REGIONÁLIS (AGRÁR)INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE

Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Fórum

Gödöllő, 2004. augusztus 25-27.

REGIONÁLIS (AGRÁR)INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE Orosz Erika, [email protected] Szent István Egyetem Gödöllő

1. Bevezetés A fejlett országokban az elmúlt 5-10 évben az infokommunikációs eszközök robbanásszerű terjedése volt tapasztalható, amivel Magyarország csak a mobiltelefónia terén tudott csak lépést tartani. Számítógép-ellátottság tekintetében Magyarország jelentős lemaradásban van. Az EU -ban átlagosan háromszor annyi gép jut 100 főre, mint nálunk. Az új csatlakozott országok között a nyolcadik helyen állunk megelőzve Lengyelországot, Litvániát, Bulgáriát, Törökországot és Romániát. A közép- és kelet-európai (KKE) szélessávú Internet-piacon a hozzáférések számában és értékében a KKE piacot Lengyelország és Magyarország vezeti. A penetráció mértéke ezzel szemben a kisebb országokban magas. Szlovénia és Észtország broadband - ellátottsága már most eléri a nyugati-európai átlagot. A modern kommunikációs médium is egyre fontosabb szerephez jut a mezőgazdaságban. A kihívás abban rejlik, hogy az adott problémának megfelelő információforrást kell megtalálni. Releváns döntéseket csak akkor lehet meghozni, ha valaki úm. „jól informált”. Ma az információs társadalmak korában - világszerte több mint 200 millió Internet-használóról tudunk – a gazdálkodók aránya az Internet-használók között is megnőtt. Ez nem csak arra enged következtetni, hogy a gazdálkodók próbálnak minél több új információhoz hozzájutni, hanem arra is, hogy részükre ugyanúgy létre kell hozni egy információs rendszert, amely segítségével nem kell oly mértékben megküzdeniük az Internet révén rájuk zúduló töméntelen mennyiségű adattal, információval. E rendszer által célorientáltan, rendszerezve, aktualizálva tudnak a szükséges minőségi és mennyiségi információhoz jutni. A hazai online agrárinformációs kínálat elemzésével arra az eredményre jutottam, hogy ma Magyarországon nem létezik egy egységes online agrárinformációs rendszer, míg ezzel szemben Németországban nemhogy jelen van ez a médium, de nagyon sikeresen működik is. Ezt támasztja alá a high-techről szóló aktuális információ is: Németországban, az agrárgazdaságban 4 gazdálkodó közül 3 rendelkezik számítógéppel. 2003-as felmérések szerint a német agro - háztartások 61%-ban rendelkezik Internet-hozzáféréssel, ez a nemzeti háztartásokat tekintve 46% jelent. A mobiltelefont illetően ez az érték 78%, ami 5%-kal haladja meg az összes háztartásra jellemző értéket.1

1 Statistisches Bundesamt: High-Tech auf dem Bauernhof: Drei von vier Landwirten besitzen einen PC Pressemitteilung vom 27. Mai 2004; http://www.destatis.de/presse/deutsch/pm2004/p2450024.htm

