Railhuc hírlevél 3. szám 2013 október

Railhuc hírlevél 3. szám • 2013 október

Tisztelt Olvasó! Ön a CENTRAL EUROPE Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló RAILHUC projekt harmadik hírlevelét tartja a kezében. A projekt középpontjában a növekvő közép-európai vasúti személyforgalom áll. A harmadik hírlevél a vasúti beruházások megvalósítására létrehozott akciócsoportok vizsgálatának eredményét foglalja össze. Az első rész Németország három különböző közlekedési szövetségéről, a berlin-brandenburgiról (VBB), a felső-elbairól (VVO) és a stuttgartiról (VVS) szól. A második rész Csehországra, a brnoi (IDS JMK) esettanulmányra fókuszál. Ezt követően érdekes együttműködésről szóló cikket olvashat arról, hogyan újítja fel az olasz vasúthálózat tulajdonosa, a velencei Rete Ferroviaria Italiana Spa és az állami vasúttársaság ingatlankezelő cége, az FS Sistemi Urbani srl. a Velence-Mestre vasútállomást.

RAILHUC • HÍRLEVÉL 3. szám• 2013 okt Oldal 1 / 8

A projekt az Central Europe programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg.

Közösségi közlekedési szövetségek Németországban Németország érdekes példa a közösségi közlekedési szövetségek tanulmányozására. Már 1996-ban regionalizálták a helyi vasútforgalmat és megtették a német vasúti reform első lépéseit. Meghatározták a 16 szövetségi tartomány feladatkörét, amelyekhez a forrásokat a szövetségi kormány biztosította. Jelenleg a közösségi közlekedést gyakran közlekedési szövetségekbe szervezik, amelyek lefedik a német regionális és helyi közlekedési piac 90%-át. A szövetségek fontos szerepet játszanak a regionális és helyi közlekedés koordinálásában és integrálásában. Lehetnek közlekedési cégek szövetségei, vegyes szövetségek vagy igazgatási szervek szövetségei.

VBB Verkehrsverbund Berlin-Brandenburg – Közösségi Közlekedés Irányító Szervezete A VBB Verkehrsverbund Berlin-Brandenburg a közösségi közlekedés szervezete, amely Berlin és Brandenburg szövetségi városok, tehát a német főváros területét fedi le. A VBB gyökerei egészen az 1990-es német újraegyesítési szerződésig visszavezethetők. Megérezték, hogy Berlint vissza kell csatolni a környező Brandenburghoz, és hogy magas színvonalú közösségi közlekedést kell kialakítani, ezért megalakították a VBB-t, a köztulajdonú közösségi közlekedési szervezetet. A VBB igen nagy utasmennyiséget mozgat (3,47 millió fő naponta). A VBB fő feladatai közé tartozik körülbelül 40 közösségi közlekedési vállalat szolgáltatásainak koordinációja és jobb összekapcsolása, egy közös tarifarendszer bevezetése és fejlesztése, valamint a közösségi közlekedési szolgáltatások javítása és minőségellenőrzése. A VBB-t emellett megbízták azzal, hogy segítse a hatóságokat a közösségi közlekedés tervezésében, pályáztatásában, illetve a regionális vasúti szolgáltatások irányításában. A VBB egy olyan utasbarát integrált közösségi szolgáltatás kialakítására törekszik, amely egyfelől a Berlinhez hasonló nagyvárosi területek szükségleteit, másfelől a Brandenburghoz hasonló vidéki közösségek igényeit fogja össze és elégíti ki. Éppen ezért a VBB a közigazgatási szervek, közösségi közlekedési szolgáltatók és egyedülálló módon a régió közlekedési szövetsége által kiszolgált utasok számára koordinálja, közvetíti és fogalmazza meg javaslatait. A VBB az EMTA (Európai Nagyvárosok Közlekedési Szervezeteinek) és az UITP (Közösségi Közlekedés Nemzetközi Szervezetének) tagja.



