Reflektancia alkalmazhatósága a komposzt érettség meghatározására

Hunyadi G:Layout 1 5/16/12 10:26 AM Page 1

AGrárTUDoMáNyI KözLEMÉNyEK,2012/46.

Reflektancia alkalmazhatósága a komposztérettség meghatározására Hunyadi Gergely – Biró Györgyi – Tamás János DebreceniEgyetemAgrár-ésGazdálkodástudományokCentruma, Mezőgazdaság-,ÉlelmiszertudományiésKörnyezetgazdálkodásiKar, Víz-ésKörnyezetgazdálkodásiIntézet,Debrecen [email protected]

ÖSSZEFOGLALÁS

Komposztalapanyagkéntugyanakkorjólhasznosítható,ugyanisazaerobfolyamatok,illetveamagashőmérséklet hatására a nehézfémtartalom kivételével kedvezőtlentulajdonságaitelveszíti,viszontszerves vegyületeiatalajszámárafontoshumuszanyagokká alakulnakát(Szili-Kovács,1985;Tamás,1990;Simon etal.,2000;Uri,2007). A szennyvíziszap komposztálása nem kizárólag hulladékártalmatlanításieljárás,hanemcéljaegyolyan kezelés,amelyatermelődőszennyvíziszaptérfogatát csökkenti,szervesanyag-tartalmátstabilizálja,ráadásulatápanyag-gazdálkodásbankedvezőtulajdonságokkalrendelkezővégterméketeredményez(Urietal., 2005;Kanatetal.,2006;Banegasetal.,2007). Akomposztáláshatékonyságátelsősorbanadegradálandóanyaghozadottadalékanyagokmennyiségeés összetétele(fűrészpor,fanyesedék,szalma,stb.)határozzameg.Azadalékanyagokmellett,akomposzt-recepturahomogenitása,szemcseeloszlása,oxigénháztartása,nedvességtartalma,valamintC/Narányaisbefolyásoljaavégtermékminőségét(PetróczkiésKésmárki, 2003;Guardiaetal.,2008). Azoptimálisdegradációskörülményekmeghatározásánakalapjátakiindulásianyagokhelyesmegválasztása jelenti (Aleksza és Dér, 1998). A degradációs folyamatot,illetveatermelődőtoxikusgázokmennyiségét,atermelődésütemétakomposzt-receptura–azazakiindulásianyagokkeverésiaránya–,valaminta megfelelőelőkezelésitechnológiákalkalmazásajelentősenbefolyásolják(Kocsis,2005;SmithésHughes, 2004). Akomposztokfelhasználhatóságaérettségüktőlés stabilitásuktólfügg.Azérettségenakomposztokfizikai,kémiaiésbiológiaistabilitásátértik(Mathuretal., 1993).Akomposztokeltérőérettségeazonalapul,hogy akülönbözőösszetevőkhogyancserélődnekki,főleg azoldhatókomponensek,azoldhatószén,azoldható frakcióC/Nésrespirációshányada(Golueke,1986). Azérettségmeghatározásameglehetősennehézkesfolyamat,ráadásuláltalánosanelfogadott,hatékony,kidolgozottmódszerenincs(Haug,1993). Akomposztérettségmeghatározásánakegyikleggyakoribbmódjaahőmérsékletnyomonkövetése.A mikroorganizmusok biooxidációja energiatermelés mellettmegyvégbe,amiahőmérsékletemelkedésében tapasztalható(JímenezésGarcia,1992).Akomposzt akkortekinthetőérettnek,haahőmérsékletetöbbé-kevésbéállandómaradakomposztátkeverésétkövetően is(Harada,etal.,1981;Golueke,1986;Inbaretal., 1993). HaradaésInoko(1980a,1980b),valamintLaxet al.(1986)foglalkoztakakomposztkationcsere-kapacitásánakvizsgálatával,mintakomposztérettségmeg-

