Regionális gazdaságtan. A térbeli gazdaság elméletének kialakulása. A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya

A térbeliség jellemzői és a területfejlesztési tevékenységek viszonya

Regionális gazdaságtan

Térbeli, fö ld rajzi egymásmellettiség Terü let- és váro srendezés Térbeli, fö ld rajzi differenciáltság Terü letfejlesztés, reg io nális po litika Térbeli, fö ld rajzi távo lság és mo bilitás Terü letszervezés, kö zigazgatás, Térbeli, fö ld rajzi kiterjedtség és tagoltság

Az „egy pont” gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság összevetése Közgazdasági kategóriák Piac (ár) Ráfordítás Verseny

„Egy pont” gazdaság Egységes (ugyanazon ár) Átlagos

Gazdasági reakciók

Tökéletes (input és termékpiacokon) Azonosak

Piaci informáltság

Tökéletes

Piaci magatartás

Racionális

Fogyasztói preferenciák Helyettesíthetőség (szűkösség) Gazdasági egyensúly

Homogének Korlátlan (általános érvényű) Általános egyensúly az alaphelyzet

Térben kiterjesztett gazdaság Térben osztott (differenciált ár) Térben differenciált (lokális) Nem tökéletes (Földrajzi monopólium) Eltérőek (helyi kultúra és viszonyok Térben különböző (aszimmetrikus)) Térben korlátozott racionalitás Térben inhomogének Inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza Egyensúlytalanság az alaphelyzet

A térbeli gazdaság elméletének kialakulása • Klasszikusok témái: az érték természete, alapvető elosztási viszonyok, adózás • „Egy pont” gazdaság • Térbeli gazdasági elmélet megkésve és fokozatosan jön létre • Először mezőgazdaság, majd ipar és végül a gazdaság egésze • Először mikro gazdaság, makro később • Először szabad verseny majd a monopóliumok figyelembe vétele

A regionális gazdaságtan helye

A regionális gazdaságtan elemei Telephelyelmélet A gazdasági tér elmélete (területi struktúrák, város- és településhálózatok, piacok a térben, agglomerációk(mikroökonómia)

Közgazdasági tudományok

Regionális gazdaságtan

Földrajzi, műszaki, jogi tudományok

Telephelyelméletek és telepítési tényezők • • • • •

Az ipari telephely elmélete (Weber) A mezőgazdasági telephely (von Thünen) A kereskedelem telephelye A szolgáltatások telephelye A városi lakosság lakhelyválasztásának elmélete (Alonso).

Régiók, regionális gazdasági növekedés és fejlődés a térben (makroökonómia)

Telephely értelmezése • Országos szint: adórendszer, gazdasági és jogi szabályozás, gazdasági és népességnövekedés, politikai és gazdasági stabilitás, vámok, EU tagság • Regionális szint: munkaerő száma és képzettsége, autópálya elérhetősége, határ menti fekvés, gazdasági szerkezet • Helyi szint: telek megfelelősége és ára, közművek elérhetősége, helyi adók és támogatások, helyi üzemek, kooperációs lehetőség, iskolák, egyetemek, képzés

Az ipari telephely elmélete Weber elmélete • Történetileg ugyan nem, de logikusan az első telephelyelméletek az iparra vonatkoztak. • Az ipari telephely-elméletek megalapítója Alfred Weber. • Fő műve: Über den Standort der Industrien (Az iparágak telephelyeiről) 1909-ben jelent meg.

Weber telephelyelmélete

Weber telephelyelmélete • Weber elmélete két telephely-meghatározó tényezőn alapul: • Azokon a tényezőkön amelyek a termelés koncentrációját a termelők számára előnyössé teszik (az úgynevezett „agglomerációs előnyök”) • Azokon az előnyökön, amelyek a nyersanyagok, vagy a piacok közelségéből adódnak (szállítási költségek)

Távolság (szállítás) és economies of scale viszonya

Összes költség

• A két meghatározó tényező: az agglomerációs előnyök és a szállítási költségek egymással ellentétes irányúak és kettőjük egyensúlya határozza meg az optimális telephelyet. Az agglomerációs tényező a tevékenységek minél nagyobb koncentrációja irányában hat, de ennek ellene hat, hogy a telephelynek lehetőleg a nyersanyagok és a munkaerő, fogyasztók, piacok közelében legyenek.

• .

Legkisebb költség Fuvar költség

költség

Gyártási költség

Távolság az üzemtől

Weber telephely-elmélete

Weber telephely-elmélete

• Az agglomerációs előnyök is háromfélék: • 1. Azok az előnyök, amelyek az üzem méreteinek növekedéséből adódnak (economies of scale, a méret előnyei) • 2. Azok az előnyök, amelyek ugyanazon ágazat üzemeinek egy nagyvárosban való koncentrációjából adódnak (specializált beszállítók, szakirányú képzett munkaerő nagy száma, menedzsment ás műszaki tapasztalat elérhetősége). Ezek a „lokalizációs előnyök. • 3. Urbanizációs előnyök (kiépített infrastruktúra, a nagyváros nyújtotta előnyök)

• Az agglomeráció hátrányai: • A munkaerő és a szükséges földterület magasabb ára • A zsúfoltsági hátrányok: zaj és légszennyezés, bűnözés, szociális problémák • A túlzott koncentráció esetén a piacok egy része egyre távolabb kerül, ami nagyobb szállítási költségekkel jár.

Weber telephely-elmélete

Weber telephelyelmélete

• Az ipari telephely-elméleteknek két fő csoportja van: • Költség-minimalizáló elméletek. Ebben az esetben a termékek ára adottság a termelő számára, a konkurrens cégek elhelyezkedése a cég eladásait nem zavarja. A profit növelésének egyetlen útja a termelési és szállítási költségek csökkentése. • Profit maximalizáló elméletek. Ebben az esetben az ár nem adottság, hanem függ a fogyasztók és termelők térbeli elhelyezkedésétől, a konkurens cégek elhelyezkedésétől és stratégiájától. A kereslet nem egyetlen pontban, hanem térbelileg elszórva jelentkezik. • Weber elmélete költség minimalizáló elmélet.

• Az első vizsgált tényező: a szállítás • Szállítás: szállítandó és nem szállítandó nyersanyag (ubiquitás) • A nyersanyagok és késztermékek mindenfajta költségkülönbsége (pl. bányák mélysége,a nyersanyag minősége, stb.) szállítási költségre, ill. távolságra van átszámítva.

A Weber modell feltételezései • A termék kereslete egyetlen térbeli pontban • Kétfajta nyersanyag, ugyancsak egy-egy pontban egymástól és a piactól bizonyos távolságban • Tökéletes verseny van • A termék eladási ára adott és merev • Minden lehetséges telephelyen ugyanaz a technológiát alkalmazzák, így a termelési költségek mindenütt azonosak

Weber telephelyelmélete • Launhard-Weber féle háromszög C piac

• wA·tA·sA+wB·tB·sB+ wC·tC·sC=min.

P telephely

A vasérc

• Feladat: az egyes helyekről el- ill. oda szállított mennyiségekkel súlyozott súlypont keresése.

B koksz

• Erre algebrai megoldás nincs, csak iterációs, számítógéppel. Korábban mechanikus módszer: Varignon keret.

Weber telephelyelmélete • Anyagindexek: az egyes nyersanyagokból, félkész-termékekből, fűtőanyagból stb. egy tonna késztermék előállításához szükséges mennyiség: a1, a2, …an • Telephelysúly: az adott technológia mellett a telephelyre beszállított és kiszállított anyag és késztermék mennyiség egy tonna késztermékre számítva: T=Σa+1 • 1. Ha egyetlen nyersanyag és egyetlen piac van, a telephely a két pont közül annál lesz amelyiknek súlya nagyobb és/vagy a fajlagos szállítása (ömlesztett, vagy darabárú, romlandóság, veszélyesség, törékenyég, súly és térfogat aránya, stb) drágább. Más telephely nem lehetséges, mert az a nyersanyag és a piac között egy felesleges átrakodást tenne szükségessé. • 2. Ha van olyan nyersanyag, amelynek súlya az összes szállított mennyiség több, mint felét adja (ai >2), akkor az üzem e nyersanyaghoz települ . • 3. Ha a fenti két eset közül egyik sem áll fenn, akkor az üzem közbenső helyre települ.

A Varignon-keret

x

P y

A C c

B

A munkaerő tényező a telepítésben • Kiindulás: a szállítási optimum. • Munkaerő lokalizált és nem mobil. Bérszintek földrajzilag tartósan különbözőek. • Weber a helyettesítési módszert alkalmazza. Olcsó munkaerőre való település az optimális szállítási ponttól való eltávolodást jelent. A kérdés melyik a nagyobb: a bérmegtakarítás, vagy a szállítási többletköltség. • Munkaegyüttható: A=1 tonna késztermékre jutó bérköltség / T (telephelysúly) • E mutató iparáganként rendkívül differenciált • Döntési mutató: (A2-A1) / (T·tx·sx –Ta . ta . sa)

Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása Egyesítés előtt

Egyesítés után

Az üzemméret tényező a telepítésben • Nagyüzem előnye: fajlagos állandó költségek (adminisztráció, infrastruktúra, épületüzemeltetés, szociális és egyéb létesítmények) csökkenése. • Hátránya: nyersanyagok és piacok üzemtől való távolsága növekedése.

Weber telephelyelmélete: az üzemméret hatása • Döntési mutató, ugyancsak a helyettesítési módszer alkalmazásával. • A nagyobb üzem építésének kritériuma: a megtakarított állandó költségek nagyobbak e mint a többlet szállítási költség: • (C1+C2)/(Tx·tx·sx –Ta . ta . sa) • Ha a kifejezés értéke nagyobb, mint 1, akkor érdemes a nagyobb üzemet megépíteni a két kisebb helyett.

Weber elméletének kritikája

Greenhut: a piacterület

• A telepítési tényezők egymás utáni és nem együttes vizsgálata • A monopóliumok figyelmen kívül hagyása • Kizárólag a költség-oldal vizsgálata. • Statikus jelleg: a technológia, a külső környezet változásait figyelmen kívül hagyja

• A modell figyelembe veszi, hogy: • - nem egy hanem több termelő gyártja ugyanazon terméket • - a cégek termelési és szállítási költségei nem szükségszerűen azonosak. Vannak különbségek • - a piac nem egyetlen térbeli pontban, hanem szétszórva az egész területen van.

A piacok felosztása azonos termelési és szállítási költségek mellett

• .

Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett • 2. Ár

Ár

A A

B Távolság

B Távolság

Piacfelosztás különböző termelési költségek mellett • 2a.

Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett • 3. Ár

A piacterülete

B piacterülete

B mínusz A távolság a parabola mentén állandó

B

A

B Távolság

Piacfelosztás különböző szállítási költségek mellett • 3.

Kiszorítás a piacról • 4.

A

A

Ár

B

B

B Távolság

A térbeli piac kereslete • 5. Mennyiség Mennyiség

Távolság

Távolság

A kereslet változása növekvő szállítási költségek esetén • .

A térbeli piac kereslete • A lineáris piac modell esetén a térbeli piac kereslete egyenlő az egyéni kereslet görbe alatti terület szorozva a népsűrűséggel • A kör alakú piac-modell esetében a térbeli kereslet egyenlő a kúp alatti terület szorozva a népsűrűséggel.

A kereslet változása a termékek növekvő ára esetében • 6.2.

Mennyiség Mennyiség

Mennyiség Mennyiség

Távolság Távolság

Távolság

Távolság

Hotelling: Harc a telephelyért: a fagylaltárus esete 1. fázis 1 eladó

•

7

• A kereslet árrugalmassága: • A tapasztalat azt mutatja, hogy magasabb áraknál a kereslet árrugalmassága nagyobb mint alacsony áraknál. A tapasztalaton alapul az árdifferenciálás gyakorlata

A 2. fázis két eladó felosztott piac

a 3. fázis piacfoglalásA

B

A

Verseny az árak differenciálásával

ε =

B

4. fázis Mindketten középen

∆q / q ∆p / p

AésB

Verseny az árak differenciálásával • Kereslet árváltozás esetén a tényleges fuvarköltségek felszámításával:

Kereslet új áron

• Kereslet árváltozás esetén a fuvarköltségek „újraelosztásával”

Kereslet új áron

Kereslet régi áron

Kereslet régi áron

Térbeli verseny típusai • Hotelling-Smithies típusú verseny. Az árcsökkentő vállalkozó azt feltételezi, hogy konkurenseinek árai nem változnak • Greenhut-Ohta típusú verseny. Az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurensei ugyanolyan irányú és mértékű árcsökkentést hajtanak végre • Lösch típusú verseny az árcsökkentő azt feltételezi, hogy konkurens árai változatlanok maradnak és a piacterületek határán sem változnak.

A piacterület kialakulása

August Lösch hozzájárulása • Elsőként nem egyedi gazdálkodóban, vállalkozásban, hanem egy térség gazdasági térszerkezetében gondolkodott. • Elsőként nemcsak a költségoldalt, hanem az értékesítést és az árakat is vizsgálta. • Feltételezései Thünenével azonosak (egyenletes adottságú síkság, utak nincsenek, mindenki toronyiránt szállít)

A hálózatok kialakulása • 1.

• 2

• 3

• A költségek, árak és piacterület példája egy sörfőzde esetén Vállalkoz ás költségei

Önellátás költsége, piacterület határa Összes ktsg

Szállítás költsége

Fajlagos előállítási költség

Sörfőzdétől való távolság és eladott mennyiség

Elérhetőség és telephely • Eddig olyan modelleket vizsgáltunk, ahol a termelés egy pontban, a fogyasztás pedig vagy egy pontban, vagy egy térségben megy végbe. • A következőkben ez megfordul: a termelés, vagy a potenciális lakóhely nagy területen szétszórva, míg a fogyasztás egyetlen pontban helyezkedik el. • Az előző megközelítés főleg az iparra, a következő a mezőgazdaságra és a településre, lakásra érvényes. • Míg az előző közelítésnél a szállítás és az agglomeráció voltak a legfontosabb tényezők, a következőkben két másik tényező jut döntő szerephez: a központ megközelíthetősége és az elfoglalt terület ára vagy bérleti díja.