1



1.1. Alapfogalmak, definíciók Az informatikai rendszer információknak, a velük kapcsolatos információs eseményeknek, a rajtuk végrehajtott információs tevékenységeknek, az előzőekkel kapcsolatos erőforrásoknak, az információk felhasználóinak, illetve a fentieket szabályozó szabályoknak és eljárásoknak szervezett együttese.3 Ahhoz, hogy megértsük a fent említett definíciót szükséges értelmeznünk a rendszer egyes összetevőit. Az információ mindig az aktuális adatnak a régi ismeretekhez való kötését jelenti, mindig új ismeret. Az esemény és a tevékenység egymáshoz képest relatív fogalmak, ezért a két faktort nem lehet egymástól függetlenül szemlélni. Az információval kapcsolatos tevékenység közé tartozik a tömegtájékoztatás, a távközlés és még a sokszorosítás is. Az informatikai rendszer tulajdonképpen nem más, mint az események és a tevékenységek végtelen láncolata. Az élet bizonyos területeit illetően az a nézet terjedt el, hogy a rendszer és az erőforrás kapcsolata lényegét tekintve a cél és az eszköz viszonyának felel meg. Az is közismert, hogy a cél és az eszköz fontossági sorrendje néha megfordul az emberi tudatban, vagyis az erőforrás veszi át a rendszer elsődleges szerepét. Miért kellett mindezt megemlítenünk? Azért, mert az informatikai rendszerekre adott korábbi definíció egy bizonyos értelemben ellentmondásos. A szó tágabb értelmében az adat, az esemény, a tevékenység, a felhasználó és a szabály e rendszernek nem csak tényezője, hanem egyben erőforrása is. Szűkebb értelemben erőforrásnak tekintjük a rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges időt, pénzt és technikai eszközöket. Az azonos kategóriába tartozó elemei a rendszernek is viszonyban állnak egymással. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók a rendszeren belül is sajátos rendszert alkossanak. Felhasználó az, akinek az érdekében készül a rendszer. Az adott szervezetben a kezelt ismeretekkel közvetlen módon kapcsolatban álló személyek a szó szűkebb értelmében vett alkalmazási felhasználók. Ha felhasználóról beszélünk, akkor nem csak a számítógép kezelőjére, hanem az ismeretek használójára gondolunk. Az informatikai rendszer nem csak az adatoknak és a velük kapcsolatos eljárásoknak a szervezett együttese. Az erőforrás és a felhasználó is a rendszer része. Az ismeretek értelmezhetősége és az azok kezelésére vonatkozó megkötések miatt, az emberek nehezen, de mégis elfogadják az adatokra és az eljárásokra vonatkozó szabályokat.4 2. A téma aktualitása, célkitűzés Az információs rendszer-fejlesztés egyik fontos kérdése, hogyan valósul meg az egymással hierarchikus kapcsolatban álló egységek saját rendszereinek, illetve az egységek közötti kapcsolatok kialakítása. A kellően át nem gondolt rendszerfejlesztés következményeként szükségtelen redundancia alakulhat ki, illetve a több forrásból összegyűlő adatvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázását nehezítő inkompatibilitás. Regionális és szervezeti információs rendszerek: A regionális szervezetek kétirányú kapcsolatban állnak az egyes szervezetekkel (vállalkozásokkal); egyrészt bizonyos adatokat gyűjthetnek működésükről, másrészt ezen adatok meghatározott körét, illetve külső forrásokból szerzett adatokat szolgáltathatnak számukra. Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban a következő 2 3

Dr. Halassy Béla: Ember-Információ-Rendszer , Budapest, IDG Kiadó 1996, p. 43 Dr. Halassy Béla: Ember-Információ-Rendszer , Budapest, IDG Kiadó 1996, p. 51, 56, 60, 65, 66, 72, 77

2



részterületek érintettek: az adatkezelési és adatszolgáltatási jogosultságok kezelése, az adatmenedzsment ITC - infrastrukturális kérdései (megfelelő sebesség, a biztonság garantálása), az adatszolgáltatás szabványosítási szükségessége és az adatok továbbfeldolgozásának humán vonatkozásai. Az agrárgazdaság vonatkozásában a regionális információs rendszerek jelentősége a következőkben foglalható össze: Nemcsak a magyar kormányzati döntéshozatal szintjén fontos rendelkeznünk egy megbízható, gyors, regionális információs rendszerrel, hanem az EU döntéshozó szervei számára is nélkülözhetetlen egy regionális agrárinformációs rendszer (vö. SPEL, RAUMIS, CAPRI, WATSIM). Ennek felhasználói közé sorolhatók a gazdálkodók, szaktanácsadási szervek, kormányzat, természetesen azonban az egyes felhasználók információs igénye eltérő. Az információhiány következtében növekedhetnek a költségek, minőségi problémák merülhetnek fel, illetve irreális döntések születhetnek Napjainkban a magyar vidéki térségek, és az agrárium szereplői olyan problémával küzdenek, amelyre az információs társadalom kiteljesedése megfelelő választ nyújthat. A gazdálkodókat, a vidéki népességet segítő szolgáltatások fejletlenek, az ágazati és vidékfejlesztési információk hiányosak, nehezen hozzáférhetők.4 A modellnek lehetővé kell tennie a különböző adatforrások (adatok, IKT, HR) összefogását. A modell szükségességét indokolja: -

