M!anyagok vizsgálata
Üreges, tömör és hibrid szálakkal er!sített kompozit lemezek mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása Kling Sándor* PhD gépészmérnök hallgató, Dr. Czigány Tibor*,** tanszékvezet! egyetemi tanár
1. Bevezetés Napjainkban a kompozitoknak komoly jelent!sége van nagy szilárdságuk és kis s"r"ségük miatt. Fosszilis energiakészletünk sz"külésével egyre fontosabb a minél kisebb tömegek mozgatása: repül!gépek, járm"vek, szélturbinák stb. közkedvelt alapanyaga a polimer kompozit. Tönkremenetelük mikroméret" repedéssel kezd!dik, majd a repedés elkezd továbbterjedni, ami a kezdeti fázisban szabad szemmel még nem észlelhet!. Az alkatrészek és a termékek használati ideje jóval hosszabb lehetne, ha még a kezdeti fázisban meg lehetne állítani a repedéseket, az anyag képes lenne megjavítani saját magát küls! beavatkozás nélkül. Ez az öngyógyítás elérhet! mikrokapszulákkal [1], érrendszerrel [2] vagy üreges szálakkal [3–6]. Mindhárom esetben javító folyadékot tárolnak az anyagon belül, a repedés hatására felnyílik a folyadéktároló, a folyadék a sérült helyre folyik, helyreállítva az anyag folytonosságát. Kétkomponens" javító folyadék esetén elképzelhet! az egyik komponens üreges szálakban, a másiknak mikrokapszulákban való tárolása [7]. Szintén megoldást jelent az egyes javítóelegy komponensek külön üreges szálakban tárolása, vagy leveg!re térhálósodó egykomponens" javító elegy alkalmazása (1. ábra) [8]. Az üreges szálban tárolás el!nye, hogy a megfelel!
1. ábra. Üreges szállal er!sített öngyógyuló kompozitok megoldási formái *Budapesti
mennyiség" javító folyadék tárolása mellett er!sít! hatású is. Az üreges szálak gyártási beállításai, valamint a keresztmetszet méretei befolyásolják a mechanikai tulajdonságokat. Minél kisebb a szálak falvastagsága, annál jobban képesek a szálirányba orientálódni a molekulaláncok a gyártás során [9]. Hucker és társai [10] a gyártási paraméterek hatását vizsgálták a tömör és az üreges szálak mechanikai tulajdonságaira. A szálgyártáshoz üveg el!gyártmányokat lágyítottak meg, majd húztak bel!le szálakat. Minél nagyobb küls! átmér!j" szálat húztak, annál kisebb volt ezek szakítószilárdsága. A húzási sebességet lassítva csökkent, míg a h!mérsékletet csökkentve n!tt a tömör szálak szilárdsága. Korábbi munkánkban [11] megállapítottuk, hogy az üreges szálak szakítószilárdsága nagyban függ a szálkitöltési tényez!t!l. Minél kisebb az üreges szál falvastagsága, annál nagyobb lesz a szál szakítószilárdsága és a rugalmassági modulusza, így a tömör szál rugalmassági modulusz és szilárdság értékei voltak a leggyengébbek. A szállehajlás vizsgálatoknál is az üreges szál eredményei voltak jobbak, hiszen a kisebb tömeg és nagyobb rugalmassági modulusz értékeknek köszönhet!en kisebb volt a saját teher hatására a lehajlás. A cikk célja az üreges, hagyományos tömör üvegszállal és hibrid (üreges + tömör) szálakkal er!sített kompozitok mechanikai tulajdonságainak és energiaelnyel! képességeinek összehasonlítása, az eredmények elemzése. 2. Felhasznált anyagok és mérési módszerek A vizsgálatokhoz 3b Advantex® tömör szálakat és a R&G FASERVERBUNDWERKSTOFFE GMBH által forgalmazott üreges szálakat használtunk fel. Mindkett! E-üvegb!l készült, melyet induktívan csatolt plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES – Inductively Coupled Plasma Optical Emission Spectrometry) módszerrel ellen!riztünk. A kompozitok mátrixanyagaként Ipox MS 90 epoxigyantát használtunk. A száltartalmat hamutartalom méréssel határoztuk meg az MSZ EN ISO 3451 szabvány alapján. A húzóvizsgálatokkal a próbatestek egyes (longitudinális) és kettes (transzverzális) f!irányú szakítószilárdságát, valamint rugalmassági moduluszát állapítottuk meg
M"szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék Kompozittechnológiai Kutatócsoport
**MTA–BME
222
2013. 50. évfolyam 6. szám
