Referencia szakértői munkák

Referencia szakértői munkák (válogatás az elmúlt néhány év szakértői véleményeiből)

1. T. Megbízó által előírt feladatok A szakértői feladat a Magnum 460.19T típusú, VF617GKA 000009768 alvázszámú tűzesetben megsérült gépkocsi vizsgálatával annak megállapítása, hogy a tüzet a jármű valamilyen műszaki meghibásodása okozta-e?

A szakértői vizsgálat során felmerült, hogy esetleg villamos hiba okozta a tüzet. A kábel hálózat átvizsgálása során kiderült, hogy ezt az okot ki lehet zárni.

Előkerült a tűz fészkének közeléből a fotón látható gáz égőfej, melyet a pihenője során használt a gépkocsivezető és forró állapotban helyezet a csomagtérbe, ahol az ott található éghető anyagok fogtak tüzet.

2.

T. Megbízó által előírt feladatok

A szakértői feladat az Alfa Rómeó 166 2,4 JTD típusú KUP-082 forgalmi rendszámú tűzesetben megsérült személygépkocsi vizsgálatával annak megállapítása, hogy a tüzet a jármű milyen műszaki meghibásodása okozhatta, és ez összefüggésbe hozható-e a jármű korábbi, szakszervizben végzett javítási munkájával?

Ebben az esetben a javítási munka jellegéből és a szerviz után a tűz keletkezésének időpontjából, valamint a motortér sérüléseiből megállapítható volt a szakszerűtlen munka és a tűz keletkezése között van ok-okozati összefüggés.

3.

T. Megbízó által előírt feladatok

A szakértő illetve a szakértői bizottság a márkakereskedői szerződés szellemében elemezze a Peugeot Hungária Kft-nek a P-Max Kft. számára kialakított éves eladási célkitűzést és tegyen javaslatot a reális eladási terv vonatkozásában.

Tájékozódtam az ügy előzményeit illetően a korábban készült iratok alapján. Konzultációt folytattam a P-Max Kft szakembereivel az értékesítési adatok és a helyi viszonyok megismerése érdekében. A szakértői vélemény elkészítéséhez az adott márka Magyarországi képviseletének Peugeot Hungária vonatkozó szerződése előírásainak megfelelően társszakértőket vontam be. A szakértői vélemény elkészítésekor Megbízó felkérésével összhangban az alábbi részfeladatok elvégzése szerint jártunk el:      

felek meghallgatása márkakereskedő korábbi eladásai előző évben forgalomba helyezett új Peugeot gépjárművek száma márkakereskedő értékesítési terület Peugeot Hungária az adott márkájú személygépkocsik előzetes becslései az adott év eladásaira vonatkozóan Peugeot Hungária az adott márka Magyarországi képviseletének kereskedelempolitikája.

A célkitűzés vizsgálatáról a Szerződés az alábbi módon rendelkezik: „…melynek feladata a felek meghallgatását követően, az éves célkitűzés meghatározása kontradiktórius eljárás keretében, figyelembe véve a márkakereskedő korábbi eladásait, a megelőző évben forgalomba helyezett új Peugeot gépjárművek számát, a Márkakereskedő értékesítési területét, a Peugeot előzetes becsléseit az eladásaira vonatkozóan és a Peugeot tárgyévre vonatkozó kereskedelmi politikáját.” A szakvéleményben nem volt a makrogazdasági adatok alapján végzett vizsgálat, hiszen ilyen adatok (infláció, vásárlóerő változás, háztartások eladósodási mutatói) nem állt a szakértői bizottság rendelkezésére. (Egyébként a többször hivatkozott szerződés sem vár el ilyet) Azonban ezek a mutatók szintén közvetlen hatással vannak a vásárlók költekezési potenciájára, valamint a márkakereskedők kereskedelmi ösztönzőkre fordítható forrásaira, így ez a két jellemző – egymás hatását felerősítve – további visszaszorító erő lehet.

A szakvélemény eredménye volt, hogy megegyezésre jutott a márkakereskedő és az adott személygépkocsi márka Magyarországi képviselete, így nem került sor peres eljárásra.

4. 