VVO Verkehrsverbund Oberelbe – Felső-Elba Közlekedési Szövetsége A

feladatkörök

áthelyezésének

szövetségiről eredményeként

tartományi hozták

szintre

létre

történő

1998-ban

a

Verkehrsverbund Oberelbét (VVO) Szászország hat közlekedési szövetségének egyikeként. Drezda városát és további három kerületet fed le, amelyek összterülete 4874 km² és 1,2 millió ember otthona. A VVO 330 közösségi közlekedési útvonalat kínál, ami a 204 milliós éves utasszámmal rendelkező Szászország teljes vasútforgalmának egyharmadát jelenti. A VVO-t alkotó szövetségi tanács igazgatási szervekből áll, együttműködik a közlekedési cégekkel vagy a vasúti vállalatoknak ad javaslatokat. A VVO célja minden közösségi közlekedés integrációja: egyetlen menetrend az összes cégnek (13); egyetlen jegy az összes közlekedési eszközre; egyetlen ár minden díjzónára. A VVO kötelessége és munkájának eredménye a közösségi közlekedés részarányának növelése. Ennek érdekében a közlekedési vállalatokkal történő együttműködést, vonzó, modern, megbízható közösségi közlekedést és innovatív megoldásokat (például elektronikus jegyeket, szaporodó számú értékesítőhelyet és utazási információt) kínálnak.

VVS Verkehrs und Tarifverbund Stuttgart – Stuttgarti integrált közlekedési és tarifarendszer Integrált

rendszer:

csökkentése

egy

a motorizált integrált

egyéni utazások

közösségi

számának

közlekedési

rendszer

kialakításával, benne a közösségi közlekedésben érintett közlekedési vállalatok és az igazgatási szervek fele-fele arányú részvételével. Az integrált közlekedési rendszert 1978-ban hozták létre. Egy több, mint

3000 km²-es területet ölel fel, benne Stuttgart városával, környezetével, közigazgatási

kerületeivel. Ez 2,4 millió ember otthona, köztük csaknem 1 millió munkavállalóval. A VVS-t alkotó magáncégek közé tartozik a német vasúttársaság (DB AG) és a stuttgarti villamos vállalat (SSB) csakúgy, mint a helyi busztársaságok és a kisebb részvényesek is. A VVS-ben képviselt igazgatási szervezetek a stuttgarti nagyrégió, több megye, Stuttgart városa és Baden-Württemberg tartomány. A VVS-en belüli koordinációnak köszönhetően valósult meg a szállítás és a részvényesek közötti marketing egységes követelményrendszere éppúgy, mint az egyéni közlekedési módok közötti díjbevételek elosztása. Az integrációt követően a jegyárak 13 százalékkal csökkentek. A menetrendi információk minden közlekedési eszközön és különféle csatornákon (Internet, telefon, nyomtatott sajtó) elérhetőek. A díjzónák mérete a területtől, a menetrendi szolgáltatások elérhetőségétől és a domborzattól függ.



Az utasszám 2001 és 2011 között 34 millióval, 336,2 millió főre nőtt, ami több, mint 11%-os növekedést jelent egy évtized alatt.

Közösségi közlekedési együttműködések Csehországban Csehországban nincsen kijelölt állami vagy regionális irányvonala a közösségi közlekedési együttműködések kialakításának, vagyis a közösségi közlekedési együttműködéseket önkéntes alapon hozzák létre. Igen érdekes példa a brnói IDS IMK.

IDS JMK Integrovaný dopravní systém Jihomoravského kraje – Dél-Moravia Régió Integrált Közösségi Közlekedési Rendszere Brno a Dél-Moraviai Régió legnagyobb városa és közigazgatási központja. Brno vonzáskörzetében 670 települést, azaz több, mint 1,2 millió lakót szolgálnak ki közösségi közlekedéssel. Mivel Brno Csehország második legnagyobb városa, ipari, üzleti, egyetemi és kereskedelmi központja, igen jelentősek a régiók közötti és nemzetközi kapcsolatai. A Dél-Moraviai Régió és fővárosa, Brno minden létező közlekedési módját csatlakoztatták a DélMoraviai Régió Integrált Közösségi Közlekedési Rendszerébe (IDS JMK). Brnóban mindenki ugyanolyan feltételekkel utazhat a helyi S vagy R nevű vonatokkal (25 vonal), a regionális buszokkal (194 vonal), a városi közlekedési vonalakon (12 villamos-, 13 trolibusz- és 48 buszviszonylat), továbbá nyolc kisebb város 31 buszvonalán. Az utasok e viszonylatok mindegyikén ugyanazokat a jegyeket használhatják és ugyanazt az árat fizetik a hasonló utazásokért. A regionális közösségi közlekedés viszonyait a liberalizált piac határozza meg. Magáncégek versenyeznek a buszos szolgáltatási pályázatokon. A vasúti piacon kizárólag az állami tulajdonú vállalat vonatai járnak, az első vasúti szolgáltatási pályázatok bejelentése 2016-ra várható. A teljes nagyvárosi régióban a vasút a közösségi közlekedés gerince, míg a buszvonalak ráhordó szereppel rendelkeznek erre a hálózatra. A régió elérhetőségét az említetteken felül nemzetközi vonatok is javítják, amelyek Brnóban és Břeclavban állnak meg. Ezek a vonatok a Dél-Moraviai Régiót nem csak a szomszédos országokkal – Szlovákiával (Pozsony), Ausztriával (Bécs), Magyarországgal (Budapest), Németországgal (Berlin) – kötik össze, hanem más csehországi régiók fővárosaival is (Prágával, Pardubicével / Jihlavával, Ostravával). Bár a nemzetközi vonatok működtetéséhez az interregionálisakhoz hasonlóan a Közlekedési Minisztérium nyújt anyagi fedezetet, nem mindegyiket integrálták az IDS JMK-ba. Stratégiai szinten négy igazgatási egység játssza a legfontosabb szerepet. A regionális tanács és Brno városa szorgalmazta a KORDIS JMK számára, hogy irányítsa az IDS JMK-t (integrált közösségi



