Regionális Gazdaságtan II. 6. Elıadás A REGIONÁLIS FEJLıDÉS FEJL DÉS ELMÉLETEI A TERÜLETI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS SZAKASZAI
A régiók közti eltérések alapvetı okai (ismétlés…) a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök – amelyek bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erıforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erıforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági elınyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenő felhasználást teszi kedvezıbbé. • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelıen nyereségét és költségeit. Két oktípus: • eltérı természeti adottságok, valamint • a gazdasági tevékenység hatásai
•
1
A REGIONÁLIS FEJLİDÉS ELMÉLETEI
A fejlıdéselméletek célja: • Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata • A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet)
Elméleti irányzatok
Két alapvetı irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, – –
2.
a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére.
A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria –
3.
a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik – hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségek mérséklésére Köztes elméletek: – Szakaszos növekedés – A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is
EU- integráció: – –
a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások
2
Alapvetı elméleti irányzatok:
Neoklasszikus modell • A piac szerepe a döntı • A munkaerı és tıke a legnagyobb nyereség irányába vándorol • A termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet • a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek • oka: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései, a régiók közt kialakuló erıs függıség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet • a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlıdı és a fejlett világ között az idıvel romlanak. • a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. • a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerı forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet • a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt • egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ – Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet – nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki
•
Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerı
Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet
Milyen konvergencia? Három típus: 1. szigma-konvergencia: – a vizsgált változó (például az egy fıre jutó jövedelem) értékeinek szóródása (szórás) az átlagérték körül az idıvel csökken. – hátránya, hogy a szórás akkor is csökkenhet, ha az átlaghoz eredetileg is közel fekvı értékek még közelebb kerülnek az átlaghoz, míg az átlagtól leginkább távol esı értékek változatlanul maradnak.
2. abszolút béta-konvergencia: – az összes egy fıre jutó jövedelemérték ugyanazon egyensúlyi érték felé közeledik, – azért, mert az alacsonyabb egy fıre jutó jövedelmő régiókban a jövedelemnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint a magasabb jövedelmő régiókban
3. feltételes béta-konvergencia: – minden régió gazdasága konvergál egy saját egyensúlyi értékhez, – azonban nincs szó az összes régió számára azonos, közös egyensúlyi érték kialakulásáról. – a régión belüli kiegyenlítıdést és a régiók közti divergenciát is megengedi.
•
Az egyes konvergencia fogalmak között összefüggés: – a béta konvergencia szükséges feltétele a szigma konvergencia fennállásának, – de lehet béta-konvergencia szigma konvergencia nélkül is ( a gyengén fejlett régiók gyorsabb növekedést mutatnak, mint a fejlettebbek, de a jövedelmek közti különbségek továbbra is fennmaradnak)
3
Példák az egyes konvergencia-fajtákra 1.
2.
3.
4.
Átlag
Szórás
A idıszak
160
190
210
240
200,0
33,7
B
160
198
202
240
200,0
32,7
C
180
195
220
250
211,3
30,7
D
180
195
250
260
221,3
39,7
4 régió
1. szigma-konvergencia: A- ról B-re, de nincs felzárkózás! 2. abszolút béta-konvergencia: A- ról C-re 3. feltételes béta-konvergencia: A-ról D-re: 1-2 közeledik egymáshoz, 3-4 is közeledik egymáshoz, de a két csoport egymástól távolodik!
280 260 240 1.
220
2.
200
3.
180
4.
160
Átlag
140 120 100
1-2 átlaga
3-4 átlaga eltérés:
A: 175,
225
50
D: 187,5
255
67,5
Melyik konvergencia mit jelent? • az egyes régiók életszínvonalának, életminıségének kiegyenlítıdését jellemzı: az abszolút konvergencia. • A feltételes konvergencia: inkább olyankor érdemes használni, ha a fejlıdést gátló strukturális akadályokat szeretnénk azonosítani. • A konvergencia meglétét vagy hiányát vizsgáló empirikus tanulmányok eredményei ellentmondásosak. • Az abszolút konvergencia elve tipikus neoliberális megközelítés, amely elutasítja az állami beavatkozást, és így tulajdonképpen a regionális politika létjogosultságát is, • A feltételes konvergencia megközelítése alapján a regionális politikának igen komoly szerep jut, meghatározza és felszámolja a kevésbé fejlett régió elıtti akadályokat teljes növekedési potenciáljának kihasználásában, és magasabb egyensúlyi pont elérésében.
