REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA Érd, János u.15. Telefon: , ,

REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA 2030. Érd, János u.15.

Telefon: 06-23-367-693, 06-20-9369-607, E-mail: [email protected]

PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA 1111. Budapest, Budafoki út 53.

Telefon: 06-1-365-1805, 06-30-4534-521, E-mail: [email protected]

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KÉSZ) MÓDOSÍTÁSA

HONVÉD UTCA – PINTYŐKE UTCA – SZENTHÁROMSÁG UTCA – ROMHÁNYI JÓZSEF UTCA – ANGELI ÚT – BUDAPEST-PUSZTASZABOLCS VASÚTVONAL ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (EPRES-KERT TERÜLETÉRE) VONATKOZÓ FSZKT MÓDOSÍTÁS KERETÖVEZET MÓDOSÍTÓ HATÁSTANULMÁNY ÉTV 9. § (3) SORÁN BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ALAPJÁN JAVÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ

Budapest, 2013. október hó Kizárólag a REND-ENG-TERV Építész Iroda és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda hozzájárulásával, a szerződésben meghatározottak szerint használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembe vételével!

FSZKT MÓDOSÍTÁS BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET EPRES-KERT ELNEVEZÉSŰ TERÜLETÉN

TERVEZŐK NÉVSORA, ALÁÍRÓLAP

TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Szabóné Pányi Zsuzsanna

- Rend-Eng-Terv Építész Iroda.

vezető településrendező tervező

TT-1-13-0404-01

KÖRNYEZETRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM: Illyés Zsuzsanna

- Pagony Kft.

táj- és kertépítész Demetrovics Márton

TK1-01-5028/12 - Pagony Kft.

KÖZLEKEDÉS: Szálka Miklós

- Pro Urbe Kft.

közlekedéstervező

K1D-1 01-1012

VÍZI KÖZMŰELLÁTÁS:

Fleck Györgyné vízi közműtervező

VZ-T01-231

GÁZELLÁTÁS: Fülöp László

- FL-Gáz Bt.

gázellátás közműtervező

13-4273

ENERGIAELLÁTÁS: Zsolnai József

- Mátra-Phone Kft.

energiaellátás közműtervező

……………………… V-T 2305/2009.

HÍRKÖZLÉS: Mátrai Sándor

- Mátra-Phone Kft.

hírközlés tervező

HI-T 13-3496.

MEGBÍZÓ: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (1221. Budapest, Városház tér 11.) Szabolcs Attila polgármester

Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-2-

Pagony Táj- és Kertépítész Iroda


TARTALOMJEGYZÉK

Borítólap Tervezők névsora, aláírólap Tartalomjegyzék SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: 1.

Bevezetés, előzmények, a tervezési feladat ismertetése

2.

Vizsgálatok 2.1. A tervezési területre hatályos területrendezési tervek elemzése 2.2. A tervezési területre hatályos településrendezési tervek vizsgálata, elemzése 2.3. A területfelhasználás, a beépítettség és az építészeti értékek vizsgálata 2.4. Közlekedési vizsgálat 2.5. Zöldfelületi, környezetvédelmi vizsgálat 2.6. Közművek vizsgálata szakáganként

3.

Javaslatok, az átsorolások alátámasztása 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

Területfelhasználási javaslat, szabályozási koncepció FSZKT módosítási javaslat Közlekedési javaslat Környezetrendezési javaslat Környezetvédelmi javaslat Közműjavaslat szakáganként

4.

A keretövezet átsorolással járó változások hatásai

5.

Örökségvédelem

6.

Az átsorolással érintett ingatlanok (táblázat)

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Térképmásolat 2. sz. melléklet: M. Telekom Nyrt. Budapesti fejlesztési osztály tájékoztatása és térképi adatszolgáltatása 3. sz. melléklet: A Novotron Zrt. tájékoztatása 4. sz. melléklet: A FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. tájékoztatása 5. sz. melléklet: Emlékeztető a BKK Zrt.-vel megtartott egyeztetésről 6. sz. melléklet: Emlékeztető a BKK Zrt.-vel megtartott egyeztetésről 7. sz. melléklet: A MÁV Zrt. Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás Hálózatfejlesztés üzletágának nyilatkozata 8. sz. melléklet: A Telenor Magyarország Zrt. tájékoztatása 9. sz. melléklet: Az MVM tájékoztatása és hálózati térképi adatszolgáltatása 10. sz. melléklet: A Vodafon Magyarország Zrt. tájékoztatása 11. sz. melléklet: Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztálya tájékoztatása 12. sz. melléklet: A Fővárosi Vízművek előzetes tájékoztatása a vízellátásról Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-3-



13. sz. melléklet: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály nyilatkozata a lokalizációs töltés megszüntetésének feltételeiről 14. sz. melléklet: A Fővárosi Víz Csatornázási Művek nyilatkozata a lokalizációs töltés megszüntetésének feltételeiről 15. sz. melléklet: A Fővárosi Víz Csatornázási Művek előzetes tájékoztatása a csatornázásról FELHASZNÁLT TERVEK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK  Budapest, XXII. kerület Epres-kert terület Övezetmódosítási hatástanulmányBFVT Kft. – 2008. december  A kerület 315/2008. (10.16.) önk. határozattal jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiája – 2008.  A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2012. márciusi adatszolgáltatása RAJZI MUNKARÉSZEK Vizsgálatok 

Területfelhasználási és épületvizsgálat

M = 1 : 2.000



Jelenlegi úthálózat

M = 1 : 20.000



Közösségi közlekedés jelenlegi hálózata

M = 1 : 20.000

Javaslatok 

Keretövezet módosítási terv

M = 1 : 4.000



Módosított övezeti terv (A KÉSZ 1. sz. melléklet - övezeti tervlap módosítással érintett része)

M = 1 : 4.000

Módosított szabályozási terv (A KÉSZ 2. sz. melléklet – szabályozási tervlap módosítással érintett része)

M = 1 : 2.000



Távlati úthálózat

M = 1 : 20.000



Közösségi közlekedés távlati hálózata

M = 1 : 20.000



Mintakeresztszelvények

M = 1 : 100



Közmű vizsgálatok és javaslatok 

Közművizsgálat – javaslat: Vízellátás, csatornázás

M = 1 : 4.000



Közművizsgálat – javaslat: Gázellátás

M = 1 : 4.000



Közművizsgálat – javaslat: Elektromos energiaellátás

M = 1 : 4.000



Közművizsgálat – javaslat: Távközlés

M = 1 : 4.000


-4-



1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉSI FELADAT ISMERTETÉSE

Budapest XXII. kerület délnyugati harmada Nagytétény városrész. A kerület e történelmi egysége szerkezetileg három részből áll, jellemző módon fő közlekedési utak szabdalják szét: az M0-tól északra elhelyezkedő Óhegy térsége, a 6-os út és a Duna közötti parti szakasz, valamint a kerületrész gerince, mely magába foglalja a kiterjedt lakó-, gazdasági és egyéb beépítésre szánt területeket. Ebben a sávban fekszik a jelen tervezés tárgyát képező ún. Epres-kert területe. A kerület egészére a 12/2010.(VI.30.) Ör. rendelettel jóváhagyott KVSZ van hatályban. A KVSZ felülvizsgálata után merült fel ismét az Epres-kert elnevezésű területen belül található ingatlanok övezeti átsorolásának igénye, amelyhez a 48/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet értelmében a tervezett területfelhasználásnak megfelelően a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) módosításának indokoltságát igazoló hatástanulmány (keretövezet módosító hatástanulmány) készítése is szükségessé vált. A jelen tervezés tárgya a „Budapest XXII. kerület teljes közigazgatási területére vonatkozó kerületi városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ) módosítása” című keretszerződésen belül a Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt területre (Epres-kert területére) vonatkozó FSZKT módosítás. Az FSZKT jelen módosítása és a KÉSZ tárgyi területre vonatkozó módosítása egységes tervezési folyamatban zajlik, de jelen dokumentáció a keretövezet módosításhoz célirányosan kapcsolódó leírásokat és rajzi munkarészeket tartalmazza csak. Az FSZKT módosítás tervezési programja a kerületi önkormányzat feladatmeghatározása alapján: „A jelenlegi L5 jelű lakóövezet valamint az F1 jelű MG-MF fejlesztési terület felülvizsgálata szükséges. Az IVS-ben rögzített célok szerint az alacsony környezetterheléssel járó, modern, szolgáltató jellegű gazdasági tevékenységek telepítését elősegítő, de alapvetően vegyes, intézményi és lakófunkciókat magában foglaló tervjavaslat kidolgozása szükséges, mely figyelembe veszi a környezet és a telek adottságait. Vizsgálni szükséges a tervezendő L5 jelű övezetben a lakásszám korlátozás feloldását, a korlátozás szigorúságának csökkentését. Az FSZKT módosítási eljárással párhuzamosan készül a hatástanulmánnyal szinkronban a KÉSZ módosítás. A tervkészítés célja a módosított FSZKT-nak való megfeleltetés. A KÉSZ módosítás jóváhagyása csak az előzetes FSZKT módosítás jóváhagyása után történhet meg.” A tervezés során egyeztetéseket tartottunk a Főpolgármesteri Hivatal és a XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájának munkatársaival, amely tárgyalások eredményeképpen alakult ki a dokumentált övezetátsorolási javaslat. Az FSZKT eseti módosításának célja az Epres-kert területén belül kijelölt L5 keretövezet egy részének átsorolása I jelű intézményi övezetbe, illetve az MGMF F1 (IZ) jelű célzott területfelhasználású terület IZ övezetként történő felhasználása. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-5-



2. 2.1.

VIZSGÁLATOK

A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE

A fővárosban és a vonzáskörzetében fekvő településeken a tervezett fejlesztések, beruházások lehetőségét alapvetően a hatályban lévő magasabb szintű tervek határozzák meg. Az Epres-kert elnevezésű, a Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt terület jelenlegi módosítási javaslatainak területrendezési szempontú elemzése érdekében az alábbi területrendezési terveket vizsgáltuk meg: Hatályos területrendezési tervek:  

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának c) pontja kimondja: a „területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszakifizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;…” E két magasabb szintű jogszabály jelentős mértékben meghatározza a települések területhasználati lehetőségeit, műszaki infrastruktúra-hálózatait, amelyeket a településrendezési tervek készítése és módosítása során figyelembe kell venni.  Országos Területrendezési Terv 2. SZ. MELLÉKLET: AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE

RÉSZLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 2008.-BAN JÓVÁHAGYOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL (AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE)


-6-



Az OTrT Szerkezeti tervlapja szerint a tervezési terület az M0-tól, mint meglévő gyorsforgalmi úttól és a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonaltól délre fekvő, 1000 ha feletti települési térség részét képezi. 3. SZ. MELLÉKLET: AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK HATÁRAI

3/1.

AZ

ORSZÁGOS

ÖKOLÓGIAI

HÁLÓZAT ÖVEZETE

A

TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET

NEM ÉRINTI!

3/2.

A

KIVÁLÓ

TERMŐHELYI

ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLETEN BELÜL KISEBB FOLTOK AZ ÖVEZET RÉSZÉT KÉPEZIK. OTrT országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, így az övezet határát a kiemelt térség területrendezési terve (BATrT) pontosítja.

3/3.

A

KIVÁLÓ

TERMŐHELYI

ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÖVEZETE

A


NEM ÉRINTI!


-7-



3/4.

AZ

ORSZÁGOS

KOMPLEX

TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE

A


NEM ÉRINTI!

3/5.

AZ

ORSZÁGOS

JELENTŐSÉGŰ

TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.


-8-



3/6.

A

KULTURÁLIS

ÖRÖKSÉG

SZEMPONTJÁBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 14/B. § A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. 3/7. A KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 3/8. A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI

VÍZGYŰJTŐ

TERÜLETÉNEK

ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő bevagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.


-9-



3/9.

AZ

ÁSVÁNYI

NYERSANYAG-

GAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI!

3/10. AZ EGYÜTT TERVEZHETŐ TÉRSÉGEK ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ RÉSZÉT KÉPEZI!

3/11. A KIEMELT FONTOSSÁGÚ MEGLÉVŐ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

16/C. § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni. (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az országos övezetek közül a tervezési területet:  a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,  az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,  a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete,  a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,  a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, valamint  a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete érinti. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-10-



Az Országos Területrendezési Tervben ábrázolt, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó területek lehatárolását a kiemelt térség területrendezési terve (BATrT) pontosítja. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetének védendő területeit a BATrT az OTrT előírásainak megfelelően a világörökség és világörökségvárományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe sorolja. Az OTrT a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére kizárólag a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése, lehatárolása során figyelembe veendő előírásokat határozza meg. Ezen előírást a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve készítése során figyelembe vették. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére érvényes országos előírások kizárólag a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályt tartalmaznak, amely jelen tervezés során nem releváns. Az OTrT 12. § (6) bekezdése szerint „Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.” Budapest térségére a vonatkozó kiemelt térségi területrendezési terv a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (a továbbiakban a BATrT), amit a főváros Településszerkezeti tervének készítése során figyelembe kell venni. A fővárosi TSZT felülvizsgálata jelenleg tervezés alatt áll, éppen a BATrT 2011 szeptembere óta hatályban lévő, a 2005-ben elfogadott törvényhez képest módosult elhatározásainak és előírásainak érvényre juttatása érdekében!


-11-



 Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A 2005. évi LXIV. számú BATrT Szerkezeti terve térségi területfelhasználási kategóriákat különböztet meg. A települések beépített és beépítésre szánt területei általában a települési térség – a főváros esetében a városias települési térség – elnevezésű területfelhasználási kategóriába soroltak. Mint a Térségi Szerkezeti Terv alábbi részletén látható, az Epres-kert környezete a BATrT alapján a városias települési térség területébe tartozik. A kiemelt térség Szerkezeti tervén is megjelenik az OTrT-ben ábrázolt gyorsforgalmi út és a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal, amelyektől a tervezési terület délre fekszik. 2. SZ. MELLÉKLET: TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV

RÉSZLET A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVÉBŐL

(A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE)

3. SZ. MELLÉKLET: TÉRSÉGI ÖVEZETI TERV

3.1. SZ. MELLÉKLET: MAGTERÜLET ÖVEZETE

3.2.

SZ.

MELLÉKLET:

ÖKOLÓGIAI

FOLYOSÓ ÖVEZETE

3.3. SZ. MELLÉKLET: PUFFER TERÜLET ÖVEZETE

A

TERVEZÉSI

TERÜLET

AZ

ÖVEZETEKET NEM ÉRINTI!


-12-



3.4.

SZ.

MELLÉKLET:

A

TERMŐHELYI

KIVÁLÓ

ADOTTSÁGÚ

SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE


3.5.

SZ.

MELLÉKLET:

A

TERMŐHELYI

KIVÁLÓ

ADOTTSÁGÚ

ERDŐTERÜLET ÖVEZETE

3.6. SZ. ERDŐTELEPÍTÉSRE

MELLÉKLET: ALKALMAS

TERÜLET ÖVEZETE


3.7.

SZ.

KOMPLEX

MELLÉKLET:

ORSZÁGOS

TÁJREHABILITÁCIÓT

IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE

3.8.

SZ.

KOMPLEX

MELLÉKLET:

TÉRSÉGI

TÁJREHABILITÁCIÓT

IGÉNYLŐ TERÜLET ÖVEZETE



-13-


FSZKT MÓDOSÍTÁS BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET EPRES-KERT ELNEVEZÉSŰ TERÜLETÉN SZ.

3.9.

MELLÉKLET:

JELENTŐSÉGŰ

ORSZÁGOS

TÁJKÉPVÉDELMI

TERÜLET ÖVEZETE

3.10.

SZ.

MELLÉKLET:

JELENTŐSÉGŰ

TÉRSÉGI

TÁJKÉPVÉDELMI

TERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI! 3.11. SZ. MELLÉKLET: VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁG-ÖRÖKSÉG-VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 14/B. § a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezet tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.

3.12.

SZ.

MELLÉKLET:

TÖRTÉNETI

TELEPÜLÉSI TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 14/B. § a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezet tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.


-14-



3.13. SZ. MELLÉKLET: KIEMELTEN ÉRZÉKENY

FELSZÍN

ALATTI

VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI

TERÜLET

ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

3.14. SZ. MELLÉKLET: FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉG- VÉDELMI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő bevagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

3.15.

SZ.

MELLÉKLET:

ÁSVÁNYI

NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 16/A. § Az ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.


-15-



3.16. SZ. MELLÉKLET: RENDSZERESEN BELVÍZJÁRTA TERÜLET ÖVEZETE


3.17.

SZ.

MELLÉKLET:

NAGYVÍZI

MEDER ÖVEZETE


3.18.

SZ.

MELLÉKLET:

VESZÉLYFORRÁS

FÖLDTANI

TERÜLETÉNEK

ÖVEZETE

A

TELJES

KERÜLET

AZ

ÖVEZET

TERÜLETÉRE ESIK!

OTrT 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.


-16-



3.19. SZ. MELLÉKLET: VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE


3.20. SZ. MELLÉKLET: SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET ÖVEZETE


3.21.

SZ.

MELLÉKLET:

KIEMELT

FONTOSSÁGÚ MEGLÉVŐ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

3.22. SZ. MELLÉKLET: HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI! A térségi övezetek közül a tervezési területet:  a világörökség és világörökség-várományos terület övezete,  a történeti települési terület övezete,  a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,  a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,  az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, valamint  a földtani veszélyforrás területének övezete érinti.


-17-



Az OTrT 14/B. §-a alapján a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezet tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. Budapest esetében ez a főváros Településszerkezeti terve, illetve a Fővárosi Szabályozási Keretterv. E településrendezési tervekben részletes vizsgálatok alapján lehatárolásra kerültek a védelem alatt álló területek (ld. FSZKT Védelmi és korlátozási terv). Az Epres-kert elnevezésű területen nem található az épített örökség védelme alatt álló terület, létesítmény. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét a törvény 12. § m) és n) pontja határozza meg. Ezekre az övezetekre a BATrT 2011 májusában elfogadott módosítása óta az OTrT-ben szereplő szabályokon túl további előírások nem vonatkoznak. Az OTrT 12. § (6) bekezdése szerint „Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.” (A 2005. évtől 2011. évig hatályban lévő törvény szövegében „A vizek védelme érdekében védendő területek”-re vonatkozó szabályok voltak érvényesek ezekre a területekre, amelyeket a BATrTMÓD hatályon kívül helyezett.) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. A földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Budapest hatályban lévő magasabb szintű településrendezési terveiben lehatárolásra kerültek az ásványi nyersanyaggazdálkodás tényleges területei és a település földtani veszélyforrás által veszélyeztetett területei, amelyek nem érintik a tervezési területet. Az Epres-kert területe a főváros Településszerkezeti tervének funkcionális szerkezeti terve szerint a vegyes városias területek közé tartozik, a területfelhasználási terve szerint pedig a tervezési terület keleti része (a 234001-es hrsz.-ú ingatlan) az Lke jelű kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt, a nyugati rész (a 0239003/1-es 0239003/2-es hrsz.-ú földrészletek) a Vk jelű központi vegyes terület területfelhasználási kategóriába tartozik. Az FSZKT szerint – a TSZT-nek megfelelően – a keleti területrrész az L5 jelű laza, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület övezetébe tartozik, a nyugati rész a fejlesztési illetve tartalékterületek közül az F1 jelű infrastrukturális feltételhez kötött fejlesztési területbe sorolt. Ez a külterületi terület-rész jelenleg az MG-MF F1 (IZ) jelű, mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület, amely a fejlesztés során IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményterület övezeteként belterületbe vonható. Fentiekből látható, hogy a főváros hatályban lévő településrendezési eszközeit figyelembe véve a tervezés során új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik!