A komposztok felhasználhatósága érettségüktől és stabilitásuktól függ. Az érettség meghatározására alkalmazott módszerek egy része csak laboratóriumi körülmények között valósítható meg, vagy bonyolult előkészítési folyamatokat igényel. Kutatásaink célja, egy olyan gyors módszer kidolgozása, amely a szervesanyagok eltérő fényvisszaverő tulajdonságain alapulva lehetőséget biztosítnak az érettség meghatározására. Kutatásunk során szennyvíziszapból és fanyesedékből, valamint szalmából kialakított komposztprizmák lebomlását vizsgáltuk a hőmérséklet, valamint a reflektancia változásának nyomon követésével. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a 645 nm-nél nagyobb hullámhossztartományban mért reflektancia alkalmas a komposzt érettségének meghatározására a hőmérséklet mérésével kiegészítve. Kulcsszavak: szennyvíziszap, komposzt, reflektancia, komposztérettség SUMMARY The utilisation of composts depends on their maturity and stability. A great part of the determination methods can be set in laboratory and needs complicated sample preparation. The aim of this paper was introduce an effective and fast method which based on the different reflectance of the different organic compounds. During our research we examined the degradation process of compost prisms based on sewage sludge, wood-clipping and straw with temperature and reflectance measurements. As a result, we came to the conclusion that the reflectance, measured at 645 nm or higher, is applicable to determine compost maturity if it is used with temperature measurements. Keywords: sewage sludge, compost, reflectance, compost-maturity

BEVEZETÉS Atalajokkedvezőtulajdonságainakfenntartásához elengedhetetlenakivontszerves-anyagokpótlása.A szervesanyag-igénybiztosításánakegyiklehetőségét adjaakomposztálás.Azalapanyagokhelyesmegválasztásával,adegradációsfolyamatokkontrollálásával, ameghatározóparaméterekfolyamatosellenőrzésével stabil,atápanyag-visszapótlásbanfelhasználhatóvégterméket nyerhetünk (Filep, 1999).A komposztálás szélesalapanyagbázisaráadásullehetővéteszi–szigorúfeltételekbetartásamellet–különbözőszerveshulladékokártalmatlanításátis. Számoskutatásigazolja,hogyaszennyvíziszap– mintszerveshulladék–önmagábanisjelentősnövényi tápanyagpotenciállalbír,deszántóföldielhelyezhetőségétkárosmikroelemtartalma,valamintpatogénkórokozóinagymértékbenkorlátozhatja. 31



határozásánakegyiklehetségesmódjával.Avizsgálat alapjátahumuszsavakfunkcióscsoportjai,főlegakarboxilésfenolcsoportokképezik.Ahumifikációfolyamánugyanisahumuszanyagokfelépülésévelafunkcióscsoportokszámanő,ígyakationcsere-kapacitásis megnő. AC/Narányakémiaimódszerekközülalegáltalánosabbanalkalmazotteljárás.általábanakomposztálásifolyamatelejénésvégénmérik(Gouleke,1977).A kezdetiértékáltalában30körüli,amelyazérésvégére 20alácsökken.Moreletal.(1985),JímenezésGarcia (1992),SenesiésBrunetti(1996),ésIwegbueetal. (2006)szerintakiindulásiésafolyamatvégénmért C/Narányönmagábannemelegendőazérettségmeghatározásához,ezértegyérettségiindexetvezetbe,ami akezdetiésavégstádiumbanmértC/Naránytviszonyítjaegymáshoz. Akomposztálásaerobkörülményekközöttvégbemenőoxigénigényesfolyamat.Ennekalapjánafelhasználtoxigénmennyiségéből,illetveadegradáció soránkeletkezettszéndioxidmennyiségébőlkövetkeztethetünkakomposztérettségére.Moreletal.(1985), valamintJímenezésGarcia(1989)szerinta4hetes érésistádiumbanlévőkomposztanyagoxigénigénye 30-szorosaazérettkomposzténak. Jímenez és Garcia (1989), Gallenkamper et al. (1993),Kovácsetal.(2007)azönhevülésitesztetemlítiakomposztérettségvizsgálatánakmódszereként.A komposztbanképződőhőtakomposztéretlenségének (amikrobiológiailebontásmeglétének)tartják. Aspektroszkópiaalapjátanagyobbmennyiségben előfordulópolimerekképezik.Azaromás,illetvebonyolulthumusz-vegyületekspektrálisgörbéjeeltérakiindulásianyagok,valamintaközepesérésistádiumban lévő komposzt spektrális görbéjétől (Sugahara és Inoko,1981;WatanabeésKurihara,1982;Deoliveira etal.,2002;Simándi,2008). Afentfelsoroltvizsgálatieljárásokközülfőlega mikrobiológiaieljárások(respiráció,önhevülésésenzimaktivitásvizsgálata)adnakátfogóképetakomposzt érettségéről,azonbanvizsgálatuknehézkes,szakértelmetigényel,csaklaboratóriumikörülményekközött megvalósítható.Akémiaieljárásokelvégzéséhezszinténlaboratóriumszükséges,ráadásulakomposzthalom homogenitásátareprezentatívmintavételérdekében biztosítanikell. Kutatásunkcélja,egyolyangyorséskönnyenalkalmazhatómódszerkidolgozása,amelydirektmódon nyújtlehetőségetakomposztérettségénekmeghatározására.Avizsgálatoksoránszennyvíziszapot,szalmát, valamintfanyesedékethasználtunkalapanyagaként.A tartózkodásiidőfolyamánakomposztprizmahőmérsékletemellettakomposztreflektancia-értékétvizsgáltuk.