T. Megbízó által előírt feladatok

A szakértői feladat annak vizsgálata, hogy lehetséges-e forgalomtechnikai szempontból a demonstráció megtartása mindkét irányban egy-egy sávos lezárás formájában az M5-ös autópálya azon szakaszán ahol az M0-ás autópálya forgalma fonódik? A vizsgálat terjedjen ki – ha lehetséges ilyen – a km szelvények megállapítására és a demonstráció időpontjának forgalomtechnikai szempontból elfogadható időintervallumának megállapítására!

A szakértői vizsgálat alkalmával helyszíni szemlét tartottam. Néhány fotó a helyszínről (a beazonosíthatóság mellőzésével). A forgalomtechnikai elemzés után az alábbi megállapítások születtek

Válasz a feltett kérdésekre: 

„A szakértői feladat annak vizsgálata, hogy lehetséges-e forgalomtechnikai szempontból a demonstráció megtartása mindkét irányban egy-egy sávos lezárás formájában az M5-ös autópálya azon szakaszán ahol az M0-ás autópálya forgalma fonódik?”

Válasz: Ha jogi akadálya nincs, ideiglenes forgalomtereléssel megoldható. Indoklás: Az autópálya hivatkozott szakasza, vonalvezetése és kialakítása alkalmassá teszi ideiglenes forgalom korlátozás megvalósítására. A terelés jelzésére és a sávváltásra 1-1 km útszakasz áll rendelkezésre. A 100 km/h sebesség 50 km/h-ra történő csökkentésével a városi közlekedésnek megfelelő forgalombiztonság érhető el. A folyamatos rendőri jelenlét fegyelmezett közlekedést eredményez. A demonstráció résztvevőinek célszerű láthatósági mellény viselése. Sávelhúzásra nincs szükség, ezért megítélésem szerint a szóban forgó korlátozás forgalomtechnikai terv készítése nélkül az autópálya üzemeltető közreműködésével kielégítő biztonsággal megoldható.



„A vizsgálat terjedjen ki – ha lehetséges ilyen – a km szelvények megállapítására és a demonstráció időpontjának forgalomtechnikai szempontból elfogadható időintervallumának megállapítására! „

Válasz: A fentiekben leírt forgalomterelés a 18-as és a 20-as km szelvény között lehetséges, így a terelés jelzésére és a sávváltásra 1-1 km útszakasz áll rendelkezésre. Ebben az esetben valósítható meg biztonságosan a sebességcsökkentés és a szükséges sávváltoztatás. A természetes megvilágítás - szélsőséges időjárási viszonyokat leszámítva - novemberben hónapban 9 és 16 óra között kifogástalan. Egyéb nem várt események esetén a forgalomterelés felfüggesztése a folyamatos rendőrségi jelenlét miatt megvalósítható.

5. Részlet egy ügyvéd megbízásából Ügyfelem Siklósi Ferenc (1024 Budapest, Keleti Károly utca 42/a I.em.2. szám alatti lakos ) 2013. szeptember 11.-én 18.45-kor a Budapest II. kerület Kitaibel Pál utca - Petrezselyem utca kereszteződésében közlekedett az általa vezetett és a tulajdonát képező LJJ-364 frsz.-ú gépkocsival. Ügyfelem az egyirányú Petrezselyem utcából balra nagy ívben kanyarodott a Kitaibel Pál utcába. A kanyarodás során összeütközött a Kitaibel Pál utcában - balkéz felől közlekedő Berzátzy Albert Krisztián által vezetett GFL-008 frsz.-ú személygépkocsival. A balesetben személyi sérülés nem történt, a gépkocsikban anyagi kár keletkezett.

A balesetet követően a II. kerületi rendőrkapitányság a helyszínen eljárt és az ügyben szabálysértési eljárást kezdeményezett. Az eljárásban a II. kerületi rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság 01802/968-10/2013. szabs. számú határozatot hozott , melyben a baleset bekövetkezéséért ügyfelem felelősségét megállapította. A szabálysértési határozattal szemben ügyfelem kifogással élt, melyet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 15.Szk.345/2014/2 szám alatti végzésével bírált el . A Bíróság végzésében a kifogásolt szabálysértési határozatot hatályában tartotta. Az ügy iratait a Bíróságtól beszereztem, melyeket a fényképmellékletekkel együtt Szakértő Úrnak megküldök. Ügyfelem képviseletében eljárva perújítási kérelemmel kívánok élni a II. és III. Kerületi Bírósághoz, tekintettel arra, hogy álláspontom szerint a szabálysértési felelősség elbírálása objektív módon - csak műszaki szakértői vélemény ismeretében lehetséges, melyet az alapügyben a hatóság elmulasztott beszerezni.