Mezőgazdaság: Johann Heinrich von Thünen elmélete

Johann Heinrich von Thünen elmélete

• 1842. Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalökonomie (Az elszigetelt állam mezőgazdasága és nemzetgazdasága) • További érdemei: a határhaszon első bevezetése a közgazdaságtanba • A törtszámok értelmezése és az „economies of scale” probléma tárgyalása

• Feltételezések: • kis elszigetelt állam őserdővel körülvéve, export, import nincs • a piac kizárólag a terület közepén levő főváros • a terület teljesen sík, sem folyók sem hegyek nincsenek, a talaj termékenysége mindenütt ugyanaz • a farmerek termésüket ökrös szekérrel toronyiránt szállítják a városba, kijelölt utak nincsenek • a farmerek gazdaságilag racionálisan viselkednek

Johann Heinrich von Thünen elmélete

Mezőgazdasági termékek és termelési helyüknek a rendje Nettó jövedelem

• Jövedelem

1. termék

Távolság a piactól

2. termék

3. termék

Piactól való távolság

Több termék termelési övezete • Q1*(P1-K1)-Q1.*t1*k=Q2*(P2-K2)-Q2*t2*k • (Q1*P1-K1)-(Q2*P2-K2) =k • Q1*t1-Q2*t2 • Az árak és költségek megváltozásával az övezetek határai is változnak • Q1 és Q2 a két termék tömege (tonna) • P1 és P2 a két termék tonnánkénti ára a piacon • K1 és K2 a két termék tonnánkénti termelési költsége (szállítás nélkül) • t1 és t2 a két termék szállítási költsége tonna-kilométerenként • k a két termék termelésének határa (a piactól számított kilométer)

Thünen és a szállítási költségek „jéghegy modellje” • Hogyan értelmezi Thünen a szállítási költségeket? • Az igavonó ökrök a gabonaszállítás közben megeszik a szállított gabona egy részét. Így a szállítás és az eladás is a gabonában közös nevezőre hozható. • Samuelson 1954-ben a közgazdaságtudomány számára „ujrafelfedezi” ezt a módszert, a „jéghegy modell” formájában. • Ahogyan fogy a gabona útközben, úgy csökken a jéghegy tömege is dél felé úszva. A szállítási költségeket modellbe foglalni egyszerűbb, ha azt úgy veszik figyelembe, hogy a távolság függvényében a szállított árú kisebb, vagy nagyobb mennyisége eltűnik, azaz kevesebb érkezik meg, mint amennyit elküldtek. • A modell így homogénebbé válik, leegyszerűsödik és nem kell a szállítási eszközök külön piacaira való hatásokkal számolni.

Az övezetek Thünen szerint • 1. tejtermelés és intenzív gazdálkodás • 2. fagazdaság tűzifa és építési faanyag előállítására • 3.Gabonatermelés • 4. Külterjes állattenyésztés • 5. Őserdő

Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. telekár

Belső városi lakó- szolgáltató és kiskereskedelmi funkciók

Ipari és szállítási, raktározási funkciók

Mezőgazdasági funkciók

Városközponttól való távolság

Thünen hatása a városi területek piacainak elemzésére. • Thünen modelljében a területek értékét egy tényező határozta meg: - az egyetlen piac távolsága és az oda való szállítás költségei. • Egy terület értékének azonban valójában több tényezője van. Annak értéke származhat: • ásványi kincseiből, talajminőségéből, vízkincséből, klímájából, kellemes környezetéből, jó megközelíthetőségéből, munkaerő-kínálatából, jó minőségű szolgáltatásaiból,, presztízséből. Ezeket foglalja keretbe az árverési, vagy „bid price” elmélet, amelynek kidolgozója William Alonso amerikai közgazdász professzor.

A Thünen modell a kereskedelemben A telephelyet meghatározó tényezők 1. Az eladott árúk árszínvonala és jövedelmezősége 2. A forgalom érzékenysége a központtól való távolságra 3. 3. A kereskedelmi tevékenység területigényessége

• Bevétel ill. profit Luxuscikk

Fogyasztási cikk Napi élelmiszer Városközpont távolsága

Lakóterületi telephelyválasztás. Az Alonso modell a lakóterületekre • A városi lakosságnak különbözőek a prioritásaik de azonos a jövedelmük. Adott jövedelmükből választhatnak a városközponthoz közeli és távoli lakónegyedek, a kisebb és nagyobb vásárolt terület és az (utazási időtől függően) kevesebb és több szabadidő között. • px+rh=y0+w(1-t-T) a hasznossági függvény U(x, h, T) ahol • h=a használt városi terület • r=a városi terület ára négyzetméterenként • x=az egyéb fogyasztás mennyisége • p=az egyéb fogyasztás árszínvonala • T= a szabadidő értéke óránként • t=az utazási idő értéke óránként • w=a bér- vagy fizetés színvonala • y0=a nem bér jellegű jövedelem • Ha az árak r, p és t adottak, azok alapján a háztartások maximalizálják jólétüket

Alonso modell • A modellt William Alonso amerikai közgazdász dolgozta ki (Location and Land-use 1964) • Feltételezések: a háztartások össz-jövedelme és hasznossági függvénye azonos. • Az összes munkahely, bevásárlási lehetőség a városközpontban van. • Az adott jövedelemből kell eldönteni, hogy abból nagyobb területű telket vesznek (bérelnek) a városközponttól távolabb, vagy kisebbet a városközponthoz közelebb. • Ebből is következőleg helyettesítési viszony van a nagyobb, távoli telek előnye és a központ eléréséhez szükséges nagyobb utazási idő és költségek között.

Alonso-modell

Alonso-modell

• Telekár és központtól való távolság összefüggése •

Laksűrűség

telekár

város külső határa

0

Központtól való távolság és városmegújítási szakaszok Központtól való távolság

Módosított Alonso modellek • Harmadik világ nagyvárosai Laksűrűség Nyomornegyedek

A szolgáltatások telephely választása. • Különbség az iparhoz képest: nem az árú szállítási költsége, hanem a fogyasztó utazási költsége és ideje, valamint az árúk választéka és a szolgáltató vonzereje a döntő. • A felhasznált módszer a gravitációs és potenciál modell.

Gravitációs és potenciál modellek • Az egyetemes gravitáció képlete: • A gravitációs modellek képlete:

F = G× F12

m1 × m2 r2

P ∗P =G∗ 1 b 2 d 12

Gravitációs és potenciál modellek II. F12 = G ×

log F12 = log G + log( P1 × P2 ) − b × log d log F12 − log( P1 × P2 ) − log G = b × log d12

log

F12 − log G = b × log d12 P1 × P2 log

b=

Az összefüggés regressziós görbéje

P1 × P2 d12b

F12 − log G P × P2 log d12

Gravitációs potenciál, gravitációs térerősség

• Gravitációs potenciál

• Gravitációs térerősség:

V ij = G ×

Ei =

Pi d ijb

n

Pj

j =1

d ijb

∑

Közbeeső lehetőségek Intervening opportunities

Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara

• Samuel Stouffer: egy hely vonzereje egyenesen arányos nagyságával és fordítva távolságával és a közbeeső lehetőségekkel:

Eastern Corridor between Debrecen and Timisoara

250

200

PDUs

150

100

50

95

75

55

35

15

95

75

15 22

21

21

21

21

21

20

35

55

20

20

20

95

75

55

35

15

15 20

19

19

19

19

19

18

95

0

kilometres

A városnövekedés modellje • A városnövekedés fázisai Urbanizált terület egésze

Központi város

Agglomerációs gyűrű

Urbanizáció

Szuburbanizáció

Dezurbanizáció

Reurbanizáció

A városhálózatok és azok hierarchiája. A központi helyek elmélete • A központi helyek elmélete az egyik legnagyobb hatású elmélete a regionális gazdaságtannak. Kidolgozása két ember nevéhez fűződik: • August Lösch közgazdász: A gazdaság térbeli rendje (1942) • Walter Christaller földrajztudós: Központi helyek Dél-Németországban (1933)

Christaller modellje • Minden terméknek megvan a maximális piacterülete és a maximális ára, ami – egyébként azonos feltételek mellett – az árú termelési és szállítási költségeitől függ. • Ha a termelési költségekhez képest a szállítási költség nagy, és a vevők kevésbé hajlandók a magas árat kifizetni, akkor a piacterület viszonylag kicsi lesz. • Ha a szállítási költség relatíve kicsi, és/vagy a fogyasztók hajlandók a magasabb szállítási költséget megfizetni, akkor a piacterület nagy. • Mindez az árú jellegétől és a kereslettől függ.

A hatszögletű rendszer • A hatszögletű rendszer

A központok rendszere • A városok rangját nem népességszámuk, vagy területük adja meg, hanem az, hogy hányféle kereskedelmi és szolgáltatási funkciót látnak el és mekkora piacterület számára. Ez az un. „jelentőség-többlet”. • Ha ugyanazt az árú és/vagy szolgáltatás-mennyiséget egy időegység alatt több ember és gyakrabban veszi igénybe, akkor sűrűbb és több településre kiterjedő hálózatot kell kiépíteni, ha kevesebb ember és/vagy ritkább időbeli gyakorisággal veszi igénybe akkor kisebb hálózat kell, amely a nagyobb központokra korlátozódik.

A központok rendszere • • • • • • • • • • • • •

m = a településkategória sorszáma (a legalacsonyabb ) Pm = az m-edik kategóriába tartozó központ által kiszolgált lakosságszám Cm =az m-edik kategóriába tartozó központ népességszáma k = a körzetek lakosságából a központban lakók aránya s= a váltószám, azaz az egy magasabb rendű körzetbe foglalt eggyel alacsonyabb fokú körzetek száma k= 0,5 s = 3 Kategória Központ lakossága Körzet lakossága Központok száma 1 1000 2000 243 2 6000 12000 81 3 36000 72000 27 4 216000 432000 9 5 1296000 2592000 3 6 7776000 15552000 1

Az egyes településkategóriákba tartozó népesség száma az előző modell szerint

A központok rendszere

log (népességszám)

Sorrend-nagyság törvény 8

8

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0

0 1

2

3

4

5

6

log (sorszám)

A Lösch féle piaci hálózat • Minden termékhez és szolgáltatáshoz eltérő nagyságú piacterületek tartoznak. Ezzel számtalan piaci területet és piacközpontot lehetne létrehozni, ami nem racionális • Ha a fő centrumra ráhelyezzük és a körül elforgatjuk e hálózatokat, úgy hogy a lehető legtöbb hálózat és annak központja egybeessen, akkor ez az elforgatás a tapasztalatok szerint 12 szektor létrejöttéhez vezet, amelyekből 6-ban a központok száma lényegesen nagyobb, mint a másik 6-ban

A Lösch féle piaci hálózat

A multiplikátor és Tinbergen modellje • Chritaller, Lösch és Keynes összekapcsolása • E modellben a településhálózat olyan rendszer, amelynek célja és végső kibocsátása az élelmiszereket termelő falusi lakosság árúkkal és szolgáltatásokkal való ellátása. Ezt fejlett országokban különböző szintű és egyes szinteken különböző típusú árúkat és szolgáltatásokat ellátó városi központok teszik meg.

Jan Tinbergen modellje • A mezőgazdasági települések (falvak) jövedelme a GDP mezőgazdasági termékekre fordított hányada: Y0 = L0Y • A következő szintű központ jövedelme: • Y1 = L1Y0+L1Y1 átalakítva Y0+Y1 = L0Y/(1L1) • Általánosan, a teljes rendszerre megfogalmazva: • Y0+Y1+…..+Yn = L0Y/(1-L1+L2+…..Ln)

Jan Tinbergen modellje • k =a különböző szintű központok száma • Minden szintű központ a hozzá rendelt termékeket és szolgáltatásokat állítja elő, de a felső szintű központok előállítják a saját maguk számára szükséges alacsonyabb szintű szolgáltatásokat is • Y = az ország nemzeti terméke • L0, L1, L2…. Ln = az egyes funkcionális kategóriákhoz tartozó termékek és szolgáltatások aránya a nemzeti termékben

Tinbergen modell: példa • Egy régió lakossága 100000 fő • Jövedelem 55 százalékát költik mg. Termékre, 20 százalékot alapfokú, 15 százalékot középfokú és 10 százalékot felsőfokú szolgáltatásra. • A képletek alapján (minden ágazatban azonos termelékenységet feltételezve) 55000 fő lakik a falvakban, 13750 az alsó fokú, 16045 a középfokú és15385 a felsőfokú központokban. • Tételezzük fel a keresleti arányok megváltozását: 40 százalék élelmiszer, 25 százalék alsó,20 százalék közép és 15 százalék felső szintű szolgáltatás

Tinbergen modell: példa

• A sorrend nagyság törvénye a hierarchikus városhálózatok egy másik megközelítése, amely végül is ugyanazon

A szektorális változás hatása a területi elhelyezkedésre: Településtípus

Eredeti népesség

Falvak Alsófokú központok Középfokú központok Felsőfokú központok Régió összesen

Változás %

55000 13750

Népesség a fogyasztási struktúra változása után 40000 13333

16045

19394

+21

15385

27273

+77

100000

100000

0

-27 -3

Sorrend- nagyság (rank and size) törvények 2500000

2000000

1500000

1000000

500000

0 1

2

3

4

5

6

7

8

Sorrend- nagyság (rank and size) törvények

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

• Ezt a megoszlást követi: az emberek vagyon szerinti megoszlása (Pareto), a lavinák, erdőtüzek, áradások és háborúk nagyság és gyakoriság szerinti eloszlása, valamint a településhálózat struktúrája.

struktúrákhoz vezet.

y =

A x

Pn =

log Pn = log P1 − log N

P1 N

Magyarország, Németország, Litvánia és Görögország városainak rank and size sorrendje

A fizikai analógiák és a valószínűség számítás alkalmazása a térbeli struktúrákra Az emberek megoszlása magasság, súly,élettartam, intelligencia, stb. szerint A fizikában és biológiában gyakori eloszlás egy átlag körül

Cellaszámlálás. A megjelenések (pl. esőcseppek) semleges, vonzó és taszító erők esetében

Cellaszámlálás • Megoszlási grafikonok

Lösch féle településhálózat úthálózata

• Minden települést minden szomszédos településsel út köt össze. Minden településből hat út fut ki.