-18-



Tervezői nyilatkozat Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT), valamint „a Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt területre (Epres-kert területére) vonatkozó FSZKT módosítás” című terv összhangjáról Alulírott, mint „a Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt területre (Epres-kert területére) vonatkozó FSZKT módosítás” című terv vezető településrendező tervezője nyilatkozom, hogy a tervezett módosítás megfelel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben foglaltaknak. (BATrT). A tervezési terület a városias települési térség elnevezésű területfelhasználási kategóriába tartozik, más kategóriát nem érint, így a településre vonatkozó – a törvény mellékletét képező – területi mérleg jelen módosítás során nem változik. 1. Budapest városias települési térség

35841,42

68,25

1446,30

2,75

10238,93

19,50

2.

nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség

3.

erdőgazdálkodási térség

4.

mezőgazdasági térség

2054,92

3,91

5.

építmények által igénybe vett térség

1311,70

2,50

6.

vízgazdálkodási térség

1620,28

3,09

Budapest, 2013. április hó

Szabóné Pányi Zsuzsanna vezető településrendező tervezője Tervezői nyilvántartási szám: TT-1-13-0404


-19-



2.2. A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VIZSGÁLATA, ELEMZÉSE

 Budapest Településszerkezeti Terve (TSZT) I. Funkcionális szerkezeti terv kivonata

Az Epres-kert területe a főváros funkcionális szerkezeti terve szerint a vegyes városias területek közé tartozik, amelynek szomszédságában az Angeli úti és a Romhányi József utcai temetők jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területei találhatók. A területet délről Nagytétény belvárosának a városképi, városszerkezeti szempontból védendő karakterű területe határolja. Északon a vasút, illetve azon túl az M0 Barackos úti csomópontjának közlekedési területe, a nyugati oldalon az Angeli út, mint a terv szerint meglévő főhálózati elem képezi a tervezési terület határát. E terven a belterületi határvonal az Epres-kert északi határvonalán került ábrázolásra.


-20-



Tárgyi tervezési terület a főváros településszerkezeti tervében meghatározott zónarendszer szerint az elővárosi zóna területén található.

II. Területfelhasználási terv kivonata

Budapest Településszerkezeti tervének területfelhasználási terve szerint az Epres-kert területének keleti része (a 234001-es hrsz.-ú ingatlan) az Lke jelű kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt, amire a terv jelmagyarázata szerint az alábbiak vonatkoznak: laza beépítésű, 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú lakóterület, szt. max. 0,6. A terület környezetében is ez a kategória a jellemző. A tervezési terület nyugati része (a 0239003/1-es 0239003/2-es hrsz.-ú földrészletek) a Vk jelű központi vegyes terület (szt. max. 3,5) területfelhasználási kategóriába tartozik.


-21-



Az Angeli út mellett, a vasúti átjáró szomszédságában fekvő néhány ingatlan szintén az Lke jelű kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt. A tervezési terület szomszédságában fekvő temetők a K-T jelű különleges területbe, a temetők területei (szt. max. 0,5) kategóriába tartoznak. A tervezési területet északról a KÖk jelű vasútterület, attól MÉG északABBra pedig a KÖu jelű általános közlekedési terület határolja. A terület mellett húzódó Angeli út közlekedési főhálózati elem, míg az Epres-kert mentén található utcák a terv szerint a területfelhasználási egységet kiszolgáló közterület jelöléssel bírnak. Az Angeli út vonalában a vasúti területen egy műtárgy került ábrázolásra. A területfelhasználási terven a tervezett belterületi határvonal az Epres-kert északi határán húzódik. A III. 1. jelű Közúti közlekedési hálózat elnevezésű terven az Angeli út kerületközi, kerületi jelentőségű főútként ábrázolt, a vasúti keresztezés helyén közúti, vasúti felüljáró jelöléssel. A III. 2. jelű Kötöttpályás közlekedési hálózat elnevezésű terven a vasút közforgalmú vasútvonalként ábrázolt, az Angeli út másik oldalán található vasúti megállóhelynél tervezett P+R parkoló jelöléssel. A IV. 1. jelű Épített környezet értékeinek védelme című terven magasház építése nem megengedett jelölés érinti a tervezési területet, és déli határainál városszerkezeti, városképi szempontból védendő karakterű helyi jelentőségű terület került kijelölésre. A IV. 2. jelű Talajvédelmi beavatkozás térségei című terven potenciális talajszennyezettségű térségek kategóriába sorolt a 2005-ben készült TSZT-ben a Metallochemia üzem – azóta felszámolt – környezetszennyezése miatt. A tágabb térség a Nagytétényi fémfeldolgozó térsége – egyedi nehézfémhatárértékek területébe tartozik. A IV. 5. jelű Egyéb korlátozások című terven az M0 mentén kijelölt meglévő gyorsforgalmi utak és főútvonalak védőtávolsága és az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolsága fed rá az Epres-kert területének északi sávjára. A Településszerkezeti terv egyéb tervlapjai nem tartalmaznak a tervezési területre vonatkozó elemeket. A TSZT szöveges munkarészei nem említik az Epres-kert területét sem a „6.2.1.4. Lakóterületek fejlesztése az elővárosi zónában”, sem a „6.2.2.4. Vegyes területek fejlesztése az elővárosi zónában” című fejezetben. A lakóterületek vonatkozásában csupán az alábbi megállapítás szerepel:


-22-



 Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT)

A 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv az Epres-kert területének keleti felét és az Angeli út mellett fekvő néhány lakóingatlant az L5 jelű laza, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület övezetbe sorolja a környező lakóterületekhez hasonlóan. A terület nyugati része a fejlesztési illetve tartalékterületek közül az F1 jelű infrastrukturális feltételhez kötött fejlesztési területbe tartozik. Ez a külterületi terület-rész jelenleg az MG-MF F1 (IZ) jelű, mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület, amely a fejlesztés során belterületbe vonható. A terület a TSZT központi vegyes területfelhasználási besorolásának megfelelően az FSZKT szerint az IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményterület övezetébe sorolt. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-23-



A Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az FSZKT-ben alkalmazható keretövezeteket. Az 1. számú táblázat szerint a TSZT-ben kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységnek megfelelő, FSZKT-ben alkalmazott keretövezet az L4, L5, L6, L6/A, L7, TSZT alapján az FSZKT-ben alkalmazható egyéb keretövezetként pedig az L3, I, IZ, K-EÜ került meghatározásra. Központi vegyes terület területfelhasználási egységben az FSZKT-ben alkalmazott keretövezet az I, IZ, K-EÜ, KV-IK, KV-EN, KV-TB, TSZT alapján az FSZKT-ben alkalmazható egyéb keretövezet az L1, L2, L2/A, L3, L4, L5, L6, L6/A, L7 keretövezet lehet a környező beépítés függvényében. A tervezési területtől északra a vasút és az M0 Barackos úti csomópontjának KL jelű közlekedési területe található, amely az Angeli út vasúttól délre eső szakaszán egy távlati különszintű közlekedési csomópont megvalósítása érdekében kiszélesedő közlekedési területhez csatlakozik. Az Epres-kert szomszédságában fekvő Angeli úti és a Romhányi József utcai temetők a KV jelű különleges városüzemeltetési területek övezetébe soroltak. Az FSZKT az Epres-kert területének keleti részét (a 234001-es hrsz.-ú ingatlan) belterületként, nyugati részét (a 0239003/1-es 0239003/2-es hrsz.-ú földrészletek) pedig külterületként ábrázolja. Védelmek és korlátozások című terv kivonata

A Védelmek és korlátozások című terv az Epres-kert vonatkozásában nem tartalmaz előírást. A terület szomszédságában temető terület és városkép szempontjából kiemelt terület került ábrázolásra.


-24-



 Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 32. §-a szabályozza az Epres-kert területének keleti felére és az Angeli út mellett fekvő lakóingatlanokra vonatkozó L5 jelű laza, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület keretövezetét, amelyben a telkenként kialakítható lakásszámot a 32. § (2) bekezdésének figyelembe vételével KVSZ határozhatja meg, és a keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t. A lakóterületek elsősorban egy- vagy többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, melyekben olyan funkciók is elhelyezhetők, melyek terhelési határértékei nem haladják meg a lakóterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket és a keretövezeti előírások lehetővé teszik. A lakóterületek általános előírásait a 24. § tartalmazza, melynek (3) bekezdése szerint a lakóterületeken a lakóépületeken kívül szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület, sportépítmény és – ahol azt a keretövezet előírásai lehetővé teszik – parkolóház is elhelyezhető. A lakóterületeken önálló raktárépületet és nagykereskedelmi épületet elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. Önálló ipari épület sem helyezhető el a keretövezetben, csak az alábbiak szerint: „A keretövezet területén legalább tömbméretű területet érintően létrehozható olyan építési övezet, melyben a lakóépületen kívül önálló épületben - a keretövezet terhelési kategóriájának megfelelő - kisipari funkciók is elhelyezhetők.” A BVKSZ 6. táblázata határozza meg a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél alkalmazható általános határértékeket, melyek az L5 keretövezet esetében az alábbiak: az építési telek kialakítható legkisebb területe 1000 m2, a telek legnagyobb beépítési mértéke 20 % és legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 0,5 m2/m2. A jellemzően szabadonálló beépítésű keretövezetek területein – mint például a tervezési terület legnagyobb részére érvényben lévő L5 keretövezet – a KVSZ-ben speciális alapintézményi építési övezetek hozhatók létre, amelyeken oktatási épületek, művelődési és kulturális célú épületek, egészségügyi épületek és igazgatási épületek, valamint a keretövezetben meghatározott maximális bruttó szintterületi mutatójú kiskereskedelmi épületek helyezhetők el. Ezekben az övezetekben az általános keretszabályozási határértéktől el lehet térni az alábbiak szerint: az építési telek kialakítható legkisebb területe 2000 m2, a telek legnagyobb beépítési mértéke 30 % és legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 0,6 m2/m2. A terület nyugati része az MG-MF F1 (IZ) jelű, távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. A BVKSZ 54. §-a szabályozza a mezőgazdasági területek általános előírásait, mely szerint a keretövezetbe tartoznak azok a külterületi, beépítésre nem szánt nagyüzemi és kistelkes mezőgazdasági rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a településszerkezeti tervben meghatározott esetekben távlati hasznosítás területeivé is válhatnak. A keretövezet területén építményt elhelyezni csak a legalább 720 m2-t meghaladó méretű telkek esetén lehet. A keretövezetben elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos építmények helyezhetők el, lakóépület – az egyes célzott területfelhasználási területeken megengedettek kivételével –, önálló ipari épület, önálló raktárépület, nagykereskedelmi létesítmény, üzemanyagtöltő állomás és szolgáltató létesítmények nem. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-25-



A mezőgazdasági építményeken túlmenően elhelyezhető a terület rendeltetéséhez tartozó épület, szálláshely-szolgáltató épület, maximum 500 m2 bruttó alapterületű kiskereskedelmi létesítmény illetve sportlétesítmény is. Az MG-MF célzott területfelhasználási módú területek a mezőgazdasági területek közül a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás tevékenységei, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgálnak, melyek a távlatban beépítésre szánt belterületbe sorolhatók. A keretövezetben elhelyezhető épületek, építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek, és azokat a telek más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani. A terület belterületbe vonása és övezetbe sorolása akkor lehetséges, ha az átsorolásra kijelölt terület egészének szennyvizét befogadó, illetve a víz- és elektromos ellátását biztosító műtárgyai megvalósultak, és mindezt környezeti hatáselemzés is alátámasztja. A területen a mezőgazdasági tevékenység mellett ipari tevékenység nem folytatható. A területen az ottlakást igénylő egyéni gazdasági terület csak a legalább 2 ha-nál nagyobb telken alakítható ki, melyen maximum 1 lakás építhető részleges közművesítettség biztosításával. Az 5 ha-nál kisebb méretű telken az ottlakást szolgáló önálló épület nem helyezhető el. Az egyéni, gazdasági területen az egybefüggő és legalább 6000 m2 kiterjedésű, 50 m átlagos szélességű telken, annak legfeljebb 3%-os beépítettségével lehet a gazdasági épületeket elhelyezni. Az ilyen telek 6000 m2-nél kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ez a külterületi terület-rész az FSZKT-ban mint F1 jelű (infrastrukturális feltételhez kötött) fejlesztési tartalékterület került rögzítésre, amely a fejlesztés érdekében belterületbe vonható. A területre a TSZT kijelölte a távlati területfelhasználást, ami központi vegyes területként került meghatározásra, az FSZKT pedig a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. számú melléklete alapján az Epres-kert területének nyugati részét jelentős zöldfelületű intézményterületként javasolja belterületbe vonni.


-26-



 Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KÉSZ) Budafok - Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat 12/2010. (VI. 30.) Ör. rendelete szól a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról. A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat 1. melléklet - Övezeti terv kivonata

A KÉSZ az FSZKT-nak megfelelően az Epres-kert területének keleti felét az L5NT/2 jelű építési övezetbe sorolja. A rendelet 23. §-a tartalmazza a lakóterületek általános rendelkezéseit, amely szerint a telkeken a lakóépületeken kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi épületet, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, szálláshely-szolgáltató- és a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építményt valamint sportépítményt is el lehet helyezni. Ezeken túlmenően lakóépületben olyan funkció is elhelyezhető, melynek terhelési határértéke nem haladja meg a lakóterületre egyéb jogszabályban előírt értéket.


-27-



A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat 2. melléklet - Szabályozási terv kivonat


-28-



Építési övezet keretövezeti jele

Az építési telek kialakítható legkisebb legnagyobb beépílegkisebb beépítettsége zöldszéleshelyi övezet tési terepszint területe módja felülete sége jele felett alatt 2 m m % % % -NT/2 SZ 1000 14 20 50 50*

L5

Szintterületi mutató m2/ telek m2

A rendelet 23. § (7) bekezdése a BVKSZ felhatalmazása alapján meghatározza az L5 jelű keretövezet lakótelkein elhelyezhető lakásszámot a teleknagyság függvényében, illetve a fő rendeltetésű épületben kialakítható rendeltetési egységek számát. Szintén általános előírásként került meghatározásra, hogy az L5 jelű lakóterület nem alapintézményi övezeteiben 3000 m2-t meghaladó területű telek nem alakítható ki és az L5 és L6 jelű építési övezetek területén – az alapintézményi építési övezetek kivételével – az épület összes bruttó szintterületének legalább 50%-án lakást kell építeni. A rendelet 38. §-a pedig a Nagytétény területén található laza, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület szabályozási előírásait tartalmazza, melynek (2) bekezdése szerint az L5-NT/2 jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető terület. Az építési övezet kötelezően betartandó paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze:

0,5

Az épület építménymagassága min. m 3,2

max. m 6,0

Az Angeli út mellett, illetve a Honvéd utca és a Pintyőke utca mentén fekvő lakóingatlanok – az Epres-kert környezetében fekvő lakóterületekhez hasonlóan – a KÉSZ L5-NT/1 jelű építési övezetébe tartoznak. Ez az övezet a lakóterület jellemzően kialakult része, amelynek építési paraméterei megegyeznek az L5-NT/2 jelű építési övezet fent ismertetett előírásaival, csak a beépítés módja nem került meghatározásra a kialakult állapotok figyelembe vételével. A terület nyugati része – az FSZKT-hoz igazodva – a KÉSZ-ben az MG-MF-NT/1 jelű mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt területbe sorolt, amelynek előírásait a rendelet 92. §-a tartalmazza. Ebbe az övezetbe tartoznak a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos tevékenységek céljára szolgáló, távlatban beépítésre szánt területek. A beépítésre nem szánt terület tárgyi övezetében a jelenlegi szabályok szerint legfeljebb 150 m2 alapterületű állattartó építményt lehet elhelyezni, a mindenkor hatályos állattartási rendelet egyéb előírásainak figyelembe vételével. Az övezetben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:

helyi övezet jele

MG-MF

-NT/1

A telek kialakítható legkisebb legnagyobb beépíbeépítettsége tési szélesterepszint területe mód sége felett alatt 2 m m % % SZ 6000 50 3 10


-29-

Az épület legkisebb zöldfelülete % 80


keretövezeti jele

Övezet

0,15

építménymagassága min. m -

max. m 4,5



2.3. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS, A BEÉPÍTETTSÉG ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA

Nagyon kedvezőtlen településszerkezeti sajátossága a kerületnek, különösen a nagytétényi városrésznek, hogy a vasútvonalak, országos jelentőségű közutak és közművezetékek szétszaggatják a településrész szerkezetét. A településrészek szabdaltságát az újabb forgalmas közutak, csomópontok megvalósítása (pl. M0) tovább fokozta. A nagytétényi városrész területfelhasználása rendkívül heterogén. A terület belterületi részének településszerkezete "mozaikszerű", azaz a területfelhasználás nem folyamatos, egymástól igen eltérő, gyakran egymást, vagy a városképet zavaró funkciójú, beépítési módú, intenzitású területek csatlakoznak egymáshoz. A beépített illetve beépítetlen területek, valamint az intenzív – lakótelepszerű – beépítésű területek és a családiházas területek ugyancsak keverednek egymással, beékelődik egyik a másikba. Ez az infrastruktúra kihasználását, illetve kapacitását teszi igen rapszodikussá. Az Angeli út közelében fekvő Epres-kert területén épület nincs, jelenleg használaton kívüli ugar. A tervezési terület nyugati oldalán az Epres-kert területe mentén egy változó magasságú lokalizációs gát húzódik, amely északon a vasút szintjében indul, és a szomszédos terepszinthez képest kb. 3-4 méteres szintkülönbséget jelent, majd déli irányba haladva ez a terepszint feletti magasság fokozatosan csökken, míg a Szentháromság utca vonalát elérve kb. 1,5-1,0 méterre csökken. Innen a gát keleti irányba fordul, és a kegyeleti park északkeleti sarkával szemben magassága 0-ra csökken a környező terepszinthez viszonyítva. A terület mellett, a gát és a Romhányi József utca másik oldalán a nagytétényi urnatemető működik, a Szentháromság utcától délre pedig izraelita kegyeleti park található. A terület ingatlanjainak tulajdoni viszonyait a 2012. évi önkormányzati és földhivatali adatszolgáltatás alapján az 5. fejezet tartalmazza. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-30-