4
Neoklasszikus modell: a várható eredmény • A munkaerı a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, • ezzel ott megállítja a bérek növekvı trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévı láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. • A tıke számára kedvezıtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nınek a munkaerıköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erısebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetıségek eltőnése miatt. • A tıke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, • a tıke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkezı jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítıdését idézi elı.
Regionális kiegyenlítıdés a neoklasszikus modellben/1 • •
• • •
• •
A kiegyenlítıdés a termelési tényezık mobilitása révén jön létre K nı, L csökken, növekvı tıkeintenzitás (K/L): a tıke határterméke (dY/dK) csökken a munka határterméke (dY/dL) nı A termelési tényezıket értékük alapján ellentételezik (Ki=dY/dK tıkehozadék és W = dY/dL reálbér) R1 régióban magasabb a tıkehozadék és alacsonyabb a reálbér, R2 régióban fordítva Egyensúly helyreáll, mert: R1-bıl a munkaerı R2-be áramlik (ahol magasabb a reálbér) és R2-bıl a tıke R1-be (ahol magasabb a tıkehozadék) Következmény: R1 régióban K/L nı, R2-ben K/L csökken Tıke- és munkajövedelmek kiegyenlítıdnek a két régió közt!
DY/dK K1 K2 (Tıkehozadék) R1
K/L
R2
W1 W2 (Reálbér) DY/dL
5
Regionális fejlıdési elméletek • A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. • Egyre inkább a regionális fejlıdés került elıtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fı-ben mérik ( ui. az emberek életszínvonalát meghatározó tényezık és az egy fıre jutó GDP között szoros kapcsolat van…) Fejlıdés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)
A regionális gazdaság elvi mőködési modellje • A modell számos egyszerősítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez • Alapvetı szektorok – Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki – Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki – Erıforrásfüggı (resource-dependent): immobil erıforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus)
• A bázis és az erıforrásfüggı szektor képes gyors bıvülésre • A különbözı szektorok eltérı fejlesztési módokat igényelnek • A bázis-szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külsı térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k
6
A regionális gazdaság elvi mőködési modellje/2 Kiindulás: A fejlıdést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentıs része a térségen kívül kerül értékesítésre 1. Ennek hatására (regionális multiplikátor hatás) a beszállítók, üzleti partnerek megerısödése 2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt 3. Javul a foglalkoztatottság és nı a városi szolgáltatásokat igénybe vevık száma 4. Másodlagos regionális multiplikátor hatás: nı a helyi szektor 5. Az új iparágak és bıvülı szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetıség nyílik a dinamikus agglomerációs elınyök megerısödésére
Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bıvülése
Növekszik a régió exportja
Dinamikus agglomerációs elınyök megerısödése
Javul a foglalkoztatottság és nı a városi népesség száma
Kezdeti (elsıdleges) regionális multiplikátor hatás
Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése
Másodlagos regionális multiplikáror hatás
Új helyi beszállítók, új iparágak megerısödése (traded szektor)
Növekvı helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor)
Szolgáltatási szektorok bıvülése
Exportbázis elmélet (North,1955 ) •
a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt, nem a régiók kívüli tényezıkre . egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ. az exportbevétel az infrastruktúra és az exportbázis fejlesztését is lehetıvé teszi. A fejlesztéshez a régión kívülrıl kell beruházási javakat beszerezni,
• • • – – – –
•
de a régión belül is növekszik a kereslet: az exportra termelés növeli a helyi beszállítók számára is a keresletet, ezzel jövedelmet is teremt a régión belül, ami a fogyasztási javak keresletének növekedését indukálja.
Ez utóbbi tényezı növeli a régión kívülrıl érkezı vállalatok számára is a régió vonzerejét, így újabb vállalatok és ágazatok is betelepülnek a régióba.
Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet •
Alapvetı elem: bázis- és nem bázistevékenységek. – –
Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki, a bázistevékenységek révén a régióba beáramlott jövedelmeket osztja újra.
7
Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet/2 1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tıkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik 2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik 3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ
Az exportbázis elmélettel szemben felmerülı kritikák: 1.