Hálózatok • A településeket utak, vasutak, elektromos és távközlési hálózatok kötik össze, amelyek rendszere függ a településhálózat szerkezetétől

Lösch féle településhálózat úthálózata • d = a települések közötti átlagtávolság • n = a települések száma • A = a régió, ország területe • Q = a teljes hálózat hossza

d = 1 ,11 ×

Q=n×3×1,11×

3,33 × 3200 ×

A n

A A =3,33× n n

93000 = 57466km 3200

Christaller féle hálózat útigénye

Hálózatok összehasonlítása • A minden települést minden szomszéddal összekötő hálózat útigénye: 57466 km (légvonalakban) • A csupán a közvetlen ellátó központtal való összeköttetés útigénye: 16037 km • A magyar főúthálózat hossza: 30545 km • Az ország teljes, fő- és helyi úthálózata: 160045 km

Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel • Gráfok: csúcspontokból és azokat összekötő ívekből áll • A csúcsok és az ívek elhelyezkedése lehet a tényleges földrajzi irányoknak és méreteknek megfelelő (nem-topológiai gráf) • és lehet nem a térbeli arányokat követő, csupán a kapcsolatot jelző jellegű (topológiai gráf)

Térbeli hálózatok vizsgálata gráfelméleti módszerekkel • • • •

A gráfot jellemző mutatószámok i = az ívek száma; c = a csúcsok száma A gráf összekötöttsége: B = i/c A gráf alakja azaz az ívek száma osztva a gráf átmérőjével (az átmérő a gráf két legtávolabbi csúcsa közötti legrövidebb út az ívek számában kifejezve) Π =i/D • A tagolási pontok száma: az olyan csúcsok száma, amelyek a gráfot csak ezen csúcs által összekötött két halmazra osztaná fel

Magyarország fővonali vasúthálózata

Románia fővonali vasúthálózata

Hálózatok nem-topológiai vizsgálata

Hálózatok nem-topológiai vizsgálata

(a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele)

(a konkrét földrajzi elhelyezkedés figyelembe vétele)

• Maximális összekötöttség • Magas beruházási költség • Alacsony folyó költség (idő, üzemanyag)

• 1 C

B

A

D E

• Fa • Minimális összekötöttség • Alacsony beruházási költség • Magas folyó költségek (idő, üzemanyag)

• 2 C

B A

N2 N1 D E

„Fa” gráfok vizsgálata • FA: olyan gráf amelyben nincs „körút”, kettős összeköttetés, az utak hossza minimális • 1. A hálózat minimálásához elegendő az Ni kiegészítő csúcsok helyének meghatározása • 2. A kiegészítő csúcsok száma nem lehet több mint Σc-2 • 3. A kiegészítő csúcsok optimális helye ott van, ahol az összekötött három csúcsot 120°-os szögben látjuk

A legkisebb erőfeszítés törvénye • A fizikában 1621-ben Snellius, 1650-ben általánosítva Fermat • Különböző sűrűségű közegekben a fénytörés oka, hogy a fény a legkisebb energiájú utat választja. • A gazdaságban 1949-ben George Zipf. Az emberek statisztikailag tevékenységük során a legkisebb erőfeszítéssel kívánják az adott célt elérni.

Snellius-Descartes szabály

Snellius-Descartes szabály • .

sinα n2 = sin β n1

tenger

α kikötő

n1 szárazföld

n2 β

célállomás

Fraktálok

Fraktálok

• A természetben igen sok dolog igen különböző méretekben, de nagyon hasonlóan fordul elő. • A partvonal hosszának dilemmája. • Fák, növények, kristályok, hópelyhek esetében kimutatható. • Ugyanezzel kísérleteztek az emberi települések növekedése tekintetében.

Fraktálok

Fraktálok

• Nagy-Britannia tengerpartjainak hossza különböző „körzőnyílásokat” alapul véve (Peitgen, 1992) Körzőnyílás mérete (km) 500 100 54 17

Nagy Britannia tengerpartjának hossza (km) 2600 3800 5770 8640

• Valamely felület szélein ugyanolyan struktúrájú, de egyre kisebb alakzatok jönnek létre, amelyek idovel kitöltik a teret.

A regionális fejlődés elmélete (regionális makroökonómia) • Az eddigi fejezetek az egyes mikrogazdasági szereplők térbeli elhelyezkedéséről szóltak, még akkor is, amikor ezek a mikrogazdasági szereplők egy rendszert alkottak (pl. a központi helyek elméletében) • A következőkben egész régiók fejlődését, és annak tényezőit vizsgáljuk. Ez a regionális gazdaságtan makroökonómiája.

Régiók

Régiók

• A regionalizálás kritériumai: • 1. Homogén régiók: azok a kisebb területek, amelyek egymás szomszédságában összefüggő területet alkotnak és egy, vagy több azonos tulajdonsággal rendelkeznek (földrajzi, gazdasági, történelmi, politikai, stb.) • Előnyei: kutatás és elemzés szempontjából, kormányzati intézkedések hatása felmérhető. • Hátránya: homogén vonásai a fejlődés folyamán eltűnhetnek, funkcionálisan nem alkalmas

• 2. Funkcionális (nodális) régiók. Általában egy nagyvárost és annak szélesebb környezetét foglalják magukba. • Előnyei: városi és vidéki térségei kiegészítik egymást, belső kapcsolatai erősek, adminisztratív egységnek alkalmas, a funkciókat hatékonyabban látja el. • Hátránya: város és vidéke között feszültségek, problémák lehetnek.

Régiók

A regionális gazdasági növekedés elméletei

3. Tervezési, programozási régiók Követelmények: - kellő nagyságrend - régiók lehetőleg azonos nagyságrendje - egész kisebb közigazgatási egységekből álljon, azok határait kövesse • - szükséges adatok rendelkezésre álljanak • - egy egységes irányító hatóság (nem szükségszerűen közigazgatási) hatáskörébe tartozzon.

• Regionális fejlődés – regionális növekedés • Az utóbbi szűkebb, de jobban számszerűsíthető folyamat. Ez utóbbinak is több megközelítése van: • - A fejlődési szakaszok elmélete • - Strukturális elemzés (shift-share elemzés) • - centrum-periféria elemzés • - az export bázis modell • - az importáló régió (Harrod-Domar modell)

A fejlődési szakaszok elmélete

A fejlődési szakaszok elmélete

• • • • •

• Kidolgozója J. G. Williamson • Gazdaság fejlődés egy országban először a központi térségben kezdődik • Ennek megfelelően az országban a regionális különbségek növekednek • A távolabbi térségek növekedése csak egy bizonyos országos fejlettségi szint elérése után kezdődik.

• A növekvő különbségek okai a következők: • a képzett munkaerő vándorlása a fejletlen térségekből a fejlettebbekbe • a tőkebefektetések a fejlettebb térségekben történnek (itt nagyobb a kereslet, jobb az infrastruktúra és szolgáltatások) • Az állami beruházások is a fejlett térségekben történnek • Korlátozott régióközi kereskedelem, így a gazdag régiók nem fejtenek ki fejlesztési hatásokat a szegényekben

A fejlődési szakaszok elmélete

Differenciáltság mérete a gazdasági szerkezet átalakulása sorám 3

2,5

a szórás mértéke

2

1,5

Adatsor1

1

0,5

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

• A fejlődési szakaszok a következők: • 1. Autarkia: döntően helyben előállított termékek fogyasztása • 2. Specializáció: ha a szállítási hálózat kiépül, a régiók bizonyos termékek termelésére szakosodhatnak • 3. Transzformáció: a mezőgazdaság helyét egyre nagyobb arányban az ipar veszi át • 4. Diverzifikáció: az ipar fejlődése egyre sokszínűbb gazdasági szerkezetet és egyben szakképzettségeket eredményez • 5. Tercierizáció: a mezőgazdasággal és iparral szemben a foglalkoztatás és termelés egyre nagyobb hányadát képviselik a szolgáltatások

12

A fejlődési szakaszok elmélete • Kritika: Míg a kezdeti szakaszban a fejlettségi különbségek növekedése mindig érvényesül, a szegények felzárkózása korántsem ilyen biztos. Ehhez külön intézkedések kellenek: • - munkahelyek teremtése a kevésbé fejlett régiókban • - az állami fejlesztések eltolódása a szegényebb vidékek felé • - A fejlett térségek „telítettsége” és növekvő költségei, hátrányai • - a fejlett vidékek növekvő fejlesztési hatásai a szegényebb vidékekre

Strukturális (shift-share) elemzés • Ez a közelítés abból indul ki, hogy egy régió fejlődést nagymértékben meghatározza gazdasági szerkezete, az egyes szektorok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) és iparágak aránya a foglalkoztatásban, GDP-ben. De ugyanazon ágazatnak a dinamikája is különböző lehet régiók között (a kereslet, az adottságok és a termelékenység különbségei miatt). Fontos, hogy megkülönböztessük a struktúrából és az egyéb tényezőkből adódó növekedési hatásokat.

Strukturális (shift-share) elemzés • Az első hatást nevezik összetétel (MIX) hatásnak, a másikat versenyképességi, vagy (DIF) hatásnak • E= foglalkoztatás az adott ágazatban ill. régióban, i jelöli az ágazatot, n az országos, r a régiót n Eir0  Eir1 Ein1  Eir0  Ein1 En1   − 0  MIX = ∑ 0  0 − 0  DIF= 0 0 E E E Ein  i =1 r  in n  i=1 Er  Eir n

∑

Strukturális (shift-share) elemzés • Ez az elemzés ábrázolható is egy koordináta rendszerben, ahol az országos adatokat ábrázoljuk az X tengelyen, a regionális adatokat az Y tengelyen. Minden ágazatot egy ponttal jelölünk, • . amely mutatja a regionális és országos növekedési ütemet. A 45º-os egyenes mutatja az eltéréseket az országos és regionális adatok között

Strukturális (shift-share) elemzés • MIX = mennyivel gyorsabban (vagy lassabban) növekszik i ágazat az országban viszonyítva a nemzetgazdaság általános növekedési üteménél, szorozva az adott ágazat részesedésével a régió gazdaságában. Ezt nevezik összetétel hatásnak. • DIF = mennyivel gyorsabban nő egy ágazat a régióban, mint az ágazat országos növekedési üteme, szorozva az ágazat részarányával a régió gazdaságában. Ezt nevezzük verseny hatásnak.

Strukturális (shift-share) elemzés • .

Nemzeti átlagos növekedési ráta Regionális ágazati növekedési ütem

A D Regionális átlag növekedés

B

E

C

F Országos ágazati növekedési ütem

G Válság ágazatok

Dinamikus ágazatok

Centrum-periféria megközelítés

Az export bázis (kereslet orientált) módszer

• A centrum-periféria megközelítés a központtól való távolságot tekinti a fejlettség fő tényezőjének. E módszert először Walter Isard, a regionális gazdaságtan megteremtője alkalmazta. Valóban a periférikus vidékeken a késztermékek, közbenső termékek nagyobb szállítási költsége, az információk késése, stb. kétségtelenül hátráltatják a fejlődést. • A centrum-periféria módszer nagyon jól alkalmazható Európára, ahol valóban kialakult egy földrajzi központi térség (az un. Pentagon) amely egyben a legfejlettebb térség is. Kevésbé alkalmas e modell más földrészekre, például az USA-ra, ahol a legfejlettebb térségek éppen az ország szélein, keleten, nyugaton és délen találhatók.

• A következő módszerek esetén a középpontban a kereslet (ezen belül is az export kereslet) áll. Eszerint egy kis ország, vagy régió képtelen minden ágazatot magas szinten fejleszteni, ezért a kulcs számukra a nemzetközi, vagy régióközi munkamegosztásba való bekapcsolódás. Ez a külső kereslet az, amely a növekedés dinamikáját meghatározza.

Homer Hoyt modellje

Homer Hoyt modellje

• 1930-ban az USA Lakásügyi Hatósága Hoyt-ot felkérte egy olyan egyszerű modell kigondolására, amellyel előre jelezhető a nagyvárosok népességnövekedése. • A városok teljes kereső lakossága Lt két csoportra oszlik: bázis (exportra termelő) lakosságra Lb és szolgáltató lakosságra Ls. A szolgáltató lakosság mindig egy konstans hányada a teljes kereső lakosságnak: Ls=aLt.

1 Lb 1− a Az összeslakosságpedig a kereső lakosságmeghatározott f töbszöröse

Az összes kereső lakosság: L t =

A teljeslakosságígy P =

f Lb 1− a

Az export-orientált Keynes modell

• Előny kis egységekre, városokra is alkalmazható • Makrogazdaságtanból átvéve, ezért nem veszi figyelembe a belső különbségeket. • Az „export-bázis” becslése: lokalizációs hányados. Ágazatok azon hányada, amely meghaladja az ágazat nemzeti arányát.

• Y=C+X-M • C =cY • M=mY Y=

1 X 1 − (c − m)

∆Y =

1 ∆X 1 − (c − m)

1 1 1 0,1= 0,1= 0,1= 0,43 0,7 0,7 1− (0,6 − 0,3)

Az importáló régió. A HarrodDomar modell yi =

∆K I sY sY Y s = = = = K K K Y K v

yi = • • • •

„Export-based modellek értékelése. Lokalizációs hányados

s =n v

y= növekedési ütem s= megtakarítási hányad v = tőkeigényesség n = népességnövekedés üteme

QL ir

E ir = Er

E in En

Az importáló régió. A HarrodDomar modell: a regionális verzió • E modellben a tőke importja az a hajtóerő amely a növekedést megindítja és jobban egyensúlyban tartja mint az export, feltéve hogy – ha némi késéssel is- megindul az export is.

Tényező ellátottság és regionális növekedés

Tényező ellátottság és regionális növekedés

• Az előző részben a regionális gazdasági növekedés hajtóereje az export volt. • De miből adódik az export és exportképesség? • Abból, hogy az exportáló ország jobb, vagy olcsóbb termelési tényezőkkel rendelkezik, mint az importáló. Az export-orientált fejlődés is tehát a megfelelő mennyiségű és minőségű termelési tényezőkön alapul.