Az információ minőségi javulása, a hozzáférhetőség biztosítása. Az állandóan növekvő információs igény, amely a versenyképes termeléshez elengedhetetlen tényező. - A gazdálkodókat érintő politikai keretfeltételek folyamatos változása. - Az információhiány következményei. A rendszer kialakításának szakaszai: - A célcsoportok meghatározása és információs igényeinek felmérése. - A régió információs rendszerének felmérése. - A prototípus realizálása: - Adatbázisok felmérése. - Az összeállított primér adatok szekunderré alakítása. - Prototípus létrehozása. - A modell publikálása az Interneten, a már régóta sikeresen működő MIAÚ-n. A kutatás által létrehozandó termékek és szolgáltatások a következők: - Regionális információs rendszermodell (adatbázis) - Regionális információs rendszermodellre (adatbázisra) épülő online szolgáltatás.5 Egy (agrár)információs rendszer létrehozásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat. Az adat értékét a gazdasági hasznosulása mutatja meg, így célszerű a célcsoportok igényeiből kiindulni. A lehetséges felhasználók:

4

Pető István, Orosz Erika, Pisartsov Andrei (SZIE GTK GMI GINT SZIE GSZDI): Az online szolgáltatásokra alapozó döntéstámogatás komplex modellje (Vállalati és regionális információs rendszerek fejlesztési aspektusai); MIAÚ - MAGYAR INTERNETES AGRÁRINFORMATIKAI ÚJSÁG No. 67. - 2004. Március / March 2004 5 Orosz Erika: Kutatási munkaterv MIAÚ - MAGYAR INTERNETES AGRÁRINFORMATIKAI ÚJSÁG No. 59. - 2004. Július http://miau.gau.hu/miau/59/oephd2003.doc

3

Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Fórum -


Agrár-felsőoktatás Gazdálkodók, termelői szervezetek Szaktanácsadási szervek Közigazgatási szervek (tartalomszolgáltatók) Potenciális befektetők, vállalatok.

Ebben a tanulmányban az általam kialakított célcsoportok első kategóriájának – agrárfelsőoktatás - igényének feltérképezésére fókuszálok. Az egyes kategóriák szereplőinek természetesen eltérő információs igénye van. Az igényfelmérés után állami támogatással adatbázisokat kell(ene) létrehozni. Az adatokon kívül az alábbi információcsoportok biztosítása lenne célszerű az egyes ágazatokat (mezőgazdaság, kertészet, erdészet, élelmiszer, bio) külön kezelve: -

-

Piaci (pl. fogyasztói, termelői árak, exportértékesítési lehetőségek, inputköltségek, ingatlan vételi ár…) Termelési (Agrometeorológiai, növényi betegségek előrejelzése, talajtípusoknak megfelelő vetőmag és műtrágya-adatbázis) Közgazdasági (kereslet-kínálat, jogszabályok, űrlapok, finanszírozási, Pályázatfigyelés, Pályázatkészítés, Támogatásokkal kapcsolatos ügyleírások, címek, egyéb dokumentumok adatbázisa, példatár az egyes támogatási formákra, Konferenciák, fórumok, kiállítások) Nemzetközi jellegű (forecast, céginformáció, árupiaci információ, konferenciák, fórumok, kiállítások)

A mezőgazdasági vállalkozásoknak speciális információ szükséglete van, amely az Interneten keresztül rendszerezés nélkül már nem prezentálhatóak. Ezek a speciális információk iránti szükséglet folyamatosan növekszik. A német tapasztalatok szerint az Interneten kínált általános információk a menedzserek számára sem kielégítő. Erre megoldás lehetne egy tudásmenedzsment keretében kialakításra kerülő portál. Nem szabad elfelejteni, hogy egy linkeket tartalmazó weboldal még nem portál. A portálnál információs többletérték realizálható, amennyiben további funkciók (interakció, tranzakció, online keresés, személyre szabott kezelői felület..) léteznek. 3. Anyag, Módszer A téma összetettsége szükségessé teszi, hogy a felmérés és feldolgozás során kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt felhasználásra kerüljenek. A kutatás megszervezése során, miután tételesen meghatároztam, hogy a vizsgálathoz milyen információra van szükség, meg kell határozni, hogy milyen forrásból lehet megszerezni a szükséges adatokat és tájékoztató anyagokat. Az információgyűjtés költség és időigénye miatt első lépésben a már rendelkezésre álló adatok összegyűjtésére kerül sor. A szekunder információk birtokában eldönthető, hogy mindez elégséges-e a vizsgálathoz, vagy további adatfelvétel szükséges. A helyzet felmérésének feladatterve: - szekunder adatok összegyűjtése a rendszer összetevőiről - a szükséges primer adatok körének meghatározása