Az Angeli úti urna-temetőtől északra, a 232689-es hrsz.-ú ingatlan a temető kijelölt bővítési területe. Ennek déli sávjában egy parkoló épült ki, amelyen keresztül vezet jelenleg a Szentháromság utca illetve a Romhányi József utca Angeli útra kikötő szakasza. A parkolótól északra fekvő beépítetlen területet az Önkormányzat nemrégen befásította a Romhányi József utca kiszabályozott vonalának és az Angeli út távlatban tervezett csomópontja helyigényének figyelembe vételével. A parkoló közelében egy kihelyezett kőszikla látható, amely majdan az „Elhurcoltak emlékműve” lesz. Az Angeli út másik oldalán, a tervezési területtel szemben a Sport utca mentén fekvő sportpálya, valamint lakóépületek közé ékelődve kisebb szolgáltató jellegű létesítmények találhatók. Az Epres-kert környezetében, déli és keleti irányban családiházas lakóterületek alakultak ki. A tervezési területtel határos tömbökben 1000-1500 m2 nagyságú ingatlanok a jellemzőek, amelyeken általában földszintes, vagy földszint + tetőtérbeépítéses lakóépületek figyelhetők meg. Az épületek állaga szinte kivétel nélkül jó. A területtől északra a Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonal területsávja húzódik, s ettől északra az M0 autóút és az M6 autópálya Barackos úti, jelentős kiterjedésű, nagy forgalmú csomópontja terül el. Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület 2008 szeptemberében készült „Integrált Városfejlesztési Stratégia – 2008-2013” című dokumentuma már foglalkozott az Epres-kert elnevezésű fejlesztési területtel. „Az akcióterületi fejlesztések fontossági sorrendje és ütemezése az egyes programok megkezdésének várható időpontja szerint” elnevezésű 13. táblázat szerint az Epres-kert hasznosítása 2010-2011. között volt tervezve. Az IVS „Akcióterületi ingatlanok és a tervezett fejlesztések” című 6.1.3. fejezete így ír a tervezési területről: „EPRES-KERT A területen három forgalomképes és egy törvény alapján korlátozottan forgalomképes, egyébként kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan található. Közülük három beépítetlen terület. A gazdasági jellegű fejlesztésre alkalmas, mintegy 7.5 hektár nagyságú Szentháromság utcai terület jelenleg intézményi övezeti besorolású. Lakótelkek létesítését az autópálya és a temető közelsége eleve kérdésessé teszi, a funkció végső pontosítása az átfogó szabályozási terv keretében történhet meg. A területen az infrastruktúra a telekhatárig ki van építve, az alacsony fekvés miatt azonban a csapadékvíz és a szennyvíz elvezetésének technikai lehetőségeit külön is meg kell vizsgálni. A hasznosítás tervezésénél ezt a körülményt, mint esetleges többletköltségek forrását, figyelembe kell venni. Ugyanígy előzetesen komoly mérlegelést igényel, hogy a területet körülvevő lakókörnyezet milyen, a lakosság számára elviselhető, intézményi funkció megvalósítását teszi lehetővé. A szükséges korlátozásokat a szabályozási tervben célszerű érvényesíteni, a potenciális befektetői kör pedig ezt követően határozható meg.” Az Epres-kert területének FSZKT szerinti besorolása jelenleg (a fenti IVS idézettel ellentétben) L5, illetve részben fejlesztésre kijelölt terület. A hatályos KÉSZ megtartotta a terület keretövezeti besorolását és az Epres-kert keleti felére lakóterületi szabályozást állapított meg. A javaslatot azonban a kerület felülvizsgálta, és a bevezetőben ismertetett elvek szerint a keleti terület-rész vonatkozásában az intézményterületi felhasználás lehetősége került előtérbe. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-31-



Képek a területről és környékéről A TÖLTÉS ÉSZAKI VÉGÉNEK KÖRNYEZETE A VASÚT MELLETT

A TÖLTÉS DÉLI SZAKASZA A KEGYELETI PARK KÖRNYEZETÉBEN,

A TERVEZÉSI TERÜLET ÉSZAKI, VASÚT MENTI SÁVJA

AZ EPRES-KERT LÁTKÉPE HÁTTÉRBEN A NAGYTÉTÉNYI TEMPLOMMAL ÉS A LAKÓTELEPI HÁZAKKAL, VALAMINT A TÖLTÉS VÉGE ÉS A TERÜLETET ÁTSZELŐ KITAPOSOTT UTAK

A TERÜLET DÉLI RÉSZE


-32-


FSZKT MÓDOSÍTÁS BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET EPRES-KERT ELNEVEZÉSŰ TERÜLETÉN AZ ANGELI ÚTI URNA-TEMETŐ BŐVÍTÉSI TERÜLETE AZ ELHURCOLTAK EMLÉKMŰVÉNEK HELYSZÍNÉVEL

AZ ANGELI ÚTI TEMETŐ PARKOLÓJA ÉS A SZENTHÁROMSÁG UTCA HÁTTÉRBEN A TÖLTÉSSEL

AZ ANGELI ÚT KÖRNYEZETE A VASÚTI KERESZTEZÉS TÉRSÉGÉBEN

A SZENTHÁROMSÁG UTCAI IZRAELITA KEGYELETI PARK

A tervezési területen védendő építészeti érték nem található. Jelen tervezési terület egésze a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 69977. számon nyilvántartott régészeti lelőhelye a KÖH 2012.03.22-i adatszolgáltatása alapján. A Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztálya által írt előzetes állásfoglalása alapján a tervezési területen belül három nyilvántartott régészeti lelőhely van: -

Nagytétényi út 275. Campona erőd római kori vicusa, temető (47237) Tétény középkori falu (78625) Angeli u. 19., Angeli u. 25. római kori sír (78629, 78631).

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében régészeti érdekű területeket kell kijelölni a vonatkozó jogszabályok szerint. (Az Örökségvédelmi Osztály nyilatkozatát ld. a 11. számú mellékletben!) Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-33-



2.4. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT

 Közút hálózat Tervezési területünk Budapest XXII. kerületében az Epres-kert területe, mely a Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt terület. A vizsgált terület közlekedési szempontból igen frekventált helyen, az M0 autóút és az M6 autópálya csomópontja közvetlen közelében található, az autópálya csomópont alatt. A területtől délre, de attól távolabb vezet a 6. sz. I. rendű főút, fővárosi bevezető szakasza. A XXII. kerület belső úthálózatának egyik legfontosabb elemét jelentő Nagytétényi út, mint II. rendű főút, pedig mindössze 500 m-re halad a vizsgált területtől. A Dunával párhuzamosan haladó I. ill. II. rendű főutak a térség közlekedési kapcsolataiban igen jelentős szerepet töltenek be, közvetlen összeköttetést biztosítva a XI. kerülettel, azon keresztül a városközponttal, ill. ellenkező irányba Érddel. Az elmúlt időszakban, a kerületben a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jelentős változásokat eredményezett, ezzel párhuzamosan a városi úthálózat egyéb elemei ezt nem követték. A tervezési terület megközelítése az Angeli utcáról lehetséges. Északról és nyugatról, Törökbálint, Diósd, Érd felől érkező forgalom az M0-M6 csomóponton át, az Angeli utcán észak felől éri a területet, a városközpont felől vagy Nagytétény központja felől a Nagytétényi út – Angeli út útvonalon közelíthető meg a terület, ill. a Szentháromság utca felől. A terület megközelítését szolgáló Angeli út II. rendű főút, útkategóriája B.IV.c.B. Szabályozási szélessége 40,0m lenne, de a valóságban 19,0-21,0m, tervünk kapcsán a meglévő szabályozási szélesség nem csökken. Az utca burkolatszélessége 7,0m, a keresztező utcákkal szemben jelzőtáblás forgalomszabályozással, elsőbbséget élvez. Az Angeli út egy rövid szakasza érinti közvetlenül tervezési területünket. Erre a szakaszra esik a Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonalon való fénysorompóval és félkarú sorompóval ellátott vasúti keresztezés, mely sokszor hosszú ideig való zárva tartásával, akadályozza a közúti közlekedés zavartalan áramlását. Összességében a vizsgált terület közúti kapcsolatai az országos és a fővárosi úthálózat tekintetében igen kedvezőek. A vizsgált területet határoló utcák csendes kis lakó utcák, útkategóriájuk B.IV. b. C. A Szentháromság utca a Nagytétényi útról nyíló, kétirányú lakó utca, burkolata 4,05,0 m széles jó minőségű aszfalt burkolat, szabályozási szélessége 10-12 m. Tervezési területünket érintő szakaszán egyik oldalon, a beépítés felöli oldalon épült járda, a Pintyőke utcától tovább kétoldali járda vezet, a vízelvezetés nyílt árkokkal történik. A Romhányi József utca a Zambelli Lajos utcáról nyíló, kétirányú forgalmat bonyolító lakó utca, szabályozási szélessége 13 m. A tervezési területen lévő szakasza a temető kerítése és a töltés között vezet, burkolata 4,0 m széles rossz minőségű aszfalt burkolat.


-34-



Jelenleg a temető mellett kiépített parkolón át köt ki az Angeli utcára, a parkolótól északra vezető szakasza ki van szabályozva, de szilárd burkolattal nem épült ki. A Honvéd utca 12,30 m szabályozási szélességgel, 3,5 m burkolatszélességgel kiépített kétirányú lakó utca, mindkét oldalán családi házas beépítéssel, mindkét oldalon a kerítés mentén vezető járdával. A csapadékvíz az út és a járda közötti zöldsávban szikkad el. A Pintyőke utca mindössze 250m hosszú, kétirányú forgalmat bonyolító lakó utca, mely a Petőfi Sándor utcát köti össze a Szentháromság utcával. Szabályozási szélessége 12,50-14,0 m között változik, burkolata 4,0 m széles, jó minőségű aszfalt burkolat. Mindkét oldalon 1,0 m széles járda vezet a kerítés mentén. A vízelvezetés az út és a járda közötti zöldsávban árkokkal történik. A vizsgált területet északról határoló vasútvonal és M0 gyűrű egyrészt jelentős zajhatással van a területre, másrészt teljesen elvágja területünket a tőle északra lévő kerületrésztől. A területet nyugatról, délnyugatról egy töltés határolja, melyet megtartandó adottságként kell kezelni, így a terület elérését biztosító út nyomvonalát ehhez igazodón kell kialakítani.  Közösségi közlekedés A XXII. kerületet két országos vasútvonal érinti, a MÁV 30. sz. Budapest Déli pu.Székesfehérvár és a MÁV 40. sz. Budapest Kelenföld pu. – Pusztaszabolcs vasútvonal. Előbbi 1 km távolságra, utóbbi közvetlenül a tervezési terület északi határán vezet. Nagytétény vasútállomás 400 m-re, Nagytétény – Diósd vasútállomás 300 m-re van a vizsgált terület szélétől. Egyenlőre a vasútvonalak előnyei helyett hátrányuk dominál, (zaj-, rezgés-terhelés), de a vasúti fejlesztések megkezdődtek, az elővárosi gyorsvasúti fejlesztés is dinamikusan tör előre, ami a vasúti pályák, a megállóhelyek és a szerelvények korszerűsítését egyaránt jelenti. Egyéb kötöttpályás közlekedés a terület közelében nincs, a tömegközlekedési ellátottságot a BKV autóbusz járatai biztosítják. A terület közelében a Nagytétényi úton és az Angeli utcában van közösségi közlekedés. A Nagytétényi úton a 33, 33E jártatok közlekednek, a Móricz Zsigmond körtérrel biztosítva összeköttetést, az Angeli utcán a 113-as és a 113A járat közlekedik, Budatétény vasútállomás (Campona) és Diósd között. A 33-as autóbuszok csúcsidőben 10 percenként, csúcsidőn kívül 15 percenként közlekednek, a 113-as 113A buszok útvonalán óránként 1 vagy 2 járat közlekedik mindössze. A vizsgált terület tömegközlekedési ellátottsága jelenleg nem megoldott, de mivel a terület beépítetlen, ez egyenlőre nem probléma. A legközelebbi buszmegálló az Angeli utcában a Zrínyi utcánál van, ez ugyan a terület szélénél található, de a terület súlypontja a 300 m-es gyaloglási távolságon kívül esik. A Nagytétényi úti buszmegálló 400 m-re van a terület legszélétől, a terület súlypontjától 650 m-re.  Parkolás A vizsgált terület jelenleg jellemzően beépítetlen, parkolásról a határoló területeken, a Honvéd utcában és a Pintyőke utcában lehet beszélni. Mivel itt kertes családi házas beépítésről van szó, a parkolási igények telken belül biztosítandók. További parkolási igény a temető kapcsán merül fel. A temető főbejárata előtt lévő burkolt területen a hétköznapi forgalom kielégíthető, a temető északi oldalánál további 50 férőhelyes parkoló áll rendelkezésre. Ez a parkoló a bejárattól 160 m-re van. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-35-



A problémát a megközelítése jelenti, mivel járda az Angeli út másik oldalán épült csak, így a gyalogosok vagy az Angeli út útburkolatán közlekednek, vagy a túloldali járdát használva kétszer kell átkelniük az Angeli utcán.  Gyalogos és kerékpáros közlekedés A tervezési területet határoló utcák mentén jellemzően kétoldali, de min. egyoldali járda biztosított a gyalogos forgalom számára, a járdák szélessége 1,0-1,2 m, burkolatuk minősége változó. Kerékpáros infrastruktúra közvetlenül a vizsgált területen nincsen, legközelebb a Nagytétényi úton van kiépített kerékpárút.


-36-



2.5. ZÖLDFELÜLETI, KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT

 Zöldfelületi vizsgálat A tervezési terület Budapest XXII. kerület déli részén helyezkedik el. Az Epres-kert korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, napjainkban már csak fenntartó kaszálást végeznek a területen. A tervezési terület északi fele mélyfekvésű, időszakosan vizenyős terület. Az időjárási viszonyoktól függően, változó kiterjedésben, a vasútvonalhoz közel fekvő részeken vízborítás jelenik meg. Az itt lévő magaskórós, vízközeli vegetáció is a víz jelenlétéről tanúskodik. A tervezési terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, növényvilága nem képvisel jelentős értéket. Fás szárú növényállomány csak elszórtan, foltokban fordul elő, ez alól kivétel a Szentháromság utca mentén, illetve a terület északi oldalát kísérő Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal töltése mentén változó szélességben húzódó fás-cserjés sáv. Szintén említésre méltó a terület nyugati szegélyén, illetve attól nyugatra, a Romhányi Sándor utca nyomvonala mentén néhány éve fásított terület. A kialakított zöldfelület a tervezett úthálózati fejlesztések megvalósulása után is várhatóan jelentős zöldfelületi-rendszer elemmé válik a közeljövőben. A fejlesztési terület szomszédságában a fásított területen kívül jelentős zöldfelületi elem az Urnatemető. A tervezési terület keleti-déli szegélyét képező beépített területek túlnyomó része lakó funkciót tölt be. A tömbök közötti utcák általában fásítottak, a faállomány vegyes képet mutat. A fasorok többnyire hiányosak. A tervezési területről szemlélve az Elhurcoltak emlékműve, az Izraelita temető, illetve a Nagytétényi templom értékes látványelemként tárulnak fel. Egyedi táji- és botanikai értékek nem találhatók a tervezési területen.


-37-



 Környezetvédelmi vizsgálat 

Levegőminőség

Az Epres-kert a természetes alapú, lazán beépített, síksági és a városi hatás által kissé módosított síksági klímatípus határán fekszik. A térség a Budapest és környéke levegőszennyezettségi agglomerációba tartozik. Levegőminőségmérő állomás a tervezési területtől keleti irányba, a szélirányok figyelembe vétele mellett nem meghatározó helyen helyezkedik el. Helyhez kötött szennyező-forrás nincs a területen. Vonalas szennyező-forrásként az M0 és M6 autópályák és ezek csomópontja jelenik meg a fejlesztési terület közelében. Az Angeli út forgalma elhelyezkedése révén a fejlesztési területre nem gyakorol számottevő hatást. A szomszédos vasút villamosított, tehát nem tekinthető szennyező-forrásnak. 

Földtani viszonyok

A Metallochemia környéki kármentesítés során nem, vagy részlegesen mentesített ingatlanok (KTVF: 4986-1/2209-es számú határozat III. pont 3 számú melléklet) közül a tervezési területbe tartozik a hrsz. 232691, a hrsz. 232690, a hrsz. 232589, illetve a vasúti területek (ld. Kármentesítés a tervezési területen című ábra). Ezek a tervezési terület beépítésre nem szánt ingatlanjaihoz tartoznak, közlekedési területek. A többi ingatlan kármentesítése a szennyezettség mélységének megállapítása után, a lakóterületre érvényes határértékeknek megfelelően megtörtént.

KÁRMENTESÍTÉS A TERVEZÉSI TERÜLETEN


-38-



A terület alapját felső pannon kőzetlisztes agyag, agyagmárga képezi. Erre óholocén kavics, homokos kavics, illetve újholocén kőzetlisztes homok, agyag települt. A talajvíz a tervezési terület északi részén, a vasút közelében meglehetősen magasan, kb. -1,0 és -2,5 m között van, délebbre -2,5 és -5,0 m között helyezkedik el. A vasúti töltés és a lokalizációs gát menti mélyfekvésű terület lefolyástalan, időszakosan vízállásos. Az egykori mezőgazdasági terület déli, délkeleti sarkán időszakosan működő, nyílt, gyepes vízelvezető árkok találhatók. A jellemző talajtípus az ártéri üledéken képződött öntéstalaj. Ez a beépítések és a művelés folytán csak részlegesen lelhető fel. Az egykori mezőgazdasági területet talajszennyezésről nincs információ. 

övező

beépített

terület

csatornázott,

Zajterhelés

Helyhez kötött zajforrás nem található a területen. Forgalmi zajterhelést a forgalom mértéke, illetve a pálya közelsége miatt a vasút jelent. A Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal tervezési terület mentén futó szakaszát nem övezi zajárnyékoló létesítmény. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a területen a vasúttól származó zajra a határértékek nappalra 65 dB, éjjelre 55 dB. Budapest stratégiai zajtérképének vonatkozó részét áttekintve (ld. Budapest stratégiai zajtérképe szerinti vasúti zajszintek nappal és éjjel a tervezési területen című ábra), kijelenthető, hogy a vasúttól mért 50m-es távolságban a nappalra vonatkozó határértéket a jelenlegi zajterhelés ~ 10 dB-lel, az éjjelre vonatkozó határértéket a jelenlegi zajterhelés ~ 15 dB-lel meghaladja. Az Angeli út és a lakóutcák zaja nem terheli a területet. Az autópálya zajától zajvédő falak védik a területet.