• Az export kétféle lehet: • - a termelési tényezőket (tőke, munkaerő) exportálják ( a tényező-áramlás elmélete) • - a termelési tényezők termékeit exportálják ( a nemzetközi kereskedelem elmélete, Ricardo, Heckscher-Ohlin)

A tényező áramlás (neoklasszikus) elmélete (egy szektoros modell)

A tényező áramlás (neoklasszikus) elmélete

• Egy szektoros modell (csak egyfajta termék van és annak tökéletes piaca) • Termelési tényezőknek (tőke és munka) szintén tökéletes a piaca, azaz teljesen kihasználják és határértékükön díjazzák őket • Mind a termékek, mind a termelési tényezők teljesen mobilak • Van egy gazdag és szegény régió: a gazdagban relatíve több a tőke, a szegényben több a munkaerő. • Az eredmény tehát akkor lesz optimális, ha a szegény régió munkaerejének egy része átvándorol a gazdag régióba, a gazdag régió többlet tőkéje pedig átkerül a szegény régióba. • Ez a csere hozzájárul mindkét régió nagyobb hatékonyságához és növekvő jövedelméhez.

• .

Tőke

Gazdag régió Szegény régió

Eleinte kevés L

Eleinte kevés K

Több K

Több L

Munkaerő

A tényező áramlás (neoklasszikus) elmélete (két szektoros modell)

A tényező áramlás (neoklasszikus) elmélete (két szektoros modell)

• A tapasztalat az előző modellel ellentétes: tőke és munka is egy irányban áramlanak. • Két szektoros modell: mindkét régióban két ágazat van: pl. ipar és mezőgazdaság. Egyik exportra termel a másik belső fogyasztásra. Tőkét csak az ipari szektor használ. • Feltételezés: az egyik régió ipari termékével szemben a kereslet kívülről megnő. • Megnő a munkaerő iránti kereslet is. Az ipari szektor növekedése magával hozza a mezőgazdaság iránti keresletet is ebben a régióban.

• .

Tőke

A régió ahol a kereslet az exportált termék iránt nő

B régió

Munkaerő

Specializáció és komparatív előnyök. Ricardo modellje • David Ricardo (1772-1823): a komparatív előnyök elmélete. A szabad verseny ideológiája (vámrendszer vitái Angliában). • A munkamegosztás minden fél számára előnyös. Ennek előfeltétele csak az, hogy minden fél azt termelje, amelyben előnyei relatíve nagyobbak, vagy hátrányai relatíve kisebbek. Anglia és Portugália példája.

Specializáció és komparatív előnyök. Ricardo modellje A. Autark gazdaság 1. Régió Input I. Áru 90 ME II. Aru 80 ME 170 ME B. Külkereskedelem 1. Régió Input I. Áru II. Áru 170 ME 170 ME

Output 1 1 2

2. Régió Intput 100 ME 120 ME 220 ME

Output 1 1 2

Összesen Input 190 ME 200 ME 390 ME

Output 2 2 4

Output 2,125 2,125

2. Régió Input 220 ME 220 ME

Output 2,2 2,2

Összesen Input 220 ME 170 ME 390 ME

Output 2,2 2,125 4,324

A komparatív előnyök elméletének kritikája

Hekscher-Ohlin elmélet

• Vannak dinamikusan növekvő és lassan, vagy egyáltalán nem növekvő keresletű ágazatok. Ha egy régiónak nem, vagy lassan növekvő ágazatban van komparatív előnye, úgy szükségszerűen lassabban fejlődik és lemarad. • Nem az élőmunka egyedül az, ami meghatározza a komparatív előnyöket. • Hiányzik belőle a térbeli dimenzió

• A komparatív előnyöket a rendelkezésre álló termelési tényezők arányai határozzák meg. • A tényező ellátottság különbségei nem vándorlás, hanem külkereskedelem révén egyenlítődnek ki. • A tényezőárak kiegyenlítődése egyben a fejlettségi különbségek csökkenéséhez vezet. • Az elméletet a gyakorlat csak korlátozott mértékben igazolja. A világ országainak fejlődési pályája és annak különbségei.

Hekscher-Ohlin elmélet

Vámuniók elmélete és területi hatásai

• A Leontief paradox: az USA exportja és importja • Az Észak és Dél kereskedelme az USAban • Észak és Dél kereskedelme Olaszországban • A világméretű következtetések és azok problémái • A tényezők minősége

• - Vámuniók megszüntetik a gazdasági és intézményi akadályokat országok és régiók között, azért gazdasági hatásaik pozitívak: • - Nő a verseny a piacok között • -„Economies of scale” mind a termelés mind a piacok tekintetében • - Beruházások a várható nagyobb keresletre számítva • - A termékek nagyobb választéka • - Technológia és tudás átadása a szegényebb régióknak • De!!! Az utolsó pont kivételével a többi mind a fejlettebb régiókat támogatja • Az új üzleteket, bevásárló központokat a fejlett országok vállalatai hozzák létre • Az új megnövekedett kereskedelem az új tagállamok nyugati határai mentén és a fővárosok környékén jönnek létre • Az új nagy bevásárló központok gyakran nem növekvő keresletet elégítenek ki, hanem elvonják a keresletet régi, hazai üzletektől

A növekedési pólusok elmélete

A növekedési pólusok elmélete

• Az eddigi modellekben az egyes régiókon belül homogenitást feltételeztünk: az egész régió azonos tulajdonságokkal rendelkezik. A most következő modellekben nemcsak a régiók között, hanem a régiókon belül is nagy különbségek vannak. • A régiók belső fejlődését itt kétféle tényezők befolyásolják: • Külső (exogén) tényezők: egy nagy (multinacionális) cég megjelenése; máshol kidolgozott újítások ide való eljutása, vagy külső döntés alapján jelentős infrastruktúrák építése • Belső (endogén) tényezők: vállalkozási kedv; rendelkezésre álló tényezők (munkaerő és/vagy tőke), tanulási kedv és képesség, helyi határozott irányítás. • Ezek alkotják a „növekedési pólus elmélet” feltételeit.

• A modellt először François Perroux francia professzor írta le 1955-ben. Ő írta: „A fejlődés nem mindenhol egyszerre jelenik meg. Az először pontokban és/vagy pólusokban jelenik meg, különböző erővel; azután terjedni kezd különböző csatornákon és a gazdaság egészére nagyon különböző hatásokat gyakorol.” • Azaz a növekedési pólusok elméletével egyszerre és együtt született meg a helyi gazdaság elmélete.

A növekedési pólusok elmélete

A növekedési pólusok elmélete

• A domináns cég növekedése különböző hatásokat vált ki: • - a „keynes-i” multiplikátor hatást a cég bedolgozóin, valamint a növekvő alkalmazott létszám fogyasztásán keresztül; • - a Leontieff-i multiplikátor hatást az ágazatközi kapcsolatokon keresztül; • - az „acclerator” hatást a tovább gyűrűző beruházási tevékenységen keresztül • - a „polarizáló” hatást, azon keresztül, hogy új üzemek jönnek létre, vagy költöznek át a pólus környezetébe.

• Perroux elméletében a multiplikátor hatások döntően az ágazat input/output kapcsolatokon keresztül terjednek és egyáltalán nem biztos hogy csak egy szűkebb területen belül. Ezért tanítványa, Jacques-Robert Boudeville, továbbfejlesztette azt területi elméletté. Eszerint a továbbgyűrűző hatások háromfélék: • - 1. hatások magában az üzemben és közvetlen hozzá kapcsolódó klaszterben • - 2. a városban, ahol a hajtóerőt képező vállalat van • - 3. a szűkebb földrajzi helyi gazdaságban • Boudeville új felismerése volt, hogy a tovább-gyűrűző hatásokhoz nem kell feltétlenül ágazati input/output kapcsolat. A földrajzi közelség számtalan más módon is kifejti hatását (tanulás, segítség, kooperáció, közös létesítmények, stb.)

François Perroux és a növekedési pólusok elmélete

A multiplikátor hatás • 1 új gyári munkás és családja közvetlen üzemi és lakóhelyi ellátása m új munkahelyet teremt (m<1). • A továbbgyűrűző multiplikációs hatások összege a következő: • 1+m+m2+m3…+.mn ….∞= 1/ 1-m • A helyi multiplikátor Lm pedig attól függ, hogy az adott igényből mennyit tudnak kielégíteni helyben, vagy a szűkebb földrajzi környezetben. • Az is előfordulhat, hogy egy város fejlődésére nagyobb hatást fejt ki a szomszéd város fejlesztése, mint a helyi, mert a szomszéd városnak nagyobb a regionális multiplikátora. Ezért a pólusok megválasztása igen fontos

Spread és backwash hatások • . Pozitív spread hatások time

Negatív backwash hatások time

Nettó spillover hatások time

• • • • • • •

Perroux osztályozása: push (toló) hatások pull (húzó) hatások Hirschman és Myrdal osztályozása: spread hatások backwash hatások A növekedési pólus stratégia tapasztalatai: Franciaországban, Európában, A fejlődő országokban, Magyarországon.

Az innovációk térbeli terjedése • A korábbi elemzések azt feltételezték, hogy az innovációk mindenki számára egyformán és egy időben elérhetők. • Egy svéd közgazdász, Torsten Hägerstrand volt az aki ezt a nézetet felülvizsgálta: az innovációk terjednek, terjedési irányuk és sebességük van.

Az innovációk térbeli terjedése • Hägerstrand szerint a terjedésnek három szakasza van: • 1. az „adopciós” szakasz, amikor a kiinduló nagyvárostól a városhierarchia mentén (Cristaller) terjed az innováció • 2. a „diffuziós” szakasz, amikor nemcsak a városhierarchia szintjén, hanem területileg (kis településekben) is megindul a terjedés • 3.A „szaturációs” terjedési szakasz, amikor már valamennyi térségben és településben egyaránt elérhető • E fázisokat nevezik a „földrajzi tér szerinti terjedésnek

Az innovációk térbeli terjedése • .

Az alkalmazók kumulált száma

Telítettségi szint

felfedezés

idő

Az innovációk térbeli terjedése

Alfred Marshall „ipari körzetei”

• Zvi Griliches és Edwin Mansfield: a gazdasági távolság • Az innováció nem minden térségben azonos sebességgel terjed: függ a potenciális alkalmazók sűrűségétől. számától, felkészültségétől és fogadóképességétől. • Példák: hibrid kukorica (inkább földrajzi távolság meghatározta terjedés • Mobil telefon: inkább gazdasági-társadalmi távolság meghatározta terjedés

• Az eddigi modellekben a tér, a hely a termelésnek egy szükséges eleme, de magában nem határozza meg a vállalkozás sorsát, gazdasági teljesítményét. Alfred Marshall „The Principles of Economy 1890” c. könyvében ír először az „industrial district”-ről, ahol a telephely megválasztása maga (és nem az ott található nyersanyagok, vagy munkaerő) határozza meg a vállalkozás sikerét.

Alfred Marshall „ipari körzetei”

District economies (a körzetesítés előnyei)

• Ipari körzet” kis vállalkozásoknak egy területen való koncentráció, amelynek azonban fontos társadalmi, szociális kapcsolatai is vannak. Fő jellemzői: • - térbeli közelség, földrajzi folyamatosság • - társadalmi közelség: intézmények, kódok, szabályok az egész térségre kiterjedő egységessége, amely kooperációra késztet • - kis cégek koncentrációja, amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó feltételekhez és kereslethez • Ma ilyen esetekben „klaszterekről” beszélünk

• 1. alacsonyabb termelési költségek (közbenső terméket, alkatrészeket, stb. nem kell szállítani), rugalmasabb munkaerő • 2. kisebb tranzakciós költségek (irányítás, szervezés a közös értékek alapján sokkal könnyebb) • 3. termelési tényezők nagyobb hatékonysága • Példa: Észak-kelet Olaszország:Veneto, Emilia

Myrdal és Kaldor: körkörös folyamatok

Myrdal és Kaldor: körkörös folyamatok

• Gunnar Myrdal és Nicholas Kaldor (Káldor Miklós) a regionális fejlődés új modelljét dolgozták ki. • A gazdasági folyamatok önmagukat táplálóan körkörösek, akár pozitív, akár negatív irányban. Vannak jótékony körfolyamatok (virtuous circles) and kártékony körfolyamatok (vicious circles). • A jótékony folyamatok fő mozgató ereje a növekvő hozam (addig a közgazdászok a csökkenő hozamot tekintették a gazdaság általános törvényének). Másik fő hajtóereje az „accelerátor” hatás.

• •

Növekvő munkaerő

Nagyobb piac

Növekvő termelés

Növekvő beruházás

Növekvő termelékenység

Növekvő tőke

Növekvő termelés

Myrdal és Kaldor: spread és backwash hatás • Kumulatív folyamatok a térben. • Spread (szétszórási) hatás, amikor egy helyen meginduló gazdasági növekedés egyre nagyobb területen fejti ki pozitív hatását • Backwash: amikor negatív, hanyatlási folyamatok terjeszkednek egy pontból egyre nagyobb területre.

Paul Krugman és az „új gazdaságföldrajz” • Az elemzés legfőbb eleme a „csökkenő hozam” tételének elvetése a gazdaság koncentrálódásának esetében. Pedig ezen az elven nyugodott az egész klasszikus közgazdaságtan. • Miért nem érvényesül a „csökkenő hozam törvénye” a nagy agglomerációkban? • - Weber és Lösch tétele, hogy egyre távolabbi fogyasztókat kell kiszolgálni növekvő szállítási költségekkel nem érvényesül, mert a fogyasztók a termeléssel együtt koncentrálódnak. • - a szállítási költségek sem nőnek a szállítás technikai fejlődése és az információs forradalom miatt. • - a nagy agglomerációk lehetővé teszik, hogy a gazdasági tevékenységek egymásra „specializálódjanak” és ezáltal hallatlan hatékonyság-növekedést érjenek el; • A „Tacit knowledge” hallgatólagos tudás felhasználása csak földrajzi közelségben lehetséges.