A fényképet a megbízó készítette a baleset időpontjában a helyszínen. Az alábbi rajz a rendőrségi helyszínelés alkalmával készült.

A bíróság indoklásában megállapította: „Az iratok között elfekvő, valamint az eljárás alá vont személy által becsatolt fényképfelvételek alapján megállapítható, hogy a baleset nem a kereszteződésben, hanem valamivel előtte következett be, így az eljárás alá vont személy cselekménye nem a KRESZ 31. § (3) bekezdésébe, hanem a KRESZ 25. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út-és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.” Szakértői megállapítások   

A közlekedési baleset helyszínén útburkolati jelek nincsenek. Kitaibel Pál utca a Kisrókus utca felöl a Petrezselyem utcáig kétirányú, ezt követően egyirányú forgalmú A közlekedési baleset nem a kereszteződésben, hanem annak környezetében következett be. o A rendőrségi helyszínrajz pontatlan, nincs bejelölve – mérettel ellátva - a baleset bekövetkezésének helye, és a rajzon feltüntetett parkoló járművekhez viszonyítva is megtévesztő az ütközési pozíció ábrázolása, mert a fotók tanúsága szerint az ütközés helye a második parkoló személygépkocsi „közepének” megfelelő távolságban volt. o A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság végzésében megállapította: „Az iratok között elfekvő, valamint az eljárás alá vont személy által becsatolt fényképfelvételek alapján megállapítható, hogy a baleset nem a kereszteződésben, hanem valamivel előtte következett be…..” o A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság végzésében leírta, a cselekmény: „…a KRESZ 25. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint járművel az úttesten az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az



 







út-és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.” A Mercedes szgk. balra nagy ívben történő kanyarodása „lecsapott” volt, ezt bizonyítják azok a fényképfelvételek, amelyeken a Mercedes láthatóan „ferde” helyzetben van az utca tengelyéhez viszonyítva az ütközés bekövetkezésekor. Az ütközés bekövetkezésekor a Mercedes személygépkocsi. már a saját sávjában, menetiránya szerint a jobb oldalon parkoló járművek felé közelítve - haladt. Az ütközési pont helye a Mercedes személygépkocsi sávjában volt o A rendőrségi helyszínrajzon az ütközési pont helye bejelölésre került, (mérettel ugyan nincs ellátva) de egy fontos méret definiált: a Mercedes személygépkocsi lökhárítójának jobb első szélének a parkoló sávtól mért mérete. Ez 30 m. Ebben az esetben az ütközési pont egyértelműen a Mercedes személygépkocsi sávjában volt. o A fényképfelvételeken is jól látható, az ütközési pont helye, amely a képzeletbeli középvonaltól (a Petrezselyem utca felöl nézve) jobbra helyezkedik el. az Opel szgk. csak csekély mértékben fordult el az ütközés következtében. o Ezt bizonyítja, hogy jól láthatók a 3. és 4. fotón, hol helyezkednek el az ütközés következtében lehullott törmelékek, amelyek az ütközés helyét jelzik. Az Opel szgk. nem a saját sávjában haladt, hanem az úttest felező vonalát átlépve. o Az 1. és 2. fotón ez jól látható o A rendőrségi helyszínrajzon a parkoló sávtól a szemben levő járdaszegélyig mért távolság 5,2 m. Ez azt jelenti, félig a járdán parkoló személygépkocsik ~0,9m-t foglalnak el az úttestből, akkor ~4,3 m áll rendelkezésre a kétirányú forgalom számára. Az ütközési pont (a rendőrségi helyszínrajzon C) a parkoló sávtól ~2.2 m-re volt. (~0.3 m-es ütközési átfedéssel számolva) Az Opel személygépkocsi ~0,7 m-re haladt a félig a járdán parkoló személygépkocsik mellett, vagyis ~0,3 m-rel átlépte a „felezővonalat” o A fentiekben leírtak láthatóak a melléklet 1. és 2. fotóján. Az illusztrációs fotók mutatják - azt a helytelen gépjármű vezetői magatartást – mely szerint a Kitaibel utca kétirányú szakaszából az egyirányú útszakasz felé haladva a járművek a kétirányú szakasz felezővonalát átlépve a későbbi egyirányú útszakasz tengelyvonalába igyekezve haladnak. (ld. 5. 7., 8., 9. fotókat) Szakértői következtetések