Vasúti zajszint nappal

Vasúti zajszint éjjel

BUDAPEST STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPE SZERINTI VASÚTI ZAJSZINTEK NAPPAL ÉS ÉJJEL A TERVEZÉSI TERÜLETEN


-39-





Hulladékgazdálkodás

A tervezési területen illegális hulladék kis mennyiségben lelhető fel. Az egykori mezőgazdasági terület szegélyén, a beépített területekhez közel fekvő részeken kis kiterjedésű, illegális lakossági zöldhulladék lerakat található. A Zászlóvivő utca végénél található szelektív hulladékgyűjtő sziget környezete rendezetlen, a hulladék a konténerek környezetében is megjelenik. A beépítetlen területeken nem képződik hulladék, a lakott területen a kerületben működő hulladékártalmatlanítási rendszerben történik a hulladék gyűjtése és elszállítása. A TERÜLET DÉLI RÉSZÉN MEGFIGYELHETŐ KIS MÉRTÉKŰ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁS


-40-



2.6. KÖZMŰVEK VIZSGÁLATA SZAKÁGANKÉNT

 Vízellátás A térség vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. 21. számú, un. Budafoki alsó nyomászóna hálózata biztosítja. A zóna a Pesti alapzónára épül a Budafoki Gyár utcai gépház – mint nyomásfokozó – által. A hálózati nyomásról a Losonci utcai 3000 m3-es és a Baross Gábor telepi 500 m3-es medencék – mint ellennyomó medencék – gondoskodnak. A vizsgálati terület vízoldali betáplálása az Angeli utcai DN 400 mm átmérőjű gerincvezetékről történik, amely a XXII. kerület Barackos úti DN 500 mm átmérőjű főnyomóvezeték folytatásaként épült meg. A területen az átlagos terepszint 100,4 m Bf.-i szinten található, így a medencék 169,9 m Bf.-i folyásfenékszintje alapján a hálózatban uralkodó nyomás 5,0 bar-ra tehető. Az elosztóhálózat a vizsgálati területen az alábbi átmérőkkel és anyagokból épült ki. - Angeli utca:

DN 400 (ac), DN 100 (ac),

- Romhányi József utca:

DN 100 (ac),

- Szentháromság utca:

DN 100 (ac – KPE),

- Pintyőke utca:

DN 80 (ac),

- Honvéd utca (Pintyőke és Zászlóvivő u. között):

DN 80 (ac),

- Honvéd utca (Zászlóvivő u.-tól a vasút irányába):

DN 100 (ac),

/ alkalmazott csőanyag rövidítések: ac – eternit, KPE – Kemény Polietilén / A Szentháromság utcai vízvezeték a Koltói Anna utcai leágazás és a Szentháromság utca 34. szám között eternit anyagú, azt követően KPE műanyagból épített. A meglévő vízhálózat a családi házas beépítésnek megfelelően kis átmérőjű DN 80, DN 100 mm-es vezetékekből épül fel. Egy tágabb térséget vizsgálva sem lelhető fel DN 100 mm átmérőnél nagyobb elosztóvezeték.


-41-



 Csatornázás A térség elválasztott rendszerben csatornázott, a kiépített szennyvízcsatorna-hálózat a vizeket a Batthyány utcai átemelőhöz vezeti el. Az átemelőből a szennyvizek nyomóvezetéken keresztül jutnak el a Bartók Béla utcai ø 50-es gyűjtőcsatornához. A vizek ezt követően a gravitációs rendszerű szennyvízcsatornán jutnak el a Nagytétény - Diós árok menti szivattyútelepre. A vizek végső befogadója a Duna. A vizsgálati területen kiépített szennyvízcsatorna hálózat csak a Szentháromság illetve a Honvéd utcákban található, ø 30 cm-es átmérővel. A csapadékvizek kezelése, elvezetése nem megoldott. A lakóépületekkel határolt burkolt utcákban nyílt felszínű szikkasztó árkok létesültek, melyek első sorban az útburkolat vizeinek elhelyezéséül szolgálnak. Zárt rendszerű csapadékvíz-csatorna egy tágabb terület vizsgálata során sem volt fellelhető. A vizsgálati terület nyugati oldalán található töltés, egy un. árvízvédelmi lokalizációs gát. A terület ezen része igen mély fekvésű, a környező utcákhoz képest 2,5 -3,0 méterrel mélyebben fekszik. A töltés elsősorban árvízvédelmi szempontból került kialakításra, egy belső védvonalként, amely a Szentháromság utca – Kastélypark utca nyomvonalon húzódik, és csatlakozik a 6-os számú főút földművéhez, azaz az első rendű árvízvédelmi vonalhoz. Másodsorban inkább a mély fekvésű területen megjelenő belvizekkel (megemelkedő talajvízszinttel, ide összegyülekező csapadékvizekkel) szemben, a környező beépítések védelme érdekében funkcionál. A lokalizációs töltés megszűntetése csak abban az estben lehetséges, ha terület a töltés szintjéig feltöltésre kerülne, mert így az végérvényesen funkcióját veszítené.


-42-



 Gázellátás A tervezési terület Budapest XXII. kerület, Epres-kert elnevezésű terület, az Angeli út – Romhányi József utca – Szentháromság utca – Pintyőke utca – Honvéd utca és a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt terület. Az Epres-kert térség lakossági és kommunális (közintézményi) fogyasztóinak hőellátása alapvetően földgáz felhasználásával történik. A településen jelentős mértékben ki van építve a gázvezeték hálózat. A térség gázellátása az kiépített nagyközépnyomású (p=6,0 bar) gázvezetékekről történik. Nagyközépnyomású gázvezeték a tervezési területet határoló utcákban (Angeli út, Romhányi József utca – Szentháromság utca – Pintyőke utca) üzemelnek. A vezetékek mérete DN 200, és acélcsőből épültek. A nagyközépnyomású gázvezetékek a területen belül telepített körzeti nyomásszabályozó állomások ellátását biztosítják. Körzeti nyomásszabályozó állomás található a Kossuth utcában, a Romhányi József utcában és a Batthyányi utcában. A szabályozó állomások teljesítménye 4000,0 m3/h/db. A meglévő nyomásszabályozókban a FŐGÁZ tájékoztatása szerint jelentős tartalék van. A nyomásszabályozóktól indul a térségi növelt kisnyomású (p=0,1 elosztóhálózat. Erről csatlakoznak le a lakossági és közületi fogyasztók.

bar)

A tervezési területet határoló utcákban a nagyközépnyomású gázhálózat mellett üzemel a növelt kisnyomású elosztóhálózat. Növelt kisnyomású gázvezeték található az Angeli utcában (dn 160 PE), a Honvéd utcában (dn 110 PE), valamint a Zászlóvivő utcában (dn 110 PE) és a Tőr utcában (dn 63 PE). A térségben az épületek többsége be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. Ezekben az épületekben általában teljes gázellátás van, azaz a főzésen kívül a fűtés és a használati melegvíz-termelés is földgáz felhasználásával történik. Budapest XXII. kerület teljes gázvezeték hálózata a FŐGÁZ kezelésében és üzemeltetésében van. A FŐGÁZ, mint a területileg illetékes gázszolgáltató a térség gázellátásba történt bekapcsolását a távlati igényeknek megfelelő csőátmérőkkel végezte. A meglévő növelt kisnyomású gázhálózat tovább építésével a tervezési terület gázellátása megoldható. A területre igényelt összes gázmennyiség (becslés): 500,0 m3/h. A térségben többszintes lakóházak, illetve egyéb kiskereskedelmi, szolgáltató egységek, irodák illetve szükség esetén közintézmények (bölcsőde, óvoda) épülnek. A tervezési terület környezetében országos terméktávvezetékek nem találhatók.


-43-



 Meglévő elektromos hálózat Budapest XXII. kerületben az elektromos hálózati szolgáltatást az ELMŰ Nyrt. biztosítja. A fejlesztési terület környezetében a primer hálózati 20 kV-os betáplálást a Romhányi József utcában meglévő középfeszültségű légvezetékes oszlopsoron biztosítják. A Romhányi József utca – Angeli utca találkozása környezetben található az oszlopon elhelyezett 0150 jelű 20/0,4 kV-os transzformátor. A Romhányi József utcai középfeszültségű oszlopsorról leágazó 20 kV-os légvezetékes oszlopsor biztosítja a Honvéd utca – Zászlóvivő utca sarok környezetében található 0123 jelű 20/0,4 kV-os transzformátor betáplálását. Ez az oszlopsor a temető fölött áthaladva a fejlesztési területen keresztül halad. A fejlesztés megvalósítása előtt ezt a 20 kV-os középfeszültségű hálózatot a Romhányi József utca és a Honvéd utca között ki kell váltani és földalatti kábelbe kell áthelyezni. Ez a két meglévő transzformátor a jelenlegi lakóterületek ellátását biztosítja, de a fejlesztési terület villamos energia ellátására nem rendelkezik elegendő teljesítménnyel.  Hírközlés Budapest XXII. kerületben túlnyomórészt a Magyar Telekom Nyrt. biztosítja a vezetékes rendszerű hírközlési ellátást. A tervezési terület környezetében a Magyar Telekom Nyrt. GPON technológiával kiépített FTTH hálózattal biztosítja a hírközlési szolgáltatást. A GPON FTTH technológia lényege, hogy minden lakóépületet optikai kábellel ér el. Ez ma a legkorszerűbb hírközlési ellátásnak számít, segítségével IPTV, nagysebességű internet, IP alapú telefonálás lehetséges. Az optikai kábelek akkora jeltovábbító kapacitással rendelkeznek, amely lehetővé teszi a legnagyobb sávszélességű, akár 120 megabit/sec gyorsaságú internet elérést, illetve szupergyors IPTV használatot is. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók a piacon található legmodernebb technológia segítségével internetezhetnek, illetve nézhetik a televíziót. A digitális kép- és hangminőségen túl az IPTV szolgáltatással egyes műsorok, filmek felvehetőek, megállíthatóak, de akár több nap múlva is visszanézhetőek. A Magyar Telekom ezeket a szolgáltatásokat az Epres-kert fejlesztési terület közelében önálló saját tulajdonú oszlopsoron, illetve elektromos oszlopsoron vezetett légkábelekkel biztosítja. Megtalálható a területen a rézkábel alapú ellátás is. A korábbi hálózatfejlesztések során ún. nagyelosztós rendszerű hálózat épült ki, amelyben a távközlési központtól kiinduló nagyegységű rézkábelek elosztószekrényben kerültek kifejtésre, ahonnan csillagpontszerűen további kisegységű kábelek alkalmazásával lettek ellátva az előfizetők. A földalatti távközlési alépítmény a Batthyányi utcában és a Zambelli Lajos utcában található, amelyben hagyományos réz- és optikai törzs, illetve elosztókábelek találhatóak. Az alépítmény az általánosan alkalmazott elemekből, SZ-típusú megszakító létesítményekből, 63, 105 mm átmérőjű PVC illetve polietilén anyagú csövekből épül fel. A meglévő alépítmények megfelelő csőnyílás kapacitással rendelkeznek új optikai kábelek befogadására is. A Magyar Telekom Nyrt. tájékoztatása szerint a GPON FTTH hálózat betáplálását biztosító optikai törzshálózatuk a Batthyányi utcai alépítménybe érkezik. Innen lehetséges az optikai hálózat tovább építése a tervezési terület ellátására. A Magyar Telekom Nyrt.-n kívül további szolgáltatók is rendelkeznek önálló hírközlő hálózattal.


-44-



A GTS-DATANET optikai hálózata Nagytétényben, a Bartók Béla lakótelepen, a Batthyány utcában, a Zambelli Lajos utcában, az Anger Jakab utcában, a Nagytétényi úton és a Bányalég utcában épült ki. Ez az optikai hálózat főként üzleti és intézményi ügyfelek részére tartalmaz optikai szálkapacitást. Az Invitel Zrt. a korábbi Pantel Kft. optikai hálózatával szintén jelen van a tervezési terület környezetében. Ez az optikai hálózat a MÁV felsővezeték tartóoszlopsorán került kiépítésre, mely közvetlenül a fejlesztési terület mellett található. A Novotron Zrt. hálózata a Magyar Telekom alépítményében van jelen a kerületben, jelenleg a tervezési területen önálló alépítményes hálózattal nem érintett. Az Antenna Hungária Zrt. kábelei a Zambelli utcában és a Batthyány utcában, szintén a Magyar Telekom alépítményében húzódik. Az MVM Zrt. távközlési hálózata a kerületen áthaladó 220 kV-os magasfeszültségű oszlopain üzemel. A területen mindhárom jelenlegi magyar mobil szolgáltató rendelkezik hálózati lefedettséggel. A hálózati lefedettség különböző mértékű a Magyar Telekom tulajdonú T-Mobile-nál, a Telenornál és a Vodafone-nál. Mindhárom cég folyamatosan fejleszti szolgáltatását és bázisállomásait a szélessávú internet elérhetőség érdekében. 2G szolgáltatást biztosító hálózattal mindhárom szolgáltató rendelkezik. A 3G és 4G fejlesztések szolgáltatónként különböző mértékben folyamatban vannak.


-45-



3.

JAVASLATOK, AZ ÁTSOROLÁSOK ALÁTÁMASZTÁSA

3.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JAVASLAT, SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

A kerület 315/2008. (10.16.) önk. határozattal jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiája már 2008-ban foglalkozott az Epres-kert elnevezésű akcióterületi fejlesztési területtel. Az IVS „5.4. Helyi gazdaságfejlesztés” című fejezete az alábbiak szerint ismerteti a tervezési terület – azóta is aktuális – fejlesztési elképzeléseit: „5.4.1. Az Epres-kert hasznosítása Az akcióterület határai: Honvéd utca – Pintyőke utca – Szentháromság utca – Romhányi József utca – Angeli út – 239004 hrsz. telek határa. A fejlesztés tárgya az akcióterületen elhelyezkedő, kármentesített, mintegy 7,5 ha (234001 hrsz.) önkormányzati terület, amely a jelenleg hatályos szabályozási tervben „lakó övezet”-ként szerepel. A terület infrastruktúrája a telekhatárig kiépített. Az alacsony fekvés miatt különös figyelmet kell azonban fordítani a csapadékvíz elvezetésére, és a talajvíz veszély felmérésére, a szennyvízcsatorna építésénél pedig feltehetően átemelő létesítésére is szükség lesz. A terület megközelíthetősége nagyon jó, hiszen a határán húzódik az M0-M6 autópályák kereszteződése, és itt található a Nagytétény-Diósd vasútállomás is. A gépjárműforgalom lehetőségeinek értékelésénél azonban meg kell vizsgálni az Angeli úton fekvő vasúti átjáró forgalmi átbocsátóképességét. A fejlesztés tervezésekor el kell kerülni azt, hogy a terület megközelítése jelentős átmenő forgalmat okozzon Nagytétény központjában. A terület jelenlegi állapota hosszú távon nem fenntartható, hasznosítására elvben több lehetőség is kínálkozik, különböző okok miatt azonban ezek egyike sem látszik ideálisnak. A terület fekvése lakásépítés céljára nem ideális (autópálya forgalom, temető közelsége), viszonylag alacsony beépíthetősége pedig a magántőke megtérülési kilátásait rontja. A játszótér, vagy közpark funkció kialakítása a várhatóan alacsony kihasználtság miatt nem célszerű. A hasznosítás ugyanakkor jelentős bevételt hozhat az önkormányzat számára, amely Nagytétény közcélú fejlesztéséhez használható, összekapcsolja a területet a Duna parttól Tétény központján keresztül az autópályáig húzódó, a kiépült közlekedési hálózatra merőleges fejlesztési tengellyel (lásd Duna-part II. Tétény központ fejlesztését), a tercier szektor, a tudásközpontú tevékenység vonzása pedig bővíthetné a lakók munkalehetőségeit, javíthatná a kerületrész eltartóképességét. A gazdasági funkció telepítése azonban jelenleg a lakosság és a lokális civil szervezetek erős, és differenciálatlan ellenállásába ütközik. (…) A terület telekosztás után, a beköltöző gazdasági vállalkozások számára történő értékesítésével alacsony környezetterheléssel járó, modern, szolgáltató jellegű gazdasági tevékenységek telepítésére nyílik alkalom. (Ilyenek lehetnek pl. az ún. „kreatív iparágak”, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív iparba tartozik az elektronikus és nyomtatott sajtó, a reklám- és hirdetési ipar, a film és videó, a szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, az építészet, a könyvkiadás, a zene, az előadóművészet, a képzőművészet, az iparművészet, a formatervezés és divattervezés, a művészeti és antik piac, valamint a kézművesség.)


