Santa Fe Jön!! Jön!!
- kedvezményeink az aktuális bruttó listaárból számolva érvényesek!!! - az itt megadott kedvezmények más akciókkal illetve limitált modellekkel (pl.: i20 „Color Limited Edition”) nem vonhatók össze!! - Új Santa Fe Flottakedvezmények 2012 ősztől elérhetők!! - *Az Új i20 szeptemberi bevezetésétől érvényes kedvezmények!!*
Orvosok Lapja 47 2012 | 11
SP ORT– ORVO S
A Magyar Orvosok Sportegyesülete évértékelője 2012. október 19-én a sportegyesület vezetősége értékelte az elmúlt év munkáját. A megbeszélésen részt vett dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Dr. Jerémiás Attila, az egyesület elnöke beszámolójából kiderül, hogy az egyesület sikeres évet zárt.
Az elmúlt évekhez hasonlóan rendezvényeinket megtartottuk, az országos és nemzetközi versenyeken sikeresen képviseltük a magyar orvostársadalmat. Taglétszámunk 78 fő, amely magában foglalja a lemorzsolódók helyére jelentkező új tagokat is. Örvendetes módon rendezvényeinken a fiatalabb kollégák nagyobb létszámmal vettek részt. A sportágak közül az atlétika külön is említésre méltó, hisz ebben az évben 4 fiatal orvos jelezte versenyzési szándékát.
48
Orvosok Lapja 2012 | 11
2012 júniusában Kiskunhalason rendeztük meg az Orvos Világjátékokat megelőző közös edzést, amely a felkészülést hivatott szolgálni. Az atlétikai pályát a város ingyen a rendelkezésünkre bocsátja, így csak az uszodában kell fizetnünk. Az edzést követő ebéd alkalmával az új tagok beszámoltak eredményeikről, terveikről a jövőt illetően. Egyesületünk részéről részt vettem az orvos-teniszezők országos bajnokságán Balatonbogláron. Jó időben, kitűnő pályákon, jó szín-
Orvosok, akiknek fontos a sport: az egyesület vezetősége és sportolói
vonalú mérkőzéseket játszottak a versenyzők. A versenysorozat végén vezetőváltásra is sor került, dr. Dani Vilmost dr. Klekner Álmos váltotta az elnöki székben, akinek az elkövetkezendő években sikeres munkát kívánunk. A következő jelentős esemény a Törökországi Antalyában megrendezett Orvos Világjátékok volt. A versenyek színhelye, a szervezettség kifogástalan volt, mint erről már korábban részletesen beszámoltunk. A 10 versenyző összességében 30 érmet nyert, ebből 20 arany, 7 ezüst és 3 bronzérem volt. Az orvos-teniszezők Olaszországban vettek részt világbajnokságon. A kis létszámú magyar csapat 2 arany, 1 ezüst és 2 bronzérmet nyert. Sajnos sokakat visszatartott a magas nevezési díj, az utazási- és szállásköltség. Egyesületünk kommunikációs tevékenységében előrelépés történt, ami döntően dr. Éger István elnök úrnak köszönhető, aki egy előzetes megbeszélés után lehetőséget biztosított az Orvosok Lapjában arra, hogy az egyesületi életünkről, a sportoló orvosok országos és nemzetközi versenyeken elért eredményeiről nagyobb terjedelemben beszámolhassunk. A szerkesztőséggel abban egyeztünk meg, hogy a téli időszakban, amikor lényegesen kevesebb a verseny, lehetőséget biztosítunk egy-egy sikeres orvos-sportolónak, hogy elért eredményeiről beszámoljon, így is népszerűsítve a sport fontosságát a kollégák között. Pénzügyi helyzetünk stabil, az elmúlt években a tagdíjunk változatlanul 2400 Ft. Egyesületünk
SP ORT– ORVO S
Az egyesület és a kamara elnöke – sikeres évet zárnak.
bevételi forrását jelenti a SZJA 1%-ának a felajánlásából beérkező összeg, de sajnos ebben az évben jelentős visszaesést tapasztaltunk. Úgy gondolom, hogy ez a nem kellő odafigyelésnek tudható be. Ezúton is szeretném tagjaink és pártoló tagjaink figyelmét felhívni arra, hogy a 2013-as évben lehetőségük szerint a SZJA 1%-ának felajánlásakor támogassák az egyesületünket. Hisz így a saját lehetőségeink bővülnének. A Magyar Orvosi Kamara ez évben is kiemelt támogatónk volt, segítségükkel sikerült munkánkat eredményesen végezni, s így tudjuk – igaz, csak szerény mértékben – a kimagasló eredményt elért orvosokat jutalmazni. Pályázni ebben az évben nem tudtunk, mivel a 2012-es év az olimpia éve volt, s a pénzek jelentős része az olimpikonok sikeres felkészülését szolgálta. Állandó kiadást jelent a könyvelői díj, a júniusi összejövetelek díja, az októberi taggyűlés költsége, valamint a kiemelkedő eredményt elérő sportolók anyagi elismerése. Ez évben is támogattuk az orvos-teniszezők országos bajnokságának sikeres lebonyolítását, valamint az orvos triatlonisták országos és nemzetközi versenyét. Az orvos-teniszezők felvetették, hogy a szponzoraik részéről felajánlott pénzösszegek fogadása könnyebb lenne, ha az egyesületünkbe belépve külön szakosztályt hoznának létre. Ezt az elképzelést dr. Éger István is jónak és támogatásra érdemesnek tartotta. Egyesületünk vezetősége dr. Klekner Álmos elnök úrral történt egyeztetés során abban állapodott meg, hogy az egyesületen belül a
Kamarai elismerés az eredményes versenyzésért
szakosztály létrehozásához szükséges lépéseket megtesszük. Az orvos-teniszezők bevonása egyesületünk munkájába jelentős előrelépést jelenthet, hiszen a közel 150–200 fős tagság érdekérvényesítő képessége nagyobb, egyesületünk érdekeit jobban tudjuk majd képviselni. A következő orvos világjátékoknak helyet adó Zágráb sokkal A MOK a jövőben is támogatja a sportegyesületet
könnyebben megközelíthető részünkről. Így jogos lehet az a remény, hogy az eddigiekhez képest nagyobb létszámú magyar csapat tud kiutazni, és eredményesen képviselni a magyar orvostársadalmat. A beszámolót követő hozzászólásokból kiemelném dr. Éger Istvánét, aki gratulált a kitűnő eredményekhez és elmondta, hogy a Magyar Orvosi Kamara továbbra is támogatja egyesületünket. Dr. Kovács Viktor felvetette, hogy jó lenne, ha évente több alkalommal is találkozhatnának az orvos sportolók, de ennek akkor lenne értelme, ha ezeken az összejöveteleken a résztvevők száma is megfelelő lenne. Elmondta még, hogy a világversenyeken a nevezési díj a fiatal és a nyugdíjas kollégák számára nagyon megterhelő, és jó lenne, ha a sportegyesület kifizetné a részvételi díjat. Egyesületünk vezetése akkor tudna segítséget nyújtani ebben, ha nagyobb anyagi eszközök felett rendelkezhetnénk. A beszámoló végén a kiemelkedő eredményt elért orvos sportolóknak oklevelet és szerény anyagi jutalmat adott át a kamara és az egyesület elnöke.
Dr. Jerémiás Attila
Orvosok Lapja 49 2012 | 11