folyamánaprizmákhőmérsékletét,illetvereflektancia értékétmértük.Ahelyszínimérésre,valamintamintavételezésrehetentekétszerkerültsor.Ahőmérsékletet közvetlenül,kazalhőmérővelhatároztukmegaprizmák2–2szelvényében50cm-esés100cm-esmélységben.Areflektanciameghatározásáhozugyanabból a2–2szelvénybőlvettünkmintát50,illetve100cm-es mélységből.Avettmintákból3kisebbmennyiséget vettünk,melyeketegyenkéntháromszorosismétlésben vizsgáltunk. AreflektanciameghatározásáhozALTAII.terepi, hordozhatóspektrofotométertalkalmaztunk.Aműszer feszültségkülönbségekalapjánmér.Akészülékhátuljánakülönbözőszínspektrumokelőállításárakülönböző színű izzók szolgálnak (Burai et al., 2008). A készülékazalábbiszín-spektrumokbanképesmérni(1. táblázat). 1. táblázat Mérhető színtartományok és a hozzá tartozó hullámhosszok

Színtartomány(1)

Hullámhossz(2)

Kék(3)

470 nm

Cián(4)

525 nm

Zöld(5)

560 nm

Sárga(6)

585 nm

Narancs(7)

600 nm

Vörös(8)

645 nm

Sötétvörös(9)

700 nm

Infravörös 1(10)

735 nm

Infravörös 2(11)

810 nm

Infravörös 3(12)

880 nm

Infravörös 4(13)

940 nm

Table 1: The measurable color spectrums and wave-length Colorspectrum(1),Wavelength(2),Blue(3),Cyan(4),Green(5), yellow(6),orange(7),red(8),Deepred(9),Infrared1(10),Infrared2(11), Infrared3(12),Infrared4(13)

Areflektanciakiszámításáhozszükségesazegyes hullámhosszonmértfeszültségértékekmérésenkívül egyúgynevezett„dark”feszültségismereteis.A„dark” feszültség-értéketaműszeralapállapotában–színspektrumkiválasztásanélkül–mérifehérpapíron.Avakpróbastandardméréseiszinténfehérlapontörténnek azegyeshullámhosszokon.Azegyeshullámhosszokhoztartozóreflektanciaértéketazalábbiképletsegítségévelszámíthatjukki(1. ábra). 1. ábra: A reflektancia számítás egyenlete

R=

ANYAG ÉS MÓDSZER Avizsgálatoksoránnyíltprizmáskomposztálási technológiátalkalmaztunkadebreceniA.K.S.D.Kft. komposztálótelepén.Atelephelyen2komposztprizmát állítottunkbe;az1.prizma50%szennyvíziszapotés 50%fanyesedéket,a2.prizmapedig50%szennyvíziszapotés50%gabonaszalmáttartalmazott.Azalkalmazott tartózkodási idő 6 hét volt. A degradáció