közlekedési rendszert). A KORDIS elsősorban a vasúti és nem vasúti szolgáltatók menetrendjének összehangolását végzi, előkészíti a szolgáltatókkal megkötendő megállapodásokat a regionális tanács számára. Felügyeli az utazás minőségét, elosztja a támogatásokat a szolgáltatók között, népszerűsíti a közösségi közlekedést, valamint infrastruktúra-fejlesztési és tarifakérdésekben konzultál. A regionális tanács finanszírozza az összes regionális, Brno területén kívüli vonatot és buszt. Emellett a regionális úthálózatot is (benne az átszálló terminálokkal) ugyanez a szerv igazgatja. Általánosságban tehát a regionális tanács az IDS JMK működtetésével kapcsolatos legfőbb döntéshozó. A Közlekedési Minisztérium a régiók közötti és a nemzetközi vonatok működtetését finanszírozza. Ez magával vonja az R- és S-vonatok menetrendi összehangolásának szükségességét. A magasabb színvonalú vonatok (EuroCity, InterCity) nem részei az IDS JMK-nak. A Vasúti Infrastruktúra Kezelő

(SŽDC) felelős a vasúti infrastruktúra szolgáltatásának,

működtetésének, modernizációjának és fejlesztésének biztosításáért, továbbá elosztja az útvonalak kapacitásait. Ez a Minisztérium által irányított állami tulajdonú szervezet. A Közlekedési Minisztérium és az SŽDC együttesen játssza a legfontosabb szerepet a stratégiai tervezésben, ezért bevonták őket a jövőbeli csehországi nagysebességű vasúti hálózatról szóló tárgyalásokba. Az IDS JMK-ba tartozó közlekedési vállalatok mindegyikét meghívták a RAILHUC projekt tevékenységeiben történő részvételre. A szolgáltatásban betöltött pozíciójukból következik, hogy nem tudják befolyásolni a stratégiai szintű döntéseket. Mivel a RAILHUC projekt Brno hubra vonatkozó fő célja az infrastruktúrafejlesztés (pl. nagysebességű vonalak infrastruktúrájának fejlesztése, P+R fejlesztése stb.), itt nem várható a szolgáltatásokban fontos változtatás. Mindenesetre a szolgáltatók minden tájékoztatás megkapnak a fontos eredményekről, véleményüket pedig figyelembe fogják venni.