az MSZ EN ISO 157 szabvány alapján. A mintákat ZWICK Z-050 típusú szakítógépen húztuk 2 mm/perc sebességgel, a pontos nyúlásmérés érdekében video-nyúlásmér!t alkalmaztunk. A kompozit lemezek nyomó tulajdonságait EN ISO 14126 szabványos nyomóvizsgálattal hasonlítottuk öszsze. A próbatesteket ZWICK Z-050 típusú szakítógépen nyomtuk össze 1 mm/perc sebességgel. A lemezek hajlítómerevségét hárompontos hajlítóvizsgálatokkal mértük. Az MSZ ISO EN 14125 szabvány szerint dolgoztunk ZWICK Z-050 típusú szakítógépen 2 mm/perc sebességgel. Az alátámasztási távolság 40 mm volt. A próbatestek energiaelnyel! képességét Charpy-féle üt!vizsgálattal határoztuk meg. MSZ EN ISO 179 szabvány útmutatásait követve CEAST RESIL IMPACT JUNIOR típusú ingás üt!m"vel bemetszett próbatesteket vizsgáltunk. 25 J energiájú kalapácsot használtunk, a próbatestek megtámasztása 50 mm volt. 3. Kompozit lemezek gyártása Üreges, tömör és hibrid szállal er!sített kompozit lemezek mechanikai tulajdonságait hasonlítottuk össze. A száraz rovingokat lemezre tekercseltük megfelel! vastagságban, majd vákuuminjektálással impregnáltuk. Az összehasonlítandó lemezeket egyszerre injektáltuk vákuumzsákban, hogy az összes körülmény azonos legyen a gyártás során. A tekercsel! berendezés vázlata a 2. ábrán látható.
ve ezeket hibrid (kevert) formában. A hibrid lemezeknél a szálak elrendezése 25% üreges szál, 50% tömör szál, 25% üreges szál volt a teljes száltartalom arányában. Az elrendezésnek az oka, hogy hajlításnál a széls! szálakban alakul ki a legnagyobb feszültség, így töltött szálak esetén az öngyógyítás az els! repedés megjelenésével megkezd!dik. A mátrixanyag injektálását követ!en 24 órán át szobah!mérsékleten, majd 6 órán keresztül 70°C-on térhálósítottuk a lemezeket. Kés!bb ezekb!l vágtuk ki a szabványos próbatesteket. 4. Eredmények 4.1. Üreges, tömör és hibrid szálakkal er!sített kompozit lemezek száltartalmának összehasonlítása Az üreges és tömör szálakkal er!sített kompozit lemezek elkészítése után, a 2. fejezetben ismertetett módszerrel megmértük azok száltartalmát, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy összehasonlíthatók-e az eredmények. Az üreges szálak s"r"ségét úgy számoltuk, hogy a tömör szál s"r"ségét megszoroztuk az átlagos szálkitöltési tényez!vel: SZKT 5
Ak 2 Ab Ak
5
dk2 2 db2
(1)
dk2
ahol Ak a küls! átmér!b!l számolt keresztmetszeti terület, Ab az üreg keresztmetszeti területe, dk a küls! átmér!, db a bels! átmér!. Az így kapott száltartalom értékek (vf) az 1. táblázatban láthatók. A táblázat alapján megállapítottuk, a száltartalom különbségek abból adódnak, hogy az üreges üvegszál rovingok sodorva voltak, míg a tömör rovingok nem, és ez tömörödési különbséget okozott a szálakban. Az összehasonlíthatóság érdekében a további eredményeket a kompozit próbatestek s"r"ségével (") elosztottuk, melynél figyelembe vettük a próbatestek száltartalmát, vala1. táblázat. A lemezek száltartalma és s"r"sége
2. ábra. A tekercsel! berendezés vázlata
A 2. ábrán látható villanymotor (1) forgatja a lemezt (2), amelyre a száraz szálakat (3) tekercseli, egy másik villanymotor (4) pedig egy vezet!gy"r"t (5) mozgat jobbra-balra, amellyel a roving helyzetét állítja be a lemezen. A vizsgálatokhoz 1, illetve 2 mm vastag lemezeket készítettünk különböz! szálelrendezésekkel. A vékony lemezeket a húzóvizsgálatokhoz, a vastag lemezeket a hajlításnál, nyomásnál és a Charpy vizsgálatoknál használtuk. Tekercseltünk tömör és üreges szálakat, illet-
2013. 50. évfolyam 6. szám
Kompozit jellege Próbatest vastagsága, mm Tömör szállal er!sített Hibrid szálakkal er!sített Üreges szállal er!sített
vf, % 1 41 45 48
2 49 54 53
#, g/cm3 1 2 1,70 1,82 1,55 1,64 1,33 1,35
mint az azokat er!sít! szálak s"r"ségét is. A kompozit lemezek s"r"ségét is az 1. táblázat tartalmazza. A lemezek s"r"ségét a szálak geometriája, a száltartalom, az adatlapokban közölt gyanta (1,1 g/cm3) és üvegszál s"r"ség (2,65 g/cm3) figyelembe vételével számoltuk.