Minta feszültség(1) Standard feszültség(3) -

„Dark” feszültség(2) „Dark” feszültség(2)

*100

Figure 1: Equation of reflectance Samplevoltage(1),Darkvoltage(2),Standardvoltage(3)

Azelőzővizsgálatainksoránmegállapítottuk,hogy aszennyvíziszapraalapozottkomposztmintákesetében a645nm-nélnagyobbhullámhossz-tartományalkal32



mazhatóhatékonyan(Hunyadi,2010),ezértadegradációnyomonkövetéséreavörös,sötétvörösésinfravöröstartományokathasználtuk. Az adatok kiértékeléséhez SPSS 15. statisztikai szoftvert,valamintMicrosoftExcelprogramothasználtunk.

hatjuk.Azértékekváltozásátaszervesanyagokeltérő fényvisszaverőtulajdonságaadja.Afolyamatkezdeti szakaszábannagymennyiségű,hosszúszénláncú,bonyolultszervesvegyületállrendelkezésre,melyeta magasreflektanciaismutat.Amásodikszakaszbanaz intenzívdegradációrévénegyszerűbbvegyületekvannakjelen,amelyetazalacsonyabbreflektanciaisalátámaszt. A harmadik szakaszban a humusz-anyagok beépülésévelismétösszetettszervesvegyületekképződnek,melynekhatásáraareflektanciamegemelkedik.Afolyamatvégénareflektanciaismétcsökkent, amiakomposztérettségéreutal. Mivelagörbéklefutásaszintemegegyezikazegyes hullámhosszokon,ezértaszalmával,valamintfanyesedékkelbeállítottprizmákreflektanciájánakösszehasonlításátavörös(645nm)színtartománybanvégeztük (4. ábra).

EREDMÉNYEK Avizsgálatoksoránazérettségmeghatározásának elvialapjátakomposztáláshőmérsékletiváltozásaadta.Areflektanciaváltozásátadegradációklasszikus hőgörbéjévelhasonlítottukössze,valamintértékeltük azesetlegeseltéréseketakételtérőalapanyagraalapozottprizmaesetében. Akétprizmahőmérsékleténekváltozásátszemléltetia2. ábra. 2. ábra: A prizmák hőmérsékletének változása a tartózkodási idő függvényében

3. ábra: A vizsgált hullámhosszokon mért reflektancia-értékek változása a tartózkodási idő függvényében fanyesedékkel beállított prizma esetében

65

Reflekt anc ia (% )( 1)

H mé rs éklet (°C) (4)

60 55 50 45 40 35

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

30

0

0

5

10

15

20

25

30

35

5

10

15

20

25

30

35

40

40 Tartózko dási id

(na p) (2)

Tart ózkodási id (na p)(3)

Szalma(1 )

Vör ös( 3)

Sötét vö rös(4)

Infravörös 1( 5)

Infravörös 2( 6)

Infravörös 3( 7)

Infravörös 4( 8)

Fanyesedék (2 )

Figure 2: Changes of the temperature of the prisms during retention time Straw(1),Wood-clipping(2),retentiontime(3),Temperature(4)

Figure 3: Reflectance values of different wavelengths during retention time in the case of prism based on wood clipping reflectance(1),retentiontime(2),red(3),Deepred(4),Infrared1(5), Infrared2(6),Infrared3(7),Infrared5(8)