-46-



A helyi gazdaságfejlesztési programban a kerületi lakosság összetételének (magas iskolázottság, jó anyagi helyzetben lévő emberek átlagosnál magasabb aránya) és a lakókörnyezet jellegéből adódó követelményeknek (csak alacsony környezeti terhelés engedhető meg) megfelelő vállalkozások betelepedését szabad ösztönözni. A képzett munkaerőre és a nagy értékű technológiára épülő gazdasági tevékenység, szolgáltatás telepítésének helyi kedvezményekkel történő támogatását a Duna-part II. területre vonatkozó fejlesztési tervvel összehangoltan célszerű végezni. Amennyiben ugyanis a Dunához közeli területen nagyméretű rekreációs, szolgáltatási, vagy akár lakó funkciók telepítése történik meg a tétényi településközpont megújításával együtt, akkor az Epres kerti területen kialakíthatók az ehhez kapcsolódó, nagy hozzáadott értéket termelő modern gazdaság feltételei. Az önkormányzat szempontjainak megfelelő vállalkozások beköltözésének ösztönzésére elsősorban a kimért terület kedvezményes áron történő értékesítése lehet alkalmas eszköz.” Fenti elképzelések képezik az alapját az Epres-kert területére vonatkozó KÉSZmódosításnak. A javasolt változtatások két területrészt, összesen három ingatlant érintenek. A jelenleg Lke jelű kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába, illetve keretövezetbe sorolt 234001-es hrsz.-ú ingatlanról szólt az IVS leírása, de a szomszédos két külterületi földrészlet (0239003/1-es 0239003/2-es hrsz.-ú ingatlanok) „távlati” fejlesztése is aktuálissá válik napjainkban. Az Önkormányzat jelenlegi elképzelései szerint mindkét területrész beépíthetőségének meg kell teremteni a lehetőségét, amelyhez az Epres-kert keleti része vonatkozásában a terület egy részének keretövezeti átsorolása szükséges. A hatályban lévő fővárosi és kerületi településrendezési eszközök lakóterületi besorolása helyett a tervezési terület kiváló közlekedési adottságait, jó megközelíthetőségét valamint a térség környezeti körülményeit figyelembe véve az intézményterületi besorolás kínálja a megfelelő lehetőséget a TSZT alábbi előírásainak szem előtt tartásával: laza beépítésű, 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú terület, ahol a területfelhasználási egységre vonatkozó szintterületi mutató (sűrűség) értéke legfeljebb 0,6 m2/m2 lehet. A nyugati területrész esetében pedig a főváros Településszerkezeti tervének és az FSZKT-nak megfelelően a jelentős zöldfelületű intézményterületi felhasználás megfelel a településrész fejlesztési elképzeléseinek. E területen (egyelőre) adottságként kell kezelni a töltés jelenlétét, de a magasabb rendű tervek elhatározásainak megfelelően az egymás mellett fekvő két ingatlan területét együtt kezelve lehet a tervezett területfelhasználásnak megfelelően telkeket kialakítani és beépíteni. A terület-sávban az infrastruktúra-ellátás biztosítása a feltétele a jelenleg külterületi, mezőgazdasági területfelhasználású térségbe tartozó ingatlanok jelentős zöldfelületű intézményterületbe történő átsorolásának. Mivel a vegyes területfelhasználási kategóriába tartozó mindkét keretövezet lehetővé teszi a területen az igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény megvalósításán túlmenően lakások építését is, ezért ez a két tervezett keretövezeti besorolás megfelelően rugalmas keretet teremthet a ma még nem ismert fejlesztési igények kielégítésének. Az IVS-ben megfogalmazott kreatív gazdasági területfejlesztésnek az intézményterület keretövezet biztosíthat lehetőséget, mivel az intézményi keretövezetben a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények is elhelyezhetők, míg a jelentős zöldfelületű intézményterületen ezek közül csupán az irodaépületek. A fentiekben ismertetett funkciók elhelyezésével a nagytétényi terület eltartó-képessége jelenős mértékben javítható, és lehetőség nyílik – akár a munkahelyek szomszédságában – a megfelelő színvonalú munkaerő lakhatási lehetőségeinek biztosítására is. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-47-



A terület keretövezet módosító és beépítési javaslatának kidolgozása során messzemenően figyelembe vettük a környező lakosság érdekeit, és emiatt a 234001es hrsz.-ú ingatlan déli és délkeleti oldalán, a kialakult családiházas lakóterületi tömbök mentén tervünkben megtartottuk a hatályos településrendezési tervekben szereplő lakóterületi besorolást („A” és „B” jelű tömb). Ezáltal az Epres-kert felé eddig a hátsókertjeikkel néző lakótelkek mellett – szinte kivétel nélkül – szintén laza beépítésű családiházas lakótelek-sorok kialakítására teszünk javaslatot, s a tervezési területre keleti irányból bekötő lakóutcák (Tőr utca, Zászlóvivő utca) folytatásában e lakóutcák továbbvezetését szerepeltetjük tervünkben. Az I jelű intézményterületek és az új lakóterületek gépjárművel történő megközelítése elsősorban a kerület egyik jelentős haránt irányú útja, az Angeli út felől történhet, amely fontos összeköttetést jelent a kialakítás előtt álló Duna-parti új városrész-központ és a kerületrész belső területei, valamint a távlatban beépítésre szánt óhegyi térség között. Gyalogosforgalomra elsősorban Nagytétény központja felől lehet számítani, amelynek fő vonala a Szentháromság utcán át közelíti meg a fejlesztési területet. A lakóterületi tömbök mentén az Epres-kert belső részeit feltáró utak kialakítására tettünk javaslatot, amely célszerűen egy körgyűrű megvalósításával teheti lehetővé a tervezett intézményterületek telkeinek megközelítését. A feltáró útgyűrű a terület déli részén a Szentháromság utcáról indul, amelyen keresztül az Angeli út is egyszerűen elérhetővé válik. A várható legnagyobb forgalom miatt az út déli szakasza 18 méteres szabályozási szélességgel tervezett, a belső területek megközelítésére 12 méteres szabályozási szélességű utcákat javasolunk kialakítani. A tervezett körút délkeleti szakasza a már említett, tervezett lakótelek-sor előtt vezet a vasútig, majd a vasúti terület mellett nyugat felé kanyarodik, és az intézményi valamint a jelentős zöldfelületű intézményi terület határán déli irányba fordul, ahol visszaköt a Szentháromság utcába. A terület középső részén egy északkelet – délnyugat irányú belső utca kialakítására is javaslatot tettünk a kedvezően beépíthető telkek kialakíthatósága érdekében, amely a Tőr utca vonalában fut végig a terület belső részein, de a töltés miatt ez az utca nyugati irányban nem köt ki a Romhányi József utcára, csupán gyalogútként. A fent ismertetett úthálózat lehetővé teszi az Epres-kert területén belül megfelelő méretű tömbök kialakítását, és az építési övezetekre vonatkozó előírások figyelembe vételével jól beépíthető telkek megvalósítását. Ezáltal az I jelű intézményterületen belül három különálló telektömb alakul ki („E”, „D+F”, „G”), amelyekben 1-5-5 db. telek hozható létre megfelelő szélességi és mélységi méretekkel. Az IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményterület jelenleg egy beépítetlen földrészletből és a töltés ingatlanából tevődik össze. Mivel a lokalizációs gátra a Fővárosi Csatornázási Művek tájékoztatása alapján a továbbiakban is szükség van, elbontásával napjainkban nem lehet számolni. Emiatt a két földrészletet együttesen kezelve javasoljuk a tömbök, illetve a telkek kialakítását, és a megvalósítható ingatlanokon a kötelező zöldfelület részeként szükséges beépítés nélkül megőrizni a töltés sávját. A javasolt utcarendszerrel ez a terület két tömbre oszlik, amelyekben 3 illetve 2 db. beépíthető telek hozható létre. A lakóterületi tömbök kevésbé intenzív beépítésű területei mellett a további fejlesztésre szánt területrészeken intenzívebb beépítés javasolható. A feltáró útgyűrű lakótelkekkel szemközti oldalán átmeneti jellegű beépítés javasolt, amely észak illetve nyugat felé haladva egyre intenzívebbé válhat mind a beépítés sűrűsége és a szintterületi mutató, mind az építménymagasság vonatkozásában. Ez a fokozatos növekedés megfelelő összhangot biztosíthat a főváros TSZT-jében vegyes területként kijelölt, szintén laza beépítésű, de intenzívebb jellegű térség beépítettségével. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-48-



A tervezési terület északi határát képező vasútvonal jelentős zaj- és rezgésterhelést jelent, amit a vasúttól északra húzódó M0 autóút zaja tovább fokoz. E terhelés miatt a térség északi sávjában a beépítést minél távolabb kell elhúzni a vasút sávjától, és a jelenleg is zajvédő szerepet betöltő fás, bokros területsáv megőrzésére, kiszélesítésére, sűrűbb beültetésére kell törekedni a vasúti területen belül. A védelem érdekében javasoljuk az északi feltáró út vasút menti vezetését is, mert így az intézményi telkek többsége elegendő távolságra kerülhet e két közlekedési tengelytől. A tervezett épületek vasút felé növekvő építménymagasságával, ésszerű alaprajzi kialakítással és épület-elhelyezéssel esztétikai takarást is biztosíthatnak a területen megvalósuló létesítmények és a kialakult lakóterületek számára. Az Epres-kert területén a másik zavaró hatást a szomszédos temető jelentené, de egyrészt a temetés módja – urnás temetés –, másrészt a temető-területet a fejlesztési területektől elválasztó töltés miatt ez a zavarás nem valós. Az izraelita felhagyott temető sem jelent kedvezőtlen környezeti hatást, csupán a kegyeleti park rendezetlensége igényel beavatkozást. A tervezési terület déli részén, a Szentháromság utca mellett egy kisebb telken zöldterület, mérete miatt fásított közkert kialakítására tettünk javaslatot, amely esztétikus kertészeti kialakítással (a kertészeti módszerekkel rendezhető zsidó temetővel együtt) kapuját képezheti az Epres-kerti fejlesztési területnek, s lehetőséget biztosít a későbbiek során más területek beépítésekor a biológiai aktivitásérték pótlására (1017 m2-es „K” jelű tömb). A terv szerint kialakuló két lakóterületi tömbben 6, illetve 8 db. telek, összesen 14 db. ingatlan megvalósítására nyílik lehetőség. Nagytétényben összesen 1 bölcsőde, 3 óvoda és 3 általános iskola található. Az általános iskolák közül egy a tétényi ófaluban, másik a lakótelepen, harmadik pedig a Baross Gábor-telepen található. Ezek az intézmények az utóbbi időben megvalósult fejlesztéseikkel a tervezési terület várható ellátási igényeit is ki tudják elégíteni, a tervezési területen belül jelenleg egészségügyi és oktatási intézmény elhelyezése nem tervezett. Amennyiben az önkormányzatnak szándéka ebben a térségben bölcsődét vagy óvodát építeni, a tervezési terület gát által „védett” délnyugati sarkában („J” jelű tömbben) kialakuló önkormányzati tulajdonú ingatlan/ingatlanok kiválóan alkalmasak e funkció ellátására. Középfokú oktatási intézmény nincs a városrészben, ezt az ellátást más kerületrészben, vagy a környező kerületekben illetve településeken lehet igénybe venni. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 1. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a TSZTnek megfelelő FSZKT szerinti keretövezetek előírásainak KVSZ-ben történő alkalmazásáról: „(3) A BVKSZ a - településszerkezeti tervben rögzített - területfelhasználási egységeket területrészekre tagolva, azok felhasználásával és beépítésével kapcsolatos további általános szabályokat keretszabályozási övezetekben (továbbiakban: keretövezetek) állapítja meg, melyekben - a KVSZ-ben rögzítendő építési övezetek és övezetek meghatározásához - egyes keretszabályozási határértékeket is rögzít.” „(6) A KVSZ határozza meg az egyes építési övezeteket és övezeteket az FSZKT-ben lehatárolt keretövezetek és az azokon belüli egyes célzott területfelhasználási módok szerint, jelen rendelet előírásainak keretei között. A KVSZ rögzíti az építési övezetek és övezetek konkrét szabályozási értékeit, az építési övezetek esetében beleértve a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét is.” Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-49-



A jelen tervezéssel párhuzamosan futó KÉSZ módosítás során – fenti előírásoknak megfelelően – már előzetesen meghatározásra kerültek az Epres-kert területének keretövezeti átsorolása után kialakítandó építési övezetek. A hatályban lévő Szabályozási tervhez és a környező beépítéshez igazodva a tervezett lakótelektömbök a laza, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület L5-NT/2 jelű építési övezetébe soroltak. Ez az építési övezet a szabadon álló beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető terület. Az övezetre vonatkozó paramétereket a „2.1. A tervezési területre hatályos településrendezési tervek vizsgálata, elemzése” című fejezet ismerteti. Az Epres-kert további terület-részei a vegyes területekbe tartoznak a javaslat szerint, amelyek általános előírásait a KÉSZ rendelet 41. §-a tartalmazza. A keretövezet területén elhelyezhető épület-funkciókat a 44. § (1) bekezdése sorolja fel, mely szerint az intézményterületeken az intézményi épületeken kívül nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, illetve – kizárólag az „L” betűvel jelölt építési övezetekben – lakóépület is elhelyezhető. A Nagytétény területén meglévő és tervezett intézményterületeket (I-NT) a KÉSZ 49. §-a szabályozza. E § jelenleg tartalmaz egy olyan építési övezetet, amilyen a kerület Szabályozási tervén nem szerepel, ezért jelen módosítás hivatott e hiba, a § (7) bekezdésének kijavítására is. A tervezési terület középső sávját (a „C”, „D”, „E”, „F” és a „G” jelű területrészeket) a keretövezet módosító javaslatunknak megfelelően az I-NT jelű intézményi építési övezetekbe javasoljuk átsorolni az érvényben lévő KÉSZ L5NT/2 jelű övezetéből.

keretövezeti jele

Építési övezet

I

Az építési telek kialakítható legkisebb legnagyobb beépílegkisebb beépítettsége zöldszéleshelyi övezet tési terepszint területe módja felülete sége jele felett alatt 2 m m % % % -NT/2 SZ 3000 25 35 50 35


Az átsorolásra kerülő intézményi területrész a közlekedési zajhatások erősségének függvényében két építési övezetre tagolható. A vasút területéhez közelebb fekvő ingatlanok a hatályos KÉSZ-ben még nem szereplő I-NT/2 jelű építési övezetbe sorolandók (a „C”, „D” és „E” jelű területrészek), mivel a vasút és a kissé távolabb futó M0 autóút nappal és éjszaka is érzékelhető jelentős zaj- és rezgésterhelése miatt olyan övezet meghatározása vált szükségessé, amelyben lakásépítés nem engedélyezhető. Ennek megfelelően a rendelet 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint egészítendő ki: „(1) Az I-NT/1 és az I-NT/2 jelű építési övezet nagytelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető terület.” Az új építési övezetre az alábbi paraméterek meghatározását javasoljuk:

1,2

Az épület építménymagassága min. m 4,0

max. m 7,5

Az intézményi terület déli ingatlanjai szintén egy újonnan kialakításra kerülő, a tárgyi terület sajátosságait messzemenően szem előtt tartó előírásokkal tervezett építési övezetbe sorolhatók. Ez az övezet az I-NT/L-2 jelet kapja, és a rendelet 49. §a egy új bekezdéssel egészítendő ki: „(3/A) Az I-NT/L-2 jelű építési övezet lakófunkcióval vegyes, nagytelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető terület.” Az építési övezet javasolt paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze, amely a 18. számú táblázatot egészíti ki: I

-NT/L-2

SZ

3000


25

35

50

-50-

35

1,2

4,0

7,5



Ennek az építési övezetnek a paraméterei teljes mértékben megegyeznek az I-NT/2 jelű építési övezetével, de az övezeti előírások lehetővé teszik a lakásépítést is. A 49. § (7) bekezdését pedig a tervezett övezetre vonatkozó egyedi, a lakásépítés lehetőségét szabályozó előírás beillesztésével javasoljuk módosítani a KÉSZ-ben rejlő korábbi hiba kijavításával. A bekezdés további előírásokkal is kiegészítendő az alábbiak szerint egy új (8) bekezdés beillesztésével: „(7) Az I-NT/L-2 jelű építési övezetben telkenként egy, legfeljebb hatlakásos lakóépület helyezhető el, (8) Az I-NT/2 és az I-NT/L-2 jelű építési övezetben a) üzemanyagtöltő nem helyezhető el, b) a lapostetősen kialakított új épületeken növényzettel fedett zöldtetőt kell létesíteni a felület minimum 35%-án, amely a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületbe a hatályos jogszabályok szerint beszámítható, c) a telkeken létrejövő összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány telepítésével – fa-, cserje- és gyepszint – kell kialakítani, és az előkertben fasort kell telepíteni, d) a telkek mentén fekvő közterületeken maximálisan 8-8 m tőtávolságban előnevelt útsorfa minőségű faiskolai anyagból fasor telepítendő. Az ültetéssel egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell. Légvezetékek alá csak alacsony, illetve kis lombkoronát fejlesztő fafajok ültetendők, e) az építési telkek előkertjében kerékpártároló és közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény elhelyezhető, f) a keretövezetben elhelyezhető épületeken kívül az azokat kiszolgáló-kiegészítő funkciójú épületként a tevékenységgel kapcsolatos tárolóépület helyezhető el, g) a melléképítmények közül folyadék- és gáztároló kivételével a BVKSZ 36. § (5) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.” KÉSZ 1. SZ. MELLÉKLET - „ÖVEZETI TERVLAP”

KÉSZ 1. SZ. MELLÉKLET - „ÖVEZETI TERVLAP” MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

A változtatással érintett területen belül az Epres-kert nyugati sávja a vegyes területek közül – az FSZKT javaslatának megfelelően – a jelentős zöldfelületű intézményterületek építési övezeteibe sorolható. Az övezet általános előírásait a KÉSZ rendelet 50. §-a fogalmazza meg, a Nagytétény területén kialakult építési övezetek egyedi előírásait pedig az 54. § sorolja fel. A hatályos rendelet e szakasza nem tartalmaz olyan építési övezetet, amely megfelelne a tervezési terület sajátosságainak, beépítési elképzeléseinek, ezért az előzőekben – az intézményi övezetek vonatkozásában – ismertetett vasúti zajhatás erősségének területen belüli változása miatt két új építési övezet kialakítására teszünk javaslatot jelen tervmódosítás során. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-51-



A jelenleg külterületi besorolású terület legnagyobb részében a zajhatás nem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket, ezért a kialakításra kerülő két IZ keretövezetbe sorolt tömböt szinte teljes egészében az IZ-NT/L-1 jelű építési övezetbe soroljuk („I” és „J” jelű területrészek). Ez a besorolás (mint a jelöléséből is látható) lehetővé teszi a lakásépítést is az intézményi épületeken, valamint a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények közül az irodaházak megvalósításán túlmenően. A területsáv északi, vasúthoz közel eső két telkét a lakásépítés lehetőségének tiltása miatt másik építési övezetbe javasoljuk besorolni. Ennek a jele IZ-NT/2. E két új építési övezet előírásai a rendelet 54. §-ába illesztendők be az alábbiak szerint: „(1/A) Az IZ-NT/2 jelű építési övezet az Epres-kert nagytelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető területe. (1/B) Az IZ-NT/L-1 jelű építési övezet az Epres-kert lakófunkcióval vegyes, nagytelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető területe.”

keretövezeti jele

Építési övezet

IZ IZ

Az építési telek kialakítható legkisebb legnagyobb beépílegkisebb beépítettsége zöldszéleshelyi övezet tési terepszint területe módja felülete sége jele felett alatt m2 m % % % -NT/2 SZ 3000 30 25 50 50 -NT/L-1 SZ 3000 30 25 50 50


Az új építési övezetek építési paramétereinek beillesztésére a 21. számú táblázat két új sorral egészítendő ki:

1,0 1,0

Az épület építménymagassága min. m 3,0 3,0

max. m 7,5 7,5

A rendelet 55. § (1) bekezdése – mely szerint a felsorolt építési övezetekben nem helyezhető el igazgatási épület, lakás és parkolóház – kiegészítendő az IZ-NT/2 jelű építési övezettel. Az egyes építési övezetek részletes előírásait tartalmazó 55. § pedig két új bekezdéssel egészülhet ki az alábbi előírásokkal: „(4) Az IZ-NT/L-1 jelű építési övezetben telkenként egy, legfeljebb hatlakásos lakóépület helyezhető el. (5) Az IZ-NT/2 és az IZ-NT/L-1 jelű építési övezetben a) a lapostetősen kialakított új épületeken növényzettel fedett zöldtetőt kell létesíteni a felület minimum 35%-án, amely a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelületbe a hatályos jogszabályok szerint beszámítható, b) a telkeken létrejövő összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány telepítésével – fa-, cserje- és gyepszint – kell kialakítani, és az előkertben fasort kell telepíteni, c) a telkek mentén fekvő közterületeken maximálisan 8-8 m tőtávolságban előnevelt útsorfa minőségű faiskolai anyagból fasor telepítendő. Az ültetéssel egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell. Légvezetékek alá csak alacsony, illetve kis lombkoronát fejlesztő fafajok ültetendők, d) az építési telkek előkertjében kerékpártároló és közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény elhelyezhető, e) a keretövezetben elhelyezhető épületeken kívül az azokat kiszolgáló-kiegészítő funkciójú épületként a tevékenységgel kapcsolatos tárolóépület helyezhető el, f) a melléképítmények közül folyadék- és gáztároló kivételével a BVKSZ 36. § (5) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.”