A fent megállapítottakból következően a baleset leírása a következő: Siklósi Ferenc által vezetett LJJ-364 forgalmi rendszámú Mercedes E 200 CDI személygépkocsi a Petrezselyem utcában közlekedett a Fényes Elek utca felől a Kitaibel Pál utca felé. A kereszteződésben balra kikanyarodott a Kitaibel Pál utcába és a bekanyarodás sávjában a kanyarodási manőver befejezése következtében az út tengelyéhez képest szöget bezárva a Kitaibel Pál utca bal oldalán parkoló első járműtől kb. 6 méter távolságban

összeütközött a vele szemben közlekedő, Berzátzy Albert által vezetett Opel személygépkocsival. Az Opel személygépkocsi a fentiekben leírt (félig a járdán) parkoló személygépkocsiktól kb. 0,7 méterrel, a Kitaibel Pál utca kétirányú útszakaszának felezővonalát ~0,3m-el átlépve, a későbbi egyirányú útszakasz tengelyvonalába igyekezve haladt. Az ütközés a Mercedes személygépkocsi haladási irányának sávjában következett be. Az ütközés az Opel személygépkocsi vezetője által elkerülhető lett volna, hiszen az ütközés pontjában a Mercedes személygépkocsi ~2,1 m szabad helyet hagyott a szemből érkező Opel személygépkocsinak. (A Mercedes 0,3 m-re megközelítette a parkoló sávot. Az ütközési „átfedés” kb. ugyanennyi, vagyis teljesen lehúzódva is feltehetően súrolta volna egymást a két jármű.)

6. T. Bíróság végzésében foglalt feladatok Az iratok áttanulmányozását és a felek előzetes értesítése mellett a felperesnél található alkatrész szemléjét követően adjon választ az alábbi kérdésekre: 1. A perbeli alkatrészen keletkezett sérülés anyag-illetve gyártási hibára visszavezethető meghibásodás-e vagy külső behatás következtében keletkezett.

A perben egy mobil munkagép hidraulikus hengeréről volt szó, amely a fényképeken látható sérüléseket szenvedte.

A szakértői vizsgálat során szemrevételezéses és mikroszkópos vizsgálatot végeztünk, amelynek alapján az alábbi rövid választ adtam a T. Bíróságnak.

Válasz: A sérülések jellege eloszlása nem vezethető vissza gyártási hibára. Az anyagfelhordás nem anyaghibából következett be. A meghibásodást külső behatás okozta, ezt bizonyítja a „beégéses” anyagfelhordódás. (Megjegyzés: A felhordódott anyag meghatározása később sem lett a per tárgya.)

7. T. Bíróság végzésében foglalt feladatok

1. A rendelkezésre álló iratok, fényképfelvételek és a balesetben résztvevő két gépjármű sérüléseinek helyszíni megvizsgálása alapján állapítsa meg, hogy történhetett-e úgy a baleset, ahogy azt a felperes és a perben meghallgatott tanúk a szabálysértési eljárásban és a peres eljárásban előadták! 2. Vizsgálja meg a szakértő felperes gépjárművének bal oldali első lökhárítóján található idegen gépjárműről származó festékmaradványokat és állapítsa meg, hogy ezek a festékmaradványok egyeznek-e az I.r. alperes gépjárművének festékanyagával, illetve származhatnak-e I.r. alperes gépjárművétől az I.r. alperes szabálytalan tolatása következtében! 3. A felperes gépjárművének bal első részén lévő sérülésből kiindulva állapítsa meg a szakértő, hogy milyen mértékben sérülhetett az I.r. alperes gépjárművének jobb hátsó része! 4. Állapítsa meg a szakértő, hogy mekkora összegre tehető felperes gépjárművének baleset előtti forgalmi értéke, ehhez képest mekkora összegre tehető a gépjármű forgalmi értéke megrongálódott, balesetet követő állapotában! Van-e egyáltalán értékcsökkenés ezen koccanásos baleset következtében, figyelembe véve a gépjármű életkorát is!