Paul Krugman és az „új gazdaságföldrajz” • Legnagyobb érdeme: a földrajzi dimenzió visszahozása a „mainstream” közgazdaságtanba. Krugman volt az, aki az „egy pont” gazdaságtan mindmáig uralkodó helyzetét a leginkább megrendítette. • Kiinduló pontjai ugyanazok, mint Weber-é. Az alapvető tényezők vizsgálatát ő is a szállítás, a munkaerő és az „economy of scale”, a méretgazdaság elemzésével kezdi, csak Weberhez képest gyökeresen más következtetésekre jut.

Paul Krugman és az „új gazdaságföldrajz” • Krugman másik tétele az egyszer – akár véletlenszerűen - egy földrajzi ponton, térségben megindult koncentrációs és hatékonyságnövekedési folyamat megállíthatatlan és utolérhetetlen a később indulók számára. Ez a felzárkózók számára meglehetősen pesszimista üzenetet hordoz.

Michael Porter és a Diamand (rombus) model • A gazdasági növekedést nem a hagyományos makro- tényezők és adottságok, hanem a mikroökönómiai feltételek alapján kell vizsgálni. Komparatív előnyök helyett a kompetitív előnyök a legfontosabbak. • A diamand (rombusz) modell tényezői:

Diamand-model • A rombusz:

A cég stratégiája, szerkezete és versenyhelyzete

A termelési tényezők rendelkezés re állása

Keresleti feltételek

Kapcsolódó támogató iparágak. A klaszter.

Diamand-model

A regionális gazdaságtan nemzetközi vonatkozásai

• Gazdasági fejlődés szakaszai: • Tényezővezérelt (költségelőnyön alapuló) fejlődési szakasz (csak a termelési tényezők kompetitív előnye adott). • Beruházásvezérelt (hatékonysági) szakasz ( a rombusz csúcsaiból 2-3 rendelkezésre áll) • Innovációvezérelt (egyediség) szakasz,. A rombusz valamennyi tényezője adva van.

• A nemzetközi gazdaságtan hosszú ideig nem vett tudomást a területi tényezőről. • Miközben országok közötti viszonyokat vizsgált, a térbeli viszonyokat figyelmen kívül hagyta és az országokat is egy-egy pont ként kezelte a távolságokat és szállítási igényeket nem vette figyelembe. • August Lösch élesen kritizálta a nemzetközi gazdaságtan ilyen „tértelenített” vizsgálatát, különösen a komparatív előnyök elméletét, de kritikája hosszú ideig nem talált meghallgatásra. A nemzetközi gazdaságtan és a regionális gazdaságtan legújabb időszaki integrálása Paul Krugmannak köszönhető.

Infrastruktúra • .

Infrastruktúra

Infrastruktúra: a definíció • Ágazati és funkcionális meghatározás: A statisztika ágazatot sorol az infrastruktúrához és nem- infrastruktúrához. Egy felfogás a szolgáltatásokat mind infrastruktúrának tekinti: • Anyagi szolgáltatások: Kereskedelem Vendéglátás, idegenforgalom Ingatlanügyek, bérbeadás és egyéb gazdasági, üzleti szolgáltatás Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai

Infrastruktúra: a definíció • Eredete valószínűleg francia: ami az út alatt van • Később átterjed az angol katonai használatba: a harcoló egységeket támogató tevékenység • 1970 óta átterjedt a civil életbe: az anyagi javak termelését és elosztását, valamint az emberek életkörülményeit szolgáló fizikai és szellemi eszközök és intézmények

Infrastruktúra: a definíció • Nem anyagi szolgáltatások: Oktatás és kultúra Egészségügy és szociális ellátás Közigazgatás, társadalombiztosítás Honvédelem, rend- és jogvédelem Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás. Ha az infrastruktúra jellemzőit vizsgáljuk akkor a következtetés: valószínűleg minden infrastruktúra szolgáltatás, de nem minden szolgáltatás infrastruktúra

Infrastruktúra: a definíció • A másik – funkcionális - megközelítés: nem ágazatok, hanem eszközök és tevékenységek alkotják az infrastruktúrát • A.) Anyagi infrastruktúra: megtestesült tőkejavak, állóeszközök, amelyek a szűkebb értelemben vett termelés támogatását szolgálják. Van vonalas és pontszerű infrastruktúra. • B.) Humán infrastruktúra: az ember nem, de annak tudása, szakképzettsége, tapasztalatai, morálja igen. • C.) Intézményi infrastruktúra: jogrend,szabályozások, törvénytisztelet, vallás, nemzeti érzés, de esetleg sovinizmus, bűnözés.stb

Az infrastruktúra tulajdonságai • • • • • • •

1. szolgáltatás jelleg 2. közjószág jelleg 3. rendszer és hálózati jelleg 4. rész és egész viszonya, irányítás 5. államosítás kérdése PPP 6. természetes monopólium 7. költségek időbeli megoszlása (küszöbök)

Infrastruktúra: a definíció • Más felosztások: • Termelési és fogyasztási infrastruktúra • Politikai-gazdasági rendszerhez kötött és nem kötött infrastruktúra, • Helyi, regionális, nemzeti, kontinentális és globális infrastruktúrák • Katonai és civil infrastruktúra • Kritikus és nem kritikus infrastruktúra.

Közjavak Vegyes javak • Kizárás Kizárás hiánya • Versengő Tiszta magánjavak Méhészet • Nem versengő Út tiszta közjavak • Közjavak • Oszthatatlanság (egy személy általi fogyasztás nem csökkenti a többiek számára rendelkezésre állómennyiséget • Nem-kizárhatóság • Nem tiszta közjavak

Közös fogyasztás (Buchanan) Teljes oszthatóság

• .

1 Tiszta magánjavak, teljesen oszthatók

2. poroltó

5 Honvédelem .

3. védőoltás

4.klub úszómedence

0

Csoportnagyság

P

Moral hazard és adverse selection • Moral hazard: tekintettel az állami támogatásokra, az emberek kevésbé vigyáznak egészségükre, ha az állam kisegíti őket, kisebb erőfeszítéseket tesznek adósságaik kifizetésére, ha az állam fizeti oktatások költségeit, azt kevésbé értékelik, stb. • Adverse selection: ha pl. az állami egészségügyi ellátás nem jó színvonalú, akkor a magasabb igényűek kilépnek a rendszerből és magán szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezáltal az állami ellátás jövedelmet veszít és még tovább romlik.

Meritorikus és „demeritorikus” javak • Meritorikus javak: azok a javak és szolgáltatások, amelyeket a fogyasztók kisebbre értékelnek valós értékénél, vagy mert bizonyos információik hiányoznak, vagy mert túl rövid időtávban gondolkoznak. Ezért állami támogatással növelik meg fogyasztásukat a megfelelőnek tartott szintre. • A „demeritorikus” javaknál a szituáció fordított, többet fogyasztanak belőle, mint ami optimális volna, ezért adókkal, korlátozásokkal kell fogyasztásukat csökkenteni.

Költség-haszon elemzés • Cost-benefit analysis (CBA)

CBA – a közösségi beruházások hatékonyságának elemzése • Összefoglaló, általános képlete ugyanaz, mint az üzleti vállalkozásoké:

NPV = −I0 +

(B − C)n (B − C)1 (B − C)2 (B − C)3 ... + + + + (1+ r) (1+ r)n (1+ r)2 (1+ r)3

Költségek, hasznok és hatások • A költségek és hasznok osztályozása • Reál- és pénzbeli hatások • Reál hatás: ugyanazon ráfordítással több, vagy kevesebb termék, vagy szolgáltatás jön létre • Pénzügyi hatás: a jövedelmekben újraelosztás megy végbe, de a megtermelt termékek, szolgáltatások mennyisége nem változik • Közvetlen és közvetett hatások • Közvetlen hatás: ami a beruházás tulajdonképpeni célját képezi • Közvetett hatás: ami a beruházás mellékhatásaként jön létre • Dologi és nem dologi hatások • Dologi hatás: amikor a költségeket és hasznokat a piac értékeli • Nem dologi hatás: amikor nincs piac és piaci árak, tehát azokat képzett (árnyék) árakkal kell értékelni

Különbség CBA és üzleti számítás között • 1. másféle költségekkel (C) és hasznokkal (B) kell számolni • 2. a költségeket és hasznokat más elvek alapján kell megítélni • 3. a két szektorban másféle diszkontlábakat (r) kell alkalmazni

Példa a hatásokra:új út építése Reál Közvetlen Dologi Nem dologi Közvetett Dologi

Hasznok

Költségek

Üzemanyag-költségek megtakarítása Időmegtakarítás

Járművek fokozott értékcsökkenése Balesetek nagyobb száma

Az új, jobb útra települt szervizek tulajdonosainak nyeresége

Mezőgazdasági területek kisebb hozama Táji értékek romlása (scenic costs) A régi útra települt szervíztulajdonosok vesztesége

Nem dologi Pénzbeli

Példa a számításra: Útkorszerűsítés: felüljáró építése Bath és Bristol között

Példa a hatásokra: szűrővizsgálatok bevezetése Hasznok Reál Közvetlen Dologi Nem dologi Közvetett Dologi

Nem dologi Pénzbeli

Költségek

Jövőbeli kezelési költségek megtakarítása

A páciensek jövőbeli teljesítményéből származó haszon A szabadidő eltöltésének magasabb színvonala Diagnosztikai berendezések gyártóinak nyeresége

Jelenlegi gyógyászati költségek A páciensek ideje

Utasok száma Régi utasok költsége/fő Régi utasok megtakarítása Uj utasok feltételezett megtakarítása Az új út teljes haszna

A panaszok enyhítésére szükséges gyógyszerek gyártóinak vesztesége

Mire kell vigyázni! • A többszöri számbavétel elkerülése • Benzinkút: Többlet forgalom és magasabb telekérték • Öntözött terület nagyobb hozama: búza – liszt – kenyér

• Árak torzulásai: támogatások • • • •

Felüljáró előtt 2 font utazási idő 1 óra értéke óránként Utazás egyéb költségei Egységnyi üzemanyag 1,50 font fogy. amortizáció, baleset valószínűség Az utazás időtartama

Pl. mezőgazdasági támogatások Monopóliumok Munkanélküliség Nemzetközi problémák. árfolyamok

1 000 000 3,50 font

0,5 x (3,5-3,00)=0,25 font/fő

Felüljáró után 0,5 óra 2 font

1000000+500 000 3 font 1 000 000 x 0,5 = 500000 font 500000 x 0, 25 = 125 000 font 500 000 + 125 000 = 625 000 font

Az emberi élet értéke • • • • • • •

Jelentősége különösen az egészségügyi és közlekedésbiztonsági befektetéseknél van Különböző megközelítések 1. az emberi élet értéke azon GDP-vel egyenlő, amelyet az adott bázis időponttól haláláig létrehozott (volna) VL= az emberi élet értéke Yt= a várható bruttó jövedelem a t-edik évben Ptj= a folyó évben annak valószínűsége, hogy az egyén a t-edik évben életben lesz (ehhez a halálozási táblázatok használhatók) r= diszkontláb; j= a jelen év; t= az élve megélt jövőbeni évek

VL

=

∞

∑

t = j

Y

t

P

t j

(1 + r )

− (t − j )

Az emberi élet értéke • 2. az emberi élet értéke a bázis időponttól haláláig létrehozott GDP és saját fogyasztása különbözetével egyenlő Ct = a t-edik időszak személyes kiadásai

VL =

∞

∑ t= j

Az emberi élet árnyékára meghatározásának elméleti alapjai Módszer

Számítás forrása

A humántőke elméletén alapuló számítások Politikai döntés (implicit)

Piaci adatok (pl. termelékenység, bér, stb. Kormányzati döntések

Politikai döntés (nyílt) Fizetési hajlandóság (implicit)

Kormányzati nyilatkozatok Az egyén piaci magatartása

Fizetési hajlandóság (nyílt)

Egyének nyilatkozatai

P jt (Yt − C t )(1 + r ) − ( t − j )

QALY • QALI Életminőség szerint korrigált életévek (Quality adjusted life years) • Az egészségügyi beruházásoknál nem mindegy: az egyén milyen életminőségben éli le az életét. • QALI egy egydimenziós 0-tól 1-ig terjedő skála, amelyeken egyének megjelölik, különböző egészségi állapotokat hány százalékos életminőségnek tekintenek (1=tökéletes egészség, 0=azonnali halál).. • Pl. ha egy megkérdezett személy mindkét lábának elveszítését 75 % életminőség romlásnak tekinti, akkor életminősége 25 %-os lesz. • A skálán az egyes egészségi állapot helyét nagyszámú megkérdezett válaszainak átlaga alapján állapítják meg.

Az árnyékárral összhangban levő célfüggvény Bruttó nemzeti termék, GDPlakossági fogyasztás Meritórikus jószág: „mások” értékítélete jobb, mivel az egyén tájékozatlan és/vagy irracionális

Az egyének jóléte saját preferenciáik szerint

Az egyének jóléte saját preferenciáik szerint

Változatok és példák

Bírósági kártérítési ítéletek Biztonsági előírások – közlekedés, ipar

Pl. Nagy Britannia: 40000 font Veszélyességi pótlékok (hadseregben, rendőrségnél, ártalmas, vagy veszélyes munkahelyeken) Kérdőíves felmérések

QALY • Felhasználása: különböző beruházások, ill.különböző műveletek, beavatkozások viszonylagos hatékonyságának elemzése. QALI Gyógyászati beruházások és beavatkozások értékelése angol példán Beavatkozás Háziorvos a dohányzás abbahagyását javasolja Pacemaker beépítése szív megállás ellen Csípőprotézis Háziorvos ellenőrzi a koleszterinszintet Veseátültetés Mellrákszűrő vizsgálat Szívátültetés Kórházi művesekezelés

Az 1% életminőség-javulásra eső többletköltség jelenértéke (fontban) 170 700 750 1700 3000 3500 5000 14000

A diszkontláb megállapítása

A diszkontláb megállapítása

• Két ráta határolja be: • A társadalom időpreferenciája: mennyit képes a társadalom megtakarítani, mennyire preferálja a jövőbeni fogyasztást a jelenlegivel szemben (STP: social time preference discount factor) • A gazdaság (magánszektor) fejlesztéseinek, befektetéseinek hatékonysága (SOC: social opportunity cost of discount.) Az a ráta, amelynél a befektetéseknek még pozitív nettó jelenértéke van. Ez egyben jelzi az erőforrások indokolt elosztását az állami és magánszektor között.