Együttműködés egy állomás felújítására A Velence-Mestre vasútállomás felújítása Velence egy 268.000-es népességű olasz város, Velence tartomány és Veneto Régió fővárosa. A hozzá tartozó Mestre a szárazföldi városrész fő központja 181.249 fős lakossággal, ami a település teljes lakosságának több, mint 67 százaléka. Mestre vasútállomás napi 450 vonatával fontos interregionális és nemzetközi hub. A napi 26.000 utas nagy része egyik vonatról a másikra száll át. Az állomás egyben számos regionális és nemzetközi buszjárat terminálja is, és hamarosan a Favaro-Marghera villamosvonal átszállóhelyévé is válik. Az állomás, amely az olasz vasúti csomópontok egyik legnagyobbika, a szárazföldi városrész központjában fekszik, közel Velence kikötőjéhez és a harmadik olasz repülőtérhez (Marco Polo). Az állomásnak a jövőben Mestre és Marghera (28.810 lakos) agglomerációja közötti, a város területén belüli közlekedés főszerepét kell magára vállalnia. Margherának 1922-ben – az akkor kiépítés alatt álló – margherai kikötő, mint ipari központ munkásainak lakóövezeti szerepét szánták. Ma viszont a Mestre állomás a kikötőhöz és a repülőtérhez vezető kapcsolatainak szűkössége miatt már alkalmatlan e szerep betöltésére, illetve további akadályt jelent, hogy az SFMR nagy járatsűrűségű városi vasút sem valósult még meg. Városi szinten is alkalmatlan, mivel az állomásépületek állapota leromlott, a szolgáltatásoknak és különféle létesítményeknek nem jut elegendő hely. Az állomás északi oldalán található főbejáratot a rendelkezésre álló szűk területen összezsúfolódó sokféle funkció uralja. A járművek nagyon közel esnek az állomás külső részéhez, a gyalogosforgalmat pedig számtalan akadály gátolja. Az utcabútorok elhelyezkedése nem folyamatos, alig vannak zöld területek. Kevés a gyalogos útvonal, nem folyamatosak, rendes kerékpárút sincs, az autók számára – függetlenül attól, hogy rövid vagy hosszú ideig várakoznának – szintén kevés hely biztosított.



Az állomás déli bejárata egyedül a sínek alatt átvezető átjáró kijáratát foglalja magába. Annak ellenére, hogy az állomásra érkező utasok 20 százeléka veszi igénybe, a bejárat felépítése rossz: Marghera egyik zsákutcájára (a via Ulloára) nyílik, és kerékpárosok számára annak ellenére megközelíthetetlen, hogy a város rendelkezik

kerékpárút-hálózattal.

Gyalogosan

sem

érhető el könnyen, és csupán néhány parkolóhelyet alakítottak ki az út mellett. További probléma, hogy a déli bejárat

a

mozgásukban

korlátozottak

számára

megközelíthetetlen. Az átjáró egyszerű gyalogos összeköttetést is jelent Marghera (dél) és Mestre (észak) között. A felsorolt problémák megoldására Velence városa az R.F.I.-vel (az Olasz Vasúthálózat tulajdonosával) és S.U.-val (Városi Rendszerek, az állami vasúttársaság ingatlankezelő cégével) együttműködve belekezdett az „Egyezség egy Programról” nevet viselő folyamatba. Az egyezményt 2010-ben megelőzte egy „Elvi megegyezés a közlekedési rendszerek közötti módváltás erősítéséről és Mestre város vasúti területeinek minőségi átalakításáról”. Ebben a dokumentumban a résztvevő szervezetek számba vették az azonosított problémákat. Ezt követően az R.F.I., a S.U. és Velence városa egy versenyt hívott életre „Europan 12 – Az alkalmazkodó város, mely átveszi az urbánus ritmust – Területi együttműködések altéma” címmel, hogy elősegítse Mestre vasútállomás mestertervének jobb kialakítását. 2013. június 28-án lejárt a projektek benyújtására adott határidő, az eredményhirdetésre pedig a sajtó segítségével kerül sor 2013. december 13-án. A győzteseket egy, az előre kiválasztott projektek európai összehasonlító vizsgálatát követően (amelyre 2013 novemberében, Párizsban rendezendő Városok és Zsűrik Fórumán kerül sor) választja ki a kijelölt zsűri. Velence városának célja az Europan dizájnversennyel nem más, mint minél több olyan jó minőségű ötlet összegyűjtése, amelyek megoldást kínálhatnak a korábban felsorolt területi és helyi problémákra. Velence város az eredmények kiértékelését követően, akár tematikus workshopok segítségével is megtervezi Mestre vasútállomás új mestertervét, amely támogatni fogja az említett „Egyezséget egy Programról”.



Railhuc események A közelmúlt Railhuc eseményei: • 2013. július 11-12-én került sor Bécsben az 5. Group Meetingre • 2013. szeptember 11-én rendezték Brnóban a 6. Group Meetinget, majd másnap, szintén Brnóban Konferenciát tartottak • November 6-7-én egy, a szakma képviselői és az érintettek számára rendeznek Workshopot, továbbá Bécsben megrendezik a 7. Group Meetinget

Kapcsolat: Emilia-Romagna Region, D.G. Infrastructural Network, Logistics and Mobility Systems Viale Aldo Moro, 30 – 40127 Bologna, Italy Email: [email protected] Web: www.railhuc.eu



Railhuc hírlevél 3. szám 2013 október

Recommend Documents