2. 3. 4.
nem veszi figyelembe a régión belüli folyamatokat (belsı piac, helyi befektetések, helyi fogyasztási szerkezet, állami kiadások),
egyoldalúan a régión kívülre irányuló exportot tekinti a növekedés forrásának. a bázis és nem bázis tevékenységek szétválasztása problematikus, (például az országos átlagnál magasabb exportarány szerint) csak az adott régió és a régión kívüli világ kategóriákkal számol, nem veszi figyelembe a régiók közti együttmőködési lehetıségek elınyös hatásait. milyen régiószintekkel számolunk? (a NUTS III szintő régiók közti
kereskedelem export, de az ıket tartalmazó NUTS II szintő régiónak is javítja a fejlettségét…de itt nem export!
5.
DE: A gazdaságfejlesztésben széles körően alkalmazták – – –
A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami segítséggel) Késıbb a hangsúly áttevıdött a háttérfeltételek biztosítására Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentıs szereplıjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát)
8
A polarizációs elméletek • A regionális fejlıdés alapvetı jellemzıje a fejlıdési különbségek kiszélesedése – A belsı növekedési tényezık a régiók között eltérnek – A régiók között erıs függıségek figyelhetık meg a növekedési tényezıkben – A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat
• A fellépı egyensúlytalanságok kumulatív folyamatokat indíthatnak el. • Perroux: az innovatív ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerő vagy fékezı hatásokat indíthatnak meg a tılük függı gazdasági szektorokban
A polarizációs elméletek/2 • Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fı különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. – Backwash hatás (centripetális, elszívó erıket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezıket, a periféria gazdasága leépül.
• A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentısebbek • A gazdasági folyamatok tartós egyenlıtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.
9
Williamson (1965): külsı beavatkozással az egyenlıtlenséget kiváltó hatások közömbösíthetık • A regionális politika eszközeivel történı beavatkozás indokolt • Williamson modellje ( Myrdalhoz hasonló): – 4 tényezı : • A munkaerı szelektív vándorlása a fejlett régiók felé • A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetıségek és más tényezık miatt. • Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintő gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül • (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt.
• Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idıvel mérséklıdnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába
A centrum-periféria elmélet • • • • •
•
Kialakulása: 1940-es évek végétıl Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. Az elemzés alapvetı érve: a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latinamerikai országok és a fejlett világ között az idıvel romlanak. Következtetése: a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági elınyök a fejlett centrumtérségekben mőködnek, a közösségi és magántıke koncentrálódik, hatalmi és döntési centrumok, technológiai innovációkra való kapacitások itt jönnek létre, a jövedelem és vagyon növekedése itt sokkal gyorsabb, mint a perifériákon. A szegényebb, illetve kevésbé fejlett országok „feladata”: – nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára – a gazdag régiókban mőködı vállalkozásoknak bıséges olcsó munkaerıt adnak, – finanszírozzák a kedvezıbb helyzetben lévı régiók fejlıdését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erıforrásuk transzferálása által.
• •
DE: A hatalmi viszonyok alakulása miatt a centrum innovációi idıvel a perifériákon is megjelennek + info-áramlás felerısödik, mellékközpontok A döntési hatalom valós decentralizációja a régi és az új centrumok között
10
A területi gazdasági növekedés szakaszai Általános sajátosságok: • Az egyik szakaszból a másikba történı átlépés nem elıre meghatározott törvényszerőségek alapján történik • Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlıdési utat bejárni Rostow ötlépcsıs növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak – A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül – A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó – A hatalom a földbirtokosok kezében
2. Átmeneti társadalmak – Létrejönnek a gazdasági fejlıdés elıfeltételei – Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezık motiválnak – Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások
3. Modern társadalmak – Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át – Kialakul egy vagy több vezetı ágazat – Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények
4. Fejlıdés érett szakasza – Modern tudomány és tech révén az erıforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedı hatékonysággal – GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra – Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) – Foglalkoztatási szerkezetben átrendezıdés
5. Tömeges fogyasztás korszaka: A növekedés hordozói a modern technológiák
A területi gazdasági növekedés szakaszai/2 Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések)
2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)
11
A területi gazdasági növekedés szakaszai/3 Richardson: polarizációsdecentralizációs modell 1. Agglomerációs elınyökjelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom elınyöket kínálnak 4. Megismétlıdik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.
Kompetitív fejlıdéselmélet • Globális verseny • Vállalatok stratégiái és a versenyelınyök forrása a meghatározó • Komparatív elınyök helyett kompetitív elınyök
12
Regionális gazdasági fejlıdés a Kondratyev ciklusok alapján
13