-52-


FSZKT MÓDOSÍTÁS BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET EPRES-KERT ELNEVEZÉSŰ TERÜLETÉN KÉSZ 2. SZ. MELLÉKLET – „SZABÁLYOZÁSI TERVLAP” MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

KÉSZ 2. SZ. MELLÉKLET - „SZABÁLYOZÁSI TERVLAP”

A tervezési terület javasolt hasznosításához a tömb feltárása és további tagolása szükséges. A tervezett feltáró úthálózat lakóutcákat és gyalogos utakat foglal magába. A tervezési terület tervezett fejlesztése esetén sem várható a környező közterületi- és úthálózat jelentősebb átalakulása. A területet határoló utcák megfelelő szabályozási szélessége kialakult. A tervezett belső lakóutcák a tervezett új funkciókat szolgálják ki, vonalvezetésük, kialakításuk módja olyan, hogy átmenő forgalmakat ne vonzzanak. A tömbök átjárhatóságát tervezett gyalogos forgalmú utak növelhetik.

A módosítással érintett terület déli részén, az izraelita temető mellett egy kb. 1000 m2 nagyságú ingatlan alakul ki a tervezett szabályozás szerint, amelyet fásított közkertként javasolunk besorolni. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat 52. §-a tartalmazza a Z jelű területekre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket. A Z jelű zöldterületekre vonatkozó rendelkezések: - A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, amelyek a főváros területének zöldterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak. - A területen vendéglátó épület, pihenést, testedzést szolgáló építmény ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges építmények, nyilvános illemhelyek, terepszint alatti építmények helyezhetők el. A Z-KK jelű közkertre vonatkozó BVKSZ rendelkezések: - A területbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. - A közkert területén játszókert, sportkert, pihenőkert, speciális rendeltetésű kert (pl. szoborkert, bemutató kert) létesíthető. - A területen a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál, a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m, közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-53-



A KÉSZ III. részében, a beépítésre nem szánt területek övezetei között a rendelet 82. §-a szól a fásított közterekről. Ez a zöldterületi övezet a városi közterek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók is elhelyezhetők. A zöldterületek keretövezetének általános előírásait a rendelet 81. §-a foglalja össze. A viszonylag kisméretű telek megfelelő övezeti besorolása érdekében egy új Z-FK jelű fásított közkert övezet meghatározása szükséges, amelynek paraméterei az alábbi táblázat szerint a KÉSZ 39. számú táblázatába illesztendők:

Z-FK

helyi övezet jele -XXII/3

A telek kialakítható legkisebb legnagyobb beépíbeépítettsége tési szélesterepszint területe mód sége felett alatt 2 m m % % SZ 1000 2 0

Az épület legkisebb zöldfelülete % 50

Szintterületi mutató 2 m / telek m2

keretövezeti jele

Övezet

0,02

építménymagassága min. m -

max. m 4,5

A tervezési területen, elsősorban az Epres-kert nyugati részén építeni kizárólag az adott terület talajvízszintjének részletes vizsgálata alapján meghatározott terepszinten, a 3.6. számú fejezet csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó javaslatainak figyelembe vételével lehet. Amennyiben a tervezési terület, elsősorban annak nyugati része nem kerül feltöltésre, akkor a mélyfekvésű területrészeken elhelyezkedő épületek pince nélkül építendők, vagy pince építése esetén a technológia kiválasztása során figyelembe kell venni a magas talajvíz jelenétét. A hatályos szabályozás alapján a tervezett kertvárosias lakóterületen földszint és egyemeletes, vagy beépített tetőterű, legfeljebb kétlakásos lakóházak létesíthetők. Magasabb, F+2 vagy F+2+T szintes épületek elhelyezését tenné lehetővé a terv az Epres-kert intézményi és a jelentős zöldfelületű intézményterületen.

A terület – változással érintett ingatlanjainak – területi mérlege Övezeti besorolás

Területnagyság

%

1.

IZ-NT/L-1

10.998 m2

10,95

2.

IZ-NT/2

10.775 m2

10,73

3.

I-NT/L-2

21.958 m2

21,86

4.

I-NT/2

21.577 m2

21,48

5.

L5-NT/2

15.891 m2

15,82

6.

KL-KT-XXII

2.685 m2

2,67

7.

KÖ-h-XXII

15.532 m2

15,47

8.

Z-FK-XXII/3

1.017 m2

1,02

Összesen

100.433 m2

100,00


-54-



A terület tervezéssel érintett ingatlanjainak jelenlegi és tervezett besorolása Hrsz.

Területnagyság

FSZKT

Tervezett KVSZ

szerinti

besorolás

besorolás

tömbönként

1.

234001

73.024

L5

I-NT/L-2

6.081 m2

„G”

I-NT/L-2

15.887 m2

I-NT/2

5.341 m2

„E”

I-NT/2

5.187 m2

„D”

I-NT/2

11.049 m2

I-NT/2 összesen L5-NT/2

6.825 m2

„A”

L5-NT/2

9.066 m2

Z-FK-XXII/3 KÖ-h-XXII

(töltés)

3. 0239003/2

6.269 m2

21.140 m2

MG-MF F1 (IZ)

összesen 27.409 m2


1.017 m2 12.581 m2

IZ-NT/L-1

4.466 m2

„J”

IZ-NT/L-1

6.532 m2

IZ-NT/L-1 összesen „H”

IZ-NT/2

10.998 m2 10.775 m2

KL-KT-XXII

2.685 m2

KÖ-h-XXII

2.951 m2

terület összesen

-55-

15.891 m2

„I”

Változtatásra javasolt

100.433 m2

21.577 m2

„B”

„K”

0239003/1

21.958 m2

„C”

L5-NT/2 összesen

2.

nagyság

„F”

I-NT/L-2 összesen

m2

Terület-

100.433 m2



Számítás L5 övezet max 2 L/T Beépíthetőség - Terepszint felett 35% 

T min 1000 m2 - Terepszint alatt 50%

Középső tömb: Déli tömb: Összesen:

Szm:0,5m2/m2

6 T – max. 12 L 8 T – max. 16 L 14 T – max. 28 L

 I övezet max 6 L/T T min 3000 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 35% - Terepszint alatt 50% max. 11 T ebből 7 T alkalmas lakásépítésre -

Szm:1,2 m2/m2 max. 42 L

vagy bruttó terület 43.535 m2 - Terepszint alatt 21.767 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 15.237 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 59.860 m2, Szm: 52.242 m2/ 43.535 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 52.242 m2! Tömbönként Északnyugati I-NT/2 tömb – 5.187 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 1.815 m2 - Terepszint alatt 2.594 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 7.132 m2, Szm: 6.224 m2/ 5.187 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 6.224 m2! 

Északkeleti I-NT/2 tömb – 5.341 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 1.869 m2 - Terepszint alatt 2.670 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 7.343 m2, Szm: 6.409 m2/ 5.341 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 6.409 m2! 

 Középső I-NT/2 tömb – 11.049 m2 - Terepszint alatt 5.524 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 3.867 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 15.192 m2, Szm:13.259 m2/ 11.049 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 13.259 m2!  Középső I-NT/L-2 tömb – 6.081 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 2.128 m2 - Terepszint alatt 3.040 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 8.361 m2, Szm: 7.297 m2/ 6.081 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 7.297 m2!  Déli I-NT/L-2 tömb – 15.887 m2 - Terepszint alatt 7.944 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 5.560 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 21.845 m2, Szm: 19.064 m2/ 15.887 = 1,200 m2/m2 de nem lehet több mint 19.064 m2!  IZ övezet max 6 L/T T min 3000 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 25% - Terepszint alatt 50% max. 5 T ebből 4 T alkalmas lakásépítésre -

Szm:1,0 m2/m2 max. 24 L

vagy bruttó terület 21.773 m2 - Terepszint alatt 10.886 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 5.443 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 24.494 m2, de nem lehet több mint 21.773 m2! Szm: 21.773 m2/ 21.773 = 1,000 m2/m2


-56-



Tömbönként Északi IZ-NT/2 tömb – 10.776 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 2.694 m2 - Terepszint alatt 5.388 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 12.123 m2, de nem lehet több mint 10.776 m2! Szm: 10.776 / 10.776 = 1,000 m2/m2 

Északi IZ-NT/L-1 tömb – 4.466 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 1.116 m2 - Terepszint alatt 2.233 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 5.023 m2, de nem lehet több mint 4.466 m2! Szm: 4.466 / 4.466 = 1,000 m2/m2 

 Déli IZ-NT/L-1 tömb – 6.532 m2 - Terepszint alatt 3.266 m2 Beépíthetőség - Terepszint felett 1.633 m2 Bruttó max. szintterület (P+F+1+T) 7.349 m2, Szm: 6.532 / 6.532 = 1,000 m2/m2 de nem lehet több mint 6.532 m2!


-57-



3.2. FSZKT MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

A Budapest Településszerkezeti Terve (TSZT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az FSZKT-ben alkalmazható keretövezeteket. Az 1. számú táblázat szerint a TSZT-ben kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységnek megfelelő, az FSZKT-ben alkalmazható egyéb keretövezetként az I jelű keretövezet is meghatározásra került. Központi vegyes terület területfelhasználási egységben az FSZKT-ben alkalmazott keretövezet a melléklet szerint pl. a tervezési területen megjelölt IZ jelű keretövezet.  Az Epres-kert térségében a legjelentősebb módosítás a terület keleti részét, a 234001-es hrsz.-ú ingatlant érinti. E 73.024 m2 nagyságú terület mind a TSZT, mind az FSZKT szerint jelenleg az Lke jelű kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába, illetve L5 jelű keretövezetbe sorolt, amely laza beépítésű, 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú lakóterület, 0,6 m2/m2 megengedett maximális szintterületi mutatóval. A módosító javaslat szerint az ingatlan területének 60 %-át az I jelű intézményi keretövezetbe javasoljuk átsorolni, ahol a megengedett maximális szintterületi mutató 1,2 m2/m2.

L5 > I (1,2)  A tervezési terület nyugati része, a 0239003/1-es 0239003/2-es hrsz.-ú, összesen 27.409 m2 külterületi földrészletek Budapest Településszerkezeti terve szerint a Vk jelű központi vegyes terület (szt. max. 3,5) területfelhasználási kategóriába tartoznak. Az FSZKT szerint a lokalizációs gát számára helyet biztosító 6.269 m2 nagyságú 0239003/1-es hrsz.-ú ingatlan és a 21.140 m2-es 0239003/2-es hrsz.-ú ingatlan az MG-MF F1 (IZ) jelű, távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Ez a külterületi terület-rész az FSZKT-ban mint F1 jelű (infrastrukturális feltételhez kötött) fejlesztési tartalékterület került rögzítésre, amely a fejlesztés érdekében belterületbe vonható. Jelen eseti FSZKT módosítással párhuzamosan javaslatot teszünk a területen meghatározott célzott területfelhasználásnak megfelelő IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményi keretövezet kialakítására, és a terület belterületbe vonására, amelyeknek feltételeként az előírt közműellátás a dokumentáció szakági fejezeteinek megfelelően biztosítandó. A keretövezetben a megengedett maximális szintterületi mutató 1,0 m2/m2.

MG-MF F1 (IZ) > IZ (1,0)


-58-


FSZKT MÓDOSÍTÁS BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET EPRES-KERT ELNEVEZÉSŰ TERÜLETÉN A HATÁLYOS FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV EPRES-KERT TERÜLETÉRE VONATKOZÓ KIVONATA

A FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV EPRES-KERT TERÜLETÉRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLATA


-59-



3.3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT

 Közúti közlekedés A távlati közlekedésfejlesztési elképzelések a térségben kiépített gyorsforgalmi úthálózat tekintetében az M0 autóút 2x3 sávos autópályává történő bővítését tartalmazzák, mely építkezések már megkezdődtek. A tervezési terület határán húzódó Angeli út vasúti keresztezésének kiváltása, a külön szintű keresztezés kiépítése már régóta szerepel a közlekedésfejlesztési tervekben. A vasút alatt átvezető közúti aluljáró a jelenlegi keresztezéstől keletre tervezett, a kiváltó útszakasz tervezésénél 50 km/óra sebesség biztosítása R=80 mes ívsugarakkal történik. A területi adottságok, a vasút és az M0 autópálya között rendelkezésre álló terület-nagyság nem tesz lehetővé elegánsabb vonalvezetést. Az elképzelések szerint az Angeli út jelenlegi nyomvonalából egy körforgalmi csomóponttal válna ki a tervezett útszakasz. A tervezési területet határoló lakó utcák kialakítása megfelelő, az adottságként kezelhető. A jelenleg beépítetlen terület feltárását a 18,0m szabályozási szélességű, 7,00m burkolatszélességű Romhányi József utca – Zászlóvivő utca nyomvonalon tervezett feltáró úton javasoljuk. A belső feltárást a12,0m szabályozási szélességű, 6,00m burkolatszélességű lakó utcák biztosítják. A tervezett utcák vízelvezetése zárt csapadékvíz csatornával, víznyelőkkel történik. A lakó utcák útburkolata kétoldali 2,5%-os kereszteséssel alakítandó ki, kiemelt szegéllyel határolva, kétoldali 1,50m széles járdával, melyet az útpályától fásított zöldsáv választ el.  Közösségi közlekedés A terület északi határát képező Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonalon területigénybevétellel járó nyomvonalfejlesztés nem várható, a vasútvonal jelenleg már kétvágányú, korszerűsítés, fejlesztés a vasúti megállóknál lesz. A vasútvonal területet érintő két megállója a Nagytétény-Diósd vasútállomás és a Barosstelep vasúti megállóhely. A Nagytétény- Diósd megálló középperonos kialakítással épül át, mellette P+R parkoló kerül kialakításra, a déli oldalon 19 férőhellyel, az északi oldalon 200 férőhellyel, utóbbi megvalósulása csak nagyobb távon várható. Barosstelep vasúti megállónál 80 férőhelyes, Tétényligetnél 43 férőhelyes P+R parkoló létesítése tervezett. A tervezési területtől délre haladó Budapest – Székesfehérvár vonalon a Kastélymúzeum vasúti megállóhely és a Nagytétény vasútállomás helyezkedik el a térségben. Nagytétény vasútállomáson, kedvezőtlen helyzete miatt, a rekonstrukció után a személyforgalom megszűnése várható. A terület beépítésével párhuzamosan a tömegközlekedés fejlesztése is szükségessé válik, ami a 113, 113A járatok sűrítését, új megálló kijelölését, útvonaluk esetleges módosítását jelenti. A tervezési területen belül a zajterhelés már a vasútvonal és az autópálya miatt olyan nagy, hogy további zajforrás már nem terhelhető a területre, autóbusz közlekedés emiatt a területen belül nem kívánatos, legfeljebb a terület határán. A tágabb terület jobb kiszolgálása érdekében a BKK fejlesztési elképzeléseiben szerepel a 33-as buszok Nagytétény-Diósd vasútállomáshoz történő átcsoportosítása. Ennek feltétele, hogy a vasútállomás mellett egy buszforduló épüljön.


-60-



A javaslat része egy új buszmegálló létesítése az Angeli úton, a temető melletti parkoló magasságában, a területet feltáró gyalogos tengelyhez kapcsolódóan. Ez a megoldás a tervezési területről a legrövidebb gyaloglási távolságot biztosítja. A közösségi közlekedés színvonalának növelése érdekében a járatsűrűség növelése, korszerű autóbuszok használata, igényesen kialakított utas várók biztosítása elengedhetetlen.  Gyalogos, kerékpáros közlekedés A tervezési terület új utcáin a gyalogosközlekedés számára mindkét oldalon min. 1,50 m széles járda biztosítandó a 12,00 m-es szabályozási szélességű lakó utcákon. A 18,00 m-es szabályozási szélességű feltáró úton kétoldali 2,0 m széles járda építendő. A járdákat kétoldali fasorral kialakított zöldsáv választja el az útpályától. Mivel a tervezési terület közösségi közlekedéssel való ellátottsága csak a terület határán biztosítható, ezért fontos megteremteni azokat a gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat, melyek a vasúti közlekedéssel adnak összeköttetést. Ez Barosstelep vasúti megállóhely felé a meglévő lakó utcákon biztosítható, Nagytétény-Diósd vasútállomás felé pedig az Angeli út mentén kell megteremteni a kerékpáros kapcsolatot, a tervezési terület beépítésének megvalósulásával párhuzamosan.  Parkolás A tervezett intézményi terület és a lakások parkolási igénye telken belül, mély garázsokban biztosítandó. L5 övezet - 28 lakás I övezet - P+F+1+T - Bruttó 52.242 m2 - Nettó 41.794 m2 Ebből terepszint alatt Nettó 17.414 m2 IZ övezet - P+F+1+T - Bruttó 21.773 m2

-

Nettó 17.418 m2 -

Ebből terepszint alatt Nettó 8.709 m2 Intézmények összes nettó max. szintterülete 33.089m2, ennek 50%-a főhelyiség Összesen 16.544m2 intézmény területhez és 28 lakáshoz kell parkolót biztosítani telken belül. 16,544m2/ 20m2/1fh= 827 db parkolóhely + lakásonként 1 fh= 28 db parkoló. A tervezett beépítés által keltett plusz forgalom 855 gépjármű. A csúcsidő szempontjából a reggeli csúcs a meghatározó. Reggel a lakásokból való távozás és az irodákba való érkezés kb. 2 óra időtartam alatt zajlik, és a gépjárművek max.80%-a mozog. Az Angeli út felé elhagyva a területet, ill. az Angeli út felől érkezve két irányra oszlik a forgalom, így az Angeli út keresztmetszeti forgalmát 170j/ó plusz forgalom terheli a reggeli csúcsban. Jelenleg az Angeli út forgalma nincs a kapacitás határon, így a fenti plusz forgalom még le tud bonyolódni. A kapcsolati csomópont valószínű jelzőlámpás forgalom irányítású kell hogy legyen, de ez a részletes tervezés során fog tisztázódni.


