Rendészet
Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék
• A rendészet fogalma: közigazgatási tevékenység, jogellenesemberi magatartások, veszélyek elhárítása • Közbiztonság társadalmi szükséglete • Rendészeti igazgatás: 1. közbiztonság védelem, 2. bűnüldözés • Hatósági igazgatás • Rendészeti intézkedés: egyedi hatósági aktus – Fizikai védelem – Kényszerintézkedések – Bűnüldözési intézkedések
Rendészet
Rendvédelmi szervek
Rendészeti funkció: szakirányú tevékenység, melynek során rendészeti feladatokat teljesít Közbiztonság‐védelmi funkció:
• 2006. évi LVII. Tv. a központi államigazgatási szervekről
à Rendészeti jelenlét, őrködés à Legitim fizikai erőszak alkalmazása
Bűnüldözési funkció: à Rendészeti felderítés à nyomozás
– Rendőrség – Polgári védelem – Vám‐ és Pénzügyőrség – Állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság – Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
• A Magyar Köztársaság Alkotmánya VIII. Fejezet – A rendvédelmi szervek fogalma alaptörvényi szintre
emelkedett
Rendészeti rendszer
Rendészeti rendszer
• A közigazgatás álatalános jegyei a rendészeti rendszerben:
• A közigazgatástól elhatároló jegyek
– A rendészeti szervezet irányítása, vezetése megfelel a
– A jogellenes magatartások elhárításának igazgatási
–
– A rendészeti igazgatás differenciálatlansága ( nehezen
– – – –
közigazgatási szervezet ált. követelményeinek A rendészet feladata a közbiztonság oltalmazása, melyet közigazgatási hatósági jogkörben lát el Rendészeti igazgatás: külső hatósági ügyintézés, belső igazgatási tevékenység A rendészet anyagi joga azon törvényi tényállások összessége, amelyek a rendészeti ügyet keltezik A rendészeti szerv közig. Hatóságként eljárva egyoldalú akaratnyilatkozattal intézkedik A rendészet személyzete része a közszolgálatnak
formája ( a társadalom negatív kontrollja ) választható el az igazgatási elem a rendészeti beavatkozástól ) – Legitim erőszak alkalmazhatósága ( tagja a közbiztonsági alrendszernek ) – Veszélyelhárító rendészeti cselekvés ( spontán, amorf, autonóm ) – Rendészeti vezetés heterogenitása
Rendőrségi modellek
A rendészeti vezetés alapelvei
• Két fő irány:
– reaktív ( centralizált államrendőrségi modell ) – Proaktív ( decentralizált önkormányzati típusú
rendőrség )
• Igazságszolgáltatáshoz való viszony alapján: – Felderítő típusú ( szűk eljárási jogosítványok ), I, Fr, – Processzuális típusú (széles körű eljárási jogosítványok
, GB
• Bűnügyi tudományok szemszögéből:
1. Egyszemélyi vezetés elve 2. Centralizált vezetés elve 3. Alárendeltek kezdeményezésének elve 4. A vezetés állandó készenlétének elve 5. A vezetés logisztikai biztosításának elve 6. Az együttműködés elve
– Közbiztonsági típusú – Bűnügyi típusú
A rendészeti vezetési folyamat elemei
Információ Forrás szerint: külső – belső Mérhetőség szerint: kvantitatív ( mérhető ) – kvalitatív ( nem mérhető ) Jelleg szerint: primer ( közvetlen ) – szekunder (közvetett ) Áramlás szerint: vertikális – horizontális Szóbeli – írásos – szemléltető – adatformátumú információk
Feladatvétel, feladattisztázás
Tervezés
Alapja: az elöljáró parancsnok elgondolása, parancsa vagy intézkedése, együttműködési utasítása, saját információ Gondolati folyamat, amely során megértjük az elöljáró szándékát A feladat tisztázása során választ keresünk a felmerülő kérdésekre Időszámvetés végrehajtása
Def: A tervezés az a vezetési funkció, melynek során az adott szintű rendészeti vezető a megoldandó feladatokat a rendelkezésre álló erők‐eszközök és az operatív helyzet tükrében időrendi, fontossági sorrendben személyhez kötötten csoportosítja, a feladatok kellő időben történő végrehajtása érdekében. A tervezés első eleme az időszámvetés, alapja az előljáró által megadott időpontok.
Tervezés
Tervezési munkamódszerek Lépcsőzetes – a különböző vezetési szintek egymást követően hajtják végre a tervezést. Amikor az egyik befejezi a munkát a másik tovább folytatja. Elegendő idő áll rendelkezésre a tervezésre. Párhuzamos – a vezetési szintek között a tervezőmunka közel azonos időtartamban történik. Kevés a rendelkezésre álló idő. Kombinált – a lépcsőzetes és a párhuzamos módszert egyszerre alkalmazzák.