• A társadalmi időpreferencia (a lakossági betétek átlagos kamatlábával azonosítható). Az emberek a mai fogyasztást általában előnybe helyezik a holnapival szemben. • Ha a társadalom megtakarítási rátája kicsi, akkor beruházásra kevesebb marad, a társadalom a hatékony beruházásokat sem tudja megvalósítani, vagy a beruházást külföldi kölcsönből kell megvalósítani (az még rosszabb, ha a lakossági fogyasztást is) • Ha az adók magasak, ez is rontja a megtérülést és szintén csökkenti a jövőbe való befektetés vonzóerejét és nagyságrendjét. • A magyar gazdaság jelenleg ebben a helyzetben van, ami egyik fő oka az eladósodásnak.

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben

• 1867 a kiegyezés után • - vasútfejlesztés kiegyezéskor 2160 km, 1913ban 21789 km • Magán részvétel, állami részvétel • Egyes térségek priorizálása • Sugaras hálózat (Széchenyi) • 1910: 53 % él vasúttal rendelkező településben • 1998-ban 89%

• Vízépítési munkálatok • 19. század első fele 13 százalék művelésre alkalmatlan vízjárta terület • A Nagy-és Kis Alföldnek több, mint fele • Szabályozási munkálatok Tisza 1844-1875. 1879-ben újra kezdeni (Szeged) • Duna: 1875-1896 • Hatások: malária megszűnik • Mezőgazdasági terület az alföldön duplájára nő. • Tanyák tömeges megjelenése és ennek kormányzati kezelése. • Duna és a hajózás

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben • • • •

Budapest európai nagyvárossá fejlesztése 1850-től gyors ipari fejlődés Lakásépítés nem tart lépést Kiegyezés után. A Budapestre koncentrálás (állami beruházások 60 százaléka) és annak indítékai • Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Podmaniczky Frigyes. • Ideiglenes városfejlesztési terv és ennek negatív hatásai • Lakásépítés méretei:évente Budapesten 1997-98-ban, majd 1912-13-ban 18 ezer lakás Legközelebb 1977-ben. Azóta sem (2-5 ezer)

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben • Második világháború után: • Első évek:helyreállítás, de falusi lakásépítés is, villamosítás, bekötőút építés is • 1949-től- 1968-70-ig: infrastruktúrára gyakorlatilag semmi. Ideológia: infrastruktúra nem termel, nem kell fejleszteni. A hatékonyság sajátos felfogása. Lakás, közlekedés, kórház, stb,. Beköltözési korlátozások, azok kijátszása. Bp. évi 400 lakás.

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben • Két világháború közötti időszak • Jóval szerényebb dimenziókban és más prioritásokkal folytatódott • - nem vasút, hanem közút • Oktatás és egészségügy Klebelsberg Kunó) • 5000 tanyai iskola • Faluvillamosítás kezdete.

Infrastruktúra a magyar gazdasági fejlődésben • 1968-69-re a tartalékok teljesen kimerültek. Kényszerből, de nemcsak: infrastruktúra felé fordulás. Bruttó elv, városok. 1975-től válság. • 1990-től:túlzott infrastruktúra irányába fordulás.

Infrastruktúra és a gazdasági fejlődés küszöb-elmélete I.

Infrastruktúra és a gazdasági fejlődés küszöb-elmélete II.

• Infrastruktúra tulajdonsága: kezdeti években sokba kerül és még nem hatékony, később sokkal kevesebbe kerül és hatékony. Ezt használta ki a magyar kormányzat 1950-1968-ban • Ebből fakad a gazdasági fejlődés és az infrastruktúra küszöbelmélete is. • Mikro-szint: városok növekedésének természeti és egyéb küszöbei.

• Makro szint: A döntési probléma. Mi előbb • Termelés : Japán, Kína, Oroszország, volt kis szocialista országok • Infrastruktúra: Világbank, ENSZ, afrikai, latin-amerikai országok. • Új demokratikus államok 1990 után. EU támogatások szerepe. (Teljes összeg több, mint 75 %-a közlekedés és környezetvédelem, vállalkozások 10 %.)

Infrastruktúra és a gazdasági fejlődés küszöb-elmélete III.

Fiskális föderalizmus

• A sorrend problémája. Az (ipari és mezőgazdasági) fejlődés előbb utóbb szükségszerűen magával hozza az infrastruktúra fejlesztést. Kérdés hogy ez ellenkező irányban is igaz –e? A sorrend nem olyan egyértelmű. Kockázat különböző. • Példa: Önkormányzatok szintjén több mint 200 ipari park. • Új Guineai példa.

• A közpénzügyek tudományának egyik ága. • Arról szól, hogy egy többszintű irányításban hogyan kell a feladatokat és a forrásokat elosztani a különböző szintek között és melyik feladatot milyen szinten célszerű irányítani és ellátni.

A „Decentralizáció tétele” • Ha az egyes városok, régiók preferenciái és igényei különbözők, akkor a decentralizáció a jobb megoldás

B

P

A

Tiebout-hipotézise: a „lábbal szavazás” • A lakosság szabad abban a tekintetben, hogy olyan lakóhelyet választ, ahol a szolgáltatások választéka leginkább megfelel prioritásainak és a helyi adók leginkább megfelelnek lehetőségeinek. Így az önkormányzatok igyekeznek lakóik igényét legjobban kielégíteni és a lakók is keresik a nekik legmegfelelőbb települést. • Ennek feltétele a szabad és kevésbé költséges mobilitás. Ha ez megvan, úgy létrejöhet az egyensúly a nyújtott és a kívánt szolgáltatások között, a települések differenciálódnak.

A helyi önkormányzatok mérete • A „klubok elméletének” alkalmazása • A helyi közszolgáltatások csak részben közjavak. Egy bizonyos határig az egyének fogyasztása nem korlátozza mások fogyasztását, sőt az egyes lakosok számára olcsóbb lesz, mivel többen viselik a költségeket. De bizonyos határon túl fellép a „zsúfoltság „ problémája. Az optimum méret ott van, ahol a költségcsökkenés és a „zsúfoltság-növekedés” kiegyenlíti egymást.

Mit hol? A „lábbal való” szavazás következményei • Ez a differenciáltság csak akkor érhető el, ha a szolgáltatási (kiadási) döntések decentralizálva vannak. • Ehhez képest a forrásokra vonatkozó döntéseket jobban centralizálni célszerű. • Ha az önkormányzat az adózás differenciálásával a gazdagokra nagyobb adót vet ki, akkor a jobb módúak elhagyják a várost, míg eleinte a szegények odaköltöznek. De ha a gazdagok távozása miatt elfogynak a források, akkor a szegények sem támogathatók, így az eredeti szándéknak az ellenkezője következik be. • (Ez bekövetkezhet az Európai Unióban is?)

A „kiadási oldal” fiskális föderalizmusa

A „kiadási oldal” fiskális föderalizmusa

• Mely szolgáltatásokat kell helyi döntés alapján biztosítani? Azokat, amelyek mértékét és irányát a helyi adottságok (földrajz, településszerkezet) határozzák meg (hely-specifikus szolgáltatások): utak, utcák építése, fenntartása, vízellátás, szennyvíz, hulladék-kezelés, tűzoltóság, rendőrség.

• Magyar helyzet: a helyi szintre helyezett szolgáltatások nem egészen felelnek meg ennek a követelménynek: az oktatás és egészségügy finanszírozásának egységesnek kellene lennie (legalábbis az alapfinanszírozásnak). Ma nem így van, az állami normatíva csak a felét fedezi, a többi a település helyzetétől függ. Ugyanakkor a rendőrség 100 százalékban központi. • A szintek közötti együttműködés dilemmája. Városok és környékük (és spill-over).

A „bevételi oldal” források fiskális föderalizmusa • Az önkormányzatok bevételeinek fő elemei: • - helyi adók, átengedett adók • - állami támogatások • - önkormányzatok saját bevételei

Helyi adók • Követelmények a helyi adókkal szemben • 1. Az adó alapja legyen széles és viszonylag egyenletesen oszoljon meg • 2. Az adóigazgatásnak gazdaságosnak kell lennie • 3. Az adóterhet a helyi lakosok viseljék • 4. Az adó megbízható hozamot biztosítson • 5. Az adóalap a településhez kötődjön • 6. Segítse elő helyi szinten az elszámoltathatóságot.

A helyi adófajták és kritikájuk • Helyi ingatlan-adó (vagyonadó). Legjobban megfelel az előbb leírt követelményeknek. De: • Regresszív (szegények relatíve többet fizetnek) • Adókulcs magas a szegény és alacsony a gazdag településekben • Érték felmérése költséges • Nincs kapcsolatban a helyi szolgáltatásokkal • Már egyszer adózott jövedelmet még egyszer adóztat.

Átengedett adók • Ezek az állami adókhoz kapcsolódó adók: • 1. Pótadók: amikor az önkormányzatok szedik be az állami adókat, de azokhoz meghatározott százalékban saját adót vethetnek ki • 2. Amikor az állam szedi be az adókat, de azok meghatározott hányadát az önkormányzatoknak adja át. Ilyen az SzJA, de ennek is két módja van: • - az önkormányzat annak az adónak meghatározott hányadát kapja, amit az adott településben befizettek • - az önkormányzatok összességében kapják a befizetett SzJA meghatározott százalékát, de nem azt, amit helyben befizettek • A progresszív és lineáris adó hatásai

A helyi adófajták és kritikájuk • Fejadó: (Nagy Britanniában és néhány más országban) • Regresszív: jövedelemtől független • Sok kivétel, nagyobb adóigazgatási költség • Valóban kapcsolatot teremt a települések és lakosságuk között • Szolgáltatások fő fogyasztói a jobb módúak, miközben a szegények ugyanannyit fizetnek

Saját bevételek (használói díjak) • A saját bevételek (használói díjak) az önkormányzatok leggyorsabban növekvő jövedelemforrásai. • Az adókkal szembeni előny: „keresztfinanszírozás” csökkenthető, jobban „testre szabott”lehet. • Hátránya: több adminisztrációval jár. • További saját bevétel: Privatizáció esetén a telek ára az önkormányzatot illeti

Saját adók (Magyarországon) • Iparűzési adó. Messze a legnagyobb bevétel. Kevés adózótól sok pénz, kevés adminisztráció. Politikailag is kedvezőbb az önkormányzat számára (nem a választókat adóztatják) • Hátrányok: vállalkozásokat terheli, adott formájában nem EU konform (nem forgalmi de nem is jövedelemadó) • Önkormányzatok szétválását ösztönzi. • Kommunális adók • Építmény és telekadók • Idegenforgalmi adó

Állami támogatások II. • Feltétel nélküli – feltételhez kötött • Feltétel nélküli (globális támogatás), amit az önkormányzat saját döntése alapján használ fel • Feltételhez kötött (pántlikázott), amelyiknél az állam határozza meg mire kell felhasználni a támogatást. • Az utóbbi torzíthatja az önkormányzat prioritásait. Nem a helyi, hanem a központi kormányzat prioritásainak felel meg. • Néha szükség lehet rá (pl. szociális támogatások)

Állami támogatások I. • Aránya az önkormányzatok költségvetésében az elmúlt 20 évben csökkent, de annak most is felétkétharmadát teszi ki. • Osztályozása: • 1. feltétel nélküli – feltételhez kötött • 2. illesztett – nem illesztett • 3. nyílt végű – zárt végű • 4. automatikus - diszkrecionális

Állami támogatások III. • Illesztett – nem illesztett • Illesztett támogatás az, ahol az állam a beruházás, vagy folyó kiadás rögzített százalékát fedezi, a nem illesztettnél ilyen rögzített százalék nincs. • Az illesztést nagyszámú, hasonló, vagy azonos jellegű támogatásnál használják (de pl. az EU támogatások egy jelentős részénél is.) • Az illesztett támogatások veszélye, hogy növeli a gazdag és szegény régiók és városok közötti különbséget. Az illesztés ugyanis feltételezi, hogy az önkormányzat vállalja a költségek egy hányadát, amire a szegény települések nem képesek.

Állami támogatások III. • Zárt végű – nyílt végű támogatások • A zárt végűnél meg van határozva összegszerűen, mekkora lehet maximálisan a támogatás (ennél kisebb lehet). Ez főleg a központi költségvetés egyensúlya miatt szükséges.

Állami támogatások V. a „légypapír hatás” • Ha a központi kormány X összegű támogatást ad az önkormányzatnak, vagy ugyanilyen összeggel kiegészíti a lakosság jövedelmét, annak más hatása lesz a helyi szolgáltatások növekedésére. Az önkormányzat tisztviselői ugyanis az egész összeget a helyi szolgáltatások mennyiségének és minőségének növelésére költi, míg a lakosság a kapott összegnek csak egy részét költi e célra. Az embereknek ugyanis más prioritásaik is vannak. Azért nevezik „légypapír hatásnak”, mert a pénz odaragad, ahova eredetileg került.

Állami támogatások IV. • Automatikus – diszkrecionális • Az automatikus támogatás mindenkinek jár, aki meghatározott követelményeknek megfelelve nyújtja be pályázatát. Ennek fő veszélye a támogatási keret túllépése. • A diszkrecionális esetében egy bizottság, tanács, zsűri, stb. hozza meg a döntést a meghatározott költségvetési kereteken belül. Előnye, hogy nem lépi át a keretet, hátránya, hogy szubjektív tényezők is befolyásolhatják a döntést.

Kiegyenlítő mechanizmusok • A települések, régiók adottságai különbözőek, ami az életkörülmények különbségeit is okozza. • A különbségek túl nagy mértéke káros az egész országra is, mert az integrációt, a nemzeti piacot lehetetlenné teszi, ezért a kiegyenlítés bizonyos fokig a gazdagabb régiók érdeke is (pl: Szlovénia) • A kiegyenlítés enyhíti a szegénység circulus vitiosus-át, a települések közötti különbségek növekedését és ezzel a hatékonysághoz is hozzájárul. • Mások éppen a támogatásban látják a rossz helyzet egyik okát, amennyiben a támogatás léte csökkenti a saját erőfeszítéseket a munkakeresésben és vállalásban. • A mechanikus kiegyenlítés viszont rossz hatású a gazdag és szegény régiókra egyaránt.