-61-



3.4. KÖRNYEZETRENDEZÉSI JAVASLAT

A tervezési területet határoló beépített terület sávjában változás nem tervezett. A tervezett intézményi területeken a lakókertekkel határos telekrészeken intenzív zöldsáv telepítése és fenntartása javasolt, hogy a vizuális elválasztás biztosítva legyen. Az intézménytelkeken díszkertek létesítése javasolt. Az új tömbök közötti utcákon kétoldali fasor telepítése javasolt. A fasorokba őshonos, várostűrő fákat kell ültetni. A Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal töltésére a tervezési terület menti teljes hosszúságban felülettervezett zajvédő falat kell építeni, amelynek a terület felöli oldalát minimum 15 m széles, őshonos, várostűrő fajokból kialakított, háromszintes növényállománnyal kell takarni. A háromszintes növényállomány alapját képezheti –amennyiben az építési munkálatok lehetővé teszik a meglévő állomány megtartását- a jelenlegi cserjés-fás állomány.


-62-



3.5. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK



Levegővédelem

Az újonnan kiszabályozott utcák fasorai, a tervezett intézmény- és lakókertek növelik a terület biológiai aktivitását, a növényzet levegőszűrő és pormegkötő hatása várhatóan kompenzálja a megnövekvő gépjármű forgalomból adódó többletterhelést. Szintén levegőszűrő funkcióval is fog bírni a vasúti töltés mentén kötelezően kialakítandó háromszintes zöldsáv. Az új beépítéseknél alkalmazott hő- és légtechnikai berendezések felé követelmény az elérhető legjobb technológia, a konkrét műszaki előírásokat az engedélyezés során az illetékes hatóság köti ki. 

Földvédelem

A területen jelentkező magas talajvíz még inkább indokolja a teljes közművesítést. Miután csapadékvíz-elvezető rendszer a környéken nincs kiépítve, így a keletkező csapadékvíz szikkasztását helyben kell megoldani. Javasolt egy, a csapadékvizeket és az időszakosan az árkokban, mélyfekvésű részeken megjelenő vizeket összegyűjtő, elszikkasztó tó építésének mérlegelése. Szintén a magas talajvíz, illetve a terület mély fekvése miatt a terület feltöltése engedélyezhető, sőt javasolható maximum a 105,5 mBf szintre. A gépjárművek által igénybe vett felületekről származó vizeket olajfogó műtárgyon át szabad csak befogadóba vezetni. A területen talajszennyező tevékenység nem folytatható. 

Zajvédelem

A hatályos környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a területre a vasúttól származó zajra érvényes határértékeknek (nappalra 65 dB, éjjelre 55 dB) való megfelelés érdekében a terület mentén futó vasútvonal teljes hosszában felülettervezett zajvédőfal építendő. Méretezésénél iránymutató, hogy 15 dB zajcsökkentő hatást kell eredményeznie. A tömbök között várhatóan jelentkező, közlekedésből származó zajterhelés kiszámításra került, tömbönként (ld. Zajszámítási referenciaterületek című ábra, Zajszámítás tömbönként, Összefoglaló táblázat zajszámításhoz című ábra). Ezek alapján került meghatározásra a telekszerkezet, az előkertek nagysága, az épületek akusztikai tengelyhez képest való elhelyezése. A javasolt építési előírások teljesülésével a zajtól védendő épületekben nem fog jelentkezni határértéknél magasabb zajterhelés. A területen futó, megtartandó lokalizációs gát a jövőben zajvédelmi töltés funkciót is be fog tölteni. Kiemelt szerepe a „J” jelű tömb esetében, a fejlesztési terület legnagyobb forgalmat bonyolító utca-szakasza mentén lesz. A gát által zajtól árnyékolt, de mégis központi helyen fekvő „J” tömb így alkalmassá válhat bölcsőde, vagy óvoda kialakítására.


-63-



ZAJSZÁMÍTÁSI REFERENCIATERÜLETEK

ZAJSZÁMÍTÁS, EPRES-KERT határérték (dB)

1. 2. 3. 4. 5.

ref. ter. ref. ter. ref. ter. ref. ter. ref. ter.

Zászlóvivő utca folytatása, gátnál, J tömb Zászlóvivő utca folytatása, A-G tömb Nyugati út, I-F, H-F, J-G, E-D tömbök Keleti út, A-B, B-G tömb Keleti út, C-D tömb

nappal éjjel 65 55 60 50 65 55 60 50 65 55

utcaszélesség (m)

18 18 12 12 12

legközelebb építhető homlokzat (úttengelytől, m) nappal éjjel 5,53 11,40 6,01 12,40 4,55 9,38 6,01 12,40 2,39 4,94

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ZAJSZÁMÍTÁSHOZ


-64-




-65-




-66-




-67-




-68-




-69-



3.6. KÖZMŰJAVASLAT SZAKÁGANKÉNT

 Vízellátás A térség vízellátása a Budafoki alsó nyomászóna vezetékeiről történik, melyekben a hálózati nyomás 5,0 bar-ra tehető. A tervezési területi keleti oldalán jellemzően csak lakóépületek helyezhetőek el, míg a tömbbelsőben, illetve a nyugati oldalon vegyesen irodák, szolgáltató jellegű létesítmények és lakások is létesíthetőek lesznek. Az egyes építési tömbök becsült ivó- és tüzivízigénye az alábbiak szerint alakul: Övezeti besorolás

Ivóvízigény

Tüzivízigény

A tömb

L5-NT/2

8,0 m3/d

900 l/min

B tömb

L5-NT/2

6,0 m3/d

900 l/min

C tömb

I-NT/1

32,0 m3/d

1500 l/min

D tömb

I-NT/1

66,3 m3/d

1800 l/min

E tömb

I-NT/1

31,1 m3/d

1500 l/min

F tömb

I-NT/L-2

36,5 m3/d

1500 l/min

G tömb

I-NT/L-2

95,3 m3/d

1800 l/min

H tömb

I-NT/L-2

53,8 m3/d

1800 l/min

I tömb

IZ-NT/L-1

22,3 m3/d

1200 l/min

J tömb

IZ-NT/L-1

32,7 m3/d

1500 l/min

K tömb

Z-FK-XXII/3

- m3/d

- l/min

Összesen:

384,0 m3/d

-

A vízigények biztosításához az Angeli utcai DN 400 mm-es vezetékről leágazó, minimum DN 200 mm átmérőjű gerincvezetéket kell építeni a terület fogyasztási súlyvonalában és minimum DN 150 mm átmérőjű vezetéket kell építeni az újonnan kialakításra kerülő utcák nyomvonalában. A vezeték átmérőjét elsősorban az intézményi övezetekben elhelyezésre kerülő létesítmények tűzszakaszai ismeretében lehet pontosítani. A keleti irányban, a lakóterületek felé DN 100 mm átmérőjű vezetékeket javaslunk kiépíteni, hogy a körvezetékes hálózati kapcsolat létrejöhessen. A Romhányi József utcai, jelenleg DN 100 mm átmérőjű vezeték DN 150 mm-es átmérőre történő átépítése is szükségessé válik. (Az átépítés mértéke, azaz a vezeték átmérője a belső hálózati kialakítás függvényében módosulhat, hiszen ezen vezeték táplálja meg a tömbbelső elosztóhálózatát.) Felhívjuk a figyelmet, hogy gazdálkodó szervezet esetében a vízigény után egyszeri viziközmű fejlesztési hozzájárulás fizetése terheli a szolgáltatás igénybevevőjét, melynek mértéke a napi vízfogyasztás függvényében m3-enként jelenleg 373 ezer Ft + ÁFA. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-70-



 Csatornázás A terület csatornázását az érvényes általános csatornázási terv értelmében elválasztott rendszerben kell megoldani. A tervezési térségben kiépített szennyvízcsatorna hálózat azonban csak a Szentháromság illetve a Honvéd utcákban található, ø 30 cm-es átmérővel. A csapadékvizek kezelése, elvezetése a tervezési területen nem megoldott. A tervezett funkciók által keletkező becsült szennyvízmennyiség, és a lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége tömbönként: Övezeti besorolás

Szennyvíz

Csapadékvíz

A tömb

L5-NT/2

6,4 m3/d

29,8 l/s

B tömb

L5-NT/2

4,8 m3/d

22,4 l/s

C tömb

I-NT/1

25,6 m3/d

26,3 l/s

D tömb

I-NT/1

53,0 m3/d

54,4 l/s

E tömb

I-NT/1

24,9 m3/d

25,5 l/s

F tömb

I-NT/L-2

29,2 m3/d

29,9 l/s

G tömb

I-NT/L-2

76,3 m3/d

78,2 l/s

H tömb

I-NT/L-2

43,0 m3/d

33,7 l/s

I tömb

IZ-NT/L-1

17,9 m3/d

16,3 l/s

J tömb

IZ-NT/L-1

26,1 m3/d

21,4 l/s

K tömb

Z-FK-XXII/3

- m3/d

3,3 l/s

307,2 m3/d

341,4 l/s

Összesen: 

Szennyvízelvezetés

A szennyvizeket zárt, gravitációs üzemű szennyvízcsatornán javasoljuk elvezetni, melyhez a telkek kiszolgálására tervezett út tengelyében ø 30 cm átmérőjű csatorna építését javasoljuk. A csatorna dél felé gravitálva vezetné el a vizeket, majd csatlakozna a Szentháromság utcai ø 30-as szennyvízcsatornához, amennyiben a terület részben, vagy teljes egészében feltöltésre kerülne és a magassági viszonyok ezt lehetővé tennék. Ha a meglévő terepszint távlatban is megmaradna, akkor a gravitációs gyűjtőcsatorna hálózat végpontjára egy szennyvízátemelő létesítése válik szükségessé, amely a Szentháromság utcai gyűjtőcsatornába továbbítaná a vizeket. Ennek helyét és védőtávolságát külön biztosítani kell. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Váza utcai szivattyútelep vízgyűjtő területéhez tartozik. A beépítés következtében jelentkező jelentős nagyságrendű szennyvízterhelés miatt a részletesebb tervezés során a Batthyány utcai szennyvízátemelő hidraulikai vizsgálata, kapacitásának felülvizsgálata szükséges, és amennyiben az nem megfelelő, úgy annak bővítése (gépészeti átalakítása) szükséges. Hasonlóan a vízellátásnál leírtakhoz, gazdálkodó szervezetek esetében a közcsatornába bevezetett napi szennyvízmennyiség után is kell egyszeri csatornamű fejlesztési hozzájárulást fizetni, melynek mértéke a napi vízfogyasztás függvényében jelenleg 509.700,- Ft/m3 + ÁFA. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-71-





Csapadékvízelvezetés

A teljes tervezési területen belül, a telkeken összegyülekező csapadékvizek mennyisége 1 éves, 15 perces intenzitású csapadékot figyelembe véve 341,4 l/s. A csapadékvizek egy rendezettebb, és hosszabb távon is biztonsággal működtethető elhelyezése a gyűjtőhálózatba, majd az által a befogadóba történő bevezetés lenne. Ennek megvalósításához a terület feltöltése szükséges, hiszen a csapadékvíz csatorna-hálózat csak gravitációs üzemű lehet, azaz közbenső átemelő beiktatására nincs mód, mint a szennyvizes hálózat esetében. A vizsgálatban említésre került, hogy kiépített csapadékvíz-csatorna egy nagyobb térséget vizsgálva sem lelhető fel, így a zárt rendszerű vízelvezetéshez az alábbi hálózatot kell megépíteni, melyek a kapcsolódó területeken még jelenleg nem épültek ki. - a Szentháromság utca nyomvonalán dél felé: Ø 60 cm, - a Batthyányi utca nyomvonalán keleti irányba: Ø 80 cm, - a Bartók Béla utca nyomvonalán déli irányba pedig Ø 100 cm átmérőjű csapadékcsatornát kell létesíteni. A vizek ez követően a Nagytétényi úti főgyűjtőn keresztül a Váza utcai nyílt szelvényű árkon át, majd a 6-os számú főutat keresztezve kerülnének bevezetésre a Dunába. A fent említett csapadékvíz csatorna-hálózat kiépítése természetesen nem csak a tárgyi terület, hanem az érintett nyomvonal mentén lévő ingatlanok, illetve egy nagyobb térség felszíni vízelvezetését is szolgálná. A terület feltöltését olyan mértékben kell megvalósítani, hogy a Romhányi József utca – Szentháromság utca csomópontjánál a belső gyűjtőhálózat csatlakozása a főgyűjtő rendszerhez a 99,64 m Bf.-i szinten megtörténhessen.


-72-



 Gázellátás A térség gázellátása az kiépített nagyközépnyomású (p=6,0 bar) gázvezetékekről történik. Nagyközépnyomású gázvezeték a tervezési területet határoló utcákban (Angeli út, Romhányi József utca – Szentháromság utca – Pintyőke utca) üzemelnek. A nagyközépnyomású gázvezetékek a térségen belül telepített körzeti nyomásszabályozó állomások ellátását biztosítják. Körzeti nyomásszabályozó állomás található a Kossuth utcában, a Romhányi József utcában és a Batthyányi utcában. A szabályozó állomások teljesítménye 4000,0 m3/h/db. A meglévő nyomásszabályozókban – a FŐGÁZ tájékoztatása szerint – jelentős tartalék van. A nyomásszabályozóktól indul a térségi növelt kisnyomású (p=0,1 elosztóhálózat. Erről csatlakoznak le a lakossági és közületi fogyasztók.

bar)

A tervezési területet határoló utcákban a nagyközépnyomású gázhálózat mellett üzemel a növelt kisnyomású elosztóhálózat. Növelt kisnyomású gázvezeték található az Angeli utcában (dn 160 PE), a Honvéd utcában (dn 110 PE), valamint a Zászlóvivő utcában (dn 110 PE) és a Tőr utcában (dn 63 PE). A jelentkező gázigény A térségben tervezett épületekben teljes gázellátást tervezünk, vagyis a főzésen kívül a fűtés és a használati melegvíz-termelés is földgáz felhasználásával történik. A területre igényelt összes gázmennyiség (becslés): 500,0 m3/h. A gázellátás javasolt műszaki megoldása A FŐGÁZ-zal történt előzetes egyeztetés szerint a térség gázellátását a környező utcákban meglévő növelt kisnyomású gázhálózat tovább építésével, és összekötésével lehet megoldani. A gázellátást a Kossuth utcai nyomásszabályozó és a Batthyányi utcai nyomásszabályozó felöl lehet biztosítani. A két elosztó hálózatot a tervezési területen keresztül építendő gázvezetékkel kell összekötni a biztonságos gázellátás érdekében. A meglévő gázhálózathoz az Angeli utca – Kossuth utca sarkánál lehet csatlakozni. Itt dn 160 PE méretű gázvezeték üzemel, és innen északi irányba építhető a tervezett gázvezeték a meglévő nagyközépnyomású gázvezetékig. A DN 200 méretű acélvezeték mellett, a temető parkolóján keresztül épülhet a vezeték, és ezzel érjük el a Romhányi József utcát, a tervezési terület nyugati szélét. Innen a dn 160 PE méretű gerincvezeték déli irányba épül a Romhányi József utca – Szentháromság utca – Zászlóvivő utca nyomvonalon a keleti oldali csatlakozási pontig (Zászlóvivő utca – Honvéd utca sarok). A Batthyányi utcai nyomásszabályozó felöl érkező dn 110 PE vezetékhez itt csatlakozhat a tervezett gázvezeték, és a két szabályozó állomás összekötése megtörténik. A gerincvezetékről épülhetnek az elágazások északi irányba a tervezett utak mentén dn 110 PE mérettel. A területen belül a nyugat – keleti irányba épülő vezeték dn 90 PE mérettel épülhet és össze lehet kötni a Tőr utcai dn 63 PE vezetékkel. A tervezett gázvezetékekkel egyéb tervezett közműveket keresztezünk. Amennyiben a keresztezés alulról történik, védőcső beépítése szükséges. A tervezett gázvezetékekről építhető leágazás a kialakítandó ingatlanok felé. Rend-Eng-Terv Építész Iroda

-73-



A tervezési területet ellátó gázhálózat a kialakítandó ingatlanok térségében tervezett utak alatt, illetve mellett épülhet meg az MSZ 7487/2 szabvány szerinti elrendezésben, figyelembe véve a többi közmű elhelyezését. A tervezett gázvezeték a "hideg oldalon", azaz a déli, illetve a nyugati oldalon építhető. A nagyközépnyomású gázvezetékek védőtávolsága épülettől: 5,0 – 5,0 m. A nagyközépnyomású gázhálózatról történő ellátást a FŐGÁZ nem javasolja, mivel minden ingatlanra külön-külön nyomásszabályozó állomás telepítése volna szükséges, és a minimális mennyiség: 20,0 m3/h teljesítmény, továbbá a védőtávolság betartása is problémát jelenhet. A gázhálózathoz történő csatlakozáshoz a Beruházónak a FŐGÁZ-DSO felé kell gázigény bejelentést tenni a kiviteli tervek készítése előtt. Az igénybejelentés alapján a FŐGÁZ-DSO határozza meg a csatlakozás műszaki és gazdasági feltételeit, melyek tartalmazzák a rákötés helyének adatait és a vezeték üzemi nyomását, valamint a gázvezeték kiépítésének költségét és határidejét.  Elektromos ellátás A kiépülő Epres-kert fejlesztési terület ellátására térszint alatti, közvetlenül földbe fektetett kábeles elektromos hálózat kiépítése javasolt. Az FSZKT módosítási hatástanulmány jelen állapota szerint a fejlesztési terület villamos energia ellátására 4,5 MW elektromos teljesítménnyel kalkuláltunk. E kalkulációnk szerint a tervezett lakóingatlanok és intézményi, illetve üzleti területek villamos energia fogyasztásának megfelelő tartalékolással is elegendő teljesítményt biztosít. Ennek megfelelően a fejlesztési területen 3 db új, közterületre telepítendő 20/0,4 kV-os transzformátort terveztünk egyenként 1,6-1,6 MVA teljesítménnyel a villamos energia ellátási rajzon bejelölt helyszínekre. BHTR típusú betonházas kivitelű transzformátor állomások telepítését terveztük. A transzformátor állomások mérete 4,2x2,4x2,0 m. A hely szükségleténél figyelembe kell venni, hogy a transzformátor állomást cca 0,5 méterrel a terepszintből ki kell emelni és 1-1,5 mes környezete az elektromos kábelek elhelyezését szolgálja. A transzformátorok betáplálását a Romhányi József utcától kiindulva 20 kV-os földbe fektetett kábelekkel terveztük. A 20 kV-os kábeleket az ingatlan határoktól általában 1-1,5 m távolságban, 0,8 m fektetési mélységben kell kiépíteni. A földbe fektetett kábelek mechanikai védelmére kábeltéglázást kell alkalmazni. A 20 kV-os kábelhálózat kialakításánál körgyűrűs rendszert alkalmaztunk a fokozott üzembiztonság érdekében. A 20/0,4 kV-os transzformátoroktól a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatot minden új utcában ki kell építeni. A kisfeszültségű hálózat a burkolt járdák alá kerül az ingatlan határoktól átlag 0,5-1,5 m távolságban, 0,7 m fektetési mélységben. A 20 kV-os és a 0,4 kV-os kábel azonos munkaárokban történő elhelyezése esetén a kábelek között elválasztó téglázást kell alkalmazni. A 0,4 kV-os hálózat kialakításánál a kiemelt üzleti és intézményi fogyasztók ellátására kétoldalú földalatti kábeles betáplálást kell alkalmazni. A 0,4 kV-os hálózaton földre telepített, de a földfelszíntől kb. 1,5 m-re kiemelkedő elektromos elosztószekrények kiépítésére kerül sor kb. 150–200 m távolságokra. Ezek az elosztószekrények műanyagházas, kültéri kivitelben készülnek. Elhelyezésükre általában az ingatlanok kerítése mellett kerül sor. A kültéri szekrényektől minden ingatlanra 1 vagy 2 db fogyasztó csatlakozó földalatti kábel is kiépítésre kerül.