A tervezés főbb követelményei
A rendőrségi szervezetben használt tervek csoportosítása
Időtényző szerint: hosszú‐, közép‐, rövidtávú Rendeltetésük szerint: munkaterv, feladatterv, speciális tervek Tartalmuk szerint: komplex terv, ágazati terv Területi felosztás szerint: országos, megyei, helyi szintű terv, Célszerűség szerint: stratégiai‐, taktikai‐, operatív tervek
Objektivitás Tudományosság Rugalmasság Közérthetőség Részletesség Egységesség
Tervek a rendőrség szervezetében
Előzetes intézkedések
Stratégiai terv: több évre szóló fejlesztési programok,
Olyan vezetői tevékenység, amely során a parancsnok időnyerés céljából adatokat közöl a végrehajtókkal, részfeladatokat határoz meg, hogy a feladat végrehajtására való felkészülésük még alaposabb legyen Előzetes intézkedésben a parancsnok utasítja alárendeltjeit az anyagi készletek feltöltésére, karbantartására illetve más folyamatban lévő feladatok befejezésére
faladatok
Koncepció: a rendőri munka egészére vagy részére vonatkozó
hosszú távú elképzelés
Éves munkaterv: a stratégiai tervben meghatározott, az előző
időszak értékelése alapján
Ellenőrzési terv: kiterjed mindazokra, akiket kötelező
időszakonként ellenőrizni
Szakfeladati tervek: egyes tevékenységek teljesítésének
szabályait rögzítik
Eseti tervek: amelyek egyes feladatok teljesítése érdekében
készülnek
Hatósági és szakfelügyeleti ellenőrzés tervei: hatósági‐
rendészeti jogkörben végzett ellenőrzések ( pl. Fegyverek tárolása, fegyveres biztonsági őrzés, személy‐ és vagyonvédelem )
Helyzetértékelés elemei
Döntés helyzetértékelés alapján
1. közbiztonsági, közrendvédelmi, bűnügyi szempontból a jogsértő cselekményeket elkövető személyek helyzetének értékelése 2. saját szervezet értékelése 3. a szomszédos‐, az együttműködő‐ és társszervek, valamint a lakosság szervezethez való viszonyának értékelése 4. az illetékességi terület közlekedési lehetőségeinek, évszak, időjárás, napszak hatásainak értékelése 5. illetékességi területen előforduló olyan sajátosságok értékelése, amelyek a rendvédelmi szervek tevékenységére hatást gyakorolnak ( veszélyes ipari üzemek, kiemelt létesítmények, államhatár stb. )
A döntési helyzet A probléma megfogalmazása
Döntési típusok Döntési helyzetek jellemzői alapján: à Bizonyosságra épített döntések à Kockázattal járó döntések à Bizonytalansági helyzetben meghozott döntések
Döntés meghozatalának formája szerint: à à à à
Személyes döntés Módszeres döntés Tudományos döntés Testületi döntés
Döntési változatok Adaptáló döntés: amikor a felettes szerv előzetes döntését kell a vezetőnek az irányított szervezetre beilleszteni, bevezetni. Különböző alternatívák közüli választás: a felettes szerv által kidolgozott alternatívák közül a legmefelelőbb választás eszközlése. Szabad hatáskörű döntés: a vezető saját hatáskörben, teljes felelősséggel dönt az alternatívák közül
Vezetői döntések +/‐ Általános követelmények
Jellemző hiányosságok
Feleljen meg a szervezet
A vezető nem ismeri fel a döntési helyzetet
Teljesíthető legyen Álljanak rendelkezésre a
A vezető nem ismeri fel korábbi hibás döntéseit
rendjének és érdekeinek
materiális, immateriális és humán tényezők
Legyen elegendő idő a
végrehajtáshoz
Nem állnak rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges eszközök Elsietik a döntést
Szakmailag és tudományosan
Késik a döntéshozatal
A szervezet többsége
Nem áll elegendő idő a kivitelezésre
megalapozott legyen
támogassa a döntést
A szervezet nem támogatja a döntést
A döntés jellege alapján:
Döntések típusai:
•Kezdeményező, célja fejlesztési céllal beavatkozni a működésbe.
A döntés tárgya szerint: •Gazdasági, pl. termelési szerkezet, pü-i számviteli döntések
•Alkalmazkodási, külső, belső gazd-i tényezők közvetlen hatásaként születnek.
Megvalósítás időigénye alapján: •Rövid lejáratú
•Műszaki, pl. technológia fejlesztés •Szervezési, termelés és munkavégzéssel kapcsolatosak.
•Stratégiai, hosszú távú célok elérését szolgálják. •Taktikai, operatív vezetést szolgáló döntések.