223
4.2. Üreges és tömör üvegszállal er!sített kompozit legkisebb, köszönhet!en az üreges szálak jobb tömeghez lemezek mechanikai jellemz!inek viszonyított kihajlás t"r! képességének. A fajlagos rugalösszehasonlítása massági modulusz a hibrid er!sítésnél a legnagyobb, és a A húzóvizsgálatok eredményeit a 3. táblázatban fog- tömör száler!sítés esetén a legkisebb. A transzverzális laltuk össze. szálirány esetén az üreges szállal er!sített próbatestek A szakító vizsgálatok longitudinális szálirányánál a tö- nyomószilárdsága a legnagyobb, a tömör szállal er!sített mör szálakkal er!sített próbatestek szakítószilárdsága próbatesteké a legkisebb. A rugalmassági modulusz az volt a legnagyobb, és az üreges szálakkal er!sítetté a leg- üreges próbatestek esetén a legkisebb. A fajlagos nyomókisebb, a rugalmassági modulusz viszont a hibrid száler!- szilárdság sorrendje nem változik, csak az arányok n!sítés esetén 25%-kal nagyobb a másik két esetnél. Az nek, míg a fajlagos rugalmassági modulusz a hibrid szálüreges száler!sítésnél longitudinális szálirányban a gyen- er!sítésnél a legnagyobb, és a tömör száler!sítésnél a gébb eredmények a rovingok sodrásának köszönhet!ek, legkisebb. Az üreges szálak sodrottsága nyomóvizsgálatmivel a szálak nem állnak annyira pontosan a terhelés nál transzverzális irányú száler!sítés esetén is egyértelirányába, mint a sodrás nélküli tömör szálak esetében. m" el!nyöket biztosított a jobb roving-mátrix adhézió Az eredményeket a kompozit lemezek s"r"ségével osz- miatt. Transzverzális irányban a modulusz az üreges szátottuk, így a fajlagos szilárdság értékek szintén a tömör lak esetén kisebb, ugyanis az üregek miatt a szálak keszállal er!sített próbatesteknél a legnagyobb, viszont ki- resztirányú rugalmassága kisebb. sebb a különbség. Ez annak köszönhet!, hogy az üreges A hárompontos hajlító vizsgálatot száliránnyal párhuszállal er!sített kompozit s"r"sége kisebb a szálakban ta- zamosan és arra mer!legesen is elvégeztük (5. táblázat). lálható üregek miatt. A fajlagos rugalmassági modulusz A hajlítószilárdság és a hajlító rugalmassági modulusz értékeinél kiemelkedik a hibrid er!sítés" lemez, és az longitudinális iránynál a tömör száler!sítés esetében a üreges szállal er!sített próbatestek értéke nagyobb a tö- legnagyobb, és az üreges száler!sítésnél a legkisebb, ami mör szállal er!sítettnél. A transzverzális irányú száler!sítésnél az 3. táblázat. üreges száler!sítés esetén adódA kompozitok húzóvizsgálatainak értékelése és azok fajlagos értékei tak a legnagyobb szilárdság és Irány Kompozit jelleje $, MPa E, GPa $/#komp E/#komp tömör szállal er!sített 589,0±40,1 29,5±2,5 346,6±23,6 17,4±1,5 rugalmassági modulusz értékek, Longitudinális hibrid szálakkal er!sített 507,0±27,4 40,0±10,4 327,1±17,7 25,8±6,7 ami feltehet!en az üreges szál roüreges szállal er!sített 424,0±38,0 28,1±3,8 318,6±28,6 21,1±2,9 vingok sodrása okozza, aminek tömör szállal er!sített 14,1±2,6 5,6±0,4 7,7±1,4 3,1±0,2 következtében a