Ahőmérsékletigörbékenmegfigyelhetőaprizma érésének4stádiuma:(1.)akezdetibeindulásiszakasz, amikoraprizmahőmérsékletehirtelenmegemelkedik; (2.)akövetkezőnéhánynaprajellemző,magashőmérsékletűlebomlásiszakasz,amikorakönnyenbontható szerves vegyületek egyszerűbb vegyületekre esnek szét;(3.)eztkövetőenazátalakulásiszakasz,amikora nehezenbonthatóvegyületekdegradációjazajlik;(4) illetveafelépülésiszakasz,amikorahőmérsékletegy viszonylagállandóértéketveszfel,éskialakulazérett komposzt. Akétgörbelefutásahasonló,amelyeta0,72-eskorrelációsegyütthatóisigazol(10%-oshibahatármellett).Eltérésfőlegafolyamatmásodikfelébenfigyelhetőmeg,melynekokalehetamérésipontátnedvesedése,anaerobkörülményekkialakulása,vagyakiindulásianyagokbonthatóságaközöttieltérések. A degradáció során vizsgált, különböző hullámhosszokonszámítottreflektancia-értéketszemléltetia 3. ábra afanyesedékkelbeállítottprizmaesetében. Areflektancia-értékeklefutásahasonlótrendetmutatavizsgálthullámhossz-tartománytólfüggetlenül,amelyetagörbék0,97–0,99közöttváltozókorrelációs együtthatójaisigazol(10%-oshibahatármellett).A trendetvizsgálvaareflektancia-értékekalapjánaszervesanyagokdegradációjátszintén4folyamatrabont-

4. ábra: A két prizmában 645 nm hullámhosszon tapasztalt reflektancia-értékek változása a tartózkodási idő függvényében

Ref lektanc ia (% )( 2)

100 80 60 40 20 0 0

5

10

15

20

Tart ózko dási id

F anyesedék(3)

25

30

35

40

(na p) (1)

Szalma(4 )

Figure 4: Changes of the reflectance values of the 2 prisms on 645 nm during retention time retentiontime(1),reflectance(2),Wood-clipping(3),Straw(4)

Akétprizmareflektanciájánakváltozásátösszevetve megállapíthatjuk,hogyagörbéklefutásahasonló(akétadatsorkorrelációskoefficiense0,92;10%-oshibahatármellett), a4degradációsstádiummindkétesetbenelkülöníthető. 33



A reflektancia alkalmazhatóságát – a komposztérettségmeghatározására–ahőmérséklet-tendenciá- jával együttesen kiértékelt regressziós modell segítségévelvizsgáltuk.Amodellbena645nm-enmért reflektancia-értékeketalkalmaztuk.Avizsgáltadatsorokramindkétprizmaesetébenmásodfokúpolinom függvénytilleszthetünk.Amodellr2 értéke0,72(10%oshibahatármellet),amelyközepesenerősösszefüggésnek mondható, azaz a hőmérséklet változása összefüggareflektanciaváltozásával.Aváltozásnegatívelőjelű(akorrelációsegyüttható-0,84),hőmérséklet növekedése, azaz az intenzív degradáció a reflektanciacsökkenésétvonjamagaután. AkapotteredményeinketösszehasonlítvaSomet al.(2009)vizsgálataivalmegállapíthatjuk,hogybáreltérőalapanyagokkerültekfelhasználásra,akapottgörbéklefutásahasonlóatartózkodásiidősorán.Fontos azonbanmegemlíteni,hogyazáltalunkalkalmazotteljárásterepi,közvetlenmeghatározástszolgál,mígaz általukvizsgáltmérésimódszerlaboratóriumikörülményekközöttvalósulhatmeg.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a prizmákhőmérséklete,illetvereflektanciájaalapjánis 4degradációsszakasztkülöníthetünkel.Areflektancia változásaahőmérséklettelellentétesirányú.Ennekoka, hogyazintenzívdegradációahőmérsékletemelkedését eredményezi,viszontaszénláncokszétesésévelareflektancia csökken. A prizmák degradációs görbéit összehasonlítvanemtapasztaltunkszignifikánskülönbséget. Avizsgálthullámhossztartományokközöttnemtapasztaltunkszámottevőkülönbséget,ezértazokközül bármelyikalkalmazásamegfelelőareflektanciaértékelésére. Areflektancia,valamintahőmérsékletfelhasználásávalkészítettmásodfokúpolinomregressziósfüggvény alapján megállapíthatjuk, hogy a reflektanciaanalízishatékonyanésgyorsanalkalmazhatóakomposztérettségmeghatározásáraszennyvíziszapraalapozottnyíltprizmáskomposztálásitechnológiaesetén. Célszerűazonbanahőmérsékletmérésemellettpárhuzamosanvizsgálni,ígyakételjárásegyüttesalkalmazásával biztosabb eredményt kapunk az érettségi állapotravonatkozóan.Amérésekgyakoriságátadegradációsfolyamatmásodikszakaszában(25.naptól) célszerűnövelni,mertareflektancianövekedését,majd újbólicsökkenéséttapasztalvakövetkeztethetünkahumuszanyagokbeépülésére,azérettkomposztkialakulására.A továbbiakban célunk a kapott eredmények összevetéseakomposztszervesanyag-tartalmánakváltozásával,ígymegbízhatóbberedménytkaphatunkaz érettségrevonatkozóan.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Kutatásainksoránareflektanciaalkalmazhatóságát vizsgáltukakomposztérettségmeghatározásáraszennyvíziszapésfanyesedék,valamintaszennyvíziszapés szalmaalapanyagokraalapozottprizmákesetében.A reflektanciaváltozásátegyüttesenértékeltükaprizmák hőmérsékleténekváltozásával.