-74-



A fejlesztési területen közvilágítási hálózat kiépítése is szükségessé válik. A közvilágítást 8-11 m magas, horganyzott acél kandeláber oszlopokkal célszerű kialakítani. A kandeláberek betáplálását földalatti kisfeszültségű elektromos földkábelekkel kell kialakítani. A közvilágítási földkábel hálózat a 0,4 kV-os villamos energia ellátási földkábellel azonos munkaárokban elhelyezhető. A 20 kV-os földalatti kábellel azonos munkaárok esetén a két hálózat között védőtéglázást kell kialakítani. A közvilágítási hálózat részére a villamos energia ellátás elosztószekrényeihez hasonló kapcsolószekrényeket kell elhelyezni 350-500 m közötti távolságban. A fejlesztési tervek konkretizálása után az elektromos hálózati fejlesztési igényekkel meg kell keresni a szolgáltatókat. Villamos energia ellátás tekintetében az ELMŰ Dél-budai Régióközpont (1116 Budapest, Mezőkövesd út 5.) az illetékes. Közvilágítás fejlesztés ügyekben a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-t (1203 Budapest, Csepeli átjáró 1-3.) kell megkeresni.  Hírközlési ellátás A kiépülő Epres-kert fejlesztési terület ellátására térszint alatti, alépítményben vezetett távközlési hálózat kiépítését javasoljuk. Az egyes távközlési szolgáltatók részére a tervhez csatolt áttekintő helyszínrajz szerinti nyomvonalon, a telekhatároktól mért 0,5-1,2 m-es sávban, 0,6-0,8 m mélységben célszerű kialakítani az alépítmény nyomvonalát, amelyet tervünkben a –Ta– (távközlési alépítmény) feliratú vonallal jelöltük. A Zambelli utca – Batthyányi utca vonalában üzemelő távközlési alépítmény szakaszokat a tulajdonosokra utaló GTS, illetve T-Com feliratokkal jelöltük. Közterületen normál, M110 műanyagcsöves alépítményt célszerű kialakítani 50-75 méterenkénti SZ1-SZ2 típusú megszakító létesítmények alkalmazásával. A tervezett épületek és intézmények irányába az egyes megszakító létesítményektől bevezető cső fektetése szükséges. A Magyar Telekom Nyrt. a fejlesztési területen FTTH (lakásokig kiépített optikai hálózat) kialakításával, hang- internet és IPTV szolgáltatások számára optikai kábeles hálózat kialakítását részesíti előnyben. A hálózat kialakítására a Batthyány utca – Zambelli Lajos utca felől, az alépítmény meghosszabbítására van szükség a Szentháromság utcán keresztül. Tekintettel arra, hogy a terület közelében több szolgáltató hálózata is a Batthyány utcában, illetve a Zambelli utcában van jelen, a fent említett nyomvonalon többcsöves (4–6 M110) alépítmény elhelyezése indokolt. A fejlesztési területet a Szentháromság utca felől érjük el a tervezett alépítménnyel. A tervezési területen az alépítményt minden új utcában elvezetjük, általában az út mindkét oldalán történő nyomvonalvezetéssel. A fejlesztési terület ÉNy-i oldalán az alépítményt becsatlakoztatjuk az Angeli utcai Magyar Telekom hálózathoz. Célszerűnek tartjuk ezáltal – különösen az intézmények megbízható ellátása érdekében – az optikai kábelhálózatot körgyűrűs rendszerben kialakítani. A körgyűrűs rendszerrel a kétoldalú betáplálás miatt nagymértékben növelhető a hálózat üzembiztonsága. A fejlesztési terület konkrét ellátása érdekében a Magyar Telekom kéri felvenni a kapcsolatot a Budapesti Fejlesztési Osztályával. A többi szolgáltatótól ez idáig ilyen igény még nem merült fel, de minden bizonnyal a fejlesztés előre haladtával ők is fel fognak lépni további egyeztetési igénnyel.


-75-



A Magyar Telekom, mint meghatározó szolgáltatón kívül megítélésünk szerint megfelelő üzleti és intézményi szolgáltatást fog tudni biztosítani a fejlesztési területre a GTS-Datanet Kft., az Invitel Zrt., a Novotron Zrt., az Antenna Hungária Zrt. és az MVM Zrt. is. A GTS-Datanet, az Invitel, a Novotron és az Antenna Hungária megítélésünk szerint a tervezett alépítményen keresztül bérelt csőnyílások igénybevételével fogja tudni elhelyezni a saját optikai kábeleit. A fejlesztési terület környezetében a Magyar Telekom Nyrt. (T-Mobile), a Telenor Zrt. és a Vodafone Zrt. is biztosít vezeték nélküli hang és internet kommunikációs szolgáltatást. Mindhárom vezeték nélküli szolgáltatót megkerestük a fejlesztési terület környékén jelenleg található szolgáltatásokról való tájékozódás érdekében. Tervünk jelenlegi lezárásáig azonban még érdemi információt nem biztosítottak részünkre. Ismereteink szerint a hang és a kissebességű internet szolgáltatást mindhárom mobil szolgáltató jelenleg is tudja biztosítani, Budapest területén mindhárom szolgáltató törekszik a szélessávú internet szolgáltatásának teljes körű kiépítésére. Javaslatunk szerint a területi fejlesztési tervek konkretizálása után a mobil szolgáltatókat is meg kell keresni, hogy fejlesztési terveikbe be tudják állítani a magasabb szintű szolgáltatás ellátásához szükséges beruházásokat is.


-76-



4.

A KERETÖVEZET ÁTSOROLÁSSAL JÁRÓ VÁLTOZÁSOK HATÁSAI

A nagytétényi kerületrész a gazdasági fejlődés központi szereplője lehet. Az M0-M6 elágazás környékén lévő nagy kiterjedésű hasznosítható területekkel rendelkező település-rész alkalmas a vállalkozások fogadására és a szolgáltatásra, modern környezetkímélő technológiákra épülő gazdaság szerepének megerősítésére. Az ezzel járó foglalkoztatási és területrendezési szinergiák révén nagyban hozzájárul a kerület fejlődéséhez, az IVS szerint „A kulturális turizmus feltételeinek és a gazdasági területek fogadóképességének fejlesztése az erre alkalmas területeken” elnevezésű átfogó cél megvalósításához. Jelen keretövezet módosító javaslatunk városrendezési alapelve a környezetéhez a jelenleginél jobban alkalmazkodó keretövezeti rendszer kialakítására irányuló törekvés érvényre juttatása, és ezáltal a különböző helyzetben lévő tömbök egységes városrendezési szempontok szerinti, de mégis eltérő szabályozási lehetőségének megteremtése. Erre törekedtünk az Epres-kert tervezett tömbjei keretövezeteinek a meghatározásánál. Az együttesen 10 ha nagyságú Epres-kert területének vegyes jellegű beépítésével eltűnhet egy környezetétől elütő parlagterület, s a tervezett fejlesztés révén számos új társasházi lakás, családi ház, iroda és szolgáltató jellegű tevékenység ellátására alkalmas létesítmény épülhet, amely a térség közműellátását a jelenleginél jóval gazdaságosabbá teheti. A vegyes jellegű hasznosítás több szempontból is igen kedvező. A tervezési terület déli határain kialakult lakóterületekhez megfelelő átmenettel illeszkedhet, az épületek szintszáma a megengedett kereteken belül változtatható, így a tömegek játékával esztétikus beépítés valósítható meg. A tervezett épületek ésszerűen meghatározott, változó építménymagasságával és a megfelelő épület-elhelyezéssel biztosíthatják a szomszédos közlekedési létesítmények esztétikai takarását a területen megvalósuló létesítmények és a kialakult lakóterületek számára. A különböző jellegű építmények elhelyezése a területen belül a környezeti hatások figyelembe vételével viszonylag szabadon alakítható, megfelelő távolság tartható a lakó funkció és a vasút, illetve az M0 zajjal terhelt sávjától. „A hasznosítás ugyanakkor jelentős bevételt hozhat az önkormányzat számára, amely Nagytétény közcélú fejlesztéséhez használható, összekapcsolja a területet a Duna parttól Tétény központján keresztül az autópályáig húzódó, a kiépült közlekedési hálózatra merőleges fejlesztési tengellyel (lásd Duna-part II. Tétény központ fejlesztését), a tercier szektor, a tudásközpontú tevékenység vonzása pedig bővíthetné a lakók munkalehetőségeit, javíthatná a kerületrész eltartóképességét.” A nagyon jó közlekedési helyzetben lévő, forgalomtechnikai szempontból kedvezően kialakítható terület a tervezett szabályozás alapján megvalósuló utcarendszere révén szervesen kapcsolódhat a nagytétényi területrész kialakult szerkezetéhez, és lehetőséget biztosít a nagy hozzáadott értéket termelő modern gazdaság térnyerésének.


-77-



A terület terv szerinti hasznosítása megoldja az Epres-kert nyugati és délnyugati szélén futó töltés fejlesztési területbe történő integrálását. A lokalizációs gát védelmében fekvő IZ keretövezetbe átsorolt ingatlanok pedig igény esetén lehetőséget biztosítanak a kerületi önkormányzat számára bölcsőde vagy óvoda kialakítására. A tervezett fejlesztések megvalósításával a terület a kerületrész zöldfelületileg is rendezett, értékes települési területévé válhat, a jelenlegi perifériális zárványterület helyén. A napjainkban növényzettel időszakosan fedett mezőgazdasági hasznosítású terület helyett a kialakuló létesítmények zöldfelületén állandó növényborítottságú, intenzív zöldfelületek kialakítása várható. A tervezett utcák két oldalát kísérő fasorok, az intézmény- és lakókertek növényzettel borított részei mind javítják a terület biológiai aktivitását, csökkentik a megnövekedő forgalomból adódó levegőterhelést. A tervezési terület déli részén, a Szentháromság utca mellett megvalósításra kerülő fásított közkert esztétikus kertészeti kialakítással (a kertészeti módszerekkel rendezhető zsidó temetővel együtt) kapuját képezheti az Epres-kerti fejlesztési területnek, s lehetőséget biztosít a későbbiek során más területek beépítésekor a biológiai aktivitásérték pótlására (1017 m2-es „K” jelű tömb). Az izraelita felhagyott temető és a tervezett közkert – a közterületi fásítások révén - összefüggő láncolatot képes alkotni az Angeli út és a Szentháromság utcák közötti fásított területtel, és együttesen már jelentős zöldfelületi rendszer-elemekké válhatnak. A jelentős mértékű zaj- és rezgésterhelés kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében megvalósítandó beruházások (zajárnyékoló fal, a vasúti területen belül kötelezően kialakítandó védő zöldterületek) a meglévő lakóterületek számára is pozitív környezeti hatással bírnak.


-78-



5.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66.§ (1) bekezdésének értelmében „Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.” Budafok - Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat 12/2010. (VI. 30) Ök. sz. rendeletével jóváhagyott Budafok – Tétény Budapest XXII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzata a törvényi előírások szerint tartalmazott örökségvédelmi hatástanulmányt. Jelen tervmódosítás az elfogadott településrendezési eszközhöz képest csupán keretövezet módosító javaslatot tartalmaz a nagytétényi kerületrész korábban már beépítésre szánt területén, az Epres-kertben. Jelen tervezési terület egésze régészeti lelőhely, 69977 KÖH nyilvántartási azonosítószámmal jelölve (Ld. a következő oldali ábra). A KÖH által tájékoztatásul megküldött táblázatban a tervezéssel érintett ingatlanok nem szerepelnek! Jelen tervezési terület egésze a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 69977. számon nyilvántartott régészeti lelőhelye a KÖH 2012.03.22-i adatszolgáltatása alapján. A Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztálya által írt előzetes állásfoglalása alapján a tervezési területen belül három nyilvántartott régészeti lelőhely van: -

Nagytétényi út 275. Campona erőd római kori vicusa, temető (47237) Tétény középkori falu (78625) Angeli u. 19., Angeli u. 25. római kori sír (78629, 78631).

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében régészeti érdekű területeket kell kijelölni a vonatkozó jogszabályok szerint. (Az Örökségvédelmi Osztály nyilatkozatát ld. a 11. számú mellékletben!) Mivel azonban a fenti nyilvántartott régészeti lelőhelyek nem a tervezési területen, hanem attól délre találhatók, környezetükben pedig a régészeti érdekű terület már kijelölésre került, amely a tervezési terület déli határán húzódik, az észrevételek nem igénylik a terv módosítását. A tervezés műemléket és műemléki környezetet nem érint. Összefoglalás Jelen módosításhoz új örökségvédelmi hatástanulmány nem készült, mivel a kerületi önkormányzat a tárgyi tervezési terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik! A jóváhagyott településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány továbbra is érvényes.


-79-



NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen terv elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2013. április hó

Szabóné Pányi Zsuzsanna vezető településrendező tervező


-80-



6.

AZ ÁTSOROLÁSSAL ÉRINTETT INGATLANOK (TÁBLÁZAT)

Tulajdonos

Művelési

Hrsz.

Területnagyság

ág,

Megjegyzés, cím

minőségi osztály 1. Budafok-Tétény

Belterület

234001

7.3024 m2

Szentháromság

Bp. XXII. ker.

Szántó

u.

Önkormányzat

községi

Vezetékjog: Főv.

mintatér

Gázm.

min. o.

- m2

5,4,3,2

ELMŰ 1328 m2

2. Budafok-Tétény Bp. XXII. ker.

Külterület

0239003/1

6269 m2

Kivett töltés

Romhányi József u.

Önkormányzat

Vezetékjog: ELMŰ 1196 m2

3. Budafok-Tétény

Külterület

0239003/2

2.1140 m2

Bányaszolgalmi

Bp. XXII. ker.

Szántó

jog:

Önkormányzat

min. o. 4

MOL - m2


-81-



1. számú melléklet TÉRKÉPMÁSOLAT KÉSZÜLT A FÖLDHIVATALI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL


-82-



2. számú melléklet

Tisztelt Fucskó Úr,

Az Ön által leírt terület (103/88,104/18,111/81, 112/11 szakági szelvényeken) közelében GPON technológiával kiépített FTTH hálózattal, tehát lakóépületig, lakásig kiépített optikai hálózattal vagyunk jelen. Ez ma a legkorszerűbbnek számít, segítségével IPTV, nagysebességű internet, IP alapú telefonálás lehetséges (ajánlom figyelmébe a T-Home honlapján található szolgáltatás leírásokat). A Batthyány utcában érkezik alépítményben az optikai törzshálózatunk, lehetséges tovább építés innen történhet.

Felhívom figyelmét, hogy ezen hálózatra történő csatlakozás esetén a Magyar Telekom szeretné elkészíteni a szükséges távközlési terveket, illetve a kivitelezést is saját hatáskörben végezné el. Kérem felvenni a másolatban címzett kolléganővel a kapcsolatot, lakóparki projektek esetében Ő fogja koordinálni a szükséges lépéseket.

Üdvözlettel: Buday László MT Nyrt.Budapesti fejlesztési osztály


-83-




-84-





-85-





-86-





-87-




EMLÉKEZTETŐ

Tárgy: FSZKT módosítás Budapest, XXII. ker. Budafok-Tétény Epreskert területén Időpont:

2013. október 2.

Helyszín: BKK Zrt. Jelenlévők: Almássy László

BKK Zrt.

Hartung Melinda

BKK Zrt.

Friedl Ferenc

BKK Zrt.

Imecs Anikó

Pro Urbe Kft.

A BKK Zrt. a tárgyban szereplő FSZKT módosításra vonatkozóan 1054/928/2013/1054 iktatószámon véleményt adott ki, melyet a jelenlévők pontról-pontra áttekintettek, a tervező által bemutatott, javított tervlapokon. A P+R parkolók kialakítására a BKK a következő diszpozíciót adta: Nagytétény-Diósd vá.: déli oldal 19 parkolóhely északi oldal 200 parkolóhely, de csak nagyobb távon Barosstelep vm.: 80 parkolóhely Tétényliget vm.: 43 parkolóhely Kastélymúzeum vá.: 0 parkolóhely A kiadott vélemény utolsó előtti pontjának vonatkozásában, - miszerint az FSZKT módosítást megelőzően a Fővárosnak és a kerületi Önkormányzatnak tisztáznia kellene, hogy a belterületbe vonni tervezett fejlesztési terület közúti kapcsolatai milyen forrásból fognak megvalósulni, és kinek a feladata lesz a megvalósítás – Hartung Melinda kérte, hogy ha fenti egyeztetésről készül emlékeztető azt a BKK-nak kéri megküldeni.


-88-



A javított tervlapokat a tervező pdf. formátumban az emlékeztetővel együtt megküldi. Az emlékeztetőt összeállította:

Imecs Anikó


-89-





-90-





-91-





-92-




-93-





-94-




-95-





-96-




-97-





-98-





-99-





-100-





-101-




-102-




-103-




-104-




-105-


REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA Érd, János u.15. Telefon: , ,

Recommend Documents