szál/mátrix adTranszverzális hibrid szálakkal er!sített 16,3±2,4 5,3±0,5 10,0±1,4 3,3±0,3 hézió eredményesebb transzverüreges szállal er!sített 26,3±3,2 4,9±0,3 19,5±2,3 3,6±0,2 zális irányban, ugyanis a mátrix a sodrott felületekkel jobb adhéziót tud elérni, mint a sima szál4. táblázat. felületeken. A kompozitok nyomóvizsgálatainak értékelése és azok fajlagos értékei A nyomóvizsgálatok mért és Irány Kompozit jellege $, MPa E, GPa $/#komp E/#komp számított adatai a 4. táblázatban tömör szállal er!sített 283,4±62,2 9,4±1,6 166,7±36,6 5,5±0,9 Longitudinális hibrid szálakkal er!sített 327,1±40,7 9,9±1,5 211,0±26,3 6,4±1,0 szerepelnek. üreges szállal er!sített 311,8±24,7 8,0±1,7 234,3±18,5 6,0±1,3 A nyomóvizsgálat longituditömör szállal er!sített 65,9±8,4 2,5±0,2 36,3±4,6 1,4±0,1 nális irányánál szintén jelentkeTranszverzális hibrid szálakkal er!sített 75,9±7,5 2,8±0,2 46,4±4,6 1,7±0,1 zett a hibrid száler!sítés kedvez! üreges szállal er!sített 81,7±7,8 2,2±0,2 60,4±5,7 1,6±0,2 hatása mind a szilárdság, mind a rugalmassági modulusz esetében, melyet a különböz! tulaj5. táblázat. donságú szálak kedvez! párosíA kompozitok hárompontos hajlító vizsgálatának értékelése tása okoz. Az üreges szállal er!és azok fajlagos értékei sített próbatestek nyomószilárdIrány Kompozit jellege $, MPa E, GPa $/#komp E/#komp tömör szállal er!sített 847,1±83,3 28,2±1,6 498,4±49,0 16,6±0,9 sága nagyobb, rugalmassági moLongitudinális hibrid szálakkal er!sített 689,0±24,5 24,0±1,1 444,6±15,8 15,5±0,7 dulusza kisebb a tömör szállal üreges szállal er!sített 660,7±28,8 22,5±2,0 496,4±21,6 16,9±1,5 er!sített próbatesteknél. A fajlatömör szállal er!sített 32,9±3,1 6,2±1,0 18,1±1,7 3,4±0,5 gos nyomószilárdság az üreges Transzverzális hibrid szálakkal er!sített 29,2±4,8 4,8±0,4 17,8±2,9 2,9±0,2 száler!sítés esetén a legnagyobb, üreges szállal er!sített 48,8±3,9 5,3±0,4 36,1±2,9 3,9±0,3 és a tömör száler!sítésnél pedig a 224
2013. 50. évfolyam 6. szám
szintén a rovingok sodrásával magyarázható. A 8. táblázat. tömör és az üreges száler!sítés" próbatestek A VEM modell geometriai méretei fajlagosított szilárdsági és rugalmassági moduMátrix küls! Küls! Bels! Hossz Kompozit jellege keresztmetszet szálátmér! szálátmér! luszai között nincs jelent!s különbség, míg a mm &m'&m &m &m hibrid értékei kisebbek. Transzverzális iránynál Tömör szállal er!sített 5 20$20 13,1 – az üreges száler!sítés esetén mértük a legnaÜreges szállal er!sített 5 20$20 13,1 8,1 gyobb hajlítószilárdságot a rovingok sodrásának köszönhet!en, a hibridnél a legkisebbet, és a rugalmassági moduluszban nincs jelent!s különbség az zekhez is felhasználtuk). A modellben a szál és a mátrix egyes száler!sítések között. Az üreges szállal er!sített térfogataránya szintén megegyezik az 4. fejezetben ispróbatestek fajlagos hajlítószilárdsága a legnagyobb. Ez mertetett száltartalommal. A modellek geometriai méreüreges száler!sítés esetén a legnagyobb, és hibrid szále- teit a 8. táblázat tartalmazza. r!sítés esetén a legkisebb. A hárompontos hajlításnál A modelleket tetraéder elemekkel hálóztuk a tömör nem jelentkezett a kedvez! hibridhatás. száler!sítésnél 3 #m-es (677 433 elem), az üreges szálak A Charpy-féle vizsgálatokkal az egyes anyagok szí- esetében 2 #m-es elemmérettel (2 019 285 elem) a 3. ábvósságát lehet összehasonlítani, melyet longitudinális rán látható módon. száliránynál határoztunk meg (6. táblázat). 