Kiegyenlítő mechanizmusok • • • • •

Kiegyenlítés formái: Vertikális és horizontális Kiegyenlítés földrajzi és gazdasági okokból. GDP alapon és egyéb alapon Kiegyenlítés, vagy egy nemzeti standard elérése. • Fejlesztés, vagy jövedelem-kiegészítés • Politikai és társadalmi hatások (Szlovákia, Flandria-Wallonia, Roma

Ország

A „szubnacionális” kormányzatok részesedése a kormányzati kiadásokban és a foglalkoztatásban

Év 2001

Részesedés az összkormányzati kiadásokból

Részesedés a közszféra foglalkoztatásáb ól

A „szubnacionális kormányzatok jövedelmei Részesedés az összkormányzati jövedelmekből

Részesedés az adójövedelemb ől

Ausztria

28,5

62,3

21,4

18,9

Belgium

34,0

..

11,3

28,6

Németország

36,1

88,5

32,4

29,2

Svájc

..

..

..

40,4

Csehország

..

34,0

..

10,6

Dánia

57,8

..

34,6

33,8

Finnország

35,5

77,8

24,7

22,4

Franciaország

18,6

45,8

13,1

9,3

Görögország

5,0

87,8

3,7

1,0

Hollandia

34,2

25,6

11,1

3,5

Írország

29,5

11,3

34,6

1,9

Lengyelország

..

6,2

..

18,3

Magyarország

..

65,1

..

5,5

Nagy Britannia

25,9

..

7,6

4,1

Norvégia

38,8

..

20,3

16,3

Portugália

12,8

..

8,3

6,5

Spanyolország

32,2

63,6

20,3

16,5

Svédország

43,4

..

32,0

30,8

Szlovákia

..

..

..

3,8

Átlag

32,2

57,0

21,9

17,8

Önkormányzatok és pénzügyi egyensúly • A demokratikus országokban általában van mód az önkormányzatok hitelfelvételére. • Ez néha a az ország pénzügyi stabilitását is veszélyeztetheti: Oroszország, Argentína, Mexikó „és Magyarország” • Ezért bizonyos korlátok felállítása szükséges: • - önkormányzati hitelfelvételhez kormányengedély szükséges • - az önkormányzat hitelfelvételét felső korláttal szabályozni (visszaélési lehetőségek) • - szankciók az önkormányzat vezetőivel szemben • - a kormány nem garantálja az önkormányzati hiteleket

Önkormányzati pénzügyi nehézségek. • Önkormányzat mehet csődbe, de nem számolható fel. • Néha az önkormányzati csődhöz a központi állam is hozzájárulhat ( a normatívák csökkentésével) • Az önkormányzatok hitelképességének vizsgálata

Az Európai Unió regionális politikája

A Római Szerződés előtt: az országok regionális politikája • Regionális politikák létrejötte: • - első kezdemények az 1929-33-as nagy válság alatt • - nagyobb arányban a II. világháború után • Források: • Keynesi közgazdaságtan 1935 • Lord Beveridge: a Welfare State • Szovjet népgazdasági tervezés

• .

EU politikák kialakulása • Korántsem átfogó hosszú távú terv alapján • Az EU politikái is különböző kompromisszumok, politikai szükségszerűségek alapján alakultak ki. • Az eredeti célok és struktúrák keretében a mai politikák többsége még nem szerepelt.

Az Európai Szociális Alap • Az EU létrejöttekor hozták létre. Célja eredetileg a foglalkoztatás, új munkahelyek támogatása volt, de mára minden támogatás, ami a szociális szektorhoz kapcsolódik (egészségügy, szociális ügyek, oktatás,tréning)

Regionális Fejlesztési Alap • Létrejötte: 1973. Nagy Britannia, Írország és Dánia csatlakozása • Eddigi 80 százalék agrártámogatás Nagy Britanniának hátrányos (kevés és kis farmok: kevés támogatás) • 1975: Brit javaslat egy regionális alapra amely támogatja azokat a régiókat ahol magas a munkanélküliség és alacsony a GDP. • EU költségvetés 7-8 százaléka. Fő haszonélvezők:Nagy Britannia és Olaszország

A reform 4 alapelve • • • •

Koncentráció Addicionalitás Partnerség Programozás (tervezés)

Az 1988. évi reform • 1985. új EB elnök Jacques Delors, korábbi francia pénzügyminiszter • Ő irányította a francia regionalizálási politika kialakítását. Új nagy régiókat hoztak létre. A kormány és a régiók vezetői közösen valósították meg a régiók fejlesztését. • Ezt a francia modellt alkalmazta, most már az egész Európai Unió számára

Koncentráció 1. • A koncentráció kettős értelmezése • 1. a támogatási alapok egységesítése és egyesítése; • A reform előtt az Európai Unió főigazgatóságainak (DGs) mindegyiknek külön támogatásai voltak és azokat saját szempontjaik és módszereik alapján osztották el, néha átfedően, vagy éppen egymással ellentétes hatással • A reform során e különböző támogatásokat egységesítették és egy rendszerbe foglalták össze. • Ez a Strukturális Alapok rendszere

Koncentráció 2.

Koncentráció 3.

• A Strukturális Alapokban egyesített alapok: • Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF, ERFA) • Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része (EAGGF, EMOGA) • Az Európai Szociális Alap (ESF, ESzA) • Halászati Pénzügyi Eszközök

• Az alapok megtartották nevüket és a kezelő felelős minisztériumokat… • … de egységes rendszerben, módszerek, kritériumok és eljárások szerint, azonos terv keretében kell őket felhasználni. Lényegében egyetlen alapként működnek.

Koncentráció 4.

Koncentráció 5.

• A koncentráció másik eleme, hogy a támogatásokat koncentrálni kell azokra a helyekre, amelyek a legnagyobb mértékben szorulnak rá, és ahol leginkább hozzájárulnak az európai gazdaság integrálásához. A koncentráció elve tehát az egyidejű pénzügyi és területi koncentráció elve.

• Hogyan határozzuk meg azt, kik a leginkább rászorultak? • Alapvetően az egy lakosra jutó GDP ill. GNI alapján • GDP és GNI különbsége • GDP-t a régiók, GNI-t az országok esetében alkalmazzák • GDP-t vásárlóerő-paritás, GNI-t a hivatalos árfolyam alapján számolják

Koncentráció 6.

Koncentráció 7.

• 3 támogatási csoport • 1. Konvergencia • - azok a régiók, amelyek egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint az EU átlag 75%-a • - azok a régiók, amelyek egy főre jutó GDP-je 2007 előtt az átlag 75%-a alatt volt és most csak az átlag sűllyedése miatt kerültek a fölé (phasing-out) • - azok az országok, amelyek GNI-je magasabb, mint az EU átlag 90 százaléka

• 2. Foglalkoztatás és versenyképesség • - azok a régiók, amelyek 2007 előtt az átlag 75%-a alatt voltak, de gyors növekedésük miatt kerültek a fölé (phasinin) • - az összes többi régió • 3. Európai Területi Együttműködés • - minden régió, különös tekintettel a határ menti régiókra

Az EU kohéziós politika céljai és az azokhoz rendelt eszközök 2007-2013 (millió €, 2004. évi árakon) Millió € Konvergencia cél Konvergencia régiók Phasing-out régiók Kohéziós Alap Összesen Regionális Versenyképesség Foglalkoztatás RVF régiók Phasing-in Régiók Összesen Területi Együttműködés Határ-menti Transznacionális Interregionális PEACE Összesen Mindösszesen

Az adott cél A teljes összeg %-ában %-ában

177083,6 12521,3 61558,2 251163,1

70,5 5,0 24,5 100,0

57,5 4,1 20,0 81,5

38742,5 10385,3 49127,8

78,9 21,1 100,0

12,6 3,4 15,9

5576,4 1581,7 392,0 200,0 7750,1 308041,0

72,0 20,4 5,1 2,6 100,0

1,8 0,5 0,1 0,1 2,5 100,0

és

For information at national and regional level click on a country on the map:

Koncentráció 9.

Koncentráció 8. Z = [ (GDP/head EUátlag − GDP/head régió ) × régió népessége × a vagy b vagy c

•

+ (régió munkanélküliségi rátája – szegény régiók átlagos munkanéküliségi rátája) x (aktív korú népesség száma) x 700€

• Képlet a régi tagállamok részére

Az abszorpciós képesség figyelembe vétele Ország

Lettország Litvánia Észtország Lengyelország Szlovákia Magyarország Csehország Málta Portugália Szlovénia Görögország Ciprus Spanyolország Németország

Egy főre jutó GNI vásárlóerő paritáson EU átlag =100 39.5 42.4 44.4 45.5 51.1 55.7 64.9 73.5 75.2 75.7 77.9 82.5 94.1 108.7

a Felső határ a Korlátoz-e felső határ a GNI berlini képlethez százalékában képest? 3.7893 Igen 3.7135 Igen 3.7135 Igen 3.7135 Igen 3.6188 Igen 3.5240 Igen 3.4293 Igen 3.2398 Nem 3.1498 Nem 3.1498 Nem 3.1498 Nem 3.0598 Nem 2.8798 Nem 2.6098 Nem

A becsült Csökkentés a felső korlát miatt (%) 63 59 48 59 48 24 13

]

• Képlet az új tagállamok számára • Az ország GDP-je 0,035 • 0,035 = az „abszorpciós kapacitás együtthatója

Addicionalitás • Addicionalitás = hozzáadandó jelleg, azaz az országok fejlesztése elsősorban az adott ország feladata, az EU ehhez csupán kisebb mértékben hozzájárul • A mai valóságban ez nem mindig sikerül.

Addicionalitás • Az addicionalitás két (makro és mikro) értelmezése: • Makro: a tagországok nem csökkenthetik saját fejlesztési ráfordításaikat azokon a területeken, amelyeket az EU támogat (az EU támogatás nem azok helyett, hanem azok mellett használandó fel) • Mikro: Nem lehet (a képzésen, vagy néhány szociális kérdésen kívül) olyan projekt, amely kizárólag EU támogatásokból épül. A nemzeti hozzájárulás mindenképpen szükséges.

Addicionalitás • • • • • • •

A maximum EU támogatás összege: Konvergencia régiók esetében: Nem profitorientált beruházás: 85% Profitorientált beruházás: 35% Nem konvergencia esetben: Nem profitorientált: 50% Profitorientált: 25%

Partnerség

Programozás (tervezés)

• Az EU támogatott projektek kidolgozásába és megvalósításába be kell vonni mindenkit, akinek feltehetően abból előnyei, vagy hátrányai származnak (stakeholders) • Ennek fő formája a Monitoring Bizottságba való bevonás • Horizontális és vertikális partnerség

• Az EU támogatás felhasználása hosszú távú programok (tervek) keretében történik • 1989-1993 5 év • 1994-1999 6 év • 2000-2006 7 év • 2007- 2013 7 év

Különbség a szocialista népgazdasági tervezéstől • • • •

Népgazd. 5 éves terv Mindenre kiterjed Fő számszerű célok: Nemzeti jövedelem, reálbér, export, import, ipari, mezőgazdasági termelés, stb. • Mindezek nem a tervezők szándékai szerint alakulnak. • 5 éves terv már első év után már megvalósíthatatlan

• EU távlati program • A terv céljai csak az EU által támogatott beruházásokra, programokra és projektekre terjednek ki. • Ezek finanszírozása, ill. EU hozzájárulása teljes mértékben biztosított, nem függ külső tényezőktől.

A tervezés fő dokumentumai I. • 1. Community Strategic Guidelines CSG (Közösségi Stratégiai Irányelvek). A Brüsszeli Bizottság készíti az egész EU-ra, de csak irányelv mélységű • 2. National Strategic Reference Framework NSRF, tagországok készítik az EU-val egyeztetve. Országok néha „politikai neveket adnak (Új Magyarország Fejlesztési Terv, Széchenyi Terv) • 3. Operatív Programok

A tervezés fő dokumentumai II.

Operatív Programokhoz kapcsolódó Intézmények

• Operatív program a megvalósítás legfontosabb dokumentuma • Ezen belül: prioritások, intézkedések, akciók, projektek • 2007-2013 magyar operatív programok: • Regionális programok 7: Közép-Magyarország, Közép Dunántúl, Nyugat Dunántúl, Dél Dunántúl, Észak Alföld, Dél Alföld, Észak Magyarország • Horizontális programok 8: Gazdaságfejlesztési OP (GOP),Közlekedés (KOP), Társadalmi Infrastruktúra (TIOP), Környezetvédelem és Energia (KEOP), Államreform (ÁROP), Elektronikus Közigazgatás (EKOP), Társadalmi Megújúlás (TÁMOP), Végrehajtás

• Irányító Hatóság (Management Authority) feleős a program megvalósításáért, dönt az elfogadott projektekről és azok támogatásáról. • Monitoring Bizottság. Figyelemmel kíséri, ellenőrzi a program végrehajtását és kisebb változásokat végrehajtja. A partnerségi elv alapján létrehozott testület • Igazoló Hatóság (Certifying Authority) ellenőrzi a kiadásokat és bevételeket • Kifizető Hatóság (Paying Authority • Auditóing Hatóság • Közreműködő szervezetek

Ellenőrzés, értékelés • Ellenőrzés: valamennyi hatóság • Értékelés (evaluation) • Ex ante evaluation: a kezdés előtt, cél és eszközök vajon összhangban-e, EU előírások teljesítve-e? • Mid-term evaluation. Félidőben, előrehaladás megfelel-e a tervben megjelöltnek, ha nem, miért nem? • Ex-post evaluation lényegében azonos célok , de 9 év után (7+2)

Szankciók • Arra az esetre, ha nem a szerződésnek megfelelően és időrendben valósul meg a fejlesztés: • N+2 (N+3) szabály: a projektnek nyújtott támogatást az odaítélés évében és az azt követő második (harmadik) év végéig kell felhasználni. Ellenkező esetben az egészet elvonják. • Kondicionalitás: bármely megállapodás, szabály megsértése támogatás-elvonással jár a strukturális és kohéziós alapokból.