•Egyszerű, szokványos, jellemzője, hogy a döntést megelőző helyzet könnyen visszaállítható.
A döntésben résztvevők száma szerint: •Egyszemélyi
•Alapvető, nem szabályosan jelentkeznek.
•Csoportos
Döntéshozatal során alkalmazott módszer szerint:
•Hosszú lejáratú
Kihatás szerint:
A döntési szituáció előfordulásának gyakorisága alapján :
Döntések típusai:
Előszabályozottság szerint: •Programozott •Programozatlan
•Hagyományos módszerrel, pl. matematikai programozás, hálótervezés. •Nem hagyományos módszerrel, pl. szimuláció, szakértői rendszerek.
Szervezés definíciója általában
Rendészeti szervezés elemei
A szervezés során a vezető a meghatározott cél elérése érdekében összehangolja az alkalmazott munkamódszereket, amely magában foglalja a folyamatok megszervezését, szervezetek létrehozását, munka megszervezését. A szervezés feladata a szervezet rendelkezésére álló erőforrások külső és belső összhangjának megteremtésére irányuló tevékenység.
Az a vezetési funkció, melynek gyakorlása során a rendészeti vezető à Megfogalmazza és megtervezi a végrehajtandó
feladatokat ( feladat megszabása ) à Lejutattja azokat az alárendeltekhez (
rendelkezések kiadása ) à Koordinálja és megszervezi a tennivalókat az
alárendelt vezetőkkel ás a végrehajtókkal à Biztosítja a végrehajtás feltételeit
A feladat meghatározásának általános tartalma
Rendelkezés kiadása
1. jogsértő személyek tevékenységéből levont következtetések 2. az adott szervezet feladata 3. elöljáró szervezet és társszervek által végrehajtott feladatok 4. a tevékenység tervezett végrehajtásának általános elgondolása 5. alárendeltek feladatainak megszabása
A rendelkezés kiadása az ügyrendben meghatározott vezetők vezetési, belső igazgatási eszköze, amely a kötelező feladatokat, végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára A rendelkezés formáját tekintve lehet:
6. a végrehajtók közötti együttműködés ( híradás, hívónevek, kódok ) 7. szükséges eszközök, anyagok meghatározása 8. készenlét ideje 9. parancsnokok, helyetteseik elérhetősége, tartózkodása 10. egyéb feladatok
à Szóbeli ( parancs ) à Írásbeli ( parancs, intézkedés, szabályzat,
ügyrend, munkaköri leírás )
Irányítás és szabályozás
Ellenőrzés
• Az irányítás olyan vezetési funkció, amelynek gyakorlásával az elöljáró beavatkozik a folyamatba, annak elindítása, előírt szinten tartása illetve a kívánt módon való megváltoztatása vagy leállítása céljából • Az irányítás nem indítja újra a vezetési folyamatot, hanem a kisebb‐nagyobb zavaró tényezőket iktatja ki. • Vezető‐irányító tevékenységre azért van szükség, mert a rendszer működését zavaró hatások érik, amelyek eltéríthetik
Alapelvei:
A rendőrség szervezetében végrehajtható ellenőrzések formái ( 58/2007. ( OT 33.) ORFK utasítás )
Ellenőrzés módszerei
Belső ellenőrzés ( szakmai ) ellenőrzés ( törvényességi,
szakszerűségi, célszerűségi, eredményességi ) Függetlenített ellenőrzés ( kifejezett ellenőrzési feladatokat ellátó szervtől ) Átfogó ellenőrzés Témaellenőrzés Célellenőrzés Mobil ellenőrzés Utóellenőrzés Elektronikus úton történő ellenőrzés Munkafolyamat ellenőrzés Titok‐ és adatvédelmi, valamint biztonsági ellenőrzés
à à à à à
Törvényesség, szakszerűség elve Célszerűség, tervszerűség elve Objektivitás‐komplexitás elve Hitelesség‐nyílvánosság elve Együttműködés elve
Végrehajtásának rendje à à à à à
A valós ( tény ) helyzet feltárása Tény‐terv állapot vizsgálata Tény‐terv állapot eltéréseinek, azonosságainak feltárása Különbözőség okainak feltárása Okok megszüntetése
Helyszíni vizsgálat Személyes megkérdezés ( interjú ) Kiadmányozási jog gyakorlása Beszámoltatás Iratok, okmányok, nyílvántartások ellenőrzés helyére történő bekérése Anyagok, eszközök tételes vizsgálata Folyamatos adatszolgáltatás és jelentések elemzése Statisztikai adatok értékelése Szolgálatban történő alkoholfogyasztás ellenőrzése Titok‐, adatvédelmi, iratkezelési szabályok betartására vonatkozó valamint biztonsági ellenőrzés Munkafolyamat ellenőrzése Elektronikus úton történő ellenőrzés Egyéb módszerek