6. táblázat. A kompozitok Charpy-féle üt!szilárdsága és azok fajlagos értékei Kompozit jellege Tömör szállal er!sített Hibrid szállal er!sített Üreges szállal er!sített
acU, kJ/mm2 214,9±17,6 178,1±36,8 162,0±25,1
acU/# 118,2±9,7 108,8±22,5 119,9±18,6
A tömör szállal er!sített próbatestek üt!szilárdsága nagyobb az üreges szállal er!sítetteknél, azaz több energia elnyelésére képesek. A tömör és az üreges száler!sítés" próbatestek fajlagos üt!szilárdsága között nincs jelent!s különbség. Ugyanakkor az üreges szálak feltöltése után várhatóan az üreges szállal er!sített lemezek üt!szilárdsága jelent!sen n!. 4.3. Kompozit mikromechanikai modellek összehasonlítása A tömör és az üreges üvegszállal er!sített kompozit végeselemes modelljeiben mind az epoxi mátrix, mind az üvegszálak mechanikai tulajdonságai megegyeztek, a különbség a szálak üregességében volt. A modellezéshez izotróp anyagtulajdonságokat használtunk, a rugalmassági modulusz (E), a Poisson tényez! (#) és a s"r"ség (") érékei a 7. táblázatban szerepelnek. A mátrixot 5 mm hosszú hasábbal modelleztük, amelynek a közepén helyezkedik el az 5 mm hosszú er!sít!szál. A modellezett szálak átmér!i megegyeznek az er!sít!szálakéval (ezeket a 3. fejezetben ismertetett leme7. táblázat. A VEM modellezésnél alkalmazott anyagjellemz!k Komponens Mátrix Üvegszál
E, GPa 3 73
2013. 50. évfolyam 6. szám
%, – 0,40 0,25
#, kg/m3 1100 2600
3. ábra. Üreges üvegszállal er!sített kompozit véges elem modelljének hálózása
A modellt az egyik végén rögzítettük a teljes véglapon. Az analízisben alkalmazott er!sít!szálhoz hasonló üvegszál szakításához átlagosan 0,16 N er!re van szükség. Ugyanekkora mérték" terhelést a modell másik végén helyeztük el egy kényszerrel együtt, ami csak az er! irányú elmozdulást engedi meg. A hasáb két, egymásra mer!leges oldalán görg!s megtámasztást alkalmaztunk, ezzel szimulálva a szomszédos elemek hatását a modellre. A terheléseket és a peremfeltételeket a 4. ábrán mutatjuk be. A hasáb másik két hosszabbik oldalán a kontrakciót a csomópontok egymáshoz kényszerezésével szabályoztuk, összekötöttük az egy falon lév! csomópontok falra mer!leges elmozdulását. A vizsgálat eredményeit a 9. táblázat tartalmazza. Azonos anyagtulajdonságok esetén az üreges szállal er!sített kompozit elmozdulása a terhelés hatására 30%kal nagyobb, mint a tömör szállal er!sítetté. Ez az üreges szál kisebb keresztmetszetének köszönhet!. Az üreges szállal er!sített kompozit mechanikai tulajdonsága mint225
pozit mikromechanikai modelleket, és igazoltuk az üreges száler!sítés el!nyét.