5. Állapítsa meg a szakértő, hogy mekkora összegre tehető felperes gépjárművének javítási költsége szakszerű javítás esetén, milyen mértékű a baleset következtében fennálló esetleges forgalmi értékcsökkenés.

A fenti két fotó a felperes járművéről készült.

Az alperesi járműről készült fotók

Kérdés: 1.

„A rendelkezésre álló iratok, fényképfelvételek és a balesetben résztvevő két gépjármű sérüléseinek helyszíni megvizsgálása alapján állapítsa meg, hogy történhetett-e úgy a baleset, ahogy azt a felperes és a perben meghallgatott tanúk a szabálysértési eljárásban és a peres eljárásban előadták!”

Válasz: A baleset történhetett a szemtanuk és a tanuk által elmondottak alapján, vagyis az alperesi gépjármű tolatás közben kismértékben súrolhatta felperes parkoló járművét. Felperes járművén karcolások és piros festékfelkenődés keletkezett. A sérülés egyértelműen mutatja, hogy tolató jármű okozta a károsodást.

Kérdés: 2.

„Vizsgálja meg a szakértő felperes gépjárművének bal oldali első lökhárítóján található idegen gépjárműről származó festékmaradványokat és állapítsa meg, hogy ezek a festékmaradványok egyeznek-e az I.r. alperes gépjárművének festékanyagával, illetve származhatnak-e I.r. alperes gépjárművétől az I.r. alperes szabálytalan tolatása következtében!”

Válasz: A festékmaradványok a szemrevételezéses eljárás szerint egyeznek I. r. alperes járművének festék színével. Ez a szabálytalan tolatás alkalmával kerülhetett felperesi járműre. (egyéb magyarázat kizárható)

Kérdés: 3.

„A felperes gépjárművének bal első részén lévő sérülésből kiindulva állapítsa meg a szakértő, hogy milyen mértékben sérülhetett az I.r. alperes gépjárművének jobb hátsó része!”

Válasz: Hasonlóan kis mértékű sérülés keletkezhetett I.r. alperes gépjárművén, horzsolás jellegű hosszanti karcolásokkal. Ez valószínűleg látszik a rendőrségi eredeti fotókon, hiszen a „helyes” oldalról is készült felvétel. (A fekete-fehér másolat értékelhetetlen minőségű.)

Kérdés: 4.

„Állapítsa meg a szakértő, hogy mekkora összegre tehető felperes gépjárművének baleset előtti forgalmi értéke, ehhez képest mekkora összegre tehető a gépjármű forgalmi értéke megrongálódott,

balesetet követő állapotában! Van-e egyáltalán értékcsökkenés ezen koccanásos baleset következtében, figyelembe véve a gépjármű életkorát is!”

Válasz: A forgalmi érték számítása: Vonatkoztatási időpont: 2009.02.01. Első forg. helyezés: 2008.10 Jármű kora hónapokban: 5 Tényleges km futás: 3989 Átlagos km. futás: 5750 Eltérés: -1761 Tulajdonosok száma: 1 Egykori újár jegyzés

2 935 000 Ft

(megjegyzés: a felperes a járművet ténylegesen 3 100 000 Ft-ért vásárolta) Eurotax használt autó árjegyzés a vonatkoztatási időpontban Hónap korrekció Km korrekció Korrekciókkal számított ár Korrekciók Forgalmi érték

2 452 000 Ft 95 000 Ft 12 000 Ft 2 559 000 Ft 184 000 Ft 2 743 000 Ft

A szakértői gyakorlatnak megfelelően kismértékű sérülés esetén figyelembe véve a jármű életkorát, az értékcsökkenés a javítási költség! (Számítása az alábbiakban) Kérdés: 5.

„Állapítsa meg a szakértő, hogy mekkora összegre tehető felperes gépjárművének javítási költsége szakszerű javítás esetén, milyen mértékű a baleset következtében fennálló esetleges forgalmi értékcsökkenés.”