4



3.1. Probléma A meglévő adatok nem bizonyulnak elegendőnek az informatikai rendszer helyzetének leírásához, a szükséges információ más kutatási módszer segítségével gyűjthető össze. Mivel a legkevesebb rögzített adat a felhasználók szokásairól és az általuk használt információkról van, ezért a kutatás célja a felhasználói szokások minél teljesebb körű leírása. A különböző kutatási módszerek, mint például a kérdőíves és a megfigyeléses eljárás közül a kérdőíves vizsgálatot tartom a legmegfelelőbbnek a vizsgálat végrehajtásához, az alapsokaság jellemzőit szem előtt tartva. A kérdőíves vizsgálat az elérhető legjobb módszer alapsokaság leírásához, mivel a közvetlen megfigyeléshez túlságosan nagyméretű az alapsokaság.. A kérdőíves vizsgálatok nagyszerűen megfelelnek nagyobb alapsokaság attitűdjeinek mérésére, előnye közé tartozik a gazdaságosság, az elérhető nagy adatmennyiség, valamint az összegyűjtött adatok standardizáltsága. 3.2. Vizsgálat alanyai és a mintavételi eljárás A kérdőíves vizsgálat alanyait a SZIE-GTK Gazdasági Informatika c. Tantárgyat hallgatók köre képezheti. Az alapsokaság nagysága és a hallgatók heterogenitására, összetételére vonatkozó információk hiánya miatt teljes körű mintavételre nincs lehetőség, ezért el kell dönteni, hogy a különböző mintavételi eljárások közül melyik felel meg leginkább a kutatás céljának. Cél, hogy az alapsokaságból úgy válasszam ki a vizsgált elemeket, hogy a minta leírásai jól jellemezzék magának az alapsokaságnak a paramétereit, a felmérés szempontjából releváns jellemzők alapján. A valószínűségi mintavétel növeli a siker esélyét, és a siker valószínűségének mértéke is megbecsülhető. Az eljárás kulcsa a véletlen kiválasztás, mely során minden elemnek minden más eseménytől függetlenül egyforma az esélye arra, hogy kiválasztásra kerül. Mivel az alapsokságunk összességét tekintve homogén részcsoportokra tagolódik (évfolyamok), ezért a rétegzett véletlen kiválasztási módszer a célnak megfelelően, sikerrel alkalmazható. A rétegzés arra szolgál, hogy a sokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osszuk fel, és mindegyikből megfelelő számú elemet válasszunk ki 3.3.Kérdőív lekérdezése Feltételezem, hogy az alapsokaság 20%-ának vizsgálata megfelelő biztonsággal jellemzi majd azt. A SZIE-GTK Gazdasági Informatika c. Tantárgyat nappali és levelező oktatási formában hallgató (akik már abszolválták, azokkal is kalkulálok) hallgatók összlétszáma kb. 500 fő, Ahhoz, hogy évfolyamonként 20%-nyi értelmezhetően kitöltött kérdőívet (100 db-ot) kapjak, meg kell határozni, hogy minimálisan hány kérdőív elégséges. Tapasztalataim szerint az önkitöltős kérdőíves felmérések válaszadási aránya viszonylag alacsony, ezért szükségesnek tartom, hogy a kérdőívek egy részét kérdező biztos(ok) (pl. évfolyamfelelős diák) segítségével töltessük ki. A megkérdezéses vizsgálat előnyei, hogy kevesebb a hiányos kérdőív, kevesebb a félreértett kérdés, általában magasabb a visszaküldési arány, s nagyobb a rugalmasság.6 Mivel az önkitöltős kérdőívek gyorsak, nincs kérdezőbiztosi torzítás; valamint a névtelenség és az egyedüllét lehetősége elősegíti az őszintébb választ, így a kutatás kezdetén a kérdőívfelvétel e módját alkalmazom. A kérdőíveket évfolyamonként