Kifizetés • • • • • • • • •

Utólagos kifizetés elleőrzött számlák alapján Előleg: eredetileg 7%, újak számára 15% 2007 óta új tagállamoknak 30% Kifizetés így is nagyon lassú és bürokratikus Ezért EIB kölcsönök: JASPERS: nagy régióknak, nagy beruházásokra JESSICA: városoknak, közepes beruházásokhoz JEREMIE: kkv-k számára kisebb hitelek JASMINE: mikro-hitelek

Bővítés előtt • Az aqui communataire-t a jelöltnek a felvételi folyamat során kell átvennie és jog- és egyéb rendszereikbe beépíteni. Ez teljesen soha nem sikerül. Mindig vannak un. derogációk, engedélyek bizonyos szánú évre való elhalasztások (mind az EU, mind a jelölt szempontjából. • Az előkészületi folyamat és a tárgyalások alatt a jelöltek az EU-tól támogatásokat, un. előcsatlakozási támogatásokat kapnak.

Bővítés előtt

A regionális politika értékelése

• Előcsatlakozási alapok • PHARE (Poland and Hungary Assistence for the Reconstruction of the Economy) célja a Strukturális Alapokra való felkészítés • ISPA (Instrument for Structural Policies for PreAccession) cél a Kohéziós Alapra való felklészítés • SAPARD (Special Action Programme for Pre-Accession Aid for Agricultural and Rural Development) cél az agráralapokra való felkészítés volt. • CARDS és IPA a Balkáni országok előcsatlakozási támogatása

• • • • • • •

A régiók fejlettségének különbségei a tagországokban

Konfliktusok A keleti bővítés: radikálisan új helyzet a régi keretekben

40%

35%

30%

25%

2000

20%

2007

15%

10%

5%

nd en m ar k Sw ed N en et he rl a nd s D

st ri a

la

Au

Fi n

ai n

an y m

Sp

G er

nd la

ro at ia

Po

C

ga l

nc e Fr a

om

rtu Po

It a ly U

ni te

d

Ki

ng d

l ic

iu m lg Be

ec e

ep ub

G re

R

ze ch C

ia

ov ak ia R om an ia

Sl

ar y

ar lg

Bu

EU

un g

H

-2 7

0%

Az EU regionális politika hozzáadott értéke 1. kohéziós hozzáadott érték 2. politikai hozzáadott érték 3. gazdaságpolitikai hozzáadott érték 4. adminisztrációs hozzáadott érték Kritikák 1. elméleti kritikák (tőkeátcsoportosítás rossz irányú, vándorlás rossz irányú, equivalancia elve sérül) • 2. politikai célokra való felhasználás • 3. pénzügyi, technikai, adminisztratív abszorpció

• - a 12 új közép- és délkelet európai tagország lakossága 103 millió, az EU lakosság 20 százaléka, miközben a közös költségvetéshez való hozzájárulásuk együtt 5,8%; • - 2007-2013. időszakban a 308 milliárd € Strukturális és Kohéziós alapokból 158 milliárd, 51,3 % az új tagállamok részesedése, azaz 140 milliárd € a régi tagállamok befizetéseiből transzfert képez az új tagállamokba; • - a Kohéziós Alapból az új tagállamok részesedése 52,3 milliárd €, a teljes összeg 84,5 százaléka. • - az elsősorban támogatott un. „konvergencia régiók 124 milliós lakosságából 100 millió (80 százalék) az új tagországokban él. • Hatalmas irányú transzfer megy végbe Nyugat és Kelet között

Konfliktusok • A tagországok kezdetben GDP-jük 1,7 százalékát fizetik a közös költségvetésbe, ebből 0,46 százalék szolgál kohéziós célokat (az 1,7 százalék azóta 1 százalékra csökkent), miközben a rászorulók száma 100 millióval nőtt; • Re-nacionalizálás nem!! szociális segélyre redukálás nem!! • Területi kohézió?

Europe 2020 Stratégia • • • • • • • • •

•

•

2010-ben újraindítás, de más célokkal és feltételekkel Célok száma kevesebb és konkrétabb A három prioritás Az okos, tudásalapú növekedés (smart growth); A fenntartható növekedés (sustainable growth); A befogadó növekedés (inclusive growth) Az 5 terület, ahol számszerű célok lettek kitűzve 2020-ra: a 20 és 64 év közötti lakosság 70 %-a legyen aktív kereső; az EU GDP-jének 3 %-át fordítsák kutatásra és fejlesztésre (K&F); a 20/20/20 cél, azaz az üvegház-gázok kibocsátásának 20 százalékos (esetleg 30 százalékos) csökkentése, az energiafogyasztás 20 százalékának megújuló forrásokból való előteremtése és az energiafelhasználás hatékonyságának 20 százalékkal való növelése; A középiskolába nem járó, vagy azt be nem fejező fiataloknak az adott korosztály kevesebb, mint 10 százalékára való csökkentése; a 30-34 éves korosztályból a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 40 százalékra való növelése; a tagországokban élő, saját országuk szegénységi küszöbe alatt élő lakosságnak legalább 20%-kal, az Európai Unió egészében legalább 20 millió fővel való csökkentése.

Europe 2020 Stratégia • Elődje: Lisszaboni Stratégia 2000 • Célok: 10 év alatt Európa a legdinamikusabb, legversenyképesebb, leginkább tudás-alapú gazdaság a világon • Egyik cél sem teljesült, sőt inkább visszaesés történt • Okok: 2008-2009 válság, túl sok cél, nem megfelelő ellenőrzési módszerek, elmaradt a tagországok, régiók, városok bevonása

Europe 2020 Stratégia: Kérdések • Az EU bevétele nem nő. Honnan teremtik meg, veszik el a pénzt a stratégia megvalósítására? • Kohéziós politika alá lesz e rendelve a stratégia megvalósításának. • A Stratégiának nincs semmilyen területi dimenziója • Mennyiben veszélyezteti a legszegényebb régiók felzárkóztatási politikáját? • Hogyan kívánják bevonni az országokat, régiókat, városokat?

60

50

40

Share of agriculture 30

Share of structural, cohesion and preaccession funds

20

10

Agrár- és Vidékpolitika eszközei • 1. Piaci 2. Direkt 3. Strukturális • Intervenció támogatás váltás • Vidékfejl. • 1992-ig ez a fő 1992-2007 2008-? • ez a fő ez lesz a fő?

12

11

09

10

13 20

20

20

20

20

07

06

04

05

03

02

08 20

20

20

20

20

20

20

00

98

99

97

01 20

20

19

19

19

95

94

96 19

19

93

0

19

• Kezdetben legfontosabb politika, amely az EU forrásainak 85 százalékát vette igénybe. • Miért? • II. világháború, tengeri utak blokkolása és éhínségek Európában • Háború után jobboldali kormányok paraszti szavazóbázisa • Európai mezőgazdaság versenyképtelensége • Franciaország különleges súlya

Share of agricultural and structural expenditures in the EU budget 1993-2013

19

EU Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési politika

1. Piaci intervenció • Garantált felvásárlás és felvásárlási ár Import Lefölözés

Megjelölt irányár Garantált felvásárlási ár

Világpiaci ár

Exporttámogatás

Világpiaci ár

1. Piaci intervenció • Cél (Nyugat) Európa önellátása a legfontosabb élelmiszerekből • Dinamikus agrártermelés növekedés • Lefölözés az EU-nak is jelentősbevétel • 1975-re a kitűzött célt elérik, de a piaci intervenciót tovább folytatják. • Világ többi országai ezt az elfogadhatatlan protekciót támadják? • EU számára is egyre tarthatatlanabb, mert most már az export-támogatás nagyobb, mint a lefölözés. Növekvő feszültség az EU büdzsében. Továbbá e rendszer terheit leginkább a lakosság érzi, amely sokkal drágábban jut élelmiszerekhez, ha lefölözés nélküli import lenne.

2. McSharry reform: a termék és direct támogatás • „Történelmi alapú” támogatás • Gazdák nyilatkoznak: mekkora földjük van és azon mit termeltek a múlt 1-2 évben, hány állatuk van, stb. • Az EU felméri mennyi volt az egyes termékek átlagos termésátlaga az adott régióban, majd elhatározza, mennyi támogatást ad az adott régióban 1 hektárra a különböző termékekre, ill. állatokra. A jövőben ennek megfelelően támogatják a gazdákat, akkor is, ha mást termelnek, vagy nem is termelnek. • E támogatási mértékeket lassan, fokozatosan, növényenként differenciáltan, de csökkentik. • Amennyit csökkentenek, annak nagyobb részét a gazdáknak visszaadják, de most már nem termék, hanem személyre szóló támogatás formájában. Ez adaj ma már az agrártámogatások 70 százalékát. • Miért történelmi?

2. Piaci intervenció • A termelés kvótákkal való szabályozása, hogy ne legyen túlkínálat és alacsony árak. • Gabonánál: a terület és országosan • Tej, tejtermék, olivaolaj, bor és cukor: elvileg gazdákig lebontott szigorú kvóták • Példa: cukor (11 cukorgyárból 1 maradt. Harc a kvótáért) • Kötelező felvásárlás (magyar gazdák 20072008-ban)

EU bővítés • Új tagállamokban a mezőgazdaság nagyobb jelentőségű, az agrárnépesség nagyobb volt. Többségükben nettó agrárexportjuk volt, és a piaci intervenció a nettó agrárexportőröknek kedvez. • Közben azonban a nettó agrárimportjuk drámaian csökkent. • A felvásárlási garancia továbbra is érvényes, de ha az új tagok az arra való támaszkodást túlságosan igénybe veszik, az EU változtat a szabályozáson.

EU bővítés: a kritikus kérdés, a direkt támogatás

EU bővítés: a kritikus kérdés, a direkt támogatás

• 2002.tárgyalások: az EU nem szándékozik az új tagoknak direkt támogatást adni. • - mert az eredetileg kárpótlásként szolgált és az új tagországoknál nincs miért kárpótolni • - mert a jövedelmekben drámai és indokolatlan eltolódás lenne a parasztgazdák irányában • Mert nincsenek olyan dokumentumok, adatok, aminek alapján a gazdáknak járó direkt támogatást meg lehetne állapítani. • Mindez igaz, de hja az új tagállamok nem kapnak direkt támogatást az a fentieknél jóval nagyobb feszültség és méltánytalanság lenne

• Az elért kompromisszum Az első évben az új tagok gazdái a régiek direkt támogatásának 30 %-át kapják. • A következő 4 évben ez az arány évenként 5 százalékkal, a következő öt évben évente 10 százalékkal nő, és így eléri a régi gazdák 100 %-át. • Az EU hozzájárult, hogy az új tagok saját forrásaikból azt 30 %-kal kiegészítsék, így a régi EU színvonalat nem 10, hanem 7 év múlva érik el.

Direkt támogatás az új tagok számára

EU bővítés: a kritikus kérdés, a direkt támogatás • Hogyan oldható meg az adatok hiánya? • Az új tagországok – Szlovénia kivételével – nem termék utáni, hanem föld utáni direkt támogatást kapnak. • Minden gazdának egy légi fényképen meg kell jelölnie melyik területet műveli, vagy van a birtokában. A nehézségek és dupla megjelölések megoldása után kizárólag a megjelölt terület nagysága után kapják a támogatást. Az első évben 25 ezer Ft. per hektárt az EUtól, ugyanennyit a magyar kormánytól. A hazai támogatás nem föld-alapú, hanem a termék rendszer alapján nyújtják.

100 90 80 70 60 50 45 40 35 30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

SAPS kontra SPS

SAPS kontra SPS

• SAPS (Simple Area Payment Scheme) az új tagállamok támogatási rendszere. • SPS (Simple Payment Scheme): a 2007-ben bevezetett új általános rendszer. • Ez is alapvetően föld alapú, de: a SAPS nem veszi figyelembe az állatokat, az SPS igen • A támogatás függ attól is, hogy milyen környezetkímélő lépéseket tesz a gazda (cross compliance). • Egyértelművé tették, hogy a támogatás a földet a rendszer bevezetésének időpontjában megművelőnek és nem a föld tulajdona alapján jár.

• Magyarországon a kárpótlásnak köszönhetően mintegy 1 millió földtulajdonos van, de csak 200 ezer a mezőgazdasági tevékenységből élő gazda. A nem mezőgazdasági tevékenységet folytató tulajdonosok az SAPS-ban voltak érdekeltek, a gazdák az SPS-ben. 2009-ben (az előző) kormány az SPS mellett döntött, az (akkori) ellenzék az SAPS fenntartása mellett. Az Alkotmánybíróság meg semmisítette a kormányzati döntést, így maradt az SAPS.

Strukturális váltás, vidékfejlesztés

Strukturális váltás, vidékfejlesztés

• Az EU mezőgazdasági támogatási alapja, EMOGA két részből áll. A Garancia rész a piaci intervenciót és a direkt támogatásokat foglalja magában, az Orientáció rész a mezőgazdasági szerkezetváltást és vidékfejlesztést szolgáló beruházásokat. Az alapítók úgy gondolták, hogy kétharmad lesz a Garancia, egyharmad rész az Orientáció. Ezt azonban soha nem sikerült elérni, mert a tagállamok kormányai és a gazdák is a Garanciában voltak érdekeltek. Így a régi tagországokban a mai napig a Garancia teszi ki a 92 százalékot, az Orientáció csak 8 százalék. • Az új tagországoknál ez az arány 50-50 százalék. • Miért?

• 2007-től a két rész szétvált • EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) • EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) • Ugyanakkor a Vidékfejlesztés a Strukturális Alapoktól a mezőgazdasághoz lett áthelyezve. • Sokan ezt a döntést kritizálják, mert a városok fejlesztése el lett választva környezetük fejlesztésétől. A kérdésről folyik a vita az EUban.

Határmenti és transznacionális együttműködés

Regions eligible for cross-border cooperation support

• .

Transnational cooperation spaces • Köszönöm a figyelmüket • Jó dolgozatírást!