4. ábra. A terhelések és a peremfeltételek
9. táblázat. A véges elemes modellvizsgálat eredményei Kompozit jellege Tömör szállal er!sített Üreges szállal er!sített
E üvegszál GPa 73 73 110
Elmozdulás mm 0,077 0,111 0,077
Tömeg kg 3,161·10–9 2,535·10–9
egy 15%-kal kisebb, mint a tömör szállal er!sítetté, ami jóval kevesebb, mint a véges elemes modellel kapott eredmény azonos anyagtulajdonságoknál. Ez azt jelenti, hogy az üreges szálak rugalmassági modulusza nagyobb, és azonos száltérfogat százalék esetén 20%-kal kisebb tömeg érhet! el az üregesség miatt. Az üreges üvegszál rugalmassági moduluszát 34%-kal növelve adódott azonos elmozdulás, mint tömör szál esetén. Ez azt bizonyítja, hogy amennyiben az üreges üvegszállal er!sített kompozit hasonlóan viselkedik, mint a tömör üvegszállal er!sített kompozit, akkor üreges üvegszálat el!nyösebb használni a 20%-os tömegcsökkenés miatt. 5. Összefoglalás Az azonos elemi összetétel" üreges, tömör és az ezek hibrid keverékével er!sített kompozit lemezek mechanikai és energiaelnyel! tulajdonságait összehasonlítva kimutattuk, hogy az üreges szállal er!sített kompozitok tömegre viszonyított mechanikai tulajdonságai jobbak a hagyományos tömör szállal er!sített kompozitoknál, és a hibrid száler!sítés" kompozitok s"r"ségre vonatkoztatott húzó- és nyomótulajdonságai kiemelked!ek. Az üreges szállal er!sített kompozitok esetében az energiaelnyel! képesség kisebb volt, ami jóval nagyobb lehet, amennyiben az üreges szálakat valamilyen gyógyító, illetve jelz! folyadékkal töltjük. Az üreges szállal er!sített kompozitok energiaelnyel! képessége szintén nagyobb lehetne, ha a szálak falvastagsága megfelel!en kicsi lenne ahhoz, hogy a szálra mer!leges ütés hatására összeroppanjanak, ezzel energiát elnyelve. Véges elemes módszerrel vizsgáltunk tömör és üreges szállal er!sített kom226
A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Min!ségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint m$ködési modell kidolgozása a M$egyetemen” cím$ projekt szakmai célkit$zéseihez. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR2010-0002 programja támogatja. – A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Új tehetséggondozó programok és kutatások a M$egyetem tudományos m$helyeiben” cím$ projekt szakmai célkit$zéseihez. A projekt megvalósítását a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0009 program támogatja. – Dr. Czigány Tibor köszöni a CHARLES SIMONYI KUTATÓ ÖSZTÖNDÍJ támogatását. – A szerz!k köszönik továbbá a MESHINING ENGINEERING KFT.-nek a véges elemes futtatásban nyújtott segítséget. – Az eredmények megjelenését az OTKA K105257 pályázata támogatta. Irodalomjegyzék
[1] Brown, E. N.; White, S. R.; Sottos, N. R.: Retardation and repair of fatigue cracks in a microcapsule toughened epoxy composite – Part II: In situ self-healing, Composites Science and Technology, 65, 2474–2480 (2005). [2] Hamilton, A. R.; Sottos, N. R.; White, S. R.: Self-healing of internal damage in synthetic vascular materials, Advanced Materials, 22, 5159–5163 (2010). [3] Trask, R.; Williams, G.; Bond, I.: Bioinspired self-healing of advanced composite structures using glass hollow fibres, Journal of the Royal Society Interface, 4, 363–371 (2007). [4] Motuku, M.; Vaidya, U.; Janowski, G.: Parametric studies on self-repairing approaches for resin infused composites subjected to low velocity impact, Smart Materials and Structures, 8, 623–638 (1999). [5] Dry, C.: Procedures developed for self-repair of polymer matrix composite materials, Composite Structures, 35, 263–269 (1996). [6] Kling, S.; Czigány, T.: Analysis of applicability of the hollow carbon fibers for self-repairing composites, Materials Science Forum, 729, 246–251 (2013). [7] Trask, R. S.; Bond, I. P.: Biomimetic self-healing of advanced composite structures using hollow glass fibres, Smart Materials and Structures, 15, 704 (2006). [8] Pang, J.; Bond, I.: A hollow fibre reinforced polymer composite encompassing self-healing and enhanced damage visibility, Composites Science and Technology, 65, 1791–1799 (2005). [9] Gupta, P.: Glass fibers for composite materials in ‘Fibre reinforcements for composite materials’ (ed.: Bunsel, A. R.), Vol. 2., Elsevier, New York,1988. [10] Hucker, M. J.; Bond, I. P.; Haq, S.; Bleay, S.; Foreman, A.: Influence of manufacturing parameters on the tensile strengths of hollow and solid glass fibres, Journal of Materials Science, 37, 309–315 (2002). [11] Kling, S.; Czigány, T.: A comparative analysis of hollow and solid glass fibers, Textile Research Journal, 9 (2013).
2013. 50. évfolyam 6. szám