6

Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó 2000, p. 286, p. 300, p. 301

5



egy-egy évfolyam-előadás előtt tervezem kihelyezni, beszedése pedig automatikusan, a kérdőívek gyűjtőládába történő bedobásával történik. Abban az esetben, ha a válaszadási arányok nagyon alacsonyak, és feltételezésem beigazolódik, akkor a további adatfelvételt kérdezőbiztossal végeztetem el. Minden évfolyamból felkérek 1-1 hallgatót a kérdőívek kitöltetésére. A kitöltést segítő személyeket gondosan fel kell készíteni, hogy jól ismerjék a kérdőívet, pontosan a kérdőív megfogalmazását kövessék, a válaszokat pedig szó szerint jegyezzék. 3. 4. Kérdőív Ezzel a kérdőívvel szeretném feltárni a magyarországi régiók agrárgazdasági szereplőinek információs-és kommunikációs technológiai (IKT) ellátottságát, szokásait, esetleges korlátozó tényezőket és félelmeket az IKT - val szemben. A kutatás tudományos célból készül, az eredmények statisztikai módszerekkel kerülnek kiértékelésre, mely összefoglalóját kérésére elektronikus úton eljuttatom Önnek. Vizsgált populáció:

A mintavételi keret: A mintaételi módszer: A minta nagysága: Adatgyűjtés módszere: Kérdezőbiztosok: Lekérdezés időtartama: Időpontja: A kérdőív kitöltéséhez

Jelen esetben a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Informatika c. tantárgyat hallgatók köre Később ennek alapján: Magyarország (régiók: Nyugat - Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél- Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak - Alföld, Dél - Alföld, Közép - Magyarország) Németország (Bayern, Baden-Württemberg, Hessen) Ausztria (Niederösterreich, Burgenland, Steiermark, Wien) Kb. 500 fő Egyszerű, véletlen, rétegzett mintavétel 100 önkitöltős kérdőív: 400 db Kérdezőbiztossal lekérdezett kérdőív: 100 db 2 - 4 fő 2 x 5 nap 04. 11.04 – 04.11.08.; 04.11.11.-04.11.15. kb. 8 – 10 perc szükséges.

KÉRDŐÍV Vizsgálandó célcsoportok: - Agrár felsőoktatás - Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok - Mezőgazdasági gazdálkodók - Szaktanácsadási szervek - Agrár felsőoktatás Kérem jelölje meg az Önre leginkább jellemző adatot. Kérem, adja meg, mely megyében és településen folytatja tevékenységét: (Kérem, NE ADJA MEG NEVÉT, CÍMÉT!!!) MEGYE:

TELEPÜLÉS:

Hipotézis: Az életkor, az iskolai végzettség és a birtokméret befolyásolja az informatikai eszközök használatát.

6



1. Életkora (egyszeres választás): 20 év alatt 21-30 31-40 41-50 50 év felett 2. Legmagasabb iskolai végzettsége (egyszeres választás): Általános iskola Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem Egyéb 3. Nyelvismerete (Kérem, tegyen X - t a megfelelő cellába!) Angol Német Francia Olasz Megfelelő Nagyon jó 4. Cégének társasági formája (egyszeres választás) Egyéni vállalkozó Őstermelő Családi gazdaság Bt, Kft, Kht, Rt Szövetkezet Egyéb:......................................... 5. Üzemméret (Kérem, tegyen X - t a megfelelő cellába!) Üzemméret saját tulajdon