IRODALOM AlekszaL.–DérS.(1998):Akomposztáláselméletiésgyakorlati alapjai.Bio-SzaktanácsadóBt.Gödöllő. Banegas, V.–Moreno, J.L.–Moreno, J.I.–García, C.–León, G.– Hernández, T. (2007): Composting anaerobic and aerobic sewage sludges using two proportions of sawdust. Waste Management.27:1317–1327. BuraiP.–LénártC.–KovácsE.–NagyA.–TamásJ.(2008):Hiperspektrálislégitávérzékeltadatokéslaboratóriumispektrofotometriás klorofill-tartalom összefüggés-vizsgálata. [In: VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia. összefoglalókgyűjteménye.]CorvinusEgyetem.Budapest.37. Deoliveira,S.C.–Provenzano,M.r.–Silva,M.r.S.–Senesi,N.(2002): Maturitydegreeofcompostsfrommunicipalsolidwastesevaluated bydifferentialscanningcalorimetry.EnvironmentalTechnology.23. 1099–1105. FilepGy.(1999):TalajtanialapismeretekI.általánostalajtan.DATE MezőgazdaságtudományiKar.KariJegyzet.Debrecen.64. Gallenkamper,B.–Becker,G.–Kötter,A.(1993):Criteriaforjudging thedecompositionmaturityofbiowastecompost.[In:Conference report.]MinistryforresearchandDevelopment(BMFT).22–23. Golueke,G.G.(1977):BiologicalreclamationofSolidWastes.rodale Press.Emmaus.USA. Golueke, G.G. (1986): Compost research accomplishments and needs.BioCycle.27.4:40–43. Guardia,A.D.–Petiot,C.–rogeau,D.–Druilhe,C.(2008):Influence ofaerationrateonnitrogendynamicsduringcomposting.Waste Management.28:575–587. Harada,y.–Inoko,A.(1980a):relationshipbetweencation-exchange capacityanddegreeofmaturityofcityrefusecompost.SoilScience/ PlantNutrition.26:353–362.

Harada,y.–Inoko,A.(1980b):Themeasurementofthecation-exchange capacityofcompostsfortheestimationofthedegreeofmaturity. SoilScience/PlantNutrition.26:357–364. Harada, y.–Inoko, A.–Tadaki, M.–Izawa, T. (1981): Maturing processofcityrefusecompostduringpiling.SoilScience/Plant Nutrition.27.3:57–64. Haug,r.T.(1993):Thepracticalhandbookofcompostengineering. LewisPublishers.3–10. HunyadiG.(2010):Komposztkeverési-aránymeghatározásánakmódszertanikidolgozása.ActaAgrariaDebreceniensis.42:29–33. Inbar,y.–Hadar,y.–Chen,y.(1993):recyclingofcattlemanure. Thecompostingprocessandandcharacteriazationofmaturity. JournalofEnvironmentalquality.22:857–863. Iwegbue,C.M.A.–Egun,A.C.–Emuh,F.N.–Isirimah,N.o.(2006): Compostmaturityevaluationanditssingnificancetoagriculture. PakistanJournalofBiologicalScences.9.15:2933–2944. Jímenez,E.I.–Garcia,V.P.(1989):Evaluationofcityrefusecompost maturity.BiologicalWastes.27:115–142. Jímenez,E.I.–Garcia,V.P.(1992):Determinationofmaturityindicesfor cityrefusecomposts.Agriculture.EcosystemsandEnvironment. 38:331–343. Kanat,G.–Demir,A.–ozkaya,B.–Bilgili,M.S.(2006):Addressing theoperationalproblemsinacompostingandrecyclingplant. WasteManagement.26:1384–1391. KocsisI.(2005):Komposztálás.SzaktudásKiadóHáz.Budapest. 43–44. Kovács D.–rózsáné Szűcs B.–Füleky Gy. (2007): Komposztok érettségénekmeghatározásaoxigénfogyasztás,szén-dioxidtermelésmérésévelésönhevülésiteszttel.Agrokémiaéstalajtan. 56.2:301–316.