Válasz: A szemrevételezéses szakértői vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy felperes személygépkocsijának első vészhárítóján található sérülés. A vészhárító nem törött, ezért cserére nem szorul. Így festési munkák merülnek fel. A kalkulációnál a teljes lökhárító négyrétegű fényezésével számoltam 5000.- Ft-os rezsióradíjjal.

A javítási költség számítása: Fényezés

Fényezési mód

Első vészhárító Alapszín/színezett fedőlakk Színkeverés Színminta előállítása

410

Réteg K1R L L L

Munkaidő

Munkadíj Anyagköltség

2.00 0.20 0.30 0.30

10000 1000 1500 1500

36340 9520 0 780

14000

46640 1000

Munkadíj Kis és fogyóanyag költségek Javítási költség ÁFA nélkül ÁFA (25%) Javítási költség ÁFA-val

61640 15410 77050 Ft

A forgalmi értékcsökkenés a javítási költséggel azonos!

8. T. Bíróság végzésében foglalt feladatok A felperesek a Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. szám alatti ingatlan 1/2-1/2 arányú tulajdonosai. A fenti felperesi ingatlan előtt 2009-2010. évben autóbuszmegállót létesített a III. r. alperes. A felperesek a módosított kereseti kérelmükben kártérítés jogcímén vagyoni kártérítésként jogfenntartással 8.250.000,- Forint tőke és járulékai megfizetésére kérték kötelezni III. r. alperest. Előadták, hogy a fenti alperesi buszmegálló létesítés okán az ingatlanukban forgalmi értékvesztés állt be több zavaró tényező miatt. Zavaró tényezőként hivatkoztak arra, hogy a buszmegálló miatt körülményesebb lett az ingatlanukra az autóval ki- és behajtás (balesetveszélyes, mert az autóbusz kitakarja a mögüle jövő gépjárműforgalmat, továbbá a buszról utasok szállnak le-fel); az autóbusz-forgalom és a mögötte feltorlódó gépjárműforgalom miatt a felperesi ingatlan érőkertjében és a házban zajhatás jelentkezik; az autóbusz-forgalom és a mögötte feltorlódó gépjárműforgalom légszennyezést okoz a felperesi ingatlan előkertjében és a házban; az utasok zajonganak a tárgyi buszmegállóban; az utasok a tárgyi buszmegállóból beszemetelnek a felperesi ingatlanra; "a felperesi ingatlan intimitásvesztést szenvedett el (a korábban nyugodt előkert megszűnt, az előkertben a felperesek nem tudnak nyugodtan kikapcsolódni, ezért a hátsó kertbe kell menniük, ahol nincs napsütés; romlott a felperesek komfortérzete a tárgyi ingatlanban (a zaj miatt nem tudnak megfelelően szellőztetni, ez elsősorban a kisgyermekükre nézve hátrányos). A III. r. alperes a felperesi kereset teljes elutasítását kérte, vitatva azt mind jogalapjában mind pedig összegszerűségében.

A T. Bíróság fenti számú végzésével szakértői bizonyítást rendelt el és szakértőül Mentor Építész Bt. (1025 Budapest, Zsindely u. 28.) igazságügyi szakértőt társszakértőül Dr. Bencsik Attila Lajos (1081 Budapest, Népszínház u. 8.) igazságügyi szakértőt rendelte ki. 1. A tárgyi alperesi autóbuszmegálló létesítése okán a felperesi ingatlanra nézve bekövetkezett-e a felperesek által állított, a fenti tényállási részben 7 ok-csoportban összefoglalt zavaró hatás külön-külön. Ha igen, akkor külön-külön milyen mértékben, és ennek nyomán a fenti tételenként csökkent-e, és ha igen, akkor mennyivel a felperesi ingatlan forgalmi értéke a szakértői vizsgálat elvégzésének időpontját irányadónak tekintve. 2. Összességében a tárgyi alperesi autóbuszmegálló létesítése okán a fenti zavaró tényezők miatt mennyivel csökkent a felperesi ingatlan forgalmi értéke a szakértői vizsgálat elvégzésének időpontját irányadónak tekintve? Társszakértői közreműködésem kizárólag a forgalomtechnikai kérdésekre terjedt ki. Megfogalmazva ezeket: 1) 2)

A buszmegálló kialakítása forgalomtechnikai szempontból megfelelő-e? Az autóbuszmegálló elhelyezkedése zavarja-e a gépkocsival történő ki és behajtást, és ha igen, miben jelentkezik ez, valamint milyen mértékben határozható meg ez a zavaró körülmény?