Egyéb:……………………

bérelt terület

Nagyon kicsi (0 - 4 ha) Kicsi ( 4 - 8 ha) Közepes ( 8 - 40 ha) Nagy (40 - 100 ha ) Igen nagy (100 ha - ) 6. Foglalkoztatottainak száma (fő) (egyszeres választás) 0-10 11-50 51-300 3007. Ágazat (Kérem, a növénytermesztés esetében adja meg az ágazatok méretét hektárban, míg az állattenyésztés esetében a pillanatnyi állatlétszámot darabban) Szántóföldi Kertészet Egyéb RostIpari Olajos Szántóföldi Üvegház Ültetvény Gabona Növénytermesztés növény növények magvak zöldségtermesztés (hektár)

Állattenyésztés (darab)

Szarvasmarha Tejelő Hízó

pulyka

Baromfi kacsa, liba

csirke

Sertés

Egyéb juh, kecske …

8. Számítógéppel rendelkezik –e a vállalkozásban, ill. magánszemélyként? (többszörös választás)

7


Gödöllő, 2004. augusztus 25-27. Igen Nem, mert

Információ hiánya (beszerzéssel, szervízeléssel kapcsolatban) Anyagi okok (túl drága) Ismeretek hiánya (felhasználással kapcsolatban) Bizalmatlanság Vállalkozási méret Egyéb: ..................................... 9. Telefonnal rendelkezik-e a vállalkozásban, ill. magánszemélyként? (többszörös választás) Igen Mobil Vezetékes Nem 10. Internet hozzáféréssel rendelkezik-e a vállalkozásban, ill. magánszemélyként? (egyszeres választás) Igen Nem 11. Átlagos számítógép és Internet-használat hetente? (egyszeres választás) 0-2 óra 3-7 óra 8-14 óra 15-21 óra 2112. Saját számítógépes ismeret megítélése (egyszeres választás) Nagyon jó Jó Kielégítő Elégséges Hiányos Nem megfelelő 13. Részt vett-e számítógépes tanfolyamon? (kérem, tegyen X - t a megfelelő cellába) Részt vett-e számítógépes Részt vett-e Internetes tanfolyamon? tanfolyamon? NEM IGEN, 1 éven belül IGEN, 1 – 2 év belül IGEN, 2 évnél régebben 14. Az Internet használatának célja (kérem, tegyen X - t a megfelelő cellába) Soha Naponta Hetente Havonta Évente 1. Információellátás, adatgyűjtés (időjárás, piaci, pénzügyi információk gyűjtése) 2. Információcsere (pl. más gazdákkal, versenytársakkal) 3. Beszerzés (áru, eszköz) 4. Értékesítés (Saját termékek)) 5. Online ügyintézés (home banking, adóbevallás) 6. Logisztika (szállítás) 7. Kapcsolattartás partnerekkel, vevőkkel, kollégákkal (levelezés)

8



15/a. Milyen szoftvereket használ? (többszörös választás) Standardszoftver (MS Office) Banki ügylet Trágyázás tervezése Könyvelés Birtoknyilvántartás Állattartás irányítása Takarmányozás / Takarmányadag számítás Tanító-, és gyakorlóprogram Precíziós farmgazdálkodás /GPS – Szoftver 15/b. Milyen szoftvereket tervez beszerezni? (többszörös választás) Standardszoftver (MS - Office) Banki ügylet Trágyázás tervezése Könyvelés Birtoknyilvántartás Állattartás irányítása Takarmányozás / Takarmányadag számítás Tanító-, és gyakorlóprogram Precíziós farmgazdálkodás /GPS – Szoftver 16. Információs-, és kommunikációs technológiák elfogadásának problémái és feltételezett okai (többszörös választás): Képzés / oktatás hiánya Nagy időigény Számítógéphez szükséges szakértelem hiánya Nem felhasználóbarát Magas beszerzési költség Az alkalmazásnak nincs ökonómiai előnye A(z) cég-/ üzemvezetés számára nincs hasznosítható információ Nyelvismeret hiánya Egyéb........................................ 17. Új szoftverekkel szemben támasztott legfontosabb elvárások (többszörös választás): Könnyű elsajátíthatóság Ne legyen kompatibilitási probléma az addig az üzemben használt szoftverrel Alacsony költség Az adott üzemi követelményekhez a legjobban illeszkedjen Kevés ráfordítás az állandó adatkezelés során A gyártó szervízelési szolgáltatást kínáljon