34



Lax,A.–roig,A.–CostaF.(1986):Amethodfordeterminingthe cation-exchangecapacityoforganicmaterials.PlantSoil.94: 349–355. Mathur,S.P.–owen,G.–Dinel,H.–Schinitzer,M.(1993):Determination ofCompostBiomaturityI.Literaturereview.BiologicalAgriculture andHorticulture.10:65–85. Morel, J.L.–Colin, F.–Germon, J.C.–Godin, P.–Juste, C. (1985): Methodsfortheevaluationofthematurityofmunicipalrefuse compost.[InGasser,J.K.r.ed.CompostingofAgricultural andotherWastes.]ElsevierAppliedSciencePublishers.London andNewyork.56–72. PetróczkiF.–KésmárkiI.(2003):Akomposztálásjelentősége.Acta AgronomicaÓváriensis.45.2:203–213. Senesi,N.–Brunetti,G.(1996):ChemicalandPhysico-Chemical ParametersforQualityEvaluationofHumicSubstancesProduced duringComposting.TheScienceofComposting.BlackieAcademic &Professional.4:243–248. SimándiP.(2008):Különbözőszerveshulladékokéskezelésükután keletkezetttermékekkémiaivizsgálata.Doktoriértekezés.DebreceniEgyetem.Debrecen. SimonL.–ProkischJ.–Győriz.(2000):Szennyvíziszapkomposzt hatásaakukoricanehézfém-akkumulációjára.AgrokémiaésTalajtan.49:247–255. Smith,D.C.–Hughes,J.C.(2004):Changesinmaturityindicators duringthedegradationoforganicwastessubjectedtosimple composting procedures. Biology and Fertility of Soils. 39: 280–286.

Som,M.P.–Lemée,L.–Amblés,A.(2009):Stabilitíandmaturityof agreenwasteandbiowastecompostassessedonthebasisofa molecularstudyusingspectroscopy,thermalanalysis,thermodesorption and thermochemolysis. Bioresource Technology. 100:4404–4416. Sugahara,K.–Inoko,A.(1981):Compositionanalysisofhumusand characterizationofhumicacidobtainedfromcityrefusecompost. SoilScienceandPlantNutrition.27.2:213–224. Szili-KovácsT.(1985):Aszennyvíziszapelhelyezéstalajmikrobiológiaiproblémái.AgrokémiaésTalajtan.34:486–493. TamásJ.(1990):Újabblehetőségekaszennyvíziszapelhelyezés káros hatásainak csökkentésére. Debreceni Agrártudományi Egyetem.TudományosKözlemények.Debrecen.223–230. Uri zs. E. (2007): Települési Szennyvíziszapok termesztett növényekreéstalajragyakorolthatásánakvizsgálata.Doktori Értekezés.DebreceniEgyetem. Urizs.–LukácsnéVeresE.–KátaiJ.-SimonL.(2005):Települési szennyvíziszapokhatásaatalajmikroorganizmusairaésenzimaktivitására.AgrokémiaésTalajtan.54:439–450. Watanabe,M.–Kurihara,K.(1982):Physico-chemicalcharacteristics ofmunicipalrefusecompostforagriculturaluse.Bulletinofthe NationalInstituteofAgriculturalSciences.Japan.33:95–164.

35


Reflektancia alkalmazhatósága a komposzt érettség meghatározására

Recommend Documents