A kirendelt szakértő kompetenciája az esetleges zavaró körülmény, és annak mértékének az ingatlan értékére történő hatásának megállapítása. Szakértői megállapítások A szükséges dokumentumokat alperes rendelkezésemre bocsátotta, amely a T. Bíróság által feltett, vonatkozó kérdésre a megfelelő válasz megadását biztosította. A szakértői szemle alkalmával kérdést intéztem alperesi képviselőkhöz, amely arra irányult, hogy a buszmegálló kialakításával kapcsolatosan rendelkezésre állnak-e forgalomszámlálási adatok. Erre vonatkozóan a helyszínen azt a válasz kaptam, hogy Törökbálintra vonatkozóan készült korábban ilyen felmérés, de konkrétan a megálló tekintetében ilyennel nem rendelkeznek. A szóban forgó ingatlanról a ki és behajtást befolyásoló busz forgalmi adatokat a periratok között is megtalálható menetrend alapján vettem fel és a befolyásolást átlagos időalap számítással végeztem.

Válaszok a feltett kérdésekre

5.

Kérdés: 1)

„A buszmegálló kialakítása forgalomtechnikai szempontból megfelelő-e?”

Válasz: Áttanulmányozva a terveket megállapítható, hogy a buszmegálló kialakítása megfelelő. Forgalomtechnikai szempontból – figyelembe véve a környezeti adottságokat - jelen állapotban a megoldás kielégítő. Forgalmi torlódást a kialakítás nem okoz. Ebből következően a forgalomtechnikai kialakítás – az ingatlanra nézve értékmódosító hatást nem fejt ki. (Figyelembe véve, hogy az ingatlan közelében volt a korábbi buszmegálló és annak közelebb helyezésének értéknövelő hatása elhanyagolható.) Kérdés: 2)

„Az autóbuszmegálló elhelyezkedése zavarja-e a gépkocsival történő ki és behajtást, és ha igen, miben jelentkezik ez, valamint milyen mértékben határozható meg ez a zavaró körülmény?”

Válasz: A helyszíni szemle alapján megállapítható volt, hogy az autóbusz beállása, a megállóban tartózkodási ideje alatt és a kihaladás időtartamáig akadályozza a telekről a személygépkocsival történő ki és behaladást. A mellékletben látható fotókon jól megfigyelhető a helyzet előfordulása. Az akadályozást a személygépkocsival történő behaladáskor az autóbusz jelenlétével, kihaladáskor a láthatóság megakadályozásával valósítja meg. Ez objektív helyzet, kiküszöbölése nem lehetséges. A zavaró körülmény meghatározásához idő alapú számítás végeztem. Átlagos 2 perces időtartalmammal számolva, az üzemidő teljes időtartamához viszonyítottam a hétköznapi járatszámnak megfelelő zavaró időt. Ezen számítás alapján megállapítható, hogy ez százalékosan (kerekítve) 13%-os időbeni zavarást jelent. Megítélésem szerint ez a számítási módszer megfelelő, mert az átlagszámítás kiegyenlíti az utasforgalmi egyenetlenségeket, a hétvégi és hétköznapi különbségeket. Annak valószínűsége pedig nem számítható, hogy mikor szándékozik felperes kihaladni a menetrendi periodicitáshoz viszonyítva. (Figyelembe veendő az is, hogy a korábbi kerítés is tömör, átláthatatlan volt, tehát kihaladáskor mindenképp meg kellett állni a kihajtást kezdeményező gépkocsival.) Az ingatlan értékében ezt az időkésleltetést okozó zavarást megítélésem szerint 40-50%ban lehet figyelembe venni, ezért ez 5,2-6,5 %-os értékcsökkenést okozhat.

Az alábbiakban a szóban forgó buszmegálló Google térképes fotói láthatók titkosítva

Tisztelt leendő ügyfeleim várom szíves megbízásukat, kirendelésüket!