Amennyiben kéri, akkor a kérdőív kiértékelését elektronikus úton elküldöm Önnek, ez esetben kérem, adja meg az elérhetőségét:Email címe:__________________________@_______________________________ Köszönöm, nem kérem a kiértékelést

Az adatokat az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kezelem, harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adom ki. Köszönöm, hogy válaszával hozzájárult a felmérés elvégzéséhez. észrevételét, véleményét, kérdéseit az alábbi email címre küldheti: [email protected] Köszönettel: Orosz Erika

3.5. Adatfeldolgozás és az adatelemzés módszerei Az adatok feldolgozásának első lépése a beérkezett kérdőívek formai és tartalmi ellenőrzése. A formai ellenőrzés során meg kell vizsgálni, hogy megkérdezettek minden 9



kérdésre olvasható választ adtak-e, a tartalmi ellenőrzés célja pedig az egymásnak ellentmondó válaszokat adók kiszűrése. Ezt követi az adatok kódolása, mely válaszok statisztikai feldolgozását teszi lehetővé.7 A legismertebb adatfeldolgozást segítő számítógépes programcsomag az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences), a Statisztikai Programcsomag a szociológiai tudományok számára8, és a MINITAB statisztikai programcsomag, melynek alapvető célja adatok statisztikai vizsgálatának és értékelésének a támogatása grafikus és matematikai eszközök segítségével9. A klasszikus többváltozós ökonometriai elemzési módszerek közül a főkomponens- (ill. a diszkriminancia-) analízissel vizsgálom bizonyos (önkényes) mutatók (kérdőív alapján kiválasztott) alapján bizonyos (önkényesen választott) objektumok (régiók) csoportosíthatóságát, melyet a Gazdasági Informatika Tanszék saját fejlesztésű objektum-összehasonlító módszerével (COCO)10 elvégzett vizsgálat eredményével hasonlítok össze.11 A kérdőívet megpróbáltam úgy megszerkeszteni, hogy a feldolgozás során az adatok könnyen kódolhatóak és rögzíthetőek legyenek. Az adatok rögzítése után következik az érdemi adatfeldolgozás, melynek eredményeképpen csoportosított adathalmazt kapunk. Az adatfeldolgozás célja, hogy azok alapján megfelelően leírható legyen a felhasználókat jellemző szokásokat. Ezek ismeretében már meghatározott valószínűségi szinten jellemezhető az alapsokaság. Az adatok azonban csak a mintára vonatkozólag tekinthető érvényesnek! 3.5.1.A felmérés idő- és feladatterve Téma meghatározása, probléma felvázolása: 1 nap Vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása: 3 nap Kutatási módszer megválasztása: 1 nap Meglévő adatok vizsgálata: 6 nap Populáció és mintavétel: 1 nap Kérdőív összeállítása: 10 nap Kérdőíves adatgyűjtés az elemzéshez és értelmezéshez: 10 nap Adatfeldolgozás (adatok feldolgozás és elemzés céljára alkalmas formára hozása):21 nap Adatok elemzése, következtetések levonása: 21 nap Alkalmazás: az eredmények ismertetése: ?

4. Eredmény A potenciális felhasználóknak, köztük a mezőgazdasági szereplőknek is fel kell ismerniük, hogy az Internet is csak egy eszköz arra, hogy a kommunikációt, információáramlást, a munkát megkönnyítse, mely által nagyobb jövedelem realizálható és javulhat az életszínvonal. Mint minden más hasonló eszköz csak akkor hasznosul, ha konstruktív módon stabil etika mellett használják. Az Internet használata hosszútávon alacsonyabb 7

Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, p. 68 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 2000, p. 591 9 Harnos Zsolt: Biometriai Módszerek és alkalmazásaik MINITAB programcsomaggal, 1993, p. 8 8

10

Pitlik László, Orosz Erika, Pető István, Andrei Pisartsov: Comparative analysis of some Hungarian regions by using „COCO” method University of Gödöllő, Hungary, Medium on Internet for Agrarinformatics in Hungary - ISSN 1419-1652, Nr.68. – 2004, http://miau.gau.hu/miau/68/praga2004.doc 11 László Pitlik: Component-based Object Comparison for Objectivity, COCO-2004, Medium on Internet for Agrarinformatics in Hungary - ISSN 1419-1652, Nr.66. – 2004/a, http://miau.gau.hu/miau/66/gil2004kurz.doc

10



kommunikációs költséghez vezethet, javulhat a partnerek kapcsolata és globális ismereteik nagyobb mértékben, és gyorsabban bővülnek ki. Rugalmas munkaidő kialakítása, virtuális teamek létrehozása optimális know-how-val a produktivitás növekedését eredményezik. A kutatás által létrehozandó termékek és szolgáltatások a következők: Regionális információs rendszermodell (adatbázis) és Regionális információs rendszermodellre (adatbázisra) épülő online szolgáltatás. A régiók közötti versenyben a releváns döntések gyakran a pontos, hiteles információtól függenek. Célom a döntésekhez szükséges legalapvetőbb információk összeállítása az egyes régiókat illetően. Kutatásom során az alábbi eredményeket várom: -

Magyarország 7 régiójában az egyes felhasználói csoportok információs igényének kimutatása, ennek összevetése Németország tartományaiban tapasztalt információs igényekkel. Felhasználói és piaci igények részletes ismerete. Magyarország 7 régióját átfogó – az igényekhez illeszkedő - modell kifejlesztése. A modell tesztelése gyakorlati körülmények között. Tudásbázisok, Kutatóközpontok, mezőgazdasági vállalkozók közreműködésével. A modell megvalósíthatóságára vonatkozó kalkuláció készítése.

A modell megvalósítástól várt eredmények: Az agrár-vertikumban tapasztalható információs hiány csökkenése. Æ Optimális információ-ellátottság. Megbízható, aktuális információellátás. Információs többletérték. - Megalapozott, reális stratégiai döntések. Költségoptimalizálás. EU- konformitás. - A nemzetközi kapcsolatok és a piacra jutás esélyeinek javítása. -

Irodalom 1

Statistisches Bundesamt: High-Tech auf dem Bauernhof: Drei von vier Landwirten besitzen einen PC Pressemitteilung vom 27. Mai 2004; http://www.destatis.de/presse/deutsch/pm2004/p2450024.htm 2 Dr. Halassy Béla: Ember-Információ-Rendszer , Budapest, IDG Kiadó 1996, p. 43 3 Dr. Halassy Béla: Ember-Információ-Rendszer , Budapest, IDG Kiadó 1996, p. 51, 56, 60, 65, 66, 72, 77 4 Pető István, Orosz Erika, Pisartsov Andrei (SZIE GTK GMI GINT SZIE GSZDI): Az online szolgáltatásokra alapozó döntéstámogatás komplex modellje (Vállalati és regionális információs rendszerek fejlesztési aspektusai); MIAÚ MAGYAR INTERNETES AGRÁRINFORMATIKAI ÚJSÁG. No. 67. - 2004. Március / March 2004 5 Orosz Erika: Kutatási munkaterv. MIAÚ - MAGYAR INTERNETES AGRÁRINFORMATIKAI ÚJSÁG No. 59. - 2004. Július http://miau.gau.hu/miau/59/oephd2003.doc 6 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó 2000, p. 286, p. 300, p. 301 7 Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, p. 68 8 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, 2000, p. 591 9 Harnos Zsolt: Biometriai Módszerek és alkalmazásaik MINITAB programcsomaggal, 1993, p. 8 10 Pitlik László, Orosz Erika, Pető István, Andrei Pisartsov: Comparative analysis of some Hungarian regions by using „COCO” method University of Gödöllő, Hungary, Medium on Internet for Agrarinformatics in Hungary - ISSN 1419-1652, Nr.68. – 2004, http://miau.gau.hu/miau/68/praga2004.doc 11 László Pitlik: Component-based Object Comparison for Objectivity, COCO-2004, Medium on Internet for Agrarinformatics in Hungary - ISSN 1419-1652, Nr.66. – 2004/a, http://miau.gau.hu/miau/66/gil2004kurz.doc Melléklet: Feladat és időtervütemezés (fehér – szürke sávok a heteket jelölik).

11

REGIONÁLIS (AGRÁR)INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE

Recommend Documents